A NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI …A Budapest Főváros XIII. Ker. Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. július 1-jei hatállyal a törzsiskolá-ba, a Németh László

Németh László Gimnázium Pedagógiai program

Nevelési program 1

A NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

A Németh László Gimnázium nevelőtestülete az alábbi jogszabályok alapján készítette el, ill. módosította

pedagógiai programját:

- az 1993. évi többször módosított LXXIX. törvény a közoktatásról,

- a kormány 243/2003. módosított rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról,

- az oktatási miniszter 28/2000. számú rendelete a kerettantervek kiadásáról,

- az oktatási miniszter 100/1997. számú rendelete az érettségi vizsga vizsgaszabályzatáról,

- az oktatási miniszter 40/2002. számú rendelete az érettségi vizsga részletes követelményeiről,

- a gimnázium alapító okirata,

- a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,

- a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

I. A GIMNÁZIUM NEVELÉSI PROGRAMJA

Bevezetés

A gimnázium jogelődjének alapítási éve 1948. Az intézmény 1963-ig általános, majd néhány évig tizenkét

évfolyamos iskolaként, később Kilián György nevét viselve négy évfolyamos gimnáziumként működött, majd

Rónai Bélának, a gimnázium tanárának kezdeményezésére (1987) – az egész magyar pedagógiai gondolkodást

megélénkítve – dr. Hoffmann Rózsa igazgató vezetésével 1989-ben a korszerű körülményekhez igazítva feltá-

masztotta a nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés évszázados hazai hagyományait, s egyidejűleg felvette Németh

László nevét. Az iskolában számos, országos figyelmet ébresztő pedagógiai kísérlet folyt ez utóbbi, döntő válto-

zás előtt is: osztályozás nélküli értékelés, komplex esztétikai nevelés, integrált természettudományi képzés, él-

sportolók középfokú oktatása. A gimnázium 1994 óta csak nyolc évfolyamos képzésben részesülő tanulócsopor-

tokat indít.

A Budapest Főváros XIII. Ker. Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. július 1-jei hatállyal a törzsiskolába,

a Németh László Gimnáziumba integrálta a Kassák Lajos Gimnáziumot, amely meglevő épületében (saját helyi

tanterve szerint) tagiskolaként működik, de új tanulócsoportokat nem indít. Az összevont intézmény neve: Né-

meth László Gimnázium (törzsiskola), ill. Németh László Gimnázium Kassák Lajos Tagiskola. Mindkét feladat-

ellátási helyen nyolc évfolyamos gimnáziumi képzés folyik.

Pedagógiai alapelvek, célok, feladatok, eszközök és eljárások

A Németh László Gimnázium a már a serdülőkor előtt elmélyültebb szellemi munkára érett tanulóknak kínál

közös alapokon nyugvó és egymással egyeztetett tantárgyi programokat, emberközpontú oktatási-nevelési kon-

cepciót. Az emberközpontúság nem a humán tárgyak dominanciáját, hanem valamennyi műveltségi területen a

legmélyebb humán értékek: a szép, a jó és az igaz primátusát jelenti. A megfelelően képzett és több kitüntetett

tanárt számláló nevelőtestület pedagógiai gondolkodásának mélyén többek közt az a meggyőződés él, hogy ér-

dekelvű világunkban a felnövekvő nemzedékeknek különösen nagy szükségük van a harmónia és a tisztaság

felemelő és megvilágító erejére; arra az erőre, amely segít eligazodni az emberi útkeresés három fő irányában: az

etikai, a világnézeti és az esztétikai értékek rendszerében. Így jelenik meg a képzés céljaként a sokoldalúan mű-

velt, nyitott ember eszménye, azé, aki ismeri önmagát, ismeri nemzetét, ismeri egész nemét; aki tud önállóan

gondolkodni, aki képes gondolatait árnyaltan és választékosan kifejezni.


Nevelési program 2

A gimnázium diákjai igen eredményesen szerepelnek különböző szintű tanulmányi versenyeken és idegen

nyelvi vizsgákon, országos összehasonlításban is kiemelkedő arányban folytatják tanulmányaikat a felsőoktatás-

ban; valóban képesek önálló gondolkodásra és véleményalkotásra, közléseik nyelvi megformáltsága igényes, jól

kommunikálnak idegen nyelveken, ismerik az információszerzés technikáit, s lassanként egyre több felelősséget

tanúsítanak egészségük és környezetük iránt is.

A pedagógiai koncepció egységben tartja a hagyomány és az újítás, a magyarság és az európaiság, az értelem

és az erkölcs horizontját. Latint és két modern nyelvet mindenkinek tanulnia kell. Az egyedi pedagógiai program

integrál műveltségi területeket, lehetőséget ad a diákok tantárgyi és szintbeli választására, tanév végi vizsgákat ír

elő, s tanórán kívüli képzési tevékenységeket ajánl. Szakkörök, kórusok, színjátszókör, keramikus és kézműves

műhelyek működnek; bemutatók, koncertek, előadások, kiállítások, iskolanapok és sportversenyek színezik a

diákéletet. A gimnázium több nagy múltú egyetemmel működik együtt a tanárjelöltek gyakorlati képzésében.

Külföldi kapcsolatokat is ápol, rendszeresen vesz részt egyéni és csoportos diákcsereprogramokban.

Céljai megvalósításához a gimnázium jelentős anyagi segítséget kap a Szülők a Diákokért, ill. az Utilitas

Alapítványtól. Alapítványi, fenntartói, fővárosi és központi költségvetési források, valamint pályázati támogatá-

sok ésszerű és egyensúlyt teremtő felhasználásával kielégítő mértékben tudja csökkenteni a szociális hátrányok-

ból származó feszültségeket.

A gimnázium köztudottan magas követelményeket állít diákjai elé, de ezek ismeretében is többszörös túlje-

lentkezést regisztrálhat, a tanulókat a jogszabályok keretei között, de lehetőleg írásbeli és szóbeli felvételi vizsga

alapján válogatja ki. A gimnáziumban legalább tizenhat tanulócsoport elhelyezésére, szakszerű oktatására és

egyéb kiszolgálására (étkezés, könyvtár, orvosi ellátás stb.) van lehetőség. A tanulócsoportok létszámának emel-

kedése nem mehet a minőségi oktatás rovására. Az oktatást szaktantermek, sportpályák és informatikai eszközök

is segítik.

A személyiség- és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A Németh László Gimnázium 1989 óta országos ismertségű és elismertségű, számos ún. követő iskolában

(köztük a Kassák Lajos Gimnáziumban) részben vagy egészben alkalmazott, egyedi nevelési program és helyi

tantervek szerint dolgozik. Koncepciónk és helyi tanterveink áthelyezik a hangsúlyt a tantárgyakról, az ismere-

tekről a tanulóra, a fejlesztési feladatokra. Tanterveink személyiségközpontúak. Nagy gondot fordítunk a tanulók

egyéni adottságainak, képzési igényeinek felismerésére, a képességfejlesztésre, a tehetséggondozásra. Figyelünk

az esetleg lemaradókra, a beilleszkedési zavarokkal küszködőkre. Több színtéren foglalkozunk az egészséges

életmód vonzóvá tételével, az ifjúságot csábító romboló hatások ellensúlyozásával. Évente egészségvédelmi kon-

ferenciát szervezünk a szülők, kortárssegítő tréningeket a diákok részére.

Az a célunk, hogy végzős tanítványaink készek és alkalmasak legyenek felsőfokú tanulmányokra, rendel-

kezzenek a klasszikus, a hagyományos és a modern kultúra ismereteivel, ill. építsék be azokat személyiségük

alapjaiba, a mindennapi igényes kommunikáció szintjén tudjanak két idegen nyelvet, legyenek fogékonyak a

műalkotások iránt, legyen igényük az állandó önképzésre, hassa át erkölcsi tudatukat a hagyományos európai

értékrend. Arra törekszünk, hogy a megszerzett tudás ne eltávolítsa, hanem közelebb hozza a fiatalt embertársa-

ihoz, hogy érezzen felelősséget szociokulturális környezete iránt; úgy legyen értelmiségi, hogy igényes életfor-

máját ne csak élje, hanem szerte is sugározza. Őrizze meg a választás szabadságában is a szilárd értékrendből

fakadó erőt.

A gimnáziumban folyó legfontosabb tevékenység a tanuló személyiségének, képességeinek sokoldalú ki-

bontakoztatása saját életének teljesebbé tétele érdekében, valamint szűkebb és tágabb környezete, végső soron a

haza hasznára. Ezt nevezzük nevelésnek, amelynek színterei a tanítási órák, a szakkörök, játékok, sport, kirándu-

lások, nyári osztály- és szaktáborok, más közös tevékenységek. Nincs külön nevelés és oktatás (tanítás); tanulás

van elsősorban, s annak irányítása, befolyásolása, azaz nevelés. A nevelés komplex tevékenység, nem lehet föl-

parcellázni; nincsenek külön értelmi, érzelmi, erkölcsi stb. parcellák. A nevelés nem elsősorban normák és sza-

bályok közvetítése, hanem személyes példamutatás és jól irányított egyéni, ill. kollektív cselekvések szervezése.


Nevelési program 3

E folyamat értelemszerű irányítója és vezetője a tanár. A tanár megismeri a diák személyiségét, tiszteletben

tartja azt, ugyanakkor vállalja is annak alakítását. Diákjaival ezáltal sohasem lehet egyenrangú partneri viszonya,

hiszen ő vezet, ő kér számon, ő értékel. Bizonyos hatalma van, amellyel sohasem élhet vissza. Ezt saját erkölcsi-

sége és a tanári közösség természetes önellenőrzése garantálja.

A diákok öntevékenységének kibontakoztatása igen fontos nevelési feladat, hiszen csak az önálló, önmaga

sorsát tudatosan irányítani és a problémákban dönteni képes ember lesz alkalmas arra, hogy tevőlegesen hozzá-

járuljon Magyarország kívánatos fejlődéséhez. A szocializáció során ezért a növendéknek meg kell tanulnia kez-

detben a szűkebb, később a tágabb értelemben vett közösséghez való alkalmazkodást. Ki kell alakulnia benne az

igénynek a történéseket irányító, alkotó részvételre, végső soron olyan felnőtté kell válnia, aki rendelkezik azok-

kal az ismeretekkel, amelyek egy demokratikus, „nagykorú” társadalomban a művelt rétegek számára szüksége-

sek. A Németh László Gimnázium diákjaitól elvárja a komoly iskolai és otthoni munkát, az igényes önképzést, a

feladatait megértő és teljesítő tanulói öntudatot, a kulturált magatartást az iskolában és az iskolán kívül is.

A célt kétféle, egymással párhuzamosan haladó úton kívánja a program elérni. Az egyik út a mindennapos

tevékenységbe beágyazott nevelőmunka, melynek tervezhető mozzanatai a helyi tantervekben szerepelnek. Szín-

terei: osztályfőnöki órák, szakkörök, tudományos diákkörök, sport-testnevelés, énekkar, ünnepélyek, színjátszás

és természetesen elsősorban a szakórák, valamint a tantervhez kapcsolódó szombati kirándulások, közös progra-

mok. A másik út a spontán szerveződő diáktevékenységek, közösségi megmozdulások és programok tapintatos

segítése, felkarolása, támogatása. E jövőképet a nevelőtestület nemcsak a diákoknak közvetíti, hanem átörökíti

kezdő vagy tapasztalt belépő tagjainak is.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok

megvalósítása

A) Kulcskompetenciák

Ebbe a körbe azok a kompetenciák tartoznak, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldo-

gulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Ezek egy-

formán fontosak, mert egyaránt és együttesen járulnak hozzá az esélyegyenlőséghez a tudás alapú társadalomban.

A kulcskompetenciákat nem egymástól elkülönülten, hanem a teljes pedagógiai folyamatban, mind a tanórai,

mind a tanórán kívüli pedagógiai helyzetekben állandóan, de különböző intenzitással fejlesztjük.

Az anyanyelvi kommunikáció felöleli a belső és külső szellemi, lelki és érzelmi tartalmak kifejezését és

értelmezését mind szóban, mind írásban, akár egy adott szöveg formálójaként, akár címzettjeként, különböző

nyelvi helyzetekben és regiszterekben. A gimnázium pedagógiai programja megvalósítja e kompetencia primá-

tusát valamennyi, órarendbe illesztett tevékenységében (osztályfőnöki és szakórák), valamint a tanórán kívüli,

részben fakultatív pedagógiai helyzetekben (pl. Németh László-nap, tanulmányi versenyek, ünnepélyek stb.).

Az idegen nyelvi kommunikáció jórészt az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető, de kiegészül

a közvetítés, azaz más kultúrák megértésének és tiszteletének képességével. A pedagógiai program elsősorban a

latin, ill. az élő idegen nyelvek, de a világirodalom és -történelem, a filozófia, az etika, az informatika, az ének-

zene és a vizuális kultúra tanulmányozásával teremt erre tanórai, a cserekapcsolatok és a művészi tevékenység

(énekkar, színjátszás, kiállítás) révén pedig tanórán kívüli lehetőséget.

A matematikai kompetencia a logikus gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége. E kompe-

tencia része a matematikai modellek (képletek, struktúrák, grafikonok, táblázatok) alkalmazása is. A matematikán

kívül e kompetenciát fejlesztjük valamennyi természettudományos logikára épülő tantárgyban, az informatiká-

ban, a magyar és az idegen nyelvekben (szövegértés), a szombati kirándulások egy részében és a tanulmányi

versenyeken.

A természettudományos kompetencia arra irányul, hogy megértsük és megmagyarázzuk az emberben és az

emberen kívüli természeti világban, ill. e kettő között lejátszódó folyamatokat. E kompetencia magában foglalja

a műszaki-technikai kompetenciát is. A klasszikus értelemben vett természettudományos tárgyak kiegészülnek a


Nevelési program 4

környezetvédelem, az informatika, a testnevelés, továbbá az életvitel és technika tantárgyakkal, valamint a tan-

órán kívüli pedagógiai lehetőségek (tudományos diákkör, erdei iskola, Németh László-nap, tanulmányi verse-

nyek, szakkör, kirándulás, tábor stb.) gazdagságával.

A digitális kompetencia felöleli a modern társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a

munka, a tanulás, a kommunikáció és a szabadidő területén. Az informatika nemcsak tanórai anyag, hanem az

iskolai és az iskolán kívüli tanulói tevékenység minden bizonnyal legkiterjedtebb szegmentuma. A szűkebben

vett iskolai feladatok, azaz a tanári és a tanulói munka mind nagyobb hányadát öleli fel. Gimnáziumunkban

ECDL-vizsgaközpont is működhet.

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, tanulását megszervezni. E

kompetencia arra készteti a tanulót, hogy képességeit a helyzetek sokaságában és sikeresen használja. Segítséget

kap erre valamennyi szakórán és az osztályfőnöki munka számos színterén (pl. osztályfőnöki óra, iskolán kívüli

programok), de nagy segítséget kaphat diáktársaitól és a gimnázium tárgyi felszereltségétől (könyvtár, gépter-

mek) is.

A szociális és állampolgári kompetencia interperszonális kompetencia, amely arra irányul, hogy az egyén

konstruktív attitűddel lépjen be a társadalmi és a szakmai életbe, legyen toleráns, tudjon konfliktusokat kezelni.

Aligha van tanórai és tanórán kívüli tevékenység, ahol e kompetencia fejlesztése elmaradna, de a klasszikus hu-

mán tantárgyak, a művészeti nevelés, a drámafoglalkozások és az osztályfőnöki, valamint diák-önkormányzati

fórumok adhatnak a legtöbbet e nyílt kompetencia fejlesztésére.

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia abban segíti a tanulót, hogy megismerje tágabb kör-

nyezetét, képes legyen a számára kínálkozó lehetőségek megragadására; de ne legyen kiszolgáltatva a gazdasági-

hirdetési manipulációnak. Irodalmi olvasmányaiban, történelmi analógiákban, az osztályfőnöki tematika érték-

és fogyasztóvédelmi egységében, továbbá a vizuális nevelés médiaismereti fejezetében kap tanári segítséget a

kompetencia megszerzésére.

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kreatív jellegénél fogva nemcsak a legfontosabb

kompetencia, hanem más kompetenciák felerősítője is lehet. „A beszéd bal féltekés, míg a jobb félteke néma,

viszont jobban lát, sokkal többet tud a térmanipulációban. Digitális elven működik a bal félteke, a másik félteke

analóg. (…) A bal félteke inkább algebrikus, míg a jobb félteke geometrikus, hiszen ez a ’jobban’ látó félteke. A

képzelőerő, kreativitás, muzikalitás jobb féltekés.” (Hámori József) A művészeti tárgyak, a hozzájuk kapcsolódó

tanórán kívüli elemek (énekkar, színjátszás, kiállítások, bemutatók stb.) és iskolán kívüli programok (színház-,

hangverseny- és múzeumlátogatás, kirándulások, szombati alkalmak stb.), a tanulói öntevékenység támogatása

mind e valóban kulcskompetencia fejlesztését szolgálják.

B) Kiemelt fejlesztési feladatok

A kiemelt fejlesztési feladatok a kulcskompetenciák fejlesztéséhez hasonlóan az egész programot átszövik,

a tantárgyi-műveltségi struktúrában nincs külön meghatározott helyük. Egyszerre vertikális és horizontális jelle-

gűek. A primér ismeret mögötti szekundér jelenlétük változó arányban és intenzitásban szinte minden pedagógiai

mozzanatban, akár tanórai, akár tanórán kívüli, de iskolán belüli, akár iskolán kívüli mozzanatban érzékelhető.

Mind a nevelési program, mind a helyi tantervsor, mind a tanári gyakorlat (tervezett változata a tanmenet) valóban

kiemeltnek tekinti a következő fejlesztési feladatokat:

- énkép, önismeret

- hon- és népismeret

- európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

- aktív állampolgárságra, demokráciára való nevelés

- gazdasági nevelés

- környezettudatosságra való nevelés

- a tanulás tanítása

- testi és lelki egészség

- felkészülés a felnőttlét szerepeire


Nevelési program 5

Képzési terv

A Németh László Gimnázium pedagógiai programjának főbb sajátosságai:

- műveltségi területek összevonása, integrálása,

- egyedi felépítésű, sajátos tárgyak,

- a választhatóság lehetősége,

- az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítés magasabb óraszámban az utolsó két évben,

- egyéni foglalkozások,

- vizsgarendszer,

- ellenőrzési és értékelési rendszer,

- jutalmazás, kitüntetések,

- a tanórán kívüli tevékenységek gazdagsága,

- szombati tanulmányi programok az első két évfolyamon,

- mély tartalmú és hagyományos formájú iskolai ünnepélyek,

- Németh László emlékének ápolása.

A nyolcéves képzési egység három, jól elkülöníthető, de nem mereven elválasztott szakaszra tagolódik. Az

előkészítő (alapozó és képességfejlesztő) szakasz két, a szaktudományok alapjaiba történő fokozatos bevezetés

(orientáció és analizálás) négy, a szakmai előkészítő szakasz (szintetizálás) két évig tart.

A képzés szempontjából az előkészítő szakasz a legfontosabb, a további munka eredményességét tekintve a

leginkább meghatározó. Itt kell a gimnázium céljainak végleg megnyerni a tanítványokat (és szüleiket), és itt kell

őket felruházni azokkal a képességekkel, amelyek birtokában könnyebben tudják majd tanulni később a hagyo-

mányos tantárgyakat. Itt kell őket képessé tenni az önálló ismeretszerzésre is.

Az előkészítő szakasz középpontjában az anyanyelvi nevelés áll. Sok gyakorlati feladattal alakítjuk ki az

anyanyelvi készségeket. A művelődéstörténetbe (történelem, irodalom-, művészet- és tudománytörténet) az élet-

koruknak megfelelő olvasmányok, maradandó értéket hordozó irodalmi szövegek feldolgozásával vezetjük be a

tanulókat. Ez két tantárgy, az anyanyelv és művelődés, valamint a latin nyelv és kultúra keretében történik. A

természettudományi tárgyak a természeti jelenségek egyszerű, logikus magyarázatával, kevés elmélettel kezdik

munkájukat.

Az idegen nyelvek emelt szintű tanítását a latin nyelv alapozza meg. Abban az életkorban, amikor a gyermek

már nem ösztönösen, hanem tudatosan, grammatikai-lexikai struktúrákból építkezve képes az idegen nyelvet el-

sajátítani, fontos, hogy első találkozása olyan idegen nyelvvel történjék, amelynek kristálytiszta, logikus a szer-

kezete, írása-olvasása, fonetikája pedig nem okoz nehézséget. A latin nyelv jól megfelel e kritériumoknak. A

hozzá kapcsolt ismeretanyag ugyanakkor a művelődéstörténeti stúdiumokat is kiegészíti, és szilárd alapokat épít

az európai kultúra befogadásához. A gimnáziumba átvétellel került tanulóknak, ha másutt nem tanultak latint, az

5-7. évfolyamon az addig végzett teljes anyagot kell pótolniuk, majd az osztály munkájába be kell kapcsolódniuk;

a 8-9. évfolyamra felvetteknek a latintanár és az igazgató által meghatározott történeti, kultúrtörténeti, művészeti

és irodalmi ismeretekből kell félévkor és végén beszámolniuk. (Ez a kötelezettség nem vonatkozik a Kassák

Lajos Tagiskolából átkerülő tanulócsoportok tagjaira.) A latin nyelvet a pedagógiai program a gimnázium által

meghatározott, tehát a tanuló részéről kötelezően választható tantárgyként szerepelteti az 5-6. és a kilencedik

évfolyamon a történelem, a 7-8. évfolyamon az anyanyelvi tárgyak óraszámát részben felhasználva. A latin mel-

lett megkezdődik, ill. az alsó tagozat után folytatódhat egy választott élő idegen nyelv (angol, francia, német)

tanítása. A latin nyelv grammatikájának és szókincsének ismerete transzfer hatásként gyümölcsözően támogatja

a nyugati nyelvek elsajátítását.

A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 2010. évi LXXI. törvénnyel történő módosítása megvál-

toztatta az 5-6. évfolyamon megvalósított nem szakrendszerű oktatás megszervezését. A módosítás értelmében

az iskola maga határozza meg, hogy a nevelés-oktatás alapozó szakaszán a kötelező és nem kötelező tanórai

foglalkozások időkeretének mely hányadában alkalmazza ezt a tanulási formát. A gimnázium nevelőtestületének


Nevelési program 6

véleménye az, hogy a szakrendszerű okatás biztosítja a nyolcosztályos gimnáziumi képzés színvonalát. Az iskola

nem szakrendszerű oktatást nem folytat.

A nem szakrendszerű oktatás értékeit más módszerekkel és munkaformákkal kívánja biztosítani.

