A SZIVÁRVÁNY TAGÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJAovoda22.hu/szivarvany/wp-content/uploads/2016/01/Tagóvoda-pedagógiai... · Boldog, szabad, élményekben és tevékenységekben gazdag

XXII. Kerületi Egyesített Óvoda

Szivárvány Tagóvoda

1222 Budapest, Mező u. 33.

Tel.: 226-0353

e-mail: [email protected]

OM:034772

1

A SZIVÁRVÁNY TAGÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

(XXII. KERÜLET EGYESÍTETT ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁHOZ)

2014.




Tel.: 226-0353


OM:034772

2

TARTALOM

Az intézmény adatai 4

Helyzetkép 5

Tagóvoda jellemzői 6

Óvodai nevelésünk célja a Tevékenységközpontú óvodai nevelés alapjaira

helyezve és azt kiegészítve a Pedagógiai Program tükrében 8

Óvodai nevelésünk feladatai 9

Az egészséges életmódra nevelés 11

Testi nevelés 12

Érzelmi,erkölcsi és közösségi nevelés 17

Szocializáció,

Beszoktatás-befogadás-visszaszoktatás 19

Szokás és szabályrendszer 20

Közösségi nevelés 21

Anyanyelvi,értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása 23

Az óvodai élet megszervezésének alapelvei 25

Hetirend 26

Napirend 27

Az óvoda dokumentációi,a nevelés tervezése ellenőrzés, értékelés 29

Az óvoda kapcsolatai

Óvoda család kapcsolata 31

Szakmai kapcsolatok 32

Kapcsolat a fenntartóval 33

Az óvodai élet tevékenységformái

Játék 33

Művészeti tevékenységek

Esztétikai nevelés 40

Verselés,mesélés 41

Ének-zene,énekes játék,gyermektánc

Rajzolás,festés,mintázás,kézimunka 50

Mozgás 55




Tel.: 226-0353


OM:034772

3

A külső világ tevékeny megismerése 58

Környezettudatos nevelés 62

Munkatevékenység 65

Tudatos fejlesztés feltételei 69

Fejlesztés tartalma 70

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek együttnevelése az óvodában 73

Az együttnevelés célja 73

Óvodapedagógusi feladataink a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében 74

Befogadó nevelés 75

A szociális hátrányok egyhítését szolgáló intézkedések 76

A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 77

Tehetséggondozás 77

Nemzetiségi feladatok 77

Kapcsolattartás a családdal,szakmai szervezetekkel 78

A sajátos nevelési igényű gyermek nevelésének irányelve 79

Gyermekvédelmi feladatok,szolgáltatások 88

Ünnepek,ünnepélyek,megemlékezések 91

Az óvodába,iskolába lépés feltételei 92

A program végrehajtásához szükséges,a nevelőmunkát segítő eszközök,

felszerelések jegyzéke 95

Pedagógiai programunk és módszertani ajánlásunk szabályozói 96




Tel.: 226-0353


OM:034772

4

AZ INTÉZMÉNY ADATAI

Az óvoda elnevezése: XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Szivárvány Tagóvoda

A tagóvoda pontos címe: 1222. Budapest, Mező. u. 33.

A fenntartója: Budafok-Tétény Budapest, XXII. kerületi Önkormányzat

Címe: Polgármesteri Hivatal

1221 Budapest, Városház tér 11.

Telefon/Fax: 061-22-60-353

Alapító okirat száma: 202/2008(05.15.)

Szivárvány Tagóvoda Óvodai csoportok száma: 3

A Tagóvoda vezetője: Höltzl Antalné




Tel.: 226-0353


OM:034772

5

HELYZETKÉP

A tagóvodánk a szűkebb környezet igényeihez igazodva, és azok által befolyásolva a XXII. Kerületi

Egyesített Óvoda Pedagógiai Programjának megfelelően , egyéni arculatát megtartva , a gyerekek

harmonikus fejlődése érdekében a családi nevelés kiegészítését vállalja fel , esetenként

hátránycsökkentő szerepet töltve be.

Az eddigi gyakorlatunkból kiindulva , melyet humanizmus és a gyermekszeretet jellemez, arra

törekszünk, hogy a gyermeki tevékenységre építsünk.

Fontos feladatunknak tartjuk, hogy a gyerekeink számára aktív, szeretetteljes örömteli óvodáséletet

biztosítsunk.

Tevékenységeken keresztül a tevékenység által történő nevelés jó alapot ad az életre való

felkészítéshez.

Figyelembe vettük a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvényt, a XXII. Kerületi Egyesített

Óvoda Pedagógiai Programjában megfogalmazott elvárásokat, mely az Óvodai Nevelés Országos

Alapprogramján – 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a

köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendeletre, a sajátos nevelési

igényű gyerekek óvodai nevelésének irányelve kiadásáról szóló 32/2012.(X.8.) EMMI rendeletre –

támaszkodik.




Tel.: 226-0353


OM:034772

6

TAGÓVODA JELLEMZŐI

Intézményünk összevontan működik egy Óvoda Központtal és 14 telephellyel. Tagóvodánk régen épült,

családi házas jellegű, szép, nagy udvarral és EU előírásoknak megfelelően felszerelt játékeszközökkel,

melyek az örömteli játék feltételeit biztosítják.

Az intézményben három foglalkoztató van melyek nyithatóak egymás felé , biztosítva egyben az

átjárhatóságot a közös programokhoz és az igény és szükség szerinti elszigeteltséget is. Egy mosdó ,

valamint logopédiai szoba és tornaterem hiányával küszködünk mely körültekintő szervezést igényel.

Kertünk alapterülete nagy, felszereltségének folyamatos bővítésére törekszünk , melynek keretében

megfelelő mozgáslehetőséget biztosítunk minden gyermek számára . Nagyméretű teraszunk az

időjárástól függetlenül is lehetővé teszi a folyamatos levegőn való tartózkodást. Óvodaképünket és

gyermekképünket meghatározza a következő jelmondatunk:

„Minden gyerek csodálatos lehetőségek tárháza…”

Nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség

kibontakozásának elősegítésére törekszünk, biztosítva minden gyermek számára, hogy egyformán

magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem

adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának.

Szakmai munkánk színesebbé tételét kívánjuk elérni az eddig használt és jól bevált

Tevékenységközpontú Óvodai Program felhasználásával , mely szerint a gyermek tevékenykedő,

szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre ,

személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető leginkább.

Óvodánk arculatát meghatározza a gyermeki tevékenységre épülő manuális képességek, készségek

fejlesztése , valamint a környezet szeretete , a környezettudatos , - és egészséges életmódra

nevelés. Óvodánk , miközben ellátja óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő feladatait , felkelti

, megteremti a gyermekekben a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső

pszichikus feltételeit.




Tel.: 226-0353


OM:034772

7

A. Óvodánk tárgyi feltételei

Tagintézményünk a kerület zöldövezeti területén a fő útvonal mentén helyezkedik el . A zajt és

szennyeződést úgy kompenzáljuk, hogy udvarunkat tudatosan telepítjük növényekkel.

Az óvodánk rendelkezik a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel a

Fenntartó által folyamatos az óvoda udvarának EU – Biztonsági előírásoknak megfelelő bővítése.

Mozgás és értelemfejlesztő játékok a gyerekek életkorának megfelelőek .

A lehetőségeinkhez képest csoportszobáinkban és öltözőinkben minél nagyobb mozgásteret

teremtünk óvodásainknak , ezt kiegészítve a BMTE sportpályán szervezett rendszeres mozgással.

Konstrukciós és szerep,- szimulációs játékok eszközei alapvetően biztosítottak.

A csoportszobák berendezésénél figyelembe vesszük a különböző tevékenységek megvalósulásához

szükséges eszközök és tevékenységi helyek kialakítását.

Helyi sajátosságunk , hogy a csoportszobák mérete eltérő és ennek ellensúlyozására a gyermekek

mozgásterének biztosítása érdekében csoportszobákat cserélünk .

Törekszünk , hogy minőségi munkánk végzését folyamatosan bővülő informatikai eszközök segítsék .

Eszközeinket folyamatosan felülvizsgáljuk baleset megelőzési céljából . Az állagmegóvást szem előtt

tartjuk . Fogyóeszközeinket az éves költségvetésből és alapítványunk támogatásából biztosítjuk .

B. Óvodánk személyi feltételei

Az óvodában a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll.

Nevelőtestületünknek több éve együtt dolgozó óvodapedagógusok a tagjai, szakmailag jól felkészültek,

nyitottak, innovatívak. Minden óvónő rendelkezik a törvényi előírásoknak megfelelő iskolai

végzettséggel .Jól működő továbbképzési rendszerünk a Pedagógiai Program cél- és

feladatrendszerére épül, annak minőségi szintű megvalósításának szolgálatában áll. Szakmai

fejlődésünkért, nevelőmunkánk eredményessége érdekében mindenki rendelkezik különböző tanfolyami

végzettséggel.

Intézményünkben a tagóvodák között munkaközösség működik a testület igényeit figyelembe véve. A

munkaközösség működése jól szolgálja a minőségi szintű nevelő-fejlesztő munkánkat.

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködésével

történik . Óvodánk eredményes nevelő, fejlesztő munkáját technikai dolgozókkal , szakképzett

dajkákkal való jó együttműködés segíti .Óvodánk tálalókonyhája HACCP rendszer szerint működik.




Tel.: 226-0353


OM:034772

8

ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA A TEVÉKENYSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉS ALAPJAIRA

HELYEZVE ÉS AZT KIEGÉSZÍTVE A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÜKRÉBEN:

Boldog, szabad, élményekben és tevékenységekben gazdag óvodás élet biztosítása, amely az óvodát

,,óvodának” őrzi meg.

Az óvodáskorú gyermek fejlődési ütemének szem előtt tartása. A gyermeki tevékenységek tudatos

befolyásolásával segítse a differenciálást, a személyiség kibontakozását, tekintettel az eltérő

adottságokra, képességekre, szokásukra, nembeli, érésbeli, vérmérsékleti különbségekre, és a

családok értékrendjének sokféleségére. Prevenció, korrekció, kompenzáló tevékenység, hogy a

részképesség zavarokkal küzdő gyermekeknek külön segítsége legyen.

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, (lassabban fejlődő, lemaradó, halmozottan hátrányos helyzetű,

beilleszkedési, magatartási, és tanulási zavarral küzdő, sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése),

integrált nevelése. A tehetséges gyermekek számára a fejlődés biztosítása.

Gyermekeink nemzeti öntudatának örökségeinken, hagyományainkon alapuló ápolása, a nemzetiségi

kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság

megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelést és a multikulturális nevelésen alapuló

integráció lehetőségét .A cél elérése érdekében kitűzött legfontosabb feladataink igazodnak a nevelés

általános feladatrendszeréhez, amelyek biztosítják a gyermekek testi és lelki szükségleteinek

kielégítését. Az óvodáskorú gyerekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítését, amely

magába foglalja:

a. A teljes személyiség fejlesztését.

b. Az iskolai beilleszkedéshez szükséges testi-szociális, értelmi érettség kialakítását

c. Az életre való felkészítést a tevékenységeken keresztül.

d. A mozgás szeretetére épülő életvitel és életmód megalapozását,a képességek szerint,

a fejlődés ütemének figyelemmel kísérésével.

e. Az egészséges és környezeti nevelést

f. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelést

g. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítását




Tel.: 226-0353


OM:034772

9

ÓVODAI NEVELÉSÜNK FELADATAI

Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek

figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva valósítjuk meg.

A pedagógus feladata, hogy maximálisan biztosítsa a gyerekek alapvető szükségletét, az érzelmi

biztonságot. Az óvodai környezetet úgy szervezzük, hogy minden gyerek számára biztosított legyen az

optimális fejlődési folyamat.

Feladatunk: - szabad játék érvényesülésének megvalósítása,

- az egyéni képességek fejlesztése

- a tehetséggondozás megvalósítása

- a hátrányos helyzetből való felzárkóztatás

- humanista kultúra megőrzése

- környezettudatos magatartás megalapozása

- kultúra megőrzés,néphagyományok ápolása

- a hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek az

önazonosság megőrzését, ápolását, erősítésének biztosítása

- a sajátos nevelési igényű gyermekek hátrányainak

csökkentése,fejlesztése a rendelkezésre álló fejlesztő

eszközökkel,egyéni foglalkoztatással, speciális fejlesztő

foglalkozásokkal

- esélyegyenlőség biztosítása

- A befogadó (inkluzív) nevelés előtérbe helyezése,

az alkalmazotti közösség (nemcsak a pedagógusok)

szerepvállalása az erkölcsi nevelésben.

- A fenntarthatóság, a környezettudatos nevelés alkalmazása

a tagóvodában.




Tel.: 226-0353


OM:034772

10

Egészségfejlesztés

- az egészséges óvodai környezet megteremtése

- nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása

- a gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása , személyi higiéné

- a gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése

- testi egészség (gondozás, ápolás, edzés, mozgásfejlesztés)

- lelki egészség (értelmi fejlesztés, érzelmi biztonság nyújtása)

- mozgásfejlesztés

- egészségmegőrzés, védelem, edzés, nyaranta napvédő krémek , sapka

napernyő,párakapu

- alkalmazása , árnyékoló növényzet telepítése.)

- egészségvédő képesség fejlesztése ( tisztálkodási és fogmosási technikák

elsajátítása ,elmélyítése )

- egészséges életmód

- baleset megelőzés ( rendőrségi Kresz bemutató, szokás és szabályrendszer

ismerete)

- viselkedési függőségek megelőzése (Tájékoztató előadások , bizalomra épülő

- kapcsolat kialakítása a szülőkkel.)

- bántalmazás megelőzése családlátogatások ,egyéni beszélgetések,fogadóórák

- a szülők otthoni egészségnevelő feladatai (higiénés szokások alakítása,)

- példamutatás,szeretetteljes nevelői légkör

- egészségügyi szolgálattal való együttműködés ( védőnői konzultáció , fogorvosi

szűrő vizsgálatok )

- a környezettudatos magatartás megalapozása céljából hagyományosan

évente EGÉSZSÉGNAPOT rendezünk ( Ismeretterjesztő orvosi előadások

védőnői szűrő vizsgálatok, egészséges táplálkozás , programok,népbetegségek

megelőzés szemlélet formálás , pl: hagyományos család - óvoda kerékpár túra,

hétvégi kirándulások ; közös részvétel a kerületi mozgásos programokon

Futafok , Duatlon




Tel.: 226-0353


OM:034772

11

- Nagycsoportosaink 2 napos nógrádi kirándulása.(edzettség pozitív feltöltődés)

- A gyermekek változatos tevékenykedtetése az egészségnevelést kiemelve.

lehetőségek biztosítása a belsőből fakadó tevékenységre .

- ( Pl: őszi befőzésekhez kapcsolódó higiéniai szokások…)

- megismerési vágy, kíváncsiság, életkori sajátosság kihasználása sokoldalú

tapasztalatszerzése /komplex tevékenység kialakítása , termések gyűjtése ,

felhasználásuk /

- a párhuzamos tevékenységek egy időben történő gyakorlásához a megfelelő

- feltételek biztosítása ( állat és növénygondozás , kertészkedés… )

- közös élmények nyújtása és támaszkodás a gyerekek aktuális élményvilágára

séta , kirándulás

Speciális feladataink

a. inkluzív nevelés megvalósítása,

b. a sajátos nevelést igénylő gyermekekkel szembeni tolerancia és segítő szándék kialakítása

c. tehetséggondozás

d. az egészséges, a diétás és a nagyobb törődést igénylő gyerekek

együttes személyiség fejlesztése, ehhez a megfelelő feltételek megteremtése

A pedagógus feladata a fejlesztés érdekében, hogy a folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta

képet a gyerekek meglévő képességeiről, és törekedjen a képességeik egyéni fejlesztésére.

A kiemelkedő, és a részképességek fejlődésében elmaradt gyerekekre megfelelőképpen hasson.

AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

területei: - testi nevelés

- mozgásfejlesztés

- egészségvédelem, edzés

- gondozás

- környezettudatos nevelés




Tel.: 226-0353


OM:034772

12

Célunk:

A gyermekek egészséges életforma igényének megalapozása, testi fejlődésük alakítása,

elősegítése.

Feladatunk:

- a gyermekek gondozása ( egyéni megfigyelés alapján , önmagához viszonyítva , dajkák ,

- óvodapedagógusok összhangjában .Családi és óvodai szokások összehangolása.)

- az egészséges életmód szokásainak kialakítása, megerősítése, továbbfejlesztése ( nyílt napok

- , közös programok )

- a gyermekek egészségvédelme, edzése

- a gyermekek mozgásrendszerének, ügyességének, testi erejének fejlesztése

- a lelki egészség és a szociális kapcsolatok harmóniájának megteremtése .

Testi nevelés

A testi nevelés átfogó tevékenység és feladatrendszerét a gondozás, a mozgás és a testgyakorlatok

által kívánjuk megvalósítani. Ezen a területen fontos feladatunk a természetes mozgás

megszerettetése, ezáltal a gyermekek testi képességének, fizikai erőnlétének, edzettségének

fejlesztése .Tartásjavító tornával, hosszú sétával, kirándulásokkal kívánjuk edzettségüket növelni.

Célja: a gyermek testi szükségleteinek (levegőzés, pihenés, egészséges táplálkozás) természetes

mozgásigényének kielégítését, a gyermek egészségének, testi épségének védelmét, edzését.

Napirendünkben a szabadban történő mozgásra nagy hangsúlyt fektetünk.

Pihenés, alvás:

Feltételei: tiszta, rendezett környezet, kényelmes fekvőhelyek, a pihenéshez szükséges személyes

tárgyak, nyugodt elalvást segítő légkör, mese, halk zene. Biztonságos, szeretetteljes légkör

megteremtésével a napi szükségletnek megfelelő pihenés biztosítása. Az aludni nem tudó gyermekeket

a csendes, másokat nem zavaró tevékenységekre szoktatjuk , a lehetőségekhez képest folyamatos

felkelést biztosítunk.




Tel.: 226-0353


OM:034772

13

Mozgásfejlesztés

A gyermekek legalapvetőbb természetes megnyilvánulási formája a mozgás, mely jelentős szerepet tölt

be fejlődésükben. A mozgás az aktív nagymozgásoktól kezdve a finommotoros manipulációig mindent

magába foglal és az egész személyiség fejlődését kedvezően befolyásolja.

A szülők és az orvos által jelzett egészségügyi problémával küzdő gyerekek mozgásfejlesztése

nagyobb odafigyelést igényel részünkről. Az izom- és csontrendszer egyenletes fejlesztése

eredményezi a mozgásműveltség kialakítását jártasság, készség szintjén.

A gyerekek fejlesztéséhez figyelembe vesszük az egyéni adottságukat, képességeiket, mindezeket a

fokozatosság elvével alkalmazzuk.

● Nagymozgások fejlesztése (pl. járás, futás, mászás...),

● finommotorika fejlesztése pl. gombolás, evőeszközök, körömkefe használata, vágás,szeletelés

● szem-kéz koordináció fejlesztése (pl. folyadéktöltés, kenyérkenés, fésülködés, gombolás,

kötés...),

● testséma fejlesztés: testséma kialakítása, testrészek ismerete (pl. öltözés, gyermekek elalvás

előtti és ébresztő simogatása...),

● meghatározott testrészekre koncentrálás (pl. mászókázás, csúszdázás...),

● percepciófejlesztés:a környezeti ingerek teljes körű megtapasztalása, az érzékszervek

működésének finomítása (pl. ételek íze, színe, illata, tapintása...),

● térérzékelés fejlesztése a rendelkezésre álló tér kihasználása a környezet bemozgásával (pl.

mozgásos játékok...),

Verbális fejlesztés: a fentieket tudatosan kíséri a verbális megerősítés

(pl. a testrészek, ruhadarabok megnevezése,használati tárgyak ismerete...).

Egészségvédelem, edzés

A gondozás, a testi nevelés és a mozgásfejlesztési feladatok megfelelő ellátása, megvalósítása

elősegítik a gyermek egészségének megóvását. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektetünk a higiénés

szabályok betartására /pl. környezet tisztántartása, portalanítás, fertőtlenítés, időjárásnak megfelelő

réteges öltözködés, a napi tevékenység minél nagyobb részének szabad levegőn való

megszervezése, folyamatos levegőcsere, a megfelelő páratartalom biztosítása, nyugtató hatású




Tel.: 226-0353


OM:034772

14

színharmónia/. Figyelemmel kísérjük a szülő által jelzett, a gyermekkel kapcsolatos egészségügyi

igényeket. /Pl.: allergia/

Az egészséges gyermekek esetében prevenciós céllal , a légúti és allergiás megbetegedésben

szenvedő gyermekek immunrendszerének védelme érdekében csoportszobában só falat létesítettünk..

A gyermek testi épségének védelme és a baleset megelőzése magába foglalja a személyi és tárgyi

feltételek biztosítását, az eszközök, használati tárgyak ellenőrzését, és karbantartását, a hibaforrások

megszüntetését. Nevelésünkkel a gyermekekben is igyekszünk kialakítani saját testi épségük

megőrzését, társaik testi épségének védelmét.

A levegő, víz, napfény együttes hatása, biztosítja a gyermekek testi edzettségét. Figyelmet fordítunk a

nap káros hatásainak kiküszöbölésére /napernyők, árnyas helyek, a vízzel való edzést a nyári

időszakban alkalmanként kerti tusolással és mindennapos déli zuhanyozással biztosítjuk/.

A rendszeres napi életritmus betartásával elkerüljük a fizikai és az érzelmi stressz helyzeteket. Az

egészséges gyerekekkel elfogadtatjuk az egészségkárosodottak másságát.

Gondozás , komfortérzet

A gyermek komfortérzetének biztosítása, mely révén kellemes nyugodt légkörben, jó közérzettel,

örömmel tevékenykedik.

Alapja a gyermek - felnőtt pozitív kapcsolata.

A nyugodt, biztonságos légkörben lehetőség nyílik a gondozási teendők kultúrtartalmának közvetítésére

/pl. váljanak igényükké a testi, egészségügyi szokások, a tiszta esztétikus környezet, rendezett

megjelenés, a kulturált étkezés/.

A felnőtt /szülő, óvónő, dajka/ kialakítja és gyakoroltatja a napi élethez szükséges szokásokat, melyek

egy része az óvodáskor végére válnak szükségletté.

Folyadék egész nap a gyermekek szükséglete szerint rendelkezésre áll – csoportonként vízszűrős

kancsó biztosításával.

Az ételallergiás gyerekek diétáját a konyhával egyeztetjük. Lehetővé tesszük sok zöldség, saláta és

gyümölcs fogyasztását az óvodában.




Tel.: 226-0353


OM:034772

15

Az egészséges táplálkozásról való gondoskodás

Ügyelünk arra, hogy az ételek fogyasztása mindig jó hangulatban történjen. ( Ebéd alatti halk zene )

A kulturált étkezési szokások alakítása az óvodába lépés kezdetétől történik, ennek alapja a terítés és a

tálalás esztétikája a csoportban. (Önkiszolgáló és naposi munka )

Az étvágytalan vagy falánk természetű gyermekekre külön figyelmet fordítunk. Új ízek, ételek

megismertetését különösen fontosnak tekintjük.( pozitív példa kiemelése )

A korszerű táplálkozás népszerűsítésére recepteket ajánlunk otthoni elkészítésre.

(Egészségnap keretében )

Betegségek, balesetek megelőzése

● A feladat megvalósításában arra törekszünk, hogy a szülők csak egészségesen hozzák

gyermekeiket óvodába. (Házirend ,Egészségnap,szülői értekezlet)

● Az óvodában történő megbetegedés esetén, telefonon értesítjük a szülőket.

● Nagy figyelmet fordítunk az óvodában előforduló balesetek megelőzésére.

(az udvari és csoportszobai eszközök napi ellenőrzésével .)

játékos módon egészségvédő ismereteket és balesetmegelőző magatartási szabályokat

közvetítünk gyermekeink részére.

● A közlekedés szabályait játékos módon és a közlekedések alkalmával gyakoroltatjuk.

( tapasztalatszerző séták kirándulások , társasjátékok,kerékpározás ….)

A fertőző betegségek megelőzése

A megelőzés érdekében a személyi higiénia szabályainak betartására neveljük a gyermekeket. .

( rendszeres ellenőrzés , figyelem-- felhívás , pozitív megerősítés )

Folyamatosan biztosítjuk a környezet tisztaságát, a játékszerek, fertőtlenítését, a légtisztító eszközök

(só fal) alkalmazását . (Környezettudatos szemlélet megléte, óvónő – dajka egységes elvárása)




Tel.: 226-0353


OM:034772

16

A kisebb egészségi rendellenességek korrekciója

Elsősorban a testtartási rendellenességek megelőzésére vonatkozik, amelyekre lehetőség a

mindennapos mozgások alkalmán adódik. ( gerinctorna , lábtorna )

Lelki rendellenességek vagy viselkedésformák, gyermekbántalmazás vagy deviáns viselkedés okait

feltárjuk.( dramatikus játék , bábozás )

Esetmegbeszéléseken a gyermek nevelésében közreműködő szakemberekkel közösen a megoldás

keresésével kiemelten foglakozunk.( Team munka)

Lelki egészségfejlesztésre, nevelésre vonatkozó feladataink

● Az óvoda pszichés klímájának megteremtése, amelynek feltétele a gyermekek életkori

sajátosságainak megfelelő napirend összeállítása. Az anyás beszoktatás lehetősége is segítségünkre

van az óvodai élet első napjaiban a gyermekek biztonságérzetének kialakításához. ( Óvodába lépés

előtti családlátogatás , bölcsőde látogatás )

● A pszichés sérülések megelőzése, kivédése, amelynek feltétele minden óvodai dolgozó pozitív

attitűdje a gyermekkel szemben. Nevelőmunkánk folyamatában nagy figyelmet fordítunk a félelem –

szorongás feloldására, az agresszió kivédésére.( Pedagógusok önképzése , fejlesztő pedagógiai

ismeretek.).

● A gyermekek érzelmi, akarati életének alakítása érdekében játékos módon segítjük az

egészséges viselkedés képességeinek fejlesztését, társkapcsolataik alakulását. Személyiségük szabad

kibontakoztatásához biztosítjuk a feltételeket. ( reális önértékelés , önbizalom erősítés dramatikus

játékokon keresztül. )

● A gyermekek fizikai, lelkiállapotát figyelemmel kísérjük, és ha kedvezőtlenül változik,

megkeressük a legmegfelelőbb eljárást annak javítására, Éreztetjük velük elfogadásunkat,

szeretetünket, bizalmunkat és, hogy mindig mindenben segítjük őket .( napi szinten )

● Játékos módok alkalmazásával az egészségre káros, helytelen táplálkozási szokások

kialakulásának megelőzésére nevelünk. ( pozitív megerősítés , szerepjáték )




Tel.: 226-0353


OM:034772

17

Szociohigiénés nevelésre vonatkozó feladataink

Segítőkészségre, együttérzésre, a „másság” elviselésére nevelünk.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

● A testápolási szokásoknak megfelelően a gyermekek teljesen önállóan, felszólítás nélkül

tisztálkodnak, fogat mosnak, fésülködnek.

● A tisztálkodási eszközökre vigyáznak, helyükre teszik azokat. Zsebkendőjüket önállóan

használják, köhögéskor, tüsszentéskor egyaránt.

● Önállóan eldöntik, hogy mennyi ételt fogyasztanak és vizet töltenek a kancsóból.

● Készségszinten használják a kanalat, villát, kést.

● Esztétikusan terítenek, higiénikusan étkeznek.

● Étkezés közben halkan beszélgetnek.

● Segítség nélkül, önállóan öltöznek.

● Ruhájukat ki- és begombolják, cipőjüket befűzik, bekötik.

● Ruhájukat ízléses, összehajtva a polcukra helyezik.

● Környezetükben igyekeznek rendet tartani.

● Figyelnek saját külsőjükre, megjelenik a szépre való törekvés.

Kialakul a kisgyermek igénye a személyi és környezeti higiénére, a mozgásos életmódra, az

egészséges táplálkozásra és kulturált étkezésre, az egészséget károsító magatartásformák

elkerülésére, a másokon való segítésre.

