! • : : A költészet nap ja

ILLYÉS GYULA:

Kunhalmok Kunhalmok ti, a sokhalu, bő Obtól e kis Kapósig elfüzérlő dombok, csönd állomások, nyomjelző vakondok-túrások, mesék babszemei, hogy hol

fúrt az a Szomj, bújt az az Eh előre — oly mélyen, hegy már a földalatti múltban — . mely idehozott bennünket, kifultan » tántorgó népet szabadlevegőre: f

fi vagytok a mi-katedálisaink! , -Márvány-zenénk?!" Óh, csak módunk szerint, : igy, sárból! — óh ti piramisaink!

Mert mégis föltörő vágy s hit nyomát rengitek! Idegen hallja nomád dohotok tompa tam-tamját: tovább!

KASSÁK LAJOS:

Csillag Bámultam a csillagot mely homlokát díszítette pedig nem is angyal fekete bika volt amilyeneket Picasso varázsolt papírjaira Hamingway rajong értük írásaiban.

Bámultam a csillaggal díszített fekete bikát aztán elfordultam a spanyol szadizmusra gondolva amely holnap vagy holnapután térdrekényszeriti a porondon.

Ez a látvány már nem kívülem bennem él. A kiömlő vér rámtalál városok sikátoraiban diadalívek alatt börtönök kapuinál szerelmeim rózsaligeteiben betűim mocsarában.

Nem iszom alkoholt de berúgok egy jó hírtől vagy magához ölel egy festményt amit a nyárspolgár nem ért. Tiszta mezőkön is így kerülök csapdába.

Rozoga írógépnél ülve csatangolok tovább idegenek között s mégis váll váll mellett és emlékezve arra a csillagra. amely egy fekete bika két szava közt ragyogott.

FODOR JÖZSDF:

Percek hintái Észrevétlen ment el az ifjúság S az átmenet Szemet Befogó kedvesként tartott puhán És ringatott, mint anya, ha fián Gyógy-kés éle vág Sebet: Nem úgy fáj majd azután.

Késen-túli lágy bódulatok. Zsibbasztva, ébresztve sebem, Enyhitgetók ti, irgalmasok. Mint kín nem esett semmi sem, Csak tompán érzem, drága jók, Hogy újra csendesebb szívem.

óh orv, cinkos, lágy szembekötés. Villám. — nem — érzett — élű kés, Zsongassátok a készülőt. Még új s új átmenet etőtt.

Óh futás: s mint ki ott áll egy helyen. Gyógy-kény, seb-él, mint simitó selyem; Ez is, az is, hogy szakad, S ami marad Velem: Fogyó lát, min orv perc arat, S bolond nagy életszerelem.

GARAI GÁBOR:

Félóra magány Fölzaklat ez a félóra magány, ( s meghódít, bár te hiányzol belőle: imbolygók fenn a percek teraszán s játszom: lebukhatnék az utcakőre.

Vigyázz: nekem kedves az életem — veled szeretném folytatni halálig —, s ellened se szívesen mímelem az öngyilkosok ledér mániáit, — hát légy velem a kísértés fölött, húzó mélységek ellen légy kitárt kar: s az ég trapézain se szédülök messzi szerelmed lenge támaszával;

mert azt üzented, eljössz, megölelsz, és egy napon végleg nálam maradsz már. Mondd: otthonunkká épül mind a perc mely nélküled most oly vigasztalan szán.

SZOVJET TESTVÉR

Odesszeia iíatá{tv

flgvessza terepe az orosz és szovjet irodalomban

némiképpen hasonlít ahhoz, amit Szeged töltött be a ma gyaréban. Ahogyan- mi föl-emlegethet jük oly neves magyar írók, költők szegedi tartózkodásait, látogatásait, . . . . . . . . . ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ mint Mikszáth. Gárdonyi, d e k e t k l s e n v e g l g a r c g e r , y m e g - A z értelmiségi hos, Pe-

_ . _ . Olblllf A Is Slt f n h /I O T J n + . ' r , i . - r , „ J J l r t X.

nyilatkozata szerint az iró most újból átdolgozza mű-vét: voltaképpen „visszadoi-gozza", az első, eredeti és hiteles, a valósághoz hűséges megfogalmazáshoz hozza kö-zelebb. Megrövidíti és össze-csiszolja az előző kötetekkel. Az első fejezetből önálló re-

