A Pápay József Általános Iskola€¦ · Pedagógiai program Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola 1 „Szívvel-lélekkel azon munkálkodom, arra törekszem, hogy hasznára

NAGYIGMÁNDI PÁPAY JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAM

Készült:

- A Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, A nevelési –oktatási intézmények működéséről

és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 7. §, A

kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012 (XII.21.) EMMI rendelet, A

Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012 (VI.4.) Kormányrendelet

alapján.

Pedagógiai program Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola

1

„Szívvel-lélekkel azon munkálkodom, arra törekszem, hogy

hasznára lehessek annak a tudománynak, amelyet oly nagyon,

mondhatnám rajongásig szeretek: hogy napról napra közelebb

juthassak ahhoz a magasztos célhoz, amit kitűztem magam elé,

melynek hűséget esküdtem.”

(Pápay József)


2

T A R T A L O M J E G Y Z É K

BEVEZETŐ.................................................................................................................................................. 4

1. Az intézmény adatai .................................................................................................................... 4 2. Az iskola bemutatása ................................................................................................................... 5 3. Személyi feltételek ...................................................................................................................... 6 4. Tárgyi feltételek: .......................................................................................................................... 6

5. Az iskola irányítása ..................................................................................................................... 6 NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................................................. 7

I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI,

ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI ......................................................................... 7 1. Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása .................................................................... 7

2. Pedagógiai alapelvek ................................................................................................................... 7 3. Pedagógiai célok és feladatok ...................................................................................................... 7 4. Iskolánk további céljai és a megvalósítás lehetséges útjai .......................................................... 8 5. A célkitűzés összegzése ............................................................................................................... 9

II. AZ ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE ............................ 10

1. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ........... 10 2. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ........................................................................ 11

3. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele .................................................. 11 4. A szülő, a tanuló, iskolai pedagógusok együttműködésének formái ............................................... 12 5. Közösség-és személyiségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai tevékenységek ............................... 12 6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma ................................ 14

7.A tanulók felvételének, átvételének rendje ....................................................................................... 15 8.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ................................. 15

9.Magasabb évfolyamba lépés feltétele, a tanulmányok alatti vizsgák ............................................... 15 10.Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek .......................................................................... 17

HELYI TANTERV .................................................................................................................................... 25

I. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ........................................................... 25 II. TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK ........................................................................ 25

III. ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, ALSÓ TAGOZAT, 1–4. ÉVFOLYAM ... 26

1. Célok, feladatok ......................................................................................................................... 26

2. Fejlesztési területek – nevelési célok ......................................................................................... 26 3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés .............................................................................. 28 4. Egységesség és differenciálás .................................................................................................... 29

IV. ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA, FELSŐ TAGOZAT, 5–8. ÉVFOLYAM. 30

1. Célok, feladatok ......................................................................................................................... 30 2. Fejlesztési területek – nevelési célok ......................................................................................... 30 3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés .............................................................................. 33 4. Egységesség és differenciálás .................................................................................................... 35

V. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ......................... 35

VI. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK VÁLASZTÁSÁNAK

SZABÁLYAI ..................................................................................................................................... 36 VII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK ..... 36

VIII. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI BESZÁMOLTATÁSOK, AZ

ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE ....................................................................... 36

IX. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN, SZÓBAN VAGY

GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, A

MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI .............................................. 37

X. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK,

SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK ......................................... 40

XI. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK ÍTÉLT TOVÁBBI ELVEK .................. 40


3

XII. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT

ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI

41

XIII. EGÉSZ NAPOS (ISKOLAOTTHONOS) NEVELÉS, OKTATÁS SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

42

XIV. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT ISKOLAI NEVELÉSE ÉS

OKTATÁSÁT SEGÍTŐ, A FOGYATÉKOSSÁG TÍPUSÁHOZ ÉS FOKÁHOZ IGAZODÓ

FEJLESZTŐ PROGRAMJA .......................................................................................................... 42


4

BEVEZETŐ

1. Az intézmény adatai

Az intézmény neve: Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola

Az intézmény székhelye, címe: 2942 Nagyigmánd, József Attila utca 34.

Az intézmény fenntartója: Tatabányai Tankerületi Központ,

2800 Tatabánya, Győri út 29.

Az intézmény beiskolázási körzete: Nagyigmánd nagyközség, Kisigmánd, Csém,

Csép községek

Az intézmény alaptevékenysége:

a) tanköteles korú gyermekek alapfokú nevelése és oktatása

b) igény szerint iskolaotthoni vagy napközi otthonos ellátás

c) sajátos nevelési igényű gyermekek – más tanulókkal együtt – külön összevont osztályokban

történő nevelése és oktatása, gyógypedagógiai ellátás, legfeljebb tanköteles korig.

d) fejlesztőpedagógiai szolgáltatás

e) diáksporttal kapcsolatos feladatok

f) iskolai könyvtári tevékenység

Alapítás éve: 1948.

Az igazgató neve: Karsai Bálint

Székhelye: Nagyigmánd, József Attila utca 34.

Telefon: 36/356-577

Az iskolai tanulócsoportok száma 2016/2017. tanévben: 16

Ebből: alsós: 8

felsős: 8

Napközis csoport: 1

Az oktatás két oktatásszervezési formában történik:

A hagyományos délelőtti munkarendben, ill. az iskolaotthonos formában, ahol a tanulók számára a

foglalkozásokon való megjelenés 8-16 óra között kötelező.


5

2. Az iskola bemutatása

Volt idő, mikor az utak és folyók mellé várakat építettek. Azért építették, és azért oda, mert akinek

vára volt, az volt az útnak és a folyóak ura.

A szellemi életnek, a tudásnak, az ismeretlennek is vannak útjai. A szellemi élet városai az iskolák. Ezek

árasztják, engedik az emberek közé, amit a haza, a társadalom szükségesnek, kívánatosnak talál.

Nagyigmándon a feljegyzések szerint már az 1700-as évek végén volt szervezett oktatás a római

katolikus és református egyház által fenntartott iskolában.

A II. világháború után Nagyigmánd lakossága megnövekedett, a rendelkezésre álló tantermek kevésnek

bizonyultak, ezért az államosítás után olyan épületekben is folyt a tanítás –

délelőtt, délután – , amelyek nem tantermeknek készültek.

Az országban az 1960-as években az oktatáspolitikában megindult a körzetesítés. A kis települések

összevont osztályait lassan felszámolták, és a tanulók a közelben lévő nagyobb településre jártak be.

Kezdetben a felső tagozatot körzetesítették, majd az alsó tagozatot is.

Ekkor került sor arra, hogy Nagyigmándon 1967-ben megépült egy központi iskola 8 tanteremmel,

tornateremmel, fizika-kémia előadóval, szertárakkal, orvosi szobával, úttörő helyiséggel, konyhával és

ebédlővel. Ettő1 kezdve folyamatosan a környék kis településeinek tanulói ifjúsága is itt folytatja

tanulmányait.

1967 szeptemberétől Kisigmánd alsó és felső tagozata tanul Nagyigmándon. Ugyanebben az évben

Szentmihály-puszta felső tagozata is itt folytatta tanulmányait. Csép község felső tagozata 1973-tól, 1974-

től az alsó tagozatos tanulók is itt tanulnak. Szentmihály-puszta alsó tagozata 1975-től tanul

Nagyigmándon.

1976-ban a központi iskola négy tanteremmel és könyvtárral bővül. A bővített iskolában Csém község

felső tagozata 1977-tő1, alsó tagozata 1981-től tanul. A központi iskolán kívül a felújított volt katolikus és

református iskolában is tanítás folyt.

Kialakítottunk egy tornaszobát a református iskolában az 1-2.osztályosok részére. A katolikus

iskolában technika műhelyterem és egy kis bemutató gyakorlókert is volt. Az 1997/98. tanévben került

kialakításra a számítástechnika szaktanterem. Az önkormányzatok az iskola pénzmaradványából és

többletbevételből 10 db számítógépet vásároltak.

Az enyhén értelmi fogyatékos gyermekek tanítása önálló intézményként működött 1978 szeptemberétől -

1988. augusztus 31-ig. 1988. szeptember 0l-től a tanulók létszámának csökkenése miatt az iskolához

tartozik, önálló tanulócsoportként összevont osztályokkal - alsó és felső tagozattal.

1994. június 4-én iskolánk kilépett a sok névtelen általános iskola közül és felvette

Dr. Pápay József, Nagyigmánd híres szülöttjének nevét. Pápay József a debreceni egyetem magyar és

finnugor nyelvészeti tanszékének professzora, osztják nyelvrokonaink világhírű kutatója, a Magyar

Tudományos Akadémia tagja volt.

A 2003/2004. tanévtől az első osztály egyik tanulócsoportja iskolaotthonos oktatási formában

dolgozik, melyet felmenő rendszerben azóta is alkalmazunk.

2005-ben elkezdődött az intézmény bővítése és felújítása, melynek eredményeként egy második

szint ráépítése történt meg. Ennek eredményeként a 2006/2007-es tanévtől megszűnt az oktatás a

„katolikus, ill. református iskolákban,” mert minden tanulócsoport a központi épületben kapott helyet.


6

3. Személyi feltételek

Pedagógus státusz: 30 fő

Minden pedagógus tanítói, ill. tanárképző főiskolai végzettséggel rendelkezik.

Technikai dolgozóink:

1 fő iskolatitkár

1 fő pedagógus asszisztens

5 fő takarító

2 fő karbantartó

A 2016/2017. tanévben tanulólétszámunk: 284 fő

Egy napközis csoport működik iskolánkban, valamint a felső tagozatos tanulók számára tanulószobai

foglalkozást tartunk.

4. Tárgyi feltételek:

A tanítást szolgáló eszközrendszer jónak mondható. A 2012-es tanévben minőségi javulást

eredményezett a pályázaton nyert 12 db digitális tábla, valamint a hozzá tartozó felszerelések használatba

vétele. A könyvtárban működik egy mini stúdió, itt készülnek el a sulirádió adásai. Tantermeink

hangosítása megoldott. A tornaterem sajnos kicsi, de jól felszerelt, az elhasználódott sporteszközök

felújítása, karbantartása folyamatos.

5. Az iskola irányítása

Az iskola irányítását az igazgató és két igazgatóhelyettes végzi, munkáltatói jogkört gyakorolva a

törvény előírásainak megfelelően. Az intézmény rendjét a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint a

házirend határozza meg. Az osztályokban Szülői Szervezet működik, és iskolai szintű vezetőség is van.

Segítségükre elsősorban rendezvényeinken számítunk (farsangi karnevál, kirándulások, gyermeknap,

különböző iskolai szintű akciók).

Igazgató

Feladatköre, hatásköre: a Köznevelési Törvény, az SZMSZ és a munkaköri leírás tartalmazza.

Megbízás időtartama: 5 év

Igazgatóhelyettesek

Feladatkörük, hatáskörük: a Köznevelési Törvény, az SZMSZ és a munkaköri leírás tartalmazza.

Megbízás időtartama: 5 év

Megbízó: igazgató


7

NEVELÉSI PROGRAM

I. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI

ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI

1. Az iskola nevelőtestületének pedagógiai hitvallása

Minden gyermeknek meg kell adni a lehetőséget, hogy elérje teljesítőképességének maximumát, s a

modern világ számára oly fontos tulajdonságokkal rendelkezve egészséges és képzett felnőtté válhasson,

aki hisz és bízik önmagában, energikus, felelősséget érez környezete és embertársai iránt.

2. Pedagógiai alapelvek

A Nagyigmándi Pápay József Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató

munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

Az iskolában olyan légkör megteremtése szükséges ahol a tanulók otthon érezhetik magukat.

Ennek érdekében:

a) a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk;

b) a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életünk megszervezésébe,

c) a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük;

d) diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit

várunk el tőlük;

e) minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és

életének egyéb problémáiban;

f) az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk:

tanuló és tanuló,

tanuló es nevelő,

szülő és nevelő,

nevelő és nevelő között.

Az iskolában a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése,

valamint a tanulók teljes személyiségének fejlesztése a legfontosabb feladat. A korszerű, tudományos

alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése, melyben figyelembe kell venni az adott

közösség, az adott gyermekek képességeit.

A képzési idő 8 év, a képzésben tanköteles korosztályhoz (6-16 év) tartozó tanulók vesznek részt.

Az iskola nevelési-oktatási alapelve: közvetítés – személyiségfejlesztés

Közvetíteni kívánjuk munkánk során:

alapvető ismereteket

erkölcsi értékeket

magatartási, viselkedési normákat, modelleket

Fejleszteni kívánjuk tanulóinknál:

az értelmet, a gondolkodást

a kommunikációs és a manuális képességeket, tudatosan irányított tevékenységrendszer által

3. Pedagógiai célok és feladatok

A cél gyűjtőlencséje mindannak, amit a nevelés körében végzünk. Ez szabja meg nevelésünk

tartalmát, jellegét, módszereit. Az ember egész életében alakul, formálódik, változik.

A gyermek és ifjúkori iskolázásnak különleges, későbbi változásokat is befolyásoló szerepe van. Az, hogy

a gyermek milyen emberré lesz, függ az öröklődéstől, a környezettől és a neveléstől. A nevelési cél

mindig azt fogalmazza meg, milyen embertípus alkalmas leginkább a jelen és tervezhető jövő társadalmi

feladatainak a megvalósításához. Bár e célt állandóan alakítja a valóságos társadalmi gyakorlat folyton


8

változó szükségleteivel, mely mindig a jelen kor igényeit, elvárásait tükrözi, az iskolában mégis előre is

kell terveznünk.

Az egészséges életmódra nevelés terén:

Ki kell fejleszteni igényüket. A tiszta környezet, testápolás, az egészséges életmód feltételeinek

biztosítása mellett alakuljon ki a tanulókban az egészséges életmód igénye és képessége.

Az iskola célokat fogalmaz meg a tanulók meghatározott csoportjaira:

a) gyógytestnevelésre kötelezett tanulók számára a foglalkozásokon érintett részképességek

fejlődését

b) úszásoktatásban részesülőknek egy úszásnem alapjainak elsajátítását tűzi ki célul

c) téli sportokat igénylő tanulók körére nézve az évszak sajátos viszonyaihoz való

alkalmazkodóképesség jelenik meg részcél gyanánt.

Az esztétikai nevelés terén:

Megőrizni a kisgyermekek őszinte, ösztönös érzékenységét, fogékonyságát, alakuljon ki az

igényesség, a népének szűkebb, tágabb környezete iránt, munkája, alkotásai, iskolája, otthona,

környezete és a természet iránt. Ennek érdekében alakítunk iskolánk külső és belső arculatán, hogy

érzékelhető formában találkozzanak a mindennapokban diákjaink ilyen élménnyel (rajzok, növények

elhelyezése, ünnepek előtt osztálytermek közös díszítése stb.). A valóság alkotó és befogadó jellegű

esztétikai elsajátítására tegyük képessé a diákokat, ítélőképességük és kritikus gondolkodásmódjuk

fejlesztésével együtt.