Gimnáziumunkról elmondható, hogy jelentős túljelentkezés mellett éppen az anyanyelvi és a matematikai-

logikai, valamint kommunikációs készségeknek a korosztálynál fejlettebb foka alapján veszi fel a tanulókat, s

ennek eredményeként csak minimális arányban beszélhetünk szükséges felzárkóztatásról, sokkal inkább cél a

jelzett területek gyakoroltatása, ill. a nyolc évfolyamos képzésben megkerülhetetlen tehetséggondozás.

Ezért a tanár nagy szabadságot kap az alábbi kompetenciák elmélyítésében, fejlesztésében (és szükség sze-

rinti nagyobb lépésekkel történő pótlásában, korrigálásában – esetleg egyéni foglalkozás keretében): olvasáskész-

ség, íráskészség, szövegértés és -értelmezés, jegyzetelési technikák, információszerzés és -feldolgozás, kommu-

nikáció (e feladatok elsősorban az anyanyelv és művelődés, valamint a latin nyelvi órákon teljesülnek); számolási

készség, elemi rendszerező képesség, elemi kombinatív képesség, tájékozódás a mennyiségi viszonyokban (e

feladatok adekvát helye a matematika). A szövegértést természetesen elősegíti a tantárgyak közül a matematika

és a természetismeret is, de a felsorolt matematikai jellegű kompetenciák fejlesztésének erősítést ad a magyar és

az idegen nyelv, az informatika és a hatodik évfolyamon a fizika is. (Itt jegyezzük meg, hogy helyi tanterveink,

különösen az 5-6. évfolyamon, mint azt néhány bekezdéssel korábban taglaljuk, eleve az integráció és a kompe-

tencia elvén formálódtak; talán jól példázza ezt az anyanyelv és művelődés tantárgy recepciója: Osztovits Ágnes

(Magyar Nemzet) és Esterházy Péter (Élet és Irodalom) cikke 1992-ben és főleg Fehér Erzsébet publikált előadása

az Országos Anyanyelv-oktatási Napokon 1995-ben Egerben.)

Tartalmi és módszertani szabadságot adunk, s kreatív, részben személyre szabott tanári munkát kérünk az

oktatásban. Ezen lehetőségek és igények tartalma, formái, módszerei, eszközei, szakaszolása, tempója és kiter-

jesztése nem a gimnázium központi dokumentumainak, hanem évről évre, tanulócsoportról tanulócsoportra, ta-

nárról tanárra váltózó egyedi tanmeneteinek képezik a részét.

Az előkészítő szakaszban a tanulók fokozott mozgásigényét a heti két és fél testnevelésórával, ill. a minden-

napi testmozgás (később részletezendő) lehetőségével elégítjük ki. Az ötödik évfolyamon a testnevelés terhére

heti egy órában úszás-, a hatodikon néptáncoktatásban részesülnek a tanulók. A kisdiákok arányos munkaritmusát

szolgálja az órarendbe illesztett közös ebéd; délutáni szakszerű felügyeletüket pedig szakkörökön, sportkörön,

valamint a könyvtárban és az informatika teremben biztosítjuk.

A Kassák Lajos Tagiskolában a diákok életében az életkori sajátosságoknak megfelelően az első két évben,

az alapozó szakaszban (5-6. évfolyam) fontos szerepet játszanak az anyanyelvi tantárgyak (magyar nyelv és iro-

dalom) és a készségtantárgyak (ének-zene, rajz és vizuális kultúra, háztartástan). Már ebben az alapozó szakasz-

ban elkezdődik az angol és német nyelv emelt szintű oktatása (a törzsiskola latinoktatása helyett is), mert így

garantálható, hogy diákjaink képesek legyenek magas szinten kommunikálni egy adott idegen nyelven. Célunk,

hogy diákjaink megismerjék a középiskolai tanulás módszereit, és azt gyakorolják. Ugyanígy cél, hogy két év

alatt fogadják el és szokják meg az iskola értékrendjét.

Tanítványaink a rendeletekben (NAT és kerettanterv) meghatározott gimnáziumi tananyagot sajátítják el.

Emellett a nyolc évfolyamos képzés lehetővé teszi, hogy megőrizzük a gimnázium specialitásait is.

A Kassák Lajos Tagiskola 2007-ben a Nemzeti Fejleszti Terv I. Humán Erőforrás Operatív Program kereté-

ben támogatást nyert a HEFOP 3.1.3. A kompetenciaalapú oktatás bevezetése című pályázaton. A pályázat meg-

valósítása keretében az intézmény vállalta, hogy 2013-ig áttér a kompetenciaalapú oktatásra, és ezt a nevelési és

oktatási programot hosszú távon fenntartja és működteti. A kompetencia ebben a felfogásban az ismeretek, az

alkalmazási képességek és az alkalmazáshoz szükséges megfelelő motivációt biztosító attitűdök összessége. A

kompetenciaalapú oktatáson a készségeket, a készségek fejlesztését, az alkalmazóképes tudást középpontba he-

lyező oktatást értjük.

A gimnáziumban három területen, a magyar irodalom és nyelvtan órákon a szövegértés-szövegalkotási kom-

petencia, a matematika órákon a matematika-logikai kompetencia, a francia, német és angol órákon az idegen

nyelvi kompetencia fejlesztése folyik a programcsomagok alapján.


Nevelési program 7

A második, négyéves szakaszban megkezdődik, illetve folytatódik a hagyományos szaktárgyi oktatás, még

mindig egységes program alapján. Ekkor lép be önálló tantárgyként a magyar nyelv, az irodalom, a történelem,

majd fokozatosan a természettudományi tárgyak, egyre nagyobb teret nyerve.

E szakasz képzési célja, hogy sokrétű analízis révén bevezesse a tanulókat a tantárgyak megalapozta tudo-

mányos ismeretekbe, és előkészítse, orientálja a két utolsó évfolyamon kezdődő, de már a tizedik évfolyamon

is megjelenő (latin, matematika) szabad tanulói választást, a szakosodást. Fontos követelmény, hogy a hangsúly

az ismeretek alkalmazásán, a készségek és képességek fejlesztésén legyen. El kell érni, hogy a tanulók önállóan

is megtalálják az ismeretszerzés forrásait, ill. a közösen megszerzett ismeretek egyéni bővítésének lehetőségeit.

A kilencedik évfolyamon újabb élő idegen nyelv (angol, francia, német, orosz, olasz) tanulása kezdődik a tanulók

választása és a lehetőségek figyelembevétele alapján. Azok részére, akik első élő idegen nyelvként nem az angolt

tanulták, az iskola biztosítja az angol nyelv választásának lehetőségét. A vizuális nevelés tantárgy magába fog-

lalja a rajzot, mozgókép- és médiaismeretet és a művészettörténetet. A szakasz végére a tanulóknak készeknek

kell lenniük az európai számítógép-kezelői jogosítvány megszerzésére (ECDL). E célok megvalósulásának érde-

kében kötelezően választott tantárgy az informatika és a vizuális nevelés (9. évfolyam), valamint a fizika (0,5

óra), az ének és a vizuális nevelés (10. évfolyam).

A harmadik szakasz, vagyis az utolsó két év kiemelt képzési célja, hogy a tanulókat előkészítse a választott

pályára, a továbbtanulásra, s ezzel párhuzamosan szintetizálja az előző szakaszban analitikusan feltárt tudás-

anyagot. Az etika és a filozófia teljes egészében, az irodalom és a történelem egyes fejezeteiben, továbbá a kör-

nyezetvédelem szolgálja elsősorban a szintézisteremtést. Az érettségi és a felvételi rendszer alakulásától függően

fel kell a végzősöket készíteni az előírt követelmények teljesítésére. Az egyéni érdeklődés kielégítése és a pálya-

választás sikere érdekében az alapóraszám huszonnégy és fél óra, melyhez három-három óra társul kötelezően

választott tárgyként (11. évfolyam: etika, ének, vizuális nevelés; 12. évfolyam: matematika +1 óra, környezetvé-

delem), valamint szabad tanulói választás alapján további min. két tantárgy. E választás történhet magyarból,

történelemből, latinból, a két élő idegen nyelvből, matematikából, a hagyományos természettudományi tantár-

gyakból, informatikából, továbbá kellő igény és érdeklődés esetén más tárgyakból is az óratáblázatban meghatá-

rozott óraszámban (az igény és érdeklődés alapján választott tárgyak óraszáma kettő). E választott órákon az

emelt szintű érettségire történő felkészülés lehetőségét is meg kell teremteni, kivéve énekből és vizuális nevelés-

ből, mely tárgyakból a pedagógiai program csak a középszintű érettségire vállalja a felkészítést. A diákok válasz-

tása mindig teljes tanévre szól. A követelményeket előrehozott osztályozó- vagy érettségi vizsgán teljesítők igaz-

gatói döntés alapján kap(hat)nak óralátogatási mentességet. A magasabb órakeretben választott tárgyakat a tanu-

lók teljes óraszámban külön csoportba szervezve tanulják, kivéve a magyar nyelv- és irodalmat (és esetleg a

rugalmasan szervezhető idegen nyelvi csoportokat). A középszintű érettségi vizsga követelményeit a tantárgyak

kötelezően előírt szakaszában kell teljesíteni. A Kassák Lajos Tagiskola emelt szintű érettségire való felkészítést

magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelvek (angol, német, francia, olasz, latin), biológia

és fizika tantárgyakból vállal.

Az érettségi vizsgákra történő felkészítésben az oktatási miniszter 40/2002. számú rendeletéhez alkal-

mazkodunk azzal, hogy (ahol lehetséges) bővítjük azt Németh László, ill. Kassák Lajos munkásságának

kiemelt szerepeltetésével. Az érettségihez kapcsolódó egyéb problémák rendezését melléklet tartalmazza.

Az óratervben szereplő kötelező és választható órák mellett tanévenként hat alkalommal szombati foglalko-

zásokat állítunk be az ötödik és a hatodik évfolyamon. (E foglalkozások a hetedik évfolyamtól az egyes szakta-

nárok kezdeményezésétől függően szerepelnek az osztályok/csoportok évi programjában.) A szombati foglalko-

zások célja olyan, a tantervhez kapcsolódó ismeretnyújtás, ill. gyakorlat elvégzése, amely nem oldható meg a

negyvenöt percekre szabdalt munkahét keretében. Formái: tanulmányi kirándulás, múzeum- és hangverseny-lá-

togatás, versenyek, intenzív foglalkozások, mérések, terepgyakorlatok. E foglalkozások időpontját a tanév elején

közölni kell a tanítványok szüleivel, így elkerülhető a családi és az iskolai hétvégi programok időbeli ütközése.

(A kísérésbe egyébként a szülők is bekapcsolódhatnak.) A szombati foglalkozások rendkívül sok, máshol meg

nem szerezhető élményt nyújtanak; a tanuláson és a tanulva szórakozáson kívül sok egyéb, nevelési célzatú meg-

figyelésre is lehetőséget teremtenek.


Nevelési program 8

A gimnázium minden évfolyam számára biztosítja a mindennapi testmozgás lehetőségét. Az óratervben heti

két és fél testnevelésóra szerepel, s ehhez az 5-6. évfolyamon újabb két és fél, a következő évfolyamokon heti fél

óra diáksportköri testnevelés társul, de ezen felül újabb heti összesen tizenegy délutáni órában vehetik a tanulók

igénybe a gimnázium sportlétesítményeit és sporteszközeit a diáksportkör keretében. Két tornaterem és három

szabad téri sportpálya áll a tanulók rendelkezésére, de a kisebbeknek az „ebédórá”-ból megmaradó idő és a dél-

utáni játszóház is kínál testmozgási lehetőséget. A testnevelők munkaközössége házi bajnokságok, téli és nyári

sporttábor, az iskolai diákbizottság pedig tavaszi sportnap szervezésével járul hozzá a mindennapi testmozgáshoz,

ill. az egészségneveléshez.

A vizuális nevelés tantárgy részét képező mozgókép- és médiaismeret, valamint a művészettörténet tananyag

– szaktanári irányítással – tanórai vagy projekt munka keretében dolgozható fel.

A szülő, a tanuló és a pedagógus eredményes együttműködése mindenekelőtt a közös pedagógiai felada-

tok megoldása érdekében szükségszerű és optimális esetben gyümölcsöző. E szempont határozza meg e tevé-

kenységnek a gimnázium szervezeti és működési szabályzatában lefektetett rendjét és formáit. A gyermekeik

neveléséért és neveltetéséért végső soron egyetemleges felelősséggel tartozó szülők természetes partnere a gim-

názium. Az együttműködés legfontosabb területe az egyes tanulók sokoldalú fejlődése, de fontos szerepet játsz-

hatnak a szülők a kisebb és nagyobb tanulói közösségek formálásában, iskolai programok szervezésében, sőt az

intézmény működtetésében is.

Közvetlen érintettségük révén a szülők az iskola, így a nevelőtestület és az iskolavezetés kritikus ellenőrei,

ezért kollektív véleményüknek hitelt kell adni; a támogató észrevételek megerősítést jelentenek, a panaszok (eset-

leg azonnali) orvoslást igényelnek. Abban az értelemben, ahogyan a gimnázium küldetését megfogalmaztuk, az

iskola legfontosabb szereplője a gyermek, az ifjú, ki – reményeink szerint – ismeretekben, tudásban gyarapodva,

képességeit kibontakoztatva, emberi értékeit felismerve és mások szolgálatába állítva indul majd tanulmányai

végeztével tovább. Úgy érezzük, hogy mindennapos gyakorlatunkban diákjaink túlnyomó többségével harmoni-

kus munkatársi kapcsolatunk alakult ki, melynek talán legmarkánsabb jele a személyesség. Az iskola diákságának

egészével természetesen csak képviselőin, a diákönkormányzat tagjain keresztül lehet kapcsolatot tartani, ennek

formáit a gimnázium szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

Kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékünk, ill. annak megvalósítási üteme a fenntartó által kidolgozott do-

kumentumban szerepel.

Speciális nevelési feladatok

Egészségnevelési és egészségfejlesztési program: I/A és I/B melléklet

Környezeti nevelési program: II/A és II/B melléklet

Érték- és fogyasztóvédelem a gimnáziumban

A gimnáziumi érték- és fogyasztóvédelem kereszttanterv jellegű, azaz nem tantárgyhoz köthető ismereteket

közvetít, ill. sajátíttat el, hanem a képzés egészét hatja át. Célja az értékválasztás befolyásolása és a megelőző,

valamint az ismeretközpontú fogyasztóvédelem elősegítése.

Az értékválasztásban a gimnázium arra törekszik, hogy a fogyasztói szemlélet visszaszorításával az ökono-

mikus létforma értékvédő, mértékletes és jövőre tekintő attitűdjét hangsúlyozza, tegye a diákok számára vonzóvá.

A preventív fogyasztóvédelemben fel kell tárnia a személyes és a közös egészség és biztonság fontosságát, ill. le

kell lepleznie az ezeket és a jövőt veszélyeztető profitorientált magatartást. De át kell adnia fogyasztóvédelmi

ismereteket is, hogy a tanuló, majd a már jövedelemmel rendelkező felnőtt ne legyen kiszolgáltatott, ne higgyen

a manipulatív reklámoknak, hanem kapja meg már a gimnáziumban a szükséges információkat, továbbá azok


Nevelési program 9

önálló megszerzésének módjait. Ha pedig sérelem éri, tudja és képes legyen érvényesíteni jogait. Ismerje hazánk

és az Európai Unió ide kapcsolódó alapvető jogszabályait.

A diákoknak tájékozottnak kell lenniük a gimnáziumi minőségbiztosítás rendszerében. Ismerniük és helye-

sen kell értelmezniük a partnerközpontúság és a folyamatszabályozás elvét.

A fenti ismeretek és alkalmazások elsősorban az osztályfőnöki, a környezetvédelem-, az etika-, a filozófia-,

az informatika- és a vizuális nevelési órákon, valamint a sokrétű tanórán kívüli tevékenységek keretében kerül-

hetnek szóba.

A gimnázium nevelési programjának és helyi tanterveinek sajátosságai

1.) Műveltségi területek összevonása, integrálása

a) anyanyelv és művelődés (anyanyelv, irodalom, történelem, művelődéstörténet, vallásismeret, néprajz,

hon- és népismeret)

b) természetismeret (kémia, biológia, földrajz, fizika)

c) történelem (benne társadalmi és állampolgári ismeretek, jelenismeret, jogi ismeretek, szociológia)

d) rajz-néprajz-művészettörténet; vizuális kultúra

e) testnevelés-néptánc-úszás

2.) A gimnáziumra jellemző, sajátos tárgyak sora

a) anyanyelv és művelődés

b) latin nyelv és kultúra

c) környezetvédelem

d) vizuális nevelés

(Megjegyzés: a nagyobb gyakorlati igényű tárgyakat – nyelvek, matematika, életvitel, informatika, a fi-

zika és a kémia egy része – csoportbontásban tanulják a diákok.)

3.) A választhatóság lehetősége

a) valamennyi évfolyamon (pl. élő idegen nyelvek)

b) az emelt szintet (majdan a kétszintű érettségit) előkészítő választás (10. évf.: matematika, latin)

c) az emelt szintű érettségit érintő választás (11-12. évf.)

d) szakkörök, speciális érdeklődést kielégítő órák

4.) A tanórán kívüli foglalkozások rendszere

a) évi hat alkalommal félnapos szombati tanulmányi kirándulás (múzeumlátogatás, mérés, terepgyakor-

lat stb.) az 5-6. évfolyamon

b) egy- és többnapos tanulmányi kirándulások

c) az „erdei iskola” lehetősége

d) szakkörök, művészeti körök, diáksportkör

e) őszi és tavaszi iskolanapok, iskolai hangversenyek, színi előadások, kiállítások

f) havi szaktárgyi programok (előadások, bemutatók, versenyek, vetélkedők)

g) tudományos diákkör

h) az országosan elterjedt szokásoknál mélyebb tartalmú és hagyományosabb formájú iskolai ünnepélyek

i) Németh László sírjának tavaszi megkoszorúzása

(Megjegyzés: a d), e), f) és g) pontok a tehetséggondozást is szolgálják.)


Nevelési program 10

5.) Az egyéni foglalkozások rendszere

j) tehetséggondozás (lásd a 4. pontban)

k) iskolai, kerületi, fővárosi, országos és nemzetközi versenyek, pályázatok (az indulóknak minden lehet-

séges tanári segítséget megadunk)

l) személyre irányuló korrepetálás, felzárkóztatás a bármilyen okból lemaradók számára

6.) Ifjúságvédelem

Intézményünk mindkét iskolájában (órakedvezménnyel) külön gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgo-

zik, s minden osztályfőnök és szaktanár, sőt a technikai dolgozók is figyelemmel kísérik a nehéz sorsú vagy

veszélyeztetett tanulókat, s mindenki igyekszik segítséget nyújtani. Különösen figyelnünk kell az anyagi ne-

hézségekre, a rendezetlen családi viszonyokból eredő problémákra, a testi-lelki betegségekre, sérülésekre és

az ifjúságot veszélyeztető csábítások térnyerésére. Az osztályfőnöki, a biológia, a kémia, az életvitel és a

testnevelés tárgy, valamint az informális helyzetek sora kínál elsősorban alkalmat a veszélyek bemutatására,

ill. a velük szemben kialakítható helyes magatartás megismertetésére. A kerületben működő Iránytű Ifjúsági

Irodával szoros szakmai kapcsolatot alakítottunk ki.

A beilleszkedési, ill. magatartási problémákkal küszködők elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelmi fele-

lőstől és az osztályfőnöktől kaphatnak (a szülők aktív együttműködésével) iskolai segítséget. Ebbe a feladatba

szükség esetén bevonjuk az iskolaorvos és a védőnő szakmai munkáját. Törekszünk arra, hogy a rászorulók

pszichológusi ellátáshoz jussanak. A tanulási kudarc megszüntetésére felzárkóztató, ill. egyéni foglalkozáso-

kat tartunk. A szociális hátrányokat a tankönyv- és étkezési térítés körültekintő és igazságos mérséklésével,

továbbá a Szülők a Diákokért Alapítvány támogatásával enyhítjük.

Az iskolában az elmúlt években drogstratégiát dolgoztunk ki a Nemzeti drogstratégia, a szakirodalom, a

pedagógus-továbbképzések, valamint a helyi igények és lehetőségek alapján. A munkában segítséget kaptunk

az ÁNTSZ Mentálhigiénés Csoportjától. A drogmegelőzéssel kapcsolatban törekedtünk és törekszünk az

egészség holisztikus felfogásából kiinduló, interaktív, személyes foglalkozáson megvalósuló elsődleges pre-

vencióra.

A drogmegelőzés legfontosabb eleme az osztályfőnöki munka és a problémaérzékenység. Minden osz-

tályban folynak a drogmegelőzést célzó foglalkozások, sok esetben külső előadó bevonásával. Gimnáziu-

munkban évek óta működik kortárssegítő csoport. Tevékenységeit a felvilágosítás (formális és informális), a

programszervezés és a továbbképzéseken történő részvétel jelentik. Szorgalmazzuk a tanárok részvételét

drogmegelőzési továbbképzésen. Többször pályáztunk drogmegelőzéssel összefüggő programok támogatá-

sára. Megbízott pedagógus végzi az egészségvédelmi feladatok koordinálását, ill. a diákönkormányzat és di-

ákkezdeményezések ilyen jellegű segítését.

7.) Vizsgarendszer

A vizsgarendszer a gimnázium nevelési koncepciójának szerves része.

A vizsgák szervezése és előkészítése során a következő szempontokat követjük:

a) A vizsgaterv az óraterv és a tanterv szerves része.

b) A vizsgák tartalmát az évekre lebontott tantárgyi programok követelményrendszere, ill. külön vizsga-

kiírás rögzíti.

c) A szóbeli vizsgaforma dominál. (Az írásbeli vizsgák kétórás dolgozatírásokkal nagyrészt megoldha-

tók.)

d) A vizsga az alsóbb évfolyamokon nagyrészt gyakorlati jellegű, a felsőbb évfolyamokon elméleti

vizsga zárja a tanévet. A vizsgakérdések zöme komplex jellegű, s elsősorban kompetenciát kér szá-

mon.

e) A bizonyítványba kerülő végső osztályzatot az év végi osztályzat kétharmad, a vizsga egyharmad

arányban alakítja ki.



f) Az adott tanévben az őszi érettségi időszakban bármely szinten érettségi vizsgát tett vagy a tanév

végén vizsgát tevő tanuló mentesül az azonos tárgyból az évfolyamra kijelölt helyi vizsga alól. Kivál-

tott vizsgájának értékelése: az őszi ciklusban letett érettségi vizsga estén azonos az érettségi osztály-

zatával; a tanév végén megszerzendő érettségi esetén azonos az írásbeli vizsgán elért százaléknak

megfelelő osztályzattal.

g) Az idegen nyelvi vizsgát kiváltja bármely akkreditált vizsgahelyen elért „közép C” típusú nyelvvizsga.

h) A vizsgatételeket úgy állítjuk össze, és a diákokat úgy szoktatjuk, hogy egy-egy felelet max. tízperces

legyen.

i) A vizsgák min. háromfős bizottság előtt folynak.

j) A külsőségek az érettségire emlékeztetnek (több gyerek vizsgázik egyszerre, felkészülési idő, tételhú-

zás stb.), de még kevésbé ünnepélyesek.

l) Ún. alapvizsgát nem kívánunk szervezni.

m) A vizsgák nyilvánosak.

n) A törzsiskola vizsgaterve az óratervvel közös táblázatban látható, a tagiskola óra- és vizsgaterve

ugyanott található.