Babits, József Attila. Radnó- c0

i k l u s : A két tya Bacsej eddig csupán for- g ^ ^ 5 R e p ü l ó ü c ím' ti Miklós, szintúgy dicseked- Bacse> es GaJVk Csernoiva- radalmasdit játszott: vonzot- ^ e 7 ( a h aT kötetre terv hetnek t e s t v é r v á r o s u n k lakói núcnko. egyidős az íróval, ta az ogyesszai katakombák . , ( , , U L 1 . Puskin GogM M ^ w i a Élményeikben, az 1905-ös titokzatos világa, a pusztai ^ T t V f i t T " 3

r- ?..-/ ; ' . forradalom oevesszai esemé- tanva romantikáin a lőszer- " t 0 C l l K kötete), s eDDen m a j d az

szé-les távlatokban m u t a t j a

falaik^ között alkotni P i r i Vs?" nyeiben. az akkor nyolc esz- hordás gyermekes vakmerő- l e s l t V a l o a o . a " . " " " f - j K szikus müvekkel S ahogyan tendős Katájev emlékei tör- sége, az olaszországi tüntetés m e g a h a b o ™ k ' t o r e se előtti Tömörkény, Móra és Juhász nekJ°L

Változatos izgalma. Az 1917 f eb ruá r j á -

kalandos, iz- ban süvítő „téli szél" őt. is éveket is. az ötéves tervek vívmányait , melyekér t a há-borúban életüket nem kí-

n é r e - d ^ l a m i k é p ^ n U s k a j á t o g a l m a s a cselekmény: a két ki józaní t ja entellektüel vi- " X r ^ r c X r ^ ő s e r E z S szegedi színt ízt vitt he a k l s h o s — a szegeny halász- lágfájdalmából , ráébreszt m a l v e narconaK nose . iszzei szegeoi szint ízt vitt De a , G a v r i k v a i a m i n t a r P á l i s nrózai föladataira a tervezett U] kötettel szule-magyar irodalom spektruma- ^ „ : tt / '. v a J a m i n t a reális, prózai toladataira. . hiánvzó lánc-

-•-•-- • -- nemiképp Katajev kepmasa- Társa, Gavrik egyenes utat meg a meg nianyzo íanc ba. ehhez hasonlóan az ogyesszaiak -'"Bábel,"Katá- Vak tekinthető, értelmiségi j á r : munkások kört nőt t föl, ^ i d a főmé rí k ü z d ^ h S ö k .áá rn Petva — a feketeszázas el- eszmélése óta a forradalmi For rada lomén Kuzac nosoK, jev, Tlf, Petrov, Bagri'ckij, É e t>' a — " . ^" •" • """TT w Mji iauanw _ T ( t l í „ a , „ 7 P r P nlöi vala-Pausztovszlcij, s a többiek — í n s é g e k e t ki já tszva lőszert harc katonája. P jo t r Bacsej a s z é l s ^ e p t ó i a szovjet irodalom jellegze- h o r d a bolsevikoknak, ™ a j d a b a d n a g y mindig, mindenről " f ^ E ^ szovjetek

— — ezzel tetőzodik a regény- elkésik: Ogyessza utcáin mar D a K pa razan ja i , a szovjeieK

Pausztovszkij, s a

tes csoportját alkották. ha ta lmáér t alakjai között ma

A ciklus befejezése egyéb-

ban megjelennek első frásai. ö n k é n t vesz részt az első vi lágháborúban, haditudósító,

Közülük Iszák Bábel és c i k l u s e l s d része — megszök- vörös zászlók lobognak, ami- , Valenytvin Katá jev a „leg- t e t i a Patyomkin elfogott kor ő cári kitüntetéseivel m é g hiányzik, oevesszniahh" n- ö nemik, matrózát. zubbonyán egy fehér tiszt , . , . WTmZ&ik a leoTob^n (

