A légzőrendszer

A légzőrendszer

• Feladata:

- a szervezet gázcseréjének a biztosítása, azaz az O2 felvétele és a CO2 leadása.

- Az O2 a légzőrendszeren keresztül jut be a szervezetbe.

A légzőrendszer

- Részei:- orr- garat- gége- légcső- tüdő

Az orr

Két rész:külső orr és orrüreg

Orrüregben 3 orrkagyló (felső, alsó, középső) melyek alatt futnak az orrjáratok.

Az orrjáratokba nyílnak az orrmelléküregek nyílásai

Szaglóhámsejtek- amelyek a szaglás receptorai

Az orr szerepe

• a belélegzett levegő előmelegítése

• páratartalom növelése

• mechanikus megtisztítása a szennyeződéstől

• szaglóhámsejtek révén a szaglásban

• hangképzésben-így a beszédben

Az orrmelléküregek

• Koponyacsontok belsejében nyálkahártyával bélelt üregek

• Összeköttetésben állnak az orrüreggel

• Szerep: • levegő előmelegítése• páratartalom növelése• (Gyakori gyulladás miatt

gócként működhetnek)

Az orrmelléküregek RTG képe

A garat

• Orr és szájüreg mögött, izmos falú cső, felső végével a koponya alaphoz rögzül

• 3 rész: • orri szakasz• száji szakasz• gégei szakasz

A gége

• Nyak területén helyezkedik el

• Vázát a gégeporcok alkotják

• Legnagyobb a pajzsporc-szöglet(ádámcsutka)

• A porcok ízülettel kapcsolódnak-elmozdulhatnak

• A gégefedő a pajzsporc felső széléhez rögzül, zárja a gégebemenetet nyeléskor

http://www.youtube.com/watch?v=iYpDwhpILkQ&feature=fvwrel

A légcső

• A gége folytatása• Nyak területén kezdődik

a mellüreg felső részében halad majd 2 főhörgőre oszlik

• Vázát elől porcok, hátul kötőszövetes lemez

• Nyálkahártya borítja belülről csillószőrök visszasöprik a szennyeződéseket a garatba

A légcső

• A Th IV magasságában jobb és bal főhörgőre oszlik

• A jobb tágabb és majdnem a gége egyenes folytatásában végződik(idegentest ált. itt landol)

• A bal meredeken ágazik el, lumene is szűkebb, fölötte „lovagol” az aortaív

A tüdő

• páros szerv• mellüregben

helyezkedik el• Felszínét a mellhártya

zsigeri lemeze borítja• Részei:• Csúcs (apex)• Bázis (basis)

A tüdő

• Felszínei:– Borda

– Rekeszi

– Mediasztinális- itt található a tüdőkapu

• A tüdőkapuban a tüdő és hörgő erek(véna és artéria), főhörgő, nyirokerek, nyirokcsomók, idegek

A tüdő• A két tüdő nem egyforma mivel a mellüreg egy

részét a szív foglalja el így a bal tüdő kisebb

A mellhártya

• Savós hártya amelynek zsigeri és fali lemeze van. • A zsigeri lemez a tüdőhöz tapad,a fali lemez a

mellkasfél belső felszínét borítja be.

• A két fal között néhány csepp folyadék megkönnyíti a két lemez elcsúszását egymáson gyulladás esetén ez a foly. megszaporodhat.

A tüdő szerkezete

Lebenyek

•Jobb tüdő 3 lebenyre a bal 2 –re oszlik.

•A lebenyek szegmentumokra tagolódnak

A hörgők szerkezete

• A főhörgők a tüdőbe lép-lebenyhörgőkre-szegmentumhörgőkre- hörgőcskékre oszlik.