Az értelmi nevelés terén:

Az iskolásokból tanult és tanuló, művelt és művelődő ifjak váljanak. A tanulók megtanulják az önálló

tanulás technikáját, korszerű ismeretekkel, a mindennapokban alkalmazható tudással, s az alkalmazás

képességével rendelkezzenek. Az alapműveltség elemeit az elsajátítás szintjéig közvetítsék, kiemelten

a kommunikációs és matematikai alapműveleti készségeket, az olvasóvá nevelést, a könyvtárhasználat

készségének kifejlesztését, a modern információhordozók használatának ismeretét, nemkülönben a

népi hagyományok, illetve a világi vallások ismeretét. A tanulók készüljenek a továbbtanulásra, a

középiskolai követelmények világába eredményesen illeszkedjenek be.

Az érzelmi, akarati nevelés terén:

Életkori sajátosságaiknak megfelelően fejlődjenek a beiratkozott tanulók képességei, kialakuljon

helyes énképük, legyenek képesek kialakítani reális önismeretet, önbecsülést, önértékelést. Fontos cél

a tanulók érzelmi nevelése, ennek érdekében az iskola növendékei biztonságszükségletének

kielégítésére törekszik, továbbá pozitív gondolkodásmód elsajátítatására és a dönteni tudás

kialakítására.

Az erkölcsi nevelés terén:

Fejlett legyen kötelesség- és feladattudatuk, az isko1ába járás minden tanuló célja legyen, felkészülten

érkezzenek az iskolába.

Alapvető magatartási, társadalmi normák felismerése, elfogadása, egy-egy norma értékességének,

hasznosságának felismertetése, tudatosítása, gyakorlása, váljon ezek alkalmazása belső igénnyé,

alakuljon ki a társasági alkalmazkodás készsége, legyenek képesek személyes kapcsolatok építésére,

legyenek tisztában a következő fogalmakkal: kötelesség, lelkiismeret, felelősség, becsületesség,

igazságosság, boldogság, következetesség, hűség, bátorság, kitartás, igazmondás, barátság, s nem

utolsósorban a család jelentőségének felismertetése.

4. Iskolánk további céljai és a megvalósítás lehetséges útjai

A pedagógiai munka színvonalának emelése. A differenciált oktatás minél magasabb színvonalával a

felzárkóztatás és a tehetséggondozás hatékonyabbá tétele: (nyelvoktatás kiscsoportokban - gyorsabban

és lassabban haladó -‚ technika-életvitel csoportbontásban, informatikai oktatás csoportbontásban).


9

Egységes nevelési és oktatási eljárások, követelményrendszerek kialakítása. Továbbképzésben való

részvétel, újabb pedagógiai módszerek megismerése, megvitatása.

A kor követelményeihez alkalmazkodva a tanulók tudásszintjét felmérve a szülők beleegyezésével 5.

osztálytól kezdve az angol nyelv heti 4 órában történő oktatása.

Az iskola - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelye

életében. Ennek érdekében:

a) rendszeres kapcsolatot tart a tanulók szüleivel, a családokkal;

b) igyekszik lehetőséget teremteni arra, hogy az iskola életéből, tevékenységéből, eredményeiből

minél többet megismertessen a szülőkkel; (értesítés e-mailben, honlap).

c) tovább ápolja és bővíti kapcsolatait az óvodával;

d) a nevelők fontos feladatuknak tartják, hogy az iskola - eddigi hagyományaihoz híven -

képviseltesse magát a különféle rendezvényeken, és ilyen - a tanulók számára szervezett -

megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen.

Az iskola - mindenkori pénzügyi lehetőségeitől függően - biztosítja a tanulók számára a tanuláshoz

szükséges egészséges, szép, otthonos környezetet.

Az iskolai oktatás tartalmát a korszerű, elsősorban a tanulók képességeit fejlesztő tananyag mellett az

általános emberi és nemzeti értékek elfogadtatása, átadása alkotja.

Fontos célunk, hogy növendékeink jól érezzék magukat iskolánkban, büszkék legyenek a Pápay József

Általános Iskola hagyományaira, erősödjön bennük szűkebb és tágabb hazájuk iránt táplált

azonosságtudatuk.

Nemzeti jelképeink ismerete, tisztelete. Az iskoláról, a szülőföldről az iskola helyi tantervébe foglalt

tudás elsajátítása.

5. A célkitűzés összegzése

Elérendő célkitűzés, hogy az iskola végzős diákjai:

a Nemzeti Alaptanterv összes műveltségi területének a 8. évfolyam végére előírt minimum

követelményeit teljesítsék; (természetesen elsődleges cél az, hogy a tanulók többsége a minimális

követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az

iskola helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat;

alakuljon ki bennük határozott elképzelés saját közelebbi és távolabbi jövőjüket és sorsukat illetően.

Bizonyos, hogy e tulajdonságok mindegyikét nem lehetséges kialakítani minden egyes, az iskolába járó

tanuló személyiségében. Mégis a nevelők mindennapi nevelő és oktató munkája arra irányul, hogy minél

több diák rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.


10

II. AZ ISKOLAI NEVELÉS ÉS OKTATÁS TEVÉKENYSÉGI RENDSZERE

1. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje

Kiemelt figyelmet igénylő tanuló az a gyermek, aki:

sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló,

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló,

kiemelten tehetséges gyermek, tanuló,

Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok oktatói munkája a

lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez

és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

E célok elérése érdekében a kötelező tanítási órákon a nevelők előnyben részesítik az egyéni

képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló

és csoportos munkájára támaszkodnak.

A nem kötelező tanítási órák keretében a tehetséggondozást és a felzárkóztatást az alábbiakkal segíti

az intézmény:

a) Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek

fejlesztésére heti két felzárkóztató órát tartunk.

b) A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő

tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk

heti egy-egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból.

c) A szakértői véleménnyel rendelkező tanulóink számára helyi szakemberrel biztosítjuk a fejlesztő

foglalkozásokon való részvételt alsó és felső tagozaton egyaránt.

A tehetség, a képesség-kibontakoztatását szolgáló tevékenységek

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a nem kötelező tanórán kívül tanulható tantárgyak tanulása;

tehetséggondozó foglalkozások;

iskolai sportkör;

szakkörök;

versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.);

a szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház- és múzeumlátogatások);

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos

használata.

A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

felzárkóztató órák;

napközi otthon;

tanulószoba (igény szerint);

diákétkeztetés;

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos

használata;

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;

a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése;

családlátogatások;

iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége;


11

szükség esetén a rászoruló gyermekek önkormányzati segélyezésre javasolása.

A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézménnyel; a szakszolgálat intézményeivel (Nevelési Tanácsadó,

Szakértői Bizottság)

iskolapszichológus szolgáltatás igénybevétele

a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

családlátogatások;

a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése megfelelő szakemberek bevonásával

A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységek

a nevelők és tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatósoknak egyik fő célja a gyermek- és

ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése;

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége;

motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön,

drog- és bűnmegelőzési programok: film, előadás megtekintése

felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon,

családlátogatásokon;

kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményeivel.

2. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Tanulóink hátrányos helyzetének egyik oka a szociális hátrányokkal küzdő alacsony jövedelmű

családok nagy száma. Ezekben a családokban a kultúra, a tanulás iránti igény, a kevés közös élmény

lehetősége is gyakran hiányzik. Az utóbbi években a munkanélküli szülők helyzete miatt is romlottak a

szociális mutatók. Célunk segíteni és az esélyegyenlőség eszközével változtatni hosszú távon ezen a

területen.

Anyagi hátrányok kiküszöbölésének eszközei, az alábbiak lehetnek:

tankönyvtámogatás

beiskolázási támogatás

étkezési támogatás

pályázatok

segélyezés támogatása

táborozási lehetőség

alapítvány támogatása.

Szellemi, kulturális hátrányok kiküszöbölésének eszközei:

Napközi biztosítása minden igénylőnek (javaslat az igénybevételre), felzárkóztató, korrepetáló,

fejlesztő foglalkozások, szakkörök, egyéni foglalkozások, iskolai programok, ünnepélyek, rendezvények

szülők számára is.

3. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvétele

Minden tanuló az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilváníthat minden

kérdésről, az iskola működéséről, az őt nevelő és oktató pedagógusok munkájáról. Tájékoztatást kaphat az

őt és tanulmányait érintő kérdésekről, e körben javaslatot tehet, kérdést intézhet az iskola vezetőihez,

pedagógusaihoz, s arra legkésőbb a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapnia.


12

4. A szülő, a tanuló, iskolai pedagógusok együttműködésének formái

Az iskolai nevelésnek, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a

szülői ház és a pedagógus közösség valamint a tanulók koordinált, aktív együttműködése. Ezért

feladataink a következők:

Együttműködés az iskolahasználókkal (tanulókkal, szülőkkel).

A diákok érdekképviseletének működtetése a diákönkormányzat által

A diákönkormányzat és a tevékenységét segítő nevelő feladataként az alábbi területeken még hatékonyabb

együttműködés megszervezése:

a) hagyományok ápolása

b) tanulói tevékenység, önállóság

c) felelősségérzet fokozása

d) iskolai ügyelet megszervezése

e) szabadidő kulturált, hasznos eltöltése

f) értékteremtő, környezetvédő, egészséges életmódra nevelő programok népszerűsítése,

kezdeményezése.

A szülőkkel való kapcsolattartást és tájékoztatást a következő módon valósítjuk meg:

a) egyéni tájékoztatási formák: fogadóórák, tájékoztató-, értesítőfüzeten keresztül, családlátogatások

b) osztályszintű tájékoztatási formák: - szülői értekezlet: évente kétszer, év eleji és félévi

osztályonként (vagy a szülőket többségében érintő téma esetén rendkívüli).

c) fogadóóra: november, május hónap

d) Szülői Munkaközösség választmányával együttműködés, közös programok: bál, kirándulás,

táborozások, társadalmi munkák szervezése.

e) Minden új osztályfőnök a tanév végéig köteles minden tanulóját otthonában meglátogatni. A

továbbiakban a családlátogatások szükség szerint történnek.

5. Közösség-és személyiségfejlesztéssel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Hagyományos programjaink

a) Fontos feladat az iskola névadója, Pápay József emlékének ápolása. Ezt szolgálja:

Az évenkénti emlékverseny áprilisban a magyar nyelv hete alkalmával, melyre minden

második évben a környező iskolák csapatait is hívjuk.

Osztályfőnöki órán videofilm megtekintése Pápay Józsefről

A Pápay József életét feldolgozó „Szent szenvedély” című könyv megismerése

b) „Pápay nyomában” további kapcsolataink ápolása, diákcsere oroszországi barátainkkal

c) Pápay-kupa kézilabdatorna

További hagyományos rendezvényeink:

Október 6. - Aradi vértanúk napja - megemlékezés osztályfőnöki órán

Október 23. - Nemzeti ünnepünk - megemlékezés iskolai szinten, tanulóink műsort adnak a

községi ünnepélyen is.

Mikulás nap

Karácsonyi műsor - december

Farsangi karnevál - február

Március 15. - Nemzeti ünnepünk - megemlékezés iskolai szinten, műsort adnak az iskola

tanulói a községi ünnepélyen is.

Anyák napja - osztályfőnökök rendezik május első hetében

Művészeti gála megszervezése

Hangversenybérlet rendezvényein való részvétel

Sulimaraton

Hulladékgyűjtés

Kirándulások, túrák

Színházlátogatások, kiállítások megtekintése

Tanulmányi versenyek


13

Gyermeknap az intézményben – május

Gyermeknap a szlovákiai Naszvadon

Hagyományőrző nap

Ballagás - június

Ünnepélyes tanévzáró – június

Testvériskolai kapcsolatok ápolása, diákcsere (szlovákiai Naszvad iskolája, ausztriai

Hausleiten iskolája)

Erdei iskola

Nyári táborok

d) Halottak napján, a pedagógusnapon a megemlékezés virágainak elhelyezése a temetőkben nyugvó

pedagógusok és technikai dolgozók sírjára.

e) Részvétel a község sportrendezvényei.

Diákönkormányzat

A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanulók tanórán kívüli, szabadidős

tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat

munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A

diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.

Napközi otthon, tanulószoba

A köznevelési törvény előírásainak megfelelően, ha a szülők igénylik, az iskolában tanítási napokon a

délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthont, az 5-8.évfolyamon tanulószobát működtetünk. A

tanítási szünetekben munkanapokon összevont napközi otthonos csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább

10 gyermek számára igénylik.

Diákétkeztetés.

A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A

napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosítunk.

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék

felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató

foglalkozások segítik. Ezek indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek

figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

Iskolai sportkör

Az iskola minden tanulója tagja az iskolai sportkörnek, ami a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja

a tanulók testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és az iskolán

kívüli sportversenyekre. Hagyományosan iskolánk második évfolyamos tanulói úszásoktatáson vesznek

részt a testnevelés óra keretében.

Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök

jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikai jellegűek, szaktárgyiak, de szerveződhetnek

valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az

iskola lehetőségeinek figyelembevételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör

vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik az iskolánkban szervezett különféle (szaktárgyi, sport,

művészeti stb.) versenyek, vetélkedők. A tehetséges tanulók számára emellett természetesen biztosítjuk az

iskolán kívüli versenyeken való részvételt is. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók

felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik.

Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesítése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok

számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A részvétel önkéntes, igények és

lehetőségek szerint az iskola a rászoruló tanulók költségeihez hozzájárul.


14

Szabadidős foglalkozások

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy

különféle szabadidős programokat szervezünk (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való

részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

Iskolai könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítás napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

6. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma

A pedagógus munkakörében a következő feladatokat köteles ellátni:

a pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, tanítása,

nevelő-oktató munkájához tantervi program készítése,

nevelői és oktatói tevékenysége körében az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése,

nevelői és oktatói tevékenysége során figyelembe venni a tanuló egyéni képességét, tehetségét,

fejlődésének ütemét, fogyatékosságát, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, segíteni a tanuló

képességeinek, tehetségének kibontakoztatását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő

tanulók felzárkóztatását,

a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadása,

a tanuló emberi méltóságának és jogainak tiszteletben tartása,

a szülők és a tanulókat érintő kérdésekben az illetékesek rendszeres tájékoztatása,

a szülő és tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi válaszok megadása.

Az osztályfőnöki munka tartalma a pedagógus általános feladatain kívül a további teendők ellátását

fogalmazza meg:

Figyelemmel kíséri az osztályába járó tanulók tanulmányi előmenetelét.

Figyelemmel kíséri az osztályába járó tanulók családi körülményeit, felveszi a kapcsolatot a gyermek-

és ifjúságvédelmi felelőssel. Szükség esetén családlátogatásokat végez.

Szülői értekezleteket vezet.

Kapcsolattartó az iskolavezetés és a szülői közösség között.

Az osztályában tanító pedagógusokat tájékoztatja tanítványai eredményeiről, esetleges problémáiról.

