5
 A gyarmatoktól a Charlie Hebdo-i terrorig 2015. JANUÁR 14. Hír24 A Charlie Hebdo mészárlás mindenkit megrázott Európában. Téves azonban azt gondolnunk hogy !ran"iaország kon#liktusa $% kelet& lenne. T'bb évtized gyarmatos(tó szabadrablás és a volt gyarmatok #)ggésben tartása sar"olása érlelte ezt a kon#liktust. !ran"iaország gyarmatos(tó politiká%ának #ekete pont%ait a sili"ona#ri"a."om gy&%t'tte 'ssze. Amikor Guinea miniszterelnöke 195!"an #$% &öntött' orsz($a )*$$etlen lesz +s ki,(lik a )ran-ia $%armat"iro&alom"l' a /(rizsi elit ann%ira &*ös lett' o$% el/usztíttatott min&ent' amirl #$% ,+lte a )ran-ia $%armatosít(snak köszöneten öetett l+tre az a)rikai orsz($"an. H(romezer )ran-ia a$%ta el Guine(t' +s amit nem tu&tak ma$ukkal ,inni' azt a )öl&&el tett+k e$%enl,+. 3erom"olt(k az iskol(kat' az ,o&(kat' a közi$az$at(si +/*leteket' tönkretett+k az autkat' a mez$az&as($i $+/eket' a kön%,eket' az or,oss($okat' a kutat(si int+zet eszközeit' me$ölt+k a (zi(llatokat +s az (ru(zak +teleit )el+$ett+k' ,a$% me$m+r$ezt+k. zzel min&en $%armat sz(m(ra ,il($oss( ,(lt' o$% a )ran-i(k elutasít(sa s#l%os kö,etkezm+n%ekkel (rat. Nem is mert senki +kou 6our+ n%om("a l+/ni. $%e&*l a $uineai miniszterelnök ,olt el+$ "(tor' o$% ,+$ez,i$%e' amit elmon&at("an is an$oztatott 7ink("" ,(lasztuk a sza"a&s($ot sze$+n%s+$"en' mint a l+tet szol$as($"an.7 %l,anus 8l%m/ionak' a 6o$i özt(rsas($ els elnök+nek siker*lt e$% köz+/utas me$ol&(st tal(lnia. Nem írta al( a $%armatosít(s )ol%tat(s(rl szl &e Gaulle!/aktumot' &e min&en +,"en törlesztett :ran-iaorsz($nak a $%armatosít(s"l sz(rmaz eln%ei miatt. z ,olt az e$%etlen m&a' o$% a )ran-i(k ne rom"ol(k le az orsz($ot' mieltt t(,oznak 6o$"l. Az #n. 7$%armati a&7 m+rt+ke atalmas ,olt' 19;<!"an az orsz($ költs+$,et+s+nek 40 sz(zal+k(t tette ki. Az (llam /+nz*$%i el%zete ren&kí,*l insta"ill( ,(lt' ez+rt 8l%m/io #$% &öntött' az a)rikai ,alutaközöss+$i )rank =:>:A? el%ett az orsz($ sa(t /+nznem+t )o$a aszn(lni. 19;<. anu(r 1<!(n' (rom na//al azut(n' o$% az # /+nzek n%omtat(s(t me$kez&t+k' 8l%m/iot me$$%ilkolt(k. Az elnökkel (llítla$ tienne Gnassin$"e' e$% ,eter(n )ran-ia i&e$enl+$is rmester ,+$zett ;12 &oll(rn%i  utalom+rt. @o&i"a eita' a @ali özt(rsas($ els elnöke is me$ szeretett ,olna sza"a&ulni a $%armati ,alut(tl. 19;. no,em"er 19!+n' 8l%m/iooz asonlan is e$% e!a&na$% (l&ozat(,( ,(lt. A )*$$etlens+$i törek,+sek ,iaros i&szak("an a )ran-i(k sz(mos alkalommal ,etett+k  "e az i&e$enl+$isaikat' o$% elt(,olíts(k /ozí-iuk"l a kellemetlens+$et okoz a)r ikai ,ezetket.

A Gyarmatoktól a Charlie Hebdoig

Embed Size (px)

DESCRIPTION

!!!

