36

A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Embed Size (px)

DESCRIPTION

A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése. Nagy területen termesztett növényeink alapadatai. Lucerna tényleges alkalmazása. Legértékesebb szálas takarmány Kiváló hatás a talajtermékenységre Kedvező hatás a gazdálkodásra Jól beilleszthető a fenntartható rendszerekbe Humán - PowerPoint PPT Presentation

Citation preview

Page 1: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése
Page 2: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Nagy területen termesztett növényeink alapadatai

kultúra vetésidő 1000 mag tömeg / g

csíraszám sortáv

Őszi búza X/1-2 40-44 5-6 millió gabona

Őszi árpa IX/3-X/1 37-42 4,5 millió gabona

zab IIII/1-3 27-32 4,8-5 millió gabona

Szemes kukorica

IV/2-3 100-400 55-80 ezer kapás

napraforgó IV/2-3 55-75 40-55 ezer kapás

káposztarepce

IX/1-2 3,5-6 600-800 ezer

Dupla gabona

szója IV/2-4 120-200 550-650 ezer

Dupla gabona

lucerna III/2-IV/1ésVIII/1

2-2,4 12-13 millió gabona

cukorrépa III/3-IV/1 kiszerelésfügő

1,2-1,6 százezer

Sűrített kapás

Page 3: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Lucerna tényleges alkalmazásaLegértékesebb szálas takarmány Kiváló hatás a talajtermékenységre Kedvező hatás a gazdálkodásra Jól beilleszthető a

fenntarthatórendszerekbe

Humánhasznosítás

Page 4: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Jelentősége• Vetésterület: • Világon: 33.600.000 ha • Szerbában: • 140.000 ha • Termésátlag: • 5,18 t/ha

Page 5: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Termesztéstechnológia

Magágyelőkészítés Kétféle vetésidő Öntözés Tápanyagellátás Növényvédelem Kaszálás

Page 6: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Hibák - lehetőségek

Tápanyag és növényvédőszer ki nem juttatása (kiritkulás, arankafertőzés)

Kizsarolás, mély kaszálás, taposás Nem megfelelő helyen való termesztése Kihasználatlan lehetőségek vannak a

termésátlagban Humán hasznosítás

Page 7: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

A takarmánytermesztés volumene

• Az állattenyésztés termelési költségeinek jelentős része (60-70 %) takarmányozással kapcsolatos;

• A szántó 50-60 %-a (2,4-2,8 millió ha) takarmánytermesztéssel foglalt;

• 1,1 millió ha gyepterület természetes takarmányforrásként szolgál;

• A mezőgazdaság és az élelmiszeripar melléktermékeinek zöme (4-5 millió t/év) takarmányként hasznosítható

Page 8: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Takarmánygazdálkodás

A takarmányok:

• termesztése • vásárlása • betakarítása • tartósítása • tárolása • etetésre történő előkészítése • föletetése

Page 9: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Mit eszik meg az állat?

• A növényi eredetű táplálékokat a növénytermesztési ágazat állítja elő

• A gyepekkel a gyepgazdálkodás, a többivel a szántóföldi növénytermesztés foglalkozik

• Szinte minden termény megetethető az állatokkal

• A növénytermesztés minden ága szolgáltat ilyen-olyan takarmányt

Page 10: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Régen hogy ment ez?

• Kisüzem, nagyobb diverzitás • Tartósításnak kisebb jelentősége, kevesebb

lehetőség • „zöld futószalag” jelentősége nagyobb,

mindig friss takarmány áll rendelkezésre a vegetációs időszakban

• Munkaszervezési problémák kiküszöbölhetőek, mert kisüzem

• Legeltetés jelentősége nagyobb

Page 11: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Régen hogy ment ez?

Page 12: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Most hogy van?

• Nagyüzem, monodiéta, tartósítás • A nagyüzemek munkaszervezése csak

egyszerűbb megoldásokat enged meg • Monodietikus táplálás: egész évben

kiegyenlített termelés • A takarmányok tartósítása előtérbe kerül,

hogy zavartalanul rendelkezésre álljanak az év egészében azonos minőségben

Page 13: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Most hogy van?

