1

A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztési irányai2019–2024

A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztési irányai2019–2024

Készítette

Gaálné Kalydy DóraMonok IstvánRózsa Dávid

2019. január 28.

3

Tartalomjegyzék

Vezetői összefoglaló 4

A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztései irányai 6

A szakkönyvtárak alapértékei 6Jövőkép 6Küldetésnyilatkozat 6Nemzetközi kitekintés 7Az országos szakkönyvtárak helyzetelemzése 8SWOT elemzés 14

A fejlesztés kulcsterületei 15

4

Vezetői összefoglaló

Vezetői összefoglaló

A stratégia megfogalmazásának a célja, a szakkönyvtárak–afelsőoktatásikönyvtárakkalis–

közös, a nemzeti stratégiai innovációs és tudománypolitikai célokhoz illeszkedő középtávú

fejlesztési irányainak megfogalmazása. Az elkészült dokumentum alapjául szolgálhat a

döntéshozókatsegítőelőterjesztésekmegfogalmazásához.

A stratégia a szakkönyvtárak alapértékeinek a meghatározásával, a középtávú jövőkép és a

küldetésnyilatkozatmegfogalmazásávalkezdődik.Afejlesztési irányok kijelölése a nemzetközi

tendenciák feltérképezésén, illetve a magyarországi felsőoktatási könyvtári stratégiában

megfogalmazottcélokmegismerésénalapszik.Alapulvettüktovábbáamostanidokumentumban

isközölt,aszakkönyvtárakhelyzetételemzőmegállapításokat,illetveakormányáltalelfogadott

nemzeti stratégiák szövegét.

A helyzetelemzésből kitűnik, hogy a szakkönyvtárak sokfélék, fenntartói oldalról tagoltak,

helyzetük, általánosságban, sok szempontból hasonló a magyarországi felsőoktatási

könyvtárakéhoz.Fontosfigyelembevennitovábbáaztaténytis,hogyaközkönyvtárihálózat

helyismeretigyűjteményei,továbbáalevéltáriésamúzeumikönyvtárak,aszakkönyvtáriellátás

fontosszereplői.

A helyzetelemzés másik fontos megállapítása az, hogy a magyarországi könyvtári rendszer,

működő rendszer, a feladatok elosztása a 21. századi felhasználói követelményeknek megfelel.

Közös erősségük a köz-jelleg megtartásának következetessége, annak ellenére, hogy a piaci

szereplők a könyvtári feladatok modern, jövőbe mutató részének eltulajdonításában, illetve

magukhozvonzásábanjóüzletetlátnak.

Aszolgáltatásitevékenységrészbeniátalakítása,újfeladatokvállalásamenténamagyarországi

könyvtári rendszer fenntartható. A helyzetelemzés megmutatta a nehézségeket is, és azokat a

pontokat,aholafenntartónakbeavatkozniakellene:

— afinanszírozásbizonytalanságábóladódóinfokommunikációslemaradás

— a munkatársi kompetenciák avulása

5

Vezetői összefoglaló

— a humán erőforrás megtartásának – a megalázó és elfogadhatatlan fizetések miatti –

növekvőnehézségei

— a könyvtári munkával érintőlegesen találkozó területek (szerzői jog, GDPR, stb.) jogi

szabályozásánakkonfúzítása

A fejlesztés kulcsterületei a nemzeti stratégiai célokhoz és a magyarországi tudomány

nemzetköziesítésikövetelményeihezszabottan

— egy Országos Felsőoktatási-, és Szakkönyvtári Platform létrehozása,

— amelyre alapozottan létrejöhet egy Országos Tudományos Információs Rendszer

— a nemzetközi hálózatokba beágyazott magyar tudomány támogatása, a nyílt

hozzáférés, a nyílt kutatási adatok, és a nyílt tudomány elvei mentén,

— ezzel a magyar tudomány eredményességének és innovatív erejének támogatása

— a magyar tudomány teljességének – leíró adatokban és teljes szövegűen történő –

digitális felmutatása és megőrzése

— részvétel egy elveiben is átalakított könyvtáros képzésben

—

Mindez a humán erőforrások folyamatos képzésével, korszerű vezetési és szervezeti kultúra

kialakításával, tudatos kommunikáció- és minőségápolás révén érhető el. A célok elérése

kormányzati beavatkozást, támogatást igényelnek.