ÉRZELMI , ERKÖLCSI ÉS KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

Az óvodás gyermek érzelmi élete egész személyiségfejlődésében jelentős szerepet tölt be.

Tevékenységre ösztönző ereje nagy, végigkíséri a cselekvést. Az intellektuális érzelmek fejlesztése az

egész élet folyamán való tanulás igényének megalapozása.




Tel.: 226-0353


OM:034772

18

Óvodapedagógus feladatai:

- az erkölcsi, szociális , akarati érzelmek megalapozásának feltétele az érzelmi biztonságot

nyújtó, szeretetteljes, nyitott, családias légkör megteremtése.

- az életkori sajátosságok figyelembevételével a gyermeki kíváncsiság, érdeklődés felkeltése,

- pozitív erkölcsi tulajdonságok megerősítése (együttérzés, figyelmesség, segítőkészség,

őszinteség, önfegyelem, pontosság, szorgalom, kitartás),

- szociális érzékenység kialakításával a másság elfogadására nevelés. Az együtt járó gyermekek

körében fellelhető eltérő kultúra, életmód, szokásrendszer kölcsönös elfogadása.

- az érzelmekre épülő kapcsolatteremtő képességek megalapozása az óvónői minta szerepének

kiemelésével.

- meghitt beszélgetésekkel a kommunikációs aktivitás fejlesztése,

- a szabad önkifejezés képességének fejlesztése életkornak megfelelő formában (verbális,

vizuális, metakommunikatív).

- A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az

óvodánk együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel

rendelkező szakemberekkel.

Neveljük a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

Ismétlődő, közös, örömteli tevékenységeket, ünnepeket szervezünk, amelyek beépülnek nevelésünk

hagyomány-rendszerébe, és mélyítik az összetartozás élményét.

,Befogadó Nap” ; ,,Adventi koncert” ; Szivárvány Nap” ; Egészség Nap”

Programunk egyik alappillére az individualizálás, a különbségeket toleráló fejlesztés. Ez nem zárja ki az

együttélésre, együttes tevékenységre való felkészítést. Ha a gyermek óvodai csoportban, kortársak

között él egymásra kölcsönösen hatnak. A program arra épül, hogy a gyerekek egy gondosan kialakított

környezetben ösztönösen érdekeltek a saját tanulásukban. A gyerekek ismeretében egyéni célokat kell

kitűzni az erősségek és igények figyelembevételével. Fontos, hogy megtaláljuk, amiben ő a legjobb. Az

óvoda segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és én-tudatának alakulását, valamint

én-érvényesítő törekvését.




Tel.: 226-0353


OM:034772

19

Az individualizálás ,, befogadó nevelés”

Az individualizáló nevelés, fejlesztés, olyan pedagógiai megközelítés, amely figyelembe veszi

mindazt, amit a gyermekek egyéni különbségként hoznak magukkal. Az individualizálás a gyermekek

közötti különbségek felismerésére épül és áthatja az egész óvodai életet, annak minden tevékenységét.

Minden gyermeket a maga fejlődési szintjén veszünk figyelembe, hiszen azonos korú gyermekek között

is jelentős fejlődésbeli különbségek lehetnek. A gyermekeket megismerve egyéni célokat tűzünk ki, az

egyéni erősségek és igények figyelembevételével. A megfigyeléseket, a fejlettséget és a fejlesztési

feladatokat a gyermekek fejlettségét mérő dokumentumok tartalmazzák.( Fejlődési Napló)


- pozitív szemléletmód, a másság tolerálása,

- a gyermekek személyiségének alapos megismerése,

- az egyéni lehetőségekből kiinduló fejlesztés,

- az eltérő szükségletekre építve egyénre szabott, az erősségekre épülő fejlesztő program

készítése.

Szocializáció

BESZOKTATÁS – BEFOGADÁS-VISSZASZOKTATÁS

Az ismerkedés az óvodai élettel a biztonság megalapozása.( anyás beszoktatás) Szeretetteljes

légkörben a gyermekek fogadása oly módon, hogy az elválás a szülőtől egyre zökkenő mentesebbé

váljon. A szeparációs szorongás oldása, gyermek - szülő biztonságérzetének folyamatos erősítése..

Egyéni eltéréseket figyelembe kell venni.

A középső és nagycsoportban a visszaszoktatással kezdődik a nevelési év, biztonságot nyújtó légkör

megalapozásával. A csoportszobák felfrissülnek az új - a korcsoportnak megfelelő - játékhelyek

kialakulásával és a játéktár bővítésével. Fontos szerepet kap az egymás iránti érdeklődés, a

csoporttársak várása, a nyári szünetről visszatérő gyermekek szeretetteljes fogadása.




Tel.: 226-0353


OM:034772

20

SZOKÁS- ÉS SZABÁLYRENDSZER

Az ésszerű kereteket adó szokás- és szabályrendszer biztonságérzetet, a két óvónő és a dajka közötti

összhangot, egyező nevelői hatás megteremtését célozza és a nevelési év elején kerül

meghatározásra.

Alapja: a csoport fejlettségi szintje, a feladatok és tevékenységek rendszere, amelyet a csoportban meg

kívánunk valósítani.

A szokás- és szabályrendszer napirendkövető. Tartalmi elemei mindazok az elvárások, amelyek az

egészséges életmód, a társas kapcsolatok, a játék, a tanulás területén szokásként, szabályként

jelennek meg az óvodai életben.

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére:

● Ragaszkodnak óvodájukhoz, a kisebb gyermekekhez, felnőttekhez, mindezt érzelmekben,

szavakban, tettekben hozzák nyilvánosságra,

● a gyermekeknek igényévé válik a helyes viselkedés és a szokás szabályrendszer betartása,

● egymást figyelmeztetik a szabályok betartására,

● a felnőtt kérése nélkül is segítenek egymásnak, együtt éreznek a közösség tagjaival,

● a gyermekek, ha az óvodán kívül találkoznak,köszöntik egymást,

● A csoportba érkező vendégeket kedvesen fogadják, igényükké válik a tevékenységekben való

részvétel és együttműködés,

● a tevékenységeket türelmesen, a megbeszéltek alapján befejezik. Figyelmesen meghallgatják a

felnőttek, gyermekek közléseit.

Az óvodás gyerekek személyiségén belül az érzelmek dominálnak. A szocializáció szerepekre

készít fel, meglévő kulturális és viselkedési módozatok elsajátítását jelenti.

A család alapozza meg és indítja el a gyermekeket a szocializáció útján, a családi védettségből kilépve

kitágul a szociális tér, egyre nő a személyiségre hatást gyakorló személyek száma.

Az óvoda a családi nevelés kiegészítője, hiszen a család akkor is értékeket közvetít a gyerek felé, ha

funkciózavarai következtében nem működik jól. Kiemelt feladatnak tekintjük a családdal való

együttnevelést, a családok szokásrendszerének megismerését és a családok bevonását az óvodai

életbe.




Tel.: 226-0353


OM:034772

21


- példaadás, pozitív értékek megmutatása, pozitív értékelés,

- a szabályok felfedeztetése, szokássá válásának elősegítése a kezdeti gátlások feloldásával,

mintakövetéses tanulással, egyéni élmények átélésével,

- a családi nevelésből eredő testi, lelki és szociális szükségletek formálása,

- az eltérő kultúrák sajátosan szocializáló szabályainak tiszteletben tartása,

- a kultúrához való kötődés erősítése, erkölcsi értékek megbecsülésére nevelés,

- a társas élet szabályaihoz való alkalmazkodás

- az alapvető udvariassági szokások, magatartásmódok kialakítása,

- megkezdett tevékenység befejezésére ösztönzés.

KÖZÖSSÉGI NEVELÉS

A szocializáció a közösség normáihoz történő alkalmazkodás folyamata,

"… mely által az egyének olyan tudásra, képességekre és állapotokra tesznek szert, amely hasznossá

teszi őket arra, hogy a különböző csoportoknak és a társadalomnak hasznos tagjaivá váljanak…"

/Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs autonómia/

Célunk:

A gyermekek kooperációs és kommunikációs képességeinek fejlesztése a társadalmi gyakorlatra való

fejlesztés, életre nevelés.

A szükségletek felismerésén túl olyan tulajdonságok, képességek, készségek formálása, mellyel a

gyermekek részvétele a mindennapi életben, gyorsabbá válik.

Feladatunk:

- biztonságos, nyugodt óvodai mindennapok biztosítása, amiben lehetőség kínálkozik a gyerekek

közötti, valamint a gyerekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre

- elsősorban a pozitív megnyilvánulások kiemelése, megerősítése

- az átjárhatóságból adódóan a gyermekek más csoportokkal való kapcsolat felvételének

biztosítása

- a problémamegoldás, a konfliktusok kezelése

- a viselkedési szokások kialakítása, közösséggé formálása, demokratikus szabályok

betartásának gyakorlása




Tel.: 226-0353


OM:034772

22

A szocializáció a családban kezdődik és az óvodában folytatódik a közösségi nevelés keretein belül. Az

óvodai közösségi nevelés a családi nevelésre épül, lényeges elemekkel kiegészíti /pl. közösségi

magatartásformák/, segíti a gyermek személyiségfejlődését. Erősíti a család pozitív hatásait, tompítja

annak negatívumait. Ezt csak a családdal szorosan együttműködve, derűs, vidám közösségen belül

tudja megvalósítani.

A közösségi nevelés az óvodai élet minden területén folyamatosan megvalósul. Nem elkülönített

feladat, hanem minden pillanatban zajló fejlődési folyamat, melyet az óvónő átgondolt, tudatos, tervezett

módon létrehozott nevelési helyzetekkel valósít meg, melyben a pedagógust szeretetteljes, megértő és

elfogadó attitűdje szükséges.

Az óvodapedagógus és a munkáját segítők feladata a közvetlen testi-érzelmi kapcsolat megteremtésén,

a példamutatáson kívül a csoport közös életének megszervezése, a szokás és szabályrendszernek a

gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó kialakítása.

A kisgyermekek óvodába kerülésekor viselkedésnormáik nincsenek arányban a társak utáni vággyal,

így a gyermekek közötti kapcsolat kezdetben kisebb érzelmi töltésű /én-centrikus szemlélet/. A társas

együttlét során azonban fokozatosan elsajátítják az együttélés szabályait, megtanulják tiszteletben

tartani mások igényeit, eltérő külső és belső tulajdonságait. A közösségen belül viszonyítják magukat

másokhoz, alakul belső értékrendjük, helyes önértékelésük. A közösségi nevelés úgy hatékony, ha a

csoport minden tagjának komfortérzete megfelelő. Társas együttműködés közben tanulják meg az

egymás felé fordulást, egymás segítését, vagyis az értelmes szeretetet.

Közösségi nevelésünkben kiemelkedő szerepe van a kooperációs képesség, a kommunikáció és a

konfliktusmegoldó képesség fejlesztésének, mivel ezen képességek kialakulásának intenzív szakasza

éppen az óvodás korra tehető. Mindezen tulajdonságok kialakításához nagy segítséget nyújt a

dramatikus játék. A közösségi nevelésnek másik fontos módszere, eszköze a hagyományok ápolása,

továbbadása. Hagyományos ünnepeink, közös tevékenységeink, az együttesen megélt élmények

öröme, fegyelmező ereje, személyiségalakító hatása által segítik céljaink elérését.




Tel.: 226-0353


OM:034772

23

ANYANYELVI,AZ ÉRTELMI FEJLESZTÉS ÉS NEVELÉS MEGVALÓSÍTÁSA

Célunk:

Minden feladatot, tevékenységet áthatva segítse a gyermek önbizalmának kifejlődését,

kifejezőképességét, szociális kapcsolatainak kialakítását és segítse elő a gyermek zökkenőmentes

iskolai beilleszkedését.

Feladataink:

- a példamutató, tiszta és szép beszéd, mely mintát nyújt s ösztönzést ad a kisgyereknek a

beszédre

- a gyerek anyanyelvi fejlettségét kísérje figyelemmel, fontos a beszédhibák felismerése, és

kiszűrése

- képessé tenni a gyermeket arra, hogy tudjanak másokat is meghallgatni

- a gyermek folyamatos szókincsének bővítése

- az óvónő kérdéseivel ösztönözze beszédre a gyermeket

A nyelvi, kommunikációs nevelés az óvodai élet összes tevékenységformáját átható és átszövő

feladatrendszer.

Ideális esetben az anyanyelvi nevelés a családban kezdődik. Csak a családi háttérrel összefonódva

képes az intézményes nevelés a kommunikáció eredményes fejlesztésére.

A nyelvi, kommunikációs nevelés egységes, megbonthatatlan folyamat, mert magába foglalja a

gondolkodás tartalmát s annak akusztikus megjelenítését is.

A fő feladatkörök szétválaszthatók ugyan, de gyakorlati fejlesztésük csak együtt, egységesen végezhető

el. Az elemi nyelvi résztevékenységek és fejlesztő gyakorlatok épüljenek bele a gyermekek napi

nyelvhasználatába az élőbeszéd, a szövegalkotás természetes folyamatába.

Az anyanyelvi nevelés magába foglalja a nyelvi /verbális/ és a nem nyelvi /nonverbális/

kommunikációt. A nyelvi formák a társas kapcsolatokban, a gyakorlati tevékenységben, a

gondolkodásban, a tájékozódásban betöltött, egyre magasabb rendűvé váló funkciók alapján

gazdagodnak és differenciálódnak.




Tel.: 226-0353


OM:034772

24

Az óvodában alakítsuk ki a nyelvi érintkezés alapvető formáit, fokozatosan kapcsoljuk be a beszédet a

gyermekek tájékozódó, gondolkodó és gyakorlati tevékenységének irányításába. Akkor leszünk igazán

eredményesek, ha a gyermek részese a cselekvésnek, ha látja az események menetét, összefüggéseit,

ha a beszéd tartalma élményszerű a számára.

A felnőttek társas kapcsolatainak játékos utánzása ugyancsak élményforrás a beszédképesség

fejlesztéséhez.

Az óvodában olyan szituációkat kell létrehozni, amelyeket a gyermek megfigyelhet, ismereteket

szerezhet, újdonságokat fedezhet fel, ezekről beszélhet, de kérdéseket is tehet fel a felnőtt

környezetéhez. A kérdések soha ne maradjanak válasz nélkül!

Az óvónőnek állandó kapcsolatot kell teremtenie, a beszéd, a szemlélet és a cselekvés között.

Valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő ösztönző

környezetet kell biztosítanunk.


● a gyermekek figyelnek, értik a beszédet, képesek a feltett kérdésre értelemszerűen válaszolni,

● szókincsük megfelelő ahhoz, hogy saját gondolataikat, érzelmeiket kifejezzék,

● bátran és szívesen beszélnek, beszédük érthető, folyamatos, szófajokat, különböző

mondatfajtákat, mondatszerkezeteket használnak, képesek önálló mesemondásra, összefüggő

beszédre,

● képesek összefüggően, összetett mondatokban, a magyar nyelvnek megfelelő ritmusban,

lendülettel és hangsúllyal beszélni,

● jó a légzéstechnikájuk, tisztán ejtik a hangzókat,

● kialakul a beszédfegyelmük,

● kialakult az auditív zártság, az auditív ritmus, képesek hangzókat kiemelni, elkülöníteni,

● folyamatosan fejlődnek a gyermekek tanuláshoz szükséges kognitív képességei,

● ismereteik vannak környezetükről,

● képesek megérteni a felnőttek és társaik beszédét, azokra értelmes válasszal reagálni, újabb

gondolatokat elindítani, viselkedésük tükrözi az egymás figyelmes meghallgatásának

illemszabályát,

● a kapott feladatokat megértik, önállóan teljesítik,

● kialakul a szándékos figyelmük, képesek a figyelemmegosztásra, összpontosításra,

megbízhatóvá válik az emlékezetük,




Tel.: 226-0353


OM:034772

25

● felismerik az elemi ok-okozati összefüggéseket, rész-egész viszonyát, tevékenységeikben

gyakorolják,

● gondolkodásuk fejlettségi szintje eljut az elvont, fogalmi gondolkodásig, kialakul

problémamegoldó és kreatív gondolkodásuk,

● kialakul a szabálytudatuk, felelősségtudatuk,

● a tevékenységekben eszközhasználatuk kreatív, önálló,

● megjelenik a siker, mint motiváló erő.

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK ALAPELVEI

HETIREND, NAPIREND

Célunk:

A gyermek egészséges testi és szellemi fejlődését, egyéni fejlődési ütemét szem előtt tartva és ebből

kiindulva tervezzük meg a tevékenységeket.

Feladatunk:

- éves nevelési tervkészítés

- heti rend és napirend összeállítása

- a gyermek fejlődését, megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése /Fejlődési napló /

- nevelőmunka értékelése évente

A tervezés kiinduló pontja a gyermekcsoport. A cél és feladatok ismeretében a fejlesztést hosszútávra

gondoljuk át. Az óvodapedagógus dönti el, hogy mit és hogyan kíván megtervezni. A nevelés a teljes

nevelési folyamatban zajlik és a gyermek óvodába lépése pillanatától a hazamenetelig, ezért

ugyanolyan fontos minden időszak. A nevelés egészét a helyi lehetőségek alapos ismeretében

gondoljuk át. A tervezést mindig előzze meg az anyaggyűjtés, melyhez célszerű ötlettárat összeállítani.

A teljes nevelési folyamat átgondolása az óvodapedagógus számára alapvetően fontos még akkor is,

ha jelentős mértékben, kívánunk építeni a spontán gyermeki ötletekre, a gyermek meglévő

tapasztalataira. A tervezésnél nem az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal,

sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt

alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg. Az




Tel.: 226-0353


OM:034772

26

óvodapedagógus önállósága messzemenően érvényesül a tervezés kivitelezése során. A tervezés

éppen olyan önálló és kreatív munka, mint az anyaggyűjtés, a tevékenységek átgondolása, vagy az

anyag rendezése. A napirend biztonságot, támpontot ad, és állandóságot jelent a gyerekek számára.

A napirend keretei: a korosztálynak megfelelő tevékenységek

A környezet feltételei: óvodánk épületének sajátosságai bizonyos mértékben korlátozzák a napirend

összeállítását. Az óvónői közösség fokozott egymásra figyelése és együttműködése toleranciája

nélkülözhetetlen a napi élet során.

Hetirend

A heti rend a napi tevékenységek és a megvalósítandó feladatok kerete. Tervezésénél figyelembe

vesszük az óvodai körülményeket, a gyermekcsoport összetételét, fejlettségét. (A csoportszoba

szűkösségének ellensúlyozása érdekében heti rendszerességgel a BMTE Sportpályára járnak középső-

és nagycsoportos óvodásaink mozogni.)

Összeállításánál arra figyelünk, hogy jusson elegendő idő, a gyermekek által végzett párhuzamos

tevékenységekre, valamint az óvodapedagógusok által felkínált növekvő időtartamú (5-35-perces)

csoportos foglalkozásokra, a gyermeki tevékenységekre, kezdeményezésekre, az ötletek

meghallgatására stb. Csoportszobáink átjárhatóságából adódóan különböző programok adta

lehetőségek kapcsán a gyermekek átlátogathatnak a másik csoportba .Ez is elősegíti a differenciált

fejlesztést .A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a gyermekek életének

észrevétlen szabályozója legyen.

Elveink:

● A heti rend elsősorban az óvodapedagógusok munkáját segíti abban, hogy nevelőmunkájukat a

folyamatosság, a rendszeresség, a tudatosság és a fokozatosság elve szerint végezhessék.

● A ciklusokban a tartalmi egység elvei alapján, komplex módon jelennek meg a tevékenységi

formák.

● Naponta lehetőséget biztosítunk párhuzamosan végezhető tevékenységekre: étkezésre,

gondozási tevékenységre, mozgásra, éneklésre, vizuális tevékenységre, verselésre, mesélésre

a választhatóság elve szerint.

● A gyermekeknek naponta szükségük van szervezett játékos mozgásra, heti egy alkalommal

minden csoportban kötelező mozgást kell szervezni.

● A gyermekeknek megadjuk a lehetőséget, hogy a megkezdett témát, tevékenységet kedvük

szerint folytathassák a hét folyamán.




Tel.: 226-0353


OM:034772

27

Napirend

A napirend kialakításánál figyelembe vesszük a következőket:

● a helyi sajátosságokat, szokásokat, igényeket,

● a gyermekek egyéni szükségleteit, mozgásigényét, alvásigényét,

● elegendő időt biztosítunk az étkezésekre és a gondozási feladatokra.

Elveink:

● A napirendet úgy szervezzük, hogy kellően rugalmas és folyamatos legyen

● A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége, a játék kapja.

● Óvodai életünk szervezésében a gondozási feladatoknak kiemelt szerepük van, az

óvodapedagógusok ezekben a feladatokban is nevelnek, együttműködve a dajkával.

● A napirenden belül rugalmasan figyelembe vesszük az egyes tevékenységek időigényét, az

évszakok változását, a gyermeki tevékenységek fejlődését.

● Fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink minél többet játszhassanak, sürgetés nélkül minden

tevékenységüket befejezhessék, megfelelő mennyiségű időt tölthessenek szabad levegőn. A

gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósul

tevékenységek végzésének zavartalanságát.

● Napirendünkkel biztosítjuk a fejlődéshez szükséges biológiai és pszichológiai feltételeket, az

aktív és passzív pihenés életkornak és egyéni szükségletnek megfelelő váltakozását.

● Főbb kereteit mindig megtartjuk a gyermekek tájékozódása, a szokások alakulása érdekében.




Tel.: 226-0353


OM:034772

28

Napirend szeptember 1-jétől május 31-ig

A tevékenység

kezdete és vége

A tevékenység megnevezése

Érkezéstől-1150-ig

Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, egyéb szabadon

választott tevékenység, testápolási teendők elvégzése, folyamatos

tízórai, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységben

(5-35perces csoportos foglakozás során) megvalósuló tanulás,

mindennapi testnevelés, testápolási teendők elvégzése, öltözködés,

udvari játék - élményszerzés a szabadban.

1150-13h-ig

Öltözködés, testápolási teendők elvégzése, étkezés előkészítése,

ebéd, testápolási teendők elvégzése, pihenés előkészítés.

13h-hazamenetelig

Mindennapi mese, pihenés, egyéni szükséglethez igazított

folyamatos felkelés, testápolási teendők elvégzése, uzsonna,

párhuzamos tevékenységek: szabadjáték, egyéb szabadon választott

tevékenység, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység




Tel.: 226-0353


OM:034772

29

Nyári napirend június 1-jétől augusztus 31-ig

A tevékenység

kezdete és vége

A tevékenység megnevezése

Érkezéstől-1150-ig

Párhuzamos tevékenységek: szabad játék, egyéb szabadon

választott tevékenység, testápolási teendők elvégzése, folyamatos

tízórai, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenység,

mindennapi testnevelés, testápolási teendők elvégzése, öltözködés,

udvari játék – jó idő esetén testedzés (fürdés),

1150-13h-ig

Öltözködés, tisztálkodási teendők elvégzése, étkezés előkészítése,

ebéd, testápolási teendők elvégzése, pihenés előkészítése.

13h-hazamenetelig

Mindennapi mese, pihenés, egyéni szükséglethez igazított

folyamatos felkelés, testápolási teendők elvégzése, uzsonna,

párhuzamos tevékenységek: játék a szabadban egyéb szabadon

választott tevékenység, az óvodapedagógus által kezdeményezett

tevékenység

AZ ÓVODA DOKUMENTÁCIÓI, A NEVELÉS TERVEZÉSE ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS

Az óvodai nevelés tervezéséhez szükséges dokumentumok:

Az Alapprogram

↓

A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Pedagógiai Programja

↓

A Szivárvány Tagóvoda Pedagógiai Programja

↓

Az óvodavezető és tagóvoda-vezető éves munkaterve.

↓




Tel.: 226-0353


OM:034772

30

Az Egyesített óvoda és tagóvodák munkaközösségeinek terve.

↓

A csoportos foglakozásban megvalósuló tanulás terve

↓

A tagóvodák csoportonkénti. nevelési, gondozási, tanulási terve (csoportnapló)

↓

A tagóvodákban a gyermekek fejlődésének nyomon követő dokumentációja.

Célunk:

A gyermekek egészséges testi és szellemi fejlődését, egyéni fejlődési ütemét szem előtt tartva a

feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a tevékenységi köröket.

Óvodapedagógusi feladataink a nevelés tervezése területén:

● A tervezés kiindulópontjának a gyermekcsoportot tekintjük.

● A nevelés egészét a helyi lehetőségek alapos ismeretében gondoljuk át.

● A nevelés a gyermek óvodába lépése pillanatától a hazamenetelig zajlik, ezért mindegyik

időszak ugyanolyan fontos.

● A tervezést mindig megelőzi az anyaggyűjtés, amelyhez ötlettárat állítunk össze.

● A teljes nevelési folyamat átgondolása számunkra alapvetően fontos, ugyanakkor jelentős

mértékben kívánunk építeni a spontán gyermeki ötletekre, a gyermek meglévő tapasztalataira.

● A tervezés során a sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a

hangsúlyt.

Az éves nevelési, gondozási terv tervezésének fázisai: befogadási-, vissza szoktatási tervet mindenkori nevelési év szeptember 1-ig készítjük el. Értékelés: mindenkori nevelési év október vége, év végi értékelés június eleje.

A tagóvodák csoportonkénti csoportnaplóinak tartalma, a XXII. Kerületi Egyesített Óvoda óvodai csoportnapló vezetésével kapcsolatos eljárásrendjében van rögzítve.1

A cél és feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távra, éves periódusokban gondoljuk át. Az óvodapedagógus dönti el, hogy mit és hogyan kíván megtervezni. Egyáltalán nem teszünk különbséget aszerint, hogy délelőtt vagy délután dolgozik valaki.

1 1Részletesen kidolgozva lásd: Az óvoda működését és a pedagógiai program megvalósulását segítő szabályzatok és eljárásrendek kézikönyvében VII.,

VIII. fejezet, bizonylati albumban, az értékelési feladatok az intézményen belül fejezet, csoportnapló vezetésével kapcsolatos eljárásrend címen)




Tel.: 226-0353


OM:034772

31

A teljes nevelési folyamat átgondolása az óvodapedagógus számára alapvetően fontos még akkor is, ha jelentős mértékben, kívánunk építeni a spontán gyermeki ötletekre, a gyermek meglévő tapasztalataira.

A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés segítségével tervezzük meg.

Az óvodapedagógus önállósága messzemenően érvényesül a tervezés kivitelezése során. A tervezés éppen olyan önálló és kreatív munka, mint az anyaggyűjtés, a tevékenységek átgondolása, vagy az anyag rendezése. A napirend biztonságot, támpontot ad, és állandóságot jelent a gyerekek számára.

A napirend keretei: a korosztálynak megfelelő tevékenységek.

● Az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követjük és írásban rögzítjük, mely

tartalmazza a gyermek fejletségi szintjét, fejlődésének ütemét. A gyermekek érzelmi-szociális,

értelmi, beszéd-, mozgásfejlődésének eredményét is – szükség szerint, de legalább félévenként

rögzítjük. Rögzítjük a gyermek fejlődését szolgáló megállapításokat, intézkedéseket,

javaslatokat is.

Az óvodáskorú gyermekek fejlődési naplójának tartalma:

A gyermekcsoport névsora, fejlesztést végzők neve és munkaköre (logopédus, pszichológus vagy gyógypedagógus stb.).

A gyermekcsoport különböző területen történt mérése, és annak összesítő lapja.

„Gyermekek fejlődéséről a szülők tájékoztatásának nyilvántartása” című lapon félévkor, és év végén dokumentálni kell a szülők tájékoztatását.

A „Nyilvántartó lap a szülők tájékoztatásáról” c. dokumentumban nyilvántartjuk a tájékoztatás idejét./szülői értekezlet, fogadó óra, családlátogatás, stb./

A gyermekek egyéni nyilvántartásának tartalma:

Gyermek neve, jele, gyermek oktatási azonosító száma, óvodába lépésének időpontja/év, hó, nap/

A gyermek anamnézislapja

Környezettanulmányt /a családlátogatás tapasztalatai/, beszoktatás napjai/egy lapon rögzítjük szeptember végén/.

