A KISÉRLETI ÁLLATOK

SPECIES SPECIFIKUS

BETEGSÉGEI

A mikrobiológiai környezet

Mikrobiológiai környezet – egészség, fertőzöttség, betegség

A létesítményért felelős személynek biztosítania kell az állatok rendszeres ellenőrzését,az elhelyezés felügyeletét és állatorvos vagy más illetékes személy részéről történő gondoskodást

Mikrobiológiai és járványtani alapfogalmak

Kórokok : - ( öröklődő rendellenességek )- élettelen ( fizikai - kémiai )- élő ( egy- vagy többsejtű élőlények )

↓

A potenciális kórokozók lehetnek :

- élősködők - gombák - baktériumok - mycoplasmák - rickettsiák - vírusok

Fertőzés : melynek során egy mikroorganizmus vagy parazitatársult viszonyba kerül az állati szervezettel, függetlenülattól, hogy okoz-e betegséget vagy nem.

→ fertőzöttség ≠ betegség

A megbetegedést okozni képes mikroorganizmusok lehetnek

- feltétlen ( obligát ) kórokozók , vagy- esetleges ( fakultatív ) kórokozók

A fertőzés, betegség kialakulása függ még :

- a kórokozók faj- és fajtaspecifikusságától ,- fogékony szervezet jelenlététől

Tünetmentes ( latens ) fertőzöttség - szubklinikai betegségek

A, Rágcsálók által közvetített humán patogének – zoonozisokHantavírus, SalmonelIa spp., Dermatophytonok

B, Rágcsálókra fatális, klinikai tünetekben megnyilvánuló, elhullássaljáró betegséget okozókSendai vírus, Mycoplasma pulmonis

C, Rágcsálóknál szubklinikai megbetegedést okozók, melyekbefolyásolják a fiziológiai állapotot.

Corynebacterium kutcheri, Pasteurella pneumotropica, Streptococcuspneumoniae, Clostridium piliforme, Giardia muris

D, Fakultativ patogénekPseudomonas aeruginosa, Staphylococcus aureus

E, A higiénés státusz és a környezet indikátoraiSyphacia muris

Rágcsálók mikróbáinak minősítéseNagiyama, Goto, Takakura, Asia Central Institute for Experimental Animals, ICLAS Monitoring Center

A kórokozó behatolása → lappangási idő (elszaporodás )

→ tünetek

A tünetekben megnyilvánuló betegség kimenetele soktényezőtől függ, ezek alapján lehet :

- nem végzetes- elhullást okozó

A kísérleti állatok fertőződésének forrásai :

- nem laboratóriumi célra tenyésztett, vagy más tenyészetbőlbehozott állatok, otthoni kedvenc állatok ;

- biológiai anyagok, egyéb anyagok és berendezések ( pl. alom ! )- személyzet, kutató, és a látogatók → a legnagyobb

mikrobiológiai veszély maga az ember !!

Karantén ( ″ quarqnta ″ = 40 /nap/ )

A más helyről származó állatok állományba történő betelepítéselőtti elkülönített tartása, megfigyelése.

Célja : a fertőzések távoltartása

Időtartama : a lappangási idők és az állategészségügyi előírásokalapján

Ha magasabb higiéniai kategóriájú szintről alacsonyabba történik az állatok bevitele, akkor inkább akklimatizálásról van szó.

MACSKALeukopénia (FLP) 3-8 napFertőző hashártyagyulladás (FIP) 7-28 napFelső léguti gyulladások (rhinotracheitis,picornavirus (FPI), pneumonitis (FPI~ 1-10 napVeszettség 7 nap-akár hónapokOrsóféreg (Toxocara mystax) 8 hétGalandféreg (Dipylidium caninum) 2-3 hétKampósféreg (Uncinaria stenocephala) 14-18 napKUTYASzopornyica 7-9 napMájgyulladás (hepatitis contagiosa, HCC) 4-6 napVeszettség 7 nap-akár hónapokBrucellózis akut esete 3-7 napKampósféreg (Ancylostoma caninum) 14-18 napLeptospirózis akut esete 8-14 napFonálféreg (Toxocara canis) 21-28 napOstorosféreg (Trichuris vulpis) 71-104 napSzőrtüszőatka (Demodex canis) rendszerint 21-28 napSERTÉSAujeszky-féle betegség 3-6 napSzáj- és körömfájás 2-12 napSertéspestis 3-8 napSertéshimlő 4-14 napFertőző bénulás (Teschen-vírus) 1-5 hétFertőző gyomor-bélgyulladás (TGE-vírus) 1-2 napMalacnátha (Mycoplasma sp.) 7-30 napOrrgyulladás (Mycoplasma sp., Bordetella sp.) több hétBrucellózis vetélés a 2-4. hónapbanOrbánc (Erysipelothrix rhusiopathiae) 3-5 napLeptospirózis 3 hétOrsóféreg (Ascaris suum) 8-9 hétRühatka (Sarcoptes scabiei) 2-3 hét