8.) Felvételi rendszer

A gimnázium a felvételi vizsgán a jelentkezők képességeit, motivációit és személyiségét sokoldalúan kí-

vánja megismerni, ezért kiáll az írásbeli és a szóbeli vizsga lehetősége mellett, de magát a vizsgát a mindenkor

érvényes jogszabályok betartásával szervezi meg. Erről őszi felvételi tájékoztatójában (szóban és írásban is)

informálja az érdeklődőket.

9.) A magasabb évfolyamba történő lépés feltételei; ellenőrzési-értékelési formák; a beszámoltatás rendszere és

az otthoni feladatok szabályozása

A) A gimnáziumon belüli továbbhaladás feltétele az egyes évfolyamok egyes tantárgyi programjaiban

szereplő követelmények teljesítése a tanév végén legalább elégséges szinten. A tanév végi osztályzatok meg-

állapítását általában a közoktatási törvény 70. §-a szerint végezzük, az évközi tanulói teljesítményeket a tan-

tárgyi tantervekben szereplő módszerekkel és követelmények szerint az alábbi általános elvek szerint bíráljuk

el.

A tanuló minősítése

jeles (5), ha

– teljes terjedelmében ismeri a tananyagot,

– a tantárgyi követelményekben meghatározott cselekvések döntő hányadát képes eredményesen

elvégezni,

– munkáját az életkorának megfelelő önállóság jellemzi,

– bátran mer és képes kérdezni, problémákat felvetni;

jó (4), ha

– a tananyagot lényegében ismeri,

– tevékenységében, teljesítményében legfeljebb apró hiányosságok, bizonytalanságok fedezhe-

tők fel,

– kis mértékben tanári segítségre szorul;

közepes (3), ha

– ismeretei felszínesek,

– a tantárgyi követelményekben megfogalmazottakat csak részlegesen képes elvégezni,

– viszonylag összefüggő feladatokat csak tanári segítséggel képes megoldani;



elégséges (2), ha

– a tananyagra vonatkozó ismeretei jelentős mértékben hiányosak,

– a követelmények közül csak azok teljesítésére képes, melyek továbbhaladása elengedhetetlen

feltételei,

– feladatait tanári útmutatással és segítséggel is nehezen képes végrehajtani;

elégtelen (1), ha

– a fent leírtakat nem képes teljesíteni,

– a követelmények teljesítése, mérése során meg nem engedett segédeszközöket használ.

B) Ellenőrzési-értékelési formák, eszközök

a) hagyományos szóbeli és írásbeli számonkérés,

b) otthon készített, egyéni munkák, részben szakirodalmon alapuló évfolyamdolgozatok,

c) év végi vizsgák,

d) előrehozott vizsgák,

e) a rendkívüli évugratás lehetősége,

f) a magatartás és a szorgalom szöveges értékelése,

(A Németh László Gimnáziumban a tanulók magatartását és szorgalmát két-három mondatos szöveg-

gel értékeljük félévkor és a tanév végén. A szöveget az osztályfőnök előterjesztésére az osztályban

tanító tanárok fogadják el. Az értékelésnek ki kell térnie a tanulónak a munkához való viszonyára,

képességeinek és eredményeinek megfelelésére, személyiségének alakulására és az oktatás részesei-

hez való viszonyára. A minősítésnek a tanulót fejlődésben kell bemutatnia; a szövegnek informatív-

nak, a szülőt segítőnek kell lennie; minden tekintetében tisztelnie kell a formálódó gyereket vagy

ifjút.)

g) a tanulók fizikai állapotát évente két alkalommal, ősszel és tavasszal mérjük

(A felmérés a képességek területén mutatkozó hiányosságok feltárását szolgálja, s orientálja az el-

végzendő munkát, a fejlesztési irányokat. Az összehasonlítás alapja a korosztályok központi teszt-

eredményei, ill. az évek során összegyűlő saját felméréseink adatsora. A felmérés tesztjei:

- helyből távolugrás,

- Cooper-teszt,

- fekvőtámaszban karhajlítás és -nyújtás,

- hason fekvésből törzsemelés és -leengedés folyamatosan,

- hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés.)

h) szükség szerint évközi konferenciák tanári kezdeményezésre,

i) negyedévi, ill. háromnegyed évi értesítő, szaktárgyi figyelmeztető,

j) igazgatói értékelés szükség szerint,

k) osztályozás nélküli értékelés (magatartás-szorgalom, etika a 7. évfolyamon, dráma),

l) év végi bemutató néptáncból a 6. évfolyamon,

m) elismerések:

szaktanári dicséret,

osztályfőnöki dicséret,

igazgatói dicséret,

nevelőtestületi dicséret,

kitüntetések:

Princeps Artium Kitüntetés,

Gulliver-díj,

Németh László-díj,

Németh László-érem,

Rónai Béla-díj,



C/ A beszámoltatás rendszere és az otthoni feladatok szabályozása

A beszámoltatás és a számonkérés rendszere mind írásbeli, mind szóbeli formában szaktárgyanként és évfo-

lyamonként változó, de erős megkötést jelent a gimnázium vizsgarendszere (lásd ott). Általános szabály, hogy a

nevelőtestület követelményeket támaszt a tanulókkal szemben, e követelmények megvalósulását, ill. a megvaló-

sulás felé vezető feladatokat számon kéri, ellenőrzi és értékeli. A pedagógusok a tanév elején külön is ismertetik

a helyi tantervben előírt tananyagot és követelményeket, továbbá az ezek teljesítéséhez szükséges iskolai és ott-

honi munkát, feladatokat és a beszámoltatás rendszerét.

A gimnázium napi otthoni feladatokat elsősorban gyakorlási céllal ad. A hosszabb és nagyobb elmélyülést

kívánó – elsősorban alkotó jellegű – feladatok lehetőség szerint legalább egyhetes határidővel készülnek. A gim-

názium tiszteletben tartja mind a diákok és családjaik hétvégi pihenőidejét, ill. iskolai szünidejét, mind a munka-

szüneti napként szereplő állami és vallási ünnepeket, ezért ilyenkor a „meghosszabbított” szabadidő terhére az

otthoni feladatok mennyisége nem növelhető.

A tanulók értékelése és osztályozása folyamatosan történik. A szaktanárok félévenként és tantárgyanként

legalább három érdemjegyet adnak; különböző hónapokra elosztva. A szerzett érdemjegyeket kihirdetik és indo-

kolják, s az osztályozó naplóba legkésőbb a hó végén bevezetik. A kisebb terjedelmű dolgozatok szokásos javítási

ideje egy, a nagyobbaké két hét. A kijavított és értékelt dolgozatot a szaktanár véglegesen is visszaadhatja, a szülő

kérésére azonban mindenképp át kell adnia. A rendszeres munka és a folyamatos tanulás érdekében a gimnázium

nem szabályozza a napi vagy heti lehetséges dolgozatok számát, de elvárja az osztályfőnököktől, hogy figyelje-

nek az arányosságra. A gimnázium tanárai, nevelői személyes felelősséggel döntenek az osztályozás-értékelés

kérdéseiben. A nevelési konferencia rendkívül indokolt esetben megkérdőjelezheti az osztályzatot. Vitatott ese-

tekben az igazgató külön bizottság előtt tartandó osztályozó vizsgát rendelhet el az osztályzat megállapítása vé-

gett.

A 9. fejezet elemeinek megvalósulása speciálisan a Kassák Lajos Tagiskolában

Az iskolai beszámoltatás követelményei és formái

Írásbeli beszámoltatás formái

Témazáró dolgozat

Röpdolgozat

Teszt

Elemző-értekező dolgozat

Házi dolgozat

Szódolgozat

Helyi vizsga

Érettségi vizsga

Szóbeli beszámoltatás formái

Feleltetés

Kiselőadás, prezentáció

Memoriterek számonkérése

Összehasonlító képelemzés

Zenefelismerés

Helyi vizsga

Érettségi vizsga



Gyakorlati beszámoltatás

Gyakorlati bemutatás

Részletes követelmények a testnevelés, rajz és vizuális kultúra, ének-zene, fizika, kémia, biológia, földrajz,

számítástechnika, továbbá a háztartástan és életvitel tantárgyak helyi tantervében

A beszámoltatások rendje

Témazáró dolgozat: fejezetek, témakörök, anyagrészek végén

Kisebb írásbeli és szóbeli számonkérés: egy adott órai tananyag, néhány lecke után, kisebb egységek végén

A beszámoltatások korlátai

A házirend szabályozza:

Egy tanítási napon csak két egész órás vagy témazáró dolgozat íratható

A szaktanár a dolgozat időpontját köteles legalább három nappal korábban a diák tudomására hozni

Ha a szaktanár, a tanóráról öt percnél többet késik, akkor egész órás dolgozat nem íratható meg, és a diákokkal

új időpontot kell egyeztetni

Addig új egész órás vagy témazáró dolgozat nem íratható, amíg a szaktanár az előző dolgozat eredményét a

tanulókkal nem ismertette

A beszámoltatások szerepe

A tanultak mérése, rendszeres visszajelzés a diákok tanulmányi haladásáról, szoktatás a rendszeres munkára

A lényegfelismerő, kiemelő és elemzőkészség fejlesztése, kifejezőkészség javítása, problémamegoldó képes-

ség fejlesztése, önálló szövegalkotás gyakoroltatása

Manuális és fizikai képességek fejlesztése

A beszámoltatások súlya

A témazáró dolgozatok érdemjegyei meghatározó értéket képviselnek a félévi és év végi osztályzatok kiala-

kításánál

A beszámoltatások (a fentiekben felsoroltak) egyéb formái (írásbeli, szóbeli és gyakorlati) azonos súllyal

szerepelnek az osztályzat kialakításában

Helyi vizsgarendszerünk

A vizsga fajtája lehet írásbeli, szóbeli és gyakorlati. Hogy mely tantárgyaknál milyen típusú helyi vizsgát

alkalmazunk, az megtalálható a nevelési program helyi vizsgarendszer táblázatban és az egyes tantárgyak helyi

tantervében.

A vizsgák szerepe

Méri az egyes tantárgyak több évi ismereteinek elsajátítását, lezárja egyes tantárgyak, pl. természetismeret

tananyagát

Vizsgarutinhoz szoktatja a tanulókat

Tájékoztatja a szülőket, hogy hogyan képes gyermekük egy nagyobb, több tanévet átfogó tananyagból felké-

szülni, valamint hogyan képes a gyermek vizsgaszituációban teljesíteni

Feltárja, hogy melyek a diák azon képességei, amelyek erősségei vagy hiányosságai (írásbeli kifejező képesség,

szóbeli előadás vagy gyakorlati bemutatás megy-e jobban a diáknak) egy adott vizsgaszituációban. Mindez

iránymutató lehet a szülő és a diák számára a pályaválasztás esetén is.

A vizsgák rendje

A helyi vizsgatételeket a tanulók legkésőbb a tavaszi szünet kezdetéig megkapják.



A helyi vizsgákat az éves munkatervbe beillesztett írásbeli és szóbeli vizsganapokon tartjuk, általában május

végén az írásbeli vizsgát évfolyamonként azonos napon, júniusban két időpontban a szóbeli vizsgákat.

A szóbeli vizsga háromfős vizsgabizottság előtt történik, melynek tagja az elnök és a tanító szaktanár.

A vizsgáról minden esetben írásos jegyzőkönyv készül.

A vizsgák súlya

A helyi vizsga végeredménye 1/3 arányban számít bele a diák félévi vagy év végi osztályzatába.

A vizsgatantárgyból (tantárgyakból) az év végi osztályzat úgy kerül meghatározásra, hogy 1/3 arányban szá-

mít a félévi jegy, 1/3 arányban az év végi jegy és 1/3 arányban a vizsgajegy.

A vizsgajegyet az év végi bizonyítványban a megjegyzés rovatban külön is feltüntetjük.

A házi feladat

Az írásbeli és szóbeli házi feladat meghatározásának elvei:

Biztosítja a rendszeres felkészülést, az új tananyag ismétlését, a megtanultak elmélyítését, az alkalmazóképesség

fejlesztését és az önálló problémamegoldást.

Lehetőséget ad a differenciálásra.

Házi feladatot egyik óráról a következő tanórára csak az adott témakörhöz vagy az órai anyaghoz kapcsolódóan

adunk.

A nagyobb témakörökhöz kapcsolódó házi feladatot (például házi dolgozat, kiselőadás) legalább egy héttel a

munka elkészítése előtt ki kell adni.

Készségtantárgyakból (rajz és vizuális kultúra, háztartástan) házi feladatként a diák az órai munkáját köteles

befejezni.

Egy adott tanítási napon annyi szóbeli és írásbeli házi feladatot kapjon a gyerek, hogy délutáni elfoglaltságából

maximum 3 órát kelljen tanulásra fordítani.

Hosszabb szünetekre nem adunk házi feladatot, kivéve a kötelező irodalom olvasását.

Hétvégére és rövidebb szünetekre annyi házi feladatot adunk a diáknak, amennyit egyik óráról a másikra a tanítási

héten is meg tud oldani.

A modul tantárgyak beszámoltatása és értékelése

A tánc és dráma tantárgyból a diákokat szövegesen értékeljük, és bemutató keretében adnak számot tudásuk-

ról. A többi modul tantárgyból (médiaismeret, társadalomismeret, filozófia, hon- és népismeret) a tanulók rendes

év végi osztályzatot kapnak.

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési és minősítési szempontjai

Tagiskolánk kiemelt feladatnak tekinti a nevelő-oktató munkán belül a helyes viselkedés szokásainak kiala-

kítását. A magatartás és szorgalom osztályzatát a tanuló önértékelése, a diákközösség és az osztályban tanító

tanárok közösen állapítják meg. Ezen osztályzatok kritériumai a házirend mellékletében szerepelnek, és a házi-

renddel együtt minden osztályteremben olvashatók.

Az értékelés kapcsán nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az adott tanulónak van-e valamilyen szintű elis-

merése vagy elmarasztalása. Kellő tapintattal, de megfelelő eréllyel kell a mulasztások igazolását kezelni. Az

igazolatlan hiányzások, valamint a rendszeres késések is magatartási vétségnek számítanak.

Iskolánkban hagyomány, hogy a szorgalom jegy megállapításakor a maximális pedagógiai körültekintést

alkalmazzuk. Diákjaink tudását, felkészültségét mindig önmagukhoz igyekszünk mérni. Ezért a szorgalom érté-

kelésekor azt a befektetett energiát, erőt és időt igyekszünk értékelni, amelynek során a diák eljutott arra a tudás-

szintre, ahol éppen tart, egyszóval az erőfeszítést tartjuk elsődleges szempontnak.



Az osztályfőnökök a szülői értekezleteken részletesen elemzik az adott tanulócsoport magatartását és szor-

galmát. Megjelölik a leglényesebb problémákat, valamint kijelölik azt az utat, amelyen az osztálynak tovább kell

haladnia.

A tantestület fő törekvése, hogy a számok (osztályzatok és érdemjegyek) értékeket képviseljenek, elért ered-

ményeket takarjanak, az adott állapotot jelezzék.

Évente két alkalommal a nevelési konferenciákon az osztályfőnökök beszámolója után a tagiskola-vezető

összegzi és értékeli az egész iskola neveltségi és tanulmányi szintjét, és a tantestülettel együtt dönti el, hogy

melyek legyenek a következő időszak kiemelt nevelési és oktatási feladatai.

Magatartás

Példás: (5)

- az a tanuló, akinek a magatartása az iskolában és az iskolán kívül is példamutató,

- tanáraival, az iskola összes dolgozójával, társaival tisztelettudó és segítőkész,

- feladatokat önként vállal és maradéktalanul teljesíti is azokat,

- szóbeli és írásbeli elmarasztalása nincsen,

- igazolatlanul nem mulasztott,

- az iskola házirendjét betartja.

Jó: (4)

- az a diák, akinek a magatartása az iskolában és az iskolán kívül is jó,

- tanáraival és az iskola összes dolgozójával, társaival a kapcsolata rendezett,

- feladatokat esetenként önként vállal vagy felkérésre vállal és azokat teljesíti is,

- szóbeli és írásbeli elmarasztalása legfeljebb szaktanári figyelmeztető,

- igazolatlanul maximum 2 órát mulasztott,

Változó: (3)

- az a tanuló, akinek tanáraival és tanulótársaival hangneme esetenként kifogásolható,

- feladatokat csak felkérésre vállal,

- szóbeli és írásbeli elmarasztalása: szaktanári figyelmeztető, intő, osztályfőnöki figyelmeztető, intő; tagiskola-

vezetői elmarasztalása nincs (változó magatartási osztályzat tagiskola-vezetői figyelmeztetővel csak akkor

adható, ha azt a tagiskola-vezető jóváhagyta)

- max. igazolatlan mulasztása: 6 óra/félév.

Rossz: (2)

- az a diák, akinek magatartása erősen kifogásolható, a közösségnek szándékosan árt,

- gyakran szemtelen, tiszteletlen,

- társaival összeférhetetlen,

- feladatokat nem vállal,

- az iskolai élet szabályait sorozatosan megszegi,

- tagiskola-vezetői elmarasztalása is van,

- igazolatlan mulasztása meghaladja a 6 óra/félév mértéket,

- az iskola felszerelésében nagyobb értékű kárt okozott.

Szorgalom

Példás: (5)

- kitűnő, illetve jeles rendű tanuló,

- rendszeresen, megbízhatóan dolgozik és érdeklődésének megfelelően többletfeladatot is vállal (kiselőadás,

tanulmányi verseny),

- órákon figyel, aktív,



- aktív résztvevője a tanórán kívüli tevékenységeknek,

- felszerelése rendezett.

Jó: (4)

- az a tanuló, aki képességeinek megfelelően teljesít,

- az órákra rendszeresen készül,

- felszerelése rendezett,

- érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül.

Változó: (3)

- az a diák, akinek tanulmányi átlageredménye közepes,

- rendszertelenül, kihagyásokkal tanul,

- eredményei messze a képességei alatt maradnak,

- nem bukik meg egyetlen tantárgyból sem,

- felszerelése néha hiányos,

Hanyag: (2)

- az a tanuló, akinek a tanulmányi átlageredménye elégséges,

- a tanórákon passzív, érdektelen

- házi feladatait rendszeresen nem készíti el,

- valamely tantárgyból megbukott,

- megbízhatatlan, kötelességeivel nem törődik

- felszerelése gyakran hiányos

A tanulók jutalmazása és büntetése

A tanulók - arra érdemes teljesítményért - a tanév során bármikor kaphatnak szaktanári, osztályfőnöki vagy

tagiskola-vezetői dicséretet szóban vagy írásban.

Az iskola színe előtt három alkalommal kaphatnak jutalmat:

- a Kassák-hét versenyein elért eredményekért a Kassák-gálán (oklevél és könyvjutalom)

- a tanévzáró (illetve a tanévnyitó) ünnepélyen

- a ballagási ünnepélyen

A jutalmazás formái:

szaktanári dicséret (írásban vagy szóban)

osztályfőnöki dicséret (írásban vagy szóban)

tagiskola-vezetői dicséret (írásban vagy szóban)

oklevél

jutalom szabadnap közösségeknek tanulmányi kirándulásra

általános nevelőtestületi dicséret

A jutalmazás fenti formáira a nevelőtestület bármely tagja javaslatot tehet. A tagiskola-vezető a tanuló taná-

rainak és osztályfőnökének véleménye alapján dönt. A jutalmazás tényéről az iskola közösségei ünnepélyes ki-

hirdetés keretében vagy az iskolarádión keresztül szereznek tudomást. Általános nevelőtestületi dicséretben ré-

szesül az a diák, akinek tanulmányi eredménye kimagasló (legfeljebb két jó osztályzata van), magatartása példa-

mutató.



A tagiskola iskolaszékének elnöke megalapította az év tanára és az év osztálya díjat. Az év tanárát a diákok

titkos szavazással választják meg. A jó tanár kritériumait a diákönkormányzat állította össze, és az ezen tulajdon-

ságoknak legjobban megfelelő és a legtöbb szavazatot kapott pedagógus az év tanára, aki egy vándorkupát kap

egy tanévre, és a neve a kupa talapzatára kerül.

Az év osztálya címet a komplex verseny győztese nyeri el, a győztes osztály szintén egy vándorkupát kap aján-

dékba. A komplex verseny során pontozzuk az osztályok tanulmányi eredményét, a tanulmányi és sport verse-

nyeken való részvételt, a közösségi rendezvényeken való aktív részvételt, az osztályt tanító pedagógusok pedig

úgynevezett összképet értékelnek. Ebbe beletartozik a magatartás, a terem rendezettsége, a teremdekoráció. Az

ismertetett szempontokat félévenként pontozzuk, a győztes kihirdetésére a tanévzáró ünnepélyen kerül sor.

A kötelességét megszegő tanulóval szemben fegyelmező intézkedések hozhatók. Ezek történhetnek szakta-

nári, osztályfőnöki vagy tagiskola-vezetői szinten a pedagógiai szempontok gondos mérlegelésével. A fegyel-

mező intézkedések történhetnek szóban vagy írásban.

Fokozatok:

szaktanári, osztályfőnöki és tagiskola-vezetői figyelmeztetés

szaktanári, osztályfőnöki és tagiskola-vezetői intés

A súlyos magatartási vétséget elkövető tanulóval szemben fegyelmi eljárást kell lefolytatni és

fegyelmi határozatot kell hozni.

A nevelőtestület a diákokat és az osztályközösségeket félévente egyszer szóban is értékeli a félévi és év végi

nevelési konferencián, melyek időpontját az éves munkaterv tartalmazza.

