A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel ... · Pedagógiai programunk tartalmazza az iskolánkban zajló oktatás órakereteit. Ezek az órakeretek tartalmazzák

A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA

(1148 Budapest, Lengyel utca 23.) NEVELÉSI PROGRAMJA

2010.

2

A Németh Imre Általános Iskola (1148 Budapest, Lengyel utca 23.) nevelési programja – 2010.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék.................................................................................................................................................. 2 1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai ...... 4

Pedagógiai alaptételeink és alapelveink .......................................................................................................... 4 Legfontosabb pedagógiai céljaink................................................................................................................... 4

Kiemelten célunk, hogy…........................................................................................................................... 4 Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz................................................................................................. 5 Hazánk és népünk ismerete ......................................................................................................................... 5 Környezeti nevelés ...................................................................................................................................... 5 Kommunikációs kultúra .............................................................................................................................. 6 A testi és lelki egészségnevelés céljai ......................................................................................................... 6 Pályaorientáció............................................................................................................................................ 6

Pedagógiánkat segítı iskolai tevékenységek, eszközök, módszerek és eljárások............................................ 7 Tanulási idıben kötelezıen igénybeveendı szolgáltatások......................................................................... 7 Egyéb igénybe vehetı szolgáltatások .......................................................................................................... 7 Szociális szolgáltatások............................................................................................................................... 8 Hétvégi szabadidıs szolgáltatások .............................................................................................................. 8 Vakációs szabadidıs szolgáltatások............................................................................................................ 8

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok..................................................................... 8 Bevezetı szakasz, 1-2. évfolyam..................................................................................................................... 8 Kezdı szakasz 3-4. évfolyam.......................................................................................................................... 9

Értékközvetítı szerep a bevezetı (1-2. évfolyam) és a kezdı (3-4. évfolyam) szakaszban ........................ 9 Kiemelt fejlesztési feladatok a bevezetı (1-2. évfolyam) és a kezdı (3-4. évfolyam) szakaszban............ 10

Alapozó és fejlesztı szakasz 5-8. évfolyam .................................................................................................. 12 Kiemelt fejlesztési feladatok az alapozó (5-6. évfolyam) és a fejlesztı (7-8. évfolyam) szakaszban........ 13

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.......................................................................................... 16 Napközis foglalkoztatás ................................................................................................................................ 16 Tanulószoba .................................................................................................................................................. 16 Szakkörök...................................................................................................................................................... 17 Sportkör......................................................................................................................................................... 17 Diákönkormányzat (DÖK) ............................................................................................................................ 17 Egyéb közösségformáló lehetıségek............................................................................................................. 17

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység................................... 18 5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység ...................................................................... 18

Tehetségnevelés az oktatás különbözı területein .......................................................................................... 19 Az iskolai tanítási órákon .......................................................................................................................... 19 Az emelt szintő oktatás szempontjai.......................................................................................................... 19 Kiscsoportos foglakozás:........................................................................................................................... 20 Szakkörök.................................................................................................................................................. 20 Tanulmányi versenyek, pályázatok............................................................................................................ 20 Speciális tanfolyamokon ........................................................................................................................... 20 A tehetségnevelést elısegítı egyéb tevékenységek ................................................................................... 20

6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok........................................................................... 20 GYIV-felelıs rendszeres kapcsolatrendszere................................................................................................ 21

Belsı ......................................................................................................................................................... 21 Külsı ......................................................................................................................................................... 21

Hová fordulhatunk gyermekvédelmi ügyekben? ........................................................................................... 21 7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program (tanulási nehézségek enyhítése)...... 22 8. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység................................................................................. 23 9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke ............................................................................................................................................................ 24 10. A szülı, tanuló, iskolai pedagógus együttmőködésének formái, az együttmőködés továbbfejlesztésének formái .............................................................................................................................. 24

A szülık közösségének szervezetei............................................................................................................... 24 A kapcsolattartás és információ átadás módjai.............................................................................................. 24

Szülıi értekezletek .................................................................................................................................... 25 Fogadóórák................................................................................................................................................ 25

3


Rendkívüli fogadóóra................................................................................................................................ 25 Nyílt nap.................................................................................................................................................... 25 Családlátogatás.......................................................................................................................................... 25

11. Egészségnevelési programunk............................................................................................................ 25 Egészségnevelésünk rendszerének vázlata: ................................................................................................... 26

Mérések és szőrések, diagnosztika ............................................................................................................ 26 Fizikai állapotmérés a Zuglói Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata által.................................................... 26

Helyzetelemzés.......................................................................................................................................... 27 Általános, hosszú távú egészségnevelési céljaink ......................................................................................... 28 Konkrét rövid távú célok, feladatok, sikerkritériumok.................................................................................. 31 Mindennapos testedzés.................................................................................................................................. 34

12. Környezeti nevelési programunk........................................................................................................ 34 A környezeti nevelés célja............................................................................................................................. 34 A környezeti nevelés színterei az iskolában: ................................................................................................. 34 Iskolánk mikrokörnyezetének helyzetelemzése a környezeti nevelés szempontjából ................................... 34 Általános, hosszú távú céljaink ..................................................................................................................... 35 Alkalmazható módszerek környezeti nevelésünk számára: ........................................................................... 36 Konkrét rövid távú célok, feladatok, sikerkritériumok.................................................................................. 36

13. A pedagógiai program nyilvánossága................................................................................................. 37 14. A pedagógiai program jóváhagyása, érvényessége, módosításának feltételei .................................... 37

4


1. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai

Pedagógiai alaptételeink és alapelveink

A szülıi és tanulói igényekhez igazodunk akkor, amikor többféle lehetısséggel kívánunk túlmutatni

azon a minimumon, amit egy körzeti funkciókkal is rendelkezı 8 évfolyammal mőködı általános iskolának nyújtania kell a képességek kibontakoztatása érdekében.

Oktatási és nevelési módszereinkben jól bevált hagyományainkat is követjük, emellett nyitottak vagyunk azokra az újításokra, melyek munkánk hatékonyságát növelik.

Célunk, hogy a módosításra került Nemzeti Alaptantervben és a kerettantervekben meghatározott, az iskola egészére vonatkozó közös általános fejlesztési követelményekhez és az évfolyamonkénti részletes követelményekhez igazodó, a helyi igényeknek megfelelı és a lehetıségek által meghatározott, a tanulói tevékenységet elıtérbe helyezı pedagógiai programunk, (ezen belül nevelési programunk és helyi tantervünk) legyen. A fenti elvek alapján az iskola alapvetı célkitőzése, hogy az oktatás és nevelés valamennyi területén és szintjén a kor követelményeinek megfelelı, konvertálható általános ismereteket nyújtson, melyeket tanulóink - a középfokú oktatásban továbbfejlesztve - további életükben hasznosítani tudnak.

A nevelés területén célunk, hogy nyitott, kapcsolatteremtésre alkalmas, káros szenvedélyektıl mentes, kiegyensúlyozott, testben és lélekben ép, a munka értékét ismerı és elismerı, az emberi értékekre igényes, aktív, öntudatos, toleráns ifjúságot neveljünk.

A tanulók személyiségfejlıdését kibontakoztató pedagógiai folyamatban feladatunk: alapismeretek

közvetítése, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, a kommunikációs képesség és készség fejlesztése, világszemlélet, világkép formálása, a kreatív és kritikai gondolkodás fejlesztése, egészséges életmódra és környezettudatos gondolkodásra nevelés. Alapelveink a fentiekkel kapcsolatban a következık:

� Tanulóinkat szilárd alapkészségekkel kell ellátnunk, úgy, hogy alkalmasak legyenek az önmővelésre, önálló

ismeretszerzésre. � Alapvetı érték a hazához való kötıdés érzése, a környezet védelmének igénye. � Fejlett kommunikációs készség és viselkedéskultúra nélkül nagyon megnehezül a világban való eligazodás

képessége. meggyızıdésünk, hogy a társadalmi beilleszkedés elısegítése kiemelt feladatunk. � A ma társadalmában nagyon megnehezül annak a fiatalnak a helyzete, aki nem képes legalább egy idegen

nyelven is alapszinten kommunikálni. Alapelvünk, hogy ennek a tudásnak az alapjait az általános iskolának kell leraknia.

� Tanulóinknak fel kell készülniük arra, hogy az információs társadalomba belépjenek. Az informatikai alapismeretek elsajátításának elmulasztása behozhatatlan hátrányokat okozhat.

� Csak reális önismeret birtokában lehet sikeres az életpálya meghatározása, a továbbtanulási irány kijelölése. � Nincs harmonikus személyiségfejlıdés a testi és lelki egészség egysége nélkül. � Az iskolának az esélyegyenlıség kialakítása felé ható intézménynek kell lennie. Ennek érdekében szociális

és kulturális hátrányok leküzdését is fel kell vállalni. � A kiemelkedı tehetség kibontakozásának elsı komoly színterévé az általános iskola válhat.

Legfontosabb pedagógiai céljaink

Kiemelten célunk, hogy… � …egész tevékenységünket a tanulókat értı, okos szeretet hassa át. � …minden gyermek saját személyiségi értékeit fejlesszük, belılük a lehetı legjobbat hozzuk ki. � …továbbtanuló tanulóink 100 %-ban érettségit adó középiskolában folytassák iskolai tanulmányaikat. � …a helyes önértékelés kialakításával a tehetség kibontakozásához szükséges önbizalom, bátorság

kialakítását segítsük. � …neveljük tanulóinkat toleranciára, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartására. � …minél több tanulónk számára biztosítsunk érdeklıdésének, tehetségének megfelelı programokat.

5


� …kapcsolatunk fenntartónkkal olyan legyen, melynek nyertesei az iskola használói, elsısorban a tanulók. � …kölcsönös bizalmon alapuljon az a viszony, melyet legfontosabb utánpótlás nevelı intézményeinkkel, a

környezı óvodákkal alakítunk ki. � …olyan kiegyensúlyozott kapcsolatot alakítsunk ki iskolánk minden partnerével, ami a nyugodt munka

alapvetı feltétele. � …a szülıkkel olyan korrekt együttmőködést tudjunk kialakítani, melyben mindkét fél számára egyértelmő,

hogy céljaink közösek, és csak egymást támogatva érhetünk el igazán jó eredményeket.

Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz

� Tanulóink ismerjék meg az egyetemes emberi kultúra legnagyobb jelentıségő eredményeit, legyenek érdeklıdık a különbözı országokban élı emberek szokásai, kultúrája, életmódja és vallása iránt, különös tekintettel a szomszédos országok népeire.

� Ismerjék és értsék a határainkon túl kisebbségben élı magyarság helyzetét, fogadják el közös történelmi gyökereinkbıl fakadó összetartozásunkat.

� Ismerjék a hazánkban élı nemzetiségeket, támogassák azok törekvéseit saját kultúrájuk megırzésében. � Szerezzenek információkat az emberiség – ezen belül az Európai Unió népeinek – közös problémáiról,

valamint az ezek megoldására irányuló erıfeszítésekrıl. � Értsék meg, hogy a népek gondolkodásmódját természeti és gazdasági körülményeik és hagyományaik

határozzák meg, tudják, hogy bár az emberek külsı megjelenésükben, életmódjukban, szokásaikban különböznek egymástól, emberi mivoltában mindenki egyenrangú.

� Tudjanak kapcsolatot teremteni egy idegen nyelven, hétköznapi helyzetekben.

Hazánk és népünk ismerete � Tanulóink ismerjék meg népünk kulturális örökségét, ismerjék a kiemelkedı történelmi személyek, tudósok,

mővészek, sportolók életét, tevékenységét és eredményeit. � Méltóképpen emlékezzenek meg hagyományos nemzeti ünnepeinkrıl és történelmünk jeles eseményeirıl,

valamint iskolánk névadójáról. � Legyenek tájékozottak hazánk földrajzában, történelmében, kísérjék figyelemmel a jelenkor politikai

folyamatait, a tılük elvárható mértékben legyenek érzékenyek a társadalmi problémák iránt. � Ismerjék a városi és falusi élet jellegzetességeit, különbségeit, legyenek tájékozottak néphagyományaink és

néprajzi értékeink terén. � Célunk, hogy megalapozzuk a nemzettudatot, elmélyítsük a nemzeti önismeretet és hazaszeretetet,

ösztönözzük tanulóinkat népünk történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására.

� Az iskola névadójának sporttevékenységét megismerve - arról megemlékezve - erısödjön bennük a tudat, hogy a nagy tetteknek a nemzet szempontjából fontos üzenete van.

Környezeti nevelés � A környezeti neveléssel átfogó célunk, hogy elısegítsük tanulóinkban az életvitelüket erkölcsi alapelvként

meghatározó környezettudatos magatartás kialakulását, amelynek segítségével képesek lesznek megakadályozni a környezeti válság elmélyülését, elısegítve ezzel az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát.

� Tanulóink ismerjék fel környezetük sajátosságait, természet és ember alkotta értékeit, legyenek érzékenyek környezetük állapota iránt.

� Alakuljon ki bennük a természet ismeretén és szeretetén alapuló, meggyızıdésbıl fakadó, tudatos, aktív természetvédelem igénye.

� Ismerjék fel a környezettel kapcsolatos kötelességeiket és gyakorolják jogaikat. İrizzék meg környezetük értékeit.

� Kezdjék a környezet védelmét közvetlen környezetükben, óvják az iskola tisztaságát és tárgyi eszközeit.

6


Kommunikációs kultúra � A kor kihívásának megfelelve tanulóinknak el kell sajátítaniuk a megfelelı információszerzési-,

feldolgozási- és átadási technikákat, valamint az információszerzés- és kezelés alapvetı jogi és etikai szabályait.

� Különösen fontos, hogy tanulóinknak igényük legyen az informatikai ismereteik folyamatos megújítására. � Célunk, hogy iskolánk számítógépparkját folyamatosan gyarapítsuk, illetve megújítsuk, s hálózatra

kapcsolódva mind az informatika tantárgy oktatásának, mind pedig a rendszerben történı információszerzésnek megteremtsük a technikai feltételeit.

� A könyvtárhasználat technikáját és módszereit tanulóinkkal el kell sajátíttatnunk, s rendszeres könyvtárlátogatással az önálló ismeretszerzés igényét ki kell alakítanunk.

� Tudjanak eligazodni és tájékozódni a különbözı információs anyagokban (lexikonok, ábrák, videó anyag stb.) és ezek győjteményeiben (pl. könyvtár, múzeum).

� Verbális kommunikációjukban (felnıttekkel szemben, társaikkal szemben) jellemezze ıket igényesség és a másik embernek kijáró tisztelet.

A testi és lelki egészségnevelés céljai

Egyik legfontosabb feladatunk és felelısségünk a felnövekvı nemzedék ránk bízott tagjainak egészséges életmódra nevelésében mutatkozik meg. A társadalom jelenleg a technikai, mőszaki, informatikai és pénzügyi ismeretek mindenhatóságát hirdeti. (Talán az idegen-nyelv az, amely más jellege ellenére felveszi a versenyt.) Ezen igények figyelembevétele mellett nagyon fontos az arányok betartása, hiszen az általános iskolának segítenie kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. � Elengedhetetlen a rendszeres testmozgás és egészséges táplálkozás iránti igény felkeltése � Nagyon fontosnak érezzük az életmódbeli szokások és a testi-lelki egészség közötti összefüggés

felismertetését, alapvetı erkölcsi értékek közvetítését, a tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztését. � Következetes pedagógiai munkával szeretnénk elérni, hogy kudarcok helyszíne helyett, pozitív élmények

forrásává váljon az iskola. � Ki kell fejleszteni tanulóinkban a fegyelmezett és pontos, igényes munka szeretetét, megbecsülését és a

felelısségérzetet. � A 6 - 14 éves gyerekeknél igen fontos a manualitás szerepe. Kínai közmondás szerint: „Amit hallok, azt

elfelejtem, amit látok, azt megjegyzem, amit csinálok, azt megtanulom.” � A dohányzás, az alkohol és a kábítószer elleni küzdelem nagyon felelısségteljes munkát ad a

pedagógusoknak. Célunk, hogy hatékony felvilágosító munkával, odafigyeléssel, a gyermekvédelmi szakemberekkel és – lehetıség szerint – a szülıkkel együttmőködve megvédjük tanulóinkat ezektıl az egészség- és személyiségromboló szenvedélyektıl.