Az osztályban tanító nevelőkkel a tanulók magatartását, szorgalmát közösen értékeli.

Adminisztrációs kötelességeit (napló, ellenőrző, bizonyítvány, törzskönyv) hiánytalanul, határidőket

betartva, pontosan elvégzi.

Nyilvántartja és ellenőrzi tanulói igazolt és igazolatlan mulasztásait.

Külön kérésre osztályáról, az egyes tanulókról írásbeli vagy szóbeli tájékoztatást ad.

Látogatja osztálya tanítási óráit.

Szervezi osztályának felelősi, ügyeletesi rendszerét.

Figyelemmel kíséri tanulói tanórán kívüli elfoglaltságait.

Tanulmányi kirándulásokat szervez és vezet.

Gondot fordít az osztály közösségformálására.

Az iskolai ünnepélyekre tanulóit felkészíti.

Külön felkérésre tanulóival iskolai ünnepélyeket szervez.

Engedélyezi a tanulók 3 napig terjedő indokolt távolmaradását.

Szervezi a pályairányítást, a pályaválasztási tanácsadást a tanulók és a szülők között.

Ismerteti osztályában a munkavédelmi és a tűzvédelmi rendszabályokat.

Gondot fordít osztályterme állagának megóvására, a hibák javítására.


15

7.A tanulók felvételének, átvételének rendje

Tanulói jogviszony keletkezése

Tanulói jogviszony felvétellel vagy átvétellel keletkezik, jelentkezés alapján, melyről az igazgató

dönt. Tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, egyes jogok gyakorlása a tanév megkezdéséhez

kötődhet, az iskola Házirendje alapján. Felvételi vizsga nem szervezhető. Iskolánk köteles felvenni,

átvenni azt a tanköteles korú tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye beiskolázási

körzetünkben van. A beíratás a kormányhivatal által meghatározott időszakban van, amit –a felvételi

körzetekkel együtt - a helyben szokásos módon közzé kell tenni.

Ha iskolánk a felvételi kötelezettsége teljesítése után, további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni

tud, előnyben részesíti a hátrányos helyzetű tanulókat.

Osztályba, csoportba sorolás

Az iskolába felvett tanulók osztályba, csoportba sorolásáról a szakmai munkaközösség vagy annak

hiányában a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató dönt.

Más iskolából történő átiratkozás esetén a helyi tantervek különbözőségeiből adódó tantárgyi

lemaradást pótolni kell, felkészítéséről a szülőnek kell gondoskodni.

A Pedagógiai Szakszolgálat javaslata alapján az intézményvezető dönt határozat formájában az egyedi

foglalkozásokról, felmentésekről, mentesítésekről.

Magántanulók számára felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat.

A magántanulók felkészítéséről, továbbhaladásuk elősegítésének formáiról a munkaközösség vezetők

javaslata alapján az intézményvezető dönt.

Tanulói jogviszony megszűnése

ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján;

az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján;

Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

8.Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában az iskolavédőnői hálózat segítségével

szakköri formában valósítjuk meg.

A szakkör célja:

A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el:

a korszerű elsősegélynyújtás alapjait, általános szabályait

az újraélesztés fogalmát és a hozzá kapcsolódó teendőket,

az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését,

a segélyhívás helyes módját

Legyenek képesek:

a légút-biztosítás szabályos elvégzésre, hangsúlyozottan beleértve a stabil oldalfekvés önálló

létesítését,

a légzés, illetve a vérkeringés megszűnésének megállapítására,

a szájból-orrba befúvásos lélegezetés elvégzésére,

egyszerű sebvédelemre és visszeres vérzés csillapítására,

ütőerek nyomáspontjainak felkeresésére és ütőeres nyomókötés alkalmazására,

balesetek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezésére

9.Magasabb évfolyamba lépés feltétele, a tanulmányok alatti vizsgák

Az értékelés rendje, a magasabb évfolyamba lépés

A magasabb évfolyamba lépés elbírálásánál, az évi végi értékelésben a tanév során szerzett folyamatos


16

értékelések alapján kialakított tanári vélekedés, illetve szükség szerint ezt kiegészítő szóbeli

teljesítménymérés a döntő.

Az értékelő döntést a 1-4. és 5-8. tagozódásnak megfelelő osztályozó értekezlet mondja ki.

Az elégséges szint eléréséhez a NAT és a kerettanterv által meghatározott minimum

követelményeinek teljesítése szükséges.

Az év végén a nem megfelelő teljesítményt elért tanulók számára javítási lehetőség a pótvizsga. A

pótvizsga, osztályozó vizsga időpontja az évzárón kerül ismertetésre és augusztus 15-től az intézmény

bejáratánál álló hirdetőtáblára is kifüggesztésre kerül.

Az osztályozó-, javítóvizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok:

Osztályozóvizsga

A tanuló osztályozóvizsgát tehet:

1. ha felmentést kapott a tanórai foglalkozások alól;

2. ha tanulmányi kötelezettségeinek az előírtnál rövidebb idő alatt tesz eleget;

3. ha igazolt és igazolatlan hiányzása több 250 óránál, és a tantestület lehetőséget ad a jogszabályok

szerint az osztályozóvizsgára;

4. ha felkészültségéről független vizsgabizottság előtt ad számot.

Az osztályozóvizsga időpontját az igazgató jelöli ki.

Az osztályozóvizsga előírásai:

5. Az osztályozóvizsgát bizottság előtt kell tenni,

6. Tagjai: szaktanár, osztályfőnök, munkaközösség-vezető, igazgató, illetve igazgatóhelyettes.

7. Az osztályozóvizsgákat a tanítási év utolsó napjáig meg kell szervezni.

8. A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja.

Jellegétől függően írásbeli, szóbeli illetve gyakorlati részből áll.

Az osztályzatot a bizottság állapítja meg.

Az osztályozóvizsga tantárgyai a következők:

1. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika;

2-4. évfolyam: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret;

5-6. évfolyam: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem, természetismeret;

7-8. évfolyam: magyar nyelv, magyar Irodalom, matematika, történelem, fizika, kémia,

biológia, földrajz.

Egy nap legfeljebb három tárgyból tehet a tanuló vizsgát.

Javítóvizsga

Javítóvizsgát az a tanuló tehet, aki a 2-8. évfolyamon a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen

osztályzatot kapott.

A javítóvizsgák előírásai:

A javítóvizsgát az iskola pedagógusaiból alakított bizottság előtt kell tenni;

A javítóvizsgáról jegyzőkönyvet kell felvenni;

A javítóvizsga időpontja: augusztus 25- 31-ig terjedhet;

Az időpontjáról és helyéről a tanulót, illetve a szülőt értesíteni kell;

A javítóvizsga eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba, a záradékot az

osztályfőnök és az igazgató írja alá;

A javítóvizsga nem ismételhető;

Azt a tanulót, aki az osztályozó-, ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha

sikertelen vizsgát tett volna.


17

10.Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Az egészségnevelés

Célja

Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének

magatartását, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes

legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső

környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat és ez által képessé

váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és

szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra,

hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott

szükségleteihez vezető, egészségét védő, és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat,

továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetően, mint a

mindennapi élet erőforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely

a társadalmi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés

következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl

a jóllétig terjed.

Az iskola, mint az egészségfejlesztés legfontosabb színtere

A gyermekek és a fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Így módunk és lehetőségünk van

arra, hogy formáljuk őket. Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása többrétegű komplex

kommunikáció.

Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra

nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális

fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak,

magatartásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják.

Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az

egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A

pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önállóm, felnőtt életükben legyenek

képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani,

konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és

segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés,

veszélyes anyagok – leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit. Készüljenek fel a

veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy

felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek

elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani továbbá a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes

kezelésének legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek –

különösen a serdülőknek – a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. dohányzás, alkohol-

és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében. Az iskola

megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet

fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Az egészséges,

harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki.

Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a

pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van.

Iskolánk egészségfejlesztő csoportjának tagjai

az iskola igazgatója

az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse

az iskolai drogügyi koordinátor

az iskolaorvos, védőnő


18

az osztályfőnöki munkaközösség vezetője

a diákönkormányzatot segítő pedagógus

az iskola pszichológusa

a gyermekjóléti szolgálat vezetője

a testnevelő

a szülői munkaközösség vezetője

Fontos, hogy az iskola egészségnevelési programja váljon ismertté a szülők és az iskolában dolgozó

pedagógusok számára, a gyerekek aktívan vegyenek részt a program megvalósításában, valamint építsünk

az iskolában dolgozó többi felnőtt aktív közreműködésére is. Tovább kell mélyíteni az iskola külső

kapcsolatait.

Egészségnevelési program

Témakörök

1. A biztonság megőrzése

2. Egészséges táplálkozás

3. Veszélyes anyagok (dohányzás, alkohol, drog)

4. Növekedés, változás és az emberi szexualitás

5. Családi élet és társas kapcsolatok

6. Fizikai aktivitás és személyes higiéné

7. Egészséges környezet


19

A megvalósítás módjai az egyes évfolyamokon

Tervezési

segédlet

Egészségnevelési-tartalmú

tantárgy:

biológia, természetismeret,

emberismeret, testnevelés, földrajz,

technika

Nem egészségnevelés

tartalmú tantárgy, de

beépíthető: informatika,

történelem, kémia, fizika

Egészségnevelést csak

nyomokban közvetítő tantárgy:

magyar és idegen nyelv,

matematika, rajz, ének

Egyéb megoldás:

egészségnap – egészséghét

erdei iskola,

napközi,

tanulmányi kirándul.

1. osztály Mozgás és higiéné

Szűkebb és tágabb lakóterem

Mozgás és mosdás

Ne csak együnk, táplálkozzunk!

Kézmosás, cipőpucolás

- Rajzoljuk le a Családot!

Rajzoljunk gyümölcsöket és

zöldségeket!

Számoljunk gyümölcsökkel!

Szájhigiéné: fogmosás

Táplálkozás:gyümölcs, zöldség minden nap

Napirend

Évszaknak megfelelő gyümölcsök gyűjtése

2. osztály Háziállat: tartás és gondoskodás

Az utca ahol lakom: tisztaság és

környezetvédelem (névadó

megismerése)

Tisztelet a szülőknek és

nagyszülőknek

Mozogj minden nap!

- Lerajzoltam a lakásunkat

(házunkat, szobámat)

Zene és sport

Keressünk az olvasókönyvben:

háziállatok és vadon élő állatok

Dalok az állatokról

Állatkert és növénykert-látogatás

Sportdélutánok a családdal

Időjárás-megfigyelés

A növények élete ősz-tél-tavasz

3. osztály Az élőlények táplálkozása

A mozgáshiány veszélyei

A barátom és én

Az osztályközösség élete

A nap: napfény – napmeleg

Öltözködés: évszakok

- Változó korok és kultúrák

Sportágak lerajzolása

Sportolókról szóló könyvek

Az egészség, mint érték:

rajzkiállítás

Gyűjts képeket az egészséges táplálékokról

4. osztály Ember és lakóhely

Állat és lakóhely

Szüleim és barátaim

Reggeli-ebéd-vacsora

Nyári sportok

Téli sportok

- Fogalmazás írása az egészségről

Sportágak különböző nyelveken

Gyümölcsök és zöldségek neve

idegen nyelven

Ismered a játékszabályokat? - vetélkedő

Nem szemét, hulladék!!

Járj utána: környezetszennyező anyagok a

környezetemben

Természettudományi és a Mezőgazdasági Múzeum

meglátogatása

Híres sportemberek

Élen a sportban – élen a tanulásban

5. osztály Az osztályközösség és én

Ünnepek és az étkezés

Evés vagy nassolás

Lányok – fiúk

Olimpiai játékok története

Kenyeret és cirkuszt

Főzzünk vagy pároljunk?

Olimpiai és világjáték zenéje

Híres sportolók szobrai a

világban

Percek és másodpercek a

Kiemelkedő magyar vonatkozású sportesemények,

sporteredmények megtekintése az internetről

Kirándulás egy víztározóhoz

A víz útja


20

Egyéni és csapatsportágak futásban és az úszásban

6. osztály Növények szaporodása

Szennyvíztisztítók

Autóval vagy gyalog

Kirándulás vagy

bevásárlóközpont

Hétköznapi társalgás

Helyem az osztályközösségben

Gyógyszerek – házipatika

A tisztítószerek hatás-

mechanizmusa

Tisztítószerek és környezet-

szennyezés

Különböző országok ételei

A fűszerek eredete és használata

Sportbemutató: próbáld ki!

Fittség mérés

Mit teszünk a környezetünk érdekében?

7. osztály Állatok szaporodása

Gyorséttermek kínálata

Elégtelen táplálkozás – hiány-

betegségek

Barátság vagy párkapcsolat

Mindennapos testmozgás

Fizikai törvényszerűségek a

sportban

Reklámok és hatásuk

Szerves anyagok bomlása

A passzív dohányzás kémiai

összetevői

A zene szerepe a

mindennapokban

Eleink ételei a magyar

irodalomból (Krúdy)

Csodák palotája

Leszoktatom a szüleimet a dohányzásról!

Tervezz „egészséges” étlapot!

Egészségterv készítése:

táplálkozás, mozgás, környezetvédelem

8. osztály Az alkohol, a drog és a

dohányzás hatása a szervezetre

Táplálkozás – energiaforrás

Hogy nézek ki?

Testépítés korlátokkal, szerek

nélkül

Szemétégetés

Tolerancia

Szeretet vagy szerelem?

Legyen időd sportolni!

Milyen anyagok vannak a

cigaretta füstjében?

Figyelemfelkeltő szórólap

készítése (szövegszerkesz-

tővel) az egészségmegőrzés

érdekében

Élelmiszerek –

adalékanyagok

Aludni jó! (az alvás

fontossága)

Közös ünnepeink és ünneplésük

A zene, mint az öröm és a bánat

kifejező eszköze

A lelkiállapot tükröződése a

festészetben

Fogyatékosok sportja

A másság elfogadása

Egészséges ételek bemutatója és kóstoló

Kortárs képzők előadása a veszélyes anyagokról

Mindig van alternatíva!

Stressz-oldás sporttal


21

Erőforrások

Tovább erősítjük a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, az ÁNTSZ-

szel.

Részt veszünk továbbképzéseken.

Segítjük egymás munkáját.

Építünk a gyerekek ötleteire.

Pályázatokon való részvétel.

Tovább erősítjük a szülőkkel folytatott kapcsolatunkat, minél több programba próbáljuk bevonni

őket.

Igyekszünk szponzorokat találni programjaink megvalósításához.

Értékelés, tervezés

Évente a felmerülő problémákat, az elvégzett feladatokat értékeljük és megbeszéljük.

Megtervezzük a következő év feladatait.

A környezeti nevelés

Célja

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes

legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet

fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

A környezeti nevelés színterei az iskolában

Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai.

A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, osztálykirándulások).

Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, táborok, rendezvények, versenyek).

