A K N Á Z Ó M O L Y O K S Z E R E P E A M A D A R A K T Á P L Á L K O Z Á S Á B A N

Szőcs József

Az a k n á z ó m o h o k k a l v a l ó t ö b b é v e s fog la lkozás k ö z b e n e lég s o k s z o r t a l á l t a m o l y a n üres akná t , a m e l y b ő l a h e r n y ó t , i l l . bál>ot m a d a r a k cs íp ték k i . E l e i n t e n e m s o k a t t ö r ő d t e m e z e k k e l , l e g f e l j e b b b o s s z a n k o d t a m , m i k o r e g y m á s után t a l á l t am a kicsípei t aknáka t , épe t p e d i g s z o r g o s keresés u tán is c s a k k e v e s e t . A z u t ó b b i é v e k során niá r n a g y o b b f i g y e l m e t s z e n t e l t e m a d o l o g n a k , és h a a l k a l o m a d ó d o t t aknaszámlálás t i s v é g e z t e m a k i c s ípe t t és é p a k n á k a r á n y á n a k p o n t o s megá l l ap í t á sa v é g e t t . A z i r o d a l o m ­b a n c s u p á n e g y k ö z l e m é n y t t a l á l t a m a t á rgyra v o n a t k o z ó röv id utalással , m e l y e i a l á b b b ő v e b b e n i s m e r t e t e k . V i z s g á l a t a i m k izá ró l ag a z a k n á z ó m o l y o k a z o n fejlődési s t ád iuma i r a t e r j e d n e k k i , a m e l y e k a z a k n á b a n ta lá lha tók ( h e r n y ó , b á b ) , t ehá t s e m a pe te , s e m a z i m á g ó á l l apo t ra n e m v o l t a m f i g y e l e m m e l . A d a t a i m c s a k n e m k ivé t e l né lkü l a k i c s ípe t t a k n á k o n a l a p u l n a k , m a d a r a k a k n á z ó m o l l y a l v a l ó t áp lá lkozásá ra v o n a t k o z ó l a g c s a k e g y k ö z v e t l e n m e g f i g y e l é s e m v a n . R ö v i d e n m e g k e l l j e g y e z ­n e m , hogy a z o k a t a z a k n á k a t t e k i n t e m m a d a r a k által k i c s ípe t tnek , a m e l y e k e n k i s e b b -nagyobb l y u k t a lá lha tó , a z o k a z a k n á k v i s z o n t , a m e l y e k t e l j e sen fö l v a n n a k szak í tva , s z e r i n t e m a b i o t i k u s t é n y e z ő k ha tásá ra sérül tek m e g . A k ö v e t k e z ő k b e n m i n d e n e k ­előt t c s a l á d o n k é n t t á r g y a l o m a z o k a t a z a k n á z ó m o h o k a t , a m e l y e k n e k a z a k n á i k ö z ö t t m a d a r a k ál tal k i c s ípe t t eke t i s t a l á l t am, azu t án té rek rá a m a d a r a k n a k a m o l y a k n á k pusz t í t á sában já t szot t szerepére .

A Gracillaridae-esa.\ádhó\ a Callisto denticulella és a Parornix-ííi)ok kétségtelenül szerepelnek a m a d a r a k étlapján, t ö b b a l k a l o m m a l találtam is m a d a r a k által kicsípett aknát. E z e k n e k a fa joknak a kicsípett aknáiról számszerű a d a t o k a t n e m t u d o k közölni , a z o n b a n a m a d a r a k táplálékában való jelentőségük a nyári hónapokban valószínűleg megközelí t i az a lább tárgyalandó, fákon élő Lithoeolletis-ÍAjókét.

A LithocoUetidae-csa.\á.dbó\ úgy látszik egyes a Lithocolletis-genusbsi tar tozó fajok szerepelnek leginkább, m i n t madártáplálék. A Lithocolletis-fajok u g y a n i s az aknában bábozódnak , sőt n a g y részük hernyó v a g y báb alakjában az aknában is te le l , ezért hosszú i d e i g könnyen hozzáférhetők a m a d a r a k számára. E z különösen az o l y a n fákon élő f a jokra v o n a t k o z i k , a m e l y e k n e k az a l a c s o n y a n levő leve le i egész télen át az ágakon m a r a d n a k ( tölgy, gyer tyán) . Vizsgálataim n a g y része, t e k i n t e t t e l az említett o k o k r a , a tölgyfán élő Lithocolletis-fa.iokrii v o n a t k o z i k , m i n t a m e l y e k l eg jobban k i v a n n a k téve a m a d a r a k támadásainak. A tölgyfán élő Lithocolletis-fajok aknáinak számlálását csak téli időszakban végeztem. A z erre v o n a t ­kozó ada tok a köve tkezők :

1. B u d a k e s z i n a Hársbokorhegyen 1953. n o v . 15-én egy k i s facsopor t közepében levő tölgycserjén 57 aknázott levelet találtam. E z e k közül 28 a k n a v o l t ép (8 még fejlet len) és 29 kicsípett . U g y a n o t t egy tisztás szélén álló fa egész a l a c s o n y a n levő ágáról 18 aknázott l eve le t szed tem le. Ebbő l 9 v o l t ép (6 fejletlen) és 9 kicsípett .

