A PISA-ról közhelyek nélkül –

ami az újságcikkekből kimaradt

ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKELÉS A KÖZOKTATÁSBAN

VIII. Országos Közoktatási Szakértői Konferencia

HAJDÚSZOBOSZLÓ

2006. október 12-14.

Balázsi Ildikó suliNova Kht., Értékelési Központ

Közhelyek a PISA-ról

Nem az iskolai tananyagra kérdez rá, hanem azt kutatja, mennyire tudják hétköznapi problémák megoldására alkalmazni a tanultakat a diákok, mennyire lesznek képesek megállni a helyüket a munkaerőpiacon és továbbképezni magukat.

A magyar diákok jóval az átlag alatt teljesítettek szövegértésből, és csak kevéssel jobban matematikából és a természettudományokból is.

A diákok negyede-ötöde egyáltalán nem érti, amit olvas.

PISA Programme for International Students Assessment

Monitorozó jellegű felmérés-sorozat

Három felmért terület

Szövegértés, matematika, természettudomány

15 éves korosztály

Reprezentatív minta 150-200 iskolából

3 éves ciklus

Alkalmanként mindhárom terület, de egyik hangsúlyos

PISA 2000 szövegértés PISA 2003 matematika PISA 2006 természettudomány

A felmérés Tartalmi kerete Szövegértés

„… az írott szövegek megértése, felhasználása és az ezekre való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását és képességeit, és hatékonyan részt vegyen a mindennapi életben.”

A szöveg formája:

A szövegértési művelet típusa:

A szöveg célja, a feladat kontextusa:

Folyamatos Nem folyamatos

Személyes Közösségi Munka és tanulás

Információ-visszakeresés Értelmezés Reflektálás

Példafeladatok: www.oecd-pisa.hu

A felmérés Tartalmi kerete Matematikai eszköztudás

„…olyan gondolkodásmód, amely hozzásegíti a diákokat a matematikailag leírható mindennapi problémák megértéséhez, modellezéséhez és megoldásához.”

A feladat tartalmi kategóriája:

A feladat készségosztálya:

A feladat kontextusa:

Mennyiség Változások és relációk Tér és alakzat Bizonytalanság

Reproduktív Integratív Kreatív

Személyes Közösségi, társadalmi Tudományos

Válasz: 12 600 ZAR (mértékegység nem szükséges)

Válasz: 975 SGD (mértékegység nem szükséges)

A szingapúri Mei-Ling cserediákként három hónapra Dél-Afrikába készül. Szingapúri dollárt (SGD) kellett dél-afrikai randra (ZAR) váltania.

1. kérdés Mei-Ling megtudta, hogy a szingarpúri dollár és a dél-afrikai rand közötti átváltási

arány a következő: 1 SGD = 4,2 ZAR Mei-Ling 3000 szingarpúri dollárt váltott dél-afrikai randra ezen a valutaárfolyamon. Mennyi pénzt kapott Mei-Ling dél-afrikai randban?

2. kérdés Amikor Mei-Ling 3 hónap után visszatért Szingapúrba, még maradt 3 900 ZAR-ja. Ezt visszaváltotta szingarpúri dollárra és észrevette, hogy a valutaárfolyam megváltozott: 1 SGD = 4,0 ZAR Mennyi pénzt kapott Mei-Ling szingarpúri dollárban?

Példafeladatok a matematika területéről Valutaárfolyam

Tartalmi terület: mennyiség Műveleti csoport: reproduktív

Kontextus: közösségi Feladatforma: rövid válasz

Tartalmi terület: mennyiség Műveleti csoport: reproduktív

Kontextus: közösségi Feladatforma: rövid válasz

Példafeladatok a matematika területéről Betörések

Értékelés: 2 pont - „Nem, nem értelmezte helyesen”, Rámutat, hogy a diagramnak csak egy

kis része látható, VAGY hogy az arányos ill. százalékos növekedés nem nagy, VAGY hogy tendenciára vonatkozó adatokra volna szükség.

