A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus 2014.docx · Web viewútján valósíthatók meg.” (Kósáné dr Ormai Vera) „A gyermekeknek nagyobb szükségük van

A FODOR JÓZSEF SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2014.

Fodor József Szakképző Iskola Pedagógiai programja

„A pedagógiai hit, mely inkább természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddigieknél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddigieknél többre) taníthatók.” (Németh László)

„Nevelni annyit tesz, mint emberré tenni.”Az iskola embert nevel az emberiségnek és polgárt a hazának.” (Juhász Gyula)

„Gyermekeink születésével egyedi, kivételes kinccsel gazdagodott a világ. A legértékesebb, amit adhatunk nekik, hogy segítjük ráébreszteni őket arra a lehetőségre, amit egyedülállóságukkal adhatnak a világnak.” (Peter Kline)

2


BEVEZETŐ

A Fodor József Szakképző Iskola nevelőtestülete a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglaltaknak megfelelően elvégezte a Pedagógiai program felülvizsgálatát, a szükséges kiegészítéseket megtette és azt egységes szerkezetbe foglalta.

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA

1. Az iskola arculata

Iskolánkban az ismeretátadás és a képességfejlesztés feladata egyenrangú.Az ismeretek elsajátíttatása mellett törekszünk az élethosszig tartó tanulás, a kreatív és problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítására, az információszerzés, - feldolgozás és - szelektálás helyes módjainak megtanítására.Ehhez felhasználjuk a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységeket, valamint a könyvtári és informatikai lehetőségeket.

Tanárainktól elvárjuk, hogy elsődlegesen a diákra koncentráljanak, előhívják azt, ami a legjobb a tanulókban, igyekezzenek képességeiknek legmagasabb fokára eljuttatni őket.Elvárásunk, hogy ehhez használják fel az egyéni és differenciált foglalkoztatás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás módszereit.

Pedagógus közösségünk törekszik arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a folyamatosan változó társadalmi körülményekhez és elvárásokhoz.Az alkalmazkodás eszközei: az állandó önképzés, a képzési formák bővítése, a partneri igények nyomon követése és a lehetőségek szerinti megvalósítása.

Olyan jelentős, egyedi, sajátos vonásokkal rendelkező, önálló programmal bíró iskola kívánunk lenni, ahol jó a légkör, ahol a gyermek áll a középpontban, akihez szeretettel, toleranciával és empátiával közeledik a tanár, akinek személyiségét tiszteletben tartják, illetve akitől elvárják mások személyiségének tiszteletben tartását.

A személyiségfejlesztés keretében fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkat segítsük a megfelelő életpálya kiválasztásában, a hivatásszeretet és kötelességtudat kialakításában.A nevelési módszerek közül pedagógusaink személyes példamutatását tartjuk elsődlegesnek.A modern kor követelményeinek megfelelően sikerorientált tanulókat kívánunk nevelni, akik a társadalom sikeres tagjaként alkalmasak a harmonikus családi élet kialakítására is.

Iskolánk hagyományaihoz ragaszkodva fontosnak tartjuk az egészséges életre való nevelést, az egészségmegőrzést, a társadalmi és természeti környezet védelmét.

Céljaink eléréséhez, feladataink megvalósításához szükségesnek tartjuk a tanulókkal, a szülői házzal és az iskola nem pedagógus dolgozóival való partneri együttműködést.

Minden pedagógus és oktatást segítő munkatárs felelős az általa végzett munka minőségéért. Iskolánk vezetősége ennek érdekében biztosítja az emberközpontú, megfelelő munkakörnyezetet.

3


Hagyományaink

Iskolánkban az oktatás az 1983/84-es tanévben indult. Kezdetben egészségügyi szakképzést folytattunk, majd iskolánk is igazodott a szakképzés átalakulásához. 1998-ban Az Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése Világbanki Program „középfokú szakmai orientáció” komponensének alapján elkezdtük az informatikai szakmai alapozó képzést is.

Az eltelt több mint két évtizednyi idő alatt az iskola arculata kialakult, markánssá vált, hagyományokat alakítottunk ki.Ezek egy része ún. természetes hagyomány, illetve vannak magunk teremtette hagyományok.

Természetes hagyományaink:

A tanévnyitó és tanévzáró, a kilencedikesek fogadása, a szalagavató, a ballagás, a hivatalos állami ünnepek megünneplése, az államilag elrendelt eseményekről való megemlékezés.

Az iskola hagyományrendszerét alkotják még: tanulmányi, közösségi munkával járó események rendezése, az azokon való részvétel. Így például tanulmányi versenyek (ezeket fejlesztendőnek is tartjuk), sportversenyek, a fakultatív osztálykirándulások, téli és nyári szaktáborok, az egészségügyi szakmai napok, illetve az ún. egészség-hét (amelyeket megőrzendőnek tartunk), a 24 órás kosárlabda mérkőzés-sorozat.

A magunk teremtette hagyományok:

Az iskola névadójának emlékét idéző, diákjaink tehetségét bizonyító-felmutató Fodor-nap, a maga sokoldalú, sokszínű rendezvénysorozatával, a Fodor József emléktábla megkoszorúzásával, a Fodor–érem évente történő odaítélése azoknak a tanulóknak, szülőknek és pedagógusoknak, akiket az iskoláért végzett munkájuk alapján kiválaszt az iskolai közösség.Hagyománnyá vált a szaktárgyi megmérettetést célzó időközi vizsgák tartása, valamint a szakmai tapasztalatcsere külföldi iskolákkal.

4


Képzési kínálatunk

Iskolánkban az alábbi képzési formák kifutó rendszerben működnek:

Szakközépiskola Szakképzésnappali tagozat nappali tagozat

egészségügyi és informatikai alapozás,

nyelvi előkészítő évfolyam kifutó jelleggel

iskolánkban induló szakképzések, illetve

továbbtanulási lehetőség a Humán és a Csepel TISZK-ben

A 2013-2014-es tanévtől a képzési formáink felmenő rendszerben

Szakközépiskola Szakiskola Szakképzés Szakképzésnappali tagozat nappali tagozat nappali tagozat esti tagozat

egészségügyi és szociális

szakmacsoportos képzés

szociális szakképzés

szociális szolgáltatások szakmacsoport

egészségügyi szakmacsoportban

továbbtanulási lehetőség a Humán

TISZK-ben

szociális szolgáltatások szakmacsoport

Képzési rendszerünk

A jelenlegi (kifutó jelleggel működő) szakközépiskolai osztályokban az általános műveltséget megalapozó 9-12., illetve 13. évfolyamos képzés során elmélyült, konvertálható ismeretekhez jutnak a tanulók. A szakmai alapozó képzés lehetővé teszi, hogy az egészségügyi és az informatikai ismereteket is megkövetelő szakterületekről tájékozódjanak diákjaink és, hogy felkészüljenek az érettségi utáni szakképzésre, valamint a felsőfokú továbbtanulásra.

A tanulók szakmai alapozó elméleti és gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. A 12-13. évfolyam befejezése után lehetőség nyílik az érettségi vizsga letételére a szakmai alapozó tantárgyakból is.

A 2012-13-as tanévtől iskolánkban a nyelvi előkészítő évfolyam felmenő rendszerben megszűnik a fenntartó döntésének megfelelően.

A nyelvi előkészítő felsőbb évfolyamain a diákok emelt óraszámban tanulják tovább az idegen nyelvet. Szorgalmazzuk az előrehozott emelt szintű érettségi vizsga letételét. A sikeres vizsga után a tanulók szinten tartó foglalkozásokon vehetnek részt, vagy a felszabadult órákat más tantárgy tanulására fordíthatják.

5


Szakközépiskolában a képzési szerkezet megváltozik a 2013-2014. tanévtől felmenő rendszerben. Az általános műveltséget megalapozó 9-12. évfolyamos képzés mellett szakmai képzésben részesülnek diákjaink. A szakmai oktatás során szakmai elmélet és szakmai gyakorlat keretében felkészítjük tanulóinkat mind az egészségügyi, mind a szociális szakirányban a szakmai érettségire, az OKJ szerinti szakképzésbe való bekapcsolódásba, valamint a felsőfokú továbbtanulásra. A szakmai érettségi letétele után az egészségügyi szakmacsoportban kisegítő ápoló, a szociális szakmacsoportban szociális és mentálhigiénés munkatárs szakképesítést szereznek tanulóink.

A 2013-2014. tanévtől induló szakiskola 9-10-11. évfolyamán a szociális szakmacsoportos képzésben a közismereti tárgyak oktatása mellett főként szakmai képzés folyik, mind elméleti, mind gyakorlati órákon. A három év során felkészítjük tanulóinkat a szakmai vizsga letételére, a munkába állásra.A szakmai vizsga letétele után tanulóink szociális ápoló, gondozó szakképesítést kapnak. Az iskola valamennyi tagozatán integráltan történik a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása.

A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, érzékszervi (hallásfogyatékos), egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulókkal is foglalkozunk.

A szakképző évfolyamokon – a 2013-2014. tanévtől – mind nappali, mind esti tagozaton a szociális szolgáltatások szakmacsoportban folyik a képzés, melynek keretében OKJ-s szakképzettséget szereznek tanulóink. Jelenleg nappali és esti tagozaton gyermekotthoni asszisztens és kisgyermekgondozó- nevelő szakma megszerzésére van lehetőség.

6


OKJ VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA

Szakképzés

ÉRETTSÉGI

Középfokú

képzés Szakképzés

SZAKKÖZÉP SZAKISKOLA

Képzési rendszerünk

7

Iskolánkban szociális szolgáltatások szakmacsoportbannappali és esti tagozat

Egészségügyi és informatikai szakmacsoportokban(Humán és Csepel TISZK)

11-12-13.évfolyam

9-10. évfolyam

Egészségügyi, informatikai szakmacsoportok (kifutó)

2013-2014-tőlegészségügyi, szociális

szolgáltatások

2013-2014-től9-10-11. évfolyam

szociális ápoló és gondozó


2. Az iskola környezete

Az iskola helye a közoktatási rendszerben

Az intézmény alapítója Budapest Főváros Önkormányzata volt.2013. január 1-jétől az iskola fenntartója a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ.Az intézmény jogállása: önálló jogi személy. Földrajzi elhelyezkedése: Budapest XXI. kerületében, Csillagtelepen található.Az iskola közvetlen környezete részben családi házas település, részben lakótelep jellegű.

Szociológiai, gazdasági környezetünk

Csepel egésze szociológiai szempontból igen összetett.

Egyrészt a rendszerváltást követő gazdasági változások következményeként elvesztette ún. munkáskerület jellegét (a gyár tönkrement, illetve részben privatizálták), másrészt a nyolcvanas években történt nagy építkezések következtében sokan költöztek ide más kerületekből is, megváltoztatva ezzel mind a foglalkozási, mind az etnikumi arányokat.A kerületben nagy probléma a szegénység, a munkanélküliség, melyek iskolánk életében is éreztetik hatásukat.

Munkaerő-piaci helyzetünk

Az általunk képzett fiataloknak azért van perspektívája, mert a lakosság egészségi állapota miatt az egészségügyi és szociális munkaerőpiac igényli tanulóinkat, számít a nálunk végzettek munkájára.

3. Az iskola tanulói közössége

Szülői háttér

Felméréseink szerint tanulóink szülői háttere igen változatos.A szülők jelentős része általános iskolai végzettséggel rendelkezik, felsőfokú végzettséggel rendelkező szülő alig akad.Sok a csonkacsalád. Lényeges különbségek vannak a diákok otthoni körülményeiben, neveltetésükben, indíttatásaikban.Iskolánk tanulói között egyaránt található többszörös hátránnyal küszködő és kiegyensúlyozott családi körülmények között élő gyerek. Az arányokat tekintve az előbbi kategória mutatója magasabb. Tanulóink jelentős része hátrányos helyzetű vagy éppen veszélyeztetett, számuk évről-évre nő.A veszélyeztetettség okai: szociális, egészségügyi, környezeti probléma, személyiségében-, valamint halmozottan veszélyeztetett.Sok családban romlott a szülők anyagi helyzete, s ennek következményei a gyerekek ellátásában, neveltségi szintjükben is megmutatkozik.a szociológiai és pszichológiai körülmények miatt a diákok egy részét mind a bűnözés, mind a kábítószer fogyasztás fenyegetheti Tanulóink lakóhely szerinti megoszlása


Diákjaink körülbelül fele az agglomerációból, a másik fele a fővárosból érkezik iskolánkba.

Neveltségi szint

Gyerekeink elég nagy hányada érkezik jelentős szociális, műveltségi hátránnyal.Sokuk számára a családi háttér problémás, bizonytalan, nem támogató jellegű. Nem kevés azoknak a száma, akik a viselkedés alapvető normáival (köszönés, közösséghez alkalmazkodás, a társadalomban megkerülhetetlen hierarchia-tűrés) sincsenek tisztában.

Sokszor tapasztalható az is, hogy a tanulók egymás közötti kommunikációja, viselkedése igen alacsony szintű, nem megfelelő.A tantestületnek komoly erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy az évek során a kívánt normák kialakuljanak a diákokban. Sok időt fordítunk a nevelésre, s hogy a munka nem eredménytelen, bizonyítják azok az érettségi elnöki zárszók, amelyek szinte minden esetben kiemelik tanulóink megfelelő szintű viselkedését, jólneveltségét.Azonban az eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek. Mindig újabb problémákkal kell szembenéznünk.Ezért tartjuk fontos feladatnak a szülőkkel való kapcsolat erősítését, s ebben az osztályfőnöki tevékenységet.

Pályaválasztási motiváció

Tizennégy éves gyerekek esetében nem igazán lehet határozott pályaválasztásról beszélni.Az iskolaválasztást több tényező határozza meg. Befolyással lehet a szülő és a gyermek iskolaválasztására az intézmény híre, közelsége, az ismeretségi vagy családi körbe tartozó, a választott intézménybe járó tanuló véleménye, a kialakulatlan pálya-elképzelés, a külsőségek iránti szimpátia.

Felméréseink szerint a hozzánk jelentkező tanulókat az alábbiak motiválják:

a beiskolázási tevékenység során látott/hallott információk (kiállításokkal egybekötött tájékoztatás az iskoláról; a „nyitott napok” érdekes szakmai jellegű programjai),

az előkészítő/felkészítő foglalkozások (biológia, elsősegélynyújtás, csecsemőgondozás; angol nyelv) színvonala, érdekes volta, sikeressége,

többeket az a diáktevékenység vonzott az iskolába, amelyet tanulóink (kortárs-segítők) végeztek az általános iskolák egészségnevelési programja keretében,

nem kevés azoknak a tanulóknak a száma sem, akik a hozzánk járó idősebb testvér/unokatestvér, barát/barátnő hatására választották az iskolát.

Tanulási attitűd

Diákjaink tanulási attitűdjét erőteljesen meghatározza az, hogy milyen társadalmi, családi környezetből, milyen eredményekkel érkeztek iskolánkba.A családok egy része nem inspirálja a gyerekeket otthon a rendszeres napi tanulásra, illetve a továbbtanulásra. A kultúra iránti érdeklődés ezekre a családokra nem jellemző. Sok alacsony végzettségű szülő már azt is előrelépésnek tekinti, ha gyereke valahogy leérettségizik.Tantestületünknek tehát meg kell tanítani a tanulók nagyobb részét a tanulni tudásra, be kell láttatnia a tanulás fontosságát. Ez utóbbi a jelen társadalmi viszonyok között nem könnyű

9


feladat, hiszen a gyerekek sokszor azt látják, hogy a deklarált értékek (tudás, ismeret, élethossziglani tanulás) helyett a valóságban más értékek birtokában is lehet érvényesülni.Természetesen az összkép ennél színesebb.

Minden évben akadnak olyan tanulók is, akik céltudatosan, továbbtanulási szándékkal dolgoznak, vesznek részt a házi versenyeken, kerületi vagy fővárosi vetélkedőkön.Közülük kerülnek ki azok, akik érettségi után, vagy később esti, levelező tagozaton főiskolára jelentkeznek, felsőfokú végzettséget szereznek. A továbbtanulók zöme valamilyen főiskolára pályázik, de vannak jelentkezőink egyetemre is.A továbbtanulás másik lehetősége az érettségi utáni szakképzés.

Tantestületünk mindig nagy gondot fordított arra, hogy a tanulók meglévő képességeit kibontakoztassa.Azokkal a tanulókkal, akik már a középiskola első éveiben úgy döntöttek, hogy a felsőoktatásban kívánják folytatni tanulmányaikat, vagy a tantestület tartja tehetségesnek és továbbtanulásra alkalmasnak őket, külön is foglalkoznak a szaktanárok.

Diákönkormányzat

Iskolánkban diákönkormányzat működik. Munkáját a diákmozgalmat segítő tanár fogja össze.A diákönkormányzat tevékenységét a Nkt. 48.§ foglaltaknak megfelelően végzi.Célunk, hogy e szervezet segítségével a tanulók maguk szervezzék meg iskolai életük nagy részét, hogy problémáikra a demokratikus formák használatával keressenek megoldást.A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzat, illetve éves munkaterv alapján működik.A Diákönkormányzat keretében a tanulóifjúság érdekképviseletét az Iskolai Diáktanács elnöke látja el.Az Iskolai Diáktanács jogosult az ifjúság érdekeit és törvényes jogait védeni, az esetleges sértő intézkedések ellen fellépni, diákügyekben véleményt nyilvánítani.A Diákönkormányzat jogosult a diákközgyűlés megszervezésére. Ennek megtartására évente kerül sor.

4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere

Kapcsolat a szülőkkel

Iskolánk mindig is fontosnak tartotta a szülői házzal való kapcsolatot. A kapcsolattartási szándék ill. gyakorlat partneri kapcsolattá alakult.A partnerséget szolgálja:

a köznevelési törvény 72-73.§-ában meghatározott jogok gyakorlásának biztosítása az iskolai szülői közösség létrehozása, annak működtetése az iskolai tevékenységről való rendszeres tájékoztatás (az éves ütemterv eljuttatása;

értesítés a szülői értekezletekről, fogadóórákról, a gyermekvédelemmel kapcsolatos információkról, a Fodor Iskolai Alapítvány működéséről, gazdálkodásáról stb.)

a szülői társadalom véleményéről való kérdőíves tájékozódás, elégedettség vizsgálatKapcsolat más intézményekkel

10


Jó munkakapcsolatban állunk az intézmény székhelyének - Budapest XXI. kerület – önkormányzatával.

A kerületi középiskolákkal való kapcsolataink: részt veszünk az általuk szervezett kerületi programokon.Magunk is rendezünk kerületi szintű vetélkedőket, sportversenyeket, ahová meghívjuk a csepeli középiskolásokat.

A budapesti, humán és informatika szakmacsoportba tartozó középiskolákkal a kapcsolattartást a közös megbeszélések biztosítják, illetve a tanulmányi versenyek megszervezésében való részvétel erősíti.

Az országos egészségügyi iskolákkal való kapcsolatunk alkalomszerű: egy-egy országos szintű szakmai konferencia, ill. diákkonferencia ad lehetőséget a tapasztalatcserére.

Az általános iskolákkal, elsősorban a beiskolázási vonzáskörzetünkbe tartozókkal, jó munkakapcsolatot alakítottunk ki.

- Részt veszünk a 8. osztályosok pályaválasztási szülői értekezletein.- Kortárs-segítő ill. a szakképzésben részt vevő tanulóinkat sok általános iskola meghívja

elsősegélynyújtási, csecsemőgondozási foglalkozások és prevenciós célú egészségmegőrző előadások (AIDS ill. drog-prevenció) tartására.

- A nyolcadikosoknak és szüleiknek évente szervezünk Nyílt Napokat, tartunk fogadónapokat, hogy segítsünk az iskola-, ill. pályaválasztásban.

- Az érdeklődő nyolcadik osztályosoknak előkészítő foglalkozásokat szervezünk.

Szakmai kapcsolataink

- A kórházakkal, egészségügyi és szociális intézményekkel jó munkakapcsolatunk van. Tanulóink rendszeresen vesznek részt intézménylátogatásokon.

Egyesületi kapcsolataink

A Vöröskereszttel évek óta együttműködik iskolánk.Vannak közös programjaink: elsősegélynyújtó-, polgárvédelmi versenyek általános és középiskolás tanulóknak.

A szakmai felügyeletet ellátó, illetve tanácsadást biztosító intézmények közül kapcsolatban állunk:

A szakmai továbbképzést szervező Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézettel.

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel a szakmai programok, versenyek révén. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel közvetlen

munkakapcsolatban állunk.Szakmai továbbképzéseiken, központi munkaközösségi értekezleteiken rendszeresen részt vesznek kollégáink.

A Fővárosi Kormányhivatallal az érettségi vizsgák szervezése, lebonyolítása stb. során állunk szorosabb kapcsolatban.

Az Oktatási Hivatallal: beiskolázás, mérés értékelés, nyilvántartások és statisztikák.

11


A. NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

„Az embereknek mindenben a tökéletességet kellcélul kitűzniük maguk elé, még akkor is, ha meg-haladja erejüket. Ha azt hinnénk, hogy csak odajutnak el, ahová valóban eljutnak, sosem indulná-nak útnak.” (Fontanelle)

Tantestületünk nevelőmunkáját, annak alapelveit, céljait, feladatait törvények, rendeletek határozzák meg elsődlegesen. A program összeállításánál kiemelten figyelembe vettük az Nkt. 12-13.§-ban megfogalmazott elvárásokat.Iskolánk jellegének, arculatának megfelelően hangsúlyozódnak, kiegészülnek az ezekben megfogalmazottak az alábbiak szerint.

1.1. Pedagógiai alapelvek

A komplexitás elve, amelynek alapján figyelembe kívánjuk venni, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolni.

A tanulókra gyakorolt célratörő, tervszerű, többoldalú nevelő hatások biztosítása és összehangolása; az elmélet és gyakorlat, elvek és tapasztalatok összhangjának biztosítása.

Valljuk, hogy a nevelésben a pedagógus és növendék egyenrangú félként vesz részt, de a vezető szerep a pedagógusé (a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulói aktivitás kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében).

Elvünk, hogy a tanuló jogait, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, személyisége iránt bizalmat, megértést kell tanúsítani, hogy a követelmények támasztásában határozottságot, igényességet kell érvényesíteni, egyúttal lehetőséget kell adni önállóságuk, kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakoztatására.

Biztosítjuk a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában a szülőkkel (a szülői közösséggel) való együttműködést.

Nem kötelezzük el magunkat egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, de biztosítjuk a vallási, világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátítását, valamint szülői igény esetén lehetőséget biztosítunk az iskolai hit-, illetve vallásoktatás megszervezésére.

Gondoskodunk arról, hogy iskolánkban a tanulókat és hozzátartozóikat semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje sem közvetlenül, sem közvetett módon.

Érvényesítjük az egyenlő bánásmód elvét.

12


1.2 A nevelő-oktató munka céljai

Iskolánkban a legfontosabb cél: az általános műveltség megalapozását, ill. kiterjesztését és elmélyítését szolgáló oktató-nevelő tevékenység megvalósítása. Olyan általános műveltség nyújtása, amelyben kiemelt helyen szerepel a nemzeti kultúra közvetítése.

Felkészítünk a szakma tanulására, az érettségire, a jövőben szakmai érettségire.Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a nálunk végző diákok itt az iskolában, illetve a velünk együttműködő TISZK-ekben szerezzék meg a szakmai képesítést.Fontosnak tartjuk, és biztosítani kívánjuk a szakközépiskolában végzettek részére a felsőoktatásba való továbblépés feltételeinek megteremtését.

A kifutó szakiskolai osztályokban egyrészt biztosítani kívánjuk a megfelelő szintű szakmai előkészítést, másrészt lehetővé kívánjuk tenni, hogy igénye esetén a szakiskolai tanuló az iskola szakközépiskolai tagozatán folytassa tanulmányait, hogy ott érettségi vizsgát tehessen. Az új típusú szakiskolai osztályban fontosnak tartjuk a szakmára, a szakmai vizsgára történő felkészítést.

Mivel a nevelés és oktatás gyakorlata nem választható külön, hiszen a nevelés komplex tevékenység, célunk a szilárd, biztos ismereteket nyújtó, a munkába állást és a továbbtanulást egyaránt biztosító ismeretek átadása.

Célunk a tanuló képességeinek, személyiségének sokoldalú kibontakoztatása saját életének teljessé tétele érdekében, illetve a társadalom javára.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását fontos feladatunknak tekintjük.

Kiemelten fontosnak tartjuk: a kulcskompetenciák elsajátíttatását, amelyek a későbbi tanulás sikereinek alapját jelentik az anyanyelv igényes használatára nevelést, az EU-ba való beilleszkedés elősegítését az angol és német nyelv oktatásával, a

kommunikációs és tanulási képességek, a kreativitás továbbfejlesztésével a testi-lelki egészség gondozását, az önképzés iránti igény kialakítását,

Céljaink közé tartozik az előbbieken túl a pedagógiai szolgálat megvalósítása:

az ember szolgálata, a szorgalom és tehetség tisztelete, illetve ezek tisztelése másokban.

1.3 A nevelő-oktató munka feladataiMint minden oktatási intézmény, így iskolánk is az alábbi alapvető funkciókat tartja önmagára nézve kötelezőnek:

a képzés és ismeretátadás, az érték és normaközvetítés, a készség és képességfejlesztés, a szocializálás funkcióját.

13


A képzés és ismeretátadást, a készség és képességfejlesztést a nevelő-oktató munka oktatási része biztosíthatja elsődlegesen (de nem kizárólagosan), az érték és normaközvetítést, a szocializálás funkcióját a nevelési folyamat tudja jobban megvalósítani.

Kiemelten fontosnak tartjuk:

A nemzeti kultúra értékeinek megismertetése, a hagyománytisztelet kialakítása, a hazai kisebbségek értékeinek megismertetése, igény kialakítása azok megbecsülésére.

A nemzeti és európai identitástudat kialakítása, illetve továbbépítése. Ennek érdekében információkhoz juttatás (a napi politikai kérdésekben; tájékozódás-tájékoztatás az Európai Unió-kérdéskörben).

Feladatunk annak elősegítése, hogy tanulóink érzékennyé váljanak környezetük és a környezetvédelmi problémák iránt.Ki kell alakítanunk bennük a környezetkímélő magatartást.(Ennek érdekében készítjük el és alkalmazzuk az egészségnevelési és környezetvédelmi programot.)

A kommunikációs kultúra fejlesztése érdekében feladatunk az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés képességének fejlesztése; a vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése képességének továbbépítése; a kommunikáció szimbolikus összetevőinek, a metakommunikációnak megismertetése és alkalmaztatása.

A testi és lelki egészség követelménye megvalósíthatatlan az egészséges életmódra nevelés nélkül.Fontos feladatunk tehát, hogy az egészséges életmód elsajátítására neveljük tanulóinkat.Fontosnak tartjuk a testápolás, a tiszta környezet, az egészséges életfeltételek iránti igény kialakítását, illetve a szenvedélybetegségek kialakulását megakadályozó felvilágosító tevékenységet.A testi nevelés terén az „ép testben ép lélek” elv alapján a testmozgást, a sportot szerető és művelő fiatalt állítjuk tanulóink elé példaképnek, követendőnek.

Fontos feladatunk a tanulók tanulási típusának, ~ stílusának, ~ szokásainak megismerése, illetve a tanulás-módszertani ismereteknek az elsajátíttatása, az élethossziglani tanulás és önképzés igényének kialakítása.

Feladatunk a tanulók sikeres pályaválasztásának elősegítése.

Tantestületünk a fentieken kívül fontosnak tartja az érzelmi, akarati nevelést, az erkölcsi és esztétikai nevelésben rejlő lehetőségek kiaknázását.Úgy véljük, meg kell tanítanunk diákjainkat érzelmeik feldolgozására, a helyes önértékelés mikéntjére, az önelfogadásra, a dönteni tudásra.

Feladatunknak érezzük annak elérését, hogy tanulóink számára természetesek, elfogadottak legyenek a következő fogalmak (illetve, hogy elfogadják ezek gyakorlatban való alkalmazhatóságát): etikus életvitel, kötelesség, lelkiismeretesség, felelősség, becsületesség, hűség, a család és közösség tisztelete, a másság elfogadása.

14


Hangsúlyos feladatnak tartjuk, hogy a művészeti oktatás lehetőségeit kiaknázva pozitív élményekhez juttassuk a tanulókat; hogy az élmények segítségével harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív és kulturált személyiséget formáljunk.Fontos, hogy a tevékenység során a tanulók megismerjék az alkotás örömét, hogy sikerélményhez jussanak.

Feladatainkat nemcsak a tanulókkal kapcsolatos nevelési teendők körében kívánjuk meghatározni, hanem saját magunkra irányuló teendőket is meg kell fogalmaznunk: fontos feladatnak tartjuk a pedagógusok ön- és szervezett továbbképzését; mind a szaktárgyi ismeretek bővítését, mind a pszichológiai-pedagógiai (didaktikai) ismeretek frissítését elengedhetetlennek tartjuk.

1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Az alkalmazható eszközök, eljárások kidolgozásakor mind a hatásszervező, mind a személyiségformáló funkciókhoz kapcsolódó nevelési módszereket alkalmazni kívánjuk.

Különösen fontosnak tartjuk a személyiségformáló funkciókhoz kapcsolódó módszereket: a követelést gyakoroltatást felzárkóztatást segítségadást ellenőrzést ösztönzést,

illetve a közösség és önfejlesztés megszervezésének módszerei közül a tanulmányi feladatok megszervezését

csoportbontás felzárkóztató foglalkozások szervezése versenyekre való felkészítés könyvtári órák tartása médiaterem és nyelvi labor használtatása

és a tanórán kívüli önfejlesztést szolgáló, fakultatív tevékenységek megszervezését: színház- és múzeumlátogatás terepgyakorlat tanulmányi kirándulás versenyek, vetélkedők szervezése hagyományteremtő programok.

Ugyancsak itt fogalmazható meg az a tény, hogy a személyes példamutatás éppúgy nevelés, mint a jól irányított egyéni és kollektív cselekvések megszervezése.A személyes példa mellett fontos a nevelő személyes részvétele a közösség tevékenységében, a közösségteremtő programokban.

Pedagógusainkkal kapcsolatos elvárásaink továbbá:

a kulturált kommunikációs, döntési-, szervezési- és elemző készség felelősségérzet, szavak és tettek egysége, hitelesség értékvállaló magatartás, az iskola által vállalt értékek hiteles közvetítése helyes önértékelés önkritikus érzék.

15


A helyi, nevelőtestületi döntést kívánó eljárások rendje

Az érvényben lévő törvények és rendeletek /az Nkt. (2012. évi CXXIV.), a 110/2012. (VI.4.) kormányrendelet a NAT kiadásáról, az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről/ felhatalmazzák az iskolát a helyi sajátosságok figyelembevételére, alkalmazására.

Iskolánkban az alábbi sajátosságokat érvényesítjük:

A tanulókat a 9. évfolyamra történő beiratkozás után osztályokba soroljuk. A besorolásnál figyelembe vesszük a (felvételi jelentkezésnek megfelelően) tanulói igényeket, de az iskola lehetőségeinek függvényében a végső döntést az iskola igazgatója hozza.

Másik középiskolából hozzánk jelentkező tanulók átvételéről a törvényi előírások, a Pedagógiai Program és a helyi tantervek követelményeinek figyelembevételével, a munkaközösség-vezetők véleményének kikérésével, egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója dönt. Különbözeti vizsga letétele, évismétlés előírható.

Az osztályokban tanító tanárok testületének kialakítása a mindenkori tantárgyfelosztásnak megfelelően történik. A tantárgyfelosztás elkészítése előtt az igazgató kikéri a munkaközösségek és a diákvezetők véleményét. Meghallgatásuk után a lehetőségek függvényében dönt a végső beosztásról.