79

2. B u d a p e s t e n a Jánoshegy aljában 1956. j a n . 8-án tölgyfákról váloga­tás nélkül összeszedett 72 Lithocolletis-akna közül 12 épet és 60 sérültet találtam. A z ép aknákat fö lbontva 5-ben élő hernyót , i l l . bábo t , l - b e n e lpusz tu l t hernyót és 6-ban darázsfertőzöttséget találtam.

3. B u d a p e s t e n a Jánoshegy aljában 1957. febr . 10-én: a) tölgyfákról válogatás nélkül szedet t 100 a k n a közül 38 v o l t ép és

62 sérült. A z ép aknák közül 17-ben élő hernyó i l l . báb , 3 -ban e l p u s z t u l t hernyó, 15-ben darázsfertőzés, 3 a k n a üres v o l t ;

b) gyer tyánról u g y a n c s a k válogatás nélkül szedet t 14 Lithocolletis-a k n a közül 5 v o l t ép és 9 sérült.

4. B u d a p e s t e n a Kamaraerdőben 1957. márc. 1-én tö lgyfákról vá lo­gatás nélkül szedet t 19 aknából 3 v o l t ép és 16 sérült.

A m i n t a f en t i ada tokból megállapítható, a megszámlált aknák igen n a g y százaléka v o l t sérült. Habár az aknák sérülését n e m lehe t 100 % - o s a n a m a d a r a k rovására írni, m e r t egyes aknák szélviharok alkalmával egymáshoz ütődő ágaktól v a g y eset leg más m ó d o n is megsérülhetnek, a z o n b a n az a b i o t i k u s tényezőktől történt sérülések mennyisége n e m lehe t számottevő. I gen érdekes és tanulságos a n o v e m b e r 15- i aknaszámlálás eredménye, ebbő l u g y a n i s a r r a következtethetünk, h o g y az áttelelő aknák l e g n a g y o b b része az őszi madárvonulás alkalmával esik a m a d a r a k áldozatául, a m i k o r a hernyók még j a v a fej lődésben v a n n a k . E számlálás alkalmával bár sok v o l t a fe j le t len a k n a , mindkét fánál egyformán az összes aknák k b . 50 % - a k i v o l t már cs ípve.

A z e g y e t l e n i r o d a l m i a d a t , a m i t s ikerü l t t a l á l n o m , u g y a n c s a k téli , i l l e t v e ősz i a k n á k r a v o n a t k o z i k . H . S K A L A „Zur Minenfauna Oberösten-eich" c. d o l g o z a t á b a n a Lithocolletis lantanella ScHRK.-ról s z ó l v a köz l i , h o g y a Viburnum lantana l e v e l e i b e n a z a k n á k a t n o v e m b e r k ö z e p é r e a n n y i r a e l pusz t í t o t t ák a m a d a r a k , h o g y 50 a k n a k ö z ü l a l i g v o l t n é h á n y é p . A m a d a r a k e lő l c s a k a k i s , j ó f o r m á n é sz revehe te t l en a k n á k m e n e k ü l t e k m e g . A Viburnum opulus-ban l e v ő a k n á k n á l j o b b v o l t a h e l y z e t .

A z őszi áttelelő aknák mel le t t a nyári aknák s incsenek biz tonságban a madaraktól . 1954. aug . 11-én B u d a p e s t e n a máriamakki erdőben vá lo ­gatás nélkül szedet t 100 Lithocolletis maestingella Z. (faginella Z.) a k n a közül 31 v o l t ép és 69 sérült. A z ép aknákat fö lbontva 9-ben találtam e l ­p u s z t u l t hernyót , 3 darázzsal v o l t fertőzve, 9-ben élő hernyó, i l l . b á b v o l t , 4 aknából a lepke k i k e l t , 6 üres aknáról p e d i g n e m t u d t a m közelebbi t megállapítani.