Page 14: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

A takarmánytermesztés jelentősége

A takarmányozáson keresztül történő hasznosulás bonyolultan, az állattenyésztés eredményein keresztül mérhető

Optimalizálási cél: takarmányozási költségek minimalizálása úgy, hogy az állattenyésztés jövedelemhez való hozzájárulása maximumban legyen

Page 15: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

A takarmánynövények csoportosítása • Sok és jó minőségű fehérjét adó tömegtakarmányok • Évelő pillangósok • Egyéves vagy áttelelő pillangósok • Sok szénhidrátot tartalmazó tömegtakarmányok • Fehérjét és szénhidrátot kedvező arányban tartalmazó

tömegtakarmány-keverékek • Évelő pillangósok és füves társításaik • Őszi zöldtakarmány-keverékek • Tavaszi zöldtakarmány-keverékek • Nyári zöldtakarmány-keverékek • Fehérjét és szénhidrátot alacsony koncentrációban tartalmazó

lédús tömegtakarmányok • Szántóföldi melléktermékek • Árunövények ipari földolgozása során képződő

takarmányozásra alkalmas melléktermékei

Page 16: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Tavaszi vetésűek

• Kis gyepterület esetén van nagy jelenősége • Zabos bükköny, zabos borsós tavaszi

bükköny, tavaszi takarmányrepce, réparepce, facélia, szudánifű, mohar

• Minden vidékre található megfelelő keverék, általában jó alkalmazkodóképesség, tűri az extenzív viszonyokat, sokszor másodvetésre is alkalmas, rövid tenyészidők,

• Zölden, (silózva), szénának szárítva etethető

Page 17: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Nyári másodvetésűek

• Fogalmak: • Kettős és hármas termesztés • Köztes termesztés • Növénytársítások • Célja, hogy jobban kihasználják a rendelkezésre álló

földterületet, és növeljék a takarmánybázist • Előző fajok, valamint perzsahere, keszthelyi keverék,

olajretek, mustár • Korán lekerülő elővetemény után, elveszi néha a jó

előveteményt, forrást köt le, bonyolulttá teszi a gazdálkodást, csak jó vízgazdálkodás mellett folytatható

Page 18: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Őszi vetésű áttelelő keverék zöldtakarmányok

• Főként zöldtakarmányozásra vetett, 2-3 növényből álló keverékek, legelők helyettesítésére

• Rozsos szöszös bükköny, búzás szöszös bükköny, őszi búzás pannon bükköny, őszi búzás pannon bükkönyös őszi borsós keverék, őszi árpás pannon bükköny, őszi zabos pannon bükköny, keszthelyi keverék (rozsos repce), Legány-féle keverék (búza v. rozs, szöszös bükköny, bíborhere), landsbergi keverék (olaszperje, szöszös bükköny, bíborhere), varsányi keverék (szöszös bükköny, bíbor here)

• Jól illeszthető a növényi sorrendbe, szélsőséges viszonyok kivételével mindenhol termeszthető,

• Zölden, (szilázsként), szénaként etethető

Page 19: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Állattenyésztés alapfogalmai• Gazdasági és háziállat: az az állat amely az

ember céltudatos tevékenyésgének (tartás, tenyésztés) hatására hasznot hajt (hús tej…)

• Háziállat: olyan állatok amelyek az ember környezetében élnek, de gazdasági hasznot nem hoznak.

• A két fogalom átfedésben lehetnek olyan állatok amelyek mindkét kategóriába beletartoznak.

Page 20: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Állattenyésztés elemeiTenyésztés: ide tartozik az állat szaporítás és

felmeveléseTartás: ebben az esetben a kifejlett állat

gondozásáról van szó egy bizonyos gazdasági cél elérése érdekében.

Page 21: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

A faj és a fajta közötti különbségFaj: a sertés a szarvasmarha és a ló … ezek

mind külön fajokat alkotnak.Fajta: a fajok mindegyikének számtalan

fajtája alakult ki részben természetes részben mesterséges úton az ember tenyésztő tevékenysége során

Page 22: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Mi a számosállat?• Számosállat: 500 kg súlyú állat vagy

állatcsoport. Erre a fogalomra a különböző állattenyésztési ágazatok összehasonlíthatósága miatt van szükség. Többnyire nem fizikai mérés alapján állapítják meg hanem a kialakított szorzószámokkal.