• a hörgőcskékből szőlőszemszerűen nyílnak a tüdőléghólyagocskák

• (alveolus)-ezen a felületen történik meg a légcsere

A tüdő vérellátása

• Truncus pulmonalis (a.pulm/v.pulm) –kizárólag a gázcserében van szerepe a tüdő vérellátásában nem vesz részt

• Art. bronchiales rendszer-tüdő szövetét táplálja

• V. bronchiales-felső üres visszérbe (VCS)ömlik

Truncus Pulmonalis

A tüdő működése

• Külső légzés = gázcsere a légköri levegő és a vér között

• Belső légzés = a vér és a szövetek közti gázcsere

• A gázcserét a be és ki lélegzett levegő összetételének megváltozása igazolja.

• A külső légzéskor levegő jut a tüdőbe, annak szivacsos szerkezetű állományába, ahol a levegő és a vér közel kerül egymáshoz, és a levegő magas O2 tartalma passzívan jut be a vérbe, helyet cserél a vérben lévő magas CO2 tartalommal, mert ebből meg a levegőben van kevés.

A tüdő működése

• A gázcsere tehát passzív folyamat, a légzési tevékenység azonban izommunkát jelent, ugyanis a levegőt cserélni kell a tüdő szivacsos állományában.

• A lélegzőmozgásokat két fő izomcsoport hozza létre, a bordaközi izmok és a rekeszizom. Ez a mellkas mozgását figyelve egy mély lélegzetvételnél jól látható. A légzőmozgásokat létrehozó izmok együtt kitágítják a mellkast és benne a szivacsos állagú tüdőt. A növekvő térfogatú tüdőben a nyomás lecsökken, és így levegőt szippant be a légcsövön keresztül. Ezzel véget ér a belélegzés. A kilélegzéshez az izmok elernyednek, a bordák visszatérnek eredeti helyzetükbe, a rekeszizom pedig felveszi felfelé boltosuló alakját, és a tüdő is összeugrik. Ennek hatására levegő kiáramlik a tüdőből.

A légzés mechanizmusa

• Nyugalomban a 12-16 légzésszám/ min !!• Nyugodt légvétel során 500 ml levegőt szívunk

be ill. ki = Légzőtérfogat• Légzési perctérfogat =légzőtérfogat x légzésszám• Reziduális levegő-teljes kilégzést követően

marad a tüdőben (1,2 l)levegő, megakadályozza, h. a tüdő összeessen

Légzésfunkciómérés

• A maximális belégzés utáni max. kilégzéssel kifújt levegő mennyisége a vitál kapacitás

• (4.5-5 l)-egyénenként változó

FEV1

• FEV1 (forced expiratory volume): az erőltetett kilégzéskor 1 másodperc alatt kilélegzett levegőtérfogat.

• az erőltetett kilégzési vitálkapacitás első másodpercre eső része, rendszerint a kor, nem, testméretek alapján megállapított elvárható érték százalékában adják meg.

A légzés szabályozása

• A légzőközpont az agytörzsben van (nyúltvelőben)

• Kémiai szabályozás• Vér CO2 -nyomásának emelkedése a legerősebb

inger - nő a légzésszám• pH savanyú irányban tolódása (acidózis)- a

légzésszám nő• A vér hőmérsékletének emelkedése növeli a

légzésszámot(1 fok 4 - 6-tal növeli)

KÉMIAI LÉGZÉSSZABÁLYOZÁS a légzőközpont legérzékenyebb ingere az artériás CO2 nyomás növekedésemásodlagos az oxigéntartalom csökkenése (hypoxia), mely a perifériás kemoreceptorokat (perifériás kemoreceptor- rendszer) hozza ingerületbe: afferentációja: a vérnyomás receptorokkal egy helyen (sinus venosus, glomus caroticus),a perifériás kemoreceptor- rendszer a központ működési zavara esetén átveszi a légzés szabályozását.

Reflexes szabályozás

• PO2 csökkenésekor az aortában és a közös nyaki verőérben levő kemoreceptorokban ingerület keletkezik és fokozza a légzőkp. működését

( magas hegyeken).• A tüdőkbe, a mellhártyába, légzőizmokba

receptorok vannak. A feszülés fokozódásakor (belégzéskor) a bennük keletkezett ingerület a belégzőkp. gátlását váltja ki, kilégzés jön létre.

