Upload
others
View
1
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet
A gitártanítás
megközelítése
különböző didaktikai
szempontokból
Konzulens: A szakdolgozatot készítette:
Ritter József
Czirok Ildikó
Gitár főtárgy oktató Tanár-zenetanár-Gitár-MA 120
szakos hallgató
Miskolc 2017.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés....................................................................1.
2. 2.1 Szendrey-Karper László életrajza ……………………2-4.
2.2 „Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok I.” című
gitáriskola didaktikai elemzése,
gyakorlati tapasztalatok………………………………4-10.
2.3 Konklúzió levonása a gyakorlatban………………….10.
3. 3.1 Nagy-Mosóczi Gitáriskola I. elemzése ………………11-23.
3.2 Konklúzió levonása a gyakorlatban…………………..23.
4. 4.1 „Vass Valéria: Gitáriskola előképzős és 1. osztályos
zeneiskolásoknak” című kotta elemzése………………....24-34.
4.2 Konklúzió levonása a gyakorlatban…………………..34.
5. „Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok 1.”, „Nagy-
Mosóczi: Gitáriskola 1.”, „Vass Valéria: Gitáriskola előképzős és 1.
osztályos zeneiskolásoknak” rövid
összehasonlítása…………………………………………..35-36.
6. Összegzés………………………………………………….36.
Bevezetés 1.
„Minden kezdet nehéz!” Szakdolgozatomban „Szendrey-Karper László
gitárgyakorlatok és darabok I.”, „Nagy-Mosóczi: Gitáriskola 1.” és ’Vass Valéria: Gitáriskola
előképzős és 1. osztályos zeneiskolásoknak” kottáit szeretném elemezni. Azért erre a három
kottára esett a választásom, mivel ezekből tanultam, tanítottam/tanítok, így rendelkezem némi
gyakorlati tapasztalattal is, ami dolgozatom fontos eleme lesz.
Szakdolgozatom nyelvezete vegyes lesz, az elméleti sík mellett, gyakorlati, saját
növendékeim által közvetve látott tapasztalatokat, történeteket is le fogok írni. Tehát az
objektivitás mellett jelen lesz a szubjektivitás is.
Azt vallom, véleményt formálni, következtetéseket levonni csakis olyan dolgokból
lehet, célszerű, amikhez gyakorlati tapasztalataink is vannak. A gitártanításnál kétféle
módszertannal rendelkezünk a tanítás kezdetét tekintve. Egyik a váltott pengetéssel, másik a
„p ujjas” pengetéssel való kezdet. Külön ki fogok térni ezért arra, melyik iskola, melyik
módszertannal kezd, milyen ütemben halad, milyen habitusú, korú növendékeknek való és ha
vannak, mik az elemzett gitáriskolák esetleges hibái saját meglátásaim szerint.
Választásom magyar gitáriskolákra esett. Úgy vélem, az alapokat a közös gyökerekből
merítve, vagyis a népdalokon keresztül lehet a legbiztosabban megadni növendékeink számára.
Szakdolgozatomban Szendrey-Karper László életrajzát közlöm csak, Nagy Erzsébet, Mosóczi
Miklós, Vass Valéria életrajzát nem, az esetleges egyéni jogok megsértésének elkerülése
végett. Minden további elemzést a saját elméletem alapján fogom írni, így irodalomjegyzéket,
lábjegyzetet külön nem tüntetek fel. Kellemes olvasást kívánok szakdolgozatomhoz!
2.1 Szendrey-Karper László életrajza1 2.
Szendrey-Karper László 1932. január 28-án született Budapesten. Édesapja orvos,
édesanyja pedagógus volt. Ötévesen játszott először gitáron, majd hét évesen, magánúton,
előbb dr. Kárpáthy Ernőnél, majd Kováts Barnánál tanult. Tizenhat évesen szerepelt először a
Magyar Rádióban.
Mivel ifjúsága idején még nem létezett Magyarországon felsőfokú gitároktatás, 1950-
ben a Műegyetem építészmérnöki kar hallgatója lett, de két év múlva otthagyta a műszaki
tanulmányokat és a „hajlamainak” jobban megfelelő Bartók Béla Konzervatóriumba
iratkozott be. Zeneszerző-növendék volt Sugár Rezsőnél, kiegészítő tanulmányokat folytatott
Hammerschlag Jánosnál, Rácz Aladárnál, Zathureczky Edénél, Csuka Bélánál. 1955-ben
aranyérmet nyert a varsói Világifjúsági Találkozón. 1957-től az Országos Filharmónia
szólistájaként szerepelt.
Koncertjein először hallhatott szélesebb magyar közönség klasszikus gitárműveket és
gitár kamarazenét.
1953-tól, gyakorlatilag az országban egyedül, fáradozott a szervezett gitároktatás
megteremtésén. Előbb a Magyar Néphadsereg egyik zeneiskolájában, majd 1961-től a Bartók
Béla Zeneművészeti Szakiskolában. 1963-ban házasságot kötött Ágai Karola
operaénekesnővel, akivel a magyar zenekultúra utazó nagykövetei lettek és szinte az egész
világot bejárták. Az oktatáshoz a tananyagról is magának kellett gondoskodnia. 1966-ban
sikerült megindítania a Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetében a gitártanárképzést.
Televíziós oktatással is próbálkozott a színvonalas játék terjesztéséért. 1977-ben „Hat húron
pendülünk” címmel készített sorozatot. Leghíresebb átiratai a pedagógiai céllal született
Kodály- és Bartók-feldolgozások. Előszeretettel játszotta Farkas Ferenc, Heitor Villa-Lobos,
Segovia műveit. Számos magyar mű ősbemutatója fűződik nevéhez. 1968-tól volt az általa
alapított Bakfark Bálint Gitárzenekar művészeti vezetője.
Szendrey-Karper László 1991-ben bekövetkezett halála után a zenekart felesége, Ágai
Karola vezette tovább, Eötvös József gitárművész művészeti irányítása mellett. 1973-ban
megalapította a Nemzetközi Gitárfesztivált és Szemináriumot az abban az évben ezeréves
Esztergomban. A túlfeszített munka okozta korai haláláig a rendezvény művészeti igazgatója
volt.
1 http://www.academia.edu/4359963/Szendrey_Karper_cikk
3.
Számos nemzetközi versenyen működött közre zsűritagként. Munkáját, tevékenységét
számos díjjal tüntették ki, mint például a „Munka Érdemérem (1955)”, VIT díj Varsó, I.
fokozat, „Liszt Ferenc díj” előbb II. majd I. fokozat, „Érdemes művész”, „Pro Arte
Budapest”, „Villa-Lobos díj” (Brazilía 1988), „Esztergom díszpolgára” (2003. március 15.).
Művei elsősorban a jövő nemzedék gitáros növendékeinek képzését segítette elő, ezek
közül a legfontosabbak: „A gitártanítás módszertana”, „50 magyar népdal gitárra”,
Gitárgyakorlatok és darabok I-VIII. kötet”, „Gyermekeknek” 60 tétel Bartók sorozatából.
Hangfelvételt is készített, egészen pontosan 10 nagylemezt a Hungaroton kiadónál. Kiemelt
fontosságúnak vélte a reneszánsz zene „újjáélesztését”, rengeteg átiratot készített Milan,
Attaignant, Judenkönig műveiből. Továbbá fontosnak tartotta a magyar zene művelését,
éppen ezért Borsody Lászlót, egy kiváló zeneszerzőt kért meg arra, hogy egy egész sorozatnyi
darabot komponáljon gyerekeknek. Emellett tanította még Puskás László, Szokolay Sándor
gitárra írt alkotásait is. Valamint, „Bartók: Gyermekeknek” című sorozat I., II., III. és IV.
kötetét maga írta át gitárra.
