A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a határ menti együttműködések Magyarországon

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a határ menti

együttműködések Magyarországon

Előadó: Túri AnikóKözigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Határon Átnyúló Területi Közigazgatási Kapcsolatok Főosztá[email protected]

00 36 1 795 13 01

Nagyvárad, 2012. szeptember 27.

mailto:[email protected]

2

• Magyarország területének közel 80%-a határtérségnek minősül• Az EU célkitűzése a társadalmilag, gazdaságilag, területileg leszakadt

területek – határtérségek – felzárkóztatása a kohéziós politika által• területi együttműködés szerepe növekszik az Európai Unió kohéziós

politikáján belül (30%-kal több pénzt fordítanak rá az előző költségvetési időszakhoz képes)

• Magyarország szempontjából kiemelt jelentőségűek a határon átnyúló együttműködések

Határon átnyúló együttműködések jelentősége


3

• ETT jóváhagyások kiadása, információ nyújtás – az ETT honlap folyamatos működtetése (magyar és angol nyelven) www.egtc.gov.hu

Jogszabályok Hazai, külföldi ETT-k Külföldi együttműködések, kapcsolatok

• Támogatás: a megalakult ETT-k működési, financiális nehézségeinek kezelése (működési költségek állami támogatás nyújtása – 2011. évre 195 millió Ft, 2012. évre 135 millió Ft

• Határon Átívelő Vegyes Bizottságok ülései előkészítése – határ menti területek problémáinak kezelésére

• Európai Uniós, Európa Tanácsi részvétel, véleményezés• ETE programok• Uniós forrásokról tájékoztatás – H-4 HUNOR Iroda – megyei képviselet Brüsszelben• Duna-stratégia 10. prioritás területen magyar képviselet ellátása• Pálfi István emléknap : díjátadás és mini-konferencia• Régiók Bizottsága Nemzeti Delegáció tagok felkészítése plenáris ülések anyagaival

Határon Átnyúló Területi Közigazgatási Kapcsolatok Főosztálya


4

ETT-k MagyarországonAz uniós támogatások hatékony felhasználására született meg 2006-ban az Európai Területi Társulások intézménye (ETT), angol nevén EGTC, az Európai Unió első olyan jogi eszköze, mely jogi személyiséget és -keretet nyújt az európai önkormányzatok és régiók együttműködésére

• Abaúj Abaújban ETT• Arrabona ETT• Banat-Triplex Confinium ETT• Ister-Granum ETT• Novohrad-Nógrád ETT• Rába-Duna-Vág ETT• Ung-Tisza-Túr-Sajó ETT• Pons Danubii ETT• Pannon ETT• Bodrogközi ETT• Európa-Kapu ETT

Nyilvántartásba vett ETT-k Jóváhagyást kapott ETT-k

•Békés Arad ETT•Európai Közös Jövő ETT•Gömör-Tornai ETT•Európai Határvárosok ETT•EUKN ETT•CETC ETT


5

6

• legalább két tagállam jogalanyai (önkormányzatok, megyék, állam, ezek társulásai stb.) hozhatják létre

• nem uniós tagállam jogalanya is részt vehet• garancia: az uniós jog hatálya (elsődlegesen alkalmazandó) alatt jön létre, nem

nemzetközi jog szerint• jogi személyiség és teljes jogképesség• delegálható önkormányzati hatáskörök! (kivételek: hatósági, rendőrségi feladatok)

Horizontális alkalmazás (a területi együttműködés mindhárom formájára):• Határokon átnyúló• Transznacionális• Régiók közötti együttműködés

Vertikális alkalmazás:• Programmenedzsment• Projektmenedzsment• Uniós és hazai finanszírozású fejlesztések• Saját költségvetésű projektek


Sajátosságok

7

Hazánkban működik és alakul a legtöbb ETT Európában:• Európában jelenleg 30 ETT működik• Magyar-szlovák határszakaszon 8 európai területi társulás (ETT/EGTC) működik -

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HU-SK CBC) sikerrel pályáznak.