Ahhoz, hogy a szakkönyvtárak folyamatosan átalakuló szerepük mellett eredményesen lássák

el a tudományoskutatást, az innovációs tevékenységet, és a felsőoktatást támogató, továbbá

kulturális feladataikat, elengedhetetlen

— az egymással, a hazai és a határon túli felsőoktatási és a közkönyvtárakkal, a nemzeti

könyvtárral, és a nemzetközi könyvtári szervezettekkel való szerves együttműködés

— a fenntartókkal való párbeszéd

— a közép-, és a hosszú távú közös tervezés

— további a kiszámítható jogi és gazdasági környezet.

6

A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztési irányai

A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztései irányai

A hazai szakkönyvtárak távolról sem mondhatóak egységesnek, munkájuk nehezen

összehasonlítható, fenntartójuk különbözőek, ennek megfelelően a szakkönyvtárak

beágyazottsága is igen változatos képetmutat. Jelen javaslatunkkal egy részről fel kívánjuk

hívni a könyvtárszakmai szakmapolitika figyelmet a szakkönyvtárak jelentőségére és a

szakkönyvtárakbanrejlőerőforrásokra,melyeksokesetbenláthatatlanmódonjárulnakhozzáa

hazai tudományos versenyképesség megteremtéséhez.

A szakkönyvtárak alapértékei

• Feladatmegosztásonalapulónyilvánosanhozzáférhetőinformációsbázisok.

• Különbözőfelhasználóicsoportokprofesszionáliskiszolgálása.

• Tudománynépszerűsítéseismeretterjesztőprogramokonkeresztül.

• Együttműködésreésinnovációranyitott,gyorsanalkalmazkodószakembergárda.

• Anemzetitudományos-,éskulturálisörökségszakszerűésnyitottápolása,közreadásaés

egybenmegőrzése.

Jövőkép

2022-reaszakkönyvtárakamegújulókönyvtárirendszermozgatórugói,akönyvtárihálózati

feladatok ellátásnak kulcsszereplői, a nyílt hozzáférésű dokumentumok őrzői és szolgáltatói

lesznek. A szakkönyvtárak az egyetemi könyvtárakkal együttműködve a tudományos

kutatástámogatási rendszer fenntartói, fejlesztői, a magyarországi innovációs tevékenység

szakirodalmi ellátói.

Küldetésnyilatkozat

Ahazai szakkönyvtárakanemzeti tudásvagyonéskulturális örökségőrzői és szolgáltatói.A

szakkönyvtárakáltalfelhalmozottkülönbözőtudományosdokumentumokhozkutatástámogató

munkájukrévénhozzáadottértéketteremtőésszolgáltatóintézmények.Munkájukkalazadott

szakterületetművelőszakembereket,kutatókat,egyetemihallgatókatsegítik.

7

A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztési irányai

Nemzetközi kitekintés

A hazai könyvtári rendszeren belül működő országos szakkönyvtárak az európai könyvtári

rendszerekből hiányoznak, más feladatmegosztáson alapulnak, így a külföldi trendek

számba vételénél semmiképpen nem szabad elszakadni azoktól hagyományoktól, amelyek

a hazai gyűjtemények feladatrendszerét alakították. A nemzetközi fejlesztési irányok közül

kiemelkedőenaLIBER(Ligue des Bibliothèques Européennes de Recherce)általkijelöltirányok,

hiszena40országbanjelenlévő,430tudományos,egyetemivagynemzetikönyvtáratképviselő

szervezetátfogóképetalkotottaszakmánkelőttállókihívásokról.Jövőképükszerint2022-rea

tudományoskönyvtárakadigitáliskorfenntarthatótudásánakmotorjai,előmozdítói,támogatói

lesznek.A2017-bennyilvánosságrahozottstratégiájukjólmutatjaamegváltozotttudományos

környezethez igazodófejlesztési irányokat.ALIBERzászlajáratűzteazeurópaiOpenScience

előmozdítását és anyílt hozzáférésmegvalósulását.A tömegesdigitalizáció által létrejövőúj

könyvtáriterületeketfelkarolja,ésmunkabizottságaiáltaltámogatjaadigitálisbölcsészetetvagy

azadatbányászatkönyvtárielterjedésétéskihasználását,újszolgáltatásokbevezetését,melyeka

könyvtári terek átalakítását is magukkal hozzák.