10.) Hagyományaink

a) a jelenleg elterjedtnek ismertnél méltóságteljesebb, emelkedettebb iskolai ünnepélyek és megemléke-

zések,

b) Németh László sírjának évenkénti megkoszorúzása; a névadó munkásságának alapos megismertetése,

c) jelképeink: iskolai zászló, jelvény, címer, sporttrikó,

d) évkönyv,

e) őszi diáknap,

f) tavaszi tanulmányi jellegű iskolanap,

g) a végzősök búcsúztatása: szalagavató bál, ballagás, bankett,

h) ismert személyiségek meghívása,

i) nyári szakmai táborok, tavaszi tanulmányi kirándulások, külföldi tanulmányutak, cserekapcsolatok,

j) rendszeres kulturális rendezvények, öntevékeny diákprodukciók,

k) tanulói kitüntetések (lásd 9/B/m pont),

l) tanári kitüntetések, jutalmak

Rónai Béla-díj (aranygyűrű)

Vigil Artium Kitüntetés, Nevelőtestületi Kitüntetés: egyhavi alapfizetés

11.) A tankönyvek és segédletek kiválasztásának elvei

A tantárgyi tantervek – javasolt taneszközként – megemlítik, általában felsorolják mindazon tankönyve-

ket, tankönyvcsaládokat, segédkönyveket, további segédleteket, technikai eszközöket és berendezéseket,

amelyek jelenleg lehetővé teszik a tantárgyi programok elkezdését, végrehajtását. Ezek megváltoztatásáról –

a jogi előírások alapján – az illetékes munkaközösség dönthet a következő tanév előkészítése alapján indokolt

határidőig.



12.) A mindennapos testnevelés, testmozgás megszervezése

A mindennapos testnevelésnek iskolánkban 1989 óta hagyománya van. Ettől az évtől kezdődően a test-

nevelés tantárgy tanterve alapján – az 5-6. évfolyam részére – mindennapos testnevelés folyik. Törvényvál-

tozás miatt a gimnázium a mindennapos testnevelést 2012. szeptember 1-jétől a 2011. évi CXC. törvény 27.§-

a és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 141-142.§-a alapján szervezi meg.

Az órarend elkészítésekor törekszik arra, hogy a napi testnevelésórákat beépítse az órarendbe vagy ahhoz

szorosan kapcsolja.

***



Záradék

Jelen nevelési program érvényessége négy tanév. Életbe lép 2011. szeptember 1-jén, érvényes 2015. au-

gusztus 31-ig. Módosítását kezdeményezheti a nevelőtestület huszonöt százaléka, továbbá a fenntartó, az is-

kolaszék és a diákönkormányzat.

Az egybeszerkesztett program egy-egy példányát kapja, ill. őrzi a fenntartó, az igazgató és a tagiskola-

vezető, megtekinthető az iskolai könyvtárakban. A nevelési programot a szülők a szülői értekezleteken és az

igazgatói tájékoztatón ismerhetik meg. A teljes nyilvánosság érdekében a nevelési programot közzétesszük

gimnáziumunk honlapján.

A dokumentumot a két nevelőtestület 2010. szeptemberében elfogadta.

Az utolsó felülvizsgálat, módosítás dátuma: 2012. 09. 01.

Budapest, 2012. szeptember 1.

Varga Attila

igazgató

A dokumentumot a Bp. Föv. XIII. Ker. Önkormányzat Képviselő-testület Szociális, Egészségügyi és Művelődési

Bizottsága jóváhagyta.

A határozat száma:



Törzsiskola

Óra- és vizsgatáblázat

TANTÁRGY 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Anyanyelv és művelődés 4V 4V

Magyar nyelv és irodalom 3 3,5 5V 4 4V v. 6 5,5 v.7,5

Történelem 2 2V 2 3V 4 v. 6 4 v. 6

Filozófia 1,5

Etika 1 1

Latin nyelv 3 3 3V 1 1 0 v. 2 0 v. 3 0 v. 3

I. élő idegen nyelv 3 3 3 3 3 3 0 v. 3 0 v. 3

II. élő idegen nyelv 3 3 4 v. 6 3 v. 5

Matematika 4 3V 3 3 3V 3 v. 5 3 v. 5 4 v. 6

Fizika 1 1,5

V 2 2 2,5 2 v.4 0 v. 3

Kémia 1,5 2V 2 2 0 v. 3 0 v.3

Biológia 0,5 1 2 2 2V 2 v. 4 0 v.3

Földrajz 1 2,5 2 2 0 v. 2 0 v. 2

Természetismeret/környezetvédelem 2 1 2

Informatika 1 1 1 1 1 1 0 v. 2 0 v. 2

Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5

Dráma 1

Ének 2 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1

Vizuális nevelés 2 2 1 1 1 1,5 1 1

Életvitel és technika 1 1 1

Összes óraszám 24,5 24,5 27 27 30,5 30,5 24,5+ 24,5+

! A 11. évf.-on vizsgatárgy a magyar mellett egy emelt szinten tanult egzakt tárgy (matematika, fizika, ké-

mia, földrajz – biológia nem), ha ilyen nincs, akkor a matematika.

!! A tanuló választása szerint az egyik élő idegen nyelvből vizsgát kell tenni vagy 10.-ben az első vagy 11.-

ben a második nyelvből.



Az oldal tartalma (táblázat) mellékletben található.



Tanári óratáblázat

TANTÁRGY 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. Iskola összesen

Magyar nyelv

és irodalom 4 4 3 3,5 5 4 4 v. 6

5,5 v.

7,5 66 + emelt szint

Történelem 2 2 2 3 4 v. 6 4 v. 6 34 + emelt szint

Filozófia 1,5 3

Etika 1

1 1 6

Latin nyelv 3

3

3

3

3

3

1

1

1

1

0

2

0

3

0

3 44 + emelt szint

I. élő idegen nyelv 3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

3

0

3

0

3 72 + emelt szint

II. élő idegen nyelv 3

3

3

3

4

6

3

5 52 + emelt szint

Matematika 4

4

3

3

3

3

3

3

3

3

3

5

3

5

4

6 104 + emelt szint

Fizika 1

1 0,5

1

1 1

1

1 1

1

1 1,5

1

1

2

4

0

3 32 + emelt szint

Kémia 0,5 1

1 1

1

1 2 2

0

3

0

3 19 + emelt szint

Biológia 0,5 1 2 2 2 2

4

0

3 19 + emelt szint

Földrajz 1 2,5 2 2 0

2

0

2 15 + emelt szint

Természetismeret/

környezetvédelem 2 1 2 10

Informatika 1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

0

2

0

2 24+ emelt szint

Testnevelés 4

1 ú.

4

1 nt. 3 3 3 3 3 3 56

Dráma 1

1 4

Ének 2 1,5 1,5 1,5 1 1 1 1 21

Vizuális nevelés 2 2 1 1 1 1,5 1 1 21

Életvitel és technika 1

1

1

1

1

1 12

Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 1 1 1 16

Felügyelet 15 15 30



Tagiskola

Tantárgyi struktúra és óraszámok

Tantárgy 5 6 7 8 9 10 11 12

A Cs A Cs A Cs A Cs A Cs A Cs A V A V

Magyar nyelv és irodalom 2/2 - 2/2 - 4 - 4 - 4 - 4 - 4+1 (2) 4+1 (2)

Történelem - - - - 2 - 2 - 2 - 2+1 - 3+1 (2) 3+1 (2)

1. idegen nyelv 3/3 6 3/3 6 3+2 5 3+1 4 3+1 4 - - - - - -

2. idegen nyelv - - - - - - - - 3 3 3+1 3+1 3+2 3+2 3+2 3+2

Matematika 2/2 4 2/2 4 3 3 3 3 3 3 4 4 3+2 (2) 4+1 (2)

Informatika - - - - 1 1 2 2 2 2 2 2 - (3) - (3)

Természetismeret 2 2 2 2 - - - - - - - - - - - -

Fizika - - - - 2 - 1,5+

0,5 -

1,5+

0,5 - 2 - 2 (2) - (4)

Kémia - - - - 1,5+

0,5 -

1,5

+0,5 - 2 - 2 - - (3) - (3)

Biológia - - - - 1,5 - 1,5 - 0 +2 - 1,5+

0,5 - - (4) - (4)

Földünk és környeze-

tünk - - - -

1,5

+0,5 - 1,5

+0,5 - 2 - 2 - - (3) - (3)

Ének-zene 1+1 - 1+1 - 1 - 1 - 1 - 1 - - - - -

Rajz és vizuális kultúra 1 1 1 1 1 1 1 1 1 - 1 - - - - -

Technika és életvitel 1 1 1 1 1 1 1 1 - - - - - - - -

Testnevelés és sport 2,5+

0,5 3

2,5

+0,5 3 2+ 1 3 2+ 1 3 2+1 3 2+1 3 2+1 3 2 +1 3

Osztályfőnöki 1 - 1 - 1 - 1 - 1 - 1 - 1 - 1 -

Tánc és dráma 0,5 - 0,5 - - - - - - - - - - - - -

Hon és népismeret 0,5 - 0,5 - - - - - - - - - - - - -

Társadalomismeret és etika - - - - - - - - - - - - 1 - 1 -

Mozgókép és médiaismeret - - - - - - - - - - - - - - 2 -

Egészségtan - - - - 0,5 - 0,5 - - - - - - - - -

Bevezetés a filozófi-

ába - - - - - - - - - - - - - - 1 -

Művészetek - - - - - - - - - - - - 1+1 1+1 1+1 1+1

Összesen 24,5

+ 0,5 17

24,5

+ 0,5 17

29

+1 14

29

+ 1 14

31

+ 1 15

30

+ 1 13

27

+1 31

28+

1 33

Megjegyzések :

Az évfolyamoknál az "A" betűvel jelölt oszlopban az alap óraszámot adtuk meg, a "Cs" betűvel jelölt oszlopban cso-

portbontásos óraszámot. A „V” jelölt oszlopban a választható órákat.

A + jellel jelölt óraszám jól láthatóvá teszi, hogy hány órával emeltük meg a kerettanterv alapóraszámát.

A / jel a magyar, a matematika és az első id. nyelv esetében a nem szakrendszerű oktatásra fordított órakeretet jelöli.

Az óratervünkben kihasználtuk azt a lehetőséget, hogy testnevelés óraszám növelése nem emeli a diákok alapóraszámát,

ezért az összesen rovatban a maximum óraszám feletti óra a testnevelés órát jelenti.



Magyarázatok a Kassák Lajos Tagiskola tantárgyi struktúrájához és óratáblázatához

1. A magyar nyelv és irodalom, a matematika és idegen nyelv tantárgyak óraszámából heti 2-2, ill. 3 órát fordí-

tunk a nem szakrendszerű oktatásra, ebben az órakeretben gyakoroltatunk és az elsajátított kompetenciákat

igyekszünk elmélyíteni.

2. A gimnáziumban az első idegen nyelvként választható tantárgyak az angol és német nyelv, amelyet emelt óraszám-

ban tanítunk 5-9. évfolyamon. Ezzel azt a célt kívánjuk elérni, hogy iskolánk tanulói az első idegen nyelvből a 9.

osztály végére előrehozott középszintű, a nagyon tehetséges diákjaink előrehozott emelt szintű érettségit tegyenek.

Az 5-6. évfolyamon heti 3 órában nem szakrendszerű oktatás keretében a kulcskompetenciákat (beszéd, beszédértés,

írás ) fejlesztjük. Ehhez segítséget nyújtanak a Sulinova által kifejlesztett angol és német nyelvi modulok, amelyekből

minimum ötöt beillesztünk az aktuális tananyagba.

A második idegen nyelv keretében választható nyelvek: angol, német, olasz, francia és latin. A második idegen

nyelvre adott magasabb óraszámok is azt a célt szolgálják, hogy a diákok lehetőleg elsajátítsák a B2-es nyelvi szint-

nek megfelelő idegennyelv-tudást.

A gimnáziumban minden tanulónak lehetősége van arra, hogy első vagy második idegen nyelvként az angolt

elsajátítsa, valamint számos digitális tananyag teszi lehetővé az egyéni nyelvtanulást és gyakorlást is.

3. Folyamatossá tettük az informatikaoktatást 7-12. osztályig, ezzel is a szülők elégedetlenségét igyekeztünk orvosolni,

mivel az eredeti programunk szerint 7. és 8. évfolyamon nem volt informatikaoktatás. Mivel a számítástechnika már

évek óta választható és az egyik legnépszerűbb érettségi tantárgy, ezért nem fejezzük be az oktatást a 10. osztályban,

hanem választható tantárgyként a 12. osztályig tanulható. Támogatjuk a fiatalokat abban, hogy gimnáziumi tanul-

mányaik végére egy ECDL számítógépkezelői jogosítvánnyal is rendelkezzenek.

4. A természettudományos tantárgyak óraszámánál (fizika, kémia, földrajz, biológia) fontosnak tartottuk a heti

kétórás oktatást.

5. A biológia tantárgyhoz rendeltük az egészségtan modul tananyagát, ezért egészségtant nem a kerettanterv

által előírt évfolyamokon tanítunk, hanem a biológiaoktatással párhuzamosan.

6. A diákok életkori sajátosságait maximálisan figyelembe véve az 5. és 6. évfolyamon heti két órában folyik az

ének-zene, valamint a rajz és vizuális kultúra oktatása.

7. A modultantárgyakat, mint a tánc és dráma, hon- és népismeret, társadalomismeret és etika, filozófia, moz-

gókép- és médiaismeret külön tantárgyként az órarendbe beállított modulórában tanítjuk. Az évfolyamok kö-

zött azonban végeztünk óraszám-átcsoportosítást.

8. A művészetek oktatását heti két órában tartjuk megvalósíthatónak, a csoportbontást pedig úgy képzeltük el,

hogy a zene iránt érdeklődő fiatalok zenét és zenetörténetet, a képzőművészet iránt érdeklődő tanulók pedig

vizuális kultúrát és művészettörténetet választhatnak. Ezzel minden diáknak megteremtettük, hogy hatéko-

nyan fejlessze esztétikai érzékét.

9. Az új érettségi szabályzatnak megfelelően a tanulók a 10. évfolyam végén megválaszthatják, hogy a 11-12.

évfolyamon mely tantárgyakat szeretnék emelt és alapóraszámban tanulni.

10. Minden évfolyamon biztosítjuk a heti 3 testnevelésórát, mivel a szellemi és fizikai erőnlét egyensúlyát is

fontosnak tartja a tantestület. A megemelt óraszám teszi lehetővé, hogy diákjaink külső helyszínekre járjanak

órákra, ahol megtanulhatnak úszni, evezni és korcsolyázni.

11. Az osztályfőnöki órákat a 11-12. évfolyamon megtartjuk, mivel az évfolyamszintű csoportbontások miatt a

korábbi osztálykeretek a szaktantárgyi órákon felbomlanak. A felsőbb évfolyamokon az osztályfőnökök in-

kább mentori szerepet töltenek be.

12. A tagiskola alapkoncepciójához híven viszonylag sok tantárgynál megtartottuk a csoportbontást. Csoportbon-

tásban tanítjuk az idegen nyelveket, a matematikát, természetismeretet, a technika és életvitelt, a rajz és vizu-

ális kultúra tantárgyakat, az informatikát és a testnevelést. A csoportokat a tanulók tudásszintje alapján hoz-

zuk létre, ez lehetőséget nyújt a pedagógusok számára a differenciálásra. A csoportok félévenként átjárhatóak,

ez hallatlan motivációs erőt jelent a diákság körében, hiszen minden tanuló igyekszik a jobb csoportba beke-

rülni.



13. A fentiekben ismertetett programot hozzánk beiratkozó diákok szüleivel a tanulmányok megkezdése előtt

ismertetjük, és azzal egyetértő nyilatkozatot kérünk.

A Kassák Lajos Tagiskola helyi vizsgarendszere

Tantárgy 5. 6.. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és iro-

dalom

v. v. v. év.

Történelem szv. v. év.

1. idegen nyelv v. v. v. év.

2. idegen nyelv v. év?

Matematika ív

.

ív

.

ív

.

év.

Fizika ív

.

év?

Kémia ív

.

év?

Biológia v. év?

Földrajz v. év?

Természetismeret zv.

Informatika v. év?

Technika és életvitel b.

Ének - zene gyv. év?

Rajz és vizuális kul-

túra

gyv.

Testnevelés év?

v. - vizsga, mely írásbeli és szóbeli részből áll

szv. - szóbeli vizsga

ív. - írásbeli vizsga

év. - érettségi vizsga

év? - választható érettségi tantárgy b. – bemutató

A tanuló felmentését, mentesítését, osztályozó-, illetve különbözeti vizsgára bocsátását a tagiskola igaz-

gatója engedélyezi az adott osztályban tanító tanárok döntése alapján. (Ktv. 69. § (2.), (3.) bek.)

A különbözeti-, osztályozó-, illetve javítóvizsgák mindig bizottság előtt folynak.



Tagjai: elnök, kérdező tanár és szaktanár. A szaktanár - lehetőség szerint - olyan szakos, amilyen tantárgyból

az adott vizsga folyik. A bizottság tagjait a tagiskola igazgatója jelöli ki. A bizottság tagjai vezetik a jegyzőköny-

vet. A vizsgák érdemjegyeit a bizottság tagjai állapítják meg a kérdező tanár javaslata alapján. Az osztályozó

vizsgák időpontja a tanév utolsó hete, a javítóvizsgákat augusztus 21-e és 30-a között tartjuk.

Speciális nevelési feladatok

I/A melléklet: Egészségnevelési és egészségfejlesztési program

a törzsiskolában

(Készítette: Kovács Október)

1. Az egészségnevelési és egészségfejlesztési program alapjai

A Németh László Gimnázium nevelőtestülete nagy jelentőséget tulajdonít az egészségnevelésnek és

egészségfejlesztésnek. Tudatában van annak, hogy az egészségnevelés terén a családot követően az iskola a má-

sodik legjelentősebb intézmény a gyerek életében.

Alapelveinket meghatározza a személyes példamutatás, a diákok teljes személyiségének arányos, sokol-

dalú fejlesztésének igénye és az elsődleges prevenció prioritása. A WHO nemzetközileg elismert egészségdefi-

níciójából kiindulva nem elégszünk meg a betegségek megelőzésével, kiküszöbölésével, hanem programunk a

harmonikus lelki állapotot, a kiegyensúlyozott közösségi kapcsolatokat is szem előtt tartja.

1.1. A program jogszabályi háttere

a 2003. évi LXI. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 48. § (3) bekezdése

a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormány-

rendelet

a 96/2000. (XII.11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás vissza-

szorítására”

az 1036/2003. (IV.12.) Kormányhatározat a 96/2000. Országgyűlési határozat rövid- és középtávú célja-

inak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról

a 46/2003. sz. (IV.16.) Országgyűlési határozat az Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjá-

ról

a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

szóló 1999. évi XLII. törvény

az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 38. § (1) és (2) bekezdése

az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete

a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését

szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM

rendelet

a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1997. évi XXXI. törvény



1.2. Az iskola helyzete

1.2.1. Erősségek

Az iskola épületének és környékének egyik erőssége maga a zöldövezeti környezet: az erről szóló részleteket

a környezeti nevelési program tartalmazza.

Erősségünk az is, hogy az iskola tanárai nyitottak, sőt többek kimondottan elkötelezettek az egészségnevelés

iránt. Néhányan e téren továbbképzésben is részt vettek. Nem elhanyagolandóak az egészségnevelés terén már

létező hagyományaink: kortárssegítők, elsősegélynyújtók, egészségnap, egészségvédelmi konferenciák, népszerű

sportrendezvények, rendkívüli szülői értekezletek, szülőknek szóló prevenciós rendezvények.

A tanárok egy része rendszeresen sportol a diákokkal.

Több éve kidolgozott drogstratégiánk van. A nevelőtestület rendkívüli értekezleteken foglalkozik az aktuális

egészségnevelési problémákkal. A dohányzás, az alkohol- és drogfogyasztás kérdésében nevelőtestületi állásfog-

lalás született, amit a diákokkal és a szülőkkel is megismertettünk.

A diákok körében számos vöröskeresztes aktivistánk, elsősegélynyújtónk, önkéntes véradónk és véradás-

szervezőnk van.

1.2.2. Gyengeségek

Még mindig nem mondhatjuk el, hogy az egészségnevelésben jártas, továbbképzésen részt vett pedagógus

kollégák száma megfelelő lenne.

A tanárok és a technikai dolgozók között is akadnak dohányosok.

Mivel iskolánkban hagyományosan magas a követelmény, és maguk a diákok is teljesítményorientáltak, így

kevesebb időt tudnak szánni a rekreációs tevékenységre. Az is nehezíti a helyzetünket, hogy épületünkben csak

kis számban találhatóak szabadidős tevékenységre alkalmas közösségi terek.

Akadozik az iskola mellékhelységeiben a WC-papír és szappan folyamatos biztosítása, ennek költségét a

diákoknak kell fedezniük.

Az iskola nem rendelkezik iskolapszichológussal, pedig az a kamaszkori lelki gondokkal küzdő diákok, és a

nekik segíteni kívánó pedagógusok számára jelentős segítség lenne.

1.2.3. Lehetőségek

Az épület mellett tágas sportudvar, teniszpálya és tanuszoda található. Jól felszerelt tornatermünkön kívül

egy kisebb kondicionáló terem is a diákok és a dolgozók rendelkezésére áll sportolási célokra. Gyakorlatilag

minden diákunk számára (beleértve a testnevelésből teljesen vagy részlegesen felmentetteket is) lehetőség nyílik

a mindennapos testmozgásra.

A diákok számára a tanítás után és az óraközi szünetekben tanári felügyelet melletti kultúrált időtöltésként

közösségi játéklehetőségeket biztosítunk (asztalifoci, pingpong, társasjátékok).

Az épületben a szaktantermek audiovizuális eszközökkel (írásvetítő, számítógép, videólejátszó) megfele-

lően el vannak látva, rendelkezésre áll hordozható Teach Cam flexibilis kamera, projektor, kazettás magnó és CD

lejátszó, és igény szerint az aulában, a kondicionáló teremben, az auditóriumban vagy a számítógépteremben is

tarthatók foglalkozások. Ezen felül jól felszerelt szakszertárakkal és laboratóriumokkal rendelkezünk.

1.2.4. Veszélyek

Egészségvédelmi szempontból a legfőbb veszélyforrást a Béke utca – Gyöngyösi utca kereszteződése

jelenti, ahol sajnos már több diákunk is balesetet szenvedett. Sokak (tanárok is!) esetében nem elhanyagolandó

tényező az iskolába jutás hosszú időtartama (esetenként több átszállással), ami egyfelől stresszt vált ki, másfelől

a rekreációra szánt időt rövidíti meg.

A tanulóink jelentős része – minden bizonnyal a városi levegő szennyezettsége miatt is – valamilyen aller-

giában szenved: leggyakoribb az emiatti felső légúti megbetegedés. Hasonlóképpen magas a mozgásszervi prob-

lémával vagy látászavarral küszködő gyerek is.



A XIII. kerület drogfertőzöttsége erős. Több helyen is könnyű hozzájutni tiltott drogokhoz.

Sajnos arra is több példa akadt az utóbbi időben, hogy diákjainkat a környéken atrocitások érték, zaklatták,

tettleg bántalmazták.



1.3. Erőforrások

1.3.1. Személyi erőforrások

Fontos leszögezni, hogy a személyi erőforrást az iskolában dolgozók összessége alkotja, hiszen az egészség-

nevelés és -fejlesztés minden pedagógus feladata, és folyamatában közvetlen vagy közvetett módon valamennyi

technikai dolgozó, sőt még a büfés is részt vesz.