Egyes fertőző betegségeklappangási ideje( tájékoztató jelleggel )

A mikrobiológiai környezet és a kísérleti állatok higiéniai (mikrobiológiai) kategóriái

Az állattartó létesítménynek ( állatháznak , állattartó teremnek ),mint „burkolatnak” a fő célja meggátolni a mikroorganizmusok bejutását, mikrobiológiai, higiéniai zsilipek ( barrierek ) segítségével .( pl. fekete-fehér rendszerű öltöző, átadó autoklávok, mikrobiológiailevegőszűrő, stb. )

A rágcsáló tartásban a tartási rendszerek fejlődését - amelyek az elsődleges tartási tér barrierekkel való közvetlen védelmét célozzák –jelentik az - egyedi légszűrő fedéllel ( filter cap ) ellátott műanyag dobozok,

steril levegő függönnyel ellátott fülkékben ( Laminar Airflow Bench );vagy az

- egyedileg szellőztetett ketrecrendszerek ( Individually Ventilated Caging System , IVC )

Ezek az ember fő közvetítő szerepét igyekeznek kizárni.

A kisérleti állatokban előforduló kórokozók alapjánkülönböző higiéniai kategóriák alakíthatók ki :

o GF ( germ free , mikrobamentes ,csíramentes )

Csíramentes izolátorban tartott

o SPF ( specified pathogen free , meghatározott kórokozóktól mentes )

Az előállítók nyilvánosságra hozzák ,hogy a rendszerben milyen mikroorganizmusok jelenlétét vizsgáltatták rendszeresen ,milyen módszerekkel és ez alapján milyen mikroorganizmusok jelenlététnem tudták kimutatni (direkt kimutatás) ,tehát az állatok milyen kór-okozóktól mentesek.

VAF ( virus antibody free ; vírus ellenanyagtól mentes )

SPF-el rokon kategória, mégis kicsit különbözhet tőle. Listába foglalják azokat a kórokozókat ,melyek ellenanyagai nem mutathatók ki az állatokban és közlik a szerológiai módszereket ,melyekkel megállapították.

ÁGENS MÓDSZER ALTERN EG PATK T.MA HÖR

Ectromelia (ECTRO) ELISA IFA, HAI *Sendai (SEN) ELISA HAI, IFA, CF * * * *Reo3 (REO-3) ELISA HAI, IFA * * * *Egér hepatitisz (MHV) ELISA IFA, CF *Sialodacrio-aden (SDAV) ELISA IFA, CF *Szop.egérhasmen. (EDIM) ELISA IFA *Limf .choriomen.(LCMV) ELISA IFA * * * *Hantaan-vírus (HANT) IFA - * *Kilham atk.vírus (KRV) ELISA HAI, IFA *Toolan H-1 vírus (H-1) ELISA HAI, IFA *Egér adenovírus (MAD) ELISA IFA * *Egér minut vírus (MVM) ELISA HAI, IFA *Egér pneumonia (PVM) ELISA HAI, IFA * * * *Egér poliomavírus (GD-7) ELISA ELISA, IFAEgér citomegalo (MCMV) ELISA IFA *Micoplasma pulm (MPUL) ELISA IFA * * * *Egér pneumonitis (K) ELISA HAI *Polyoma vírus IPOLY) ELISA HAI *Encephal.cuniculi (ECUN) IFA ELISA * * * *Bordetella bronchisep t. ten . * * * *Camylobact.jejuni ten IFA *Citrobact. eundü 4280 ten .Corynebact.kutscheri ten . * *Klebsiella neumoniae ten . * * * *Mycoplasma tubercul. ten hisztol. * *Pasteurella sp. ten . ELISA * * * *Pseudomonas aerugin. ten . * * * *Salmonella spp . ten . * * * *Staphylococcus aureus ten . * * * *Streptobac.moniliform. ten . IFA * * * *Streptococc.spp . fen . a lufin. * * * *

SPF – specifikációslista

( példa )

o MD ( minimal disease ; kevés betegséggel terhelt )

Barrierrel nem védett állományokban ; a mikrobiológiai helyzetet nem kötelező deklarálni. A konvencionális kategória javított válozata ( „clean conventional” , „monitored” ).

o Konvencionális ( hagyományos )

Bármilyen kórokozó előfordulhat, barrier nincs.

