A Mecsek hegység és környéke a késői bronzkortól a római hódításig (i.e. 100-tól időszámításunk kezdetéig)1

A diasorozat a késői bronzkor (halomsíros, urnamezős korszak) a korai vaskor (Pécs-Jakabhegy, Szentlőrinc, Beremend) és a kelta korszak fontosabb baranyai leleteit mutatja be az előző sorozathoz hasonlóan, időrendi sorrendben. A szöveget a bevált módszerrel, férfi és női hang váltakozásával kell rögzíteni.

B/1. EdényA mészbetétes edények népe békés fejlődésének nyugat felől érkező törzsek támadása vetett véget i.e. 1300 körül. A kialakuló új kultúra az Alpok körzetében és a Duna mentén egységes vonásokat mutat, a bronzművesség is ebben a korszakban, a késői bronzkorban érte el csúcspontját.

B/2, Madár alakú edényTovábbra is gyakori a madár alakú edények készítése. Ez a „kettős kacsa” Mohács környékén került elő.

1 Az alábbi dokumentum Dr. Ecsedi István-Fülöp Miklós munkájának digitálisan felújított változata.

B/3. Bronztárgyak

Időszámításunk kezdete előtt ezer évvel már minden fontosabb szerszám és fegyver bronzból készült. Az ácsok számára a vésők, a fémműves szerszámok.

B/4. Bronzsarlók

Korábban a sarlók úgy készültek, hogy fába vagy csontba éles kőpengéket illesztettek. A késői bronzkorban már ezt a szerszámot is bronzból öntötték. A földműves terménnyel, bőrrel, szövettel vagy élő állattal fizetett a bronzművesnek a sarlóért.

B/5. Bronzlándzsák

A törzsi előkelők és kíséretük fontos fegyvere volt a lándzsa, amelyet harcban és vadászaton egyaránt használtak.

B/6. Kés, tű

A főleg étkezésnél használt bronzkést és a nagyméretű dísztűket is öntötték, a kész darabokat gyakran véséssel díszítették.

B/7. Fibulák

A ruhakapcsoló tűk is a fémművesek keze alól kerültek ki. Alapformájuk olyan volt, mint a mai biztosító-tűké, de külső oldalukat úgy formálták meg, hogy díszítse is az öltözéket.

B/8. Fűrészlapok

A finom fogazású fűrészlapok bronzlemezből készültek, és a mai fűrészekhez hasonló módon lehettek fakeretbe foglalva. A bútorokat és szekereket készítő asztalosok és bognárok szerszámai közé tartoztak.

B/9. Apróságok bronzból

A bronzöntő mesterek kisméretű, finom kidolgozású tárgyakat is készítettek. Dísztűket, csüngőket, varrótűket és tűtartókat az asszonyoknak, nyílhegyeket és horgokat a halászathoz, vadászathoz a férfiaknak.

B/10. Jakabhegy látképe

A bronzkor végén, i.e. 800 körül újabb hódító törzsek érkeztek az Alpok vidékéről a Dél-Dunántúlra. Ekkor jelennek meg az első vastárgyak, ez a korai vaskor kezdete.

B/11. Jakabhegy látképe

Vezetőik a jól védhető magas hegytetőket szállták meg. Egyik legfontosabb településük a Pécs melletti Jakabhegy fennsíkján volt.

B/12. Sánc

Az erődített telep magas sáncainak maradványai ma is jól látható a Jakabhegy fennsíkjának peremén.

B/13. Térkép

Az erőd térképén könnyű megtalálni az egykori kapu helyét. A bejáratot kettős sánc védte. Az erődített településen belül külön sánc választotta el a fellegvárat, ahol a törzsfő és kísérete lakott.

B/14. Látkép

A Jakabhegyről széttekintve látjuk meg igazán, milyen jól választották ki a központi erőd helyét a koravaskori nép vezetői. A Jakabhegyről a Pécsi medence, a Mecsek nagy része és a síkság szinte a Dráváig jól ellenőrizhető.

B/16. Halom

Az erőd sáncán kívül, attól nyugatra kisebb-nagyobb halmok százait találjuk az erdőben. Ezek a halmok rejtik a telep lakóinak sírjait.

B/17. Kőgyűrű

A halmok feltárása alapján ismerjük a korai vaskori nép temetkezési szokásait. A halottat máglyán elhamvasztották, majd a hamvakat összegyűjtötték és edényekkel, néha fegyvereivel és ékszereivel együtt a sírgödörbe helyezték. A sír fölé halmot emeltek, amit kőkerítéssel, kőgyűrűvel vettek körül. A halott emlékére időről-időre áldozatot mutattak be.

B/18. Tőr, ékszerek

Az előkelők halomsírjaiból bronznyelű, vaspengéjű tőr, madárfejjel díszített ivókürtvég, ékszerek kerültek elő a Jakabhegyen.

B/19. zabla

Az egyik halomsírban talált bronz zabla jelzi a lótartás, a harci szekerek fontosságát. A lószerszám-díszek és a zabla a Kelet-Európában akkoriban divatos formákat utánozzák.

B/20. Háromszájú edény

A koravaskori edények gombos kidolgozású, szépen formált példányai a fazekasok ügyességét, mesterségbeli tudását dicsérik.

B/22. Edény

A Drávától délre, a mai Jugoszlávia területén élő vaskori nép nevét a görög és latin történetírók munkáiból ismerjük. Ők voltak az illírek. Az egyik velük rokon népcsoport tagjai voltak a pannonok, akik i.e. 500 körül költöztek a Dél-Dunántúlra. Szentlőrincen és Beremenden is megtalálták sírjaikat, jellegzetes edényeiket.

B/23. Edények

A kis ivócsészék a pannon sírok fontos mellékletei voltak.

B/24. Ékszerek

A lemezes díszítésű, jogar-formájú bronztűk és a kis lószobrocska, a T-alakú ruhakapcsoló tű mind a déli, a balkáni területek hatását mutatja. A madárfejes díszű ivókürtvég korábbi, a Jakabhegy koravaskori leletei közül való.

B/25. Lándzsa

A pannonok népét és a többi, a korai vaskor elejétől itt élő népcsoportot i.e. 350 körül a harcias kelták hódították meg. Megszállták a Jakabhegyi erődöt is, ezt a lándzsát és a vésőt már az ő fegyverkovásaik készítették.

B/26.

Karperecek

A kelta ötvösök bronzból készítették pengés ékszereiket. A Dunaszekcsőn feltárt sírokban voltak ezek a szép karperecek.

B/27. Kelta pénzek

A kelta törzsfők görög mintára már pénzveréssel is megpróbálkoztak. A vastag, kezdetleges kivitelű kelta pénzeket a görög és macedon pénzekről másolt arcképek és a kelta ízlés szerint rajzolt állatalakok díszítették.

B/28.

Az Itáliában készült tárgyak megjelenése a kelták körében a római kereskedelem eredménye. Ez a bronz serpenyő egy kelta sírban került elő, de készítője római bronzműves volt. A dunántúli kelta uralomnak a kereskedők nyomában megjelenő légiók vetnek majd véget időszámításunk első évtizedeiben.