Az ő nevéhez fűződik az „Esztergomi Gitárfesztivál” megalapítása, amit 1973-1989-
ig vezetett. A fesztivált két-évente rendezték meg, színvonalas gitár-hangversenyekkel,
mesterkurzusokkal, versennyel és a gitárzenekar kultúrája is itt alapozódott meg országos
szinten. Művészi munkásságával a XX. század első felének „kispolgári zsánerhangszerét” a
legnagyobb koncert színpadokig emelte. 2
2 http://www.academia.edu/4359963/Szendrey_Karper_cikk
2.2 „Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok I.” 4.
című gitáriskola didaktikai elemzése, gyakorlati tapasztalatok
Szendrey-Karper László a gitáriskolát 1980-ban írta, az Editio Musica Budapest
kiadásában jelent meg. A gitáriskola 73 gitárdarabból áll, melyből az első 7 darabon keresztül
hangokat tanít, majd népdalok következnek, újra hangtanítás, megint népdalok, törzshangok
megtanítása, újabb népdalok, módosított hangok megtanítása, újabb népdalok, az 50. darabtól
kezdve pedig a népdalok „eltűnnek”, következnek a pengetési gyakorlatok, majd hihetetlen
gyorsasággal a többszólamúságra erősen utaló M. Carcassi, F. Carulli, Aguado darabok.
Hosszú mondat, sok információ, erős kezdés. Nos, a gitáriskolára is ez jellemző, nézzük meg
aprólékosan, hogyan halad a gitáriskola módszertana.
Az első darabban megtanítja, váltott, ráhúzott pengetéssel a-m, m-i ujjakkal a felső
három üres húrt, az e1, h, g húrt.
A következő darabban már a basszus húrokat tanítja, p ujjas pengetéssel. A
következő darabban, a-m, illetve m-i ujjakkal kell négyesével felmenni e1 húrtól az „a” húrig,
az ezt követő darabban pedig p ujjal, az e6-os húrtól lefelé a h-húrig. Eljutottunk az első 4
darabig, tudunk pengetni váltva is, p ujjal is. Mégis, egyetlen dalt sem tudunk eljátszani még.
Szerintem ez nem jó, hiszen a gyerekeknek sikerélmény kell és az üres húrok pengetése nem
túl „élményszerű”. Stúdiumunkat folytatva, az 5. darabban megtanuljuk ez e1 húron lefogni az
f, és g hangot, 1-3-as ujjakkal, a 6. darabban a h-húron a c-d hangokat, szintén 1-3 ujjakkal, a
g húron pedig az „a” hangot 2-es ujjal.
A harminc perces órába pont belefér ez a három darab, ami 5 új hangot tanít meg és
dalt még mindig nem tudunk játszani. Eltelt minimum 2 óra, pengettünk az összes ujjunkkal,
tudunk 11 hangot első fekvésben, de egy „Süss fel napot” eljátszani még nem. A sikerélmény
érdekében az 5-ös darab f-g hangjaira, majd a 6-os darab c-d hangjaira, illetve a 7. darab g-a
hangjaira megtanítom a „Süss fel nap” egyszerűsített változatát és a gyerekeknek ez nagy
örömöt jelent.
A 8. darabban már a gitáriskola is hoz gyerekdalt, a „Csigabiga gyere ki” -t. Először
e1 –es húron tanítja meg, e-g hangokkal, majd h-húron d-h hangokkal, majd-és itt jön egy
nagy váltás-h és g húron, c-a hangokkal. Szerintem a fogott hangokkal való húrváltás túl
gyorsan következik didaktikai szempontból. Hatásosabb lett volna egy fogott hang és egy üres
húr használatával bevezetni a húrváltást.
A 9. darab még tovább nehezedik, már nem csak két húr és két fogott hang szerepel,
hanem három húr és három fogott hang. A 10. darabban már vegyíti az 1-3, 0-3 váltást, e1 és h
húron.
5.
A 11. darabban már megjelenik a húr átugrás, vagyis az e1 húrról rögtön a g húrra kell lépni, a
„Kinyílt a rózsa” népdalban. A következő darabban 3 húrt, 4 lefogott hangot használ,
terjedelme, 2 soros, tehát viszonylag hosszú. A 13. darabban már tanítja a nyújtott ritmust és a
2-es ujjon van a hangsúly.
A következő darabban bevezeti a 4-es ujjat, e 1 –es húron, g hanggal. Igen ám, de a h
húron a d hangot 3-as ujjal kell fogni. A növendék összezavarodhat, hogy akkor most hova
kell tenni a 4-es ujjat, ugyanabba a bundba, azt meg hogyan?! A következő darabban tovább
viszi ezt a fonalat, kiegészítve egy „a” -f hanggal való húr átugrással. (g-e1 húr.)
A következő darabokban, a 16-27. darabig áttér a p ujjas pengetésre. A 16-os
darabban megtanítja az e-f hangokat d húron, a 17.ben a h-c hangokat „a” húron, a 18.-ban az
f-g hangokat e6-os húron. 3 darab, népdal nélkül. A 19. darabban népdalon keresztül
használja, az e, c-h hangokat, basszus húrokon, majd a következő darabban a c-h-e hangokat,
szintén basszus húrokon. A 21. darabban megjelenik a húr átugrás, a 22.-ben tovább
folytatódik a húr átugrás fogott 2-3 ujjakkal, ehhez képest a 23. darab teli nyolcadaival
könnyebbnek minősül. A 24. darabban húr átugrás, éles ritmus tanítása jelenik meg, teli fogott
hangokkal, szintén basszus húrokon. A következő darabban már a szinkópát tanítja,
megspékelve az e-h fogott hangokkal, 2-es és 1-es ujjal, ugyanabban a bundban. Új ritmus, új
ujjrend, mindez 2 sorba sűrítve.
A 26. darabban már a törzshangokat tanítja. Előzetes összegzés, ismétlés nélkül.
Váltott pengetéssel, már legalább 1 hete nem játszott a gyermek és most rázúdítjuk az összes
törzshangot első fekvésben, hogy tanulja meg. Nem csodálkozom azon, ha nem érti, csak
maximum bemagolja, majd rövid idő múlva el is felejti a hangokat.
A 27. darabban a h húron, a d hangot 4-es ujjal kell fogni, újabb összezavarodás
fellépése lehetséges a növendék részéről. A 28. darab egy népdalt dolgoz fel, először h húrról
indítva, majd a b, részben d-e-d-h-c-a hangokkal, majd g húrról indítva g-a-g-e-f-d-c
hangokkal, a c, részben pedig d húrról indítva d-e-h-c-a-g hangokkal. Ennek a darabnak a
felépítése logikus, ugyanazt a dallamot, más húrról indítva is megtaníttatja a növendékkel.
A 29,30,31,42,43,44,45,46,47,48,49,- es darabokban tovább folytatódik ez a logika.
A 49-es darabbal zárul a „népdal mentén való” tanítás. De akkor nézzük részleteiben.
A 29-es darab a, részében h húrról indítja a népdalt, a d hangot négyes ujjal fogva, a
b, részben d húrról indítja ugyanezt a népdalt. A darab teli van húrváltásokkal, húr átugrás
azonban nincs benne. A 30-as darabban az e1 –es húron 4-es ujjal fogja a g hangot. A b,
részben már vegyíti a ráhúzott m-i pengetést a ráhúzott p-ujjas pengetéssel, üres húros
6.
váltással, a c, részben viszont már fogott hangon kell i-ről p-ujjra váltani, ráadásul egy
ráhúzott m-ujjat, egy szabad i-ujj vált majd jön a ráhúzott p-ujj. A 31-es darabban üres húrról
indít, egyedül a h húron való d hang fogott hang. A b, részben ugyanezt a népdalt basszus
húrokon indítja, húr át ugrásokkal, p-ujjal végig. A 32-es darabban tanítja az e1 –es húron, az
a, részben a keresztes hangokat, b, részben a b-s hangokat. Ugyanez a logika folytatódik a 33-
as darabban h húron, majd a 34-es darabban g húron, a következő darabban d húron, a 36-os
darabban „a” húron és végül a 37-es darabban e6-os húron. Kromatikus skála szerint tanítja,
első fekvésben. Az alap logika jó, viszont szerintem külön kellene tanítani a #-es és a b-s
hangokat. A gyereknek túl gyors a tempó, illetve zavaró tényező lehet, hogy a fisz hangot
ugyanott kell lefogni, mint a gesz hangot. A 38-as darabban népdalon keresztül tanítja meg a
növendéknek a gisz hangot, g húron. A 39-es darabban a fisz hangot e1-es húron, a 40-es
darabban szintén a fisz hangot e6-os húron. A 41-es darabban a b hangot tanítja „a” húron.
