A KÉPREGÉNY

A KÉPREGÉNYA KÉPREGÉNY

1. Mi is a képregény?1. Mi is a képregény?

2. A képregény előzményei2. A képregény előzményei

3. A képregény története3. A képregény története

4. A képregény Magyarországon4. A képregény Magyarországon

5. Képregények filmváltozatai5. Képregények filmváltozatai

1. Mi is a képregény?1. Mi is a képregény?

Számos meghatározása vanSzámos meghatározása van Sokak szerint külön művészeti ágSokak szerint külön művészeti ág A legegyszerűbb definíció: történet, rajzolt A legegyszerűbb definíció: történet, rajzolt

állóképekben elbeszélve (általában 1-20 állóképekben elbeszélve (általában 1-20 kocka)kocka)

Rövid, szöveges kísérettel Rövid, szöveges kísérettel

2. A képregény előzményei 2. A képregény előzményei

őskor: barlangrajzok, barlangfestmények őskor: barlangrajzok, barlangfestmények (pl. egy vadászjelenet egyes fázisai)(pl. egy vadászjelenet egyes fázisai)

ókori Egyiptom: rajzolt, festett ókori Egyiptom: rajzolt, festett képsorozatok a fáraók sírkamráiban; képsorozatok a fáraók sírkamráiban; papírusztekercsekpapírusztekercsek

középkor: bibliai jelenetek ábrázolása középkor: bibliai jelenetek ábrázolása képsorozatokon a falakra függesztveképsorozatokon a falakra függesztve

17.-18. század: vásári képmutogatók (képes 17.-18. század: vásári képmutogatók (képes füzetek – ponyvák)füzetek – ponyvák)

3. A képregény története3. A képregény története

19. század második fele: az első rajzolt 19. század második fele: az első rajzolt képek újságokban (gúnyrajzok, karikatúrák)képek újságokban (gúnyrajzok, karikatúrák)

1895: az első képregény – Pulitzer József 1895: az első képregény – Pulitzer József lapjában: New York World – Yellow Kid lapjában: New York World – Yellow Kid (egy történet – egy képkocka)(egy történet – egy képkocka)

1897: a szóbuborék megjelenése (egy 1897: a szóbuborék megjelenése (egy történet – több képkocka)történet – több képkocka)

1930-as évek: a képregény fénykora1930-as évek: a képregény fénykora

A képregény történeteA képregény története

The Yellow Kid (1895, New York World)The Yellow Kid (1895, New York World)

A képregény történeteA képregény története 1930-as évek: a máig legnépszerűbb figurák 1930-as évek: a máig legnépszerűbb figurák

első megjelenése: Popeye, Tarzan, első megjelenése: Popeye, Tarzan, Robinson, Disney-figurák, Dick Tracy, Robinson, Disney-figurák, Dick Tracy, Tintin, Superman, Batman…Tintin, Superman, Batman…


A képregények népszerűségének okai a 30-as A képregények népszerűségének okai a 30-as években (gazdasági világválság!):években (gazdasági világválság!):

- az emberek vágytak a szebb, jobb, csodákban az emberek vágytak a szebb, jobb, csodákban gazdag világra – a képregény megadta ezt az gazdag világra – a képregény megadta ezt az illúziótillúziót

- a képregény könnyen olvasható (sok még az a képregény könnyen olvasható (sok még az analfabéta)analfabéta)

- a képregény-füzetek olcsók (kevés pénz a a képregény-füzetek olcsók (kevés pénz a szórakozásra)szórakozásra)


II. világháború: II. világháború: - sok európai rajzoló Amerikába menekültsok európai rajzoló Amerikába menekült- A képregények a háborús propaganda A képregények a háborús propaganda

szolgálatába álltak (USA: hazafias, lelkesítő szolgálatába álltak (USA: hazafias, lelkesítő képregények – amerikai hősök)képregények – amerikai hősök)

A képregény történeteA képregény története 1950-es évek: új irányzat – horror (hatalmas 1950-es évek: új irányzat – horror (hatalmas

siker, eladási rekordok)siker, eladási rekordok) 1954: Comic Code Amerikában (törvény, 1954: Comic Code Amerikában (törvény,

hogy mit szabad egy képregényben) – hogy mit szabad egy képregényben) – támadás a képregény ellen az amerikai támadás a képregény ellen az amerikai ifjúság „megmentése” érdekébenifjúság „megmentése” érdekében


1950/60-as évek: az underground-képregény 1950/60-as évek: az underground-képregény megjelenése Amerikában (a tiltás hatására)megjelenése Amerikában (a tiltás hatására)

Underground-képregény (USA):Underground-képregény (USA):- a fiatalok tiltakozása a hivatalos politika és a a fiatalok tiltakozása a hivatalos politika és a

fennálló társadalmi rend ellenfennálló társadalmi rend ellen- küzdelem a feketék, a nők és a melegek jogaiért, küzdelem a feketék, a nők és a melegek jogaiért,

az egyház ellenaz egyház ellen- illegális terjesztés; rossz nyomdai kivitelezés, illegális terjesztés; rossz nyomdai kivitelezés,

mégis nagy hatásmégis nagy hatás


Underground-képregény (főként USA):Underground-képregény (főként USA):

- tiltott és tabu témák megjelenítése (szex, - tiltott és tabu témák megjelenítése (szex, kábítószer, egyház-ellenesség stb.)kábítószer, egyház-ellenesség stb.)


