a ne I. fejezet - sztnh.gov.hu · amelyet nemzetközi szerződés szabályoz. Jogi minősítés 3. § (1) Ha az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából a jogvitában megítélendő

1979. évi 13. törvényerejű rendelet …

1979. évi 13. törvényerejű rendelet

a nemzetközi magánjogról

I. fejezet

Általános szabályok

A törvényerejű rendelet célja és hatálya

1. § E törvényerejű rendelet célja a békés nemzetközi kapcsolatok

fejlesztése érdekében annak meghatározása, hogy

- melyik állam jogát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jogi vagy

munkajogi jogviszonyban külföldi személy, vagyontárgy vagy jog (a

továbbiakban: külföldi elem) szerepel és több állam joga lenne alkalmazható,

- milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell eljárni külföldi

elemet tartalmazó jogvitában.

2. § Nem lehet alkalmazni e törvényerejű rendeletet olyan kérdésben,

amelyet nemzetközi szerződés szabályoz.

Jogi minősítés

3. § (1) Ha az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából a

jogvitában megítélendő tények, vagy viszonyok jogi minősítése kérdésében

vita van, a magyar jog szabályainak és fogalmainak értelmezésével kell

eljárni.

(2) Ha a magyar jog valamely jogintézményt nem ismer, vagy eltérő

tartalommal, más elnevezéssel ismer, és az a magyar jog szabályainak

értelmezésével sem határozható meg, a jogi minősítésben a jogintézményt

szabályozó külföldi jogra is figyelemmel kell lenni.

Visszautalás az alkalmazandó jogra

4. § Ha e törvényerejű rendelet értelmében külföldi jogot kell alkalmazni,

az alkalmazandó külföldi jognak a felmerült kérdést közvetlenül rendező

szabályai irányadók. Ha azonban a külföldi jog a felmerült kérdésben a

magyar jogra utal - e szabály figyelembevételével -, a magyar jogot kell

alkalmazni.

Külföldi jog tartalmának megállapítása

5. § (1) A bíróság vagy más hatóság az általa nem ismert külföldi jog felől

hivatalból tájékozódik, szükség esetén szakértői véleményt is beszerez és a

fél által előterjesztett bizonyítékokat is figyelembe veheti.

(2)2 A külföldi jogról a bíróság vagy más hatóság megkeresésére az

igazságügyért felelős miniszter felvilágosítást ad.

(3) Ha a külföldi jog tartalmát nem lehet megállapítani, a magyar jogot kell

alkalmazni.

Viszonosság

6. § (1) A külföldi jog alkalmazása - ha jogszabály másként nem

rendelkezik - nem függ a viszonosságtól.

(2)3 Ha a jogszabály a külföldi jog alkalmazását viszonosságtól teszi

függővé, a viszonosságot az ellenkező bizonyításáig fennállónak kell

tekinteni. Ha jogszabály a viszonosság bizonyítását kívánja, a viszonosság

fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter ad a bíróságra és más

hatóságra kötelező nyilatkozatot.

A külföldi jog alkalmazásának mellőzése

7. § (1) Mellőzni kell a külföldi jog alkalmazását, amennyiben az a magyar

közrendbe ütköznék.

(2) A külföldi jog alkalmazása nem mellőzhető egymagában azért, mert a

külföldi állam társadalmi-gazdasági rendszere a magyartól eltér.

(3) A mellőzött külföldi jog helyett a magyar jogot kell alkalmazni.

8. § (1) Nem lehet alkalmazni azt a külföldi jogot, amely a felek által - az

egyébként irányadó jogszabály megkerülése céljából - mesterségesen vagy

színleléssel létrehozott külföldi elemhez kapcsolódik (csalárd kapcsolás).

(2) Csalárd kapcsolás esetében az e törvényerejű rendelet szerint egyébként

irányadó jogot kell alkalmazni.

9. § Ha a felek az e törvényerejű rendelet szerint irányadó külföldi jog

mellőzését közösen kérik, helyette a magyar jogot - illetve a jogválasztás

lehetősége esetében a választott jogot - kell alkalmazni.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=97900013.TVR#lbj2param


II. fejezet

Személyek

Az ember mint jogalany

10. § (1) Az ember jogképességét, cselekvőképességét és általában

személyi állapotát, továbbá személyéhez fűződő jogait személyes joga szerint

kell elbírálni.

(2)4 Az ember névviselésére a személyes joga irányadó. Az érintett

kérelme esetén a születési név anyakönyvezése során a névviselésre azon más

állam jogát kell alkalmazni, amelynek állampolgárságával szintén

rendelkezik, ebben az esetben a 11. § (2) bekezdését nem lehet alkalmazni.

(3)5 A személyhez fűződő jogok megsértéséből származó igényekre a

jogsértés helyén és idején irányadó jogot kell alkalmazni; ha azonban a

kártérítés vagy jóvátétel tekintetében a sérelmet szenvedőre a magyar jog

kedvezőbb, az igényt e jog szerint kell elbírálni.

11. § (1) Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek

állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi

állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket.

(2) Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága

magyar, személyes joga a magyar jog.

(3) Akinek több állampolgársága van és egyik sem magyar, valamint a

hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén

lakóhelye van, illetőleg a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye.

Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a

joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb.

(4) Akinek személyes jogát az előző bekezdések alapján nem lehet

megállapítani és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási

helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik

Magyarországon van, személyes joga a magyar jog.

12. § (1) Lakóhely az a hely, ahol valaki állandóan vagy a letelepedés

szándékával lakik.

(2) Szokásos tartózkodási hely az a hely, ahol valaki letelepedés szándéka

nélkül hosszabb ideje tartózkodik.

13. § Magyarországon menedékjogot élvező személy személyi állapotára a

magyar jog irányadó; ez a rendelkezés nem érinti a korábbi személyi

jogállapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket.

14. § (1) A magánszemély gazdasági tevékenységére, termelői, kereskedői

(a továbbiakban: gazdasági) minőségére annak az államnak a joga irányadó,

amelynek területén a gazdasági működést engedélyezték.

(2) Ha a gazdasági működés engedélyezésére nem volt szükség, vagy a

működést több államban engedélyezték, a gazdasági minőségre annak az



államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén a gazdasági

tevékenysége központi ügyvezetésének helye van.

15. § (1) A külföldi állampolgár és a hontalan jogképességére és

cselekvőképességére, továbbá személyi és vagyoni jogaira, valamint

kötelezettségeire - ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - ugyanazokat

a szabályokat kell alkalmazni, mint a belföldiekre.

(2) Azt a nem magyar állampolgárt, aki a személyes joga szerint

cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, a mindennapi élet

szokásos szükségleteinek fedezése körében Magyarországon kötött

vagyonjogi ügyletei szempontjából cselekvőképesnek kell tekinteni,

amennyiben a magyar jog szerint cselekvőképes lenne.

(3) Azt a nem magyar állampolgárt, aki személyes joga szerint

cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, de a magyar jog szerint

cselekvőképes lenne, egyéb vagyonjogi ügyletei szempontjából is

cselekvőképesnek kell tekinteni, ha az ügylet jogkövetkezményeinek

Magyarországon kell beállniuk.

16. § (1) A holtnak vagy eltűntnek nyilvánításra, továbbá a halál tényének

megállapítására az a jog irányadó, amely az eltűntnek személyes joga volt.

(2) Ha a magyar bíróság belföldi jogi érdekből nem magyar állampolgárt

nyilvánít holtnak vagy eltűntnek, illetőleg ilyen személy halálának tényét

állapítja meg, a magyar jogot kell alkalmazni.

Az állam mint jogalany

17. § (1) A magyar állam e törvényerejű rendelet hatálya alá eső

jogviszonyaira saját jogát kell alkalmazni, kivéve ha

a) az állam a külföldi jog alkalmazásához kifejezetten hozzájárult, vagy

b) a jogviszony az állam tulajdonában álló vagy általa megszerezni kívánt,

külföldi ingatlanra vonatkozik, vagy

c) a jogviszony külföldi érdekeltségű gazdasági szervezetben való

részvételre vonatkozik.

(2) Az (1) bekezdés külföldi államra csak viszonosság esetén

alkalmazható.