Egyik darabban sincs kiírva elöl az előjegyzés. Ez rendben lenne a 38-as darab esetén, mivel
a-mollban nincs előjegyzés, csak gisz vezetőhang van. A következő darab fisz hangja
felfogható fi-szolmizációs hangként is, de e-mollban előre ki lehetett volna írni az egy kereszt
előjegyzést, illetve g-mollban két b-t. A 42-es darab a, és b, részében nincs kiírva előjegyzés
és nincs is módosított hang sem. A c, és d, részben már van kiírva előjegyzés a sor elején.
Nos, eddig a gyerekben kialakulhatott az az elv, hogy módosított hang csak akkor van, ha van
előtte módosító jel, ha nincs akkor nincs. Itt kell elmagyarázni, hogy ha a sor elején egy
kereszt van, akkor minden f hangból fisz lesz, kivéve, ha módosító-feloldó jel van előtte.
Ennél az anyagrésznél külön időt és füzetbe írásos magyarázatot kell adni a keresztek szigorú
sorrendjéről.
A 43-as darab a, részében már 3 # előjegyzés található (reméljük megtanulta a
növendék egyik óráról másikra a keresztek sorrendjét), a b, részben pedig már négy #
található. A c, részben már 2 b-s előjegyzéssel, a d, részben 1 b-s előjegyzést kér a
növendéktől.
Mielőtt ezeket a részeket megtanítjuk, ki kell térnünk a füzetes magyarázatos b-k
szigorú sorrendjére. Ehhez legalább rendelkezünk egy jó kis mondókával („Béla Eszik
Ásztalon Deszkáról Gesztenyét.) De, ha a gyerek még meg is tanulta a keresztek szigorú
sorrendjét, most valószínűleg összekavarodik és nem érti, miért kell „ennyit magolni”. A 44-
es darabban újra a #-ek következnek, az a, részben 1. a b, részben 2, a c, részben 3, a d,
részben 4#.
7.
A 45-ös darab a, részében nem találunk előjegyzést, a b, részében egy b előjegyzés
található. Ugyanez a logika folytatódik a 46-o darabban: az a, részben nincs előjegyzés, a b,
részben 1 b előjegyzés található. A 47-es darab tanítja meg a feloldó jel értelmezését
(korábban, lásd 42. darab magyarázata), a b, részben 2. bundban kell fogni az „a” és „cisz”
hangot is. A 48-as darab a, részében 1 # van, a b, részben már nincs előjegyzés a c, részben 1
b előjegyzés van. A 49-es darab nem az előjegyzés miatt „érdekes” hanem az ütemmutató
miatt. Ugyanis a 2/4-ed, 3/4-ed és a 4/4-ed váltakozik az „Én Istenem adjál szállást” című
népdalon keresztül. Ez azért nehéz, mivel poco rubatoban, azaz szabadon, de jó ritmussal egy
kezdő még nem biztos, hogy magabiztosan tud játszani. Az 50. darabtól „gyakorlatok”
következnek. Az 50-ik darabban i-m-a, a-m-i ujjakkal való szabad pengetéses triola játék, a
6/8-os ütemmutató lüktetése, kerül megtanításra,a c, d, részben i-m-a-m, a-m-i-m pengetés, az
e, részben i-a-m, a-i-m pengetés következik. Az 51-es darab ugyanezt a logikát követi. Fogott
hangokkal, az a, részben i-m-a, a b, részben a-m-i ujjrenddel, a c, és d, részben i-m-a-m,
illetve a-m-i-m ujjakkal. Az e, f, részben i-a-m, a-i-m ujjakkal történik a triolás játék tanítása
és a 6/8-os lüktetés „bebiztosítása”. Az egész darabon belül, ugyanazok a harmóniák mennek
végig, ez jó, mivel a növendék jobban tud így figyelni a balkéz technikájára, a pengetésre.
Az 52-es darabban a p i ujj is bekapcsolódik, az a, részben 4/4-ben nyolcadok (4-4)
formájában p-i-m-a, a b, részben p-a-m-i pengetéssel. A c, d, részben triola játék következik
körbe pengetéssel p-i-m-a-m-i, illetve p-a-m-i-m-a ujjakkal. Az e-részben p és a indítású
tizenhatodos, p-i-m-i a-i-m-i, az f, részben p és i indítású p-a-m-a, i-a-m-a pengetéssel, g-h
részben vándorol a p ujj e6, és g húrra, p-i-m-i pengetéssel. A darab felépítése logikus, mivel
üres húrokon gyakoroltatja be az arpeggio technika előkészítését.
Az 53-as darab fogott hangokkal tanítja a p-i-m-a arpeggio technikát, több fogott
hanggal, „akkord-bontás” szerűen. Az 54-es darab a „visszafele-arpeggio-t” tanítja p-a-m-i
ujjakkal, szintén harmóniában gondolkodva, „akkordfelbontás” szerűen, végig II. fekvésben.
A nehézsége abban is áll, hogy a fekvésváltás most jelenik meg először, így a nehéz jobb kéz
ujjrend mellé, új, eddigiektől idegennek tűnő balkéz technika jelenik meg.
Az 55-ös darabban a triolás felbontást tanítja M. Carcassi: C-dúr preludium darabján
keresztül. A basszus váltás gyakoribb, a 3-6 darabban negyedenként változik a basszus a
triolás felbontásban. Az 56-os darab egy F. Carulli Etűd segítségével tanítja meg a p-a-m-a i-
m-a-m pengetéssel, 4# előjegyzéssel, szintén harmóniában gondolkodva, akkordfelbontás
szerűen. Az 57-es darab basszus menete az első 2 ütemben nyújtott ritmussal történik p-i-m-i-
m-i-p-m ujjrendű pengetéssel, a 3-4, 6-7-8. ütemben félértékű hangok adják a basszust,
8.
bekapcsolódik az a-ujj is, pengetése a következő: p-i-m-i-a-i-m-i. Az 5. ütemben a basszus
negyedenként változik, p-i-m-i pengetéssel. Ez a darab szerintem nagy nehézség elé állítja a
növendéket. Sok a fogott hang, a basszus nem egyenletes mértékben változik, sőt a nyújtott
ritmusos váltás lüktetése más, mint a negyedes vagy a fél értékes váltás. Nehéz balkéz
technikailag és jobb kéz technikailag is, sőt elég gyors tempót javasol a gitáriskola.
Az 58-as darab tovább viszi az akkordbontást, végig a-ujjal kiegészítve, M. Carcassi:
D-dúr preludium darabján keresztül. Jobbkéz technikailag a darab egyszerűbb az előző
darabnál, végig p-i-m-i, a-i-m-i pengetés van jelen, a balkéz technikája azonban nehezebb, II.
fekvésbe való átmenet is megjelenik a darabon belül. Az 59-es darab a szextola játékot tanítja
meg,6/8-os ütemmutatóval, p-i-m-a-i-m pengetéssel.
A 60. darabban, szintén egy M. Carcassi darabon keresztül a p ujjal játszott basszus
hangok negyedenként vándorolnak, a darab rögtön húr átugrással indul e üres g húrral. és
gyakoriak a későbbiekben is a húr átugrások. Biztonságot az állandó h-e1 –es húron történő i-
m-i pengetés ad, így jobban tud figyelni a növendék a vándorló p ujjra.
