A magyar felvilágosodás A magyar felvilágosodás (1772-1825)(1772-1825)

Megkésettség jellemző a kelet-európai országokra

Magyarországon a polgárság aránya 10 százalék alatt van, helyettük a köznemesség vállalja a küzdelmet a társadalom átalakításáért:

- nemzeti függetlenség- nemzeti kultúra- nemzeti nyelv (latin nyelv a

tudományban, német a közéletben 1785-től, II. József nyelvrendelete)

Uralkodók a korszakbanUralkodók a korszakban

1740-1780: Mária Terézia1780-1790: II. József1790-1792: II. Lipót1792-1835: I. Ferenc

Történelmi háttérTörténelmi háttér 1541-ben 3 részre szakad

Magyarország:

1.) Török Hódoltság (török fennhatóság)2.) Erdélyi Fejedelemség (török befolyás)3.) Magyar Királyság (habsburg király)

1686: habsburg összefogás a török ellen1703: Rákóczi-szabadságharc1711: szatmári béke

Történelmi háttérTörténelmi háttérA Habsburg-házi uralkodók a felvilágosult

abszolutizmus hívei, vagyis polgári jellegű reformot vezettek be, alapvetően mégis a feudalizmus fenntartására törekedtek, ezzel gátolva a polgári átalakulást.

Mária Terézia 1765-től nem hívott össze országgyűlést, rendeletekkel irányított!

1760-ban Mária Terézia Bécsben Magyar Testőrséget hoz létre: a köznemesség itt ismerkedik a felvilágosult eszmékkel (Bessenyei György)

Bessenyei György (1746-Bessenyei György (1746-1811)1811)

Művelődéspolitikus, testőríró

Művei: Ágis tragédiája, 1772

A filozófus,1777Értekezései:

Magyarság (röpirat), 1778

Egy magyar társaság iránt való jámbor szándék 1781

Magyarság, 1778Magyarság, 1778

A nyelv nyelv művelése a cél A tudományokat akkor tudjuk magas fokon művelni, ha

minden fogalomra van szavunk, és alkalmas rá a nyelv „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de

idegenen sohasem.” A latin, francia, német: görcsösebb a magyar nyelvnél A cél: a közjó elérése; erre eszköz: a tudomány,

szépirodalom (a nemesség és alsóbb osztályok között távolság csökkentése)

Feladat: külföldi művek lefordítása - felvilágosult eszmék, újdonságok, tudomány terjesztése- Fordítás közben a magyar nyelv csiszolása, új fogalmak,

szavak bekerülése a magyar nyelvbe

Batsányi János (1763-Batsányi János (1763-1845)1845)

A franciaországi változásokra, 1789. július

„Nemzetek, országok! Kik rút kelepcében

Nyögtök a rabságnak kínos kötelékében…

Jertek, s hogy sorsotok előre nézzétek,

Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!”

A váteszköltő fogalmaA váteszköltő fogalma

Vátesz: jelentése: jós, látnok

Batsányi az első váteszköltő a magyar irodalomban

A költészetben prófétai ihletettségű, látnokként fellépő költő; a közösséget szólítja meg, amelyhez maga is tartozik, kiválasztottként a jövőbe mutat utat

A jövő és a helyes cselekvés tudója, látója

Rendszerint buzdító hangnemben szólal meg

Kazinczy Ferenc (1759-1831)Kazinczy Ferenc (1759-1831)

A 19. század első két évtizedének irodalmi vezéregyénisége

Irodalmi központ: Széphalom (Bányácska)

Levelezése: 23 kötet

Kazinczy FerencKazinczy Ferenc

Az eredeti fordításoknál többre tartotta a jó fordításokat

Stíluseszménye: a „fentebb stíl”: kifinomult, magasabb rendű stílus; kevés, de jól megválogatott szóval súlyosat mondani, szókincsbővítés, nyelvújítás

Művei: Tövisek és virágok, 1811 (epigrammagyűjtemény) Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél,

1819 Pályám emlékezete Fogságom naplója

Kazinczy és a nyelvújításKazinczy és a nyelvújítás

Két álláspont a nyelvről:

- A nyelv közmegegyezés eredménye, tehát tetszés szerint változtatható (racionalista álláspont)

- A nyelv szerves fejlődés eredménye, nem lehet mesterségesen beleavatkozni (romantikus álláspont)

A nyelvújításA nyelvújítás

A nyelvújítás a nyelvművelők tudatos beavatkozása a nyelv életébe. Nyelvújítás alatt a XVIII. század végén kibontakozó mozgalmat értjük, amelyben a magyar nyelvről vallott nézetek ütköztek össze.