A testi és lelki egészségnevelést segíthetik a szakkörök, táborozások, diák-önkormányzati munka, diák

sportköri rendezvények, az iskolai szabadidı szervezés által nyújtott kínálat, az iskolában helyt kapó egyéb foglalkozások (hittan, zenetanulási lehetıségek, tánciskola), minden, ami képes távol tartani a diákokat a negatív hatásoktól és értelmes, érdekes elfoglaltságot nyújt. Az egészségtani nevelés nem kizárólag a betegségek megelızésének módját tanítja, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevelhet. Az alkotó munka sikerének és örömének biztosításával kell nevelni a diákokat az aktivitásra, önállóságra, emellett fejleszteni technikai gondolkodásukat, szemléletüket, kritikai érzéküket éppen úgy, mint konstruktív képességüket.

Pályaorientáció

A pályaorientáció az egész iskola és minden mőveltségi terület feladata, amely csak hosszabb folyamat során lehet eredményes. Általános célja, hogy segítse a tanulók pálya- és szakmaválasztási érettségének kialakulását, annak érdekében, hogy képesek legyenek megfelelni a választott pálya követelményeinek, valamint tudatában legyenek pályaválasztási döntésük felelısségének. Az eredményes választáshoz szükséges az egyéni adottságok, képességek felismerésén alapuló önismeret fejlesztése. � Teremtsünk lehetıséget a különbözı pályák, foglalkozási ágak tartalmának megismerésére. � Jellemezze ıket az önismeret, mely elengedhetetlen feltétele a sikeres pályaválasztásnak. � Tudatosítani kell tanulóinkban, hogy életpályájuk során szükségessé válhat a pályamódosítás.

7


Pedagógiánkat segítı iskolai tevékenységek, eszközök, módszerek és eljárások

Tanulási idıben kötelezıen igénybeveendı szolgáltatások

A Németh Imre Általános Iskola – a törvényi elıírásoknak megfelelıen – nappali rendszerő oktatás keretében gondoskodik: � a kötelezı tanórai foglakozások, � a nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozások, � a tanórán kívüli foglalkozások (lásd részletesen az Egyéb igénybe vehetı szolgáltatásoknál) � az osztálybontások, az egyéni foglakozások és az iskolai alapszolgáltatások megszervezésérıl.

Pedagógiai programunk tartalmazza az iskolánkban zajló oktatás órakereteit. Ezek az órakeretek

tartalmazzák a kötelezı és a nem kötelezı órakeret terhére történı tanórai oktatás óraszámait. A tanulói óraszámok megfelelnek a hatályos törvényi elıírásoknak, így a tanulók leterhelése a

törvényileg engedélyezett keretek közt marad. A könnyített testnevelés szervezése eddig is gyakorlat volt iskolánkban. Jó tárgyi feltételeink a

testnevelés órákon is lehetıvé teszik a differenciált foglalkozást. A jövıben is ez lesz a könnyített testnevelés szervezésének módja. (A munka színvonalát emeli, hogy egyik testnevelı pedagógusunk végzett gyógytestnevelés szaktanfolyamot.)

Egyéb igénybe vehetı szolgáltatások

A differenciált egyéni foglalkozás órakeretét differenciált képességfejlesztésre (korrepetálás, illetve tehetséggondozó szakkör) használjuk a tanórán kívüli foglakozások idejében.

Az iskolában biztosítani kell a tanulók mindennapos testedzéséhez szükséges feltételeket. A Németh Imre Általános Iskolában a sportfoglalkozásoknak eddig is nagy hagyománya volt. A délutáni

sportköri rendezvények a versenyekre felkészítı foglalkozások eddig is lehetıvé tették iskolánkban a mindennapos testedzést. Ezek a lehetıségek a jövıben is szolgálják ezt a célt, ily módon a törvényben elıírtaknak iskolánk képes megfelelni.

Az alsó tagozaton azokon a napokon, melyeken a tanulóknak nincs testnevelés órájuk, a tanulási idıszakban játékos, egészségfejlesztı testmozgást szervezünk.

A Közoktatási törvény 53. §-ának (3) bekezdése szerint és a szülık igényei alapján napközis, illetve tanulószobai foglalkozásokat szervezünk.

A napközi szervezése természetes velejárója iskolánk alsó tagozatos életének. A tanulószobát szülıi igény esetén indítjuk, ha legalább egy csoportra való gyermek szülei kérik ezt.

Iskolánk pedagógusai vállalják - igény esetén - az egyéni konzultációt, a tanulmányi versenyekre való felkészítés plusz feladatait. Ilyen célokra (is) használjuk az egyéni képességfejlesztésre szánt 12 %-os idıkeretet. Szükség esetén a követelményként megfogalmazott átjárhatóság biztosítására ebbıl az órakeretbıl is szervezhetı foglalkozás.

Intézményünkben nyitvatartási renddel mőködik a könyvtár. Iskolánk helyet biztosít a Szent István Király Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény tevékenységéhez. A

zongora, hegedő, gitár, rézfúvósok, zenei elıképzı és szolfézsoktatás saját tanítványaink és szülei számára is pozitív alternatívát jelent.

Iskolánkban - önkéntes alapon - hitoktatásban is részesülhetnek a tanulók. A törvény biztosította lehetıséggel – miszerint a közoktatási intézményekben hitoktatás szervezhetı – évek óta a római katolikus, a református és az evangélikus egyház él.

Felmenı rendszerben az elsı évfolyamtól - helyet ad iskolánk az „ENGLISH EXTRA” elnevezéső angol nyelvoktató program tanfolyamának. Ezeken a tanfolyamokon kiscsoportos formában, speciális módszerrel illetve tematikával tanulhatják az angol nyelvet azok a tanulók, akik az elsı évfolyamon csatlakoznak a képzéshez. Az elsı három évfolyamon a foglalkozások tanfolyami keretben szervezıdnek. Negyedik évfolyamtól - amikortól a kerettantervek szerint kötelezıvé válik a nyelvoktatás, ezek a tanulók csatlakoznak az iskolai nyelvoktatás rendszeréhez. Ekkor az órakeretben biztosított angol óráikon felül tanfolyami keretben folytatják a program anyagának elsajátítását. Tekintettel arra, hogy ezek a tanulók a negyedik évfolyamon a kötelezı nyelvoktatás bevezetésének idején már rendelkeznek angol nyelvi alapokkal, a negyedik évfolyamon nyelvtanulási elızményekre épül a program tanterve.

A tanév végi évi osztálykirándulásokon – a közösségépítés feladatain felül – a tanév során szerzett ismeretek mélyítése és hazánk tájainak megismerése zajlik. Erre a célra május-júniusban tanítás nélküli

8


munkanapot biztosítunk. A kirándulások finanszírozása – egyéb forrás híján – önköltséges alapú. A kirándulásokkal kapcsolatos megállapodások megkötése az osztályok szülıi munkaközösségeinek joga és feladata.

Iskolánk tornatermének hasznosításánál szempont, hogy tanulóifjúságunk számára is sportolási alternatívát, lehetıséget jelentsen. Azok a sportegyesületek, melyek iskolánk tornatermében tartják edzéseiket, részben vagy egészben iskolánk tanulói közül toborozzák tagjaikat.

Szociális szolgáltatások

A legfontosabb szociális jellegő szolgáltatás az étkeztetés (fıleg annak támogatott formája). Az étkeztetésnél a Gyvt. 148. § (5) bekezdésében meghatározott kör tagjai normatív (50 %) támogatásban részesülnek, az alacsony jövedelmőek részére önkormányzati támogatás igényelhetı csökkentett étkezési térítési díj formájában. Lehetıség van a napi egyszeri, kétszeri illetve háromszori étkezés befizetésére.

A tankönyvpiac rendjérıl szóló 2001. évi XXXVII tv. 8. § (4) alapján érintett tanulóink ingyenes tankönyvellátásban részesülnek, ezen felül – amennyiben a fenntartó költségvetési rendelete erre fedezetet biztosít – szociális alapon azok a rászoruló tanulók is részesülhetnek részbeni vagy teljes tankönyvtámogatásban, akik nem esnek a törvény hatálya alá.

Iskolánkban az alsó és a felsı tagozaton is van gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus. Iskolánkban lehetıség van arra, hogy a szülı igényelje gyermeke számára az iskolapszichológus szakértı segítségét.

Hétvégi szabadidıs szolgáltatások

A Németh Imre Általános Iskolában évekre visszamenı hagyománya van az önköltséges hétvégi programok szervezésének. Éjszakai és nappali gyalogtúrák, korcsolyázás, síelés, sítábor, kerékpározás színesítik a szombat-vasárnapokat az Iskolai Lendület Diáksportkör szervezésében. Átlagban minden hétvégére esik valamilyen szabadidıs program, melyeknek pedagógiai értékét növeli, hogy a szülık is szívesen fogadott résztvevık ezeken az alkalmakon.

Igény esetén a téli idıszakban külföldi sítábort szervezünk, szintén önköltséges alapon. Ebben a táborban is részt vehetnek a szülık.

Vakációs szabadidıs szolgáltatások

Iskolánk a nyári vakáció idıszakára is szervez elfoglaltságot tanulóinknak. Részt veszünk a nyári napközis táboroztatásban. Más tanítványaink vidéki táborokban tölthetik el az idıt vállalkozó szellemő pedagógusaink vezetésével.

Az iskolában megvalósuló szabadidıs és vakációs szolgáltatások azon része, mely nem képezi az óratervek részét (táborok, síutak, külföldi táborok) szülıi befizetések, pályázati és alapítványi támogatások anyagi fedezetével valósíthatók meg. Az erdei iskolák is csak igény esetén és az érintett szülık anyagi támogatásával – és beleegyezésével – szervezhetıek. (A napközis tábor és a soltvadkerti tábor anyagi feltételeinek biztosításánál a fenntartó szociális támogatásával is lehet számolni.)

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok nevelı-oktató munkánk szerves részét képezik. A legtágabb értelemben véve a gyermek, tanuló nevelése, iskolai felügyelete személyiségformáló hatásával, a tudásszint növelésével, az erkölcsi ismeretek megismertetésével közvetlenül hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló helyes irányban fejlıdjön, képes legyen annak felismerésére, hogy az adott esetben mi a megfelelı döntés.

A tanulók életkori fejlıdésének sajátosságait is figyelembe vevı pedagógiai feladatok a következık:

Bevezetı szakasz, 1-2. évfolyam

Az elsı két iskolai év bevezetı szakasz, szerepe szerint elıkészít az iskolai tanulmányokra. Gyermekre figyelı fokozatossággal vezet át az óvoda játékközpontú tevékenységeibıl az iskolai tanulás szervezeti kereteibe, tevékenységrendszerébe és szokásrendjébe. Felhasználja és továbbfejleszti az iskolába kerülı gyerek természetes tanulási motiváltságát, a megismerés és a megértés iránti érdeklıdését, nyitottságát. Széles teret enged játék- és

9


mozgásigényének kielégítéséhez. Kedvezı feltételeket teremt a természetes fejlıdési, érési folyamatok kiteljesedéséhez. Elıkészíti, megalapozza a kulcskompetenciák kifejlıdésének folyamatát.

A tanító feltérképezi a tanulók egyéni fejlesztési szükségleteit. A gyerekek közötti különbségeket természetesként fogadja el. Kellı idıt enged a tanulási feladatok pszichológiai feltételeinek beéréshez, és személyre szóló fejlesztéssel és értékeléssel esélyt teremt a sikeres iskolai pályafutás, valamint az élethosszig tartó tanulás biztonságos megalapozásához, az egységes mőveltségbeli alapok megszerzéséhez.

Kezdı szakasz 3-4. évfolyam

A kezdı iskolaszakaszban, az iskolakezdés 3-4. évében folytatódnak a fenti fejlesztési prioritások, de fokozatosan átalakul a tanulás jellege. Egyre inkább elıtérbe kerülnek a teljesítményelvárások által meghatározott tanulási feladatok, a fejlesztési követelményeknek való megfelelés igénye.

A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamata a kisiskolások nevelésében a tanulók együttmőködésére épül, kooperatív technikákkal operál. A tanulók fejlettségére és fejlesztési szükségleteire figyelve, differenciált tervezéssel és tanulásirányítással fokozatosan növeli a tanító a terhelést és a teljesítményelvárásokat. A tanulók elımenetelét fejlesztı értékeléssel segíti elı. Élményszerő tanulással, problémahelyzetekbıl kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönzı feladatokkal fejleszti a kulcskompetenciák összetevıit: az alapvetı rutinokat, képességeket és alapkészségeket, formálja az attitődöket, közvetíti az elemi ismereteket, tanulási és magatartási szokásokat alakít. Megtapasztaltatja az ismeretszerzés korszerő forrásait, azok eszközként való felhasználásának módját, megtanítja és gyakoroltatja az elemi tanulási módszereket és technikákat. A tanulók fokozatosan gyarapodó ismereteit rendszerbe szervezi. Aktivizálja a már megszerzett tudást az új tanulási feladatok megoldásához.

A tanító egészséges egyensúlyt teremt a nevelési és oktatási feladatok rendszerében. Kíváncsiságtól és érdeklıdéstıl motivált, szabályozott és kötetlen tevékenységek célszerően kialakított rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelısségtudatot, a kitartást, az önállóságot, megalapozza a reális önértékelést. Mintákat és gyakorlóterepet ad magatartási normák, szabályok elsajátításához, a társas közösségekben való részvétel és együttmőködés tanulásához, a problémamegoldáshoz, konfliktuskezeléshez. Megerısíti a humánus magatartásformákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva elısegíti a személyiség fejlıdését, érését, a felelıs állampolgári magatartás megalapozását.

Az esélyteremtés érdekében támogatja az egyéni képességek, a tehetség kibontakozását, tervezetten segíti a tanulási nehézségekkel küzdı, a sajátos nevelési igényő tanulókat. Kiemelten törıdik azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szokásostól eltérı ütemő fejlıdésébıl adódnak.

A feldolgozásra kerülı tanítási tartalmak mennyiségének, nehézségi fokának, a haladás tempójának meghatározásában, valamint a tanítási módszerek, eszközök és munkaformák alkalmazásával kapcsolatos döntéshozatalban mindenkor a tanulók fejlettségi jellemzıi és fejlesztési igényei az irányadók.

Értékközvetítı szerep a bevezetı (1-2. évfolyam) és a kezdı (3-4. évfolyam) szakaszban A gyerekek nem csak az iskolában tanulnak. Sokféle más forrásból is bıséges tapasztalatok, ismeretek birtokába jutnak. Ezeket az iskolának számon kell tartania, fel kell használnia nevelı munkájában. Különösen fontos feladata, hogy sajátos eszköz- és hatásrendszerével olyan értékrendet közvetítsen, amelyik segít a gyerekeknek a spontán hatások és az ıket érı információáradat kezelésében, értékelésében, az elfogadásukról való döntésekben. Az iskola célirányosan meghatározott értékrendjének közvetítésében – a kisiskolások nevelésében – kitüntetett szerepe van:

• az iskola légkörének, információforrásokkal kapcsolatos nyitottságának, • a tanító és a tanulók érintkezésének és együttmőködésének, • a kortársakkal kialakított magatartási kultúrának, • a gyerekek nevelésében a szülıi házzal kiépített partneri viszonynak, függetlenül a szülık

társadalmi és kulturális hátterétıl, • az irányított társadalmi tapasztalatszerzésnek, mely kiterjed a társadalom minél szélesebb

spektrumára, • a spontán szerzett tapasztalatok és tudás feldolgozásának (elemzésének, értékelésének) és

felhasználásának, különféle élethelyzetek tanulmányozásának (feladathelyzetek, tanulási szituációk, konfliktushelyzetek, veszélyhelyzetek, versengések, önkiszolgálás, másság jelenléte stb.),

• az oktatás kultúraközvetítı, értékırzı hatásának, mely kultúra reprezentálja az országban lakók sokszínőségét.

