A kommunikáció jelei · 2017. 3. 30. · 10 A kom mu k ó ciá n ban i k nea m eha l e sa á vegi ábj t nl ael l yb yaol n m, oos nn t tf i a keé. l vei Eznl j eyke bőke ből

8

A ró ka el hall ga tott, és so ká ig néz te a kis her ce get.– Légy szí ves, sze lí díts meg! – mond ta.– Kész örö mest – mond ta a kis her ceg –, de nem na gyon érek rá. Ba rá to kat kell

ta lál nom, és annyi min dent meg kell is mer nem!– Az em ber csak azt is me ri meg iga zán, amit meg sze lí dít – mond ta a ró ka. –

Az em be rek nem ér nek rá, hogy bár mit is meg is mer je nek. Csu pa kész hol mit vá sá-rol nak a ke res ke dők nél. De mi vel ba rát ke res ke dők nem lé tez nek, az em be rek nek nin cse nek is ba rá ta ik. Ha azt aka rod, hogy ba rá tod le gyen, sze lí díts meg en gem.

– Jó, jó, de ho gyan? – kér dez te a kis her ceg.– Sok-sok tü re lem kell hoz zá – fe lel te a ró ka. – Elő ször le ülsz szép, tisz tes tá-

vol ba tő lem, úgy, ott a fű ben. Én majd a sze mem sar ká ból néz lek, te pe dig nem szólsz sem mit. A be széd csak fél re ér té sek for rá sa. De min den ál dott nap egy ki csit kö ze lebb ülhetsz…

(Antoine de Saint-Exupéry: A kis her ceg – részlet)

„Szé pen az ír és be szél, aki nek si ke rül még a bo nyo lult gon do la ta it is egy sze rű en és vi lá go san elő ad ni.”

(Illyés Gyu la)

A kommunikáció jelei

Értelmezd a szöveg és a rajz alapján az alábbi idézet utolsó két mondatát!

NTK11631_nyomdai.indd 8NTK11631 nyomdai indd 8 2013.12.17. 21:49:242013 12 17 21:49:24

9

A kis her ceg és a ró ka a nyelv se gít sé gé vel kom mu ni kál nak egy más sal: mon da to kat al kot nak, így a mon da tok ból pár-be széd, szö veg jön lét re. Be szé dü ket azonban más faj ta je lek is kí sé rik, sza vak nél kül is meg ér tik egy mást. A ró ka hosszan néz a kis her ceg re, majd csak a sze me sar ká ból akar ja fi gyel ni őt. A ró ka szá má ra je len tő sé ge van an nak, mi lyen tá vol ság ra ül le tő le a kis her ceg.

A kom mu ni ká ció te hát tör tén het nyel vi és nem nyel vi je lek kel. A nyel vi je lek (a szó ele mek, a sza vak és a je lek ből fel épí tett mon da tok) se gít sé gé vel tud juk gon do la ta in kat írás ban és be széd ben ki fe jez ni. A kéz moz du lat ok, az arc ki fe je zés vál to zá sai, a test moz gás, az öl töz kö dés a kom mu ni ká ció so rán ki egé szí tik és mó do sít ják a nyel vi je lek je len té sét. Írás köz ben nem-csak a sza vak, mon da tok le jegy zé sé re szok tunk fi gyel ni, ha nem a szö veg kül alakjá ra, a mar gó ra, a szó köz re és a be kez dé sek re is. Eze ket nem nyel vi je lek nek nevezzük.

A kom mu ni ká ció so rán hasz nál ha tunk nyel vi je le ket és nem nyel vi je le ket. A nem nyel vi je lek a be széd ben:• Tá jé koz tat nak part ne rünk ről.• Irá nyít ják a kom mu ni ká ci ót.• Ki egé szí tik, meg erő sí tik vagy mó do sít ják a nyel vi je lek

je len té sét.

1. Mi ért fon to sak a nyel vi és a nem nyel vi je lek a kom mu ni ká cióban?

2. Fi gyeld meg, mi lyen nyel vi és nem nyel vi je le ket hasz nál nak tár sa id, ta ná ra id és a szü le id be széd köz ben!

nem nyelvijelek

nyelvi jelek

So rold fel és jel le mezd a szö veg rész let ben meg je le nő kom mu ni ká ci ós té nye ző ket!