A gyermek fejlődésének nyomon követése, a gyermek összes mérési eredményei az óvodába lépéstől az iskolába lépésig.

„Tájékoztató a gyermek óvodai fejlődéséről, fejlesztési javaslat”, melyet az óvodapedagógusok a nevelési évben két alkalommal írásban rögzítenek és fogadóórán minden szülővel megbeszélik a leírtakat.

„Fejlesztési tervet ”, fejlesztési javaslat alapján. A gyermek fejlesztendő területeit, fejlesztési módszereit és eszközeit jelöljük meg. Év végén a fejlesztés eredményeit, és az esetleges további fejlesztést igénylő területeket határozzuk meg.

A gyermek embert ábrázoló rajzai, melyek minden nevelési év novemberében, illetve áprilisában készültek.




Tel.: 226-0353


OM:034772

32

Szakértői Bizottság felülvizsgálatának megállapításait, javaslatait. Az ellenőrzés – értékelés – mérés

Az értékelés minden oktató-nevelő folyamatban döntő tényező. Az értékelés módja befolyásolja a nevelő és a nevelt közti kapcsolatot, a pedagógiai folyamat hatékonyságát.

A gyermek személyiségfejlődését alapvetően meghatározzák azok a visszajelzések, melyek a környezetétől /társak, szülők, nevelők, / érkeznek hozzá. A legtudatosabb visszajelzéseket óvodai életük legelején az óvodapedagógusoktól kapják.

A következő elvek szem előtt tartása alapfeltétele értékelésünk sikerességének.

Ha az értékelés rendszeresen és következetesen zajlik, a gyermek képessé válik elsajátítani az ellenőrzési, értékelési szempontokat. Több pozitív tapasztalat után már igyekszik eleget tenni az általa is megértett követelményeknek. Ezáltal tevékenységében egyre nagyobb szerep jut az önértékelés szabályozó jellegének.

Természetesen a fent leírtaknak alapvető feltétele, hogy ezeket a szempontokat ne csak megértse, hanem el is fogadja a gyermek. Ez csak akkor lehetséges, ha a követelmények se nem túl magasak, se nem túl alacsonyak. Mindenkor a gyermek életkorához, képességeihez és teljesítményszintjéhez kell igazodni, hiszen csak akkor tudunk a számára is elfogadható elvárásokat megfogalmazni. Segítségünkre van ebben az értékelés formatív, fejlesztő, szabályozó funkciója, amely a tanulás folyamatához, annak korrekciójához ad segítséget, és feltárja a gyermek neveltségi szintjét, amihez fejlesztési terveinket igazíthatjuk.

Az ellenőrzés, értékelés folyamatossága a pedagógiai tevékenység minőségi garanciáját jelenti, főleg ha a pedagógus tudatosan és következetesen épít az ebből nyerhető információkra.

Minél különlegesebb pedagógiai bánásmódra van szüksége egy gyereknek, annál jobban ügyelni kell az értékelés módjára. Óvodánk magáévá tette és pedagógiai programjában fel is vállalta az integrált nevelés eszméit. Magatartászavaros gyerek bevonása az értékelésbe még nagyobb jelentőséget kap. Különleges bánásmódot Igénylő gyermeke esetében az önértékelés, önérvényesítés realitását kell megmutatnunk, egy egészséges „énkép” kialakítását elősegítenünk, a már esetlegesen kialakult gátlásokat felszabadítanunk. Mindez az értékelés minősítő jellegének háttérbe szorításával, és az ösztönző, motiváló jelleg előtérbe helyezésével érhető el. Az egyéb indokok miatt hátrányos helyzetű tanulóink értékelésénél is alapvető az alapos, minden részletre ügyelő és kiterjedő, megfontolt, világos minősítés. Csak ez a kifinomult értékelési rendszer teszi lehetővé, hogy a folyamatban résztvevő valamennyi szereplő elégedett és sikeres legyen.

Az ellenőrzés - értékelés a pedagógiai tevékenység szerves része, melynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben: ösztönzést ad, fejleszti a felelősségérzetet és önértékelő képességet, önnevelésre késztet.

Az objektív, igazságos értékelés előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer. Ugyanakkor a gyermeket önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell.

Az értékelés a gyermekeket egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható maximumot nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, legyen a bizalomra építő.

Szükség van arra, hogy a gyerek korlátok között nőjön fel, világos és érthető irányelvek kellenek, csak az nem mindegy, hogy e korlátok kiépítéséhez milyen eszközöket alkalmazunk.

A gyermekek fejlődésének nyomon követése, rögzítése a fejlettségmérő lapok alkalmazásával történik. Az Egyesített Óvodában számítógépes program segíti az adatok gyűjtését és feldolgozását. A program megfigyelési szempontjai abban segítik az óvodapedagógust, hogy az óvoda mindennapi életében, a




Tel.: 226-0353


OM:034772

33

szabad és szervezett foglalkozások alkalmával felfigyeljen a gyermek jellegzetes viselkedésmódjaira. A megfigyelési szempontok segítségével könnyen kiszűrhetők a Különleges bánásmódot igénylő gyermekek, és a szükséges támogató nevelés egészen korán elkezdhető. Ezek a fejlettségmérő lapok a gyermeki fejlődés folyamatának magragadását teszik lehetővé az óvodába lépéstől, az óvodáskor végéig.

A gyermekek megfigyelésének fő területei: o Gyermekek testi fejlettsége, mozgásfejlettsége o Érzelmi, erkölcsi magatartásuk, tulajdonságaik, szociális érettségük o A nyelvi kifejezőkészségük, kommunikáció fejlettsége o Értelmi képességeik (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás)

A program 10 tevékenységi területen méri a gyermekek fejlődését. Mindegyik tevékenységi terület 5-5 kritériumból áll. Tevékenységi területek:

o Egészséges életmód alakítása o Anyanyelv fejlesztése, mesélés-verselés o Ének-zene, énekes játékok, gyermektánc o Rajzolás, festés, mintázás, kézimunka o Külső világ tevékeny megismerése o Tanulás o Érzelmi-, erkölcsi-, és közösségi nevelés, szocializáció o Munka jellegű tevékenységek o Játék o Mozgás

A fejlettségmérő lapok olyan szempontokat és feladatsorokat tartalmaznak, amelyek idegélettani, fejlődéslélektani megalapozottságúak, de a gyermek mindennapi tevékenységében előfordulók, az óvodapedagógus által játékosan mérhetők. Rutinos teljesítésük csak óvodáskor végére várható el, illetőleg az iskolai érettség, alkalmasság csak a rendszeres, jó megoldások birtokában állapítható

meg. A mérés lehetőség szerint természetes helyzetben – a feladathelyzetben – alkalmazott megfigyelésen alapuljon, esetenként játékos egyéni vizsgálaton.

A fejlettségmérő lapok kitöltése, vezetése elősegíti a problémák korai felismerését. Így már 3-4 éves korban képet kaphatunk arról, hogy a gyermekek közül kik azok, akik várhatóan lassabb ütemben fognak fejlődni. A fejlődési ütemre, lemaradásra vagy éppen a tehetségre utaló jeleknél az óvodapedagógusnak lehetősége van arra, hogy az egyes gyermekeknél a lemaradt területek fejlesztését megcélzó játékokat beépítse a gyermekkel való egyéni játékos foglalkozásokba, vagy a csoport nagyobb részénél felfedezett hiányosságok korrigálására célzott játékokat, foglalkozásokat tervezzen.

Az értékelés és elemzés alapján történik a további feladatok meghatározása, melyek alapján intézkedési illetve fejlesztési tervet készítünk akár a felzárkóztatás, akár a tehetséggondozás érdekében.2

2 2Részletesen kidolgozva lásd: Az óvoda működését és a pedagógiai program megvalósulását segítő szabályzatok és eljárásrendek kézikönyvében VII.,

VIII. fejezet, bizonylati albumban az értékelési feladatok az intézményen belül fejezet, a gyermek fejlődésének nyomonkövető mérési program címen)




Tel.: 226-0353


OM:034772

34

A nagyobb lemaradásoknál mindenképpen igénybe kell venni a Pedagógiai Szakszolgálatok szakembereinek segítségét, speciális szakértelmét.

A jutalmazás, fegyelmezés elvei

A jutalmazás célja minden esetben a helyes magatartás, kiemelkedő teljesítmény megerősítése, honorálása. A jutalmazás akkor hatékony, ha közvetlenül a kívánatos viselkedés után alkalmazzák. A jutalmazás rendkívül nagy motiváló erő főleg kisgyermekkorban, éppen ezért helyes mértékkel és jó időben kell alkalmazni.

A büntetés akkor működik, ha szakszerű, ha célja a nem kívánt viselkedés belsővé válásának megakadályozása, és a gyermek helyes irányba terelése.

Az interperszonális kapcsolatrendszerek csak egymás elfogadásával fejlődhetnek, épp ezért a gyerekkel úgy kell bánni, mint akinek joga van részt venni saját élete alakításában. Azt kell elérni, hogy az általunk értéknek tartott mintákat ő is értékesnek, beépítésre érdemesnek tartsa, hogy ne mi fegyelmezzük kívülről, hanem ő igényelje a belső fegyelmezettséget.

A személyiség fejlődőképességének hiánya, ha valaki túlzottan igényli az irányítást. Az ilyen gyerekek nem akarnak felnőni, nem akarják vállalni a döntésekkel járó felelősséget. Azzal, hogy elfogadják az irányítást, kibújnak a döntés felelőssége alól, megmaradva abban a gyermeki állapotban, mikor még nem az ő terhe volt eldönteni mi helyes és mi nem. A személyiség fejlődésének fontos lépése, ha valaki vállalni akarja saját életének alakítását. Ezt akkor tudja megtenni, ha megpróbál utánozni valakit, aki fegyelmezett, önfegyelmében hiteles, tekintélye tudásából, bölcsességéből fakad. Az óvodában minden felnőtt minta és modell, a gyermekek viselkedésének alakulásában.

“Amikor elérjük céljainkat nem az a jutalom, amit kapunk,

hanem az, amivé közben válunk.” (Andrew Matthews)

Hitvallásunk:

Az óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg.

Az értékelés fontos közösségalakító tényező.

Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás, melyekkel megerősíthetőek a gyermeki magatartás helyes megnyilvánulásai, kialakíthatóak a pozitív motivációk.

Jutalmazásnál figyelembe vesszük az egyéni erőfeszítéseket, az „első sikerek" megszületését, a fejlődést.

Az óvodában a legegyszerűbb és legfontosabb jutalmazás a figyelem és a dicséret. Alapelveink:

A jutalmazásnál mindig figyelembe vesszük a gyermekek életkorát: minél kisebb a gyermek, a jutalom annál személyesebb jellegű, kifejezi konkrétan a szeretetünket. (pl. a gyermek megsimogatása, megölelése...)

A jutalmazásunk mindig a cselekvés mértékével arányos, átgondolt, tényleges erőfeszítésért járó dicséret, elismerés.

A jutalmazás a cselekvés-tevékenység után közvetlenül történik.

Azt a viselkedést jutalmazzuk, amit meg akarunk erősíteni. Célunk:




Tel.: 226-0353


OM:034772

35

Az óvodai nevelésünk céljai által közvetített értékek megerősítése.

A gyermekek viselkedéskultúrájának alakítása: a jutalmazás tevékenység- és magatartásszabályozó funkciójának érvényre juttatása.

A jutalmazás formái:

A gyermektől elvárható jobb teljesítményért egyéni dicséret, jutalom jár.

A gyermekcsoporttól elvárható jobb teljesítményért a közösséget csoportos dicséretben, elismerésben lehet részesíteni.

Dicséret: személyes jellegű szeretet kifejezésétől egészen a példaként való kiemelésig. Metakommunikációs eszközök:

Simogatás, cirógatás

Ölelés

Ölbe vétel

Megerősítő pillantás

Elismerő mosoly

Elismerő tekintet

Fejbólintás

Megtapsolás Verbális eszközök:

Személyre szóló dicséret

Csoport előtti dicséret, elismerés, megerősítés, bátorítás, ösztönzés, biztatás, példaként kiemelés

Az egész óvodai közösséget érintő események után (sportverseny, rajzverseny.) az egész óvodai közösség előtt dicséret, elismerés szóban, illetve kisebb jutalommal

Megelőlegezett bizalom (tudom, hogy te meg tudod csinálni, ügyes vagy…)

Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzése, értékelése Az ellenőrzés célja: Az óvodában folyó pedagógiai gyakorlat segítése, fejlesztése annak feltárása, hogy milyen mértékben közelítettük meg a Pedagógiai Programban kitűzött célokat, feladatokat. Az ellenőrzés, ÉRTÉKELÉS a feladatok rendszeres, hibátlan és színvonalas teljesítésére irányul. A szakmai-pedagógia munka ellenőrzése kiterjed:

A Pedagógiai Programban kitűzött célok teljesítésére és a feladatok megvalósítására

Az óvoda éves munkatervében foglalt feladatok végrehajtására;

A gyermekek neveltségi szintjének, az iskolai alkalmasság követelményeinek megfigyelésére;

A szakmai dokumentumok ellenőrzésére Az ellenőrzésen részt vesz a tagóvoda vezető, szakmai munkaközösség-vezető, a mérés-értékelés munkaközösség vezető (teljesítményértékeléskor). /Ha az ellenőrzés tárgya a dajkára is kiterjed, akkor ő is részt vesz az ellenőrzési folyamatban./ Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése




Tel.: 226-0353


OM:034772

36

A pedagógus önértékelés célja Az értékelt személyek fejlődésének elősegítése. Iránymutatás ahhoz, hogy egyéni céljai és az

intézmény elvárásai összhangban legyenek

Az értékelés a teljesítmény mennyiségi jellemzőinek összegezése. (Az értékelés szembesít az eredményekkel és a hiányosságokkal.)

A nevelőmunka értékelésének folyamata

A csoportlátogatást követő elemzésben és értékelésben mindazok részt vesznek, akik az ellenőrzés során jelen vannak.

A gyakorlati munka elemzésekor elsődleges szempont az önálló munka tiszteletben tartása, a pozitívumok megerősítése és az elfogadott elvek számonkérése, amit a Pedagógiai Program összegez.

Az ellenőrzött óvodapedagógusok önértékelését – ami az ellenőrzési tervben megfogalmazott szempontok alapján történik – követi a résztvevők elemzése, értékelése, majd ezt követően kerül sor az óvodavezető véleménynyilvánítására.

A csoportlátogatást követően, már az ellenőrzési folyamaton kívül, az óvodavezető – figyelembe véve a partnerek elégedettségét – meghatározott időszakonként, illetve havi megbeszélések keretében, majd félévkor és év végén is értékeli az óvodai nevelőmunka eredményességét, a dolgozók tevékenységét.

Az óvodapedagógusok a nevelési év végén, megadott szempontok alapján, az egész évi tevékenységüket értékelik. A nevelési év értékelése alapján születik meg az a testületi állásfoglalás, ami megadja a következő év ellenőrzési tevékenységének alapvető szempontjait.

Mit értékelünk: - Az óvodai csoportok dokumentumait - A pedagógiai gyakorlatot - A Pedagógiai Program megvalósulását a mindennapi nevelőmunkában

Ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok az óvodában

Vezetői ellenőrzés értékelési rendszere

Az óvodában folyó nevelőmunka ellenőrzése

Az ellenőrzés és értékelés írásbeli dokumentumai

A szakmai pedagógiai munka ellenőrzése, nevelőmunka ellenőrzésének folyamata

Az óvodában folyó ellenőrzések területei

Az óvodai csoportok dokumentumainak ellenőrzés

A pedagógiai gyakorlat ellenőrzése

A Pedagógiai Program megvalósulásának ellenőrzése

Külső ellenőrzés

Az intézmény működésének értékelése

Az intézmény működésének javítása és fejlesztése

Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése

Az önértékelés célja

A nevelőmunka értékelésének folyamata

Az óvodában folyó nevelőmunka értékelése

Az óvodai csoportok dokumentációjának értékelése

A pedagógiai gyakorlat




Tel.: 226-0353


OM:034772

37

A Pedagógiai Program megvalósulásának értékelése

A nevelőmunka mérési rendszere

A gyermekek fejlettségének mérése

A gyermekek megfigyelésének fő területei

Feladatok a gyermekek mérésével kapcsolatban

Az intézmény működésének mérési rendszere

Az intézkedési terv és az intézményi munkaterv

A partnerkapcsolatok irányítása, koordinálása

Az intézményi működés belső rendje

Emberi erőforrások biztosítása fejlesztése

Kiválasztási és betanulási rend Továbbképzési rendszer működtetése

Teljesítményértékelés fogalma, tartalma, céljai

Ösztönző rendszer működtetése

Egyéb erőforrások biztosítása és hatékony felhasználása

Gazdasági erőforrások biztosítása

Eszközök, felszerelés, épületbiztosítás, munkakörnyezet biztosítása

Az intézmény működtetése

Beszerzési terv készítése

Gazdasági és pénzügyi folyamatok3 Az óvoda – írásban történő – éves beszámolójának szempontjai:

Program célok megvalósítása érdekében végzett tevékenység

Egészségnevelés, környezeti nevelés céljainak teljesítése

Az éves munkaterv feladatainak teljesítése

Szülői elégedettség adatok és azokból következő fejlesztések

Gyermeki elégedettség adatok és azokból következő fejlesztések

Pedagógusok és munkájukat segítő alkalmazottak elégedettség adatai és azokból következő fejlesztések

Tehetséggondozás érdekében végzett tevékenységek és azok eredményei

Felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységek és azok eredményei

Dokumentált „csoportlátogatás ” tapasztalatai

A vezető ellenőrző tevékenységének tapasztalatai

Továbbképzéseken szerzett kompetenciák hasznosítása

Külső szakmai ellenőrzés eredményei és azokból következő fejlesztések

Pedagógus életpálya modell: minősítések eredményei, és azokból következő fejlesztések

az óvoda kapcsolatrendszerének értékelése, különös tekintettel a családok és a fenntartó irányába

3 Részletesen kidolgozva lásd: Az óvoda működését és a pedagógiai program megvalósulását segítő szabályzatok és eljárásrendek kézikönyvében VII.,

VIII. fejezet, bizonylati albumban az értékelési feladatok az intézményen belül fejezetben




Tel.: 226-0353


OM:034772

38

AZ ÓVODA KAPCSOLATAI

Célunk:

Eredményes együttműködésre törekvés valamennyi érdekelt féllel a gyermekek érdekeit elsődleges

szempontként kezelve.

Kapcsolataink fő irányai:

- óvodába járó gyerekek és szüleik

- szakmai kapcsolatok

- fenntartó önkormányzattal való kapcsolat

ÓVODA ÉS CSALÁD KAPCSOLATA

Az óvodai nevelés a szoros családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

Ennek feltétele a családdal való együttműködés. Az együttműködés formái változatosak, a személyes

kapcsolattól a különböző rendezvényekig magukban foglalják azokat a lehetőségeket, amelyeket az

óvoda, illetve a család teremt meg. Az óvodapedagógus figyelembe veszi a családok sajátosságait,

szokásait. Az együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot, azaz a segítségnyújtás

családhoz illesztett megoldásait.

Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az óvodába lépés előtt, az óvodai élet

során és az óvodai élet után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében.

A gyermek megismerése a családi környezetben való ismerkedéssel kezdődik, az óvodába jelentkezés

után. Következő lépés, az óvodával szembeni elvárások tisztázása. Az elvárások ismeretében teremtjük

meg az elvárások és lehetőségek összhangját.

A szülőkkel való kapcsolattartás alapja a rendszeres informálódás, figyelem a mindennapokban

elhangzó jelzésekre, megjegyzésekre. Ezek feldolgozása, figyelembe vétele kiegészítve az

elégedettségmérő lapok értékelésével útmutatást ad a nevelőmunka további alakítására.




Tel.: 226-0353


OM:034772

39

A családdal való együttműködés formái:

A szülői szervezet,évente két alkalommal,vagy rendkívüli esetben megbeszélést/értekezletet tart

− A szülői szervezet vezetője képviseli óvodánkat a XXII.Kerületi Egyesített Óvoda által tartott

SZK értekezleten, és átadja az információkat. (szülők híradója,szülői értekezlet)

− A család-óvoda rendezvényei a szülők segítségével, ötleteik alapján valósulnak meg.

− Nyitott családi rendezvényeink:, Család-óvoda közös kirándulása,Befogadó nap, karácsonyi

hangverseny,Szivárvány nap

− Családlátogatások , nyílt napok,nevelési nézetek összehangolása.

− A kicsik befogadása, beszoktatása idején, a gyermek egyéni igényének megfelelően a szülő

jelen lehet a csoportban – anyás beszoktatás

− ,,Befogadó nap” a kiscsoportos gyermekek és szüleik tiszteletére.

− Föld Napon szülő – gyermek - dolgozók közös kertészkedése, fák, cserjék és virágok ültetése.

− Fogadó órák tartása, előre jelzett és egyeztetett időpontban a gyermekek fejlődéséről.

− Napi kapcsolat, aktuális információ cserék óvodapedagógus és szülők között

− Megbeszélt időpontban a szülő megfigyelést tehet a csoportban gyermekével kapcsolatban.

− Szülői értekezletek – új gyermekeknek júniusban, iskolába kerülőknek februárban,

− Óvodai szintű programok szervezése - kirándulások, kerékpártúra,bográcsozások….

− Programokról, eseményekről folyamatos tájékoztatás a csoportok faliújságjain

SZAKMAI KAPCSOLATOK

- Tagóvodák közötti szakmai együttműködés, tapasztalatszerzés

- Kerületi szakmai munkaközösségek

- Szakszolgálat

- Utazó gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus

- Logopédusok

- Bölcsődék

- Iskolák

- Óvodaorvos,védőnő




Tel.: 226-0353


OM:034772

40

- Sportintézmények (BMTE,Hajós Alfréd Tanuszoda)

- Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő

- Közművelődési intézmények (rendszeres könyvtárlátogatás, múzeumok,színház)

Szakmai kapcsolatok a továbbképzések során:

- Kerületen kívüli óvodákkal való kapcsolat

KAPCSOLAT A FENNTARTÓVAL

A kapcsolat a fenntartóval elsősorban a vezető feladata. A helyi programba beépítettük a fenntartó által

megfogalmazott igényeket. Nyitottá tesszük a fenntartó felé óvodánkat, így tudjuk őket megnyerni az

óvodánk szakmai célkitűzéseinek megvalósításához.

AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGI FORMÁI

JÁTÉK

A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült

gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a

szükség és igény szerinti együttjátszásával, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt

reakcióival éri el.

Célunk:

A játékban az érzelmi-, akarati élet tulajdonságai, a társas kapcsolatok, az érzelmi képességek komplex

módon fejlődnek. A játék öncélú, örömszerző, megismerő, a megszerzett ismeretek alkalmazására

irányuló tevékenység. A játék feltételeinek megteremtése egyben alapja a fejlesztő lehetőségeknek.

Mindehhez szükséges egy biztonságos, derűs, szeretetteljes, nyugodt légkör, amely a pszichikus

kiegyensúlyozottságot, az örömszerzést biztosítja. A megismerő tevékenység során fontos, hogy az

óvónő biztosítsa az önálló tevékenység lehetőségét, állandó és ideiglenes játszóhelyeket alakítson ki,

és nyújtson elegendő élményszerző alkalmat. A megszerzett ismeretek alkalmazása önálló

tevékenységben, együttjátszás során, folyamatos játékidő szervezésével, a képességfejlesztést

szolgáló eszközök biztosításával, felkínálásával történik.




Tel.: 226-0353


OM:034772

41

A játékhoz szükséges feltételek biztosítása:

A. Nyugodt légkör kialakítása

A szeretetteljes, szabad, alkotó légkör jó alapot biztosít az önálló játék kibontakozásához. A zavartalan

alkotó játék a gyermekek magatartáskultúráját is fejleszti. A helyes magatartási szabályok elsajátítása

és betartása teremti meg a nyugodt légkört a játékhoz.

A szokásokat, szabályokat 3-4 éves korban kell megalapozni, amelyeket 5-6-7 éves korban már

önállóan is képesek betartani. A csoportszobában az óvónő ne várja el az öncélú, kínos rendet, de a

játék befejeztével a gyermekek tanulják meg, hogy mindent a helyére kell visszarakni.

B. Megfelelő idő a játék számára

A napirend készítésénél fontos elv, hogy a tevékenységek ne aprózódjanak el, a gyerekek játékideje

minél hosszabb maradjon. Ezt a célt jól szolgálja a folyamatos napirend, mellyel kiküszöbölhető a

felesleges szervezés.

A kötetlen kezdeményezés szervezése az elmélyült játékot ne zavarja meg. Kisebbeknél különösen

fontos a megszakítás nélküli játékidő, mert nehezen kezdik el a játékot, többfélébe is belefognak, míg

végül a játék tartósan leköti a figyelmüket.

A nagyobbak számára is elegendő időt kell biztosítani, mert játékuk összetettebbé, sokszínűbbé válik,

egy-egy játéktémát napokig is képesek folytatni. Többféle tevékenységgel is foglalkoznak (pl. rajzolás,

mintázás, bábozás stb). A barkácsolás beépülése a játékba hosszabb időt igényel.

C. Megfelelő hely biztosítása

A játékhoz állandó és ideiglenes játszóhelyeket, kuckókat kell létrehozni. A gyerekeket a játszóhelyek

önálló megválasztására, kialakítására kell nevelni. A játék igénye szerint rendezzék át a csoportszobát,

a berendezési tárgyakat /asztalok, székek stb./ is beépíthetik játékukba. A játszóhelyek változtatása

színesíti játékukat, fenntartja érdeklődésüket, fejleszti fantáziájukat. A megváltozott játszóhely új




Tel.: 226-0353


OM:034772

42

vonással gazdagítja a gyermekek játékát. Az óvodapedagógus szabadítson fel nagyobb helyett a

csoportszobában a gyerekek mozgásigényének kielégítésére.

A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása

A játékszerekkel szemben támasztott követelmények:

- segítsék elő az elmélyült játékot

- motiváló, fejlesztő hatással rendelkezzenek

- az aktuális játék igényhez a készletek folyamatos bővítése

- könnyen tisztíthatóak, ízlésesek esztétikusak legyenek

- kerüljenek előtétbe a természetes alapanyagú játékok

- ne okozzanak balesetet.(EU biztonsági előírásnak megfelelő játékeszközök)

- kiegészítő játékeszközök készítéséhez anyagok és eszközök biztosítása

- legyen mozgásos játékszer a csoportszobában is

Az óvodapedagógus tudatosan nevelje a gyerekeket arra, hogy a játékszereket sokoldalúan használják

fel. Elismeréssel, dicsérettel ösztönözze őket, ha egy-egy játékszert ötletesen használnak. Így

fejleszthető a gyermekek alkotó gondolkodása. A játékszerek szabad használata közben is fontos

szabályokat kell a gyerekeknek betartani. Ne rongálják a játékszereket, kérjék el egymástól, köszönjék

meg, a játék befejezése után rakják a helyére.

A kiscsoportos korosztály számára egy-egy játékszerből legyen elegendő, mert a kicsik játéka tárgyhoz

kötött.

A kész játékszerek mellett gondoskodni kell félkész- és szimbolikus eszközökről, a kellékek gazdag

választékáról. Kártyák, társasjátékok, logikai, értelem és mozgás-fejlesztő játékok bővítsék a

választékot a gyerekek számára. A nagyobb gyermekek önállóan is képesek legyenek játékszert

készíteni természetes anyagokból.

Közös élményszerzési lehetőségek nyújtása

A csoport játékának megfigyelése alapján az óvónő mérje fel, milyen élményekre van szüksége a

csoportnak. Az élmények gazdagítják a játék témáját, legalább olyan fontos szerepe van, mint a

játékeszközöknek. Az élmények feldolgozása nem mindig következik be azonnal. Minél több élményben




Tel.: 226-0353


OM:034772

43

van részük, annál gazdagabb a választásra a lehetőség. Az élmények eljátszásához biztosítsuk az

eszközöket, de ezek felhasználása önkéntes és szabad legyen.