A kisérletekben tartott ( kisérleti állatházak ) SPF / VAF eredetű állatokhigieniai követelményei kisebbek általában, mint a tenyészetbekben( tenyésztő állatházak ) lévőké.

Ennek ellenére a kutatóknak ( kisérleti állatház ) mindent el kell követniük a fertőződés megakadályozására.

A fertőzöttség hatása a kisérleti eredményekre

Az állatok egészségéért tett erőfeszítéseink valójában az állatkísérletek megbízhatósága ( hitelessége ) érdekében történnek .

A fertőzések többsége ugyanis módosíthatja a kísérleti eredményeket,meghamisítva ezzel a kísérleti állat válaszát a kutató által feltett kérdésre !!( Pl. az immunrendszer működésének módosulása , élettani-, gyógyszer-,vagy toxikológiai torzítások ).

Ez a döntő oka annak,hogy egyre inkább előtérbe kerülnek az SPF (VAF)állatok.

A rejtett (latens) kórokozók ,illetve a szubklinikai betegségek is befolyásolják az élettani mutatókat !

Zoonózisok

Állatról emberre, illetve viszont terjedő fertőzések

- zoo-antroponózis = állatról emberre ( ált.= zoonózis )- antropo-zoonózis = emberről állatra

WHO : 150 -200 betegség nyilvántartása ( nemcsak labor )

Minden laborállatot amelyik ismeretlen helyről származik, vagyamelyet nem fertőzésmentesítettek, zoonózist okozó mikrobákforrásának kell tekinteni !

A zsilip mögötti laborállat tartásban legalább annyira féltjükállatainkat az ember okozta fertőzésektől !

Rágcsálókról, nyúlról és húsevő fajokról emberre térfedő betegségek :

RÁGCSÁLÓK és NYÚL

Baktériumok Salmonella (pl. S. typhimurium)Yersinia pseudo-tuberculosis Actinobacillus moniliformis (patkányharapási láz)Streptococcus pneumoniae

Leptospira Leptospira (különféle fajok)Lymphocitás choriomeningitis

Vírusok Sendai féle vírusHantaan-vírus

Gombák Trichophyton (különféle fajok)Microsporon (különféle fajok)

Paraziták Hymenolepis nana

KUTYA és MACSKA

Baktériumok SalmonellaPasteurellamacskakaparási láz

Leptospira Leptospira icterohaemorrhagiaeVírusok veszettségGombák MicrosporiumParaziták Toxoplasma gondii

Toxocara canisAncylostomaEchinococcus garanulosusSarcoptes, Ctenocephalides

Hepatitis B virus (hepadnaviridae) SalmonellaHerpesvirus simiae (monkey B virus; BV) CampylobacterMorbillivirus YersiniaPoliovirus PseudomonasRSV Mycoplasma,Influenzavirus HemophilusMarburg virus KlebsiellaMonkeypox Pasteurella

PneumococcusStreptococcusStaphylococcus

Dermatophytosis

Giardia lambliaBalantidium coliEntamoeba histolyticaCryptosporidium spp.Enterobius vermicularis

FŐEMLŐSÖK

Általános tennivalók :

- a betegnek tűnő állat azonnali elkülönítése ( SPF állományban az állományból is el kell távolítani ; itt a deklaráltan elő nem forduló kórokozókimutatása is már „betegség”!) ;

- a környezet fertőtlenítése ;

- a betegnek tűnő ( beteg) állat és néhány társa azonnali vizsgálatra küldése (SPF ) ;

- konvencionális állatházban az elkülönített betegek gyógykezelése, meg-semmisítése, esetleg állomány szintű kezelés ( vizsgálatra küldés itt is hasznos lehet)

Tünetek ,diagnózis , a beteg állat sorsa

A betegségeket kezdetben csak általános tünetek jelzik. Értékelhetőtünetek jelentkezésekor sokszor már késő ( az állomány megóvása ).

A klinikai vizsgálat több fajnál ( pl.rágcsálók ) nehézkes.

" NINCS DRÁGÁBB EGÉR,

MINT A

DÖGLÖTT EGÉR ! "

( Prof. Dr. Kállai László )

Kórokozó: Streptococcus paeumoniae

Jellemzők: Alpha-hemolizáló, Gram-pozitív, aerob, diplococcus, a legtöbb Streptococcus törzs a nyálkahártyák epiphyta lakója.

Gazda: ember, tengerimalac, patkány (egér)Patkányban okozott légzőszervi kórokozó hatását 1950-ben ismerték fel.