A tantárgyfelosztás elkészítésének kiemelt szempontjai: A tanulóközösség érdekeinek megfelelő választás A felmenő rendszer lehetőség szerinti biztosítása

A hozzánk jelentkező tanulókat tájékoztatjuk az iskolánkban meglévő nyelvtanulási lehetőségekről.

A felvett tanulók csoportba sorolása az egyéni kérések, illetve az iskola lehetőségeinek figyelembevételével történik

A döntést a munkaközösségek javaslata alapján az igazgató hozza meg.

Szakközépiskola

A szakközépiskolában a szakmacsoportos alapozó képzésben részt vevő osztályok kifutó jelleggel működnek (egészségügy; informatika). Ebben a képzési formában végzett tanulók esetében az érettségi utáni szakképzésbe az alapozó tárgyak beszámítása a befogadó iskolával közösen meghatározottak szerint történik.

A 2013-2014. tanévtől induló szakközépiskolai osztályokban már szakmai képzés is folyik, egészségügyi és szociális szolgáltatások szakmacsoportokban. A szakmai érettségi letétele után alap szakképesítést kapnak. Szakirányú OKJ-s szakképzés választása esetén az előtanulmányok beszámítanak, a képzési idő rövidül.

Az emelt szintű érettségit választó tanulóknak biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítést a kötelező tantárgyakból, valamint biológiából és informatikából.

16


Igény esetén biztosítjuk a szakmai alapozó tantárgyakból is az emelt szintű érettségire való felkészítést.A foglalkozásokra a jelentkezés a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően történik.

Ugyancsak a törvény szabályozza a tanórákon való részvételt. Ha a tanuló emelt szintű foglalkozáson kezdte meg tanulmányait egy adott tantárgyból, akkor az azon való részvétel a tanév végéig kötelező.

Szakiskola

3 éves szakiskolai képzés szociális szolgáltatások szakmacsoportban (2013-2014-es tanévtől), melynek során szociális ápoló és gondozó OKJ szerinti szakképesítést szereznek tanulóink.

Az iskola tanulóinak mentesítése

A nemzeti köznevelésről szóló törvény lehetővé teszi, hogy az iskola igazgatója – a gyakorlati képzés kivételével - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítse a tanulót az értékelés és minősítés alól /Nkt. 55.§ (1), a módosított 4/2010. (I.19.) OKM rendelet/

A felmentés kiterjedhet az értékelés alóli mentesítésre, az órákon való részvétel azonban kötelező.

Az érintett tanulók felzárkóztatását, vizsgalehetőségeit az Nkt. 47.§ (8) pontja alapján biztosítja az iskola.

A tanulók könnyített és gyógytestnevelésre utalását az EMMI rendelet 142.§ alapján végezzük.

17


2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

„Egy adott ember a természet erőinek egyedialkotása. Pontosan ugyanolyan személy,mint ő, sohasem létezett, és nem is lesz sohatöbbé. Gondoljunk az ujjlenyomatra, még azis egyedülálló.(…) Napjaink individuuma (…) tovább harcol, mert mindig egy olyan tökéletesebbdemokráciát remél és tervez, ahol az egyesszemélyiségek méltósága és fejlődése a leg-magasabbra becsült érték lesz.” (Allport)

„…csak az individuum, pontosabban szólva, a személyiség nevelhető. Minden más idomítás.” (Gabriel Mercel)

A személyiségfejlesztés csak a személyiség megismerésével, az ismertté vált egyéni sajátosságok figyelembevételével valósítható meg.Ez kettős feladatot ró pedagógus-közösségünkre.Egyrészt a lehető legmélyebben meg kell ismerni a tanulókat, másrészt fel kell készíteni a diákokat arra, hogy önmagukat is megismerjék, képessé váljanak önmaguk alakítására is.Alapfeltétel tehát, hogy a tanuló alanya is, tárgya is legyen a nevelésnek. Az Nkt. 12-13.§ és 62.§ határozzák meg az oktató-nevelő munka alapelveit, a pedagógus jogait, kötelességeit. A törvény alapvető elvként határozza meg, hogy az iskola felelős a gyermekek, a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért, fejlődéséért.

A fentiek szellemében fogalmazható meg, hogy célunk a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségeket alapul véve a tanulói személyiség teljes kibontakoztatásának segítése.

Feladatunk ennek érdekében:

- olyan nevelő-oktató munka végzése, amely figyelembe veszi az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését; amely során egyértelmű elvárások és feladatok fogalmazódnak meg, s ezek az elvárások a tanulók személyiségének tiszteletben tartásával párosulnak;

- olyan iskolai élet szervezése és működtetése, amelyben a serdülő, lassan felnőtté váló tanuló szükségletei megvalósulnak;

- feladatunk továbbá a tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése.

A személyiségfejlesztés során az alábbi értékeket, az értékek egyensúlyát tartjuk kiemelten fontosnak:- a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke)- az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, becsület) - a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, empátia,

tolerancia)- a humanizált társadalom és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok

tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékei)

A fenti értékek a fejlesztő hatások során alakulnak ki, illetve szilárdulnak meg.

18


Fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztő hatásokat befolyásoló tényezők közül megvalósuljanak az alábbiak: teljességre való törekvés (testi, lelki, szellemi fejlesztés) egyenletesség, arányosság tudatosság, tervezettség, szervezettség differenciáltság, individualizáltság sokoldalúság, az iskola egész tevékenységrendszerébe való beillesztés fokozatosság, következetesség a hatások, módszerek, eszközök összhangja a hatások egymásra épülése/épültsége (koherencia, konzisztencia) a belső motivációkra építés ösztönzés a cselekvésre, döntéshozásra életkorhoz alkalmazkodás nevelőtestületi kompetencia

Személyiségfejlesztő nevelési feladatok, tevékenységek

Az értelem kiművelése

Célunk az egész életen át tartó tanulásra nevelés, feladatunk, hogy erre alkalmassá tegyük a tanulókat.

Ennek területei: a tanulási motívumok, képességek fejlesztése, a tanulás tanulása/tanítása, az egyes tantárgyak tanulásának speciális sajátosságaival való megismertetés az

információszerzés és információfeldolgozás, anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai, természettudományi, technológiai kompetenciák digitális kompetencia személyközi és állampolgári kompetenciák vállalkozói kompetencia, kulturális kompetencia

Módszere: elsődlegesen a csoportmunka és az egyéni foglalkozás, a napirend készíttetése (osztályfőnöki segítséggel)

A kognitív képességek, ill. intellektuális készségek közül kiemelten fontosnak tartjuk a logikus gondolkodás, a gondolkodási stratégia fejlesztését és az intelligencia fejlesztését.

Az érzelmi élet fejlesztése

Célunk, hogy tanulóink önismerete fejlődjön, hogy felfedezze saját belső értékeit, hogy érzelemviláguk gazdagodjék, elmélyüljön.Ehhez fontosnak tartjuk az érzelmi élet fejlesztését, az empátia és tolerancia elsajátíttatását, a szociális érzékenység fejlesztését. A tevékenység színtere az osztályfőnöki óra, valamennyi tantárgyi szakóra, a szabadidős tevékenységek.

19


Fontosnak tartjuk a tanulás érzelmi motiválását, elsődlegesen a sikerélmény biztosításával. Az érzelmi motiválás valamennyi tantárgy, illetve az osztályfőnöki tevékenység keretében megvalósítható.

A személyiségfejlesztő tevékenység során igyekszünk az esztétikai igény kialakítására. Az igényt elsődlegesen a művészeti tárgyakat tanítók alakíthatják, de segítheti tevékenységüket a szabadidő szervező is az igényes programok összeállításával.

Törekszünk a demokratikus szemléletmód kialakítására, a másság elfogadtatására – kihasználva az osztályfőnöki órák, az ön- és társismereti foglalkozások lehetőségeit.

Az életvezetés alakítása a személyiség fejlődése érdekében

Célunk olyan sokoldalú személyiség kialakítása, aki képes rugalmasan alkalmazkodni a folyton változó világhoz, a különböző szociokulturális környezethez, aki teljes életet tud élni. A mai elvárásoknak megfelelően sikerorientáltságra, pozitív gondolkodásra tanítjuk tanítványainkat.

Az akarat fejlesztése

Az akaratnevelés terén fontosnak tartjuk a motivációs- és döntéskészség fejlesztését, a kompetencia határainak felismertetését, az akarat edzését. Erre lehetőséget ad valamennyi tantárgy, az osztályfőnöki óra, kiemelten az ön-és társismeret, a diák önkormányzati tevékenység, a diákközgyűlés, az iskolarádió és iskolaújság.

Fontos személyiségjegynek tartjuk a kezdeményezőkészséget, szervezőkészséget és az önbizalmat. Fejlesztésük színterei: a szabadidős tevékenységek, az iskolai kulturális programok, a versenyek, pályázati kiírások, kiállítások, ahol a tanulók mindhárom fejlesztendő személyiségjegye alakulhat.Természetesen itt is szerepe van a szakóráknak, az osztályfőnöki tevékenységnek, az önismereti tréningnek.A legfontosabb e téren is a sikerélményhez juttatás, amely önbizalom-növelő hatású.

Lényeges, hogy a tanuló elhatárolódjon a deviáns magatartástól, a deviáns megnyilatkozásoktól.Ezt szolgálhatják a prevenciós programok, amelyek megvalósításában az ifjúságvédelmi felelősnek, az iskolaorvosnak, az iskola teljes pedagógusközösségének vannak feladatai.

A viselkedés fejlesztése

A tanulók bevonása a versenyek, művészeti bemutatók és kiállítások rendezésébe kreativitásra ösztönöz, fejleszti az aktivitást, s ez fontos pedagógiai célunk.

Ugyancsak fontos célunk, hogy a tanuló figyeljen kora társadalmi eseményeire, alkosson véleményt ezekről, illetve véleményét tudja kulturált módon megfogalmazni.E cél megvalósításában segíthetnek a társadalomtudományi tantárgyak, az osztályfőnöki órák témái, a kommunikációs-önismereti tréning, illetve az ezeket az ismereteket tanító pedagógusok.

20


Elengedhetetlennek tartjuk, hogy tanulóink megismerjék és tudják használni a korszerű információhordozókat, a korszerű technikai eszközöket.Ebben komoly feladat hárul az informatikát oktatókra, illetve a könyvtáros tanárra.

A korunk kulturált magatartásához tartozik a megfelelő színvonalú kommunikációs készség, a verbális, a nonverbális, metakommunikatív jelzések helyes értelmezése. Ennek kialakításához, fejlesztéséhez iskolánkban felhasználjuk a kommunikációs tréninget, valamennyi tantárgy lehetőségeit és a szabadidős tevékenységet.

Fontos az ön- és társismeret fejlesztése, a konfliktuskezelési módszerek és önvédő mechanizmusok elsajátíttatása, a kulturált viselkedés és megjelenés igényének kialakítása.Alakításuk az osztályfőnöki órákon, a szabadidős tevékenységek keretében, az ifjúsági mozgalom (DÖK, ifjúsági közgyűlés) színterein, az iskolai kulturális és sportrendezvényeken valósulhat meg.Kialakítandó, fejlesztendő személyiségjegynek véljük a természeti és épített környezet megbecsülését, követendő példának tartjuk a környezetvédelmet megvalósító embertípust.Ezért fontosnak tartjuk a környezetvédelmi nevelést (osztályfőnöki órákon, a természettudományi tantárgycsoport keretében), a környezetvédelmi versenyeken való részvételt.

Az etikus viselkedés kialakítása

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink ne csak jogaikkal, de kötelességeikkel is tisztában legyenek.Megbízhatóságra, őszinteségre kívánjuk nevelni őket. Célunk, hogy a felelősségtudat kialakuljon bennük.Nemzeti öntudatra és hazafiasságra kívánjuk nevelni őket, oly módon, hogy ez más népek megbecsülésével párosuljon.E célok elérésében, megvalósításában minden tantárgynak, minden pedagógusnak közre kell működnie.

Peremkerületi iskolaként gyerekeink összetétele, intellektuális és érzelmi háttere nagyon heterogén. Közös azonban bennük a szeretet iránti igény.Tudomásul kell vennünk, hogy a szeretet a legértékesebb útravaló, amit kaphatnak, a szeretet lesz az, ami hozzásegít személyiségük alakításához.

3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

Az egészségfejlesztés célja, hogy minden tanuló részesüljön a testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő egészségfejlesztő tevékenységben.

Az iskola mindennapos működésében kiemelt figyelmet kell fordítani az egészségfejlesztési feladatokra, melyek különösen- az egészséges táplálkozás,- a mindennapos testnevelés, testmozgás,- a testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek,a szenvedélybetegségekhez

vezető szerek fogyasztásának megelőzése,- a bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése,- a baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás,- a személyi higiéné területeire

terjed ki.Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

21


Az egészségfejlesztés társadalmi fontosságát, értékét jelzi, hogy az egészségügyi és a szociális szakmacsoportos középiskolai képzésben önálló tantárgyként jelenik meg. A 10 osztályos tantárgyat évi 72 óra elméletben és 36 óra gyakorlatban tanítjuk iskolánk tanulóinak. A tantárgy tanagyag tartalma széleskörű ismeretet ad diákjainknak a személyi higiéne, a betegségek megelőzése, a szenvedélybetegségek elkerülése körében. Kiemelt fontosságot kap az egészség érték jellege, és a felelősségteljes gondolkodásmód kialakítása a felnövekvő generációkban.

A kifutó informatika osztályokban az egészségfejlesztés a biológia és az osztályfőnöki órák keretében folyik. Az osztályfőnöki órák tantervét úgy alakítottuk ki, hogy az egészségfejlesztésre nagyobb figyelmet fordítsunk.

A mindennapos testnevelés megvalósítása érdekében a tanórákon kívül sportköri lehetőségeket biztosítunk, illetve a 2012-2013. tanévtől felmenő rendszerben a helyi tanterv része.

Az iskolai erőszak, bántalmazás témaköre osztályfőnöki órákon kerül szóba, illetve a kerületi rendőrség szakemberei tartanak a témában osztályfőnöki órákat a 9-10. évfolyamon.

A diákok szemléletformálását segíti elő a Humán TISZK iskolái között megrendezett vetélkedő, melynek iskolánk ad otthont rendszeresen, tavasszal az Egészség napok keretén belül.

Iskolánkban régi hagyománya van a tanév során megrendezett Egészség napoknak. Az éves ütemtervben szereplő feladatot az egészségügyi szakmai munkaközösség tagjai rendezték meg. Igyekeztek változatos programokon keresztül tájékoztatni diákjainkat az egészségmegőrzés fontosságáról. Mindig aktuálisan választottak témát a több napos rendezvényhez, amelybe az iskola minden tanulóját igyekeztek bevonni. Rendszeresen plakátversenyt hirdettek, és totó versenyt szerveztek a diákság nevelésére, gondolkodásának formálására, melynek középpontjában a felelősségteljes emberi cselekedet áll.

Speciális programok kialakítása

Speciális programként iskolánk pedagógiai programjában a drog-prevenciós program szerepel.

Az egészséges életmódra nevelés, a drog-prevenció minden pedagógus feladata, de e nevelési terület elsődleges felelősei, gondozói az egészségügyi tárgyakat tanítók munkaközössége, az osztályfőnöki munkaközösség-vezetője és tagjai, illetve az ifjúságvédelmi felelős.Közreműködésükkel készül el az iskolai program. A kortárs segítők csoportja is részt vesz e program kidolgozásában és megvalósításában.

Kiemelten fontosnak tartjuk a kábítószer-ellenes tevékenységet.

A kábítószer-ellenes tevékenység megkezdéséhez elsődleges teendő a helyzetfelmérés. A felmérés igyekszik feltérképezni a diákok érintettségét, illetve a pedagógusok e témában való felkészültségét.A felmérés végső célja a segítségnyújtás a testi-lelki egészség megteremtéséhez, megőrzéséhez.

22


A programmal kapcsolatos feladatok

A tanulók és szülők felvilágosítása a droggal kapcsolatos veszélyekről, a drogozás jogi következményeiről, a drogfüggőség tüneteiről, a segítség lehetőségeiről.

A felvilágosítás színtere

tanulók esetében:- tanóra, osztályfőnöki óra,- illetve tanórán kívüli felvilágosító előadások;

szülők esetében:- a szülői értekezlet- egyéni beszélgetések

A pedagógusok esetében a belső továbbképzés biztosítása a feladat.

Módja:- szakirodalom ajánlása az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, a könyvtáros-tanár

segítségével;- szakemberek által tartott továbbképző előadások szervezése.

A megelőző tevékenység egyik formája az egyéni vagy csoportos felvilágosítás, illetve olyan szabadidős programok szervezése, amelyek az egészséges életmódot teszik vonzóvá.Ebben a tevékenységben az ifjúságvédelmi felelősnek, az osztályfőnököknek kiemelt feladata van.

A kábítószer-ellenes tevékenység fő koordinálója szintén az ifjúságvédelmi felelős munkáját ellátó pedagógus, aki kapcsolatot tart a tanulókkal, szülőkkel, pedagógusokkal és az egyéb segítőkkel (pl.: iskolaorvos, védőnő, kortárs-segítők, külső intézmények) is.

A tevékenységet segítő eszközök, módszerek:- az osztályfőnöki, a humán szakmai és a biológia órák lehetőségeinek kihasználása,- külső előadók meghívása,- egészségnap illetve egészséghét szervezése,- plakátkészítés stb.

23


4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

„A fiatalok manapság nagyon korán szembesülnekaz elmagányosodás és a kirekesztettség élményével(…) könnyen elveszíthetik biztonságérzetüket. (…)mindez az iskola számára különleges kihívást jelent.Ma ezért is válik egyre fontosabbá, hogy a fiatalokegy pozitív osztályközösség keretében alkalmat kap-janak arra, hogy kialakítsák önnön identitásukat, ésígy ne a kétes csoportosulások jelentsék számukra azegyetlen alternatívát.” (Robert Pawek)

„Ne azt kérdezd, hogy mit tesznek érted a többiek,hanem azt, hogy mit tehetsz te a többiekért.”(J.F. Kennedy)

Az iskolai életben több kisebb közösség alkotja az iskolai közösséget.Közülük legfontosabb az osztályközösség, ez alkotja az iskolai közösség magját.

A közösséget meghatározó ismérvek: a közös érdekek, a közös értékrend, a közös célok, a közös döntések, közös erőfeszítések, a „mi” tudat.Az iskolába kerülő tanulók véletlenszerűen létrejövő csoportjai, az osztályok még nem alkotnak közösséget. Azzá kell őket formálni a fentieknek megfelelően.

A közösségfejlesztés a közösségek létrehozására és fejlesztésére irányuló tudatos, szociológiailag és lélektanilag megalapozott tevékenység, amelynek hatására a tanulók kapcsolatrendszere, személyisége fejlődik, s amely folyamatban a tantestület egészének részt kell vennie.A cél a társas-közösségi kapcsolatok alakítása, a közösségi érzés fejlesztése a közösségi tevékenységben való részvétel útján; a közösség nevelőerejének kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében.

A fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A középiskolai tanulmányok megkezdésekor elsődleges pedagógiai feladat a pozitív osztályközösség kialakítása a társadalom negatív hatásainak (elmagányosodás, kirekesztettség, negatív ifjúsági csoportokhoz csapódás, szociális deficit ellensúlyozása előítéletekkel vagy agresszivitással) lehetőség szerinti ellensúlyozására.

Ez a pedagógusokra (hangsúlyozottan az osztályfőnökökre) azt a faladatot rója, hogy: az eddigieknél jobban törődjenek a jó osztályközösség kialakításával, diákjaikat tudatosan készítsék fel az osztályban előforduló konfliktusok kezelésére és a

mássággal kapcsolatos magatartásra és a peremhelyzetben lévő osztálytársak közösségbe történő integrálására.

Ez csak akkor valósulhat meg, ha sikerül a diákokat pedagógiai szövetségesünkké tenni.

24


- Ennek érdekében az osztályfőnöki programba tanév elején be kell építeni azokat a témákat, amelyek az ismerkedést, a kooperációt biztosítják.

- Élni kell a csoportos beszélgetés, csoportmunka lehetőségeivel, ismertetni kell a konfliktuskezelési lehetőségeket, illetve meg kell választani a diákképviselőket.

- Ugyancsak az osztályfőnöki órák lehetnek színterei a társas kapcsolatok feltérképezésének, a kapcsolatépítés gyakorlatának, a konfliktus-megoldási stratégiák elsajátításának, a viselkedési normák kialakításának.

- A közösségfejlesztésben kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek (ezért igyekszünk gondosan kiválasztani, hogy ki legyen osztályfőnök), de fontos feladata van az iskola egész pedagógus közösségének.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok csak harmonikusan együttműködő pedagógus közösséggel, tartalmas pedagógus-diák kapcsolattal valósíthatók meg.

Tantestületünk az alábbiakat tartja kiemelten fontosnak:

A harmonikus, tartalmas emberi kapcsolatok kialakításához szükséges képességek, készségek fejlesztését

A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok fejlesztését (kedvesség, figyelmesség, udvariasság, tisztelet, tapintat, empátia, tolerancia). E tulajdonságok kialakítását elengedhetetlennek véljük, fejlesztésükben fontosnak tartjuk a pedagógus személyes példamutatását.

Az egyén és közösségek harmonikus együttműködéséhez szükséges szabályozók megismertetését (erkölcs, jog, törvények, szabályok stb.), a felelős állampolgárrá nevelést (jogok és kötelességek harmonizálása). Ennek fontos színtere az osztályfőnöki óra, a diákmozgalmi tevékenység, a diákközgyűlés.

A diákönkormányzati munka során a tanulók megismerhetik jogaikat, kötelességeiket, azokat a technikákat, amelyek segítségével gyakorolhatják a fentieket.

A diákközgyűlés felkészíti őket a felnőtt élet közéleti tevékenységére.(A diákönkormányzattal kapcsolatos iskolai teendők, ismeretek részletesebb kifejtése a Házirendben, illetve a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatában található.)A feladat megoldásában, a célok megvalósításában elsődleges közreműködők az osztályfőnökök, a kommunikációt, az önismeretet, a társadalomismeretet tanítók, illetve a diákmozgalmat segítő pedagógus.

Fontosnak tartjuk a beteg, a sérült, a fogyatékos, idős emberek iránt elfogadó, segítő magatartás fejlesztését.Ezen a téren sokat segíthet az iskolánkban folyó egészségügyi képzés, a szakmai gyakorlat, az idős-otthonok látogatása, a vöröskereszttel végzett segítő tevékenység, a kortárs-segítők jelenléte.

Fontosnak tartjuk a negatív társadalmi jelenségek, az ifjúsági szubkultúra hatásainak ellensúlyozását.E területen és az iskolai diákélet megszervezésében, működtetésében kiemelt szerepe van a diákmozgalmat segítő pedagógusnak, aki összefogja, irányítja a diákok kezdeményezéseit. A programok ellensúlyozhatják az iskolán kívüli negatív hatásokat.

25


Feladatuk megvalósításához felhasználják az iskolarádiót, kialakítják az információ-áramoltatás módozatait.

Fontosnak tartjuk a felelős munkavállalóvá nevelést. Felkészítjük tanulóinkat az érettségi vizsga letételéhez (2016-tól) szükséges közösségi szolgálat teljesítésére.Ennek érdekében gyakoroltatjuk a csoportban dolgozást, az együttműködést, elsajátíttatjuk a kooperációs technikákat.A feladat megoldásában minden pedagógus érintett.

Jelentős feladat a konfliktuskezelési, konszenzuskeresési technikák megismertetése és alkalmazása, az érzelmi intelligencia fejlesztése.A konfliktus fogalmának, típusainak, a konfliktus megoldási stratégiák megismertetetésében, szerepjáték keretében való gyakoroltatásában kiemelt feladata van az osztályfőnöknek.

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Munkakörét alapvetően a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a nevelési – oktatási intézmények működési rendjéről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet határozza meg, valamint az iskola hatályos alapdokumentumai.

A pedagógusok feladatai

Az Nkt. 62.§ 1. bekezdése szerint a pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése-tanítása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembe vételével.

Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy:

az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét,

vegyen részt az éves munkaterv kialakításában, abban feladatokat vállaljon,

pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken,

kapcsolatot tart a szülői házzal, az osztályfőnökkel szorosan együttdolgozik,

részt vesz a pedagógiai programban, a munka- és ütemtervben előírt rendezvényeken, ünnepélyeken, programokon, közreműködik a szervezésben és a lebonyolításban,

A pedagógus feladatait, hatáskörét, felelősségét részletesen a munkaköri leírása tartalmazza.Az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnök alapvető feladatai megegyeznek a szaktanári feladatoknál felsoroltakkal. Munkájának alapvető dokumentumai szintén azonosak a szaktanárokéival.

26

http://xterm.hu/doc/optijus-202012_viii_31_emmi_rendelet.pdf

http://www.kormany.hu/download/4/c6/70000/nefmi_cxc_tajekoztato_01.pdf


Az osztályfőnök feladatkörébe a következő tevékenységek tartoznak:- osztálya nevelési feladatainak tervezése, megvalósítása. Kiemelt feladata a káros

szenvedélyek, agresszió elleni programban való részvétel, - tanítványainak megismerése, fejlődésük figyelemmel kísérése, az osztályközösség

kialakulásának segítése,- tájékozódik osztálya munkájáról a szaktanároktól, folyamatos kapcsolatot tart velük. - kiemelt feladatként kezeli az ifjúságvédelmi és diákönkormányzati munka

támogatását. - közreműködik az iskolai és az iskolán kívüli programok szervezésében,

lebonyolításában. Megszervezi, irányítja az osztályprogramokat, megszervezi az osztályszintű megemlékezéseket, ünnepségeket.

- segíti diákjai pályaválasztását- folyamatosan, illetve határidőre, pontosan elvégzi az osztállyal kapcsolatos

valamennyi adminisztratív tevékenységet.

Az osztályfőnök feladatait, hatáskörét, felelősségét részletesen a munkaköri leírás tartalmazza.

Az iskola pedagógusainak ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai

Az Nkt. 62§ (1) a-b) pontja értelmében minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, akkor is, ha ez munkaköri leírásában nem szerepel.

Minden pedagógus feladata a veszélyeztetettség észlelése esetén:

- ha úgy ítéli meg, hogy a probléma nem súlyos, és saját feladatkörén belül pedagógiai eszközökkel (diákkal, szülővel való beszélgetés, a tanuló támogatása) megoldható, akkor saját hatáskörén belül intézkedhet.

- Súlyosabb esetekben jelzi az iskola igazgatójának a további intézkedés szükségességét.

- Tantestületi döntés értelmében minden pedagógus feladata a drog-prevenció oly módon, hogy az osztályfőnöki és a szaktárgyi órák tanmenetébe személyiségfejlesztő, drogozást és alkoholizálást megelőző programot illesztünk be. Ez a program kreatív munkát vár el minden pedagógustól; egyben biztosítéka is lehet a program az iskola humanizálódásának is.A drog-prevencióban való részvételen kívül minden pedagógus feladata a gyógyult szenvedélybetegek beilleszkedésének elősegítése.

Az osztályfőnökök feladatkörébe tartozik, a veszélyeztetettség felmérése, kiszűrése, illetve, hogy a tájékoztatási feladatokban részt vegyen.

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása során minden pedagógus kötelessége a tanulók és szüleik személyiségi jogainak tiszteletben tartása, az adatvédelmi törvény betartása (az Nkt.41.§ (4), (7-8) pontjaiban foglaltaknak megfelelően).

27


Ifjúságvédelmi feladatok

Tanulóink családi hátterének ismeretében megállapítható, hogy az ifjúságvédelmi munka egyre fontosabbá válik.Az ilyen irányú munkavégzés feltételeinek megteremtéséről az intézményvezető gondoskodik, biztosítja, hogy a tanulók és szülők a tanév kezdetén tájékoztatót kapjanak.

Az ifjúságvédelemmel foglalkozó kolléga tevékenysége koordináló jellegű (összefogja az osztályfőnökök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos munkáját), illetve a prevenciós munkát.Ez utóbbi a felmérésektől, a szülői házzal, a kollégiummal, a gyermekjóléti szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, a kormányhivatalokkal való kapcsolattartáson át az egészségnevelési, illetve kábítószer-ellenes programban való részvételig.

Az ifjúságvédelmi munka egyik sarkalatos pontja a prevenció, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése.Ez tájékoztatási feladatot, felvilágosító programok szervezését, folyamatos konzultáció biztosítását jelenti.Jelenti továbbá a kortárs segítők bevonását.

Ugyancsak a prevenciós teendők sorába tartozik az iskolán belüli továbbképzés, amelynek célja a pedagógusok felkészítése a veszélyeztető tényezők és a korai tünetek felismerésére.Iskolánkban évek óta rendszeresen folyik a nevelési értekezleten ilyen jellegű tájékoztatás.

A prevenciót segítik azok a tevékenységek is, amelyek nevelőtestületünk célkitűzései, illetve feladatai között szerepelnek. Így például a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység, a tanulás tanítása, a közösségfejlesztés, az egészségnevelés. Ez utóbbi az iskolaorvos és a védőnő munkáját is igényli.

Szűrés

A tájékozódás lehetőségei:

- az osztályfőnökök formális és informális információinak felhasználása (az anyagi jellegű veszélyeztető körülmények jelei, az elhanyagoló szülői magatartás, a tanuló magatartásának hirtelen megváltozása, a szorongás vagy bántalmazás jelei, igazolatlan mulasztások, tartós betegség stb.)

- a szaktanárok jelzései

- kérdőíves tájékozódás(ez nagy tapintatot kíván, ill. tiszteletben kell tartani a tanuló és szülő személyiségi jogait, amelyre hivatkozva az érintett megtagadhatja a kérdésekre adandó választ)

A felderített problémák kezelése, a segítségnyújtás:

Egyénileg vagy csoportban történik. Az egyéni foglalkozás formái:személyes beszélgetés (gyerekkel, szülővel),

28


tanácsadás (gyereknek, szülőnek).

A csoportos foglalkozások színterei:tanóra, osztályfőnöki óra,tanórán kívüli foglalkozások,szülői értekezlet, stb.

A folyamatos információáramlás érdekében meghatározott időközönként megbeszéléseket tartunk az osztályfőnökök részvételével. A gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényezők esetén az osztályfőnök kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, illetve a szolgálat kérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken – ezzel az iskola teljesíti a jelzési kötelezettséget, ill. az együttműködési kötelezettséget.

Az osztályfőnök tájékoztatási feladatai

A tájékoztatás prevenciós, segítségnyújtási jellegű. Kiterjed a tanulók, a szülők, a pedagógus-társak, illetve a külső szervezetek körére.

A tanulók tájékoztatása

Ismertetni kell a tanulókkal, hogy melyek a gyermeki jogok, hogy milyen szervezetek működnek a gyermekek jóléte érdekében, milyen szolgáltatásokat nyújtanak és hol érhetők el ezek a szervezetek. Ezt a feladatot az osztályfőnökök, illetve a diákönkormányzatot segítő tanár végzik el. Ismertetik az iskolán kívüli, a tanulók által felkereshető, gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket.

Az iskola feladata, hogy az iskolában minden érdeklődő számára jól látható helyen közzé tegye a drogambulancia, az ifjúsági lelki segély, a gyermekek átmeneti otthona címét, telefonszámát.

A szülők tájékoztatása

Az osztályfőnökök tájékoztatják a szülőket az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címéről és telefonjáról.A tájékoztatás módja: írásos forma (az iskola jól látható helyén kifüggesztve), illetve szóbeli tájékoztatás (szülői értekezleten).

A pedagógusok tájékoztatása

A tájékoztatás kiterjed az ifjúságvédelemmel kapcsolatos szakirodalom, a pályázati, a továbbképzési lehetőségek, az ifjúságvédelmet segítő, ill. szakellátó intézmények ismertetésére.Ennek megoldási lehetősége: az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein, illetve a nevelőtestületi értekezleten való tájékoztatás.