A spontán élményszerzés is nagyon fontos, erre nagy figyelmet kell fordítani. A lényeg, hogy

élményeiket tevékenységben éljék meg.

Az óvónő, támogató szerepe a játék irányításában

Az óvónő feladata a feltételeket biztosítani, támogatni a gyerekek önállóságra törekvését, megadni

számukra a szabadságot. A feltételeket mindig összhangba kell hozni a gyermekek játékigényével,

érdeklődésével, a csoport fejlettségi szintjével. A játék folyamata a gyermekek tevékenysége, a

szerepeket saját elképzeléseik szerint önállóan vállalják, és a feltételekhez igazodó tartalommal töltik

meg. Ezen a téren nyújtson számukra az óvónő szabadságot, így nem sérti meg a játék spontaneitását.

Növeli a gyermekek önállóságát, kezdeményezését, alkotó útkeresését. A gyermekek játéka

szüntelenül változó tevékenység, ez érvényes a játék irányítására is. Az óvónő szubjektív adottságai

nagymértékben meghatározzák a játék alakulását. Nagyfokú empátiás képességekkel kell rendelkeznie

ahhoz, hogy megértse a gyerekek játékát, elfogadjon furcsa játékhelyzeteket is. A gyerekek kettős

tudattal élik át, hogy a játékban sok minden lehet, ami a valóságban másképpen van.

Személyes példaadásával növelheti a gyerekek alkotókedvét, aktivitását. A gyermekeknek szükségük

van óvónőjük jelenlétére játék közben. Elismerésével, figyelmével, mosolyával, pozitív hatással van a

játék alakulására. Így kaphat szerepet a metakommunikáció a játék irányításában. A játék folyamatos

megfigyelése közben az óvónő megismeri a gyerekek személyiségét. A játék tükrözi azt, ha a

gyermekkel valamilyen baj van. A problematikus gyerekkel foglalkozni kell egyénileg, gyakran meg kell

tanítani, játszani, sikerélményhez juttatni. A hátrányos helyzetűeket a játék segítségével fel lehet

zárkóztatni. Mindig arra törekedjen az óvónő, hogy a gyerekek a saját képességeikhez mérten

fejlődjenek.

Szükség van közvetlen játékirányításra is, amelyet mindig az adott helyzet és a gyermekek személyes

igénye dönt el.

Az óvónő játsszon a kiscsoportos gyerekekkel együtt, mert ebben az életkorban érzelmileg nagyon

kötődnek a felnőttekhez. Az együttjátszás alkalmával megtanulják a játékeszközökkel való bánásmódot,

szokásokat, szabályokat sajátítanak el. Azonban fokozatosan fejleszteni kell önállóságukat, támogatni

kezdeményezéseiket, egymás közötti kapcsolataikat.

Nagycsoportos korukra el kell érni, hogy tudjanak játszani felnőtt irányítása nélkül is. A szabadjáték

sokoldalúan fejleszti a gyerekek személyiségét, önállóságát, kezdeményezőkészségét,




Tel.: 226-0353


OM:034772

44

helyzetfelismerését, találékonyságát, konfliktusmegoldó képességét. Lehetőséget kell adni a szabad

játékhoz, mely azonban nem jelentheti a gyerekek magára hagyását. Ahhoz, hogy a gyerekek önállóan,

aktívan és jól tudjanak játszani az óvodában, az óvónő tudatos pedagógiai munkájára van szükség.

Játék az udvaron

A gyerekek az időjárásnak megfelelően minél több időt tartózkodjanak a szabadban. Az udvar

berendezése és a játékeszközök esztétikusak és balesetmentesek legyenek. A gyerekek részére

legyen megfelelő hely a mozgásos és a nyugodtabb játéktevékenységhez is. /pl. rajz, festés,

barkácsolás/

Nyáron pancsolásra,zuhanyozásra is legyen lehetőség. Az udvaron minden egyes gyermek szabadon

választhassa meg a játéktevékenységet.

A gyermekek mozgásfejlesztésére optimális alkalom adódik az udvaron. Az óvónő ismertesse meg őket

életkoruknak megfelelően mozgásos szabályjátékokkal, melyet később önmaguk is

kezdeményezhetnek. Azonban figyelembe kell venni, hogy az udvari játék a gyermekek önkéntes,

szabadon választott tevékenysége.

Az udvari szokás-és szabályrendszer is a baleset megelőzést szolgálja.

Óvodapedagógus feladatai játék folyamatában:

● a gyermekek közös élményeinek gazdagítása,

● törekedjen a gyermek személyiségének megismerésére. Személyes példamutatásával alakítsa

a csoportban a toleranciát, fogadtassa el az eltérő viselkedésű gyermekeket,

● tudja azonosítani a gyermekek játékszükségletét:hipotéziseik” kipróbálására, ellenőrzésére

szükségük van átváltozásra Szükségük van arra, hogy a játékukban az általuk megalkotott,

másokkal kialkudott kereteket megváltoztathassák.

● a felnőtt beavatkozása csak mintaadás, megoldási lehetőségek felkínálása legyen,

● vegye figyelembe a gyermekek egyéni sajátosságait, és játékuk fejlettségének különböző

szintjét,

● az együttes játékban az óvónő lehet egyenrangú játéktárs, alárendelt, irányított, vagy mintaadó

modell is. Mintaadása a gyermeket utánzásra késztesse.

● napirenden belül elegendő idő és hely biztosítása a játék számára

● közös élményeket nyújtó látogatások szervezése

● a játéktevékenységben az együttműködés szabályainak, az udvarias magatartás formáinak




Tel.: 226-0353


OM:034772

45

alakítása

● ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakításához

● a gyerekek játékát megfigyelni, ha szükséges impulzusokat adni

● az óvónő nagyfokú empátiás képességgel rendelkezzen, hagyja a gyerekeket szabadon,

önállóan játszani

● az óvodapedagógus játéktámogató szerepében érvényesüljön a tapintat, hagyja a gyerekek

elképzelését érvényesülni, amikor viszont igénylik tudjon a gyermekek játszótársává válni

● elmélyült, nyugodt játék esetében az óvodapedagógus szemlélő, játékot követő szerepet

valósíthat meg.

● a párhuzamosan végezhető tevékenységekhez gazdag, sokszínű tevékenységek

lehetőségének a felkínálása a gyerekek számára

● az udvari játéksorán is lehetőséget adni a szerepjátékokhoz, rajzoláshoz, kézimunka jellegű

tevékenységekhez

● az udvari játék egyenértékű legyen a csoportszobai tevékenységgel

A fejlődés várható jellemzői az óvodáskor végére

.

− A gyerekek mozgása folyamatos, finommozgásai pontosak, nagy és finommozgásai

megfelelően koordináltak

− Képesek együttműködésre-, alkalmazkodásra-, kapcsolatteremtésre, empátiára a társaik iránt

− A sikereknek örülnek, a kudarcokat elviselik

− játék közben felmerülő problémákat önállóan megoldják

− társakkal játszanak, a kapcsolatteremtésben aktívak,

− alkalmazkodnak társaikhoz, képesek együttműködésre, megegyezésre, konfliktus megoldásra

− pontosan idézik fel az észlelt jelenségeket,

− a játékban kitartóak, önállóak

− beszédük érthető, gazdag szókinccsel rendelkeznek,metakommunikációs jelzéseket

használnak

− elemi összefüggéseket, következtetéseket felismernek

− szándékos figyelem jellemzi őket, a felidézésük pontos

− ok-okozati összefüggéseket felismernek




Tel.: 226-0353


OM:034772

46

− megértik -, betartják a szabályokat

− részt vesznek értelemfejlesztő játékban, és szabályjátékokban

− eredeti ötletekkel rendelkeznek

A gyermekek szerepeket vállalnak, nemcsak kedvező, hanem számukra kevésbé érdekes szerepeket

is.

A szerepjátékuk hosszantartó, ötletgazdag. A gyerekek megértik és elfogadják játszótársaik

elgondolását, tevékenységük logikáját. Alkalmazkodnak a játék szabályaihoz. Tudnak vezetni, és

játszótársaikhoz alkalmazkodni. Megfelelő tapasztalatok és élmények birtokában önállóak a játék

előzetes közös tervezésében, a szerepek kiválasztásában, a játékszerek és az eszközök

megválasztásában, a szabályok betartásában. A játszócsoportok tagjai között tartós kapcsolat alakul ki.

A barkácsolás a szerepjáték természetes alkotórészévé válik. A gyerekek az évszakoknak,

ünnepeknek, a játéktémának megfelelően készítenek apróbb tárgyakat és kiegészítő játékeszközöket.

Közösen alkotnak matematikai, környezetismereti, stb. társasjátékokat. Maguk is kezdeményezik

önállóan választott tevékenységnek a barkácsolást. Gyakran készítenek a mesékhez bábokat,

fejdíszeket. Bábozás és dramatizálás alkalmával a szerepeket önállóan elosztják, az ismert meséket

végig eljátsszák, saját ötleteikkel bővítik. A mesealakok mellett kedveltek a hétköznapi élet figurái is,

amelyek saját élményeik eljátszására alkalmasak. Az építés, a konstruálás a szerepjáték

részévé válik. Élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek. Képesek

igényesebb, bonyolultabb alkotásokra, a bonyolult játékeszközök kezelésére. Alkotásaikat önállóan, sok

egyéni ötlet alapján hozzák létre, és változatosan építik össze a különböző elemeket és anyagokat.

A mozgásos szabályjátékok mellett fontos szerepet kapnak az értelmi képességet fejlesztő játékok

(társasjátékok, kártyajátékok, nyelvi játékok, logikai játékok).

A szabályjátékokat szívesen levezetik, önállóan is találnak ki szabályokat. A szabályokat betartják és

figyelmeztetik egymást ezek betartására.

Mindezek által fejlődik nagymozgásuk,finommotorikájuk, testsémájuk, térbeli tájékozódó képességük,

észlelésük, logikus gondolkodásuk, szabálytudatuk, figyelmük, toleranciájuk, empátiájuk, önfegyelmük,

önkifejezésük.

MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK




Tel.: 226-0353


OM:034772

47

„Minden gyermek csodálatos lehetőségek tárháza.”

Milyen képességei bontakoznak ki hatéves kora előtt, ez a nagy kérdés. Éneklés, versmondás,

táncolás, mesehallgatás, rajzolás, barkácsolás, festés, agyagozás, a környezet esztétikája minden

hozzátartozik óvodásaink életéhez. Sokoldalú lehetőségek adásával tevékenységek során fejlődnek ki

képességeik.

A művészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységet, melyeket

játékidőben, vagy a szabadidőben épp úgy gyakorolhatnak a gyermekek.

Célunk:

Minden gyermek számára esztétikai élmény közvetítése. Tudjanak a művészeti tevékenységek

valamelyikével önmaguknak vagy környezetük számára örömet adni, érzéseiket, gondolataikat,

vágyaikat a tevékenységeken keresztül kifejezésre juttatni.

ESZTÉTIKAI NEVELÉS

Az esztétikai érzék megalapozása az érzelmek formálása. A műveltségtartalmak feldolgozásának

folyamatában egyik kiemelkedő feladatunk a gyönyörködtetés. Mindenképpen szem előtt kell tartanunk,

hogy az esztétikus környezet megnyugtatja, jó hangulatba ringatja a gyermekeket.


- vegye észre és csodálkozzon rá a szépre, hívja fel rá a gyermekek figyelmét,

- esztétikus, egészséges környezet kialakításával a szépérzék megalapozása, formálása,

- a különböző tevékenységek során, rácsodálkozási élményeken keresztül az élménybefogadó

képesség megalapozása, erősítése,

- esztétikai értékítélet megalapozása az esztétikai élményeken keresztül.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére

- új tartalmakhoz való kapcsolódás képessége

- szociális kapcsolatok kiteljesedése




Tel.: 226-0353


OM:034772

48

- érzelmek feletti uralkodás fokozódása

- érzelmi élmények hosszabb ideig történő megőrzése

- széles érzelmi skála elsajátítása

VERSELÉS-MESÉLÉS

A verselés-mesélés a kisgyermek számára az egyik leghatékonyabb tanulási forma, az anyanyelvi

nevelés legfontosabb eszköze, a szociális tanulás páratlan lehetősége, az óvodai élet egészét átfogó

folyamat. Az óvodai nevelés kiemelt területe az anyanyelvi kultúra fejlesztése, a kommunikáció

különböző formáinak alakítása. Leghatásosabb eszközünk e területen az irodalmi nevelés: a vers,

mese, bábjáték, dramatizálás.

Célunk:

● A mesékkel, versekkel, mondókákkal olyan irodalmi – esztétikai – érzelmi élménynyújtás,

amellyel biztosítjuk az óvodás gyermekek érzelmi, erkölcsi, értelmi fejlődését.

● A csodákkal teli meseélmények segítségével és a versek zeneiségével, rímeinek csengésével

alakuljon a gyermekek gazdag érzelemvilága

● A verselés, mesélés által alkalmat adunk emberi kapcsolatokra, az érzelmek feldolgozására, a

feszültségek feloldására, önkifejezésre.

● A népi kultúra átörökítésével, a népköltészet, klasszikus és a kortárs irodalmi művek

értékközvetítő hatásainak érvényesítésével az anyanyelvi kultúrájuk fejlesztése.

● A verselés mesélés megszerettetésével az irodalmi ízlés, esztétikai fogékonyság, az érthető

, kifejező beszéd készségének alakítása.

● Az eredményes együttnevelés érdekében a szülők nevelési szemléletének formálása.

A mese, vers ősi forrása az anyanyelvnek, értékeket, hagyományokat, szokásokat közvetítenek

a gyermekeknek.

A mese és vers a ráfordított idő és gyakoriság tekintetében túlnő egy foglalkozási ág keretein. A

gyerekkel való különös és játékos beszédkapcsolat egyik nagy lehetősége, a kicsinyek szellemi

szükségleteinek kielégítése, beszéd, tanítás, szórakozatás, kellemes időtöltés, együttes élmény.

Helye és ideje van mindig, ahányszor a nap folyamán lehetőség és igény van rá.

Verselés-mesélés része az egész óvodai életet átfogó anyanyelvi nevelésnek.




Tel.: 226-0353


OM:034772

49

Fontos, hogy a verselés-mesélés szokásai, anyaga, a gyerekek szempontjából egységes kerek egészet

alkossanak

A gyerekek képzelete képi támpontokat keres a mesében, ismétléskor az ismerős szavak nyomán

ezekről ismernek rá a helyszínekre, szereplőkre, helyzetekre.

A gyerekek élménye a globális és az apró részletek végleteiből áll össze,ezért a felnőtteknek arra kell

törekedni, hogy az összbenyomást és a szöveg érzelmi erejét adó részleteket a sokadik ismétléskor is

azonosan tolmácsolja.


- az érthető, kifejező, hatásos és meggyőző beszédkészségnek az alapjai kialakulnak

- várják, kérik a mesemondást, maguk is segítenek a mesehallgatás feltételeinek a

megteremtésében

- a magyar népmesei szófordulatok passzív szókincsükbe beépülnek

- gondolkodásuk, képzeletük, fantáziájuk, szándékos figyelmük fejlődik, beszédkészségük,

beszédkedvük erősödik

- a dramatizáláshoz, bábozáshoz szükséges eszközöket önállóan használják, a szerepeket

önállóan osztják fel maguk között, a történeteket játékukba is beleszövik

- a dramatikus, szituációs játékokban önálló, kreatív ötleteiket alkalmazzák

- önállóan mondanak hosszabb, több versszakos verseket, megjelenik a versek hangsúlyozása

- képesek önálló mesemondásra, azt többnyire szöveghűen adják elő

- képesek megkezdett történet, mese folytatására, saját fantáziájukkal kiegészítve azt

- ismerik a mesekönyveket, kialakul igényük a könyvtisztelet iránt, azokat szívesen, a napi élet

részeként használják, forgatják

- Össze tudják kötni a folytatásos mesék, verses mesék, meseregények szálait, várják azok

folytatását.


- az általános gyermeki igények megismerése, a mese és vers lélektanának ismerete. Igényes

anyagválasztás (Irodalmi gyűjteményünk folyamatos bővítése)




Tel.: 226-0353


OM:034772

50

- meghitt légkör

- a verselés-mesélés tipikus helyzeteinek, szokásainak kidolgozása. (mesesarok)

- az egyéni szereptár összeállítása

- a szükséges szemléltető - és kifejező kellékek összeállítása

- az ismétlések és az új mese, a versmondás és vershallgatás váltakozásának, gyakoriságának

megtervezése

- érzelmi biztonság alakítása a játékos mozgással összekapcsolt dúdolók,versek segítségével.

- érzelmi élmények nyújtása ritmikus mozdulatok,szavak segítségével

- a közvetlen felkészülés, szövegtudás nyelvi felfrissítése

- példamutató előadás,mely tükrözi anyanyelvünk hangzásvilágát,ritmusát,dallamát.

- metakommunikációs eszközök használata

- kedvenc meséket többször meséljük.

- rendszeres dramatizálás és bábozás

- Az irodalmi élményeket a zene, rajzolás, festés, mintázás, a játék, a mozgás segítségével

elmélyítjük, így komplex módon átélt élmény részeseivé válnak óvodásaink.

- A verselés tevékenységekhez kötődő, az együttlétek hangulatát fokozó játék. Mindenhez lehet

kötni: pl. séta, udvari bogarászás közben, egy-egy látványt, jelenséget lehet érdekesebbé tenni

általa. Ehhez fontos, hogy mennyiségben és tartalmi színességben olyan óvónői repertoárral

rendelkezzünk, hogy az adott alkalomhoz mindig kapcsolódni tudjunk.

- Törekszünk arra, hogy minden csoportnak saját könyvállománya is legyen, amely segíti a

verselést,mesélést, a könyvek megszerettetését. Az otthonról hozott könyveket is szívesen

fogadjuk és mesélünk belőlük.

- A szülők figyelmét is igyekszünk ráirányítani a rendszeres mesélésre, az élőszó fontosságára.

-

ÉNEK, ZENE,ÉNEKES JÁTÉK,GYERMEKTÁNC

"A társas nevelés a zene kezdő fokán hatalmas segítség. Amit a gyermek az óvodában kap, az egyúttal

a közléleknek lesz alkotó eleme."

/Kodály Zoltán/

Kodály az éneklést tartotta az aktív zenélés legtermészetesebb módjának, sőt még a hangszertanulás

előkészítőjének is. A zenei élmény sajátos eszköz a környezet jobb megismeréséhez. A zörej és a




Tel.: 226-0353


OM:034772

51

zenei hang felfogása, pontos, differenciált megfigyelésre szoktat és ismeretbővítést jelent. Ezen

irányelvek figyelembe vételével, kiemelkedő feladatnak tartjuk, hogy az ének-zenei tevékenység a

gyermekek és a pedagógusok kezdeményezésével az egész napot hassa át!

A zenei nevelés hatása:

- pozitív érzelmek kifejlődése

- óvónő és gyermek kapcsolatának mélyülése

- a maga alkotott dallamok az önkifejezés egy speciális eszköze

- értelmi képességek fejlődése

- figyelem időtartama, tartóssága növekszik

- emlékezetük, képzeletük fejlődik

- az elvont gondolkodást is előkészíti

Óvodánkban a zenei nevelés anyagát a pentaton karakterű, hat hangterjedelmű, egyszerű

gyermekjátékok, műzenei szemelvények alkotják.

A gyermekek érdeklődési körének megfelelően a dalanyag a művészi igényű, megkomponált

gyermekdalokkal bővül. A gyermekre a mondóka, mint zenei egység hat, a ritmust, a mozdulatot egy

egységes zenei emlékképben őrzi.

A magyar gyermekdalok énekes játékok alkotják óvodánkban a dalanyag legnagyobb részét.

Már itt elkezdjük a zenei ízlésformálást, igényes, jó zenei összeállításra törekszünk.

Hagyomány továbbá óvodánkban, hogy alkalmanként, ünnepek kapcsán megismerkedhetnek a

gyerekek kamara-zenekar előadásaival - élő hangszeres muzsikával.

Tartalma: A zenei képességek a gyermekek életében, legkorábban megnyilvánuló képességek. A

gyermekeket megfigyelve az óvónő a „hozott” készségekre építsen, mivel a zenei képesség auditívan,

verbálisan és kinesztetikus formában, és mozgásban jelenik meg, nagyon jól összekapcsolható az

anyanyelvi neveléssel és a mozgás általi percepcióval.

Zenei készségek: metrum érzék, ritmusérzék, dinamikai érzék, (halkabb-hangosabb, lassabb-

gyorsabb), hangmagasság-dallam, belső hallás, zenei emlékezet, rögtönzés, érzelmek, hangulatok.

Metrumérzék fejlesztés

Folyamat:




Tel.: 226-0353


OM:034772

52

● Kezdetben: ölbeli játékok (óvónő-gyermek), páros játékok (óvónő-gyermek), közös mondókázás

(az óvónő láttatja, hallatja az egyenletes lüktetést), az óvónő és a gyermekek együtt éreztetik a

metrumot (járások, szökdelések), mondókázás, daléneklés közben a metrum megjelenítése játékos,

szimmetrikus mozdulatokkal.

● Az elért szint tartása, ritmushangszerek használata, 2-es, majd a 4-es lüktetés

érzékelése/érzékeltetése.

● 3-as lüktetés érzékeltetése, motívum-, ill. sorhangsúly kiemelése, érzékeltetése hangzásban, ill.

mozgással kiemelve, térben máshová helyezve.

A részképességek mozgásban való fejlesztése:

● nagymozgás, egyensúly: kilendülések, egymás húzása, dülöngélések, hajlongások, kar és

láblendítések, integetés, egész testre kiható mozdulatok, utánzó, mímelő mozdulatsorok.

Kapcsolódó fejlesztési területek:

● mozgáskoordináció

● anyanyelv: mondókázás, szótagolás, auditív zártság, magyaros hangsúly, tiszta

● artikuláció,hangtani kódolás,mozgáskoordináció általában

● matematika: számosság, sorozatok.


A csoport képes az egyenletes lüktetést átvenni, érzékeltetve megjeleníteni.. A motívum- és

sorhangsúlyokat érzékelni, kiemelni.

Ritmusérzék fejlesztés

Folyamat:

● a ritmus elkülönülten még nem jelenik meg, de a mondókázás, mint szövegritmizálás már a

ritmus kiemelését készíti elő, közvetett módon, a ritmus szöveges visszhang játékban, beszédben

jelenik meg, szélsőséges tempó-különbségek észlelése.

● a szövegritmus kiemelése ismert szövegű mondókákból, dalokból, helyettesítése egy szótagos

halandzsával, pl. csip, csatt, zümm, kot, stb., a ritmus önálló megjelenítése hangzásban és mozgásban

(taps, koppantás, tánc, ritmushangszerek), szünet helyének tudatosítása, kevésbé eltérő tempók

megkülönböztetése.




Tel.: 226-0353


OM:034772

53

● ritmus és metrum összekapcsolása hangzásban, mozgásban, osztinátó (Valamely műben

makacsul, állandóan ismétlődő ritmus v. dallam.) alkalmazása, „kétszólamú ritmusok”, kis

tempókülönbségek észlelése.


● anyanyelv (auditív zártság, artikuláció, magyaros hangsúly,beszédszerv ügyesedése,

tagolás,beszédszerv ügyesedése, auditív zártság, magyaros hangzás)

● matematika: tagolódás, sorozatos ismétlődés.


A csoport képes a ritmust szövegtől, dallamtól elvonatkoztatva megjeleníteni hangzásban, mozgásban.

Képes a metrum és a ritmus együttes hangoztatására. Képes két különböző ritmus együttes

megjelenítésére.

Dinamikai érzék fejlesztése

Folyamat:

● az óvónő jól látható, nagy mozdulatokkal jelezze a halkabbat, hangosabbat - a gyermek utánoz;

az óvónő és a csoport együttesen hozza létre a lendületi különbséget.

● a különbségek a szélső dinamikai értékek között finomodnak,

● további finomítás.


A csoport felismeri, megnevezi, létrehozza a dinamikai különbségeket hangzásban, mozgásban (az

ellentétek mindig egymáshoz viszonyítva értendők!)

Hangmagasság - dallam

Folyamat:

● Megfigyeltetés: az óvónő hangoztatja, térben elhelyezve mutatja a magasabb, mélyebb hangon

szóló szövegeket.. Az óvónő és a csoport együttesen hozza létre a nagy hangmagasság

különbségeket: (állathang utánzás, zörejhang utánzás, mondókázás magasabb, mélyebb

hangon) mozdulatsorokkal kisérve.




Tel.: 226-0353


OM:034772

54

● Felismertetés, reprodukció: a csoport verbális utasításra, vagy csupán az óvónő mozdulatairól

„olvasva” hozza létre a magasabb-mélyebb hangokat

A hangmagasságok közötti különbség csökken, a folyamat azonos. A recitált szöveg

megmozgatásakor a hangjuk igazodik az óvónő hangjához. A hangmagasság megfigyelése,

felismerése a zörejhangok és a ritmus hangszerek hangjára is kiterjed.

● A folyamat azonos, a távolság a két szélső érték között tovább csökken. A recitált szöveg

tisztán szól, terc-kvint ugrásokra képesek. Ritmushangszerek, zörejhangok, hangmagasságbeli

különbségeit megnevezik, mutatják (kimozogják).

Részképességek mozgásban való fejlesztése:

● látás-hallás, a hallott (auditív) információk mozgásban való megjelenítése, nagymozgások,

testséma, finommotorika, irányok érzékelése.

● nagymozgások, finommotorika, látás-hallás-mozgás összekapcsolása (auditív információ

mozgásban, látványban való megjelenítése, látott mozgás hangzásra fordítása)


Verbális utasításra képes egy ismert, kis hangterjedelmű dallamot kezdőhang megadása nélkül,

magasabb, ill. mélyebb kezdőhangról elénekelni. Dallamon belül képes jelezni a magasabb, mélyebb

hangokat, a dallam vonalát kézzel rajzolja a levegőbe.

Belső hallás

Folyamat:

● Ismert mondóka, dal felhasználásával felelgetős játék a csoport és az óvónő között (pl.

soronként váltakozva). Rövid szakaszok lehalkítása, kihagyása, elbújtatása. A felelgetős úgy változik,

hogy a csoport énekeli a befejező motívumot, az óvónő a záró motívumot - és fordítva. Hosszabb

szakaszok elbújtatása. Az egyenletes lüktetés a fejlesztés alatt látványban, vagy mozgásban, vagy

hangzásban érzékelhető legyen!

● A folyamat azonos, a dalból, mondókából elbújtatott szakaszok hosszabbodnak.

● A csoport tisztán énekel, kezdőhang megadása után az egész dalt belső hallással követi, záró

hangot énekli (metrum v. ritmus érzékelhető).


Látás- hallás-mozgás összekapcsolása





Tel.: 226-0353


OM:034772

55

A gyermek a kezdő motívum óvónő vagy csoport általi hangoztatása után az egész dallamot eldugja, a

befejezést énekli, közben a ritmus vagy a metrum végig érzékelhető.

Intonációs készség, hangképzés

Folyamat:

● Állat- és zörejhangok utánzása. Hangképző gyakorlatok beiktatása. Vitál kapacitást növelő

gyakorlatok. Javasolt hangkészlet: s-m, m-r-d, l-s-m, d-l-s, + lefutó pentakord.

● A folyamat azonos, a hangterjedelem 5-6 hangra bővül. Javasolt hangkészlet: s-m + lefutó,

pentakord s-m-d, s-m-r-d, m-r-d, l-s-m-d, m-r-d-l.

● A folyamat azonos, a hangterjedelem 6-8 hangra bővül. Javasolt hangkészlet:s-m-r-d, l-s-m-r-d

m-r-d-l-s, d---------d, l---------l,


● nagymozgások, látás-hallás-mozgás összekapcsolása,


● anyanyelv:beszédszervek ügyesítése.