10

A kom mu ni ká ci ó ban a nem nyel vi je lek ha tá sa leg alább olyan fon tos, mint a nyel vi je le ké. Ezek ből a je lek ből tud hat juk meg azt, hogy part ne rünk ép pen dü hös, bá na tos vagy örül va la mi nek. Ami kor va la ki hez be szél ni kez dünk, ak kor fe lé for du lunk; amíg be szé lünk, ad dig rá né zünk, kö ze lebb ál lunk hoz zá. A nem nyel vi je lek se gí tik a kap cso lat meg kez dé sét, fenn-tar tá sát és le zá rá sát, irá nyít ják a kom mu ni ká ci ót. Ami kor he lyes lünk va-la mit, azt fe jünk bic cen té sé vel is meg erő sít jük, ugyan ak kor fej csó vá lás sal mó do sít hat juk, meg kér dő je lez het jük he lyes lő mon da tunk ér tel mét.

A hang je lekNem mind egy, ho gyan mond juk azt, amit mon dunk. A han gunk kal sok min dent ki fe jez he tünk. Legtöbbször már a hang ról meg le het ál la pí ta ni, hogy a be szé lő nő vagy fér fi, fi a tal vagy öreg. Han gunk azt is el árul ja, ha mér ge sek va gyunk, ha fé lünk vagy iz gu lunk. Ami kor elé ge det tek és bol-do gok va gyunk, ak kor „csen gő”, vi dám han gon szó la lunk meg, ami kor

„Tit kos írás az arc, de an nak, aki kul csát bír ja, nyi tott könyv.”(Jó kai Mór)

Nem nyelvi jeleka beszédben

Mesélj a képen látható gyermekekről az arckifejezésük alapján!

hangjelek


11

bá na to sak va gyunk, „szür ké vé” vá lik a han gunk. A hang adás nak ön ma-gá ban is le het üze ne te, így a sí rás, az ásí tás, a ne ve tés, a fütty, a han gos lé leg zés vagy a szán dé kos kö hö gés is je lent va la mit.

Mon da ni va lónk ér tel mét meg erő sít he tik vagy mó do sít hat ják a han gos be széd ze nei esz kö zei: a hang erő, a hang súly, a hang lejtés, a be széd tem-pó, a be széd rit mu sa és a be széd köz ben tar tott szü ne tek.

A te kin tet

A szem a lé lek tük re – ta nít ben nün ket a szó lás. Ami kor szól ni kí vá nunk va la ki hez, vagy kap cso la tot aka runk ve le lé te sí te ni, elő ször rá né zünk. Ha ke rül ni akar juk va la ki vel a kom mu ni ká ci ót, ar ra tö rek szünk, hogy te kin-te tünk ne ta lál koz zék. Ezért sü tik le a sze mü ket a di á kok, ha el akar ják ke rül ni a fe le lést.

A szem nek be szél ge tés köz ben is fon tos jel ző sze re pe van. Ha fi gyelsz part ne red re, ez zel is mu ta tod, hogy ér de kel, amit mond. Ha több ször el-el-ka lan do zik a te kin te ted, ak kor va ló szí nű leg sze ret néd be fe jez ni a be szél ge-tést. A kom mu ni ká ció so rán a kap cso lat tar tás egyik fő ki fe je ző je a te kin-te tünk, az, aho gyan a má sik em ber sze mé be né zünk.

Sze münk han gu la tun kat, ér zel mi ál la po tun kat is tük rö zi. El árul ja, ha szo mo rú ak vagy bol do gok va gyunk, ha va la mi lyen hun cut sá gon tör jük a fe jün ket. A kom mu ni ká ci ós fo lya mat ban a te kin tet vál to zá sát arc já ték is kí sé ri.

Válaszolj a bevezető olvasmány alapján: Mi re gon dol a ró ka, ami kor azt mondja, hogy csak a sze me sar ká ból fog ja néz ni a kis her ce get?

A kü lön bö ző kul tú rák ban a te kin tet vál tás nak más és más szo ká sa ala kult ki. Ná lunk és a kö rü löt tünk le vő or szá gok ban il let len ség nek hat, és meg le he tő sen

za va ró, ha nem né zünk be széd part ne rünk sze mé be. Az arab or szá gok ban a nők nem néz het nek be szél ge tés köz ben fér fi part ne rük sze mé be. A ja pá nok be szél ge tés kor in kább a nya kat és nem a sze met né zik.

z

tekintet


12

Az arc já ték

● Olyan ar cot vág, mint a há romna pos esős idő.

Ér zé se in ket, gon do la ta in kat nem csak a sze münk ből, ha nem az ar cunk ról is le le het ol vas ni. Az arcizmok mozgásának, az arc já ték nak (ide gen szó val a mi mi ká nak) is ki fe je ző, köz lő sze re pe van. Az arc já ték kal ál ta lá ban nem tu da to san élünk be szél ge tés közben. Az arc je lei, a mo soly, a száj el hú zá sa, az ajak biggyesz tés, a szem öl dök fel hú zá sa sza vak nél kül is ki fe jez nek va la-mit. De kí sé rői le het nek más nyel vi je lek nek is.