1959: Franciaország – az Asterix első 1959: Franciaország – az Asterix első megjelenése a Pilote c. magazinbanmegjelenése a Pilote c. magazinban

- cél: bebizonyítani, hogy Franciaország nem cél: bebizonyítani, hogy Franciaország nem szorul amerikai hősök „importjára”szorul amerikai hősök „importjára”

- képes saját népszerű hőseinek a képes saját népszerű hőseinek a megalkotásáramegalkotására

- a kis „anti-hős”, Asterix vált a francia a kis „anti-hős”, Asterix vált a francia leleményesség szimbolikus alakjáváleleményesség szimbolikus alakjává

A képregény történeteA képregény története Albert Uderzo (rajz) és René Goscinny Albert Uderzo (rajz) és René Goscinny

(szöveg és történet) teremtették (szöveg és történet) teremtették meg meg aa töpszlitöpszli anti-hőst, Asterix-et és a buta, anti-hőst, Asterix-et és a buta, nagydarab nagydarab Obelix-etObelix-et


1970/80-as évek: 1970/80-as évek: - fejlődött a szórakoztató elektronika (mozi, fejlődött a szórakoztató elektronika (mozi,

TV, videó)TV, videó)- csökkent a képregények iránti érdeklődéscsökkent a képregények iránti érdeklődés- csökkent az eladott lapok száma, több lap csökkent az eladott lapok száma, több lap

csődbe mentcsődbe ment- válságba került a képregényválságba került a képregény


Japán különleges szerepe:Japán különleges szerepe:- igazi, jellegzetes japán képregények először igazi, jellegzetes japán képregények először

a 2. világháború után (amerikai képregény-a 2. világháború után (amerikai képregény-kultúra beáramlása, majd továbbfejlesztése)kultúra beáramlása, majd továbbfejlesztése)

- 1947: az első igazi manga megjelenése 1947: az első igazi manga megjelenése (man = hóbortos, ga = kép)(man = hóbortos, ga = kép)

- sok újítás: szinte filmszerű eszközök sok újítás: szinte filmszerű eszközök alkalmazása a rajzokban (zoom, montázs, alkalmazása a rajzokban (zoom, montázs, időugrások, mozgásimitáció)időugrások, mozgásimitáció)


- átlagban 100-200 oldalasak a mai japán átlagban 100-200 oldalasak a mai japán mangák (1 oldal = 3 másodperc olvasás)mangák (1 oldal = 3 másodperc olvasás)

- a manga-rajzolók legjobbjai rendkívül a manga-rajzolók legjobbjai rendkívül népszerűek, anyagilag is nagyon elismertek népszerűek, anyagilag is nagyon elismertek (ez nem jellemző USA-ban és Európában)(ez nem jellemző USA-ban és Európában)

- új, hardcore irányzatok jelennek meg:új, hardcore irányzatok jelennek meg:pornó-képregény; hardcore-horror; pornó-képregény; hardcore-horror; erőszakos sci-fi; cyberpunk (apokalipszis)erőszakos sci-fi; cyberpunk (apokalipszis)

- heti több millió eladott manga!- heti több millió eladott manga!


Japán a képregény-piac főszereplőjévé váltJapán a képregény-piac főszereplőjévé vált

5. A képregény Magyarországon5. A képregény Magyarországon

1860-as évek: az első képsorozatok Jókai 1860-as évek: az első képsorozatok Jókai Mór Üstökös c. lapjábanMór Üstökös c. lapjában

Humoros lapok megjelenése vidám Humoros lapok megjelenése vidám képtörténetekkel (pl. Borsszemjankó; képtörténetekkel (pl. Borsszemjankó; Mátyás diák) – még keret nélkül, verses Mátyás diák) – még keret nélkül, verses szövegekkelszövegekkel

1880-as évek: színvonalas rajzsorozatok 1880-as évek: színvonalas rajzsorozatok (Lantos magazin; Pesti Hírlap)(Lantos magazin; Pesti Hírlap)