● matematika: növekedés-csökkenés, ellentétek, tagolódás, szerialitás


A gyermek képes a fonémák tiszta megszólaltatására, hangja természetesen, erőlködés nélkül szólal

meg, légvétele helyes, dallamot 5-6 hang terjedelemben tisztán énekel, a hangnemből egy dalon belül

nem lép ki, az alaphangot megtartja.

Zenei emlékezet

Folyamat:

● Ritmizált, szöveges visszhangjáték (2 ütemes motívum). Rövid, kis hangkészletű

dallamvisszhang (s-m, m-r-d, 2 ütem), egyszerű szöveggel.

● A folyamat azonos 4 ütemes motívumokkal, megfelelő ritmustartalommal. Javasolt hangkészlet:

l-s-m, s-m-r-d, m-r-d-l.


● tudatos figyelem, emlékezet, auditív és verbális zenei emlékezet.


Gyermekdalokra jellemző dallamfordulatok, azok megjegyzése, motívumok (4 db 2-es ütemű, 2 db 3-as

ütemű, 2 db 4-es ütemű), és a hozzájuk tartozó ritmustartalmak.

Improvizációs készség, zenei kérdés - válasz




Tel.: 226-0353


OM:034772

56

Folyamat:

● A kérdés-felelet játék ritmizált szöveggel, kérdés felelet játék rövid dallam motívumokkal (2 db

2-es ütem s-m, s-l-s, s-l-s-m, m-r-d motívumok). Kezdetben a gyermek a kérdés motívumát ismételve

válaszol, csak szöveget rögtönöz.

● A zenei kérdés motívumát eleinte az óvónő, később a gyermek megfordítja, így jön létre a zenei

válasz. ( Pl.: kérdés: d-d-r-r-m m válasz: m-m-r-r- d d ) A motívumok hosszabbodnak, a hangkészlet

bővül.

● A folyamat azonos, a motívumok hosszabbodnak, a hangkészlet bővül. Olyan énekes játékok

alkalmazása, melyben lehetőség nyílik, vagy szövegre-dallam, vagy dallamra-szöveg, vagy mindkettő

önálló kitalálására.


A gyermek képes 2-4 ütemes motívumokat, ismert ritmusképlettel, ismert dallamfordulatokkal, önálló

szöveggel énekelni, ismert motívumokból álló zenei kérdésre azt lezáró zenei választ rögtönözni.

A zenei tevékenységeken belül a szép mozgás kialakítása a készség, képesség fejlesztésének szerves

része, az egyenletes szép járás a dalos játékok mozgássorai alapozzák a későbbi tánclépéseket,

egyedi formában segítik a mozgás összerendezettségének kialakulását.

A zenehallgatási anyag tartalmazzon különböző hangulatú, évszakokhoz, eseményekhez kapcsolódó

magyar népdalokat, könnyen érthető szövegű - az óvónő által könnyen előadható - műdalokat, más

népek gyermekdalait. A zenehallgatás bővíthető az óvónő hangszerjátékával, valamint időnként gépi

zenével (magnó, lemez), amikor a meghallgatásra szánt mű az óvónő által nem előadható.


- a gyermek zenei fogékonyságának kialakítása, személyiségének fejlesztése a zene

eszközeivel

- pozitív, szeretetteljes toleráns együttműködő légkör biztosítása

- változatos zenei eszközök használata

- Megismertetjük a gyermekeket a zenei tevékenységet segítő mozgáskultúrákkal.

- Megvalósítjuk a Kodály Zoltán és Forrai Katalin által kimunkált zenei nevelést, használjuk a

kortárs művészek alkotásait.

- Felkeltjük a zene, gyermektánc iránti érdeklődésüket, megalapozzuk a zene befogadására való

képességüket.

- A játékok ás táncok során alkalmazott különböző térformák gyakorlásával fejlesztjük a




Tel.: 226-0353


OM:034772

57

gyermekek tér- és formaérzékét.

RAJZOLÁS,FESTÉS,MINTÁZÁS,KÉZIMUNKA

A kulturális fejlődés- így a vizuális fejlődésalapja a személyes kapcsolat.

Legjobb ösztönző a személyes példa közös gyönyörködés, megfigyelés.

A gyermekeknek igénye az önmegvalósítás, hogy saját fantáziájára támaszkodva valamit létrehozzon.

A gyermeki ábrázolás speciális tevékenység, amelynek során a gyermekek a világról szerzett

ismereteiket érzékletes, képi úton rögzítik. A rajzolás,festés,mintázás,kézimunka alapvető szerepe

abban rejlik, hogy a tárgyi világ megértésében, megismerésében és újraalkotásában segíti a

gyermekeket.

Ismernünk kell a rajzfejlődés egész folyamatát, ha látásra, ábrázolásra, képzőművészetre akarunk

nevelni. Becsülnünk kell a gyermekek rajzi felfedezéseit, hiszen örömmel közlik őket, ha tudják, hogy

figyelemmel kísérjük. Ha kialakítottuk azt a légkört, amiben a gyerekek jól, biztonságban érzik magukat

/amiben meghallgatják észrevételeiket, megnézik rajzaikat, munkáikat, nyomon követik meglátásaikat,

felfedezéseiket/, akkor remélhetjük, hogy a környezet sok ingerére válaszolni fognak. Ahogy zenei

anyanyelvükre neveljük a gyermekeket, úgy kell "képzőművészeti anyanyelvüket" is megalapoznunk.

Láttatjuk, a környező világot, s mutatunk igazi műalkotást is, egy-egy színes képet, reprodukciót,

értékes illusztrációt. Tanítjuk őket, technikára, kézimunkák elvégzésére, közben alkotó kedvük kivirul, és

lassan kialakul munkamódszerük. A gyermek az őt körülvevő világról egyre pontosabb ismereteket

szerez, majd sokrétű ábrázoló tevékenysége során mindezeket újra alkotja, rendezi, átszervezi,

interiorizálja.

Ábrázoló tevékenysége nem más, mint a tárgyi világ cselekvő birtokbavétele. Az egyéni képességekhez

igazodó belső kép gazdagítása, a képi gondolkodás, a tér, a forma, a színképzet fejlesztése.

Figyelembe vesszük a gyermekek közötti ábrázoló képességbeli különbségeket, hagyjuk, hogy a saját

szintjükön, saját elképzelésüket valósítsák meg, vagy saját élményeiket alkossák újra.

A közvetlen környezet a spontán vizuális hatások közül a legjelentősebb, hiszen mindennapos állandó

ingert jelent. Éppen ezért fontos, hogy a gyereket esztétikus, funkciójukban is szép, ugyanakkor

egymással is minél harmonizálóbb tárgyak vegyék körül. A tervszerűen, átgondoltan berendezett

környezetben a gyermek az, őt érő spontán tapasztalatok egy részével is a felnőtt tudatos átgondolása,




Tel.: 226-0353


OM:034772

58

pontos szervezőmunkája eredményeképpen találkozik. Bármit megfigyeltettünk, lényeg az, hogy egyéb

vonatkozásain túl, vizuálisan is birtokba vegyük. Ahhoz, hogy megalapozzuk a gyermekek szép iránti

fogékonyságát és nyitottá, érzékennyé váljanak minden esztétikum iránt a feltételeket biztosítanunk kell.

Csoportszobáinkat úgy rendezzük, dekoráljuk, hogy azok ízlésesek, de ugyanakkor tükrözzék az akkor

aktuális történéseket, eseményeket /évszakok, ünnepek/. Az ábrázoló tevékenységek meghatározott

helyét a csoportban úgy alakítjuk, hogy a lehető legtöbb természetes fény, érje a munkafelületet. Az

eszközöket könnyen elérhető helyen, polcokon, dobozban tároljuk.

Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy már a kiscsoportban megtanítsuk a helyes eszközhasználatot, az

ábrázoló tevékenységhez szorosan kapcsolódó egészségügyi, viselkedési szokások kialakítását.

Tavasztól ősz végéig , ha az időjárás is engedi- az agyagozás, festés az udvaron optimális teret kap.

Fáink, bokraink, növényeink mindig módot, lehetőséget adnak arra, hogy ne csak megismerkedjünk

velük, hanem terméseiket, leveleiket, virágaikat, ágaikat felhasználva minél szebb "műalkotásokra"

serkentse a gyermekeket.

Közösen gondolkodunk, hogy az adott anyagokból milyen kompozíció alakítható ki, de képzeletük,

kreativitásuk, egyéni önkifejezésük szabadon szárnyalhat. Az elkészült műveket a csoportszoba,

öltözők díszítésére használjuk. Múzeumok, kiállítások látogatása előtt közösen készülünk az óvodában

rendelkezésre álló, és az otthoni könyvekből.

Eszközök, technikák bevezetésének folyamata

Alapvető eszközökkel való megismerkedés: nagyméretű, sokszínű kréták, élénk színű gyurmák,

agyagok, nagyméretű papírok.

Alapvető technikákkal való ismerkedés: firkálás, gyurkálás, ujjfestés, lenyomatok készítése, tépés.

Plasztikai munkák: Ismerjék meg a különböző anyagok alakíthatóságát nyomkodva, ütögetve,

gyurkálva, gömbölyítve, simítva, sodorva, tépegetve, mélyítve, karcolva stb. Szerezzenek

tapasztalatokat az anyagok viselkedéséről: oldhatóság, nyomhagyás, karcolhatóság, képlékenység.

Képalakítás: A képalakítás (nagy felületen) jelenjen meg festéssel tetszés szerinti színválasztással,

színkeveréssel, zsírkrétával, papírragasztással, nyomattal, ujjfestéssel, tenyérnyomattal. A

gyermekeknek legyen lehetősége érdeklődésüknek megfelelő szabad témaválasztásra. Ezen kívül

élményekre épülő témajavaslatokat is felkínálhatunk.

Építés során a gyermekek ismerkedjenek a különböző tárgyakkal, azok formáival, alakzataival.

Folytassanak téralkotó tevékenységet a belső terekben könnyen mozgatható bútorokkal, nagyobb




Tel.: 226-0353


OM:034772

59

méretű dobozokkal, különböző alakú és formájú, kisebb-nagyobb kartonlapokkal, hullámpapírral,

építőjátékokkal, takarókkal, egyéb tárgyakkal.

Mozgásfejlesztés: Statikai érzék (az építmény használata közben, tapasztalatot szerez a stabilitás-

labilitás, a test és a tárgyak egyensúlyának viszonylatairól: kibújás, bebújás, átlépés, ráemelés),

finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordinációja,

Testséma fejlesztés: Személyi zóna alakítása (adott tárgyakhoz viszonyított testhelyzet gyakorlása),

testérzék ismerete, testfogalom,

Percepció fejlesztés: Vizuális fejlesztés (szemmozgás fejl., vizuális ritmus, vizuális helyzet, pozíció

felismerése, vizuális zártság, egészlegesség, vizuális emlékezet), alaklátás, formaállandóság fejl. (alak,

forma, méret motoros alakítása, részekből különféle alakzatok összerakása.) tapintásos-

sztereognosztikus észlelés fejl. (különféle formák, méretek alakítása, ritmikus sorminta, ismerkedés az

anyagokkal), térpercepció (tér átrendezés, térirányok, a tárgyak egymáshoz való viszonya mellett, előtt,

szögek, sarkok észlelése), keresztcsatornák fejlesztése.

Verbális fejlesztés: tárgyak, cselekvések, téri viszonyok megnevezése, osztályozás - formák,

alapszínek, méret, hasonlóság alapján,

Eszköztár bővítés: vastag színes ceruzák, különböző vastagságú papírok, ecsetek, ragasztók, ollók,

változatos, természetes anyagok.

Technikák tökéletesítése és bővítése: térbeli ábrázolás, makett munkák, báb, és díszletkészítés,

anyagok megmunkálása, nyírás, ragasztás, karcolatok, anyagmunkák, hajtogatás alapjaival való

megismerkedés, díszítőmunka.

Építés: Nagy térbeli alakzatok (nyitott, és zárt körök „kapuk”, egyenes és kanyargó sor „vonat”, stb.),

formálása a gyermekek közös játéka során. Kisebb-nagyobb dobozokból készítsenek maketteket.

Építsenek különböző féle anyagokból pl. homok, hó, építőkockák, berendezési tárgyak, hullámpapír,

különböző méretű formájú karton lapok, takarók stb.

Plasztikai munkák során legyenek képesek a formák tagolására. Készítsenek alkalmi ajándéktárgyakat,

játékukhoz kellékeket. Gyűjtsék a természeti tárgyakat (termések, levelek, virágok, kavicsok, ágak,

gallyak stb.) Szerezzenek tapasztalatokat különböző formák alakíthatóságáról: gömbölyű, szögletes,

testes, lapos stb. formák kisebb részformákkal tagolása (emberalak feje, nyaka, törzse, végtagjai, a

virág szára, levele, színe stb. Arányviszonyok gyakorlása részekre osztással (félbe, negyedbe

hajtogatással). Készítsenek fakanál-, zacskó- vagy síkbábokat.




Tel.: 226-0353


OM:034772

60

Képalakítás: A gyermekeknél megjelenő szándékos képalakító tevékenységet az óvónő segítse

élményekhez kapcsolódó témákkal, s azokhoz megfelelően kapcsolódó technikával. Rajzoljanak az

udvaron, aszfalton, földön, papíron, egészen nagy méretekben is. Jelenjen meg a gyermekek rajzában

az emberábrázolás, környezet, tárgyak, cselekmények saját elképzelés szerint történő megjelenítése.

Fessenek egyénileg választott színekkel, gombfestékkel, temperával, viasz-, és zsírkrétával, sokféle

alakú, méretű, színű és anyagú papír felhasználásával. Használjanak különböző vastagságú ceruzákat,

ecsetet, filceket, krétákat, fapálcákat. Alakítsanak képeket spárgából, fonalból, textilből, termésekből,

papírból tépéssel, vágással, ragasztással, kollázzsal, stb.

Mozgásfejlesztés: Nagymozgás, egyensúlyérzék, finommotorika, szem-kéz, szem-láb koordináció

fejlesztése

Testséma fejlesztés: Személyi zónák, oldaliság tudatosítása, testrészek ismerete, elülső-hátsó zóna,

függőleges zóna, testfogalom.

Percepció fejlesztés: Vizuális fejl., szem működésének erősítése, vizuális zártság - egészlegesség ( Mi

hiányzik?), vizuális ritmus (díszítés), emlékezet fejl., alaklátás, forma állandóság fejl., részékből - egész,

tapintásos - sztereógnosztikus észlelés fejl., térpercepció, téri irányok, keresztcsatornák fejl.,

Verbális fejlesztés: Tárgyak, térbeli viszonyok megnevezése, irányok ( körbe, kacskaringósan, ferdén,

átlósan, közel, távol, stb.), helyzet (-ba, -be, -ban, -ben, kívül, stb.), időviszonyok, oldaliság, osztályozás

(formák, színek, méretek, hasonlóság stb.).

A tevékenységi formák, eszközök a fejlesztési célok azonosak 4-5 éves korúakéval. A fejlődés a

részletgazdagságban közös kompozíciók készítésében, azok tervszerűségében, bonyolultságában

fedezhető fel. Legyen igényük az ajándékkészítés. Gyűjtsenek alkotó tevékenységükhöz különféle

anyagokat, terméseket, virágokat, leveleket, stb. Használjanak a képalakításhoz minél eredetibb

megoldásokat. A hagyományos technikák mellett alkalmazzanak újabbakat is pl. fessenek fogkefével,

pálcikával, zsinórral, szívószállal, stb. Ne csak rajzlapra fessenek hanem, textilre, üvegre, kartonra,

csomagolópapírra, kartondobozra, csempére, tortaalátétre, hullámpapírra, stb. Készítsenek

terményképet, fonalképet, textilképet, váljék mindennapossá az origami. A varrás mellett ismerkedjenek

a gyöngyfűzéssel, gyöngyszövéssel, fonással, szövéssel, makraméval, gipszöntéssel, kasírozással.

Készítsenek zacskó-, fakanál-, zsinórbábokat stb.

Az óvónő feladatai a folyamatban:




Tel.: 226-0353


OM:034772

61

● Elsődleges feladat, hogy az óvónő minél több - egyéni és közös - élményt biztosítson; további

feladat, hogy a gyermekek mindennapi életében, játékában az ábrázoló tevékenységek, technikák minél

szélesebb kipróbálására, gyakorlására nyíljon lehetőség, az egész nap folyamán.

● Legyen megfelelő hely és idő, megfelelő légkör, méretben, minőségben és mennyiségben

megfelelő eszköz, megfelelő tárolóeszköz biztosítása.

● Az eszközök biztonságos kezelését az óvónő feltétlenül tanítsa meg a gyermekeknek.

Teremtse meg a lehetőségét a mindennapi szabad játékban is.

● Az óvónő vegye tekintetbe a gyermekek közötti ábrázoló képességbeli különbségeket, hagyni

kell, hogy a gyermek saját szintjén, saját elképzelését valósítsa meg, vagy saját élményeit

alkossa újra.

● Az alkotó-alakító tevékenységek szervesen beilleszkednek a mindennapi játékba.

● Nyitottá, érdeklődővé tegyük a gyermekeket, de semmi esetre se tanítsuk az alkotás módjait

felnőtt sémákkal, ne kössük meg képzelőerejüket.

● Alkalmat kell adni a differenciált feladatmegoldásra és feladatvégzésre, a közös munkára is.

● Az óvónő teremtse meg annak lehetőségét, hogy minden gyermek megtalálhassa a számára

sikerélményt jelentő tevékenységi formát, és megalkothassa a számára legvonzóbb

eszközökkel képi-plasztikai elképzelését a teremben és az udvaron is.


● A gyermekek ábrázolására jellemzővé válik a téma- és formagazdagság, a színek egyéni

alkalmazása.

● Téralakításban, építésben ötletesek, együtt működők. Plasztikai munkáik egyéniek, részletezők.

● Képalkotásaikban egyéni módon jelenítik meg elképzeléseiket, élményeiket.

● Formaábrázolásuk változatos. Emberábrázolásaikban megjelennek a részformák, a mozgások

jelzései.

● Fokozott önállósággal alkalmazzák a megismert technikákat, pl. vágás, ragasztás, létrehozás,

varrás, kötözés, papírhajtogatás, stb.

● A finommotorika fejlesztése során kialakul a helyes ceruzafogás, laza csuklómozgás.

● A szem-kéz koordináció összehangolttá válik.

● Kialakul a domináns kezesség, irányfelismerés (térbeli orientáció)

● Képessé válnak az irányok ösztönzésére, előbb a függőleges majd a vízszintes síkba történő




Tel.: 226-0353


OM:034772

62

átfordításra (a térbeli lent síkban alul van), bal-jobb irányok megkülönböztetésére.

● Kialakul a gyermekek önazonosítása (testrészek ismerete, testfogalmak, oldaliság )

● Képessé válnak részekből egészet alkotni.

● Megfogalmazzák értékítéletüket, beszélgetnek egymás alkotásairól, újabb terveket szőnek.

MOZGÁS

Az óvodai mozgás a nevelés folyamatában a gyerekek egészséges testi- és mozgásfejlesztése útján

szolgálja a személyiségük fejlődését.

A mozgás fejleszti a motoros képességeket, a vázizomzatot erősíti, segíti a helyes testtartás

kialakulását, kielégíti a mozgás- és játékigényüket természetes gyakorlatokkal és játékokkal. A

rendszeres mozgás kedvezően befolyásolja az egész szervezet növekedését, hozzájárul a légző- és

keringési rendszer teherbíró képességének növekedéséhez. Óvodás korban a mozgás fontos szerepet

játszik az egészség megóvásában, a szervezet biológiai egyensúlyának fenntartásában. A mozgás

hatására a gyerekekben fontos személyiségtulajdonságok alakulnak ki és erősödnek meg: mint a

bátorság, a fegyelmezettség, a kitartás. A közösségi élet formálásához fontos tulajdonságokat fejleszt:

pl.: az egymás segítése, együttműködés stb.

Kiemelten fontos feladatunk az egészséges életmód szokásainak megalapozása, a mozgás

megszerettetése, melynek eredményes megvalósításához jelentősen hozzájárul a mindennapi mozgás

.A foglalkozások időtartamát, a gyerekcsoporthoz igazítva /összetétele, fejlettségi szintje / az óvodában

eltöltött évek során fokozatosan emeljük .Kezdetben rövid idejű jó hangulatú, nyugodt, játékos légkörű

foglalkozásokkal biztosítjuk a mozgás megszerettetését. A foglalkozások anyagánál figyelembe

vesszük, hogy a különböző korosztályoknál, más-más képesség fejlesztése kapjon hangsúlyt.

Speciális mozgás

A mozgás, a hely- és helyzetváltoztatás mind tapasztalatgyűjtést jelent a gyerekeknek. Az itt szerzett

ingerek, információk, élmények a személyiség fejlődésének fontos feltételei. A mozgásfejlődés

valamennyi lépcsőfokán végig kell mennie a gyereknek. Az izmok, az izületek fejlődése, érése magában

kell, hogy foglalja valamennyi megelőző lépcsőfokot.

A fokozatosságnak és a türelemnek kell érvényesülnie a kiegészítő mozgástevékenységben /

nagycsoportos óvodások úszása szülői támogatással/ Legfontosabb ebben az esetben is a pozitív

érzelmi megerősítés.




Tel.: 226-0353


OM:034772

63

A mozgás feltételei

Objektív feltételek: /szabadtéri, termi feltételek/

megfelelő hely /óvoda udvarának felépítése: dombos, füves, gumitéglás terület elosztása/

- megfelelő eszközök megfelelő öltözet / hűvös időben melegítő/

Szubjektív feltételek:

- óvodapedagógus személyisége:

- a mozgáshoz való pozitív viszonya.

- a gyermek aktivitása: /életkorának megfelelő testgyakorlatok, jó hangulatú végzése derűs

légkörben/

- dajkának fontos szerepe van a mozgás előkészítésében

A mozgás felépítése

A mozgás felépítésének megválasztásakor mindenkor az adott foglalkozás fő feladatát vesszük alapul.

Döntő feladat a motoros képességek fejlesztése, ami csak akkor valósítható meg, ha körültekintő

szervezéssel, helyes mozgásanyag választással a gyerekek mozgásaktivitása biztosított.


- mozgáskedvük, mozgásigényük, életvitelük részévé válik

- testsémájuk kialakul

- téri helyzetekben tájékozódni tudnak

- a téri irányokat tudják

- oldaliságuk kialakul

- finommotorikájuk fejlettsége révén felkészültek az írás tanulásához

- érzékelésük, észlelésük fejlettsége révén kialakul alaklátási,formaállandósági észlelésük

- önfegyelmük, figyelmük megerősödik

- egészséges versenyszellemük kialakul


Természetes és szervezett mozgásra inspiráló, biztonságos, tiszta, egészséges környezetet és

megfelelő időt, változatos lehetőségeket biztosítunk mozgásos tapasztalatszerzésre

● Az óvodai nevelés minden napján spontán és szervezett formában megteremtjük a mozgásos

alkalmakat az épületen belül és kívül, a játékban, azon belül a szabad játékban megjelenő

mozgásos tevékenységekben, az egészségfejlesztő testmozgásokban, az egyéni

szükségleteket és képességeket figyelembe véve, minden gyermek számára elérhető módon.




Tel.: 226-0353


OM:034772

64

● Törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő, kooperatív mozgásos játékok széleskörű

alkalmazására, a szabad levegő kihasználására.

● A szülők figyelmét felhívjuk arra, hogy a gyermek számára a mozgás alapszükséglet.(Például

javasoljuk, hogy gyalogoljanak többet).

● Felhasználjuk a mozgásos tevékenységeket a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek (hátrányos

helyzetű és eltérő fejlődésű gyermekeink) fejlesztésére.

● Kiválasztjuk a csoportnak megfelelő mozgásanyagot, a tervezésben figyelembe vesszük a

gyermekek legfontosabb tevékenységét a játékot.

● Erősítjük a pozitív személyiségtulajdonságokat, alkalmazkodó képességüket, a társakra

figyelést.az óvónő természetes módon integrálja a nagymozgások, a szem - kéz- láb

koordináció, az egyensúlyérzék, a finommotorika fejlesztését az óvodai tevékenységben

a gyermek mozgáskedvének, a mozgás szeretetének megerősítése a rendszeres mozgással

egy egészséges életvitel kialakítása a testi képességek, fizikai erőnlét fejlesztése

a mozgáson keresztül az értelmi struktúrák és szociális képességek fejlesztése

A mozgásfejlesztés fő területei:

● Szabad, spontán mozgások.

● Irányított tevékenység mozgáson keresztül történő feldolgozása, mozgással tanulás

(komplexitás).

● Szervezett, tervezett mozgásfejlesztés, valamint a mindennapos frissítő mozgás

● Egyéb mozgásos tevékenységek.

Az egész nap folyamán valamennyi tevékenységbe ágyazódva jelen vannak, ehhez járul még a

csoportszobában bent lévő ill. bevihető játék- és sportszerek használata, valamint az udvaron

használható, részben beépített, részben mobilizálható mozgásfejlesztő eszközök. Ezek segítik az új

mozgásformák kialakulását, gyakorlását, az ismert mozgásformák tökéletesítését. A

veszélyhelyzetekkel való ismerkedés és megbirkózás, hozzájárul a kiegyensúlyozott közérzetéhez.

Az irányított mozgás anyagában valamennyi mozgásfunkció fejlesztése jelen van minden

korosztályban, csupán a nehézségi fokok eltérőek.

A fejlesztés mozgásanyaga:

● Játékok: szerep-, utánzó-, futó-, szabály-, küzdőjátékok.

● Gimnasztika - szabadgyakorlatok: kartartások, nyakizom gyakorlat, kar, láb és törzsmozgatás,

testhelyzetek, mozgáskoordináció alakítás, koncentrációs mozgás gyakorlatok – kézi szer




Tel.: 226-0353


OM:034772

65

gyakorlatok (bot, babzsák, szalag, karika, labda)

● Járások, futások: természetes járás irányváltoztatásokkal, speciális járás (lábboltozat javítás)

● Futás egyenes vonalban, irányváltásokkal. Lassítás - gyorsítás, akadályok leküzdése,

versenyfutás.

Az óvónő feladatai:

● A gyermek egészségének megóvása a higiénés szabályok betartásával.

● Szükséges környezeti feltételek megteremtése. (megfelelő idő, hely biztosításával)

● Mozgásfejlettség felmérése: mozgásszervi eltérések, érzékszervi funkciózavarok felderítése.

● A gyermek testi épségének védelme, baleset megelőzés szempontjából a megfelelő tárgyi

feltételek, eszközök biztosítása.

● Egészséges életvitel testi edzettség alakítása. (az évszakok lehetőségeinek

figyelembevételével, levegő, víz, napfény edző hatása, téli sportolási lehetőségek). Gyermek- óvónő-

család szabadidő hasznos eltöltése.


● A gyermek igényévé válik a rendszeres mozgás, testedzés.

● Egészséges versenyszellem kialakult, kudarctűrés jó.

● Mozgása harmonikus, összerendezett.

● Nagymozgása, egyensúlyészlelése, finommozgása kialakult.

● Tudnak térben tájékozódni, oldaliság kialakult.

● A szabályokat betartják, azokhoz alkalmazkodnak.

● A mozgásokban kitartóak.

● Önfegyelmük, figyelmük megerősödik.

A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

Célunk:




Tel.: 226-0353


OM:034772

66

Játék és szabadidőben, foglalkozásokon olyan szituációk, élethelyzetek felismerése, megteremtése,

melyek matematikai tartalmat hordoznak, s alkalmassá teszik a gyereket olyan részképességek,

gondolkodási műveletek elsajátítására, melyekre a mindennapi életben szüksége lesz

Feladatunk:

- olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését és

természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra a matematikai tapasztalatok és ismeretek

megszerzését.

- a különböző matematikai jellegű tapasztalatokkal, ismeretekkel segítjük a gyermek

eligazodását, tájékozódását a világban.

- az értelmi képességek fejlesztésével a gyermekek logikus gondolkodásának alakításával

segítjük az iskolai életre való felkészülést

Óvodánkban nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a gyerekek mindennapi tevékenységük során,

szerezzenek minél több matematikai ismeretet.

A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokában jut

a gyermek. Felismerjék a mennyiségi, alaki, nagyságbeli és téri viszonyokat.

