A gyűjtemény feltárása A katalógusok

A gyűjtemény feltárása

A katalógusok

A könyvtári állomány feltárása:

szűkebb:

az állományba kerülő Dok.-nak az azonosításához és lelőhely

megállapításához szükséges formai leírása + valamely osztályozási R.

alapján történő tartalmi meghatározása

tágabb:

szűkebb + az aktív tájékoztatáshoz tartozó tev. : különböző szp.-ú és műfajú

mélyebb, részletezőbb feltáró, indexelő eljárások, tartalmi ismertetések

Eszköz: katalógus: a kvt. állományban való eligazodás, a Dok.

megkeresése (formai – tartalmi szp.-ok szerinti), lelőhelykeresés


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése

1. kialakul a könyvekről készült leírások adattartalma (ókor, középkor)

2. társ.-i igények hatására felismerik, hogy a kvt.ak katalógus nélkül

használhatatlanok (16-18. sz.)

3. a nagykvtárak megfogalmazzák saját katalogizálási szabályaikat

országos érvényű szabályzatok (19-20. sz.)

4.két nagy katalogizálási rendszer: Porosz Instrukció és az Angol-amerikai

szabályzat – leíró katalógus funkciója, leírások rendszerező eleme: a

rendszó problémája (19-20. sz. fordulója)

5. megindul a szabályzatok nemzetközi egységesítése – UBC érdekében

(20. sz. második fele)

6. a gépi katalógusok és hálózatok megjelenésével előtérbe kerül a közös

katalogizálás – Edok. elterjedése, számbavétele katalogizálási szabályok

újragondolása ( 20. sz. második fele)


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: ókor, középkor

ókor:

katalógus – könyvleltár?

Mezopotámia: Ur : irod. műfajok megjelenése – valószínű szakkatalógus

Asszír: Ninive( i. e. 7.sz.) – világ első katalógusa: szerzői és szakrendi

Egyiptom: Alexandriai Könyvt. (papirusz) - Kallimakhosz: Sz., C., terjedelem

+ szerzőkről életrajzi adtaok is ( biobibl./életrajzi lexikon)

középkor: egyházatyák írói munkássága – egyházi könyvtárak

Kódex: több mű egy kötetben!, kolofon: másoló neve, könyv címe, másolás

helye, ideje, megrendelő neve

Kezdetben inventáriumok, csak összeírás céljára, később az állomány

feltárására

8-9. sz: St. Gallen, Fulda, Reichenau – egyenetlen színvonal, kvtak

elszigeteltek


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: középkor

10-12. sz. : palotakönyvtárak- Nagy Károly

egyetemek kialakulása (No., Fro. Dél-Itália)

Magyarország: 11. sz. Szt. Márton kolostor könyvleltára

13-14. sz.:

egyetemi könyvtárak: nagyság, összetétel, használat megváltozik

katalogizálás továbbfejlesztése

uralkodói könyvtárak: II. Frigyes: Nápoly, IX. Lajos Fro., Avignon: pápai kvt.

magánszemélyek könyvtárai

Mo.: csak káptalani jegyzékek maradtak fenn, még a leggazdagabb főúri

kvtakról sem maradt katalógus! ( Bibl. Corviniana, Janus Pannonius)


A katalógusok


15. sz. humanizmus: skolasztika helyett világi jellegű kultúra

görög, latin kéziratok gyűjtése, másolása

tudományos és nyilvános könyvtárak létrejötte megkétszereződik

katalógusok száma

1475: pápai kvt. (IV. Sixtus): szakkatalógus: hierarchikus: szerzői, tárgyi

rendszerben 65 osztályban + alfabetikus index

Változás a szakrendben: világi, antik irod. megjelenése

Összefoglalva: a katalógosok zöme gazdasági természetű (leltár,

végrendelet, könyvker. kat., kölcsönzési nyilvántartások – ezek is el tudják

látni a tájékoztatást, mert a gyűjtemény kicsi és tartalmilag differenciálatlan

A kolostori kvt.: könyveket a használatuknak megfelelően tárolták, a raktári

elhelyezés pótolta a katalógust.

A raktári elhelyezést tükröző könyvjegyzékek a topografikus inventáriumok,

a helyrajzi/ raktári katalógusok ősei szakkatalógus


A katalógusok


13. sz. : központi katalógusok pl. 1210: Fro.