1 pont – „Nem, nem értelmezte helyesen”, de hiányoznak a magyarázat részletei. (pl. a betörések száma közti különbséggel foglalkozik, és nem veti ezt össze a betörések teljes számával )

Egy tévériporter az alábbi diagramot mutatva a következőket mondta: „A diagram szerint a betörések száma óriásit nőtt 1999-ben 1998-hoz képest.”

Mit gondolsz, helyesen értelmezte a riporter a diagramot? Válaszodat indokold is meg!

Tartalmi terület: bizonytalanság Műveleti csoport: integratív Kontextus: személyes Feladatforma: nyílt végű

A felmérés Tartalmi kerete Természettudományos eszköztudás

“…az a képesség, amely segítségével természettudományos ismeretekből tényeken alapuló következtetéseket vagyunk képesek levonni annak érdekében, hogy megértsük a természetet, és döntéseket hozhassunk a világról és mindazokról a változásokról, amelyeket az emberi tevékenység a világban okoz.”

A feladat tartalmi kategóriája:

tudásterületek és a természettudományok ismerete

A gondolkodási művelet

típusa:

A feladat kontextusa:

Fizikai rendszerek

Élő rendszerek

A Föld és a világegyetem rendszerei

Természettudományos kutatás

Természettudományos magyarázatok

A természet- és műszaki tudományok a

társadalomban

Természettudományos problémák

felismerése Természettudományos jelenségek

leírása, magyarázata

és előrejelzése

Következtetések levonása

természettudományos

bizonyítékok felhasználása alapján

Személyes Társadalmi Globális

200

250

300

350

400

450

500

550

600

650

700

Fin

no

rszá

g

Ko

rea

Ja

pá

n

Le

ng

ye

lors

zá

g

Fra

ncia

ors

zá

g

Eg

ye

sü

lt

Álla

mo

k

Né

me

tors

zá

g

Au

sztr

ia

Le

tto

rszá

g

Cse

ho

rszá

g

Ma

gya

rors

zá

g

Ola

szo

rszá

g

Szlo

vá

kia

Oro

szo

rszá

g

Me

xik

ó

Szövegértési képesség

Szövegértés eredmények

Az országok teljesítmény-eloszlása a képességskálán

A populáció 90%-át tartalmazó intervallum Az átlag körüli 95%-os konfidencia-intervallum

A szövegértési szintek és az egyes szinteken lévő

tanulók képessége 10% (4,9)

22% (26,7)

12% (14,4)

6% (6,1)

22% (17,6)

29% (30,2)

OECD átlag

5. szint

4. szint

3. szint

2. szint

1. szint

1. szint alatt

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Fin

no

rszá

g

Ko

rea

Jap

án

Fra

nci

ao

rszá

g

Le

ng

yelo

rszá

g

Eg

yesü

lt

Álla

mo

k

Né

me

tors

zág

Au

sztr

ia

Le

tto

rszá

g

Cse

ho

rszá

g

Ma

gya

rors

zág

Ola

szo

rszá

g

Szl

ová

kia

Oro

szo

rszá

g

Me

xikó

Szövegértés eredmények

Az egyes képességszinteken teljesítő diákok aránya

5.szint

4.szint

3.szint

2.szint

1.szint

1.szint alatt

200

250

300

350

400

450

500

550

600

650

700F

inn

ors

zág

Ko

rea

Jap

án

Cse

ho

rszág

Fra

ncia

ors

zág

Au

sztr

ia

Ném

eto

rszág

Szlo

vák

ia

Len

gyelo

rszág

Mag

yaro

rszág

Lett

ors

zág

Eg

yesü

lt

Áll

am

ok

Oro

szo

rszág

Ola

szo

rszág

Képességpont

Matematika eredmények

Az országok teljesítmény-eloszlása a képességskálán

A populáció 90%-át tartalmazó intervallum Az átlag körüli 95%-os konfidencia-intervallum

A matematika szintek és az egyes szinteken lévő

tanulók képessége

OECD

6. szint

5. szint

4. szint

3. szint

2. szint

1. szint

1. szint

alatt

15% (15,2

)

21% (23,8)

22% (24,3

)

18% (18,2

)

10% (8,2)

4% (2,5)