A f en t i adatokból látható, h o g y a Lithocolletis-genus a z o n fajai , a m e l y e k erdőkben fákon v a g y b o k r o k o n tenyésznek, igen soka t szenvednek a madaraktól . E z alól a gyümölcsösökben élő fa jok sem kivételek, habár i t t valószínűleg jóva l k i s ebb a pusztítás aránya és nyi lván attól függ, h o g y a kérdéses gyümölcsösben az aknázókat puszt í tó madárfajok elő­fo rdu lnak -e és h a igen , m i l y e n számban. A z o k a fa jok, a m e l y e k a l a c s o n y (dudvaszárú) növényeken élnek, a l i g v a g y s e m m i t sem szenvednek a madaraktól .

Lettcopteridae-család nálunk előforduló fa ja i közül a Leucoptera scitella Z. aknák közö t t találtam o l y a n o k a t , a m e l y e k e t m a d a r a k csíptek k i . E z e k r e az aknákra vona tkozóan még n incsenek számszerű a d a t a i m .

80

A Tischeridae-csn\íu\hó\ a Tischeria ekebladella B J E R K . v a n nagymérték­ben kitéve a madarak támadásainak. E n n e k a fajnak az aknája igen féltűnő, nagy fehér folt , a m e l y a tölgylevél színén található és annak c s a k n e m a felét kitölti. Hernyója is az aknában te le l . A felsorolt körül­mények m i a t t legalább a n n y i r a k i v a n téve a mada rak támadásainak, m i n t a tölgyfákon élő Lithoco/letis-(n)ok. E r r e a fajra vonatkozólag sincsenek részletes számszerű a d a t a i m , de kétségtelen, h o g y sok a kicsípett a k n a .

Neptu///ir/oe-család tagja i igen k is állatok, k i fe j l e t t ál lapotban a l e g n a g y o b b a k sem hosszabbak 5—6 mm-nél, ezért nehezen vehetők észre, azonkívül egy-két kivételtől e l t e k i n t v e nem az aknában bábozódnak , tehát csak igen rövid ide ig (4—14 nap) tar tózkodnak az aknában, ezért a m a d a r a k n e m i g e n bántják őket . É n soka t f o g l a l k o z t a m e z e k k e l az apróságokkal, de csak kivételesen találtam m a d a r a k által kicsípett aknát.

A fent sorol t megfigyelésekből a r r a lehet következtetni , h o g y az aknázó m o l y o k közül elsősorban a n a g y o b b , j o b b a n észrevehető és hosszú i d e i g az aknában tar tózkodó fajok esnek áldozatul a m a d a r a k n a k (Lithocolletis, Parornix, Tischeria stb.,), az o l y a n fajok v i szon t , a m e l y e k k i c s i n y e k , nehezen észrevehetők és rövid ide ig v a n n a k az aknában, kevésbé forognak veszélyben ( Nepticula s tb . ) . H a a h e l y veszélyeztetettsége szempont ­jából vizsgáljuk a he lyze te t , kitűnik, hogy leginkább az erdőben, fákon és b o k r o k o n élő fajokat pusztítják a m a d a r a k , legkevésbé ped ig azoka t a fa jokat , a m e l y e k nyílt mezőkön, dudvaszárú növényeken élnek.

H a a z é r e m más ik o lda l á t nézzük , és a z t k u t a t j u k , m e l y m a d á r f a j o k pusz t í t j ák a z a k n á z ó m o l y o k a t , m e g k e l l á l lap í tani , h o g y erről v a j m i k e v e s e t t u d u n k . N e m i s k ö n n y ű ez a p r o b l é m a , és ta lán c s a k a k ö z v e t l e n megf igye l é s az , a m i v e l e r e d m é n y t é r h e t ü n k e l . A g y o m o r t a r t a l o m - v i z s g á l a t e r r e v o n a t k o z ó l a g m i n d i g kétséges , m e r t a z i l y e n a p r ó á l l a t oka t egyrész t a m a d á r g y o m r a i g e n h a m a r m e g e m é s z t i , másrész t h a m e g i s m a r a d n a k a g y o m o r b a n , n e h é z ő k e t a g y o m o r t a r t a l o m b ó l k ivá l a sz t an i , d e m é g h a s ikerül i s , a l i g h a l e h e t őke t m e g h a t á r o z n i .