15-16. sz.: betűrendes katalógusok is megjelennek

leírási módszerek nem tesznek különbséget a kéziratos és a nyomtatott

(ősnyomtatványok) között

a leírások adatai egyre bővülnek: szerző, könyv tartalma, terjedelme, incipit,

explicit, könyv anyaga, kötése, proveniencia (eredet)

nyelve: kezdetben latin, később nemzeti nyelven is


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás kézműipari

időszakában

papírgyártás + könyvnyomtatás + reformáció + felvilágosodás liberális

használati rend, állami könyvtárak hatalmas gyűjteménnyel

megjelenik a címlap: a könyv azonosítását lehetővé tevő adatokkal

feladat: a művet a legpontosabban azonosító leírás készítése

nyomtatott katalógusok – javul a minőség

17. sz. Gabriel Naude (Mazarin könyvtárosa): katalógus nélkül a

könyvgyűjtemény nem tekinthető könyvtárnak!

Lipcse: Johann Michel Francke

Sok nagy könyvtár elkészíti katalógusát

Jórészt szakrendiek – következetlenek, mert nincs szabályzatuk

1791: első katalogizálási szabályzat Fro.-ban


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari

korszakában

1839: Antonio Panizzi ( British Museum): első jóváhagyott szabályzat „91

rules”

19. sz. második fele. Jewett és Cutter szabályai ( az ALA elődje)

Franciao.: Delisle, Németo.: Schrettinger (München, bajor királyi kvt.)

1908:

- berlini Porosz Instrukció – grammatikai rendszóválasztás: tartalomra utaló

kifejezés (a címből vett Rszót nyelvtani úton választják ki)

- és az ALA szabályzat: mechanikus rendszóválasztás (cím első szava

névelő nélkül) ; testületi szerző (akkor is, ha van egyéni szerzője)

Nemzeti szabályzatok kialakulása: Európa: főleg a PI-t alkalmazták

Magyaro.: 1924: A központi címjegyzék katalogizálási szabályai


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: az elektronizáció korszakában

Megváltozott a környezet:

automatizált katalógusok, online (OPAC) fejlődésea helyi és nemzeti könyvtári hálózatok létrejötte, internet, elektronikus

központi katalógusok, közös katalogizáláskeresési és Dok. továbbítási protokoll, Z39.50-en alapuló ügyfélkiszolgáló

technológia megteremtése, - a használó a keresőkérdését a világ bármely

pontján található adatbázisba lefuttathatjaszemélyi számítógépek erejének növekedése, bibl. rekordok

letölthetősége saját munkaállomásokra

Mindez megkívánja a katalogizálási szabványok és az adatcsere-

formátumok továbbfejlesztését.


A katalógusok

A katalogizálás történetének áttekintése: a könyvnyomtatás nagyipari és az

elektronizáció korában

Nemzetközi törekvések a katalogizálási szabályok egységesítésére

Az IFLA erőfeszítései:

1961: első kat. világkonferencia:

- a kat. alapelveinek és a leíró katalógus funkcióinak meghatározása

- az egységes besorolási adatok megválasztás módja, közlésmódja

Lényeg: a leíró kat. funkcióit csak a hozzáférési pontok, az ún. besorolási

adatok egységesítésével tudja ellátni!

Következetes alkalmazás és csere biztosítására: egységes besorolási

adatállomány (authority file) létrehozása

1984: Guidelines for authority and reference entries (GARE)


A katalógusok


elektronizáció korában – Az IFLA erőfeszítései

Nemzetközi authority-rendszer kiépítése:

nemzeti bibliográfiai ügynökség felelős a nemzeti szerzők egységesített

besorolási adatáért

a nemzeti bibliográfiai ügynökségnek létre kell hoznia a nemzeti szerzők

besorolási adatállományát

a nemzeti bibliográfiai ügynökségnek terjesztenie kell a nemzeti szerzők

besorolási adatállományát

minden egységes besorolási adatot az ISADN (International Standard

Authority Data Number, nemzetközi authority szám) fog azonosítani


A katalógusok


elektronizáció korában – Az IFLA erőfeszítései

Az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel

Az ISBD – program International Standard Bibliographic Description

(cserélhetőség, nyelvi korlátok leküzdése, géppel olvasható formátumra

való átalakítás megkönnyítésére)

Nemzetközi csereformátumok

Magyarországon:

MSZ3424-es szabvány-család – bibliográfiai leírások

MSZ ISO Kiegészítő szabványok: rövidítések, kódok, átírás


A katalógusok

A bibliográfiai leírás besorolási adatai:

Fogalommeghatározások. MSZ 3440/1

Személyek nevei. MSZ 3440/2

Testületek nevei. MSZ 3440/3

Címek. MSZ 3440/4

Földrajzi nevek. 3440/5

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai. MSZ 3401-81

A bibliográfiai tételek besorolási szabályai MSZ 3493-82

A leíró katalógusok bibliográfiai tételeinek szerkesztése.

