A SZERETET MISSZIONÁRIUSAINAK

KALKUTTAI BOLDOG TERÉZ ANYA VILÁGI MUNKATÁRSAI

Csoportunk történeteElőször, az 1970-es években szűkebb körökben, hallottunk Teréz anyáról, az Indiában élő, albán származású apácáról,

aki a szegények apostola és szolgálója volt. Az empatikus lelkeket megragadta áldozatos tevékenysége.Az emberiség történelemkönyvének talán legsötétebb fejezete a XX. század, amely száműzte Istent, a Szeretetet a világból. Békétlenség, háborúk, forradalmak tizedelték a népeket, pusztították az erkölcsi értékeket. A robbanásszerűen fejlődő technika, sok munkaterületet tett feleslegessé. Nálunk is megjelent a munkanélküliség, és annak minden negatív következménye. Az utcákon, tereken megjelentek a hajléktalanok, a széthullott családok miatt csellengő gyerekek, a prostituáltak, és a lakásokban magukra hagyott öregek. Éreztük, hogy tennünk kell valamit. „Valami szépet Istenért!” –ahogy Teréz anya mondta.

Sok ima és szentmise szállt az ég felé, hogy személyesen találkozhassunk Anyánkkal és a nővérekkel. Erre először 1986-ban került sor. Kicsiny, törékeny, de nagyon is határozott egyénisége mindenkit elvarázsolt. „Élete jel volt, hogy Isten még mindig szereti a világot.” 1989-ben imánk meghallgatásra talált, Teréz anya újra eljött, és 6 nővért hozott magával, akik végül letelepedtek a Budapest, VIII. kerület Tömő utca 19-ben. Megnyitották a házat, a „Szeretet és Béke otthonát”.

Örömmel csatlakoztunk a nővérekhez, hogy gyakorlatban is elsajátítsuk Anyánk lelkületét. A rendnek nyolc ága van. Az első öt a női és férfi szerzeteseké. A hatodik, hetedik és nyolcadik ág a világiaké, a miénk. A feladatokat mindig a szükségletek határozzák meg. Először a hajléktalanok élelmezése, felruházása, a betegek ápolása, és természetesen lelki gondozása jelentette szolgálatunkat. Az idők folyamán, ki- ki megtalálta a képességeinek és lehetőségeinek megfelelő tennivalókat, melyeket a nővérek és Bajzáth Ferenc atya irányított. Teréz anya által alapított rend, a Szeretet Misszionáriusai, Európában és a világon is egyedül álló, mert az ún. világi munkatársak nem alkalmi önkéntesek, hanem a rend egyik ága. A húsz év alatt,

„gárdánk” kissé megcsappant (betegség, halálozás), de mindig akad utánpótlás. Az iskolai, munkahelyi és családi kötelezettségük mellett, a fiatalok is részt vesznek a feladatok megoldásában. Ők vezetik az éjszakai telefonos imaszolgálatot, mely a már nyolc éve működő nappali imavonalból nőtt ki. A húsz év során vidéki munkatársak is csatlakoztak hozzánk. Ma már Érden és Miskolcon is önálló házat vezetnek a nővérek. Az érdi nővérek főleg családgondozással, gyermekek hitoktatásával és cigány pasztorációval foglalkoznak. A miskolci ház fő működési területe a cigány pasztoráció.

A világi munkatársak egyik önálló ága a fogadalmasok kongregációja, a LMC (Lay Missionaries of Charity). „Ki az közületek, aki szentnek érzi magát? És ki az, aki nem szeretne szentté válni közületek? Ezekkel, a kérdésekkel szokta megnyitni Generalis atyánk a LMC nemzetközi találkozóin a lelkigyakorlatot. Mi is az a LMC? Teréz anya kongregációjának egyik ága, amely önálló Alkotmánnyal, Fogadalommal és Imakönyvvel rendelkezik. Ugyanakkor szorosan kapcsolódik az MC-hez (Szeretet Misszionáriusai), s a szentté válás útjaként a szegények legszegényebbjeinek szolgálatát választja. Ismét Generalis atya szavai: „ a szentté válásnak sok útja van, a LMC egyik a sok közül. Ám aki ezt az utat követi, nem jár sötétségben.„ Ide kívánkoznak Jézus szavai: „Nem ti választotok engem, hanem Én választalak titeket.” A LMC tagja lehet minden katolikus, a világban élő férfi és nő, aki a fogadalom négyes követelményét (tisztaság, szegénység, engedelmesség és a szegények legszegényebbjeinek szolgálata) Mária „igenjével” el tudja fogadni, és teljes önátadással akar evangéliumi életet élni.