A jogi személyek

18. § (1) A jogi személy jogképességét, gazdasági minőségét, személyhez

fűződő jogait, továbbá tagjainak egymás közötti jogviszonyait személyes joga

szerint kell elbírálni.

(2) A jogi személy személyes joga annak az államnak a joga, amelynek

területén a jogi személyt nyilvántartásba vették.

(3) Ha a jogi személyt több állam joga szerint vették nyilvántartásba, vagy

az alapszabályban megjelölt székhelyen irányadó jog szerint nyilvántartásba

vételére nincs szükség, személyes joga az alapszabályban megjelölt

székhelyen irányadó jog.

(4) Ha a jogi személynek az alapszabály szerint nincs székhelye, vagy több

székhelye van, és egyik állam joga szerint sem vették nyilvántartásba,

személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén a központi

ügyvezetés helye van.

(5)6

III. fejezet

Szellemi alkotások joga

Szerzői jog

19. § A szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni,

amelynek területén a védelmet igénylik.

Iparjogvédelmi jog

20. § (1) A feltaláló és jogutódja annak az államnak a joga szerint és abban

az államban részesül védelemben, amelyben a szabadalmat megadták,

illetőleg ahol a bejelentést megtették.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt szabályt kell értelemszerűen alkalmazni

más iparjogvédelmi jogokra (ipari mintaoltalom, védjegy stb.) is.

IV. fejezet

Tulajdonjog és más dologi jogok

21. § (1) A dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni - ha ez

a törvényerejű rendelet másként nem rendelkezik - a tulajdonjogra és más

dologi jogra, továbbá a zálogjogra és a birtokra.

(2) A dolog fekvésének helyén irányadó jog annak az államnak a joga,

amelynek területén a dolog a jogi hatást kiváltó tény létrejöttének

időpontjában van.

21/A. §7 Letéti számlán nyilvántartott vagy dematerializált értékpapíron

fennálló tulajdonjogra és más dologi jogra annak az államnak a jogát kell

alkalmazni, amelyben azt az értékpapírszámlát vagy értékpapír-letéti számlát

vezetik, amelyen a tulajdonjog vagy más dologi jog jogosultjának javára a

jóváírás történt. Ha a külföldi jog a felmerült kérdésben a magyar jogra utal, e

visszautalást nem kell figyelembe venni.

22. § (1) Ingó dolog elbirtoklására annak az államnak a jogát kell

alkalmazni, amelynek területén a dolog az elbirtoklás idejének lejártakor volt.



(2) Az elbirtoklást a dolog fekvési helyének megváltozása önmagában nem

szakítja meg.

23. § (1) Lajstromozott vízi vagy légi járműre vonatkozó dologi jogok

keletkezését, fennállását vagy megszűnését annak az államnak a joga szerint

kell elbírálni, amelynek lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű

közlekedik.

(2) A rendeltetési hely államának joga irányadó a szállítás alatt álló ingó

dologra vonatkozó dologi jogokra. Az ilyen dolgok kényszerű eladásával,

beraktározásával vagy elzálogosításával kapcsolatos dologi joghatásokra

azonban a dolog fekvésének helyén irányadó jogot kell alkalmazni.

(3) Az utas személyes joga irányadó az általa magával vitt személyes

használati tárgyakra vonatkozó dologi jogokra.

(4) Ha a vállalati (üzleti) vagyon mint egész száll át a jogutódra, a dologi

jogváltozásokat - az ingatlanra vonatkozó ilyen jogváltozások kivételével - a

jogelőd személyes joga alapján kell megítélni.

(5) Ha a dolog tulajdonjoga bírósági rendelkezése alapján vagy végrehajtás

során száll át, a jogszerzésre annak az államnak a jogát kell alkalmazni,

amelynek bírósága rendelkezik, illetőleg, amelynek hatósága a végrehajtási

ügyben eljár.

V. fejezet

Kötelmi jog

Szerződéses kötelmi jogviszonyok8

24. §9 A 25-30. §-ok rendelkezéseit az olyan szerződéses kötelmi

jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre az Európai Parlament és a Tanács

a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról szóló 593/2008/EK

rendeletének hatálya nem terjed ki.

25. §10

A szerződésre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a felek a

szerződés megkötésekor, vagy később akár a szerződés egészére, akár annak

csak egy részére választottak. A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie,

vagy annak a szerződés rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből kellő

bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie. Jogválasztás hiányában a

szerződésre alkalmazandó jogot a 26-28. §-ok szerint kell megállapítani.

26. §11

(1) Tőzsdén, versenytárgyaláson vagy árverésen kötött szerződésre

annak az államnak a joga irányadó, amelynek területén a tőzsde van, illetve a

versenytárgyalást vagy az árverést tartják.

(2) A társasági szerződést annak az államnak a joga szerint kell elbírálni,

amelynek területén a társaság tevékenységét kifejti. A jogi személyt alapító

társasági szerződésre a jogi személy személyes jogát kell alkalmazni.





27. §12

(1) Értékpapíron alapuló kötelezettség fennállására és terjedelmére

a teljesítés helyén irányadó jogot kell alkalmazni.

(2) A nyilvános kölcsön alapján kibocsátott kötvényen alapuló kötelmi

jogok és a kötelezettségek keletkezését, átszállását, megszűnését és

érvényesítését a kibocsátó személyes joga szerint kell elbírálni.

(3) Ha az értékpapír áruval való rendelkezés jogát biztosítja, a dologi jogi

hatásokra ennek a törvényerejű rendeletnek a dologi jogviszonyokra

vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Ha az értékpapír tagsági jogot testesít meg, az értékpapíron alapuló

jogok és kötelezettségek keletkezését, átszállását, megszűnését és

érvényesítését a jogi személy személyes joga szerint kell elbírálni.

28. §13

Egyéb szerződésekre jogválasztás hiányában azt a jogot kell

irányadónak tekinteni, amelyhez a szerződés - az adott szerződéses viszony

lényeges elemei szerint - leginkább kapcsolódik.

29. §14

(1) A szerződés joga kiterjed a kötelmi jogviszony minden elemére,

így különösen a szerződés megkötésére, anyagi és alaki érvényességére,

kötelmi hatásaira, továbbá - ha a felek másként nem állapodtak meg, vagy e

törvényerejű rendeletből más nem következik - a szerződést biztosító

megállapodásokra, a szerződéssel kapcsolatos követelések

beszámíthatóságára, engedményezés útján történő átruházhatóságára és

átvállalására.

(2) Ha a szerződés a szerződésre vonatkozó jog szerint (25-28. §) alaki

okokból nem érvényes, a bíróság a szerződést érvényesnek tekinti,

amennyiben az eljáró bíróság államának vagy annak az államnak a joga

szerint érvényes, amelynek területén kötötték, vagy ahol a célzott

joghatásoknak be kell állniuk.

(3) Követelés elévülésére azt a jogot kell alkalmazni, amely a követelésre

egyébként irányadó.

30. §15

Az egyoldalú nyilatkozatokra - ha ez a törvényerejű rendelet

másként nem rendelkezik - a szerződésekre vonatkozó szabályokat kell

megfelelően alkalmazni.

31. §16

Szerződésen kívüli kötelmi jogviszonyok17

32. §18

A 33-34. §-ok rendelkezéseit az olyan szerződésen kívüli kötelmi

jogviszonyokra kell alkalmazni, amelyekre az Európai Parlament és a Tanács

a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló

864/2007/EK rendeletének hatálya nem terjed ki.

33. §19

(1) A szerződésen kívül okozott kárért fennálló felelősségre a

károkozó tevékenység vagy mulasztás helyén és idején irányadó jogot kell

alkalmazni.









(2) Ha ez a károsultra kedvezőbb, annak az államnak a jogát kell

irányadónak tekinteni, amelynek területén a kár bekövetkezett.

(3) Ha a károkozó és a károsult lakóhelye ugyanabban az államban van,

ennek az államnak a jogát kell alkalmazni.

(4) Ha a károkozó tevékenység vagy mulasztás helyének joga szerint a

felelősség feltétele a vétkesség, a vétőképesség fennállását akár a károkozó

személyes joga, akár a jogsértés helyének joga szerint meg lehet állapítani.

