Embed Size (px)
Citation preview
A kommunikáció társas és kulturális keretei
Bevezető: tematika; a társas viselkedés tudománya
3
Tanszéki Facebook oldalunk
https://www.facebook.com/BmeFilozofiaEsTudomanytortenetTanszek?fref=ts
5
6
Számít a véleményed!OHV=Oktatás Hallgatói Véleményezése
(Neptun-kérdőíveken keresztül)
• Oktató: Dr. Bíró Gábor István
• Az órák látogatása (kötelező)
• Három zárthelyi dolgozat az órán elhangzott anyag alapján
• Az órán bemutatott prezentációk felkerülnek a kurzus weboldalára, mely itt érhető el:
https://www.filozofia.bme.hu/orak/2928
• A lehetséges esszékérdések listája egy héttel a zh-k előtt felkerül a kurzus weboldalára
• Gyakorlati jegy
• Zh időpontok a félévben:
– 1. Zh, 2018. október 1.
– 2. Zh, 2018. november 12.
– 3. Zh, 2018. december 3.
– Pótlási alkalom: december 10.
A kurzus főbb adatai, a teljesítés feltétele
7
Kötelező és ajánlott irodalom
• Az órákon elhangzott és a ppt-ken szereplő anyag elegendő, de segít:
– Atkinson, et al. (eds.) Pszichológia. Osiris, 1994. 18-19. fejezetek
– Aronson, E. A társas lény. Közgazdaságiés Jogi Kiadó, 1984.
– Aronson, E. – Tavris, C. Történtek hibák, de nem én tehetek róluk: Az önigazolás lélektana, Ab Ovo Kiadói Kft., 2009.
– Breckler, S. J. – Olson, J. M. – Wiggins, E. C. Social Psychology Alive. Belmont: Thomson Higher Education, 2006.
– Baumeister, R. F. – Finkel, E. J. Advanced Social Psychology: The State of the Science. Oxford: Oxford University Press, 2010.
8
A kurzus célja
• Bizonyos alapvető tapasztalatok és tanulságok elsajátítása a társas kapcsolatokról, viselkedésről és befolyásolásról. Támpontok adása a különböző társas viszonyok megértéséhez, valamint a közösségekben történő hatékony és sikeres részvételhez – mindennapi tetteink és saját életünk jobb megértése céljával.
• Megismerkedünk azzal, milyen főbb meglátásai vannak, miféle módszerekkel dolgoznak, milyen kísérleteket folytatnak azok a tudományterületek, amelyek a társas viselkedéssel és kapcsolatokkal foglalkoznak, kik a főbb szerzői, mik a főbb meglátások stb.
9
Néhány a kurzus témái közül
• Hogyan, miért, és milyen mértékben határoz meg minket társas környezetünk? Mennyire befolyásolnak minket a helyzetek, szerepek és kultúrák, melyekben megnyilvánulunk? Miért teljesítünk bizonyos esetekben jól nyomás alatt, míg máskor szinte megbénít társaink jelenléte?
• Hogyan árulkodik valaki testbeszéde mondandója igazságáról? Hogyan ismerhetőek fel és kezelhetőek negatív implicit attitűdjeink? Miért nem segít senki, amikor bárki segíthetne? Miért esik nehezünkre meglátni szerelmünk - mások számára egyértelmű - negatív tulajdonságait? Hogyan alakítják egy tanár várakozásai hallgatói teljesítményét? Milyen a jó vezető? Miért? Hogyan és miért esik nehezünkre egymással nehezen összeegyeztető információkat kezelni? …
10
• Legtömörebben: a társas viselkedés tudománya
• Tömören: tudomány, mely azt vizsgálja, hogy az egyén gondolatait, érzéseit és viselkedését hogyan befolyásolják más emberek (Allport, 1985)
Mi az a szociálpszichológia?
11
Mire jó a szociálpszichológia?
• Megpróbál – lehetőleg közvetlen – érzékszervi tapasztalat alapján megfigyeléseket tenni, a megfigyelésekből pedig tesztelhető (igazolható és/vagy cáfolható) hipotéziseket gyártani.
• A társas világ tudományos igényű magyarázatára, valamint előrejelzések tételére vállalkozik.
• Nem tökéletes, de egyre kifinomultabb eszköze társas kapcsolataink tudatosításának és befolyásolásának.
12
Mire nem jó a szociálpszichológia?
• Nem mondja meg egyszer és mindenkorra, hogy hogyan van a világ (lásd. pl. az indukció-problémát)
• Nem használható egyszerű kézikönyvként (nem ‘life hack for dummies’).