10


E csatornákon keresztül valósulhat meg már kisiskolás korban olyan értékek megtapasztalása és - az ismétlıdı helyzetek újbóli átélése során – belsıvé válása, amelyek alapozzák:

• az aktív és felelıs – nemzeti és uniós - állampolgári létre, • a modern gazdálkodásban való hasznos részvételre és • a közös nemzeti érdekek szolgálatára való eredményes felkészítést az intézményes nevelés keretein

belül. Ilyen értékek például:

• az emberi együttélés és kapcsolattartás értékei: egymás megbecsülése, a személyiség belsı értékei iránti fogékonyság, az önértékek felismerése, az érdekérvényesítés, a kölcsönösség, a másság természetesként való elfogadása, a közösség ügyei iránti érdeklıdés és feladatvállalás, a szabad véleménynyilvánítás, az önállóság;

• a tanulás és a munka világához kapcsolódó értékek: a tevékenységmotiváció, a megismerés és az alkotó tevékenység iránti igény, a feladatért vállalt egyéni és közös felelısség, a feladat és a munka megosztása, együttmőködés, megbízhatóság, kitartás a feladatok teljesítésében, tapasztalatok az erıfeszítés, a teljesítmény, a sikeresség összefüggéseirıl, a vállalkozó kedv, a sikerek és a kudarcok elviselése, az újra kezdés képessége, a tervszerőség, gazdaságosság, igényesség a tevékenységek megvalósításában, önellenırzés;

• az értékırzı magatartás jellemzıi: nyitottság, érdeklıdés a saját és más népek kultúrája iránt, hagyományırzés, a természeti, a társadalmi és a technikai környezet értékeinek és veszélyeztetettségének felismerése és tudatos védelme.

Kiemelt fejlesztési feladatok a bevezetı (1-2. évfolyam) és a kezdı (3-4. évfolyam) szakaszban

Énkép, önismeret

Az elsı négy iskolai év bevezetı idıszakában az iskolába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenység váltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni a gyerekek számára. A tanító biztonságérzetet fokozó, a tanulási sikerek gyakori megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtı, tapintatos és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetıvé, hogy a kisiskolások felfedezhessék belsı értékeiket, s megtalálják helyüket az iskolai közösségekben, egész életre szólóan megszeressék a tanulást. A társakkal és a tanítóval való együttmőködés során kipróbálhatják, hogy mire képesek, megtapasztalhatják a feladatokkal való megküzdés élményét, próbára tehetik fejlıdı önállóságukat, s nem végzetes kudarcként, hanem hasznosuló tanulsággal élhetik meg sikertelen próbálkozásaikat is. A reális énkép és a jó önismeret a szociális és állampolgári kompetencia egyik fontos pillére.

Hon-és népismeret

A kisiskolások különösen nyitottak, fogékonyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is olyan fontos, hogy a tanító minden lehetıséget - pl. az olvasmányok tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzımővészeti alkotásokkal való találkozás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetbıl szerzett tapasztalatokat és ismeretbıvítést - célirányosan használjon fel ahhoz, hogy a haza fogalmát megtöltse tartalommal, gondoskodjon a nemzeti kultúra értékeinek átörökítésérıl, ösztönzést adjon a nemzeti hagyományok ápolására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakorlásához is feltételeket teremtsen. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkor lesz teljes értékő, ha már kisiskolás korban megkezdıdik a hazánkban élı nemzetiségek és népcsoportok iránti figyelem és nyitottság megalapozása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés, és az elfogadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhangolás, a sztereotípiák és elıítéletek kialakulásának megelızése. A fejlesztéshez felhasznált mőalkotásokkal való foglalkozás feltételt teremt az esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség kompetenciáinak fejlesztéséhez, valamint a szociális és állampolgári kompetenciák gyakorlásához.

Az európai azonosságtudat – egyetemes kultúra

A jól megalapozott nemzeti azonosságtudatra épülhet fel az a fogékonyság és nyitottság, mely befogadóvá tesz más kultúrák iránt, ösztönzést ad a külföldi kortársakkal való kapcsolatépítéshez. Mindez azért fontos, mert olyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtokába juttat, amelyik a késıbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlıdéséhez, az egyetemes emberi kultúra értékeinek elfogadásához, a szociális és állampolgári kompetenciák tartalmi gazdagításához. A sikerességet befolyásoló tényezı az idegen nyelvi kompetencia eredményes fejlıdése.

11


Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A sokféle közös tanulási és szabadidıs iskolai tevékenységben való részvétel a szociális és állampolgári kompetenciák kiváló gyakorlóterepe. A gyerekek többféle szerephelyzetben próbálhatják ki magukat, tapasztalatokat szerezhetnek a gyermeki jogok gyakorlásáról, a szabad véleménynyilvánításról, az együttélés, az alkalmazkodás, a társas érintkezés formáiról és mőködésérıl, a másság elfogadásáról, valamint a rasszizmus, elıítéletek elutasításáról. Elsajátíthatják azokat az alapvetı ismereteket, magatartási normákat, szabályokat és szokásokat, amelyek megalapozhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcsolatos pozitív attitődjeiket, elısegítve ezzel szocializációjuk sikerességét. E nevelési feladat fontos tartalmi eleme a veszélyhelyzeti magatartáskultúra fejlesztése (katasztrófavédelem). A megvalósításban a hangsúly ebben az életkori szakaszban az adekvát magatartásformák kialakításán van. Különféle magatartási stratégiák megismertetésével és gyakoroltatásával fel kell készíteni a kisiskolást a veszélyhelyzetek (árvíz, tőz, veszélyes anyagokkal való találkozás, szélsıséges idıjárási jelenségek, járványok, erıszakos és környezetpusztító magatartási megnyilvánulások) felismerésére és arra, hogy mit tegyen a megelızés érdekében, illetve a már kialakult katasztrófa szituációkban. E folyamatban tanító kitüntetett feladata az is, hogy megalapozza a tanulókban a veszélyhelyzetek megelızéséhez szükséges felelısséget, cselekvıkészséget és elkötelezettséget. (A nevelési feladat megvalósításához különösen az ember és társadalom, az ember a természetben, valamint az életvitel és gyakorlati ismeretek mőveltségterület tartalmainak feldolgozása kínál széleskörő lehetıséget.)

Gazdasági nevelés

A gyerekek általános mőveltségének megalapozásához, állampolgári kompetenciáik fejlesztéséhez tartozik, hogy már kisiskolás korukban tisztában legyenek a munka értékteremtı és létfenntartó szerepével és korosztályuknak megfelelı szinten bánni tudjanak a pénzzel. Ismerjék a fizetıeszközöket, azok nagyságrendjét. Szerezzenek tapasztalatokat családjuk pénzfelhasználásáról, annak tervezhetıségérıl és a pénzzel, az idıvel, az anyaggal, az erıvel stb. való takarékosságról, a közösség vagyonának keletkezésérıl és megbecsülésérıl. A gazdasági nevelés fontos területe a tudatos fogyasztói szemlélet megalapozása. Eredményességében meghatározó a kisiskoláskori szemléletformálás szerepe. Ezért korán el kell kezdeni a gyerekek környezetkímélı, helyes vásárlási szokásainak alakítását, a reklámok szerepének és káros hatásainak tudatosítását, a termékek racionális kiválasztási szempontjainak megismertetését, a szükségletek kielégítésében a takarékossági szempontok jelentıségének felismertetését és gyakoroltatását.

Környezettudatosságra nevelés

Az iskolába lépı kisgyerek az óvodából sok olyan hasznos tapasztalatot, élményt és érzelmi alapvetést hoz, amelyik megalapozza az alsó tagozat tudatosító, attitődformáló, szokásalakító tevékenységét a környezettudatos és felelıs állampolgári magatartás formálásához. A kisiskolásoknak a természet értékei és problémái iránti fogékonyságának, környezetkímélı magatartásának továbbfejlesztésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatoknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézıpontból történı megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pozitív magatartásformák folyamatos gyakorlásának. Különösen fejlesztı hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhetı és jól érzékelhetı környezeti problémaszituációk, válságjelenségek megoldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építı - kreatív feladatok és projekt-jellegő tevékenységek.

A tanulás tanítása

Kisiskolás korban a hatékony önálló tanulási kompetencia leginkább az érdeklıdés, a kíváncsiság és a kompetenciára törekvés által motivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében problémahelyzetek megoldásával, kreativitást igénylı érdekes feladatokkal, a már megszerzett tudás szüntelen mozgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthetı. E tevékenységek közben alakulnak a késıbbi - felnıtt kori - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzık, érzelmi viszonyulások és képesség összetevık (tervezés, döntés, visszacsatolás, együttmőködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarcok elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenırzés, értékelés stb.), melyek az élethosszig tartó tanulás eredményességét is meghatározzák. Szükséges, hogy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadon választható témákban, kötetlen szervezéső és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók, s ismerjék meg és használják a tanulás korszerő eszközeit, iskolán kívüli színtereit és lehetıségeit (pl. könyvtári szolgáltatások, IKT, múzeum, színház, mővelıdési központ) is. Az önálló tanulás képességének megalapozásához eszközként szolgál az anyanyelvi kompetencia és a digitális kompetencia fejlettsége. Elengedhetetlen, hogy a gyerekek már ebben az életkorban elemi szintő tapasztalatokat szerezzenek arról, hogy hogyan lehet az IKT eszközöket az önálló ismeretszerzés szolgálatába állítani. A tanulás eredményességét befolyásoló gondolkodási mőveletek és értelmi képességek fejlesztése mellett a tanító fontos feladata, hogy fejlessze a tanulás belsı motívumait és

12


teremtsen lehetıséget az olvasás-szövegértés fejlıdésének függvényében az alapvetı tanulási technikák tapasztalati megismerésére, kipróbálására és aktivizálására, valamint idıben kezdje el a tanulási szokásrend alakítását (pl. tanulási sorrend, idıtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenırzés, hibajavítás) mind a tanórai, mind pedig az egész napos nevelésben.

Testi és lelki egészség

A kisiskolás egészséges fejlıdését és eredményes tanulását döntı mértékben befolyásolja, hogy az iskola milyen mértékben és módon elégíti ki mozgásigényét. Ezért a mozgáskultúra célirányos, szervezett fejlesztése mellett naponta kellı idıt szükséges biztosítani a kötetlen játékra és a szabadlevegın szervezett mozgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szorongásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlıdését és otthoni neveltetését is, hogy adott esetben teljesíthesse védı-segítı feladatait. A felvilágosító munkának ki kell terjednie az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, az egészséges napirend, a test, a ruházat és a környezet ápolása iránti érdeklıdés és igény felkeltésére, a kapcsolódó szokások alakítására és az ismeretek tudatosítására. A tanító modell szerepe ezen a területen megkülönböztetett jelentıségő. A lelki egészség fontos összetevıje a kortárskapcsolatok szervezıdése, a közösségben elfoglalt pozíció, a barátkozás sikeressége. Ezek kedvezı alakulásához esetenként a tanító segítsége, indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárások alkalmazása kívánatos, amelyek hatására a mellızést, a kirekesztést, a sértı elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánulásokat felváltja a csoportban az elfogadás, a türelem, készség az együttmőködésre, az egymás segítése, az ıszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés.

Felkészülés a felnıtt lét szerepeire

Az alapozás igényével már a kisiskolások nevelésében is megjelenik az állampolgári nevelés. Itt elsısorban a társadalmi tapasztalatok szerzése (pl. foglalkozások megismerése, a társadalmi munkamegosztás konkrét eseteinek megfigyelése, a felnıtt szerepekhez kapcsolódó szerepjátékok, magatartásformák, személyközi kapcsolatok elemzése, modellezése konkrét esetek kapcsán), az attitődformálás, a magatartási minták közvetítése a cél. A nevelés fontos, új területe a kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetencia összetevıinek fejlesztése. Olyan személyiségvonások formálása, amelyek a késıbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén boldogulásához (pl. érdekérvényesítés kockázatvállalás, kreativitás, problémafelismerés, a tervezés és végrehajtás végig vitele, megbízhatóság, precizitás, felelısségvállalás, kitartás, újrakezdés). A fejlesztés keretét a célirányosan szervezett tanulási és szabadidıs tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják.

Alapozó és fejlesztı szakasz 5-8. évfolyam

Az alapfokú nevelés-oktatás alapozó és fejlesztı szakasza szervesen folytatja a bevezetı és kezdı szakasz nevelı-oktató munkáját, a kulcskompetenciák, az alapkészségek és képességek fejlesztését.

A szakasz fejlesztési feladatainak megtervezésekor- igazodva a gyermeki gondolkodás fejlıdéséhez, az életkori sajátosságokhoz - figyelembe veszi, hogy a 10-12 éves tanulók gondolkodása erısen kötıdik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz. Az 5-6. évfolyamokon ezért az integratív-képi gondolkodásra alapozó fejlesztés folyik, a serdülıkor kezdetétıl a 7-8. évfolyamon (a fejlesztı szakaszban) viszont elıtérbe kerül az elvont fogalmi és elemzı gondolkodás.

Az iskola az 1-4. évfolyamokhoz hasonlóan az 5-8. évfolyamokon is különbözı érdeklıdéső, eltérı értelmi, érzelmi, testi fejlettségő, képességő, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklıdésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelıen felkészíti ıket a középiskolai, illetve szakiskolai továbbtanulásra, és elıkészíti ıket a társadalomba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli az anyanyelvi kommunikációt, az idegen nyelvi kommunikációt, az ezekhez szükséges képességek fejlesztését, valamint a matematikai gondolkodás, a kritikus gondolkodás, a problémamegoldás alapképességeit, a komplex információk kezelésével kapcsolatos képességeket, kulcskompetenciákat.

Az alapozó szakasz funkciójának megfelelıen elsısorban az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése jellemzı az 5-6. évfolyamon, míg a 7-8. évfolyamban az egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, bıvítése, hatékonyságának növelése válik hangsúlyossá.

13


Továbbfejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejleszti a tanulók önismeretét, együttmőködési készségét, akaratát, segítıkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetıség értékeire.

Az alapozó és fejlesztı szakasz szocializációs folyamatában az iskola tudatosítja a közösség demokratikus mőködését és néhány általánosan jellemzı szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban. Megalapozza a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására. A demokratikus normarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelısségre, a mindennapi magatartásra is.

Az iskolának kiemelkedı feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosítása és az ápolásukra való nevelés. Nevelési-oktatási tevékenységével az iskola fejleszti a tanulókban a nemzeti azonosságtudatot, képviseli az egymás mellett élı különbözı kultúrák iránti igényt. Erısíti az Európához tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkor figyelmet fordít az emberiség közös problémáinak bemutatására.

Kiemelt fejlesztési feladatok az alapozó (5-6. évfolyam) és a fejlesztı (7-8. évfolyam) szakaszban

Énkép és önismeret

Fejlesztésében fontos kihasználni azt az érzékenységet, amely az alapvetı erkölcsi normák iránti fogékonyságból adódik. A személyiség fejlıdését azzal segíthetjük elı, ha önmaguk megismerésére motiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. A Nemzeti alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlıdı személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása során a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és azonosításának. Ahhoz, hogy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, folyamatosan gondoskodnunk kell arról is, hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az önmegismerés és önkontroll, a feladatokkal vállalt felelısség, magatartást irányító tevékenység. A kiskamaszok énképe a róluk alkotott vélemények ellenére, az önmagukkal szemben támasztott követelmények, elvárások hatására is formálódik.

Hon- és népismeret

Elengedhetetlen, hogy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemzı sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el a kiemelkedı magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, mővészek, írók, költık, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülıföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Elısegítjük a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Megalapozzuk tanulóinkban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettıl elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élı más népek, népcsoportok értékeinek és eredményeinek megbecsülését, igyekszünk megelızni a sztereotípiák és elıítéletek kialakulását. Ösztönözzük a fiatalokat a szőkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására. Késztessük ıket az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre.

Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

Európa a magyarság tágabb hazája. Célunk, hogy a tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetérıl, alkotmányáról, intézményrendszerérıl, az uniós politika szempontrendszerérıl. Diákként és felnıttként tudjanak élni a megnövekedett lehetıségekkel. Magyarságtudatukat megırizve váljanak európai polgárokká. Arra kell törekednünk, hogy iskolás éveik alatt olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal gazdagodjanak, amelyek birtokában meg tudják majd találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Nem kevésbé fontos az sem, hogy európai identitásuk megerısödésével legyenek nyitottak és elfogadóak az Európán kívüli kultúrák iránt is. A fejlesztés kiemelt területei: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erısítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelı társadalmi problémák iránti nyitottság. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzıbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértıvé a különbözı

14


szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttmőködésrıl. Személyes tapasztalatok felhasználásával, a nemzetközi együttmőködésrıl szerzett információkkal gazdagítjuk tudásukat. Fejlesztı feladat lehet az érvek győjtése meghatározott álláspontokhoz, melyek az EU híreihez kapcsolódnak. Fejlesztési cél, hogy növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetıségek keresése, feltárása iránt.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

Fejlesztési feladat, a civil életben fontos polgári lét alapjait segíti megteremteni. Az 5-8. évfolyamon a társadalmi együttélés közös szabályait és követelményeit tudatosítjuk a tanulókban. Olyan részképességek fejlesztésére kell gondolni, mint a konfliktuskezelés, az együttmőködés, a közéleti szerep gyakorlása, a demokratizmus gyakorlatában elsajátítható felelısségvállalás, az elıítéletek és rasszizmus elutasítása. A gazdasági nevelés a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás-elemek beépítését kívánja a helyi tanterv tartalmaiba. Az egyszerő eszközök, szerszámok használatában is fontos a figyelem, az elıvigyázatosság megtanulása. A hatékony munkavégzés érdekében a rend, az idıbeosztás hatását érdemes megtapasztaltatni.

A környezettudatosságra nevelés

Átfogó célja, hogy az élı természet és a társadalmak fenntartható fejlıdését segítse megértetni a nevelésben. A szemléletformálás pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelıdnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelıs elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha figyelmet fordítunk a tanulók természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minıségi változásainak megismerésére és elemi szintő értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megırzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció pozitív és negatív környezeti következményeit. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megırzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelısség, a környezeti károk megelızésére való törekvés váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttmőködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. A tantárgyak lehetıségei szerint, minden évfolyamon lehetıség van a környezetkímélı magatartás felismertetésére, adott helyzetek kritikus megítélésére.

A tanulás tanítása

A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát és szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzıit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait. Törekedjen a gondolkodási képességek, elsısorban a rendszerezés, a tapasztalás és kombináció, valamint a következtetés és problémamegoldás fejlesztésére. A tanulás az iskola alapfeladata, amely magába foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlesztését. Az elemi készségeknek az optimális 3 kiépülése és optimális gyakorlottsága nélkül homokra épül a tanítás gyakorlata, a kutatások pedig azt mutatják, hogy ebben az életkorban az elemi készségek fejlettsége szorosan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis az elemi készségeknek az optimális szintő elsajátítása kulcsfontosságú feladat. Ennek az a feltétele, hogy ismerjük az optimális elsajátítás kritériumait és az azokhoz viszonyítva elért szinteket. A gondolkodási kulcskompetencia négy alapképessége közül a rendszerezı képességet és a kombinatív képességet (annak elemi írásbeli szintjét) mérhetjük fel. Gondolkodási képességek: kreatív gondolkodás, döntéshozatal, problémamegoldás, elırelátás, hatékony tanulás, érvelési képesség. Minden mőveltségi területen (illetve tantárgyban) gondot kell fordítanunk a kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását, értelmezését és megválaszolását. Az iskolának az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különbözı médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalokat kell kibocsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetıségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során.

15


A tanulók tegyenek szert fokozatos önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvezı körülmények (külsı feltételek) kialakításában. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása fıleg a következıket foglalja magában:

• az elızetes tudás és tapasztalatok mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése;

• a csoportos tanulás módszerei, a kooperatív csoportmunka; az emlékezet erısítése, a célszerő rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra mővelése;

• az önmővelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az élethosszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értı olvasás, az íráskészség, a számfogalom fejlesztése).

A tanulás fontos színtere és eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetıségei, amelyhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazodjanak el a lakóhelyi, az iskolai, valamint a regionális és országos könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támogató eszközöket, a fıbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsák el az adatgyőjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technológiáját, és alakuljon ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége.

Olyan tudást kell kialakítanunk, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Elıtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjobb lehetıségek kiválasztásának területeire. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerısítése, a konfliktusok kezelése, az életminıség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése.

Testi és lelki egészség

Az iskolára nagy feladat és felelısség hárul a felnövekvı nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlıdését. Személyi és tárgyi környezetével az iskola segíti azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészségi állapotát javítják. Az egészséges életvitellel kapcsolatos szemlélet és magatartás formálása, az alsóbb évfolyamok fejlesztését folytatja.

Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelızésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, a fiatalokat arra, hogy önálló, felnıtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítıkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsısorban a háztartás, az iskola és a közlekedés - leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztetı tényezıit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülıknek - a káros függıségekhez vezetı szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelızésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutottakat. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelıs, örömteli párkapcsolatokra történı felkészítésre. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvı, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentıs szerepe van.

Felkészülés a felnıtt lét szerepeire

A felnıtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevıi: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmának, követelményeinek és a hozzájuk vezetı utaknak, lehetıségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatok útján történı megismerése; a lehetıségek és a valóság, a vágyak és a realitások összehangolása. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször pályamódosításra kényszerülhetnek.

Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetıségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételek, tevékenységek biztosítására van szükség, amelyek elısegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklıdéseiknek megfelelı területeken, ezzel is

16


fejlesztve ön- és pályaismereteiket. Kiemelt figyelmet érdemel a rugalmasság, az együttmőködés képességének fejlesztése.

A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különbözı tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. A hatékony társadalmi beilleszkedéshez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erısítésérıl van szó, amely gazdasági és társadalmi elınyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttmőködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos területek erısítése. Ezzel párhuzamosan szükséges a társadalmi-állampolgári kompetenciák körét is meghatározni, nevezetesen a jogaikat érvényesítı, a közéletben részt vevı és közremőködı tanulók képzésérıl van szó. A szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erısítésével kapcsolatos területek, mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség, szoros összefüggésben az ún. cselekvési kompetenciák fejlesztésével.

Összesítve: Feladatunk a NAT 2007-ben meghatározott – és alább felsorolt – kulcskompetenciáknak, illetve fejlesztési területeknek megfelelı személyiségfejlesztés:

Kulcskompetenciák 1. Anyanyelvi kommunikáció 2. Idegen nyelvi kommunkikáció 3. Matematikai kompetencia 4. Természettudományos kompetencia 5. Digitális kompetencia 6. Hatékony, önálló tanulás 7. Szociális, és állampolgári kompetencia 8. Kezdeményezıképesség, és vállalkozói kompetencia 9. Esztétikai-mővészeti tudatosság és kifejezıképesség Kiemelt fejlesztési területek 1. Énkép, önismeret 2. Hon- és népismeret 3. Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra 4. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés 5. Gazdasági nevelés 6. Környezettudatosságra nevelés 7. A tanulás tanítása 8. Testi és lelki egészség 9. Felkészülés a felnıttlét szerepeire

3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

Napközis foglalkoztatás A napközis foglalkoztatást tapintható szülıi igény hívja életre: Az alsó tagozatos tanulók szülei közül kb. 90 % igényli a napközis foglalkoztatást. A napközis foglalkozás menetrendje: a tanítási idı után a csoportok ebédelnek, majd játszóudvarunkon töltik az idıt (kb. egy órát) a tanulási idı kezdetéig. Délután 15 órától 16 óráig védett tanulási idı, a gyermekek ekkor készülnek a következı napi tanításra, ekkor készítik el házi feladatukat, ekkor tanulják meg a szóbeli feladatokat napközis nevelıjük szakszerő irányítása mellett. 16 órától 16.30-ig a tanulók többsége hazamegy, azok számára, akik ezt igénylik, 17.30-ig összevont ügyeletet szervezünk. A napközis foglalkozás ideje alatt iskolánkban fakultatív programok is szervezıdnek. (Pl. szolfézs, zeneóra, DSK foglalkozások, az iskolai szabadidı-szervezı és a pedagógusok által tartott szakkörök, tanfolyamok, hittan) Azon tanulók, akiknek szülei jelzik a napközis nevelınek a fakultatív elfoglaltságot, ezeken a foglalkozásokon részt vehetnek. A napközis foglalkozások színesebbé tételét szolgálja a délutáni kézmőves, a karácsonyi és húsvéti idıben a szabadidı-szervezıvel közösen megszervezett játszóházi foglalkozások, csoportos napközis színházlátogatások, a játékos sportdélutánok, melyek szervezését szintén a napközis nevelık és a szabadidı-szervezı végzik.

Tanulószoba

17


Tanulószobát a felsı tagozaton szervezünk, amennyiben legalább egy kis létszámú tanulócsoport mőködtetéséhez elegendı szülı igényli azt. Ennek a csoportos tanulási formának a mőködtetését tanító vagy napközis nevelı bevonásával, vagy szaktanárok napi váltásban történı foglalkoztatásával oldjuk meg.

Szakkörök A tehetség gondozásának fontos eszköze a szakkör. Itt kis csoportokban válik lehetıvé a tanulók érdeklıdés szerinti foglalkoztatása. A 12 % órakeretének felhasználását részint korrepetálásra, részint szakkörök indítására használjuk.

Sportkör Iskolánkban hagyományosan sportkör mőködik. Mind a délutáni sportfoglalkozások szervezésében, mind a kerületi és fıvárosi versenyekre való felkészítésében igen fontos szerepet játszik, keretet adva a testnevelı tanárok munkájának. Részt vesz a sportkör az önköltséges hétvégi programok szervezésében is: gyalogtúrák nappal és éjszaka, síelések, sí-tábor, korcsolyázások, kerékpártúrák szerepelnek a palettán. Pályázatokon nyert pénzekbıl szépen gyarapodott az eszközállomány is: a hétvégi síeléseken és a sí-táborokban nem probléma a felszerelés kölcsönzése, tanulóink a testnevelés órákon és a sportköri foglalkozásokon az oly népszerő egysoros görkorcsolyák segítségével ügyesedhetnek, erısödhetnek a kondicionáló gépek segítségével, streetball palánkoknál hódolhatnak az egészséges divatnak, a kosárlabdázásnak, újabban a tenisz alapjait is elsajátíthatják.

Diákönkormányzat (DÖK) A tanulók demokratizmusra nevelésének fontos színtere a diák-önkormányzati munka. Az általános iskolában a DÖK jó munkájának egyik igen fontos alapfeltétele segítı szakember mőködése. Iskolánk éves munkatervének sokszínősége a DÖK (és vezetıje) által szervezett programoknak is köszönhetı. A DÖK jellemzıen egész év során havi több program, akció, szabadidıs rendezvény szervezését vállalja fel: A DÖK hagyományos rendezvényei szüreti és a farsangi bálok, a karácsonyi és a húsvéti játszóházak, a Mikulás-ünnep, a Luca-napi vásár, a Karácsonyi hangverseny, a kisállat-kiállítás, a Föld Napján rendezett vetélkedı. A DÖK irányító szerepe a Németh Imre Napokon is megnyilvánul. Ezeken kívül tanítási évenként két alkalommal papírgyőjtési akciót szervez. A DÖK lehetıséget ad arra is, hogy iskolánk tanulói véleményüknek demokratikus keretek közt adjanak hangot. A DÖK győlései – melyeket havi rendszerességgel tartanak – lehetıséget adnak arra, hogy a tanulók saját ügyeikben döntéseket hozzanak, és véleményt nyilváníthassanak az iskolai élet bizonyos kérdéseirıl (pl. Házirend). Évente egyszer – a DÖK által meghatározott tanítás nélküli munkanapon – tartjuk éves diákközgyőlésünket. A DÖK – törvény biztosította jogának megfelelıen – állandó képviselettel rendelkezik az Iskolaszékben, és esetenként a nevelıtestületi értekezletekre is meghívást kapnak a diákság képviselıi. Iskolánk DÖK képviselıt delegál a Zuglói Gyermek és Ifjúsági Önkormányzatba.

Egyéb közösségformáló lehetıségek Az iskolai közösségi élet szervezıdésének a fentieken kívül van még néhány fontos színtere. Ilyenek például az iskolagyőlések. Ezeken az összejöveteleken (külön az alsó és a felsı tagozaton) lehetıség van az elmúlt idıszak tanulmányi és közösségi munkájának értékelésére. Fontos pedagógiai erı a közösség elıtti dicséret. Ezeken az iskolagyőléseken fıként az egyéni és csoportos sikereket próbáljuk meg hangsúlyozni, ezzel is erısítve az értékek megbecsülését. Közös tanévnyitó és tanévzáró ünnepélyeket tartunk. Hitünk, hogy a közös ünneplések nevelı hatásúak. Nemzeti ünnepeink elıtt is minden alkalommal méltón tisztelgünk. Iskolánk névadójának – Németh Imrének – iskolai emlékmőve elıtti évente egyszeri tisztelgés (koszorúzás) rávilágít a nagy tettek, a kitartó munka szerepére, táplálja tanulóinkban a „némethimrés” érzést. A Németh Imre Napokhoz kapcsolódó Németh Imre Tornán az olimpiai bajnokokról elnevezett testvériskolák csapatainak részvételével nemes versengésben erısödik a közösségi érzés. A közösségformálásra rendkívüli jó lehetıségeink vannak a nyári táborozások során.

18


Iskolánk 2000. szeptemberétıl szabadidı-szervezıt alkalmaz. Az általa szervezett programok egyik fı célja szintén a közösségformáló lehetıségek biztosítása (játéktanítás, kézmőves foglalkozások alsósoknak és felsısöknek, tánciskola, filmklub, színház- és múzeumlátogatások stb.…). Osztálytanítóink és osztályfınökeink a tanév elején osztályfınöki munkatervükben (tanmenetükben) tervezik meg az osztály közösségi programjait.

4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggı pedagógiai tevékenység

Célunk a megfelelı szokások, minták, attitődök, készségek és ismeretek elsajátításának elısegítése. Tanulóinkkal meg kell ismertetnünk a szociális viselkedés alapvetı szabályait, a döntési szabadság és

felelısség szerepét. Ki kell alakítanunk bennük a közösségbe való beilleszkedéshez szükséges alkalmazkodó- és

kompromisszum-készséget, toleranciát és türelmet. Feladatunk az élményszerő közösségi programok felkínálása, a személyes példamutatás, a helyes

viselkedésminták pozitív megerısítése, az antiszociális személyiségjegyek átformálása. Célunk eléréséhez meghatározó jelentıségő a pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása a

gyerekcsoportokban, a tantestületben és az iskolában. Fontos eszköz az irányított játék, az egyénre szabott feladatok, a jutalmazás és a tolerancia. Meg kell gyıznünk a gyerekeket arról, hogy közös célunk a szeretet és bizalom talaján a helyes

viselkedésminták kialakítása a problémás tanulókban, tehát a beilleszkedés segítése és nem a kirekesztés. Ezen a téren kikérhetjük a Diákönkormányzat véleményét és segítségét is.

Eredményt érhetünk el, ha igyekszünk tanulóinkat sikerélményhez juttatni. Ha tanulmányi téren ez kevésbé lehetséges, akkor az életkori sajátosságoknak megfelelıen erısítenünk kell bennük a rendszeres mozgás iránti igényt. A sport - az egészség megırzésén túl - fejleszti tanulóinkban a szabályokhoz való alkalmazkodás készségét, levezeti a felgyülemlett energiát, erısíti a közösséghez tartozás érzését, sikerélményt ad, s mindezek pozitív hatása az iskolai élet egyéb területein is megmutatkozik majd. Iskolán kívüli sport- és szabadidıs programok szervezésével segítségünkre lehetnek a testnevelı tanárok és a szabadidı-szervezı.

