A kommunikáció társas és kulturális keretei

9. A deviáns társas viselkedés; az agresszió

• A deviáns és a bűnös viselkedés

• A bűnügyi statisztika fő problémái

• A sértetti és az elkövetői közvélemény-kutatások

• A bűnelkövetői profilozás (amerikai, brit)

• Nyomozó pszichológia

• Földrajzi profilozás

• A bűnelkövetés biológiai, neurális, genetikai, pszichológiai és kognitív magyarázatai

• Pszichodinamikai magyarázatok

• A szabadságvesztés céljai, következményei és alternatívái

• Az agresszió magyarázatai

• Összefoglalás

Tartalomjegyzék

2

3

• Deviáns egy viselkedés, ha megszeg társadalmi normákat.

• Bűnös egy viselkedés, ha elkövetésével valaki törvényt vagy más jogszabályt sért. Időről időre új bűncselekményeket kodifikálnak (kriminalizáció), és régieket helyeznek hatályon kívül (dekriminalizáció).

• Különböző országok társadalmai és jogrendszerei eltérő normákkal és bűncselekményekkel rendelkeznek. Pl. bigámia tiltott az Egyesült Királyságban, de Szaud-Arábiában nem.

• De egy adott társadalomban is folyamatosan változnak. Pl. 2004-ben vált jogellenessé az Egyesült Királyságban a „szülői pofon”.

A deviáns és a bűnös viselkedés

• Csak az látható, amiből hatósági ügy lett ÉS amelyben elmarasztaló ítélet született. A bűncselekmények egy részét nem jelentik be (egy részéről az elkövetőn kívül más nem is tud). Egy részéből pedig bár hatósági ügy lesz, bizonyíték hiányában (vagy más okból) nem születik elmarasztaló ítélet.

• Van ahol bagatell bűncselekményekkel (nagyon alacsony értékhatár alatt) nem is foglalkoznak.

• Előfordul, hogy a bűncselekmények nagy része viszonylag kevés bűnelkövetőhöz köthető, így a bűncselekmények számára fókuszáló bűnözési statisztika félrevezető lehet.

4

A bűnügyi statisztika fő problémái

5

• Sértetti közvélemény-kutatás: Véletlenszerűen kiválasztott háztartásokat keresnek meg és megkérdezik a tagjait arról, hogy elszenvedői voltak-e az elmúlt időszakban bűncselekménynek.

• Előnye, hogy a bagatell ügyekről amiket nem jelentettek be a rendőrségen így hajlamosabbak beszámolni. Hátránya, hogy esetleg nem arra az időszakra vonatkozóan válaszolnak, amit kérdeztek (telescoping).

• Elkövetői közvélemény-kutatás:

• Kockázati tényezők (bűnügyi rekord, háttér) alapján kiküldött, önbevalláson alapuló kérdőív. Hátránya, hogy a bűnelkövető valószínűleg nem ‘dobja fel’ magát.

Sértetti és elkövetői közvélemény-kutatások

• Általában a bűnelkövetőről nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségű információ. Ilyenkor kérik a bűnügyi pszichológusok vagy profilozók segítségét.

• A bűnelkövetői profil egy tipikus személyleírást ad, ami valószínűleg ráillik az egyedi bűnelkövetőre.

• A bűnelkövetői profilozásban az amerikai és a brit megközelítés alapvetően különbözik.

A bűnelkövetői profilozás

6

7

• TOP-DOWN megközelítést alkalmaz; nagy statisztikai adathalmazzal dolgozik; a big picture-ből halad az egyedi részletek felé.

• Az FBI Behavioral Science egysége a 70-es évek óta gyűjti és elemzi olyan bűnelkövetők adatait, mint Charles Manson vagy Ted Bundy.

• Általános kategóriákat alkotnak, melyek ráillenek egy bűnelkövetői típusra.

• Pl. a kéjgyilkos (lust murderer) Hazelwood és Douglas szerint (1980) két típusú lehet: szervezett és szervezetlen.

Az amerikai bűnelkövetői profilozás

8

• Szervezett kéjgyilkos: rendezett élete van, valamilyen kritikus életeseményt követően kezd gyilkolni. A tetteit előre végig gondolja, megtervezi. Valószínűleg fegyvereket és/vagy bénító eszközöket visz magával a helyszínre. Valószínűleg átlagos vagy magas intelligenciájú és van munkája.