A r r ó l , h o g y m e l y m a d á r f a j o k t á p l á l k o z n a k a k n á z ó m o h o k k a l a z i r o d a l o m b a n n e m t a l á l t am s e m m i f é l e k o n k r é t a d a t o t . Á t n é z t e m C S Í K I E . : , ,Biz tos adatok mada­raink táplálkozásáról" c. d o l g o z a t á t , a m e l y b e n s a j n o s é p p e n a z a p r ó énekesekné l a h e r n y ó , i l l . b á b e l ő f o r d u l á s t a g y o m o r b a n m i n d e n k ö z e l e b b i meg je lö l é s né lkül , c s a k m i n t h e r n y ó t , i l l . bábo t eml í t i , s c s a k e g y e s e t b e n (Remiz pendulinus) t esz k ivé te l t , a h o l 4 a p r ó h e r n y ó t eml í t , de m i n d e n k ö z e l e b b i n a g y s á g m e g j e l ö l é s né lkü l . I l y e n ­f o r m á n a C S Í K I - f é l e a d a t o k b ó l t á r g y u n k r a v o n a t k o z ó l a g s e m m i t s e m l e h e t e t t f e l ­haszná ln i . A z e g y e t l e n m u n k a a m e l y n e k a d a t a i b ó l n é m i l e g k ö v e t k e z t e t h e t ü n k a r r a , h o g y m e l y m a d a r a k t á p l á l é k á b a n f o r d u l n a k elő a k n á z ó m o l y o k , W I T H E R B Y - n e k a z a n g l i a i m a d a r a k r ó l s z ó l ó k ö n y v e . E b b ő l a m ű b ő l k ö z l ö k n é h á n y o l y a n a d a t o t , a m e l y e k b ő l h o z z á v e t ő l e g e s e n k ö v e t k e z t e t h e t ü n k a r r a , m e l y m a d á r f a j o k táplá léká­b a n s z e r e p e l h e t n e k a k n á z ó m o l y o k . I l y e n a Parus caeruleus, a m e l y a f i a i t h e r n y ó k k a l (Tineidae) e t e t i , a z Aegithalos caudatus, a m e l y n e k a t áp lá léka spec iá l i san Tineidae-h e r n y ó k b ó l kerül k i ; a Panurus biarmicus, a m e l y n e k speciá l i s t áp lá léka a Laverna (Limnaecia) phragmitella S T T . h e r n y ó j a , m e l y a Ti/plia latifolia b u z o g á n y á b a n t e l e l . T ö b b m a d á r t áp lá lékakén t eml í t i a Tortricidákat, a m e l y e k t u d v a l e v ő l e g össze fon t l e v e l e k k ö z t é lnek , és bá r j ó v a l n a g y o b b a k a f e n t t á rgya l t a k n á z ó m o l y o k he rnyó i ­nál, a h e r n y ó megsze rzésének a t e c h n i k á j a n é m i ha son l a to s ságo t m u t a t a z a k n á z ó h e r n y ó k a k n á b ó l v a l ó k ics ípéséhez . Tortrieida, i l l . Tortri.r viridana t áp lá léko t emlí t a Motacilla alba, Sitta europaca, Phylloscopus-fa)ok, Phoenicurus phoenicurus, Luscinia megarhgncha és Prunella modularis f a jokná l . S a j n o s e z e k b ő l a z a d a t o k b ó l c s a k k ö v e t ­k e z t e t n i l ehe t , de n i n c s b e n n ü k k o n k r é t u m . E g y e t l e n b i z t o s a d a t o m v a n a r r a , h o g y a m a d á r f e l b o n t o t t a a z akná t . 1953 o k t ó b e r v é g é n v a g y n o v e m b e r elején ( a p o n t o s

6 Aquila — 15 81

d á t u m o t n e m j e g y e z t e m fel) m e g f i g y e l t e m , h o g y e g y ő s z a p ó (Aegithalos caudatus) k ic s íp t e a h e r n y ó t e g y t ö l g y l e v é l b e n l e v ő Lithocoltetis-aknából. E z t e rmésze te sen m é g n a g y o n i s k e v é s , a k e z d e t k e z d e t e , és a ké rdés részletes t i sz tázása a j ö v ő f e l ­a d a t a i k ö z é t a r t o z i k .

