A PISA 2003 vizsgálat eredményei

Értékelési Központ

2004. december

PISA Programme for International Students Assessment

• Monitorozó jellegű felmérés-sorozat • Három felmért terület

– Szövegértés, matematika, természettudomány

• 15 éves korosztály • Reprezentatív minta 150 iskolából • 3 éves ciklus • Alkalmanként mindhárom terület, de egyik

hangsúlyos PISA 2000 szövegértés PISA 2003 matematika

Alacsony teljesítmény

Magas matematika teljesítmény

Olaszország Portugália

Lettország Egyesült Államok Spanyolország

Norvégia

Magyarország Lengyelország Luxemburg

Szolvákia

Ausztria Németország Írország

Dánia Franciaország Svédország

Csehország Izland

Ausztrália

Japán

Belgium

Új-Zéland

Svájc Macao

Kanada

Hollandia

Finnország

Hong Kong

Korea

Liechtenstein

Oroszország

Görögország

440

460

480

500

520

540

0 10 20 30

Fejlődés – Lengyelország mind a négy

PISA által mért területen javított a teljesítményén …

… ez a gyengén teljesítő diákok körében elért nagy mértékű fejlődésnek köszönhető, amelyet az 1999 óta tartó nagyszabású reform idézett elő .

Növekvő különbségek – a teljesítményskálák élén

szereplő országokban tapasztalt fejlődés tovább növelte a különbségeket az OECD jól és rosszul teljesítő országai között .

A legjobban teljesítő országok

– Finnország 2000 óta megőrizte első helyezését az olvasás-szövegértési skálán, javított a matematikai és természet-tudományos eredményén …

… és ezáltal egy szintre került az eddig utolérhetetlen mate-matikai és természettudo-mányos teljesítményt nyújtó távol-keleti országokkal

– Hollandia is a legjobb mate-matikai teljesítményt nyújtó országok között szerepel

… bár olvasás-szövegértési és természettudományos eredményei nem olyan jók.

Fejlődés – Belgium, Csehország és

Németország szintén legalább két a PISA által mért területen javítottak teljesítményükön

… Belgiumban és Német-országban elsősorban a jól teljesítő diákok eredményei javultak .

Nem pusztán a nemzeti jövedelem kérdése

– a magasabb nemzeti jöve-delemmel és jobban képzett felnőtt lakossággal rendelkező országok általában jobb teljesítményt nyújtanak …

… de vannak kivételek .

OECD

6. szint

5. szint

4. szint

3. szint

2. szint

1. szint

1. szint alatt

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.

Mire képesek a különböző szinteken teljesítő tanulók?

13% (15,2

)

21% (23,8)

24% (24,3

)

19% (18,2

)

11% (8,2)

4% (2,5)

8% (7,8)

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

70%

80%

90%

100%

Fin

nors

zág

Kor

ea

Kan

ada

Jap

án

Cse

hor

szág

Ais

ztri

a

Ném

etor

szág

OE

CD

átl

ag

Szl

ovák

ia

Mag

yaro

rszá

g

Egy

esül

t Á

llam

ok

Mex

ikó

A diákok képességszint szerinti százalékos megoszlása a PISA matematika skálán

3. szint

1. szint

1. szint alatt

6. szint

5. szint

4. szint

2. szint

1 1-3

2 1-4

16 14-18

22 19-23

24 22-24

5 4-7

10 9-14

15 14-18

29 4 2-7

15 13-18

18 16-21

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.

3. szint

1. szint

1. szint alatt

6. szint

5. szint

4. szint

2. szint

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Table 2.5a, p.354.

0%

20%

40%

60%

80%

100%

Gim

názi

um

Fin

land

(1-

3)

Kor

ea (

2-5

)

Kan

ada

(4-7

)

Hol

land

ia (

1-5

)

Jap

án (

2-7

)

Svá

jc (

4-9

)

Bel

gium

(4

-8)

Aus

ztrá

lia

(7-9

)

10. É

vfol

yam

Új-

Zél

and

(7

-10

)

Izla

nd (

10-1

3)

Dán

ia (

10-1

4)

Cse

hor

szág

(9

-14

)

Fra

ncia

orsz

ág (

11-1

5)

Své

dor

szág

(12

-16

)

Aus

ztri

a (1

3-1

8)

Íror

szág

(15

-18

)