34. §20

(1) Arra nézve, hogy a károkozó magatartás közlekedési, vagy más

biztonsági szabály megsértésével valósult-e meg, a károkozó magatartás

helyének joga irányadó.

(2) Ha a károkozó tevékenység vagy mulasztás helye lajstromozott vízi

vagy légi jármű, a károkozásra és annak következményeire - állami

felségterületen kívül - annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek

lobogója vagy más felségjelvénye alatt a jármű a jogsértés idején közlekedett.

35. §21

VI. fejezet

Öröklési jog

36. § (1) Az öröklési jogviszonyokat annak a jognak az alapján kell

elbírálni, amely az örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt. Ez

a jog irányadó abban a kérdésben is, hogy mennyiben van helye az örökség

vételének és a várt örökségről való rendelkezésnek.

(2) A végintézkedést annak a jognak az alapján kell elbírálni, amely az

örökhagyónak halála időpontjában személyes joga volt. A végintézkedés és

annak visszavonása alakilag érvényes, ha megfelel a magyar jognak, vagy

a) a keletkezés, illetőleg a visszavonás helyén és idején hatályos jognak,

vagy

b) annak a jognak, amely a végintézkedés létrejöttekor, annak visszavonása

időpontjában, vagy az örökhagyó halála idején az örökhagyó személyes joga

volt, vagy

c) a végintézkedés létrejöttekor, annak visszavonása időpontjában, illetőleg

az örökhagyó halálakor az örökhagyó lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási

helyén hatályos jognak, vagy

d) ingatlanra vonatkozó végintézkedés esetében az ingatlan fekvésének

helyén irányadó jognak.



VII. fejezet

Családi jog

A házasság és érvényessége

37. § (1) A házasság érvényességének anyagi jogi feltételeit a

házasulandóknak a házasságkötés idején fennálló közös személyes joga

szerint kell elbírálni. Ha a házasulók személyes joga a házasságkötés idején

különböző, a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei

mindkét házasuló személyes joga szerint megvannak.

(2) A házasságkötés érvényességének alaki kellékeire a házasságkötés

helyén és idején hatályos jog irányadó.

(3)22

(4) A házasságkötésre és érvényességére vonatkozó rendelkezéseket

megfelelően alkalmazni kell a házasság létezése vagy nemlétezése

megállapításának kérdésében is.

38. § (1)23

Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot

kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötésnek személyes joga szerint nincs

akadálya. Az igazolás alól a fővárosi és megyei kormányhivatal indokolt

esetben felmentést adhat.

(1a)24

Nem kell az (1) bekezdésben foglaltakat igazolni, és az igazolás

alól felmentést kérni, ha a házasuló személyes joga szerint az igazolás

kiállításának nincs helye. A központi anyakönyvi szerv a külpolitikáért

felelős miniszter vagy az adott ország külképviseleti hatóságának értesítése

alapján honlapján közzéteszi azon államok körét, amelyek joga szerint az

igazolás kiállításának nincs helye.

(2) A házasságot Magyarországon nem lehet megkötni, ha a

házasságkötésnek a magyar jog szerint elháríthatatlan akadálya van.

(3)-(4)25

A házastársak személyi és vagyoni viszonyai

39. § (1)26

A házastársak személyi és vagyoni jogviszonyaira - ideértve a

házastársi névviselést, valamint a házassági vagyonjogi megállapodást is - az

a jog az irányadó, amely az elbírálás idején a házastársak közös személyes

joga.

(2) Ha a házastársak személyes joga az elbírálás idején különböző, utolsó

közös személyes jogukat, ennek hiányában annak az államnak a jogát kell

alkalmazni, amelynek területén a házastársaknak utoljára közös lakóhelyük

volt.

(3) Ha a házastársaknak nem volt közös lakóhelyük, az eljárás bíróság,

illetőleg más hatóság államának jogát kell alkalmazni.






(4)27

A házastársak személyes jogának megváltozása nem érinti a korábbi

jog alapján megállapított névviselést, továbbá az érvényesen létrejött

vagyonjogi hatásokat, ideértve a házassági vagyonjogi megállapodást is.

A házasság felbontása

40. §28

A házastársak a házasság felbontására és a különválásra

alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés

végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU tanácsi rendelet 5-7. cikke szerinti

jogválasztással legkésőbb a bíróság által az első tárgyaláson tűzött határidő

elteltéig élhetnek. Az erre vonatkozó megállapodás az említett rendelet 7.

cikk (1) bekezdése szerinti alakiságok mellett érvényes.

41. §29

A bejegyzett élettársi kapcsolat30

41/A. §31

(1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére és érvényességére,

annak joghatásaira a 37-39. § rendelkezéseit - a (2)-(4) bekezdésben

meghatározott kivétellel - megfelelően kell alkalmazni.

(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, illetve

annak érvényességét nem érinti, ha a leendő bejegyzett élettárs személyes

joga az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét

nem ismeri, feltéve, hogy

a) a magyar állampolgársággal nem rendelkező leendő bejegyzett élettárs

igazolja, hogy személyes joga szerint a házasságkötésnek nem lenne

akadálya, és

b) legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy

Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.

(3)32

A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolás alól a fővárosi és

megyei kormányhivatal indokolt esetben felmentést adhat.

(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásaira a (2) bekezdésben

meghatározott esetben a magyar jogot kell alkalmazni.

41/B. §33

(1) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére annak az

államnak a jogát kell alkalmazni,

a) amelynek területén a kapcsolat megszűnésére irányuló eljárást

megindító kereset vagy kérelem benyújtásakor a bejegyzett élettársak

szokásos tartózkodási helye található, ennek hiányában

b) amelynek területén a bejegyzett élettársak utolsó szokásos tartózkodási

helye található, ha ez a tartózkodási hely a kereset vagy kérelem

benyújtásától számított egy évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, feltéve,

hogy a kereset vagy kérelem benyújtásakor az egyik bejegyzett élettárs még

mindig ebben az államban tartózkodik, ennek hiányában








c) amelynek a kereset vagy kérelem benyújtásakor mindkét bejegyzett

élettárs állampolgára volt.

(2) Ha az alkalmazandó jog az (1) bekezdés alapján nem határozható meg,

továbbá a 41/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró bíróság

vagy más hatóság saját államának jogát kell alkalmazni.

Családi jogállás

42. § (1) Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság

vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott

személyes jogát kell alkalmazni.

(2) A gyermek apai elismerését a gyermeknek az elismerés idején fennálló

személyes joga szerint, a megfogant, de még meg nem született gyermek

elismerését pedig az anyának az elismerés idején fennálló személyes joga

szerint kell elbírálni.

(3) Az elismerést alaki okból nem lehet érvénytelennek tekinteni, ha az

akár a magyar jog, akár az elismerés helyén és idején hatályos jog szerint

alakilag érvényes.

Örökbefogadás

43. § (1) Az örökbefogadás feltételeit az örökbefogadónak és az örökbe

fogadni kívánt személynek az örökbefogadás idején fennálló személyes joga

együttes figyelembevételével kell elbírálni.

(2)34

Magyar állampolgár nem magyar állampolgárt, illetve nem magyar

állampolgár magyar állampolgárt a magyar gyámhatóság engedélyével vagy

külföldi hatóságnak a magyar gyámhatóság által jóváhagyott engedélyével

fogadhat örökbe.

(3)35

A gyámhatóság az örökbefogadást csak akkor engedélyezheti, illetve

azt csak akkor hagyhatja jóvá, ha az a magyar jogban meghatározott

feltételeknek is megfelel.

(4)36

44. § (1) Az örökbefogadás jogi hatásaira, az örökbefogadás megszűnésére,

valamint ennek jogi hatásaira az örökbefogadónak az örökbefogadás, illetőleg

a megszűnése idején fennálló személyes jogát kell alkalmazni.

(2) Ha az örökbefogadó házastársak személyes joga az örökbefogadás vagy

ennek megszűnése idején különböző, az örökbefogadásnak és

megszűnésének jogi hatásaira

a) a házastársak utolsó közös személyes jogát kell alkalmazni, ha pedig

ilyen nem volt,

b) annak az államnak a jogát, amelynek területén az örökbefogadás,

illetőleg ennek megszűnése idején a házastársak közös lakóhelye volt, ennek

hiányában




c) az eljáró bíróság vagy más hatóság államának jogát.