A Távolban egy fehér vi- lányának teszi a szépe,, s Móra l e ^ c & a fekete-tena<>ri város han- t o r l a számos magyar kiadast keszul zsur jára . Am a re- v a s n a i o . A MÓRA R erein, I Í gulata. sőt topográfiája, hő- é r t> s o k a n 3 0 1 ismerik. A re- gény során a naiv. bár ro- Konyvkiado idei te r -seik hordozzák a legkonkré- gényciklus második kötete konszenves cári tisztecske a vében szerepel ugyess-a tabban az ogyesszaiakat iel- a z onban , amely oroszul 1956- forradalom önfeláldozó ka- katakombáiban címmel a tet-lemző külső-belső jegyeket b a n > magyarul Tanya a pusz- tonájává válik. Egy páncél- rológia befejező kötetének elbeszéléseikben, regényeik- t á n címmel 1958-ban jelont vonat parancsnoka lesz, s magyar kiadása. Az elmon-ben örökült meg a forradni- m e&- kevésbé ismeretes. Ér- már nem játszva, hanem dottak azonban világossá té-rni múltú város viszontagsá- dekessége az is, hogy később szívvel-lélekkel szolgálja a szik, hogy ez a k iadvány az gos történelme a huszadik íródott, min t a következő • forradalmat . író 1952-es szövegének öt-században. a 905-ös forrada- kötetek. Ebben m á r a tízes A regénysorozat utolsó (ha ültetése lesz, t ehá t ma már lom, a pröletárforradalom. a években követi hősei sorsát tetralógia marad, a negye- nem fejezi ki az alkotó szón-polgárháború, a honvédő há- a z A lénai sortűz napi dik. ha valóban hat kötetes- dékát. Megjelenése persze így ború oly sok vért. áldozatot jaiban, 1912 tavaszán Gavrik sé bővül, akkor ötödik és is tanulságos lesz, és a cik-kívánó. mégis dicsőséges his- öntudatos for rada lmárként hatodik) kötetének megvan a lus négykötetes vál tozatát tóriája. vonia be bará t já t , Petyát az maga külön his tór iája is. valóban le is zár ja . Majd ha

Valentvin Petrovics Katá- illegális munkába . A bérbe- Jóval korábban elkészült, elkészül a Villanygép és a iev 1897-ben született Ogyesz- v e t t Pusztai tanya, a regény mint az előbb tör tént ese- Repülőút (a beékelődő 3. és szában; ap ja orosz papi csa- címadója, a forradalmi mun- ményeket tárgyaló részek: 5 . kötet), valamint az ú jbó l iádból származott középisko- k a középpontjává válik, első változata A szovjetek átdolgozott utolsó kötet lai tanár, any ja ukrán kurta- Ogyessza, a város, itt kissé hatalmáért címmel 1948-ban ( o r o s z u i : A szovjetek hatal-nemes leánya. A szülők de- ha t té rbe szorul. Az i f jú hő- látott napvilagot. A második m á é r t magyarul : Ogyessza mokrat ikus szellemben ne- s ö k — Katá jev személyes világháború német és román katakombáiban), akkor nyil-velték gyermekeiket. Két emlékeinek tükreként — a • megszállást nyögő Ogyesszá- v á n a m i könyvkiadásunk is fiuk, Valentyin és Jevgenyi j Földközi-tengeren utaznak, jaban játszódik: Gavrik és k iad ja egyszerre az egész — a szovjet irodalom kitűnősé- megfordulnak Törökország- Petya a város katakombái- h a t kötetre bővült — regény-ge lett. Jevgenyi j írói néven. b a n > Görögországban, Itáliá- ban — jelképesen is, konkrét c i k ] u s t is_ mint Petrov (1903—1942) lett b a m sőt — ugyanúgy, aho- értelemben is a föld alat t — szerzőtársával, Ilffel együtt Syan egy évtizeddel később küzd par t izánként a meg- f / g y e b k e n t Ka ta j ev ma halhatat lanná. Ka tá jev — ők ls fölkeresik széllók ellen. A regény az is hu realista abrazo-

Katá jev 9 éves korában Sorrentóban a gyógyuló Gor- ogyesszai ellenállási harcok lásmódjához. Amint a zsda-verseket ír," s 16 éves,, gazdag krónikája . novi esztétika korszakában kor helyi ós pétervári lapok- 1/ilUinygép című elbe- Szerencsét len időpontban is csak erővel kenyszentnet -

* szélese 1943-ban ' jelent ' • ° jelent meg: a válóságot t£k a valóság eszmenyitesé-meg. Ennek hősei ugyancsak megszépítő, semat ikus ábrá- re, úgy most sem ter el írói