Ném

etor

szág

(14

-18

)

Szl

ovák

ia (

16-2

1)

Nor

végi

a (1

8-2

1)

Lux

emb

urg

(19

-21)

Sza

kköz

épis

kola

Mag

yaro

rszá

g (1

9-2

3)

Leng

yelo

rszá

g (1

9-2

3)

Spa

nyol

orsz

ág (

22

-24

)

9. É

vfol

yam

Egy

esül

t Á

llam

ok (

22

-24

)

Ola

szor

szág

(2

5-2

6)

Port

ugál

ia (

25

-26

)

Gör

ögor

szág

(2

7-2

7)

Tör

ökor

szág

(2

8-2

8)

Ált

alán

os i

skol

a

Mex

ikó

(29

-29

)

Sza

kisk

ola

Hazai rétegadatok nemzetközi összehasonlításban

Az 1. és az alatti szinten teljesítő diákok százalékos aránya nemek szerint

%

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Fin

nors

zág

Kor

ea

Hol

land

ia

Kan

ada

Dán

ia

Svá

jc

Jap

án

Új-

Zéla

nd

Aus

ztrá

lia

Íror

szág

Cse

hor

szág

Své

dor

szág

Fra

ncia

orsz

ág

Belg

ium

Szl

ovák

ia

Izla

nd

Aus

ztri

a

Lux

em

bur

g

Nor

végi

a

Ném

etor

szág

Mag

yaro

rszá

g

Spa

nyol

orsz

ág

Leng

yelo

rszá

g

Egy

esü

lt Á

llam

ok

Port

ugál

ia

Ola

szor

szág

Gör

ögor

szág

Tör

ökor

szág

Mexik

ó

Fiúk Lányok

Matematika teljesítmény

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Szövegértés teljesítmény

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Tables 2.5b, 6.5, pp.355, 447.

2003-ban mért teljesítmények

350

400

450

500

550

600

Hong KongFinland

KoreaNetherlands

LiechtensteinJapan

CanadaBelgiumMacao

SwitzerlandAustralia

New ZealandCzech Rep.

IcelandDenmark

FranceSwedenAustria

GermanyIreland

Slovak Rep.Norway

LuxembourgPoland

HungarySpainLatviaUnited

Russian Fed.Portugal

ItalyGreeceSerbiaTurkey

UruguayThailandMexico

IndonesiaTunisia

Brazil

Matematika

35

0

40

0

45

0

50

0

55

0

60

0

35

0

40

0

45

0

50

0

55

0

60

0

Szövegértés

350

400

450

500

550

600

Természettudomány Problémamegoldás

-3 -2 -1 0 1 2 3

Magas T

anul

ói t

elj

esít

mény

A szociális háttér és a tanulói teljesítmény kapcsolata

Előny Szocio-ökonómiai státusz index Hátrány

Alacsony

A szociális háttér jelentős mértékben befolyásolja a tanulói teljesítményt

(Szülők foglalkozása, anyagi háttér, kulturális javak, szülők végzettsége, családszerkezet, bevándorlói státusz)

De nem feltétlenül vezet gyenge eredményekhez

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.8, p.176.

A teljesítmény és a SES viszonya

0

10

20

30

40

50

60

70

80

Japan

Lie

chte

nste

in

Neth

erlands

Hong K

ong-C

hin

a

Czech R

epublic

Belg

ium

Austr

ia

Germ

any

Kore

a

Hungary

Turk

ey

Slo

vak R

epublic

Italy

Luxem

bourg

Sw

itzerland

Uru

guay

Serb

ia

Bra

zil

Gre

ece

Indonesia

Austr

alia

Russia

n F

edera

tion

United S

tate

s

New

Zeala

nd

Mexic

o

Tunis

ia

Latv

ia

Thaila

nd

Irela

nd

Canada

Port

ugal

Macao-C

hin

a

Spain

Denm

ark

Sw

eden

Pola

nd

Norw

ay

Icela

nd

Fin

land

United K

ingdom

1

Tanulói SES hatás Iskolai SES hatás

A tanulói és az iskolai SES hatása a teljesítményre

(Félszórásnyi eltérés ábrázolása a SES indexen)

OECD (2004), Learning for tomorrow’s world: First results from PISA 2003, Figure 4.11, p.188.

Teljesítmények és esélyek