Betegség: a felső és alsó légutak akut-krónikus, hurutos-fibrines megbetegedéseA leggyakrabban fiatal állatokba jeletkezik. Környezeti feltételek!!!Gyakran kombinálódik Mycoplasmosissal.

Kórfejlődés Látens: felső légutak, középfülAkut: rhinitis, sinusitis, conjuctivitis, otitis media, bronchitis, pneumonia, fibrines pleuritis, pericarditisSzeptikémia → gennyes-fibrines peritonitis, meningitis, a parenchymás szervekben nekrózis, infarktus

Tünetek: elesettség, nehezített légzés, zihálás, tüsszögés, orrfolyás, köhögés, ferde fejtartás. Esetenként hirtelen elhullás.

Diagnózis: a kórokozó kimutatásával Az organizmus kizárására gnotobiotikus technikát alkalmaznak.

Monitorozás: ajánlott - tenyésztés, szerológia

STREPTOCOCCOSIS

BORDETELLOSIS

Kórokozó: Bordetella bronchiseptica

Jellemzők: Gram-negatív, kis pálcika alakú baktérium

Gazda: tengerimalac, ( nyúl )Nyulak tünetmentesen hordozhatják a légutaikbanTengerimalacra erősen pathogén

Betegség: conjunctivitis, pneumonia, otitis media, abortus, halva születés Tünetek: étvágytalanság, lesoványodás, szem-és orrváladékozás,

nehezített légzés, gyakran hirtelen elhullás ( Str. pneumoniae is ! )

Terjedés: gyakran a tengerimalacokkal együtt tartott nyulaktól, ezért a különtartásuk szükséges

Diagnózis: tenyésztésGyógykezelés: enrofloxacin

Kórokozó: Pseudomonas aeruginosa

Jellemők: Gram-negatív, aerob pálcika, motilis, pigment, hemolízisSzobahőmérsékleten is jól nő→ táp, alom, ürülék, itatók !…Fakultativ patogén ← cortison, stressz, fertőzések, sebészi beavatkozás,

besugárzás stb.Gazda: patkány, egér

felső légutak, remese, végbél (konv. tenyészetek kb. 20%-a fertőzött)

Terjedés: berendezési eszközök, humán kontaktus

Kórlefolyás: szeptikémia, hematogén metasztázis → lép, tüdő, máj, közép és belső fül: tályogok, pyelonephritis, vékonybélgyulladás

Diagnózis: tenyésztésMonitorozás: ajánlott - garat, bélsár - tenyésztés

PSEUDOMONAS FERTŐZÉS

Kórokozó: Pasteurella pneumotropica

Jellemzők: Gram-negatív, pálcika v. coccoid, nem hemolizálszéleskörű látens elterjedtség a különböző fajok légzőszerveiben ésbélcsatornájában

Gazda: patkány, egér (tengerimalac, hörcsög, mongol futóegér)

Betegség: általában tünetmentes, de látens légzőszervi megbetegedésPatkányban: 1. rhinitis, sinusitis, ophtalmitis, conjunctivitis, otitis media

2. bronchopneumonia3. más organizmusokkal együtt; tályogképződés:

bőr, emlő, a nemi szervek is (gennyes endometritis mirigy hiperpláziával)

Patogenitás: általában fakultatív patogénszekunder v. potenciális patogének pl: Sendai, Mycoplasma, hatását potencirozzák.Sendai v. Mycoplasma mentes állományban nem patogén !

RÁGCSÁLÓK PASTEURELLOSISA

Kórokozó: Pasteurella multocida

Gazda: nyúl, vmnt. kutya, macska, madár, ember...Többnyire nincs heterológ transzmisszió

Elterjedés: konvencionális állományok nagy %-ban hordozókSzopós állatok: 10-15 % - Növendékek: 30-40 % - Tenyészállatok: 40-50 %

Patogenitás: Általában fakultatív patogén.Hajlamosító környezeti tényezők: NH3, CO2, por, folyamatos fedeztetésTársfertőzések: Bordetella bronchiseptica, Staphylococcus aureus

Betegség : Savós-gennyes orrhurut, kötőhártya-, közép- és belső fül gyulladás (ferdefejtartás), agyhártya-, agyvelő gyulladásSzeptikémia után testszerte tályogok a bőralatti kötőszövetben, aparenchymás szervekben, gennyess-fibrines pleuritis és pneumonia.Méhgyulladás: pyometra; vetélés, heregyulladás

Diagnózis: tenyésztés ( orrjáratok, trachea, tüdő, conjunctiva, uterus –tampon )szerológia

Gyógykezelés: antibiotikum nem alkalmas!- hordozók maradnak- kiújulkonvencionális állományok mentesítése ( enrofloxacin + szelekció ) Gnotobiotikus technológiával, ha a dajka anya uterusa P. negativ !