. . . . . . . az ogyesszai fiúk, s a törté- zolást váró irodalompolitika módszerétől, amikor a mo-mígnem sebesülten kerül ha- netük időrendben a mostani korszakában. Mihail Bűben- dernség — a semat izmus re-za 1917 nyarán szülővárosé- tetrológia második és har- nov a Pravda hasábjain dör- akciójaként — joggal meg-ba. Az októberi forradalom madik kötete közé esik. Ka- gedelmes kr i t ikában szólítot- kísérhetné őt, a semat izmus lelkes híveként forgat ja tol- tá jev 1960-ban a Lityeratur- la föl az árnyal tan, ellent- egyik áldozatát. Ugyanakkor lát : fölhagy a verseléssel, s naja Gazéíának adott nyilat- mondásokat sem leplezöen nemcsak megértője, de bábá-iéként. szatir ikus prózai írá- kozatában elmondotta, hogy ábrázoló Katá jeve t műve ja is az új írói kísérleteknek. sojckal, hírlapi cikkekkel hat kötetre tervezi regény- gyökeres átdolgozására. Sze- Mint a Junoszty szerkesztő-szolgálja a formálódó ú j vi- ciklusát. Míg a mostani el- mére vetette, hogy nem hall- je,segítette Anaioli j Kuznye-lágot. Ám ba kell, fegyvert beszólásból valóban kibonta- gatta el a part izánmozgalom Cov, Vaszilij Akszjonov, J ev -ls ragad: mint tüzérparancs- kőzik egy regényter jedelmű nehézségeit, akadályai t , ku- genyij Jevtusenko első lépé-nok küzd a fehérgárdis ták ú j rész, addig a ciklus har- dareait , szereplőinek szeplő- s e j t j műveik megje len te tésé t ellen. madik kötetének mégis1 a it, sőt hibáit. Ka tá jeve t ön- Nem merev tehát, a maga

1922-ben Moszkvába költő- Téli szél címmel oroszul kr i t ikára kényszerítették, s ( r b i eszményeit, sa já tos a r s zik, s azóta is ott él. Ám 1960-ban, magyarul 1963-ban ar ra , hogy négy évi megfe- poét ikájá t és művészi mód-szülővirosának emléke fogva megjelent regényt kell tar- szített munkával ú j r a í r j a szereit nem erőszakolja m á -tartja: szinte egész életén át tanunk, amelyben hőseink a könyvét. Majdnem kétszeres s o k r ; l hagyja, hogy ki-ki Ogyesszát írja. De addig, Nagy Októberi Forradalom ter jedelemben és idiüizált, maga ' kevese és ta lá l ja meg amíg igazi ihletőjére, szülő- korszakába jutnak. Sorsuk derűs színekkel jelent meg Cgy<vnj alkotómódját , városa hősi mú l t j á r a és je- a lakulásában az író az egész 1952-ben ez a második vál-lenéré rátalál t , némi kitérőt társadalom ú t j á t ra jzol ja tozat. Említett 1960-ban tet t Péter László tett . Elbeszélései, regényei, színdarabjai m á r világszerte ismert té tették nevét, ami-kor „hazaérkezett": meg-kezdte ogyesszai történetei-nek sorát. A kör négyszöge-sítése című da rab já t 1931-ben hazánkban is bemutat-ták, igaz, a mű kritikai mondanivalójá t szovjetelle nes célra akar ták kihasznál-ni. A szocialista építés he-roizmüsát ábrázoló Hajrá! című regényét (1932) is kiad-ták nálunk 1935-ben. Egyik kritikusa, Bálint György nagy elismeréssel méltat ta a „lüktető ütemű, könnyed és mégis mély hát terű 24 órás eposzt", ezt a „ragyogó köny-vet1

r Egy költő indulása Józsé r Att i la s z ü l e t é s n a p j á n

ü n n e p e l j ü k elsfiízbcn a köl té-szet n a p j á t . Ebből az a l k a l o m -ból k ö z ö l j ü k a m á r c i u s 25-én e l h u n y t ú j s á g í r ó n k — először a Pest i H í r l ap 1942. d e c e m b e r 15-t s z á m á b a n m e g j e l e n t — visszaemlékezésé t . Ur G y ö r g y -n e k az az I roda lomtör t éne t i sze-r ep ju to t t , hogy 1922 szep tem-b e r é b e n ö közö l t e a f ia ta l m a -kói d i ákkö l tő első n y o m t a t á s -ban m e g j e l e n t verse i t .