A 61-es darab már egy Aguado etűd. Az Aguado etűdök nem könnyűek, egy kezdőnek pedig
különösen nehezek. A jobb kéz technikája viszonylag egyszerű, végig stabil, az i-m-i ujjak az
előző darabban megtanultakat alkalmazzák. A p ujj vándorol, a bal kéz ujjrendje viszont
nehéz, sok esetben negyedenként változik, apró motorikus képességek fejlettsége szükséges
ahhoz, hogy a gyermek megfelelően tudja interpretálni a darabot. A 62-es darabban visszatér
az 57-es darabban először megjelenő nyújtott ritmusos basszus, egy szintén M. Carcassi etűd
által.
A darab jobbkéz ujjrendje ugyanaz, mint az 57-es darab első két ütemének ujjrendje, a balkéz
ujjrendje nehezebb, az elején második fekvésben kell játszani, majd az 5-6 ütemben elsőben, a
7-8. ütemben újra második fekvésben kell gitározni.
A gitárdarabok a 63-as darabbal érnek véget, ami szintén M. Carcassi darab, az A-
dúr preludium, szextolás játékkal végig. Megjelenik benne a ráhúzott p ujjas pengetés mellett
a ráhúzott a-ujjas pengetés is, minden utolsó előtti tizenhatodon, ami megváltoztatja a darab
lüktetését, és újabb nehézséget hoz a 6/8-os játék megvalósításába. Az első-második
fekvésváltás itt is jelen van, de ez logikusnak tűnik, az előzmények, az előtte szereplő darabok
után.
A 64-73. utolsó darabig skálagyakorlatok találhatóak. Szerintem ezeket nem egybe
kell tanítani, mikorra végig vettük a 63 darabot, hanem a népdalok közé, a megfelelő
hangnemű népdalhoz a megfelelő hangnemű skálát megtanítani, hogy a növendék össze tudja
9.
kötni az elméletet a gyakorlattal. Ha végzünk a 63 darabbal, akkor újra át lehet venni a
skálagyakorlatokat, és egy „bemelegítő gyakorlatsort” kialakítani belőlük.
2.3 Konklúzió levonása a gyakorlatban 10.
„Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok 1” kotta olyan
növendékeknek való, akik már tanultak valamilyen hangszeren, és ismerik az „ABC-s”
hangokat, az alapvető ritmusokat.
Náluk csak az a feladatunk, hogy meglévő ismereteiket átintegráljuk gitárra. Esetleg
olyan növendékeknél hasznos még, akik későn, 13-14 éves korban vagy az után, kezdenek el
gitározni, mivel ők jobban tudnak alkalmazkodni a gyors haladáshoz.
Egy 7-8-9 éves gyereknek idő kell, hogy a megtanult dolgok be tudjanak épülni és ehhez
csakis a gyakorlat adja meg a legmegfelelőbb eszközt. Tehát náluk önmagában ezt a
gitáriskolát nem elég használni, ki kell egészíteni pl. Puskás:Gitáriskola”-ból vett darabokkal
vagy „Szendrey-Karper László: 50 magyar népdal” kottájával.
Az első felének felépítése (népdalok 50. darabig) szerintem nem mindenhol logikus,
például túl gyorsan hozza a p ujjas pengetést, a húrváltást fogott hanggal, húr átugrást, #-es
hangok után rögtön a b-s hangokat. Az 50-es darabtól logikusabb a felépítés, bár az üres
húron megtanítás után üres húron pengetés gyakorlat nem található, így erre a darabra külön
vissza kell térni.
Összességében viszont, a megfelelő korcsoportnak, vagy zenei előképzettséggel
rendelkezőnek ez a kotta megfelelő lehet. Azonban fontos más kottákkal kiegészítenünk és a
skála gyakorlatokat beépítenünk a darabok elé.
3. „Nagy Erzsébet-Mosóczi Miklós: Gitáriskola 1.” bemutatása 11.
3.1 Nagy-Mosóczi Gitáriskola elemzése didaktikai szempontból
A gitáriskola első kiadása az Editio Musica Budapest kiadásában jelent meg, 1980-
ban. Váltott pengetés megtanításával kezdi a gitártanítást. A 2. darabban az e1 -es, h, g-húron
tanítja az m-i pengetést. A 3. darabban g-húrról indítva végigmegy negyedekben a felső
három húron, m-i ujjakkal. A következő darab a, részében g húron penget m-i ujjal, a negyed
értékeket, nyolcad és fél értékkel bővíti, ugyanez a logika figyelhető meg a b, és c, részben h
és e1-es húron. Az 5-ik darabban megjelenik a húrváltás is, e-h-g-h-e üres húrok formájában.
A 6-os darabban bekapcsolódik az a-ujj is, a-m-i-m pengetés formájaként, negyedekben. A 7-
es darabban, kiegészül nyolcadokkal, fél értékekkel.
A 9-ik darabtól elkezdődik a p ujjas pengetés megtanítása, először e6-os, majd „a” és d
húron. A következő darabban egy darabon keresztül végigmegy a basszus húrokon, p ujjas
pengetéssel, negyedekkel. (A logika ugyanaz, mint a 6-os darabban volt.) A 11-es a p ujjas
pengetést viszi tovább, a darab kiegészül nyolcadokkal, fél értékkel.
A tanítást a 16-os darabbal folytatom, ott kezdődik el a darabtanítás. A darabon végig
csak h-húron történik a pengetés, m-i ujjakkal, h-d 0-3 ujjrenddel, népdalok segítségével. Ez
jó, mert ha a gyerek ismeri a népdalt/gyerekdalt, akkor a ritmust is tudja értelmezni és a d,
részben a szin-kó-pa ritmust is könnyebben megtanulja.
A 17-es darabban üres húros pengetés gyakorlat található, vándorló p ujjal, p-i-m-i
pengetéssel. Tapasztalataim szerint a gyerekek imádják ezt a darabot játszani, tetszik nekik,
hogy sok ujjal lehet pengetni.
A 20-as darab vezeti be a húrváltást, d-e hangokkal, a „Süss fel nap” és „Cicuskám
kelj fel” gyerekdalokon keresztül. A 21-es darab bevezeti az a-ujjas pengetést is, előkészíti az
arpeggio játékot, p-i-m-a ujjakkal, vándorló p ujjal, a b, részben fordítva, p-a-m-i ujjakkal. Ezt
a darabot is imádják a gyerekek, tetszik nekik a sok ujjas pengetés. A 24-es darab összegezi
az eddigi váltott ujjas ismereteket, d-e-d-h hangokkal, üres húros húrváltással, gyerekdalokon
keresztül.
A 28-as darabban bekapcsolódik a g üres húr is és a h-g húrváltás, 3-as ujjal,
gyerekdalokon keresztül. A 30-as darab megtanítja a körbe-körbe pengetést, a p-i-m-a-m-i
pengetéssel, vándorló p ujjal.
12.
A 32-es darabban bekapcsolódik a húrváltásba az e1-es húr is. A 35-ös darabban a g húron, 2-
es ujjal lefogott „a” hang kerül megtanításra, g-a-h hangokkal, gyerekdalokkal.
A 40-es darabban bekapcsolódik a h-húron, 3-as ujjal fogott d hang is, de húrváltás
csak fogott hang és üres húr között történik. A 43-as darab összegezi az eddigi ismereteket, az
a, részben negyedekben, a b, részben 6/8-ad ütemmutatóban, 3 nyolcad egységben a-m-i, i-m-
a ujjakkal, a c, részben negyedekben, szekvencia szerűen, 2 ütemes egységekben. A 45-ös
darabban a népdalokon keresztül használja fel az eddigi ismereteket. d-e d-g, h-a,
húrváltásokkal.