 A nyelvújítás célja:

a magyar szókincs bővítése, az idegen szavak magyarral való helyettesítése, a stílus újítása, az európai szintű tudományos és kulturális eredmények egységes nemzeti nyelven való megszólaltatása.

A nyelvújítás A nyelvújítás

Előzmények:A XVIII. század elején az anyanyelv használata

visszaszorult Magyarországon (tudomány: latin, 1785-1844: német a hivatalos nyelv). A felvilágosodás eszméinek hatására erősödik az igény: a tudománynak és a művészetnek anyanyelven kell megszólalnia (mindenki számára hozzáférhető legyen; 1590: Károli Gáspár: Vizsolyi Biblia, 1626: Káldy György: katolikus Biblia). Így a nemzeti függetlenség és a társadalmi felemelkedés összekapcsolódott a magyar nyelv ügyével. A magyar nyelv hivatalossá tételében mindenki egyetértett, csak a nyelvújítás ügyében volt vita.

A két táborA két tábor

1. ortológusok: hagyományőrzők, a régi állapot megőrzését támogatták; a nyelvújítást nyelvrontásként értelmezték. (ypszilonisták: kiejtés elve: láttya /Verseghy Ferenc)

 

2. neológusok: nyelvújítók, céljuk: tudatosan beavatkozni a nyelv életébe. (jottisták: szóelemzés elve: látja /Révai Miklós/)

A nyelvújítás állomásaiA nyelvújítás állomásai

1. 1795: Debreceni Grammatika (ortológusok) 2. 1811: Kazinczy Ferenc: Tövisek és virágok című

epigrammagyűjteménye3. 1813: Mondolat (’beszéd’): a neológusok

kigúnyolása4. 1815: Felelet a Mondolatra (Kölcsey Ferenc és

Szemere Pál stílusparódiája)5. 1819: a nyelvújítási vita lezárása: Kazinczy

Ferenc: Ortológus és neológus nálunk és más nemzeteknél

„Jól és szépen az ír, aki tüzes ortológus és tüzes neológus egyszersmind, s egyességben és ellenkezésben van önmagával.”

Csokonai Vitéz Mihály (1773-Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) 1805)

Stílusszintézis :

klasszicizmusszentimentalizmusrokokónépiesség

Klasszicista stílusirányzatKlasszicista stílusirányzat

tanítás és gyönyörködtetésközösségi kérdésekszigorú formák, műfajok tisztasága fentebb stílusókor mint példaképantik szavak, mitológiai utalások terheltségeszentencia és piktúra tökéletesre csiszolt művek, sokszoros átírás

SzentimentalizmusSzentimentalizmus

érzelmek középpontba állításaeszményi, idilli állapot elérése, boldogság örök

keresésebúskomorság, melankólia, a valóság és a

vágyott állapot közötti óriási különbség miatt; negatív festés eszközének gyakori alkalmazása

műfaji normák felülírása, keveréseTermészet, természetesség felértékelődéseTársadalomból kivonulás: „vissza a

természethez”

RokokóRokokó

könnyedség, játékosság, vidámság, szertelenség

dekorativitás formai virtuozitásaz élet apró örömeinek az élvezete,

középpontba állítása (bor, mámor, játék)a pillanat megragadásaa boldogság mindenek felett

NépiességNépiesség

természetességköznapibb nyelvhasználatnyersebb kifejezésmód

Berzsenyi Dániel (1776-Berzsenyi Dániel (1776-1836)1836)

A reformkort megelőlegező hazafias ódái: A magyarokhoz I

Erős műfaji keveredés az Osztályrészem című versben: elégiko-óda

A nemzethalál víziójaA nemzethalál víziója

Johann Gottfried Herder: Gondolatok az emberiség történetének filozófiájához, 1791.

„Itt élnek most, szlávok, németek, románok s más népek közt, a lakosság csekélyebb részeként s századok múlva a nyelvüket is alig lehet megtalálni majd” nemzethalál víziója

Berzsenyi, Horatius Berzsenyi, Horatius követőjekövetőjeQuintus Horatius Flaccus (65-8) elvei:arany középút életelvCarpe diem! Élj a mának – az ifjúság

örömeinek józan élvezetetanítás és gyönyörködtetés

(szentencia és piktúra)

Vége