A sporton kívül kiváló lehetıség a sikerélmény juttatáshoz a manualitás. Iskolánk tanulói szabadidıs „szöszmötölı” (kézmőves) szakkörökön vehetnek részt szabadidı-szervezınk irányításában.

A zenélés, az éneklés is sok sikerélményt jelenthet azoknak, akik azt aktívan mővelik. A Szent István Király Alapfokú Mővészetoktatási Intézménnyel tudatosan alakítottunk jó kapcsolatot, hogy minél több tanulónk számára nyíljon lehetıség a helyben a zene- és szolfézstanulásra. Azok a tanulóink, akik nem tanulnak ily módon zenét, alsós és felsıs énekkaraink tagjai lehetnek.

Fontos, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdı gyerekek találjanak az iskolában olyan személyt, akihez bizalommal fordulhatnak, aki egyéni beszélgetések során könnyebben megtalálhatja a negatív viselkedés okait. Különösen hasznos, ha ez a személy konstruktív együttmőködést tud kialakítani a szülıvel.

Munkájukhoz a pedagógusok igénybe vehetik a nevelıtestület és az iskolai gyermekvédelmi felelısök és az iskolapszichológus segítségét, hiszen az ilyen problémák megoldása csak következetes összefogással lehetséges.

Amennyiben a nehézségek leküzdése iskolán belül nem látszik megoldhatónak, úgy szükség lehet külsı szakemberek segítségére is. Elsısorban a Zuglói Nevelési Tanácsadó szakértıi segítsége az, amit igénybe vehetünk ezekben az esetben. Az ottani vizsgálati eredmények alapján azonban további szakértıi megoldások is körvonalazódhatnak.

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítı tevékenység

Gyakran elıfordul, hogy a tehetség nem specializáltan - egy tantárgyhoz kapcsolódva - jelenik meg, hanem a tehetség „tantárgyközi vetületben”, vagy a tantárgyak rendszerén kívül jelentkezik. Külön oda kell figyelnünk a potenciálisan tehetségesekre, akiknek tantárgyi eredményeik nem feltétlenül kiválóak, de alkotó és kreatív gyerekek. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a tehetséges gyerek - mint az összes többi – szeretettel, biztonságnyújtással, az egyedisége iránti elfogadó érdeklıdéssel fejleszthetı csak, illetve azt, hogy a jó és a kiváló adottságok csak megfelelı tevékenységekben alakulhatnak tehetséggé. Feladatunk tehát a megfelelı tevékenységek lehetıségének sokszínő biztosítása.

19


Tehetségnevelés az oktatás különbözı területein � az iskolai tanítási órákon � emelt szintő oktatás keretein belül � kiscsoportos foglalkozásokon (csoportbontás, nívócsoport) � szakkörökben � tanulmányi versenyeken, tanulói pályázatokon, sportversenyeken � speciális tanfolyamokon

Az iskolai tanítási órákon A differenciált képességfejlesztés egyik legfontosabb színtere lehet, ehhez azonban az órai foglakozás magas fokú szervezése szükséges. A magyar nyelv tanításának módszerei (Meixner, Apáczai, Nemzeti, Zsolnai) kiváló eszközt adnak ehhez a szervezéshez a módszereket ismerı pedagógusaink kezébe. Az emelt szintő oktatás keretein belül: Emelt szintő oktatást tervezünk - hagyományainknak megfelelıen - angol nyelvbıl, matematikából és testnevelésbıl. Az angol nyelv differenciált oktatása az 5. évfolyamon (nívócsoportos oktatással, magasabb óraszámmal) kezdıdik a tanulók beszéd és nyelvi, kommunikációs képességeinek felmérésével. Ekkor a választható órakeret terhére az érdeklıdı tanulók magasabb – emelt szintő óraszámban (heti 4 óra) – is foglalkozhatnak az angol nyelv elsajátításával. Jó nyelvérzékő tanulóink számára a nívócsoportos oktatással is szeretnénk gyorsabb haladást biztosítani. A 7-8. évfolyamon szintén van lehetıség a törvényi kötelezı óráknál magasabb óraszámra. Matematikából a tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozást szintén az 5. évfolyamon kezdjük. Az 5-6. évfolyamon a tehetséges tanulók számára emelt szinten (heti 5 órában) biztosítjuk az emelt szintő tananyag elsajátítását, a mélyítést, a versenyekre való felkészítést. Ez megegyezik eddigi gyakorlatunkkal is. A 7-8. évfolyamon emelt óraszámban tanítjuk a matematikát valamennyi csoportunkban (3 kötelezı óra helyett 4 óra) annak érdekében, hogy valamennyi tanulónkat fel tudjuk készíteni az érettségit adó középiskolába való felvételi követelményére. A testnevelés emelt szintő csoportjainak szervezésére az ötödik évfolyamtól van lehetıség. Az alsó tagozaton felmenı rendszerben kosaras osztályokat szervezünk a ZUGLÓI SASOK SPORTEGYESÜLET-tel kötött megállapodás alapján. A kosaras csoportokban a testnevelést a tanulóknak felsıs szaktanár tartja. Az ötödik évfolyamon azon tanulóink szülei számára, akik sem angol nyelvbıl, sem matematikából nem kerültek be a legerısebb nívócsoportokba, felajánljuk, hogy gyermekeik számára kérhetik a testnevelés emelt szintő oktatását.

Az emelt szintő oktatás szempontjai Testnevelés • Szülıi kérés • Egészségügyi alkalmasság • Alkati (testi, pszichés) tulajdonságok • Gyorsaság, mozgás, koordináltság • Feladatmegértés Alkalmasság vizsgálata 4. évfolyam végén Angol emelt szint • Az elızı évi foglalkozásokon nyújtott „teljesítmény” • Anyanyelvi készségek foka (legalább jó eredmény) • A gyermek szorgalma • A szülı vállalása Alkalmasság vizsgálata a 4. évfolyam végén Matematika emelt szint • A felsı tagozatos matematikusok és a tanítók által összeállított eredményvizsgálat • Legalább jó osztályzat matematikából • Az alapkészségek foka • Matematikai logika • Feladatmegértés, pontosság • Önellenırzési készség Alkalmasság vizsgálata a 4. évfolyam végén

20


Kiscsoportos foglakozás: Csoportbontott vagy nívócsoportos óra készségszint, tudásszint alapján szervezve (alsó tagozaton informatika, felsı tagozaton nyelvi, technika és informatika órákon). A napközis foglalkozások tevékenységszervezésében is sokszor kiválóan alkalmazható eszköz a csoportos foglalkoztatás.

Szakkörök érdeklıdési köröknek és igényeknek megfelelıen szervezıdik a felzárkóztató foglalkozások szervezésével összhangban

Tanulmányi versenyek, pályázatok Iskolánk nevelıi kiemelt fontosságúnak tartják a tanulmányi versenyeket, pályázatokat. A házi versenyeken - és a hozzájuk kapcsolódó felkészítı foglalkozásokon, szakkörökön teszik alkalmassá diákjainkat a kerületi, fıvárosi megmérettetéseken való részvételre. Iskolánkban kiemelt fontossággal bír a sportversenyekre való felkészítés, hisz a tehetség nem csak az elméleti tárgyakban nyilvánulhat meg. A Németh Imre díjat jól sportoló, jól tanuló diákjaink kaphatják a nyolcadik évfolyam befejezése után.

Speciális tanfolyamokon Iskolánk helyet biztosít speciális tanfolyamok szervezésére is. (számítástechnika alsósoknak, néptánc, tánciskola, idegen nyelv). Ide sorolhatjuk a zeneiskolai oktatás iskolánkba kihelyezett mőködését is.

A tehetségnevelést elısegítı egyéb tevékenységek � könyvtári munka � tánciskola, számítástechnikai szakköri foglalkozások � testi nevelés (kosárlabda, foci, úszás, korcsolya, síelés) � zenei nevelés (részint önerıbıl, részint azzal, hogy a zeneiskolai foglalkozásoknak helyet biztosítunk) � kézmőves (pl. „szöszmötölı”) szakkörök szabadidı-szervezı vezetésével � színházlátogatás, múzeumlátogatás � megkötött középiskolai felvételi megállapodások (Álmos Vezér Gimnázium és Általános Iskola, Szinyei

Merse Pál Gimnázium, Teleki Blanka Gimnázium), melyek alapján tehetséges és jó tanulmányi eredményt elért tanulóink felvételi könnyítéssel juthatnak a jelzett gimnáziumok 9. évfolyamára

6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek és ifjúságvédelem feladatai azon túl, hogy a nevelı-oktató munka, a nevelés és a tanítás szerves részét kell, hogy képezze, számos esetben elkülönül a tanítási órák feladataitól. E feladatok megvalósításában részt kell, hogy vegyen az intézmény vezetése és tantestületünk valamennyi tagja, de kiemelt szerepe van e kérdésben az osztálytanítóknak, osztályfınököknek illetve a GYIV-felelısöknek. Iskolánkban az alsó és a felsı tagozaton is mőködik GYIV-felelıs. Elsıdleges tennivalónk a prevenció, a megelızés. Fel kell tárnunk a gyermekek életkörülményeiben észlelt veszélyeket, a fejlıdésükben tapasztalható rendellenességeket, és azonnal jelezzük azt az iskolán belüli illetékeseknek (osztályfınökök, GYIV-felelısök, igazgatóhelyettes). Szükséges esetben a veszélyeztetettség feltárását, feldolgozását követıen meg kell tenni a szükséges intézkedéseket, amelyeknek az elıidézı okok megváltoztatására kell irányulniuk. Nagyon fontos feladatunk a szülıkkel való együttmőködés, a problémák megbeszélése, lehetıség szerint a közös orvoslása. A gyermekvédelem pedagógiai elvei közt elsı helyen kell említeni a gyermek személyiségének megismerését. A beszélgetések, az ıszinte érdeklıdés, a diszkréció, a pedagógiai intuíció, a megértés mind-mind hozzátartozhatnak a személyiségzavarok leküzdéséhez. Pedagógiai eszköztárunk része az iskolai élet, a szabadidı eltöltésének pozitív, és az iskola falai között végezhetı formáinak mind szélesebb körő felkínálása is. A gyermekvédelem eseteit a szociális és az egészségügyi veszélyeztetettség fı köreibe soroljuk. Természetesen ez a két kör tovább osztható, ráadásul nincs két egyforma gyermekvédelmi eset. Az anyagi szempontból veszélyeztetettek esetében az önkormányzati segélyezés adminisztratív bonyolításán túl költségvetésünkben tervezzük a kedvezményes étkeztetés költségeit. Azoknál a tanulóknál, akiknél személyiségben észlelhetı zavar jelentkezik, - amennyiben szükséges - együttmőködünk a Nevelési Tanácsadóval, a Zuglói Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal. Nehéz a helyzet azoknál, ahol a környezeti ártalmak (szülık életmódja, baráti kör rossz hatása) a jellemzıek. Több pedagógusunk végzett el drogmegelızési tanfolyamot. Reméljük, hogy tudásukat csak a prevencióban kell alkalmazni. Iskolánk felvállalja bizonyos típusú sajátos nevelési igényő tanulók oktatását nevelését is. Akik szakértıi vélemény alapján kerültek logopédiai elsı, illetve második osztályainkba (szegregált oktatás) logopédus

21


segítségét kapják fejlıdésükhöz. A felsıbb évfolyamokon az ilyen problémákkal küszködı gyermekeknek – a szülıkkel együttmőködve – biztosítjuk a megkülönböztetett figyelmet, esetenként biztosítjuk bizonyos tantárgyakból (pl. angol) a tantárgyi felmentést. Amíg az integráltan oktatott sajátos nevelési igényő tanulónknak érvényes szakvéleménye van, az utazó gyógypedagógusi hálózaton keresztül biztosított a speciális fejlesztés.

2005. július 1-tıl érvénybe lépı alapító okiratunk szerint iskolánkban – bizonyos esetekben – lehetıség van szakértıi bizottsági vélemény alapján integráltan oktatható mozgássérült tanulók fogadására. Speciális rehabilitációs fejlesztésük jelenleg csak utazó gyógypedagógus bevonásával oldható meg.

Egyéb egészségügyi esetekben az egyénre szabott bánásmód kialakítása a szülıkkel való együttmőködés során alakítható ki.

GYIV-felelıs rendszeres kapcsolatrendszere

Belsı � A gyermekvédelemmel kapcsolatos információkról, cselekvési-intézkedési tervekrıl, eredményekrıl

rendszeresen tájékoztatja az igazgatót. � Rendszeres munkakapcsolatban áll az általa „nyilvántartott” gyermekek tanítóival, osztályfınökeivel. � A gyermekvédelmi felelısök feladatkörét, az iskola többi pedagógusával való kapcsolattartásukat munkaköri

leírások tartalmazzák.

Külsı � Zuglói Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat � felkérésre részt vesz az esetmegbeszéléseken, egyéb szakmai programokon � Zuglói Nevelési Tanácsadó � iskolapszichológus � Zuglói Egészségügyi Szakszolgálat (Védınık, iskolaorvos) � Zuglói Pedagógiai Szolgálat – részt vesz a gyermekvédelmi munkaközösség munkájában � Önkormányzat � Gyermek és ifjúságvédelmi szakreferens � Illetékes osztályok, irodák (Gyámügyi Osztály, Szociális Osztály, Szociális Iroda)

Hová fordulhatunk gyermekvédelmi ügyekben?

Milyen ügyben Kitıl Ki kérhet segítséget Ingyenes napközis ellátás Polgármesteri Hivatal, jegyzı,

Szociális Iroda Iskola, szülı, törvényes képviselı

Nevelési problémák, viselkedés-, teljesítmény- és kapcsolatzavar

Nevelési Tanácsadó, gyermekpszichiátria, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat

Iskola, szülı, törvényes képviselı

Családi konfliktusok, életvezetési problémák

Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat

Iskola, szülı, törvényes képviselı, gondozó

A kiskorú súlyos retardációja, SNI (sajátos nevelési igény) gyanúja

Tanulási Képességeket Vizsgáló Rehabilitációs és Szakértıi Bizottság

Iskola, szülı, törvényes képviselı (iskola javaslata mindenképp szükséges)

SNI (érzékszervi, mozgás) kiskorú elhelyezése

Polgármesteri Hivatal Iskola szülı, törvényes képviselı, (szakvélemény szükséges)

Védelembevétel Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat, Gyámügyi Osztály

Iskola, Nevelési Tanácsadó

Segélyek (bármilyen formája) Polgármesteri Hivatal, Gyámügyi/Szociális Osztály, Szociális Iroda

Iskola, szülı, törvényes képviselı, gondozó

Átmeneti gondozás kezdeményezése Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztály

Iskola, szülı, rokon, törvényes képviselı, Nevelési Tanácsadó, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat

Gyermekvédelmi gondoskodás kezdeményezése

Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztály, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat

Iskola, szülı, Nevelési Tanácsadó

Igazolatlan hiányzás Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat

Iskola

22


Jegyzı Kiskorú szökése, csavargása Rendırség Iskola, szülı, törvényes képviselı Kiskorú súlyos veszélyeztetése, bántalmazása

Jegyzı, védını, háziorvos (látlelet), Rendırség

Iskola, szülı, törvényes képviselı, bárki

Öngyilkossági kísérlet, szándék Nevelési Tanácsadó, gyermekpszichiáter

Iskola, szülı, törvényes képviselı, bárki

Ideiglenes családelhelyezés Vöröskereszt, Önkormányzat Iskola, szülı, törvényes képviselı, Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program (tanulási nehézségek enyhítése)

Napjainkban egyre több a tanulási, figyelem, illetve részképesség zavarral küzdı gyerek (5-15 % országos szinten), akik teljesítmény és magatartászavart mutatnak, annak ellenére, hogy ép érzékszervekkel rendelkeznek, intelligenciájuk a normál zónába esik. A tünetek korai felismerése és kiszőrése csökkentheti azt a hátrányt, aminek ezek a gyermekek ki vannak téve. Az elsı évfolyamon tanulóink körében – iskolapszichológus segítségével – szőrjük a tanulási hátrányok esetleges meglétét. Kiszőrt tanulóinkat – a szülıkkel egyetértésben – szakintézményi (Nevelési Tanácsadó, Logopédiai Intézet, Családsegítı Szolgálat, stb.) segítséghez próbáljuk hozzájuttatni. A tanulók felzárkóztatásának pedagógiai színterei a következık: � A tanítási órákon differenciált foglalkozás szervezése. Felzárkóztató program tervezıje és kivitelezıje:

osztálytanító, illetve a szaktanár. � A kötelezı órakeret 12 %-a a differenciált képességfejlesztés (felzárkóztató tevékenység, korrepetálás,

tehetséggondozás, átjárhatóság biztosítása) céljait szolgálja. E foglalkozásokat az egyes évfolyamokon az aktuális igényeknek megfelelıen szervezzük, szükség esetén osztályonként és évfolyamonként átcsoportosítjuk a rendelkezésünkre álló órakeretet. Helyi tantervünk órakeretében a differenciált foglalkozások órakerete viszonylag magas, ezeket szintén a felzárkóztató tevékenység, a korrepetálás, a tehetséggondozás és az átjárhatóság biztosítása érdekében kívánjuk felhasználni. Felzárkóztató program tervezıje és kivitelezıje: osztálytanító, illetve a szaktanár. A foglalkozásokat a délutáni órákban tartjuk.