P ó t l á s : T a n u l m á n y o m elkészí tése u t á n kerü l t k e z e m b e E . M . H E R R I N G : Biology of the Leaf Miners (1951) , k ö n y v e . H E R R I N » , k ö n y v é b e n a z a k n á z ó m o l y o k el lenségei­ről s z ó l v a ( p . 2 8 6 — 2 8 7 ) m e g e m l í t i , h o g y a z a k n á z ó m o l y o k l e g n a g y o b b e l lenségei a m a d a r a k . S z e r i n t e a n y á r i a k n á k k e v é s b é f o r o g n a k v e s z é l y b e n , m e r t o l y a n k o r a m a d a r a k k ö n n y e n h o z z á j u t n a k n a g y o b b t á p l á l é k h o z i s . A z őszi á t te le lő a k n á k ősz ­s z e l m é g é p e k , m í g t a v a s z r a i g e n s o k k ö z ö t t ü k a k ics ípe t t , fő leg a Quercus és Carpinuson élő Lithocolletis-ck k ö z o l t . V é g ü l eml í t e g y é rdekes ese te t , a m e l y s z e r i n t a m a d a r a k e g y e s e s e t e k b e n n e m f á r a d n a k a z z a l , h o g y a h e r n y ó t a z a k n á b ó l k i c s íp j ék , h a n e m a k n á v a l e g y ü t t n y e l i k le . H i v a t k o z i k B A E R 1 9 0 6 - b a n m e g j e l e n t t a n u l m á n y á r a ( E i n F r a s s v o n S t e g a n o p t y c h a n a n a n e F r . n e b s t B e m e r k u n g e n ü b e r ä h n l i c h l e b e n d e K l e i n ­f a l t e r . , N a t u r w . Z t s c h r . f. L a n d - u . F o r s t w i r t s c h . , I V , p . 4 2 9 ) , m e l y b e n B A E R a r ró l t udós í t , h o g y a Parus aler é s fíegulus regulus g y o m r á b a n o l y a n f e n y ő t ű k e t t a lá l t ak , a m e l y e k b e n St. nanane F R . h e r n y ó k a k n á z t a k .

Irodalom

1. H. F. Witherbg: T h e H a n d b o o k o f B r i t i s h B i r d s . 2. Csiki E.: B i z t o s a d a t o k m a d a r a i n k t áp lá lkozásá ró l . ( A q u i l a , X I . 1904, p p . 270 —

3 1 7 ; — X I I . 1905 , p p . 3 1 2 — 3 3 0 ; — X I I I . 1906 . p p . 1 4 8 — 1 6 1 ; — X I V . 1907, p p . 1 8 8 — 2 0 2 ; — X V . 1908 , p p . 1 8 3 — 2 0 6 ; — X V I . 1909 , p p . 1 3 9 — 1 4 4 ; — X V I I . 1910, p p . 2 0 5 — 2 1 8 ; — X X . 1913 , p p . 3 7 5 — 3 9 6 ; — X X I . 1914, p p . 2 1 0 — 2 2 9 ; — X X V I . 1919, p p . 7 6 — 1 0 4 . )

3. H. Skala: Z u r M i n e n f a u n a O b e r Österreich. ( Z e i t s c h r . d . Österr . E n t . V e r . X X . 1935 , p . 66.)

The Role of the Mining Moth in the Nutrition of Birds

bg J. Szöcs

W h i l e I s t u d i e d t h e M i n i n g M o t h s f o r s e v e r a l y e a r s I f a i r l y o f t e n f o u n d e m p t y m i n e s o f w h i c h t h e c a t e r p i l l a r s r e s p . t h e L a r v a e h a d b e e n p i c k e d b y b i r d s . I n r e c e n t y e a r s I t h e n p a i d m o r e a t t e n t i o n t o t h i s q u e s t i o n a n d i f I h a d t h e o p p o r t u n i t y , I c o u n t e d t h e m i n e s , t o get t h e e x a e t p r o p o r t i o n b e t w e e n t h e p i c k e d a n d t h e i n t a t t m i n e s . I n l i t e r a t u r e I f o u n d b u t o n e a r t i c l e c o n t a i n i n g a s h o r t n o t e o n t h i s s u b j e c t . I t w i l l be g i v e n b e l o w w i t h m o r e d e t a i l s . M y i n v e s t i g a t i o n s e x c l u s i v e l y c o v e r t h a t s t age o f d e v e l o p m e n t o f t h e M i n i n g M o t h s , w h e n t h e y a r e t o be f o u n d i n t h e m i n e s ( c a t e r p i l l a r , l a r v a e ) . M y d a t a a r e a l m o s t e x c l u s i v e l y b a s e d o n t h e p i c k e d m i n e s ; I o n l y h a v e a s i n g l e d i r e c t O b s e r v a t i o n o n t h e f e e d i n g o f b i r d s o n M i n i n g M o t h s . I m u s t r e m a r k , t h a t I o n l y c o n s i d e r as p i c k e d t h o s e m i n e s , o n w h i c h s m a l l e r o r l a r g e r ho l e s w e r e t o be f o u n d , w h i l e t h o s e m i n e s , w h i c h w e r e c o m p l e t e l y t o r n - u p , h a v e b e e n , i n m y o p i n i o n , d a m a g e d b y a b i o t i c f a c t o r s .