• Nem lehetséges és nem is érdemes néhány tudományos elméletre redukálnunk társas világunkat.
• Nem gyakorlati életbölcsességek és élettapasztalatok tárháza, hanem egy tudományos diszciplína ennek minden szociológiai sajátosságával.
• Több szociálpszichológiai ismerettől önmagában még nem lesz jobb az életünk, de ha jól használjuk, jobb lehet.
13
A tudományos módszerről
• A kísérletezéshez szükséges a releváns változók azonosítása, a változók ok és okozat szerinti megkülönböztetése:
– Független változók azok, amelyeket szisztematikus módon befolyásolunk annak érdekében, hogy megfigyelhető változást érjünk el a függő változók értékeiben (független változó ~ ok); manipuláció.
– Függő változók azok, amelyek értékeiben változást kívánunk elérni a független változók szisztematikus befolyásolásával (függő változó ~ okozat); mérés.
– Külső változók azok, amelyek potenciális hibaforrások lehetnek, és amelyek értéke állandó kell, hogy legyen a kísérlet különböző változatai során; kontroll.
• Ceteris paribus: egyébként azonos feltételek mellett. Minden egyéb tényező változatlansága mellett egyetlen független változó értékét befolyásoljuk és ennek hatását vizsgáljuk a függő változókra.
14
A szociálpszichológia módszereiről
• Főbb módszerei: laborkísérletek, terepkísérletek, korrelációs kutatások, leíró kutatások, résztvevő megfigyelések, nem-résztvevő megfigyelések, tesztek, interjúk, longitudinális vizsgálatok, stb.– Miben különbözik a kísérlet más módszerektől?
– Miben különbözik a terepkísérlet a laborkísérlettől?
15
A kísérleti szociálpszichológiáról
• Véletlen besorolásos vizsgálatok: olyan vizsgálatok, melynek során a kísérleti alanyok ugyanolyan eséllyel kerülnek besorolásra egyik vagy másik kísérlet-változathoz. Célja a kísérleti alanyok különbözőségéből eredő külső változók kontrollja (Breckler et al, 2006).
• Elvárásjellemzők: azok a vélt vagy valós jelek, melyek alapján a kísérleti személy észleli a kísérlet során tőle elvárt viselkedés jellemzőit (Orne, 1962).
• Belső érvényesség: az a mérték, melyben a kísérlet egyértelmű oksági információt hordoz (jellemzően kísérleti kutatásban magasabb, korrelációs kutatásban pedig alacsonyabb).
• Külső érvényesség: az a mérték, melyben a kísérlet eredményei - a kísérleti mintán, beállításon és helyzeten túlmenően –általánosíthatóak.
16
A laborkísérlet
• Mesterségesen behatárolt, imitált környezetben zajló kísérlet, melyben a független változókat a kutató manipulálja. Előnye, hogy viszonylag könnyű kontrollálni a külső és a független változókat (i) és könnyű reprodukálni a kísérletet (ii). Hátránya, hogy az élethelyzet mesterséges volta megváltoztat(hat)ja a kísérlet eredményét (i), a kísérlet résztvevőire pedig másképpen hathatnak a társas (vagy társadalmi) elvárások (ii), mintha természetes élethelyzetben kellene megnyilvánulniuk. Más szavakkal: hátránya, hogy alacsony külső érvényesség jellemzi és magas az elvárásjellemzők lehetséges hatása.
17
Loftus és Palmer (1974) kísérlete
• Loftus és Palmer laborkísérletében (1974) arra volt kíváncsi, hogy milyen mértékben befolyásolják az utólagos információk (pl. irányító kérdések) a szemtanúk beszámolóit.
– 45 diák, 7 film közlekedési balesetről, utána megkérdezték őket a látott autó sebességéről;Független változó: a kérdés szóhasználata.Függő változó: az általuk észlelt sebesség.
– “About how fast were the cars going when they (smashed / collided / bumped / hit /contacted) each other?”
– A kísérlet szerint a kérdésben használt ige módosítja az észlelést.