Az 51-es darab új hangot tanít meg, méghozzá a d húron, a 2-es ujjal lefogott e-
hangot. Az a, részben d húrtól e1-es húrig, az összes tanult hangokkal, d-e-g-a-h-d-e
hangokkal, negyedekben. A b, részben 6/8-os ütemmutatóval, 3 nyolcadonként, a c, részben
e-pentaton skálában alkalmazza a már megtanult hangokat. Magyar népdalokat tanít, az 52-es
darab népdalokon keresztül használja fel az eddig meglévő tudást. Az e, és f, rész már nem
csak magyar népdalokat tanít, hanem svájci és francia dallamot 6/8-os ütemmutatóval,
„keringőszerűen”. Ennél a résznél alkalmazom a Dalcroze-i euritmiát, játszom a darabot, a
növendéket megkérem lépjen 6-ot (egy-két-hár-négy-öt-hat-ot mondva magában), a második
körben megkérem, az egy-re és négy-re dobbantson nagyobbat. Az 56-os darabtól p ujjas
pengetés következik. Először „a” húron, a-h hangokkal, a „Süss fel nap” és a „Cicuskám kelj
fel” gyerekdalokon keresztül. Az 59-es darabban bekapcsolódik a d húron fogott e hang is,
magyar népdalokon keresztül.
A 62-es darab megtanítja az e6-os húron 3-as ujjal fogott g hangot. A 64-es darab
rendszerezi az eddigi ismereteket basszus húrokon, ugyanazon logika mentén, mint a 43-as
darabban, csak egy oktávval mélyebben. A 65-ös darab dalokon keresztül alkalmazza az
előzőekben megtanultakat, az a, rész egy „görög” dallam formájában, a b, rész egy magyar
népdal formájában.
A 67-es darabban új hang kerül megtanításra, méghozzá, a h-húron a c hang, 1-es ujjal
lefogva. Ez újdonság, hiszen eddig nem használtuk az 1-es ujjunkat. A logika nagyszerű,
hiszen az első fogott hangot, a d hangot is h-húron tanította, és most az első 1-es ujj
használatát is h-húron tanítja. A 67-es „Kodály Olvasópéldát” azért szoktam tanítani, mert
nagyon hasonlít egy magyar népdalra, és nagyon jól át lehet vele ismételni, a korábban egy
népdalban tanult szin-kó-pa ritmust.
13.
A 68-as darab népdalokon keresztül használja az új, c hangot, először húr váltás nélkül
az a, részben, majd a b, részben g-c húrváltással, a c, részben g-c, c-a húrváltással, ezzel
megtanítva az 1-2 ujjrend „mozgását” is. A 71-es darab összegezi a felső húrokon tanult
ismereteket, a g-a-h-c-d-e hangokkal. Az a, részben húr átugrás is található, e1-es húrról g
húron fogott „a” hangra. A d, e, rész már nem csak magyar dalokat használ fel a tanításra,
hanem „Horvát” és „Török” dallamokat is, ami fejleszti a növendék hallását, harmónia
gazdagságát, pentatonról pentachordra bővítve. Az f, rész visszatér a magyar népdalra, a „Kis
kece lányom” népdallal tanítja a 2-es ujjal fogott „a” hangról való e1-es húrra való átugrást.
A 74-es darabban új hangot tanulunk megint, méghozzá az e1-es húron 1-es ujjal
fogott f hangot, „Lengyel” dalok segítségével. A darabban húr átugrás is található g húrról e1-
es húrra, valamint új ritmust is tanít, a „pontozott negyed+3 nyolcadot” ami nyújtott ritmus+2
nyolcadnak értelmezhető. A b, részben nehezebb húrváltás található g húron fogott „a”
hangról e1-es húron fogott f hangra, 2-1 ujjrenddel. A második ütemben található az előbb
említett rész, ezt a növendékekkel többször át szoktam venni még az órán, hogy bebiztosodjon
a húr átugrás a megfelelő ujjrenddel.
A 76-os darabban megint új hang kerül megtanításra, méghozzá az e1-es húron, 3-as
ujjal fogott g hang. A 77-es darab népdalban használja az eddig tanult hangokat (felső húron),
plusz az új g hangot 4-es ujjal lefogva, ugyanis az eddigi tanulmányok során a 4-es ujj még
nem kapott feladatot.
A 78-as darab új műformát tanít meg, a kánont. Ez azért nagyszerű, mert együtt
játszással, vagyis kamarazenéléssel lehet a legjobban megtanítani a ritmust és főleg a beírt
szünetek értékét, fontosságát. A gyerekek szeretik ezt a darabot, szeretnek együtt játszani,
gitározni velem és egy óra erejéig kisebb kamaracsoportokat is lehet kialakítani.
A 79-es darab megint új hangot tanít, méghozzá az e1-es húron a 4-es ujjal fogott „a”
hangot. Ezzel elő is készíti a II. fekvésbe történő átmenetelt, hiszen a 2 vonalas „a” hangot
csak úgy tudjuk lefogni, ha felcsúszunk II. fekvésbe. Ennél a darabnál először mindig
begyakoroltatom az „a” hang eltalálását „helyből ugrással” lent a kézrögtön lefog a 2
vonalas „a” hang, fekvést ugyanis csak akkor tudunk jól váltani, ha pontosan tudjuk honnan
hova kell mennünk.
A 80-as darab összegezi a felső húrokon megtanultakat, e1-húron g hangig, h-húron, g
húron, valamint minden második sorban ezzel az egyszerű gyakorlattal vezeti elő a ¾-es
ütemmutató alkalmazását, az a-m-i, i-m-a ujjakkal való pengetés átismétlését.
14.
A tehetséges és szorgalmas, tíz év fölötti kezdő növendékeimmel eddig a darabig
jutottam el az első félév végére, a kisebb korú, de szorgalmas gyerekekkel pedig a 68-as
darabig.
A 83-as darabban megint új hang kerül megtanításra, méghozzá, a d húron 3-as ujjal
fogott f hang. A 84-es darab népdalokon keresztül használja az új hangot, és az eddig
megtanult hangokat e1üres húrig. Az a, részben húr váltás is található, a b, rész kicsit
előkészíti a „parlando” játékot a „Hervadj rózsám, hervadj” népdallal. A c, és e, rész
„Mongol” és Szlovák” dalokkal fejleszti a gyerek harmóniagazdagságát.
A d, rész pedig a d húron 2-3 ujjrenddel fogott „közel mozgást” fejleszti, ami, tapasztalatom
szerint a gyerekeknek ugyanolyan nehéz, mint a húr átugrás, mivel a 2-es 3-as ujjat a
legnehezebb függetleníteni egymástól, mert ugyanaz az ujj tő mozgatja mindkét ujjat.
A 86-os darab újabb hangot tanít meg, méghozzá az „a” húron, 3-as ujjal fogott c
hangot. A 87-es darab gyerekdalokban alkalmazza az új hangot, d-c-h váltással. Itt újra előjön
a d húron megtanult 2-3 (e-f) ujj függetlenítése, de itt már könnyebben megy, mivel a feladat
ugyanaz, csak más húron. A b, részben a h-húron fogott c hang, és az „a” húron fogott c hang
is megjelenik, de logikusan, ugyanazt a dallamot kell eljátszani, először g-h húron, majd d „a”
húron.
A 90-es darab megint új hangot tanít, méghozzá az e6-os húron az f hangot,”
ujjgyakorlatként.” Az a, c, e, részben szigorú negyedekben kell játszani az eddig tanult
hangokat basszus húrokon (e6, „a”, d húron). A b, d, f, részben pedig három negyedenként, p-
m-i, p-i-m ujjakkal, ami a korábban megtanult a-m-i, i-m-a alteregójaként fogható fel.
A 91-es darab a kedvencem. Ebben a gyakorlatban az összes eddig tanult hangokat
felsorakoztatja, vagyis elérkeztünk a törzshangok megtanulásához! Ezt a darabot úgy szoktam
megtanítani, hogy a növendék kottafüzetébe leírom a hangokat, a hangok fölé az ujjrendet a
sor alá az ABC-s nevüket. Órán eljátsszuk úgy, hogy a gyerek hangosan mondja, a játszott
hang nevét. Így kérem a darab gyakorlását is és következő órán, a füzetben lévő segítség
nélkül játszatom el a gyerekkel az előzőekben leírt módon. Csakis akkor térek rá a következő
darabra, ha a növendék folyékonyan tudja ezt a darabot, gyakorlatot.