O f t h e f a m i l y o f t h e G r a o i l l a r i d a e t h e C a l l i s t o d e n t i c u l e l l a a n d t h e P e r e n i x spec i e s c e r t a i n l y f o r m a p a r t o f t h e d i e t o f b i r d s ; S e v e r a l t i m e s I f o u n d m i n e s p i c k e d b y b i r d s . I c a n n o t g i v e n u m e r i c d a t a t h o u g h a b o u t t h e p i c k e d m i n e s o f t he se spec ie s .

I t s e ems t h a t o f t h e f a m i l y L i t h o c e l l e t i d e s t h e spec i e s b e l o n g i n g t o t h e g e n u s L i t h o -c e l l e t i s a r e m o s t f r e q u e n t l y t a k e n b y b i r d s . T h e L i t h o c e l l e t i s spec i e s f o r m t h e i r L a r v a e i n t h e m i n e s , a g r e a t p a r t o f t h e m passes e v e n t h e w i n t e r t h e r e , i n f o r m o f c a t e r p i l l a r s o r l a r v a e , so t h e y a r e a c c e s s i b l e t o t h e b i r d s f o r a l o n g p e r i o d . T h i s re fers m a i n l y t o t h e spec i e s l i v i n g o n t rees , w h i c h k e e p t h e i r l o w - g r o w n l e a v e s a l l t h r o u g h t h e w i n t e r ( O a k , H o r n b e a m ) . W i t h r e g a r d to t h e a b o v e - m e n t i o n e d r e a s o n s , g r e a t p a r t o f m v i n v e s t i g a t i o n s re fe r t o t h e L i t h o c e l l e t i s spec i e s l i v i n g o n o a k t rees , as b e i n g m o s t

82

e x p o s e d t o t h e a t t a o k o f b i r d s . 1 c o u n t e d t h o m i n ő s o f t h e L i t h o e c l l e t i s spec ies l i v i n g o n O a k t r ea s o n l y d u r i n g t h e w i n t o r - p e r i o d . T h e r e s p e e t i v e d a t a a r e t h e f o l l o w i n g :

1. I f o u n d i n B u d a k e s / i o n t h e h i l l I l á r s b o k o r , o n N o v e m b e r 1 5 t h 1953 o n a n o a k s h r u b s t a n d i n g i n t h e m i d d l e o f a s m a l l g r o u p o f t rees , 57 m i n ő d l o a v e s . O f these 28 m i n e s w e r e i n t a c t (8 u n d o v e l o p o d ye t ) a n d 29 w e r e p i e k e d . O n t h o s a m e p l a c e I p l u c k e d 18 m i n ő d loaves f r o m t h e q u i t e l o w b r a n c h e s o f a t ree s t a n d i n g o n t h e c d g e o f a C l e a r i n g o f w h i c h 9 w e r e i n t a c t (6 u n d o v e l o p e d ) a n d 9 p i e k e d .

2. I n B u d a p e s t , o n J a n u a r y 8 t h 1956, a t t h e f o o t o f t h e h i l l J á n c s h e g y , o f t h e 72 L i t h o c e l l e t i s m i n e s p l u c k e d f r o m O a k t rees w i t h o u t p a r t i e u l a r c h o o s i n g , I f o u n d 12 i n t a c t a n d 60 d a m a g e d . O p e n i n g t ho i n t a c t ó n o s I f o u n d l i v i n g c a t e r p i l l a r s i n 5 o f t h e m , 1 d o a d C a t e r p i l l a r a n d i n ti o f t h e m e o n t a m i n a t i o n b y w a s p s .

3. I n B u d a p e s t , a t t h e foo t o f t h e h i l l J á n o s h e g y , o n F e b r u a r y l O t h 1 9 5 7 : a) o u t o f t h e 100 m i n e s p l u c k e d w i t h o u t c h o o s i n g f r o m a n O a k - t r e e , 11̂ were i n t a c t

a n d 62 d a m a g e d . In 17 o f t h e i n t a c t m i n e s I f o u n d l i v i n g c a t e r p i l l a r s r esp . l a r v a e , i n 3 d e a d c a t e r p i l l a r s , i n 15 e o n t a m i n a t i o n b y w a s p s a n d 3 m i n e s w e r e e m p t y .

b ) o f t h e 14 L i t h o c e l l e t i s m i n e s p i c k e d w i t h o u t c h o o s i n g f r o m a H o r n b o a m tree 5 w e r e i n t a c t a n d 9 d a m a g e d .

4. I n B u d a p e s t , K a m a r a - w o o d , M a r c h Ist 1957, o u t o f 19 m i n e s p l u c k e d w i t h o u t c h o o s i n g f r o m O a k - t r e e s , 3 were i n t a c t a n d 16 d a m a g e d .