A külső szervezetek tájékoztatása, a jelzési kötelezettség teljesítése

29


Az ifjúságvédelmet segítő intézmények részére esetjelzés a törvényben előírtaknak megfelelően igazgatói közreműködéssel történik, betartva az Nkt. 41.§ (4), (7-8) pontjában foglaltakat.

Adatvédelem, dokumentációs kötelezettség

A tanulókkal kapcsolatos információkat, adatokat minden pedagógus köteles titkosan, bizalmasan kezelni, betartva a Nkt-ben megfogalmazott titoktartási kötelezettséget.Információt csak a Gyermekvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően, és csak az arra illetékes szakembereknek adhat ki. (A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17.§-a, illetve a Nkt. 41.§ (7-8) pontja.)

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Helyzetfeltárás

Az Nkt. 62§ (1) a-b) pontjában leírtaknak, illetve a 41.§ (4), (7-8), 42.§ (2-3)-ben foglaltaknak megfelelően iskolánk minden pedagógusa kötelességének tartja az ifjúságvédelmi munkában való részvételt, a veszélyeztető körülmények feltárásban, lehetőség szerinti megszüntetésében való közreműködést. Ilyen szellemben méri fel a tantestület minden évben a tanulók helyzetét, térképezi fel veszélyeztetettségüket.

Igyekszünk a személyes kapcsolatokat úgy alakítani, hogy az érintettek merjék igényelni a segítséget. Felhasználjuk az osztályfőnöki órák (a szociális segélyezés lehetőségeinek bemutatása), a fogadóórák lehetőségeit (a szülők megbeszélhetik az osztályfőnökkel a tanulókat érintő, nem nyilvános anyagi problémáikat). Szükség esetén élünk a családlátogatás módszerével is.Mind a tanulók, mind a szülők számára nyilvánvalóvá tesszük, hogy problémáik oka, a problémákkal kapcsolatos segélyezés nem publikus.

A segítő tevékenyég formái és működési rendjük

Szociális hátránynak számít az is, ha a tanulónak nincs lehetősége arra, hogy otthon zavartalanul tanulhasson (kicsi lakás, sok testvér).Évente felmérjük, hogy e tanulóink igénylik-e a zavartalan felkészülést biztosító, s egyben tanulmányaikhoz szellemi, gyakorlati segítséget nyújtó tanulószoba beindítását.Ha van rá igény, beindítjuk a tanulószobai foglalkozásokat.

Sok tanuló nem rendelkezik – anyagi okok miatt- otthon semmiféle szellemi háttérrel. Nincs saját kis könyvtára, nem alakul ki benne a könyv szeretete, igénylése. Elsődlegesen őket igyekszünk könyvtárhasználóvá nevelni, hátrányukat ily módon is csökkenteni.Felzárkóztatásukat korrepetálással is segíti az iskola.

A hátrányos helyzetet kívánjuk csökkenteni azzal is, hogy délutánonként Internet-használatot biztosítunk azoknak a diákoknak, akik ezt igénylik.

30


31


6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

„A magatartási rendellenességek és tanulási kudarcoka kedvezőtlen irányú személyiségfejlődés első megnyil-vánulásai, s így a társadalmi beilleszkedési zavarokkorai jelzéseiként is értelmezhetők. (…) A társadalmiszintű segítés, megoldási lehetőség is csak azelőzmények ismeretében, a korai prevenció és korrekció útján valósíthatók meg.” (Kósáné dr Ormai Vera)

„A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre,mint bírálatra.” (Joubert)

Azok a viselkedésmódok, amelyek miatt a tanulók nem tudnak beilleszkedni iskolai környezetükbe, megsértik az együttélés/együtt tanulás szociális normáit.Az ilyen tanulók az alkalmazkodási képesség zavara miatt nehezen illeszkednek be a tanulóközösségbe.

A magatartási nehézségekkel küzdők mindkét csoportja ismert iskolánkban is.Vannak visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű (félénk, csendes, szorongó) tanulók, s előfordulnak ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív) tanulók is. Viselkedésük szinte mindig együtt jár a tanulási problémákkal.Beilleszkedésük segítése, problémáik enyhítése érdekében különleges bánásmódot kell velük kapcsolatban tanúsítani. Elsődlegesen a viselkedés okait kell megtalálni (szűréssel: személyes beszélgetés, családi háttér megismerésével; fontosak a szülői jelzések, az osztályban tanítók és az osztályfőnök jelzése, az önismereti tesztlapok adatai.)

A segítés érdekében alkalmazható bánásmód: A visszahúzódó gyerekeknél eredményes a csoport- és párban folyó munka, a differenciált

egyéni munka, a motiválás és a számonkérés. Az agresszív, összeférhetetlen tanulókat egyéni feladattal kell lekötni. Fontos a

következetes számonkérés, a személyes beszélgetés.

Szűrés, diagnosztizálás

A beilleszkedési zavar, az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés szűrése, diagnosztizálása nem könnyű feladat, hiszen a társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárás-rendszer létezik. Magában a társadalomban sem jutott nyugvópontra annak kérdése, hogy az egyes marginális csoportok normaszegő viselkedése beilleszkedési zavarnak tekinthető-e, vagy egy eltérő normarendszerbe való beilleszkedésnek.

Az iskola által legkönnyebben felismerhető deviáns magatartás az agresszivitás, az esetleges alkoholizálás. Nehezebb felismerni a kábítószer fogyasztókat, a szocializációs zavarokat, illetve ezek okait.

A diagnosztizáláshoz felhasználhatók a szülői jelzések, az osztályban tanítók és az osztályfőnök jelzése, az ifjúságvédelmi felelős tevékenységének eredményei (családi háttért vizsgáló felmérések, tesztek).

32


A különféle jelzések alapján fel kell venni a kapcsolatot a nevelési tanácsadóval, a pszichológus szakemberrel, s a szakértői döntés alapján kell megállapítani, hogy beilleszkedési nehézséggel küzdő egyénről van-e szó.

A szakértői vélemény, javaslat alapján lehet megtervezni a tanuló ellátásának formáját.(A fentiek törvényi hátterét az Nkt. 55.§(1), a 6. számú melléklete adja)

Együttműködés a segítő szakemberekkel

Az iskola nevelő munkáját pedagógiai szakszolgálat segíti.A középiskolás korosztály esetében pedagógiai szakszolgálatként igénybe vehető szolgáltatások:- a nevelési tanácsadó tevékenysége- a logopédiai ellátás- a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység- a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás- a gyógytestnevelés

A segítő szakemberekkel való kapcsolattartás elsődlegesen az osztályfőnökök feladatkörébe tartozik.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

„Ha a gyereket folyton bírálják,a lenézést tanulja.Ha a gyereket folyton megszégyenítik,a bűntudatot tanulja.Ha a gyereket folyvást bíztatják,a türelmet tanulja.Ha a gyermek teljesítményét elismerik,a megbecsülést tanulja.Ha a gyereket elfogadják, és barátságos légkörben él,megtanulja szeretni a világot.A gyerekek azt élik, amit tanulnak.” (Robert Fisher)

Diagnosztizálás

A Nkt. 47.§ a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók iskolai oktatásának irányelvét teszi közzé. Az irányelv vonatkozik az integráltan történő nevelésre, oktatásra is.A sajátos nevelési igény kifejezi:

A tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását

Az iskolai tanuláshoz szükséges képességek átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét Az SNI-igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb

mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

33


Az integrált oktatás elősegítheti az SNI-tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető.

Ennek érdekében az iskola feladata: Felkészíteni a pedagógusokat az SNI-tanulók fogadására Érvényesíteni a habilitációs, rehabilitációs szemléletet „Sérülésspecikus” (alkalmazkodás az SNI-igény típusához, az elmaradások

súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz) módszertani eljárások alkalmazása Alkalmazni az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai eljárásokat,

eszközöket, módszereket, terápiákat, a tanítást-tanulást elősegítő speciális eszközöketAz SNI-tanulók nevelésében részt vevő pedagógus feladata:

A tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes SNI-tanulók csoportjaira jellemző módosulásait, ennek érdekében általános fejlesztési tervet készít a diszgráfiás, diszlexiás, diszkalkuliás tanulók felzárkóztatásához (helyi tanterv része)

Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, amelynek alapján egyéni fejlődési ütemet biztosít

A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a folyamatos értékelésbe, hatékonyságvizsgálatba, ellenőrzésbe

Szükség esetén eljárásait módosítja Egy-egy tanulási helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez Együttműködik különböző szakemberekkel, javaslataikat figyelembe veszi és beépíti

programjába.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók egyik csoportját azok alkotják, akik tanulási problémákkal küzdenek.Közöttük is megfigyelhető azonban a differenciálódás, a nehézség fokozata szerinti elkülönülés.Beszélhetünk tanulási nehézséggel és tanulási zavarral küzdőkről.

A tanulási nehézség általában csak egyes tanulási helyzetekben, egy-egy területen, időszakosan jelentkezik, és minden tanulóval előfordulhat.A tanulási nehézséget belső (lassúság; hosszas betegség miatti lemaradás, szorongó típus; helytelen tanulási módszer; hiányos vagy nem reális önismeret) és külső okok (emocionális-, családi problémák; motiválatlanság; szociális, kulturális, nyelvi hátrányok) jelenthetik.E tanulói csoport diagnosztizálása az iskolai oktató-nevelő munka során viszonylag könnyen megtörténhet. Segít ebben a tanulók és családi hátterük megismerése.

A segítségnyújtás az ő esetükben: a tanórai differenciálás; tanórán kívül a korrepetálás, felzárkóztatás, egyéni foglalkozás, egyéni program kialakítása (pl. hiányzás miatti lemaradás pótlására), tanulás-módszertani segítség: verbálisan, konkrét tantárgyakra vonatkoztatva, illetve tanulás-módszertani szakkönyvek kézbeadása.Ha a nehézségekkel külső okok miatt nem tud megbirkózni a tanuló, segíthet a szülőkkel való kapcsolattartás, a családsegítő szolgálat igénybevétele, vagy szociális intézkedések alkalmazása.

A másik csoportot azok a tanulók alkotják, akiknél tanulási zavarról beszélhetünk.Az e csoportba tartozó tanulóknál egyes képességterületek működésében jelentkezik súlyos és tartós nehézség, s e probléma a tanulás alapképességeinek kialakításában okoz gondot.

34


A tanulási zavart okozhatják neurogén (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszfonia stb.), illetve pszichogén zavarok (nagyfokú motiválatlanság, szorongás, kudarcorientált viselkedés).Az ő diagnosztizálásukra az iskola pedagógusai nem vállalkozhatnak, csak jelezhetik a felmerülő problémákat a szakembernek, aki döntési kompetenciával rendelkezik (logopédus, pszichológus stb.).Iskolánkban hallássérült, diszlexiás, diszgráfiás, illetve diszkalkuliás tanulók fordultak/fordulnak elő – kis létszámban.Nehézségeik enyhítéséhez, felzárkóztatásukhoz egyéni tervre, fejlesztő tevékenység végzésére alkalmas személyre lenne szükség.

A hallássérült tanulónál a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége, és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával – attól pozitív és negatív irányban is eltérhet.A hallássérült tanuló fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg.A hallássérült tanuló együttnevelését minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Az együttnevelés alapja a szakértői-rehabilitációs bizottság véleménye.A hallássérült tanuló értékelésénél figyelembe kell venni a tanuló sérülését, az egyéni fejlesztési terv követelményeit.Az eredményesség érdekében elengedhetetlen az iskola és a szülői ház együttműködése.Az iskolának az eredményes munka érdekében igénybe kell vennie a pedagógiai szakszolgálat, a pedagógiai szakmai szolgáltatás által nyújtott segítséget, illetve a pedagógusoknak szakirányú továbbképzéseken kell részt venniük.

A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Általában differenciálatlan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, gyenge a szövegértésDiszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata.A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények jó színvonala mellett. Ezeknél a tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai-nyelv használatában.

Szakértői vélemény alapján az igazgató mentesíti az érintett tanulókat az írásbeli vagy szóbeli (esetleg mind a kettő) munkák értékelése, minősítése alól; a feladatok megvalósításához, valamint az érettségi vizsgán hosszabb felkészülési időt vehetnek igénybe; szükség esetén az írásbeli beszámoltatást szóbelivel helyettesíthetik, vagy más tantárgyból tesznek vizsgát, illetve a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak kialakítására, teljesítésére kerülhet sor, és az önmagukhoz viszonyított fejlődést értékelik.

Egyéni foglalkozást biztosítunk az SNI-tanulóknak, ahol a szaktanárok egyénre szabott program kidolgozásával és alkalmazásával segítik a felkészülésüket, fejlődésüket.Igénybe vesszük a szakemberek (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, pszichológus) segítségét.

35


Terápiaként az elfogadó, támogató környezetet biztosítjuk, igyekszünk önértékelésüket fejleszteni, önbizalmukat növelni (más területeken nyújtott teljesítményeik elismerésével), differenciált tanítási módszerek alkalmazásával is segíteni fejlődésüket.

Az osztályfőnök tartja a kapcsolatot a szülői házzal, illetve a tanuló egyéni fejlődését segítő szakemberekkel.Szükség esetén az egyéni felzárkóztatásra kerül sor.Az SNI-tanulókkal való eredményes foglalkozás érdekében az iskola továbbképzéseken való részvételre ösztönzi pedagógusait.

A felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje, tanórai differenciálás

A tanulási képesség hiánya esetén a segítségadás lehetőségei:- csoportbontás- korrepetálás- differenciált foglalkoztatások- felzárkóztató foglalkozások- egyéni foglalkozások(Ezek tervezése évente történik az Nkt. 6. sz. mellékletében meghatározott időkeret terhére.)

A felzárkóztatásban a hagyományos módszereken kívül új módszereket is (például páros-munka, csoportmunka, könyvtárban tartott szakóra pozitív motiváló hatását kihasználva) alkalmazunk.Célunk, hogy a tanulót sikerélményhez juttassuk, önbizalmát erősítsük.

A magatartásbeli nehézségek, szocializációs problémák kezelése komplex munkával valósítható meg. Fontos, hogy az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős és a szülők közösen, a tanuló személyiségét figyelembe véve adjanak megfelelő támogatást, segítséget a tanulónak.

A rosszul motivált tanulók esetében a tanulási kedvet igyekszünk felkelteni, az aktivitást próbáljuk fokozni, a rossz tantárgyi kötődést igyekszünk megváltoztatni – elsősorban a kisebb, teljesíthető, egyénre szabott feladatok adásával, illetve sikerélményhez juttatással.Igyekszünk megváltoztatni rossz tanulási szokásaikat, módszereiket, hogy tanulásuk gazdaságosabbá váljon (tanulás-módszertani ismeretek bemutatása, gyakoroltatása, könyvtári foglalkoztatás az önálló tanulás, önálló ismeretszerzés gyakoroltatására).

A tanórán kívüli tevékenységekben rejlő lehetőségeket is felhasználjuk a felzárkóztatáshoz, a fejlesztéshez.

A szabadidős programok előkészítésében, megszervezésében részt vállaló tanulók képessé válhatnak az önálló feladatmegoldásra. Ezzel növelhető felelősségérzetük, döntéshelyzetbe hozhatók, ill. a sikerélmény fokozza önbecsülésüket, ezáltal nagyobb önbizalommal fognak hozzá egyéb iskolai feladataik teljesítéséhez is.

Külön típusként kezeljük az alulteljesítő tanulókat, azokat a tehetséges diákokat, akik messze lehetőségeik, képességeik alatt teljesítenek.

36


Esetükben a tanulási zavar előidézőjeként a külső okok dominálnak (hátrányos szocioökonómiai status, szocializációs probléma, rossz családi interakció). Ezek feltárása, lehetőség szerinti enyhítése az első lépés teljesítményük növeléséhez.A hátrányos helyzet enyhítése érdekében végzett tevékenység a korrekciós, felzárkóztató foglalkozásoktól a tehetséggondozásig ível.

A sikeres munka érdekében támogatjuk azon pedagógusok szakmai továbbképzését, akik módszertani ismereteiket ezen a területen kívánják bővíteni.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

„Biztos, hogy Bach, Madách vagy Michelangelo sem juthatott volna el azokra a csúcsokra, melyeket öröklött génjeik számukra lehetővé tettek, ha olyan családba ésolyan társadalmi környezetbe születnek, amely eleve lehetetlenné teszi tehetségük kibontakoztatását. Az isbiztos, hogy Einsteinhez hasonló lángelméket –öröklöttadottságok nélkül- a leggondosabb nevelés és a legmeg-felelőbb gondoskodás sem produkálhat.” (Czeizel Endre)

„Minden ember alapvető joga, hogy az értelme és atanulási képessége a legteljesebb mértékben fejlődhessék.Mindannyiunk érdeke, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik eredményesen, önállóan és egész életük során képesek tanulni.” (Lepenye Mária)

Képességfejlesztés

Hitvallásunk szerint minden pedagógus feladata, hogy elsődlegesen a tanulókra koncentráljon, előhívja azt, ami a diákokban a legjobb; hogy igyekezzék eljuttatni őket képességeik optimális szintjére.A fentiek értelmében a képességfejlesztést minden tanulóra, a képesség teljes körére kiterjesztendő feladatnak tartjuk.Egyaránt fejleszteni kívánjuk a mozgásos, fizikai cselekvések képességeit és az értelmi képességeket - elsődlegesen a tanulói tevékenységre épülő tanítással; olyan tananyag-feldolgozással, amely az ismeret, jártasság, készség fejlődési fokozatok mentén történik.

Igyekszünk biztosítani a képességfejlesztő tevékenység feltételeit (az egyén képességéhez igazodó feladatok összeállítása; a tanuló önálló, aktív tevékenységének biztosítása, a képességszintek alakulásának figyelemmel követése).

A képességfejlesztésben a középiskolás korosztály esetében is törekszünk a játék felhasználására (testnevelés, művészeti tárgyak, kommunikáció, osztályfőnöki órák).Az oktatási gyakorlatunkban alkalmazzuk a differenciált tanulásszervezést és egyéni bánásmóddal igazodunk az egyes tanulók haladási tempójához, fejlettségi szintjéhez.A törvényi alapot e tevékenységünkhöz az Nkt. 45-46.§. biztosítják.

Tehetségkutatás

A tanulókkal való foglalkozás során derül ki, hogy ki az, aki valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes, azaz tehetséges.

37


Nagyon lényeges, hogy tanáraink minél korábban felismerjék ezeket a jó képességű, tehetséges tanulókat, illetve hogy a tehetség fogalmát tág körben értelmezzék, s ne szűkítsék le csupán az általános intellektuális képességek körére.A tehetség felismerésének egyik feltétele, hogy a tanárok megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkezzenek. Ismerjék a téma szakirodalmát, a tehetségdiagnosztikai vizsgálatokat, a külső segítő-lehetőségeket.Ezért fontosnak tartjuk, hogy a jövőben megvalósítsuk e tárgykörben az irányított önképzést (szakirodalom ajánlása, nevelési értekezletek témája, szakelőadó meghívása szolgálhatja e cél megvalósulását.)

A fentiek mellett a tehetség felismerése a folyamatos megfigyelés eredménye lehet.A tanítási órákon a különböző tantárgyakhoz kapcsolható jó képességű, tehetséges tanulók ismerhetők fel, míg a tanítási órákon kívüli programok, szabadidős elfoglaltságok alkalmával az „egyéb” kiváló képességűek felismerésére van lehetőség.

Biztosítanunk kell a tehetség kibontakoztatásának azokat a feltételeit, amelyekkel az iskola rendelkezik, s amelyek segítségével a potenciális tehetségből realizált tehetség válhat.

Teendőink a tehetséggondozás érdekében

A tanórákon

A differenciált foglalkoztatás, feladatkijelölés jelenti a tehetséggondozást.Olyan feladatokkal kell megbízni az érintett tanulókat, amelyek során többlet-tudásukat kamatoztathatják, amelyek olyan önálló munkát, önálló elfoglaltságot jelentenek, amelynek során bizonyíthatják kreativitásukat, megfogalmazhatják önálló véleményüket, felmutathatják egyéniségüket.

Tanórán kívüli lehetőségek

Szakkörök, sportkörök szervezése a konkrét tanulói igényeknek megfelelően(évente változhat)

Házi és központi versenyekre való felkészítés(szaktárgyi, sport és kulturális).

Iskolai vetélkedők indítása(éves munkaprogram alapján.)

Továbbtanulásra felkészítő program kidolgozása, alkalmazása(az adott évfolyam érdeklődésétől, továbbtanulási szándékától függően évente meghatározandó)

Szakmai versenyekre, pályázatokra, diákkonferenciákra való felkészítés Az önálló könyvtári ismeretszerzésre, kutatásra való felkészítésTapasztalataink szerint a tehetséges tanulókkal való foglalkozás erősíti a tanár-diák viszonyt, sikerélményt nyújt mind a tanulónak, mind a tanárnak.A tevékenység során fejlődik a tanuló önálló munkavégzésre való képessége.

Együttműködés külső szervezetekkel

Tehetséggondozó munkánk továbbfejlesztése érdekében felvesszük a kapcsolatot a pedagógiai szolgáltatókkal.

38


A posztgraduális képzés lehetőségeit figyelembe véve szorgalmazzuk, hogy a tehetséges tanulókkal legtöbbet foglalkozó kollégák tehetségfejlesztő szakértő-képzésébe kapcsolódjanak be.

Nyomon követés

A tehetség alakulása, a tehetséges gyerekek sorsának nyomon követése két időszakra tehető:Az iskolai képzés időszakára, illetve a képzési ciklus befejezése utáni időszakra.A képzési időszakon belül a tanulmányi eredmények alakulását, a tanórán kívüli tevékenységet lehet és kell nyomon követni (szereplések, eredmények mérése, értékelése).A képzési időn túl a visszatérő tanuló beszámolója adhat információt.

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje

Diákönkormányzat

Iskolánkban diákönkormányzat működik. Munkáját a diákmozgalmat segítő tanár fogja össze.A diákönkormányzat tevékenységét az Nkt. 48.§ foglaltaknak megfelelően végzi.Célunk, hogy e szervezet segítségével a tanulók maguk szervezzék meg iskolai életük nagy részét, hogy problémáikra a demokratikus formák használatával keressenek megoldást.A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzat, illetve éves munkaterv alapján működik.A Diákönkormányzat keretében a tanulóifjúság érdekképviseletét az Iskolai Diáktanács elnöke látja el.Az Iskolai Diáktanács jogosult az ifjúság érdekeit és törvényes jogait védeni, az esetleges sértő intézkedések ellen fellépni, diákügyekben véleményt nyilvánítani.A Diákönkormányzat jogosult a diákközgyűlés megszervezésére. Ennek megtartására évente kerül sor.

A tanuló joga, hogy vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen az iskolai panaszkezelési szabályzatnak megfelelően.

A diákönkormányzat tanácskozási joggal vehet részt az iskolavezetés és a tantestület megbeszélésein a diákokat érintő ügyek tárgyalásánál.

A diákönkormányzatnak javaslattevő joga van a tanulók nagyobb közösségére kiterjedő iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben.

A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával, kulturáltan, véleményt mondjon az iskola működésével, életével, a pedagógusok munkájával kapcsolatos kérdésekben.

A véleményalkotás módja

Tanítási órán a véleménynyilvánítás jogával a tanuló az órát vezető pedagógus által irányított keretek között élhet, alkalmazkodva az óra menetéhez és felépítéséhez;A tanulónak joga, hogy az ODB-hez, az osztályfőnökhöz vagy közvetlenül az iskolavezetéshez forduljon kérdéseivel. Felvetéseire 30 napon belül választ kell kapnia

39


Az Nkt. 46.§-a (5) bekezdés j) pontja alapján a tanuló joga, hogy jogai megsértése esetén a jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson, igénybe vegye a nyilvánosságot. Az iskola, a vitás ügyek rendezése érdekében, előzetes egyeztetést biztosít a szülőnek és a tanulónak. Az előzetes egyeztetésre az iskola igazgatója tesz javaslatot. Az egyeztetésen részt vesz az eljárást kezdeményező, az iskolavezetés, a tantestület, a DÖK, illetve a szülői szervezet képviselője. Amennyiben az egyeztetés sikertelen, a jogorvoslatot le kell folytatni.

A tanulók tájékoztatása:

A tanuló joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlását és az iskolai tevékenységét érintő szükséges információkhoz. A tanulókat minden tanévben az osztályfőnökök tájékoztatják a jogaik gyakorlásához szükséges eljárásokról.Az iskola alapvető dokumentumait (pedagógiai program, minőségirányítási program, szervezeti és működési szabályzat, házirend) az iskola honlapján mindig naprakész állapotban ismerhetik meg.A dokumentumok írott példányát az iskolai könyvtárban és az iskolai diákönkormányzaton keresztül kaphatják meg betekintésre.A tanulónak a felvetett kérdéseire érdemi választ kell kapnia.

A tanulók közösségei döntési jogkört gyakorolnak a saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Az osztályközösségek a belső életük szervezésére, az érdekképviselet biztosítására ODB-ket hoznak létre.A diákönkormányzat dönt képviselőinek, tisztségviselőinek, aktíváinak megválasztásában, visszahívásában.

Minden tanuló választhat, illetve megválasztható diákönkormányzati tisztségviselőnek, valamint tanulóközösségi tisztségre.A diákkörök tagjai diákvezetőséget alakíthatnak, dönthetnek a tevékenységüket segítő személy felkéréséről.A döntési jogkör gyakorlása során az ifjúsági közösség hallgassa meg a nevelőtestület véleményét.

40


A diákönkormányzat döntési jogköreA diákönkormányzat dönthet:

saját működésére és hatásköre gyakorlásáról a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról egy tanítás nélküli munkanap programjáról tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetéséről vezetőinek, munkatársainak megbízásáról

A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat: a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésében, elfogadásában; a tanév munkarendjének meghatározott, a tanulókat érintő programok tekintetében; pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében; fakultációs irányok, programok megválasztásában; a tanulók fegyelmi ügyében; az iskola kulturális és sportlétesítményei működési rendjének kialakításában; az tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, formáinak meghatározásában; az iskolai ünnepélyek szervezésében és az iskolai hagyományépítésben. az iskolai SZMSZ elfogadásakor és módosításakor (a diákönkormányzatra vonatkozó,

valamint a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben) a házirend elfogadásakor és módosításakor a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában; a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáiban és

rendjében; a tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának

rendjének és formáinak kialakításában; a tanulók jutalmazásának elvei, formái meghatározásában; a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elveinek kialakításában; a diákönkormányzatok részére biztosított helységek kijelölésében, használati rendjének

megállapításában, használati jogának megvonásában; a nevelési oktatási intézmény működésével összefüggő nem szabályozott kérdésekben.

41


8. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

„A szülők gyerekeik >második szüleinek< tekintik a tanárokat. Ezért jogosan foglalkoztatja őket az, hogyanbánnak gyermekeikkel a tanárok. (…) A tanárok pediga diákok > második tanárainak < tekintik a szülőket.Ezért a tanárokat is jogosan foglalkoztatja, hogyan bánnaka szülők a gyermekekkel a tanítás után.(…) Mindkét felet érinti az, hogy a gyerek a másik felnőttelmilyen kapcsolatot alakít ki. Azt, ami a szülők, tanárok és diákok között történik, minden más tényezőnél jobban meghatározza a kapcsolatokminősége. (…) Legfőképpen az emberi kapcsolatok új filozófiájára van szükség – olyan hitvallásra, amely hozzá-segíti az embereket ahhoz, hogy eredményesebb, demokra-tikusabb kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fennegymással.” (Thomas Gordon)

Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek

Iskolánk pedagógiai munkájának tervezésekor, a fejlesztési koncepció kialakításakor mindenkor figyelembe vettük, s vesszük a törvényi előírásokat, a társadalmi környezet és közvetlen partnereink – szülők és tanulók – igényeit.A szülői és tanulói igények felmérése már több ízben megtörtént kérdőíves módszer segítségével.Ennek eredményét alapul véve alakítottuk ki céljainkat és azokat a szabályokat, alapelveket, amelyeket az iskola mindennapos működésébe beépítettünk és folyamatosan alkalmazunk.

A szülő és pedagógus együttműködésének formái

A minőségi munkavégzés szellemének megfelelően a szülőket iskolánk pedagógusai partnerként kezelik, s azon munkálkodnak, hogy az intézmény és a szülők között kölcsönös elkötelezettség alakuljon ki.

Tantestületünk gondot fordít a szülők igényeinek megismerésére, a folyamatos tájékozódásra, a kérések, elvárások teljesítésére annak reményében, hogy munkánk során támogatásukra számíthatunk.

A fentiekkel kapcsolatos tevékenységünk: Az iskola pedagógiai programját, működési rendjét az Nkt. 73.§ (1) bekezdése alapján

véleményeztetjük a szülői szervezettel. Évente újjáalakítjuk az iskolai szülői közösséget. Igény esetén megrendezzük a szülői fórumot. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az iskola tevékenységéről, programjairól: az

iskola éves ütemtervét eljuttatjuk minden osztály szülői közösségéhez; a szülői értekezletek, fogadóórák időpontjáról írásban értesítjük a szülőket. (Az értesítésről – az ellenőrzőbe történő beírásról-, a tudomásulvétel ellenőrzéséről az osztályfőnökök gondoskodnak.)

Szükség esetén a szülői értekezlet új formáját is alkalmazzuk: a szülők és a tanulók együtt vehetnek részt a szülői értekezleten.

Iskolánk alapelve, hogy ok nélkül ne okozzunk felesleges kiadást a szülőknek. A szükséges taneszközök, tankönyvek, egyéb felszerelések meghatározásakor ez a kiinduló

42


pontunk. Évente, a tanév végén tájékoztatjuk a szülőket azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az oktató-nevelő munkához szükség lesz. Egyben tájékoztatót adunk arról is, hogy milyen eszközök állnak az iskola rendelkezésére, az iskolai könyvtár hogyan tudja segíteni a tanulókat. Felmérést készítünk a tanulói és a szülői igényekről.

A tanórán kívüli programokat úgy állítjuk össze, hogy az ne jelentsen nagy anyagi megterhelést a szülőknek.

A Fodor Iskolai Alapítvány működésének rendjéről, eredményeiről, gazdálkodásáról többféle módon is értesülhetnek a szülők. Írásbeli tájékoztatást kapnak az alapítványi pénz felhasználásáról, az éves tevékenységről.Szóbeli ismertetést az osztályfőnökök nyújtanak a szülői értekezleten.

Kérdőíves módszerrel tájékozódunk a szülői társadalom véleményéről. A szülők visszajelzésére támaszkodva folyamatosan fejlesztjük az oktató-nevelő munka színvonalát.Az iskolai programokba bevonjuk a segíteni kész, érdeklődő szülőket (iskolai ünnepélyek, iskolanap; tanulói bálok: gólyabál, farsang, szalagavató).

A tanulói eredmények alakulásához jelentősen hozzájárul az, hogy milyen a kapcsolat az iskola és a szülői ház között, mennyire sikerül meggyőzni a szülőket a háromoldalú közös munka fontosságáról. Az iskola megismerteti a szülőkkel az Nkt. 72.§-ában meghatározott szülői jogokat és kötelességeket. Külön felhívja a kiskorú tanuló szüleinek figyelmét arra a kötelezettségére, hogy gondoskodnia kell gyermeke rendszeres iskolába járásáról.

Iskolánk biztosítja a szülők jogait, de elvárja, hogy éljenek ezekkel a jogokkal, és tegyenek eleget szülői kötelezettségeiknek is.

A tanulók és pedagógusok közti viszony

A tanulók és pedagógusok közti viszony a nevelési folyamat során alakul ki, s többfajta személyközi kapcsolatformát foglal magában.E kapcsolatformák közül iskolánk tantestülete fontosnak tartja a szimmetrikus embertársi viszony kialakítását, azaz vallja – s a gyakorlatban megvalósítására törekszik-, hogy a tanár és a diák ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel rendelkezik: mindkét fél emberi méltósága, személyiségi jogai sérthetetlenek.A szimmetrikus embertársi viszony nem zárja ki azonban azt, hogy eltérő szerepviszonyok érvényesüljenek a munka során.A pedagógus az, aki több ismerettel, több tapasztalattal rendelkezik. Így magatartása útbaigazító, tanácsadó, felvilágosító, tájékoztató jellegű.