Citation preview

A gyarmatoktl a Charlie Hebdo-i terrorig

A gyarmatoktl a Charlie Hebdo-i terrorig 2015. JANUR 14. Hr24

A Charlie Hebdo mszrls mindenkit megrzott Eurpban. Tves azonban azt gondolnunk, hogy Franciaorszg konfliktusa j kelet lenne. Tbb vtized gyarmatost szabadrabls s a volt gyarmatok fggsben tartsa, sarcolsa rlelte ezt a konfliktust. Franciaorszg gyarmatost politikjnak fekete pontjait a siliconafrica.com gyjttte ssze.

Amikor Guinea miniszterelnke 1958-ban gy dnttt, orszga fggetlen lesz s kivlik a francia gyarmatbirodalombl, a prizsi elit annyira dhs lett, hogy elpusztttatott mindent, amirl gy vlte a francia gyarmatostsnak ksznheten jhetett ltre az afrikai orszgban.

Hromezer francia hagyta el Guinet, s amit nem tudtak magukkal vinni, azt a flddel tettk egyenlv. Leromboltk az iskolkat, az vodkat, a kzigazgatsi pleteket, tnkretettk az autkat, a mezgazdasgi gpeket, a knyveket, az orvossgokat, a kutatsi intzet eszkzeit, megltk a hzillatokat s az ruhzak teleit felgettk, vagy megmrgeztk.

Ezzel minden gyarmat szmra vilgoss vlt, hogy a francik elutastsa slyos kvetkezmnyekkel jrhat. Nem is mert senki Skou Tour nyomba lpni. Egyedl a guineai miniszterelnk volt elg btor, hogy vghezvigye, amit jelmondatban is hangoztatott "inkbb vlasztjuk a szabadsgot szegnysgben, mint a jltet szolgasgban."

Sylvanus Olympionak, a Togi Kztrsasg els elnknek sikerlt egy kzputas megoldst tallnia. Nem rta al a gyarmatosts folytatsrl szl de Gaulle-paktumot, de minden vben trlesztett Franciaorszgnak a gyarmatostsbl szrmaz elnyei miatt. Ez volt az egyetlen mdja, hogy a francik ne romboljk le az orszgot, mieltt tvoznak Togbl. Az n. "gyarmati ad" mrtke hatalmas volt, 1963-ban az orszg kltsgvetsnek 40 szzalkt tette ki. Az llam pnzgyi helyzete rendkvl instabill vlt, ezrt Olympio gy dnttt, az afrikai valutakzssgi frank (FCFA) helyett az orszg sajt pnznemt fogja hasznlni. 1963. janur 13-n, hrom nappal azutn, hogy az j pnzek nyomtatst megkezdtk, Olympiot meggyilkoltk. Az elnkkel lltlag Etienne Gnassingbe, egy vetern francia idegenlgis rmester vgzett 612 dollrnyi jutalomrt.

Modiba Keita, a Mali Kztrsasg els elnke is meg szeretett volna szabadulni a gyarmati valuttl. 1968. november 19-n, Olympiohoz hasonlan is egy ex-hadnagy ldozatv vlt.

A fggetlensgi trekvsek viharos idszakban a francik szmos alkalommal vetettk be az idegenlgisaikat, hogy eltvoltsk pozcijukbl a kellemetlensget okoz afrikai vezetket.

1966. janur elsejn Jean-Bdel Bokassa kvetett el puccsot David Dackot, a Kzp-Afrikai Kztrsasg els elnke ellen. Janur 3-n Fels-Volta, a jelenlegi Burkina Faso elnkt, Maurice Yamogot mozdtotta el a helyrl Aboubacar Sangoul Lamizana. Benin elnkt, Hubert Magt sajt testre hallgattatta el 1972. oktber 26-n. Mathieu Krkou francia katonai iskolkban tanult 1968 s1970 kztt.

Az elmlt 50 vben sszesen 67 puccs trtnt 26 afrikai orszgban. Ezekbl 16 llam volt francia gyarmat. Ahogy a szmok is tkrzik, Franciaorszg ktsgbeesetten s igen aktvan trekedett arra, hogy megtartsa kolniit.