Monitorozás: szerológia

NYÚL PASTEURELLOSISA

Kórokozó: Corynebacterium kutscheri Más: Yersinia pseudotuberculosis

Jellemzők: Gram-pozitiv pálcika, aerob, nem haemolizálGazda: patkány, egérPatogenitás: ált. szubklinikai fertőzés

Betegség: szubakut légzőszervi betegség, középfülgyulladás, gennyes felső légúti nyh.gyulladásstressz, kezelés, fertőzések, sebészi beavatkozás, besugárzás stb.

Kórlefolyás: Elhullás: első tünetek utáni 1-7. nap- tüdőben disszeminált , mikrotályogok, szeptikémia → gennyes, embóliás glomerulitis!!,

- tályogképződéssel járó granulomatózus folyamatok: pleura, máj, lép, középfül, preputium

Diagnózis: tenyésztés, a szövetekből festéssel lehet kimutatni Gyógykezelés: gnotobiotikus technikával kizárható (1 cikk a vertikális transzmisszióról)Monitorozás: ajánlott (látens fertőzésnél az állatok szeronegatívak)

PSEUDOTUBERCULOSIS

Kórokozó: SalmonelIa typhimurium és SalmonelIa enteritidis( századfordulón rodenticidként használták Anglia, Francia o., USA )

Jellemzők: Gram-negatív, motilis, pálcika Gazda: patkány, egér, rágcsálók, tengerimalac, ember

Patogenitás: potenciális patogén, akut, de látens megbetegedést is okozhatTerjedés: bélsár

Kórlefolyás, tünetek: patkány, egér: az akut betegségnél is kevés, jellegtelen tünet;borzolt szőr, csökkent aktivitás, súlycsökkenés, széklet (nonnális szinű, formátlan esetleg nyálkás, véres).

A szeptikémia alatt methaemoglobinaemia: barnás szemek, livid fül, talp, farok.Tengerimalac: láz, anorexia, letargia, borzalt szőrzet, tapintható lépduzzanat, nyaki lymphadenitis, vetélés (vemhesben).

Az akut fázis (átvészelés) után az állatok tünetmentes Salmonella hordozóváválnak, az állományban mérsékellten emelkedik az elhullások és a megbetegedettek száma.

SALMONELLOSIS

Patológia: akut ill. az ezt követő 4 hétig: diffúz enteritis: ileum, caecum megvastagodás, híg gázos, véres bélsár, splenomegalia, fokális nekrózisok, granuloma-képződés a májban, lépben, nyirokcsomókban.

Diagnózis: tünetmentes állatoknál a szerológia nem érzékeny;beteg állatoknál tenyésztés, szerotipus meghatározásHörcsögben a pulmonáris thrombosis patognomikus.

Gyógykezelés: állományoknál stamping out.A gnotobiotikus technologia → az organizmus nem hatol át a placentán.Vakcináció, antibiotikum nem ad teljes megoldást:

a vaccinázott egyedek nem betegednek meg, de a baktériuma makrofágokban tovább szaporodik az állat S. rezevoárrá válik

Monitorozás: tenyésztés bélsármintából

SALMONELLOSIS

Kórokozó: Clostridium piliforme ( Bacillus piliformis )

Jellemzők: Gram pozitív, motilis: csillók, a vegetatív alak intracellulárisSpóraképző: a spóra elpusztítható: 80 C� 30’‚

( a vegetatív alak: 45 C� 15’ )

Gazda: egér, patkány, gerbil, hörcsög, nyúl, ló, macska, főemlősök.Heterológ transzmisszió lehetséges !!

Betegség: hasmenés, multifokális elhalások (máj), myocarditis

TYZZER FÉLE BETEGSÉG

Terjedés: bélsár → spóra felvételével (spóra egér és nyúl alomban, szobahőn,1 évig fertőzőképes !)

Patogenitás: patogén, de gyakori a látens fertőzés (provokálható ← cortison, stressz, infekciók, stb.)

Minden korosztály érintett, főleg a fiatalabbak.Előfordulási gyakoriságát tekintve jelentősége napjainkban növekszik.

Kórfejlődés: akut forma fatális;ileum, caecum szegmentális kitágulása, transmuralis ill. krónikus gyulladás,körűlírt elhalások, mezenteriális nyirokcsomó duzzanat → v. portae →máj (coagulativ nekrózis demarcatioval: disszeminált, éles határú, halvány gócok), embolisatio, myocardium degenerativ elváltozások.