A misszionálást, -példamutató élettel- saját családunkban és környezetünkben kezdjük, de kiterjesztjük mindazokra, akik testi-lelki-szellemi szegénységben élnek. A kivetettekre, a bármilyen függőség rabságában sínylődőkre, azokra, akik nemkívánatosak környezetükben. Sokan vannak! Krisztus szava ma is időszerű: „Szomjazom!” Ez nem italra vonatkozik, hanem a lelkek szeretetére. Erre szólt Teréz anya felhívása: „Vigyük Krisztust a szegényekhez, és a szegényeket Krisztushoz!” (Molnárffy Mária a LMC vezetője)

A világi munkatársak másik ága az „imádkozók”, akik a nővérek segítői mind a fizikai munkában, mind a lelki gondozásban. Ők foglalkoznak az öregek gondozásával, betegek ápolásával, látogatásával. Ezekben a szolgálatokban főleg a nyugdíjas munkatársak vettek és vesznek részt. Mi, világi munkatársak, igyekeztünk elsajátítani a nővérektől Teréz anya lelkületét. Mélyen a lelkünkbe vésődött Teréz anya tanítása: „Minden szenvedő arcban, Krisztus arca tekint ránk!” Az évek során változtak, és a körülményekhez igazodtak a feladatok. A „leveskonyhát” felváltotta a gyermeket váró, családjuktól kitaszított, utcán élő nők befogadása, gondozása az otthonba. A következő feladatkör a

szenvedélybetegekkel (alkoholisták, drogosok stb) való, jól felépített, imádságon és Jézus gyógyító szeretetén alapuló egyéni lelki gondozás. Ebben nagy segítségünkre volt többek között Jakus Ottó atya is. Napi zsolozsma, rózsafüzér imák, szentségimádások, szentmisék és egyéni beszélgetések segítették a gyógyulást. A rehabilitáció része volt

visszavezetni őket családjukhoz és szükség esetén a családdal való foglalkozás is. 2002-ben merült fel egy telefonos imavonal indítása. Gyóntatószékek helyett, sorra nyíltak a pszichológiai rendelők, és telefonos lelkisegély szolgálatok. Ezek azonban nem mindig nyújtottak igazi megoldást. A sok gond, probléma meghallgatásra várt. Az antidepresszáns mellett, a gondok gyökerei nem változtak, a problémák maradtak. A lelkisegély szolgálatnál a jelmondat: „Találkozás egy másik emberrel, találkozás önmagaddal!” Mi Teréz anya tanítását kívántuk követni: „Hallgassátok meg a szegényt és Krisztust hallgatjátok. Ha megszólaltok, Ő szól belőletek.”Működésünk alapja: a Szentírás, forrása: az Eucharisztia,

lelkülete: Teréz anyáé: a Szeretet. E szolgálatot egyik régi „Teréz anyás” munkatárs vállalta el. Saját lakásán, a nap minden órájában fogadja a hívásokat. Az egy hét alatt összegyűlt kéréseket, hálaadásokat, minden vasárnap délután, szentségimádás keretében, terjesztjük az Úr elé. Az ima hátteret a rózsafüzér társaság adja. A szolgálat egyre népszerűbb lett, a kezdeti 8-10 hívás egyre szaporodott. Ma már, nyolc év elteltével, heti 50-55-re emelkedett. A szép eredmény titka, hogy nem mi gyógyítunk, hanem Jézus Krisztus, mi csak közvetítjük az Ő végtelen szeretetét, és békéjét sugározva. Jézus minden emberi problémára, fájdalomra választ és gyógyírt tud adni. A meghallgatáshoz mélységes hit, empátia és türelem kell. Ez a szentlélek kegyelmi ajándéka, amelyért szüntelenül imádkoznunk kell. A hívó feleknek anonymitást és teljes diszkréciót biztosítunk. Nagy örömünkre szolgál, hogy szinte minden kérés hálaadást is tartalmaz. A legkisebb segítséget is megköszönik Istennek, tudva, hogy apró mozaikok alkotják az egységes egészet. A visszatérőknek is örülünk, mert ők már megtalálták a Jézushoz vezető utat. Akadnak olyanok is, akik arra panaszkodnak, hogy sok imájuk, kérésük nem talált meghallgatásra. Erre Jézus szavával válaszolunk: „Állhatatosan imádkozzatok!” Tehát az ima sohasem hasztalan, Isten mindig meghallgat minket, és sokszor megajándékoz bennünket olyan kegyelmekkel, amit nem kértünk, de lelkünk üdvét szolgálja. A tanácsot kérőkkel együtt közös imával folyamodunk a szentlélekhez. A kérések legtöbbször betegségek gyógyulásáért hangzanak el, amelyek mögött főleg lelki gondok húzódnak. A legnehezebb megértetni a szenvedés értékét. Gyakran hangzik fel: „Miért éppen én?” fájó