Alakuljon ítélőképességük, fejlődjön tér, sík, mennyiség fogalmuk. A matematikai megismerő és a

problémamegoldó tevékenység élményt jelent a gyermekek számára rácsodálkozás öröme. Ezáltal

fejlődik a gyermek gondolkodása, kreativitása, képzelete, emlékezete.

A matematikai tevékenységek útján is fejlődik a gyermek közösségi érzése.

Átélik a másik gyerek sikerét, örömét, egymásnak segítenek. Így fejlődik a gyermekek önbecsülése,

önbizalma. Eredményes és sikeres matematikai nevelés hatására a gyermekek szívesen, és örömmel

vesznek részt a matematikai tevékenységben a sikerélmény motiváló ereje révén. A gyermeket a

valóság megismerésére, a problémák meglátására, és megoldására neveljük. Az óvodás gyermek

számára a környezetből annyi ismerhető meg, amennyi az érzékszerveikkel felfogható. Ezért nagyon

fontosak az érzékelést - észlelést fejlesztő játékok.




Tel.: 226-0353


OM:034772

67

Az értelemfejlesztő játékokat sikeresen alkalmazzuk a matematikai nevelésben, melyek fejlesztik a

gyermekek gondolkodását, figyelmét, képzeletét, és kreativitását.

A természeti - emberi - tárgyi környezet matematikai tartalmú megismerését szolgáló témakörök:

● Halmazok képzése.

● Halmazok összehasonlítása tulajdonságuk szerint.

● Halmazok szétválogatása, bontása részhalmazokra.

● Halmazok elemeinek sorba rendezése.

● Halmazok összemérése becsléssel, párosítással, másolással.

● Mennyiségek összemérése: magasság, tömeg, mennyiség, űrtartalom, terület, szélesség,

vastagság, bőség.

● Kis számok összkép alapján. (0, 1, 2, 3…)

● Sorba rendezett elemek helye a sorban.

● Tapasztalatok a darabszám változásairól.

● Építések, alkotások szabadon és másolással, valamint egy feltétel megadásával.

● Tevékenység tükörrel. (szimmetria)

● Tájékozódás térben. (téri viszonyok, irányok)

● Tájékozódás az egyszerű síkban ábrázolt világban.

Mozgásfejlesztés:

● Nagymozgások (utánzás, hosszúságmérés lépéssel)

● Egyensúlyérzék (vonal mérése tyúklépéssel, tárgyak hordozása)

● Finommotorika (építés, rajzolás, applikációs képek összerakása)

● Szem-kéz koordináció. (építés, folyadéköntés méréskor, terítés vendégség

játéknál)

● Szem-láb koordináció. (vonal hosszmérése, tyúklépéssel)

Testséma fejlesztés:

● Testrészek ismerete. (tükörjáték, relációk használata)

● Meghatározott testrészekre összpontosítás. (lábbal dobbantás)




Tel.: 226-0353


OM:034772

68

● Oldaliság (irányok)

Percepciófejlesztés:

● Vizuális időrendiség felismerése. (képek időrendi sorbarendezése)

● Különböző alakok, formák megismerése. (halmazképzés)

● Vizuális emlékezet fejlesztése. (minta kirakása emlékezetből)

● Térpercepció fejlesztése. (tér bemozgása)

● Taktilis csatorna fejlesztése. (érzékelő játék tapintással)

● Hallás észlelés fejlesztése. (érzékelő játék hallással, zörejek, hangszerek hangja)

● Keresztcsatornák fejlesztése. (hallás - tapintás érzékelő játékkal)

Verbális fejlesztés:

● Osztályozás: színek, méretek, hasonlóság, különbség, formák megnevezése.

● Tárgyak megnevezése.

● Testrészek megnevezése.

● Cselekvések kifejezése szóban.

● Térbeli viszonyok, helyzetek, irányok megnevezése.

Folyamat ismertetés az óvodába lépéstől az iskolába kerülésig:

Az óvodában a gyermekek a mindennapi életben találkoznak matematikai fogalmakkal,

összefüggésekkel.

A tervezett, szervezett matematikai nevelés, mely játékos tevékenység során természetes élet

helyzetben, a gyermekek minden érzékszervét bevonva tapasztalatok szerzését biztosítja számukra.

Megismerik a mennyiségi, alaki, nagyságbeli, térbeli viszonyokat (relációkat), alakul ítélőképességük,

fejlődik tér-, sík-, és mennyiségi szemléletük, logikus gondolkodásuk, problémafelismerő és -megoldó

készségük.

Az óvónő feladatai a folyamatban:

● Figyelje a gyermekeket, megismerve érdeklődésüket, képességeiket, előkészítse és




Tel.: 226-0353


OM:034772

69

megtervezze a fejlesztési területeket.

● Biztosítson alkalmat, időt, helyet, eszközöket a spontán, és szervezett tapasztalat- és

ismeretszerzésre, az ismeretek rendszerezésére, szükség estén korrigálására.

● A kötetlenebb cselekvő tapasztalatgyűjtés mellett szükség van az irányított tevékenységre is az

ismétlés, rendszerezés alkalmával 5-6-7- éveseknél. Ezeket is hassa át a játékosság!

● Az egyéni, páros, mikrocsoportos foglalkozásokon alkalom nyílik a differenciált feladatadásra,

az egyéni tempó és fejlettségi szint figyelembevételére.

● Minél több probléma helyzetet kell teremteni, ez ösztönzi a gyermekeket a gondolkodásra. A

probléma felvetése egyértelmű legyen a gyermekek számára! Hagyjuk saját logikája szerint

gondolkodni, próbáljuk rávezetni a megoldásra, de ne oldjuk meg helyette!

● Az eszközöket a gyermekek is készíthetik, felhasználhatók a csoportszoba játékai, valamint

speciális matematikai segédeszközök.

A fejlődés várható jellemzői óvodáskor végére:

● Iskoláskorra megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem.

● A cselekvő - szemléletes, és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás

kialakulóban van.

● Képesek megadott szempontok szerint halmazok képzésére.

● Képesek szín, forma, nagyság, időrendiség alapján csoportosítani tárgyakat, tárgyképeket.

● Képesek megadott szempontok szerint szétválogatni, sorba rendezni tárgyakat, a rossz

válogatást, sorba rendezést javítani tudják.

● Kis számokat összkép alapján felismernek (dobókocka)

● Elemi mennyiségi ismereteik vannak.

● Képesek különböző mennyiségek összehasonlítására, összemérésére, párosítására.

● Képesek építéseket másolni.

● Egyszerűbb tükörképeket képesek létrehozni.

● Eligazodnak a térben és a síkban.

● Az irányokat, relációkat értik, követik, a helyzeteket megnevezik.

● Képesek elemi ok-okozati összefüggések megértésére.

● A problémahelyzetek megoldására egyéni ötleteik vannak.




Tel.: 226-0353


OM:034772

70

KÖRNYEZETTUDATOS NEVELÉS

"A környező világ iránti érdeklődés velünk születik. Születésünk pillanatától egy bonyolult és

elkápráztató világ felfedezői vagyunk" ( Gerald Durrell )

Célunk:

A gyermekek körülvevő természeti és társadalmi környezetből megismertetni mindazt, ami

életkorának és egyéni fejlettségének megfelelő szinten megérthető és hasznosítható. Megmutatni és

érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető és összefüggő

Feladatunk:

- olyan feltételek megteremtése, amely lehetővé teszi, minél több tapasztalat megszerzését, a

természetben és társadalomban

- biztosítsuk a feltételét annak, hogy az óvodában élősarok konyha - és/vagy virágoskert

működjék, ha lehetőség adott kisállatot is tartsunk

- spontán és szervezett tapasztalatokat szerezzenek a természet és társadalom világába

- biztosítson alkalmat, helyet, időt, eszközt és lehetőséget a gyermekeknek a természetben való

folyamatos tevékenykedéshez

- a környezet értékeinek megbecsülésére nevelés

- baleset megelőzés és tűzvédelmi oktatás és gyakorlat

"A gyermek nyitottságára építve az óvoda segítse elő, hogy a gyermek rácsodálkozhasson a

természetben és az emberi környezetben megmutatkozó jóra és szépre, tisztelje és becsülje

azt"(ONOAP)

A külső világ megismerésének elsődleges forrása a természet és a társadalmi valóság. A gyermeket

körülvevő szűkebb és tágabb világ megismerése lehetőséget ad arra, hogy biztonságosan mozogjon

környezetében. Önálló megfigyelések, tapasztalatszerzések révén egységben ismeri meg a

természetben végbemenő folyamatokat és összefüggéseket.

A séták, kirándulások, az óvodaudvaron és kertjében, vagy az élősarokban végzett tevékenységek,

tanulási tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermeknek.




Tel.: 226-0353


OM:034772

71

Az egészséges életmód szókásainak megalapozást és az igényes életvitelre nevelést óvodás korban

kell elkezdenünk.

Az egészséges életmód és a környezet megismerésre nevelés szorosan össze-kapcsolható feladat,

amely együttesen kihat a gyermek testi-lelki egészségére.

A születéstől - felnőtt korig témakör magába foglalja a testápolástól a közlekedésig a családtól a helyes

viselkedésig mindazt, ami a gyermeknek támpontot nyújthat a környezetében lévő szabályok

megismeréséhez és gyakorlásához.


Folyamatismertetés, beszoktatástól iskolába kerülésig:

● A gyermekek fogadják el és szeressék meg az óvodát, majd ismerkedjenek az óvoda

környezetével.(séták,kirándulások élmény,-és tapasztalatszerzés céljából)

● Figyeljék meg az évszakok közötti különbségeket.

● Beszélgessenek családjuk tagjairól, ezzel kapcsolatos ismereteiket szimulációs játékban is

elevenítsék meg.

● Ismerjék meg az óvoda környezetét.

● Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő élővilág és az

esztétikus környezet megóvása.

● Váljék hangsúlyossá a megfigyelés, gyűjtögetés.

● Keressenek összefüggéseket az időjárás és az emberek tevékenysége között.

● Végezzenek rügyeztetést, hajtatást, magvak csíráztatását.

● Látogassanak el az óvoda környékén lévő intézményekbe, ismerkedjenek meg az orvos

munkájával, gyakorolják a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerjék a személy- és teherszállító

járműveket.

● Figyeljék meg, hogy az óvoda környezetében, milyen háziállatok, madarak, bogarak élnek:

élőlények óvása, védése.

● Becsüljék, szeressék a természetet, váljék igényükké az őket körülvevő élővilág és az

esztétikus környezet megóvása.


● különbséget tesznek az évszakok között, ismerik jellemzőiket,

● ismerik a környezetükben lévő intézményeket,




Tel.: 226-0353


OM:034772

72

● ismerik a háziállatokat, madarakat, bogarakat, vadállatokat,

● ismerik környezetük növényeit, azok gondozását,

● gyakorlottak az elemi közlekedési szabályok betartásában, ismerik a közlekedés eszközöket,

● megkülönböztetik a jobb-bal irányokat, értik a helyeket kifejező névutókat pl. alá-, fölé-, mellé-,

stb.,

● kialakult a beszédhelyzethez és az anyanyelvi szabályokhoz illeszkedő, jól érthető beszéd

● tevékenység szervezeti formáinak biztosítása: spontán, játékos módon, kezdeményezett

foglalkozáson, kérdés-felelet formában, gyakorlati probléma és feladatmegoldás során, közvetlen

tapasztalat és élményszerző séták alkalmával.

A témakörök keretét az évszakok adják. Az évszak blokkokhoz rendeljük a növény- és állatvilág, az

ember és környezete, a hagyományok témaköreit. Itt kell kiemelnünk a helyi sajátosságok

megjelenítését, elsősorban azt, hogy a témák csak azon ismereteket közelítsék, mélyítsék, amelyekről

ebben a közegben konkrét tapasztalatokat szereznek a gyermekek. Alkalmanként a gyermekek

szerezzenek ismereteket életterüktől távol álló témákról is.

MUNKATEVÉKENYSÉG

Célunk:

A gyermeki munka megszerettetésén keresztül olyan készségek, tulajdonságok kialakítása,

melyek pozitívan befolyásolják a gyermekek közösségi kapcsolatát, kötelességteljesítését,

felelősségvállalását, későbbi felnőtt életében a munkához való viszonyát.

Feladatunk:

Különböző típusú munkajellegű tevékenységek tervezése, szervezése és a szükséges

feltételek biztosítása

A munkajellegű feladatok elvégzése az óvodai élet egészében érvényesülő folyamat, amely áthatja a

gyerek tevékenységének egészét. Komplex személyiség fejlesztő hatása által, olyan magatartási

formákat alakíthatunk ki, melyekkel megalapozzuk a későbbi felnőtt életben a munkához való viszonyt.

A munkavégzés közben újabb és újabb problémahelyzet elé kerülnek melyek megoldása során fejlődik

gondolkodásuk, érzékelésük, tapasztalatokat gyűjtenek, ügyesedik mozgásuk.

Alapja a gyermek tevékenységi vágya, utánzó hajlama. Az óvónővel közösen önkéntesen folytatott

tevékenységből - a fokozatos önállósodás folyamán - alakul ki a feladatvégzés. Ha a munkajellegű




Tel.: 226-0353


OM:034772

73

feladatok elvégzése örömteli, sikert hozó tevékenység akkor a gyerek a saját személyével kapcsolatos

feladatok elvégzésétől fokozatosan eljut addig, hogy a közösségért is szívesen vállal feladatot.

Rendszeres folyamatos munkajellegű tevékenységek

Önkiszolgálás

Mindazon gyermeki tevékenység, amely a saját személye körüli feladatok ellátását jelenti. Felnőtt

segítségével ismerkednek az önkiszolgálás sorrendjével. Az önkiszolgálás területei:

Testápolás: a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozottságát, tisztasági igényük

kialakulását szolgálja.

Étkezés: a kulturált étkezési szokások elsajátítását szolgálja.

Öltözködés:

- a rendezett külső megjelenés és a ruházat rendben tartása, óvására való nevelést szolgálja.

- az óvodáskor végére természetessé válik az önmagukkal kapcsolatos teendők ellátása /testápolás,

öltözködés, étkezés/

A környezet rendjének megőrzése

● Ismerjék meg környezetükben a tárgyak helyét, vegyék el önállóan, amire

● szükségük van, használat után tegyék vissza.

● Szükség esetén a szoba könnyebb berendezési tárgyait játékukhoz bátran rendezzék át, majd

befejeztével rendezzék vissza. Terem átrendezésében szükség szerint segítsenek

● Apróbb rendetlenséget vegyenek észre.

● Sepregetésben, ágyazásban, udvari játékok rendben tartásában segítsenek.

● A csoport játékait tartsák rendben, babaszobában, babakonyhában időnként önállóan

takarítsanak ki. Vegyenek részt a babaruhák kimosásában, a babaedények elmosogatásában a

polcok letörlésében.

● Ne csak a csoportszoba, hanem a kiszolgáló helyiségek rendjére is ügyeljenek.

● Segíthetnek a szertári eszközök ki- és behozatalában, rendben tartásában.




Tel.: 226-0353


OM:034772

74

● Apróbb megbízatások elvégzése

Alkalomszerű munkák

● az óvónők kérésének tegyenek eleget, ill. az óvónő munkájában spontán segítenek.

● kért eszközöket hozzanak be, vagy vigyenek ki, üzeneteket adjanak át stb.

● Bonyolultabb feladatot is szívesen teljesítsenek. Adjunk olyan feladatot, melyet már önállóan kell

megszervezni (fokozatosság), valamint időnként olyan alkalmi megbízatásokat is, amelyekhez

otthoni előkészületekre van szükség.

● Kisebbek segítése: A csoportok között alakuljon ki az a szokás, hogy a nagyobbak

segítsenek a kisebbeknek.

Naposi munkák

● A napos rendszer fokozatos bevezetése.

● Terítik a terítőt.

● Szétosztják az étkezéshez szükséges eszközöket.

● Segíthetnek az étel kiosztásában (kenyér, gyümölcs, sütemény).

● Ők tartják számon, ki következik a naposságban

● Ügyelnek az asztal ízléses rendjére

● Letörlik az asztalokat, összesöprik a morzsákat

● Közreműködnek a foglalkozásokhoz szükséges eszközök kiosztásában, összeszedésében.

Növény - állatgondozás

● ősszel gyűjthetik a leveleket az udvaron. Télen segédkezzenek a madáretetésben. Tavasszal a

rügyeztetés, csíráztatás, palántázás előkészítésében segédkezzenek, majd figyeljék a

változásokat. A növényeket és állatokat az óvónő a gyermekek előtt gondozza, és kisebb

segítségre kérik őket. Magyarázza el, mutassa meg, mit, miért, hogyan tesz. A gyermekek

kísérjék figyelemmel a munkát.

● A gyermekek folyamatosan működjenek közre az élősarok és a kisállatok gondozásában.




Tel.: 226-0353


OM:034772

75

● Ősszel gyűjtsenek magvakat, terméseket az élősarokba.

● Tavasz elején részt vehetnek a magvak ültetésében és a kikelt növények gondozásában.

● Leszedik és összeszedik a terméseket.

● Vegyenek részt a tárolók tisztántartásában.

● Télen részt vehetnek a hó eltakarításában.

A tevékenység folyamatában:

● Munkavégzéshez szükséges készségek, képességek formálása, alakítása.

● Feladatok elvégzésének megtanítása, munkafogások egyenkénti megmutatása, gyakoroltatása.

● Tapasztalatokhoz, ismeretekhez juttatás, a gyermekeket körülvevő környezet

megváltoztatásához. (növény és állatgondozás).

● A munkavégzés közbeni szociális magatartás és az egymáshoz való alkalmazkodás

● szabályainak megtanítása.

● A játékkal azonos és eltérő vonások megismertetése.

● A gyermekek eljuttatása odáig, hogy a kezdeti öncélú egyéni indítékok közösségi

indítékot kapjanak.

● A biztonsági feltételek megteremtése: baleset, sérülés megelőzése.

● A munkára nevelés kapcsán, elsősorban az önállóság és a feladattudat alakulása miatt igen

fontos a szülők tájékoztatása és megnyerése is.


● Az önkiszolgáló tevékenységet teljes önállósággal végzik.

● Környezetük rendjére, ezen belül saját holmijukra, és azok rendezettségére figyelnek.

● Alkalomszerű feladatokat szívesen vállalnak, azok elvégzésében önállóak.

● Segítenek társaiknak.

● Naposságot szívesen vállalnak, az ezzel járó feladatokat önállóan, igényesen végzik.

● A környezetükben lévő növényeket óvják, az állatokat gondozásában, az emberi gondoskodás

igényét érzékelik.

A gyermeki munka feltételei

- a nyugodt légkör biztosítása




Tel.: 226-0353


OM:034772

76

- játékosság

- megfelelő munkaeszközök biztosítása, azok rendben tartása

- megfelelő hely és idő a munka elvégzéséhez

- elegendő munkalehetőség

- biztonsági feltételek megteremtése, a baleset, sérülés megelőzésére

- a tevékenységek folyamatának ismertetése, segítségadás


- a munkafajták fokozatos bevezetése

- a munka értékelése

- a megfelelő feladatok kiválasztása

- minden gyereknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan, képességeinek

megfelelően elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai

érdekében végzett munka

TUDATOS FEJLESZTÉS FELTÉTELEI

A társadalmi, a gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermek csoport életkora, összetétele, a

szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára.

A. Objektív feltételek

Célunk a csoportszoba szűk tereinek kitágítása által, a gyerekeknek minél nagyobb mozgásteret

biztosítani. Az óvónő önállóan döntheti el, hogy a meglévő adottságokon belül, milyen bútorzattal, és

hogyan alakítja ki az óvoda külső és belső tereit, csoportszobáit, az átjárhatóság figyelembe vételével.

B. Szubjektív feltételek

B/1. Az óvodapedagógus modell szerepe

Az óvodapedagógus elsõ számú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában. Ő szervezi meg, a

gyerekek életrendjét, és azokat a közös tevékenységeket, amelyben a társas kapcsolatok alakulnak. A

nevelõ közösség a gyerekek egyéni fejlődését, figyelemmel kíséri.

B/2. Óvodapedagógus és gyerek együttműködése

A hangsúlyt az aktív kétpólusú együttműködésre építjük.

B/3. Óvodapedagógusok együttműködése

Az óvónői közösség fokozott egymásra figyelése és együttműködése, toleranciája nélkülözhetetlen a

napi élet során.

B/4. Óvodapedagógus és a dajka együttműködése




Tel.: 226-0353


OM:034772

77

Óvodai nevelési programunk megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval

összehangolttá válik. Ismerniük kell a pedagógus elképzeléseit, céljait, módszereit.

B/5. A környezetben élők hatásai

A helyi nevelési rendszer kialakításának elengedhetetlen feltétele, az óvoda környezetében élők

véleménye, javaslata. Meghatározóak az igénybe vevők érdekei.

Tiszteletben tartjuk a szülő és a gyermek érdekeinek megfelelően a gyermek gondolat-, lelkiismeret- és

vallásszabadsághoz való jogát. Az intézmény dolgozói vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem

foglalnak állást, vallási és világnézeti kérdésekben semlegesek maradnak.

FEJLESZTÉS TARTALMA

Az óvodai nevelés szerteágazó, egymásra épülő, és egymással összefüggő, komplex módon

érvényesülő tevékenységek, melyek átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét.

A Tevékenységközpontú óvodai nevelési program tartalma a négyes feladatrend-szer elemein belül

valósul meg.

Tevékenységekben megvalósuló tanulás

3-7 éves korban a spontán játék a tanulás legmegfelelőbb formája. A leghatékonyabb tanulás a

játékvágy által motivált folyamatban van. Ezekre az indítékokra kell építeni a tanulást, melyek később a

tudatos kötelezően végzendő tevékenységekhez szükségesek. A játéknak és a tanulásnak igen szoros

a kapcsolata. Minden tevékenység magában hordozza a tanulást, így az óvodai nap minden pillanata

alkalmas a tanulásra.

Lehetséges tanulási formák óvodánkban

- utánzásos minta és modellkövetéses magatartás és viselkedéstanulás

- szokások alakítása

- a spontán játékos tapasztalatszerzés

- gyermeki kérdésekre - válaszokra épülő ismeretszerzés

- probléma- és feladatmegoldás

- óvodapedagógus által kezdeményezett kötetlen vagy kötött foglalkozások

Tanulási folyamat szervezésének elvei

Élményt jelentsen, és sikerélmény forrása legyen. A gyerekek önként vegyenek részt benne.

Így jutnak el a megismerés élményének átélése közben a nehézségek, konfliktusok, kudarcok

leküzdéséig, a siker érdekében az akarat megvalósításáig.




Tel.: 226-0353


OM:034772

78

A tanulás tartalmi lehetőségeire az óvónő előre készül, de hogy folyamatában milyen ütemben és

mélységig kerül sor az ismeretek bővítésére, azt a gyerekek közreműködésével létrejött helyzet dönti el.

Nagy szerepet kap az utánzásos tanulás. Ennek alapvető feltétele az óvónő és a gyermek együttes

tevékenysége.

Az ismereteket minőségében alaposabban és sokoldalúbban kell a gyerekek részére közvetíteni. Sok

ismétlést és gyakorlási alkalmat adjunk a gyermekek részére.

A tanulás folyamatában mindig a gyerekek kíváncsiságára, megismerési vágyára, élményére,

aktivitására kell építenünk. Törekedni kell a figyelem felkeltésére és az ébrentartására is.

A tapasztalatszerzés valódi környezetben történjen. /udvar, séta, kirándulás, stb./

Előtérbe kerül a komplexitás elve, mivel a gyerekek a világot komplex módon A művészeti

tevékenységek kínálják a legtermészetesebb módon a komplexitás lehetőségét, hiszen az

önkifejezések eszközeiként is egymástól elválaszthatatlan egységben jelentkeznek. Óvodánkban

kiemelt figyelmet fordítunk a művészeti tevékenységekre.

A tanulási tevékenységekben az óvodapedagógus tudatosan és tervszerűen készül a gyerekek egyéni

és differenciált fejlesztésére. Nagyobb szervezési, áttekintő képességet és nagyfokú kreativitást

igényel.

A tanulás szervezeti formái

A szervezett tanulás formái kötetlen és kötött foglalkozások. Mindkettőben érvényesül, a nevelői

céltudatosság és tervszerűség.

Fontos a spontán tevékenység és az óvodapedagógus által irányított tevékenység megfelelő arányának

a megválasztása.

Kötetlen szervezeti forma

Az óvodás korosztály számára a legalkalmasabb tevékenységi keret. Kiscsoportban a testnevelést

kivéve az egyetlen szervezeti forma. A kötetlen szervezeti forma valamennyi korcsoportban a tanulási

tevékenység egyik alapformája, kicsiknél a testnevelésen kívül az egyetlen szervezeti forma. Az időpont

megválasztása nem zavarhatja meg a kialakult játékot. Kötetlen az elhelyezkedés is.

Kötött szervezeti forma

A kötött szervezés más magatartást igénnyel a gyerekektől. Részvételük nem csak a szándéktól,

hanem a kitűzött feladattól is függ.

Játékosak, élményt nyújtóak legyenek. Oldott légkörben való cselekvés jellemezze, melyek:

- elősegítik az önfegyelmet




Tel.: 226-0353


OM:034772

79

- a szándékos figyelmet

- kitartást

- feladattudat kialakulását

- az iskolai élet megkezdéséhez szükséges magatartási forma erősítését

A tanulás különböző tevékenységekben, és szervezett tanulás munkaformái:

Egyéni: a gyermekek lehetőleg a saját elképzelésük szerint, saját eszközeikkel önállóan oldják meg a

feladatokat.

Páros: társukkal együttműködve egymást segítve vegyenek részt a tanulásban.

Mikro csoportos: társaikkal együtt működve egymást segítve vegyenek részt a tanulásban. 5-6-7 éves

korban ki kell alakítani a gyerekekben a mikro-csoportos munka-formához szükséges fegyelmet, önálló

feladatvégzés képességét, a halk beszédet és szükség szerint a türelmes várakozást.

Frontális: óvónőre, társakra figyelve a csoport együtt oldja meg a feladatokat.

A tanuláshoz felhasznált eszközök kiválasztásánál törekedjék az óvónő arra, hogy érdeklődésre,

aktivitásra, a gondolkodási műveletek alkalmazására, a feladatban rejlő akadály felismerésére és

megoldására ösztönözzék a gyermeket. Az eszközök tudatos, célszerű felhasználására törekvés.

Alapelvek a tanulási folyamatok értékeléséhez:

A gyermekek akkor tudnak önfeledten, boldogan tevékenykedni, ha sok buzdítást, dicséretet, pozitív

megerősítést kapnak. Ezért az óvónő törekedjen arra, hogy mindegyik gyermek mindennap kapjon

valamilyen pozitív megerősítést. A gyermekek tényleges, jó cselekedetét, tettét emelje ki.

Az óvónő alkalmazza a differenciált, árnyalt értékelést. Alkalmazza a jutalmazás sokféle módszerét:

pillantást, testközelséget, gesztust, mimikát, szóbeli közlést, egyénileg, a csoport és a szülők előtt

egyaránt. Az óvónő a tanulási szokásokat alakítsa úgy, hogy egy gesztus, tekintet, egy átrendeződés,

egy kérdés segítsen a nemkívánatos magatartás megszüntetésében.

Nevelésünk fontos elve az egyéni értékek felszínre hozása, kimunkálása, ehhez megfelelően

szervezzük a tanulási folyamatot, amelyek értékelésénél alapelv: egyes differenciált értékelés.