Afrika nlkl nem megy

2008 mrciusban a volt francia elnk, Jacques Chirac elismerte: "Afrika nlkl Franciaorszg a harmadik [vilg] hatalom helyre csszna a rangsorban." De Chirac eldje, Franois Mitterand is megjvendlte mr 1957-ben: "Afrika nlkl Franciaorszgnak nem lenne trtnelme a 21. szzadban."

Jelenleg 14 afrikai orszgot ktelez a gyarmati szerzdsk arra, hogy devizatartalkuk 85 szzalkt a francia kzponti bankba, s ezzel a francia pnzgyminiszter ellenrzse al helyezzk. 2014-es adatok szerint Tognak s mg 13 msik afrikai llamnak kell gyarmati adt fizetnie Franciaorszg szmra. Az ellenll vezetket vagy meggyilkoltk, vagy eltvoltottk a pozcijukbl. Akik engedelmeskedtek, most a francik pazar letmdjt tmogatjk, mialatt a sajt npk mlyszegnysgtl szenved.

Az afrikai vezetket gyakran vdoljk korrupcival s azzal, hogy a nyugati hatalmak rdekei szerint cselekednek, de j okuk van az ilyen hozzllsra. A sajt embereikkel foglalkoznnak, ha nem zaklatnk, s nem terrorizlnk ket folyton a gyarmatost orszgok.

Gyarmati Paktum

Franciaorszg csak papron ismerte el gyarmatai fggetlensgt. "Egyttmkdsi megllapodst" ratott al velk, melyben rszletezte kapcsolatuk termszett, biztostotta a frank, s a francia oktatsi rendszer pozcijt az orszgokban, s meghatrozta a katonai s a kereskedelmi preferenciikat. Ez az 1950-es vek ta rvnyben lv gyarmati paktum 11 fbb sszetevbl ll.

1. Gyarmati ad fizetse Franciaorszg szmra

Az jdonslt "fggetlen" llamoknak fizetnik kell a francia infrastruktrrt, melyhez a gyarmatosts ideje alatt juthattak hozz.

2. A nemzeti tartalkok elkobzsa

Az afrikai orszgok csakis a francia kzponti bankba helyezhetik lettbe monetris tartalkaikat. Franciaorszg mr 14 llam nemzeti tartalkval gazdlkodik 1961 ta. Kezeli Benin, Burkina Faso, Bissau-Guinea, Elefntcsontpart, Mali, Niger, Szenegl, Togo, Kamerun, Kzp-Afrikai Kztrsasg, Csd, Kong-Brazzaville, Egyenlti-Guinea s Gabon pnzt.

vrl vre mintegy 500 millird dollr gazdagtja ily mdon a francia kincstrat. Az afrikai orszgok vente a pnzk 15 szzalkhoz frhetnek hozz. Ezen fell jogosultak klcsn felvtelre a kereskedelmi tlagkamatlbon alapul kamattal. A klcsn maximlis rtke azonban nem lehet magasabb, mint az elz vi llami bevtelk 20 szzalka. Ha az orszg ennl tbb klcsnt szeretne felvenni - a sajt pnzbl - Franciaorszg megvtzhatja.

"szintn el kellene ismernnk, hogy a bankjainkban lv pnz nagy rsze pontosan az afrikai kontinens kizskmnyolsbl szrmazik"- nyilatkozta nemrg Jacques Chirac, volt francia llamf.

3. Elvsrlsi jog brmilyen nyersanyagra vagy termszeti erforrsra

Brmilyen j erforrsra lelnek a volt gyarmatok terletn, Franciaorszgnak jogban ll azt elsknt felvsrolni. Az orszgok csak akkor kereshetnek ms vevt, ha a francik rblintottak.

4. A francia rdekek s vllalatok preferlsa a kzbeszerzseknl

A kormnyzati megbzsok esetben francia cgeket kell elnyben rszesteni, nem szmt, ha ms jobb r-rtk arnnyal szolglna. Ebbl kifolylag a legtbb ex-gyarmat gazdasgi ltestmnyei francia emigrnsok kezben vannak. Elefntcsontparton pldul francia vllalatok tulajdonban van az sszes kzm - a vz, az elektromossg, a telefon, a kzlekeds, a kiktk s a nagyobb bankok is. Ugyangy a kereskedelemben, az ptiparban s a mezgazdasgban is. Vgl az afrikaiak majd odig jutnak, hogy az eurpaiak tulajdonban lv kontinensen fognak lni.