Hasonlóan nagy jelentőségű a technikai személyzet munkája, akik a belső és külső környezet higiéniájának

és tisztaságának fenntartását biztosítják, munkájukkal példaként szolgálnak a diákság számára.

Az iskolában hetente két napon iskolaorvos és védőnő dolgozik, akik elvégzik a diákság egészségi állapotá-

nak felmérését, a szükséges szűrővizsgálatokat, védőoltásokat.

Az iskola tantestületében szabadidő-szervező, könyvtáros, úszómester, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős,

drogmegelőzési koordinátor és vöröskeresztes tanárelnök is van.

1.3.2. Anyagi erőforrások

A pénzbeni erőforrásokat javarészt az iskolafenntartó biztosítja, ezt kiegészíti az iskola dolgozói által pályá-

zatokon szerzett pénz (táborozásra, taneszköz-vásárlásra, anyagbeszerzésre), az alapítványtól nyert támogatás

(eszközök vásárlására, diákjaink az iskolán kívüli programokon, vidéki versenyeken való részvételének finanszí-

rozására rászorultsági alapon), és külső szponzoroktól kapott alkalmi támogatás. A nem pénzbeni anyagi erőfor-

rások között számos magánszemélyt, egyesületet és céget említhetünk, amelyek tárgyi adományaikkal (laborató-

riumi anyagok és eszközök, szakkönyvek, szemléltető és egyéb taneszközök, iskolabútorok stb.) járulnak hozzá

az iskola pedagógiai programjának, s benne az egészségnevelési célok megvalósulásához.

2. A Németh László Gimnázium egészségnevelési és egészségfejlesztési céljai

2.1. Alapvető célok és szempontok

Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

Az értékek ismerete

Az egészségmegőrzés fontosságának tudatosítása és módszereinek elsajátítása

2.2. Speciális célok és szempontok

A következő területeken szerezzen mély és alapos elméleti ismereteket, valamint legyen képes és törekedjen

azok gyakorlati alkalmazására és kommunikációban való felhasználására:

(Minden egyes megfogalmazott cél mögött zárójelben azon tartárgyakat láthatjuk megnevezve, amelyektől

elsősorban várjuk az adott cél megvalósulását.)

Az egészséges testtartás, a rendszeres testmozgás fontossága (biológia és egészségnevelés, testnevelés)

Egészséges táplálkozás (biológia és egészségnevelés, életvitel)

Öltözködés és egészség kapcsolata (biológia és egészségnevelés, osztályfőnöki óra, testnevelés)

Higiénia (biológia és egészségnevelés, életvitel, osztályfőnöki óra, testnevelés)

Önismeret, lelki egészség (biológia és egészségnevelés, dráma, etika, életvitel, ének-zene, környezetvéd-

elem, magyar nyelv és irodalom, testnevelés, vizuális nevelés)

A betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat, a gyógyítást segítő magatartás (biológia és egészség-

védelem, életvitel, testnevelés)



A közösség, a barátság, a párkapcsolatok, a harmonikus családi élet szerepe az egészség megőrzésében

(etika, osztályfőnöki óra)

Szexualitás és egészség kapcsolata, családtervezés (biológia és egészségnevelés, osztályfőnöki óra)

A személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete (életvitel, osztályfőnöki óra)

Stresszhelyzetek felismerése és kezelése (életvitel, osztályfőnöki óra)

A tanulás technikája és az idővel való gazdálkodás (életvitel, osztályfőnöki óra)

A tanulási környezet alakítása (életvitel, osztályfőnöki óra)

A szabadidő aktív eltöltése, rekreáció, megfelelő mennyiségű pihenés (biológia és egészségnevelés, föld-

rajz, életvitel, osztályfőnöki óra, testnevelés)

Balesetvédelem (biológia és egészségnevelés, életvitel, fizika, kémia, osztályfőnöki óra, testnevelés)

Kockázatvállalás és határai (etika, életvitel, osztályfőnöki óra)

Egészségkárosító magatartásformák, szenvedélybetegségek veszélyei és elkerülése (biológia és egészség-

nevelés, életvitel, osztályfőnöki óra, testnevelés)

A természethez való viszony (biológia és egészségnevelés, életvitel, ének-zene, környezetvédelem, ma-

gyar nyelv és irodalom, történelem, vizuális nevelés)

Az egészségünket veszélyeztető környezeti hatások jelentősége; az egészséges és biztonságos környezet

kialakítása (biológia és egészségnevelés, életvitel, fizika, földrajz, kémia, osztályfőnöki óra, testnevelés)

Döntésképesség, döntési felelősség (etika, életvitel, osztályfőnöki óra)

Egészség és etika kapcsolata (biológia és egészségnevelés, etika, életvitel)

A segítő attitűd (etika, osztályfőnöki óra, testnevelés)

Fogyatékkal élők, hátrányos helyzetűek elfogadása segítése és integrációja (etika, osztályfőnöki óra, test-

nevelés)

Önképzés (minden tantárgy)

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

3.1. Tanórai foglalkozások

3.1.1. Hagyományos tanórai foglalkozások

Pedagógiai programunk a testnevelés tantárgy számára minden évfolyamon az oktatási törvényben előírt

órakereteket meghaladó óraszámot biztosít. Az 5-6. osztályban minden napra jut kötelező testmozgás: a hét négy

napjára testnevelés, az ötödikre pedig úszás- (5. osztály) illetve néptáncóra (6. osztály). A 6. osztályban kéthe-

tenként egy órát szánunk az egészségnevelés önálló keretek között történő oktatására. Ez után a 9-10. osztályban

az „Ember és egészség” témakör alapos feldolgozása révén a biológia tantárgy ad nagy lehetőséget az egészség-

nevelési és egészségfejlesztési célok elérésére. Ezen túlmenően minden tantárgy minden óráján az adott témához

hozzárendeljük a megfelelő egészségnevelési vonatkozású aktuális problémákat. Az idegen nyelvi órák fordítási

és társalgási feladatokon keresztül, az etika- és drámaórák szituációjátékok, viselkedés-analízisek, és más gya-

korlatok során számos egészségvédelmi témát érinthetnek.

3.1.2. Nem hagyományos szervezésű tanórák

A tanév során lehetőség nyílik arra, hogy nem hagyományos szervezésű tanórákon sajátítsanak el a gyerekek

ismereteket, pl. tanulmányi kirándulásokon, erdei iskolában, intézmény- és múzeumlátogatás, vagy terepgyakor-

lat alkalmával. A terepi foglalkozások elsősorban a biológia és a földrajz tantárgyhoz kapcsolódóan szervezhe-

tőek. Az erdei iskola szervezése nyolcadik osztályban kívánatos. Az intézmények látogatására és tanulmányi



kirándulásokra kiválóan alkalmasak hagyományos szombati kirándulásaink, de óracserével akár hétköznap is

megvalósíthatók, több óra összevonásával.

Meghívott előadó esetén akár az osztályfőnöki, vagy bármelyik szakóra felhasználható az érintett tanárral

történő megfelelő egyeztetést követően.

Egészségnap keretein belül szervezett tömbösített osztályfőnöki órákat tartunk külső előadók közreműködé-

sével a 7-8. évfolyam számára

3.2. Tanórán kívüli foglalkozások

Szakkörök, pl. biológia-szakkör a 7-9. évfolyamnak, vagy igény szerint specializációs foglalkozás a 11-

12. évfolyamosoknak

Táborok, pl. nyári osztálytáborok, szaktábor a hagyományos csongrádi táborozás alkalmával, esetleg spe-

ciális szerveződésű táborok, pl. életmódtábor

Szombati kirándulások az 5-6. évfolyam számára

Esetleg a hagyományos őszi csillagtúra is felhasználható erre a célra

Intézmény-, illetve múzeumlátogatás órai, vagy szakköri kereteken belül

Előadásokon, konferenciákon (pl. hagyományos egészségvédelmi konferenciánk) való részvétel

DSK, sportversenyek és egyéb sportrendezvények (pl. 24 órás kosárlabda, iskolai sportnap)

4. Az egészségnevelés és egészségfejlesztés eszközei, módszerei

4.1. Taneszközök

A taneszközök nem különböznek a többi tantárgyban használt eszközöktől: demonstrációs eszközök, tan-

könyvek, szakkönyvek, videók, CD-k, szóróanyagok, folyóiratok, internetes szakirodalom).

4.2. A helyi kommunikáció eszközei

Faliújságok, vitrinek, plakátok

Iskolanapi programok (meghívott, illetve iskolán belüli előadók, vetélkedők, filmvetítés stb.)

Évkönyv

Előadások

Akciók (pl. a kihívás napja)

Könyvtár, számítógépek

4.3. Módszerek

4.3.1. A tanítási munka során alkalmazott módszerek

Az egészségnevelés módszereiként alkalmazható bármi, amit más területeken is alkalmazunk. Kiemelt sze-

repet kapnak az érzékenyítő, és az interaktív módszerek, pl. megemlékezés bizonyos jeles napokról (betegek

világnapja, AIDS-világnap stb.) szituáció-játékok, egészségvédelmi témájú rádió- televízióhírek és újságcikkek

feldolgozása, interjúk és riportok készítése, állapotfelmérések készítése, illetve értékelése stb.

4.3.2. A tanítási munkán kívül eső módszerek



A személyes beszélgetéseknek, tanácsadásnak mind a tanárok, mind a technikai dolgozók részéről fontos

szerepe van.

Az iskolai büfé kínálatával és állapotával szervesen integrálódik az egészségnevelés folyamatába. Ennek

érdekében az igazgató folyamatos párbeszédet folytat a büféssel, és személyesen ellenőrzi a kitűzött célok meg-

valósulását.

4.3.3. Egyéb tanulói tevékenységformák

Az iskola támogatja és szorgalmazza a diákok alábbi, az egészség megőrzésére és fejlesztésére irányuló ön-

álló tevékenységformáit:

Tanulmányi versenyek (pl. Környezet- és egészségvédelmi, elsősegélynyújtó, egészségnevelési, kataszt-

rófavédelmi, TIT, OKTV, házi versenyek)

Pályázatok (pl. Természet–Tudomány Diákpályázat)

TDK kutatómunka és konferenciák

Egyéni kutatómunkák

Házi dolgozatok

5. Iskolai környezet

5.1. Az iskola épülete

Az iskola épületéről részletesen a környezeti nevelési program számol be. Az épületben nagy felületű

ablakok és üvegfalak biztosítják a természetes megvilágítást. A folyosók és közösségi terek mesterséges megvi-

lágítása is megfelelő. A folyosók szellőztetése nehezen megoldható. A nyílászárók mérete és elhelyezkedése

lehetővé teszi a kényelmes és balesetmentes közlekedést.

A kondicionáló terem, a konyha, az étkező és a mellékhelyiségek felújítás előtt állnak.

5.2. A tantermek és berendezésük

A nagy felületű ablakok lehetővé teszik a tantermek megfelelő szellőztetését és természetes megvilágítá-

sát. A tantermek mesterséges megvilágítása korszerű, minden teremben külön táblavilágítás is van. Az audiovi-

zuális eszközök használatakor az ablakokat a kellő mértékben és gyorsan el tudjuk sötétíteni.

A padok és a székek megfelelnek a korosztály testi adottságainak. A székek elősegítik a helyes testtartás

kialakulását. A laboratóriumokban az ülőkék állítható magasságúak, a mindenkori gyakorlati munka helyes test-

tartásban történő végzéséhez igazíthatóak.

A laboratóriumi baleset- és tűzvédelmi, valamint egészségvédelmi szabályoknak megfelelő szellőzési és

menekülési útvonalak biztosítottak. A helyiségek és a vegyszerek veszélyességét jelző táblák és piktogramok a

vegyszereken, a vegyszerszekrényeken és a nyílászárókon jól láthatóan el vannak helyezve.

Az ülésrend kialakításánál figyelembe vesszük a tanulók egyéni testi adottságait és részképesség-zavarait.

A számítógéptermekben a bútorzat nem teszi lehetővé a tanulók magasságához és egyéb testi adottságai-

hoz történő igazodást.

6. Kapcsolatrendszer



Az egészségnevelés hatékonyságának fokozása érdekében intenzív és gyümölcsöző kapcsolatot ápolunk az

alábbi társadalmi szervezetekkel és intézményekkel:

Iskolaszék

Szülői Munkaközösség

Diákönkormányzat

XIII. Kerületi Önkormányzat

XIII. Kerületi Gyermekjóléti Szolgálat

XIII. Kerületi Pedagógiai Kabinet

XIII. Kerületi Rendőrkapitányság

XIII. Kerületi Kábítószerügyi Egyeztető Fórum

József Attila Művelődési Központ

Iránytű Ifjúsági Iroda

Családok Szövetsége a Világ Békéjéért és Egységéért

BOKA Alapítvány

ÁNTSZ

7. Minőségfejlesztés

Iskolánkban az igazgatóhelyettes vezetésével külön minőségbiztosítási munkacsoport működik. Tevékeny-

ségüket adaptálni kell az egészségnevelési folyamatokra is.

8. Pedagógus továbbképzés

A pedagógus továbbképzési programunk az egészségnevelés terén történő továbbképzéseket is támogat, sőt

szorgalmaz.

9. A közeljövőben megvalósítandó tervek és célok

Egészségfejlesztő munkacsoport létrehozása

A személyes példamutatás fokozása az iskola dolgozói és diákjai körében

Témahét, vagy témanap bevezetése

Önképzőkör (a Németh László Tudományos Diákkörhöz kapcsolódóan)

Kiállítások szervezése

Az egészségnevelés erőteljesebb megjelenése az iskolán belüli kommunikációs csatornákon (iskolarádió,

iskolaújságok, évkönyv)

Megjelenni a kerületi médiában

Nyitás a lakókörnyezet, és a kerület más intézményei felé (közös akciók, programokon való részvétel stb.)

A tanárok és a technikai dolgozók belső továbbképzése.

Rizikócsoportok feltérképezése és specifikus kezelése

Az iskola akadálymentessé tétele

Szabadidős tevékenységre alkalmas közösségi terek kialakítása az iskolaépületben

A napi iskolai felszerelés súlyának csökkentése

A WC-papír és a szappan folyamatos pótlásának biztosítása a mellékhelyiségekben



Az egészségnevelési témájú továbbképzést végzett tanárok számának növelése

Részmunkaidős iskolapszichológus alkalmazása

10. Ajánlott szakirodalom

Minden egészségnevelés iránt elkötelezett kollégának javasoljuk az alábbi szakirodalmak tanulmányozását

és alkalmazását:

Nemzeti Stratégia a kábítószer-probléma visszaszorítására (www.om.hu)

Egészség Évtizedének Johan Béla Programja (www.eszcsm.hu)

Nemzeti AIDS-stratégia

Egészségvédelem az oktatásban (Anonymus kiadó, 1999)

Addiktológia, Élet és Tudomány

Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről. (GYISM)

I/B melléklet: A tagiskola egészségnevelési koncepciója

(Készítette: Szűcs Attila)

Egészségnevelési programunk célja

A gimnáziumi tanulmányai alatt a diák szerezzen képességeket, jártasságokat saját testi és lelki egészsé-

gének megőrzésére. Tanulja meg szabadidejének hasznos eltöltését, helyes arányt kialakítva a munka és az azt

követő rekreációs tevékenységek között, ezzel hosszútávon fenntartva szellemi és fizikai teljesítőképességét.

Nevelési és oktatási módszereink

Feladatunk megoldásához összekapcsoltuk a különböző tantárgyak azon részeit, amelyek eleget tesznek

a címben foglaltaknak. Így a programban a következő tantárgyak és szervezetek vesznek részt:

Biológia

Testnevelés

Háztartástan

Iskola orvosi szolgálat

Iskolapszichológus

Iskolai szociális munkás

Osztályfőnöki órák



Az egészségnevelési tantervünk tartalmazza

A tanulók fizikai állapotának felmérését

A mindennapos testnevelés megszervezését

Tanulószobai foglalkozások játékos mozgásigényének kielégítését

Testi és lelki prevenciós foglalkozásokat

Helyes táplálkozási szokások kialakítását

Szexualitás, párkapcsolatok témakörét

Az iskolai orvosi vizsgálatok rendszerét

Az egészségnevelési koncepció kialakításánál figyelembe vettük prof. dr. Simon Tamás által összeállított

szempontsort, amely az egészségnevelés témakörét tizenkét pontban foglalta össze. Ezek azok a mai korszellem-

nek megfelelő problémák, amire nekünk tanároknak is fel kell készülnünk, megelőzéssel, átfogó stratégiák kiépí-

tésével, technikák begyakorlásával, amelyekkel a kialakulóban lévő, vagy már kialakult problémákat kezelni tud-

juk.

Szempontsor:

1. Dohányzás

2. Alkoholfogyasztás

3. Kábítószer-fogyasztás

4. Egyéni környezettisztelet, környezetvédelem

5. Szexualitás

6. Több mozgás

7. Stressztűrés, stresszkezelés

8. Egészséges táplálkozás

9. Személyi higiéné

10. Baleset megelőzés

11. Időben orvoshoz fordulás

12. Egészségüggyel való együttműködés

Egyes tantárgyakban található egészségnevelési tananyag

Biológia tantárgy

Feladata feltárni az emberi test életfolyamatait, különös tekintettel a keringés, légzés, mozgás szervrend-

szerekre ezzel megteremti a kapcsolatot a testnevelés tantárggyal. Az emésztő szervrendszer megtanításával meg-

alapozza az elméleti szaktudást a háztartástan tantárgynak, amely tanulóink helyes táplálkozási szokásainak ki-

alakítását tűzte ki célul.

A tantárgynak fontos szerepe van a nemi nevelésben, az ember szaporodásának biológiai alapjainak meg-

tanításában. Ezzel lehetővé válik a nyílt és őszinte beszélgetés az iskola szociális munkatársával, az iskola

pszichológussal, az iskolaorvossal ás a védőnővel. Mindez segítséget nyújthat a normális párkapcsolatok kiala-

kításában és az egészséges nemi élet folytatásában.

Követelmények

A tanuló ismerje:



Az ember szervrendszereinek felépítését, különös tekintettel a mozgás, légzés, keringés

szervrendszerekre és a nemi szervkészülékre

Használja és ismerje a szakkifejezéseket

A tanuló értse:

A felsorolt szervrendszerek működését

A szerkezet és működés közötti összefüggést

A tantárgy egészségneveléshez kapcsolódó tananyaga

1. Bevezetés az anatómia-élettan tárgykörébe, az emberi test felépítése, fő síkjai, irányai.

2. Mozgásrendszer

Csontvázrendszer:

- A csontok kémiai, fizikai, élettani jellemzése

- A csontok járulékos részei és összeköttetései

- A végtagok csontjai és összeköttetései

- A törzs csontjai és összeköttetései

- A fej csontjai és összeköttetései

Izomtan:

- A vázizmok kémiai, fizikai és élettani jellemzése

- Végtagok izomzata

- Törzs izmai

- Fej és nyak izmai

3. Keringési rendszer:

- A szív felépítése

- A szív szabályozása

- A vérerek általános jellemzése

- Kis vérkör

- Nagy vérkör

- Vér szövettana

- Perifériás keringés

- Nyirokrendszer

4. Légzőrendszer:

- A légzőrendszer felépítése

- A légzés folyamata, szabályozása

5. Emésztőrendszer:



- Tápanyagok jellemzése

- A szájnyílás, szájüreg, garat, nyelőcső jellemzése

- A gyomor

- Vékonybelek

- Máj, hasnyálmirigy

- Vastagbelek, hashártya

- Az anyagcsere szabályozása

6. Nemi szervek:

- A férfi nemi szervek

- A női nemi szervek

- Hormonális szabályozás, megtermékenyülés, terhesség

7. Egészségügyi ismeretek:

A mindennapok egészségügyi ismeretei, elsősegélynyújtás, az orvosi

ellátás igénybevétele. Rizikófaktorok, civilizációs ártalmak. Szenvedélybe-

tegségek. Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás és terhes-

gondozás. Környezet-egészségtan, környezet-higiéné. A lelki egészség.

Testnevelés tantárgy

A tantárgy keretében meg kell valósítanunk a napi szinten a gyerekek mozgásigényének kielégítését. Le-

hetőséget kell teremteni a szabadidős mozgástevékenységek művelésére, ezzel elősegítve a mindennapos test-

mozgás lehetőségét.

A mozgásanyagába be kell építeni a gyógytestnevelés mozgáskultúrájából azon elemeket, amelyek hoz-

zájárulnak az egészséges testtartás kialakításához és annak megtartásához. Rendszeresen ellenőrizni kell a tanu-

lók fizikai állapotának változását és lehetőséget teremteni tanulóinknak arra, hogy saját fizikai képességeiket

fejlesszék.

A mindennapos testnevelés

A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő

testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52§ (9-10), valamint az 53§(9) bekezdéseiben

foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI. 17.) Korm. rendelet keretei között.

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének

elősegítése a testmozgás eszközeivel.

A törvényi szabályozás értelmében iskolánk a következő módon oldja meg a mindennapos testmozgást:

A kötelező testnevelés órák száma: heti 3 óra.

Hetente 4 délután edzéseket tartunk ISK keretében, melyre minden tanulót szívesen látunk (röplabda, labda-

rúgás, floorball, kézilabda sportágakban)

A tanulók könnyű fizikai aktivitást végezhetnek az udvaron, naponta 2x a 15 perces szünetekben. (például:

kosárra dobás, labdarúgás, röplabdázás)

A tanítás után a tanulók -saját felelősségükre- használhatják az udvari sportpályákat, sporteszközöket, amit a

portáról kölcsönözhetnek.



Tervezzük a sportfoglalkozások számának növelését, rendszeres házibajnokságok megszervezésével.

Negyedévente játékos erő-és ügyességi versenyeket szeretnénk tartani az udvaron, közvetlenül a tanítás

befejezése után.

Egészségi és környezeti nevelés a szabadidős tevékenységek keretében

Számos területen igyekszünk a tanulókat és a tanárokat a testkultúra eszközeivel formálni és kialakítani

bennük az igényt, hogy ez a tevékenység minél inkább életmódjuk szerves része legyen.

A tanulmányi kirándulások, erdei iskola, nyári és téli táborok lehetőséget teremtenek az egészségi és kör-

nyezeti nevelés céljainak megvalósításához.

A Kassák-nap népszerű rendezvénye a tanár-diák mérkőzés, a különböző meghívott érdekes sportágak

bemutatói, amelyek keretében tanulóink új sportágakat próbálhatnak ki és kedvelhetnek meg.

Az iskola tanárai is példamutató magatartást mutatnak a diákoknak heti rendszeres szabadidős sportjuk-

kal. Minden pénteken tanár-diák futballmérkőzést tartanak az udvaron, rendszeresen van női torna, kosárlabda és

tollas.