Az arc já ték kü lön fé le je le it a kü lön bö ző or szá gok ban nem egy for mán ér tel me zik. Pél dá ul a nyelv ki nyúj tá sa a mi kul tú ránk ban csú fo ló dást je lent, míg a ti be ti ek nél ez az üd vöz lés je le. Van nak em be rek, akik arc já té ku kat tu da-to san vissza fog ják, fe gyel me zik.

A tag lej té s

Vég tag ja ink moz gá sá val és fe jünk moz du la ta i val is kí sér hetjük a be szé det. A fej, a kéz, a kar és a láb moz gá sa it összefoglalóan tag lej té sek nek, ide gen szó val gesz tu sok nak ne vez zük.

A fej moz du la tok jól el kü lö nít he tő, ér tel mez he tő je lek. A fej ol dal irá-nyú moz gá sa bi zony ta lan sá got, az ol dal ra eny hén hát ra haj tott fej fi gyel-met, ér dek lő dést fe jez ki. A le hor gasz tott fej szo mo rú sá got, bűn tu da tot su gall. Majd nem az egész vi lá gon azo nos fej moz du lat jel zi az egyet ér tést, az igen lést.

A kéz és a kar moz du la tai is kü lön fé le je len té se ket hor doz nak. Az uj jak be szé des, fi nom moz gá sai ér zel me in ket, han gu la tun kat tük rö zik.

aat

Nézz utá na, hon nan ered a pó kerarc ki fe je zés!

arcjáték

taglejtés

Illik-e a szóláshasonlat a képhez? Indokold a véleményed!

Ke resd meg az Ide gen sza vak szó tá rá ban a gesz tus szó je len té sét!


13

A kéz moz gá sai kö zé so rol juk a kö szö nés, az üd vöz lés gesz tu sa it is. A kéz moz gá sai kö zül sok szo ro san kö tő dik a kor hoz vagy egy-egy nép kul tú rá-já hoz: ilye nek a ke reszt ve tés, a meg haj lás ke reszt be tett kéz zel, a tisz tel gés.

A kéz moz gá sa is kí sé ri a be szé det. A kéz moz du lat ok gya ko ri sá ga, he ves sé-ge a kü lön bö ző né pek nél más és más. Meg fi gyel ték, hogy az ola szok és a fran-ci ák igen so kat és he ve sen gesz ti ku lál-nak. A né me tek, a své dek és a dá nok már

Figyeld meg a bábuk mozdulatait! Írj a füzetedbe a képsorozathoz egy történetet!

Az uj jak ról mesélnek Jó kai Mór so rai:„Az alfabétnek csak har minc hat be tű je van, de az em be ri ke zek nek és uj jak nak

száz negy ven négy. El mond ják a tíz szá mot: a kéz, az ujj kér, meg ta gad, el uta sít, hí vo gat, pa ran csol, tilt, fe nye get, hall ga tás ra int, es kü szik, ígér, ki gú nyol, hí ze leg, biz tat, tap sol, áld, át koz, sze rel met vall, szé gyent ta kar, ha ra got szo rít, gyű löl, eped: a ke zek, az uj jak min den gon do la tot el tud nak mon da ni, ami az em be ri szív ben meg szü le tik anél-kül, hogy az ajak ki mon da ná azo kat.” (Jó kai Mór: Aki a szí vét a hom lo kán hord ja)

sz

A kö szö nés, üd vöz lés kí sé rő gesz tu sa a kéz fo gás. Ez a szo kás kö zép kor i eredetű, akkor a kinyújtott kéz a fegy ver te len ség ki fe je ző je, bi zo nyí té ka volt. Gya ko ri,

hogy az em be rek kéz fo gás kor ép pen csak gyen gén oda nyújt ják ke zü ket, és az a part ner ke zé ből af fé le „dög lött hal ként” csú szik ki. En nek az el len ke ző je is meg tör-tén het, a be széd part ner tár sa ke zét jól össze szo rít ja, uj ja it meg ro pog tat ja. Egyik ma ga-tar tás sem he lyes. A jó kéz fo gás ha tá ro zott, ám sem túl erős, sem túl gyen ge.

Ki ki nek nyújt son ke zet? Kéz fo gás kor elő ször az idő sebb nyújt ja a ke zét a fi a ta labb-nak, a nő a fér fi nak vagy a ma ga sabb rang ban le vő a be osz tott nak. Sú lyos sér tés nek szá mít, ha valaki nem fogadja a kéznyújtást.

hh

Mondd el, mi a humor forrása a rajzon!