Többstratégia(RLUK,SCONUL,2016-osIFLAtrend3.pontja)isfelhívtaafigyelmünketaképzés,

továbbképzésfontosságára.Könyvtárainklegfontosabberőforrásamimagunk,akönyvtárosok

vagyunk.Agyorsanváltozó tudományoskommunikációhozgyorsanalkalmazkodómegfelelő

kompetenciákkalrendelkezőkollégákravanszükség.

Astratégiákéshelyzetjelentésekmellettmegfigyelhetőazeurópaiországokkönyvtáraibanaz

információtechnológiai paradigmaváltás, az integrált könyvtári rendszereket (IKR) a legtöbb

európai(Norvégia,Ausztria,Svájc,Wales,Skócia,Hollandia,Dánia,Lengyelország)országmár

lecseréltevagymárszerződéstkötöttaegyújfelhőalapúkönyvtáriplatformra.

Akönyvtáriplatformokegyiknagylehetőségeazegyüttműködésekmegerősítése,újterületeken

valófeladatmegosztás,azegyszeribefektetésektöbbszörifelhasználása.

8

A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztési irányai

Az országos szakkönyvtárak helyzetelemzése

Az országos szakkönyvtárak (1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános

könyvtári ellátásról, és a közművelődésről 3. számúmelléklete alapján) helyzetelemzését az

Egyetemi Könyvtárigazgatók Kollégiuma (EKK) által készített A felsőoktatási könyvtárak

stratégiai fejlesztési irányai 2018–2023 címűtanulmánybanszereplőszempontokfigyelembe

vételével készítettük. A kérdőíves felmérésben a tizenegy országos szakkönyvtár közül tíz

könyvtáratkerestünkmeg:mivelaBudapestiMűszakiésGazdaságtudományiEgyetemOrszágos

MűszakiInformációsKözpontésKönyvtáregyetemikönyvtárésországosszakkönyvtáris,az

EKKáltalkészített felmérésbenmár számbavettékerőforrásait.A jelen felmérésben szintén

nemvettükfigyelembe azOrszágos SzéchényiKönyvtár helyzetét, hiszennemzeti könyvtári

feladataisokkalszélesebbek,mintszakkönyvtárifeladatai.

A 2018 decemberében indított kérdőíves felmérés részletesen kitért a könyvtárak fizikai

infrastruktúrájára, informatikai felszereltségére, szolgáltatásaira, humán erőforrásaira, a

könyvtárban dolgozók juttatásaira és a gyűjtemény állományára. A kérdőívet mind a tíz

megkeresett országos szakkönyvtár kitöltötte.1

Az országos szakkönyvtárak jogállásukat és funkciójukat tekintve is rendkívül változatos fenntartói

körrel rendelkeznek.Ezekközöttvanminisztérium(Agrárminisztérium,EmberiErőforrások

Minisztériuma,HonvédelmiMinisztérium),kormányzatiintézmény(ÁllamiEgészségügyiEllátó

Központ, KSH), törvényhozási intézmény (Országgyűlés Hivatala), önkormányzat (Fővárosi

Önkormányzat), köztestület (MTA), felsőoktatási intézmény (EszterházyKároly Egyetem) és

közhasznúrészvénytársaság(MagyarNemzetiFilmalapKözhasznúNonprofitZrt.).Akönyvtárak

közülcsaknégy(KSHKönyvtár,FSZEK,MTAKIK,OIK)önállójogiszemély,amásikhétvalamely

intézményrészegysége.Azönállógazdálkodókszámamindösszekettő(FSZEK,MTAKIK),azÁht

10.§(4a)bekezdéseértelmébenaszázfőalattközintézményeknemgazdálkodhatnakönállóan.

A FSZEKnyilvános közkönyvtári feladatai (74 telephellyel rendelkezik a fővárosban)mellett

szociológiaiszakkönyvtárifeladatotisellátaKözpontiKönyvtárépületében.