A 93-as darab a módosított hangokat tanítja, méghozzá a #-eket, húr szerint,
kromatikusan haladva. A #-ekről való „megtanulnivalót” mindig lejegyzem a gyerek füzetébe,
ugyanúgy, mint a #-ek sorrendjét, amit kiszámolunk együtt, milyen sorrendben, milyen
hangközök szerint követik egymást. Fontosnak tartom, hogy ne „érthetetlen magolnivalónak”
tartsák, noha minden érthetetlen először, ami új. Ezt is azzal a módszerrel tanítom, ahogy a
15.
törzshangokat tanítottam. Játssza, mondja mi a neve a játszott hangnak. Éppen ezért
körülbelül 2 hetes időszakon át, minden órát azzal kezdek, hogy eljátszatom vele a
törzshangos gyakorlatot a „szokásos módon”, majd a #-es gyakorlatot, hogy lássa, a kettő
egymásból következik.
Ez után jön a 94-es darab, ami mindent összefoglal. Ezt, a 2 hetes turnus után,
általában elsőre el szokták tudni játszani, a „szokásos” módon. Fontosnak tartom a 94-es
darab előkészítését, hiszen, ha ez kimarad, a gyerek megijed a 3 soros terjedelem, plusz
„mindenféle jeltől”. Így viszont rá tudom vezetni, hogy a 94-es darab nem más, mint a 91-es
és 93-as darab „összegzése”.
A 95-99-es darabig 1#es darabok következnek. Ez nagyon logikus, hiszen, ha a gyerek
megtanulta, hogy 1# vagyis az első kereszt fisz, akkor nem lesz mit nem érteni.
A 95-ös darabban megjelenik az e1-es húron a 2-3 ujjrendű függetlenítés, ami már kevésbé
probléma, hiszen korábban is jelen volt basszus húrokon.
A 97-es darabban megjelenik a d húron, 4-es ujjal fogott fisz hang, ami nehézséget
szokott jelenteni a gyerekeknek, mivel a 4-es ujj rövid és messzire kell mennie, messzebb az
eddig megszokottól, hiszen eddig a 4-es ujj csak a 3-as bundig merészkedett.
A 98-as darabban tovább nehezedik a helyzet, mivel megjelenik a húr átugrás is,
ráadásul fogott hangról fogott hangra, h húron, 1-es ujjal fogott c hangról d húron 4-es ujjal
fogott fisz hangra és a fisz hangról is fogott hangra megyünk tovább, a g húron 2-es ujjal
fogott „a” hangra. Éppen ezért a 3. ütemet összekötve a 4. ütem „a” hangjával külön
kigyakoroltatom a gyerekekkel még az órán.
A 99-es darab újabb nehézségi szintre emeli a gitározást. A 6/8-os ütemmutatót úgy
tanítom, pontosabban ismételtetem át, hogy eljátszom a darabot, megkérem a gyereket,
miközben hallgatja a darabot, hogy lépjen hatot, miközben magában azt mondja: egy-két-hár-
négy-öt-hat. A következő körben megkérem, hogy az „egyre” és a „négyre” dobbantson
nagyobbakat, mert azok a súlyos hangok.
Ez után, kigyakoroltatom a 7-8. ütemet, majd a 11-12., végül a 15-16. ütemeket, ezekben az
ütemekben szerepel a d húron fogott fisz hang, a 2-es ujjal g húron fogott „a” hangról d húron
4-es ujjal fogott fisz hangra váltás, vagy a 11-12-ben a g hangról fiszre váltás.
Ha ez megy, akkor kezdem el megtanítani a darabot. Úgy szoktam magyarázni a
gyerekeknek, hogy azért veszünk ki pár ütemet, és gyakoroljuk ki külön, hogy könnyebb
legyen darab közben. Ezt a „feltöltjük a medencét vízzel” szinonimával szoktam magyarázni,
„szemléltetni”.
16.
A 100-as darabban már 2# előjegyzés található. Ettől a gyerekek mindig megijednek.
Hatsoros darab, teli fisz, cisz hangokkal és vízszintes „vonalacskákkal” amit első ránézésre
természetesen nem értenek. Először el szoktam magyarázni, mit jelentenek a „vonalacskák”.
Teljes ütem szünetet. Igen, mit jelent a teljes ütem. Átismételjük, mennyi negyed van ¾-ed
ütemmutatóban. Kiszámoljuk: három. Akkor mennyit kell számolni a ¾-es ütemmutatójú
„vonalacskákra” Jön a helyes válasz.: hármat! Ez beletelhet 5-10 percbe is, de szeretem, ha a
gyerekek gondolkozás közben jönnek rá dolgokra, hatásosabb és hosszú távú eredménnyel jár.
A darabot soronként tanítom, a sorokból kiveszem a nehezebb ütemeket, kigyakoroljuk, majd
jöhet a sor elejétől és így tovább. Egy lélegzetvételre csak a következő órán játszatom el,
akkor viszont kétszer, másodjára kánonban együtt. A kánonban is meg-meg kell állnunk, de
nem az a célom, hogy elölről végig eljátsszuk egy lélegzetvételre, hanem, hogy a részek
egyben legyenek.
A 102-es darab előtt megtanításra kerülnek a b-s hangok. A b-s hangokat ugyanúgy
tanítom, mint a kereszteseket, füzetbe leírom, merre módosít, mi lesz a hangok neve, és a b-k
sorrendjét egy mondóka segítségével („Béla Eszik Ásztalról Deszkáról Gesztenyét”.) Ez után
kiszámoljuk, mennyi hangtávolságra, hangközre vannak egymástól a b-k, hogy ne tűnjön
érthetetlen magolós anyagnak az új anyag.
A 102-104-es darabig egyetlen b-t használ, ami azért praktikus, mert az esz hangot
nehezebb lenne dalba beilleszteni, lefogni, az asz hangról nem is beszélve.
A 3#-es modalitást nagyon jól elő készíti a II. fekvés megtanításával, hiszen, sok
esetben a 2. bundba egyszerre kell használnunk az 1-es és 2-es ujjunkat is. Továbbá a 107-es
darabban visszatér a korábban megtanult „a” hang az e1-es húron. A gisz-fisz lépés általában
nehézséget szokott okozni, ezt azzal próbálom megoldani, hogy ugyanaz az ujjrend és ujj
távolság, min az f-g esetében, csak 1 bunddal feljebb van a kezünk.
A 108-as darab újra egy kánon, ami előkészíti a több szólamúságot.
A 108-as darab a, részében külön kigyakoroltatom a 9-10. ütemet, hiszen, az egy
lefele, majd visszamenő A-dúr skála részlet.
A b, részben külön kiemelem a húrváltós részeket, ami az utolsó 3 ütemben található. A c,
részben már több a húrváltás, (lásd.2-3, 4-5,10-11. ütem), ezeket külön kigyakoroljuk, majd
jön a szin-kó-pa kigyakorlása, és mehet elölről a darab!
A 110-es darabot „bruttó egyperces darabnak” neveztem el. Éppen csak megéreztetem
a gyerekekkel a ráütés technikáját. Mivel teljesen új technikáról van szó és nagyon szeretik a
gyerekek, muszáj kijelölni egy időkorlátot. Ha nem tenném, tíz percig csak ezt gyakorolnák,
17.
megfájdulna a kezük, mivel új technika. Így marad egy perc, amiből körülbelül három perc
lesz, mivel hallgatni is szeretnének rám, meg tetszik is a darab, így biztosan lesz belőle
három-öt perc is, de tíz biztosan nem.