• Magyar-román határszakaszon 2 európai területi társulás működik és több jóváhagyást szerzett:

• Banat Triplex Confinium ETT• Európa Kapu ETT

Jó gyakorlatok


8

Uniós jogszabály:

• 1082/2006/EK Rendelet az európai területi együttműködési csoportosulásról

Hazai jogi háttér:

• 2007. évi XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról

• 16/2010. (XII. 15.) KIM rendelet az európai területi együttműködési csoportosulással kapcsolatos jóváhagyási eljárás részletes szabályairól

Az ETT-k nyilvántartásba vétele Magyarországon két fázisú folyamat:

1. JÓVÁHAGYÁS

Eljáró hatóság: Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárság, Határon Átnyúló Területi Közigazgatási Kapcsolatok Főosztálya

2. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL

Eljáró hatóság: Fővárosi Törvényszék

Jogi háttér és az eljárás


9

Hazai tapasztalatok a jóváhagyási eljárásban

Jóváhagyási eljárás megindításához szükséges: Kérelem (az alakuló EGTC neve, székhelye, célkitűzései és feladatai), a közigazgatás fejlesztésért felelős

miniszterhez Az egyezmény és alapszabály tagok által aláírt és ügyvéd által ellenjegyzett eredeti példányai, A leendő tag felettes szervének a hozzájáruló nyilatkozata (jellemzően az önkormányzatok képviselő

testületének a hozzájárulása, hogy tagként részt kívánnak venni az ETT-ben)

Leggyakoribb hibák:• Hiányzik a tagok aláírása, vagy az ügyvédi ellenjegyzés az Alapszabályról, Egyezményről• Az alapító dokumentumok rossz minőségű fordítása• Problémák a közgyűlési szavazati arányokkal - az egyezmény/alapszabály módosításra egyhangú szavazattal

történik!• Gyakran nem tisztázott a jóváhagyó hatóság és a jóváhagyás/ nyilvántartás kérdése más országokban,

emiatt elhúzódik a magyar részvétellel, de külföldi székhellyel létrejövő EGTC-k alapítása• helyi vagy kisebbségi önkormányzat kérelmező esetén a kérelem gyakran nem tartalmazza a képviselő

testületi, közgyűlési döntést tartalmazó határozat kivonatát, illetve nem a megfelelő dokumentumot tartalmazza

• korlátolt felelősség kérdése az önkormányzatok tekintetében eltérő a külföldi tagoknál


10

1082/2006 EK rendelet felülvizsgálat

• A Bizottság 2011 októberében hozta nyilvánosságra a rendelet felülvizsgálatával kapcsolatos álláspontját

• Módosítások: Tagságra► ►Csoportosulás egyezményének és alapszabályának tartalmára

►Nemzeti hatóságok általi jóváhagyás folyamatára ►A foglalkoztatás és a közbeszerzés tekintetében irányadó jogra ►Az eltérő pénzügyi felelősséget vállaló tagoknak a csoportosulással való viszonyaira

►Kommunikációra Magyarország javaslatai:• a már megalakult ETT-hez való csatlakozás szabályainak további egyszerűsítése• módosítás részletesebb kidolgozása a pénzügyi felelősségre vonatkozóan• Jóváhagyó hatóságok találkozójának – éves jellegű – megrendezése• Jóváhagyási eljárás 3 hónapos időtartam • Kiemelten támogatjuk a Régiók Bizottságának álláspontját, hogy az ETT-ket, mint az európai területi

együttműködési politika végrehajtásának választható eszközét az Európai Bizottság fokozottabban vegye figyelembe + nagyobb mértékben illessze be


11

Jóváhagyó hatóságok találkozójaLovasberény, 2012. február 27-28.

• Cél: - jobb kommunikáció a jóváhagyó hatóságok között,- ETT-k alapításának segítése, a megalakult ETT-k tapasztalatainak megismerése.

• Résztvevő államok:Ausztria (Burgenland), Szlovákia, Románia, Horvátország, Szlovénia, Lengyelország + Európai Bizottság

• Főbb vitapontok:– a Rendelet eltérő értelmezése,– elhúzódó jóváhagyási eljárások, – az egyes tagállami és nem tagállami eljáró hatóságok beazonosítása,– javaslat arról, hogy az eltérő tagállami jogszabályok elemzésére készüljön egy összehasonlító tanulmány.

• Konklúziók:– Uniós adatbázis a Régiók Bizottsága gondozásában: a jóváhagyó hatóságok megnevezését, elérhetőségét

tartalmazó nyilvántartás vezetése; – 3. államok jóváhagyási eljárása: a 3. államoknak ki kell alakítaniuk az ETT-kben részt vevő jogalanyaik tagi

jóváhagyásának rendjét, a támogatást kiadó hatóság elnevezését és adatait meg kell küldeniük a Bizottságnak.– Párbeszéd: a jóváhagyó hatóságok éves találkozójának szakmai támogatása;– Szakfordítás.