A környezeti nevelés tartalmi elemei

A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek

következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon

keresztül ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti

következményeit.

A tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába.

Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére való törekvés

váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti

konfliktusok közös kezelése és megoldása terén (NAT).

A környezeti nevelés céljaként megfogalmazott fenntartható fejlődés, környezettudatos

magatartás előmozdításához elengedhetetlen, hogy az általános iskola befejezésekor a diákok

megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat:

Fenntartható fejlődés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem

veszélyezteti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését.

A növekedés korlátai: A Föld és a földi erőforrások végességéből adódó korlátok, melyek

lehetetlenné teszik az emberiség lélekszámának és anyagi javainak folyamatos gyarapodását.

Alapvető emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges

energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlő hozzáférése, és a Föld lehetőségeihez mért

kielégítő életminőség megvalósítása.

Az elővigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévő, az

ökológiai folyamatokba a lehető legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan

esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó

tudományos álláspont megosztott.

Kölcsönös függőség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló

kölcsönös és egyenrangú függőségi kapcsolatok a természeti rendszerekben.


22

Iskolánk környezeti nevelési programja

Környezeti nevelés tantárgyi keretek között

1. Alsó tagozat

A környezeti nevelés átfogja az alsó tagozatos tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy

ismeretanyagába beépítve, integrált módon történik. Az első és második osztályban inkább az

érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és "környezetbarát"

szokások formálása a fő cél, később fokozatosan alakul ki a tudatosság és elkötelezettség szintje.

A környezetismeret tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpontja azáltal, hogy

óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek

fejlesztése. Személyes tapasztalatokra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi

jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpontjában. A tantárgy

koncentrációs lehetőségeket kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a

környezeti nevelés összehangolását.

A magyar nyelv és irodalom órákon környezeti neveléshez kapcsolódó tevékenység lehet

a mindennapi életből, természeti környezetből vett témán alapuló szépirodalmi művek, versek,

prózai alkotások, ismeretterjesztő szövegek tanulmányozása, elemzése. Néhány példa az

alkalmazható módszerekből:

kapcsolat keresése az olvasott szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között

szereplők cselekedeteinek értékelése

érzelmek és tulajdonságok megfigyelése, kérdések és válaszok megfogalmazása

emberi kapcsolatok felismerése, több szempont figyelembevétele

Matematika: Szöveges feladatokban valódi adatok felhasználása a tanítás során, például

egyes vadon élő fajok egyedszámának, vagy az emberi népesség számának alakulása. Keressék meg

más adatok hozzáférési forrásait, és az adatokat használják fel különböző típusú feladatok (algebrai

műveletek, grafikonok készítése stb.) megfogalmazásánál.

A testnevelés eszköze lehet pl. a mozgás örömének átélése, a szabad levegőn tartózkodás

fontossága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Lehetséges témák, tevékenységek:

Gyalogos, kerékpáros túrák

A természeti környezet sajátosságai

Helyes viselkedés a természetben

Tájékozódás terepen

A zaj is szennyezi a természetet.

Rajz és vizuális kultúra: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi

megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E

tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális

örökségünk megőrzésének fontosságára (módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "művészeti"

alkotások létrehozásához, virágok, csigaházak, termések gyűjtése, lenyomatok készítése).

A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezzék a

környezetbarát létformát és követendő, helyes példákat keressenek, mutassanak be. (Lehetséges

témák: ismerkedés az anyagokkal, érzékszervi tapasztalások, a közlekedés környezetszennyezése:

lég és zaj. Ember és környezete. Természeti és ember alkotta környezet. Kézműves technikák,

Környezetbarát fogyasztói szokások, hulladékkezelés, takarékosság.)

2. Felső tagozat

A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak: biológia, földrajz,

fizika, kémia, matematika. E tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó

ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk.

Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos

eszköze is.

A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az

emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem

képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése


23

segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak

a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán

tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a

környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet,

valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket.

A technika-életvitel tantárgy nagy lehetősége, hogy gyakorlati szempontból elemezze a

környezetbarát létformát, követendő, helyes példákat keressen és mutasson be.

Az anyanyelv, idegen nyelvek és a matematika oktatása során a környezeti nevelés

lehetősége lehet például: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, azok

sikeres megoldásával foglalkoznak, szituációs játékok játszása, a megszerzett ismeretek

környezetvédelmi szakterületen való alkalmazásának bemutatása, illetve ilyen témájú gyakorlati

példák alkalmazása. Jelentős szemléletformáló hatása lehet valós, a saját meteorológiai

mérőállomáson gyűjtött adatsorok felhasználásának matematikai és fizikai számítási feladatokban.

A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az

ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a

figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének

fontosságára (egy módszer lehet pl. hulladékok felhasználása "művészeti" alkotások

létrehozásához).

A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának

megértetésével, és az igények kialakításával tehetik a legtöbbet.

Nem hagyományos tanórai foglalkozások

A környezeti nevelés hatékony módszere lehet a tanórákon szervezett terepi program,

valamint az osztálykirándulások szervezése is. A valóságos környezet megismerésére, értékeinek

befogadására, a problémák értelmezésére támaszkodik. A kirándulásokon az érzéki-megismerő

tanulás, a cselekvő- felfedező magatartás dominál. Ösztönzi a kollektív és egyéni érdeklődés

kialakulását. A szabad idő megszervezése, az önkiszolgálás, a tanulási helyzeteken kívüli csoportos

tevékenységek és együttesen megélt élmények képezik fontos előnyeit. Jelentős személyiség és

közösségfejlesztő hatású.

Tanórán kívüli foglalkozások

Táborok: Iskolánk több tábort is szervez kimondottan a környezeti nevelési céljaink megvalósítása

érdekében (természetismereti és túratábor, természetvédelmi tábor).

Szakkörök: Szakköreink októbertől júniusig folynak, meghirdetésükre és a jelentkezésre

szeptemberben kerül sor.

Túraszakkör: Havi két alkalommal, szombati napokon a környékbeli hegységekbe egész napos,

évente kétszer egész hétvégés kirándulásokat szervezünk az ország távolabbi pontjaira.

Társadalmi kapcsolatok

Iskolánk a környezeti nevelési céljait külső és belső társadalmi kapcsolatainak aktív

bevonásával valósítja meg. Ezeknek a kapcsolatoknak a szélesítése, fejlesztése folyamatos

feladatunk.

Belső kapcsolatok: iskola-szülő-tanuló viszony a környezeti nevelés terén

Az iskola legfontosabb célcsoportjai a környezeti nevelés terén a tanulók, a családok, a

szülők, a helyi közösség tagjai. Az iskolai környezeti nevelés fogékonyabbá teszi a szülőket, illetve

a helyi lakosságot a helyes környezet- és természetvédő magatartás iránt.


24

Az iskola törekszik a szülők környezeti akciókba való bevonására. Szoros együttműködés

alakult ki a szülőkkel hasznos-anyag gyűjtés terén és több szabadidős programunk kapcsán.

Fontos, hogy a szülőket rendszeresen tájékoztassuk környezeti nevelői munkánkról, valamint az

ezzel kapcsolatos feladatokról.

A környezeti nevelés értékelése

Évente a felmerülő problémákat, az elvégzett feladatokat értékeljük és megbeszéljük.

Megtervezzük a következő év feladatait.


25

HELYI TANTERV

I. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE

Intézményünk helyi tantervének elkészítéséhez forrásként használta a 51/2012. (XII. 21.)

számú EMMI rendelet 1. és 2. számú mellékleteit, valamint a Mozaik Kiadó, Műszaki Könyvkiadó,

Apáczai Kiadó valamint az Oxford kiadó helyi tantervi ajánlásait.

II. TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK

Óraterv a helyi tantervhez 1-8. évfolyam

Tantárgyak 1. évf 2. évf. 3. évf. 4. évf. 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf.

Magyar nyelv és

irodalom 7+2 7+1 6+2 6+1 4+1 4+1 3+1 4+1

Idegen nyelvek 2+1 3 3 3 3

Matematika 4 4+1 4+1 4+1 4 3+1 3+1 3+1

Történelem,

társadalmi és

állampolgári

ismeretek

2 2+1 2 2

Etika / Hit- és

erkölcstan 1 1 1 1 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Természetismeret 2 2

Biológia-

egészségtan 2 1

Fizika 2 1+1

Kémia 1 2

Földrajz 1+1 2

Ének-zene 2 2 2 2 1 1 1 1

Vizuális kultúra 2 2 2 2 1 1 1 1

Dráma és

tánc/Hon- és

népismeret*

1

Informatika 1 1 1 1

Technika,

életvitel és

gyakorlat

1 1 1 1 1 1 1

Testnevelés és

sport 5 5 5 5 5 5 5 5

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Rendelkezésre

álló órakeret 25 25 25 27 28 28 31 31

A szabadon tervezhető órakeretből a pluszként pirossal jelölt óraszámot adtuk a megfelelő

tantárgyakhoz. A tantárgyi órakeret 10 %-nak felhasználása a tematikai egységek között osztottuk

fel, ill. gyakorlásra, összefoglalásra használtuk fel. A tantárgyankénti óratervben kerül pontosan

megjelölésre a 10 %-hoz tartozó tananyag.


26

III. ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA,

ALSÓ TAGOZAT, 1–4. ÉVFOLYAM

1. Célok, feladatok

Az alapfokú nevelés-oktatás első szakasza, az alsó tagozat az iskolába lépő kisgyermekben

óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot.

Átvezeti a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.

Fogékonnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom

értékei iránt. Az iskola teret ad a gyermek játék és mozgás iránti vágyának, segíti természetes

fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában – élményszerű tanulással,

problémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatokkal –

fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szokásokat

alakít ki.

Ez az iskolaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől motivált, szabályozott és kötetlen

tevékenységek célszerűen kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatot, a

kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad,

magatartási normákat, szabályokat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés

tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus

magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elősegíti a személyiség érését.

Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés

folyamatát. Törődik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szociális-

kulturális környezetéből vagy a szokásostól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből

fakadhatnak.

A fejlesztést a tanító az egyéni sajátosságokra épülő differenciált tanulásszervezéssel és

bánásmóddal szolgálja. Az alapvető képességek, készségek, kompetenciák fejlesztésében a tanulói

tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekor, valamint a

feldolgozás tempójának meghatározásakor, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakor a

tanulócsoport, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti

irányadónak.

2. Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanuló erkölcsi gondolkodása legalább konvencionális szintre kerül, vagyis a

hozzá közelállók elvárásainak megfelelően él, képes alkalmazni az emberi kapcsolatok elfogadott

formáit. Tudja, hogy a gyerek, testvér, barát stb. szerep betöltője hogyan viselkedjen, de adott

esetben képes a szabályok újraértelmezésére.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait és életkorának megfelelő

szinten az ország és a magyarság szimbólumait. Ismeri a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományát és

az éves ünnepkör legfontosabb állomásait: ezeket évszakok szerint is képes elhelyezni, valamint

ismer ezekhez kapcsolódó alkotásokat (népdalokat, mondákat, meséket, műalkotásokat). Ismeri

nemzeti ünnepeinket, ezek időpontját, részt vesz érzelmi azonosulását segítő tevékenységekben

(népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése).

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

A tanuló el tudja magát helyezni adott közösségben, felismeri a valódi és lehetséges

szerepeit egy adott kapcsolati hálózatban. Képes a kooperációra, megérti a szabályok fontosságát.

Képes egyszerű közösségi szabályok követésére, bekapcsolódik közös tevékenységekbe és követi a

közösségi hagyományokat.


27

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A tanuló képes az együttműködésre, az empátiára, átérzi és gyakorolja a segítségnyújtást. A

közös tevékenységek révén ismeretet szerez saját képességeiről és lehetőségeiről. Azonosítja a saját

és mások alapvető érzelmeit, illetve kifejezi a problémáit. Életkorának megfelelő szinten ismeri a

kapcsolatteremtés, kapcsolatépítés kultúráját, rendelkezik az életkorának megfelelő kooperatív

készséggel. Ismeri a különböző megbízatások betöltésével együtt járó felelősséget és a feladatok

megosztásának fontosságát.

A családi életre nevelés

A tanuló megismeri és elsajátítja az alapvető együttélési, együttműködési normákat a

családban, az iskolában, a társadalmi életben. Ismeri és betartja az illemszabályokat.

Megismerkedik a családi ünnepekkel és az ezekhez kötődő szokásokkal. Megtanulja a családi

szerepekhez (anya, apa, gyermek) kapcsolódó feladatokat, és törekszik rá, hogy saját feladatait napi

rendszerességgel elvégezze.

A testi és lelki egészségre nevelés

A tanuló képes önállóan, az évszaknak és az időjárásnak megfelelően ruhát választani és

felöltözni. Tudja, hogy a rendszeres tisztálkodás, a táplálkozás és a megfelelő folyadékbevitel

egyaránt fontos az egészség védelmében. A rendszeres mozgás, a természet szeretete igényként épül

be személyiségébe, figyel testtartására. Képes kifejezni a betegség és az egészség, mint állapot

közötti különbséget. Képes egyes betegségtünetek (láz, fejfájás) megnevezésére. Tudja, hogy a

védőoltások is fontos eszközei az egészség megőrzésének. Képes kifejezni, leírni egyes

feszültséget, stresszt okozó helyzeteket. Megtapasztal relaxációs technikákat, képes

légzőgyakorlatok és egyszerű tornagyakorlatok (például reggeli torna) önálló elvégzésére. A

tanulóban kialakul az igény a harmonikus, barátságos, otthonos környezet iránt. Kipróbálja a

testmozgás, a manuális és művészeti, alkotó tevékenység több formáját, és képes megfogalmazni

ezzel kapcsolatos élményeit, tapasztalatait.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

A tanuló ismeri és betartja a kapcsolatteremtés elfogadott formáit. Képes az adott

helyzeteknek megfelelő magatartási formákat alkalmazni a társas élet különféle színterein. Ismeri a

közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja tevékenységét.

Tisztában van azzal, hogy a vállalt feladatok felelősséggel járnak. Tapasztalatot szerez arról, hogy

nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében

(iskola, otthon).

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A tanuló érzékennyé válik környezete állapota iránt. Képes a környezet sajátosságainak

megismerésére, észreveszi a környezetben lejátszódó kedvező és kedvezőtlen folyamatokat, tudja

elemi szinten értékelni e változásokat. Képes saját mikrokörnyezetében olyan változásokat

javasolni, amelyek annak minőségét javítják. Értéknek tekinti a természeti és az ember alkotta

környezet esztétikumát, harmonikus működését. Késztetés alakul ki benne környezete értékeinek

megőrzésére.

