A regionális gazdasági növekedés elméletei

Fejlődés és növekedés a regionális gazdaságban

Fejlődés• minőségi átalakulás: a gazdaság működési körülményei javul-

nak, versenyképessége növekszik • Pl.: a gazdasági szerkezet átalakulása, a gazdaság működését

szolgáló feltételrendszerek (pl. infrastruktúra) átalakulása • csak áttételesen mérhető

Növekedés• mennyiségi változás • alapvető tényezői a népesség, a természeti erőforrások, a tőke-

állomány, a technológiai haladás (innováció)• a növekedést összevontan, egyetlen mérőszámmal, a területi

bruttó hazai termékkel (GDP), illetve az 1 főre jutó GDP-vel mérjük

A regionális gazdasági növekedés elméletei

• országon belüli kisebb egységek (régiók, városok) fejlő-dését vizsgálják

• arra a kérdésre keresik a választ, hogy mely tényezők idézik elő az egyes országrészek fellendülését ill. lesza-kadását

• különböző elméleti kiindulópontok → különböző ténye-zők fontosságára hívják fel a figyelmet

• részleges magyarázatot adnak a területi folyamatok mozgatórugóira

A gazdasági növekedés területi elemzésének főbb modellcsoportjai

Ált. gazd-i elméletek területi adaptációja

Regionális elméletek

Történeti-alkalmazott modellek

1. Neoklasszikus növekedési elmélet

3. Exportbázis-modell

5. A gazdasági pola-rizáció elmélete

2. Posztkeynes-i növekedési elmélet

4. Az endogén fejlődés modell-je

6. A növekedési pólus elméletei

1. A neoklasszikus növekedési elmélet• H.W. Richardson

• kiinduló feltételek: - teljes foglalkoztatottság - szabad verseny - a termelési tényezők akadálytalan áramlása - a régiók között nincsenek szállítási ktsg-ek - az egyes régiókban azonos termelési szerkezet - nincs technológiai haladás - a bérszínvonal és a tőke hozadékának a nagy- sága a termelési tényezők felhasználásának mértékétől függ • a növekedési folyamatban a kínálati tényezők szerepét hangsúlyozza

Y=F (K, L) → teljesítményt kizárólag a tőke- és munkaráfordítás hatá- rozza meg

K/L

ΔY/ΔK

ΔY/ΔL

r2r1

R2 R1

r

w2w1

w

reálbér

tőkehozadék

tőkeintenzitás

a tőke határterméke

a munka határterméke

A neoklasszikus növekedési elmélet

• következtetés: a termelési tényezők mobilitása révén a régiók közötti fejlettségi különbségek kiegyenlítődnek

Kritikai megjegyzések• az elmélet kiinduló feltételei ritkán teljesülnek a valóság-

ban

• nem veszi figyelembe a fejlődéssel együttjáró hatásokat (pl.: az agglomerációs hatásokat és a technológiai fejlő-dés következményeit)

2. A posztkeynes-i növekedési elmélet• keresletorientált megközelítés

• a feltételrendszer a neoklasszikushoz hasonló

• a területileg egyenlőtlen fejlődés mellett foglal állást

• a beruházások gazdaságot serkentő hatásai- jövedelmi hatás- kapacitásbeli hatás- komplementer hatások

• a beruházások térbeli hatásai- növekedési régió- erőforrásvesztő régió- stagnáló régió

A növekedési és az erőforrásvesztő régióban zajló folyamatok

növekedési régió erőforrásvesztő régió

a lakosság jöve-delmi szintje

meghaladja az országos átlagot

csökken

a termelés volumene

nő csökken

a befektetések vo-lumene

emelkedő visszaeső

a mobil termelési tényezők mozgása

beáramlás kiáramlás

3. Az exportbázis elmélet

• fő képviselője: Douglas C. North

• alapfeltevés: egy régió gazdasági növekedése döntően az exportra termelő ágazatok fejlődésétől függ

• a régió gazdasága két részre osztható: - export ágazatok (bázis szektor)- helyi ágazatok (nem-bázis szektor)

• Yr =Ye + Yl Yl = Ye [1\(1-c+m-1)]

• a növekedési mechanizmusok – a térségek eltérő adottságai miatt - hosszú távon területi kiegyenlítődéshez vezetnek

Jövedelemáramlás az exportbázis modellben

Forrás: Lengyel-Rechnitzer, p.270.

Az exportbázis-elmélet értékelése

• a gazdasági növekedés forrását egyoldalúan határozza meg

• az ágazatok közötti kölcsönös összefonódásokat nem veszi figyelembe

• problémát okoz a bázis- és nem-bázistevékenységek el-határolása

• De: fontos összefüggésekre mutat rá és a regionális poli-tika segédeszközévé válhat

4. Az endogén fejlődés elmélete

• a régió gazdasági növekedésének alapja a régión belüli erő-források (regionális potenciál) hatékonyabb kihasználása

- tőkepotenciál- munkaerőpotenciál- infrastrukturális adottságok- földrajzi helyzet- a környezet minősége- piaci kapcsolatok- termelési hagyományok- szociokulturális adottságok- intézményi és hatalmi rendszer

5. A polarizációs elméletek

• Gunnar Myrdal és Albert O. Hirschmann nevéhez fűződnek

• a gazdaságot területi egyensúlytalanságok jellemzik → regionális polarizáció → a fejlődési különbségek növekednek

• a fejlett régió által gerjesztett hatások

- backwash vagy centripetális (elszívó) hatás

- spread vagy centrifugális (terjedési) hatás

• Myrdal: a gazdaságban ok-okozati láncok működnek

a tényezők minden egyes változása hatással van

a többi tényező alakulására

Új gazdasági egység telepítése

A regionális foglalkoztatás és népesség növekedése

A képzett munkaerő arányának növekedése a régióban

A tőke és a vállalkozókedv növekedése a javak és szolgáltatások iránti növekvő

regionális igények miatt

Kapcsolódó iparágak, szolgáltatások fejlődése, új tevékenységek megjelenése

Külső, kapcsolódó gazdaságok fejlődése, emelkedő teljesítménye

A regionális piac ellátására szerveződő gazdasági tevékenység terjedése

A regionális közösség általános jólétének

emelkedése

A települési és a termelési infrastruktúra mennyiségi

és minőségi színvonalának emelkedése

Myrdal kumulatív fejlődési modellje

6. A növekedési pólusok elmélete

• François Perroux nevéhez fűződik

• motorikus egységek: a gazdaság számára növekedési pólus-ként szolgálnak (pl.: vállalatok, ágazatok)

- valamilyen újdonságot testesítenek meg- átlagon felüli növekedési ráta és piaci részesedés- szoros gazdasági kapcsolatban állnak más ágazatokkal és befolyásolják ezek fejlődését

→ toló vagy push hatás → húzó vagy pull hatás

A növekedési pólus elmélet kiterjesztései

A növekedési centrumok elmélete (J.R. Boudeville)

• a növekedési pólus elmélet területi dimenziója: az ágazati po-larizáció regionális polarizációt eredményez

• alkalmazás: a 60-70-es években a fejlődő országokban

Az innovációk regionális terjedése (Lasuén)

• a növekedési pólusok kialakulásának okai: az innovációk

• az innovációk típusai: fogyasztói innovációk

vállalkozói innovációk

• az innovációs folyamat szakaszai: invenció – diffúzió – adaptá-ció