Pedagógiai hitvallásunk a tanár-diák viszonnyal kapcsolatban, hogy semmiféle nevelési cél elérése érdekében nem sérthetők meg a tanulók emberi jogai, hogy a pedagógus nem alázhatja meg a tanulót, nem alkalmazhat vele kapcsolatban erőszakot, magatartásával nem manipulálhatja őt.Elvárás kollégáinkkal szemben a tárgyi tudás, a hitelesség, a példamutató magatartás, a demokratikus nevelési stílus.

Tanulóinktól pedig elvárjuk a nyitottságot, a befogadási készséget, a pedagógus személyének tiszteletét.

43


A nevelési folyamatban a mindennapos közös tevékenységek végzéséhez a leghumánusabbnak és pedagógiailag a leghatékonyabbnak a tanár-diák kapcsolat partneri jellegét tartjuk. Azaz az együttműködő feleket egyenrangúnak hisszük. Igyekszünk a közös cél (végzettség megszerzése, a személyiség kiteljesedése) érdekében közös erőfeszítéseket tenni.

A tanulók és pedagógusok közösségében, együttműködésükben lényeges szerep jut a diákönkormányzat tevékenységének. Az Nktv. 48.§ és a 20/2012. EMMI rendelet 120.§-sa szerint gyakorolja véleményezési és döntési jogkörét.

Az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése

Iskolánk diákjainak csak kis hányada kollégista.A kollégiumban élők nagyobb része vidéki (ők az utazás elkerülése végett választották a kollégiumi létformát), kisebb része került csupán hátrányos helyzet vagy veszélyeztetettség miatt kollégiumi elhelyezésre.Mindkét csoport esetében fontosnak tartjuk, hogy a (távollévő vagy éppen kiegyensúlyozatlan) nehezen elérhető család, szülő helyett a kollégiumi pedagógusokkal folyamatos kapcsolatot tartsunk.

Ennek érdekében tájékoztatjuk a kollégiumot: az iskola éves terveiről, érdeklődünk a kollégium nevelési elképzeléseiről, rendezvényeiről, az iskola rendezvényeire meghívjuk a kollégium vezetőjét, a tanulóval közvetlenül

foglalkozó nevelőket.

A kollégium ugyanezt megteszi: meghívja az iskola vezetőségét, a tanuló osztályfőnökét saját rendezvényeire. problémás esetben az osztályfőnök vagy esetenként az ifjúságvédelmi felelős megkeresi a

kollégiumi nevelőt.

44


9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

Javítóvizsgák

Az EMMI rendelet 64.§-ának (7) pontja szerint javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.A javítóvizsga letételéről a tanuló, kiskorú esetén a szülő jelentkezési lapot tölt ki, melyben nyilatkozik, hogy kíván-e élni a javítás lehetőségével. A beadási határidő június 30. Ha a tanuló június 30-áig nem jelentkezett és mulasztását igazolni tudja, augusztus hónap első ügyeleti napján jelentkezhet a javítóvizsgára, illetve a jelentkezett tanuló módosíthatja jelentkezését. A jelentkezés elmaradása automatikusan évismétlést jelent.

A tanuló a bizonyítvány kézhezvételekor írásban tájékoztatást kap a vizsgaidőpontról és a vizsga formájáról, a vizsga tematikájáról, a korrepetálás időpontjáról. Mindezt a központi hirdetőtáblán írásban is megtekintheti.

A javítóvizsgára való felkészülés támogatására az iskola minden tantárgyból augusztus második felében – a tanév végén előre kijelölt időpontokban – korrepetálást, konzultációt szervez.

A szóbeli vizsgán a tanuló háromtagú vizsgabizottság előtt felel. A felelet átgondolásához 30 perc felkészülési időt kap.

Eredménytelen javítóvizsga, vagy a javítóvizsgáról való indokolatlan távollét esetén a tanulónak évet kell ismételnie.A tanulónak jogában áll független vizsgabizottság előtt beszámolni tudásáról. Minősítés megállapítását kérő eljárás beindításának kérelmével az iskola igazgatójához kell fordulni a félév, illetve a szorgalmi idő befejezése előtt 30 nappal. A tanuló- kiskorú tanuló szülője aláírásával – a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti az iskola igazgatójától, hogy javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehessen.

A tanulónak joga van előrehozott vizsgát tenni az adott tanév(ek) anyagából, illetve előrehozott érettségi vizsgára jelentkezni, ha a helyi tantervben meghatározott követelményeknek eleget tett. Az osztályozóvizsgák letételét az igazgatótól írásban kell kérnie (kiskorú esetén a szülő aláírásával megerősítve).Az előrehozott érettségi vizsgára jelentkezés esetén a vizsga letételére az érettségi írásbelik megkezdése előtt kerül sor.

Különbözeti vizsgák

Különbözeti vizsga letételét az igazgató írja elő. A vizsga lebonyolítására az osztályozóvizsga előírásai érvényesek, azzal az eltéréssel, hogy az igazgató az átvételkor közli a tanulóval (kiskorú tanuló esetében a szülővel) a vizsga szükségességét. A tananyagot a szaktanár jelöli ki a tanulónak, a vizsga időpontjáról pedig az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót (szülőt) legalább két héttel a vizsga előtt. A különbözeti vizsgát az átvételt követő osztályozóvizsga időszakában, de legkésőbb a félévi illetve az év végi osztályozóértekezlet időpontjáig a tanulónak le kell tennie. Sikertelen vizsga esetén, illetve, ha a tanuló a vizsgán indokolatlanul nem jelent meg, javítóvizsgát tehet. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak a javítóvizsgára két hét felkészülési idő áll a rendelkezésére. A javítóvizsga időpontját az igazgató határozza meg. Amennyiben a tanuló

45


alapos indokkal (betegség) nem jelenik meg a vizsgán, az igazgató írásbeli kérelem, illetve orvosi igazolás alapján engedélyezheti a vizsga pótlását (legfeljebb 2 alkalommal). Ha a tanuló az előbbieknek megfelelően nem teszi le a vizsgát, tanulmányi kötelezettségeit nem teljesíti.

Osztályozóvizsgák

Amennyiben a tanuló hiányzásainak száma a 250 órát, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja és nincs elegendő osztályzata, akkor a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát kell tennie. A felkészülésre a tanulónak két hét áll rendelkezésére a félévi, illetve az év végi osztályozóértekezlet után. A vizsgák időpontjáról az igazgató írásban értesíti a tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt). A tantestület az osztályozóvizsga letételét abban az esetben megtagadhatja, ha az igazolatlan órák száma meghaladja az igazolt órák számát. Ebben az esetben a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja.Magántanulóknak – a határozat alapján - a félévi, illetve az év végi érdemjegy megállapításához osztályozóvizsgát kell tenni az osztályozóértekezletet megelőző két hétben.Ha a tanuló a tanév végi osztályozóvizsgán elégtelen osztályzatot kap, vagy a vizsgán igazolatlanul nem jelenik meg, augusztusban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló igazoltan marad távol a vizsgáról, úgy pótlóvizsgát tehet az igazgatóhoz benyújtott kérelem, illetve orvosi igazolás alapján az igazgató által kijelölt időpontban (maximum két igazolt távollét lehetséges). Ha a tanuló az előbbieknek megfelelően nem teszi le a vizsgát, akkor augusztusban javítóvizsgát tehet.

Az iskola helyi Pedagógiai Programjának megfelelően a diákok tanév végi vizsgákon vesznek részt. A vizsgák rendjét az évenkénti munkaterv, illetve ütemterv tartalmazza.

10. A felvétel és átvétel szabályai

A tanuló (magántanuló) az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt.

A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, és az iskolából való hivatalos eltávozással szűnik meg. A tanuló jogait a tanulói jogviszonya fennállása idején gyakorolhatja.

A Fodor József Szakképző Iskola Budapest és Pest megye iskoláiból vesz fel tanulókat.

Felvétel a nappali tagozat 9. évfolyamára

Az iskolánkba beiratkozhat minden olyan tanuló, aki sikeresen befejezte az általános iskola 8. évfolyamát, és felvételt nyert a tanév rendjében meghatározott felvételi időszakban. Az iskolába történő jelentkezés és felvétel rendjét miniszteri rendelet, illetve az iskola felvételi eljárása határozza meg, melyet minden év október 31-éig közzéteszünk a miniszteri rendeletben meghatározott módon, illetve az iskola honlapján.

A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben részesül a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, ezt követően azt a jelentkező,

46


akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének településén található, illetve akinek szülője, testvére az iskola tanulója (volt).

Tanulóink számára iskolán belül, az egyes iskolatípusokba átlépést biztosítunk. Az átlépést írásban kell kérni az igazgatótól. Az átlépés lehetőségéről és módjáról egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója dönt. Kiskorú tanuló esetén a kérelmet a szülőnek kell benyújtania, és személyesen fel kell vennie a kapcsolatot az iskola igazgatójával az átvétellel kapcsolatosan.

Átvétel másik iskolából, iskolatípusból

Nem zárkózunk el más intézményekből érkező tanulók fogadásától sem. Az átvétel adminisztratív feltétele, hogy a tanuló életkora a közoktatási törvényben előírtaknak megfeleljen, hogy kiskorú tanuló esetében a szülő írásban nyilatkozzon gyermeke iskolaváltoztatási szándékáról. Ha egy tanuló egy másik iskola másik iskolatípusából jelentkezik, az igazgató egyéni elbírálás alapján dönt a különbözeti vizsga vagy az évfolyamismétlés szükségességéről. Döntése előtt az igazgató kikéri az érintett munkaközösség-vezető véleményét. Iskolaváltoztatási kérelem esetén bármelyik esetben a végső döntés az igazgatóé.

Megfelelő indoklással (pl. nyelvtanulás, emelt szintű érettségi, stb.) vendégtanulói jogviszony kérelmezhető az iskola igazgatójánál, aki felveszi a kapcsolatot azzal az iskolával, ahová a tanuló szeretne járni. A végső döntés a fogadóiskola igazgatóját illeti. A vendégtanulói jogviszony azonban nem veszélyeztetheti a tanulói jogviszonyból fakadó kötelezettségek teljesítését.

Az iskolaváltás jogával a tanulói jogviszonyban lévő diák élhet. Az iskolaváltás engedélyezéséhez a kérelmet az iskola igazgatójához kell benyújtani.

Felvétel szakképző évfolyam esti tagozatára

Az esti tagozatra a felvétel egyéni jelentkezés alapján történik. A felvételi jelentkezési lapokat minden év május 30-áig kell megküldeni az iskolának. A jelentkezési laphoz csatolni kell a felvételhez szükséges, törvényileg előírt iskolai végzettséget igazoló dokumentum(ok) fénymásolatát. A felvételről az igazgató dönt. A felvétel előfeltétele a szükséges előképzettségről szóló bizonyítvány bemutatása.

A megfelelő előképzettséggel rendelkező jelentkezők felvételt nyernek iskolánk esti tagozatára. Az osztályok beindításának előfeltétele a megfelelő létszámú jelentkező.

47


11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Iskolánkban részben tanórákon, részben tanórán kívüli foglalkozások keretein belül biztosítjuk az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítását. Minden tanévben heti rendszerességgel megszervezzük a foglalkozásokat az érdeklődő tanulóknak. A szakkör tagjai rendszeresen különböző kerületi, régiós versenyeken vesznek részt.

Iskolánk megalapítása óta a kerületi Vöröskereszttel nagyon jó kapcsolatot építettünk ki, és ápolunk a mai napig. Ennek kapcsán rendszeresen rendezzük meg iskolánkban az elsősegélynyújtó versenyre felkészítő programot az általános és a középiskolák diákjainak.

Egészségügyi szakmacsoportos osztályainkban a tantervben szerepel az elsősegélynyújtás oktatása, heti 1 órában.

Új képzési rendszerünk az egészségügyi és a szociális ágazatra épül. Mindkét kerettanterv tartalmazza a kor elvárásának megfelelően az elsősegélynyújtás tanítását-oktatását. A helyi tantervünk az egészségügyi szakközépiskolában a 9. osztályban, évi 36 órában, tartalmazza a követelményeket.

A szociális osztályok a szakközépiskola 11. évfolyamán, évi 36 órában tanulják az elsősegélynyújtás ismereteit, és az összefüggő gyakorlaton 32 órában valós helyzetekben gyakorolhatják az elméleti órákon elsajátított ismereteket.

A szakiskolai képzésünk során, a szociálisgondozó és ápoló diákok az elsősegélynyújtás gyakorlatra tesznek szert a 9. évfolyamon évi 72 órában.

Az érettségire épülő szakképzési osztályainkban, a kerettanterv előírásait betartva a 13 évfolyamon tanítjuk az elsősegélynyújtás ismereteit. A kisgyermekgondozó és nevelő, valamint a gyermekotthoni asszisztens nappali tagozatos osztályokban 54 órában oktatjuk az életmentéshez szükséges ismereteket. Mindkét szakképzésben az összefüggő gyakorlat részét is képezi 36 órában.

A humánus szemléletet, az emberi élet tiszteletét erősítjük tanulóinkban az osztályfőnöki órákon is.

48


B. HELYI TANTERV

A helyi tanterv általános elvei

Tantestületünk a helyi tanterv kialakításakor a pedagógiai programba foglalt nevelési célkitűzéseket tekintette meghatározónak. Az iskolánkba jelentkező diákoknak széleskörű választási lehetőséget biztosítunk. Szakiskolai, szakközépiskolai képzést és 2013-2014. tanévtől szakképzést is folytatunk.

Tanulóink a 11. évfolyamtól kezdve emelt szintű oktatásra is jelentkezhetnek a meghatározott tantárgyakból.A jelentkezés írásban történik, minden év május 20-ig. A jelentkezett tanulók kötelesek az adott tanév végéig a foglalkozásokon részt venni. A távolmaradást igazolni kell, és ugyanolyan jogkövetkezményeket von maga után, mint a kötelező tanórai foglalkozásról történő távolmaradás.

A kifutó szakközépiskolai osztályok óraterve lehetőséget ad az egészségügyi és az informatikai szakképzés alapozásához. Az utolsó évfolyam befejezése, illetve az érettségi vizsga letétele után, tanítványaink a Humán, illetve a Csepel TISZK-ben szerezhetnek szakmai végzettséget.10. évfolyamtól kezdve továbbra is biztosítjuk az emelt óraszámú nyelvoktatást. A 12. és a 13. évfolyamokon az emelt szintű érettségire való felkészítés keretében vehetnek részt a diákok a magasabb óraszámú nyelvoktatásban. A humán tagozaton a szakmai és a szakirányú felsőfokú továbbtanulás érdekében emelt óraszámban tanítjuk a biológiát.

A 2013-2014. tanévtől induló egészségügyi és szociális szakmacsoport szakközépiskolai tanulói már szakmai érettségi vizsgát tesznek, és kisegítő ápoló, illetve szociális és mentálhigiénés munkatárs szakképesítést szereznek.

A szociális szolgáltatások szakmacsoportban induló 3 éves szakiskolai képzésben a szakmai vizsga letételével szociális gondozó és ápoló szakképesítést kapnak tanulóink.

Érettségire épülő szakképzést indítunk a szociális szolgáltatások szakmacsoportban nappali és esti tagozaton. A 2 éves képzés befejeztével kisgyermek gondozó-nevelő, illetve gyermekotthoni asszisztens szakképesítést szerezhetnek hallgatóink.

Helyi tanterveink, óraterveink összeállításakor figyelembe vettük a 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, az 51/2012. (XII.21.) számú EMMI rendeletet a kerettantervek kiadásáról, valamint az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátíttatásának fontosságát.

A kulcskompetencia az ismeretek, készségek, attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kifejleszthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. Az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik, az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltétele.A kulcskompetencia az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő:

A személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke) Aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke) Foglalkoztathatóság (emberi tőke)

49


Kulcskompetenciák területei:

kompetenciák meghatározás

Anyanyelvi kommunikáció A kommunikáció a gondolatok érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége, a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – az oktatásban és képzésben, a munkahelyen, otthon és a szabadidőben.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció nagyjából ugyanazokat a fő területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének alapja (szövegértés, beszéd, olvasás, írás) a társadalmi kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az egyén igényei vagy szükségletei szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek. A nyelvtudás foka a négy dimenzióban, a különböző nyelveken, valamint az egyén nyelvi környezetétől és örökségétől függően eltérő lehet.

Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák

A matematikai kompetencia magában foglalja az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatát fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. A hangsúly inkább a folyamaton, mint annak kimenetén van, azaz inkább a tevékenységen, mint az ismereteken. A természettudományi kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való képesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszertannak az értő alkalmazása akkor, amikor az ember a természeti környezetet felismert igényeinek vagy szükségleteinek megfelelően átalakítja.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.

50


A tanulás tanulása A saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismertek és készségek különböző kontextusokban – otthon, munkahelyen, oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége. A tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

Személyközi és állampolgári kompetenciák Idetartoznak mindazok a viselkedési formák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi készségek nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók.

Vállalkozói kompetencia Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt külső tényezők által kiváltott újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának a képességét. A vállalkozói kompetencia része az egyén felelőssége saját – pozitív és negatív – cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitűzése és elérése, a sikerorientáltság.

Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

Az iskola helyi tanterve, az egyes tantárgyakon belül tartalmazza azokat az ismereteket és készségeket, attitűdöket.

1. A választott kerettanterv

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.) számú EMMI rendelet 6. számú melléklete alapján készítettük el helyi tantervünket.

A kerettantervek által előírt tantárgyi időkeret feletti 10 százalékot a tananyag elmélyítésére, gyakorlására használtuk fel.

51


2. Óratervek

A különböző iskolatípusok óraterveit a táblázatok tartalmazzák.

Szakközépiskola egészségügyi 2014/2015-ös tanévtől

tantárgy 9. 10. 11. 12.

magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

idegen nyelv 3 3 3 4matematika 3 3 4 4etika 1történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 3 3

fizika 2 2 1kémia 2 2biológia-egészségtan 2 3 3 3földrajz 2 1szakmai tárgyak 6 7 8 11művészetek (vizuális kultúra)

1 1

informatika 2 2 2testnevelés és sport 5 5 5 5osztályfőnöki 1 1 1 1

Összesen 35 36 35 35

52


Szakközépiskola szociális 2013/2014-es tanévtől

tantárgy 9. 10. 11. 12.

magyar nyelv és irodalom 5 4 4 5idegen nyelv 3 3 4 4matematika 3 4 4 4etika 1történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 3 4

fizika 2 2 1kémia 2 1biológia- egészségtan 2 2 1földrajz 2 1szakmai tárgyak 6 7 8 11ének-zene 2vizuális kultúra 2informatika 2 2 2testnevelés és sport 5 5 5 5osztályfőnöki 1 1 1 1


53


Szakközépiskola egészségügyi 2013/2014-es tanév

tantárgy 9. 10. 11. 12.

magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

idegen nyelv 3 3 3 4matematika 3 3 4 4etika 1történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2 2 3 3

fizika 2 2 1kémia 2 2biológia- egészségtan 2 3 3 3földrajz 2 1szakmai tárgyak 6 7 8 11ének-zene 1vizuális kultúra 1informatika 2 2 2testnevelés és sport 5 5 5 5osztályfőnöki 1 1 1 1


54


Szakiskola szociális 3 éves 2013/2014-es tanévtől

tantárgy 9. 10. 11.

kommunikáció – magyar nyelv és irodalom (nyelvtan, irodalom, művészetek, médiaismeret – kommunikáció)

1 1 1

idegen nyelv 2 2 2matematika 1 1 1társadalomismeret (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdaságföldrajz) 1 1 1természetismeret (biológia, fizika, kémia, természetföldrajz)

1 1 1

testnevelés és sport 5 5 5osztályközösség-építés (életvitel, etika-egészségtudatosság, fenntartható fejlődés, életpálya-tervezés)

1 1 1

szakmai tárgyak 17 25 25,5

Összesen 29 37 37,5

55


Szakközépiskola informatika /kifutó/ (4 éves)

tantárgy 9. 10. 11. 12.

magyar irodalom 3 3 3 3magyar nyelvtan 1 1 1 1történelem 2 2 2 3társadalomismeret 1idegen nyelv 3 3 4 3matematika 3 3 4 4ének 1 1rajz 1 1osztályfőnöki 1 1 1 1testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5fizika 2 2 2földrajz 2 2biológia 2 2kémia 2 2informatika 2szakmai alapozó ismeretek 2 2 4 5

szakmai alapozó gyakorlatok 4 4 6 5

érettségi előkészítő 3 3

Összesen: 30 + 0,5 30 + 0,5 34 + 0,5 33 + 0,5

56


Szakközépiskola humán /kifutó/ (4 éves)

tantárgy 9. 10. 11. 12.

magyar irodalom 3 3 3 3magyar nyelvtan 1 1 1 1történelem 2 2 2 3társadalomismeret 1

idegen nyelv 3 3 4 3matematika 3 3 4 4ének 1 1rajz 1 1osztályfőnöki 1 1 1 1testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5fizika 2 2 2földrajz 2 2biológia 3 3 3 3kémia 2 2informatika 2szakmai alapozó ismeretek 2 2 4 4



Összesen: 31 + 0,5 31 + 0,5 34 + 0,5 34 + 0,5

57


Szakközépiskola informatika nyelvi előkészítő /kifutó/

tantárgy 9. 10. 11. 12. 13.

magyar irodalom 3 3 3 3magyar nyelvtan 2 1 1 1 1történelem 2 2 2 3társadalom ismeret 1idegen nyelv 15 5 4 3 3matematika 2 3 3 4 4informatika 5fizika 2 2 2biológia 2 2kémia 2 2földrajz 2 2ének 1 1rajz 1 1testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5osztályfőnöki 1 1 1 1 1Szakmai alapozó ismeretek 2 2 4 5

Szakmai alapozó gyakorlatok 4 4 6 5

érettségire felkészítő 3 3tanulás módszertan 2Összesen: 29 + 0,5 30 + 0,5 31 + 0,5 33 + 0,5 33 + 0,5

58


Szakközépiskola humán nyelvi előkészítő /kifutó/

tantárgy 9. 10. 11. 12. 13.

magyar irodalom 3 3 3 3magyar nyelvtan 2 1 1 1 1történelem 2 2 2 3társadalom ismeret 1idegen nyelv 15 5 4 3 3matematika 2 3 3 4 4informatika 5 1 1fizika 1 2 2biológia 3 3 3 3kémia 2 2földrajz 2 2ének 1 1rajz 1 1testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5osztályfőnöki 1 1 1 1 1szakmai alapozó ismeretek 2 2 4 4


érettségire felkészítő 2 2tanulás módszertan 2Összesen: 29 + 0,5 31 + 0,5 31 + 0,5 34 + 0,5 34 + 0,5

59


Szakközépiskola informatika /kifutó/ (4 éves) 2012/2013-as tanévtől

tantárgy 9. 10. 11. 12.

magyar irodalom 3 3 3 3magyar nyelvtan 1 1 1 1történelem 2 2 2 3társadalomismeret 1idegen nyelv 3 3 4 3matematika 3 3 4 4ének 1 1rajz 1 1osztályfőnöki 1 1 1 1testnevelés 3+2 3+2 3+2 3+2fizika 2 2 2földrajz 2 2biológia 2 2kémia 2 2informatika 2szakmai alapozó ismeretek 2 2 4 5



Összesen: 30 + 0,5 30 + 0,5 34 + 0,5 33 + 0,5

60


Szakközépiskola humán /kifutó/ (4 éves) 2012/2013-as tanévtől

tantárgy 9. 10. 11. 12.

magyar irodalom 3 3 3 3magyar nyelvtan 1 1 1 1történelem 2 2 2 3társadalomismeret

1

idegen nyelv 3 3 4 3matematika 3 3 4 4ének 1 1rajz 1 1osztályfőnöki 1 1 1 1testnevelés 3+2 3+2 3+2 3+2fizika 2 2 2földrajz 2 2biológia 3 3 3 3kémia 2 2informatika 2szakmai alapozó ismeretek 2 2 4 4



Összesen: 31 + 0,5 31 + 0,5 34 + 0,5 34 + 0,5

A szakmai képzés óratervei a Szakmai programban találhatók.

61


A szabadon tervezhető órakeret felhasználása

Iskolánk a szabadon tervezhető órák felhasználásánál figyelembe vette a képzések sajátosságait, a munkaerő piaci elvárásokat.

A szociális képzést nyújtó szakközépiskolában végzettek továbbtanulási és szakosodási lehetőségei: gyermekotthoni asszisztens, kisgyermekgondozó és nevelő. A gyermekekkel való foglalkozáshoz szükséges a jó kommunikáció, ének- és rajztudás.A kommunikáció a magyar nyelv és irodalom tantárgyba épül be, így 9. és 12. évfolyamon az óraszámot 1-1 órával emeltük meg. A művészetek tantárgy a 9. évfolyamon az ének-zenét tartalmazza heti 2 órában, a 10. évfolyamon a vizuális kultúrát heti 1 órában.Az idegen nyelv, a történelem és matematika tantárgyak oktatására az érettségire való felkészülés miatt fordítunk plusz órákat.

Az egészségügyi szakmai képzést nyújtó szakközépiskolában fontos a biológia-egészségtan ismerete, ezért a szabadon tervezhető órakeretből 2+1+1+2 órával növeltük az óraszámot, így emelt szintű tanterv szerint oktatjuk a biológiát. A szakirányú továbbtanulásra való felkészítés céljából az emelt óraszámú kémia tantervet választottuk (a 10. évfolyamon+1 óra).A tanulók érettségire való felkészülését segítjük az idegen nyelv és matematika tantárgyak óraszámának megemelésével az utolsó évfolyamokon. A művészetek tantárgy tartalmát a 9. és 10. évfolyamon vizuális kultúra tartalommal töltöttük meg.

A számítógép használata napjainkban nélkülözhetetlenné vált, így a szakközépiskola mindkét szakmacsoportjában az informatikát emelt szintű tanterv alapján oktatjuk a 9-10-11. évfolyamokon.

CsoportbontásCsoportbontásban tanítjuk a létszámok és az órakeret függvényében az idegen nyelvet, az informatikát, a szakmai gyakorlatot, illetve a matematikát, a magyar nyelvet (9-10.), amennyiben lehetőség van rá. Csoportbontás alkalmazható más tantárgyak esetében is a 9. évfolyamon, amennyiben az órakeret lehetővé teszi, illetve átcsoportosítással, valamint indokolja a belépő tanulók tanulmányi előmenetele közötti jelentős különbség. A csoportbontásokat a bemeneti mérések eredményei alapján alakítjuk ki.

3. Tantárgyi tantervek

A tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik.

62


4. Moduláris oktatás: az egyes modulok értékelése és minősítése; beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

Szakmacsoportos alapozó oktatás

A kifutó rendszerű szakközépiskolában az egészségügyi és az informatikai szakmacsoportban folyik alapozó oktatás. Mindegyik szakterületen szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tantárgyak keretében sajátítják el tanulóink a tantervi követelményeket.

Az értékelés szempontjai a következők: Az egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek moduljainak értékelése

a 9-10. évfolyamon az értékelés érdemjeggyel történik a 11-12. évfolyamokon az egyes modulokból a diákok teljesítményét érdemjegyekkel

értékeljük. A félév, illetve a tanév végén egy osztályzatot alakítunk ki a modulok átlaga alapján. Törtjegy esetén a 11. évfolyamon az állapotmegfigyelés, a 12. évfolyamon az anatómia osztályzata a döntő.

Ha a tanuló bármelyik modulból elégtelen osztályzatot kap, az adott tantárgy végső érdemjegye is elégtelen.

Az egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok moduljainak értékelése

a 9-10. évfolyamon az egyes modulokból a tanulók értékelése érdemjeggyel történik. Ha valamelyik modulból elégtelen a tanuló teljesítménye, nem léphet magasabb évfolyamba.

a 11-12. évfolyamon érdemjegyekkel történik az osztályozás. A tanuló teljesítménye csak akkor fogadható el, ha valamennyi modulból legalább elégséges osztályzatot kapott. Törtjegy esetén a 11. évfolyamon az állapotmegfigyelés, a 12. évfolyamon pedig az anatómia osztályzata a döntő.

Az informatikai szakmai alapozás oktatása és értékelése

a 9-12.évfolyamokon két tantárgy – a szakmacsoportos alapozó ismeretek és a szakmacsoportos alapozó gyakorlatok - keretében folyik modulokra való bontás nélkül.

Nyelvi előkészítő osztály esetén az évfolyamok számozása értelemszerűen változik.

Külön érdemjeggyel értékeljük a magyar irodalmat és a magyar nyelvtant.

A 2013-2014-es tanévtől induló szakközépiskola

Szakmai tantárgyak

A szakmai tantárgyak különböző tananyagegységekből állnak. Az értékelés a tanév folyamán érdemjegyekkel történik. A tananyagegységekre kapott osztályzatok átlaga adja a tantárgyak félévi, illetve év végi érdemjegyét.

A magyar nyelv és irodalom oktatása, osztályozása külön-külön modulban történik. Félévkor és év végén egy érdemjegyet kapnak a tanulók magyar nyelv és irodalomból a két modul átlaga

63


alapján. Törtjegy esetén az irodalom osztályzat a döntő. Amennyiben az egyik modul osztályzata elégtelen (az átlag kevesebb, mint 1,5), úgy a végső érdemjegy is elégtelen.

5. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az oktató munka során alkalmazandó tankönyveket, segédleteket, taneszközöket a 20/2012. EMMI rendeletben foglaltak figyelembe vételével a DÖK és a szülői szervezet véleményének ismeretében a munkaközösségek határozzák meg.

A kiválasztás legfontosabb szempontjai: hatékonyság a tanítás során szerepeljen a tankönyvlistán több évig lehessen használni ne rójon indokolatlanul nagy terhet a szülőre legyen összhangban a nevelési program célkitűzéseivel a tankönyv stílusa, nyelvezete legyen érthető, fogalmazzon egyszerűen, feleljen meg a

tanulók életkori sajátosságainak, a helyi tantervnek és a vizsgakövetelményeknek érdekesen tárgyalja a tananyagot feleljen meg a tudomány mindenkori állásának a tárgyalt tananyag felépítése logikus legyen, a tankönyvi ábrák segítsék a tananyag

megértését, elsajátítását a tankönyv és a munkafüzet ne olvadjon egybe lehetőleg egy tankönyvsorozatot használjanak a munkaközösségek az egyes évfolyamokon

A tanulmányi segédletek kiválasztásánál figyelembe kívánjuk venni, hogy iskolánk diákjainak nem kis hányada anyagi nehézségekkel küzd, ezért csak olyan segédleteket alkalmazunk, amelyek feltétlenül szükségesek a tananyag elsajátításához.A szükséges segédleteket, tankönyveket az iskolai könyvtár biztosítja a rászoruló tanulóknak. Fontosnak tartjuk, hogy közel álljanak az iskolánkban tanuló gyerekek gondolkodásához, legyenek szemléletesek, gyakorlatiasak.A munkafüzeteknek feltétlenül szervesen illeszkedniük kell a tananyag feldolgozásához.A taneszközök folyamatos karbantartására, korszerűsítésére gondot kell fordítani.

A tanórákon használt eszközök kiválasztása (a meglévő eszközök közül) mindig a szaktanár joga és feladata.Az új eszközök beszerzésénél figyelembe kell venni a munkaközösségek által készített rangsort és az újonnan belépő tantárgyak prioritását.

A pedagógus joga az is, hogy a helyi tantervben meghatározott és általa elfogadott tananyagot a megítélése szerinti legjobb módszerrel sajátíttassa el a diákokkal. Joga van a nevelési feladatok végrehajtásához szükséges módszerek megválasztásához is.

64


6. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Iskolánk érettségire készít fel, illetve szakmai alapozást/képzést folytat.