kérdése. Erre az felelhet hitelesen, aki maga is átélte a küzdelmes órákat: elsősorban Jézus Krisztus a getsemani kertben és a kereszten. Kezdetben főleg nők jelentkeztek. Ma már a férfiak is megszólalnak. Az utóbbi időben egyre több a krízis helyzetbe került, kétségbeesett emberek hívása. Az eltelt nyolc év alatt mintegy 70000 kérés, hálaadás szállt az ég felé. 2.5 éve, -mivel a problémák éjjel is élnek- szükségessé vált egy éjszakai telefonvonal is. Ezt a szolgálatot, a fiatal munkatársak vállalták. Jézus annak idején szétküldte tanítványait, hogy hirdessék az evangéliumot. Úgy érezzük, hogy a világi munkatársak bármelyik szolgálata evangelizáció. A szentmise végén is halljuk a felhívást: „küldetéstek van, menjetek békével!” Hálát adunk az Úrnak, hogy Teréz anyát és nővéreit megismerhettük, hogy szolgálatunkkal hozzájárulhatunk Isten Országának építéséhez. Isten áldását kérjük a Jézust kereső lelkekre.

A 2011 év történései a Beteg és Szenvedő Munkatársak életében.„…Ami pedig titeket illet: a ti életetek olyan, mint az égő gyertya, amely a lelkekért emésztődik fel.” Ezt írta Teréz anya a Beteg és Szenvedő Munkatársaknak.A 2011-ben kapott kimutatás szerint a világon 5700 szenvedő nő és férfi ajánlja fel nap mint nap szenvedéseit egy-egy szeretet misszionáriusért. Magyarországon 67-en vannak akiknek már van lelki testvérük és 2-en várnak arra, hogy kijelöljék számukra.

A kapcsolattartás most is – csakúgy mint eddig – elsősorban a levelezésen és telefonbeszélgetésen alapul, illetve a budapesti munkatársakkal személyesen találkozom. Megkeresett bennünket Keszthelyről, Varga Zoltánné, Anikó aki már évek óta végez, 12 tagú

családjával együtt tevékeny Teréz anyás munkát. Úgy nevezték el magukat, hogy Teréz anya Segítő Szolgái. Minket, a Szomjazom-című kis könyvünk alapján találtak meg. Azóta már személyesen is megismerkedtünk, rendszeres kapcsolatban vagyunk egymással. Karácsonykor és Húsvétkor mindenkihez eljut a Hírlevél, amelyben az ünnephez kapcsolódó gondolatok mellé egy-egy - munkatársak által írt – elmélkedést is csatolok.

Régi mulasztást pótoltunk amikor az elmúlt évben elküldtük a beszámolónkat - Magyarországról a Munkatársak által végzett tevékenységről – Indiába, az Anyaházba SM. Prema Általános Főnöknőnek. Ez pár hónap múlva meg is jelent a „Newsletter” kiadványban a többi ország beszámolójával együtt. A Nemzetközi Összekötőkkel, SM. Anand-al és Br. Anton-al az évek óta tartó levelezés során kialakult egy olyan közvetlen kapcsolat amely révén személyes híreket, üzeneteket és sokszor igen érdekes beszámolókat kapok a Misszió munkájáról, amit szintén megosztok a Beteg és Szenvedő Munkatársakkal. SM. Anand a hivatalos értesítéseken kívül részletesen beszámol SM. Prema útjairól ( merre jár, kikkel találkozik, mi a jövőbeni terve). Nagyon sok lelki támogatást kapok Tőle. Végezetül idézek Br. Anton leveléből amelyet febr.11-re, a Betegek Világnapjára küldött a Beteg és Szenvedő Munkatársaknak: „…a mellékelt levél legyen bátorítás, de mindenek előtt szeretetemet és imáimat küldöm azoknak, akik kicsinyek a világ szeme előtt, de drágák Isten szemében. Kitüntetés számomra, hogy velük lehetek és szolgálatuk által Istent szolgálhatom.”

Ligeti Mária nemzeti összekötő

Közösségünk, a változó körülményekhez igazodva, ma is lelkesen szolgál. Teréz anya szerint, feladataink a családban kezdődnek. A család összetartó erején nyugszik a társadalom jövője. A családok egységének megőrzése, orvosolhatja a világ súlyos problémáit. Minden hónap első szombatján lelki napot tartunk. Szentmisével kezdjük, majd az agape után, Bajzáth atya vezetésével tanulmányozzuk, Teréz anya kifogyhatatlan útmutatásait, melyek által cselekedeteink Isten dicsőségére, és a lelkek javára szolgálhatnak. Mi lesz a Teréz anya szolgálat jövője? Nem tudjuk. Jézus szerint, „szegények mindig lesznek köztetek”. Ha lesznek „kis egyházat” képviselő családok, és Jézus szomját oltani kész lelkek, Teréz anya lelkisége és munkatársai is élni fognak.