• A fájdalom mint inger reflexes úton a légzés fokozódását váltja ki

A KIR és a vegetatív IR hatása

• Az agykéregből serkentő vagy gátló ingerek indulhatnak ki

• Szándékosan (úszás...stb.)• Idegesség, izgalom a légzést fokozza• Ijedtség hatására a légzés leállhat• Szimp hatás (SY): légzés fokozódik, bronchusok

tágulnak• Paraszimp (PSY): légzés lassul, bronchusok

szűkülnek

A légzés és a keringés közötti összefüggés

• munkavégzés során a szövetek oxigén igénye megnő.

• A nagyobb oxigén felvétel önmagában nem elég, a nagyobb mennyiségű oxigént a szövetekhez el is kell juttatni. A percenkénti szív összehúzódások száma és a szív verőtérfogata is növekszik. Igen szoros matematikai összefüggést tart fenn a szervezet a légzési és keringési perctérfogat között.

Légzési elégtelenség

• Légzési elégtelenség, ha a vérben az O2 és CO2 mennyiség a normális határokat átlépi.

• Részleges légzési a elégtelenség az, amikor csak az O2 szint csökkent, a CO2 még nem emelkedett.

• Globális légzési elégtelenség, amikor a CO2 szint is emelkedett, az O2 pedig csökkent.

Okai I

1. Csökken a légző felület (tüdőgyulladás miatt kiesik a légzésből a tüdő egy része, légmell (PTX), idült tüdőtágulás, ahol a tüdő állománya lassan pusztul el).

2. Légzőizmok elégtelen működése (bénulások, mellkasi sérülések )

3. A tüdő keringésének zavara (tüdő embolia, shockos állapot).

4. A légutak vezetőképességének csökkenése (asthma bronchiále)

Légmell/Pneumothorax/PTX

Tüdőtágulás/Emphysema

5. A légköri levegő megváltozása (zárt szobában sokáig nagy tömeg lélegzik, a levegő CO (szénmonoxid)

tartalmának növekedése=CO mérgezés).• A szén-monoxid nagyon mérgező gáz. Hatása azzal magyarázható,

hogy a vér hemoglobinjában található vasatomokkal stabil komplexet képez, ezzel a szervezet oxigénfelvételét és oxigénellátását akadályozza. A hemoglibon akkor is megköti a CO-ot ha a levegő CO tartalma csekély. 250-szer nagyobb affinitással kötődik a vér hemoglobinjához, mint az oxigén!!!! Azonnali hatása: fejfájás, szédülés, émelygés, a látás- és hallásképesség csökkenése.[3]

• Tartós hatása: a szívizmot ellátó koszorúerek keringését csökkenti, hozzájárulva a koszorúér-elmeszesedéshez, szűkíti a koszorúereket, növeli a szívinfarktus kockázatát

• Szén-monoxid-mérgezés esetén szabad levegőn mesterséges lélegeztetést kell alkalmazni.

Tünetei

• Ép tudat mellett az agyban lévő érzékelő központok jelzik az alacsony O2 szintet és emelkedett CO2 szintet, fokozott légzésre serkentik a szervezetet. Ezt a szervezet légszomjként éli meg ( kapkod a levegő után). Az agyi központok bénulása esetén nincs riasztó jel, a beteg nem veszi észre a légzési elégtelenséget.

Kezelés

• Oki therápia

• O2 pótlás/ lélegeztetés

Tüdőgyulladás I

• Oka: kórokozó (baktérium), ami a beszívott levegővel jut be a tüdőbe, ott szaporodik, a tüdőállományt pusztítja, a szervezetet védekező, gyulladásos reakcióra készteti. A betegség alatt a megtámadott tüdőrész nem vesz részt a légzésben, a légző felület csökken.

• Tünetei: láz, elesett állapot, köhögés, mellkasi fájdalom.

• Kezelés: antibiotikum, fekvés, köptető, lázcsillapítás.