• Ló, szarvasmarha: 0,8• Sertés: 0,1-0,2• Juh : 0,07

Page 23: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Tenyésztési módszerekFajtatiszta: azonos fajtába tartozó egyedek

pároztatásaKeresztezés: különböző fajtába (ritkán fajba)

tartozó egyedek pároztatásaSzaporodás természetesen mindig ivaros

kivéve Dollyt!!!!

Page 24: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Ivarzás• A nőstény állat olyan állapota menynek idelye

alatt fogamzóképes, ezeknek népi elnevezései a követkeők:– Tehén: folyatás– Koca: búgás– Juh: üzekedés/berregés– Kanca: sárlásEz az állapot több napig tart, sikertelen

megtermékenyítés következtében ciklikusan megismétlődik.

Page 25: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Pároztatási módok• Vad: az összes nőivarú és hímivarú egyed

együtt van• Csoportos: több nőivarú egyed együtt van

néhány hímmel• Hárembeli: a nőstények csak egy hímmel

vannak együtt• Egyedi: a kiválasztott hímhez vezetik az

ivarzó nőstényt• Mesterséges megtermékenyítés

Page 26: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Selejtezés, törzskönyvezésTenyészállat selejtezésHízóállományból való selejtezésTörzskönyvezés: tenyésztési és termelési

adatok gyűjtése, rendszerezése és feldolgozása

Állatok jelölése: tüzes vassal, fültáblával, fagasztással, lábgyűrűvel,

Page 27: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Takarmányozás- takarmányok• Legelő-rét: az állatok számára céltudatosan

adott táplálék a takarmány. A szarvasmarhák, juhok… lehelését a szó szoros értelemben nem nevezzük takarmányozásnak.

• Rét: megtermelt fűféléket ellenben kaszálják hasonló képpen mint a termesztett takarmánynövényeket fűfélék lucerna, beltartalmi értékeit a növénytermesztés feladata biztosítani– Fontos figyelembe venni a Mg hiányt.

Page 28: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Takarmányok részei

VízSzárazanyagSzárazanyag tartalom befolyásolja: az

etethető mennyiséget, tárolhatóságot, szállítást.

Takarmányszükséglet: életfenntartó, termelő

Page 29: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Takarmányok formái• Tömegtakarmány: mint a neve is mutatja ezt

adják az állatoknak legnagyobb mennyiségben, ez a takarmány biztosítja az életfenntartást, lehet: Zöldtakarmány, Erjesztett takarmány, melléktermék.

• Abraktakarmány: ez a takarmány sokkal tartalmasabb ilyen a kukorica, búza, árpa de lehet extrahált napraforgó, szója

• Kiegészítők: ásványi anyagok, vitaminok.

Page 30: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Állatok táplálása• Téli takarmányozás 200 napon keresztül

monodietikus ez alapvetően tömegtakarmányozás, kevés abrakkal kiegészítve.

• Nyári takarmányozás 165 nap: ilyenkor zöld takarmányra épül az állatok táplálása kivéve nagy koncentrált állattartó telepeken nyáron is téli takarmányozás folyik.

• Takarmányadagok kiszámítása: nagyon fontos ha keveset kap alultáplált ha sokat akkor luxusfogyasztásról beszélünk.

Page 31: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Állattenyésztés SWOT analízise

Page 32: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Növénytermesztés SWOT analízise

Page 33: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Saját gazdaság bemutatásaA gazdaság gyökerei az 1950-es évekre nyúlnak vissza. A növénytermesztés Törökkanizsa községben található, míg az állattenyésztés Szabadkán.Kezdetekkor a gazdaság területe10 ha volt, valamint az állatenyésztés is jelen volt.Ma 150 ha a gazdaságtulajdona, emelett szinténtovábbra is jelen van a azállattenyésztés.

Page 34: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

A gazdaság elhelyezkedése

Page 35: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

ÖsszegzésAz elmondottak alapján betekintés

nyerhettünk mindkét ágazat pozitív és negatív tulajdonságaiba. Meggyőződhetünk arról, hogy ha maximális odafigyeléssel és legalább egy jó közepes technológiával rendelkezünk mindkét ágazatban, akkor pozitívan tudjuk zárni az évet.

Page 36: A növénytermesztés és állattenyésztés egymásra épülése

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!