� Tanulási nehézségnek kitett tanulóink lehetnek a sajátos nevelési igényő beszédfogyatékos, illetve

mozgássérült tanulók. Fejlesztésük lehetıségeinek szakmai programjai a helyi tanterv 3. számú mellékletében lettek elhelyezve. A sikeres fejlesztés biztosítéka, hogy a következı esetekben fogadjuk a sajátos nevelési igényő tanulókat:

Beszédfogyatékos tanuló esetében:

a. Érvényes szakértıi vélemény b. Az elsıdleges sajátos nevelési igény jegyei mellett nincs másodlagos jegy c. A tanuló a szegregált oktatás (1-2. évfolyam) után szakértıi vélemény alapján is alkalmas az

együttnevelésre (integrálás) d. A tanuló szülıje vállalja a szakértıi bizottság által elıírt kontrollvizsgálatokon való részvételt

Mozgássérült tanuló esetében e. Érvényes szakértıi vélemény, mely az integrálható nevelést egyértelmően kimondja f. Az elsıdleges sajátos nevelési igény (mozgássérültség) jegyei mellett nincs másodlagos jegy g. A tanuló nem halmozottan mozgássérült h. A tanuló önellátásra képes, higiéniai és táplálkozási szükségletei kielégítését, az iskolai életben, a

higiéniai igényekhez szükséges öltözködését önállóan megoldja i. Minden egyes mozgássérült tanuló fogadása elıtt konzultálni kívánunk a megfelelı szakértıi

bizottsággal, elızetes találkozáson személyesen kívánunk találkozni a mozgássérült gyermekkel és szülıjével

j. A tanuló szülıje vállalja a szakértıi bizottság által elıírt kontrollvizsgálatokon való részvételt Létszámkorlátok

k. Egy adott osztályban csak egyik típusú sajátos nevelési igényő tanulót tudunk integráltan fogadni l. A tanulók fogadásánál betartjuk a Közoktatási törvénynek a maximális osztálylétszámokra

vonatkozó korlátozásait m. Beszédfogyatékosság esetében egy osztályban maximum 3 fı tanulót integrálunk 3. évfolyamtól n. Mozgássérült tanuló esetében maximum 1 tanuló integrálását vállaljuk osztályonként

23


� Sajátos nevelési igényő tanulók rehabilitációja: logopédiai osztályonként 1-1 fı logopédusunk teljes óraszámban végzi a rehabilitációt. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényő tanulók számára az utazó gyógypedagógusi hálózat keretében biztosítható a rehabilitáció. (Beszédfogyatékos tanuló esetében logopédus, mozgáskorlátozott tanulók esetében szomatopedagógia szakos gyógypedagógus.)1

� A HEFOP 2.1.6. program keretében 2006. március 1-tıl 2008. február 29-ig támogatott formában valósítottuk meg fejlesztı modellünknek, a Németh modellnek a kidolgozását, és a programhoz kapcsolódó terápiás fejlesztést (Németh modell + Ayres terápia). A modell fenntartási idejében (2013. februárig) továbbvisszük a Németh modell terápiás foglalkozások, az Ayres terápia és a Szülıi Klubok foglalkozásait. Felzárkóztató program tervezıje és kivitelezıje: szaktanárok, logopédusok

� A felsı tagozat valamennyi évfolyamán a délelıtti órakeretben tervezett nyelvi csoportbontás szükség esetén szintén lehetıséget biztosít a felzárkóztatásra. A csoportokat nívócsoportként szervezzük. Azokban a csoportokban, ahol a tanulók teljesítménye gyenge, a továbbhaladáshoz szükséges minimum szint alapos begyakoroltatása a fı cél, nem a teljes tananyag – számukra kudarcokkal járó – elsajátíttatása. Felzárkóztató program tervezıje és kivitelezıje: szaktanár

� A matematika felsı tagozatos oktatásában is megszervezzük a délelıtti órakeretben a nívócsoportos oktatást, ha legalább 3 osztályunk van az adott évfolyamon. Azokban a csoportokban, ahol a tanulók teljesítménye gyenge, a továbbhaladáshoz szükséges minimum szint alapos begyakoroltatása a fı cél, nem a teljes tananyag – számukra kudarcokkal járó – elsajátíttatása. Felzárkóztató program tervezıje és kivitelezıje: szaktanár

� A bukásra álló és az évfolyamot ismétlı tanulók esetében differenciált felzárkóztató foglalkozások keretében van lehetıség a hiányok pótlására. Egészségügyi okból magántanulóvá vált tanulóknál a törvény szerint járó korrepetálási keret biztosítását kérjük a fenntartótól a tantárgyfelosztás készítésekor.

� Pedagógiai szempontból feltétlenül fontos a felzárkóztatásra szorulóknál az, hogy az iskola próbáljon meg a felzárkóztatás teljes ideje alatt számukra sikerélményt biztosítani. Fontos, hogy akár sportban, akár közösségi munkában, vagy szabadidejük szervezésében, ık is érezhessék azt, hogy lemaradásaik ellenére iskolánk teljes jogú „polgárai”.

8. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység

A szociális hátrányok enyhítése érdekében - a Közoktatási törvény elıírásainak megfelelıen - gyermekvédelmi felelıs(ök) alkalmazása iskolánk munkájára már évek óta jellemzı.

A gyermekvédelmi munka nem csak az ezen a munkakörben foglalkoztatott pedagógus(ok) feladata, hatékony gyermekvédelmi munka csak a nevelıtestület aktív közremőködésével képzelhetı el. Különösen nagy felelıssége van ebben az osztálytanítóknak, osztályfınököknek.

Az iskolai gyermekvédelmi munka egyik fı területe a szociális hátrányok enyhítését célzó tevékenység. Elsıdleges feladat a szociálisan hátrányos helyzetben lévı tanulók kiszőrése. A hátrányok enyhítésének fı területei a következık: � Étkezési térítési díj csökkentése a szociálisan hátrányos helyzető tanulók számára. Az étkezési térítési díj

kedvezményeinek megállapítása Budapest-Zugló Képviselı-testületének 11/1999. (IV. 28.) rendeletével összhangban történik. A kérelmekkel kapcsolatos ügyintézés az iskolai gyermekvédelmi felelıs(ök) feladata.

� A tanítási év kezdetekor különösen nehéz terheket ró a szociálisan hátrányos helyzető gyermekek szüleire a megvásárlandó tankönyvek árának kifizetése. A központi költségvetésnek ezen a jogcímen biztosított összegét, illetve az ezt kiegészítı fenntartói hozzájárulást differenciáltan osztjuk el.

� Logopédiai osztályaink tanulóinak részképesség zavara egyben szociális hátrányt is jelent e tanulók számára. A támogatási rendszerben ıket alanyi jogon illeti meg a kedvezményes étkeztetés joga. Az ı szociális hátrányaik csökkentését szolgálja az a törvény által biztosított lehetıség, amivel kisebb csoportlétszámok mellett nevelhetık, taníthatók, és szociális hátrányuk okát jelentı részképesség zavaruk – részben vagy egészben – orvosolható az egyéni – logopédiai - foglalkozások során.

� Gyermekvédelmi felelıseink állandóan figyelemmel kísérik a szociálisan hátrányos helyzető tanulóinkat. Azoknál, ahol az anyagi rászorultság a meghatározó adminisztratívan bonyolítják az önkormányzati szociális segélyezési rendszer ránk bízott feladatait.

� Azoknál a tanulóinknál, ahol pedagógusaink, illetve a gyermekvédelemért felelıs munkakörben dolgozók azt indokoltnak tartják, a személyiségben megmutatkozó zavar kiküszöbölése érdekében felvesszük a kapcsolatot a Zuglói Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a Nevelési Tanácsadóval.

1 A Kt. 52. § (6) bekezdés szerint járó kötelezı egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs órák megállapítására – a tanulói létszámtól és a fogyatékosság típusától függıen – a szükségleteknek megfelelı számítás alapján, tanévenként az érvényes tantárgyfelosztáson kerül sor.

24


� Drog és bőnmegelızési elıadásokat szervezünk szakemberek közremőködésével. Ezeken a foglalkozásokon valamennyi egykorú tanulónk részt vesz, de a foglalkozások igazi megszólítottjai azok a tanulóink, akik szociális hátrányukból adódóan (nem megfelelı családi és baráti környezet) erıteljesebben veszélyeztetettek.

� Táboroztatási tevékenységünkben is megjelenik a szociálisan hátrányos helyzetőek támogatása. A fenntartó által mőködtetett napközis tábor és a soltvadkerti tábor nyári lehetıségei a szociálisan hátrányos helyzető tanulók nagy része számára is elérhetı. Egyéb táborokat vezetı pedagógusaink pályázati pénzeszközöket igyekeznek elnyerni ilyen célokra.

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktató munkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke

Nevelıtestületünk – a szakmai munkaközösségek aktív közremőködésével – megalkotta azon

felszerelések jegyzéket, melyek meglétét feltétlenül szükségesnek tartja iskolánk pedagógiai programja, a fent vázolt pedagógiai feladatok sikeres teljesítéséhez.

Természetes, hogy pedagógiánk fontos részét képezik szakmai feladataink, melyek helyi tantárgyi tanterveinken keresztül valósulhatnak meg, így ez a jegyzék tartalmazza a kerettantervekhez igazított helyi tantárgyi tanterveink sikeres megvalósításának felszereléseit, eszközeit is.

A jegyzéket iskolánk nevelési programjának 1. sz. mellékletében helyeztük el, azonban szerves részét képezi pedagógiai programunknak.

10. A szülı, tanuló, iskolai pedagógus együttmőködésének formái, az együttmőködés továbbfejlesztésének formái

A szülık közösségének szervezetei

� Az osztályok szülıi munkaközösségei, az iskolai szülıi választmány � Az iskolaszék � (Mindkét szervezet a törvényben meghatározott módon képviseli és érvényesíti a szülık érdekeit) � Az EDUCATIO PUERORUM (GYERMEKNEVELÉS) Alapítvány mőködését irányító kuratórium

A gyermek nevelésének két fı színterén az iskolában és a családban összhangot, egységet kell teremteni

a közös cél érdekében. Alapvetı fontosságúnak tartjuk a szülıkkel való harmonikus, jó viszony kialakítását, ápolását. A tanár-szülı kapcsolatnak kölcsönös bizalmon, ıszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat a szülıkkel egyetértésben és együttmőködve tudjuk megvalósítani.

Ennek érdekében

� Tájékoztatni kell a szülıket az iskola nevelési céljairól, feladatairól, az alkalmazott pedagógiai módszerekrıl.

� Ugyanakkor mindezekrıl ismernünk kell a szülık véleményét, hiszen bármennyire jól átgondolt egy pedagógiai program, az nem valósítható meg a szülık egyetértése nélkül.

� Alkalmat kell biztosítani a szülıknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevıi, közremőködıi és segítıi lehessenek.

� Alkalmazni kell a kapcsolatok továbbfejlesztésére az Intézményi Minıségirányítási Program 4.2 (A partnerkapcsolatok irányítása) fejezetében meghatározottakat.

A kapcsolattartás és információ átadás módjai

Szóbeli Írásbeli

- Szülıi értekezletek - Fogadóórák - Nyílt tanítási napok - Családlátogatás (szükség esetén) - SZMK, iskolaszéki és kuratóriumi ülések

- Üzenı-tájékoztató füzet (1. évf.) - Ellenırzı könyv - Iskolai honlap - Iskolai hirdetıtáblák - Tájékoztató szórólapok - Plakátok (pl. óvodában)

25


Szülıi értekezletek Célja: Közös feladatok, célok megtervezése, idıpontok egyeztetése, a felmerülı problémák megvitatása.

Kapcsolatteremtés iskola – szülı, illetve szülı – szülı között. Ideje: Tanévenként 3 alkalommal (szeptember, február, május), a tárgyhó elsı hétfıjén és keddjén, olyan

idızítéssel, hogy a többgyermekes szülık lehetıleg minden szülıi értekezletre eljussanak.

Fogadóórák Célja: A szaktanárokkal való egyéni beszélgetés során véleménycsere a gyermek tanulmányi munkájáról,

eredményeirıl, kudarcairól, a problémák okairól, viselkedésérıl, a szülı és a pedagógus elképzeléseirıl. Ideje: A szülıi értekezletek közötti hónapokban, a tárgyhó elsı hétfıjén és keddjén 17 órától.

Rendkívüli fogadóóra Sürgıs probléma felmerülése esetén mind a szülı, mind a pedagógus kezdeményezheti, bármely idıpontban

tartható, melyben az érintett szülı és a pedagógus elızetesen megegyezett.

Nyílt nap Célja: A leendı elsı osztályosok szülei betekintést nyerhetnek az iskola belsı világába, megismerhetik a

leendı elsıs tanítók személyiségét, munkáját és módszereit, ezáltal próbáljuk könnyebbé tenni számukra az elképzeléseiknek megfelelı tanító kiválasztását. A magasabb évfolyamra járó gyerekek szülei megismerhetik gyermekük iskolai teljesítményét, megfigyelhetik viselkedését, képet kaphatnak a tanórákon folyó munkáról, a tanítás menetérıl, az alkalmazott módszerekrıl, követelményekrıl, s mindezek ismeretében reményeink szerint jobban tudják segíteni gyermekeiket a tanórákra való felkészülésben.

Ideje: Az iskolai éves munkatervben meghatározott idıpontokban tavasszal, külön a leendı elsıs szülıknek

és külön a már jelenleg is iskolánkban tanuló gyermekek szüleinek.

Családlátogatás Szükség esetén a gyermek osztályfınöke és/vagy a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus végzi.

Tapasztalataikról tájékoztatják az igazgatót, esetleg a Gyermekjóléti Szolgálatot, Gyámhivatalt, Jegyzıt. Iskolánk gondot fordít arra, hogy a szülık idıben, alaposan tájékozódjanak intézményünk életérıl,

mőködésérıl. Ezt a célt szolgálja az a tájékoztató kiadványunk, amelybıl már a leendı elsı osztályos tanulóink szülei is megismerhetik iskolánk arculatát, segítve ıket az iskolaválasztásban.

Igény esetén lehetıséget biztosítunk a szülıknek arra, hogy gyermekükkel együtt aktívan részt vegyenek az iskola által szervezett hétvégi és szünidei sport- és szabadidıs programokban (pl. színházlátogatás, kirándulások, kerékpártúrák, sítúrák, táborok stb.), valamint bevonjuk ıket több iskolai rendezvény lebonyolításába (pl. Luca-napi vásár, farsang, Németh Imre Nap).