A képzés különböző szakaszain más a bejutás illetve a továbbjutás feltétele.

A képzés szakaszaiba történő bejutás

Iskolánkba a beiratkozás feltétele a 8. évfolyam sikeres elvégzése.

A szakképzési évfolyamokra történő felvétel feltételeit alapvetően az érvényes OKJ előírások határozzák meg. Az egészségügyi szakmák orvosi alkalmassághoz kötöttek.

Tanulóink számára iskolán belül, az egyes iskolatípusokba átlépést biztosítunk, amelyet kérvényezni kell, és egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója dönt az átlépés lehetőségéről, annak módjáról.

Nem zárkózunk el más oktatási intézményből érkező tanulók fogadásától. Az átvétel adminisztratív feltétele, hogy a tanuló életkora a törvényben előírtaknak megfeleljen, hogy kiskorú tanuló esetében a szülő írásban nyilatkozzon gyermeke iskolaváltoztatási szándékáról.

Ha a tanuló egy másik iskolából jelentkezik, egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója dönt a különbözeti vizsga, vagy az évfolyamismétlés szükségességéről. Döntése előtt kikéri a munkaközösségek vezetőinek véleményét.

A magasabb évfolyamba lépés

A magasabb évfolyamba lépésről a tantestület dönt. A felsőbb évfolyamba lépés feltétele a tanév sikeres befejezése (minden tantárgyból legalább az elégséges osztályzat, elégséges szint elérése, azaz a tantárgyi minimum követelmények teljesítése a helyi tanterv tantárgyi programjaiban megfogalmazottak szerint) a tanévzárás idejére vagy a sikeres javítóvizsga után.

A 2013 szeptemberétől induló képzések esetében a magasabb évfolyamba lépés feltétele a fentieken kívül a nyári összefüggő szakmai gyakorlat teljesítése.

A 12. illetve a 13. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. A szakképzésbe a mindenkori OKJ előírásainak megfelelő követelmények teljesítése után kapcsolódhatnak be.

Az Nkt. 57.§ (1) bekezdése alapján a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő) kérésére az iskola igazgatója egyéni elbírálás alapján engedélyezheti az évfolyamismétlést, abban az esetben is, ha egyébként a tanuló magasabb évfolyamba léphetne.

Az érettségi vizsgatárgyakból a középiskolai évek folyamán - a munkaközösségek által meghatározott és az éves munkatervben elfogadott program alapján - nappali tagozatos tanulóink tanév végi vizsgát tesznek. Ezek tematikáját, követelményeit a tantárgyi programok tartalmazzák.7. A nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

65


A nemzeti alaptanterv pedagógiai feladatokat határoz meg, melyeket a nevelés oktatás során pedagógiai munkájába minden pedagógus beépít.

Az erkölcsi nevelésTörekszünk arra, hogy az erkölcsi nevelés legyen életszerű, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés.Az erkölcsi nevelés az etika, a szakmai (egészségügyi, szociális), a történelem tantárgyakban nagy hangsúlyt kap. oktatásával

Nemzeti öntudat, hazafias nevelésFontos, hogy a tanulók ismerjék meg nemzeti kultúránk értékeit, hagyományait. A történelmi eseményekről megemlékezünk osztály, illetve iskolai szinten. A történelem tanárok a tanagyag oktatásakor kiemelik a magyarság szempontjából fontos momentumokat. A többi tantárgy oktatása során is figyelmet fordítunk a hazafias nevelésre, a nemzeti öntudat fejlesztésére.

Állampolgárságra, demokráciára nevelésMár az iskolai, osztályközösség kialakításánál fontos, hogy a tanulóinkban kialakuljon a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete. A történelem és az osztályfőnöki órákon sokat foglalkozunk ezekkel a témákkal.

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztéseAz önismeret a társas kapcsolati kultúra alapja. Segíteni kell, hogy képessé váljanak tanulóink, a mások helyzetébe történ ő beleélés, az empátia kialakulására. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. A mindennapos testnevelés hozzájárul az önértékelésben fontos szerepet játszó testkép megismeréséhez, a testtudat kialakításához, de fejleszti az önkontrollt. a szabálykövető magatartást.

A családi életre nevelésA családi életre nevelés mint kiemelt fejlesztési terület tantárgyközi feladat, így valamennyi tantárgy részt vállal az azokban megjelenő elemek érvényesítésében, természetesen az egyes tantárgyak sajátosságainak és tartalmainak megfelelően.

Osztályfőnöki órán, esetleg biológia vagy irodalom órán foglalkoznak a tanárok ezekkel a kérdésekkel.

Felelősségvállalás másokért, önkéntességA személyiségfejlesztő nevelés-oktatás része, hogy az iskola alakítsa ki a gyerekekben a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti együtt érző és segítő magatartást. A szociális érzékenység fejlesztését leginkább saját élményű tanuláson keresztül lehet fejleszteni. Minden bizonnyal ezt is szolgálja majd az érettségit megelőző önkéntes munka. A diákok különböző projekteket vállalhatnak, egyebek mellett mozgássérülteknek, állami gondozottaknak is segíthetnek.

Médiatudatosságra nevelésA diákokat több tantárgyon keresztül igyekszünk megismertetni a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos

66


és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés különbségével. Ennek érdekében órákon is elemeznek különböző médiaszövegeket.A biztonságos internethasználatról külső előadó világosítja fel a tanulókat.

A tanulás tanításaMinden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. A diákokat ezért meg kell tanítani arra a tanórákon, hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek, hogyan hívhatók elő képletek, szó szerint megtanult definíciók, idézetek. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni.

8. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

A mindennapos testnevelést az Nkt. 27. §(11) pontja szerint szervezzük meg. A 2012-2013-as tanévtől felmenő rendszerben történik a bevezetése. Az 5 órából 2 óra sportköri keretben is megszervezhető.A versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel kiváltható két óra.

9. A választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógus választás szabályai

Tanulóink 11. évfolyamtól kezdve emelt szintű oktatásra jelentkezhetnek a kötelező és az iskola által ajánlott tantárgyakból (lásd 9. pontban).

Az iskola minden év március15-ig közzéteszi a tájékoztatót azokról az érettségi vizsgákra felkészítő (vagy más) tárgyakról, amelyekből a tanuló választhat. A tájékoztató tartalmazza a foglalkozást tartó pedagógus nevét is. (A pedagógus személyének megváltoztatása indokolt estben módosítható.)

A jelentkezés írásban történik az iskola által szerkesztett nyomtatványon, minden év május 20-áig. A kiskorú tanuló esetében a nyilatkozatot a szülő is aláírja. A jelentkezés módosítására augusztus 25-éig kérelmet lehet írásban beadni.

A jelentkezett tanulók kötelesek az adott tanév végéig a foglalkozásokon részt venni. A távolmaradást igazolni kell, és ugyanolyan jogkövetkezményt von maga után, mint a kötelező tanórai foglalkozásról történő távolmaradás.

A pedagógusválasztás lehetőségével a diákok abban az esetben élhetnek, ha az adott tantárgyból a felkészítés az adott osztályban több szinten folyik. Ebben az esetben, a tanuló írásban kérheti az igazgatótól a másik pedagógus csoportjába történő beosztást. Az igazgató a csoportlétszám és a többi tanuló érdekeinek figyelembevételével hozza meg döntését, amely a tanév végéig szól.

67


Minden tanév végén felmérjük a tanulói igényeket arra vonatkozóan, hogy milyen szakköröket, sportköröket tervezzünk a következő tanévre.

10. A választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése

Iskolánk helyi tanterve alapján tanulóink középszinten a következő tantárgyakat választhatják:A kifutó szakközépiskolai osztályokban:- biológia,- ének-zene,- fizika,- földrajz,- kémia,- rajz és vizuális kultúra- társadalomismeretilletve az egészségügyi szakközépiskolában: egészségügyi alapismeretek,

az informatika szakközépiskolában: informatika, informatika alapismeretek

Ezekben az osztályokban emelt szintű képzést biztosítunk a 11-12. évfolyamokon a kötelező érettségi tantárgyakon (angol nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem) kívül:- biológia- egészségügyi alapismeretek (egészségügyi osztályok)- informatika alapismeretek (informatikai osztályok)- informatika (informatikai, nyelvi előkészítős egészségügyi osztály)

A 2013-2014. tanévtől induló egészségügyi, illetve szociális szakközépiskolábanKözépszinten:- biológia,- fizika,- földrajz,- kémia

illetve a szociális szakközépiskolában: ének-zene, vizuális kultúra

Emelt szintű képzést biztosítunk a 11-12. évfolyamon a kötelező tantárgyakon (idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, szakmai tantárgy) kívül:A szociális szakmacsoportban:- informatika,- kémia tantárgyakból.

Az egészségügyi szakmacsoportban:- informatika.A biológiát az osztály négy éven keresztül emelt szinten tanulja.

Az érettségire való jelentkezés feltétele az adott tantárgy helyi tantervében meghatározott követelményeinek teljesítése.11. A középszintű érettségi vizsga témakörei

Angol nyelv

Személyes vonatkozások, család

68


A tanuló személye, életrajza, életének fontos állomásaiSzemélyes tervekCsaládi élet, családi kapcsolatokA családi élet mindennapjai, otthoni teendőkEgyén és társadalom nálunk és a célországbanEmber és társadalom Emberek külső és belső jellemzéseBaráti körA tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkelNői és férfi szerepek, ismerkedés, házasságFelelősségvállalás másokért, rászorulók segítéseÜnnepek, családi ünnepekÖltözködés, divatHasonlóságok és különbségek az emberek között, tolerancia (pl. fogyatékkal élők)Konfliktusok és kezelésükTársadalmi szokások nálunk és a célországokbanKörnyezetünkAz otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségekA városi és a vidéki élet összehasonlításaNövények és állatok a környezetünkbenKörnyezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért és a természet megóvásáért, fenntarthatóságáért?Időjárás, éghajlatGlobális kihívásokAz iskolaSaját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)Tantárgyak, szakmai tárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munkaAz ismeretszerzés különböző módjaiA nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága, például a választott szakmábanAz internet szerepe az iskolában, a tanulásbanAz iskolai élet tanuláson kívüli eseményeiIskolai hagyományok nálunk és a célországokbanA munka világaDiákmunka, nyári munkavállalásFoglalkozások és a szükséges kompetenciák, rutinok, kötelességekA képzési iránynak megfelelő szakmákPályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állásÖnéletrajz, állásinterjúÉletmódNapirend, időbeosztásAz egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)Életünk és a stresszÉtkezési szokások a családbanÉtelek, kedvenc ételek, sütés-főzésÉtkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekbenÉtelrendelés telefonon és internetenGyakori betegségek, sérülések, balesetGyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak, alternatív gyógymódok)

69


Életmód nálunk és a célországokbanFüggőségek (dohányzás, alkohol, internet, drog stb.)Szabadidő, művelődés, szórakozásSzabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.A művészetek szerepe a mindennapokbanSportolás, kedvenc sport, iskolai sportOlvasás, rádió, tévé, számítógép, internetAz infokommunikáció szerepe a mindennapokbanKulturális és sportélet nálunk és a célországokbanUtazás, turizmusA közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés, a kerékpáros közlekedésNyaralás itthon, illetve külföldönUtazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezéseAz egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányaiTurisztikai célpontokCélnyelvi kultúrákTudomány és technikaNépszerű tudományok, ismeretterjesztésA technikai eszközök szerepe a mindennapi életbenAz internet szerepe a magánéletben, a tanulásban és a munkábanGazdaság és pénzügyekCsaládi gazdálkodásA pénz szerepe a mindennapokbanA képzési iránynak megfelelő szakmák gazdasági vonatkozásaiVásárlás, szolgáltatások (pl. posta, bank)Üzleti világ, fogyasztás, reklámokPénzkezelés a célnyelvi országokban

Földrajz

1. Térképi ismeretek A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés

2. Kozmikus környezetünk. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben. A Nap és kísérői. A Föld és mozgásai.

Űrkutatás az emberiség szolgálatában.3. A geoszférák földrajza - Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői A kőzetburok szerkezete A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A hegységképződés

A kőzetburok (litoszféra) építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei A földfelszín formálódása A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete

70


A levegő felmelegedése A légnyomás és a szél Az általános légkörzés Víz a légkörben Az időjárás és az éghajlat A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger

A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei A jég és felszínformáló munkája A talaj A geoszférák kölcsönhatásai4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség Forró övezet Mérsékelt övezet Meleg-mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg-mérsékelt öv A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség5. A népesség- és településföldrajz

A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző

folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása

A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok

8. Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe

Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe

Magyarország környezeti állapota9. Európa regionális földrajza

Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai

Észak-Európa

71


Nyugat-Európa Dél-Európa

Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai

10. Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

12. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei

A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

Biológia

1. Bevezetés a biológiábaa. A biológia tudományab. Az élet jellemzői:

az élő rendszerek szerveződési szintek

c. Fizikai, kémiai alapismeretek2. Egyed alatti szerveződési szint

a. Szervetlen és szerves alkotóelemek: elemek, ionok szervetlen molekulák lipidek szénhidrátok fehérjék nukleinsavak, nukleotidok

b. Az anyagcsere folyamatai: felépítés és lebontás kapcsolata felépítő folyamatok lebontó folyamatok

c. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben): elhatárolás mozgás anyagcsere osztódás a sejtműködések vezérlése

3. Az egyed szerveződési szintjea. Nem sejtes rendszerek:

vírusokb. Önálló sejtek:

baktériumok

72


egysejtű eukariótákc. Többsejtűség:

a gombák, növények, állatok elkülönülése sejtfonalak teleptest és álszövet

d. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak: a növényvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás

szempontjából az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás

szempontjából a növények szövetei, szervei az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése

4. Az emberi szervezeta. Homeosztázisb. Kültakaró

bőr szabályozás a bőr gondozása, védelme

c. A mozgás: vázrendszer izomrendszer szabályozás a mozgás és mozgási rendszer egészségtana

d. A táplálkozás: táplálkozás emésztés felszívódás szabályozás táplálkozás egészségtana

e. A légzés: légcsere gázcsere hangképzés szabályozás a légzés és a légzőrendszer egészségtana

f. Az anyagszállítás a testfolyadékok a szöveti keringés a szív és az erek szabályozás a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás

g. A kiválasztás a vizeletkiválasztó rendszer működése szabályozás a kiválasztó szervrendszer egészségtana

h. A szabályozás idegrendszer az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai az idegrendszer egészségtana a hormonrendszer

73


az immunrendszer

i. Szaporodás és egyedfejlődés szaporítószervek egyedfejlődés

5. Egyed feletti szerveződési szinteka. Populáció

környezeti kölcsönhatások kölcsönhatások

b. Életközösségek (élőhely típusok) az életközösségek jellemzői hazai életközösségek

c. Bioszférad. Ökoszisztéma

anyagforgalom energiaáramlás biológiai sokféleség környezet- és természetvédelem

6. Öröklődés, változékonyság, evolúcióa. Molekuláris genetika

alapfogalmak mutáció a génműködés szabályozása

b. Mendeli genetika minőségi jellegek mennyiségi jellegek

c. Populációgenetika és evolúciós folyamatok ideális és reális populáció adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok biotechnológia bioetika

d. A bioszféra evolúciója prebiológiai evolúció az ember evolúciója

Kémia

1. Általános kémia Atomszerkezetek Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások

2. Szervetlen kémia Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületek Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik A széncsoport elemei és vegyületeik

74


Fémek3. Szerves kémia

A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok

4. Kémiai számítások Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly Kémhatás Elektrokémia

75


Egészségügyi alapismeretek

EgészségfejlesztésEgészségkulturáltságEgészséges életvitelAz egészséget hátrányosan befolyásoló tényezőkAnatómia Mozgás rendszerKeringési rendszerLégzőrendszerEmésztőrendszerA vizeleti szervekA szaporodás szervrendszereA belső elválasztású mirigyekIdegrendszerÉrzékszervekÁllapot megfigyelésÁltalános megfigyelésVáladékok megfigyeléseÉletjelenségek, alapvető életjelek megfigyeléseGondozástanSzülők leszünkÚjszülött a családbanAz első évA kisdedkorÓvodás lett a gyermekA kisiskolás gyermekA serdülőkorAz ifjúkorAz időskorElsősegélynyújtásBetegvizsgálatKomplex újraélesztésEszméletvesztéssel járó állapotokBelgyógyászati balesetekSérülésekPszichológiaÉrzékelés-észlelésFigyelem-álom-ábrándÉrzelemA szerep

KommunikációAz érintkezés kultúrájaVerbális kommunikációNon-verbális kommunikáció

76


Ének-zene

1. Éneklés és zenetörténet a) Népzene

Húsz magyar népdal, valamint két különböző nemzetiségi és két más nép népdalának előadása emlékezetből. A magyar népdalok stílusának, szerkezetének, formájának, hangsorának, hangkészletének, előadási módjának ismerete. A műfajokhoz kapcsolódó népi hangszerek ismerete és felismerése. A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete.

b) Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, zenei műszavak, előadási jelek; a tanult zeneszerzők életútjának vázlatos ismertetése és főbb műveik megnevezése. Társművészeti összefüggések bemutatása (irodalom, képzőművészet, tánc, színház). Középkor Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. A gregorián zene általános jellemzése. Egy trubadúr dallam előadása szöveggel, emlékezetből.

Reneszánsz Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. Vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál). A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása.

Barokk Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel, emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel. Korál, passió, oratórium, kantáta, a barokk opera meghatározása. Zenei formák: rondó, variációk értelmezése. Hangszeres műfajok: concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása.

Bécsi klasszika Egy bécsi klasszikus dal bemutatása szöveggel, emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből. A periódus fogalma. Két-, ill. háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok általános bemutatása: szonáta, vonósnégyes, szimfónia, klasszikus versenymű, opera. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzői a XVIII. században, kiemelkedő mesterek megnevezése. Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2#-2b-ig).

77


Romantika Egy romantikus dal előadása szöveggel, emlékezetből, tanári zongorakísérettel. A romantikus dal jellegzetes vonásainak ismerete. A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. A nemzeti romantika jellemzése. Liszt Ferenc és Erkel Ferenc életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása.

Századforduló Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva. A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés).

XX. századi és kortárs zene Egy-egy téma éneklése szolmizálva kottából, Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek). A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása.

2. Zenefelismerés

A zenefelismerési feladatban nyolc hangzó (CD-n vagy hangkazettán rögzített) zenei szemelvényt kell felismerni. Feladattípustól függően kell meghatározni a népi hangszerek, a korszak, a zeneszerző, a mű és a műfaj nevét. A válogatás tanult anyagból legyen az alábbi szerzőktől. Népzene: Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom. Reneszánsz: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén. Barokk: J. S. Bach, Händel. Bécsi klasszika: Haydn, Mozart, Beethoven. Romantika: Liszt Ferenc, Erkel Ferenc, Verdi, Muszorgszkij. Századforduló: Ravel. XX. századi és kortárs zene: Bartók, Kodály, Gershwin, Orff.

3. Dallamátírás és zeneelméleti ismeretek Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban, 2#-2b előjegyzési körben.Előjegyzések használata és nevei. Hangközök, hangzatok építése, hangnemek meghatározása, hangsorok felismerése.Egy periódus terjedelmű, modulációt nem tartalmazó bécsi klasszikus zenei idézet lapról olvasása szolmizálva 2#-2b-ig terjedő hangnemekben.

78


Fizika

1. Mechanika Newton törvényei Pontszerű és merev testek egyensúlya Mozgásfajták Munka, energia

2. Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek, összefüggés a gázok állapotjelzői között Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező Egyenáram Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok A fény, mint elektromágneses hullám

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek

5. Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

79


Informatika 1. A kommunikáció2. Információ és társadalom3. Jelátalakítás és kódolás4. A számítógép felépítése5. Az operációs rendszer és főbb feladatai6. Hálózatok7. Kommunikáció az interneten8. Könyvtárak és használatuk9. Dokumentumtípusok10. Tájékoztató eszközök, katalógusok11. A szövegszerkesztő12. Szövegszerkesztési alapok, eszközök, funkciók, formázás, szerkesztés13. A táblázatkezelő14. Táblázatkezelési alapok, eszközök, funkciók, formázás, szerkesztés15. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai16. Az adatbázis-kezelő program, műveletek17. Weblap18. Prezentáció19. Grafika

Informatikai alapismeretek

Hardver alapismeretek 1. A számítógépek felépítése, funkcionális egységek

Szoftver alapismeretek 2. Operációs rendszerek (rendszer használata, előkészítése) 3. Állománykezelés, programok telepítése 4. Segédprogramok

Szövegszerkesztés 5. Szövegszerkesztő, grafikai kiegészítők

Táblázatkezelés 6. Táblázatkezelő program

Informatikai alapismeretek 7. Számábrázolás, számrendszerek 8. Kódolás

Hálózati ismeretek 9. Hálózatok, (felépítés, elemek, fajtái) Bejelentkezési környezet10. Hálózati operációs rendszerek11. Kommunikáció a hálózaton, Internet

Programozási alapismeretek12. A feladatmegoldás lépései, módszerei13. Algoritmusok14. A programkészítés környezete, programozási nyelvek 15. Programozási tételek16. Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság17. Az objektumorientált programozás alapjai

80


Adatbázis kezelés18. A relációs adatbázis-kezelés alapfogalmai

19. Adatbázis-kezelő, adatbázis használata 20. SQL nyelv

Magyar nyelv

1. Ember és nyelv: nyelv és gondolkodás nyelv és megismerés

diakrónia és szinkrónia2. Kommunikáció:

- a jel, a jelrendszer- nyelvi és vizuális kommunikáció- a nyelvhasználat mint kommunikáció- kommunikációs funkciók és közlésmódok- személyközi kommunikáció- tömegkommunikáció

3. A magyar nyelv története:- a magyar nyelv rokonsága- nyelvtörténeti korszakok- az írott nyelvi norma kialakulása- nyelvművelés

4. Nyelv és társadalom:- nyelvváltozatok- kisebbségi nyelvhasználat- a határon túli magyar nyelvűség- tömegkommunikáció és nyelvhasználat

5. A nyelvi szintek:- hangtan- alaktan és szótan- mondattan- a mondat szintagmatikus szerkezete- a mondat a szövegben- logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban- szókincs és frazeológia

6. A szöveg:- a szöveg és a kommunikáció- a szöveg szerkezete és jelentése- szövegértelmezés- a szöveg szóban és írásban- az intertextualitás- szövegtípusok- szöveg a médiában

7. A retorika alapjai:- a nyilvános beszéd- érvelés, megvitatás, vita- a szövegszerkesztés eljárásai

81


8. Stílus és jelentés:- szóhasználat és stílus- a szójelentés- állandósult nyelvi formák- nyelvi-stilisztikai változatok- stíluseszközök- stílusréteg, stílusváltozat

Irodalom

1. Életművek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila

2. Portrék: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János;

3. Látásmódok: Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domonkos- Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül.

4. A kortárs irodalomból: Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból.

5. Világirodalom: - Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.- A romantika, a századfordulós modernség jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása.

6. Színház- és drámatörténet: Szophoklész, Shakespeare, Moliére 1-1 művének, illetve Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája c. drámájának értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében.

7. A irodalom határterületei: - az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi

költészet;- az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, virtuális valóságban;- az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi színvonal/minőség

összefüggései;- a szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei;- 1-1 tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása;- mítosz, mese és kultusz; film- é könyvsikerek, divatjelenségek korunk

kultúrájában;- az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai;

8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra:- interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok;- a régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen

hagyományainak bemutatása

82


9. Témák, motívumok: Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezésének és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl.: hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makrokozmosz, felnőtt-gyermek, férfi-nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák).

10. Műfajok, poétika: - A műnemek és műfajok felismerése. - Alapvető versfogalmak felismerése. - Poétikai fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében.- Azonos műfajú alkotások összehasonlítása.

11. Korszakok, stílustörténet: A kifejezésmód és világlátás változása különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

Történelem

1. Ókor Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása Hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

2. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor

Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején

A Hunyadiak Kultúra és művelődés

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás

A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában

A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás5. Magyarország a Habsburg Birodalomban

83


A mohácsi csata és az ország három részre szakadása Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok

Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári-forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése

Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság

A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás

11. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái

Az európai integráció története

84


A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai

Matematika

1. Halmazok halmazok megadási módjai, a halmaz eleme; alapfogalmak: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és

végtelen halmaz, komplementer halmaz, véges halmaz elemeinek a száma; halmazműveletek: egyesítés, metszet, különbség.

2. Kombinatorika sorba rendezés, kiválasztás; binomiális együtthatók.

3. Gráfok4. Természetes számok halmaza, számelméleti alapfogalmak

osztó, többszörös, prímszám, összetett szám; prímtényezős felbontás, lnko, lkkt, relatív prímszámok; oszthatósági szabályok; számrendszerek (2 alapú számrendszer).

5. A számfogalom bővítése egész, racionális, irracionális és valós számok.

6. Hatvány, gyök, logaritmus a hatványozás azonosságai; a hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén; a négyzetgyökvonás azonosságai, az n-dik gyök fogalma; a logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságai; áttérés más alapú logaritmusra.

7. Algebrai alapazonosságok, polinomok polinomok fokszáma, rendezett alakja; nevezetes azonosságok; műveletek algebrai kifejezésekkel, szorzattá alakítás.

8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek alaphalmaz, megoldáshalmaz fogalma; egyenlet megoldási módszerek, ekvivalens átalakítás; elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek; másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek: megoldó képlet, diszkrimináns

fogalma, gyöktényezős alak; másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek; négyzetgyökös egyenletek; abszolútértékes egyenletek; exponenciális és logaritmikus egyenletek; trigonometrikus egyenletek; első és másodfokú egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek.

9. Középértékek, egyenlőtlenségek két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk.

10. A függvény a függvény fogalma, értelmezési tartomány, értékkészlet; egy-egyértelmű megfeleltetés fogalma;

85


az inverz függvény fogalma.11. Egyváltozós valós függvények

a függvények grafikonja, függvénytranszformációk; a függvények jellemzése.

12. Sorozatok számtani és mértani sorozatok; kamatos kamat, járadékszámítás.

13. Elemi geometria térelemek; a távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok.

14. Geometriai transzformációk egybevágósági transzformációk; hasonlósági transzformációk.

15. Síkbeli és térbeli alakzatok síkbeli alakzatok:

háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör. térbeli alakzatok: forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla,

csonkakúp16. Vektorok síkban és térben

alapfogalmak; műveletek vektorokkal: összeg, különbség, skalárral való szorzás; skaláris szorzat; vektor megadása koordinátákkal, vektor műveletek koordinátákkal.

17. Trigonometria hegyesszögek szögfüggvényei; nevezetes szögek szögfüggvényei; összefüggések szögfüggvények között; szögfüggvények általánosítása; szinusz- és koszinusztétel.

18. Koordinátageometria pontok, vektorok; egyenes; kör.

19. Kerület, terület háromszög, nevezetes négyszögek, szabályos sokszögek kerülete, területe; a kör, körcikk, körszelet kerülete, területe.

20. Felszín, térfogat hasáb, gúla, forgáshenger, gömb, csonkagúla, csonkakúp felszíne és térfogata.

21. Leíró statisztika statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai; nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók.

22. A valószínűségszámítás elemei esemény, eseménytér; a klasszikus Laplace-modell; relatív gyakoriság, valószínűség.

86


Rajz és vizuális kultúra

A portfoliónak 8 darab munkát kell tartalmaznia:

2 olyan munka, melyet sikeresnek tart a vizsgázó2 olyan munka, melyet kevésbé sikeresnek tart a vizsgázó1 olyan munka, amely a legkedveltebb technikával készült1 olyan munka, amely egy tárgy tervezését dokumentálja1 olyan munka, amely látvány alapján készült tanulmányrajz, festmény vagy plasztika (fotó)1 olyan munka, amely képet és szöveget együttesen alkalmazó kompozíció1 olyan munka, amely a vizsgázó által szabadon választott téma tetszőleges feldolgozása

Szociális alapismeretek

Társadalomismeret:Szociológiai alapismeretekSzociológia gyakorlataTársadalmi struktúraTársadalmi egyenlőtlenség és szegénységCsalád és életmódA mai magyar társadalom

Szociálpolitika:Szociálpolitikai alapokSzociálpolitikai beavatkozást igénylő problémákSzociálpolitika intézményrendszere

Pszichológia:Általános lélektani ismeretek, pszichológiai ismeretszerzés módszeriSzemélyiség-lélektani ismeretekFejlődéslélektani ismeretekSzociálpszichológiai jelenségek és folyamatokA szocializáció folyamata

Gondozástan:Gondozástani ismeretekSzükségletek és erőforrások komplex értelmezése

Egészségtan:ElsősegélynyújtásKözegészség

87


TársadalomismeretTémakör: A társadalmi szabályok- A társadalmi együttélés alapvető szabályai

Témakör: Jogi alapismeretek- Az emberi jogok generációi

- A bírósági eljárás szereplői, fő szakaszai

Témakör: Állampolgári ismeretek- Az állampolgári jogok és kötelességek

- Magyarország politikai intézményrendszere

- Az alkotmányosság és a demokrácia alapelvei

Témakör: A család és a felnőtté válás- A szocializáció

- A család funkciói, a család és a felnőtté válás

Témakör: A társadalmi viszonyok- A modern iskola és oktatási formák jellegzetességei

- A társadalmi rétegződés új jellegzetességei Magyarországon

- A nemzeti kisebbség fogalma, nemzetiségi konfliktusok

- A magyarországi romák helyzete

Témakör: Kultúra és közösség- A nagy világvallások és jellegzetességeik

Témakör: Az új gazdasági és társadalmi világrend- Politikai eszmeáramlatok jellemzői

- Nemzetközi szervezetek jellemzői és típusai

- A globalizáció, a globális civil szervezetek fogalma

Témakör: Az információs társadalom- Az információs társadalom jellemzői

Témakör: A munka világa- A munka világa – meghatalmazás, kérvény, önéletrajz

Témakör: A növekedés határai- A terrorizmus

- A fenntartható fejlődés

Határozza meg és röviden jellemezze az alábbi fogalmakat!Témakör: A vállalkozások világa

1. Vállalkozási formák2. Marketingeszközök, marketingszemlélet3.A munkáltató és a munkavállalók kapcsolata

88


Témakör: A gazdasági környezet4. Foglalkoztatottság és munkanélküliség5. A fogyasztóvédelem

Témakör: A világgazdaság6. Hitel, hitelképesség, hitelközvetítés7. Valuták, valutaárfolyamok

Témakör: Pszichológia 8. A tudat és tudattalan folyamatok - freudizmus 9. Az érzelmek motivációs hatásai 10. Gondolkodás és intelligencia, az IQ és az EQ11. A személyiségfejlődés jellemzői a serdülőkorban12. A devianciák13. Előítélet, tolerancia, szolidaritás14 A személyiség, lelki egészség, személyiségzavarok15 Az antiszociális viselkedés feltételezett társadalmi háttere.16. Konfliktushelyzetek a családban17. Nemi szerepek a családban és a társadalomban

Témakör: Kommunikáció 18. A kommunikáció fogalma, az emberi kommunikáció jellegzetességei 19. A médiumok szerepe a modern társadalomban 20. A verbális és a nem verbális kommunikáció

Testnevelés

1. Gyakorlati ismeretek2. Elméleti ismeretek

A gyakorlati vizsga menete

A vizsgázás javasolt sorrendje a fizikai igénybevétel és a teremigény szempontjából az alábbi:

gimnasztikagyakorlat mászás, függeszkedés torna küzdősport, önvédelem labdajáték atlétika úszás képességszint felmérés (mini-hungarofit)

89


A gyakorlati vizsgázás az alábbi feltételekkel folyik:

A gyakorlati vizsga kötelező és kötelezően választható részből és elemekből áll. A vizsgázó előzetesen dönthet a választható testgyakorlati ágak közül, amelyet az érettségi vizsgára történő jelentkezéskor kell megjelölnie. A vizsga napján sorsolás dönti el, hogy a torna számok közül szekrényugrást, vagy a talajgyakorlatot kell bemutatnia a jelöltnek.