Iskolán kívüli testnevelés

Iskolánkban diákjainkkal több szabadidős sportot ismertetünk meg. Célunk, hogy későbbi hétköznapi éle-

tük során kiválaszthassák a számukra legmegfelelőbb rekreációs tevékenységet.

A külső helyszínen tartott testnevelés órákra azért is szükség van, mivel az intézmény csak egy tornate-

remmel rendelkezik és így tudjuk biztosítani valamennyi diákunk számára, hogy a 45 perces tornaórákat a tanulók

aktív mozgással töltsék el.

Ezek a következők:

Úszás

Küzdősport alapismeretek

Fitness

1-2 órás kerékpártúrák

Gyalogtúrák

Barlangtúrák

Lovastáborok

Korcsolya

Kenuoktatás

Evezésoktatás

A különböző tevékenységek évfolyam szintű bontása, iskolánk testnevelés helyi tantervében található.

Ezen sportágak kipróbálása, oktatása nem könnyű. Szerencsére az Önkormányzat sportosztálya, a kerület

sportegyesületeivel közösen, fontos feladatának tartja a minél szélesebb körű képzés megszervezését.

Így tudunk órarendbe beállított testnevelés órákat külső helyszínen megtartani, ahol szakemberek oktatják

tanulóinkat.

Ezeket az ismereteket fejlesztjük tovább nyáron, az iskola által szervezett táborokban:

Gyalogos vándortábor

Lovastábor

Vízitábor

Télen a sítábor



Mindezek a szabadidős sportok, tantervünk anyagával teljes összhangban állnak, és egymásra épülve fejlesz-

tik és kiegészítik egymást.

A tanulók fizikai állapotát felmérő képességtesztek

/5-12. évfolyamokra ajánlás/

1) 2000 méteres síkfutás - a cardiovasculáris és cardiopulmonáris rendszer vizsgálata, illetve e szervrendsze-

rek állapotának mérésére szolgál.

2.) Súlypontemelkedés - a lábizmok robbanékonyságának vizsgálata

3.) 30 méteres futás - a futógyorsaság és koordinációs képességek vizsgálata ciklikus mozgás

közben

4.) Medicinlabda vetés hátra pároskarral, növekvő labdatömeggel.

5.) Fekvőtámaszban karhajlítás nyújtás - a felsőtest izomerejét és a test relatív erejét méri.

Ezeket a teljesítményeket nem osztályozzuk, hanem MEGFELELT - NEM FELELT MEG értékelést kapnának

tanulóink.

Ezeket a méréseket évenként két alkalommal végezzük el. Az őszi iskolakezdés idején, illetve nyár elején.

Az eredményekről a diákok és a szülők is tájékoztatást kapnak. A nyolc év során mérhetővé válik tanulóink

fizikai fejlődése. Mindegyik gyakorlathoz az életkornak megfelelő teljesítményhatárokat rendelünk, melyet csa-

tolunk mellékletben a koncepciónkhoz. Ezt a táblázatot iskolánkban 4 éve már használjuk. Ez, az Oktatási Mi-

nisztérium által javasolt Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című, 2000. évben

kiadott melléklet.

A mérések eredményeként életmód vezetési tanácsokat tudunk adni az arra igénytartóknak.

Háztartástan

Egészségnevelési koncepció a háztartástan és életvitel tantárgy keretében az V-VII. évfolyam tananyagába

szervesen illeszkedik. A helyes táplálkozásra az egészség megőrzését elősegítő preventív gondolkodásra ne-

vel mind elméletben, mind a gyakorlat szintjén.

Törekszünk az életkori sajátosságoknak megfelelő korszerű táplálkozási szokások kialakítására, egészséges

táplálékok megismertetésére, tanulóinkon keresztül a családjukkal is.

Gyakorlati feladat az étrendkészítés, ételkészítés, kóstolás az ételek tápanyag vitamintartalmának vizsgálata.

Foglalkozunk gyógynövények megismerésével, fűszerekkel és a bioháztartás kellékeivel, a vegyszermentes

tartósítási eljárásokkal.

Folyóiratok és szaklapok cikkeinek feldolgozásával betekintést adunk a biotechnológia, génmanipulációs

élelmiszerek és a „E”-jelű termékek világába.

A biológia és kémia órákon tanult elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására van lehetőség.

Fontos része a tananyagnak az elsősegélynyújtás elméleti és gyakorlati oktatása.

A helytelen életmódból és táplálkozásból adódó betegségek megismertetése, valamint a prevenció lehetősé-

geinek feltárása.

Kapcsolattartás az iskolaorvossal és védőnővel.



Rendszeres orvosi vizsgálatok elvégzése, szűrés, ha szükséges szakorvoshoz utalás.

Felvilágosító beszélgetéseket tart a védőnő a VI. évf-on tanulóinknak: mentálhigiéné, serdülőkór problémái-

ról.

Az V. évf. részére minden ismeretterjesztő beszélgetés a helyes táplálkozásról.

A XI. évf. lány tanulóinak a rákszűrésekkel kapcsolatos információk

megbeszélése videofilm segítségével, majd beszélgetés a védőnővel.

Igény szerint az osztályfőnök is kérhet segítséget egészségügyi téma kapcsán az iskolaorvostól és védőnőtől.

Testi-lelki egészségnevelés

Az egészség a testi és ugyanúgy a lelki élet egységét, harmóniáját jelenti. Fontos, hogy a gyerekek önma-

gukkal és társas környezetükkel is egyensúlyban éljenek. A fiatalok idejük nagy részét az iskolában töltik, ez az

a hely, ahol pszichés, szociális problémáikra választ kell adnunk. Elsősorban a személyességet kell megteremte-

nünk.

Az intézményben iskolai szociális munkás és iskolapszichológus dolgozik. A szakképzett segítők jelen-

létükkel válnak elérhetővé a hozzájuk forduló tanulók számára. A szociális munkás maga is végez tanácsadást,

egyéni esetkezelést, a pszichológus felé is közvetít klienseket.

Az V. és VI. évfolyamban órarendbe iktatott tanulás-technika órákat tart. A foglalkozásokon: a koncent-

ráció és emlékezet fejlesztő gyakorlatokat, beszédkészséget, gondolkodást fejlesztő gyakorlatokat, problémameg-

oldó, témafeldolgozó technikákat sajátítanak el a gyerekek játékos feladatokon keresztül. Ez a kiscsoportos fog-

lalkozás jótékonyan hat az osztályközösségre, a csoporton belüli személyes kapcsolatokra, facilitálja az együtt

dolgozás-tanuláshoz szükséges készségeket, személyiségjellemzőket. A gyakorlatok jellege pedig lehetővé teszi

a személyiség-zavaros, részképesség-zavaros, viselkedészavaros gyerekek viszonylag korai kiszűrését. Ha a szo-

ciális munkás ilyet észlel, akkor egy team-megbeszélésen konzultál az osztályfőnökkel és a pszichológussal, ér-

tesíti a szülőt is, majd közösen eldöntik milyen formában, és ki foglalkozzon tovább a problémával.

Évek óta hangsúlyos a drogprevenció. Az idei tanévben ezt egy pályázaton (MOBILITÁS) nyert összeg-

ből sikerült finanszírozni. A prevenciós program 3 féléven keresztül tart. A VII-XI. évf. vesz részt benne, egy

délelőtt/félév. A drogprevenció a tanítási dráma eszközeivel valósul meg, a foglalkozásokat a 21. színház dolgo-

zói tartják. A szociális munkás rendszeresen részt vesz a kerületi KEF (Kábszer. Ellenes Fórum) üléseken, és OM

által finanszírozott drogügyi koordinátorképzésben is részesült.

A szabadidő hasznos eltöltése is jótékonyan hat a lelki egészségre. Célunk növelni az iskola szerepét

ebben, vonzóvá tenni a hasznos időtöltés szempontjából. A Fővárosi Önkormányzat által kiírt "Vitakultúra és

konfliktuskezelés" c. pályázaton nyert összegből egy iskolai filmklub beindítását tervezzük, ahol a filmek után

meghívott szakemberek beszélgetnek a gyerekekkel.

Iskolánk kialakított drogstratégiával rendelkezik. Szoros munkakapcsolatot alakítottunk ki két szervezet-

tel:

Iránytű Ifjúságvédelmi Iroda

Sziget Drog Információs Központ

Az iskola szociális munkatársának feladata, ezen szervezetek közötti kapcsolattartás, illetve a témához

kapcsolódó pályázati lehetőségek figyelése és a pályázatok megírása.

Az osztályfőnöki órák egészségnevelési programja

Osztályfőnöki órát V-XII. évfolyamig heti 1 órában tartunk. Az évi 37 órából 10 órát foglalkoznak diák-

jaink egészségneveléssel.



A helyi tanterv a témaköröket részletesen tartalmazza osztályokra lebontva, életkornak megfelelően.

A tanórák szakszerű megtartását az osztályfőnökökön kívül iskolaorvos, védőnő, iskola pszichológus,

szociális munkás, drogprevencióval foglalkozó "külső" szakemberek is végezhetik.

Koncepciónk

A fentiekben bemutattuk az iskolánkban jelenleg működő testi-lelki egészségnevelést.

Feladatunk a továbbiakban, hogy az érintett tanárok ne csak a saját szakterületükön folytassák ezt a tevé-

kenységet, hanem próbálják meg egységes rendszerben összehangolni munkájukat.

Ezért egy-egy napot, félnapot szánnánk évfolyamonként arra, hogy egészségnevelést folytassunk. Ezen

alkalomból rendezvényeket szervezünk meghívott szakemberek segítségével, reformtáplálkozási tanácsadást, fi-

zikai állapotfelmérést végzünk, sportversenyeket szervezünk, táncházat tartunk, felvilágosító munkát folytatunk.

Programunkat megpróbáljuk összehangolni az iskolaorvossal. Diákjaink kötelező általános orvosi vizs-

gálaton vesznek részt V-VII-IX-XI. évfolyamokon. Az a tapasztalatunk, hogy az alapos orvosi felmérések miatt,

az adott évfolyam osztályai aznap kiesnek a tanulásból. Ezért úgy gondoljuk, hogy ezeken a napokon számukra

egészségnapot szervezünk, melynek délelőtt az orvosi vizsgálat a része, délután életkoruknak megfelelő elméleti

és gyakorlati életmód napot tartunk a részükre.

E szerint: V-VI. évfolyamon táplálkozás- mozgás témakörökben

VII-VIII. évfolyamon szexuális nevelés témakörben

IX-X. évfolyamon szenvedélybetegségek témakörben

XI-XII. évfolyamon családtervezés témakörben, valamint a pályázatokon elnyert közös

gyakorlati foglalkozásokon vehetnek részt.

Iskolánkban hagyományosan szervezünk Kassák-napot, erre általában meghívjuk az Iránytű Ifjúsági Iroda

képviselőit, akik életmód tanácsadást, stresszkezelést, drogprevenciót végeznek.

Diákjainkat rendszeresen visszük erdei iskolába. Itt alkalom kínálkozik a mozgás örömét és jelentőségét meg-

tanítani a tanulóknak, kiegészítve az egészséges táplálkozási szokások igényének kialakításával.

Pályázatok segítségével színvonalas interaktív előadássorozaton vettek részt a tanulóink drogprevenciós té-

makörben.

Fontos feladat, hogy a programban résztvevők elégedettségét, vagy elégedetlenségét mérni tudjuk, ezért úgy

gondoljuk, hogy egy nagyobb periódus után (5 év), kérdőíves módszerekkel mérnénk az elégedettségi szintet.

Az ott leszűrt tapasztalatokat beépítenénk a működő rendszerbe, ezzel folyamatos ellenőrzést tudunk megva-

lósítani, ami minden, a programban részt vevő szereplőnek hasznos információt nyújt, és lehetségessé válik

a program korrekciója.

Az otthon és az iskola kapcsolata

Nem

tudom

Egyáltalán

nem

Jelentős

mértékben

1 Milyen mértékben vonják be a szülőket

az iskolai változások, fejlesztések témájában

tartott megbeszélésekbe?

0 1 2 3 4 5

2 Mennyire vonják be a szülőket a taná-

rok, a diákok szabadidős tevékenységébe?

0 1 2 3 4 5



3 A lehetőségekhez képest mennyire kép-

viselteti magát az iskola a helyi társadalom

különböző szervezeteiben, egyesületeiben?

0 1 2 3 4 5

4 A lehetőségekhez képest milyen mér-

tékben vesznek részt a diákok, mint az iskola

tanulói, a helyi közösség (a település, kerü-

let) eseményeiben, életében?

0 1 2 3 4 5

5 Mennyire vonják be a szülőket az iskola

sportéletébe?

0 1 2 3 4 5

6 Mennyire jellemző az, hogy meghívják

a szülőket az iskolai eseményekre, összejö-

vetelekre?

0 1 2 3 4 5

7 Mennyire jellemző az, hogy az iskola

olyan programokat szervez, amelyeknek

célja az, hogy a szülőket bevonják az iskola

egészség-megőrzési és egészségfejlesztési

tevékenységébe?

0 1 2 3 4 5

8 Milyen mértékben jellemző az, hogy a

szülők igénylik az egészségnevelést az isko-

lában?

0 1 2 3 4 5

9 Tapasztalata alapján mennyire értékelik

a szülők az iskola egészségmegőrző szere-

pét?

0 1 2 3 4 5

Az egészségnevelési tanterv

Nem

tudom

Egyáltalán

nem

Jelentős

mértékben

1 Ön szerint a kívánt mértékhez képest

mekkora súlya van az egészségfejlesztésnek

a tantervben?

0 1 2 3 4 5

2 Milyen mértékben valósulnak meg az

egészségfejlesztéssel kapcsolatos célok a

tantervben?

0 1 2 3 4 5

3 Mennyiben tartalmazzák a közvetlenül

nem kapcsolható tantárgyak tematikái az

egészségfejlesztés gondolatiságát?

0 1 2 3 4 5

4 Mennyire követik figyelemmel a tantes-

tületi értekezleteken az egészségfejlesztés

alakulását az iskolában?

0 1 2 3 4 5

5 A kívánatoshoz képest mennyire rendel-

kezik a tantestület egyeztetett elképzelések-

kel:

0 1 2 3 4 5

a) a szexuális neveléssel kapcsolatban, 0 1 2 3 4 5



b) a kábítószerekkel kapcsolatos felvilá-

gosítás tekintetében

0 1 2 3 4 5

c) az egészséges életmódra nevelés te-

rén?

0 1 2 3 4 5

6 Mennyire tartja elegendőnek azt a szak-

irodalmat, tájékoztató anyagot, amely az is-

kolában jelenleg rendelkezésére áll az egész-

ségfejlesztés témakörében?

0 1 2 3 4 5

7 Az Ön által kívánatosnak tartotthoz ké-

pest, milyen gyakran szerepel a tantestületi

értekezleteken az egészségfejlesztés témája?

0 1 2 3 4 5



Az iskola mint egészségmegőrző munkahely

Nem

tudom

Egyáltalán

nem

Teljes

mértékben

1 Tapasztalatai szerint mennyire tartják

be a dohányzással kapcsolatos szabályokat

az iskolában?

0 1 2 3 4 5

2 Megítélése szerint, milyen mértékben

sikerül betartatni a tanárok dohányzásával

kapcsolatos szabályokat?

0 1 2 3 4 5

3 Mennyire tartja elfogadhatónak az is-

kola dolgozói számára kialakított munka - és

pihenőhelyiségek állapotát?

0 1 2 3 4 5

4 Mennyire szívesen fogadják az iskolá-

ban a szakmai egyesületi tevékenységeket?

0 1 2 3 4 5

5 Mennyire jellemző az, hogy az iskola

összes pedagógusa egyenlő munkafeltételek,

munkakörülmények között dolgozik?

0 1 2 3 4 5

Az iskola pedagógiai programja és az egészségfejlesztési tanterv összhangja

Nem tu-

dom

Egyáltalán

nem

Jelentős

mértékben

1 Változott-e az előző tanévhez képest az

egészségfejlesztéssel kapcsolatos egyetértés

a testületen belül?

0 1 2 3 4 5

2 Megváltoztak-e az egészségfejlesztéssel

kapcsolatos tennivalók az iskolában?

0 1 2 3 4 5

Ön szerint mennyire érzékelhetők a pe-

dagógiai programban leírt egészségfejlesz-

tési elvek a helyi tantervben?

0 1 2 3 4 5

4 Az Ön iskolájában a tennivalók fontos-

ságát illetően mekkora az egyetértés a peda-

gógusok között az egészségfejlesztés alábbi

részterületein?

Nem tu-

dom

Nincs

egyetértés

Teljes az

egyetértés

a) kábítószer használat 0 1 2 3 4 5

b) környezetvédelem 0 1 2 3 4 5

c) egészség és biztonság (személyi higi-

énia, egészséges táplálkozás)

0 1 2 3 4 5

d) szexuális nevelés 0 1 2 3 4 5

e) dohányzás 0 1 2 3 4 5

f) fizikai aktivitás, edzettség 0 1 2 3 4 5



Partneri viszony külső szervezetekkel

Ha van kapcsolat: mennyire segítik az

egészségfejlesztéssel kapcsolatos teendő-

ket az

Nem

tudom

Egyáltalán

nem

Jelentős mér-

tékben

1 Iskolaorvos, védőnő 0 1 2 3 4 5

2 A helyi kórház 0 1 2 3 4 5

3 Az ÁNTSZ egészségfejlesztési szakem-

berei

0 1 2 3 4 5

4 Családsegítő szolgálat 0 1 2 3 4 5

5 Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (ha

van)

0 1 2 3 4 5

6 Az iskola-egészségügy - fogászati rész-

lege

0 1 2 3 4 5

7 Helyi önkormányzat 0 1 2 3 4 5

8 Civil szervezetek 0 1 2 3 4 5

9 Vöröskereszt helyi szervezete 0 1 2 3 4 5

1 Kereskedelmi cégek 0 1 2 3 4 5



II/A melléklet: Környezeti nevelési program a törzsiskolában

(Késztette: Kovács Október)

1. A környezeti nevelési program alapjai

1.1. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

A Németh László Gimnázium környezeti nevelési programjának törvényi alapját a közoktatásról szóló

1993. évi LXXIX. törvény 48. § 3. bekezdése szolgáltatja. Továbbá hátteréül szolgál ugyanezen törvény 45. § 5.

bekezdése, és a törvény 2003. évi módosítása, különös tekintettel a 114. § 4. bekezdésére.

A Magyar Köztársaság az alkotmányában elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környe-

zethez (18. §).

A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54.§ 1. cikkelye kimondja, hogy „minden állampol-

gárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére".

A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a

környezeti nevelést, és rendelkezik arról, hogy „a helyi tantervnek biztosítani kell, hogy … a tanulók elsajátít-

hassák … a környezetvédelemmel összefüggő ismereteket.

1.2. Az iskola helyzete

Iskolánk a XIII. kerület viszonylag csendes és tiszta kertvárosi részében található. Ezen a vidéken sok a

fa, cserje. Közvetlen szomszédunkban található a Gyermek téri park. A közelben több természeteshez közeli

élőhelyekkel rendelkező zöldövezet található, mint pl. a Rákos-patak és a Duna-part. A legközelebbi eredeti ál-

lapotában megfigyelhető természetes életközösségek a Népsziget ártéri ligeterdei. Figyelembe véve, hogy tanu-

lóink jelentős része a környező lakótelepeken, valamint a város belsőbb részein lakik, felértékelődik az iskola

környezete.

Az iskola utcájában a forgalom nem nagy, a gépjárművek haladási sebességét forgalomlassító „fekvő-

rendőrök” fékezik.

A környék környezeti problémái közt első helyen a Váci út, a Gyöngyösi utca és a Béke út zsúfolt közle-

kedéséből eredeztethető zaj, levegőszennyezés és balesetveszély említendő. Kisebb, de sajnos jól látható és de-

moralizáló problémát jelent az utcákon gyakorta éktelenkedő kutyaürülék és eldobált szemét.

Diákjaink és dolgozóink többsége tömegközlekedési eszközökkel jár iskolába. Az iskolavezetés szorgal-

mazza a környezetpolitikai és közlekedésbiztonsági szempontból is legkedvezőbb vasúti közlekedést, ennek ér-

dekében folyamatos tárgyalásokat folytat a MÁV-val a menetrend és az iskola tanítási rendjének illeszkedéséről.

Hasonlóképpen szorgalmazzuk a kerékpáros közlekedést is, ennek érdekében az épület alagsorában kerékpártá-

rolót tartunk.

Az iskolához nagy kiterjedésű udvar, valamint egy kisebb, a gondnoki lakás részét képező kert tartozik. Az

udvar nagy részét a sportpályák foglalják el, kisebb része fásított-füvesített, kerti padokkal és pingpongasztalok-

kal felszerelt játszó-pihenőhely. Az épület előtti utcai front és az udvar rendben tartása a gondnok, valamint a

karbantartók munkaköréhez tartozik.

Az épület műszakilag is megfelel funkciójának: folyosói, termei tágasak, ablakai nagy felületűek, az aulát, a

lépcsőházakat és az emeleti folyosóvégeket üvegfal határolja, a második emeletre ezen kívül a födémbe épített

felülvilágítók is beengedik a természetes fényt. E program megírásának időpontjában zajlik az épület felújítása,

amelynek során bizonyos műszaki megoldásokkal (pl. nyílászárók cseréje, szigetelés korszerűsítése, funkcionális

helyiségek racionalizálása, étkező felújítása, épületgépészeti korszerűsítés, régi típusú csapok és WC-tartályok



cseréje víztakarékos fajtákra, személyre szóló öltözőszekrénysor létesítése a diákság számára) közelebb kerülünk

a környezetbarát épület kategóriájához.

A szaktantermek audiovizuális eszközökkel (írásvetítő, számítógép, videolejátszó) megfelelően el vannak

látva, rendelkezésre áll hordozható Teach Cam flexibilis kamera, projektor, kazettás magnó és CD lejátszó, és

igény szerint az aulában, a kondicionáló teremben, az auditóriumban vagy a számítógépteremben is tarthatók

foglalkozások. Ezen felül jól felszerelt fizika-, kémia-, biológia- és fotólaboratóriummal, továbbá kerámiamű-

hellyel rendelkezünk.

1.3. Erőforrások

1.3.1. Személyi erőforrások

Fontos leszögezni, hogy a személyi erőforrást az iskolában dolgozók összessége alkotja, hiszen a környezeti

nevelés minden pedagógus feladata, és folyamatában közvetlen vagy közvetett módon valamennyi technikai dol-

gozó, sőt még a büfés is részt vesz.