- értelmi képességek fejlesztése /érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet,

gondolkodás/

- a gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának sokoldalú érdeklődésének kielégítése




Tel.: 226-0353


OM:034772

80

- lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol megismerhetik a

felfedezés, a kutatás örömeit

- a gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása feladattudatának

fejlesztése

- olyan tapasztalatok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját

teljesítőképességét is megismerheti

A KIEMELT FIGYELEMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK EGYÜTTNEVELÉSE AZ ÓVODÁBAN

A kiemelt figyelmet igénylő, a „másság” fogalmi kategóriájába beletartozók:

● az életkori sajátosságokból adódó másság,

● a testi és pszichés jellemzők mássága,

● a szükségletek, igények mássága,

● a nemzetiségi hovatartozás következtében fellépő másság,

● a szociokulturális háttér következtében megmutatkozó másság,

● a tehetség mássága,

● a zavar a fejlődésben,

● a magatartás- és a viselkedés-problémák következtében fellépő másság is

Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: aki a szakértői és rehabilitációs bizottság

szakvéleménye alapján: mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, vagy

egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási

zavarral) küzd

Különleges bánásmódot igénylő gyermek:

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

AZ EGYÜTTNEVELÉS INDÍTÉKAI, CÉLJA

Az együttnevelés természetes életszituációból indul ki: elismeri a heterogén adottságokat,

képességeket az azokhoz történő egyéni alkalmazkodás szükségességét. Az egyenlő jogokat

hangsúlyozza, toleranciára, humanizmusra nevel azzal, hogy partnerséget kíván kialakítani a kiemelt

figyelmet igénylő és az egészséges gyermekek között.




Tel.: 226-0353


OM:034772

81

A személyes bánásmód és a differenciálás módszerének alkalmazásával biztosítjuk minden gyermek

számára az életkornak megfelelő, ideális fejlődést. A tehetséges, a sajátos nevelési igényű, a

halmozottan hátrányos és a hátrányos helyzetű gyermekek szükségletei egymás mellett, egyenértékűen

kapnak kielégítést az óvodai nevelőmunka során.

Célja:

● Az egészséges és különleges bánásmódot igénylő gyermekek együttnevelése,

● képességfejlesztése,

az eltérő képességű gyermekek egészséges, harmonikus személyiségfejlesztése,

● közös és kiscsoportos tevékenységeken keresztül a tanuláshoz szükséges képességek

fejlesztése, a gyermekek együttnevelésével a segítőkészség, tolerancia kialakítása,

● az egymás elfogadása, az egészséges gyermekek közvetítésével pozitív befolyásoló modell

nyújtása a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek számára.

● a közösségi életbe való beilleszkedés segítése, szocializálódás,

● a társas viselkedés szabályainak elsajátítása az egyenletes ütemben fejlődő gyermekek

közvetítésével,

● képességeinek, személyiségének optimális kibontakoztatása.

● az ember, mint érték megtapasztalása,

● empátia, segítőkészség kialakítása, interiorizálása

A gyermekek egész nap együtt tevékenykednek. Az életkori és a teljesítménybeli heterogenitás alapján

biztosítjuk az egymáshoz való alkalmazkodást, az egymás közti kooperációt, kölcsönös

segítségnyújtást, a viselkedés és együttélés szabályainak elsajátítását.

Csak a megélt tapasztalatokon keresztül alakulhatnak ki azok a viselkedési, együttélési szokások,

amelyek lehetővé teszik a sikeres beilleszkedést, elfogadást.

ÓVODAPEDAGÓGUSI FELADATAINK A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ GYERMEKEK

ESETÉBEN

Az óvodapedagógus attitűdje legyen:

● empatikus, elfogadó, támogató,

● személyre szóló pedagógiai hatásokat érvényesítő,

● értékeket, erősségeket hangsúlyozó és elfogadtató,

● kommunikációja, tevékenysége pedagógiai optimizmust tükröz.

A fejlesztés elengedhetetlen feltételei:




Tel.: 226-0353


OM:034772

82

● a gyermeki személyiségfejlődés szakaszainak, jellemzőinek, pontos ismerete,

● az egyes gyermekek személyiségének, fejlődési jellemzőinek, eltérő fejlődési ütemének,

fejlettségi szintjének ismerete,

● az alkalmazott fejlesztő játékban rejlő lehetőségek pontos ismerete,

● az egyes fejlesztési területek közötti integráció lehetőségeinek ismerete, a fejlesztés

komplexitása,

● helyzetfelismerő képesség, tudatos (indirekt) jelenlét

● a tevékenységek szervezése egyéni, illetve kisebb csoportos formában történjen, így lehetővé

válik az egyes gyermekek fejlődésének viszonylag szoros követése, segítése, egyénre szabott

fejlesztése.A pedagógiai programban foglaltak és a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek

fejlesztésének elvei összhangba kerüljenek

BEFOGADÓ NEVELÉS

● Minden gyermek más, alapvető joga, hogy sajátos szükségleteinek, állapotának megfelelően

segítséget kapjon képességei, készségei kibontakoztatásához. Különbözőségük miatt

hasonlóan társaikhoz az egyéni bánásmódot alkalmazzuk, a részfunkciók fejlesztésén túl az

általános személyiségfejlesztést tekintjük feladatunknak.

● Óvónői attitűdök a befogadó nevelés képességéhez: szociális érzékenység, empátia, másság

elfogadása, a különbségek kezelésének képessége.

● Az óvónők szakmai kompetenciája: gazdag módszertani repertoár kialakítása a sokféleség

kezeléséhez.

Támogató környezet az óvodán belül és kívül.

● Az utazó gyógypedagógus és logopédus a részképesség- fejlesztésre szoruló, ép

érzékszervekkel rendelkező gyermekekkel foglalkozik. A különböző teljesítményzavarokkal

küzdő gyermekek prevencióját, szűrését és korrekcióját végzi.

● Felfogásunk szerint, minden kisgyerek fejleszthető.

● Nevelésünkben alapvető követelmény a gyermeki jogok védelme.

● Feladatunk, hogy az elvárások igazodjanak a gyermekek fejlődésének üteméhez.

● A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése a számukra megfelelő területeken valósuljon

meg, a nevelésük, a fejlesztésük ne terhelje túl őket.




Tel.: 226-0353


OM:034772

83

● Feladatunk a feltétel nélküli szeretet, az ilyen szeretet nem nézi a gyermek külsejét, előnyös és

hátrányos tulajdonságait, fogyatékosságait, független a vele szemben támasztott követelményektől, és

független viselkedésétől is. A feltétel nélküli szeretet segít megérteni a gyermeket, megérteni

viselkedését, indítékait, s mindez a szilárd kapcsolat alapja.

A különleges bánásmódot igénylő gyermek típusai

● Tanulási problémákkal, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek (például: lassú, motiválatlan,

hosszabb betegség miatt lemaradó, családi, szociális, kulturális, nyelvi hátrányok).

● Tanulási zavarral küzdők (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, figyelemzavar, súlyosabb

beszédhiba).

● Magatartászavarok miatt problémás gyermekek, visszahúzódó (regresszív) és depresszív

viselkedésű gyermekek (félénk, csendes, visszahúzódó stb.)

● Ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű gyermekek (engedetlen, kötekedő,

támadó, hiperaktív stb.)

A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

Munkánk eredményes, ha

● a prevenció során meg tudjuk akadályozni a veszélyezettség kialakulását,(előadások,egyéni

beszélgetések szervezése)

● egyedi probléma esetén segíteni tudunk,(játék,ruha-és tartós élelmiszer gyűjtéssel)

● a hátrányos helyzetben lévő családokkal jól működünk együtt,

● differenciált bánásmóddal kompenzálni tudjuk a gyermek hátrányait (humánum, megértés,

támaszadás, szeretet),

● a gyermekvédelemmel foglalkozó szakemberek segítségével szükség esetén a gyermeket

biztonságba, megnyugtató környezetbe helyezhetjük,

● a rászoruló családok bizalommal fordulnak a tagóvodához problémáik megoldásához való

segítségadásért. (a pedagógiai asszisztens gyermekvédelmi és segítő feladatának igénybe

vétele)

A gyermekek joga, hogy személyiség jogait, különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához

való jogát, önrendelkezési, családi élethez és magánélethez való jogát az óvoda tiszteletben tartsa. A

kisgyermeket megilleti a társadalom által nyújtott védelem és a segítségre vonatkozó jog is.

A szociálisan vagy más okból hátrányos helyzetű családok és gyermekeik pedagógiai módszerekkel




Tel.: 226-0353


OM:034772

84

való segítésének lehetőségei tagóvodánkban:

● mozgásfejlesztés(udvari és mobilizálható eszközök)

● személyes bánásmód(egyénre szabott kontaktus)

● differenciált fejlesztés csoportjában(egyéni feladatadás)

● nyelvi illetve logopédiai fejlesztés, részképesség hiány korrigálása(esetenként hetente két

alkalommal a tagóvodában)

● pszichológus személyes segítése a szülők számára is (az óvodapszichológussal való

kapcsolatfelvétel)

● zavart szenvedett képességek fejlődését támogatjuk, megsegítjük.(szakember bevonásával)

A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a különböző, sokszínű kulturális hátteret,

gondolkodásmódot, másságot.

Elutasítjuk a hátrányos megkülönböztetést bármilyen okból, így különösen a gyermek vagy

hozzátartozói bőrszíne neme, vallása, nemzetiségi hovatartozása, politikai vagy más véleménye,

nemzetiségi, etnikai vagy társadalmi származása, vagyoni és jövedelmi helyzete, kora,

cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága, születési vagy egyéb helyzete miatt.

TEHETSÉGGONDOZÁS

Szemléletünk szerint minden gyermek tehetséges valamiben.

● A tehetség három legfontosabb összetevője: képességek, kreativitás, motiváció.

● Az egyéni képességek kibontakoztatását, a kreatív önkifejezés lehetőségét támogatjuk.

● Érzelmi biztonságban, ingergazdag környezetben a szabad játék és a korai tanulás feltételeit

biztosítjuk.

● A tehetséges gyermekek felismerését, differenciált, egyéni fejlesztését a tevékenységek

szervezésével a gyermekek saját aktivitására támaszkodva segítjük. (megfelelőidő,hely és

eszköz biztosítása a differenciált feladatadáshoz)

● Az érdeklődésüknek megfelelő speciális területeken való elmélyüléshez a feltételeket

biztosítjuk. A családdal együttműködve különös gondot fordítunk arra, hogy szocializációjukat segítsük,

hiszen a társak, a környezet elismerése elősegítik a tehetség kibontakozását. (többfajta vizuális

technika,hangszerek és igényes műzene használata,önkifejező dramatikus játékok)




Tel.: 226-0353


OM:034772

85

NEMZETISÉGI FELADATOK

A nemzetiséghez tartozók óvodai nevelése keretében biztosítani kell a kisebbségi önazonosság

megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését.

A gyermekek sajátos kultúrájából és családi életviteléből adódó másságra tekintettel a személyiség

fejlesztése differenciált módszerekkel vezet eredményhez.

Fontosnak tartjuk a korai prevenciót az egészséges életmód, az érzelmi, az értelmi nevelés, a

szocializáció területén, együttműködve a családi és társadalmi környezettel a hátrányok csökkentése

érdekében az óvodapedagógus ismerje meg az adott szubkultúra jellegzetességeit,hogy abból

kiindulva,valamint arra építve választhassa meg egyénre szabott módszereit

● Az egészséges életmódra nevelés szokásainak kialakítása, a szociális hátrányból eredő

hiányok kompenzálása. A higiénia, a táplálkozási szokások, a pihenés, edzés, mentálhigiénét biztosító

szemléletének megalapozása.

● Az érzelmi élet gazdagítása, a kezdeti gátlások feloldása mintakövetéses tanulással, egyéni

élmények átélésével.

● Az értelmi képességek területén mutatkozó esetleges eltérések kiegyenlítése, az iskolai élethez

szükséges személyiségjegyek és részképességek fejlesztése.

● Az esetleges veszélyeztetettség miatt kiemelt feladatnak tekintjük az együttműködést a

szűkebb és tágabb környezettel

Multikulturális nevelés

A más országból itt tartózkodó családok gyermekei óvodai nevelésének alapelveiben az integrált

nevelés szemléletét, céljait és feladatait érvényesítjük.

Természetesnek vesszük és értékként kezeljük a másságot, a sokszínű, sokféle kulturális hátterű

szükségleteket, igényeket és gondolkodásmódokat.

Tiszteletben tartjuk saját nyelvüket, ugyanakkor a gyermekekkel való közös játéka és az óvoda más

tevékenységformái közben elsajátítják a magyar nyelvet. A felnőttek beszédmintája és a differenciálás,

az egyéni képességek fejlesztése ezen a területen is hangsúlyos. Az együttes tevékenységek során

arra törekszünk, hogy oldott, feszültségmentes környezetben növeljük a gyermekek beszédbátorságát,

nyelvi és nonverbális kifejezőképességüket.




Tel.: 226-0353


OM:034772

86

Az adott kultúra sajátosságainak megismerése és a gyermekekkel életkorhoz igazítva történő

megismertetése(öltözék,szokások,hagyományok,ételek)

Hazánk értékeihez való pozitív kötődés kialakítása

KAPCSOLATTARTÁS A CSALÁDDAL, SZAKMAI SZERVEZETEKKEL

A befogadás és beilleszkedés tekintetében kitüntetett szerepet kap a szülői házzal való pozitív

kapcsolattartás, együttműködés. Elsősorban a család igényeinek és szükségleteinek megismerésére

törekszünk, ugyanakkor segítséget kell nyújtanunk abban, hogy ők is megismerjék és értsék nevelési

törekvéseinket.

Az óvoda a családdal való együttérzéssel támogatja a problémák megoldását. Rámutat a gyermek

nevelése során átélhető örömre, támogatja és megerősíti a szülőt nevelői szerepében, és a kölcsönös

bizalom kiépülése után javasol lehetőségeket a változtatásra. Munkánk során mindannyian ügyelünk

arra, hogy a rászoruló gyermekek és szüleik ne érezzék ezt a segítségnyújtást

diszkriminációnak.(anonimitás)

A nyitott óvoda intézménye minden család felé bizalmat áraszt. Nyitott óvoda működtetése konkrét és

közös programokkal, együttes tevékenységek szervezésével mélyíti a kapcsolatot. (családlátogatás

közösen más szakemberekkel,anyás beszoktatás, szülői értekezletek, szülői klubok, előadások,

fogadóórák, egyéni beszélgetések, kerekasztal beszélgetések a szülőkkel és más szakemberekkel,

nyíltnapok,

hospitálások, szűrő vizsgálatok, életmód tanácsok, egészséges életmód programok, játszó- és munka

délutánok,kirándulások,kerékpár túra,család-óvoda programok,nyílt napok)

Az óvoda minden dolgozója egységes magatartásformát képviselve, tapintatosan közelit a család felé

elfogadja helyzetüket, és támogatja őket problémáik megoldásában.

Együttműködésünk – a gyermek szükségleteinek megfelelően – természetes módon kiterjed a

családsegítő, családgondozó, a gyermekvédelmi és gyermekjóléti szolgáltatásokra, a szakmai

szervezetekre, szakemberekre (fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, logopédus, konduktor,

pszichológus, gyermekorvos, védőnő).

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK NEVELÉSÉNEK IRÁNYELVE

Általános elvek:




Tel.: 226-0353


OM:034772

87

● Az óvodai nevelés a sajátos nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általános

célkitűzéseinek megvalósítására törekszik.

● A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkodó készség, az akaraterő,

az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés.

● A sajátos nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és

segédeszközök megléte akkor biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, ha a napirend

során a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a további önálló cselekvéséhez

szükséges.

● A fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és

eszközrendszert minden esetben a gyermekek állapotából fakadó egyéni szükségletek

határozzák meg.

● Az integrált óvodában történő együttnevelés – az illetékes szakértői bizottság szakértői

véleményének figyelembevételével – minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek

szükségletei szerint.

● A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb

mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós,

habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi

szükségessé.

● A fejlesztés céljait minden esetben a fejleszthetőséget megfogalmazó gyógypedagógiai- orvosi-

pszichológiai komplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni.

● A habilitációs, rehabilitációs egyéni és/vagy csoportos fejlesztés elsősorban gyógypedagógiai

kompetencia.

● Az egyéni fejlesztési terv elkészítéséhez a gyermek fogyatékosságának, pszichés fejlődési

zavarának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus, konduktor,

óvodapedagógus, pszichológus, orvos együttműködése szükséges.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai

● A hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók

bevonásával,




Tel.: 226-0353


OM:034772

88

● Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására.

● A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása.

● Az egyéni sikereket segítő tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

● Az egyes területeken kimagasló képességeket mutató gyermek támogatása.

A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

● A fogyatékosság típusa, súlyossága.

● A fogyatékosság kialakulásának, diagnosztizálásának és a speciális ellátás megkezdésének

ideje,

● korai fejlesztésben és gondozásban részesült gyermek esetében a korai időszak fejlődés

menete

● A gyermek

– életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei,

– képességei, kialakult készségei,

– kognitív funkciói, meglévő ismeretei,

– családi háttere.

Mindezek alapján a fejlesztés magába foglalja a vizuális, akusztikus, taktilis, mozgásos észlelés

folyamatait, a motoros képességek, a beszéd- és nyelvi készségek és az értelmi képességek

fejlesztését. Az egyes fogyatékossági típusok függvényében más-más terület kap nagyobb hangsúlyt.

A nevelési programot egyéni fejlesztési terv is kiegészíti.

A szükséges gyógypedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára (saját

állományú gyógypedagógus, utazó tanári hálózat által)

● a sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása és alkalmazása;

● az egyéni szükségletekhez igazodó környezet,

● az egyéni szükségletekhez igazodóan speciális segédeszközök használata,

● a kompenzációs lehetőségek körének bővítése a nem vagy kevésbé sérült funkciók

differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével;

● annak felismerése, hogy a sajátos nevelési igényű kisgyermek egyes területeken kiemelkedő

teljesítményre is képes;




Tel.: 226-0353


OM:034772

89

● rugalmas szervezeti keretek kialakítása a sajátos nevelési igényű gyermekek egyéni

foglalkoztatásának megvalósulásához.

● az óvoda pedagógusai, pedagógiai munkát segítő alkalmazottai és a szülők megfelelő

tájékoztatása a sajátos nevelési igényű gyermek befogadására, együttműködés a sérült

gyermek családjával

Az integrált óvodákban megvalósuló – integrált – nevelés, oktatás

A sajátos nevelési igényű gyermek családi nevelését, a közösségbe való beilleszkedését

elősegíti/elősegítheti a többi gyermekkel részben vagy egészben együtt történő integrált nevelése. Az

együttnevelést vállaló intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál a sajátos nevelési igényű

gyermeknek, mint részvétet és védettséget.

Sikerkritériumnak a gyermekek beilleszkedése, egyenlő hozzáférése a foglalkozásokhoz, önmagához

mért fejlődése tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szolgálják:

● Az együttnevelés megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a

sérülés specifikus módszertani eljárások alkalmazása.

● A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság”

alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, eltérő mértékéhez, az egyéni fejlődési

sajátosságokhoz.

Az együttnevelés feltételei

Az együttnevelés a gyermekek együttműködésére épül. A nevelés team – munkában valósul meg.

Ennek tagjai: szűkebb team esetén a szülők, óvodapedagógusok, gyógypedagógus/ok/,

fejlesztőpedagógus/ok/, dajkák; tágabb team esetében kiegészül külső segítő szakemberekkel, akik

vizsgálják, fejlesztik a gyermeket.




Tel.: 226-0353


OM:034772

90

Fontos a tagok közötti kapcsolattartás, folyamatos együttműködés a sajátos nevelési igényű gyermek

eredményes nevelése érdekében. A szülőkkel való kapcsolattartás folyamatos, a szakemberek segítik a

családi nevelést.

A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelését

● Az Alapító Okirat deklarálja és

● a mindenkori vonatkozó jogszabályok szabályozzák.

Személyi feltételek

Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) küzd. Az ellátás személyi feltétele: szakirányú végzettségű gyógypedagógus

Diagnózis alapján lehet:

● enyhe értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott,

● középsúlyos értelmi fogyatékos, értelmileg akadályozott,

● mozgásában akadályozott, mozgásszervi fogyatékos, mozgáskorlátozott,

● érzékszervi fogyatékos látássérült (alig látó, gyengén látó),

● érzékszervei fogyatékos hallássérült (nagyothalló, coclea implantált),

● beszédfogyatékos/súlyos, akadályozott beszédfejlődésű gyermek

● egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartás szabályozási

zavarral) küzd.

A sajátos nevelési igényű gyermek ellátásának feltétele minden esetben:

Felvételének feltételei:

● Szakértői vélemény, amely javasolja számára az együttnevelést, és leírja, hogy kerületi

önkormányzati intézményben integráltan nevelhető. (Ennek kiállítója Megyei szintű szakértői bizottság)

Képes legyen társaival kooperálni, együttműködni.

● Követelmény, hogy a többi gyermek fejlődésére ne gyakoroljon negatív hatást, ne




Tel.: 226-0353


OM:034772

91

veszélyeztesse testi épségüket, lehetővé tegye számukra a harmonikus személyiségfejlődést.

● A beszoktatási idő alatt, amelynek kezdő és záró időpontjáról, a tapasztalatokról az intézmény

● feljegyzést vezet, a szülővel egyeztetett formában (1hónap) bebizonyosodjon, hogy ez

nevelési helyzet legalkalmasabb számára, különleges gondozási igénye így valósítható meg

legeredményesebben. (Amennyiben óvodánk feltételrendszere nem biztosítja a gyermek

eredményes fejlődését, a Szakértői Bizottság segítségével keressük a megfelelő intézményi

elhelyezést számára.).

● A sajátos nevelési igényű gyermek szülei segítik a gyermek beilleszkedését, a sikeres

integrációt, az esetlegesen felmerülő problémák megoldását.

Nem tartjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelését megvalósíthatónak a következő

esetekben:

● A pervazív fejlődési zavarban szenvedő, autizmus spektrum zavarral küzdő kisgyermekek

esetében, mivel a számukra szükséges speciális ellátást, speciális környezetet és

feltételrendszert nem tudjuk biztosítani.

● Súlyos beilleszkedési, magatartási nehézségek esetén, amely veszélyezteti a többi gyermek

testi épségét, nem biztosítja harmonikus személyiségfejlődését.

● Ha a sajátos nevelési igényű gyermek külön felügyeletet, egy felnőtt állandó, csak rá irányuló

figyelmét igényli, mivel a jelenlegi személyi feltételekkel ezt nem tudjuk biztosítani.

● Ha nem tud minimális szinten együttműködni, kooperálni társaival.

Óvodapedagógusok

A gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai

képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges

kompetenciákkal rendelkező óvodapedagógus

● szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, individuális módszereket, technikákat alkalmaz,

● a foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a gyermek

fejlődésének elemzése alapján – szükség esetén – eljárásait megváltoztatja, az adott

szükséglethez igazodó módszereket megválasztja,

● egy-egy nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres,

● alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez,




Tel.: 226-0353


OM:034772

92

● együttműködik a különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait

beépíti a pedagógiai folyamatokba.

Gyógypedagógusok

A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai integrációját szakirányú végzettségű gyógypedagógus segíti

● segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését, figyelemmel kíséri a gyermek haladását,

● javaslatot tesz gyógypedagógia-specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására, az

egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, a gyermek igényeihez igazodó

környezet kialakítására,

● együttműködik az óvodapedagógusokkal, figyelembe veszi a gyermekkel foglalkozó

óvodapedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,

● segít a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolásában,

● kapcsolatot tart a szülővel a rehabilitáció sikerességét szolgáló ismeretek átadásával,

● részt vesz a befogadó közösség felkészítésében,

● részt vesz az óvodai foglalkozások és tevékenységek adaptációjában.

Tárgyi feltételek

● Speciális eszközök, módszerek, terápiás módszerek alkalmazása.

● Fejlesztő szobák/, ahol a multiszenzoriális fejlesztés megvalósítható.

Nevelőmunkánkban a gyermekek aktuális tevékenységeiből indulunk ki, amelyek azonosak az ép,

egészséges gyermekek tevékenységi területeivel. A különleges bánásmód a csoportban differenciált

fejlesztésben valósul meg.

Valamennyi gyermek esetében elsődleges tevékenység a játék, mint életkori sajátosság és a

személyiségfejlesztés leghatékonyabb eszköze.

A csoportos fejlesztésen, nevelésen kívül a gyermekek egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztésben is

részesülnek. Ezt a komplex gyógypedagógiai, multiszenzoriális fejlesztést a gyógypedagógus/ok/

végzi/k/. Az együttnevelés, fejlesztés éves tervét a gyógypedagógus irányításával dolgozza ki az

óvodapedagógusokkal, amelyet a Szakértői véleményben leírtakra és saját megfigyeléseinkre,

vizsgálatainkra alapozunk.

A sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztésének ütemezéséről a gyógypedagógus és az

óvodapedagógus is külön fejlesztési tervet készít, a szakértői bizottság véleménye, a tanév eleji

vizsgálatok, megfigyelések alapján.




Tel.: 226-0353


OM:034772

93

Az együttnevelés feladatai

A gyermekek beszoktatása, visszaszoktatása team – munkában valósul meg.

A gyógypedagógusok segítik az óvodapedagógusok munkáját, aktívan részt vesznek a

szemléletformálásban, a másság elfogadásának segítésében.

A nevelési év eleji vizsgálatok során a gyógypedagógusok feltérképezik a gyermekek képességeit. Ez

komplex logopédiai- gyógypedagógiai vizsgálat, magában foglalja a beszédértés, beszédészlelés,

szókincs, grammatika, artikuláció, kifejezőkészség, nagy- és finommotorika vizsgálatát.

Az éves fejlesztési tervet az óvodapedagógus és a gyógypedagógus közösen készíti el, a szakértői

bizottság véleménye, a nevelési év eleji vizsgálatok, megfigyelések alapján.

Fő területei: a pedagógiai programunkban megfogalmazott területek.

● Az egészséges életmód alakítása

● Az érzelmi, az erkölcsi és a közösségi nevelés

● Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés

● Játék

● Verselés, mesélés,

● Ének, zene, énekes játék, gyermektánc

● Rajzolás, festés, mintázás, kézi munka

● Mozgás

● Külső világ tevékeny megismerése.

● Munka jellegű tevékenység

A csoporton belül kiemelt területek: mozgás – ritmus – kommunikáció / beszéd / anyanyelvi nevelés. Az

óvodapedagógusok differenciált fejlesztése igazodik az életkori sajátosságokhoz és a gyermek

fejlettségi szintjéhez, ezt a Fejlődési naplóban dokumentáljuk.

Nagy hangsúlyt fektetünk a csoporton belüli együttműködés kialakítására.

A gyógypedagógus bekapcsolódásának módjai:

● az óvodapedagógus kezdeményezéseibe bevonja, segíti a SNI gyermeket,

● csoporton belül, egyénileg foglalkozik a SNI gyermekkel,

● csoporton belül, mikro csoportos formában foglalkozik a SNI gyermekkel, amelybe az

egészséges gyermekeket is bevonja.

Az egyéni / mikro csoportos gyógypedagógiai - logopédiai fejlesztést a szakirányú végzettségű




Tel.: 226-0353


OM:034772

94

gyógypedagógus végzi. Ez mindig komplex fejlesztés /mozgás, beszédértés, - észlelés, szókincs,

grammatika, kifejezőkészség, artikuláció, diszlexia prevenció stb. /

A terápia felépítése, súlypontjai igazodnak a gyermek sérüléséhez, annak súlyosságához, fejlettségi

szintjéhez, személyiségéhez. Dokumentálása az Egyéni fejlődési lapon történik. A gyermekek fejlődését

félévkor, év végén értékeljük, s megbeszéljük a szülőkkel. A nevelési év végén meghatározzuk a

következő év kiemelt feladatait is.

Tanköteles korba lépő gyermekeinknek egyénileg, a szülővel közösen keressük meg a megfelelő

általános iskolát.

6.2.5. A SÉRÜLÉSSPECIFIKUS FEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEI, MÓDSZERTANI AJÁNLÁS

A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) gyermek esetében:

Kiemelt feladat a mozgásos akadályozottságból eredő hátrányok csökkentése, megszűntetése, a speciális, egyénre szabott eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél sokrétűbb megismertetése, és ily módon az életkornak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mozgás alkalmazására nevelés.