Általános előírások. MSZ 3423/1-83

Könyvek. MSZ 3423/2-84


A katalógusok

A könyvtári állomány feltárásnak alapvető eszköze, amely az egyes

dokumentumokról készített leírásokat különböző szempontok szerint

rendezve tartalmazza.

Az adott könyvtár dokumentumainak használatát, megtalálását biztosító

eszközök.

- olvasóknak: mi van a könyvtárban

egy író mely művei

egy adott témáról + hol található

- könyvtárosnak: mi van a könyvtárban (behasonlítás, ajánlás) + s az hol

található

A dokumentumról, mint fizikai egységről meghatározott adatelemeket

tartalmazó bibliográfiai leírás/rekord készül. Ezeket a bibliográfiai leírásokat

különböző szempontok alapján csoportosítva katalógust építünk.

Katalóguscédula

355

K 42

228.530

Kertész István (1942)

Antik harcmezőkön / Kertész István ; [rajz. és a fotókat kész.

Molnár Ottó. ― Bp. : Tankvk., 1989. ― 237 p. : ill. ; 25 cm. ―

(Hősök, csaták, ISSN 0238―4469)

ISBN 963 18 1427 0 kötött : 129, ― Ft

355.48(37/38)„―04/00”

937/938„―04/00”

Mt.: Molnár Ottó (ill.)

a B I i

Életrajzok ― Római Birodalom

Életrajzok ― Görörgország ― Ókor

Háború ― Történet i. e. 430―i. e. 44.

Raktári jelzet

Rendszó

Cím

Sorozatiadatok

Kiadástazonosító

nemzetköziszám

Szerzők és közreműködők

Leltáriszám

Terje-delmi

adatok

A mű tartalmárautaló ETO számok

Kiadási adatok

Rövid leírás

2. [Book/Monograph] [Könyv/Monográfia]

SZERZŐ Kertész István (1942-)CÍM Antik harcmezőkön / Kertész István ; [ill. Molnár Ottó, Vincze László]MEGJELENÉS Budapest : Tankönyvk., 1989

LELŐHELY PTE Központi Könyvtár raktárHELYRAJZI SZÁM C 45643

Hosszú leírás

2. [Book/Monograph] [Könyv/Monográfia]

SZERZŐ Kertész István (1942-)CÍM Antik harcmezőkön / Kertész István ; [ill. Molnár Ottó, Vincze László]MEGJELENÉS Budapest : Tankönyvk., 1989TERJEDELEM 237 p. : ill. ; 24 cmMEGJEGYZÉSEK Sorozat: (Hősök - csaták, 0238-4469)ETO JELZET 937: 355.48(37) 938: 355.48(38)ISBN SZÁM 963 18 1427 0 :ÁR 129.00TÁRGYSZAVAK 1. Történelem, Róma 2. Történelem, Görögország 3. Hadtörténet, Görögország 4. Hadtörténet, RómaEGYÉB NEVEK I. Hősök, csaták

LELŐHELY PTE Központi Könyvtár raktárHELYRAJZI SZÁM C 45643


A katalógusok


A katalógusok

A bibliográfiai tételek betűrendbe sorolásának szabályai (MSZ 3401-81):

2.1 A bibl. tételt a besorolási tételében megjelenített jelek alapján kell

betűrendbe sorolni.

2.2 A jeleket a besorolási értékük szerint kell a betűrendbe soroláskor

figyelembe venni.

2.3 A jel besorolási értéke állandó.

2.4 A betűrendbe soroláskor a besorolási tétel valamennyi jelét figyelembe

kell venni. (balról jobbra, jelről jelre).

2.5 Egymás alá fölé írt jelek közül előbb a feljebb írt,...

2.6 Az indexben, kitevőben előforduló jeleket az alappal egy sorban

levőként kell a betűrendbe soroláskor figyelembe venni Pl. 100, 102, 104,

105, 106


A katalógusok


3. a jelek csoportjainak sorrendje és a jelek besorolási értéke

3.1 figyelembe nem veendő jelek

térköz

szimbólumok

számok

betűk

3.2 A figyelembe nem veendő jeleket úgy kell tekinteni besoroláskor, mint

amelyek egymást térköz nélkül követik

leggyakoribbak: mellékjelek (< ˇˇ ^ )

. , : zárójelek idézőjelek kérdőjelek felkiáltójelek törtvonalak

aposztróf lágyjel keményjel kötőjel


A katalógusok


3.3 A térköz besorolási értéke a figyelembe veendő jelek közül a legkisebb

Pl. M T A, Magyar, MTA

ha több térköz kerül egymás mellé = egynek tekintendő

3.4 A szimbólumok csoportjába tartozó jelek besorolási értéke a térköznél

nagyobb, a számokénál kisebb

3.4.1 A szimbólumok besorolási értéke azonos. Pl. 5 fiú, 5% fiú, 5% lány, 51

fiú

3.4.2 A bibliográfiai tételek írásrendszerétől eltérő írásrendszerek

szimbólumnak tekintett betűiből a szimbólumok csoportján belül különálló

álcsoportok képezhetők. Ezek követik az egyéb szimbólumot tartalmazó

besorolási elemeket.