A gyakorlati vizsga kötelező részei a következők:

Gimnasztika: kötélmászás, 64 ütemű szabadgyakorlat A gyakorlati vizsga kötelezően választható részei és elemei a következők:

Atlétika: futás( 60m , vagy 2000m)atlétikai ugrás ( távol - vagy magasugrás)atlétikai dobás (kislabdahajítás vagy súlylökés

Torna: egy választott tornaszer, lányok: felemáskorlát, vagy gerenda, vagy ritmikus gimnasztika fiúk: gyűrű, vagy szekrényugrás Testnevelési és sportjátékok: egy választott labdajáték (kézi- vagy kosár- vagy röplabda, vagy labdarúgás)Úszás vagy küzdősport

A gyakorlati vizsga részletes követelményei :

Témák Követelmények

1. Gimnasztika Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással. Fiúk: függeszkedés állásból teljes magasságig.A szabadon összeállított 48 ütemű szabadgyakorlat bemutatása.

2. Atlétika

Futások

Egyik futószám választása kötelező:60 méteres síkfutás térdelőrajttal.Lányok: minimum idő: 9,8 secFiúk: minimum idő 8,8 sec 2000 méteres síkfutásLányok: minimum idő: 10:30 percFiúk: minimum idő: 9:00 perc

Ugrások A két ugrószámból egy választása kötelező.Az ugrás technikája egyénileg választható:MagasugrásLányok: minimum magasság: 110 cmFiúk: minimum magasság: 125 cmTávolugrásLányok: minimum távolság 330 cmFiúk: minimum távolság: 410 cm

90


Dobások Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása.Kislabdahajítás(javasolt a Magyar Atlétikai Szövetség által rendszeresített új típusú kislabda használata)Lányok: minimum távolság: 20 mFiúk: minimum távolság: 30 m.SúlylökésLányok 4 kg-os súlygolyóval minimum távolság: 5,5 méterFiúk: 6 kg-os súlygolyóvalMinimum távolság: 7,5 méter

3. Torna A talajgyakorlat bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Lányoknál választható: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika. Fiúknál a szer lehet: gyűrű vagy szekrényugrás.

Talajtorna Öt különböző gyakorlatelemből összefüggő gyakorlat összeállítása és bemutatása. Kötelező elemek: gurulóátfordulás, fejállás, tarkóállás, kézállás, mérlegállás.Javasolt elemek: kézenátfordulások, billenések, összekötő elemek.

Szekrényugrás Egy tanult támaszugrás bemutatása.Lányok 4 részes széltében, fiúk 5 részes hosszában felállított szekrényen.

Felemáskorlát 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása.Kötelező elemek: ostorlendület, térdfellendülés, kelepfellendülés a felső karfára, alugrás.Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás.

Gerenda 5 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása.Kötelező elemek: járás, felugrás, testfordulat, hasonfekvés, leugrás.Ajánlott elemek: szökdelések, térdelés és térdelőtámasz, fekvőtámasz, hanyattfekvés, gurulóátfordulás stb.

Ritmikus gimnasztika Különböző elemekből álló szabadgyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje 35-45 sec).Javasolt elemek: érintőjárás, hintalépés, keringőlépés, fordulatok, szökkenő hármaslépés, lebegő- és mérlegállás, lábemelések és lendítések, törzshullámok, ívelt és nyújtott kartartások stb.Egy választott kéziszerrel (labda, karika, kötél) 3 elem bemutatása.

91


Gyűrű 4 különböző elemből álló összefüggő gyakorlat bemutatása.Kötelező elemek: alaplendület, zsugorlefüggés, lefüggés, homorított leugrás.Ajánlott elemek: futólagos támaszba kerülés, lebegő függés, hátsó függés, vállátfordulás előre, leterpesztés stb.

4. Küzdősportok, önvédelem A grundbirkózás szabályai szerint folytatott egy menetes küzdelem hasonló testsúlyú társ ellen.Judo gurulás előre.

5. Úszás A három tanult úszásnemből két választott úszásfajtát kell bemutatni. Az egyik úszásnemben 50 métert a másikban 25 métert kell úszni szabályos rajtolással és fordulóval.

6. Testnevelési és sportjátékok Egy sportjáték választása kötelező.

Kézilabda Kapura lövés gyorsindítás után: saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés. 3 kísérletből 1 eredményes kapura lövést kell végrehajtani.Távolba dobás kézilabdával tetszőleges lendületszerzéssel (3 kísérlet).Lányok: minimum 15 m.Fiúk: minimum 21 m.7 méteres büntető dobás 5 kísérlet

Kosárlabda

Félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntető vonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás (,,C’‘ elfutás). A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. A 3-3 kísérletből minimum 1 sikeres dobást végre kell hajtani.Büntető dobás egy vagy két kézzel. 10 kísérletből minimum 1 sikeres dobást kell végrehajtani.

Labdarúgás Labdaemelgetés váltott lábbal.Lányok: minimum 4 db.Fiúk: minimum 8 db.10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből kapura lövés 10 méterről, kis kapura. 3 kísérletből egy sikeres találatot kell végrehajtani.Összetett gyakorlat – félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrény tetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. 3 kísérlet.

92


Röplabda Kosárérintés folyamatosan fej fölé maximum 2 méteres sugarú körben.Kísérletek száma: 3 db.Minimum követelmény: 5 érintés.Alkarérintés folyamatosan fejfölé maximum: 2 méter sugarú körben.Kísérletek száma: 3.Minimum követelmény: 4 érintés.Nyitás bemutatása: választott technikával: 8 kísérlet.Minimum követelmény: 1 sikeres kísérlet.

Felkészülési idő az egyéni adottságoktól függően kb. 20 perc bemelegítés gyakorlati áganként

Részletes elmélet érettségi vizsgakövetelmények

Témák Követelmények

1. A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt.Két, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete.

2. A harmonikus testi fejlődés

A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések).

3. Az egészséges életmód

Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben és összefüggésekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük.

4. Testi képességek

Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése.A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai.

5. Gimnasztika A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztéséreNyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa.Légző gyakorlatok.A bemelegítés szerepe és kritériumai.

6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege.

93


7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése.A legfontosabb balesetmegelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál.

8. Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmónikus mozgás kialakításában.A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása.Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportágakban.

9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása.

10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete.Az úszás az ember életében.

11. Testnevelési és sportjátékok

Labda érintéssel, vezetéssel, átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése.Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok).

12. Természetben űzhető sportok

Egy választott természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése. (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya. stb.)Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.

94


12. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei; a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének elvei

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A pedagógiai tevékenységben a beszámoltatás, számonkérés fogalmak helyett szívesebben használjuk az ellenőrzés, értékelés fogalmakat.Az ellenőrzést olyan módszernek tartjuk, amely a nevelési folyamatban a feladatok rendszeres, hibátlan, színvonalas teljesítését biztosíthatja; olyan didaktikai feladatnak véljük, amelynek célja, hogy a tanuló lássa az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában elért eredményeit; hogy a pedagógus meggyőződjék munkája hatékonyságáról és felmérje további tennivalóit.

Fontosnak tartjuk, hogy az ellenőrző/önellenőrző tevékenység, ill. az értékelés folyamatos legyen, hogy a tanulót rendszeres munkára, hiányainak pótlására késztesse, hogy segítse önértékelésének kialakulását, objektívvá tételét.

A szervezett visszacsatolás fontos követelményének tartjuk az objektivitást, a validitást és a megbízhatóságot; az életkorhoz igazított követelmények kialakítását és azok ismertetését mind a tanulókkal, mind a szülőkkel.A tanulók teljesítményével kapcsolatos információkat a külső és belső mérések, a vizsgaalkalmak (kérésre megszervezett alapvizsga, érettségi vizsga, az év végi vizsga, ill. az ún. próba érettségi), a tanórán nyújtott szóbeli feleletek, ill. írásbeli munkák, a tanórán kívül végzett feladatokról való számot adás adják.

A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái

Iskolánkban a nevelés fontos feladata a magatartás alakítása. Célunk, hogy a személyiség ne külső kényszer hatására, hanem belső motívumoktól indíttatva viselkedjék a közösségi normáknak megfelelően.

A tanulók magatartásának értékelésekor figyelembe vesszük a viselkedés motívumait és következményeit. Mérlegelés tárgya az is, hogy valaki szándékosan vagy tudatlanul, felületességből vagy készakarva helyezkedett-e szembe a normával.

A magatartás értékelése az osztálytermi élet szerves része: a tanárok gyakran értékelik spontán vagy tudatos formában a tanulók viselkedését. Ezek az értékelések azonban soha nem lehetnek személyiséget sértők, szubjektívek, a negatív énképet erősítők.Az értékelés két ízben minősítő jellegű, osztályzatban realizált – félévkor és év végén.

A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a tanuló közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyát (felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem):

példás: ha a tanuló életkorának megfelelően a házirendben foglalt követelmények szerint viselkedik, életvezetése társainak például szolgálhat

jó: ha a tanuló viselkedése a házirend követelményeinek általában megfelel, és súlyosabb fegyelmi vétséget nem követ el

95


változó: ha a tanuló magatartása több ízben nem felelt meg a házirend követelményeinek, és a tanuló súlyosabb fegyelmi vétséget is elkövetett

rossz: ha a tanuló magatartása, életvitele a házirendnek ellentmond, és a súlyos fegyelmi vétségek után alkalmazott fegyelmi intézkedések eredménytelenek

Tantestületünk a szorgalmat olyan személyiségjegynek tartja, amelyet erősen befolyásolnak az otthoni körülmények (elvárás, segítség, zavaros családi körülmények stb.), de amelyet motiválással az iskola is alakíthat.

A szorgalom értékelésének több formája érvényesül munkánkban.

Az egyén szorgalmas feladatelsajátítását elismerő szavakkal, dicsérettel (osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói), nyilvános dicsérettel (tanévzáró ünnepély) jutalmazza a tantestület.A szorgalom értékelése a tanulmány időszak lezárásakor (félév, év vége) osztályzatokban is kifejezésre jut.

A szorgalom minősítése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvőkészség, rendszeresség, pontosság):

példás: ha a tanuló képességeinek megfelelően, eredményesen tanul, az órákon aktívan dolgozik, füzetei, taneszközei rendesek,

jó: ha a tanuló nem minden tárgyból dolgozik képességeinek megfelelően, de jó irányú törekvései vannak

változó: ha a tanuló több tárgyból képességei alatt teljesít, és javításra kevés törekvést mutat

hanyag: ha a tanuló tanulmányait rendszeresen elhanyagolja, messze képességei alatt teljesít

96


A tanulói teljesítmény értékelése, minősítése; az értékelés és minősítés formái

Az értékelést szervezett visszacsatolásnak, ill. nevelési módszernek tartjuk, amely külső szabályozó a személyiség fejlődésében/fejlesztésében.Az értékelést egyben tájékoztatásnak is szánjuk. Valljuk, hogy az érdekeltekhez igazított tájékoztatás segít az eredmények tudatosításában, és motiválhat a további tevékenységre.Az értékelésből a tanuló közvetlenül tájékozódhat tanulásának eredményességéről, közvetve pedig tanulási stratégiájának, stílusának, módszereinek sikerességéről vagy sikertelenségéről. Mindezek alapján lehetősége nyílik az önkorrekcióra.A szülők számára is jelzés értékű a visszacsatolás, hiszen gyermekeik tanulmányi eredményeit megismerve segítséget nyújthatnak (vagy kérhetnek) az eredményesebb tanulás kialakításához (jobb időgazdálkodás, új tanulási módszerek).

A tanítás/tanulás folyamatában iskolánk az alábbi mérési formákat alkalmazza

- A diagnosztikus értékelést, amellyel arról kívánunk információkat gyűjteni, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, hogy megfelelnek-e az elvárásoknak, hogy tudásukban hol vannak hiányosságok, lemaradások, esetleg hol kiemelkedők a tanulói teljesítmények.Ezek az információk az oktatási stratégiák kialakításában segítenek, az eredmények (illetve jegyre váltásuk) a 9. évfolyamon nem számíthatók be a tanulók érdemjegyeibe.

A különböző mérési formákat az éves munkaterv tartalmazza.

A mérések eredményeiről mind a tanulókat, mind a szülőket tájékozatnia kell az osztályfőnököknek, illetve a szaktanároknak.

- A formatív értékelést folyamat közben végezzük, s ez nem jelent minősítést, ítélkezést. Célja a tanulási sikerek megerősítése, a tantárgyi hibák és nehézségek differenciált feltárása, és szükség esetén a korrekció elvégzése.

Lényegesnek tekintjük, hogy a formatív értékelés segítő, fejlesztő funkciója érvényesüljön, hogy a visszajelzés azonnali, konkrét és részletes legyen, hogy ösztönzést adjon az önkorrekcióhoz.

- A szummatív értékelést szakasz-záróként alkalmazzuk (témazárás, félévi, év végi értékelés; vizsga-eredmények értékelése). Követelménye, hogy azonos mércével mérje a tanulókat, hogy objektív, hiteles, megbízható információkat nyújtson.

Az értékelés folyamat, a tanítás szerves része. Ezért alkalmazásához a következőket tartja fontosnak a tantestület

1. az értékelés megtervezését (funkciójának tisztázását: minősítés, szelekció, motiválás; pályaválasztásra orientálás), a célok, követelmények meghatározását, a módszerek, eszközök megjelölését

2. információk gyűjtését a tanulók tudásáról, ezek elemzését, értelmezését

3. a megfelelő minősítések illetve döntések megfogalmazásátA követelmények egyértelmű tisztázása, a tanulókkal való közlése a szaktanár, illetve az osztályfőnök kötelessége.

97


Alkalmazandó módszereink az információgyűjtés során

- a tanulók tanulási sajátosságainak és teljesítményeinek folyamatos megfigyelése

hagyományos módszerek:- a szóbeli teljesítmények ellenőrzése: tanári kérdésekre adott tanulói válaszok; hosszabb,

összefüggő szóbeli megnyilvánulások pl. felelet, beszámoló, kiselőadás, tankönyvi leckére épülő szóbeli felelet; gyűjtőmunka stb.

- írásbeli módszerek: röpdolgozat, összefüggő szövegű ellenőrző dolgozat, feladatlap, tantárgytesztek, esszédolgozat, házi feladat, pályázat, olvasónapló stb.

- a testnevelésben különböző mozgásos feladatok; a vizuális nevelésben alkotások (rajzok, szobrok) elemzése, rajzok elkészítése; a szakmai képzésben a sajátos szakmai feladatok teljesítése

új ellenőrzési módszerek alkalmazása:- a projektek, esettanulmányok, portfoliók is informálhatnak a tanulók tudásáról, munkájáról.

Az értékelés színhelye legtöbbször a tanítási óra, de lehetséges még a vizsgahelyzet, a tanulmányi verseny stb. is.Fontosnak tartjuk, hogy a tanítási órákon érvényesülő ösztönző, támogató légkör fennmaradjon az ellenőrzési szituációkban is.

Az információk értelmezése mennyiségi és minőségi formában is megtörténhet, azaz kifejezhetjük számszerűen (osztályzattal, pontokkal, százalékkal) vagy szöveges értékeléssel.

A tanulók szóbeli és írásbeli munkáját tanév közben 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékeljük.A szóbeli feleletek szükségképpen szóbeli értékeléssel is zárulnak, az írásbeli munkáknál a jeggyel történő értékelés mellett kívánatos – a munka jellegének megfelelően - rövidebb-hosszabb írásos vagy szóbeli megjegyzés, értékelő-bíráló jellegű megállapítások megtétele is.

Az oktatott tárgyak óraszámának függvényeként kell a szóbeli és írásbeli feleletek számát meghatározni. A félévenkénti minimum 3 jegy megléte kötelező, valamint félévenként 1-2 esetben szóbeli lehetőséget kell biztosítani.

Ha a tanuló szaktárgyi tanulmányi versenyen jó eredményt ért el, az eredményt a tantárgyi értékeléskor figyelembe kell venni.

A tanórán kívüli munka értékelése: - projektmunka, minimum 2-3 oldalas házi dolgozat (szöveges rész), 5-10 perces kiselőadás

értékelése mindig osztályzattal történik. - kisebb szorgalmi feladatok (pl. adatgyűjtés, fogalmak magyarázata, kisebb terjedelmű

önálló írásbeli munka stb.) értékelése részosztályzatokkal történik, 5 db részjegy átlaga ad egy osztályzatot.

A tanórán végzett munka értékelése:- a jó feladatmegoldásokat „+” jelekkel jutalmazzuk. Három vagy több órás tantárgyak

esetében 10 „+”, 1-2 órás tantárgyaknál 5 „+” megszerzése esetén jeles osztályzatot kap a tanuló. (Kivétel testnevelés tantárgy)

- ha a tanuló az órán egyáltalán nem dolgozik, a tanár többszöri felszólítására sem végzi el a feladatokat, munkáját elégtelen osztályzattal értékeljük

98


- a testnevelés órán felszerelés hiányában az órai munkában a tanuló nem vesz részt, órai teljesítményét elégtelen osztályzattal értékeljük.

A naplóba beírt osztályzatok átlaga alapján határozandó meg a végső érdemjegy.Tört érdemjegy esetén a témazáró osztályzat a döntő.

Amennyiben az adott tárgyból a tanuló a helyi tantárgyi programban előírt feltételek szerint tanév végi vizsgát tesz, a végső érdemjegy meghatározásakor figyelembe kell venni: a félévi osztályzatot, a II. félév és a vizsga eredményét. E három összetevő számtani átlagából kell a kerekítés szabályainak megfelelően kialakítani a végső minősítést. Egyéb esetben az éves teljesítményt kell figyelembe venni.

Az iskolai munkaterv alapján az egyik végzős osztályok diákjainak próbaérettségit (írásbeli, szóbeli) tartunk. A vizsga tematikáját a munkaközösségek határozzák meg, és tanév elején ismertetik a diákokkal. Az év végi osztályzat elbírálásakor 1/3-1/3-s értékkel bír: az I. félévi, a II. félévi osztályzat és a vizsgán szerzett érdemjegy.A többi végzős osztályokban, ahol csak írásbeli részből áll a próbaérettségi, az érdemjegy két témazáró dolgozat jegynek minősül.

Amennyiben a tanuló igazolatlanul (indokolatlanul) nem vesz részt az év végi vizsgán, illetve a próbaérettségin a vizsga érdemjegye elégtelennek minősül.Igazolt távolmaradás esetén a munkaközösségek lehetőséget adnak a pótlásra és megszervezik a pótló vizsgát.

Az e-naplóban jelölni kell az érdemjegy jellegét is: a témazáró dolgozatot a jegy mellett a megjegyzésben jelöljük, az év végi vizsgák eredményeit szöveges értékelésként írjuk be.

Az érdemjegyek tartalma

Jeles: ha a tantervben előírt (minimális és kiegészítő) követelményeket maradéktalanul teljesítette a tanuló, képes önállóan gondolkodni; ismereteit új problémák megoldása során is alkalmazza; mondanivalóját logikusan, összefüggően, segítség nélkül meg tudja fogalmazni.

Jó: ha a tanuló a fentieknek kis tanári segítséggel tud megfelelni

Közepes: ha a tanuló a tanult anyag nagy összefüggéseit ismeri, a tananyag ismeretét tanári kérdések segítségével bizonyítani tudja; a tanult ismereteket a megszokott környezetben rutinszerűen alkalmazza.

Elégséges: ha a tanuló az alapkövetelményeket teljesíti, a segítő tanári kérdéseknek legalább a felére válaszol. (1,51 átlagtól)

Elégtelen: ha a tanuló a tantervi minimumot sem teljesíti

99


A pontozással értékelt munkák esetében a pontok jegyre váltása a következőképpen történik:

0- 33% = 1 (elégtelen)34- 54% = 2 (elégséges)55- 70% = 3 (közepes)71- 85% = 4 (jó)86-100% = 5 (jeles)

A tanév végi vizsgák értékelése a mindenkori érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik.

13. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei

A szabad órakeret terhére csoportbontások tervezhetők.

Iskolánkban hagyományosan csoportbontással tanítjuk:- az idegen nyelvet. A csoportokba való besorolás alapja a tanulók tudásszintje. Minden év

elején a munkaközösség tudásszint mérőt írat az osztályokkal, melynek alapján történik a csoportba sorolás.

- az informatikát,- nagy létszámú osztályok esetén matematikát a lehetőségek figyelembe vételével.

A szabad órakeret terhére egyéni foglalkozásokat szervezünk az SNI- tanulóinknak.A tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak felzárkóztató foglalkozásokat indítunk.

14. A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók motorikus képességeinek fejlesztése és fejleszthetősége

Az emberi mozgás teljesítmények biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formákban mérhető, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit szakterület vizsgálja.A testnevelés és sport saját modelljében a különböző életkori és teljesítmény szakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló tényezők a biológiai fejlődés és a sokoldalú általános speciális fizikai képzés. A motorikus képességek színvonala függ az adottságoktól és a gyakorlástól.

A motoros képességek tehát adottságokra épülnek, és tevékenység közben, gyakorlás során fejlődnek. A biológiai érés során a szervrendszerek eltérő ütemű fejlődést mutatnak, s ennek következtében az egyes életkorokban a képzésben, sportbeli felkészülésben más és más képesség vagy tulajdonság fejlesztési lehetőségek kerülnek előtérbe.Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt a tanuló „pillanatnyi” fizikai állapotának megfelelő képessége is fejleszthető arra a szintre, hogy gyenge fizikuma miatti „egészségileg hátrányos” helyzetét megszüntetve, azonos eséllyel lépjen ki a „nagybetűs életbe”.

A fizikai képességek fejélesztése és folyamatos ellenőrzése, mérése minden közoktatásban tevékenykedő testnevelőnek törvény által előírt kötelessége.

100


A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy az általános és középiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az OM kétféle módszert dolgoztatott ki.

Mérési módszer

A Fodor József Szakképző Iskola és Gimnáziuma „MINI HUNGAROFIT” módszert alkalmazza a tanulók képességeinek felméréséhez, melynek során 5 próbát mérünk:- aerob állóképesség

Cooper teszt, 12 perc futás

- az alsó végtag dinamikus erejének mérésehelyből távolugrás

- vállövi és karizmok erő-állóképességének mérésemellső fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás

- csípőhajlító és hasizom erő-állóképességének mérésehanyattfekvésből felülés

- a hátizmok erő-állóképességének mérésehasonfekvésből törzsemelés

A felsorolt vizsgálatok elvégzése nem igényel különösebb hely- és szerigényt. A felmérések során minden esetben, minden próbánál fel kell hívni a tanuló figyelmét a pontos végrehajtásra. Mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés a felmérést. Az értékelés az OM kiadványának útmutatásai szerint történik. Törekedni kell minden tanuló esetében a „közepes” szint elérésére.

A teherbíró képességek mérésének gyakorlati haszna

- lehetővé teszi az egyén, a közösség, a társadalom egészének vagy bizonyos rétegeinek egészségközpontú fizikai állapotának megbecsülését, az adatok értelmezését, elemzését

- lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához

- felfedi a kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat

- megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag a foglalkozások hatására bekövetkezett változást

- a rendszeres ellenőrzés visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez

- összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de különböző földrajzi területen élő, különböző sportágakat űző egyének teljesítményéhez

- a fittség-vizsgálat során a tanár egészség és testkultúra alapismereteket ad át.

101


A fizikai fitness önmagában is értékelhető, de lényegesen megbízhatóbb tanácsadással szolgálhatunk, ha a fittség vizsgálatot kiegészítjük elsősorban egyéni vonatkozású edzésre, versenyzésre, eredményességre, életvitelre jellemző információkkal és az elért teljesítményt annak tükrében értelmezzük.A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni.

15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja

„Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi! (Schopenhauer)

„Az egészségvédelem nemcsak orvosi, de pedagógiai feladat is: ha többet nevelünk,kevesebbet kell gyógyítanunk.” (Fodor József)

.”A természet legyőzése hovatovább önmagunk porbasújtásává változik.” (Balassa Péter)

„Azért, hogy a Földön olyan ökológiai, azaz környezetiviszonyok maradjanak fenn, amelyek elengedhetetleneka további földi élet számára, mindenkinek mindennapmindenhol mindent meg kell tennie!”(Az angol környezetvédők jelmondata)

Iskolai egészségnevelés

A sikeres egészségnevelés elsődleges feladata a fogalommal kapcsolatos tisztánlátás.Mind a pedagógusok, mind a tanulók számára tudatosítani kell, hogy „az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, s nem pusztán a betegség, a nyomorékság hiánya.” (WHO alapokmánya)

Mindkét félnek ismernie kell az egészségi állapotot meghatározó, illetve az egészséget biztosító tényezőket.Az egészségneveléssel kapcsolatban a pedagógusoknak ismerniük kell a területtel kapcsolatos tudás-anyagot, a megőrzési-átadási technikákat, a tanulóknak pedig tudniuk kell, hogy az egészség megóvása nem történhet meg az egyén közreműködése nélkül.

Fontosnak tartjuk a holisztikus egészségszemlélet elsajátítását.

Kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges életmód követelményeinek megismertetésére, elfogadtatására. Így az étrend, a modern táplálkozástudomány ismereteinek átadására a szervezet állapotának megfelelő testkultúra kialakítására a személyek közötti és személyen belüli harmonikus kapcsolat biztosítására (felhasználva a

személyiség- és közösségfejlesztés lehetőségeit, a stressz-oldás technikáinak elsajátíttatását, az önismeret elmélyítését az alábbi mottónak megfelelően: „Fogadd el magadat! Ha azt az energiát, amit a magaddal való hadakozásra pazarolsz, másokra fordítod, könnyebben boldogulsz.”)

102


a személyi higiéné területére; különös tekintettel a külsőn (testápolás, kozmetikai szerek, testékszerek ártalmai) túl a védőoltások, szűrővizsgálatok (tüdő-, fogászati- stb. szűrés. ellenőrzés) fontosságának tudatosítására, illetőleg lehetőség szerint a csoportos szűrés megszervezésére, az iskolaorvos által évfolyamonként végzett osztályvizsgálatok biztosítására

az egészség megőrzését szolgáló életvitel fontosságának tudatosítására a hippokratészi gondolat jegyében, amely szerint „a Természet minden túlzásnak ellensége”

a felelősségteljes emberi magatartás kialakítására a munkában, a párkapcsolatokban (szexuális életre, családi életre nevelés)

a káros szokásokat elutasító tudatos magatartás nevelésére (a legális –dohány, alkohol- és az illegális drogok – marihuana, kokain, LSD, ópium, amfetaminok, belélegzett oldószerek elutasítására oly módon, hogy azok egészségkárosító hatásait megismertetjük. E részterületen fontos szerephez jut az iskolaorvos, az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök és a kortárs-segítők csoportja

a szakmai alapozást, illetve szakképzést folytató évfolyamokon a munka-egészségügy kérdéseivel való foglalkozást (munkahelyi környezet értékelése, baleset-megelőzés, biztonsági előírások betartása).

Az iskola teendői, lehetőségei az egészséges életmódra nevelésben

Fontosak az alábbiak: a pedagógus személyes példamutatása az oktatott tantárgyak lehetőségeinek kihasználása a tanórákon kívüli lehetőségekkel való élés az iskolaorvos és védőnő tevékenységének igénybevétele, hasznosítása a külső, segítséget adó intézményekkel való kapcsolattartás, illetve az ilyen intézmények

megismertetése a tanulókkal

A személyes példamutatás nevelő erejű. A tanuló könnyebben elfogadja a dohányzástól való tiltást attól, aki nem dohányzik; a testmozgás fontosságát attól, akiről tudja, maga is részt vesz az iskolában (vagy másutt) megszervezett tanári sportfoglalkozásokon.

Az oktatott tárgyak lehetőségei

A helyi tantervek több tantárgyba illesztettek be egészségneveléssel, egészségvédelemmel kapcsolatos témát/témákat.A szakközépiskolában a biológia, kémia, testnevelés, a szakiskolában a történelem és társadalomismeret, illetve a természetismeret és egészségtan és a testnevelés tantárgyak tartalmaznak olyan témákat, amelyek az egészséges életmód kialakítását szolgálhatják.Az osztályfőnöki munkaközösségnek és az említett tantárgyakat tanítóknak a jövőben össze kell hangolniuk tevékenységüket. Ki kell alakítani, hogy melyik tantárgy mit emel ki, mit hangsúlyoz. Ez fontos az átfedések elkerülése, a megfelelő hangsúlyok kialakítása érdekében.

A testnevelés tárgy lehetőségeit bővíti az Nkt. 27.§-(11) bekezdésben megfogalmazott követelmény: a mindennapi testedzés lehetőségeinek biztosítása, illetve a tanulók fizikai állapotának mérése (és a fizikai állapot méréséhez szükséges módszerek kidolgozása).A törvényi előírás megvalósítása részben az órarendbe iktatott testnevelési órákkal, részben a sportköri foglalkozásokkal, gyógytestneveléssel biztosítható, de ugyanezt a célt szolgálhatja kiegészítő jelleggel a fakultative szervezett kirándulás, természetjárás is.

103


Mindennapos testedzés programja

A mindennapos testnevelés célja a tanulók testi - lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a társakkal történő együttműködés, a csapatmunka, az egymás iránti érzékenység egyaránt fejleszthető, ezért a testkulturális képzésnek kiemelt helyen kell szerepelnie a fiatalok nevelésében.Pozitív hatásait az alábbiakban látjuk:

- A mozgással olyan személyiségjegyeket fejleszthetünk, amelyekre a mindennapi élet során rendszeresen szüksége van tanulóinknak: akaraterő, kombinációs készség, kreativitás, kitartás, döntéskészség, szabálykövető magatartás, stb.

- Fiziológiás fejlesztést a következő területeken végzünk:

a) állóképesség fejlesztése (légző és keringési rendszer)b) ügyesség fejlesztése (koordinációs készség, egyensúlyozás)c) erőfejlesztés (az izomrendszer fejlesztésével helyes testtartás kialakítása, fenntartása)d) gyorsaság fejlesztése (atlétikai mozgások, sportjátékok)

- A helyes életmód kialakítása a testnevelés és az egészséges életmódhoz kapcsolódó más tantárgyakkal (biológia, anatómia, földrajz) közösen oldható meg igazán eredményesen.

- A rendszeres mozgás, a sportjátékok gyakorlása a pozitív élettani hatások mellett komoly sikerélményt nyújt és örömforrás, amely a harmonikus, kiegyensúlyozott lelki fejlődésben elengedhetetlen.

- Törekszünk arra, hogy tanulóink megismerjék azokat a sportágakat, amelyeket egy életen át űzhetnek, ezáltal életminőségüket jelentősen javíthatják (teniszezés, síelés, úszás, túrázás)

A mindennapos testedzés területei iskolánkban

Testnevelés óra

Évente kétszer elvégzett képességszint felmérés eredményeit figyelembe véve alakítjuk a következő tanév fejlesztési területeit és módszereit.

Gyógytestnevelés óra

Iskolánkban a gyógytestnevelés megszervezése a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően történik.A foglalkozásokra a beutalást az iskolaorvos adja.

Iskolai sportköri foglalkozások

Sportköri foglalkozásokat különböző szakosztályokban minden délután biztosítunk, ezeket a tanulók igényeinek, előképzettségüknek és adottságaiknak megfelelően szervezzük meg.