11% (7,8)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Fin

no

rszá

g

Ko

rea

Jap

án

Cse

ho

rszá

g

Fra

nci

ao

rszá

g

Au

sztr

ia

Né

me

tors

zág

Szl

ová

kia

Ma

gya

rors

zág

Le

ng

yelo

rszá

g

Le

tto

rszá

g

Eg

yesü

lt

Álla

mo

k

Ola

szo

rszá

g

Oro

szo

rszá

g

Me

xikó

Matematika eredmények

Az egyes képességszinteken teljesítő diákok aránya

5.szint

4.szint

3.szint

2.szint

1.szint

1.szint alatt

6.szint

Iskolák közötti különbségek Iskolák közötti variancia Iskolán belüli variancia

423

490

529

466

503

506

516

542

498

468

483

483

490

544

515

Matematika

átlag100 80 60 40 20 0 20 40 60 80 100

Törökország

Magyarország

Belgium

Olaszország

Németország

Ausztria

Csehország

Korea

Szlovákia

Oroszország

Egyesült Államok

Lettország

Lengyelország

Finnország

Izland

OECD

átlag

OECD

átlag

A szociális háttér és a tanulói teljesítmény

kapcsolata

100

200

300

400

500

600

700

800

900

-3 -2 -1 0 1 2 3Szocio-ökonómiai és kulturális státusz index

6. szint

5. szint

4. szint

3. szint

2. szint

1. szint

1. szint

alatt

Szocio-ökonómiai lejtő

az OECD országokra

A szocio-kultúrális index és a matematika teljesítmény

közötti összefüggés – Országok szintjén

300

400

500

600

700

-3,5 -3 -2,5 -2 -1,5 -1 -0,5 0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5

Matematika képesség

ESCS

6. szint

5. szint

4. szint

3. szint

2. szint

1. szint

1. szint alatt

1. Hong Kong

2. Finnország

3. Csehország

4. Magyarország

5. Törökország

6. OECD országok

12 3

4

5

6

A szociokulturális index és a matematika teljesítmény

közötti összefüggés – Iskolatípusok

Mennyire determinálja a szocio-ökonómiai háttér a

diákok teljesítményét?

Iskolák közötti különbségek Iskolák közötti variancia Iskolán belüli variancia

423

490

529

466

503

506

516

542

498

468

483

483

490

544

515

Matematika

átlag100 80 60 40 20 0 20 40 60 80 100

Törökország

Magyarország

Belgium

Olaszország

Németország

Ausztria

Csehország

Korea

Szlovákia

Oroszország

Egyesült Államok

Lettország

Lengyelország

Finnország

Izland

OECD

átlag

OECD

átlag

Iskolák közötti variancia Iskolán belüli variancia

423

490

529

466

503

506

516

542

498

468

483

483

490

544

515

Matematika

átlag100 80 60 40 20 0 20 40 60 80 100

Törökország

Magyarország

Belgium

Olaszország

Németország

Ausztria

Csehország

Korea

Szlovákia

Oroszország

Egyesült Államok

Lettország

Lengyelország

Finnország

Izland

OECD

átlag

OECD

átlag

Iskolák közötti különbségek

A tanulói és az iskolai ESCS hatása a teljesítményre (Félszórásnyi eltérés ábrázolása a ESCS indexen)

0

10

20

30

40

50

60

Cse

ho

rszág

Belg

ium

Au

sztr

ia

Ném

eto

rszág

Ko

rea

Mag

yaro

rszág

Tö

rök

ors

zág

Szlo

vák

ia

Ola

szo

rszág

Oro

szo

rszág

Eg

yesü

lt

Állam

ok

Lett

ors

zág

Len

gyelo

rszág

Izla

nd

Fin

no

rszág

Tanulói ESCS hatás Iskolai ESCS hatás

Köszönöm a figyelmüket!

Címünk:

Budapest XIII.

Váci út 37.

Levélcím:

Értékelési Központ

suliNova Kht.

1364 Budapest

Pf. 254

További információk:

www.sulinova.hu

www.oecd-pisa.hu

E-mail:

ek@sulinova.hu