Szülő és gyermek közötti jogviszonyok

45. § (1)37

A szülő és gyermek közötti családi jogi jogviszonyokra, így

különösen a gyermek névviselésére, elhelyezésére, gondviselésére, törvényes

képviseletére és vagyonának kezelésére - a tartási kötelezettséget kivéve - a

gyermek személyes joga irányadó.

(2)38

A gyermekre kedvezőbb jog alkalmazása

46. §39

Magyar állampolgár vagy Magyarországon lakó gyermek családi

jogállására, illetőleg a közte és szülői között fennálló családi jogi

jogviszonyokra - a tartási kötelezettséget ide nem értve - a magyar jogot kell

alkalmazni, ha az a gyermekre nézve kedvezőbb.

Rokontartás

47. §40

Gyámság

48. § (1) A gyámrendelésre és a gyámság megszűnésének feltételeire a

gyámolt személyes joga irányadó.

(2) A gyám személyes joga alapján kell elbírálni, hogy a gyám mennyiben

köteles gyámságot viselni.

(3) A gyám és a gyámolt közötti jogviszonyra - ideértve a gyám

vagyonkezelési és elszámolási kötelezettségét is - annak az államnak a joga

irányadó, amelynek hatósága a gyámot kirendelte; ha azonban a gyámolt

Magyarországon lakik, a magyar jogot kell alkalmazni, feltéve, hogy ez a

gyámoltra kedvezőbb.

Gondnokság

49. § (1) A gondnokságra a gyámságra vonatkozó szabályokat kell

megfelelően alkalmazni.

(2) Az ügyeinek vitelében akadályozott személy képviseletére, valamint az

eseti gondnokságra a gondnokot kirendelő hatóság államának jogát kell

alkalmazni.





Ideiglenes intézkedés

50. §41

Ha Magyarországon lakó nem magyar állampolgár elhelyezése

vagy gondozása érdekében halasztást nem tűrő intézkedés szükséges, a

magyar jogot kell alkalmazni.

VIII. fejezet42

51-53. §43

IX. fejezet44

Joghatóság45

Általános joghatóság

54. §46

(1) Magyar bíróság eljárhat minden ügyben, amennyiben az alperes

lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye, jogi személy (jogi személyiség

nélküli gazdasági társaság) esetében székhelye belföldön van, hacsak

joghatóságát e törvényerejű rendelet ki nem zárja.

(2) Több alperes együttes perlése esetén magyar bíróság eljárhat

valamennyi alperessel szemben, amennyiben legalább az alperesek egyikének

lakóhelye (székhelye) vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van,

feltéve, hogy a per tárgya olyan közös jog, illetőleg olyan közös

kötelezettség, amely csak egységesen dönthető el, vagy ha a perben hozott

döntés valamennyi alperesre a perben való részvétel nélkül is kiterjedne,

illetőleg ha a perbeli követelések ugyanazon jogviszonyból erednek.

(3) A főkötelezett és a mellékkötelezett együttes perlése esetén a

mellékkötelezett lakóhelyére és szokásos tartózkodási helyére tekintet nélkül

eljárhat magyar bíróság, ha a főkötelezett lakóhelye (székhelye) vagy

szokásos tartózkodási helye belföldön van.

(4) Ha magyar bíróság a kereset elbírálására joghatósággal rendelkezik,

eljárhat a viszontkereset tekintetében is.

Különös joghatóság47

55. §48

Szerződéssel összefüggő jogviták esetében eljárhat magyar bíróság

akkor is, ha a teljesítés helye belföldön van. E § alkalmazásában teljesítési

hely az a hely, amelyet a felek a szerződésben teljesítési helyként kikötöttek;

ilyen kikötés hiányában

a) áruk adásvételére irányuló szerződés esetében az a hely, ahol az

adásvétel tárgyát át kell adni;









b) olyan szerződés esetében, amelynek tárgyát valamely tevékenységnek

az elvégzése képezi, az a hely, ahol a tevékenységet a szerződés szerint el

kell végezni;

c) egyéb szerződések esetében az a hely, amelyet a magyar jog a vitatott

követelés teljesítési helyeként meghatároz.

56. §49

56/A. §50

(1) Szerződésen kívüli károkozásból eredő jogviták esetében

eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a károkozó magatartás elkövetésének

helye vagy a károsító eredmény bekövetkezésének helye belföldön van.

(2) Bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti, büntetőeljárásban

érvényesített igény tekintetében magyar bíróság eljárhat, ha az eljárás

alapjául szolgáló bűncselekmény magyar büntető joghatóság alá tartozik.

(3) Kártérítési járadék megállapítása vagy felemelése iránti perben eljárhat

magyar bíróság akkor is, ha a jogosult lakóhelye vagy szokásos tartózkodási

helye belföldön van.

(4) Károsodás veszélye miatt érvényesített igények tekintetében magyar

bíróság eljárhat, ha az a hely, ahol a károsító esemény bekövetkezése

fenyeget, belföldön van.

56/B. §51

(1) Külföldi vállalkozás elleni perekben eljárhat magyar bíróság

akkor is, ha a vállalkozás belföldön fiókteleppel vagy képviselettel

rendelkezik, és a jogvita utóbbinak tevékenységével kapcsolatos.

(2) Önálló vállalkozóként belföldön letelepedett külföldi állampolgár elleni

perekben eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a jogvita e személy belföldi

gazdasági tevékenységével kapcsolatos.

57. §52

Olyan alperes ellen, aki belföldön lakóhellyel vagy szokásos

tartózkodási hellyel nem rendelkezik, vagyonjogi perekben eljárhat magyar

bíróság, ha az alperesnek belföldön végrehajtás alá vonható vagyona van. Az

alperes belföldön lévő vagyonának tekintendő az alperest megillető követelés

is, ha a követelés adósának lakóhelye belföldön található, vagy a követelést

belföldön fekvő dolog biztosítja.

58. §53

(1) Öröklési jogviszonyból eredő perben magyar bíróság eljárhat

akkor is, ha az örökhagyó a halálakor magyar állampolgársággal rendelkezett.

(2) Hagyatéki eljárásban eljárhat magyar közjegyző, ha az örökhagyó a

halálakor magyar állampolgár volt, vagy ha a hagyaték belföldön található.

59. §54

(1) Gyermek elhelyezését, a gyermek és a különélő szülő közötti

kapcsolattartást, valamint a szülői felügyelet gyakorlását érintő eljárásban

magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat akkor is, ha a gyermek lakóhelye

vagy szokásos tartózkodási helye belföldön van.

(2)55

Házassági vagyonjogot, valamint a bejegyzett élettársak vagyoni

viszonyait érintő eljárásban magyar bíróság eljárhat, ha az egyik házastárs

vagy bejegyzett élettárs lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye

belföldön van.








(3) Amennyiben az (1)-(2) bekezdésben meghatározott valamely kérdés

személyi állapotot érintő eljárás keretében kerül rendezésre, magyar bíróság

vagy más hatóság eljárhat akkor is, ha a személyi állapotot érintő eljárásra

joghatósággal rendelkezik.

59/A. §56

A gyám és a gyámolt, illetőleg a gondnok és a gondnokolt közötti

jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben magyar bíróság eljárhat akkor is, ha a

gyámolt, illetőleg gondnokolt magyar állampolgár, vagy lakóhelye, illetőleg

szokásos tartózkodási helye belföldön van.

Joghatóság fogyasztói szerződésből és munkaszerződésből eredő

jogvitákra57

60. §58

Fogyasztói szerződésből eredő, a fogyasztó által indított perekben

eljárhat magyar bíróság akkor is, ha a fogyasztó lakóhelye vagy szokásos

tartózkodási helye belföldön van, és a fogyasztóval szerződő, szakmai vagy

gazdasági tevékenységi körében eljáró fél

a) belföldön tevékenységet fejt ki, ideértve azt is, ha a másutt kifejtett

tevékenysége a belföldi fogyasztók felé is irányul; vagy

b) belföldön fiókteleppel vagy képviselettel rendelkezik, vagy önálló

vállalkozóként belföldön letelepedettnek minősülő külföldi állampolgár.