Pályaorientáció

A tanuló megismeri azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelének

zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Felismeri a különböző foglalkozások

együttműködésének fontosságát. Képes megfogalmazni adott szakma tevékenységét, képes

csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A tanuló ismeri az általa mindennap fogyasztott alapvető élelmiszerek árát. A matematikai

műveletekről, illetve a mértékegységekről szóló ismereteit alkalmazni tudja pénzre vonatkoztatva

is. Képes mindennapi fogyasztási cikkeket önállóan vásárolni, tud vigyázni a pénzére. Beépül az

energiatakarékosság cselekvéseibe és gondolkodásába. Vannak ismeretei arról, hogy hazánkban és a

világ más részén hozzá képest milyen életszínvonalon élnek gyerekek.


28

Médiatudatosságra nevelés

A tanuló tisztában van a korhatárt jelző szimbólumok jelentésével. Képes különbséget tenni

a televízióban történtek és a valóság között. Ismeri a médiumokat és azok szerepét az ő

szabadidejében, valamint hasznosíthatóságukat a tanulásban.

A tanulás tanítása

A tanuló tapasztalatot szerez arról, hogy lehet játszva tanulni. Napi rutinjába beépül a tanulásból

adódó otthoni feladatok elvégzése, egyre inkább saját időbeosztása szerint készül az órákra. Vannak

élményei arról, hogy az iskolai oktatáson kívül a tanulásnak és az önművelésnek egyéb lehetőségei

is léteznek.

3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés

Anyanyelvi kommunikáció

A tanuló törekszik a mások számára érthető és kifejező beszédre. Figyelemmel tud követni

szóbeli történetmondást, magyarázatot. Fel tudja idézni, el tudja mondani mindennapi élményeit,

olvasmányainak tartalmát. Részt vesz a beszélgetésben és vitában, meg tud fogalmazni saját

véleményt. Egyéni sajátosságainak megfelelően képes szövegek értő olvasására, illetve fokozatosan

kialakul a kézírása. Megismeri és alkalmazza az anyaggyűjtés és elrendezés szabályainak alapjait.

Ismer és alkalmaz néhány alapvető helyesírási szabályt. Képes a korosztályának szóló irodalmi és

ismeretterjesztő művek megértésére és értelmezésére.

Idegen nyelvi kommunikáció

A tanulóban felébred a nyelvek és a nyelvtanulás iránti érdeklődés. Felfedezi, hogy más

országokban más szokások vannak, más nyelvet beszélnek az emberek, ez a felfedezés nyitottabbá

teszi más kultúrák befogadására. Egyszerű idegen nyelvi szóbeli kommunikációval próbálkozik.

Idegen nyelvi tevékenységei a korosztályának megfelelő dalokhoz, versekhez, mondókákhoz és

jelenetekhez kötődnek.

Matematikai kompetencia

A tanuló képes érzékelni a tárgyak egymáshoz viszonyított helyzetét, méretét, képes a térben

és a síkban tájékozódni. Gyakorlati tapasztalatait felhasználva felfedezi a mennyiségek közötti

kapcsolatokat, képes e tapasztalatok megfogalmazására. El tud végezni egyszerű méréseket, az

eredményeket a tanult mértékegységekkel le tudja írni. Képes a megtanult matematikai

algoritmusok felidézésére és használatára gyakorlati tevékenységek során. Tud fejben számolni

100-as számkörben. El tudja dönteni egyszerű állítások igazságértékét, felismer egyszerű logikai

kapcsolatokat.

Természettudományos és technikai kompetencia

Kialakul a tanuló érdeklődése a szűkebb környezet jelenségeinek, folyamatainak

megismerése iránt. Képessé válik a természeti világ alapvető jelenségeinek felismerésére, egyszerű

törvényszerűségek meglátására. Képes arra, hogy egyszerű megfigyeléseket, kísérleteket végezzen

el pontos utasítások alapján. Tud egyszerű technikai eszközöket megfelelő módon használni.

Konkrét példákban felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt hatását, a káros

következményeket. Felismeri a közvetlen környezet védelmének fontosságát, és törekszik a helyes

magatartásminták követésére.

Digitális kompetencia

Kialakul és fejlődik a tanulóban az IKT-eszközök használata iránti érdeklődés. Képessé

válik az IKT-eszközök irányított használatára (pl. képek, információk keresése, rövid szöveg

létrehozása, továbbítása).

Szociális és állampolgári kompetencia

Kialakul a tanulóban a társakkal történő közös feladatmegoldás képessége, tud irányítással

együttműködni velük. Nyitott társai megismerésére, igyekszik megérteni őket. Elfogadja a

közösségben való normaalapú viselkedés szabályait. Megjelenik az egyre táguló környezet


29

megismerése iránti igénye, amely hozzájárul a szülőföldhöz, a hazához való kötődés

kialakulásához.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

A tanuló motivált a kitűzött célok elérésében, vállalja az ezeket elősegítő feladatokat (pl.

háziállatok, növények ápolása). Felismeri és megérti, hogy a feladatok megoldásához többféle út is

vezethet, egyszerű élethelyzetekben képes ezeket segítséggel megtervezni. Megérti, hogy felelős a

vállalt feladatok teljesítéséért, belátja mulasztásai közvetlen következményeit, képes előre látni

cselekedetei egyes kockázatait.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A tanulónak fejlődik az emocionális érzékenysége. Képes versek, mesék befogadását,

elmondását segítő, a ritmusérzéket és a mozgáskultúrát fejlesztő játékokra és gyakorlatokra,

ritmusos és énekes rögtönzésekre, szerepjátékokra. Tanári segítséggel képes csoportos

improvizációval kapcsolatos élmények szóbeli megfogalmazására, történetek, versek, átélt,

elképzelt vagy hallott események zenei, vizuális vagy dramatikus megjelenítésére.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló a korosztályának megfelelő szinten képes önállóan írni, olvasni, számolni. A

tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb figyelme összpontosításában. Tanári segítséggel

képes saját tanulását megszervezni, segítséggel képes csoportmunkában aktívan részt venni, a sok

pozitív visszajelzés hatására ezt egyre magabiztosabban teszi. Segítséggel felismeri szükségleteit,

gyakorlatot szerez teljesítményének és képességeinek reális értékelésében. Képes kisebb segítséggel

vagy önállóan házi feladatai elvégzésére.

4. Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes

oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek

feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy

képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló

csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és

tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési

programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal

fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások

elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő

tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésével annak csökkentését,

megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint

más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a

kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de

mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait.

Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél

teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A

tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy

egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő

pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges


30

kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak –

egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni

fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés,

oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet,

probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a

gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési

igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és

tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő

eszközökhöz való hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A

sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti

köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési

igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük

elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

IV. ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS SZAKASZA,

FELSŐ TAGOZAT, 5–8. ÉVFOLYAM

1. Célok, feladatok

Az alapfokú nevelés-oktatás felső tagozatos szakasza szervesen folytatja az alsó tagozatos

szakasz nevelő-oktató munkáját. Ez a szakasz a készségek és képességek fejlesztésével olyan

pedagógiai munkát igényel, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének

fejlődése, fejlesztése áll a középpontban, figyelembe véve, hogy az oktatás és nevelés színtere

nemcsak az iskola, hanem a tanulók életének és tevékenységének számos más színtere, fóruma is.

Az 5–6. évfolyamon – az 1–4. évfolyamhoz hasonlóan – továbbra is az alapkészségek fejlesztése

kap fő hangsúlyt. A gyermeki gondolkodás fejlődéséhez, az életkori sajátosságokhoz igazodva

figyelembe veszi, hogy a 10–12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján

szerzett tapasztalatokhoz. Az 5–6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó

fejlesztés folyik, a 7–8. évfolyamon, a serdülőkor kezdetétől viszont hangsúlyossá válik az elvont

fogalmi és elemző gondolkodás fejlesztése.

Az általános iskola az 1–4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5–8. évfolyamokon is együtt neveli

a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú,

szocializáltságú, kultúrájú tanulókat. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek

megfelelően felkészíti őket a középfokú nevelés-oktatás szakaszában történő továbbtanulásra,

illetve az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszára, összességében

ezzel is támogatva a társadalomba való beilleszkedést.

Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a nevelési célok elérését támogató

érzelmi, szociális és kognitív képességeket. Kiemelt figyelmet fordít az eredményes tanulás

módszereinek, technikáinak elsajátíttatására, a tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez

szükséges kompetenciaterületek és koncentrációs képességek, akarati tulajdonságok fejlesztésére.

Feladatának tekinti az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztését,

a tanulók tanulási és társas motivációinak, önbizalmának növelését. Mindehhez előnyben részesíti

az életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtését az önkifejezéshez, az

ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

2. Fejlesztési területek – nevelési célok

Az erkölcsi nevelés

A tanuló erkölcsi gondolkodásának szintje eleinte konvencionális, rendre és fegyelemre

törekszik, belátja, hogy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. A szabályokat minden

körülmények között be kell tartani, kivéve az olyan szélsőséges eseteket, amikor azok más

társadalmi kötelezettségekkel kerülnek konfliktusba. A szakasz második felében a tanuló erkölcsi

gondolkodása posztkonvencionálissá válik, vagyis belátja, hogy a törvényeket a társadalom hozza


31

és alakítja. Tudatosul benne, hogy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és

hogy az értékek és szabályok egy része viszonylagos. A tanuló megérti a normakövetés fontosságát.

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

A tanuló ismeri lakóhelye és környékének népi hagyományait, valamint több, az

ünnepkörökhöz köthető magyar hagyományt. Egyre rendszeresebben részt vesz szűkebb

közösségében nemzeti hagyományaink ápolásában, megismer ezekhez kapcsolódó műalkotásokat.

Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, megismeri

azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. Fel tud sorolni néhány,

lakókörnyezetére jellemző sajátosságot, megismeri a hungarikum fogalmát. Ismeri nemzeti

ünnepeinket, ezekhez kötődő hagyományainkat, és ezeket tantárgyi ismereteihez is kapcsolja.

Kialakul benne a szülőföld, a haza és a nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. Egyre

nyitottabb más népek kultúrája iránt, ismeri, hogy Magyarországon milyen nemzetiségek és

kisebbségek élnek. Ismerkedik egy-egy magyarországi nemzetiség, kisebbség kultúrájával. Ismeri

az általa tanult idegen nyelvet beszélő népek kultúrájának egy-egy jelentős vonását. A tanulóban

kialakul egy kép az európai kultúra értékeiről, és ismer ennek megőrzéséért munkálkodó

intézményeket, programokat.


A tanuló törekszik a konfliktusok feloldására, alkalmazza a konfliktuskezelés demokratikus

technikáit. Nyitottá válik a társadalmi jelenségek iránt, szert téve az együttműködés képességére.

Ismeri a közösségi élet sajátosságaiból fakadó korlátokat, és ennek tudatában alakítja

tevékenységét. Megismerkedik az alapvető emberi, szabadság- és állampolgári jogokkal,

kötelezettségekkel és az őt megillető jogok érvényesítési lehetőségeivel. Alkalmazza a

méltányosságot és az erőszakmentességet biztosító technikákat a közösségben való tevékeny

részvétele során. Részt vesz olyan tevékenységekben, amelyek a közösség jobbítását szolgálják.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése

A tanuló megfelelő szókinccsel rendelkezik érzelmi árnyalatok kifejezésére, képes dicsérni,

és egyre több tulajdonságot meg tud nevezni. Megismeri az önmegfigyelés jelentőségét, vagyis

cselekedetei, reakciói, viselkedése alapján véleményt tud mondani önmagáról, ismeri a stressz és

stresszkezelés lényegét. Képes különbséget tenni a valódi és virtuális társas kapcsolatok természete

között, be tud kapcsolódni különböző kisközösségekbe. Kialakul benne a személyiségének

megfelelő humánus magatartás az önkritika és a környezeti visszajelzések egységében, képes

elemezni, feltárni a jóra ösztönző, illetve a destruktív csoportok eltérő jellemzőit. Több

szempontból is rálát egy vitás helyzetre, konfliktusra, képes vitatkozni. Felismeri társadalmi

szerepeit (férfi-nő, gyerek-szülő, diák-tanár). Képes felismerni bizonyos előítéletes

magatartásformákat és a sztereotípia megnyilvánulásait.

A családi életre nevelés

A tanuló képes felismerni és megfogalmazni családban betöltött szerepeket, feladatokat,

megtalálja és elvégzi a rá háruló feladatokat. Tisztában van a nemi szerepek biológiai funkcióival,

társadalmi hagyományaival. Felismeri a családi élet és a párkapcsolatok során előforduló súlyos

problémahelyzeteket és ezek megoldásához megfelelő segítséget tud kérni. A szakasz végére a

tanuló értéknek tekinti a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Tisztában van azzal, hogy a

szexualitás a párkapcsolatok fontos eleme, és érti az ezzel kapcsolatos felelősséget is. Tud a pozitív

és negatív családtervezés különböző lehetőségeiről, ismeri a művi terhességmegszakítás lelki és

fizikai veszélyeit. A tanuló alkalmazás szinten ismeri a csecsemőgondozás néhány alapvető lépését.


A tanuló fel tudja sorolni az egészséges táplálkozás néhány alapvető szabályát. Ismeri a

tisztálkodással kapcsolatos alapvető szabályokat, a személyes higiéné ápolásának módjait, majd

megtanulja tudatosan ápolni személyes higiénéjét. Tudja, hogy a rendszeres testmozgás és

művészeti tevékenység hozzájárul lelki egészségünk megőrzéséhez, így fokozatosan kialakul az

igénye ezek iránt. A tanuló (az iskola és szülei segítségével) igyekszik olyan kikapcsolódást, hobbit


32

találni, amely hozzásegíti lelki egészségének megőrzéséhez. Ismeri az aktív pihenés fogalmát, meg

tud nevezni aktív pihenési formákat. Tisztában van a feltöltődés és kikapcsolódás jelentőségével.

Tudatosan figyel testi egészségére, képes szervezetének jelzéseit szavakkal is kifejezni. Ismer és

alkalmaz stresszoldási technikákat, tisztában van a nem megfelelő stresszoldás következményeivel,

ennek kockázataival (különösen az alkohol, a dohányzás és a drogok használatának veszélyeivel),

és tudatosan kerüli ezeket. Ismeri a stressz okozta ártalmakat, a civilizációs betegségeket és ezek

megelőzésének módját.


A tanulóban fokozatosan tudatosul, hogy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva.

Bizonyos helyzetekben kérésre képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő

rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő

embereken egyes helyzetekben ő is képes segíteni. Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló

tapasztalatot szerezzen a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő

tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is.


A tanulóban kifejlődnek a környezetharmonikus, környezetkímélő életvezetéshez szükséges

szokások, mozgósítható a környezet védelmét célzó együttes cselekvésre. Érti a mennyiségi és

minőségi változás, fejlődés fogalmát, valamint, hogy a fogyasztás önmagában sem nem cél, sem

nem érték. Egyre érzékenyebbé válik környezete állapota iránt, képes annak változását elemi

szinten értékelni. Felismeri a mindennapi életben előforduló, a környezetet szennyező anyagokat, a

környezetre káros tevékenységeket és kerüli ezeket. Képes társaival együttműködésben tudatosan, a

környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani az iskola belső és külső környezetét. Nem

hagyja figyelmen kívül személyes élettereinek kialakításában a környezetbarát módokat, előnyben

részesítve a természetes, újrahasznosítható, illetve újrahasznosított anyagokat. Érzékennyé válik az

anyag- és energiatakarékos életvitelre és ismeri ezek gyakorlati technikáit. Érti a fenntarthatóság

fogalmát.