14

las sab ban és ke ve seb bet moz gat ják be széd köz ben a ke zü ket. A tag lej té-sek gyor sa sá ga és he ves sé ge össze függ a be széd tem pó já val is. A gyor san be szé lő em ber jó val gyak rab ban és gyor sab ban gesz ti ku lál, mint a las-sú be szé dű. A kéz moz du la ta i nak fon tos sze re pe van a kom mu ni ká ció

irá nyí tá sá ban. Ke zünk se gít sé gé vel je lez zük, ha szól ni kí vá nunk, ha foly tat ni, meg sza kí ta ni vagy gyor sí ta ni akar juk a be szé det.

A kéz gesz tu sai kö zött sok szán dé ko san hasz nált, meg-ta nult je let is meg kü lön böz te tünk, ilyen a sü ket né mák jel -be szé de, az ujjábé cé, a bú vá rok, a küz dő spor tok kéz je lei.

A láb gesz tu sai a töb bi tag lej tés hez ha son ló an ugyan-csak üze ne te ket hor doz hat nak. Ki fe je ző e re je le het a ke reszt be ve tett láb-nak, a bo ka kul cso lás nak. A láb moz gá sa it is meg ha tá roz zák a vi sel ke dé si szo ká sok. Például il lem sza bály ok ír ják elő, ho gyan kell a nők nek ülő hely-zet ben a lá bu kat tar ta ni.

A test tar tás

Aki bol dog és büsz ke, az ki húz za ma gát, aki szo mo rú, az ál ta lá ban meg-gör nyed, ma gá ba ros kad. Nem mind egy, hogy áll va vagy ül ve és mi lyen test tar tás sal be szé lünk. A test tar tás utal az ér zel mi ál la po tunk ra.

A test tar tás a beszéd, a kap cso lat fel vé tel kez de tét is je lö li. Ha szól ni aka-runk, tes tünk kel part ne rünk fe lé for du lunk. Be szél ge tés köz ben is fon tos

a test tar tá sunk, a moz gá sunk. Za va ró, ha va la ki úgy áll, mint a cö vek, de ugyan olyan rossz, ha ál lan dó an izeg-mo zog.

tb

k k h

Gyűjt s olyan szán dé kos, meg-ta nult je le ket, ame lye ket a kéz vagy a kar moz gá sá val fe je zünk ki!

Indokold meg, hogy mi ért kell le ül nie a kis her ceg nek a ró ka mel lé, ha meg akar ja sze lí dí te ni! Mi lyen test tar tás ban nem tud nád el kép zel ni a ró ka és a kis her ceg be szél ge té sét?

Fi gyeld meg a gye re kek test-tar tá sát! Ta lálj ki ró luk egy tör té ne tet!

testtartás


15

A tér köz

Je len tő sé ge van an nak, ha kö zel ha jo lunk va la ki hez, vagy ha tá vol ról szó lunk hoz zá. A kom mu ni ká ci ó ban részt ve vők kö zöt ti tá vol sá got ne-vez zük tér köz nek. Ez kü lön bö ző le het, hi szen be fo lyá sol ja a kom mu ni ká-ció cél ja, a fe lek kö zöt ti vi szony és a be széd hely zet. A be szél ge-tőpart ne rek kö zöt ti szo ká sos tá-vol ság az egyes né pek nél el té rő. Az ara bok, az af ri kai em be rek például be szél ge tés kor jó val kö-ze lebb áll nak egy más hoz, mint az eu ró pa i ak.

Az emblémák

A nem nyel vi je lek kö zé szok tuk so rol ni azt is, hogy mi lyen a kül sőnk, a ru há za tunk, a haj vi se le tünk. Ezek mind kö zöl nek ró lunk va la mit, és sze re pük van a kom mu ni ká ció fo lya ma tá ban. A kül ső megjelenésünk-re jel lem ző je le ket emb lé mák nak ne vez zük. Az emb lé mák hasz ná la tát a kor szo ká sai, a di vat is meg ha tá roz zák.

A ru ha oly kor el árul ja vi se lő je ho va tar to zá sát, esetleg a fog lal ko zá sát is. Ré gen az em be rek öl tö zé ke alap ján meg le he tett mon da ni, mi lyen az il le tő csa lá di ál la po ta, mi lyen a tár sa dal mi rang ja, hogy fa lun vagy vá ros ban la kik-e. A kü lön bö ző tár sa dal mi ré te gek nek meg ha-tá ro zott vi se le tük volt. A di á-kok nak is szi go rú sza bá lyok sze rint kel lett öl töz köd ni ük.

Magyarázd meg, mit üzen a kis her ceg az zal, hogy elő ször tisz tes tá vol ban ül le a ró ka mel lé, majd egy re kö ze lebb ül hoz zá!