104


Tanórák közti szünetekben mozgáslehetőség biztosítása

(sportudvar, összekötő folyosó)

Versenylehetőségek biztosítása

(házi bajnokságok, kerületi versenyek, diákolimpia versenyei különböző sportágakban)

A diákok mindennapos egyéni testedzési igényeinek biztosítása

A tanórán kívüli időszakban az igényekhez igazodva szakember felügyelete mellett teret adunk az egyéni mozgáshoz. (tollaslabdázás, teniszezés, konditerem használat, aerobik, fittness, egyéb rekreációs programok)

Az iskola hagyományrendszerébe épülő rendezvények

(Gólya-hét, egészség-hét, 24 órás kosárlabda bajnokság, iskolanap, túrázás, táncbemutatók, síelés, különböző táborok)

A tanórán kívüli lehetőségek

- az egészséges életmód kialakításához szükséges ismeretek önálló elsajátítására való késztetés könyvtári kutatómunkával, kiselőadásokra való felkészüléssel. Ehhez háttéranyagot a könyvtár külön-gyűjtemény kialakításával segíti.

- A dohányzás-megelőző program alkalmazása - Pályázatokon való részvétel- Szexuális nevelés programja- Versenyek, vetélkedők (polgárvédelmi, elsősegélynyújtó verseny), egészségnapok, ill.

egészség-hét szervezése, plakát-készíttetés- Mentális gondozás: egyéni foglalkozás a mentális problémákkal küzdő tanulókkal

(ifjúságvédelmi felelős, iskolaorvos)- Kortárs segítő tanulók egészségnevelő munkája (alkoholizmus ellen, drog-, ill. AIDS

prevencióképpen)- A karitatív tevékenységek egészségnevelő példájának kiaknázása (véradó nap szervezése a

felnőttek illetve a 18. évüket betöltött tanulók részvételével;- Lelki gondozásként: egészségügyi és szociális intézményekben tartott karácsonyi

ünnepségeken való közreműködés; gyűjtési akciók

105


Az iskolaorvos és a védőnő tevékenységének igénybevétele, hasznosítása

- munkájuk elsődlegesen a betegségek megelőzése körébe eső tevékenységet jelenti: szűrést, gondozást, oltást, közegészségügyi tevékenységet, felvilágosítást, tanácsadást

- munkájuk nyomán pontos kép alakul ki a tanulók egészségi állapotáról- rendszeresen ellenőrzik az iskolai környezetet, azt vizsgálva, hogy a környezet az

egészséget támogatja-e vagy sem- az iskolaorvos kérésre részt vesz a nevelési értekezleten és informál az iskoláról alkotott

egészségügyi diagnózisáról- segít az osztályfőnököknek az egészségügyi témák feldolgozásában, esetenként a tanulók

tájékoztatásában

A külső intézményekkel való kapcsolattartás

Iskolánk kapcsolatban áll - A Magyar Vöröskereszt kerületi szervezetével- A Nevelési Tanácsadóval- A Bp. XXI., fogászati és szemészeti rendelővel

Környezeti nevelés

Az ökológiai válság napjainkra világméretűvé vált, ám az emberiség ma sem mérlegeli kellően sem a saját, sem a Föld teherbíró képességét.Nagyon fontos, hogy diákjainkban tudatosodjon: az ember és környezete biológiailag szorosan összefügg, ezért minden olyan ténykedés, ami a környezet rendbetételét elősegíti, az ember egészségére pozitív hatással van, illetve hogy az ellentétes hatás is igaz.A környezeti nevelés csak akkor éri el célját, ha a különböző nevelési hatások erősítik egymást, ezért lényeges, hogy az iskola egész tevékenységrendszerét áthassa a környezettudatos szemlélet.

A fentiek figyelembevételével az alábbi célokat tűzi ki iskolánk: A környezettudatos magatartás kialakítása tanulóinkban A környezetért felelős életvitelre nevelés A figyelem ráirányítása a természet és társadalom harmóniájának fontosságára

Feladataink

Az ember és a természet kapcsolatának bemutatása A környezet megfigyeltetése, jellemzőinek tudatosítása Az érintetlen és az átalakított természet sajátosságainak összehasonlítása Az épített környezet pozitív és negatív sajátosságainak felmutatása Egyéni és differenciált feladatok megfogalmazásával a tanulókat érdekeltté kell tenni a

környezet, a környezeti ártalmak felismerésében, illetve a környezet védelmében Annak vizsgáltatása, hogy az egyes ember mit tehet a Föld és szűkebb környezete

védelmében

106


Tevékenységek, teendők

Tanítási órákon

- Fel kell mérni, hogy az egyes tantárgyak milyen lehetőséget adnak a környezetvédelmi ismeretek elsajátíttatására, a környezettudatos magatartás alakítására, a környezettel kapcsolatos etikai kérdések tisztázására.

- Ugyanilyen fontos feladat a szakközépiskolában a társadalomismeret és etika, a Földünk és környezetünk, a kémia, biológia tárgyakban rejlő lehetőségek összehangolása, a szakiskolában a történelem és társadalomismeret, ill. természetismeret tantárgyak oktatásában rejlő lehetőségek felhasználása.Az említett tantárgyak lehetőségei elsődlegesen a kérdéskör intellektuális megközelítését teszik lehetővé, tényekre támaszkodva mutathatják be a környezetrombolás hatását (civilizációs ártalmak), de élni lehet az érzelmi ráhatással is (pl. biológia: kihalt növény és állatfajok, egyedek felmutatása).

- A humán tárgyak az érzelmi megközelítést, érzelmi ráhatást segítik a maguk eszközeivel (nagy költőink természetszeretetét bemutatva; a festők képein ember és természet harmóniáját felmutatva stb.)

- Az osztályfőnöki órák tematikájába beillesztjük a lakóhely, a közvetlen környezet értékeinek (pl. a csepeli Kis-Dunaág tájvédelmi értékeit) vagy éppen problémáinak (lakótelepek problémái, környezetszennyezés) összegyűjtését, a témával kapcsolatos tanulói vélemények összegzését.

- Órai tevékenységként élünk a modern információhordozók nyújtotta lehetőségekkel (pl. videón bemutatni a nemzeti örökség részét képező nemzeti parkokat, arborétumokat, városrészeket –mint épített környezetet-stb.)

Tanórán kívül

A lehetőségek iskolán belül és iskolán kívül is gazdagok.

- Az iskolán belül élünk az önálló információszerzés és interpretálás lehetőségével (könyvtárban, interneten végzett anyaggyűjtés és ennek feldolgozása, közreadása fogalmazás, kiselőadás, szépírói tevékenység –novella, esszé, vers írása-keretében), a versenyek, vetélkedők, házi kiállítások (pl. plakát, természet-fotók) szervezésével.

E terület szervezői, mozgatói a munkaközösségek.

- Az iskolán kívüli lehetőségek fakultatív jellegűek lehetnek: elsősorban a kirándulások, táborok (vízi-, ill. sí-tábor) adhatnak alkalmat a természet megfigyelésére, a megfigyelt jelenségek értelmezésére, etikai megállapítások megtételére.

A fakultatív programok szervezői: a szabadidő szervező és a testnevelő tanárok, illetve osztályfőnökök.

- Kevésbé látványos, de első lépésként elengedhetetlen, minden pedagógus számára feladatot jelentő nevelési cél az iskolai környezet megóvása, esztétikussá tétele. Ez a napjainkban elterjedő, divattá váló rongálás időszakában nem is kis feladat, nem kis erőfeszítést igénylő tevékenység – és csak egységes elvárások, következetes ellenőrzés nyomán valósítható meg.

- A környezetvédelemre nevelés háttéranyagának megteremtése a könyvtáros-tanár feladata.

107


Az iskolai környezet tárgyi feltételei

Az iskola helyének kijelölése az elvárásoknak megfelelően történt Az épület megfelelően közművesített; elegendő az ivóvíz minőségű folyóvíz, a kézmosás

lehetősége biztosított, a tornatermi vizesblokk meleg vízzel való ellátása azonban javításra szorul

Az udvar elsődlegesen a sportudvart jelenti, a mozgás színtere. Kisebb része a pihenésre –sétálásra- ad lehetőséget. A növényzet betelepítésével sikerült olyan mikroklímát teremteni, amely a szabadban való tartózkodást kellemessé teszi.

A tantermek kialakítása megfelelő, de nagyságuk nem minden esetben felel meg az elvárásoknak, nem jut 2 m2 egy tanulóra

A fűtés típusa távfűtés A szükséges, szemnek egészséges megvilágítás biztosítására az iskola az elmúlt években

nagy gondot fordított: a teljes világítást újjáalakíttatta, fénycsöves világítást alkalmazva. A berendezés a tanulók testméretéhez igazodó A tornaterem a földszinten helyezkedik el, kapcsolata van az öltözőkkel. Mérete a jelenleg

érvényes szabványok előírásainál kisebb. A sportudvar könnyen megközelíthető az öltözőkből, illetve a tornateremből.

A takarítás folyamatos A csoportos étkeztetés az előírásoknak megfelelően biztosított Az iskolában büfé működik, amelynek áruválasztéka megfelelő

Ami gondot jelent: az iskola épülete több évtizedes. Az elhasználódás jelei gyakran mutatkoznak, a folyamatos karbantartás nagy anyagi gondot jelent az iskolának. (eldugult WC-k, elromló vizesblokkok, nyílászárók stb.)

16. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Az iskola sajátos helyzetéből következik, hogy az esélyegyenlőséget biztosítani kell a diákoknak.

A jogszabályok meghatározzák:

A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani

Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben lévő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban

A foglalkozásokhoz való hozzáférést biztosítani kell

Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával

Az egyenlő bánásmód követelményeinek megtartása mellett elő kell mozdítani az esélyegyenlőség megvalósulását is. Ennek érdekében erősíteni kell azt a szemléletet, hogy

108


minden gyermeknek, tanulónak vele született joga van az emberi méltósághoz. A közoktatásnak feladata ennek érdekében, hogy a gyermeket, a tanulót hozzájuttasson minden olyan szolgáltatáshoz, ami ahhoz szükséges, hogy személyisége szabadon kibontakozhasson.

A közoktatásban foglalkoztatottak alapvető feladata, hogy mindent megtegyenek a diákok esélyegyenlőségének tényleges megvalósítása érdekében. Ez akkor valósulhat meg, ha a közoktatási törvényben biztosított tanulói jogok maradéktalanul érvényesülnek.

Az egyenlő bánásmód és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az iskolában tilos minden közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés, zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás, illetve az ezekre adandó utasítás.

A meglévő hátrányok csökkentése érdekében bizonyos tanulói csoportokat előnyben lehet részesíteni. Az előnyben részesítés feltétele, hogy az adott csoport tárgyilagos értékelésen alapuló egyenlőtlenségének felszámolására irányul, törvényi háttere biztosított és határozott ideig, vagy határozott feltétel bekövetkeztéig tart.

Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében az iskola az alábbi intézkedéseket tette:

A PP összeállításánál a tanulói összetétel adatait figyelembe vette. A hátrányok csökkentése érdekében iskolánk emelt óraszámban és csoportbontásban

biztosítja a diákoknak a nyelvoktatást és az informatikai ismertek oktatását. Az esélyegyenlőség érdekében a tantárgyfelosztás elkészítésének egyik szempontja,

hogy a gyengébb előképzettséggel rendelkező tanulócsoportokat a tapasztalt szaktanárok tanítsák.

Az esélyegyenlőséget hivatott szolgálni, hogy a 9. és 10. évfolyamokon (a lehetőségek függvényében) csoportbontásban tanítsuk az idegen nyelven és az informatikán kívül, a matematikát és a magyar nyelvtant is.

A tanórán kívüli foglalkozásokra megfelelő órakeretet biztosítunk. Szorgalmazzuk a differenciált foglalkozások tartását.

A PP összeállításánál gondot fordított a nevelőtestület a különböző tagozatok közötti átjárhatóság biztosítására.

Az anyagilag veszélyeztetett tanulók hátrányainak csökkentése érdekében az iskola nagy figyelmet fordít a támogatási lehetőségek felkutatására. Az iskola ifjúságvédelmi felelőse e hátrány csökkentése érdekében kapcsolatban áll az önkormányzatokkal, a kerületi gyermekjóléti szolgálatokkal. A szülőket folyamatosan tájékoztatja a lehetőségekről.

Az iskolai házirend összeállításánál kiemelt szempont volt, hogy az iskola nem állíthatja indokolatlan anyagi megterhelés elé a szülőket. A házirendben semmiféle, a szülőket terhelő indokolatlan kiadással járó előírás nem szerepel.

Az iskolai diákönkormányzat képviselői részt vesznek a különböző kedvezmények iránti kérelmek elbírálásában, javaslatot tesznek a tanórán kívüli lehetőségekre, programokra.

Az egyenlő bánásmód követelményét iskolánk érvényesíteni kívánja és érvényesíti a teljesítmények értékelése során.

109


A követelményeket a PP tartalmazza. Az objektivitást szolgálják az iskolai tanulmányok alatt kötelezően előírt helyi vizsgák.

A tanulók értékelésének minden esetben a ténylegesen nyújtott teljesítmény alapján kell megtörténnie, a valós teljesítményt, azonos mércével kell mérni.

A teljesítménymérés objektivitását az egységes feladatlapok és értékelési előírások szolgálják, valamint az a tény, hogy a helyi vizsgák 3 tagú vizsgabizottság előtt zajlanak.

Iskolánk nem zárkózik el a sajátos nevelést igénylő (dyslexiás, dysgráfiás, dyscalculiás, hallássérült stb.) diákok fogadásától sem. A szaktanárok ezekkel a tanulókkal differenciált oktatás keretében foglalkoznak. Az iskola támogatja a szaktanárok ilyen irányú továbbképzését.

Az egyenlő bánásmód megtartását biztosítja, hogy az iskolai házirend meghatározza az osztályba és csoportba sorolás elveit, előírja a felvételi eljárás rendjét.

A műveltségi hátrányok, egyenlőtlenségek felszámolása érdekében az iskola biztosítja a szabadidő kulturált felhasználásának lehetőségeit

A tanulói hátrányok felszámolása érdekében könyvtári foglalkozásokkal biztosítjuk a szellemi munka technikájának gyakoroltatását.

110


17. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai; a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya;Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

Iskolánkban munkaközösségi megállapodás alapján alkalmazzuk az alábbi írásbeli munkákat, beszámoltatási formákat:- röpdolgozat,- tollbamondás- témazáró dolgozat,- házi dolgozat,- esszé-dolgozat,- teszt, feladatlap,- vázlatkészítés (pl. feleletterv; adott anyag gondolatmenetének rögzítése stb.),- forráselemzés,- információgyűjtés kutatómunkával (könyvtár, internet)- filmelemzés- kísérletelemzés,- grafikonok, diagramok elemzése- rajzos megoldások- az év végi vizsga, ill. próba-érettségi írásbeli része

A témazáró dolgozatokkal kapcsolatos korlátozás: egy napon kettőnél több témazáró nem iratható. A megírásának időpontját előre kell közölni, azokat a tanmenetben tervezni kell. A tervezés módja (időpont, téma, műfaj stb.), megjelölése a szaktanárra bízott, nem egységesített.A dolgozatokat általában 10 munkanapon belül ki kell javítania a szaktanárnak, és az eredményeket ismertetnie kell a diákokkal. Indokolt esetben ez a határidő meghosszabbodhat.Az egyéb írásbeli munkák számát a tantestület nem korlátozza, az időpont előre közlését nem tartja kötelezőnek.

A dolgozatok értékelésének formái az egyes műfajok, formák, ill. az egyes tantárgyak esetében

A munkaközösségek alkalmazzák a pontozás, a szöveges, a jegyekben realizált értékelést, illetve e két utóbbi kombinációját; az alkalom és az eseti megegyezés alapján dönt a munkaközösség, hogy melyik módszert alkalmazza.

Az egyes érdemjegyek súlyának elbírálása

A szóbeli és írásbeli feladatok értékeléseként megjelenő jegyek egyenlő értékűek, kivétel a témazáró dolgozat és a vizsgák érdemjegyei – ezek hangsúlyosabbak, döntőek a végső jegy kialakításában, ha a tanuló kétesre áll.

A fokozatosság elvének érvényesítése

A nehezebben beszélő tanulók gyakrabban kapnak írásbeli feladatokat, illetve előadás-kultúrájuk fejlesztése érdekében önként vállat kielőadás tartására kapnak lehetőséget.

Az írásbeli munkákkal kapcsolatos elvárásokat a szaktanárok a tanév elején ismertetik, ill. a témazáró dolgozatok íratása előtt felelevenítik, kiegészítik a tudnivalókat, elvárásokat (a munkaközösségen belüli egyeztetésnek megfelelően).

111


A tanulói terhelés csökkentésére a tantestület nem kíván egységes korlátozást alkalmazni, az önkorlátozást az egyes szaktanárokra bízza.

Tanári kötelesség: a jegyek naplóba történő beírása. A hónap utolsó napjáig minden jegynek szerepelnie kell az osztályozónaplóban, utólag, későbbi időpontban jegyet beírni tilos.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

Az otthoni felkészülés az oktatási folyamatba szervesen beletartozik.Az otthoni munka nem csak az ismeretek megszilárdítását, emlékezetbe vésését, gyakorlását jelenti.

Sor kerülhet olyan feladatokra (illetve azok megoldására, elvégzésére), amelyek valamely terjedelmesebb anyagrésznek önálló, gyakran alkotó jellegű feldolgozását megszabott határidővel kívánják meg (házi olvasmányok feldolgozása, házi dolgozatok).

A házi feladat csatlakozhat az előző óra tartalmához, de előkészítő szerepe is lehet: a következő órán végzendő munkát anyaggyűjtéssel, megfigyeléssel stb. készíti elő.Az otthoni felkészülés lehet reproduktív és produktív jellegű.Lényeges, hogy a tanulók ismerjék és alkalmazzák a tanulásnak, a feladatok megoldásának helyes módszereit. Ennek érdekében a tanár köteles segíteni a tanulót a hatékony tanulási és feladat-megoldási módszerek ismertetésével.

A feladat lehet egész osztályra, tanulócsoportra érvényes egységes feladat, de a differenciált foglalkoztatás érdekében differenciált feladatok is adhatók.A tantárgy jellegének megfelelően az otthoni felkészülés jelenthet szóbeli tanulást, írásbeli, rajzos vagy gyakorlati feladatmegoldást.

A szóbeli felkészülés az órán elvégzett anyaghoz kapcsolódik elsődlegesen, de a tanár meghatározhatja, hogy mely anyagrész az, amelynek naprakész ismeretét megköveteli. Lényeges azonban, hogy a tanulóval közölni kell, milyen időtartamban és milyen mélységben kérdezhet vissza tananyagot a szaktanár.

Az írásbeli feladatok közül az alábbiakat alkalmazza a tantestület (tantárgytól függően):- előre megadott feladatlap, teszt kitöltése- tankönyvi kérdésekre adott írásbeli válasz kérése- a tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, példatár gyakorlatainak, feladatainak

megoldatása- vázlatkészítés- leíró, ill. elemző fogalmazás, esszé dolgozat, házi dolgozat- olvasónapló- szituációs nyelvi feladatok- vaktérkép kitöltése- forrás-, ill. műelemzés, ill. filmelemzés- számítógépes gyakorlatok: szövegszerkesztés, információ-keresés- könyvtári kutatómunkára épülő írásbeli munka (pl. fogalomtisztázás, szócikk-készítés,

tudósok életrajza stb.)- grafikonok, diagramok készítése- rajzos feladatmegoldások - manuális feladatok a speciális tárgyaknak megfelelően (pl. kötés, horgolás, hímzés, tárgyak

elkészítése), stb.

112


Az otthoni felkészülés ellenőrzésére többféle lehetőséggel élhetnek tanáraink:- szóbeli és írásbeli számonkérés a szóbeli feladatok esetében- az írásbeli munkák ellenőrzése történhet egyszerű ellenőrzéssel (elkészült vagy nem a

feladat), csoportmunkával ellenőrizve a feladat helyes vagy helytelen megoldását; - a házi feladat elkészítésének, illetve a felszerelés részleges hiányát „–„ jellel értékeljük,

három vagy több órás tantárgy esetében 10 „-„ jel, 1-2 órás tantárgy esetében 5 „-„ jel egy elégtelen osztályzattal egyenértékű.

Az osztályzat értékét a szaktanár állapítja meg, illetve az osztályzatot szöveges értékeléssel is kiegészíti.Lényeges, hogy az értékelés személyre szóló, fejlesztő és ösztönző és tárgyszerű legyen, félelemmentes légkörben történjen. Nem lehet az értékelésnek fegyelmező, megtorló jellege.

Az írásbeli feladatok gyakoriságát és mennyiségét a tantestület nem korlátozza egységesen. Az osztálytól, a tanulók képességétől függően határozza meg a szaktanár a feladatot.

18. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, iskolai vagy iskolán kívüli vetélkedőkön, versenyeken vesz részt, azokon jól szerepel, vagy bármely módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez, az iskola jutalomban részesíti.A jutalmazás történhet írásban és szóban.

Az iskolai jutalmazás formái

Szóban vagy írásban: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, nevelőtestületi dicséret, oklevél.

Tárgyi jutalom: jutalomkönyv, kulturális rendezvényre belépő, vásárlási utalvány,

113


19. A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények

Az emelt szintű képzésekre a 11-12. évfolyamokon a középszintű tanórákon való részvétel mellett tantárgyanként 2-2 órát biztosítunk a tanórán kívüli foglalkozások keretéből.Az emelt szintű felkészítés tanterveit a melléklet tartalmazza.

114


C. SZAKMAI PROGRAM

Az iskola szakképzési rendszere

Jelenleg iskolánkban két szakmacsoport alapozó képzése folyik, az egészségügyi és az informatikai. Mindkét szakközépiskolai képzésben orientáló, alapozó szakmai tárgyakat oktatunk. A négy éves képzés során, mindkét irányban az érettségire felkészítés a kiemelt feladatunk. Diákjaink a sikeres érettségi vizsga megszerzése után OKJ-s szakképesítést szerezhetnek.

A szakmai alapozás beszámításra kerül, ezáltal a képzési idő rövidíthető. A rövidítés tartama 1 tanév.Az egészségügyi szakmai alapozó képzésben tanulók az érettségi vizsga megszerzése után beszámítással az egészségügyi szakképzésben folytathatják tanulmányaikat a Humán TISZK-ben.Az informatikai szakközépiskolások beszámítással a Csepel TISZK érettségire épülő szakképzéseit választhatják.A beszámításról, annak mértékéről, a felzárkóztató foglalkozáson való részvétel szükségességéről a képző intézmény vezetője dönt.

A szakmai képzés átszervezése, az új szakmai kerettantervek bevezetése miatt a szakmacsoportos alapozó képzés kifutó rendszerben működik és a 2013-2014-es tanévtől. új képzések bevezetésére került/kerül sor.

Az új rendelkezések alapján, a szakmai alapdokumentumban meghatározott ágazati szakközépiskolai képzést folytathatunk. Képzéseink során a köznevelési törvény, a szakképzési törvény és a szakmai kerettantervek az irányadóak. Helyi tanterveink megalkotásakor ezeket a dokumentumokat vesszük figyelembe.

Szakközépiskolai szakmai képzés

Két szakmacsoportban tervezzük a képzések indítását:▪ egészségügyi▪ szociális szolgáltatások

Az egészségügyi szakmacsoportban a belépés feltétele az egészségügyi alkalmassági feltételeknek való megfelelés.

A 9-12. évfolyamon az egészségügyi szakközépiskolai osztályokban a négy évig tanult szakmai tantárgyak az érettségi vizsga kötelező tantárgyát képezik. A sikeres érettségi letételével kisegítő ápoló szakképesítést szereznek diákjaink.

A szociális szolgáltatás szakmacsoport területén is szakközépiskolai képzést folytathatunk a 9-12. évfolyamokon. A sikeres szakmai tanulmányokat szakmai érettségivel kell befejezni, a vizsgával megszerezhető szakmai végzettség a szociális és mentálhigiénés munkatárs.

A várható demográfiai változások, a megváltozott gazdasági feltételek ennek a szakmai területnek az erősödését igénylik. Olyan szociális szakmai képzéseket folytatunk, amelyek

115


lehetőséget nyújtanak diákjainknak a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon való sikeres elhelyezkedésben.

A szociális szolgáltatások szakmacsoportban OKJ szerinti szakmák indítása érettségivel rendelkezők számára, nappali, illetve esti tagozaton a 2013/2014. tanévtől.

Iskolarendszerben, nappali tagozaton kisgyermek-gondozó és nevelő, valamint a gyermekotthoni asszisztens OKJ-s szakma megszerzésére nyílik lehetőség.

Igazodva a társadalmi igényekhez esti tagozaton is tervezzük a szakképzések indítását.

Szakiskolai szakképzés

A szakiskolai képzés is megváltozik az új rendelkezéseknek megfelelően. A szociális szakmacsoportban induló képzés igazodik a munkaerő-piaci igényekhez. A harmadik év végén a sikeres OKJ szakmai vizsga letételével szociális gondozó-és ápoló szakképesítést kapnak.

Szakmai képzéseink

tagozat évfolyam OKJ szakmaszakközépiskola nappali egészségügy

9-12 kisegítő ápoló

szakközépiskola nappali szociális

9-12 szociális és mentálhigiénés munkatárs

szakiskola nappali szociális

9-11 34 762 01 szociális gondozó és ápoló

nappali érettségire épülőszociális

13-14 54 761 02 kisgyermekgondozó-és nevelő

nappali érettségire épülőszociális

13-14 54 761 01 gyermekotthoni asszisztens

esti érettségire épülőszociális

13-14 54 761 02 kisgyermekgondozó-és nevelő

esti érettségire épülőszociális

13-14 54 761 01 gyermekotthoni asszisztens

116


A szakmai tantervek programja

Szakmai képzésünk helyi tanterveit a megjelent szakmai kerettantervek alapján készítettük el. A kerettanterv részletes előírásokat tartalmaz a kompetenciák fejlesztésére, a tantárgyak témaköreire, a szakmai gyakorlatokra vonatkozóan. Helyi tantervünk a kerettanterv előírásait tartalmazza, és felhasználja a szabad órasáv lehetőségeit.A szakközépiskolai képzésben és a szakiskolai képzésben a kerettanterv által javasolt csoportbontás ajánlatait figyelembe vettük. Az egészségügyi szakképzésben a szakmai kommunikáció, az ápolástan-gondozástan és a klinikumi ismeretek tantárgyaknál tervezzük a csoportbontást a lehetőségek figyelembe vételével.A szociális szolgáltatások képzéseinél a kerettanterv csoportbontást javasol a szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlatok tantárgyhoz.

A szabad órasáv felhasználása a helyi tantervben a szakmaiság jegyében történt. Az egészségügyi képzésben az ápolástan-gondozástan, a klinikumi ismeretek és a szakmai kommunikáció tantárgyaknál használtuk fel a szabad órákat.

A szociális szolgáltatások képzéseinél a társadalomismeret és a pszichológiai valamint pedagógiai ismeretek tantárgyak szakmai óráit bővítettük.

A gyermekekkel foglalkozó, érettségire épülő szakképzéseinknél a szakmai specialitásnak megfelelően építettük be a szabadon tervezhető órákat. A pszichológiai és pedagógiai ismeretek, a szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek, a gyermekvédelem, a gyermekgondozás és a gyermeknevelés, gyermekotthon, életvezetési ismeretek, önálló életvitelre való felkészítés, szervezési ismeretek tantárgyaknál biztosítjuk a szakmai ismeretek minél hatékonyabb elsajátítását.

A szakmai szempontok mellett fontosnak tartjuk az idegen nyelv oktatását a szakképző évfolyamon is, az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése érdekében.

Az esti tagozatos képzéseinknél a 2011. évi CLXXXVII. szakképzési törvényben meghatározott módon készítettük el a tantárgyak óraterveit.

A szakmai tantárgyak értékelésénél is a kerettanterv javaslatait vesszük figyelembe, a tanulmányi teljesítményt érdemjeggyel osztályozzuk.

Szakmai gyakorlati képzés

A kiadott kerettanterv évközi és összefüggő gyakorlatok szervezését teszi kötelezővé a szakmai képzések során. A tanulók összefüggő szakmai gyakorlatára a tanév befejezése után (június közepétől) kerül sor.

Az egészségügyi képzés során egészségügyi illetve gyermekintézményekben biztosítjuk a szakmai gyakorlatot.

A szociális szolgáltatás képzéseinél szociális intézmények, idősek ellátásának intézményeiben szervezzük a gyakorlatot.

117


A gyermekekkel kapcsolatos szakmák oktatásánál a gyermekintézményi és bölcsődei gyakorlatok biztosítják a szakmai készségek kialakítását.A szakmai gyakorlatok szervezése iskolánk feladata a törvényi előírásoknak megfelelően. A gyakorlatok helyszíneként előírt egészségügyi és szociális intézményekkel, kórházakkal, intézetekkel „Együttműködési megállapodást” kötünk. A kétoldalú megállapodás rögzíti a képző intézmény és a másik fél feladatait a gyakorlatok szervezésével kapcsolatban, a tanulók jogait és kötelességeit, a tanulói juttatásokat.Az adott tanévre vonatkozóan, elkészítjük a „Feladat és intézkedési tervet”, melyben rögzítjük a gyakorlatokra vonatkozó, konkrét előkészítési és lebonyolítási feladatokat. A tervek elkészítésénél az iskola a helyi tanterv követelményeit, valamint az érettségi, a szakmai vizsgák követelményeit veszi alapul. A gyakorlatok vezetését iskolai oktató vagy a gyakorlatot biztosító intézmény által kijelölt szakember végezheti. A tanuló munkájának értékelése a tantervben rögzített feltételek szerint történik.