Pályaorientáció

A tanuló képes megfogalmazni, hogy mi érdekli őt leginkább, felismeri, hogy érdeklődési

körét, motivációját, saját adottságait mely szakmákban tudná hasznosítani. Megfelelő ismeretekkel

rendelkezik a továbbtanulással, a választható iskolákkal, életutakkal kapcsolatban. Ismeri az

élethosszig tartó tanulás fogalmát. Tud célokat kitűzni és jövőképet felállítani. Van önkritikája,

képes különbséget tenni a társas befolyásolás és saját elképzelése között. Érti a tanulás és a

karriercél elérésének összefüggéseit.


A tanuló történelmi ismeretei alapján felismeri a gazdasági rendszerek változását,

viszonylagosságát, hibáit és fejlődését. Ismeri az unió közös fizetési eszközét, belátja, hogy az

egyes országok eltérő mértékben és szerepben kapcsolódnak be a világgazdaság folyamatiba.

Érzékeli az anyagi és kapcsolati tőke szerepét és értékét saját életében. Érzékeli, hogy mi a

fenntartható gazdaság és hogyan valósítható ez meg globális és lokális szinten. Matematikai

ismereteit alkalmazza pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Képes összehasonlítani, hogy

különböző országokban milyen életszínvonalon élnek az emberek, és felismer néhány összefüggést

az életszínvonal, a globális problémák és a fenntarthatóság kérdései között.


A tanuló hatékonyan tud keresni a világhálón, kulcsszavak segítségével, majd képessé válik

elektronikus gyűjtőmunkát végezni. Tisztában van a videojátékok használatának helyes mértékével.

Egyre inkább tisztában van a közösségi oldalak, valamint a médiatartalmak megosztásának

esetleges veszélyeivel. A közösségi oldalakon megjelenő verbális agresszió elhárítására megfelelő

kommunikációs stratégiával rendelkezik. Odafigyel arra, hogy magánszférájába ne engedjen be nem

kívánatos médiatartalmakat. Kialakulóban van kritikai érzéke a médiatartalmak hitelességét

illetően.


33


A tanuló megismer olyan alapvető, tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével

hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és

belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán

tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón.

Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni,

nyelvileg szabatosan indokolni. A tanuló megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb

információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő

önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt

nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan

módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés


A tanuló képes érzéseinek, gondolatainak, véleményének kifejezésére, adott szempont

szerint újrafogalmazására, mások véleményének tömör reprodukálására. Képes ismert tartalmú

szövegeket biztonságosan elolvasni, értelmező hangos olvasással. Képes hallott és olvasott szöveg

lényegének felidézésére, megértésére, értelmezésére. Önállóan olvas nyomtatott és elektronikus

formájú irodalmi, ismeretterjesztő, publicisztikai szövegeket. Képes a szövegelemzés alapvető

eljárásainak önálló alkalmazására, különböző műfajú és rendeltetésű szóbeli és írásbeli szövegek

szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárására, értelmezésére és értékelésére. Korosztályának

megfelelő módon részt vesz az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő

információszerzésben és információátadásban. Törekszik az olvasható és pontosan értelmezhető

írásbeli kommunikációra. Elsajátítja a jegyzetelés alapjait. Képes rövidebb szövegek alkotására

különböző szövegtípusokban és műfajokban. Képes rövidebb szövegek összegyűjtésére,

rendezésére. Gyakorlott a helyesírási kézikönyvek használatában, törekszik a normakövető

helyesírásra. Képes művek önálló befogadására és azok szöveges interpretálására. Képes egyes nem

verbális természetű információk adekvát verbális leírására.


A tanuló felfedezi, megérti és alkalmazza a nyelvet vezérlő különböző szintű szabályokat,

ami tudatosabbá és gyorsabbá teszi a nyelvtanulást. A beszédkészség és a hallott szöveg értése

mellett törekszik a célnyelvi olvasásra és írásra is. Felfedezi a nyelvtanulás és a célnyelvi kultúra

fontosságát. Próbálkozik önálló nyelvtanulási stratégiák alkalmazásával, és elindul a tudatos

nyelvtanulás és az önálló nyelvhasználat útján. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi

kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét

kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.


A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben

egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. A tanuló felismer egyszerű ok-okozati

összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a

mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. A

tanuló képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására,

követésére. A tanuló képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai

problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak

bizonyítására.


A tanuló már képes felismerni a természet működési alapelveit, illetve az egyszerűbb

technológiai folyamatokat és azok kapcsolatait. Egyre önállóban használja, illetve alkalmazza az

alapvető tudományos fogalmakat és módszereket problémák megoldása során. Tudása és

megfigyelési képességei fejlődésének köszönhetően tanári irányítás mellett, de mind önállóbban

hajt végre kísérleteket, megfigyeléseket, amelynek eredményeit értelmezni is tudja. Technikai


34

ismereteit és kompetenciáit kezdetben még irányítással, majd egyre önállóbban alkalmazza az

iskolai és iskolán kívüli környezetben. Felismeri az emberi tevékenység környezetre gyakorolt

káros hatásait, belátja, hogy erőforrásaink döntően végesek, és ezeket körültekintően, takarékosan

kell hasznosítanunk. Nyitottá válik a környezettudatos gondolkodás és cselekvés iránt, képes

környezettudatos döntések meghozatalára.


A tanuló mind motiváltabbá válik az IKT-eszközök használata iránt. Képes alapvető

számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, adatkezelés) felhasználni a tanórai és a tanórán

kívüli tanulási tevékenységek során, illetve a hétköznapi életben. Egyre nagyobb biztonsággal és

mind önállóbban képes felhasználni a számítógép és az internet által biztosított információkat, akár

megadott szempontok szerinti gyűjtőmunkában is. A megszerzett információkból irányítással, majd

egyre önállóbban képes összeállítani prezentációkat, beszámolókat. Ismeri az elektronikus

kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségeket és használja is ezeket. Felismeri

az elektronikus kommunikációban rejlő veszélyeket és törekszik ezek elkerülésére. Látja a valós és

a virtuális kapcsolatok közötti különbségeket, kellő óvatossággal kezeli a világhálóról származó

tartalmakat és maga is felelősséggel viszonyul a világháló használóihoz.


A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére,

megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz

kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni társaival az iskolai és az iskolán kívüli

életben egyaránt, önként vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai

számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti

és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár

súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő

kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra,

illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz

és általában az Európához való tartozás tudata.


Ismert élethelyzetekben a tanuló képes mérlegelni, döntéseket hozni és felmérni döntései

következményeit. Képes a korának megfelelő élethelyzetekben felismerni a számára kedvező

lehetőségeket és élni azokkal. Terveket készít céljai megvalósításához, és – esetenként segítséggel -

meg tudja ítélni ezek realitását. Csoportos feladathelyzetekben részt tud venni a végrehajtás

megszervezésében, a feladatok megosztásában. Céljai elérésében motivált és kitartó.


A tanuló képes korának megfelelő, különböző művészeti (zenei, irodalmi, dramatikus,

képzőművészeti, fotó- és film-) élmények több szempontú befogadására, élvezetére. Képes szabad

asszociációs játékokra, gondolatok, érzelmek, hangulatok kifejezésére különböző művészeti

területeken alkalmazott kifejezőeszközök, módszerek, technikák alkalmazásával. Képes történetek,

érzések, élmények feldolgozására különböző dramatikus, zenei, tánc- és mozgástechnikai, továbbá

képzőművészeti elemek alkalmazásával. Alakulóban van önálló ízlése, és ez megnyilvánul

közvetlen környezete, használati tárgyai kiválasztásában, alakításában is.

A hatékony, önálló tanulás

A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni,

olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan

tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a

figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás

iránti attitűdje pozitív. A tanuló egyre tudatosabban kezeli a saját tanulási stratégiáit, egyre

gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját

tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.


35

4. Egységesség és differenciálás

A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni

sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes

oktatást.

Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek

feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy

képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló

csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és

tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési

programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a pedagógusok megfelelő feladatokkal

fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások

elé állítják őket.

A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő

tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését,

megszüntetését.

A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását

elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.

Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint

más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét

megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a NAT-ban meghatározott és a

kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges, de

mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó ajánlásait.

Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél

teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A

tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására, elhagyására vagy

egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.

A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő

pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia, és az együttneveléshez szükséges

kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak –

egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni

fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés,

oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet,

probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a

gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési

igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és

tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő

eszközökhöz való hozzáférés.

A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A

sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti

köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési

igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük

elkülönítetten (gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.

V. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK

ELVEI

A Pápay József Általános Iskolában az oktató munka során csak olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyeket

hivatalosan tankönyvvé nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál

egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés).


36

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói

taneszközöket a szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tarév előtt az iskola tájékoztatja. A

taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a

következő szempontokat vesszük figyelembe:

a) a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének,

b) az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több

tanéven keresztül használhatók,

c) a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon

szükséges, az oktatás minőségét lényegesen javító esetben vezetjük be.

VI. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK

VÁLASZTÁSÁNAK SZABÁLYAI

A tanulók az iskola által felkínált lehetőségek közül választhatnak idegen nyelvet (angol,

német). Nyelvi csoportot váltani a szülő kérelmére indokolt, kivételes esetben a szaktanár és az

igazgató jóváhagyásával lehet.

A választható foglalkozásokra való jelentkezés egész évre szól. A foglalkozásokon való

részvételre a szabályok a kötelező órák előírásaival egyeznek meg (hiányzás, tanulási

kötelezettség).

A tanulók - a tantervi anyagon túlmenően - érdeklődésük, képességeik alapján, különböző

szakkörökön, korrepetálásokon, sportkörökön vehetnek részt, melyekre a tanév első hetében írásban

kell jelentkezni. A foglalkozásokról az osztályfőnökök, szaktanárok adnak tájékoztatást. A

jelentkezés után köteles minden diák a tanév végéig részt venni az általa választott foglalkozásokon.

VII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ

SZÜKSÉGES MÓDSZEREK

A tanulók fizikai állapotának felmérését évente két alkalommal – az első félévben november

hónapban, a második félévben május hónapban – végezzük el az Oktatási Minisztérium által

1999-ben kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című kiadvány

felhasználásával, útmutatásával. Az egységes mérésre és értékelésre szolgáló próbák közül iskolánk

a következők mérését végzi el, melyekhez az értékelő táblát a testnevelés tantárgy helyi tanterve

tartalmazza.

Helyből távolugrás.

Az alsó végtag dinamikus erejének a mérésére

Hasonfekvésből törzsemelés.

A hátizom erő-állóképességének mérésére

Hanyatfekvésből felülés /térdérintéssel/.

A csípőhajlító és a hasizmok erő-állóképességének mérésére

Fekvőtámaszban karhajlítás.

A vállöv-és a kar erejének, erő-állóképességének mérésére

VIII. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI, SZÓBELI, GYAKORLATI

BESZÁMOLTATÁSOK, AZ ISMERETEK

SZÁMONKÉRÉSÉNEK RENDJE

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.


37

Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a

tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége a1apján ellenőrzik. Az

ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv (a 4-8.

évfolyamon), matematika, történelem (5-8.), természetismeret (5-6. évf. )‚ fizika, kémia,

biológia és egészségtan, földrajz ellenőrzésénél:

a) az 1-4.évfolyamon a félév és az év végén a tanulók a követelmények átfogó írásbeli

dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek;

b) a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül lehetőség szerint szóban és írásban is

ellenőrizzék.

c) az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagából és fő követelményeiből

átfogó témazáró dolgozatot írnak, amelynek száma egy napon legfeljebb kettő lehet.

Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében minél

többször ellenőrizzék a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében

minden tanuló legalább egyszer felel szóban:

a) az előző pontban felsorolt tantárgyak esetében egy-egy témakörön belül;

b) az ének-zene, a vizuális kultúra, a informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen

gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. (A testnevelés tantárgy követelményeinek

elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)

IX. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ÍRÁSBAN,

SZÓBAN VAGY GYAKORLATBAN TÖRTÉNŐ ELLENŐRZÉSI ÉS

ÉRTÉKELÉSI MÓDJA, A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM

MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI

A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az

alapján végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében

előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe vesszük azt is, hogy a tanuló képességei,

eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta.

A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak

esetében a következők szerint történik:

a) Az 1. évfolyamon félévkor és év végén is minden tantárgy esetében szöveges értékelést

alkalmazunk. A 2. évfolyam félévében minden tantárgy esetében szöveges értékelést

alkalmazunk. A 2. évfolyam év végétől kezdve tanév közben és tanév végén is érdemjeggyel

történik az értékelés.

b) Az egyes tantárgyak tantervei évfolyamokra bontva jelenítik meg a felhasználható

szempontokat a tanulók teljesítményének értékeléséhez.

c) Az 3-8. évfolyamon a tanulók munkáját minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a

fé1év és a tanév végén osztályzattal minősítjük.

A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3),

elégséges (2), elégtelen (1)

A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból

egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ez alól

kivételt képeznek azok a tantárgyak, amelyeknek oktatása egy tanítási héten belül csak egy

órában történik. E tárgyakból kéthavonta kell legalább egy érdemjeggyel értékelni a tanulókat.

A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a tájékoztató

füzeten keresztül. A tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az

esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.


38

A tanulók tanulmányi munkájának‚ teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók

írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény

(pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végezzük:

Teljesítmény Érdemjegy

0 - 33% elégtelen (1)

34 -50% elégséges (2)

51 - 75% közepes (3)

76 - 90% jó (4)

91 - 100% jeles(5)

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az 1-8. évfolyamon példás (5), jó (4),

változó (3), rossz (2) érdemjegyeket, illetve osztá1yzatokat alkalmazzuk.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök

szöveges bejegyzéssel minősíti és ezt a tájékoztató füzetbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.

Az 1-4. évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén, 5-8.

évfolyamon félévkor és év végén az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja

meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A

félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei:

Példás (5) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;

tanórán és tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, kötelességtudó, feladatait teljesíti;

önként vállal feladatokat, azokat teljesíti; tisztelettudó;

társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;

az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;

óvja és védi az iskolai felszerelését, a környezetet;

nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

Jó (4) az a tanuló, aki:

a házirendet betartja;

tanórán vagy tanórán kívüli foglakozásokon rendesen viselkedik,

feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;

feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;

az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;

nincs írásbeli intője vagy megrovása.