– “smashed” (40.8 mph)>“collided” (39.3 mph)> “bumped” (38.1 mph)>“hit” (34 mph)> “contacted” (31.8 mph)
18
A terepkísérlet
• Természetes közegben zajló kísérlet, melyben a független változókat a kutató manipulálja. Előnye, hogy a résztvevők viselkedése jobb eséllyel követi a valós élethelyzetben tanúsított magatartásukat (i), valamint alacsony az elvárásjellemzők hatása (ii), mert a kísérleti alanyok gyakran nem is tudják, hogy éppen kísérletben vesznek részt. Hátránya, hogy nehezebben és kevésbé kontrollálhatók a külső tényezők (i), egyetlen független változó hatásának kimutatására kevésbé alkalmas (inkább változó-csoportokat lehet vele vizsgálni), ill. hosszabban tarthat (iii), mert nem lehet megteremteni a kedvező feltételeket, hanem meg kell várni, amíg előállnak. Más szavakkal: magas a külső érvényesség és alacsony az elvárásjellemzők hatása.
19
Muzafer Sherif Rablóbarlang-kísérlete
• Sherif terepkísérlete, Rablóbarlang (Robbers Cave)Park, Oklahoma (USA), 1954.
– 12 éves fiúk (22 fő), akik a kísérlet előtt nem ismerték egymást (fehér, középosztálybeli, kétszülős amerikai, protestáns családokból)
– Két csoportba osztották a fiúkat: csörgőkígyók és sasok.
– Kezdetben a csoportoknak nem volt tudomása a másikról… 20
– Aztán egy hét után olyan szituációkat teremtettek a kísérletvezetők, hogy a fiúknak versengenie kelljen a másik csoport tagjaival. Pl. baseball, kötélhúzás, stb. előre meghatározott jutalmakért (a nagyobb pontszámú csapat nyer)
– Egyre ellenségesebbek lettek egymással a csoportok: zászlóégetés, a másik csoport szállásának feldúlása, tolvajlás. A kísérletvezetőknek fizikailag be kellett avatkoznia.
– Két napos türelmi idő után a saját csoportjukat igen kedvező leírással jellemezték, míg a másik csoportot kedvezőtlen jelzőkkel illették.
– A szűkös erőforrásokért folyó versengés a csoportok közt feszültséget, konfliktust és ellenségeskedést szül. Magyarázat lehet a csoportkonfliktusokra, a negatív előítéletekre, a sztereotípiákra. – Valóságos érdekkonfliktus elmélet (Sherif, 1954)
21
A kvázi- vagy természetes kísérlet
• Természetes közegben zajló kísérlet, melyben a független változót nem a kutató manipulálja. Előnye, hogy ebben az esetben követi a résztvevők viselkedése a legjobb eséllyel a valós élethelyzetben tanúsított magatartásukat (i), alacsony az elvárásjellemzők hatása (ii), mert a kísérleti alanyok gyakran nem is tudják, hogy éppen kísérletben vesznek részt, valamint alkalmazható olyan esetekben, melyekben a független változó manipulálása súlyos etikai problémákat vetne fel (iii). Hátránya, hogy nagyon drága és hosszadalmas (i), valamint nincs kontroll a külső tényezők felett ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a kísérlet megismétlését. Alacsony belső és külső érvényesség, alacsony az elvárásjellemzők hatása.
22
Hodges és Tizard (1989) kísérlete
• Hodges és Tizard kvázi-vagy természetes kísérlete, UK, 1989.– Néhány hónapos koruktól
követték nyomon 65 gyermek életét
– Négy éves korukig otthonban nevelték őket, érzelmi-szociális deprivációban
– Ezt követően 24 gyermeket adoptáltak (15-öt az eredeti szülők), a többiek pedig az otthonban maradtak.
– Volt kontrollcsoport is
– Nyolcéves korukra a négy éves korukig érzelmi deprivációban élő gyerekek rendes kapcsolatokat alakítottak ki, aztán az örökbefogadottak az eredeti szüleikhez visszakerülteknél is jobb társas és intellektuális fejlődést mutattak.
– Az adoptáltak mindenkinél jobbak lettek kötődés kialakításában (még a kontrollcsoportnál is), őket követték a visszakerültek, majd az intézetben maradtak.23
• Hodges és Tizard úgy értékelte kísérlete eredményét, mint ami– Megerősítette Bowlby
hipotézisét a korai évek fontosságáról a gyermek szociális fejlődésében, viszont…
– Cáfolta Bowlby másik hipotézisét, mely szerint a gyermekkori kötődés késleltetése szükségszerűen felnőttkori kötődési problémákhoz és pszichopátiához vezet.
24
A korrelációs kutatásról
• Természetes helyzetekben két változó együttjárását, ill. együtt-nem-járását korrelációs módszerrel lehet vizsgálni.