11. Egészségnevelési programunk

Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók egészségfejlesztési attitődjének,

magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belsı és külsı környezeti tényezık megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintı hatásokat és ez által képessé váljon az egészség megırzésére, illetve a veszélyeztetı hatások csökkentésére. A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni, és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezetı, egészségét védı, és a környezet védelmére is figyelı optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz. Az egészséget tehát alapvetıen, mint a mindennapi élet erıforrását, nem pedig, mint életcélt kell értelmezni. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi és egyéni erıforrásokat, valamint a testi

26


képességeket hangsúlyozza. Az egészségfejlesztés következésképpen nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed. Cél, hogy tanulók képesek legyenek figyelemmel kísérni:

• viselkedésüket, az életvezetésük helyes alakítását, • az egészségkárosító magatartásformák elkerülését, • a betegségeket a korai szőrésekben való részvétel révén megelızni, • tudjanak sajátos étrendet, mozgásprogramot kialakítani egészségük megırzése érdekében, • erısítsék a társas-kommunikációs készségeik fejlesztését és a konfliktuskezelési magatartásformák

fejlesztését.

Egészségnevelésünk rendszerének vázlata: • Mérések és szőrések, diagnosztika • Helyzetelemzés • Általános, hosszú távú céljaink • Konkrét, rövid távú célok, feladatok, sikerkritériumok • Mindennapos testedzés

Mérések és szőrések, diagnosztika Azok a mérések és szőrések, diagnosztikai eljárások melyek az egészségnevelés körébe tartoznak,

iskolánkban részint a Zuglói Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata, részint iskolánk testnevelıinek irányításával zajlik.

Fizikai állapotmérés a Zuglói Önkormányzat Egészségügyi Szolgálata által

Állapotmérés jellege 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Látásélesség X X X Színlátás X Hallás X X Mozgásszerv X X X X X Testsúly X X X X X X X X Testmagasság X X X X X X X X Tisztaságvizsgálat X X X X X X X X Fogszuvasodás X X X X X Golyvaszőrés X X X Vérnyomás X X X X X

Iskolánk testnevelıinek irányításával tanévenként két alkalommal (ısszel és tavasszal) elvégezzük a tanulók fizikai állapotának felmérését. A tanulókról az 1. évfolyamon és az 5. évfolyamon adatlap készül (lásd mellékletben elhelyezve). Az adatlapokon 7 féle – a fizikai állapot felmérésére alkalmas – feladat közös, további feladatokat a szaktanár választhat meg.

Az alsó tagozaton (1-4. évfolyamon) a következı 7 féle feladat közös felmérésére kerül sor: • 30 méter futás • 400 méter futás • helybıl távolugrás • kislabda hajítás • kötélmászás • labdavezetés ingafutással

A felsı tagozaton (5-8. évfolyamon) a következı 7 féle feladat közös felmérésére kerül sor: • 60 méter futás • 400 méter futás • helybıl távolugrás • kislabda hajítás • kötélmászás • labdavezetés ingafutással

27


Helyzetelemzés

Helyzetelemzés (a szőrések és mérések tükrében) Az egészségnevelési program elkészítése elıtti teljes tanév (2002/03-as tanév) szőrıvizsgálatainak eredménye a következı volt:

Állapotmérés jellege Kiszőrt tanulók Látásélesség 11,0 % Színlátás 4,0 % Hallás 0,6 % Mozgásszerv 21,0 % Testsúly 8,0 % Testmagasság 7,5 % Tisztaságvizsgálat 4,7 % Fogszuvasodás 58,0 % Golyvaszőrés 1,7 % Vérnyomás 1,5 %

A szőrıvizsgálaton részt vett tanulók több mint fele rendelkezik szuvas foggal, majd egy tizedük

túlsúlyos. Mindezek az adatok arra engednek következtetni, hogy iskolánk tanulóinak egy része helytelen táplálkozási szokásokkal rendelkezik, hiányosak szájhigiéniás ismereteik (esetleg nem megfelelıen alkalmazzák azokat gyakorlati, mindennapi életükben).

Riasztó emelkedést mutat (21 %) a mozgásszervek rendellenessége, a tartásproblémák. Sok tanulónknak van látásélességi problémája, mely az ismeretek elsajátításában is gondot jelenthet számukra. Még több ismeretet kell tehát nyújtanunk a helyes táplálkozásról. A mozgási, sportolási lehetıségek bıvítésére kell törekednünk, motiválni kell tanulóinkat a választható lehetıségek kihasználására. Nagyobb gondot kell fordítanunk az alsóbb évfolyamokon arra, hogy a tanulók elsajátítsák a helyes fogmosási technikákat és szokásokat.

Helyzetelemzés (hagyományaink)

Egészségnevelési tevékenységünk hagyományosan már eddig is zajlott, melynek színterei a következık voltak:

• Szaktárgyi órákon (elsısorban környezetismeret, természetismeret, biológia, testnevelés órákon) • Osztályfınöki órákon • Napközis foglalkozások keretén belül � Iskolai diáksportkörökön � Zugló Kupa rendezvényein • Iskolánk pedagógusai által szervezett túrákon, kirándulásokon • Zuglói Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatának munkatársai által tartott fogmosási gyakorlat az alsó

tagozaton • Zuglói Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatának munkatársai által tartott elıadás az 5. évfolyamosok

számára az egészséges táplálkozással kapcsolatban • Zuglói Önkormányzat Egészségügyi Szolgálatának munkatársai által tartott elıadás az 6. évfolyamos lányok

számára az intim higiéniával kapcsolatban � Meghívott elıadók által tartott elıadásokon (pl. drogprevenciós elıadások)

Helyzetelemzés (épület, berendezések) Iskola főtése: saját gázkazánokkal rendelkezik az épület, amelyben radiátorokkal ellátott központi főtés a jellemzı. Ennek következtében a tantermekben a téli idıszakban a páratartalom nem a legmegfelelıbb. Zöld növények segíthetnek ezen a problémán azzal, hogy párologtatásukkal növelik a páratartalmat. Tantermek: méretük általában a törvény által elıírt alsó tagozatos maximum létszám esetén megfelelık, azonban a felsı tagozat törvényi maximum létszáma esetén már kicsinek bizonyulnak. Megvilágításuk jó, figyelünk arra, hogy a természetes fény a többségben lévı jobbkezes tanítványoknak a megfelelı irányból érkezzen. Amennyiben az általunk tanított csoportban balkezes gyerekek is vannak, a mesterséges fény részleges alkalmazásával lehet az ı számukra is megfelelı fényviszonyokat biztosítani az írásbeli munkák esetén. A mesterséges megvilágítás mértéke megfelelı, a neonok cseréje folyamatos.

28


Tornaterem, sportpályák: Iskolánk osztható tornateremmel rendelkezik, teljes mérete megfelel a szabvány kosárlabdapálya méretének. Szabadtéri sportpályáink: mőfüves labdajáték pálya, betonos kézilabdapálya, betonos kosárlabdapálya és 60 méteres, salakos futópálya ugrógödörrel. Tanulópadok, székek: az alsó tagozaton egyszemélyes tanulópadokat, kétszemélyes egybe-padokat, illetve kétszemélyes asztalokat tanulói székekkel használunk. Ezek mérete és ergonómiája nem minden esetben megfelelı, feladat a fokozatos csere. Tároló szekrények: váltó cipı és kabát, esetleg egyéb személyes tárgyak elhelyezése a zárható öltözıszekrényekben osztályonként és nemenként elkülönítve lehetséges. Mosdók: az épülettel egyidıs technológiájú, teljes felújításuk tervbe véve. Mennyiségük elegendı. Barátságosság: Épületünk alapvetıen nagy közösségi terekkel rendelkezik (aula, ebédlı). A folyosók azonban már szőkek. A folyosókon az aulákban elhelyezett tárolók, faliújsággá alakított nagy falfelületek színes tartalma, a folyosókon és az aulában elhelyezett sok virág barátságossá teszik iskolánkat.

Helyzetelemzés (étkeztetés)

Iskolánkban az étkeztetés az ELAMEN Rt-vel kötött együttmőködési megállapodásnak magfelelıen zajlik. Iskolánkban ennek megfelelıen melegítı konyha és étterem mőködik. Budapest-Zugló Önkormányzata minden évben meghatározza a minimális nyersanyagnormát, melynek figyelembevételével kerül meghatározásra a tárgyévi árlista. Iskolánk elsı-második évfolyamos tanulói számára a konyhai dolgozók megterítenek, a harmadik évfolyamtól kezdıdıen tanulóink önkiszolgáló – tálcás – rendszerben étkeznek. Az ELAMEN Rt. betartja a közétkeztetés számára elıírt egészségügyi normákat, így állítva össze az étrendet.

Helyzetelemzés (sport és játszóudvar) Iskolánk a kerület legnagyobb sport és játszóudvarával rendelkezik, mely jól szolgálja a tanórai és szabadidısport, illetve a kötetlen mozgás céljait is. Iskolánk sport és játszóudvarának felszereltsége • Mőfüves labdajátékpálya • Betonos kézilabdapálya � Betonos kosárlabdapálya • Salakos futópálya ugrógödörrel • Játszóudvar két komplex fajátékkal, hinta- és nyújtólehetıséggel • Zöldterület kötetlen játék céljaira, árnyat adó fákkal

Helyzetelemzés (iskolai büfé)

Évenként hosszabbított szerzıdéssel vállalkozó mőködteti az iskolai büfét. Az utóbbi idıben kérésünkre megjelentek azok a termékek is, melyek az egészségesebb választás lehetıségét is biztosítják (Rostos üdítık, müzli szelet). Továbbra is feladat az, hogy az iskolai büfé kínálata lehetıvé tegye az egészséges táplálkozásnak megfelelı étel-italválasztást is.

Helyzetelemzés (egyéb) • Használt elem győjtıláda elhelyezése az aulában • Kerékpártároló mőködtetése az udvaron

Általános, hosszú távú egészségnevelési céljaink

A helyzetelemzés és az egészségnevelés általános céljai alapján (lásd fentebb) a következı általános célokat tőztük ki iskolánk egészségnevelési programjában: • Olyan alapértékeket kialakítani az egészségnevelés eszközeivel, melyeknek kettıs funkciója a közösség és az

egyén fejlıdése. • Képessé tenni tanulóinkat olyan konstruktív életvezetés, életvitel kialakítására, mely szociálisan értékes, de

egyénileg is eredményes.

29


• Elısegíteni az egészséges és sikeres felnıtté válást, hozzájárulni egy biztos jövıkép körvonalazásához. • Megtanítani tanulóinkat arra, hogy személyes kapcsolataik alapján együtt tudjanak mőködni a konfliktusok

közös kezelés és megoldása terén. • Erısíteni tanulóink felelısségérzetét saját maguk és társaik egészséges fejlıdése iránt. • Törekedni a biztonságos, támogató, a megnyilatkozást segítı, a megszólalás kockázatát csökkentı iskolai

légkör megteremtésére.

Konkrét rövid távú célok, feladatok, sikerkritériumok

Konkrét rövid távú célok Feladatok / felelısök Sikerkritériumok Az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg.

• A helyi szaktárgyi tantervekben és a tanmenetekben is jelöljük a feladatokat

• A kémia, fizika, technika oktatásánál a balesetvédelem, a veszélyes anyagok, vegyszerek megismerése, a balesetek elkerülése érdekében a helyes eszköz (szerszám) használat megismerése és gyakorlása, az áramütés elkerülése

• A háztartástechnika keretében alsó és felsı tagozaton is a mit fızzünk, hogyan fızzünk az egészséges táplálkozás keretén belül (reformkonyhai ismeretek)

• Testnevelés keretén belül a bemelegítés és a rendszeres testedzés fontossága

• Osztályfınöki órákon balesetvédelem és tőzvédelem fontossága, életvezetési ismeretek kialakításának a fontossága

• Biológia (természetismeret) órákon az ember anatómiai, élettani jellemzıinek a megismerése, egészségtan beillesztése

• Történelem keretében a különbözı korok kultúrák táplálkozási, higiéniás szokásainak megismerése és közös értékelése

• Földrajz órákon a termesztett növények és tenyésztett állatok táplálkozási szokásokra utaló értékelése, gyógyvizek és gyógyforrások egészséges életmóddal összefüggı jelentısége

• Énekórákon a légzéstechnikai gyakorlatok jelentısége, a lelki egészség kérdései

Az iskola egészét átfogó egészségnevelés valósul meg: • Átdolgozott tanmenetek • Több egészségnevelési tartalom a tanórákon • Változatosabb tanítási tanulássegítési, egészségnevelési

módszerek

Kialakuljanak az eredményes életvezetéshez szükséges képességek és készségek tanulóinkban Növekedjen a személyiség-erejük, épségük Legyenek képesek a környezetbıl származó megterhelések és ártalmak csökkentésére

Az „Életvezetési ismeretek és készségek” program megismerése és bevezetése • Kapcsolatfelvétel a program kidolgozóival, és trénereivel • Pedagógusaink minél nagyobb számú részvétele a programon • A program beépítése az osztályfınöki tanmenetekbe az 5-8.

Évfolyamon Kialakítjuk az alkotó és kritikus gondolkodásmódot tanulóinkban Megtanítjuk nekik a hatékony kommunikáció formáit, az érzelmi feszültség kezelését, a konfliktus feloldását Növeljük önbizalmukat, céltudatosságukat Ráirányítjuk figyelmüket a negatív befolyásolás elutasítására, az egészséges, boldog életvitel választására.

• Több olyan pedagógus dolgozik iskolánkban, akinek gyarapszik az elméleti tudása a készségek fejlesztésrıl, a tanulási sajátosságokról, a csoportlélektan bizonyos kérdéseirıl

• Átélik és átérzik a személyiségfejlesztés során a tanulókkal történteket, még inkább megbizonyosodnak a reális önértékelés kialakítása, az egészséges önbizalom építése, a magabiztos fellépés formáinak megtanítása jelentıségérıl

32


Megismertetjük ıket a szenvedélybetegségekkel (dohányzás, alkohol, kábítószer-fogyasztás) és azoknak az egészségre gyakorolt hatásával

Az egészséges táplálkozás megismertetése, helyes táplálkozási szokások kialakítása

� Az iskolai büfé étel- és italválasztékának egészséges élelmiszerekkel való bıvítése (müzli szelet, rostos gyümölcslevek, stb.)

� Egészséges táplálkozási szokásokra nevelés a környezetismeret, természetismeret, biológia (egészségtan) osztályfınöki tantárgyakon belül

Egyre több tanulónk választja az egészséges élelmiszereket

Helyes fogápolási szokások kialakítása

• Alsó tagozaton a környezetismereti foglalkozásokon a szájhigiénia szerepérıl tanultak bıvítése

• Gyermekfogászat munkatársainak irányításával az alsó tagozaton fogápolási bemutató és gyakorlat

• Napközis csoportokban az ebéd után a fogmosás teljes körővé tétele

• Felsı tagozaton a biológia, az egészségtan és az osztályfınöki órák keretében bıvíteni az ismereteket

Kevesebb a szuvas fogú gyermek százalékos aránya iskolánkban

A tanulók testi épségének ellenırzése, fizikai állapot mérése, javítása

• Továbbra is biztosítjuk, hogy a tanulók részt vegyenek a szőrıvizsgálatokon

• Fogorvosi ellenırzés tanévenként egyszer • Testnevelési órákon a fizikai állapot mérése

• Problémák, rendellenességek, idıben kiszőrésre kerülnek, a kiszőrt tanulók eljutnak a segítséget nyújtó szakemberhez

• Kevesebb szuvas fog, több edzett, jó állóképességő tanuló • A tanulók egyéni fizikai állapota az életkor elırehaladtával javul

A játékos egészségfejlesztı testmozgás színvonalas bevezetése

� Az osztálytanítók a 2004-05-ös tanévtıl elsı évfolyamon, majd felmenı rendszerben az 1-4. évfolyamon gondoskodjanak a törvény szerinti testmozgásról azokon a napokon, mikor nincs órarendi testnevelés óra

Valamennyi olyan tanítási napon megtartják a játékos egészségfejlesztı testmozgást, amikor azt meg kell tartani

Minél több tanuló használja ki a mindennapos testedzés választható lehetıségeit

• A mindennapos testedzés lehetıségeinek nagyobb mértékő reklámozása, a testnevelés és az osztályfınöki órák keretén belül a választható lehetıség kihasználásának buzdítása

• A jelenleginél több tagja van sportcsoportjainknak • Jobb állóképesség tanulóink körében • Növekszik a szabadidejében iskolánk mozgásos lehetıségeit

kihasználó tanulók száma Drog-prevenciós program „Drogprobléma” tudatosítása

A prevenció fogalmának, módszereinek megismertetése a szülıkkel és pedagógusokkal Felvértezzük tanulóinkat a kritikai gondolkodásmód, a rosszra „nemet mondás” képességével Megismertetjük a szülıket, pedagógusokat és tanulóinkat a drogok egészségkárosító hatásaival, társadalmi megítélésével, a drogtörvény legfontosabb részeivel

• A pedagógusok felismerik a veszélyes helyzetbe sodródott tanulót, még akkor, amikor számára van prevenció, vagy segítség.