Figyeld meg a képet! Igaz-e a köz mon dás? Nem a ru ha te szi az em bert.

térköz

emblémák


16

A legtöbb iskolának ma is van egyenruhája, ezt sokszor kiegészítik hozzá illő sapkával, gallérral és jelvénnyel. So ká ig egy sé ges, kék is ko la -kö peny volt a di á kok jel lem ző vi se le te.

A haj nak is le het je lö lő sze re pe. Ezt is a di vat be fo lyá sol ja, van amikor a rövidebb, van amikor a hosszabb haj a divat. A kül ső je lek kö zé so rol hat-juk még például az ék sze re ket, a jel vé nye ket, az arc fes té sét és a te to vá lást. Viselőjük ezekkel is közölni akar magáról valamit.

A csen d

An nak is je len tő sé ge van a kom mu ni ká ci ó ban, hogy az egyes be szél ge té si sza ka szok ra mennyi időt for dí tunk, mennyi ide ig üd vöz lünk va la-kit, mennyi időt szánunk a köz lés re, a bú csú ra. A csen des kom mu ni ká ci ó val, az el hall ga tá sok kal, a szü ne tek kel is ki fe jez het jük ér zé se in ket (pl. szo-ron gá sun kat, el bi zony ta la no dá sun kat), vagy a té-má hoz és a part ne r hez va ló vi szo nyun kat (pl. ér-de kel, amit mon d).

Az 1460-ban Lő csén meg tar tott zsi nat a kö vet ke ző kép pen ír ta elő az egy há zi is ko lá ba já ró di á kok vi se le tét: „El ső sor ban is el ren del ték a hosszú di ák ru há za tok

vi se le tét. Gyű rű, ék szer vi se lé sét el til tot ták. Ne vi sel jen ma gyar or szá gi de ák ara-nyo zott övet, sem pe dig ara nyos tás kát, ara nyos ken gyelt, ara nyos nyer get. De ve len cei mó don réz zel se ve res sék ki öve i ket, tás ká i kat, lo va ik szerszámzatát. Ke rül jék a di va tos zöld meg vö rös ha ris nya vi se le tét.”

v

Ér tel me zd a ró ka kö vet ke ző mon da tát: A be széd csak fél re ér té sek for rá sa.

Nem nyelvi je lek a be széd ben: a hang je lek, a te kin tet, az arc já ték, a tag lej té s, a test tar tás, a tér köz, az emblémák és a csend.

1. Mi lyen nem nyel vi je lek kí sérik be szé dün ket?2. Mi a nem nyel vi je lek sze re pe a kom mu ni ká ci ó ban?

Fi gyeld meg, mi kor van nagy csend az osz tály ban!

csend


17

„A pa pír lap ra hú zott bár mi lyen vo nal […] olyan, mint a víz be do bott ka vics. Fel boly gat ja a nyu gal mat, moz gó sít ja a te ret.”

(Ru dolf Arnhheim)

Nem sza bad el fe lej te ni, hogy az írott szö ve get is szám ta lan nem nyel vi jel egé szí ti ki. Ami kor ke zünk be ve szünk egy fü ze tet, ami kor egy le ve let elkez dünk ol vas ni, már az írás kül alak ja alap ján vé le ményt for má lunk a szö veg al ko tó ról. Ha fo gal ma zást írsz, ne ked is fi gyel ned kell írá sod kül-alak já ra.

A szöveg képe

Mi lyen nem nyel vi je le ket hasz nált az aláb bi új ság cikk szer ző je a gon do la tok ki eme lé sé re és a fi gye lem fel kel té sé re?

Dr. Molnár Mihály véle ménye szerint a fakó melléknév csak a ló színét jelölheti. Ezért nem ért egyet azzal a ma gy a-rázattal, hogy az eb ura fakó szólás ezt jelenti: eb ura eb. „Eb ura nem az eb, hanem a Fakó! És ez mindjárt más!” – fejezi be leve lét.

A fakó (eredetileg: ’olyan színű, mint a fa’) régen nemcsak lóra, hanem farkasra, kutyára is használatos jelző volt. A szó-

lásnak régebbi nyelvünkben volt „Eb ura kurta” formája is, kurtának pedig régebben a kurta farkú kutyát hívták. Az eb ura fakó helyes értelmezése tehát: ’ebnek ura az eb’, és ehhez hozzátették ezt is: de én nem vagyok ám eb. Ebből alakult ki azután a szólás mai jelentése: ’kutyának paran csoljon a kutya, nekünk ugyan nem parancsol’.

O. Nagy Gábor Mi fán terem című könyvében részle-tesebben ír e szólás történetéről, magyarázatáról.

(Heltainé Nagy Erzsébet)

POSTALÁDA


18

Az írás ta go lá sa és el ren de zé seNem mind egy, hogy a le írt szö veg ho gyan, hol és mi lyen for má ban je le nik meg a pa pí ron. Ah hoz, hogy írá sod el ren de zé se megfelelő le gyen, a követ-kezőkre kell oda fi gyel ned.