– Ha a korrelációs együttható 0, akkor nincs korreláció
– Ha a korrelációs együttható 1, akkor tökéletes a korreláció
– Ha a korrelációs együttható -1, akkor szintén tökéletes a korreláció, csak a hatás ellentétes irányú
25
Csak óvatosan a korrelációval!
26
27
28
A korreláció nem oksági kapcsolat!29
A teszttípusok
• Feleletválasztós tesztek
– Állítás és előre megadott válaszlehetőségek
30
• Projektív tesztek
– Rorschach teszt (1921): projektív személyiségteszt. Nincsenek megadva válaszlehetőségek, nincs megadva kontextus. Valójában nem is szociálpszichológiai, hanem klinikai teszt. Tíz, részben színes, tengelyesen szimmetrikus ábra.
– Holtzman teszt (1961): projektív személyiségteszt. Nincsenek megadva válaszlehetőségek, nincs megadva kontextus. Strukturál-tabb és sztenderdizáltabb, mint a Rorschach teszt. Negyvenöt ábráttartalmaz.
31
• Fél-projektív tesztek
– Bár van némi kontextus, de aluldeterminált az inger. Például rajz-értelmezés, mondat-befejezés, kép-rendezés, stb.
Forrás: Oláh Attila (2005). SZEMIQ Képes fél-projektív teszt a szociális és érzelmi intelligencia mérésére. Budapest: HI PRESS.
32
Az interjúk
• Lehetnek jobban vagy kevésbé strukturáltak annak függvényében, hogy mennyire szeretnénk mérhető vagy mélyebb megértést elősegítő eredményt.
• Fontos a kérdések megfogalmazása és sorrendje. De az interjú lehet szabadabb is, például mélyinterjú.
• A torzítások minimalizálása, de legalábbis tudatosítása érdekében képzett interjúztatóra van szükség. Tudnia kell, hogy mit, miért, mikor és hogyan érdemes kérdeznie, majd pedig esetenként újból és újból megkérdeznie, hogy azonosítsa a különböző hatásokat.
33
A szociálpszichológia és az etika
• Etikai problémák a korai szociálpszichológiai kísérleteknél az 1960-70-es években (Milgram, 1963; Baumrind, 1964; Zimbardo 1971)
• Ma már minden komoly kutatóintézetnek van etikai bizottsága, mely előzetesen elbírálja a kutatási tervet.
• A kutatóknak három fő etikai alapelvhez kell tartaniuk magukat:
– A minimális ártalom elve: a kutatónak a lehető legkisebbre kell korlátoznia a kísérlet során a résztvevőket érő fizikai és mentális ártalmakat.
– Az informált beleegyezés elve: a kutatónak előzetesen lehetőség szerint tájékoztatnia kell a résztvevőket a kísérlet azon lényeges vonatkozásairól, melyek befolyásolhatják őket a részvételre vonatkozó döntésükben.
– A személyiségi jogok elve: a kutatónak tiszteletben kell tartania a résztvevők személyiségi jogait.
34
• Lezáró beszélgetés (debriefing): a kísérletet követő eljárás, melynek során a résztvevők teljes és részletes tájékoztatást kapnak a kísérlet tervezéséről, céljáról, valamint várható eredményeiről. Ha a kutatók éltek bármilyen megtévesztéssel a kísérlet alatt, akkor fel kell tárniuk a kísérlet valódi célját, a megtévesztés hatékonyságáról is megbizonyosodhatnak.
35
Az arousal
• A szervezet általános izgalmi-aktivációs szintje
Yerkes-Dodson törvény. A teljesítmény közepes arousal szintnél a legjobb, az optimális aktivációs szint alatt vagy fölött pedig romlik a teljesítmény (Tordai, 2015)
36
Hogyan hat ránk mások jelenléte?
• Norman Triplett (1898) megfigyelte, hogy a biciklisták gyorsabban haladnak, hogyha nem csak az óra az ellenfelük, hanem versenytársaik is vannak. Laborkörülmények között kívánta reprodukálni a jelenséget (az egyik első szociál-pszichológiai laborkísérlet). Gyerekeknek horgászorsót adott, amit fel kellett csévélniük. Triplett megfigyelte, hogy a gyerekek gyorsabban csévélték az orsót, hogyha jelen volt egy ugyanezt a feladatot végző másik gyermek.
• Társas facilitáció (társas serkentés): társak jelenlétében nő valamilyen feladat elvégzésében mutatott teljesítményünk.
• A társas facilitáció főbb típusai:
– Együttcselekvési hatás (co-action effect): a feladatot végző ember teljesítménye növekszik ha ugyanazt a feladatot végső más személyek is jelen vannak.