1 FővárosiSzabóErvinKönyvtár(FSZEK),HMHadtörténetiIntézetésMúzeumHadtörténetiKönyvtár,KözpontiStatisztikaiHivatal(KSH)Könyvtár,MagyarMezőgazdaságiMúzeumésKönyvtár(MMGMK)MezőgazdaságiKönyvtár,MagyarNemzetiFilmar-chívumKönyvtára,MagyarTudományosAkadémiaKönyvtárésInformációsKözpont(MTAKIK),OrszággyűlésiKönyvtár(OGYK),Or-szágosEgészségtudományiSzakkönyvtár,OrszágosIdegennyelvűKönyvtár(OIK),OrszágosPedagógiaiKönyvtárésMúzeum(OPKM).

9

A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztési irányai

AzMTAKIKlevéltárat,azOPKMmúzeumotüzemeltet.KiállítótérkéntisműködikaKSHKönyvtár,

azMMGMKMezőgazdaságiKönyvtár,azOIKésazMTAKIK.Önállókiadóitevékenységetfolytat

aKSHKönyvtár,azMTAKIK,azOIKésazOPKM.AzMMGMKMezőgazdaságiKönyvtárnak

könyvesboltjaésteleházaisvan.

Munkatársak

Atízkönyvtárbandolgozóklétszámanagyonaránytalan.AFSZEKösszesmunkatársánakszáma

423,ezenbelülaSzociológiaiGyűjteményéhatfő.2Alegkevesebben(ketten)aMagyarNemzeti

FilmalapKönyvtárábandolgoznak,azEgészségtudományiSzakkönyvtárbanheten.AzMMGMK

MezőgazdaságiKönyvtárbanhúsz,aKSHKönyvtárbanésazOGYK-bannegyvenöt-negyvenöt,

azOIK-bannegyvenhét,azMTAKIK-ben116adolgozóilétszám.

Az országos szakkönyvtárakban dolgozók korfája viszonylag kiegyensúlyozott: az 50 évesnél

fiatalabbkollégákaránya62,9%,mígaz50évnélidősebbeké37,1%.AzY-generációkörülbelül

25%-banképviseltetimagát.

A313foglalkoztatottból271főfelsőfokúvégzettséggelrendelkezik.

Abérekrevonatkozókérdésrehétkönyvtárválaszolt,ennekalapjánadiplomásokhavibruttó

átlagbére281.616,afelsőfokúvégzettséggelnemrendelkezőkollégáké226.042Ft.Ahétbőlhat

helyenbiztosítottakamunkatársaknakbérenkívülijuttatást.

2 FSZEK,Szervezetifelépítés:http://www.fszek.hu/kozerdeku_adatok/szervezet(letöltés:2019.január5.)

10

A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztési irányai

Atízkönyvtárbólcsakkéthelyendolgoztakközfoglalkoztatottak2018-ban,összesennégyfő.

Háromkönyvtárbandolgoztakönkéntesek,egy-egyfőaMMGMKMezőgazdaságiKönyvtárban

ésazOIK-ban,nyolcaFSZEK-ben.2018folyamánhétkönyvtárbanteljesítettekközépiskolások

iskolai közösségi szolgálatot, a FSZEK hálózatában összesen 380 diák, míg a többi helyen

összesen hatvanegy diák.

Fizikai infrastruktúra

Kilencválaszadóbólnyolcítélimegúgy,hogyintézményefelújításraszorul,éscsakanemrég

felújítottOGYKtereinekállapotaengedimegakiválóminősítést.(AzOGYK-t2014-benújították

fel.)Afelmérésadataialapjánatízországosszakkönyvtárbanösszesen1466olvasóiülőhelyálla

kutatókrendelkezésére,ebből800aFSZEK-heztartozik.Afelmérésbenrésztvevőintézmények

közülötjelöltemeg,hogykülsőraktárralisrendelkezik,ezekközülaKSHKönyvtáré(1529m2)

és azMTAKIK-é (3600m2) a legszámottevőbb. Számítógépes labor ésmédialabor egyedül a

FSZEK-ben,csoportostanulásraalkalmastérésinformatikaioktatóteremháromkönyvtárban,

pihenő-vagyközösségitérnégy,büfékéthelyentalálható.Konferencia-ésrendezvénytermetöt

könyvtár jelölt.