61. §59

Munkaszerződésből eredő, a munkavállaló által a munkáltató ellen

indított perekben eljárhat magyar bíróság akkor is,

a) ha a szokásos munkavégzés helye belföldön van, illetőleg utoljára

belföldön volt; illetve

b) ha a munkáltatónak az a telephelye, amely őt alkalmazta, belföldön

található, feltéve, hogy a szokásos munkavégzés helye nem ugyanazon

államban van, illetőleg volt.

62. §60

Fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő

jogvitákban a 60-61. § és az 54. § szerinti joghatóság, illetőleg a felek által

kikötött joghatóság (62/F-62/H. §) kivételével egyéb joghatósági okra nem

lehet hivatkozni.

Kizárólagos joghatóság61

62/A. §62

Kizárólag magyar bíróság vagy más hatóság járhat el

a) belföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog

érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést

érintő eljárásban;

b) magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki

eljárásban;

c) a Magyar Állam vagy magyar állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a

Magyar Állam a mentességről kifejezetten lemondott, vagy ha az eljárás

tárgyát a Magyar Államnak vagy magyar állami szervnek olyan jogviszonya








képezi, amelynek tekintetében a 62/E. § (1) bekezdése szerint külföldi

államot sem illet meg mentesség a magyar joghatóság alól;

d) külföldön diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a joghatóság

alól mentes magyar állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a Magyar Állam

a mentességről kifejezetten lemondott;

e) belföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló

eljárásban;

f) belföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és

megszűnésével kapcsolatos eljárásban;

g) belföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági

társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos

eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául

szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével

kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott

határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban;

h) jogoknak, tényeknek és adatoknak belföldön vezetett közhitelű

nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban;

i) belföldi végrehajtást érintő eljárásban.

62/B. §63

Magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban magyar

bíróság vagy más hatóság minden esetben eljárhat. Ez a joghatóság

kizárólagos, kivéve, ha

a)64

magyar állampolgár házasságának felbontása vagy bejegyzett élettársi

kapcsolatának megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, és a magyar

állampolgárságú félnek, illetőleg ha mindkét fél magyar állampolgár,

legalább azok egyikének lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az

eljáró bíróság vagy más hatóság államában van;

b) magyar állampolgár gondnokság alá helyezése, illetőleg gondnokság alá

helyezésének megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, és a gondnokság

alá helyezendő, illetőleg gondnokság alatt álló fél lakóhelye vagy szokásos

tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van;

c) magyar állampolgárságú gyermeket érintő apaság megállapítása vagy

apaság vélelmének megdöntése iránt indul külföldön eljárás, és mind a

gyermeknek, mind az apának a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye

az eljáró bíróság vagy más hatóság államában van;

d) magyar állampolgárságú gyermeket érintő szülői felügyelet

megszüntetése vagy visszaállítása iránt indul külföldön eljárás, és mind a

gyermeknek, mind annak a szülőnek, akinek felügyeleti jogát az eljárás érinti,

lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye az eljáró bíróság vagy más

hatóság államában van;

e)65

magyar állampolgár örökbefogadásának engedélyezése, illetve

megszüntetése iránt indul külföldön eljárás, feltéve hogy az örökbefogadó

külföldi állampolgár, és az örökbefogadást a magyar gyámhatóság a 43. § (2)

és (3) bekezdésében foglaltak szerint jóváhagyta.




Kizárt joghatóság66

62/C. §67

Nem járhat el magyar bíróság vagy más hatóság

a) külföldön fekvő ingatlannal kapcsolatos dologi jogi hatályú jog

érvényesítése iránti eljárásban, valamint bérleti és haszonbérleti szerződést

érintő eljárásban;

b) nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő

hagyatéki eljárásban;

c) külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásban, kivéve, ha a

külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott, avagy ha az eljárás

tárgyát a külföldi államnak vagy külföldi állami szervnek a 62/E. § (1)

bekezdésében meghatározott polgári jogviszonya képezi;

d) Magyarországon diplomáciai képviselőként eljáró vagy egyébként a

joghatóság alól mentes külföldi állampolgár elleni eljárásban, kivéve, ha a

külföldi állam a mentességről kifejezetten lemondott;

e) külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló

eljárásban;

f) külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, terjedelmével és

megszűnésével kapcsolatos eljárásban;

g) külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági

társaság alapításával, fizetésképtelenségével, megszűnésével kapcsolatos

eljárásban, a jogi személy (társaság) nyilvántartásba vételének alapjául

szolgáló szerződés vagy alapszabály (alapító okirat) érvényességével

kapcsolatos eljárásban, illetőleg a jogi személy (társaság) szervei által hozott

határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban;

h) jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhitelű

nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban;

i) külföldi végrehajtást érintő eljárásban.

62/D. §68

(1) Nem magyar állampolgár személyi állapotát érintő eljárásban

magyar bíróság vagy más hatóság a (2) és (3) bekezdésben meghatározott

esetek kivételével nem járhat el.

(2) Nem magyar állampolgárok közötti, személyi állapotot érintő perben

magyar bíróság eljárhat, ha a felek egyikének lakóhelye vagy szokásos

tartózkodási helye belföldön van.

(3)69

Nem magyar állampolgár holtnak vagy eltűntnek nyilvánítása vagy

halála tényének megállapítása iránt magyar bíróság eljárhat, ha az eltűnt

személy utolsó ismert lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye belföldön

volt, és holtnak vagy eltűntnek nyilvánítását vagy halála tényének

megállapítását belföldi jogi érdek - így különösen az eltűnt személy magyar

állampolgárságú vagy belföldön lakóhellyel rendelkező házastársával vagy

bejegyzett élettársával fennálló házassága vagy bejegyzett élettársi

kapcsolata, illetőleg belföldön lévő vagyona jogi sorsának rendezése -

szükségessé teszi.





(4) Nem magyar állampolgár örökbefogadásának engedélyezése, illetőleg

felbontása iránti eljárásban magyar bíróság vagy más hatóság eljárhat, ha az

örökbefogadó magyar állampolgár, illetve lakóhelye vagy szokásos

tartózkodási helye belföldön van.

62/E. §70

(1) Külföldi állam vagy külföldi állami szerv elleni eljárásra

magyar bíróság vagy más hatóság joghatósággal rendelkezik, amennyiben az

eljárás tárgya

a) a külföldi államnak (külföldi állami szervnek) polgári jogi szerződésből

eredő joga vagy kötelezettsége, amennyiben a szerződés teljesítési helye

belföldön van; kivéve, ha a másik szerződő fél valamely más állam vagy

annak szerve;

b) a külföldi állam (külföldi állami szerv) és magyar állampolgárságú vagy

belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személy közötti

munkaszerződésből vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyból eredő

jog vagy kötelezettség, feltéve, hogy a munkavégzés helye belföldön van,

illetve utoljára belföldön volt; kivéve, ha a munkavállaló a munkáltató

külföldi államnak állampolgára;

c) a külföldi állammal (külföldi állami szervvel) szemben élet, egészség,

testi épség megsértése vagy dologi kár okozása címén támasztott igény,

feltéve, hogy a károkozó esemény belföldön következett be, és a károsult

annak időpontjában belföldön tartózkodott;

d) a külföldi állam (külföldi állami szerv) tulajdonában álló, vagy általa

megszerezni kívánt belföldi ingatlanon fennálló dologi jogi hatályú jog;

e) a külföldi állam (külföldi állami szerv) belföldi székhelyű jogi

személyben vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban fennálló

tagsága, részesedése vagy érdekeltsége, illetőleg valamely abból eredő jog

vagy kötelezettség;

f) a külföldi állam (külföldi állami szerv) belföldön megnyílt hagyatékkal

kapcsolatos öröklési jogviszonya;

g) olyan belföldi iparjogvédelmi jog megadása, terjedelme, illetőleg

megszűnése, amelynek jogosultja külföldi állam (külföldi állami szerv).

(2) A külföldi állammal szemben hozott marasztaló határozat alapján nem

vezethető végrehajtás az állam belföldön fellelhető olyan vagyona terhére,

amely az állam közhatalmi feladatainak ellátását, állami szerveinek

működését szolgálja.