Diagnózis: szövettan, IIF, PCRlátens fertőzések → cyclofosfamid, cortison provokáció

Gyógykezelés: cephalosporin, tetracyclin, chloramphenicol.nem hatásos: Penicillin, streptomycin.

Gnotobiotikus technikával kizárható.

Monitorozás: ajánlott

TYZZER FÉLE BETEGSÉG

Kórokozó: Mycoplasma pulmonis0,2-0,3 μm, sejtfal nélküli baktériumNéhány napig életben marad a bélsárban, ivóvízben, alomban.

Gazda: patkány, egér, rágcsálók: M. pulmonismás háziállatokban: M.gallinarum, M.bovis, stb.ember: M. pneumoniae (atipikus pneumonia)

Patogenitás: obligát patogén, az idősebb állatok érzékenyebbek !!hajlamosító tényezők: NH3 25-250 ppm, S02, C02,

Streptococcus pneumoniae, Sendai vírus, Pasteurella pneumotropica

patkány: maximális immunkompetencia 9 hetes korban, majd csökken

Terjedés: aeroszol; vertikális !! és horizontális tarnszmisszió

MYCOPLASMOSIS

MURINE RESPIRATORY MYCOPLASMOSIS ( MRM )

Pathogenesis: légzőhám: ciliostasis, nagy mennyiségű exudatumBALT (bronchial associated lymphoid tissue) hyperplasia

Klinikum: alacsony morbiditás,mortalitás kumulatív, több hónap utánprogresszív megbetegedés

Tünetek: Jellegzetesen látens ”inkább hallani mint látni”a beteg egyedek tünetei nem egységesekorr és szem körül váladék, "vörös könnyezés"felső légúti (légcső, bronchus, tüdő) és középfül gyulladás

MYCOPLASMOSIS , MRM

Betegség: csak nőstényekben okoz krónikus betegséget.a fertőzöttek kb. 20%-a meddő lesz, a többieknél alomszám csökkenés

Az érintett állomány kb. 30 %-ában jelentkeznek kórbonctani elváltozások:féloldali purulens oophoritis és salpingitisepithelialis hyperplasiahímekben ritkán heresorvadást okoz

Fertőződés: nemi úton, septicaemia

Diagnózis: tenyésztés: pozitivitás legkorábban 3 hét után,szövettan

Gyógykezelés: vakcina??

MYCOPLASMA PULMONIS OKOZTA KRÓNIKUS IVARSZERVI MEGBETEGEDÉS

Kórokozó: Microsporum spp., Trichophyton spp.

Gazda: egér, tengerimalac, nyúl (1965-óta nem jelentkezett patkányban )

Betegség, tünetek: orrhát, szemek környéke, farok, hát, nyak, lábak: discoid allopecia kiemelkedő szegéllyel,v. szabálytalan, kipirult, szőrhiányos gennyes, pörkös bőrelváltozások.Viszketés minimális, v. hiányzik.

Terjedés: kontaktus, általában rossz tartási-táplálási, vagy környezeti viszonyok esetén manifesztálódik.

Diagnózis: izolálás,gombák kimutatása ( festés ),bőrkaparék mikroszkópos vizsgálata

Gyógykezelés: Nem teljesen hatásos: griseofulvin po. (tengerimalac, nyúl)itraconazol, clotrimazol, miconazol - helyilegGnotobiotikus technológiával kizárható.

Tenyészállományokban: stamping out

DERMATOMYCOSIS ( BŐRGOMBÁSODÁS )

Kórokozó: Sendai vírus ( Parainfluenza 1 csoport )Paramyxovíridae

Gazda: patkány, egér, , hörcsög (tengerimalac)

Patogenitás: patogén, erősen fertőző, PVM fertőzés potencírozzaJárványmenet: erősen ragályos

az 1. fertőzés akut !!önkorlátozó (ellenanyag termelés)minden korcsoport érzékeny, különösen a 4-8 hetesek,magas morbiditás, alacsony mortalitás

Terjedés aerosollal, heterolog transzmisszió lehetséges

Betegség: Immunszupresszív hatású (a T és B lymphocyta szám csökken)többnyire tünetmentes;fejlődésben való visszamaradás, magzati resorptio → alomszám csökkenésesetleg nehéz légzés, borzolt szőrzet, elhullás rutin altatásnál

SENDAI VÍRUS

Patológia: tüdő, lép, regionális nyirokcsomó megnagyobbodásnekrotizáló bronchitis, bronchiolitis.A szövettani elváltozások akár 1 éven át is fennállhatnak, a vírusürítés azonban 8 hét után megszünik.