V e r y i n t e r e s t i n g i s t h e r o s u l t o f t h e c o u n t i n g o f m i n e s d o n e o n N o v e m b e r l ö t h , f r o m w h i c h w e m a y c o n c l u d e , t h a i t h e g r e a t e s l p a r t o f t h e w i n t e r i n g m i n e s b e c o m e t h e v i c t i m o f b i r d s d u r i n g t h e i r a u t u m n a l m i g r a t i o n . w h e n t h e c a t e r p i l l a r s a r e a t t h e h e i g h t o f t h e i r d e v e l o p m e n t . A t t h i s c o u n t i n g , t h o u g h t h e r e w e r e y e t m a n y u n d e v e l o p e d m i n e s , o n b o t h t rees a l i k e 5 0 % o f t h e t o t a l n u m b e r o f m i n e s w e r e p i c k e d .

O n A u g u s t 1 I t h 1954 i n t h e w o o d o f M á r i a m a k k ( B u d a p e s t ) I g a t h e r e d 100 L i t h o ­c e l l e t i s m a e s t i n g e l l a Z . ( f a g i n e l l a Z . ) m i n e s , w i t h o u t a n y c h o o s i n g , o f w h i c h 31 w e r e i n t a c t a n d 69 d a m a g e d . O p e n i n g t h e i n t a c t m i n e s I f o u n d d e a d c a t e r p i l l a r s i n 9 o f t h e m , 3 w e r e c o n t a m i n a t e d b y w a s p s a n d i n 9 I f o u n d l i v i n g c a t e r p i l l a r s r e s p . l a r v a e . I n 4 m i n e s t h e b u t t e r f l y w a s a l r e a d y h a t c h e d , a n d I w a s n o t a b l e t o S t a t e a n y d e t a i l s o f 6 e m p t y m i n e s .

O f t h o s e spec i e s o f t h e f a m i l y o f L e u c o p t r e i d a e o c c u r r i n g i n H u n g a r y i t w a s a m o n g s t t h e m i n e s o f t h e L e u c o p t e r a s c i t e l l a L . t h a t I f o u n d s u c h ones , w h i c h w e r e p i c k e d b y b i r d s . I d o n o t d i s p o s e ye t o f n u m e r i e a l d a t a c o n c e r n i n g these m i n e s .

I n t h e T i s c h e r i d a e - f a m i l v i t i s t h e T i s c h e r i s e k e b l a d e l l a B J F . R K . w h i c h i s m o s t o x p o s ­e d t o t h e a t t a c k o f b i r d s . T h o m i n e o f t h i s s p e c i e s i s v e r y c o n s p i c u o u s , a l a r g e w h i t e s p o t o n t h e u p p e r s u r f a c e o f t h e o a k - l e a f a n d e x t e n d s a l m o s t t o h a l f o f i t . I t s Ca te r ­p i l l a r a l s o passes t h e w i n t e r i n t h e m i n e . N e i t h e r h a v e I d e t a i l e d n u m e r i e a l d a t a a b o u t t h i s spec ies , b u t t h e r e a r e d o u b t l e s s l v m a n y p i c k e d m i n e s .

A m o n g t h e m e m b e r s o f t h e R e p t i c u l i d a e - f a m i l y I o n l y e x c e p t i o n a l l y f o u n d m i n e s p i c k e d b y b i r d s .

F r o m t h e o b s e r v a t i o n s d e s c r i b e d a b o v e i t m a y b e c o n c l u d e d , t h a t o f t h e M i n i n g M o t h s i t i s p r i n c i p a l l y t h e l a r g e r spec ies , m o r e c o n s p i c u o u s a n d s t a y i n g f o r a l o n g e r t i m e i n t h e m i n e s , w h i c h b e c o m e t h e v i c t i m s o f b i r d s ( L i t h o c e l l e t i s , P a r o r n i x , T i s c h e r i s , e t c . ) , w h i l e t h e s m a l l e r , less n o t i c e a b l e ones , s t a i n g i n t h e m i n e s b u t f o r a s h o r t t i m e , a re less e x p o s e d t o d a n g e r ( N e p t i e u l a . e tc . )

I f t h e q u e s t i o n i s i n v e s t i g a t e d f r o m t h e p o i n t o f v i e w o f h o w f a r b e i n g e x p o s e d t o d a n g e r i n t h e d i f f e r e n t p l a c e s . i t i s f o u n d t h a t t h e b i r d s m o s t l y d e s t r o y t h o s e spec ies w h i c h l i v e i n w o o d s , o n t rees a n d s h r u b s , a n d l e a s t e n d a n g e r e d a r e t h o s e spec ies , w h i c h l i v e o n o p e n f i o l d s , o n p l a n t s w i t h w e e d s t e m s .