A felek által kikötött joghatóság71

62/F. §72

(1) Vagyonjogi ügyek tekintetében a felek a felmerült

jogvitájukra vagy a meghatározott jogviszonyból eredő jövőbeli jogvitájuk

esetére kiköthetik valamely állam bíróságainak vagy egy meghatározott

bíróságának joghatóságát. Ilyen kikötéssel a felek élhetnek

a) írásban;




b) szóban, írásbeli megerősítéssel;

c) olyan formában, amely megfelel a felek között kialakult üzleti

szokásoknak; vagy

d) nemzetközi kereskedelemben olyan formában, amely megfelel az olyan

kereskedelmi szokásoknak, amelyeket a felek ismertek vagy ismerniük

kellett, és amelyeket az ilyen típusú szerződést kötő felek a szóban forgó

üzletágban általánosan ismernek és rendszeresen figyelembe vesznek.

(2) A felek kifejezett eltérő megállapodása hiányában a kikötött bíróság

vagy bíróságok kizárólagos joghatósággal rendelkeznek. Ha azonban a felek

külföldi bíróság joghatóságát kötötték ki, és e bíróság joghatóságának hiányát

állapítja meg, magyar bíróság az általános szabályok szerint megállapíthatja

joghatóságát.

62/G. §73

(1) Érvénytelen a kikötés, ha a felek a 62/A. §-ban meghatározott

ügyek valamelyikében külföldi bíróság joghatóságában, illetőleg ha a 62/C.

§-ban meghatározott ügyek valamelyikében magyar bíróság joghatóságában

állapodnak meg.

(2) Fogyasztói szerződésből, illetőleg munkaszerződésből eredő jogvitákra

vonatkozó joghatósági kikötés

a) nem eredményezheti azt, hogy a fogyasztót, illetőleg a munkavállalót a

saját lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye szerinti állam bíróságaitól

eltérő más bíróság előtt pereljék; és

b) nem zárhatja ki azt, hogy a fogyasztó a saját lakóhelye vagy szokásos

tartózkodási helye szerinti állam bíróságai előtt, illetőleg a munkavállaló a

szokásos munkavégzés helye szerinti állam bíróságai előtt indítson pert.

(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozások nem alkalmazandóak akkor, ha

kikötéssel a felek a jogvita felmerülését követően élnek.

62/H. §74

A magyar bíróság joghatóságát megalapozza az is, ha az alperes

anélkül, hogy kifogásolná a joghatóság hiányát, az ügy érdemére vonatkozó

nyilatkozatot tesz (perbebocsátkozás), kivéve, ha magyar bíróság joghatósága

e törvény rendelkezései alapján kizárt.

X. fejezet

Eljárási jogi rendelkezések

Általános szabályok

63. § A magyar bíróság vagy más hatóság eljárására - ha ez a törvényerejű

rendelet másként nem rendelkezik - a magyar jog az irányadó.

64. § (1) A fél perbeli jog- és cselekvőképességére személyes joga

irányadó.

(2) Azt a nem magyar állampolgárt, aki személyes joga szerint

cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, de a magyar jog szerint



cselekvőképes lenne, magyar bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban

cselekvőképesnek kell tekinteni.

(3) Ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy a személyes joga szerint

cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy helyett a

személyes joga szerint jogosult törvényes képviselője járjon el.

65. § Ha a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó,

ugyanazon jog iránt külföldi bíróság vagy más hatóság előtt olyan eljárás

folyik, amelyben a határozat a törvényerejű rendelet értelmében

Magyarországon érvényesnek és végrehajthatónak ismerhető el, a magyar

bíróság vagy más hatóság az előtte utóbb megindított eljárást megszüntetheti,

illetve a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.

66. §75

Az igazságügyért felelős miniszter bizonyítványt állít ki a magyar

jogról, és az annak alkalmazása során követett gyakorlatról annak részére,

akinek erre joga külföldön történő érvényesítése céljából szüksége van.

Nemzetközi jogsegély és megkeresés

67. § (1)76

Jogsegély ügyekben magyar bíróság külföldi bírósággal és más

hatósággal az igazságügyért felelős miniszter útján, más hatóság pedig a

felügyeletet gyakorló miniszter közvetítésével a külpolitikáért felelős

miniszter útján érintkezik.

(2)77

Az Európai Unió tagállamai viszonylatában a 1393/2007/EK tanácsi

rendelet alapján az iratok kézbesítésére irányuló jogsegélyforgalomban a

magyar bíróság EU-tagállam bíróságával vagy más hatóságával közvetlenül

érintkezik.

(3)78

A jogsegély teljesítése során a magyar jog szerint kell eljárni; a

megkereső hatóság kérelmére azonban külföldi eljárási szabályokat is

alkalmazni lehet, ha ez nem sérti a magyar közrendet.

68. § (1) Magyar bíróság vagy más hatóság külföldi bíróság vagy más

hatóság megkeresésére nemzetközi szerződés alapján vagy viszonosság

esetében nyújt jogsegélyt.

(2)79

A viszonosság fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter ad a

bíróságra és más hatóságra kötelező nyilatkozatot.

(3)80

Viszonosság hiányában a megkeresés teljesítéséről az igazságügyért

felelős miniszter - a külpolitikáért felelős miniszterrel és az ügy tárgya szerint

illetékes miniszterrel egyetértésben - határoz.81

(4) A jogsegélyt meg kell tagadni, ha a megkeresés teljesítése a magyar

közrendbe ütköznék.

(5)82

Az Európai Unió tagállamai viszonylatában a bizonyítás-felvételre

irányuló jogsegélyre a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyítás-felvétel

tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről szóló

1206/2001/EK tanácsi rendelet irányadó.









(6)83

Az (5) bekezdésben megjelölt rendelet alapján történő megkeresés

teljesítése annak a törvényszéknek a székhelyén működő járásbíróságnak

(Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróságnak) a hatáskörébe és

illetékességébe tartozik, amelynek területén

a) a meghallgatandó személy belföldi lakóhelye vagy szokásos

tartózkodási helye található, vagy

b) a lefolytatandó szemle tárgya található, vagy

c) egyéb esetekben a bizonyítás a legcélszerűbben eszközölhető.

68/A. §84

(1)85

Amennyiben a külföldi bíróság vagy más hatóság által kért

jogsegély hivatalos irat kézbesítésére irányul, a kézbesítést a címzettnek a

megkeresésben megjelölt címe szerint illetékes járásbíróság (Budapesten a

Pesti Központi Kerületi Bíróság) teljesíti.

(2) Amennyiben a kézbesítendő irat nincs ellátva hiteles magyar nyelvű

fordítással, az csak akkor kézbesíthető, ha a címzett azt elfogadja. Az ilyen

irat címzett általi átvétele nem jelenti annak végleges elfogadását; a címzett

az iratot az átvételtől számított tizenöt napon belül a kézbesítés iránti

megkeresést teljesítő belföldi bírósághoz visszaviheti vagy postára adhatja

azzal, hogy azt mégsem kívánja elfogadni.

(3) Amennyiben a címzett az iratot a (2) bekezdésben meghatározott

rendelkezések szerint nem fogadja el, a kézbesítés iránti megkeresést teljesítő

belföldi bíróság a megkereső külföldi bíróságot vagy más hatóságot az irat

visszaküldése mellett arról tájékoztatja, hogy az irat a magyar jog szerint nem

tekinthető kézbesítettnek.

69. § Magyar közjegyző előtt külföldi eljárás céljára peren kívüli esküt

vagy fogadalmat lehet tenni; erről a közjegyző tanúsítványt állít ki.

XI. fejezet86

Külföldi határozatok elismerése és végrehajtása87

70. §88

(1) Külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak olyan ügyben hozott

határozatát, amelyben magyar bíróságnak vagy más hatóságnak kizárólagos

joghatósága van, belföldön nem lehet elismerni.

(2)89

A kizárólagos magyar joghatóság ellenére el kell ismerni a magyar

állampolgár házasságát felbontó vagy bejegyzett élettársi kapcsolatát

megszüntető jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését a

magyar állampolgárságú volt házastárs vagy volt bejegyzett élettárs maga

kéri, feltéve, hogy a 72. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok

egyike sem áll fenn.