A környezeti neveléssel kapcsolatban jelentőséggel bír a laboráns alkalmazása. Az ő feladata a biológia,

fizika és kémia laboratóriumi gyakorlatok, valamint órai demonstrációk előkészítése, a laboratóriumok és szer-

tárak rendjének fenntartása, a vegyszerek biztonságos tárolása és kezelése, a laboratóriumi veszélyes hulladék

szelektív gyűjtése. Hasonlóan nagy jelentőségű a gondnok és a két karbantartó szerepe: munkakörükhöz ugyanis

hozzátartozik az iskola külső és belső környezetének rendben tartása. Mindemellett folyamatos jelenlétük segít

megakadályozni a fölöslegesen égő villanyok, csöpögő fűtőtestek vagy csapok, meghibásodó WC-tartályok mi-

atti víz- és energiapazarlást az épületben.

1.3.2. Anyagi erőforrások

A pénzbeni erőforrásokat javarészt az iskolafenntartó biztosítja, ezt kiegészíti az iskola dolgozói által pályá-

zatokon szerzett pénz (táborozásra, taneszköz-vásárlásra, anyagbeszerzésre), az alapítványtól nyert támogatás

(eszközök vásárlására, diákjaink az iskolán kívüli programokon, vidéki versenyeken való részvételének finanszí-

rozására rászorultsági alapon) és külső szponzoroktól kapott alkalmi támogatás. A nem pénzbeni anyagi erőfor-

rások között számos magánszemélyt, egyesületet (lásd: 7. pont) és céget említhetünk, amelyek tárgyi adománya-

ikkal (laboratóriumi anyagok és eszközök, szakkönyvek, szemléltető és egyéb taneszközök, iskolabútorok stb.)

járulnak hozzá az iskola pedagógiai programjának s benne a környezeti nevelési célok megvalósulásához.

2. A Németh László Gimnáziumban folyó környezeti nevelés céljai

2.1. Alapvető célok és szempontok

A természet megismerése, szeretete és védelme

Az ember által alakított környezet megbecsülése és védelme

Közvetlen környezetünk harmóniája, esztétikuma

Környezettudatos magatartás és életvitel

A béke és a társadalmi igazságosság iránti igény

2.2. Speciális célok és szempontok

A környezeti változások, jelzések felfogása, összefüggő rendszerben történő értelmezése, okaik megér-

tése



Globális és lokális folyamatok kapcsolatai, összefüggései

Globális és lokális környezeti problémák iránti érzékenység, felismerésük és megfelelő súllyal történő

értékelésük képessége

Határozott álláspont kialakítása és vállalása környezeti kérdésekben

Biztos elméleti alapok szerzése, és a környezetvédelem fontossága melletti érvelés képessége

Döntésképesség, döntési felelősség, a megoldásra való törekvés

A környezet és a társadalom érdekeit figyelembe vevő cselekvési készség

Fenntartható fejlődés (Az ENSZ 57. közgyűlése a 2005-20014 közötti évtizedet a fenntarthatóságra ne-

velés évtizedének nyilvánította!)

Ökológiai gondolkodás és kultúra kialakítása és fejlesztése

Mértéktartó, takarékos életmód

Energia-, víz- és anyagtakarékosság

Megújuló energiaforrások használatára való törekvés

Hulladékok csökkentése és újrahasznosítás

Környezetbarát közlekedés

Állatvédelem

Környezeti kultúra

Öltözködési kultúra

Viselkedési kultúra

Környezettudatos fogyasztói szokások

Környezetkímélő tisztító, kozmetikai, növényvédő és egyéb vegyszerek használata

Szellemi környezetünk védelme

Környezetpolitikai és környezetjogi ismeretek

Civil szférában történő elköteleződés

Helyi szinten történő tájékozódás és aktivitás

A biológiai és társadalmi sokféleség megőrzése, védelme

Demográfiai problémák

A gazdag és a szegény világ ellentéte, az ökológiai lábnyom

Erkölcs

Emberi jogok

A magyar táj jellegzetességei, hazánk és városunk természeti értékeinek megismerése és megőrzése

A magyar kultúra épített környezeti értékeinek megismerése és megőrzése

A nemzeti és az iskolai hagyományok

Önképzés

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

3.1. Tanórai foglalkozások

3.1.1. Hagyományos tanórai foglalkozások

A Németh László Gimnázium kivételesen szerencsés helyzetben van a tekintetben, hogy a környezetvédelem

önálló tárgyként jelenik meg a pedagógiai programjában és órakeretében. Ez önmagában is jelzi, hogy az iskola-

vezetés és a nevelőtestület mennyire fontosnak érzi ezt a témát. A környezeti nevelés azonban nem szorítkozhat

kizárólag a környezetvédelem tantárgyra, már csak azért sem, mert az az utolsó évfolyamra esik, márpedig a



környezeti nevelésnek az 5. osztály kezdetétől az érettségiig folyamatosan meg kell jelennie a képzési program-

ban. Minden tantárgy minden óráján az adott témához hozzárendeljük a megfelelő környezeti vonatkozásokat,

megjelenítjük az aktuális hétköznapi környezeti problémákat.

A tantárgycsoportok lehetőségei, szempontjai és szerepe a környezeti nevelésben

Magyar nyelv és irodalom, ének-zene, vizuális nevelés

Valós művészeti értékek felmutatása

Felhívni a figyelmet a ránk zúduló szellemi környezetszennyezésre

Természetábrázolás a művészetekben

Népszokások, hagyományok

Épített környezetünk szépségei

A beszélt-írott és a zenei anyanyelv védelme

Az egyetemes, az európai és a magyar kultúra értékei, a környező népek kultúrája

A táj leírása a nyelv, a zene vagy a képzőművészetek eszközeivel

Környezeti témájú diákpályázatok szorgalmazása

Hivatalos iratok, pályamunkák, plakátok, tervezése és készítése

Latin nyelv, történelem és állampolgári ismeretek, filozófia

Környezetfilozófiai és környezetpolitikai irányzatok a múltban és a jelenben

A természetátalakító tevékenység és a környezeti problémák kialakulásának történelmi előzményei és

okai, filozófiai háttere

Budapesthez és a Dunához kötődő történelmi események

A népességrobbanás történelmi előzményei és a túlnépesedés okozta veszélyek

Társadalmi ellentétek a világban és hazánkban

A béke és a társadalmi igazságosság

A fogyasztói társadalom kritikája

Élő idegen nyelvek

Környezetvédelmi témájú szövegek fordítása

Társalgás környezetvédelmi témákról idegen nyelven

Az adott nép hagyományainak és kulturális értékeinek megismerése

Az adott nyelvi terület környezeti problémáinak megismerése, és az adott nép környezetvédelmi tevé-

kenysége

Idegen nyelvi környezetvédelmi témahét

Matematika

A környezeti mérések eredményeinek elemzése, értelmezése, táblázatos és grafikus ábrázolása, mérési

adatok feldolgozása statisztikai módszerekkel

A környezeti problémák és a környezetvédelem megjelenése a számítási feladatokban

A bennünket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyai

Harmonikus arányok

Természetismeret



Az élővilág sokszínűsége

Az élőlények és környezetük kölcsönhatásai

Védett növény- és állatfajok

Fizika

A környezeti változások fizikai magyarázata

Az élő szervezetre káros fizikai hatások

Energia, energiaválság, energiatakarékosság, energiatermelés, környezetkímélő energiatermelés, meg-

újuló energiaforrások

Földrajz

A földtörténeti korszakok

Klimatikus viszonyok változásai a múltban és a jelenben

A globális problémák földtani, meteorológiai háttere

Az emberi beavatkozás hatásai az élettelen természetben

A túlnépesedés földrajzi vetületei és problémái

Társadalmi ellentétek a világban

Energiahordozók, energiaválság, energiatakarékosság, energiatermelés, környezetkímélő energiaterme-

lés, megújuló energiaforrások

Ipari létesítmények megismerése

Védett területek és objektumok hazánkban és a világon

Az élettelen és az ember alkotta táj szépségei

Kémia

Környezeti kémia

Természetes és mesterséges anyagok és hatásaik

A különböző technológiák hatásai a természeti és az ember formálta környezetre

Környezetszennyező kémiai anyagok és ipari eljárások

A veszélyes hulladékok

Ipari létesítmények megismerése

Környezetbiztonság

Biológia

Az ökológia alapjai

Víz- talaj- és levegőminőség-elemzés

Növény- állat- és élőhelyismeret

Védett élőhelyek és fajok

Az élővilág és az élettelen környezet kölcsönhatásai

Az élővilágot veszélyeztető környezeti hatások

Az ember lelki egészségét veszélyeztető környezeti hatások

Környezet-egészségügyi problémák

Globális környezeti problémák

Életvitel, etika, dráma, osztályfőnöki óra

Környezettudatos életmód

Táplálkozási szokások



Anyag- és energiatakarékosság

Hulladékok mérséklése, újrahasznosítás, csomagolástechnika

Környezettudatos vásárlás, fogyasztóvédelem, a fogyasztói társadalom kritikája

Reklámpszichológia

Szellemi és lelki környezetszennyezése


Környezetünk harmóniája

Az ökologikus szemléletmód és életvitel jótékony hatásai az emberi szervezetre és lélekre

A béke és a társadalmi igazságosság kérdése

Társadalmi ellentétek a világban és hazánkban

A hely, ahol élünk

Népszokások, néphagyományok

Helyi kezdeményezésekben, civil szervezetek munkájában való részvétel

Testnevelés, úszás, néptánc

A test és a lélek egysége

A környezeti hatások befolyása a testi fejlődésre

A másik ember elfogadása és megbecsülése

Együttműködés a közös cél érdekében


Népszokások, néphagyományok

3.1.2. Nem hagyományos szervezésű tanórák

A tanév során lehetőség nyílik arra, hogy nem hagyományos szervezésű tanórákon sajátítsanak el a gyerekek

ismereteket, pl. tanulmányi kirándulásokon, erdei iskolában, intézmény- és múzeumlátogatás, vagy terepgyakor-

lat alkalmával. A terepi foglalkozások elsősorban a biológia és a földrajz tantárgyhoz kapcsolódóan szervezhe-

tőek. Az erdei iskola szervezése nyolcadik osztályban kívánatos. Az intézmények (Állatkert, Budakeszi Vadas-

park, Botanikus kert, Természettudományi Múzeum, Nemzeti Múzeum, Csatornázási Múzeum, Közlekedési Mú-

zeum, Néprajzi Múzeum, Planetárium, Csodák Palotája, hulladékégető, szeméttelep, szennyvíztisztító, ipari léte-

sítmények, stb.) látogatására és tanulmányi kirándulásokra kiválóan alkalmasak hagyományos szombati kirándu-

lásaink, de óracserével akár hétköznap is megvalósítható, több óra összevonásával.

Meghívott előadó esetén akár az osztályfőnöki, vagy bármelyik szakóra felhasználható az érintett tanárral

történő megfelelő egyeztetést követően.

3.2. Tanórán kívüli foglalkozások

Szakkörök pl. természetkutató szakkör az 5-6. osztályosoknak, biológia, kémia, illetve földrajz szakkör a

7-9. évfolyamnak, tagozatelőkészítő szakkör a 10. évfolyamnak ugyanezen tárgyakból, esetleg humán-

ökológia vagy környezetvédelmi szakkör, vagy igény szerint specializációs foglalkozás a 11-12. évfolya-

mosoknak

Táborok, pl. nyári osztálytáborok, környezetvédelmi ill. természetkutató szaktábor a hagyományos csong-

rádi táborozás alkalmával, esetleg speciális szerveződésű táborok

Szombati kirándulások az 5-6. évfolyam számára

Esetleg a hagyományos őszi csillagtúra is felhasználható erre a célra

Intézmény-, illetve múzeumlátogatás órai, vagy szakköri kereteken belül

Előadásokon, konferenciákon való részvétel



4. A környezeti nevelés eszközei, módszerei

4.1. Eszközök

3. pontban felsorolt foglalkozásokon túl a környezeti nevelés fontos eszközei iskolánkban az alábbiak:

Faliújságok, vitrinek

Iskolanapi programok (meghívott, illetve iskolán belüli előadók, vetélkedők, filmvetítés stb.)

Évkönyv

Tanulmányi versenyek (pl. Kitaibel, Környezet- és egészségvédelmi, Csapody Vera, Herman Ottó bioló-

gia, Herman Ottó természetismereti, TIT, OKTV stb.)

Pályázatok (pl. Természet–Tudomány Diákpályázat, természetfotó-pályázat stb.)

Előadások

TDK kutatómunka és konferenciák

Egyéni kutatómunkák

Szelektív hulladékgyűjtés (szárazelem, háztartási sütőolaj, laboratóriumi veszélyes hulladék)

Akciók (pl. papírgyűjtés, Buy nothing day)

Projektekben való részvétel (pl. savas eső, energia, zuzmóprogram stb.)

Házi dolgozatok (lásd biológia és földrajz tantárgyi programok)

Környezetvédelmi jeles napok megünneplése

Osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások

Könyvtár, számítógépterem, tanári dolgozó

4.2. Módszerek

4.2.1. A tanítási munka során alkalmazott módszerek

A környezeti nevelés módszereiként alkalmazható bármi, amit más területeken is alkalmazunk. Kiemelt sze-

repet kapnak az érzékenyítő, és az interaktív módszerek, pl. szituáció-játékok, környezetvédelmi témájú rádió-

televízióhírek és újságcikkek feldolgozása, interjúk és riportok készítése, környezeti állapotfelmérések készítése,

illetve értékelése stb.

4.2.2. A tanítási munkán kívül eső módszerek

Nagy jelentőséggel bír a példamutatás, mind a tanárok, mind a technikai dolgozók részéről. A laboráns és

a karbantartók szerepéről már korábban említést tettünk. A takarítónők és a konyhai dolgozók munkájuk során

környezetkímélő tisztítószereket használnak. Az osztályfőnökökkel való együttműködésük során ösztönzik a ta-

nulókat az iskola belső környezetének higiénikusan és esztétikusan tartására.

Az iskolai büfé kínálatával és környezeti állapotával szervesen integrálódik a környezeti nevelés folya-

matába. Ennek érdekében az igazgató folyamatos párbeszédet folytat a büféssel, és személyesen ellenőrzi a kitű-

zött célok megvalósulását.

A nyomtatási, fénymásolási műveleteket igyekszünk papírtakarékos módon megvalósítani. A selejt papí-

rokat nem dobjuk ki, hanem gyűjtjük a tanári dolgozóban, és lehetőség szerint újra felhasználjuk őket.

A tanári szobában külön gyűjtjük a papírhulladékot.



5. Taneszközök

A taneszközök sem különböznek a többi tantárgyban használt eszközöktől, csupán annyi a különbség, hogy

e nevelési program írásakor még nem áll rendelkezésre megfelelő környezetvédelmi vagy környezeti nevelési

tankönyv. De vannak jó szakkönyvek, videók, CD-k, szóróanyagok, folyóiratok, és az interneten széles körben

lehet tájékozódni.

6. Iskolai környezet

Az iskola fehérre festett külső falai egyszerűséget, nyugalmat árasztanak, harmónia és tisztaság érzését

keltik. A belső falakat erdélyi építészeti és néprajzi értékeket bemutató képsorozat, továbbá népi motívumokat

bemutató kerámiák díszítik. A folyosókon számos vitrin mutat be különböző – legtöbbször a tudományokhoz

kapcsolódó – anyagokat. A faliújságok az egyes tantárgyak és egyéb területek (pl. továbbtanulás, diákönkor-

mányzat) aktuális híreit, eredményeit közlik. A hordozható paravánokon diákalkotásokat mutatunk be. A Németh

László-szobor és az azt körülvevő fotók iskolánk névadójának emlékét ápolják.

A lépcsőfordulókban és a földszinti folyosókon rengeteg a zöld növény, ezeket részben a karbantartók, rész-

ben – nevelési szempontok végett is – diákok gondozzák. Az osztályfőnökök ösztönzik a tanulókat, hogy az

osztálytermekben is minél több növényt helyezzenek el és gondozzanak, ezek mennyisége és állapota osztály

hozzáállásának függvénye.

A tantermekben, a mellékhelyiségekben és a folyosókon számos szeméttároló van elhelyezve, ösztönözve a

diákságot az épület tisztaságának megőrzésére.

7. Kapcsolatrendszer

A nevelésben általánosságban is, de a környezeti nevelésben kimondottan jól kamatozik a kiterjedt kapcso-

latrendszer. Iskolánk a szülőkön keresztül jó kapcsolatokat ápol bizonyos szervezetekkel (pl. ÁNTSZ, Levegő

Munkacsoport, Chinoin Gyógyszerkutató Rt., környezetvédő szervezetek), amelyek hasznos segítséget nyújtanak

a nevelő munkánkhoz. A környezeti nevelési programot kidolgozó szaktanár személyes kapcsolatban áll számos

más intézménnyel és szervezettel (pl. Kutató Diákokért Alapítvány, Kutató Diákok Országos Szövetsége, FÖVPI,

ELTE, Hulladék Munkaszövetség, Környezeti Nevelési Hálózat, Göncöl társaság, Hálózat az élővizekért).

A leggyümölcsözőbb külső kapcsolatunk ezen a téren a KÉK Forrás Környezet- és Természetvédő Egye-

sülettel áll fenn. Többéves együttműködésünket közös szakmai projektek, megbeszélések, kölcsönös segítség-

nyújtás jellemzi. Az Egyesület diákjaink versenyfelkészüléséhez, egyéni kutatómunkájához járul hozzá szakér-

telmével, tanácsadással, vegyszereivel, laboratóriumi vizsgálati lehetőségeivel, nyomdai előkészítő és kiadvány-

szerkesztő kapacitásával. Szakirodalom-bázisa folyamatosan rendelkezésünkre áll. Az iskola érdeklődő diákjai

révén személyi feltételeket biztosít az egyesület néhány szakmai programjához, kutatási projektjéhez, és olyan is

előfordult már, hogy mi biztosítottunk vegyszert vagy laboratóriumi kapacitást a közös kutatáshoz.

8. Minőségfejlesztés

Iskolánkban megbízott tanár vezetésével külön minőségirányítási munkacsoport működik. Tevékenységüket

adaptálni kell a környezeti nevelési folyamatokra is.

9. Pedagógus továbbképzés



A pedagógus továbbképzési programunk környezeti nevelés terén történő továbbképzéseket is támogat, sőt

szorgalmaz.

10. A közeljövőben megvalósítandó tervek és célok

Szelektív hulladékgyűjtés kiszélesítése (pl. folyamatos veszélyeshulladék- és papírgyűjtés)

Komposztálás megszervezése

Iskolakert létesítése

Kizárólag energiatakarékos világítóeszközök, és víztakarékos szaniterek alkalmazása az iskola épületében

A tantestület mind nagyobb hányadának megnyerése a környezeti nevelés ügyének, és elkötelezettségé-

nek fokozása

Környezeti nevelési munkacsoport megalakítása

Környezetvédelem vagy környezettan szakos tanár alkalmazása

Környezeti nevelési szakképzés, központi továbbképzések

Tanárok és technikai dolgozók számára belső továbbképzések

Konferenciák rendezése szülők, tanárok és diákok részére

Újabb pályázati források megszerzése (pl. Zöld Forrás, Erdei Iskola Program stb.)

„Fogadj örökbe egy patakot” mozgalomhoz való csatlakozás

További nemzetközi környezeti nevelési programokhoz való csatlakozás (pl. BISEL, GLOBE stb.)

Témahét, vagy témanap bevezetése

Önképzőkör (a Németh László Tudományos Diákkörhöz kapcsolódóan)

Kiállítások szervezése (pl. természetfotók)

A környezeti nevelés erőteljesebb megjelenése az iskolán belüli kommunikációs csatornákon (iskolará-

dió, iskolaújságok, évkönyv)

Megjelenni a kerületi médiában

Nyitás a lakókörnyezet, és a kerület más intézményei felé (közös akciók, programokon való részvétel stb.)

Papírtakarékos nyomtatás, fénymásolás és adminisztráció

11. Ajánlott szakirodalom

Minden környezeti nevelés iránt elkötelezett kollégának javasoljuk az alábbi szakirodalmak tanulmányozását

és alkalmazását:

Könczey Réka- S. Nagy Andrea: Zöldköznapi Kalauz (Föld apja Alapítvány)

Lélegzet, Természetbúvár és Természet Világa c. folyóiratok

www.zpok.hu



II/B melléklet: A tagiskola környezeti nevelési programja

(Készítette: Hugyecz Bernadett)

I. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai

I.1 A környezeti nevelés fogalma

„Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környeze-

tük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe

vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés:

megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz meg az élő és az élettelen környezettel;

kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére;

felkelti az igényt, képessé tesz:

a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására,

összefüggő rendszerben való értelmezésére, a rendszerben fellelhető megértésére,

a problémák megkeresésére, okainak megértésére,

kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ez által a lehetséges megoldások megkeresésére,

az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben,

a környezet értékeit figyelembe vevő cselekvésre.”

(KöNKomP, 2004)

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évti-

zedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A nemzetközi szervezet egy évtizedet szán annak a

célnak elérése érdekében, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és

egészségvédelem alapértékei. E cél elérését szolgálhatják az iskolák környezeti- és egészségnevelési programjai.

„A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvite-

lének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülé-

sének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A

fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan

tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendel-

keznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom és a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezett-

séget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.”

(NAT 2003)

I.2 A környezeti nevelés törvényi háttere

A pedagógiai program mellékletei tartalmazzák azokat a törvényi kereteket és iskolai dokumentumokat,

amelyeket az iskolai környezeti nevelési program készítésénél figyelembe kell venni.



I.3 Helyzetelemzés, helyzetkép

A tantestület egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti neveléssel a tanórákon és azokon kívül is. Az

erdei iskolák, tanulmányi kirándulások és táborok egyre nagyobb teret nyújtanak a környezeti nevelésre. Az is-

kolában működő környezetvédelmi szakkör tagjai plakátokkal, transzparensek készítésével hívják fel társaik fi-

gyelmét tevékenységükre.

I.4 Erőforrások

A környezeti nevelési munka céljainak eléréséhez fontos feltétel, hogy az iskolai élet minden résztvevője

jó munkakapcsolatot és együttműködést alakítson ki egymással.

- Tanárok: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával példát mutasson di-

ákjainak.

- Diákok: Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon szűkebb és tágabb környezetére és figyel-

meztesse társait is a helyes és kulturált magatartásra.

- Szülők: Fontos az iskola és a szülők közötti kapcsolat, az együttműködés, és hogy a szülők is megerősítsék

gyermekükben az iskola által közvetíteni kívánt értékeket.

- Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak:

Az iskola adminisztratív és technikai dolgozói is kiveszik részüket a diákság környezeti nevelésé-

ben példamutató környezettudatos magatartásukkal (pl. előnyben részesítik az elektronikus infor-

mációtárolást és –áramlást, csökkentve így a felesleges papírfelhasználást, vagy az iskola épületé-

nek takarítása során környezetkímélő takarítószereket alkalmaznak).