• Szervezetlen kéjgyilkos: valószínűleg egy szenvedély hevében követi el a gyilkosságot. Általában nincs bizonyíték előre megfontoltságra, bizonyítékokat hagy hátra. Szociálisan kevésbé kompetens, kevésbé valószínű, hogy van munkája.

9

• A top-down profilozás redukcionista. A bűnelkövetők egyszerre lehetnek szervezettek és szervezetlenek viselkedésük egyik vagy másik aspektusában.

• A bűnelkövetők fejleszthetik (és általában fejlesztik is) az elkövetés módját (modus operandi).

• Ez a fajta profilozás csak szexuális indíttatású bűnelkövetőkre alkalmazható, mert csak ilyen bűncselekmények adatait gyűjtötték.

Az amerikai profilozás kritikája

10

• BOTTOM-UP megközelítést alkalmaz; a kis részletekből kiindulva építi fel a big picture-t. Nincsenek előzetes feltételezések a bűnelkövetőről; nagy számítógépes adatbázisokat használnak; gyakran egy jelentéktelennek tűnő részlet hozza el a megoldást.

• Canter (1990) módszere konzisztenciákat keres a tettesek bűnelkövetés közben tanúsított viselkedésében.

• Szélesebb körben alkalmazható, mint az amerikai módszer. Hátránya, hogy úgy is lehet konzisztencia két vagy több bűnelkövetői viselkedés között, hogy más a bűnelkövető (tévútra viheti a nyomozást).

A brit bűnelkövetői profilozás

11

• Számítógépes adatbázisokat és egy Smallest Space Analysis nevű programot használva mintákat (patterns) azonosítanak, hogy felismerjék az esetek közötti lehetséges kapcsolatot.

• A módszer központi eleme, axiómája az interperszonális koherencia, vagyis az, hogy a bűnelkövetési viselkedés összhangban van az elkövető egyéb viselkedésével (pl. az erőszaktevő akkor is erőszakos a nőkkel, amikor éppen nem követ el bűncselekményt).

Nyomozó pszichológia

12

A földrajzi profilozás

• Arra használják, hogy megállapítsák, hogy hol élhet a bűnelkövető (geographical profiling; crime mapping).

• Canter kör-elmélete szerint (1993) a bűnelkövető vagy martalóc (marauder) vagy ingázó (commuter). Előbbi az otthonához közel követi el a bűncselekményeket, utóbbi otthonától távol utazik.

• Elmélete szerint a martalócok számukra ismerős helyen követik el a bűncselekményeket, és a helyszínek egy kört adnak ki az állandó lakhelyük körül (Lundrigan – Canter, 2001 – 120 eset). Az ingázókat nehezebb földrajzilag profilozni, de nem lehetetlen (pl. kézbesítő).

13

• Lombroso (1876) szerint a bűnözési hajlam öröklődik, és van aki bűnözőnek születik.

• Azt állította, hogy biológiai jellemzők alapján el lehet dönteni valakiről, hogy bűnöző-e, vagy azzá fog-e válni (383 halott és 3839 élő bűnözőt vizsgálva azt találta, hogy az élők 40%-a rendelkezik bizonyos biológiai jellemzőkkel).

• Ezeket elnevezte atavisztikus jellemzőknek. Szerinte az ilyen jellemzőket mutató személyek az emberi fejlődés egy korábbi állapotában vannak:– nagy, előre ugró állkapocs; alacsony homlok;

magas járomcsont; lapos orr; nagy áll, sólyomszerű orr vagy húsos ajkak; gyér szakáll vagy kopaszság; hosszú karok; tetoválások(!)

• Ma persze ezt már nem tartjuk tudományosnak, de egyfajta kezdetleges profilozás volt.

A bűnelkövetés biológiai magyarázatai

14

• Adrien Raine erőszakos bűnelkövetők agyműködését vizsgálta PET szkennerben.

• Kutatása során megállapította, hogy az antiszociális személyiség rendellenességgel (APD) diagnosztizált bűnelkövetők prefrontális kortexe csökkent aktivitást mutat.

• Valószínűleg ezért nem tudnak uralkodni az indulataikon, nem éreznek bűntudatot és megbánást.