Változó (3) az a tanuló, aki:

az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy tanórán kívül

többször viselkedik fegyelmezetlenül, feladatait nem teljesíti minden esetben;

előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva,

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, igazolatlanul mulasztott;

osztályfőnöki intője van.

Rossz (2) az a tanuló, aki:

a házirend előírásait sorozatosan megsérti; feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;

magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;

a társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;

viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;

több alkalommal igazolatlanul mulasztott;


39

több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél

magasabb fokú büntetése.

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az l-8. évfolyamon a példás (5), jó (4),

változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat, szöveges bejegyzéseket

alkalmazzuk.

A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök szöveges

bejegyzéssel minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-4 évfolyamon

a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén, 5-8. évfolyamon félévkor és év végén

az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban

tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az

értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei:

Példás (5) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; tanulmányi feladatait

minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;

a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat elvégzi;

munkavégzése pontos, megbízható;

a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; taneszközei tiszták, rendesek,

és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

Jó (4) az a tanuló, aki:

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;

rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; tanórákon többnyire aktív;

többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem

vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;

taneszközei tiszták, rendezettek.

Változó (3) az a tanuló, akinek:

tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől;

tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;

felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;

érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;

önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel

dolgozik.

Hanyag (2) az a tanuló, aki:

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt követelményeknek

csak minimális szinten felel meg;

tanulmányi munkájában megbízhatatlan figyelmetlen, feladatait folyamatosan nem végzi el;

felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;

félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt

szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.


40

X. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ

MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

KAPCSOLÓDÓ ELVEK

Azt a tanulót, aki képességeihez mérten

példamutató magatartást tanúsít, vagy

folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy

az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez. vagy

iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy

előadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy

bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez növeléséhez

az iskola jutalomban részesíti.

Az iskolai jutalmazás formái:

Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

a) szaktanári dicséret

b) napközis nevelői dicséret

c) osztályfőnöki dicséret

d) igazgatói dicséret

e) nevelőtestületi dicséret

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév

végén:

a) szaktárgyi teljesítményért

b) példamutató magatartásért

c) kiemelkedő szorgalomért

d) példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni.

Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és

könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.

Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet

az iskola közössége előtt vehetnek át.

Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen

szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói

közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

A dicséretet írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására hozni.

XI. A NEVELŐTESTÜLET ÁLTAL SZÜKSÉGESNEK ÍTÉLT

TOVÁBBI ELVEK Azt a tanulót, aki

a) tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy

b) a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy

c) igazolatlanul mulaszt, vagy

d) bármely módon árt az iskola jó hírnevének

büntetésben lehet részesíteni

Az iskolai büntetések formái:

a) szaktanári figyelmeztetés;

b) napközis nevelői figyelmeztetés;

c) osztályfőnöki figyelmeztetés;


41

d) osztályfőnöki intés;

e) osztályfőnöki megrovás;

f) igazgatói figyelmeztetés;

g) igazgatói intés;

h) igazgatói megrovás;

i) tantestületi figyelmeztetés;

j) tantestületi intés;

k) tantestületi megrovás.

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozottság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a

vétség súlyára való tekintettel el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.

XII. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ

ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK

MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI Azokban a feladatokban, melyekre a tanulóknak otthon (napközi otthonban,

iskolaotthonban, tanulószobán) kell készülnie, a tanulók összességére nézve közös elvei és korlátai

vannak:

rendszeresen kapnak feladatokat minden tanítási nap, minden tanórájára

szóbeli feladatot mindig kapnak, írásbeli feladatokat a tantárgyak jellegétől függő

gyakorisággal, de a rendszeresség itt is fennáll

a szóbeli feladatok mindig tartalmazzák az új tananyag gyakorlását, rögzítését, illetve a korábbi

tananyagokkal való összefüggésének megértését, együtt gyakorlását

az írásbeli feladatok gyakori eleme az új anyag gyakorlása, a megértés kontrollja

összefüggő anyagblokkok, témakörök számonkérését megelőzően az összefüggések

megértésének gyakorlását, ellenőrzését célzó összetett feladatot is kapnak.

A tanulói előrehaladás különbözősége a feladatok differenciálását is megköveteli.

Eltérőek lehetnek a feladatok aszerint, hogy milyen és mennyi hiányt szükséges pótolni a tanulónak.

Eltérőek lehetnek aszerint is, hogy mennyit tudnak pótolni a tanulók az adott idő alatt: figyelembe

véve a teherbírásukat, képességeiket, az otthoni segítség mértékét és minőségét.

Az otthoni felkészülés mellett az egyéni foglalkozásokon való részvétel jelentős szerepet

kaphat a felzárkóztatásban.

Kimagasló képességű és/vagy szorgalmú tanulók a tankönyvi, munkafüzeti feladatokon túl,

magasabb szintű feladatokat is kaphatnak: pl. kutatómunka, gyűjtőmunka, kiselőadás.

A napközis tanulók az otthonra előírt feladataik egy részét a napközis tanulási időben a

tanító segítségével oldják meg.

A napközis felkészülés korlátai:

Több évfolyamból (minimum kettő) szerveződik egy napközis csoport és eltérő feladatokat

kell megoldaniuk. Tanulási idő: 1 - 1,5 óra.

A korábbi hiányok pótlására, gyakorlására igen ritkán kerülhet sor. Feltételezve az önálló

tanulás képességét.

A napközi nem minden esetben tudja felvállalni a memoriter és hangos olvasás gyakorlását,

valamint az írásbeli munkák tartalmi ellenőrzését.

A tanulók hétvégére kaphatnak szóbeli és írásbeli házi feladatot. A szünidőkre gyakorlást

javasolunk.

Felsőben a szaktanárok együttműködnek a házi feladatok mennyiségét illetően.


42

XIII. EGÉSZ NAPOS (ISKOLAOTTHONOS) NEVELÉS, OKTATÁS

SZERVEZÉSÉNEK ELVEI

Iskolaotthonos osztályt abban az esetben indítunk, amennyiben lehetőségünk van vele

párhuzamos másik osztály indítására azon tanulók számára, akinek a szülei nem kívánják az

iskolaotthonos ellátást igénybe venni. Iskolaotthonos nevelés-oktatás esetében a kötelező tanórai és

egyéb foglalkozások a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen kerülnek szétosztásra, egymást

váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve. Az oktatás 8-16 óra között történik és a

tanulóknak ezen való részvétele kötelező.

XIV. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK INTEGRÁLT ISKOLAI

NEVELÉSE ÉS OKTATÁSÁT SEGÍTŐ, A FOGYATÉKOSSÁG

TÍPUSÁHOZ ÉS FOKÁHOZ IGAZODÓ FEJLESZTŐ PROGRAMJA

I. Alapelvek, célok, kiemelt feladatok az SNI tanulók ellátásában

1. Alapelvek, célok, feladatok

A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő, tanulási zavarokkal,

illetve részképesség zavarokkal küzdő gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése speciális feladatokat,

szakembereket kíván az intézménytől. Az SNI-s tanulók felzárkóztatására és fejlesztésére nagy

hangsúlyt fektetünk. Az 1-8. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó

tanulók számára képességeinek fejlesztésére irányuló órákat tartunk.

A következő pedagógiai alapelvek megvalósítására törekszünk:

a sérült személyiség fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel,

a tanulók egyéni képességeinek, eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele az oktatás és

nevelés folyamatában,

egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele,

támasz és segítségnyújtás a tanulási folyamatokban, az emberi törekvésekben,

a speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén.

A sajátos nevelési igényű gyermekek képzésének során a legfontosabb célok:

az értelmi, a testi és érzelmi fejlődés folyamatos pozitív változása,

a sérült részképességek folyamatos fejlesztése,

egyéni szükségletek,

társadalmi beillesztés,

hátrányok kompenzálás,

osztályismétlés elkerülése,

önmagához mért értékelés.

Mindehhez olyan iskolai légkört kell teremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi

magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes

értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva.

A követelmények elsajátíttatása a beszéd, nyelvi és egyéb tanulási zavarok kompenzálása és

megszüntetése érdekében végzett folyamatos korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, intervenciós és

sérülés-specifikus egyéni és kiscsoportos keretek között történik, részben saját szakembereink, részben

utazó tanári hálózat (logopédus) segítségével.

a sajátos nevelési igényű tanulók képességfejlesztése a hiányosan működő pszichés funkciók,

sérült részképességek terápiás jellegű korrekciójával,

a differenciált, szükségletekhez igazodó felzárkóztatás a habilitációs és rehabilitációs

eljárásokkal,

az általános műveltség megalapozása,


43

az eredményes társadalmi beilleszkedés feltételeinek megteremtése az önálló életvezetési

technikák elsajátításával, gyakorlásával, toleráns magatartás kialakítása a személyiség

gazdagításával, az általános emberi értékek és normák elfogadtatásával.

Tevékenységi formák: Tanórán belül törekszünk

a) az egyéni képességekhez igazodó munkaformák,

b) egyéni fejlesztés, értékelés,

c) csoportos fejlesztés,

d) tanórai differenciálás,

e) kooperatív munkaformák alkalmazására. Tanórán kívül működik

a) napköziotthon,

b) tanulószoba,

c) erdei iskola,

d) múzeumlátogatás, könyvtárhasználat, színházlátogatás,

e) tanulmányi kirándulások,

f) egyéni, kiscsoportos rehabilitáció,

g) fejlesztő foglalkozások,

h) felzárkóztatás.

Tárgyi feltételek:

fejlesztő tanterem

fejlesztő játékok, eszközök

speciális tankönyvek, szakkönyvek

számítógép

Dokumentumok:

szakértői bizottság által kiadott szakértői vélemény

haladási és mulasztási napló

egyéni fejlesztési terv

egyéni fejlődési lap

mentesítő határozatok

2. SNI tanulók habilitációs, rehabilitációs ellátása

Minden tanulónknak szükségleteihez igazodva és a szakértői véleményben előírtaknak

megfelelően biztosítjuk a rehabilitációs időkeretet. A pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs

foglalkozások fajtáit és óraszámát – az éves órakeret függvényében, a rászoruló tanulók szükségleteinek

ismeretében.

A habilitációs - rehabilitációs foglakozások egyéni vagy csoportos formában is tarthatók.

A foglalkozás a gyermek képességeinek, a fejletlen vagy sérült funkcióinak feltérképezésével indul.

A fentiek ismeretében fejlesztési terv készül.

A foglalkozások anyagának, tapasztalatainak feljegyzése folyamatosan történik.

Lényeges elem az évenkénti pedagógiai diagnosztizálás, amelyet írásban rögzít a gyógypedagógus.

Az intézmény minden tanév végén (június 30-ig) jelzi az illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló

Szakértői és Rehabilitációs Bizottság felé azoknak a tanulóknak az adatait, akinek a következő tanévben

kötelező felülvizsgálatuk lesz.

A fejlesztés szervezeti keretei

a) Egyéni rehabilitáció, foglalkozás: Lényeges, hogy a foglalkozások helye és ideje állandó legyen, így hozzájárulhatunk egy

megfelelő napi ritmus kialakításához.

Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, egyéni tantárgyi korrepetálás, pszichológiai

foglalkozások, terápiák.


44

b) Kiscsoportos fejlesztés: A csoportok megszervezésekor meghatározó szempont, hogy azonos vagy hasonló fejlettségi szinten

álló tanulókból, illetve azonos vagy hasonló nehézségekkel küzdő tanulókból szervezzünk homogén

csoportokat.

Formái: gyógypedagógiai fejlesztés, logopédia, tantárgyi korrepetálás, mozgásterápia, pszichológiai

terápiák.

Az iskola gyógypedagógusa/fejlesztő pedagógusa a szakértői bizottság diagnózisa és a

gyógypedagógus által készített egyéni fejlesztése terv alapján végzi rehabilitációs-reedukációs

munkáját. Segítséget nyújt a gyermek tanítóinak, tanárainak a diagnózis értelmezéséhez, a tanuláshoz

szükséges segédeszközök, speciális fejlesztő programok kiválasztásához, javaslatot tesz

gyógypedagógiai módszerek alkalmazására. Figyelemmel kíséri a gyermek haladását. A rehabilitációs,

reedukációs foglalkozások keretében az egyéni fejlesztéseken túl részt vesz a gyermek tanórai

differenciált foglalkoztatásában, így is segítve a tanító munkáját, a gyermek beilleszkedését. A szülők

számára segítséget nyújt a diagnózis értelmezéséhez, konzultál a szülővel a fejlesztés eredményeiről,

segíti a szőlőt a probléma elfogadásában, a gyermekkel szembeni reális elvárások kialakításában.

A tanító, a szaktanár a tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos

nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait;

Szükség esetén a gyógypedagógussal együttműködve egyéni tanmenetet készít, ennek alapján egyéni

haladási ütemet biztosít. Az oktatás során individuális módszereket, technikákat (differenciált

foglalkoztatás, kooperatív csoport és páros munka, fejlesztő programok, speciális tankönyvek,

feladatlapok, eszközök) alkalmaz.

A közösségépítés során személyes példájával segíti a sajátos nevelési igényű gyermek

osztályközösségbe való befogadását.

A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően érvényesíti a méltányos számonkérési, értékelési

ill. átmeneti felmentési lehetőségeket minden esetben a gyermek távlati érdekeinek figyelembevételével.

3. Integrált nevelés, oktatás

Az alapfokú oktatás megvalósítása mellett a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált

oktatásának irányelvei, céljai, feladatai: Intézményünk feladatának tartja a tanulási zavaros (diszlexiás, diszgráfiás, diszkalkuliás) és

magatartászavaros gyermekek integrációját. Feladatvállalásunk a következő alapokon nyugszik: az

integráció gondolata a humánus alapértékek elfogadását jelenti és a fogyatékosság fogalmának

újragondolását feltételezi. Fontos annak felismerése és a tanulókkal való felismertetése is, hogy

átmenetileg vagy tartósan bárki szorulhat speciális segítségre, hogy mindannyian "különbözőek

vagyunk", s ez a sokszínűség nem negatívumot, hanem pozitívumokat jelent a közösségek és a

társadalom számára.

Az integráció pozitív magatartásmintákat közvetít. A speciális szükségletű gyermeket reális

önértékelésre, képességei maximális kibontakoztatására serkenti, a nem sérült gyermekek pedig

megtanulják a hozzájuk való alkalmazkodást, a segítségnyújtást. Ez pedig hosszú távon az előítéletek

enyhüléséhez, a "másság" értékeinek társadalmi méretű elismeréséhez vezethet.

A sajátos nevelési igényű tanulóknak a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő -

integrált – oktatása valósul meg intézményünkben.

Az együttnevelés során fontos feladatunknak tekintjük az iskola pedagógusainak, a szülők és a

tanulók közösségének felkészítését a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására.

Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs,

rehabilitációs szemlélet érvényesül.

Fejlesztő-nevelő munkánkat a hagyományos pedagógiai elveken túl a sajátos nevelési igényű

gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei determinálják.