A mar góMi e lőtt ír ni kez desz, érdemes kép ze let ben a szö ve get el ren dez ned. Nem tet-sze tős az az írás, amely az egész la pot be töl ti, vagy ame lyik túl nagy mar gó-kat hagy. Ál ta lá ban 1,5–3 cm-es mar gót szok tunk hagy ni. Ha fü zet ben dol-go zol, ügyelj ar ra, hogy ne írj a mar gón kí vül, mert a fü ze ted csú nya lesz!

A be kez désFo gal ma zás órá kon már meg ta nul tad a ta go lás sza bá lya it. Idézd fel őket, és írás ban is ta gold be kez dé sek re a szö ve get! Ha a gon do lat me neted ben új tar tal mi egy ség hez érsz vagy sze ret nél ki emel ni va la mit, nyiss új be kez-dést! Fi gyelj ar ra is, hogy írá sod ne le gyen se túl zot tan ta golt, se tel je sen ta go lat lan!

A so rokA szö veg ben fu tó so rok irá nya, for má ja és egy más tól va ló tá vol sá ga mind-mind árulkodnak a szö veg író já ról. Csú nyák a fer de, a le fe lé vagy a fel fe lé igyek vő so rok. Pró bálj te is egye ne sen ír ni, és a so rok kö zött meg fe le lő tá vol sá got hagy ni!

A szó tá vol ságA sza va kat a szö veg ben szó kö zök kel kü lö nít jük el. Egy kéz írá sos szö-veg ben ak kor a leg meg fe le lőbb a szó tá vol ság, ha két szó kö zé körülbelül két szer be fér az o vagy az a be tű. A kö tő je lek előtt és mö gött, va la mint a vessző, a pontosvessző, a kettőspont, a három pont és a mon dat vé gi írás-je lek előtt nem szo kás be tű közt hagy ni.

A be tű tí pus és a szö veg ki eme lésHa számítógéppel írunk, ak kor szá mos be tű tí pus kö zül vá laszt ha tunk. Ír ha tunk kü lön fé le be tűfajták kal, hasz nál ha tunk dőlt, fél kö vér vagy rit kí-tott be tű ket. Ilyen kor a kulcs szó kat vagy a sza bá lyo kat a szö veg től el té rő be tű tí pus sal je löl jük. A ki eme lés nek más le he tő sé gei is van nak: a ke re-te zés, az alá hú zás, a szí ne zés. Kéz írá sos mun ká ban ke ve sebb mód van ki eme lés re, mint a szá mí tó gép pel szer kesz tett szö veg ben. Na gyon fon tos, hogy meg ta láld, mi az, amit va ló ban ér de mes a szö veg ben a ki emel éssel hangsúlyozni.


19

A szí nekHa kü lön fé le szí nek al kal ma zá sá ra is le he tő séged van, bát ran élj ve lük! A szí nek nek is fon tos sze re pük van a fi gye lem fel kel té sé ben, a szö veg mon-da ni va ló já nak ki eme lé sé ben. Szí ve seb ben ol vas nak az em be rek egy íz lé ses, szí nes rek lám szö ve get, új ság cik ket, mint egy fe ke te-fe hér mun kát.

Ja ví tá sok a szö veg benAz el ső be nyo má st az is meg ha tá roz za, hogy van nak-e a szö veg ben ja ví tá-sok, és ha igen, azok mi lye nek. Az is ko lá ban hasz nál ják a fö lé írást, az át-hú zást, a rá írást, a ra dí ro zást és az át fes tést. Pró bálj ott hon váz lat alap ján fo gal maz ni, így el ke rül he ted mun kád ban a fölösleges ja ví tá so kat.

Egyéb nem nyelvi jelekA fel so rolt nem nyel vi je le ken kí vül még sok más do log nak is le het ha tá-sa az ol va só ra: a szö veg ol vas ha tó sá ga, a pa pír mi nő sé ge, a toll faj tá ja. Az elektronikus szövegeket érzelemkifejező kis jelekkel (emotikonokkal) is kiegészíthetjük. Fontos, hogy a kommunikáció céljához megfelelő szö veg-for mát vá lassz.

Mondd el a véleményedet a plakáton hasz-nált betűformákról!


20

Hasonlítsd össze a beszédet és az írást abból a szempontból, hogy melyik gazdagabb nem nyelvi jelekben!