A 114-es darabtól elkezdődik a többszólamú játék bevezetése. A 114-115-ös darabban
m-i pengetéssel, felül a dallam, alul a kíséret, ami üres g hang, illetve a 114 b, részében üres d
hang. A 114-es darab kizárólag üres húrokat használ, ami nagyon hasznos, hiszen így jobban
tud a gyerek a bal kezére összpontosítani.
A 115-ös darabban, népdal formájaként, bekapcsolódik az a-ujj is, de ezt csak azoknál
szoktam kérni, akik jó adottságúak, tudnak figyelni, és mellőzik az „én ezt neeem”
kifogásokat.
A 116-os darab kiegészül p-ujjal, az a, rész kizárólag üres húrokat használ, vándorló
felső szólammal, a b, rész g-e-, e-g-is oda-vissza skála-szerűen, alul végig d-húros basszus p-
ujjal pengetve.
A 117-es darabtól népdalok tanítása következik, felül a dallam, alul a kíséret, végig d
üres húron. A 118-as darabban alulra kerül a dallam, és felülre végig e1-es húrt pengetve a
kíséret. Ez nagyon hasznos, mivel a növendék így megtapasztalja, hogy kíséret nem csak a
basszus húrokon, alul lehet.
A 120-as darabbal kezdődik meg az egyszerre pengetés tanításának kezdete. Az a,
részben im ujjakkal, szomszédos húrokon, alulról felfelé haladva. A b, részben kiegészül e6-os
basszussal, p-im pengetéssel. A c, részben a basszus mellé az a-ujj is bekapcsolódik, vándorló
basszus, felül i-m-a g-h-e üres húrokon.
A többszólamú darabok megtanítása a 121-ik darabbal kezdődik el, vándorló 2-es ujjal, felül a
dallam, alul a kíséret, már nem csak üres húrokkal. Az a, rész külön hasznos, mivel
a d-húron 2-es ujjal fogott e hangot muszáj úgy lefognia, hogy a 2-es ujj be legyen hajlítva,
máskülönben az üres g húr (kvinthiányos e-moll hangzatban) nem szólal meg. A b, részben
már többet előfordul, hogy nincs p ujj, így külön oda kell figyelni, hol van egy szólam és hol
van több szólam. A 123-as darabig a záróhangokat kivéve, mindig szomszédos húrokat kell
pengetni.
A tartott basszus hang, felül gazdag dallamot a 123-as darabbal kezdi tanítani a
gitáriskola. Az a, részben üres húrokkal, vándorló basszus és vándorló dallam, üres húrral,
egy húr távolság kimarad (e6-d, a-g, d-h, g-e6 és visszafele ugyanígy.)
A b, részben a basszus végig e6-os üres húr, felül G-fúr skála g húron g hangtól h húron fogott
d hangig. A 124,125-ös darab magyar népdalokon keresztül tanítja a kétszólamú játékot.
18.
Az a, részben a „Süss fel nap” népdallal, fél értékes, üres d basszussal. A b, részben
folytatódik az üres d húr basszus, felül dallam konstrukció.
A 125-ös darab a, részében fél értékes „a” basszus fölött dallam, a b, részben
megjelenik a húrváltás basszus húron is, „a” és e6-os húr között, felül „Még azt mondják nem
illik” népdal. A c, részben a dallamban is megjelenik meg a húrváltás, és a húr átugrás a
basszus húr mellett, és a d, részben a basszusban is megjelenik a húr átugrás, d húrról e6 húrra.
A 126-os darab egy új műstílussal ismerteti meg a növendéket, a „rondo” -val, ami
előkészíti a következő darabot, ugyanis a következő darab stílusa is reneszánszos, amit
máshogyan kell játszani. A hangsúlyok eltolódva jelennek meg, fontossá válik a felütés
szerepe, valamint a Da Capo-s formát is ezen a darabon keresztül tanulják meg a gyerekek.
A 128-as darabban 3#-es, kétszolamú játék kerül „bebiztosításra”. Az a, részben a
basszus még mindig végig fél értékekben van, a b, részben a negyedenként d-a-e-a basszus a
„Hull a pelyhes” gyerekdalocskán keresztül.
A 129-es darabban a basszus körbe- körbe mozog d-a-d-g-d-a formájában, felette
karácsonyi dalocska. A b, részben megjelenik újra a II. fekvés a dallamban, az e1-es húron
való „a” hang elérése miatt, a basszus üres húrjai, fel, majd levándorolnak, a-d, a-e.
A c, részben megmarad a logika, maradunk II. fekvésben, begyakoroljuk a 2 vonalas „a”
hangot az e1-es húron, és a basszus mozgása is hasonló. Nagyon jónak találom, hogy a
felépített rendszerben marad a darab. Átlátható, de mégsem unalmas, begyakoroltatja a
basszusváltást, játékosan, ismert dalokkal. A d, rész egy „Német tánc”, feleleveníti a ¾-es
ütemmutató ismereteinket, a basszus logikusan felépített, az előzőekben megtanultakra jól
támaszkodik. Továbbá hangsúlyozza, hogy az ujjrend nem feltétlen egyenlő a bund számával.
A 130-as darab tovább viszi a „külföldi hagyományt”, az a, b, részben osztrák
dalokkal, a c, részben francia dallal, félértékes „a” -e6 basszusokkal, az utolsó ütemben
negyedváltásra gyorsítva a basszusmenetet. Az a, rész, egyszerű osztrák dalocska, a b, rész a
felütést ismételteti át, a basszus „a-e-e-a” ad egy biztos alapot, amivel a harmóniai hallást is
előkészítjük. A c, rész „Francia dala” a „játékos” játékmódot tanítja, húr átugrás is található
benne, amit játékos módon, nyolcadokban kell játszani.
A 131-es darab a, rész holland tánca kihangsúlyozza a fél és negyed értékek közötti
különbséget, d-a-e-a egész értékes basszussal, „da capo” formában, amit már korábban
tanultunk. Ennél a darabnál új anyagrész az egész kotta, amit negyedre váltva (mennyit kell
számolni rá) tanítok meg. Egyszerű, hogy sok ütemben negyedek mozognak felül, így látja a
növendék, mennyi negyed van az egész érték fölött. A b, részben visszaevezünk a reneszánsz
19.
zenekultúrába, J. Van der Hove játékos „Canarie” darabján keresztül. Az egész érték
kiegészül negyed értékű, a 128 b, („Hull a pelyhes”) dalban megtanult d-a-e-a
basszusmenettel, valamint kiegészül a zárlatokban egy-egy fogott e hanggal. Ez didaktikailag
nagyon jó, hiszen a növendék hamar megtanulja a basszus menetet, így jobban tud figyelni a
dallamra, plusz a basszus menet rávezetheti, némi tanári magyarázat segítségével, a darab
súlyviszonyaira is.
A 132-es darab visszarepít minket a középkori zene világába, méghozzá, a középkori
táncok világába. Az a, rész ¾-es táncot tanít, a basszus itt is segít ráérezni a súlyviszonyokra.
Ezt a darabot úgy szoktam tanítani, hogy megnézzük közösen, mi az ütemmutató.
Átismételjük, mi jellemző a ¾-re, ha mindenre emlékszik a növendék, akkor elkezdjük a
basszussal tanulni a darabot. Azért a basszussal kezdem a tanítást, mivel ez a darab kicsit
kivétel, ugyanis a fél értékek külön hangsúlyt kapnak, hogy érződjön az utolsó előtti ütemek
súlyváltozása. (az 1 helyett a 2 lesz hangsúlyos.)
A b, részben megjelenik a dallam és a basszus játéka, az 5-6. ütemben, ami megtanítja, nem
mindig a dallamnak van elsőbbsége.
A 133-as darab előkészíti a virtuozitást, első 4 ütem főtéma, második 4 ütem nyolcad
játék a főtéma harmóniájára. A második részben sűrűsödik a nyolcad játék, ami előkészíti azt,
hogy a nyolcad játék is lehet főtéma. (második fő téma).