(3)90

A kizárólagos magyar joghatóság ellenére el kell ismerni a kiskorú

magyar állampolgár magyar állampolgár általi örökbefogadását engedélyező

jogerős külföldi határozatot, ha annak hazai elismerését az elismerés iránti

kérelem benyújtásakor a magyar jog szerint már nagykorú magyar









állampolgárságú örökbefogadott maga kéri, és a 72. § (2) bekezdésében

meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn. Az örökbefogadott

kiskorúságának megállapítására az örökbefogadás külföldi engedélyezése

idején hatályos magyar jog az irányadó, kivéve, ha az elismerés iránti

kérelem benyújtásakor hatályos magyar jog a kiskorúság megítélésére az

örökbefogadott számára kedvezőbb szabályt tartalmaz.

70/A. §91

(1)92

A 43. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott feltétel

hiányában is el kell ismerni a kiskorú magyar állampolgár nem magyar

állampolgár általi örökbefogadását engedélyező jogerős külföldi határozatot,

ha annak hazai elismerését az elismerés iránti kérelem benyújtásakor a

magyar jog szerint már nagykorú magyar állampolgárságú örökbefogadott

maga kéri, és a 72. § (2) bekezdésében meghatározott megtagadási okok

egyike sem áll fenn.

(2) Az örökbefogadott kiskorúságának megállapítására az örökbefogadás

külföldi engedélyezése idején hatályos magyar jog az irányadó, kivéve, ha az

elismerés iránti kérelem benyújtásakor hatályos magyar jog a kiskorúság

megítélésére az örökbefogadott számára kedvezőbb szabályt tartalmaz.

71. §93

Külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak olyan ügyben hozott

jogerős határozatát, amelyben magyar bíróságnak vagy más hatóságnak a

joghatósága kizárt, belföldön el kell ismerni, kivéve, ha ez a 72. § (2)

bekezdésének a)-c) pontjába ütközne.

72. §94

(1) Külföldi bíróságnak vagy más hatóságnak a 70. és 71. §-ban

nem említett ügyekben hozott határozatát el kell ismerni, ha

a) az eljárt külföldi bíróság vagy más hatóság joghatósága a magyar

törvényben megállapított joghatósági szabályok valamelyike alapján

megalapozott volt;

b) a határozat azon állam joga szerint, amelyben azt meghozták, jogerőre

emelkedett;

c) Magyarország és a határozatot hozó bíróság, vagy hatóság állama között

viszonosság áll fenn;

d) a (2) bekezdésben meghatározott megtagadási okok egyike sem áll fenn.

(2) Nem ismerhető el a külföldi határozat, ha

a) annak elismerése a magyar közrendbe ütköznék;

b) az, akinek terhére a határozatot hozták, az eljárásban sem személyesen,

sem meghatalmazott képviselője útján nem vett részt, azért mert az idézést és

a keresetlevelet vagy az eljárás megindításának alapjául szolgáló egyéb iratot

részére lakóhelyén vagy szokásos tartózkodási helyén nem kézbesítették

szabályszerűen és olyan időben, hogy a védekezésre módjában állt

felkészülni;

c) a határozat olyan eljárás eredményeként került meghozatalra, amely a

magyar eljárási jog alapvető elveit súlyosan sértette;





d) ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt azonos

felek között magyar bíróság vagy más hatóság előtt a perindítás hatályai a

külföldi eljárás megindítását megelőzően beállottak (perfüggőség);

e) ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog tárgyában

magyar bíróság vagy más hatóság azonos felek között korábban jogerős

érdemi határozatot hozott.

73. §95

(1)96

A 72. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti viszonosság

fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter ad a bíróságra és más

hatóságra kötelező nyilatkozatot.

(2) A viszonosság fennállása nem feltétele a hazai elismerésnek

a) személyi állapotot érintő külföldi határozat esetében;

b) külföldi vagyonjogi határozat esetében, ha az ügyben eljárt külföldi

bíróság joghatósága a felek kikötésén alapult, és ez a kikötés megfelel a 62/F-

62/G. § rendelkezéseinek.

74. §97

(1) A külföldi határozat elismerése külön eljárást nem igényel. Az

elismerhetőség kérdését jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az a

bíróság vagy hatóság vizsgálja, amelynek eljárásában ez felmerül.

(2) Az érdekelt külön eljárásban is kérheti a bíróságtól annak

megállapítását, hogy a külföldi határozat belföldön elismerhető. Az ilyen

kérelem tárgyában a bíróság nemperes eljárásban határoz. Az eljárásra

a)98

az ellenérdekű fél belföldi lakóhelye (székhelye) vagy szokásos

tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő járásbíróság

(Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság), külföldi választottbírósági

határozat esetén törvényszék (Budapesten a Fővárosi Törvényszék),

b)99

ennek hiányában a kérelmező belföldi lakóhelye (székhelye) vagy

szokásos tartózkodási helye szerinti törvényszék székhelyén működő

járásbíróság (Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság), külföldi

választottbírósági határozat esetén törvényszék (Budapesten a Fővárosi

Törvényszék),

c)100

ha pedig a kérelmezőnek sincs belföldön lakóhelye (székhelye) vagy

szokásos tartózkodási helye, a Budai Központi Kerületi Bíróság, külföldi

választottbírósági határozat esetén a Fővárosi Törvényszék

rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel. Az eljárásra - ideértve

az igénybe vehető jogorvoslatokat is - a bírósági végrehajtásról szóló

törvénynek a végrehajtási tanúsítvány kiállítására vonatkozó rendelkezéseit

kell megfelelően alkalmazni.

(3) A külföldi határozat érdemi felülvizsgálatának nincs helye. A határozat

belföldi elismeréséhez megkívánt feltételek fennállását a 72. § (2)

bekezdésének b)-c) pontjaiban meghatározott feltételek kivételével hivatalból

kell vizsgálni.

74/A. §101

Amennyiben a külföldi marasztaló határozat hazai elismeréséhez

megkívánt feltételek fennállnak, a határozatot belföldön az erre irányadó

jogszabály rendelkezései szerint lehet végrehajtani.








Záró rendelkezések

75. § (1) Ez a törvényerejű rendelet 1979. évi július hó 1. napján lép

hatályba.

(2)-(3)102

(4)103

(5)104

E törvényerejű rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai

Közösségek, és azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló,

Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás

tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával

összhangban az Európai Közösség következő jogszabályaival

összeegyeztethető szabályozást tartalmaz:

a) - a Munka Törvénykönyvéről, a munkavédelemről szóló, valamint a

munkaügyi ellenőrzésről szóló törvények vonatkozó rendelkezéseivel együtt -

az Európai Parlament és a Tanács a munkavállalók szolgáltatások nyújtása

esetén történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelvével;

b) a törvényerejű rendelet 21/A. §-a az Európai Parlament és a Tanács a

pénzügyi biztosítéki megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvével.

(6)105

E törvény

a) 45. § (1) bekezdése, 46. §-a a tartással kapcsolatos ügyekben a

joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és

végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló,

2008. december 18-ai 4/2009/EK tanácsi rendelet 1. cikkének,

b) 40. §-a, 41/A. § (1) és (2) bekezdése, 41/A. § (4) bekezdése, 41/B. §-a a

házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén

létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló

1259/2010/EU tanácsi rendelet 4. cikkének

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(6)106

Az e törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások

egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvénnyel megállapított 70/A. §-

át az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi

LXXXV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is

alkalmazni kell.

76. §107

(1) E törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi

határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok

módosításáról szóló 2000. évi CX. törvénnyel a külföldi határozatok

elismerése és végrehajtása tekintetében megállapított rendelkezéseit azokra a

határozatokra kell alkalmazni, amelyek 2001. április 30-át követően

emelkedtek jogerőre azon állam joga szerint, amelyben meghozatalra

kerültek.

(2) Magyar állampolgár személyi állapotát érintő olyan külföldi

határozatot, amely az e törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi

határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok







módosításáról szóló 2000. évi CX. törvénnyel megállapított 70-73. §-ában

meghatározott feltételeknek megfelel, akkor is el kell ismerni, ha a határozat

2001. május 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.