A NEM NYEL VI JE LEKA szó be li kom mu ni ká ci ó ban• a hang je lek• a te kin tet• az arc já ték• a taglejtés• a test tar tás• a tér köz • az emblémák• a csend

Az írás be li kom mu ni ká ci ó ban• a margó• a be kez dés• a so rok• a szó tá vol ság• a be tű tí pus, a szö veg ki eme lés• a szí nek• a ja ví tá sok• egyéb (pl. emotikonok)

1. Milyen nem nyelvi jeleket használsz, amikor beszélgetsz valakivel, és amikor levelet, smst, e-mailt írsz valakinek?

2. Készíts egy plakátot a természetvédelem fontosságáról! Ügyelj a szöveg képére!

Értékeld az újságoldalon a képek és a szöveg elrendezését és valamennyi nem nyelvi jel szerepét!


21

„Bármit tanulsz, magadnak tanulod.”(Petronius)

A tanulás tanulása

Olvasd el a két tankönyvrészletet! Keresd meg, az alábbi kifejezések közül melyek szerepelnek a megadott mintaoldalakon!

főcím, alcím, feladat, ellenőrző kérdések, ábra, képaláírás, kulcsszó, piktogram, apró betűs szöveg, táblázat, kép, lecke-összefoglaló

58

● A dz két je gyű, a dzs há rom je gyű más sal hang zó, ezért el vá lasz tás kor nem sza bad a be tű je gye ket el sza kí ta nunk egy más tól (bo-dza, lopó-dzik, bri-dzsezik, mahara-dzsa).

● Ha két ma gán hang zó kö zött ket tő vagy több más sal hang zó ta lál ha tó, ak kor csak egy más sal hang zót vi szünk át a kö vet ke ző sor ba (lab-da, pén-zért, ost-rom, part-hoz, edz-het, lán-dzsa, ál-lomás).

● Ha a sza va kat ket tő zött több je gyű be tű nél akar juk el vá lasz ta ni, ak kor mind a szó tag vé gén, mind a szó tag ele jén ki kell ír ni a más sal hang zó mind két je gyét (pety-tyes, edz-dzük, Kodály-lyal).

● A ha gyo má nyos írás mó dú ma gyar csa lád ne vek ben a ré gi es be tűk írás- je gye it nem sza kít hat juk el egy más tól (Kazin-czy, Soós, Var-gha).

Ho gyan vá laszt juk el az össze tett sza va kat?Az össze tett sza vak és az egy sze rű sza vak el vá lasz tá sá ban csak ak-kor van kü lönb ség, ha az össze té telt a ta gok ha tá rán akar juk el vá-lasz ta ni. A szó össze té te le ket az al ko tó ta gok sze rint vá laszt juk el ak-kor is, ha a ta gok ha tá ra nem esik egy be a szó tag ha tár ral (ős-em ber,

Ma gyar-or szág, szem-üveg). Ezt a sza bályt al kal maz zuk a több szö rö sen össze tett sza vak el vá lasz tá sa kor is (nap-

szem-üveg). Az ige kö tős igé ket az össze tett sza vak hoz ha-son ló an az ige kö tő és az ige ha tá rán sza bad el vá lasz ta ni (fel-ismer, meg-előz, szét-árad).

Je gyezd meg, hogy bár nem sza bály ta lan, de nem szo kás úgy el vá lasz ta ni a sza va-kat, hogy a sor vé gé re vagy a kö vet ke ző sor ele jé re csak egy be tű ke rül jön (u-gorj;

e-gérre; ma-i)!

Jk

e-g

A tol da lé kos és a tol da lék nél kü li egy sze rű sza va kat a szó ta go lás sza bá lyai sze rint választjuk el. Az össze tett sza va k elválasztá-sakor figyelembe vesszük a szóhatárokat.

1. Foglald össze az egyszerű szavak elválasztására vonatkozó szabályo kat!

2. Hogyan kell elválasztani az összetett szavakat?3. Melyik elválasztási szabály vonatkozik az igekötős igék elválasz-

tására?álasz-

0531-2_tordelt.indd 58 2011.01.24. 13:29:03

Tanulmányozd a következő tan-könyvrészleteket! Mondd el, milyen részekből áll egy-egy lecke!


22

41

A más sal hang zók is le het nek hosszú ak vagy rö vi dek. A hosszú sá got be széd ben hosszabb ej tés sel, írás ban a be tű ket tő zé sé vel je löl jük. A hosszú és a rö vid ma gán hang zók meg kü lön böz te té sé nek nem csak a ki ej tés ben van

sze re pe, ha nem a he lyes írás ban is: tol – toll, var – varr.Az összes képzési mozzanatot figyelembe véve

a következő táblázat foglalja össze a mássalhangzók tulajdonságait.

A más sal hang zók találkozásaiNem csak a ma gán hang zók, ha nem a más sal hang zók kap cso ló dá sá ban is szá mos szabálysze rű sé get fe dez he tünk fel. Az egy más mel lé ke rü lő más sal hang zók gyak ran hat nak egy más ra, emi att a ki ej té sük, rit káb ban az írá suk is meg vál to zik.