Diagnózis: fertőzés után 7-14 nappal szerológia

Gyógykezelés: nincsMonitorozás: szerológia (ELISA, IFA)

SENDAI VÍRUS

Kórokozó: Hantavírusok, Bunyaviridae család (RNS vírus)

Gazda: patkány, egér, humánPatogenitás: potenciális humán patogén, rágcsálókban alacsonyabb

patogenitású

Járványmenet: horizontális gyors terjedésheterológ transzmisszió lehetségesrágcsálókban aszimptomatikus fertőzés

rágcsálókban a kb. 7 napos virémia után életre szóló szeropozitívitás,a vírus nyállal, széklettel és legtovább a vizelettel ürül (kb 9 hónap)

Rágcsáló patológia: bronchopneumonia, multifocalis interstitialis pneumonia

HANTA VÍRUS

Humán betegség: HFRS - Hemorhagic Fever with Renal Syndrome,KHF - Korean Hemorhagic Fever

Ázsiában súlyos általános megbetegedést okoz: láz, vérzések, nephritis. Kimutatták kísérletes daganatokból: myeloma, sarcoma.Nyugat-Európában a laboratóriumi személyzet magas szeropozitivitástmutat, a megbetegedés alacsony

Diagnózis: a fertőzés után 14 nappal szerológia.Ellenanyagok a fertőzés után 1 évvel is kimutathatók

Gyógykezelés: nincsMonitorozás: szerológia

HANTA VÍRUS

Gazda: egér, patkányBetegség: alacsony patogenitású, passage után egérben, patkányban

non suppurativ vasculitist; intersticiális tüdőgyulladást okozhatA patkányban szeropozitívitás kimutatható, valószinű, hogy a Sendaivírus patogén hatását fokozza.

PNEUMONIA VIRUS of MICE , PVM

Jellemzők: Picorna vírus (RNS) rövidítés: TMEV, GDVIINem azonos az LCMV-vel!! (Arenavirus)

Gazda: egérBetegség: perzisztens látens infekció, néha a humán poliomyelitis vírushoz

hasonlóan bénulásos idegrendszeri rüneteket okoz.Patkányban nem patogén, nem izolálták, de szeropozitivitás kimutatható.

THEILER FÉLE EGÉR ENCEPHALOMYELITIS VÍRUS

Kórokozó: mouse hepatitis vírus, MHVLégzőszervi tünetegyüttest okozó vírustörzsek Emésztőszervi tünet együttest okozó vírustörzsek

Gazda: egér

Fertőződés: horizontális terjedés → ürülék, vizelet, aerogén útvertikális terjedés is: néhány MHV törzsnél

Betegség: Egerekben legtöbbször szubklinikai más fajok áthangolódhatnak, de nem betegednek meg.Manifesztáció több komponens függvénye:egér törzs, vírus virulencia, immunstátusz, konkurens fertőzéseka 2-3 hetes egerek törzstől függetlenül fogékonyak!

EGÉR HEPATITIS VÍRUS

Patológia:

Légzőszervi forma:- vírus replikáció a felső légutak nyálkahártyájában (nekrotizáló rhinitis)- perivascularis interstitialis pneumonia- máj: petechiás vérzések, elhalásos gócok,→ icterus, ascites- enteritis: sárga, vizes / gázos- idegrendszer: necrotisaló encephalitis, demyelinisatio (a gerincvelőben is),

meningitis, petyhüdt bénulás a hátulsó végtagokon- lymphoid szervek: depletio, nekrózis

Emésztőszervi forma:- vírus replikáció helye a bélhámban: enteritis ld. előbb (jejunum, ileum)- nude egerekben vakbél és remese gyulladás is.- máj: multifokális nekrózis

Diagnózis: szerológia ELISA, IFAMonitorozás: ajánlott

EGÉR HEPATITIS VÍRUS

Jellemzők: flagelláta, a vékonybél felső szakaszának lakója.

A trophozoiták: körte alakú lapos képletek, oldalról félhold alakúak a bélhámsejtekhez asszociálódtak jellegzetesen gördülő, bukfencező mozgás.A cysta: elipszoid, vastag falu, 4 mag

Gazda: egér, patkány, hörcsög

Fertőzés: szájon át a cystával

Patogenitás: alacsony patogenitás elszaporodás esetén; emésztési problémák, fekély

Konvencionális tenyészetekben elterjedt, de nem kívánatos !!

GIARDIA MURIS

Jellemzők: a vastagbelek lakójaTrophozoiták: nagy, kerekded 8- 30 μm-es képletekOocysta : 8 magot tartalmaz, ebből 8 amöba születik

az új gazdában.