3.4.3 A szimbólumokat akkor is szimbólumként kell figyelembe venni a

betűrendbe soroláskor, ha írásképük megegyezik valamely figyelembe nem

veendő jellel. Pl. 2 és 2, 2:2 a végeredmény


A katalógusok


3.5 A számok csoportjába tartozó jelek besorolási értéke a

szimbólumokénál nagyobb, a betűkénél kisebb. Pl. * 1 a

3.5.1 az egész számokat számértékük, vagyis alaki és helyi értékük

együttes figyelembevételével kell növekvő számsorrendbe rendezni.

Pl. 711, 7023, 7200

3.5.2 A számokat megszakító, ill. határoló minden jel egész számként

rendezendő számmá bontja a számjegyek sorozatát. Pl. 1,2 ; 1 2; 1+2

A törteket két számból állónak tekintjük!

3.5.3 A római számokat számértéküknek megfelelően, az arab számokkal

azonos és azokkal együtt kell betűrendbe sorolni.

3.5.4 Korlátozott körben ....a számok, számértékük figyelembevétele nélkül

rendezhetők. Pl. 7023, 711, 7200

3.5.5A 3.5.4 esetében a római számok betűként sorolhatók betűrendbe.


A katalógusok


3.6 A betűk csoportja a jelek csoportja közül a legnagyobb besorolási

értékű.

3.6.1 A latin betűk besorolási értéke a számokénál nagyobb, a nem

latinbetűs írásokénál kisebb. Besorolási értékük növekvő sorrendje:

a b c d e f g h i j k l m n o ö(!) p q r s t u ü (!)v w y z

3.6.2 A kis és nagybetűk besorolási értéke azonos

3.6.3 A mellékjelekkel megkülönböztetett betű és a mellékjel nélküli

alapbetűk besorolási értéke azonos. Pl. ágam, agarak, ágas

3.6.4 A két, ill. többjegyű betűk minden jelét a betűrendbe soroláskor külön

betűként kell értelmezni. Pl. Csajkovszkij, Czibor

3.6.5 A ligatúrákat külön-külön jelként kell figyelembe venni

Egymásra írt betűknél, előbb az alappal egy sorban levőt vesszük

figyelembe.


A katalógusok

Az ETO jelzetek katalógusba sorolásának szabályai:

Elv: általánostól a kisebb területet képviselő fogalmak felé.

Egy jelzeten belül a figyelembe veendő elemek sorrendje, s azon belül a

decimális számsorrend a döntő.

Az ETO jelek csoportképző szerepe:

összekötés (mellérendelés), összefoglalás (generalizálás)

főtáblázati jelzet önmagában, mellérendelő, alárendelő viszony,

csoportképzés, nyelvi alosztás, formai alosztás, földrajzi alosztás, népi, idő

szerinti, külső forrásból származó jelzet*, név szerinti betűrendes besorolás,

nem önálló alosztások: ismérvek szerinti ált., speciálisan korlátozottan

használható, szempont szerinti ált., spec. korl. haszn. pont nulla jelű, spec.

korl haszn. aposztróf jelű; közvetlenül kapcsolható számvégződéses

speciális alosztás

Megnevezés Jel Példák

nyelvi alosztás == 00 - többnyelvű kiadvány = 945.11 - magyar nyelvű kiadvány= 20 – angol nyelvű kiadvány

formai alosztás (0)(03) - referenszkönyv, lexikon(08) gyűjteményes művek

földrajzi alosztás (1/9)

(439) - Magyarország földrajza (439Győr) - Győr földrajza (439+436) Magyarország és Ausztria földrajza

idő szerinti alosztás

" "

"1975.05.08" - 1978. május 8-a "196/198" - az 1960-as és 1980-as évek közötti időszak "19" - 19. század

név szerinti alosztás

A/Z820Shakespeare - Shakespeare művei 894.511Ady - Ady Endre művei 894.511Móra - Móra Ferenc művei


A katalógusok


A katalógusok

Documents

A gyűjtemény feltárása A katalógusok