Az iskolai képzés teljes időtartama alatt törekszünk arra, hogy a sajátos nevelési igényű

gyermekek személyisége minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képesek legyenek a

társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeiket megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog

életet élni.


45

5. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan

akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei

A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése

gyógypedagógiai tanár, terapeuta (elsősorban logopédus, pszichopedagógus) közreműködésével valósul

meg.

A részképesség zavarok jellegének megfelelően a gyermekek iskolai oktatásában érvényesítjük a

számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és

rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és

minősítés alóli mentesítés lehetőségét.

Iskolai nevelésük, oktatásuk során kiemelt feladataként kezeljük:

- az egészséges énkép és önbizalom kialakítását,

- a kudarctűrő-képesség növelését,

- az önállóságra nevelést.

1. Diszlexia, diszgráfia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok

Iskolás korban az olvasás- és írászavarok javításának feladata kialakítani a tanulóban az

intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejleszteni kifejező

készségét, segíteni az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A gyermekeknél az

olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző,

szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó

módszerrel történik. Nagy hangsúlyt fektetünk az aktív szókincs, a beszédkészség, a szövegértés, a

testséma, téri tájékozódás, a vizuomotoros koordináció fejlesztésére.

2. Diszkalkulia esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok

A matematika tanítása során nagy hangsúlyt fektetünk az érzékelés-észlelés, a figyelem, az

emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztésére, a matematikai nyelv

tudatosítására, a szerialitás erősítésére, a testséma, a téri relációk biztonságára (lásd helyi tanterv). A

számolási zavarokkal küzdő gyermekek esetében a tananyag elsajátítása során lassabb haladási tempót,

hosszabb bevésési szakaszt, és több gyakorlási lehetőséget biztosítunk. A szám- és műveletfogalmak

kialakításakor, a számolási készség fejlesztése során a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és

a megértés érdekében segítő-kompenzáló matematikai eszközök (kis tárgyak, korongok-korongképek,

számolótáblák, egyéb segítő szimbólumok, ujjak) használata megengedett. Törekszünk arra, hogy a

fokozott mennyiségű gyakorlás során a gyermekek megtalálják és megtanulják alkalmazni az egyéni

sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikákat, eljárásokat.

3. Hiperkinetikus zavarok, aktivitászavarok, figyelemzavar esetében kiemelt fejlesztési célok, feladatok

A gyermek nevelése-fejlesztése-tanítása során nagyon fontos a szoros kapcsolat a tanító, a

gyógypedagógus (lehetőség szerint pszichopedagógus) és a szülői ház között. A gyermek

képességeinek, terhelhetőségének és érdeklődésének megismerésével a pedagógus ki tudja alakítani az

egyénre szabott követelményrendszert, mind a gyermek viselkedését, mind tantárgyi tananyagot

illetően. A gyakoroltatás, a számonkérés során a feladatok összeállításánál figyelembe vesszük a tanuló

gyengébb monotónia-tűrését, fáradékonyságát.

III. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai

Alapító okiratunknak megfelelően vállaljuk enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált

oktatását is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése, oktatása a fogyatékosság típusának

megfelelő szakos gyógypedagógus bevonásával történik.

A nevelésükhöz biztosított feltételek:

- a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta

foglalkoztatása,

- speciális tanterv, tankönyv és más segédletek,

- a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása,


46

- egyénre szabott haladási tempó és követelményrendszer kialakítása a szakértői véleménynek

megfelelően.

1. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók a tanulásban akadályozott gyermekek körébe tartoznak,

akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikai okra visszavezethető gyengébb funkcióképessége,

illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó akadályozottságot, tanulási nehézségeket,

tanulási képességzavart mutatnak. Az enyhe fokú értelmi fogyatékosság (mentális sérülés)

diagnosztizálása elsősorban orvosi, gyógypedagógiai és pszichológiai feladat. Pszichodiagnosztikai

vizsgálatokkal állapítható meg a kognitív funkciók lassúbb fejlődése, valamint más, nem intellektuális

területeken jelentkező eltérések. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól

függően, hogy milyen egyéb érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket

mutatnak, amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy

következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a

téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a

kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek változó mértékben és

mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is

mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás eredményességét.

2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai

a) alsó tagozat: 1–4. évfolyam.

Ezen a tagozaton a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a

hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások, tartalmak és oktatásszervezési

megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük

van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott

tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hosszú folyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell

módosulnia a pedagógiai folyamat korrekciós, kompenzáló jellegének. A gyógypedagógiai nevelésnek

az egész személyiség fejlesztésére kell törekednie. Ezen a tagozaton nagyobb hangsúlyt kap a tanulási,

magatartási és viselkedési szokások következetes kialakítása és megerősítése.

b) felső tagozat: 5–8.évfolyam

A felső tagozaton a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek további

fejlesztésére, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátított

tanulási szokásokra épül. Hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás

folyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált

módon jelen van a manipulációs és a képi szint is.

3. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlesztése

Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelésében az Irányelvben

leírtakat kell alkalmazni, figyelembe véve a befogadó intézmény pedagógiai programját, sajátos nevelési

igényű tanulókra irányuló helyi tantervét. A fejlesztéshez, habilitációs és rehabilitációs célú

foglalkozások vezetéséhez, az egyéni fejlesztő programok kimunkálásához, a tantárgyak fejlesztési

feladatainak megvalósításához a szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanár

gyógypedagógus együttműködése szükséges. Amennyiben a tanuló állapota megkívánja, úgy más

szakembert (pl. terapeuta, logopédus, pszichológus, orvos, konduktor) is be kell vonni a fejlesztő

munkába.

4. A NAT alkalmazása

Fejlesztési területek – nevelési célok

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelése során a fejlesztési területek megegyeznek a

Natban leírtakkal, de azok mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátosságokhoz

igazodóan módosul.

Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés


47

Az emberiség és hazánk múltjának és jelenének megjelenítésén, megértetésén keresztül képessé

kell tenni a tanulókat a társadalom megismerésére, a társadalomban elfoglalható helyük reális

felismerésére, a társadalmi színtereken való eligazodásra. Ki kell alakuljon a tanuló attitűdje, viszonya

önmagához, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthoz.


Felkészítés a felnőtt lét és a tágabb környezet közügyeinek megismerésére, az állampolgári

jogok és kötelezettségek érvényesítésére. A demokratikus jogok gyakorlására ajánlott iskolai szintéren

belül lehetőséget adni (diákönkormányzat).

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

A megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése nagy jelentőséggel bír, mivel a

társas kapcsolatok alakításában, a társadalmi beilleszkedésben elengedhetetlenül szükséges a reális

énkép, a megfelelő önismeret. Ehhez a mindennapokban fontos a folyamatos visszajelzés, a belső

kontroll erősítése, az önbizalom fejlesztése.


Az egészséges és tudatos életmód kialakítása, a káros szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat.

Az erőnlétnek és a fizikai állóképességnek, mint a munkavégzés alapvető feltételének kiemelt szerepe

van a tanulók társadalmi beilleszkedésében. Ennek érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a fizikai

képzésre és a rendszeres testedzésre.

Családi életre nevelés

A családnak kiemelkedő jelentősége van a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, önismeretének

és testi-lelki egészségének, közösségi létének alakításában. Nagyon fontos harmonikus családi minták és

erkölcsi normák közvetítése s családi életre nevelésben, a felelős párkapcsolatok kialakításában, az

esetleges családi életükben felmerülő konfliktusok kezelésében. Kiemelt feladat az önálló életvezetésre

való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelés-oktatás teljes intervallumában, s kiemelten fontos

szerepet kap a gyakorlás, a saját élmény, a tapasztalat.


A személyiségfejlesztő nevelés az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál különös jelentőséggel

bír a másság elfogadása, a betegség, sérült és a fogyatékos emberek iránti együtt érző, segítő magatartás

kialakítása. A szociális érzékenység, az együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és

megoldás képességének kialakítása.


Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet

szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szokásrend kialakítása. Ehhez fontos a

környezet adott szempontok alapján történő megfigyelése, a következtetések közös levonása. A

szorosan vett természeti környezet ápolása, gondozása mindennapi feladatként kell jelentkezzen.

Pályaorientáció

Az eltérő képességű tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest az iskolának feladata a

munka világáról képet nyújtani. A tanulók képességeinek és érdeklődésének megfelelően segíteni kell

pályájuk kiválasztására, és az ehhez kívánatos képességeket szükséges fejleszteni.


A lehetőségekhez igazodóan fel kell készíteni a tanulókat a változó társadalmi-gazdasági helyzet

adta lehetőségekre (változó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdonviszonyok), ennek

megfelelően célszerű a gyakorlatot, gyakorlati hátteret (munkamegosztást, családi életet, ház körüli

tevékenységeket, a fizetés beosztását, hivatalos ügyintézést) előnyben részesíteni. A tanulóknak

ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkodás, a pénzhasználat és a fogyasztás területén. A saját

felelősség, az értékteremtő munka felismerése.


48


Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagyományos médiumok nyelvét. Ismerjék az

ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcsolatteremtési lehetőségeket. Tudatosuljon bennük az

ezekben az alkalmazásokban lévő veszélyforrások, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmi

érintkezés megkülönböztetése.


Az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál fontos az egyénre szabott motiváció, az egyéni tanulási

módok feltárása és biztosítása. Felkészítés a társadalmi integráció és a munkaerőpiacra történő sikeres

belépés szempontjából kiemelten fontos, egész életen át tartó tanulásra.

5. Kulcskompetenciák

Az Európai Unió országaiban megfogalmazott, a Nat-ban alapvető célként meghatározott

kulcskompetenciák fejlesztése az enyhén értelmi fogyatékos tanulók integrált (inkluzív) és a

gyógypedagógiai intézményekben megvalósuló nevelési formáiban egyaránt fontos nevelési oktatási

elvárásként jelenik meg. Ennek biztosítása elengedhetetlen a társadalmi integráció szempontjából, s

különös hangsúlyt kap az önálló életvezetés, a munka világába való beilleszkedés érdekében.


Szemléleti és módszertani alapelv, hogy a tananyag – a tanítási tartalom – eszköz a tantárgy

nevelési feladatai megoldásában. Az anyanyelv elsajátításának folyamatában az enyhén értelmi

fogyatékos tanulók esetében a beszéd centrikusságot kell előtérbe helyezni. A beszédértés és

beszédprodukció fejlesztése az elsődleges feladat. Az anyanyelv elsajátítása során – a tanulók egyéni

sajátosságaihoz való igazodás mellett alapelv, hogy esetükben a nyelvelsajátítás lényegi módja nem az

elszigetelt nyelvi jelenségek oktatása, hanem az a folyamat, amelyben az ember nyelvileg fogalmazza

meg a valóságra vonatkozó ítéleteit. Az anyanyelv tanításában csak az a fejlesztő tevékenység hozhatja

a kívánt eredményt, amely (az egyén képességének és beszédállapotának figyelembe vétele mellett) a

beszédnek, mint összetett folyamatnak a fejlesztésére irányul, s a „nyelvet” funkcióinak (kifejező,

informáló, felhívó) megfelelően, elemi formáiban (közlés, megbeszélés, rábeszélés) és alaptípusaiban

(élőbeszéd, írott beszéd) gyakoroltatja és alkalmaztatja.


Az idegen nyelvi kommunikáció, mint kulcskompetencia az enyhén értelmi fogyatékosok

nevelésében egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem, emlékezet

fokozott fejlesztése mellett a célokat a tanulók szükségletei határozzák meg. A sikeres kommunikáció

érdekében szükség van a hosszabb időkeretre, a folyamatos gyakorlásra, játékos keretek között történő

megvalósításra, helyzetgyakorlatokra.


A matematikai kompetencia fejlesztése során elsajátíthatók és gyakorolhatók a gondolkodási

műveletek (pl. problémamegoldó gondolkodás), továbbá a funkcionális képességek (érzékelés, észlelés,

felidézés, emlékezés, figyelem, képzelet). A matematikai kompetencia birtokában az enyhén értelmi

fogyatékos tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy a környező világ mennyiségi és térbeli

viszonyait felfedezi, képessé válik arra, hogy a tapasztalások útján megszerzett matematikai tudást

praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. Ez úgy érhető el, hogy a tanítás-

tanulás folyamatában döntően a társadalmi lét során létrejött helyzetekben ismertetjük meg a

matematikai tartalmakat. Kiemelten fontos a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés és

matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása.


A természettudományos kompetencia az enyhén értelmi fogyatékos tanulóknál a gyakorlati

jellegű természettudományi műveltség kialakítása, a mindennapi életben előforduló

természettudományos jelenségek körében a felhasználói tájékozottság elérése, az egységes

természettudományos világkép kialakítása. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi,

betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek, bővítése.


49


Az egyéni sajátosságokat és az informális társadalmi elvárásokat figyelembe véve középpontban

a munkához, az életvitelhez és a szabadidő hasznos eltöltéséhez kapcsolódó praktikus ismeretszerzés és

készségfejlesztés áll.


A szociális kompetencia segíti az enyhén értelmi fogyatékos tanulót abban, hogy megtalálja

helyét, feladatát a családi és a társadalmi munkamegosztásban. Felkészül a közügyekben való aktív

részvételre. Az állampolgári kompetencia – az enyhén értelmi fogyatékos tanulók

gyógypedagógiaipszichológiai jellemzőit figyelembe véve – a tartalmakat sajátélményű tevékenységek

formájában gyakoroltatva biztosítja. Az önismeret, a kapcsolatteremtés, kapcsolattartás képességének

fejlesztése elősegíti a harmonikus közösségi beilleszkedést.


A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetenciához szükséges ismeretek, képességek és

attitűdök alakítása, formálása a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe véve lehetséges. A tanítási-

tanulási folyamatban az enyhén értelmi fogyatékos tanuló minden esetben saját cselekedeteinek

tükrében ismerje fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Tudja fogadni mások segítségét. Tudjon

segítséget kérni és adni.


Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség lényege a kreativitás fejlesztése. Az

eredetiség és ötletgazdagság, a divergens gondolkodás, a kíváncsiság és az alkotókedv nem csak az

intellektuális tényezők függvénye, nagy szerepe van benne a motivációnak és az érzelmeknek is. Fontos

a sok érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést.

Hatékony önálló tanulás

A hatékony önálló tanuláshoz alapvető készségekkel, képességekkel kell rendelkezni. Az írás,

olvasás, számolás, az IKT eszközök használata, amelyek lehetővé teszik, hogy képes legyen az enyhén

értelmi fogyatékos tanuló önálló ismeretek szerzésére. Képes legyen felismerni, hogy miben tud

elsajátítani új ismereteket, és tudjon segítséget, tanácsot, információt kérni. Legyen képes közös

munkában, csoportban dolgozni.


50


51


52


53

Documents

A Pápay József Általános Iskola€¦ · Pedagógiai program Nagyigmándi Pápay József Általános Iskola 1 „Szívvel-lélekkel azon munkálkodom, arra törekszem, hogy hasznára