11

A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztési irányai

Informatikai ellátottság

Informatikaifelszereltségtekintetébenugyanolyanszínesképetkapunkavizsgálttízországos

szakkönyvtárról,mintazfizikaiadottságokkérdésében.Azinformatikaiüzemeltetéstésfejlesztést

általábansajátÉSkülsőerőforrásbóloldjákmegakönyvtárak.Mindenholvansajáthálózat,

honlap, és rendszeresenvégeznekbiztonságimentéseket.Egykivétellel awifi szolgáltatás is

mindenhol megoldott. Mindenhol biztosított számítógép-használat az olvasóknak az olvasói

ülőhelyekhez viszonyítva, a helyek 19,3%-án (a FSZEK olvasótermi helyeit nem számítva:

666 ülőhely, 129 internetes számítógép) lehet a hálózatot elérő számítógépet használni. (Ez

nagyjábólmegegyezikafelsőoktatásikönyvtárakbanmértarányokkal,aholezazérték17%.)Az

Országos Egészségtudományi Szakkönyvtárt leszámítva mindenhol vannak olvasói használtra

ésdigitalizálásraisszkennerek,igaz,akilencbőlháromhelyencsaksíkágyasszkenner.Mindatíz

könyvtárbanhasználnakintegráltkönyvtárirendszert:háromkönyvtárAleph-et,kétkönyvtár

Qultót,egy-egypedigOLIB-ot,Corvinát,Szikla21-etésHuntékát.Kuriózum,hogyazOPKM

saját rendszert fejlesztett. Az egységesítés elengedhetetlenül fontos.

Azelektronikustárolásikapacitásszinténnagyonváltozóképetmutat.Alegnagyobb,154TB-nyi

kapacitássalazMTAKIKrendelkezik(csakittvanrepozitórium,ésittműködikazMTMTis),a

legkevesebbel(230-GB-tal)azOrszágosEgészségtudományiSzakkönyvtár.

Egykivételévelmindegyikországosszakkönyvtárszolgáltat szakadatbázisokat,nyolcazEISZ

NemzetiProgramonkeresztülis.AlegnagyobbelőfizetőévekótaaFSZEKésazMTAKIK,de

akisebbintézményekisigyekeznekbeszerezniazEISZ-konzorciumonkívülisalegfontosabb

szakterületi tartalmakat.

Szolgáltatások

Hetenteátlagosan46,7óráttartanaknyitvaavizsgáltországosszakkönyvtárak,deviszonylag

nagyaszórás.AlegtöbbetazOGYKésazMTAKIK,heti63órátvannyitva,mígaHMHadtörténeti

IntézetésMúzeumHadtörténetiKönyvtárheti24órát.Azállandóhelyhíjánévekótavirtuálisan

szolgáltató Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár nem adott meg nyitvatartási órákat. A

HMHIMHadtörténetiKönyvtárésazOrszágosEgészségtudományiSzakkönyvtárkivételévela

többinyolckönyvtár szed regisztrációs/beiratkozásidíjat,néhánydokumentumtípusrapedig

csakaFSZEKszedkülöndíjat.

12

A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztési irányai

Az országos szakkönyvtárakban nyújtott szolgáltatások nagyon különbözőek; a táblázatból

látható,hogytöbbintézménymegragadta„hagyományos”szolgáltatásoknál,nemtudjáktartani

a kor, a technika és a kutatói igények által támasztott kihívásokat.

Az igénybe vehető szolgáltatások összesítése a tíz országos szakkönyvtárbankölcsönzés 7e-cikkbeszerzés 8informatikai eszközök kölcsönzése 1fénymásolás 10szkennelés 9nyomtatás 9kutatóhely foglalás online 0kutatóhely foglalás könyvtáros által 2szakmai tájékoztatás külön szolgáltatóponton 8szakreferensi rendszer 4chat a könyvtárossal 1információs képzések 4online használati, kutatási segédlet 8tudományterületi forrásajánlások honlapon 4tréningek kutatóknak 2repozitórium üzemeltetés 1publikációsadatokkezelése(MTMTéssaját) 3kutatási adatkezelés támogatása 2adatrepozitóriumműködtetése 0OA-közzététel-tanácsadásés-ügyintézés 1általánospublikációstanácsadás 3szerzőijogitanácsadás 0letölthetőkönyvtárimobilalkalmazásokkínálata 1digitalizálás mint szolgáltatás 4

Azországosszakkönyvtárak(30/2014. (IV. 10.) EMMI rendelet, 9§ (1a) „részt vesz a szakterületi

információellátás szervezésében, az elektronikus információszolgáltatás biztosításában”)

jelentős számú saját fejlesztésű adatbázisaikkal jelentősen szolgálják a kutatóközönséget:

összesen hatvanegy, főleg bibliográfiai adatbázisról van szó. A teljesség igénye nélkül, a

változatosság és a tudományterületi lefedettség érzékeltetése kedvéért felsorolandó az Országos

Egészségtudományi Szakkönyvtár által fejlesztett Magyar Orvosi Bibliográfia, az MTA KIK REAL

13

A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztési irányai

repozitóriuma és Képkönyvtára,azMMGMKMezőgazdaságiKönyvtárMagyarMezőgazdasági

Bibliográfiája,azOGYKDigitalizált Törvényhozási Tudástára és már lezárt, de nélkülözhetetlen

Sajtóadatbázisa, illetve az itt üzemeltetett Hungaricanaközgyűjteményiportál,azOIKNemzeti

és Etnikai Kisebbségi Adatbázisa,azOPKMMagyar Pedagógiai Adatbázisa,aFSZEKszociológiai,

szociológiatörténeti és szociális szakmai adatbázisa, a KSHKönyvtárNépszámlálási digitális

adattára, valamint a HM HIM Hadtörténeti Könyvtár hadtudományi bibliográfiája és első

világháborús portálja. Az Országos Egészségtudományi Szakkönyvtár kivételével mindegyik

könyvtár rendelkezik saját digitalizált állománnyal, összesen 10.716.835 oldallal (a messze

legnagyobbtételtaHungaricanaésaREALtesziki).

Csupánnégykönyvtárbanérhetőkelelektronikuskönyvek,ráadásulanégybőlazegyikaFSZEK,

amelynekjóvalerősebbaközkönyvtárifunkciója.

Összegzés

Amagyarkönyvtárirendszerbentechnológiaitérenisévtizedekigvezetőszerepetjátszottakaz

országos szakkönyvtárak. Manapság – ha nem is a munkatársak elhivatottságát és képzettségét

illetően, de – infrastrukturálisan és szolgáltatási potenciáljukat tekintve óriásiak a

könyvtárak közötti különbségek. Az összehasonlítás sokszor egyenesen lehetetlen, hiszen nem

állíthatjukszembeegykétésegyszáztizenhat fővelműködőkönyvtárteljesítményét.A jelen

felmérésjóltükrözi,hogyamennyibenafenntartónemveszikomolyanaszakkönyvtárfeladatait,

aszakmaiteljesítményésmunkaellehetetlenül,újszolgáltatásokatnemtudnakkialakítani.(Ezt

jólmutatja,hogykutatástámogatásavizsgáltkönyvtárakfelébennincs,vagycsupánalapszinten

valósulmeg.) Az országos szakkönyvtárak többmint fele éppen csak ameglévő nyomtatott

állományafelettőrködik.Bár könyvtárszakmailag ugyanazon rendeletek és elvárások alá

esnek, igazi szakmai felügyeletük nincs, érdekérvényesítésük csekély.

14

A szakkönyvtárak stratégiai fejlesztési irányai

SWOT elemzésERŐSSÉGEK(belsőtényezők)

Szakmaiegyüttműködésekaszakkönyvtárak között.

ODR szolgáltatás üzemeltetése.

MOKKAadatbázisfenntartása(rekordokbeküldése).

Az adott szakterület elismert, unikális gyűjteményei.

Proaktív,újkészségekrenyitottkollégák.

GYENGESÉGEK(belsőtényezők)

IT infrastruktúra elavultsága.

Nemegységesszabványokhasználata(MARC).

Szolgáltatási terek állapota nem felel meg a 21. sz. követelményeknek.

Digitalizálási munkafolyamatok nem összehangoltak.

A munkatársak szakmai kompetenciáinak folyamatos elavultsága.

A szakkönyvtárak által hozzáadott érték „láthatatlansága”.

LEHETŐSÉGEK(külsőtényezők)

Aszakmaiegyüttműködésekkibővítése,felsőoktatásikönyvtárakkalvalóközösgondolkodás, közös fejlesztési irányok.

AzEISZOAtörekvések.

OrszágosKözgyűjteményiDigitalizálásiStratégiamenténegyüttműködésekbővítése.

Hatékonyabbérdekérvényesítés.

