A színház fejlődése Magyarországon a felvilágosodás

korában

Készítette: Cseh Anett

Az udvari regösöknél, énekmondóknál találjuk a népi színjátékok nyomait

Az iskolai színjátszás a hivatásos színjátszás elődjének tekinthető

Kazinczy Ferenc és fordítása, a Hamlet

Buda, a Vörös Sün fogadó

Megalakulása: Buda, 1790

Igazgató: Kelemen László

Feloszlása: 1796 (A Martinovics – mozgalom és az állami támogatások hiánya miatt)

A Várszínház és a pesti Rondella

Bessenyei György és vígjátéka, a Filozófus

Rehákné Moór Anna, a társulat hősnője

„Szava, állása, mozgása csudálást érdemle”

(Kazinczy)

Lavotta János, a híres zenész szintén a társulat tagja volt

A társulat feloszlása után szekerekkel járták a vidéket

A színészek pártfogója, id. Wesselényi Miklós

Döbrentei Gábor író és kritikus, az erdélyi színjátszók nagy pártfogója

Megyeri Károly, a vándorlás korának legnagyobb komikus színésze

Déryné Széppataki Róza, a kor legnagyobb énekese

Fellépő helyük: a Hacker-ház

• Épült: 1837

• Első igazgató: Bajza József

• Első előadás: Vörösmarty Mihály: Árpád ébredése

„S e ház, az élet zajló iskolájaEz annyi hő érzelmek temploma.…Kész elfogadni vígat és komort,Ifjat, leányt, a vénet, fiatalt,Hogy őket a föld tündérségirőlÉlet-hasonló játékban múlassa.”

(Vörösmarty Mihály: Árpád ébredése – prológus)