• Ez az agyterület elég későn fejlődik ki teljesen, 20-as évek elejére vagy még később (magyarázhatja a kamaszok antiszociális viselkedését!)

• De nem minden bűnelkövetőnek ilyen az agyműködése!

A bűnelkövetés neurális magyarázatai

15

• Price szerint (1966) az extra Y kromoszómával rendelkező férfiak, a „szuperférfiak” (XYY kromoszóma-szindróma) hajlanak az erőszakos bűnelkövetésre. Magasabbak és kevésbé intelligensek az átlagnál. Utóbbi miatt felülreprezentáltak a börtön-populációkban.

• Azóta az agresszióra való hajlam és az alacsonyabb intelligencia feltételezése is megdőlt (mintavételi hiba).

A bűnelkövetés genetikai magyarázatai

16

• Christiansen (1977) 386 ikerpárt vizsgált Dániában, és arra jutott, hogy a monozigóta ikrek 55%-a hasonlít testvérére bűnelkövetési szempontból, míg más ikreknél ez az arány csak 22% volt.

• Valószínűleg a közös neveltetésnek is hatása volt rájuk.

• Ha tényleg a genetika határozná meg a bűnelkövetővé válást, akkor a 100%-ban azonos genetikai állománnyal rendelkező ikreknek ebben is 100%-ban (nem pedig 55%-ban) hasonlítaniuk kellene.

A Kray-testvérek, London (East End, 1960s).

17

• Brunner egy genetikai abnormalitással, a harcos génnel magyarázza a kimagaslóan agresszív, erőszakos viselkedés, és következésképpen a bűnözői életmódot.

• Az X kromoszóma egy mutációja (MAOa-L) miatt megnövekszik a szervezetben a monoamin oxidáz A(MAOA) enzim szintje, ami bizonyos neurotramszmitterek (szerotonin, noradrenalin, dopamin) lebontásáért felelős. Ha több ilyen enzim van a szervezetben a kelleténél, több neurotranszmittert is bont le, ami viselkedési problémákhoz vezethet.

• A csökkent noradrenalin és dopamin szint erőszakos viselkedéshez és szexuális devianciához vezethet, a csökkent szerotonin szint pedig mentális retardációhoz és következésképpen agresszióhoz.

• Azért nevezték el harcos génnek, mert az új-zélandi maori férfiak 56%-a rendelkezik vele (későbbi kutatások: afro-amerikai férfiak 58%-a, európai férfiak 36%-a).

18

• Ma a legtöbben elfogadják, hogy lehetnek a bűnözéshez kapcsolódó biológia és genetikai tendenciák, de hangsúlyozzák a neveltetés és a környezet szerepét is.

• Nem szabad elfelejtenünk, hogy az embereknek szabad akarata van, a genetikai hajlam vagy a rossz gyermekkor nem lehet mentség a bűnelkövetésre (vannak, akik genetikai hajlammal és rossz gyermekkorral sem válnak bűnözővé). Nem szabad hagynunk, hogy bármelyik tényező a középkori „devil made medo it”-mentség új változatává váljon.

• A biológiai determinizmus túlságosan redukcionista: az emberek sokféle okból válhatnak bűnözővé, mint ahogy arra is sokféle okuk lehet, hogy ne váljanak azzá.

A gének nem a végzet – csak ha magad is bevégzed

19

• Eysenk elmélete szerint személyiségünk velünk született, biológiai alapja van. Állítása szerint van egy olyan személyiségtípus, amit bűnöző személyiségnek nevezett el, mely magas értékeket mutat az extrovertáltság, a neuroticizmus és a pszichoticizmus skálán.

• Kutatásában 2070 férfi fogvatartottat és 2422 férfi kontrol személyt vizsgált. A fogvatartottak az extrovertáltság, a neuroticizmus és a pszichoticizmus skálán magasabb értékeket értek el, mint a kontroll személyek.

• Mik lehetnek Eysenk kutatásának hibái?

A bűnelkövetés pszichológiai magyarázatai

20

• Differenciális asszociáció elmélet: a bűnözők más emberekkel való interakció során sajátítják el a bűnözői viselkedés értékeit, attitűdjeit, technikáit és motivációját. (badcompany; „nem rossz ember, csak rossz társaságba keveredett”)

• A bűnözői viselkedést az emberek, mint minden más viselkedést tanulás során sajátítják el. Meghatározó lehet a fiatalkori társaság hatása.