VESZÉLYEK(külsőtényezők)

Nincs EMMI szakpolitikai irányítás, nincs országos stratégia.

OKPprojektelhúzódása.

Gyorsan változó technikai környezet.

Nincsmegfelelőnszakképzettutánpótlás.

A könyvtáros fizetések (közalkalmazottibértábla) megalázóan alacsony szintentartása.

Aközgyűjteményekdigitálismásolatáratettprivatizációs kísérletek érdekérvényesítése.

15

A fejlesztés kulcsterületei

SWOT-elemzésalapjánláthatóváéskézzelfoghatóváválnak,melyekazokaterületekmelyekben

már most is kiemelkedőek a szakkönyvtárak, sok lehetőség van intézményeinkben és

intézményeinkközöttiegyüttműködéskiszélesítésében.ASWOT-elemzésésahelyzetelemzés

alapján négy stratégiai fejlesztési területet jelölünk meg.

A fejlesztés kulcsterületei

Országos Szakkönyvtári Platform

Akönyvtárakkülön-különhasznált,többféleintegráltkönyvtáriszoftvereitközéptávonlekell

cserélni egy közös felhőszolgáltatás alapú rendszerre. Olyanra, amely együttműködik

az Országos Széchényi Könyvtár rendszerével, és a közkönyvtárak által használt

programokkal. A magyarországi szakkönyvtárak egy platformi konzorciumba szervezése,

mely lehetővé teszi a hálózat tagkönyvtáraiban létrehozott sokmilliós információs tömeg

együttes felmutatását, kutatási és termelési újítások szolgálatba állítását.Egybenlehetővé

válikazösszehangoltállományépítésésgyűjteményszervezés,illetveanemzetköziszabványon

alapuló egyszeri feldolgozás többszöri felhasználás elve. A platform lehetővé teszi amagyar

tudományeurópaiésglobálisbeágyazottságánaktényszerűbemutatásátésnemzetköziesítését.

Egybeszervezi ameglévő tudományos eredmények dokumentumait és hozzájárul a jelenlegi

magyarkutatásieredményekdisszeminációjához,ésbiztonságosmegőrzéséhez.

Országos Tudományos Információs Rendszer

Tudományos kutatás, kutatási és termelési újítás elképzelhetetlen ellenőrzött tényekből

felépített, jól elrendezett információknélkül.Akönyvtáriviláglegnagyobbelőnyeiközöttéppen

azellenőrzöttismeretek,ezeknekanemzetköziszabványokatkövetőleírása,ésahálózatbanvaló

gondolkodásemlíthetőelsőhelyen.Amagyarországiszakkönyvtárakhálózataisbizonyított,de

szükségvan (1) informatikai eszközváltáson alapuló szemléleti változásokra, és (2)ahálózat

tagkönyvtáraibanlétrehozottsokmilliósinformációs tömeg együttes felmutatására, a kutatási

és a termelési újítások szolgálatába állítására. Ezek a törekvések összecsengenek azokkal a

célokkal, amelyek a nyílt hozzáférés kívánalmával függenek össze, a nyílt hozzáférés a kutatási

eredményekhez, azokhoz az adatokhoz, amelyekre ezek az eredmények alapozódnak (open

acces, open data, open science).Atudományosismeretektársadalmasítása(citizen science)isa

könyvtárakbevonásávalaleghatékonyabb.Különfontosmegemlíteni,hogyezeketazadatokatés

16

A fejlesztés kulcsterületei

eredményeket meg is kell őrizniakövetkezőkutatógenerációkszámáraakkoris,hatudományos

újdonságtartalmuk elveszik. Európai az, ami folyamatos hagyományközvetítésen alapul, nincsen

felesleges ismeret, nincsen innováció haszontalan ismeret nélkül, a pusztán „alkalmazható

tudás”-ra nem alapozható újítás. A magyarországi országos szakkönyvtárak, valamennyi

felsőoktatási könyvtárralkészekegyüttdolgozniezértacélért–errőlszándéknyilatkozatot

írtak alá a könyvtárak vezetői –, fontos, hogy technikailag is közös platformot tudjanak

létrehozni.Atechnológiaiváltozások,avilágbanhasználtkönyvtáriszoftveresmegoldásokúj

generációjának kapacitása olyan nagy, hogy Magyarországon elégséges lenne egyetlen rendszer

is,deamonopolhelyzetelkerüléséreérdemeskettő,egymássalkompatibilisrendszertkiépíteni.