- Fenntartó: Mivel a fenntartó határozza meg az iskola költségvetését, ezért a fenntartóval való szoros együtt-

működés az iskola egész életét tekintve is és a környezeti nevelési munkát tekintve is fontos.

- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények:

A tanórai is tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységet színesebbé tehetjük különböző in-

tézményekben tett látogatásokkal. Iskolánk diákjai rendszeresen látogatják a Fővárosi Állat- és

Növénykertet, a Füvészkertet, a Tropicáriumot, a Budai Vadasparkot, múzeumokat, valamint ta-

nulmányi kirándulások és erdei iskolák alkalmával nemzeti parkok területét is.

- Anyagi erőforrásaink:

Egyik része a költségvetés, amelynek függvénye lehet az egyes tanévekben megrendezésre kerülő

környezeti- és egészségnevelési célokat szolgáló programok száma. Másik része az iskolának te-

remkiadásból származó bevétele, illetve az iskola alapítványába befolyt pénzösszegek. Az iskolai

alapítvány rászorultság alapján támogatja a tanulók erdei iskolában és tanulmányi kirándulásokon

való részvételét, illetve segíti a tehetséges gyermekek (esetleg éppen természettudományos) ver-

senyeken való részvételét.

- Pályázatok: Iskolánkban figyelemmel kísérjük a különböző szervezetek, minisztériumok, alapítványok által

kiírt pályázatokat. Számos esetben pályázati pénzből sikerült erdei iskolában természetismereti

programok megvalósítása, víz-, levegő- és talajvizsgálati eszközök beszerzése.

II. Jövőkép, célok

II.1 Hosszú távú célok

Hosszú távú célunk, hogy diákjaink környezettudatos magatartást folytató felnőttekké váljanak. Ennek érde-

kében ki kell alakítanunk bennük:

a környezettudatos magatartást és életvitelt,

a környezetkímélő és takarékos életvitelt,

a környezet értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát,



a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét,

a rendszerszemléletet,

a globális összefüggések megértését,

a biológiai sokféleség jelentőségének megértését,

a létminőséghez tartozó viselkedési normákat és formákat

az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

Az iskoláknak a diákság számára olyan oktatást kell nyújtania, amelyben a szakmai képzésen túl hangsúlyo-

sak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműkö-

désre képes, felelős környezeti magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes

felnőtteket kell nevelnünk.

A diákok szemléletét akkor lehet leghatékonyabban formálni, ha a környezeti nevelés mind több tantárgyban

jelenik meg. Minden tantárgyban és iskolán kívüli programjainkban is törekszünk arra, hogy gyermekeink a ter-

mészetet, az őket körülvevő környezetet egységes egészként lássák. Tantárgyaink közül a természetismeret, bio-

lógia, földrajz, kémia, fizika, illetve az életvitel és háztartástan tárgyak jól építenek a másik tárgyból megszerzett

ismeretekre. Feladatunknak tekintjük bővíteni a tárgyak körét, bevonni a rajz, irodalom, történelem tantárgyakat

is.

II.2 Rövid távú céljaink

a szakórákon minden lehetőséget megragadni a környezeti nevelésre

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (hulladékkezelés, a szennyvíztisztítás prob-

lémái, a közlekedés levegőszennyezése, stb.)

interaktív módszerek kipróbálása (kísérletek, terepmunka, adatelemző feladatok)

természetvédelmi versenyekre való felkészítés

üzemlátogatások gyakoribbá tétele

erdei iskolai programokban természetvédelmi alprogramok szervezése

drogprevenciós program folytatása

nyári környezetvédelmi, ökológiai tábor megszervezése

iskolanap szervezése minden évben

teremrend ellenőrzésének folytatása

papírgyűjtés folytatása

többfordulós természetismereti vetélkedő szervezése minden évben

tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása

a kétszintű érettségi környezeti vonatkozásainak összegyűjtése, tananyagba építése II.3 Sikerkritérumok

Az erdei iskolai programok azt a célt szolgálják, hogy gyermekeink minél korábban közel kerüljenek a

természethez; minél előbb kezdjük el az ökológiai gondolkodás kialakítását, fejlesztését. A nyolcosztályos gim-

názium tanulói közül a legkisebbek gondolkodása formálható a legkönnyebben és az életkoruknak megfelelő

programokkal, feladatokkal itt kezdhető meg a környezettudatos gondolkodásra és életmódra nevelés. Az erdei

iskolában végzett megfigyelések és mérések a későbbiekben is ösztönzik diákjainkat a természetben való önálló

vizsgálódásra, komolyabb mérésekre. A tanórák keretében tanult ismeretek itt a rendszerszemlélettel összekap-

csolódnak, így megvalósul a különböző tantárgyak kohéziója.



A környezetvédelmi szakkör a 7-8. évfolyam tanulóit célozza meg. A geoszférák környezeti problémáinak

boncolgatása, szennyeződések mérése és az eredmények publikálása plakátokon, iskolaújságban mind több diá-

kot vonz a szakkör programjain való részvételre. Jelentős eredménynek számít, ha a diákok maguk is odafigyel-

nek a villamos energia fogyasztására, a napközben feleslegesen világító lámpákra, a csepegő csapokra.

Az évente kétszer megszervezett papírgyűjtésben a tanulókon kívül a tanárok és a szülők is aktívan részt

vesznek. Fontos eredmény, hogy a papírgyűjtések között felhalmozódott papírhulladék nem a szemetesekbe ke-

rül, hanem az osztályokban elhelyezett papírgyűjtő dobozokba.

Az iskola pedagógusai és adminisztratív dolgozói takarékos papírfelhasználásukkal példát mutatnak a di-

ákoknak.

A 9-12. évfolyam tanulóinak problémamegoldó gondolkodását, illetve az önálló ismeretszerzés képessé-

gét fejleszti a nyári ökológiai táborban való részvételük, a szennyvíztisztító telepen vagy hulladéklerakó helyen

tett látogatásuk. Az itt szerzett tapasztalataikat tanulmányi versenyeken kamatoztatják, illetve egyre biztosabban

használják a szakirodalmat, tartanak kiselőadást, írnak cikkeket az iskolaújságba.

A teremrend heti ellenőrzésével és pontozásával elértük, hogy az osztálytermek rendezettek, a gyerekek

odafigyelnek, hogy ne hagyjanak szét szemetet, a termek falait képek díszítik, a növények miatt pedig otthonosak,

esztétikusak.

III. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

III.1 Tanórai foglalkozások

Az alábbi táblázat röviden összefoglalja, hogy mely tantárgyakban és azon belül mely témakörökben je-

lenik meg több éven keresztül a környezeti nevelés, valamint célokat, elvárásokat fogalmaz meg.

Tantárgy Tananyag, témakörök Célok

5-6.

évfolyam

Természetis-

meret

Erdők, vízpartok, rétek élővilága

Magyarország nemzeti parkjai Ismerje az őt körülvevő természet

élőhelyeit és azok élővilágát.

Ismerje és óvja Magyarország vé-

dett értékeit.

Rajz A tárgyak formája; a tér

Lakásmodell; iskola környéke

Színélmények (év-, napszakok)

Őskori, egyiptomi, római művé-

szet

Érezze, hogy a környezetben, tár-

gyakban jelentkező esztétikum is a kul-

túrához tartozik.

Háztartási is-

meretek

Környezetünk anyagai

(növényi, állati eredetű anyagok) Ismerje az őt körülvevő tárgyak

anyagát, eredetét.

7-8.

évfolyam

Biológia Távoli tájak élővilága; életközös-

ségek védelme, a fajok kihalásának ve-

szélye

Környezeti hatások az ember

életműködéseire és egészségére

Alakuljon ki a természettel szem-

beni felelősségérzet. Ismerje fel a kör-

nye-zetét veszélyeztető tényezőket.

Saját környezetében alkalmazza a

term.-védelem alapelveit.

Kémia Levegőszennyezés, vízszennye-

zés, megújuló és fogyó energiaforrások

Az elemek és szervetlen vegyüle-

teik környezetre és egészségünkre gya-

korolt hatásai

Ismerje a legfontosabb kö.-vé-

delmi problémákat és azok kémiai vo-

natko-zásait, a tanult elemek és vegyü-

leteik élettani és környezeti hatásait, a

mér- gező anyagok jelét, a háztartási

vegyszerek balesetmentes használatát



Földrajz Kontinensek, Európa földrajza

Magyarország földrajza

Ismerje meg az egyes kontinen-

sek, régiók, ezen belül Európa és Ma-

gyarország környezeti értékeit, vala-

mint környezeti és társadalmi problé-

máit. Ismerje az egyes társadalmak és

környezetük időben és térben változó

kapcsolatrendszerét, összefüggéseit.

Fizika Elektromosság, energiaha-

tékonyság, elektromos energia

szállítása, az elektromos áram

élettani hatása

Ismerje fel az elektromos áram

előállításának környezeti hatásait, az

elektromos energia hatékony felhasz-

nálásának lehetőségeit, szükségszerű-

ségét.

Rajz Emberi arányok; színek szerepe

Mozgó modellek; csomagolás

Románkori, gótikus, reneszánsz

művészet

Vegye figyelembe az

anyag, a forma, a szerkezet és a

funkció kölcsönhatá- sait. Ismerje és alkalmazza a szí-

nek téralakító hatását.

Háztartási is-

meretek

Hulladékok csoportjai, szelektív

hulladékgyűjtés, újrafelhasználás,

szerves hulladék komposztálása,

szennyvíztisztítás.

Az E-csoport (tartósítószerek)

jellemzői, hatásai.

Ismerje a hulladékok sze-

lektív gyűjtésének lehetőségeit,

újra felhasz-nálásuknak módjait.

Ismerje a komp. és szennyvíz-

tisztítás új technológiáit. Ismerje az élelmiszerekben

lévő tartósítószerek hatásait az em-

beri szervezetre.

9-10.

évfolyam

Biológia Ökológia, a hazai természetvéde-

lem

A sokféleség genetikai alapjai

Ismerje a hazai t.-védelem rendsze-

rét, a legfontosabb t.-védelmi szervezete-

ket.

Tudjon érvelni a t.-védelem mellett,

a környezetpusztító magatartás ellen.

Értse, miért fontos az örökítő anyag

változatosságának megőrzése a földi élet

szempontjából.

Kémia A szerves vegyületek környezetre

és egészségünkre gyakorolt hatásai

Műanyagok

Környezeti kémia: szmog, üveg-

házh., savas eső, ózonlyuk, hulladé-

kok, talaj- és vízszenny., újrahasznosí-

tás

Ismerje a szerves vegyületek kör-

nyezeti és élettani hatásait, a körny.-i

problémák kémiai magyarázatát, a vegy-

ipar szerepét a k.-szennyezésben és a k.-

védelemben is. Ismerje a fenntartható fej-

lődés fogalmát.



9-10.

évfolyam

Földrajz Általános természetföldrajz: az

egyes geoszférák működése, jelensé-

gei; a földrajzi övezetesség, annak ha-

tása a társadalmi – gazdasági életre.

Népesség- és településföldrajz

Ált. társadalom- és gazdaságföld-

rajz:

a világgazd. jellemző folya-

matai, a globalizáció, a termelés

és fogyasztás kapcsolata. Globális problémák: népesség-

robbanás, élelmezési prob-lémák, kör-

nyezeti problémák, fenntartható fejlő-

dés.

Tudja értelmezni az élettelen és az

élő természet, valamint a társadalom fo-

lyamatainak, fejlődésének egymásra gya-

korolt hatásait. Legyen képes általánosí-

tani és szintetizálni, tudja a jelenségeket

és a folyamatokat átfogó rendszerként ér-

telmezni. Tudatosuljon, hogy a Föld egy-

séges rendszer, amelyben az ember ter-

mészeti és tár-sadalmi lényként él. Értse

a termelés és a fogyasztás viszonyát, nö-

vekedésük korlátait és következményeit,

ezzel együtt a Föld globális problémái-

nak rendszerét.

Fizika Hőtan, hőerőművek működése és

környezetszennyezése. Hatásfok.

Űrszemét.

Ismerje a fosszilis energiahordozók

felhasználásának globális hatásait, a hő-

szennyezés fogalmát. Ismerje az űrkuta-

tás kozmikus környezetünkre gyakorolt

hatásait.

Rajz Tárgyak esztétikai elemzése

Barokk, klassz., romantika, sze-

cesszió

A tárgy és környezetkultúra fogal-

mának megértése.

11-

12. évfo-

lyam

Társadalomis-

meret

Túlnépesedés, élelmezési gon-

dok, globális problémák.

A növekedés határai, a fenntart-

ható-ság kérdése.

Ismerje meg a globális problémák

összefüggésrendszerét. Ismerje fel a je-

lenlegi társadalmi gazdasági fejlődés el-

lentmondásait, korlátait, valamint a fenn-

tartható fejlődés fogalmát. Ismerje fel a

problémák globális jellegének és az

egyén, a helyi közösség felelősségének

összefüggését a „gondolkodj globálisan,

cselekedj lokálisan” elv alapján.

Fizika Erőművek működése és környe-

zeti hatásai.

Sugárszennyezés, sugárvédelem.

Elektromágneses hullámok a tér-

ben.

Ismerje az energiatermelés és fel-

használás hagyományos és alternatív for-

máit, környezeti kockázatait, korlátait.

Rajz Sík-tér; ábrázolási módok; exte-

riőr

enteriőr; tárgyi környezet terve-

zése;

XIX. és XX. sz. művészete

Ne kívülállóként, hanem használó-

ként, felelősen viszonyuljon környezeté-

hez. Alakuljon ki egészséges környezet

esztétikai szemlélet.

III.2 Tanórán kívüli foglalkozások

látogatás: múzeumok, állatkert, botanikus kert, nemzeti park, tájvédelmi körzet, természetvédelmi terület,

hulladéklerakó, szennyvíztisztító telep területén

erdei iskola

tanulmányi kirándulások

terepi gyakorlatok és mérések (víz- és levegőszennyezettséget mérő eszközökkel)

nyári környezetvédelmi és ökológiai tábor

környezetvédelem szakkör

kiállítások a „Föld napja”, a „Víz világnapja”, stb. alkalmából



kézműves foglalkozások környezetbarát alapanyagok felhasználásával

papírgyűjtési akciók

„akciók”: kérdőíves felmérés a diákság körében, szülők körében, faliújság, tablók készítése

cikkek megjelentetése az iskolaújságban

versenyeken való részvétel (Kaán Károly Természet és Környezetismereti Országos Verseny, Herman Ottó

Országos Biológia Verseny, Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai és Környezetvédelmi Tanulmányi Verseny,

Bugát Pál Országos Természetismereti Vetélkedő, Teleki Pál Országos Földrajz- Földtan Verseny, Hevesy

György Országos Kémia Verseny, Lóczy Lajos Országos Földrajz Verseny, Balogh János Országos Környe-

zet- és Egészségvédelmi Csapatverseny, Less Nándor Országos Földrajzverseny, Öveges József Fizikaver-

seny)

IV. Módszerek

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében új módszertani fogásokra van szükség. A

hagyományos módszerekkel nehéz fogékonnyá tenni a diákokat a környezet problémáinak felderítésére és meg-

oldására, sokkal hatékonyabbak lehetnek az interaktív módszerek, amikor aktív, kreatív cselekvéssel közeledünk

a problémákhoz és megoldásukhoz.

Ilyenek:

kooperatív tanulási technikák

játékok (szituációs, érzékelést fejlesztő, kapcsolatteremtést segítő, drámaped.)

modellek (hatásvizsgálatok, rendszermodellezés, előrejelzések)

riportok (kérdőíves felmérés, direkt riportok, fotóriportok)

projekt módszer (analízis- akcióprojektek)

terepgyakorlati módszerek (térképkészítés, egyszerű terepi megfigyelések)

aktív, kreatív munka (teremrend verseny, hulladékgyűjtő verseny, madárvédelem, -etető

készítése, természetvédelmi munkák, növénygondozás)

közösségépítés (csoportok szervezése a különböző feladatokra)

művészi kifejezés (vizuális kultúra, irodalmi alkotások, zene, fotóművészet)

V. Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az eszközökkel, szakkönyvekkel, atlaszokkal, szakirodalommal, videóka-

zettákkal, CD-vel, víz-, talaj- és levegővizsgálati mérőeszközökkel, vegyszerekkel, amelyek a környezeti neve-

léshez szükségesek. Természetesen ezek aktualizálása, frissítése, esetleg pótlása is fontos.

VI. Iskolai környezet

VI.1 Hagyományok

A környezeti nevelés terén iskolánk hagyományokkal rendelkezik. Évente kétszer papírgyűjtést szerve-

zünk, amelyből diákok, tanárok és szülők egyaránt kiveszik a részüket.

Minden évben megrendezzük a többfordulós természetismereti vetélkedőt az alsóbb gimnáziumi évfolya-

mok számára, amelynek döntője a tavaszi Kassák-napon kerül megrendezésre.



Rendszeresen jelen vagyunk természettudományos tanulmányi versenyeken, illetve az Országos Közép-

iskolai Tanulmányi Versenyeken.

Az 5-6. évfolyam részére minden tanév tavaszán öt napos erdei iskolát szervezünk, amely helyszínének

kiválasztásakor fontos szempont, hogy minél több időt tölthessenek a gyerekek túrázással, az őket körülvevő

természet megismerésével, tudományos megfigyelések és mérések elvégzésével. Itt is lehetőség nyílik a víz-,

levegő- és talajvizsgálati eszközeink használatára, természetvédelem alatt álló területek meglátogatására. A pro-

jekt módszer alkalmazásával a diákok megismerik a táj természeti értékeit és kulturális hagyományait.

Minden tanév októberében a 7-12. évfolyamon két napos tanulmányi kirándulásra kerül sor, amelyen a

diákok tanáraik irányításával fedezik fel az adott táj, illetve település természeti, építészeti és kulturális értékeit.

Annak érdekében, hogy ezek a kirándulások valóban tanulmányi jellegűek legyenek, és a tanagyagba beépülje-

nek, a diákok feladatlapokat kitöltve, a település és táj nevezetességeit csoportokban felkeresve, a kérdésekre

választ keresve töltik el a két napot.

VI.2 Az iskola épülete

A folyosókon és a tantermekben található számtalan zöld növény, illetve a folyosók padjai azt a célt szol-

gálják, hogy minél barátságosabb és természetesebb környezetbe érkezzenek nap mint nap a diákok. A folyosó-

kon az érettségizett osztályok tablói mellett természetesen helyet kapott számtalan dekoráció, gyermekeink fest-

ményei, alkotásai, lépcsőházunk festett üvegablakai pedig vidáman fogadják az ide érkezőket. A gyerekeknek

minden tanteremben lehetőségük van szekrényekbe tenni személyes dolgaikat, testnevelés és rajz felszerelésüket.

Az iskola technikai felszereltsége jó, az előadótermekben videót, televíziót, számítógépet és projektort is

használhatnak kollégáink, a tantermek mindegyikében biztosított az internet hozzáférés, a nyelvtanárok óráikon

CD-s magnókat használnak.

Az iskola épületének földrajzi elhelyezkedése nagyon kedvező a közlekedés szempontjából, hiszen közel

van metróállomáshoz, villamos megállóhoz, távolsági buszpályaudvarhoz. Elhelyezkedésének hátránya, hogy a

Váci út közelsége miatt erősen szennyezett a levegő és magas a zajszint.

VI.3 Étkeztetés

Az iskola étkezője a földszinten található, 60 fő befogadására alkalmas, délnyugati fekvésű, világos, han-

gulatos helyiség. A szünetekben és a tanórák végén zajló ebédelés önkiszolgáló rendszerben történik. Az ebédlő

falait gyermekeink munkái, alkotásai díszítik. Az ételek minősége jó, sokszor szerepelnek a menüben főzelékek,

illetve gyümölcsök.

VI.4 Az iskola udvara

Az iskola udvara betonozott és közös használatú az épületben működő másik iskolával. Van kialakított

kosárlabda-, focipályája és egy kis játszótere. A néhány fát leszámítva zöld felülete igen kicsi. Terveink között

szerepel az udvar „zöldítése”, padok beszerzése.

VI.5 Iskolai büfé

Kívánatosabb lenne az egészséges ételek nagyobb aránya. Törekszünk arra, hogy minél több tejterméket

vásárolhassanak gyermekeink. A büfé kínálatában szerepelnek saláták, gyümölcsjoghurtok és kefir is.



VII. Kapcsolatrendszer, kommunikáció

A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció különböző formái. Fontos, hogy diákjaink

a sok írott és hallott anyagot megszűrjék, a lényeget tudják kiemelni és az információt kritikusan mérlegelve

tudják feldolgozni. Tanulóinknak el kell sajátítaniuk az előadások, szereplések módszertanát esetleges későbbi

környezetvédelmi szerepvállalásuk miatt is.

VII.1 Iskolán belüli kommunikáció

kiselőadások, házi dolgozatok

poszterek, plakátok készítése különböző környezetvédelmi témákban

iskolaújság és iskolarádió felhasználása híradásra

papírgyűjtés

teremrend pontozása, verseny

VII.2 Iskolán kívüli kommunikáció

az iskola honlapján keresztül történő híradás

önkormányzattal való kapcsolattartás, együttműködés

szülők bevonása a környezetvédelmi „akciókba”

környezetvédelemről szóló cikkek feldolgozása, rádió- és televíziós hírek feldolgozása

VIII. Minőségfejlesztés

A környezeti nevelési munka mérése eltér az iskola más területein alkalmazottakétól, mert a szakmai

ismeretek mellett egy viselkedési módot és értékrendet is közvetít az embernek a világban elfoglalt helyéről.

Ahhoz hogy számokkal, értékekkel mérhető legyen az iskola környezeti nevelésének eredménye, két

évenként egy feladatlapos felmérést kell végezni a diákság körében. A környezeti attitűdvizsgálatban a tanárok

segítségére lehet az iskolapszichológus és szociális munkás. Az eredményeket az osztályfőnökök és a szaktanárok

közösen értékelik ki és levonják a megfelelő konzekvenciát, valamint új célokat tűznek ki.

IX. Pedagógus továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás egyre elterjedtebb és elfogadottabb fogalom. A folyamatos továbbképzés a

pedagógusok számára is fontos, amelynek tartalmaznia kell szakmai és módszertani képzést is.

Belső továbbképzést tesznek lehetővé a rendszeres óralátogatások, bemutató órák szervezése. Külső to-

vábbképzésekre pedig számos lehetőség nyílik más iskolák bemutató óráin, szakmai vitákon, fórumokon.

Az iskola támogatja azon továbbképzéseket, ahol kiemelt szempont a környezeti nevelés, pl. humán bio-

lógusképzés, hulladékgazdálkodásról szóló továbbképzés.

Documents

A NÉMETH LÁSZLÓ GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI …A Budapest Főváros XIII. Ker. Önkormányzat Képviselő-testülete 2009. július 1-jei hatállyal a törzsiskolá-ba, a Németh László