• Mi lehet az elmélet erőssége és gyengesége?

A bűnelkövetés kognitív magyarázatai

21

• Blackburn szerint (1993) ha a szuperego(személyiségünk morális része) fogyatékos, akkor a bűnözés elkerülhetetlen, mert nincs megfelelő kontroll az Id (személyiségünk élvezetért felelős része) felett, így engedünk késztetéseinknek.

• Bowlby materiális depriváció hipotézise (egy másik pszichodinamikai magyarázat) szerint ha egy kisgyermeket az első néhány évében megfosztják az anyjától/anya figurától, annak súlyos és állandó következményei lesznek személyiségére nézve (mentális abnormalitás, depresszió, pszichopátia, törpeség (!)

• Hol került még elő Bowbly elmélete a kurzus során? Mit mondtunk róla?

Pszichodinamikai magyarázatok

22

• Elrettentés/prevenció: a büntetés kényelmetlen, kellemetlen és rossz legyen annak érdekében, hogy a bűnelkövetőt elrettentse további bűncselekmények elkövetésétől (speciális prevenció), mindenkit elrettentsen bűncselekmények elkövetésétől (generális prevenció).

• Akadályozás: További bűncselekmények elkövetésének megakadályozása.

• Megtorlás: a bűncselekmény elkövetése társadalmi hátrányt okoz, a büntetés a társadalom ellen elkövetett tevékenység megtorlása (akkor büntethető valaki valamiért, ha tette társadalomra veszélyes ÉS bűnös ÉS büntetendő)

• Rehabilitáció: a bűnelkövetők képzése, nevelése annak érdekében, hogy jobban be tudjanak illeszkedni a társadalomba.

A szabadságvesztés büntetés céljai

23

• Stressz és depresszió: az öngyilkossági kísérletek (x15) és az önbántalmazás gyakoribb, mint a börtön falain kívül. A mentális egészségügyi probléma általában romlik a börtönbüntetés letöltése alatt.

• Intézményesülés: az elítélt internalizálja a börtönélet értékeit és normáit. Néhányan szabadulásukat követően azért követnek el újabb bűncselekményeket, hogy visszakerüljenek abba a környezetbe amit ismernek és jobban boldogulnak benne.

• Börtönösödés: a börtönben más viselkedésminták elfogadottak, mint a börtönön kívül. Az életben maradás érdekében el kell sajátítani ezt az íratlan viselkedési kódexet. Aki ezt jól elsajátítja az bent elboldogul, viszont kint pont emiatt lesznek nehézségei a visszailleszkedéssel.

A szabadságvesztés pszichológiai veszélyei

24

A szabadságvesztés következményei

• Az erőszakos bűnelkövetők 57%-a a szabadon bocsátást követő egy éven belül újabb bűncselekményt követ el (2013). Fiatalkorú bűnelkövetők esetében még magasabb: 67%.

• Alternatívák: restitúció (restoratív igazság programok); viselkedésterápia, düh-management, stb.

25

Az agresszió neurális és hormonális okai

• A limbikus rendszerünk (ideértve különösen a hypothalamuszt és az Amygdalát) egyfajta védelmi rendszerként indít agresszív választ, hogy ha fenyegetést észlel.

• Edwards kutatásában (1968) azt találta, hogy az újszülött nőstény egerek – ha tesztoszteront kapnak, később még a hímeknél is agresszívebbek lesznek. Ha felnőtt korban kapnak tesztoszteront, akkor nem. Egyes magyarázatok szerint azért, mert a tesztoszteron maszkulinizáljaaz androgén-szenzitív idegpályákat, melyek az agresszióért felelősek az agyban.

26

• Más kutatások arra mutattak rá, hogy az amygdala eltávolításával az agresszív incidensek száma legalább 33%-kal (de némely esetben 100%-kal) csökkent.

• Több más esetből, köztük Phineas Gage történetéből is úgy tűnik, hogy az agy bizonyos területeinek sérülése kihat a személyiségre, így az agresszióra is.