(3) Az e törvényerejű rendeletnek a joghatóságra és külföldi határozatok

elismerésére és végrehajtására vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról

szóló 2000. évi CX. törvénnyel megállapított 74. § (2) bekezdésében

meghatározott eljárás lefolytatásának akkor is helye van, ha olyan külföldi

határozat belföldi elismerhetőségének megállapítását kérelmezik, amely

2001. május 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.

1 Kihirdetve: 1979. V. 31.

2 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 162. § (3) e).

3 Módosította: 2006. évi CIX. törvény 162. § (3) e).

4 Beiktatta: 2009. évi IX. törvény 1. §. Hatályos: 2009. IV. 4-től.

5 Számozását módosította: 2009. évi IX. törvény 1. §.

6 Hatályon kívül helyezte: 1997. CXXXII. törvény 38. § (2) b). Hatálytalan:

1998. I. 1-től.

7 Beiktatta: 2004. évi XXVII. törvény 59. §. Hatályos: a Magyar

Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi

szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

8 Megállapította: 2009. évi IX. törvény 2. §. Hatályos: 2009. XII. 17-től.

9 Megállapította: 2009. évi IX. törvény 2. §. Hatályos: 2009. XII. 17-től.

10

Megállapította: 2009. évi IX. törvény 2. §. Hatályos: 2009. XII. 17-től.

11


12


13


14


15


16

Hatályon kívül helyezte: 2009. évi IX. törvény 5. § (2). Hatálytalan: 2009.

XII. 17-től.

17

Megállapította: 2009. évi IX. törvény 3. §. Hatályos: 2009. IV. 4-től.

18


19


20


21


IV. 4-től.

22

Hatályon kívül helyezte: 2002. évi XLV. törvény 34. § (3) a). Hatálytalan:

2002. XII. 15-től.

23

A második mondat szövegét megállapította: 1995. évi CVIII. törvény 1. §

(1). Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 11. §.

24

Beiktatta: 2012. évi CCVII. törvény 1. §. Módosította: 2014. évi XXX.

törvény 2. §.

25

Hatályon kívül helyezte: 2012. évi CCVII. törvény 2. §. Hatálytalan: 2013.

III. 1-től.

26

Módosította: 2010. évi CXXVII. törvény 4. § a).

27

Módosította: 2010. évi CXXVII. törvény 4. § b).

28

Megállapította: 2011. évi LXVII. törvény 40. § (1). Hatályos: 2012. VI. 21-

től. Lásd: 2011. évi LXVII. törvény 31. §.

29

Hatályon kívül helyezte: 2011. évi LXVII. törvény 40. § (4). Hatálytalan:

2012. VI. 21-től.

30

Beiktatta: 2009. évi XXIX. törvény 15. § (1). Hatályos: 2009. VII. 1-től.

31


től. Lásd: 2011. évi LXVII. törvény 31. §.

32

Módosította: 2012. évi XCIII. törvény 11. §.

33

Beiktatta: 2011. évi LXVII. törvény 40. § (2). Hatályos: 2012. VI. 21-től.

Lásd: 2011. évi LXVII. törvény 31. §.

34

Megállapította: 2013. évi XXVII. törvény 85. §. Hatályos: 2014. I. 1-től.

35


36

Hatályon kívül helyezte: 2013. évi XXVII. törvény 88. §. Hatálytalan: 2014.

I. 1-től.

37

Megállapította: 2010. évi CXXVII. törvény 1. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.

38

Hatályon kívül helyezte: 1986. évi IV. törvény 39. § (2). Hatálytalan: 1987.

VII. 1-től.

39

Megállapította: 2010. évi CXXVII. törvény 2. §. Hatályos: 2011. VI. 18-tól.

40

Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXVII. törvény 4. § c). Hatálytalan:

2011. VI. 18-tól.

41

Módosította: 2010. évi CXXVII. törvény 4. § d).

42


XII. 17-től.

43


XII. 17-től.

44

Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A

joghatóságra vonatkozó szabályokat az ezt követően indult eljárásokra kell

alkalmazni.

45



alkalmazni.

46

Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.

47 Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A


alkalmazni.

48


49

Hatályon kívül helyezte: 2010. évi CXXVII. törvény 4. § c). Hatálytalan:

2011. VI. 18-tól.

50

Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.

51


52


53


54


55

Megállapította: 2009. évi XXIX. törvény 15. § (2). Hatályos: 2009. VII. 1-

től.

56


57

Beiktatta: 2000. évi CX. törvény 1. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A


alkalmazni.

58

Megállapította: 2000. évi CX. törvény 1. §. Módosította: 2009. évi IX.

törvény 4. §.

59


60


61



alkalmazni.

62


63


64 Megállapította: 2009. évi XXIX. törvény 15. § (3). Hatályos: 2009. VII. 1-

től.

65


66



alkalmazni.

67


68


69

Módosította: 2009. évi XXIX. törvény 17. § (9).

70


71



alkalmazni.

72


73


74


75

Módosította: 2006. évi CIX. törvény 162. § (3) e).

76


77

Beiktatta: 2008. évi XXX. törvény 62. §. Hatályos: 2008. XI. 13-tól. Ezt

követően indult ügyekben kell alkalmazni.

78

Számozását módosította: 2008. évi XXX. törvény 62. §.

79


80


81

Lásd: 8001/1995. (IK. 8.) IM tájékoztató.

82 Beiktatta: 2003. évi XXX. törvény 5. §. Hatályos: a Magyar


szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától. A folyamatban lévő

ügyekben is alkalmazni kell.

83

Beiktatta: 2003. évi XXX. törvény 5. §. Módosította: 2012. évi CCXI.

törvény 4. § a).

84

Beiktatta: 2005. évi XXXVI. törvény 8. §. Hatályos: 2005. V. 28-tól.

85

Módosította: 2012. évi CCXI. törvény 4. § b).

86


külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó

rendelkezéseket azokra a határozatokra kell alkalmazni, amelyek 2001. V. 1-

jét követően emelkedtek jogerőre azon állam joga szerint, amelyben

meghozatalra kerültek.

87


külföldi határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó

rendelkezéseket azokra a határozatokra kell alkalmazni, amelyek 2001. V. 1-

jét követően emelkedtek jogerőre azon állam joga szerint, amelyben

meghozatalra kerültek.

88


Magyar állampolgár személyi állapotát érintő olyan külföldi határozatot,

amely az e §-ban meghatározott feltételeknek megfelel, akkor is el kell

ismerni, ha a határozat 2001. V. 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.

89

Megállapította: 2009. évi XXIX. törvény 15. § (4). Hatályos: 2009. VII. 1-

től.

90

Beiktatta: 2012. évi LXXXV. törvény 6. §. Hatályos: 2013. I. 1-től.

91


92

Módosította: 2013. évi XXVII. törvény 87. §.

93





94 Megállapította: 2000. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2001. V. 1-től.




95





96


97

Megállapította: 2000. évi CX. törvény 2. §. Hatályos: 2001. V. 1-től. A 74.

§ (2) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatásának akkor is helye van,

ha olyan külföldi határozat belföldi elismerhetőségének megállapítását

kérelmezik, amely 2001. V. 1-jét megelőzően emelkedett jogerőre.

98

Módosította: 2011. évi CCI. törvény 16. § b), 2012. évi CCXI. törvény 4. §

c).

99

Módosította: 2011. évi CCI. törvény 16. § b), 2012. évi CCXI. törvény 4. §

c).

100

Módosította: 2011. évi CCI. törvény 16. § c).

101


102

Hatályon kívül helyezte: 2000. évi CX. törvény 9. §. Hatálytalan: 2001. V.

1-től.

103

Hatályon kívül helyezte: 2007. évi LXXXII. törvény 2. § 34. Hatálytalan:

2007. VII. 1-től.

104

Beiktatta: 2004. évi XXVII. törvény 60. §. Hatályos: a Magyar


szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától.

105


től.

106


107

Beiktatta: 2012. évi LXXVI. törvény 13. §. Hatályos: 2012. VI. 27-től.

Documents

a ne I. fejezet - sztnh.gov.hu · amelyet nemzetközi szerződés szabályoz. Jogi minősítés 3. § (1) Ha az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából a jogvitában megítélendő