Tüdőgyulladás II

• Idős emberek, kicsi gyerekek kórházi ellátásra szorulnak!

• Kimenetel 10 nap alatt gyógyul.• Immunsupprimált betegekben(AIDS, daganat)

halálos kimenetelű is lehet!!

Mandulagyulladás (heveny)

• A másik leggyakoribb légúti fertőzés.

• Oka:– A levegőből a torokba kerülő kórokozó (vírus,

baktérium) elszaporodik, – a garatban lévő nyirokcsomót betegíti meg

( mandula)

Tünetei

• Láz, torokfájás, a garatban lévő mandula fájdalmas duzzanata, pirossága, néha gennycsapok is láthatók /tüszők/=belövellt

• nyelv bevont, kellemetlen szájszag

Szövődményei

• Szövődményei (Streptococcus –utóbetegségek):• Izületekben• Szív-szívbillentyűk• Vesék• Idegrendszer• Gyógykezelése: Antibiotikum, fekvés, bő

folyadékbevitel, lázcsillapítás, toroköblítés, rendszeres orvosi ellenőrzés.

  

Idült mandulagyulladás

• Ismétlődő heveny mandulagyulladásból alakul ki

• A mandulák nagyobbak, v. hegesek, kisebbek állandóan gennyet tartalmaznak

• A lappangó gyulladás időnként fellángol• Állandó kórokozó jelenléte miatt a

mandulák gócnak tekinthetőek • Megoldás= műtét

Hörghurut / bronchitis/

• Ha a mandulagyulladás nem tudja megállítani a kórokozók invázióját, azok a légutakon lefelé terjeszkednek, a hörgő nyálkahártyáját gyulladásossá teszik.

• Oka: mint a mandulagyulladásnál, vagy tüdőgyulladásnál.

• Tünetei: erős köhögés, esetleg láz, mellkas fájdalom légvételkor

• Gyógykezelése: mint mandulagyulladásnál + köpetoldó és köhögés csillapító éjjelre.

Tünetei

• erős köhögés, esetleg láz, mellkas fájdalom légvételkor

• Gyógykezelése: mint mandulagyulladásnál + köpetoldó és köhögés csillapító éjjelre.

Idült hörghurut

• Olyan, mint a heveny hörghurut, de lappangva, lassan kezdődik és hónapokig, akár évekig tart.

• Oka:

• Élő kórokozó mellett a dohányzás

• leggyakoribb.

Tünete

• csak a köhögés említésre méltó, főleg reggelente. Rendszerint kevés a köpetürítés.

• Nincs láz, fájdalom.

Gyógykezelése

• a kiváltó okot kell megszüntetni / dohányzás abbahagyása, munkahely változtatás elsősorban, ha ez nem elég, köpetoldók ajánlottak hosszú időn keresztül.

• Otthoni O2

Veszélye

• hogy évek alatt lassan a gyulladás tönkre teszi a hörgőket, romlik a levegőt vezető képességük, pusztul a tüdőállomány, csökken a légzőfelület.

Tüdőtuberculosis (TBC)

• A múlt század betegsége volt, átmeneti szünet után újra támad. Fertőzéses eredetű betegség, de a kórokozó más, mint a szokványos légúti fertőzésekben.

• A baktérium a szervezetet a betegségre jellemző sarjadzásos gyulladásra serkenti melynek elemi jelenségét tuberkulumnak (gümőnek) nevezünk-innen a neve

Oka

• Mycobacterium tuberculosis nevű egysejtű élőlény. A kórokozó nagyon ellenálló, bírja a szárazságot, a porban évekig megőrzi fertőző képességét. A kórokozó bejut a légutakba, lassú szaporodásnak indul, a tüdőben gumós jellegű fertőző gócokat képez /diónyi /.

Tünetei

• a betegség alig okoz tüneteket. A fertőződés után hetekkel alakul ki az első gyulladásos gumó a tüdőben. A betegnek panasza, láza, fájdalma nincs. Legfeljebb étvágytalan, kicsit köhög. A betegség terjedése hónapokat vesz igénybe, egyre több gumóban szaporodik, ezek összeolvadnak, nagy – tüdőgyulladás szerű – képet hoznak létre.