Gazda: egér, hörcsög, patkányTerjedés: p.o. fertőződés oocystával

heterolog transzmisszió gyakori

Patogenitás: széleskörűen elterjedt a konvencionálistenyészetekben;nem patogén, de jelenléte nem kívánatos !

ENTAMOEBA MURIS

Jellemzők: Vastagbelek lakója. Nagy ciliata. Trophozoiták: ovoid, csillókkal borított test,

egyik végén szájnyílássa1, gyorsan mozog. Szövettanilag könnyen felismerhető.

Gazda: patkány, hörcsög, kutya, sertés, ember

Fertőződés: p.o. – cystával

Patogenitás: általában nem patogén, de szekunder kórokozó és a léziókat súlyosbíthatja (hyalurunidáz)

Emberre patogén lehet→ hasmenés, ulcerativ enteritis

(hasonlóan az Entamoeba histolyticához)

BALANTIDIUM COLI

Lakhelyük a vakbél és a remese

SYPHACIA MURISGazda: patkány, egér.

A kifejlett hím féreg 1,2 mm x 100 μm,a nőstény: 2,8-4 mm x 100 μm.A pete alig hajlított kifli alakú: 75x29 μm

SYPHACIA OBVELATAA kifejlett hím féreg 1,3 mm x 130 μm,a nőstény: 4 mm x 0,3 mm.A pete alig hajlított holdsarló alakú: 134x36 μm

NEMATODÁK : ORSÓ – ÉS FONÁLFÉRGEK

Patogenitás: nem patogének, nemokoznak tüneteket, konvencionálisállományokban széleskörűenelterjedtek, de nem kívánatosak

Diagnózis: a pete kimutatásával abélsárból, a Syphaciákat “análiscellux-al” is ki lehet mutatni a bélkörnyékéről

NEMATODÁK: ORSÓ – ÉS FONALFÉRGEK

Kórokozó: Psoroptes cuniculi

Jellemzők: Ivari dimorfizmus (a nőstény nagyobb),0,5-0, 7 mmlárvák 3, kifejlett 4 pár végtag,légzőnyílás nincs → bőrlégzés

Gazda: nyúl, alkalmi gazda: ló, kecske

Előfordulás: szubklinikailag szinte minden konvenecionális nyúl állományban.Megbetegedés a szisztémás, ill. lokális szöveti immunitás felborulásakor →populáció expanzió (Pl: immunizálás)

Az atkák a külső hallójárat mélyén a bőrön és a szőrök alsó részén élnek.

A NYÚL FÜLRÜHÖSSÉGE

Betegség: exudativ dermatitis, savókilépés,másodlagos bakteriális fertőződés,pruritus,hyper és parakeratosis, varasodás rétestészta jellegű pörkök(eltávolításuk után a hámalap vérzik).

A NYÚL FÜLRÜHÖSSÉGE

A TENGERIMALAC RÜHÖSSÉGE

Kórokozó: Trixacarus caviae

Terjedés: direkt kontaktus az állatok között, anya és szopós közöttfertőzött ketrec anyagokkal, főként alommal.A szubklinikai ferőzöttség aktiválódhat stresszorok hatására ( szállítás, vemhesség ), immunszupresszióra, fennálló betegségekhatására.

Tünetek: drámaian intenzív vakarózás, kiterjedt szőrtelenség, hyperkeratosisAz erőteljes bőrviszketés akár rángógörcs rohamot válthat ki!

Diagnózis: Bőrkaparék mikroszkópos vizsgálata

Gyógykezelés: ivermectin sc., selamectin sc., imidocarb + moxidectin sc.fipronil permet

A TENGERIMALAC C-VITAMIN HIÁNYA ( HYPOVITAMINOSISA )

Minden életkorban a táplálékból kell felvenniük a vitamint mert szintetizálni nem tudják.

A táplálék C-vitamin tartalma az összetételtől, környezeti körülményektől függően változik ( lebomlás ).

Nyitott edényzetben az ivóvízben nyújtott C-vitamin tartalom 50%-a 24 óra alatt lebomlik! Fémes, kemény vízben gyorsabban károsodik, lúgosabb vízben stabilabb.

Tünetek: 2 hét C-vitamin megvonás után már tünetek jelentkeznek:

hasmenés, szőrhullás, mozgászavar ( izületi fájdalom ),

lesoványodás, borzaltság

Szérum: koleszterin és triglicerid szint emelkedés

Szükséglet: fenntartásra – 10 mg / ttkg / nap

vemhesség alatt – 30 mg / ttkg / nap