12

13

• Határon Átívelő Együttműködést Szolgáló Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság • Magyar-Ukrán Határon Átívelő Vegyes Bizottság • Magyar-Osztrák Regionális Koordinációs Fórum • Magyar-Szlovén Határon Átnyúló Vegyes Bizottság

Vegyes Bizottságok

14

• Működése: – Ülések: első ülés 2006. tavasz, legutóbbi ülés 2012. március 28-29., Vaja– Társelnökök: Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős államtitkár,

Viktor Baloga Ukrajna Rendkívüli Helyzetek minisztere• Tárgyalt témakörök:• Komplex infrastrukturális fejlesztés: pl: állandó elektronikus jelzőtábla az M3

határszakaszon• Környezetvédelem: pl: aknaszlatinai-sóbánya ügye; Nagymuzsalyi aranybánya

újraindítása, kiemelt terület: Tisza• Szakigazgatási együttműködési megállapodások: pl: népegészségügy;

fogyasztóvédelem, élelmiszerbiztonság, közbiztonság• Mezőgazdasági együttműködés: pl: kárpátaljai borászati találkozó• Turisztikai kezdeményezések: pl: turisztikai workshop

Határon Átívelő Együttműködést szolgáló Magyar-Ukrán Kormányközi Vegyes Bizottság


15

• Működése: – Ülések: egyik legsikeresebben működő vegyes bizottság, 2004 óta rendszeresen

ülésezik, évente két üléssel. – Társelnökök: Szabó Erika területi közigazgatásért és választásokért felelős

államtitkár, Jozef Buček Szlovák Belügyminisztérium államtitkára• Elért eredmények:– Sátoraljaújhely-Kisújhely határátkelőhely megnyitása – két új Ipoly-híd átadása – európai területi társulások (ETT/EGTC-k) alapítása– keret-megállapodás aláírása

Határon Átívelő Együttműködést Szolgáló Magyar-Szlovák Kormányközi Vegyes Bizottság


16

• Magyarország helyzete egyedülálló az Európai Területi Együttműködés tekintetében, mivel – 7 határ menti együttműködési és – 2 transznacionális programban vesz részt, melyek közül – 6 program Irányító Hatósági (Nemzeti Fejlesztési Ügynökség)– 7 program Közös Szakmai Titkársági funkcióit látja el.

Magyarország és az Európai Területi Együttműködés


17

• 2007-2013-as futó programok sikeres végrehajtása

• a 2014-2020-as időszak új programjainak előkészítése és a támogatási területek kidolgozása oly módon, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben elősegítsék a nemzeti célkitűzések megvalósítását

• Hazai feladatok• Ágazati prioritásokat tartalmazó, területi érdekekre

figyelemmel megvalósuló programozás• Hangsúlyosabb brüsszeli jelenlét (ÁK HR diplomata, H-4 Iroda)

Célkitűzések


18

• Határspecifikus programtervezés a 2014-2020-as uniós költségvetési

periódusban

• Területi tervezés a határtérségben konferencia: 2012. június 6.

• Résztvevők: minisztériumok, megyék és a helyi szint képviselői, Európai

Területi Társulások

• Határ menti térség igényei és a 2014-2020-as periódus fejlesztési vonalai c. kérdőív– Felmérésben részt vevők: Békés megye; Csongrád megye; Szabolcs-Szatmár-

Bereg megye; Hajdú-Bihar megye; Európa Kapu Európai Területi Társulás;

Területi Tervezés a Határtérségekben Konferencia2012. június 6.


19

11 tematikus célkitűzés 4 választható

Tematikus célkitűzés 2014-2020

20

•Hármas határ•Mezőgazdaság•Turizmus

•Hármas határ•Tisza folyó•Mezőgazdaság, gyümölcstermesztés•Fejlett infrastruktúra

•Szaktudás a munkaigényes növények termesztésében•Kitűnő talajadottságok•Szoros civil együttműködés• Határkeresztező infrastruktúra fejlődése

•Civil együttműködés

„Kedvező adottságok”

•Gyógyszerészet, biotechnológia, agrárium területén nemzetközi versenyképesség•Oktatási intézményhálózat•Nemzetközi reptér•Ipari parkok, vállalkozási övezetek


21

H4 Iroda• Leendő tagság:

• Megyei Jogú Városok Szövetsége• Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége• Hét Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség• Budapest Főváros Önkormányzata