Tüdőszűrések fontossága

• Az igen alattomos betegség felismerésére találták ki a tüdőszűréseket, ma is sokszor ezen derül ki a megbetegedés.

Kezelése

• A szokvány antibiotikus kezelésre nem reagál. Különleges szerek alkalmasak a kezelésre . A kezelés hónapokig, évekig tart, így is csak a felük gyógyul meg. Kezelése kezdetben a Tüdőgyógyintézetben, később otthon is lehetséges.

• Fertőző betegség, de már évszázadok óta ismert, hogy nem mindenki kapja el a betegtől

Kik a veszélyeztetettek?

• rossz szociális körülmények között élők, súlyos egyéb betegségben szenvedők / pl. vese elégtelenek, daganatos betegek /, AIDS-ben szenvedők(immunrendszerük gyengébb).

• A betegek a kórokozót tartalmazó köpetüket a környezet felé is ürítik, de sokszor lenyelik. Így aztán a tápcsatornában is kialakul a betegség, mert a gyomorsósav tartalma, ami a legtöbb kórokozót elpusztítja, ezzel a baktériummal nem bír el.

Asthma bronchiale

• Allergiás (immunrendszer kóros reakciójával járó) légúti betegség, aminek kiváltója bármilyen élő, vagy élettelen anyag lehet, ami a levegővel a légutakba jutván allergiás folyamatot hoz létre. (sport és pszichés terhelésre is jelentkezhet)

Allergiás folyamat• a nevezett anyag a hörgők

nyálkahártyájára jutva azonnal három reakciót indít el:

• A: – nyálkahártya duzzanat

• B: – nyákelválasztás fokozódása a

hörgőkben

• C: – hörgők simaizomzatának

görcse, a hörgő szűkületével

Kiváltó tényezők

• Leggyakoribbak: – virágpor– állati szőr/toll– poratka– illatosító szerek párája

Tünetei

• Rohamokban jelentkező fulladás, köhögés, jól hallható sípolással.

• A roham lehet olyan súlyos, hogy a beteg akár meg is fulladhat benne

Kezelése

• A rohamokat vénába adott gyógyszerekkel, inhaláló szerekkel azonnali hatással. A rohamok megelőzésében sokszor a lakóhely, munkahely megváltoztatása eredményez tünetmentességet. 

Tüdődaganatok• Primerek• Szekunderek (áttétek)• Jó (benigmus) vagy

rosszindulatúak(malignus)• Ma a leggyakoribb

rákféleség Magyarországon.

• A gyógyíthatósága 10% körüli.

• Korai felismerésük: szűrővizsgálatok jelentősége!!!

Oka

• Mint a legtöbb ráknál, nem pontosan ismert. Vannak tényezők, amik a keletkezésében egyértelműen szerepet játszanak:

1. Örökletes tényezők (családi halmozódás)

2. Rákkeltő anyagok tartós belégzése (dohányzás, városi életmód)

3. Tüdő tuberculosis talaján kialakulhat

Tünetei

• Korai tünetek nincsenek.

• Később már a daganatos betegségek általános tünetei dominálnak:– Fájdalom– fogyás, gyengeség – köhögés, v köpetürítés – fulladás

Kezelése

• Ha korán fedezik fel, a műtét a legjobb eredményű. Sajnos az esetek két harmadában későn kerül felfedezésre.

• Daganat ellenes cytostatikus kezelés a legelterjedtebb, ez teljes gyógyulást nem tud előidézni, de megnyújtja a betegek életét (igaz, szenvedéseit is).

• A tüdőrák felfedezését követő két éven belül a betegek 70% meghal a kezelés ellenére is.

• Gyakori áttétet ad az agyban, csontokban (sokszor erről kerül felismerésre) 

Köszönöm a figyelmeteket!!!