5. Kizrlagossg a katonai felszerelsre s a katonatisztek kpzsre

A gyarmati paktumhoz kapcsold vdelmi megllapodsok rtelmben a Franciaorszgba kldtt magas rang katonai tisztviselk sztndjakban s tmogatsokban rszeslhetnek a kpzseik sorn.

A helyzet igazbl az, hogy a francik tbb ezer rult kpeznek az intzmnyeikben, akik szksg esetn bevethetk, ha puccsot kellene vgrehajtani az afrikai orszgokban.

6. Csapatok veznylshez s katonai kzbeavatkozshoz val jog

A vdelmi megllapodsok lehetv teszik, hogy Franciaorszg katonailag fellpjen az ex-gyarmatai ellen, s francia vezets csapatait llomsoztassa az orszgok katonai bzisain.

Amikor Laurent Gbagbo, Elefntcsontpart elnke vget szeretett volna vetni a francia kizskmnyolsnak, puccs ldozatv vlt. Gbagbo elmozdtsa sorn Franciaorszg tankokat, harci helikoptereket s a klnleges erket is bevetette, akik a civileket sem kmltk. A francia hadsereg 2006-ban 56 fegyvertelen civilt mszrolt le s tovbbi 1200-at megsebestett. Mindezek tetejben a francia zleti kzssg a mveletek alatt elszenvedett vesztesgekrt krtrtsre ktelezte az j kormnyt.

7. A hivatalos nyelv a francia s az oktats is francia nyelven kell, hogy folyjon

A francia klgyminiszter felgyelete alatt ll "Frankofnia" nev szervezet szmos kapcsold ltestmnyve egytt azrt jtt ltre, hogy terjessze a francia nyelvet s a kultrt az afrikai ex-gyarmatoknl is.

8. A gyarmati valuta, az FCFA ktelez hasznlata

A valutakzssgi franknak ksznheten Franciaorszg knnyedn megcsapolhatja az afrikai orszgok kasszit. Mr az Eurpai Uni is eltlte ezt a rendszert, de a francik nem hajlandak megszabadulni gyarmati rendszerktl, mely 500 millird dollrral gazdagtja a kincstrukat.

9. Az ves egyenleg megkldse Franciaorszgnak

Az afrikai orszgok a jelents elkldse nlkl nem juthatnak hozz a pnzkhz.

10. Katonai szvetsgesek korltozsa

Az afrikai orszgok kzl kevs rendelkezik regionlis katonai szvetsgessel, egyedl a volt gyarmatostjukkal mkdnek egytt. Ex-gyarmatai szmra Franciaorszg meg is tiltja, hogy mssal lpjenek szvetsgre.

11. Ktelez Franciaorszggal szvetkezni hbor vagy vlsg idejn

A msodik vilghbor sorn kb. egymilli afrikai katona harcolt a ncizmus s a fasizmus ellen, gy, hogy sokszor nem krtk a beleegyezsket sem. Franciaorszg tudja, hogy az afrikai katonai erk igen hasznosak lehetnek, hiszen a francik 1940-ben mindssze 6 htig tudtk magukat tartani a nmetekkel szemben.

A mai napig tart

Van valami htborzongat Afrika s Franciaorszg viszonyban. Elszr is, hogy Franciaorszg slyosan fgg az Afrika kizskmnyolstl, mr a rabszolgasg kora ta. Tovbb ijeszt, hogy a francia elitben nincs annyi a kreativits, hogy tllpjen a rgi idkn s a hagyomnyokon. Vgl pedig, Franciaorszg kt, olyan a mltban ragadt, paranoikkal kzd intzmnnyel rendelkezik, melyek apokalipszist sejtenek a vltozsok mgtt s ideolgia szempontbl nem jutottak tovbb a 19. szzadi romanticizmusnl. Ennl fogva a Francia Pnzgyi s Kltsgvetsi, valamint a Klgyminisztrium nem csak Afrikra, de magukra a francikra is fenyegetst jelent.

Afriknak is lpnie kell azonban, ha fel szeretn szabadtani magt. rthetetlen pldul, hogy hogyan brja 450 francia katonai irnytani Elefntcsontpart 20 milli fs npessgt.