A képregény MagyarországonA képregény Magyarországon

1890-as évek: az első igazi magyar 1890-as évek: az első igazi magyar képregény-hős: Lekvár Peti (20 éven át képregény-hős: Lekvár Peti (20 éven át jelentek meg kalandjai)jelentek meg kalandjai)

1930-as évek: amerikai, szóbuborékos 1930-as évek: amerikai, szóbuborékos képregények átvétele (magyar felirattal)képregények átvétele (magyar felirattal)

1940-es évek: Sicc úr kalandjai füzet és 1940-es évek: Sicc úr kalandjai füzet és könyv formábankönyv formában


1945 után: főként gyermekújságokban 1945 után: főként gyermekújságokban jelentek meg képregények (Hüvelyk Matyi; jelentek meg képregények (Hüvelyk Matyi; Képes Úttörő Gyermekújság; Pajtás)Képes Úttörő Gyermekújság; Pajtás)

1950-es évek: Rákosi Mátyás rendelete 1950-es évek: Rákosi Mátyás rendelete orosz parancsra („a képregény imperialista orosz parancsra („a képregény imperialista csökevény, nyugati kultúrmocsok”) – csökevény, nyugati kultúrmocsok”) – eltűntek a képregények a lapokbóleltűntek a képregények a lapokból

A képregény MagyarországonA képregény Magyarországon 1954: a Pajtás c. gyermeklapban megjelent 1954: a Pajtás c. gyermeklapban megjelent

Zórád Ernő képregénysorozata a WinnetouZórád Ernő képregénysorozata a Winnetou- ez az egyik legmagasabb színvonalú ez az egyik legmagasabb színvonalú

magyar képregénymagyar képregény 1957: a Füles próbaszámának megjelenése: 1957: a Füles próbaszámának megjelenése:

Korcsmáros Pál Rejtő Jenő feldolgozásaival Korcsmáros Pál Rejtő Jenő feldolgozásaival (Piszkos Fred kalandjai)(Piszkos Fred kalandjai)


A Magyar Ifjúság c. hetilapban feltűnik A Magyar Ifjúság c. hetilapban feltűnik Sebők Imre (A kincses sziget)Sebők Imre (A kincses sziget)

Ismertté vált még Cs.Horváth Tibor: Ismertté vált még Cs.Horváth Tibor: irodalmi képregények (pl. kötelező irodalmi képregények (pl. kötelező olvasmányok képregény változatai)olvasmányok képregény változatai)

Zórád, Korcsmáros, Sebők és Cs.Horváth a Zórád, Korcsmáros, Sebők és Cs.Horváth a magyar képregény legismertebb rajzolóimagyar képregény legismertebb rajzolói

1960/70-es évek: a magyar képregény 1960/70-es évek: a magyar képregény aranykora (képregény-áradat)aranykora (képregény-áradat)


1970-es évektől:1970-es évektől:- az újságok részéről nem volt igény újabb az újságok részéről nem volt igény újabb

képregényekreképregényekre- a rajzolók anyagi és erkölcsi a rajzolók anyagi és erkölcsi

megbecsültsége alacsony voltmegbecsültsége alacsony volt- a képregény megmaradt megtűrt, lenézett a képregény megmaradt megtűrt, lenézett

műfajnak, amit kevesen vettek komolyanműfajnak, amit kevesen vettek komolyan

A képregény MagyarországonA képregény Magyarországon Napjaink:Napjaink:- ébredezik a képregény-műfajébredezik a képregény-műfaj- KépregénypályázatokKépregénypályázatok- Képregény-válogatás jelent meg Képregény-válogatás jelent meg

(Sin City és más történetek)(Sin City és más történetek)- A Magyar Képregénykiadók Szövetsége A Magyar Képregénykiadók Szövetsége

2005. Áprilisában megrendezte az 1. 2005. Áprilisában megrendezte az 1. Magyar Képregény FesztiváltMagyar Képregény Fesztivált

6. Képregények filmváltozatai6. Képregények filmváltozatai

Számos klasszikus képregény-figura Számos klasszikus képregény-figura elevenedett meg mozifilmen, vagy elevenedett meg mozifilmen, vagy animációs filmen (rajzfilm)animációs filmen (rajzfilm)

Csak néhány példa az ismertebbek közül:Csak néhány példa az ismertebbek közül:

Pif; Hupikék törpikék; Asterix; Tintin; Pif; Hupikék törpikék; Asterix; Tintin; Tarzan; Pókember; Superman; Batman; Tarzan; Pókember; Superman; Batman; Hulk; X-men; Sin City; Dick Tracy; Nemo Hulk; X-men; Sin City; Dick Tracy; Nemo kapitány; Daredevil…kapitány; Daredevil…

Itt a vége, fuss el véle!Itt a vége, fuss el véle!

Documents

A KÉPREGÉNY