Az óvodában biztosítani kell a gyermek állapotához igazodó megfelelő mozgás- és életteret, mindig szem előtt tartva az önállóságra nevelés elvét. Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció és terápia feladatait, valamint a mozgásnevelést az óvodai foglalkozások körébe kell beépíteni.

Az elsajátított mozgásminták rögzítése, a szükséges korrekciós helyzetek alkalmaztatása a napirend egészét átszövő feladat. Óvodáskorú mozgáskorlátozott gyermek fejlesztése, nevelése speciális szempontok figyelembevételét kívánja, az óvodai nevelés valamennyi területén.

Mozgásfejlesztés

Óvodáskorban előtérbe kerül az életkori sajátosságoknak megfelelő tartási és mozgási funkciók segítése, a hely- és helyzetváltoztatás és a manipuláció javítása a nagy- és finommozgások célirányos fejlesztésével, az írás megalapozását célzó egyéb fejlesztésekkel.

A mozgásfejlesztésben hangsúlyt kell kapnia a különböző önellátást, önkiszolgálást, helyváltoztatást segítő-támogató eszközök szükség szerinti használata kialakításának is.

Önellátás, önkiszolgálás fejlesztése

A meglévő funkcióknak, a család igényeinek megfelelően és velük együttműködve szükséges az önellátási funkciók fejlesztése, az életkornak megfelelő mindennapos tevékenykedtetés. A sérülés függvényében szükség lehet az egészségüggyel való kapcsolattartásra, pl. inkontinencia kérdésének megoldásában.

Játéktevékenység

A mozgáskorlátozott gyermeket a játéktevékenységében akadályozhatja bizonytalan testtartása, a helyzet- és helyváltoztatás, az eszközhasználat nehezítettsége, a téri tájékozódás terén fellépő nehézségek stb. Szükség lehet a játékhoz használt tér átalakítására, a játéktevékenység egészének, esetleg egyes részeinek adaptálására.




Tel.: 226-0353


OM:034772

95

Az egyes tevékenységek során fontos a mozgáskorlátozott gyermek aktív szerepe, bekapcsolódása.

Nyelvi fejlesztés

A mozgáskorlátozottsághoz társulhatnak beszédzavarok, kommunikációs problémák.

A szókincs szegényesebb lehet, a különböző kognitív funkciók érintettsége akadályozhatja versek, mondókák megtanulását, a mozgászavarok hatással lehetnek a nonverbális kommunikációra, légzésproblémák állhatnak fenn, súlyos esetben beszédképtelenség is előfordulhat. Emiatt fontos feladat a mozgáskorlátozott gyermek bevonása minden nyelvi és kommunikációs képesség fejlesztését célzó tevékenységbe, szükség lehet sajátos fejlesztési célok kitűzésére, esetleg a logopédussal való együttműködésre.

Éneklés, zenei nevelés

Artikulációs problémák, légzésproblémák, a vitálkapacitás beszűkülése, ritmus és tempó érzékelésének nehezítettsége állhat fenn, ami pl. felső végtag érintettség esetén kiegészülhet az eszközhasználat nehezítettségével.

Az óvodás életkor kiemelt tevékenysége az éneklés, így a mozgáskorlátozott gyermek fejlesztésébe is beépítendő. Pozitív hatása előnyösen befolyásolhatja a mozgásfejlődést is (pl. elősegíti a test ellazulását), társas cselekvést jelent, fejleszti a ritmus- és tempóérzékelést.

A tevékenységek végzése közben szükséges lehet speciális testhelyzet felvétele, esetleg a gyermek állapota által meghatározott adaptált eszközök (hangszerek) használata.

Rajzolás, kézügyesség fejlesztése

Felső végtag érintettség, izomtónus fokozódása, gyenge izomzat, a törzs- és fejkontroll hiánya stb. okozhat problémát ezen a területen.

Fontos a kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő testhelyzet megtalálása, a kóros izomfokozódások, együttmozgások leépítése, szükséges lehet adaptált eszközök használata, esetleg az eszközök rögzítése, a finommotorika és grafomotoros képességek célirányos fejlesztése.

Minden tevékenység során kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztosítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése.

A mozgáskorlátozott gyermek eltérő tapasztalatokkal rendelkezik, észlelési problémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. Alkalmat kell adni a minél sokrétűbb, mozgásos tapasztalatszerzésre, fejleszteni kell a kognitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékozódást stb.

A látássérült gyermek esetében:

A látássérült gyermekek a nevelés-oktatás szempontjából lehetnek: vakok, aliglátók és gyengénlátók. A speciális, gyermekre szabott pedagógiai program meghatározója a látásélesség mellett: a látássérülés kóroki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpontja, és a látássérüléshez esetleg csatlakozó egyéb fogyatékosság, rendellenesség.

A látási kontroll hiányosságainak korrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkodást, a viselkedési formák megtanulását és gyakorlását, a közösség előtti szereplést.

Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszolgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása.

Az óvodai nevelés során mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének korlátait, különös tekintettel az adott szembetegségre.




Tel.: 226-0353


OM:034772

96

A gyengénlátó gyermekek főleg látásuk útján tájékozódnak a világban, de az ép látásúakhoz képest sokkal közelebbről, kisebb térben tudják azt használni.

Nevelésük speciális optikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősorban a hallási és tapintási analizátor kompenzatív működésének is.

Kiemelten fontos a testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükséges környezet (pl. dönthető asztallap, egyéni megvilágítás) biztosítása.

A gyengénlátó gyermek fejlesztésének kiemelt területei az óvodában: A gyengénlátó gyermek gondolkodás- és beszédfejlődését a látásos élmények hiányossága jelentősen befolyásolja, ezért különösen fontos a környezet vizuális megismertetése.

Területei:

Látásnevelés: a látás használatának megtanítása a távoli és a közeli környezetben.

A nagymozgás fejlesztése: mozgáskoordináció, mozgásbiztonság.

Térbeli tájékozódás a látás felhasználásával.

A finommozgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése.

A látás-mozgáskoordináció fejlesztése: finommozgások és nagymozgások esetében egyaránt.

Az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése

A hallási figyelem és megkülönböztető képesség segíti a tájékozódást, tanulást.

A tapintás által szerezhető információk kiegészítik a tárgyak tulajdonságairól szerzett ismereteket.

A hallássérült gyermek esetében:

A nyelvi és pszichoszociális fejlettség kedvező esetben olyan szintű lehet az óvodás kor kezdetére, hogy a hallássérült kisgyermekek egy része további speciális segítséggel, halló társaikkal együtt vehetnek részt az óvodai nevelésben.

A hallássérült gyermekek óvodai nevelésének központi feladata – a korai pedagógiai és audiológiai gondozásra építve – a nyelvi kommunikáció megalapozása, megindítása, fejlesztése.

A fejlesztés eredményességét döntően meghatározza, hogy a gyermek az óvodába lépés idõszakában milyen beszédmegértési, beszédkészenléti állapotban van. Ez függ a hallásállapottól és a beszéd kialakulását egyénenként is nagymértékben és eltérő módon befolyásoló egyéb tényezőktől (például kognitív és pszichés állapot, szociokulturális környezet korai és optimális pedoaudiológiai ellátástól stb.).

Az anyanyelvi-kommunikációs fejlesztés az óvoda egész napi tevékenységében megjelenik.

Minden, a szocializációt hatékonyan segítő munkajellegű tevékenységbe be kell vonni a hallássérült gyermekeket.

A fejlesztés feladatai:

A nagyothalló óvodás korú gyermekek az emberi beszéd, a környezeti hangok korlátozott felfogására, differenciálására képesek.

Beszédfejlődésük késve, általában spontán (hallókészülék segítségével vagy a nélkül), esetenként azonban csak speciális segítséggel indul meg.




Tel.: 226-0353


OM:034772

97

A nagyothalló gyermekek óvodai fejlesztésében hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, és/vagy fejlesztése a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése, a beszédértés, a szókincsfejlesztés, a szintaktikai elemek nyelvhasználatba építése, a beszédérthetőség folyamatos javítása, melynek eredményeként a nagyothalló gyermekek különböző mértékben közelítik meg a halló társak nyelvi teljesítményét.

A hallássérült kisgyermek eredményes fejlesztésének feltétele a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció helyzetekhez kötött alkalmazása, szükség esetén a beszédértést és a konkrét megnyilvánulást segítő egyéb eszközrendszerek használata, valamint a családi szociális háttér bekapcsolása a kommunikáció-fejlesztés rendszerébe.

A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült gyermeknél – egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után – fizikai értelemben közel ép hallás mérhető.

Fejlesztésük stratégiája döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazásával történik. Beszédértésük, hangzó beszéd produkciójuk fejlődése hasonlóságot mutat a hallók beszédfejlődésével.

Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ a műtét időpontjától. A család aktív együttműködésétől. A minél korábban végzett hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs fejlesztés, szülői támogatás, foglalkozás – valamint azzal párhuzamosan –, az audiológiai gondozás eredményezi a nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását.

Fejlesztésük kívánatos színtere az ép hallásúak környezetében van (többségi óvoda, szükség esetén logopédiai csoport). Teljesítményüket döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges – a pszichés fejlődés zavara miatti – beszéd-, nyelvtanulási akadályozottságuk valamint a családi háttér, a fogadó intézmény integrációs szintje a speciális pedagógiai megsegítés.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek esetében:

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében meghatározó és kívánatos a nem fogyatékos óvodás korúakkal történő együttnevelés. A spontán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kommunikáció fejlődését segítik azok az élmények, tapasztalatok és minták, amelyeket a gyermek a kortárscsoportban megél. Az integrált óvodai nevelés keretében szükség szerint gondoskodni kell a folyamatos gyógypedagógiai megsegítésről.

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek esetében:

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek sérülése általában már az óvodáskort megelőzően, közvetlenül szülés után vagy kora gyermekkorban felismerhető. A jól szervezett és hatékony korai fejlesztés jelentősen segítheti az óvodai beilleszkedést és az óvodaérettség elérését. Óvodába lépéskor jellemző a bizonytalan nagymozgás, ügyetlen manipuláció, előfordulhatnak sztereotip mozgások. Beszédértés gyenge, sok esetben a kommunikáció súlyosan akadályozott. Sérült a figyelem, a motiváció, az emlékezet és a kitartás.

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésében a kis lépések elvét alkalmazva, a gyermekekre jellemző cselekvésbe ágyazott gondolkodást figyelembe vevő képességfejlesztés kellő időt, alkalmat kell, hogy biztosítson:

az alapmozgások, manipuláció kialakítására, fejlesztésére,

a minimális kontaktus, kooperációs készség, valamint a nonverbális és verbális kommunikáció fejlesztésére, a gyermek egyéni szükségleteinek megfelelően a szóbeli




Tel.: 226-0353


OM:034772

98

kommunikációt kiegészítő, illetve helyettesítő módszerek, eszközök alkalmazásával történő fejlesztésére,

a beszédindításra, a beszédmegértés fejlesztésére, az aktív szókincs bővítésére,

az alapvető önkiszolgálási szokások alakítására,

az adekvát játékhasználat elsajátítására, a kognitív funkciók fejlesztésére. Ezek kialakításánál kiemelt szerepe van a rendszerességnek, az utánzásnak, a gesztussal kísért, egyszerű verbális utasításnak, a zenének, a ritmusnak, a sok ismétlésnek. A fejlesztés során a csoportos foglalkozásokon törekedni kell a megfelelő motiváció fenntartására, a csoportban az egymáshoz való közeledésre, az egymás melletti tevékenykedés fejlesztésére.

Beszédfogyatékos gyermek esetében:

Beszédfogyatékos gyermek esetén a receptív vagy expresszív beszéd/nyelvi képességrendszer szerveződésének fejlődési eredetű vagy szerzett zavara miatt az anyanyelv elsajátítás folyamata akadályozott, a gyermek életkorától eltérő.

A beszédfogyatékos gyermek szenzoros, motoros vagy szenzomotoros problémája illetve a beszédproblémákhoz társuló megismerési nehézségek és viselkedés zavarok miatt eltérően fejlődik.

Beszédfogyatékos az a gyermek, akit a szakértői bizottság a komplex vizsgálata alapján annak minősít. A beszédfogyatékos gyermek óvodai nevelését megelőzheti a korai fejlesztés.

A nyelvfejlődési és beszédzavarok az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjében,

a beszédértés és észlelés nehézségében,

kifejezőkészség nehézségében (szegényes szókincs, grammatikai fejletlenség),

a beszédszerveződés nehézségében (mondatalkotási készség nehézsége, összefüggő beszéd kialakulatlansága),

a beszédszervi működés gyengeségében,

a beszédhangok tiszta ejtésének hiányában,

az írott nyelv elsajátításának nehézségeit előjelző kognitív képességzavarban (fonológiai tudatosság, taktilis, vizuális észlelés, verbális emlékezet zavarai),

a verbális tanulás lassú fejlődésében nyilvánulhatnak meg.

A beszéd- és nyelvi problémák súlyos zavara mellé társulhatnak részképesség zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás problémák, amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését.

A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító, az aktív nyelvhasználatot segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztési környezetben valósulhat meg a gyermek komplex állapotfelmérése alapján.

A gyermek egyéni képességeihez igazodó intenzív fejlesztőmunka során fontos, hogy az ismeretszerzést sokoldalú tapasztalatszerzést biztosító módon, cselekvésbe ágyazott játékos módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcsolatok kialakulását és a személyiség fejlődését is.

Az óvodai nevelés, fejlesztés egész időtartama alatt kiemelt feladat az aktív nyelvhasználat és kommunikáció kialakítása, az értelmi fejlesztés, a mozgás és észlelési funkciók, valamint a




Tel.: 226-0353


OM:034772

99

vizuomotoros koordinációs készség javítása, az érzelmi élet fejlesztése, speciális eszközök és módszerek alkalmazásával egyéni és kiscsoportos fejlesztési formában.

A speciális nevelés keretében biztosított fejlesztés segíti az iskolába lépéshez szükséges fejlettségi szint elérését.

A gyermek fejlődéséről a szülőket folyamatosan tájékoztatni kell, a gyermek fejlesztése a szülőkkel való együttműködés keretében, egyéni fejlesztési terv alapján valósulhat meg.

Azoknál a beszédfogyatékos gyermekeknél, akiknél több beszédprobléma együttesen fordul elő, vagy a beszédfogyatékossághoz a testi érzékszervi- és pszichés fejlődés zavara társul, az eredményes fejlesztés a logopédia és a társuló fogyatékosság módszereinek kombinációjával valósulhat meg.

A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozás zavarral) küzdő gyermek esetében:

A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást.

Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az elvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki.

Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő.

Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermekek esetében abban is megmutatkozik,

hogy általában fáradékonyabbak,

a meteorológiai változásokra érzékenyebbek,

az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat,

viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget,

aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű gyermekek, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek.

Jellemzői: szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni, az impulzivitás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), megkezdett tevékenység befejezetlensége, ingersorozatok hibás kivitelezése, én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek.

A fejlesztés célja a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése.

A fejlesztés feladatai: team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, speciális figyelem-tréning, a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, fokozott egyéni bánásmód, az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, motiválás, sikerélmény biztosítása.




Tel.: 226-0353


OM:034772

100

A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg.

Minthogy a magatartás jellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg.

A fejlesztés célja a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése.

A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik.

Eszközei lehetnek: a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, a mindennapi tevékenységek végzéséhez idői keretek rendszeres alkalmazása, önértékelési képesség fejlesztése, sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása.

Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

GYERMEKVÉDELEMI FELADATOK, SZOLGÁLTATÁSOK

Az óvodai gyermekvédelem célja:

- a hatáskörében tartozó gyermekek hátrányos helyzetének csökkentése

- a veszélyhelyzetek felismerése, kezelése

- a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése

- a gyermekek jogainak biztosítása

Az óvodai gyermekvédelem feladata:

- a hátrányos és veszélyeztetett helyzet kritériumának megállapítása

- az eltérő helyzetű és szükségletű gyermekek célzott kezelése és fejlesztése

- speciális szakemberek széleskörű bevonása (orvos, pszichológus, fejlesztő-és

gyógypedagógus)

- együttműködés a társintézményekkel (Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő)

- kapcsolattartás a szülőkkel

A gyermekvédelmi tevékenység átfogja az óvodai nevelés egészét. Minden óvodapedagógus és óvodai

dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme és pedagógiai eszközökkel való

segítése. Köteles tiszteletben tartani a gyermek személyiségét.

Az óvodai gyermekvédelem megvalósulásában különböző hangsúlyt kapnak az óvodapedagógusok, az

intézményvezető és a pedagógiai asszisztens feladatai.




Tel.: 226-0353


OM:034772

101

Az óvodapedagógusok gyermekvédelmi feladatai:

- a gyermekek óvodai beilleszkedését zökkenőmentessé tenni

- a felmerülő problémákat felismerni, ha kell szakember segítségét kérni

- akinél szükséges a felzárkóztatást megszervezni

- minden eszközzel segíteni a gyermekek családban történő felnevelése

Az óvodavezető feladatai:

- a gyermekek érdekeinek mindenekfelett álló érvényesítése és az érvényesülés ellenőrzése

- a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezése

- a nevelő és oktatómunka biztonságos feltételeinek megteremtése

Személyi feltételek:

- a szakmai ismeretek megszerzésének elősegítése (szociális ismeretek)

- pedagógiai asszisztens alkalmazása

Tárgyi feltételek:

- egészséges légkör

- a szülők fogadására egy különálló szoba biztosítása

- a gyermekbalesetek megelőzésére tett intézkedések

- szükség esetén javaslatot tehet a család bevonására a segélyezettek körébe

A pedagógiai asszisztens feladatai:

A veszélyeztetett gyermekekkel

- a veszélyeztetett gyermekek felmérése az óvónők közreműködésével ,nyilvántartásba vétel,a

veszélyeztetettség típusának,súlyosságának mérlegelése,ez alapján a további teendőkre

javaslattétel,egyeztetés a gyermekjóléti szolgálattal,a gyermekvédelmi koordinátorral

- tanácsadás szülőknek,pedagógusoknak

- szociális ellátások számbavétele

A hátrányos helyzetű gyermekekkel

- a hátrányos helyzetű gyermekek felmérése az óvónők közreműködésével




Tel.: 226-0353


OM:034772

102

- nyilvántartásba vétel,javaslattétel

- a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése,intézkedések

- tanácsadás szülőknek,pedagógusoknak

- szociális ellátások számbavétele

A nevelő közösségben végzett feladatok

- együttműködés,szemléletformálás

- az intézményvezetővel és óvónővel való kapcsolattartás

- információ áramoltatás

- továbbképzésre történő motiváció

- tanácsadás

- nevelőtestületi értekezleten való aktív részvétel

- szakirodalom ajánlás

A szülők körében végzett feladatok

- együttműködés,szemléletformálás

- tanácsadás

- családlátogatás(esetenként)

- szülői értekezleten,fórumon való aktív közreműködés

- előadások szervezése

A gyermekvédelem hatékonyabbá tétele az óvodában

- rendszeres családlátogatások

- szülői értekezletek

- nyílt napok

- személyiségfejlesztő tréningek

- szülők klubja

- családi kirándulások szervezése

- jogi segélyszolgálat

- szív-kincsesláda program

- csoportnaplóba egyéni tervezés megjelenése

- ingyenes étkeztetés és egyéb szociális juttatások megszervezése




Tel.: 226-0353


OM:034772

103

- alapítványok létrehozása

A nevelő-fejlesztőmunka és a gyermekek fejlődésének elemzése az alábbi alkalmazott módszerek

alapján történik:

- megfigyelés

- jegyzőkönyvezés

- írásos elemzés, értékelés

- szóbeli beszámoló

- beszélgetés

- kérdőív

ÜNNEPEK, ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK

Célunk:

Az egyén fontosságának csoporton belüli helyének erősítése, közös élmények biztosítása.

Az óvodai élet hagyományos ünnepei.

- Születés-, illetve névnap

- Évzáró, búcsúzás az óvodától

- Gyereknap

- Születés illetve névnap

Néphagyományokhoz kapcsolódó ünnepek:

- Mikulás

- Karácsony

- Farsang

- Húsvét

Megemlékezések:

- Március 15.

Hagyományos család-óvoda közös rendezvények:

- Ismerkedési nap a kiscsoportosoknak

- Kerékpár-túra

-,, Befogadó nap”- Bográcsozás a szülőkkel

- Karácsonyi kézműves délután és vásár




Tel.: 226-0353


OM:034772

104

- Szivárvány nap

- Föld Napja, kertszépítés a szülőkkel

Hagyományaink

- anyás beszoktatás - nyitott óvoda

- ,,befogadó nap” kiscsoportos gyerekek és szüleik tiszteletére

- Zenei Világnap (okt.1.) – zenés program

- Állatvédelmi nap (okt.4.) – Hérosz állatmentő szolgálat

- Víz Világnapja ( márc.22.) – kirándulás

- Egészségügyi Világnap (áprl.6.) – tájékoztató előadás

- Föld Napja (áprl.22.) – tavaszi kertrendezés

- Madarak és Fák Napja ( máj.10.)

- kirándulások gyerekekkel, szülőkkel a természetbe, kulturális programok

mozi, színház, bábszínház, múzeum

- könyvtárlátogatás (havonta a nagycsoportosokkal)

- ünnepi koncert

- közös ünnepek ( Mikulás, Advent, Karácsony, Farsang, Húsvét)

- Közös ünnepély ( Márc.-15 )

- Anyák napja

- Szivárvány nap

- Gyermeknap ,- ballagás.

AZ ÓVODÁBA ÉS ISKOLÁBA LÉPÉS FELTÉTELEI

Kizáró tényező az olyan fokú értelmi, mozgási, érzékszervi károsodás vagy tartós betegség, amely miatt

a gyermek speciális segítséget igényel. Hangsúlyozni kívánjuk az olyan fokú és a speciális szavakat,

hiszen intézményünk szakmailag és személyi feltételeiben, magas csoportlétszámok mellett nincs

felkészülve a súlyosan fogyatékos gyermekek fogadására.

A fejlődés jellemzői óvodáskor végére




Tel.: 226-0353


OM:034772

105

1. A gyermek belső érése, valamint a családi nevelés és az óvodai nevelési folyamat

eredményeként a kisgyermekek többsége az óvodáskor végére eléri az iskolai munkához, az iskolai élet

megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet.

2. Az iskolaérettségnek az iskolai életre való felkészültségnek testi, lelki és szociális kritériumai

vannak, melyek közül egyik sem hanyagolható el, mindegyik egyformán szükséges a sikeres iskolai

munkához.

a) A testileg egészségesen fejlődő gyermek hatéves kora körül eljut az első alakváltozáshoz.

Megváltoznak testarányai, megkezdődik a fogváltás. Teste arányosan fejlett, teherbíró. Mozgása

összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finommotorika.

Mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan irányítani képes.

b) A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére nyitott érdeklődésével készen áll

az iskolába lépésre. A tanuláshoz szükséges képességei folyamatosan fejlődnek. Érzékelése, észlelése

tovább differenciálódik. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermeknél

- az önkéntelen emlékezeti bevésés és felidézés, a közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos

bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama; a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap

a felidézés.

- megjelenik a tanulás alapját képező szándékos figyelem, fokozatosan növekszik a figyelem tartalma,

terjedelme, könnyebbé válik a megosztása és átvitele,

- a cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Az egészségesen fejlődő gyermek:

- érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél; gondolatait, érzelmeit mások számára érthető formában,

életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal tudja kifejezni; minden szófajt használ; különböző

mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot; tisztán ejti a magán- és mássalhangzókat (a fogváltással is

összefüggő nagy egyéni eltérések lehetségesek); végig tudja hallgatni és megérti mások beszédét,

- elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és környezetéről; tudja nevét, lakcímét, szülei foglalkozását,

felismeri a napszakokat; ismeri és gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés alapvető szabályait;

ismeri szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását és védelmét;

felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait,




Tel.: 226-0353


OM:034772

106

kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi

környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek; elemi mennyiségi ismeretei vannak.

c) Az óvodáskor végére a gyermekek szociálisan is éretté válnak az iskolára. A

szociálisan egészségesen fejlődő gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a

fokozatosan kialakuló együttműködésre, a kapcsolatteremtésre felnőttel és gyermektársaival,

amennyiben az iskolai légkör ezt lehetővé teszi. A szociálisan érett gyermek

- egyre több szabályhoz tud alkalmazkodni; késleltetni tudja szükségletei kielégítését;

- feladattudata kialakulóban van, s ez a feladat megértésében, feladattartásban, a feladatok

egyre eredményesebb elvégzésében nyilvánul meg; kitartásának, munkatempójának, önállóságának,

önfegyelmének alakulása biztosítja ezt a tevékenységet.

3. Az ötéves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési

folyamat célja, feladata változatlanul az egész gyermeki személyiség

harmonikus fejlődésének elősegítése.

4. A neurológiai és egyéb hátránnyal küzdő gyermekek esetében folyamatos,

speciális szakemberek segítségével végzett korrekció mellett érhető csak el

a fentiekben leírt fejlettségi szint.

5. A különleges gondozásra jogosult gyermekek iskolaérettségi kritériuma

tükrözi a befogadó intézmény elvárásait az iskolába kerülő gyermekekkel

szemben




Tel.: 226-0353


OM:034772

107

A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK,

FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

Célunk:

Pedagógia Programunk megvalósításához a tárgyi, környezeti feltételek megfelelőségének elérése.

Feladatunk

● Korszerű, az európai normáknak megfelelő minőségű eszközök beszerzése,

● a játék és egyéb fejlesztő eszközök kiválasztásánál a tudatos, életkornak megfelelő

képességfejlesztés érvényesítése,

● az inkluzív neveléshez szükséges kötelező eszközök beszerzése a sérülés típusának

megfelelően,

● az elhasználódott eszközök, berendezési tárgyak folyamatos cseréje, baleset és munkavédelmi

szempontból havonkénti felülvizsgálata.

A programunk megvalósításához szükséges tárgyi erőforrások biztosításában, beszerzésében a

következő alapelveket érvényesítjük:

● az eszközök feleljenek meg a minőségügyi szabványnak,

● a gyermekbútorok alkalmazkodjanak a gyermekek testméretéhez,

● a játékeszközök beszerzésénél elsődleges szempont a minőség, a balesetmentes környezeti

tényezők biztosítása.




Tel.: 226-0353


OM:034772

108

PEDAGÓGIAI PROGRAMUNK

SZABÁLYOZÓI

1. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény

2. 363/2012. (XII. 17.) Kormányrendelet az óvodai nevelés országos alapprogramjáról

3. 20/2012. (VIII. 31.) EMMI- rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

4. Nemzetiség óvodai nevelésének irányelve

17/2013.(III.1.) EMMI- rendelet

5. 32/2012. (X. 8.) EMMI- rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve

6. 20/2012. (VII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról.

7. 26/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról.

8. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, és a sajátos nevelési

igényű tanulók oktatásának irányelve 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet.

9. Gyermeki Jogok Egyezménye 1991. évi LXIV. Törvény

10. Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény

11. A XXII. kerületi Önkormányzat Intézkedési Terve

12. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Alapító okirat

13. A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda SZMSZ

http://rendelet/




Tel.: 226-0353


OM:034772

109

A XXII. Kerületi Egyesített Óvoda Szivárvány Tagóvoda nevelőtestülete a Pedagógiai Programot

véleményezte, egyetértett vele és elfogadta . Mindez a 2014 december 13.-án tartott nevelőtestületi

értekezleten készült jegyzőkönyvben is megfogalmazásra került .

……………………………………… …………………………………………

Höltzl Antalné Tagóvoda vezető Takács Gáborné Tagóvoda vezető helyettes

……………………………………… ……………………………………………

Kovács Lászlóné óvodapedagógus Kovács Kinga óvodapedagógus

………………………………………. …………………………………………

Kozma Emőke óvodapedagógus Havasi Szonja óvodapedagógus

Kelt:. Budapest 2014.december 13.

Documents

A SZIVÁRVÁNY TAGÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJAovoda22.hu/szivarvany/wp-content/uploads/2016/01/Tagóvoda-pedagógiai... · Boldog, szabad, élményekben és tevékenységekben gazdag