• Célja:• megyék brüsszeli jelenléte és érdekképviselete• közvetlen uniós pályázati forrásokról tájékoztatás• szakpolitikák figyelése• kapcsolat és imázs építés• Kapcsolat:

• hírlevél; honlap; H4 brüsszeli koordinátor; KIM koordinátorHUNOR Iroda• Célja:

• K+F+I programokra és uniós K+F+I politikákra vonatkozó információ nyújtás• Hazai K+F+I eredmények és intézmények ismertetése a nemzetközi szférával• Hozzájárul az EU kutatási programjaiban való magyar részvételhez szükséges kiválósági kritériumok teljesítéséhez• Húzóágazatok: informatika, biotechnológia, élelmiszeripar, mezőgazdaság, energetika, környezetvédelem

Elérhetőség:• http://www.bayzoltan.hu/bay-h4hunor

H4/HUNOR IRODA


22

• Az EU Tanácsa a magyar elnökség alatt elfogadta Duna Makro Regionális Stratégiát, a szintén elfogadott Akció Terv mentén elindult a megvalósítás folyamata.

• Célja olyan, a Duna-menti országokat érintő stratégia meghatározása, amelynek alapján a kialakuló „Duna Régió” közös európai fejlesztési és kutatási térségként kerülhet meghatározásra.

• Hazai és nemzetközi DMRS címke: projektek hazai DMRS cimkével való ellátása -Magyarországon meghirdetett uniós források pályázati értékelése során biztosít előnyt

• Steering Group bizottságok döntenek: régiós DMRS címke - EU források pályázati értékelésesorán jelenthet előnyt (letter of recommendation)

Budapest Duna Kontakt Point• DMRS-hez kapcsolódó energia, víz és közlekedés területén

projektek kidolgozása és finanszírozáshoz juttatása, az EIB-vel együttműködve

DUNA MAKRO-REGIONÁLIS STRATÉGIA


23

DUNA MAKRO REGIONÁLIS STRATÉGIA• A makro-regionális stratégia keretében 11 prioritási terület mentén kezdték meg munkájukat a

koordinációs bizottságok.

• Minden prioritási területnek két ország a felelőse: prioritási terület koordinátor (PAC)• Magyar prioritási terület koordinátor:

• A fenntartható energia használatának ösztönzése• A vizek minőségének helyreállítása és megőrzése • Környezeti kockázatok kezelése

Minden területen van magyar képviselet (steering group tag)

Duna Makro-regionális stratégia


24

A 10. prioritási terület:

• -„Az intézményrendszer kibővítése és az intézményi együttműködés megerősítése” (Ausztria - Bécs, Szlovénia központtal) - a magyar képviseletet a KIM látja el

• A prioritás területen a márciusban tartott Steering Group ülésig 59 projekt került benyújtásra, ebből a magyar projektek száma 15 db.

• A 10. Prioritási területen belül négy munkacsoport jött létre, ezek alapján kerültek megállapításra az útitervek, a fellépések és a mérföldkövek.

• A munkacsoport tagjai (52 fő – minisztériumok, média és regionális önkormányzatok, civil szervezetek)

• Munkacsoportok:• 1. Intézményi Kapacitás fejlesztés• 2. Civil társadalom• 3. Regionális együttműködés• 4. Finanszírozás

DUNA MAKRO REGIONÁLIS STRATÉGIA10. prioritási terület


25

„A díj annak a személynek adományozható, aki tevékenységével kiemelkedő módon hozzájárul az európai regionális együttműködés fejlődéséhez.” (6/2011. (II. 24.) KIM rendelet)

• díjazottak:– Danuta Hübner , az Európai Parlament képviselője, a Regionális Fejlesztési Bizottság elnöke – Jan Olbrycht az Európai Parlament képviselője;– Michel Delebarre, a Régiók Bizottsága kohéziós politikáért és a területi együttműködésért felelős

COTER bizottságának elnöke

• CÉL: Pálfi István szakmai örökségének megőrzésével támogatni az európai, makro-regionális és határ menti együttműködések folyamatosan alakuló és fejlődő rendszerét „A területi együttműködés perspektívái 2014-2020 között” c. konferencia

Pálfi István Emléknap

26

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

Előadó: Túri AnikóKözigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

Határon Átnyúló Területi Közigazgatási Kapcsolatok Főosztálya

[email protected]

00 36 1 795 13 01


Documents

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a határ menti együttműködések Magyarországon