• A droggal kapcsolatos problémás esetek iskolánkban nem jelentkeznek, illetve elszigeteltek.

• A tanulók tudnak „nemet mondani” azokra a kísértésekre, melyek a drogokkal kapcsolatosak.

33


Módszerei: • Elıadások, rendkívüli szülıi értekezletek • „Életvezetési ismeretek és készségek” program az 5-8.

Évfolyamon • 6. És 8. Évfolyamon a természetismeret, illetve a biológia

tantárgyak egészségtan részébe beépítjük a drogprevenciót • Kapcsolatfelvétel dropgprevenciós szervezetekkel • Drogprevenciós konferenciákon való részvétel

Fejlesztjük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét – megalapozva az élethosszig tartó tanulást

� „Óvd és védd magad! Élj egészségesen!” címmel faliújságot hozunk létre (cikkek, tesztkérdések, kutatómunka egészséges ételek receptjei, stb.), melyet a biológiatanárok és az osztályfınöki munkaközösség szerkeszt, a DÖK bevonásával

� iskolaújságban rovat az egészséges életmódnak szentelve

Egyre több gyerek kapcsolódik be a tesztkérdések megoldásába, a faliújság szerkesztésébe

Törekszünk arra, hogy változatos testmozgási lehetıségek biztosításával motiváljuk tanulóinkat a mozgásra Összekapcsoljuk a magyar népzene és népi hagyományok megismerését a testmozgással

� Magyar néptánc oktatása a tanórák ide illeszkedı részein, illetve szabadidıs programként beillesztve

A zene és népi játékok segítségével egyre több gyerek vesz részt a táncházakban

Mindennapos testedzés

Iskolánk valamennyi évfolyamán legalább annyi testnevelés óra áll rendelkezésre a tanulók számára az órarendbe építve, amennyit a törvény elıír. A 2004/2005-tıl felmenı rendszerben életbe lépı tanterveink alapján az alsó tagozat osztályaiban heti 3 óra (logopédiai osztályok esetében heti 5 óra), a felsı tagozaton heti 2,5 óra (a testnevelés emelt szint keretében heti 4 óra) áll rendelkezésre a testnevelés céljaira. Iskolánkban a mindennapos testedzés keretében biztosítjuk � A játékos egészségfejlesztı testmozgást (elıször a 2004/2005-ös tanévben az elsı évfolyamon, majd

felmenı rendszerben a negyedik évfolyamig) azokon a napokon, melyeken nincs órarendi testnevelés óra (heti 2 tanítási napon).

� Választható tanórán kívüli foglalkozás keretében naponta 2x45 perc ingyenes iskolai sportkör. � Játékos egészségfejlesztı testmozgás � Hetente 2 tanítási napon (amikor nincs testnevelés óra) � 2 x 15 perces részletben, vagy 1 x 30 percben történik, melyrıl a tanító dönt � A hosszú óraközi szünet terhére2 tartható a foglalkozás, annak maximum 50 %-ig, úgy, hogy a tanórában

elkezdett foglalkozás ideje az óraközi szünetbıl felhasznált idıvel meghosszabbodik � Annak érdekében, hogy ne mindig ugyanaz a tantárgy legyen az, amelyik ideje kevesebb a testmozgás miatt,

a tanító az aznapi órarend tantárgyi sorrendjét rugalmasan kezelheti � Amennyiben az aznapi valamelyik tantárgy lehetıvé teszi a testmozgás koncentrációját a szaktárggyal, akkor

annak a tantárgynak a terhére kell megtartani a testmozgást (pl. népi játékok, körjátékok az ének-zene tantárgy esetében), figyelni kell azonban, hogy a testmozgásban valamennyi tanuló részt vegyen

� A játékos egészségfejlesztı testmozgás dokumentálása az osztálynapló haladási részében történik � � Iskolai sportkör � Naponta 2 x 45 perc, a testnevelés teremben vagy a sportudvaron szervezve � Mindennap lehetıség biztosítva az alsó és a felsı tagozat számára is �

12. Környezeti nevelési programunk

A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elısegítse a tanulók környezettudatos magatartásának,

életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvı nemzedék képes legyen a környezeti válság

elmélyülésének megakadályozására, elısegítve az élı természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlıdését.

A környezeti nevelés színterei az iskolában: • Az összes tantárgy tanórai foglalkozásai • A nem hagyományos tanórai foglalkozások (pl. erdei iskola, témanapok) • Tanórán kívüli foglalkozások (pl. szakkörök, tábor, rendezvények, versenyek) • Hazai és nemzetközi együttmőködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel) � Az iskola környezettudatos mőködése és az ezzel kapcsolatos foglalkozások

Iskolánk mikrokörnyezetének helyzetelemzése a környezeti nevelés szempontjából Az épület és berendezése • Lakótelep és kertváros határán áll iskolánk. A környéken „fekvırendırök” és az iskola közelségét jelzı

táblák vigyázzák tanulóink testi épségét. Kerékpárral is viszonylag biztonságosan lehet az iskolába közlekedni, udvarunkon fedett és zárható kerékpártároló is található. Az udvar zárt, füves-fás, vannak aszfaltozott felületek, sportpályák, mőfüves pálya és játszótér famászókákkal.

• A bejáratnál kis virágoskertet hoztunk létre, melynek egynyári növényeit tavaszonként pótolják diákjaink. • Az iskola könnyőszerkezetes panelépület. Nagy légterő aulánk felül világítós ablakokkal az iskola „lelke”. A

földszinten nagy dézsás növények díszítik, az emeletrıl futónövények kúsznak le az aulába.

2 Lásd az iskolai csengetési rendet!

35


• A tornaterem, ebédlı és a tantermek általában megfelelı nagyságúak, a világítást fénycsövek, a besötétítést reluxák és sötétítı függönyök biztosítják. Az iskola termei és folyosói fıleg az alsó tagozaton szépek, dekoratívak. Fontos lenne, hogy a felsı tagozatosok is hasonlóan esztétikus és barátságos környezetben tanuljanak.

• Szükség lenne a bútorok cseréjére. • Az aulában és a folyosókon pihenıpadok vannak elhelyezve, az aula közepén pingpong-asztalok állnak. Az

üveges folyosói tárolókban gyerekmunkák vannak kiállítva. A diákok személyes tárgyaikat zárható szekrényekben tárolhatják, igaz, osztályonként és nemenként csoportosan.

Iskolai büfé, italautomata � Az iskolai büfében már megjelent az egészséges táplálkozást elısegítı választás lehetısége. A

csomagolóanyagok tekintetében még sok a nem környezetbarát csomagolóanyag, bár az italok palackjai vagy visszaválthatóak, vagy – a rostos italok esetén – laposra taposható papírdoboz.

• Az italautomata mellett olyan szemetes lett elhelyezve, melyben a használt mőanyagpoharak egymásba csúsztatva helyezhetık el, csökkentve így a hulladék térfogatát.

Elıéletünk és hagyományaink a környezeti nevelés terén • Az oktatott szaktárgyakban – lehetıség szerint – eddig is kitértünk a környezeti nevelés szempontjaira. • Az aulában rendszeresen üríttetett használt elem győjtı konténert helyeztettünk el. • Az állatok világnapja alkalmából évek óta kisállat kiállítást rendezünk, ahová a gyerekek elhozhatják

kedvenceiket. Általában vendégként állatorvos tart számukra elıadást, tanácsadást. � Évente kétszer rendezünk számukra papírgyőjtési versenyt a DÖK irányításával. • Diákjaink egy része rendszeresen jár túrázni, télen síelni. Az alsó tagozatosak – szülıi igény és anyagi

támogatás esetén – erdei iskolákban vesznek részt. A kirándulások és nyári táborok kiváló helyszínei a környezeti nevelésnek.

• Az éves osztálykirándulások tervezése során is szempont lehet a hagyományos, szerves gazdálkodás megismertetése.

Általános, hosszú távú céljaink � Elısegíteni a Természet tiszteletét, megırzését, beleértve az összes élettelen és élı létezıt, így az embert is

annak környezetével, kultúrájával együtt. � Hozzájárulni a Föld egészséges (természetes, ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a

környezettel való harmóniára törekvést. � Elısegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakítását. � Kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelısségen alapuló környezetkímélı magatartást, egyéni és

közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. � Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. � Bekapcsolni az iskolát a közvetlen környezet értékeinek megırzésébe, gyarapításába � Irányítani ıket a szelektív hulladékgyőjtés szemléletének elsajátítására � Az általános iskola befejezésekor a diákok megértsék, saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fogalmakat: • Fenntartható fejlıdés: A jelenlegi generációk szükségleteinek kielégítése olyan módon, amely nem

veszélyezteti a jövı nemzedékek szükségleteinek kielégítését • A növekedés korlátai: A Föld, és a földi erıforrások végességébıl adódó korlátok, melyek lehetetlenné

teszik az emberiség lélekszámának, és anyagi javainak folyamatos gyarapodását. • Alapvetı emberi szükségletek: Minden ember és társadalom igénye és joga a túléléshez szükséges

energiához és anyagokhoz való igazságos és egyenlı hozzáférésre, és a Föld lehetıségeihez mért kielégítı életminıség megvalósítására.

• Az elıvigyázatosság elve: A megfontolt, a nem kívánt következményekre is figyelemmel lévı, az ökológiai folyamatokba a lehetı legkevésbé beavatkozó döntéshozatal szükségessége olyan esetekben, amikor nem ismerünk minden körülményt, és/vagy amikor az adott kérdésre vonatkozó tudományos álláspont megosztott.

• Kölcsönös függıség: A minden elem és életforma (beleértve az embereket is) között fennálló kölcsönös és egyenrangú függıségi kapcsolatok a természeti rendszerekben.

36


Alkalmazható módszerek környezeti nevelésünk számára:

� Természettudományos megfigyelések a szaktárgyi órákon, erdei iskolákban, kirándulásokon � Interjúk, felmérések készítése az emberek és a környezet viszonyáról � „Öröm- és bánattérkép” készítés � Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. � Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. � Adatgyőjtés, feldolgozás információrögzítés együttmőködéssel. � Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyőjtı, kidolgozó, véleményezı feladatok munkamegosztással). � Problémamegoldó gyakorlat ötletrohammal, értékeléssel. � Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerőségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. � Viták, szituációs játékok, � Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony kommunikáció elsajátítása) � Természetvédelmi tevékenységek (ırjáratok, madárvédelem, faültetés) � Részvétel a helyi környezetvédelmi tevékenységben (helyi környezetvédelmi program megismerése,

véleményezése, a megvalósítás segítése) �

Konkrét rövid távú célok, feladatok, sikerkritériumok

Konkrét rövid távú célok Feladatok / felelısök Sikerkritériumok A környezeti nevelés a nevelés és oktatás valamennyi területén jelenjen meg!

A helyi szaktárgyi tantervekben témakörönként és tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a környezeti neveléssel kapcsolatos feladatokat és az alkalmazandó módszereket!

Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: • Környezetvédelmi szemlélető

helyi szaktárgyi tantervek • Átdolgozott tanmenetek • Több környezeti nevelési

tartalom a tanórákon • Változatosabb tanítási,

tanulássegítési környezeti nevelési módszerek

A pedagógusok, a felnıtt dolgozók legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztıi

Képzések, továbbképzések az adott témában

• A felnıttek rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak.

• Egyre több tanár vesz részt a programokon

Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése

Diákügyeletesek egyik feladata. A helyes vásárló szokások kialakítása

• Javul az iskola tisztasága. • Csökken az elszállított szemét

mennyisége. • Kevesebb a csomagolási

hulladék a szemetesekben Takarékoskodás a vízzel, és a villanyárammal

Rendszeres, majd alkalmi célellenırzések, mérések, számítások, következtetések és ezek közlése az iskolarádión keresztül

• Nem lesznek nyitva felejtett, illetve rosszul elzárt csapok, égve felejtett lámpák

• Csökken az iskolai áram és vízfogyasztás

37


Legyenek a tanulók környezetük, szülıföldjük védelmezıi

• „Örökbefogadási” akciók: egy-egy fát, zöldterületet, szobrot, patakszakaszt, állatkerti állatot, amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák.

• Faültetés, madáretetés

• Változik az osztály közvéleménye, morálja.

• Beszélgetéseken, osztályfınöki órákon egyre többször téma a szülıföld értékei

• A tanuló kötıdik környezete egy darabjához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát.

Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az élethosszig tartó tanulást

• „Zöld sarok” kialakítása az iskolai könyvtárban, ahol hozzáférhetık azok a szakkönyvek, folyóiratok, videó anyagok és CD-k, melyek a környezeti nevelés céljait szolgálják

• Iskola újságban és iskolarádióban „zöld rovat” indítása

• Egyre több gyerek kér feladatot, tart kiselıadást, sürög-forog a könyvtárban, ír cikkeket, tudja használni a szakirodalmat.

• Különbözı, a környezettel és annak védelmével kapcsolatos versenyeken sikeres szereplések

�

13. A pedagógiai program nyilvánossága

A Németh Imre Általános Iskola eleget téve a Közoktatási Törvény 14. §. (a.) pontban meghatározott kívánalomnak az alábbi módokon biztosítja – a program fenntartói elfogadása után – a program nyilvánossá tételét: 1. A program teljes terjedelmében megtekinthetı a nevelıtestületi szobában, az iskola igazgatójánál és/vagy az

igazgatóhelyetteseknél, az iskolai könyvtárban, a fenntartó Oktatási és Mővelıdési Osztályán. 2. Elhelyezzük iskolánk honlapján olyan formában, hogy az ONLINE olvasható, nyomtatható és letölthetı is

legyen. (PDF vagy HTML formátumban) 3. Kivonatos formában megkapják a programot a környezı óvodák pedagógus és szülıközösségei.

14. A pedagógiai program jóváhagyása, érvényessége, módosításának feltételei

A módosított pedagógiai program a fenntartói jóváhagyás után lép életbe, és visszavonásáig érvényes. Módosítása szükséges, illetve lehetséges a következı esetekben: 1. A Közoktatási Törvénynek a pedagógiai programot érintı változása esetén. 2. Ha a pedagógiai program legitimációs eljárásában résztvevık valamelyike (diákönkormányzat, iskolaszék, nevelıtestület, fenntartó) azt kezdeményezi. A nevelıtestületi javaslathoz legalább egy szakmai munkaközösség egyetértése szükséges. A 2. pont szerinti módosítási javaslatokat a nevelıtestületnél kell kezdeményezni. A módosítási javaslatokat a nevelıtestület fogadja el, a fenntartó jóváhagyásával lépnek életbe. Összefoglalóként álljanak itt Szent-Györgyi Albert szavai: „…az, amit az iskolának el kell végeznie,

elsısorban, hogy megtanítsa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy

megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson arra, hogy

szeressük, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

Documents

A NÉMETH IMRE ÁLTALÁNOS ISKOLA (1148 Budapest, Lengyel ... · Pedagógiai programunk tartalmazza az iskolánkban zajló oktatás órakereteit. Ezek az órakeretek tartalmazzák