I f w e c o n s i d e r t h e o t h e r s i d e o f t h e q u e s t i o n a n d i n v e s t i g a t e w h i c h a re t h e s p e c i e s o f b i r d s t h a t d e s t r o y t h e M i n i n g M o t h s , w e m u s t a d m i t , t h a we k n o w r a t h e r l i t t l e a b o u t i t . T h e e x a m i n a t i o n o f s t o m a c h - C o n t e n t s i s a l w a y s d u b i o u s , b e c a u s e s u c h s m a l l a n i m a l s a r e v e r y q u i c k l y d i g e s t e d b y t h e b i r d , a n d e v e n i f t h e y r e m a i n e d i n t h e s t o m a c h , i t i s d i f f i c u l t t o se lec t t h e m f r o m t h o c o n t e n t s o f t h e s t o m a c h , a n d e v e n i f t h i s w o u l d s u c c e e d , i t i s s c a r e e l v p r o b a b l e t h a t t h e v a r i o u s s p e c i e s c o u l d be i d e n t i -f i e d .

I n l i t e r a t u r o I f o u n d n o c o n c r e t o d a t a w h a t e v e r a b o u t t h e q u e s t i o n , w h i c h a r e t h e spec ies o f b i r d s f e e d i n g o n M i n i n g M o t h s . I o n l y h a v e a s i n g l e c e r t a i n e v i d e n c e , t h a t t h e b i r d p i c k e d t h e m i n e . T o w a r d s t h e e n d o f O c t o b e r o r b o g i n n i n g o f N o v e m b e r 1953 ( I d i d n o t r e g i s t e r t h e e x a e t da t e ) I o b s e r v e d , t h a t a L o n g - T a i l e d T i t (Aegühaloa

6* - 15 83

caudatus) p i e k e d t h e C a t e r p i l l a r o f L i t h o c o l l e t i s o u t o f a m i n e w h i c h w a s o n a n O a k -lea f . O f c o u r s e t h i s i s f a r t o o l i t t l e , j u s t t h e s t a r t o f t h e w o r k a n d t h e d e t a i l e d i n v e s t i g a -t i o n o f t h e q u e s t i o n i s s t i l l o n e o f f u t u r e ' s t a s k s .

Annex

A f t e r h a v i n g f i n i s h e d m y p a p e r I g o t E . M . H E R R I N G ' S b o o k : B i o l o g y o f t h e L e a f M i n e r s (1951) . M r . H E R R I N G , s p e a k i n g o f t h e e n e m i e s o f t h e M i n i n g M o t h s ( p . 2 8 6 — 287) m e n t i o n s t h a t t h e g r e a t e s t e n e m i e s o f t h e M i n i n g M o t h s a r e b i r d s . A c c o r d i n g t o h i m , t h e s u m m e r - m i n e s a r e less e x p o s e d t o d a n g e r , b e c a u s e t h e n t h e b i r d s e a s i l y ge t f o o d o f l a r g e r s i z e . T h e a u t u m n a l , w i n t e r i n g m i n e s a r e y e t i n t a c t i n a u t u m n , w h i l e i n s p r i n g m a n y o f t h e m a r e a l r e a d y p i c k e d , e s p e c i a l l y t h o s e o f t h e L i t h o c e l l e t i s l i v i n g o n Q u e r c u s a n d C a r p i n u s . H e f i n a l l y m e n t i o n s a n i n t e r e s t i n g p h e n o m e n o n : i n s o m e cases t h e b i r d s d o n o t t r o u b l e t o p i c k o u t t h e C a t e r p i l l a r f r o m t h e m i n e , b u t s w a l l o w i t t o g e t h e r w i t h t h e m i n e . H e re fers t o t h e p a p e r o f B A E R , p u b l i s h e d 1906 ( E i n F r a s s v o n S t e g a n e p t y c h a n a n a n e F r . n e b s t B e m e r k u n g e n ü b e r ähn l i ch l e b e n d e K l e i n f a l t e r , N a t u r w . Z t s c h r . f. L a n d - u . F o r s t w i r t s c h . I V . p . 429 ) , w h e r e B A E R m e n t i o n s , t h a t i n t h e s t o m a c h s o f Parus ater a n d Regulus regulus p i n e - n e e d l e s h a v e b e e n f o u n d , i n w h i c h S t . n a n a n e F r . c a t e r p i l l a r s h a d m i n e d .