– Közönség hatás (audience effect): a feladatot végző ember teljesítménye növekszik passzív megfigyelők, közönség jelenlétében. 37
• A társas inhibíció (társas gátlás): társak jelenlétében csökken valamilyen feladat elvégzésében mutatott teljesítményünk. Pl: lámpaláz, vizsgadrukk, stb.
• Henry Allport kísérlete (1924): a kísérleti személyeknek a nevüket, valamint a nevük betűit visszafelé, növekvő számokkal váltva kell egyedül, ill. a kísérletvezető jelenlétében megadniuk. Egyedül kevesebbet hibáznak.
• A társas serkentés és gátlás jelensége nem csak embereknél figyelhető meg:
A dolgozó hangyák több homokot ásnak ki, ha más hangyák is ott vannak.
A bonyolultabb labirintusban futó csótányok hibázni kezdenek társak jelenlétében.
38
• Platt, Yaksh és Darby (1967)megfigyelései szerint az állatok fajtársaik jelenlétében többet esznek táplálékukból.
• Eredetileg armadillókat tanulmányoztak. Később több hasonló megfigyelést is végeztek más állatokkal, pl. csirkékkel (Rajecki – Kidd – Wilder – Jaeger, 1975).
39
Mi magyarázhatja, hogy egyszer serkent, máskor pedig gátol minket mások jelenléte?
• Robert Zajonc (1965) szerint a gyakorlott vagy ösztönös feladatokban jobban teljesítünk mások jelenlétében, míg a bonyolult vagy új feladatok esetében rosszabbul.
– Motivációs-drive elmélete szerint mások jelenléte növeli az arousal szintünket, ami erősebb drive-hoz (késztetés) vezet, utóbbi pedig növeli a domináns válasz valószínűségét.
– A domináns válasz gyakorlott vagy ösztönös feladatokban a jó feladat-végrehajtás, bonyolult vagy új feladatok esetében pedig a hibás feladat-végrehajtás.
• Robert Baron (1978) szerint mások jelenlétében éberebbek vagyunk, ugyanakkor figyelmünk egy része rájuk összpontosul.
– Figyelem-elmélete szerint mások jelenléte növeli az arousal szintünket, de jelenlétükkel magukra vonják figyelmünk egy részét (beszűkült figyelmi kapacitás). A megnövekedett éberség miatt a gyakorlott feladatokban jobban fogunk teljesíteni, a beszűkült figyelem miatt azonban a bonyolultabbakban vagy újakban rosszabbul. 40
Konformitás
• Sherif (1935) konformitást vizsgáló laborkísérletében azt kívánta bemutatni, hogy az emberek félreérthető helyzetben hajlamosak igazodni a csoportnormához.
– Autokinetikus hatás, Mennyire mozdult el a fényes pont a vásznon?
– Egyénileg nagyon eltérő válaszokat adtak, de ha olyan háromfős csoportokban kérdezgették őket, melyekből két fő korábban hasonló egyéni válaszokat adott, akkor a „különutasok” elkezdték válaszaikat a többiekéhez igazítani.
41
• Solomon Asch azt kifogásolta Sherif konformitás-kísérletében (1935), hogy a válaszadók számára nem volt egyértelműen jó válasz. Asch kísérletében (1951) azt kívánta szemléltetni, hogy a többségi csoport társas nyomása konformitásra késztetheti az embert.– 50 férfi főiskolai hallgató
(Swarthmore College, USA), látásvizsgálatnak álcázva.
– Egy csoportban egy kísérleti alany hét beépített emberrel; hangosan mondják egymást után, hogy szerintük a vonal hosszúsága melyik betűjel feletti vonal hosszúságával egyezik meg, a kísérleti alany értékeli utoljára.
42
– 18 próbából 12 esetben a beépített emberek rossz válaszokat adtak.
– A kísérleti alanyok 32%-a adott végig egyértelműen rossz, ugyanakkor konform választ.
– A kísérleti alanyok 75%-a adott legalább egy esetben konform választ, 25%-uk nem adott egyáltalán konform választ (ugyanakkor jelentős szorongást éltek át).
– A kontrollcsoportban, ahol nem volt társas nyomás, kb. 1% rossz válasz született.