Egészségügy szakmacsoport: A heti 1 óra szabad órakeret felhasználása:

9. évfolyam 0,5 óra Szakmai kommunikáció0,5 óra Ápolástan - gondozástan

10. évfolyam 1 óra Klinikumi ismeretek11. évfolyam 1 óra Klinikumi ismeretek12. évfolyam 0,5 óra Ápolástan-gondozástan

0,5 óra Klinikumi ismeretek

Az összefüggő szakmai gyakorlat tartalma:9. évfolyam: 70 óra összefüggő gyakorlat- Ápolástan-gondozástan gyakorlat:

35 óra egészséges csecsemő és gyermek gondozása35 óra gondozási feladatok felnőttkorban

10. évfolyam: 105 óra összefüggő gyakorlat - Ápolástan-gondozástan gyakorlat:

35 óra egészséges csecsemő és gyermek gondozása70 óra gondozási feladatok felnőttkorban

11. évfolyam: 140 óra összefüggő gyakorlat- Klinikumi gyakorlat:

35 óra belgyógyászati gyakorlat35 óra sebészeti gyakorlat35 óra traumatológiai gyakorlat35 óra csecsemő- és gyermekosztályos gyakorlat

A szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: kisegítő ápoló

Szociális szolgáltatások szakmacsoport:A heti 1 óra szabad órakeret felhasználása:

9. évfolyam 0,5 óra Pszichológiai és pedagógiai alapismeretek0,5 óra Társadalomismeret

10. évfolyam 0,5 óra Pszichológiai és pedagógiai alapismeretek0,5 óra Társadalomismeret

11. évfolyam 1 óra Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

118


12. évfolyam 1 óra Pszichológiai és pedagógiai alapismeretek

Az összefüggő szakmai gyakorlat tartalma:9. évfolyam: 70 óra összefüggő gyakorlat - Pszichológiai gyakorlat:

70 óra gyermektanulmányok10. évfolyam: 105 óra összefüggő gyakorlat:

72 óra Társadalomismereti és szociálpolitikai gyakorlat 33 óra Pszichológiai gyakorlat (az életút pszichikus jellemzői)

11. évfolyam: 140 óra összefüggő gyakorlat:

108 óra Társadalomismeret és szociálpolitikai gyakorlat32 óra Az elsősegélynyújtás gyakorlata

A szakmai érettségi vizsgával betölthető munkakör: szociális és mentálhigiénés munkatárs

119


Szakmai óratervek

Egészségügyi szakmai képzés 9-12. évfolyam

Szakmai követelmény

modul Tantárgy 9Összefüggőgyakorlat 10

Összefüggőgyakorlat 11


11500-12Munkavédelmialapismeretek

Munkavédelmi alapismeretek 0,5

11110-12Egészségügyialapismeretek

Egészségügyi alapismeretek 0,5 1 1 1,5

Szakmai kommunikáció

1,5+0,5 0,5

11221-12Alapápolás

Ápolástan-gondozástan

1,5+0,5

2,5 0,5 0,5+0,5


gyakorlat

70 óra(2 hét)

105 óra(3 hét)

11222-12Klinikumiismeretek

Klinikumiismeretek 1 2,5

+12

+14

+0,5

Klinikumigyakorlat

3,5 140 óra(4 hét)

3,5

Összesen: 5 6 7 10

Helyi tanterv 6 7 8 11

120


Szociális szakmai képzés 9-12. évfolyam


modul Tantárgy 9Összefüggőgyakorlat 10





10525-12A szociális

ellátás általános tevékenységei

Szakmai készségfejlesztés és

kommunikációs gyakorlat

1 2 2

Társadalomismeret 1,5+0,5

1,5+0,

51 1

Társadalomismeret és szociálpolitikai

gyakorlat0,5 72 óra 1 108 óra 1

Szociálpolitikai, jogi és etikai

ismeretek1 1

+1 2

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

1+0,5

1,5+0,

5

2+1

Pszichológiai gyakorlat 0,5 70 óra 0,5 33 óra

Egészségügyialapismeretek 1 2

10559-12Első

segélynyújtásifeladatok

Népegészségügyiismeretek 0,5 1

Az elsősegélynyújtás

gyakorlata1 32 óra

Összesen: 5 6 7 10

Helyi tanterv 6 2 hét 7 3 hét 8 4 hét 11

121


Szociális gondozó és ápoló szakiskolai képzés 9-11. évfolyam


modulTantárgy 1/9

Összefüggőgyakorlat 2/10




11499-12Foglalkoztatási alapismeretek

Foglalkoztatási alapismeretek 0,5

11497-12Elhelyezkedést

, munkavállalást segítő idegen

nyelv

Elhelyezkedést, munkavállalást segítő

idegen nyelv+2 +2 2

10569-12Gondozási-

ápolási alapfeladatok

Szakmai készségfejlesztés és

kommunikációs gyakorlat

1,5+0,5

csoportbontás

1,5csoportbontás

1csoportbontás

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 2,5 1,5 1

Monitorozó gyakorlat1,5

évközi gyakorlat

70 1

Pszichológiai alapismeretek

2,5 2

Egészségügyialapismeretek 2 2,5 1,5

+1Ápolási, gondozási

alapismeretek 2 1

Megfigyelési és elsősegélynyújtási

gyakorlat2

évközi gyakorlat

702

évközi gyakorlat

10570-12A szükségletek

felmérése

Társadalomismeret 1,5

Klinikai ismeretek 5

Ápolási gyakorlat 2 70

Gondozási ismeretek 2

A gondozási szükségletek felmérésének

gyakorlata

1

122


10571-12Sajátos

gondozási feladatok

Szociális munka elmélete

3,5

Szociális munka gyakorlata

1,5+0,5évközi

gyakorlat

Szociális gondozás 4,5+0,5

Szociális gondozás gyakorlata 70

3évközi

gyakorlat

Mentálhigiéné 1,5+0,5

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

1,5

10572-12Gondozási-

ápolási adminisztráció

A szociális adminisztráció.

ápolási adminisztráció

1,5

Összesen: 14.5 140 óra 23 140 óra 23Helyi tanterv 17 4 hét 25 4 hét 25,5

123


Gyermekotthoni asszisztens szakképzés 13-14. évfolyam

Szakmai követelmény modulTantárgy 1/13




10525-12A szociális ellátás általános

tevékenységei

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat 5

Társadalomismeret 4Társadalomismeret és szociálpolitikai

gyakorlat4 70

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 4,5+0,5

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek 4,5+0,5

Pszichológiai gyakorlat 2+1

54


3

10559-12Első segélynyújtási

feladatok

Népegészségügyiismeretek

2

Az elsősegélynyújtásgyakorlata

1,5 36

11499-12Foglalkoztatás

Foglalkoztatás 0,5

11498-12Elhelyezkedést-munkavállalást

segítő idegen nyelvElhelyezkedést-munkavállalást segítő

idegen nyelv+ 2 2

10522-12Gyermekellátási

alapfeladatok

Gyermekvédelmi ismeretek 1,5+0,5

Gyógypedagógiai ismeretek 1,5+0,5

Gondozási, ápolási ismeretek 2

Gondozási, ápolási gyakorlat 3+1

10523-12Gyermekfelügyelői feladatok

A gyermekotthon 3,5+0,5

Gyermekotthoni gyakorlat 3,5

10524-12Gyermek-felügyeleti

dokumentációs feladatok

Gyermek-felügyeleti dokumentációs ismeretek

2

Gyermekotthoni adminisztrációs ismeretek

1,5

Adminisztráció gyakorlata 1

10526-12Gyermekotthoni tevékenységek

Gyermekotthoni tevékenységek szervezési ismeretei

3,5+0,5

Életvezetési ismeretek 2+0,5

Önálló életvitelre való felkészítés 1,5+0,5

Gyermekotthoni tevékenységek szervezési gyakorlata

2

Összesen: 31 160 31Helyi tanterv 35 160 35

124


Kisgyermek-gondozó, nevelő szakképzés 13-14. évfolyam

Szakmai követelmény modulTantárgy 1/13




10525-12A szociális ellátás általános

tevékenységei

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat 5

Társadalomismeret 4Társadalomismeret és szociálpolitikai

gyakorlat4 70

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 4,5+0,5

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek 4,5+0,5

Pszichológiai gyakorlat 2+1

54


3

10559-12Első segélynyújtási

feladatok


2


1,5 36


Foglalkoztatás 0,5

11498-12Elhelyezkedést-

munkavállalást segítő idegen nyelv

Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

+ 2 2


alapfeladatok

Gyermekvédelmi ismeretek 1,5+0,5

Gyógypedagógiai ismeretek 1,5+0,5

Gondozási, ápolási ismeretek 2+1

Gondozási, ápolási gyakorlat 3+1

10528-12Házi időszakos

Házi időszakos gyermekfelügyeleti ismeretek

2

A házi gyermekfelügyelet gyakorlata 1

10529-12A napközbeni gyermekellátás

feladatai

A napközbeni kisgyermek ellátással kapcsolatos ismeretek

1,5+0,5

A kisgyermekkori nevelés 5

A kisgyermek gondozása 2,5+0,5

A napközbeni kisgyermekellátás gyakorlata

6

10530-12A napközbeni gyermekellátás

dokumentációs feladatai

Adminisztráció és tájékoztatás 1,5

Dokumentációs gyakorlat 1

Összesen: 31 160 31Helyi tanterv 35 160 35

125


Egészségügyi szakmai tantárgyak témakörei

Tantárgy Témakör 9 10 11 12 össz. E GY ÖMunkavédelmi alapismeretek

Munkavédelmi alapismeretek 18 18 18

Egészségügyi alapismeretek 18 36 36 48 138 138

Pszichológia 18 18

Pedagógia 18 18Egészségügyi ellátórendszer

18 18

Népegészségügy 18 18Környezet egészségügy

18 18

Szakmai jogi és etikai ismeretek

16 16

Szociológia 16 16Egészségfejlesztés

16 16

Szakmai kommunikáció

72 16 88 88

Kommunikáció 18+18

36 36

Orvosi latin 36 36 36Speciális kommunikáció

16 16 16


72 90 18 32 212 104 108

Egészséges ember gondozása

18+18

36

Csecsemő és kisgyermek gondozása

36 36

Ápolástudomány

18 18

Betegmegfigyelés

36 36

Ápolási beavatkozások

36 36

Akadályozott ember gondozása

18 18

Ápoláslélektan 16+16

32

126


Ápolástan-gondozástangyakorlat 70 105 175 175

Egészséges csecsemő és kisgyermek gondozása 35 35

Tantárgy Témakör 9. 10. 11. 12. össz. E GY ÖGondozási feladatok felnőttkorban

-

35 35 70Ápolási-gondozási feladatokfelnőttkorban

70 70

Klinikumi ismeretek

36 126 108 144 414 308 106

Elsősegélynyújtás-első ellátás

36 36

Anatómia - élettan

36+36

36 108

Mikrobiológia-járványtan

18 18

Diagnosztikai alapismeretek

36 36

Általános kórtan 18 18

Terápiás alapismeretek

18 16 34

Gyógyszertani alapismeretek

16+16

32

Belgyógyászat +18 48 66

Sebészet és traumatológia

+18 32 50

Gyermekgyógyászat

16 16

Klinikumi gyakorlatok

évközi gyakorlatösszefüggő gyakorlat

126

140

112

-

378 238

-

-

140Belgyógyászati gyakorlat

4235

56-

98-

-35

Sebészeti gyakorlat

4235

56-

98-

-35

Traumatológia -35

-35

Csecsemő- és gyerekosztályosgyakorlat

42

35

42

-

-

35Összesen 1423 568 540 315

127


Gyermekotthoni asszisztens, kisgyermek nevelő és gondozó esti tagozat13. évfolyam


modulTantárgy

GYOA

1/13

Ö. GY

.

KGY1/13 ESTI ÓRA

Ö.GY.


Munkavédelmi alapismeretek

0,5 0,5 0,5 18

10525-12A szociális

ellátás általános tevékenységei

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

5 5 3 108

Társadalomismeret 4 4 2 72

Társadalomismeret és szociálpolitikai gyakorlat

4 70 4 2,5 90 70

Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek

5 5 1 36

Pszichológiai és pedagógiai ismeretek

5 5 1,5 54

Pszichológiai gyakorlat

3 54 3 2 72 54


3 3 2 72

10559-12Első

segélynyújtásifeladatok


2 2 1 36


1,5 36 1,5 1 36 36


segítő idegen nyelv

Elhelyezkedést-munkavállalást


+2 +2 1 36

ÖSSZESEN 35 160 35 17,5 630 160Elmélet 9 324

Gyakorlat 8,5 306 160

128


Gyermekotthoni asszisztens, kisgyermek nevelő és gondozó esti tagozat14. évfolyam


modulTantárgy

GYOA2/14

KGY2/14

ESTIGYOA

ESTIKGY

ÓRA ÓRA


Foglalkoztatás 0,5 0,5 0,5 0,5 16 16



Elhelyezkedést-munkavállalást segítő idegen nyelv

2 2 1 1 32 32


alapfeladatok

Gyermekvédelmi ismeretek

2 2 1 1 32 32

Gyógypedagógiai ismeretek

2 2 1 1 32 32

Gondozási, ápolási ismeretek

2 3 1 1 32 32

Gondozási, ápolási gyakorlat

4 4 2 2 64 64

10523-12Gyermekfelügyelői

feladatok

A gyermekotthon 4 2 64

Gyermekotthoni gyakorlat

3,5 2 64

10524-12Gyermek-felügyeleti

dokumentációs feladatok

Gyermek-felügyeleti dokumentációs ismeretek

2 1 32

Gyermekotthoni adminisztrációs ismeretek

1,5 0,5 16

Adminisztráció gyakorlata

1 0,5 16

10526-12Gyermekotthoni tevékenységek

Gyermekotthoni tevékenységek szervezési ismeretei

4 2 64

Életvezetési ismeretek

2,5 1 32

Önálló életvitelre való felkészítés

2 1 32

Gyermekotthoni tevékenységek szervezési gyakorlata

2 1 32

10528-12Házi időszakos

Házi időszakos gyermekfelügyelet

2 1 32

129


gyermekfelügyeleti feladatok

i ismeretek

A házi gyermekfelügyelet

gyakorlata

1 1 32

10529-12A napközbeni

gyermekellátás feladatai

A napközbeni kisgyermek

ellátással kapcsolatos ismeretek

2 1 32

A kisgyermekkori nevelés

5 2,5 80

A kisgyermek gondozása

3 1,5 48

A napközbeni kisgyermekellátás

gyakorlata

6 3 96

10530-12A napközbeni

gyermekellátás dokumentációs

feladatai

Adminisztráció és tájékoztatás

1,5 0,5 16

Dokumentációs gyakorlat

1 0,5 16

Összesen 35 35 17,5 17,5 560 560Elmélet 12 11 384 352

Gyakorlat 5,5 6,5 176 208

130


D. EURÓPAI UNIÓS PROJEKTEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL

Iskolánk a Humán TISZK illetve a Csepel TISZK keretében a következő Európai Uniós projektekben vesz részt:

TÁMOP 2.2.3-07/1-2F-2008-0008

A Humán Területi Integrált Szakképző Központ (Humán TISZK), melynek központja a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium, a 2008/2009. tanévben kezdte meg működését. A Humán TISZK-et hat budapesti iskola alkotja, melyek 100 %-ban lefedik a közép-magyarországi régió egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások szakmacsoportok szakmáinak iskolarendszerű képzését. A megalakulást követően a Humán TISZK 2008. december 1-én megkezdte „A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával” című Európai Uniós támogatással és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló TÁMOP 2.2.3 projektet.

A projekt alapvető célja egy költséghatékonyan működő, a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes szakképző intézményrendszer kialakítása, melynek egyik elengedhetetlen feltétele a szakképző iskolákban tanító pedagógusok és a gyakorlati képzésben résztvevő szakember moduláris rendszerű OKJ-s képzésre való felkészülésének segítése. A moduláris képzésben az egymásra épülő szakmák oktatásával sokféle készség alakítható ki a tanulókban, akik így felkészülnek arra, hogy képesek legyenek rendszeres megújulásra munkavállalásuk során. A projekt egyik legfontosabb eleme a gyakorlóhelyekkel való együttműködés minél több területre történő kiterjesztése és a gyakorlóhelyekkel folytatott élénk szakmai párbeszéd kialakítása, hiszen a TISZK-nek szüksége van a folyamatos visszajelzésre a szakmai képzésekkel kapcsolatban. Elengedhetetlen, hogy a gyakorlóhelyek oktatói behatóan megismerjék a moduláris szakképzés lényegét.

A munkaerő-piaci keresletre történő rugalmas reagálás fontos eszköze a végzett tanulók nyomon követése, melynek segítségével a Humán TISZK választ kap arra, hogy a képzések és a végzett tanulók tudása megfelel-e a munkaerő-piac elvárásainak, illetve, hogy melyek a változtatásra, fejlesztésre szoruló területek.

A projekt másik kiemelt célja az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódó tanulók felzárkóztatása, szakképzésbe való bevonása és munkavállalói kompetenciáik fejlesztése.

A hátrányos helyzetű fiatalok esélyegyenlőségének megteremtése érdekében a TISZK vállalja olyan közösségi funkciók ellátását, mint a pályaorientációs tanácsadás és a családpedagógia szolgáltatás. A családpedagógiai szolgáltatás kialakításának fontos célja a lemorzsolódó tanulók számának csökkentése, a pályaorientációs tevékenység pedig segíti a tanulókat abban, hogy képességeiknek megfelelő szakmát tanuljanak. A közösségi funkciók megerősítésével - mint a közös táboroztatás, versenyeztetés - a tanulók szorosabban kötődnek az intézményhez, szakma identitásuk fejlődik. A hátrányos helyzetű tanulók segítését szolgálja a tagiskolákban bevezetésre került mentorálási rendszer is. A lemorzsolódó tanulók számának csökkentése mellett cél a felnőttképzésben részt vevő tanulók számának növelése, illetve a GYES-en lévő kismamák bevonása a szakképzésbe.

TÁMOP-2.2.3/B-09/1

131


A Csepel Területi Integrált Szakképző Központ (Csepel TISZK), melynek központja a Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium, a 2008/2009. tanévben kezdte meg működését. 2010 júniusában indul meg „A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása – TISZK rendszer fejlesztése a közép-magyarországi régióban” című nyertes pályázat megvalósítása.A 124 millió forintos támogatás segítségével a következő célok megvalósítását tűztük ki:

A Csepel TISZK társiskoláinak a szakmai és intézményi integrációjának elősegítése, az integrációt, koncentrációt érintő közös szervezetfejlesztés irányítási, képzésszervezési rendszer kialakítása;Egységes szakmai módszertan kialakítása a képzési igényfeltárás, igényfelmérés kialakításának, fejlesztésének vonatkozásában, megteremtve a munkaerő-piaci regionális intézményrendszer szereplőivel az egységes kapcsolattartás kereteit;

A gazdaság igényeihez igazodó, korszerű, moduláris képzésre való felkészítés;A hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódók szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése;Önálló tanulásra alkalmas, kompetencia alapú tananyagfejlesztés, és képzésszervezés módszertanának kidolgozása, elterjesztése;Képzési és továbbképzési programok kidolgozása, adaptálása, és a képzés megvalósítása az intézmény pedagógusai, képzői számára;Pályaválasztási- és pályaorientációs, karrier-tanácsadási feladatok ellátása;Közösségi funkciók ellátása, családpedagógiai, pszichológiai, ifjúságvédelmi, fejlesztőpedagógiai és szabadidős szolgáltatások nyújtása a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára;A program eredményeinek nyomon követési tevékenysége;A TISZK és intézményei közös marketingstratégiájának kialakítása; Tanácsadási tevékenység az új modul rendszerű képzés gyakorlati oktatásával összefüggésben; Az eredmények széles körű terjesztése;Módszertan és mérőeszközök kifejlesztése a tanulók, képzésben résztvevők készségének, képességének mérésére.

132


E. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK

1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei

A pedagógiai programot évente kell értékelni és az esedékes módosításokat el kell végezni.A törvények, rendeletek változása esetén, azok hatályba lépését követő 30 napon belül el kell végezni a szükséges korrekciókat.

Az iskola a pedagógiai programját – jóváhagyás után – a szülők és a diákok részére nyilvánosságra hozza nyomtatott és elektronikus formában (az iskola honlapján), megkönnyítve a tájékozódást, iskolaválasztást.

A pedagógiai program 1-1 példányát elhelyezzük az iskola könyvtárában, az irattárban, a titkárságon, a munkaközösség-vezetőknél, a diákönkormányzatot segítő tanárnál. Egy példányt megküldünk a fenntartónak, és a szülői szervezet képviselőjének.

Az osztályfőnökök kötelesek tájékoztatást adni a diákoknak a pedagógiai programról.

Az érdeklődő szülőknek valamennyi pedagógus köteles a tájékoztatást megadni.

133


2. A pedagógiai program elfogadásának a dokumentumai

2.1 Jelen pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, a végleges változat kialakításakor javaslataikat figyelembe vettük, a programba beépítettük.

2.2 Jelen pedagógiai programot az iskolai szülői szervezet véleményezte, javaslataik a programba beépítésre kerültek.

2.3 A pedagógia program készítése során a nevelőtestület több fordulóban véleményt nyilvánított, a javaslatok a végleges változatban szerepelnek.

2.4 A programot a tantestület 2004. 04. 14-én tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában egyhangúlag elfogadta.

2.5 A módosított Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2008. május 30-án tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában egy ellenszavazattal elfogadta.

2.6 A kiegészítésekkel módosított Pedagógiai Programot a tantestület 2010. április 15-én tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában egyhangúlag elfogadta.

2.7 A kiegészítésekkel módosított Pedagógiai Programot a tantestület 2012. június 29-én tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában egyhangúlag elfogadta.

2.8 A kiegészítésekkel módosított Pedagógiai Programot a tantestület 2013. május 7-én tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában egy tartózkodással elfogadta.

2.9 A kiegészítésekkel módosított Pedagógiai Programot a tantestület 2014. május 13-án tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában egy tartózkodással elfogadta.

E döntést a nevelőtestület felhatalmazásával két választott képviselő aláírásával igazolja. Az értekezletről készült jegyzőkönyv a pedagógiai program mellékletét képezi.

2.9 A módosított Pedagógiai program 2014. szeptember 1-jén, az intézményvezető jóváhagyása után lép életbe.

Budapest, 2014. május 13.

……………………………Kucserka Éva

intézményvezető

134


A Pedagógiai Program módosítását az intézmény diákönkormányzata 2014. május 9. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a diákönkormányzat véleményezési jogát jelen Pedagógiai Program módosítása során a jogszabályokban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetért.

………………………………….Fazekas Georgina

a diákönkormányzat elnöke

A Pedagógiai Program módosítását a szülői szervezet 2014. május 12. napján véleményezte. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen Pedagógiai Program módosítása során a jogszabályokban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetért.

……………………………… Joachim Antal

a szülői szervezet képviselője

A Pedagógiai Program módosítását az Intézményi Tanács 2014. május 12. napján véleményezte. Aláírásommal tanúsítom, hogy a szülői szervezet véleményezési jogát jelen Pedagógiai Program módosítása során a jogszabályokban meghatározott ügyekben gyakorolta, az abban foglaltakkal egyetért.

………………………………Borbély Emese

az Intézményi Tanács elnöke

A Pedagógiai Program módosítását az intézmény nevelőtestülete 2014. május 13-án elfogadta.

……………………………………….. ……………………………………..Szőkéné Hencz Eleonóra Kiss Balázs

hitelesítő nevelőtestületi tag hitelesítő nevelőtestületi tag

135


3. Vélemény az iskolai egészségnevelési és környezeti nevelési programról

136


4. Záradék a pedagógiai programban a fenntartóra háruló többletkötelezettségről

A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1) pontja alapján „A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges.”

A pedagógiai programban szereplő költségvetési támogatást igénylő feladatok megszervezése, végrehajtása előtt legalább 30 nappal az intézmény köteles beszerezni a fenntartó engedélyét.

A többletkötelezettség mértékéről a fenntartó a hatályos költségvetésének figyelembe vételével dönt.

Ezen záradék a hatályos pedagógiai program mellékletét képezi.

Budapest, 2014.

………………………………………………………………………………

igazgató

P.H.

137


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ........................................................................................................................................................ 3

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA.................................................................................................................................. 3

1. AZ ISKOLA ARCULATA............................................................................................................................................3Hagyományaink..................................................................................................................................... 4Képzési kínálatunk................................................................................................................................. 5Szakképzés............................................................................................................................................ 5Szakképzés............................................................................................................................................ 5Szakképzés............................................................................................................................................ 5Képzési rendszerünk.............................................................................................................................. 5

2. AZ ISKOLA KÖRNYEZETE.........................................................................................................................................8Az iskola helye a közoktatási rendszerben..............................................................................................8Szociológiai, gazdasági környezetünk.....................................................................................................8Munkaerő-piaci helyzetünk.................................................................................................................... 8

3. AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE..............................................................................................................................8Szülői háttér.......................................................................................................................................... 8Tanulóink lakóhely szerinti megoszlása..................................................................................................8Neveltségi szint...................................................................................................................................... 9Pályaválasztási motiváció....................................................................................................................... 9Tanulási attitűd...................................................................................................................................... 9Diákönkormányzat............................................................................................................................... 10

4. AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE............................................................................................................10Kapcsolat a szülőkkel........................................................................................................................... 10Kapcsolat más intézményekkel............................................................................................................. 10Egyesületi kapcsolataink...................................................................................................................... 11

A. NEVELÉSI PROGRAM.................................................................................................................................. 12

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI..................121.1. Pedagógiai alapelvek..................................................................................................................... 121.2 A nevelő-oktató munka céljai......................................................................................................... 131.3 A nevelő-oktató munka feladatai....................................................................................................131.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai......................................................................................15A helyi, nevelőtestületi döntést kívánó eljárások rendje.......................................................................16Szakközépiskola................................................................................................................................... 16Szakiskola............................................................................................................................................ 17Az iskola tanulóinak mentesítése......................................................................................................... 17

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK............................................................................................18Személyiségfejlesztő nevelési feladatok, tevékenységek.......................................................................19Az értelem kiművelése......................................................................................................................... 19Az érzelmi élet fejlesztése.................................................................................................................... 19Az életvezetés alakítása a személyiség fejlődése érdekében.................................................................20Az akarat fejlesztése............................................................................................................................ 20A viselkedés fejlesztése........................................................................................................................ 20Az etikus viselkedés kialakítása............................................................................................................ 21

3. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK................................................................................................21Speciális programok kialakítása............................................................................................................ 22A programmal kapcsolatos feladatok...................................................................................................23

4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK................................................................................................24A fejlesztéssel kapcsolatos feladatok....................................................................................................24

5. A PEDAGÓGUSOK HELYI INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI.........26A pedagógusok feladatai...................................................................................................................... 26Az osztályfőnök feladatai..................................................................................................................... 26Az iskola pedagógusainak ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai.....................................................27Ifjúságvédelmi feladatok...................................................................................................................... 28

138


Az osztályfőnök tájékoztatási feladatai.................................................................................................29A szülők tájékoztatása.......................................................................................................................... 29Adatvédelem, dokumentációs kötelezettség........................................................................................30A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység............................................................................30A segítő tevékenyég formái és működési rendjük.................................................................................30

6. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG....................................................32A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység................................32Együttműködés a segítő szakemberekkel..............................................................................................33A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program....................................................33A felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje, tanórai differenciálás............36A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység.................................................................37Képességfejlesztés............................................................................................................................... 37Tehetségkutatás.................................................................................................................................. 37Teendőink a tehetséggondozás érdekében...........................................................................................38

7. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE..........................39Diákönkormányzat............................................................................................................................... 39A diákönkormányzat döntési jogköre...................................................................................................41

8. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI...................................42Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek........................42A szülő és pedagógus együttműködésének formái................................................................................42A tanulók és pedagógusok közti viszony...............................................................................................43Az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése............................................................................44

9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI...........................................................................................................45Javítóvizsgák........................................................................................................................................ 45Különbözeti vizsgák.............................................................................................................................. 45Osztályozóvizsgák................................................................................................................................ 46

10. A FELVÉTEL ÉS ÁTVÉTEL SZABÁLYAI.......................................................................................................................46Felvétel a nappali tagozat 9. évfolyamára.............................................................................................46Átvétel másik iskolából, iskolatípusból.................................................................................................47Felvétel szakképző évfolyam esti tagozatára........................................................................................47

11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV................................................48

B. HELYI TANTERV.......................................................................................................................................... 49

A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS ELVEI............................................................................................................................491. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV..............................................................................................................................512. ÓRATERVEK.......................................................................................................................................................52

Szakközépiskola egészségügyi 2014/2015-ös tanévtől.........................................................................52Szakközépiskola szociális 2013/2014-es tanévtől...............................................................................53Szakközépiskola egészségügyi 2013/2014-es tanév.............................................................................54Szakiskola szociális 3 éves 2013/2014-es tanévtől................................................................................55Szakközépiskola informatika /kifutó/ (4 éves)......................................................................................56Szakközépiskola humán /kifutó/ (4 éves).............................................................................................57Szakközépiskola informatika nyelvi előkészítő /kifutó/.........................................................................58Szakközépiskola humán nyelvi előkészítő /kifutó/................................................................................59Szakközépiskola informatika /kifutó/ (4 éves) 2012/2013-as tanévtől...................................................60Szakközépiskola humán /kifutó/ (4 éves) 2012/2013-as tanévtől..........................................................61A szabadon tervezhető órakeret felhasználása.....................................................................................62

3. TANTÁRGYI TANTERVEK........................................................................................................................................624. MODULÁRIS OKTATÁS: AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE; BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE.........................................................................................................................................................63

Szakmacsoportos alapozó oktatás........................................................................................................ 63Az egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek moduljainak értékelése......................................63Az egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok moduljainak értékelése...................................63Az informatikai szakmai alapozás oktatása és értékelése......................................................................63A 2013-2014-es tanévtől induló szakközépiskola..................................................................................63

5. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI..............................646. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI.............................................................................................65

139


A képzés szakaszaiba történő bejutás...................................................................................................65A magasabb évfolyamba lépés............................................................................................................. 65

7. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA.......................................658. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS, TESTMOZGÁS MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA...................................................................679. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK, A PEDAGÓGUS VÁLASZTÁS SZABÁLYAI....................................................6710. A VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE......................................................................................6811. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI.......................................................................................................68

Angol nyelv.......................................................................................................................................... 68Földrajz................................................................................................................................................ 70Biológia............................................................................................................................................... 72Kémia.................................................................................................................................................. 74Egészségügyi alapismeretek................................................................................................................. 76Ének-zene............................................................................................................................................ 77Fizika................................................................................................................................................... 79Informatika.......................................................................................................................................... 80Informatikai alapismeretek.................................................................................................................. 80Magyar nyelv....................................................................................................................................... 81Irodalom.............................................................................................................................................. 82Történelem.......................................................................................................................................... 83Matematika......................................................................................................................................... 85Rajz és vizuális kultúra......................................................................................................................... 87Szociális alapismeretek........................................................................................................................ 87Társadalomismeret.............................................................................................................................. 88Testnevelés.......................................................................................................................................... 89

12. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI; A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI.......................................................................................................................95

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái..............................95A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái............................................................................................................................................................ 95A tanulói teljesítmény értékelése, minősítése; az értékelés és minősítés formái...................................97A tanítás/tanulás folyamatában iskolánk az alábbi mérési formákat alkalmazza...................................97Alkalmazandó módszereink az információgyűjtés során.......................................................................98Az érdemjegyek tartalma..................................................................................................................... 99

13. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI....................................................................10014. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE...........................................................................................................100

A tanulók motorikus képességeinek fejlesztése és fejleszthetősége....................................................100Mérési módszer................................................................................................................................. 101A teherbíró képességek mérésének gyakorlati haszna........................................................................101

15. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA.........................................................................102Iskolai egészségnevelés...................................................................................................................... 102Az iskola teendői, lehetőségei az egészséges életmódra nevelésben...................................................103Az oktatott tárgyak lehetőségei..........................................................................................................103Mindennapos testedzés programja....................................................................................................104Az iskolaorvos és a védőnő tevékenységének igénybevétele, hasznosítása.........................................106A külső intézményekkel való kapcsolattartás......................................................................................106Környezeti nevelés............................................................................................................................. 106Tevékenységek, teendők.................................................................................................................... 107Tanítási órákon.................................................................................................................................. 107Tanórán kívül..................................................................................................................................... 107Az iskolai környezet tárgyi feltételei...................................................................................................108

16. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK.....................................................................................10817. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI; A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA;...................................................................................................................................................111AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI........................111

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje...........111Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai...........112

140


18. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK..............................................................................................................................................113

Az iskolai jutalmazás formái...............................................................................................................11319. A 11-12. ÉVFOLYAMON AZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ AZ EMELT SZINTŰ OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK...........................................................................................114

C. SZAKMAI PROGRAM................................................................................................................................ 115

AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE..........................................................................................................................115Szakmai óratervek.............................................................................................................................. 120Egészségügyi szakmai képzés 9-12. évfolyam......................................................................................120Szociális szakmai képzés 9-12. évfolyam.............................................................................................121Szociális gondozó és ápoló szakiskolai képzés 9-11. évfolyam.............................................................122Gyermekotthoni asszisztens szakképzés 13-14. évfolyam....................................................................124Kisgyermek-gondozó, nevelő szakképzés 13-14. évfolyam..................................................................125Egészségügyi szakmai tantárgyak témakörei.......................................................................................126Gyermekotthoni asszisztens, kisgyermek nevelő és gondozó esti tagozat............................................128Gyermekotthoni asszisztens, kisgyermek nevelő és gondozó esti tagozat............................................129

D. EURÓPAI UNIÓS PROJEKTEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL....................................................................................131

TÁMOP 2.2.3-07/1-2F-2008-0008....................................................................................................................131TÁMOP-2.2.3/B-09/1.......................................................................................................................................131

E. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK.......................................................................................................................... 133

1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, A JÓVÁHAGYOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI.......................................................................................................................................................1332. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSÁNAK A DOKUMENTUMAI.................................................................................1343. VÉLEMÉNY AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMRÓL.........................................................1364. ZÁRADÉK A PEDAGÓGIAI PROGRAMBAN A FENNTARTÓRA HÁRULÓ TÖBBLETKÖTELEZETTSÉGRŐL........................................137

141

Documents

A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus 2014.docx · Web viewútján valósíthatók meg.” (Kósáné dr Ormai Vera) „A gyermekeknek nagyobb szükségük van