A ha so nu lás

Szo mo rú fűz fá nakHar minc há rom ága,Ar ra reá szál lottHar minc há rom pá va.Ki zöld be, ki kék be,Ki fő dig fe hér be,Csak az én éde semTisz ta fe ke té be.(Nép dal)

hasonulás

rPergőhang

A k

épzé

s m

ódja

sze

rint

tygyc, csdz, dzsZár-réshangok

hj = lysz, sz, zs, lfvRés hangok

nynmOrr hangok

kgtdpbZár hangok

ZöngétlenZöngésZöngétlenZöngésZöngétlenZöngésZöngétlenZöngés

GégehangSzájpadláshangokFoghangokAjakhangok

A képzés helye szerint

MÁSSALHANGZÓK

sze

a ktul

AAjakhan

Játsszatok párban barkochbát a mássalhangzókkal! Használjátok közben mindketten

a táblázatot!

Szo HarAr raHarKi zKi főCsaTisz

Fi gyeld meg a ki emelt sza vak

ki ej té sét és he lyes írá sát!

0531-2_tordelt.indd 41 2011.01.24. 13:28:17

A mNemis szmásaz ír

A ha

Aké

pA

kép

zés

mzé

s m

ódja

ód

ja s

zeri

nt

R

O

Z

Dolgozzatok párban! Beszél-jétek meg, mit tudtok a következő fogalmakról!

margó, a szöveg tago-lása, bekezdés, kieme-lés a szövegben, betűtí-pus, keret

A tankönyvi szöveget számos nem nyelvi jel egészíti ki. A szöveg elrendezése és tagolása segíti a szövegrészek felismerését. Az új bekez-dések többnyire új tartalmi egységeket jeleznek. Az eltérő betűméret általában azt mutatja, hogy mi a megtanulandó és mi a kiegészítő ismeret a tankönyvben. A főcímet és az alcímet is eltérő betűmérettel szokás jelölni.

A félkövér betűtípussal a kulcsszókat emelik ki a szövegben. A kieme-lésnek más eszközei is lehetnek, például az aláhúzás, a keret, a szín, a színes háttér. A szöveghez gyakran táblázatok, ábrák is tartoznak. Fontos a képaláírásokat is elolvasni, és megkeresni a kapcsolatot a kép és a szöveg között. A szövegben különféle képes jelek, azaz piktogramok is segítik a tájékozódást.

1. Mondd el, milyen nem nyelvi jelek segítik a tankönyvi szöveg megtanulását!

2. Hasonlítsd össze a magyar nyelvi tankönyvedet más tankönyvek-kel megjelenésük szempontjából! Mi a különbség közöttük?

vek-


23

„Olya nok a sza vak, mint a hír nö kök: mind azt a jót vagy rosszat el be szé lik, ami ott ho nol ab ban az or szág ban, ahon nan jöt tek.”

(Ta má si Áron)

A szófajok

szófajok

A szó faj ok a nyelv hasz ná lat ban egy for mán vi sel ke dő, azo nos sze-re pet be töl tő, azo nos cél ra szol gá ló sza vak osz tá lyai. A sza va kat a je len té sük, az ala ki vi sel ke dé sük, a mon dat be li és a szö veg-be li sze re pük alap ján so rol juk be a szó fa ji cso por tok ba.

A szavak is nyelvi jelek, a nyelvi rendszer fontos tagjai. Sokféle szempont-ból vizsgálhatjuk a szavakat. Elemezhetjük az alakjukat, meg ha tározhatjuk a szófajukat, és megfigyelhetjük, mi a szerepük a mondatban, illetve mi-lyen mondatrésszel bővíthetők.

A sza vak szófaji cso por to sí tá sa kor a ma gyar nyelv tan ban négy szem-pon tot szok tunk fi gye lem be ven ni:

● A sza vak szó tá ri je len té sét.● A sza vak ala ki sa já tos sá ga it: mi lyen tol da lé kok já rul hat nak hoz zá juk.● A mon dat ban be töl tött sze re pü ket: mi lyen mon dat ré szek le het nek,

il let ve mi lyen mon dat ré szek kap cso lód hat nak hoz zá juk.● A szö veg ben betöltött sze re püket.

szófaj

Gyűjtsd össze a pókhálóábra segítségével a füzetedbe, hogy milyen szófajokról tanultál eddig!


Documents

A kommunikáció jelei · 2017. 3. 30. · 10 A kom mu k ó ciá n ban i k nea m eha l e sa á vegi ábj t nl ael l yb yaol n m, oos nn t tf i a keé. l vei Eznl j eyke bőke ből