27

• A PET-1 gén kapcsolódik a szerotonin hormon termeléséhez, mely gátolja az agressziót. Ha megsérül a gén (egér-kísérletek), az alany agresszívebb lesz (Deneris, 2003).

• A szerotonin szintet növelő gyógyszerek csökkent agressziót eredményeznek. Az agresszív , erőszakos élőlények (emberek, patkányok, stb.) szerotonin szintje alacsonyabb társaikénál (Linnoila & Virkunen, 1992).

28

• A tesztoszteron az állatvilágban a hímek bizonyos típusú agresszióját növeli (hímek közti rivalizálás).

• Az embereken folytatott kutatások megállapították, hogy az agresszív fiúknak, az erőszakos bűnözőknek és az elítélt katonáknak magas tesztoszteron szintje volt (Dabbs, 1996).

• De a megnövekedett agresszió nem azonos az agresszív cselekedetek megnövekedett számával, csak növeli utóbbiak valószínűségét. A társas és kognitív tényezőknek fontos szerepe van az agresszió féken tartásában.

29

• A vakmerőség-elmélet szerint a stressz, amit a cortisol hormon vált ki, a félelmen keresztül gátolja az agressziót. Alacsonyabb cortisol szint alacsonyabb gátlást jelent és nagyobb hajlamot kockázat vállalására és impulzív viselkedésre (Raine, 2002).

• Az alacsony cortisol szint élmény-kereső viselkedéshez vezet, különösen férfiaknál (Zuckerman, 2010).

• Melyek az erősségei és gyengeségei ezeknek a magyarázatoknak?

30

• Nem minden deviáns viselkedés bűnös, de minden bűnösviselkedés deviáns. A bűncselekmények, a társadalmi normákhoz hasonlóan változnak.

• A bűnügyekkel kapcsolatban nagy probléma a bűnügyi statisztikák pontatlansága. Ennek hiányosságait újabban sértetti és elkövetői közvélemény-kutatásokkal próbálják ellensúlyozni, mérsékelt sikerrel.

• Az amerikai bűnelkövetői profilozás TOP-DOWN, a brit BOTTOM-UP szemléletű. Mindkét módszernek más az erőssége. Földrajzi profilozással a bűnelkövetések helyszíneiből kiindulva azonosítják a bűnelkövető lakhelyét.

• Számtalan elmélettel próbálták megmagyarázni, hogy az emberek miért válnak bűnelkövetőkké.

Összefoglalás

31

• A kezdetleges biológiai magyarázatok szerint egyesek bűnözőnek születnek (Lombroso – atavisztikus jegyek). Más, neurális magyarázatok szerint az erőszakos bűnelkövetők prefrontális kortexe kevésbé aktív, mint a többieké. Szűréssel még az erőszakos bűnözővé válás előtt cselekedhetnénk.

• Mások szerint az XYY kromoszóma-szindrómában szenvedő „szuperférfiak” erőszakos bűnelkövetővé válnak, pusztán e genetikai anomália miatt. Megint mások a harcos génnel (magasabb a monoamin oxidáz A enzim szintje) magyarázzák az erőszakos bűnelkövetést.

• Eysenk szerint az ún. bűnöző személyiségű emberek válnak bűnözőkké. A kognitív és társas magyarázatok a bűnözővé válást, mint egyfajta tanulást fogják fel – értékek, viselkedések, attitűdök és technikák terjednek.

Összefoglalás

32

• Ma egyetlen genetikai vagy biológiai magyarázatot sem fogadunk el elégségesként. Sem a normálisnál magasabb tesztoszteron, sem az annál alacsonyabb szerotonin vagy cortisol szint nem lehet önmagában az erőszakos viselkedés oka. Hajlamot, valószínűséget, késztetést eredményez, de nem teszi semmissé a tudatos kontroll.

• A bűnügyi kutatásokat nehezíti, hogy többnyire csak két vagy több tényező együttjárását vagyunk képesek megállapítani, és nem áll módunkban ok-okozati összefüggéseket feltárni.

• A redukcionista biológiai és genetikai magyarázatok ma is igen elterjedtek, és némely, Lombroso elméletéhez hasonlóan komoly etikai dilemmának és társadalmi kérdéseket feszeget.

Összefoglalás

Köszönöm a figyelmet!

33