Meleg nyár végi nap volt. A szegedi színház p lakát ja az első előadások műso-rát hirdette, és a Deák Ferenc utcai Be-

tt , . „ , B regi-ház pincéjében levő Reisinger-nyom-J ^ a t a j e v a Távolban egy fe- • d ^ a n 8 Z e Z 0 nny i t á s r a készült a Színház és

her vitorla című regényé- T a r e a s á g c í m ű színházi hetilap. A szer-kesztő ott áll t a betördelt oldalak mellett , és vár ta a gépmester, hogy beigazítsa a formát .

Egyszerre csak, szinte rohanva a lép-csőkön. Juhász Gyula igyekszik lefele, nyomában egy mezít lábas gyerekkel. Mi-kor odaér i a szerkesztőhöz, alig tudta ki-lihegni magából:

— Kérlek, egy nagy tehetséget hoztam — és rámuta to t t a háta mögött álló gye-rekre, aki mosolyogva nézett a beszélge-tőkre, és hóna alat t piszkos papirosba burkolt csomagot szorongatott.

A szerkesztő megszokta Juhász Gyula lelkesedését, és hallgatott. Juhász észre-vet te a szemében bú j káló kételkedést, mer t komolyan és ma jdnem haragosan méltat lankodott :

— Ha én mondom, elhiheted! Meglá-tod, hogy nagyon tehetséges. Itt van, ol-vasd — és két verset nyomott a kezébe. — Olvasd csak el — nógatta, mikor lá t ta ,

hér vitorla című regényé-vel (1936) ú j közönségéhez fordult, a serdülő if júság-hoz, s ettől kezdve hű is marad hozzá. Ezzel kezdte meg regénysorozatát, amely — ha m a j d a közeljövőben együttesen is megjelenik — az író adta Katakombák címmel foglal ja egybe a ko-rábbi köteteket. Ám az ol-vasóközönség a homéroszi eposz és a hősi Város ukrá-nos—németes í rásmódjának hasonlósága a lapján m á r el-keresztelte Odesszeiának. Hi-szen ahogyan a homéroszi költeménynek — szerteágazó epizódjai ellenére — Odisz-szeusz a főhőse, éppúgy a regényfolyamnak végső so-ron a város a főszereplője. A város, amelynek a múl t szá-zad végién született nemze-

hogy a szerkesztő a vei-sok helyett, a mezítlábas gyereket nézi, aki egyre csak mosolygott, és nagy b a r n a szemeivel hol Juhász Gyulára, hol a szerkesztőre tekin-tett.

— Jó, elolvasom — adta meg magát sorsának a Színház és Társaság szerkesz-tője.

Juhász cigarettára gyújtott , és ki se vette szájából, úgy szippantgatta ki belőle a füstöt . A gyerek most már komolyan nézett a szerkesztőre, és szeméből sze-ret te volna kiolvasni véleményét. A szer-kesztő csak az egyiket olvasta el, és m á r meg is szólalt:

— Ezt leközlöm. — Olvasd e l a másikat is — erőszakos-

kodott Juhász Gyula. — Az még jobb. A gyerek szeme csillogóbban barnálot t .

Arca kipirult, és hóna alat t még jobban szorította a csomagot, amelynek egyik oldalán felszakadt a papiros, és kikandi-kált a nyíláson egy félretaposott cipő-sarok.

Mikor a vers végére é r t a szerkesztő, a gyerek fe lé fordul t !

— Tényleg te í r tad ezeket a verseket? — Igen — felelt boldogan és lelkesül-

ten. — Leközlöm mind a kettőt . — Ezt vá r t am tőled — mondotta Ju -

hász, még mindig a cigarettát szippant-gatva.

A gyerek alig hitt a fülének. A szer-kesztő után nézett, aki a kéziratot oda-adta a szedőnek, és már magyarázta is a gépmesternek, melyik oldalt bontsa fel, hogy beszorítsák valahová a két verset.

6 DÉL-MAGYARORSZÁG V*aárn*p. 1964, ápri l is 12.