Hangsúlyozni kell, hogy az elképzelt rendszer minden elemében egyeztetett az Országos

SzéchényiKönyvtárfejlesztésiterveivel(amelyeknemvalósíthatóakmeg,haaszakkönyvtári

rendszer nem kapja meg ezt az egyszeri támogatást). Az egyes részfeladatok megoldását

alapvetőenmagyar kis- és közepes vállalkozásokraszeretnénkbízni,ugyanakkorszükségvan

nemzetköziporondonsikeres,újmegoldásokatkínálóüzletipartnerekbevonásárais.Emellett,

kiemeltegyüttműködőpartnereinkamagyarországiszakkönyvkiadók.

A magyar tudomány támogatása, a nyílt hozzáférés, a nyílt kutatási adatok, és a nyílt

tudomány elvei mentén

A hazai, illetve a határokon túli magyar kutató közösség tudományos információval való

ellátása,akutatástámogatásésatudományoskommunikációmenedzselhetősége,megújítása

nem képzelhető el a tudományos szakirodalom nyílt hozzáférhetősége (open access) nélkül.

AzOAmegteremtéséreazEUirányelveket(Európai Bizottság 2012/417/EU sz. ajánlás)adott

ki a tagállamoknak. Az országos szakkönyvtárak az egyetemi könyvtárakkal együttműködve

részt vesznek a magyarországi nyílt hozzáférés jogszabályi hátterének megalkotásában. A

szakkönyvtáraknak nem csupán az OA kommunikációjában vállalnak jelentős szerepet, de

végrehajtásábanis.AzOrszágos Tudományos Információs Rendszer, egy megújuló repozitóriumi

hálózat biztosítja az országos hozzáférést, és az archiválást is. Ez a rendszer felkészül a

kutatási adatok, és amagyar kutatói közösség által létrehozott adatbázisok adattartalmának

megőrzésére és hozzáférhetővé tételére (open data), szolgálva ezzel a nyílt tudomány

17

A fejlesztés kulcsterületei

Budapestrőlkiinduló,globálisanelfogadottalapelveit(open science).Aszakkönyvtáraknak–a

felsőoktatásikönyvtárakhozhasonlóan–feladataikvannakatudományértékelésirendszerek

fenntartásában,amagyartudományoskibocsátásnakanemzetközileíróadatbázisokbatörténő

közvetítésébenis.Ennekafeladatnakasegítéséreakönyvtárifeladatoksorábakellillesztenia

modernfolyóirat-,illetvekönyvszerkesztőirendszerekkezelését(OJS,OPSstb),anemzetközi

azonosítókatüzemeltetőszervezetekkelvalókapcsolattartástis(DOI,ORCIDstb).

Digitalizálás

Ameglévő,agyűjteményekésafenntartókáltalelfogadottKözgyűjteményi Digitalizálási Stratégia

menténaszakkönyvtárakban lévőmagyar,ésmagyarvonatkozású tudományoséskulturális

örökség részét képező dokumentumok másolatának digitális, hosszú távú megőrzésének és

hozzáférhetőségének biztosítása kiemelt feladat. A digitalizálás kiterjed a dokumentumok

leíró adatainak a rögzítésére, azoknak, a tudományos kutatás eredményeivel összhangban

valókarbantartására,illetveateljesszöveges,képi,illetvemozgóképeséshangzómegőrzésre

is.Adigitálismásolatok is aköztulajdonrészei,mindenki számára szabadonhozzáférhetővé

kell tenni ezeket.Üzleti célú felhasználásukrabárki jogosult, az eredetidokumentumozőrző

gyűjteményekazüzletihaszonbólarészvételükértékarányábankell,hogyrészesedjenek.

A könyvtárosok képzésének megújítása

A könyvtárosok képzésében az aktív könyvtári dolgozóknak feladatokat kell nyerniük. A

képzésekátalakításakulcsfontosságúterület,részbenakörülöttünklévőváltozásokdiktálják,

azonbanakönyvtárigyakorlatezenatérenaképzéselőttjár.Azegyetemiképzésekakkreditálási

folyamatábankellszabályozniazaktívkönyvtárosokrészvételilehetőségeinekmódját.