– A kísérlet után elbeszélgettek a kísérleti alanyokkal, hogy miért így válaszoltak:
– Többségük azt mondta, hogy nem gondolta, hogy ez a helyes válasz, csak félt, hogy nevetséges vagy különös lesz a többiek szemében (normatív befolyás)
– Néhányan azt nyilatkozták, hogy valóban ezt hitték helyes a válasznak. A csoport tájékozottabb lehet, mint az egyén (információs befolyás). 43
Milyen tényezők befolyásolják a konformitást?
• A többségi csoport mérete (i), de nincs köztük egyenes arányosság:
– Egy másik résztvevővel (tehát két fővel) 3%, két másik résztvevővel (tehát három fővel) 13%, három vagy több másik résztvevővel (tehát négy vagy több résztvevővel) pedig 32% a konformitás.
• A csoportegység hiánya (ii):
– Már egyetlen egy egyet nem értő beépített ember is 80%-kal csökkentette a konformitást.
• A feladat nehézsége (iii):
– Minél nehezebb a feladat, annál nagyobb a konformitás.
• Négyszemközti válaszadás (iv):
– Ha nem a más választ adó csoport tagjai előtt kell válaszolni, csökken a konformitás, mert kisebb a normatív befolyás.
44
• Mivel érzékszerveink nem olyan élesek, mint a többi élőlénynek, a közösségbe szerveződésből kovácsoltunk evolúciós előnyt. Természetes közegünk a többi ember, társas lények vagyunk.
• A konformitás típusai:
– Behódolás (nyilvános konformitás):
• Nyilvánosan konform viselkedést mutat, de közben megőrzi non-konform magánvéleményét. Pl. Asch konformitáskísérlete
– Azonosulás/Identifikáció (személyes konformitás):
• Az egyén egy adott társadalmi szerephez konform módon viselkedik (pl. tanár, rendőr, orvos), de a társadalmi szerepen kívül megőrzi magánvéleményét. Pl. Zimbardo börtönkísérlete
– Internalizáció (bensővé tétel):
• Nyilvánosan konform viselkedés mutat, miközben személyes magánvéleménye is konform. Külső és belső konformitás, a csoport vélekedései az egyéni vélekedésrendszer részévé válnak. Pl. Jenness babok a tartályban kísérlete
A konformitás evolúciós jelentősége és típusai
45
• Önreflexió: tudatosabbak lehetünk magánéletünkben és munkánkban.
– Könnyebben felismerhetjük amikor szociálpszichológiai hatások felhasználásával próbálnak meg manipulálni minket
– Mi magunk is megpróbálhatjuk felhasználni ezeket a hatásokat, pl. egy reklámkampány megtervezésekor, egy új termék piacra dobásakor vagy egyszerűen egy új munkahelyre való beilleszkedéskor.
Mire jó ez nekünk?
46
Összefoglalás
• Mi az a szociálpszichológia?– Mire jó?
– Mire nem jó?
• A tudományos módszer– A szociálpszichológia módszerei
– A kísérleti szociálpszichológia
• Laborkísérlet (példa: Loftus és Palmer, 1974)
• Terepkísérlet (példa: Sharif Rablóbarlang-kísérlete, 1954)
• Kvázi- vagy természetes kísérlet (példa: Hodges és Tizard kísérlete, 1989)
– A korrelációs kutatásról
– Teszttípusok
• Feleletválasztós tesztek
• Projektív tesztek (Rorschach-teszt, 1921; Holtzman teszt, 1961)
• Fél-projektív tesztek (SZEMIQ képes fél-projektív teszt, Oláh, 2005)
– Az interjúk
– A szociálpszichológia és az etika• A minimális ártalom elve
• Az informált beleegyezés elve
• A személyiségi jogok elve
• A lezáró beszélgetés (debriefing)
• Az arousal és a társas befolyásolás– Az arousal
– A Yerkes-Dodson törvény
– Normann Triplett kísérlete (1898)
– Henry Allport kísérlete (1924)
– Platt, Yaksh és Darby (1967)
– Társas facilitáció (serkentés)
– Együttcselekvési hatás
– Közönség hatás
– Társas inhibíció (gátlás)
– Egyszer serkent, máskor gátol, miért?
– Zajonc motivációs-drive elmélete (1965)
– Baron figyelem-elmélete (1978)
– Sherif konformitás-kísérlete (1935)
– Asch konformitás-kísérlete (1951)
– A konformitás típusai:
– Behódolás
– Azonosulás/identifikáció
– Internalizáció
– A téma tanulmányozásának haszna47
A szociálpszichológia végnapjai?
Miért most? Mi változott a 60-70-es évek óta, és vajon miért? A következő előadáson kiderül…
48