134-es darab előkészíti a fogott basszus játékot. Eddig ugyanis szinte kizárólag üres
húrokat használtunk a basszus játszásához. Az a, részben fogott, tartott hang felül, alul mozgó
basszus 0-2-0 ujjrenddel, a-d-e-a húrokon. A b, részben a dallam mozog, a basszus tartott g,
majd „a”, d, 2-es ujjal fogott e hangot játszik, ami előkészíti, hogy a 2 szólam lehet
egyenrangú, sőt mindkettőnek van dolga és egy kézzel, a bal kezünkkel kell megoldani a
játékot.
A 135-ös darab népdalokon keresztül tanítja meg először az e6-os húron fogott g
hangot. Az a, részben csak az utolsó ütemben jelenik meg, a b, részben eleve azzal kezdődik,
majd „a”-ra megy, a c, részben a g hang rögtön d hangra megy, tehát a húr átugrás is
megjelenik. Mindhárom darab dallama ismert népdal, így a növendék jobban tud koncentrálni
a basszusra, arra, ami új anyag.
A 136-os darabban elkezdődik a basszus és a dallam párbeszéde, folyamatos triola
játékban, p-i-m pengetéssel, és megjelenik a III. fekvés is a 6. ütemben.
20.
A 137-es darabban folytatódik a párbeszéd, im egyszerre pengetést p-ujjal pengetett d basszus
követ. A második részben (17. ütem) megjelenik az arpeggio játék, a fogott basszus hang e-
disz-e a-g-e hangokkal, valamint újra felelevenedik a „DaCapo”s forma.
A 138-as darab didaktikailag nagyon hasonlít a 136-os darabra, a pengetése p-i-m helyett p-
m-i, illetve az egybe pengetéses részeknél mi-mi-mi-pi, tehát a folyamatos triola játék, egybe
pengetéses triola játékkal nehezedik.
A 139-es darab már egy „rendes” gitár darabnak is felfogható, M. Carcassi: D-dúr
keringője által. A darab A, B, Bv, Av tagolása nagyon logikus, megtanítja a gyereknek a
logikus gondolkodást, véleményem szerint azt könnyebb megtanulni, aminek a felépítése jól
tagolt, mondhatni logikus.
A 140-es darab egy Aguado darab, ami jól összegezi az eddig tanultakat. Megtalálható
benne a fekvésváltás III. fekvésbe, i-m-p, im, pim pengetés, egybe pengetés is, valamint az e6-
os húron fogott g basszussal, a korábban 136-os darabban tanult, g-h-g hangzat is.
A 141-es darab előkészíti a menüett darabot egy Robert de Visée darabon keresztül, ¾-es
ütemmutatóban, II. fekvésbe való átmenettel, nyolcad játékkal, negyed játékkal, fogott
basszus hangokkal vegyítve.
Következőleg a 143-as darabot szoktam tanítani. A darab előnye, hogy párbeszéd
található a basszus és felső szólam között. Az 1-4. ütemig a felső szólamban van a dallam,
az 5-6 ütemben pedig a basszusban az utolsó előtti 2 ütem pedig rávezet a zárlatra, ami
előkészíti a „rávezetés” technikáját, a harmóniahallást fejlesztve.
A 144-es darabban ellentétesen mozog a basszus a dallammal, teljes harmóniahallást
elősegítve, a-c, g-h, c-c hangzatokkal.
A 145-ös darab megtanítja az 1-es kapu, 2-es kaput. Vagyis, hogy a darab nem ér
véget az első záróvonalnál, hanem visszamegyünk az elejére, és a végén a második kapura
lépünk. A darab nagyon jól felépített, hiszen az egyes kapu e-gisszel zár, a gyerekben
kialakítva azt, hogy ez nem lehet teljes zárlat. Mi a megoldás? Visszamenni az elejére, és a
második kapuban „csodák-csodájára, rendes „a” oktávon zár.
A 146-os darabban, egy Carcassi: C-dúr Preludium által megjelenik az akkordbontás,
C-dúr, a-moll, d-moll, G7, C-dúr akkordokkal. Ezt a darabot úgy szoktam tanítani, hogy első
körben leírom üres húrok szerint a jobbkéz pengetésének ujjrendét. Először ezt tanuljuk meg,
a p ujj honnan vándorol a g húrra.
Ha ez megy, leírom a hangzatokat egybepengetéssel. Ezt is kigyakoroljuk. Ez után következik
a „tanuljuk meg a darabot úgy, ahogy a kottába írva van” rész. Ez sokszor a következő órára
21.
nyúlik, azért, hogy otthon ki tudja gyakorolni a jobb kéz ujjrendjét és a bal kéz ujjrendjét is
külön-külön. Itt már „csak” össze kell tenni a kettőt.
A következő darab ugyanezt a logikát követi, azonos módszer szerint tanítom, felhívva a
figyelmet arra, hogy az első két sor ugyanaz, mint az utolsó két sor.
A gyerek könnyen megijedhet a terjedelemtől, viszont ezzel a lépéssel meg tudjuk nyugtatni,
„ha az első két sort el tudod játszani hiba nélkül, akkor az utolsó két sort is el tudod, hiszen
ugyanaz!”
A 148-as darab egy Fernando Sor darab. Az eleje üres húros pengetéssel indul, ami
látszólag egyszerű, de egyébként nem az. Nagyon határozottan kell játszani, de ugyanakkor
bohókásan is. Ezzel elérkezünk az előadóművészet részhez, hiszen a felütések bujtatottan
végig jelen vannak, a dallam vándorol, a második rész arpeggios része (25-32 ütem) elvárja a
virtuozitást, majd a következő részben vegyül a visszafogott játék-virtuóz játék. Az utolsó két
sor ugyanaz, mint az első. Erre az előzők alapján rávezethetjük a gyereket, hiszen látott már
ilyet az előző darabban és ha maga jön rá, jobban megjegyzi, jobban megmarad.
A 149-es darabban megjelenik a tizenhatod játék is, ami újdonság, tehát meg kell
tanítanunk a növendéknek, mi is az a tizenhatod, mennyit ér. A darabban szinte folyamatos az
egybepengetés, ez már igazi többszólamú darabnak tekinthető.
A 150-es darab egy M. Giuliani variációs darab. A variációs darab előnye, hogy
ugyanaz a téma, más ritmusban, más felbontással végig kíséri a darabot. Az első két sor
bemutatja a fő harmóniákat, negyed játékban. Az első variáció nyolcad játékban bontja fel az
első két sorban bemutatott részeket, néhol változik a basszus, előkészítve ezzel azt, hogy a
dallam alatt más basszus is lehet, bizonyos keretek között. A 2. variáció már a dallamot is
kiegészíti például egy oktávval fentebbi hangzással, a basszust is bővíti lefelé, és
mindeközben játékos előadásmódot igényel. Ezzel megtanítjuk a gyereknek, hogy attól, hogy
nehezebb, mint az eddigiek, lehet játékosan játszani, sőt kell is!
A harmadik és egyben utolsó variáció, az előző darabban megtanult tizenhatod játékot
alkalmazza. Ennél a résznél külön megtanítom üres húrokkal a jobb kéz ujjrendet, hiszen, ha
magabiztosan tudja, mit kell pengetni, akkor a bal kéznek is könnyebb lesz, és a könnyed,
gyors játék megvalósíthatóvá válik.
A 151-es darab egy M. Carcassi darab, amiben rávezető kromatikus rész (itt
taníthatjuk, mi is az a kromatika), egybe pengetéses rész, harmónia játék is található.
22.
A nehezebb részeket kiemelem, mint például a 2. ütem, 4. ütem, 9-10. ütem, utolsó két sor,
ahol sűrűsödik a harmónia, a játékmód. Ez a darab is „Da Capos” de ezt már a korábbiakra
alapozva magabiztosan kell tudnia növendékünknek.
A 152-es darabot, ami szintén egy M. Carcassi darab, először egybepengetéssel
tanítom, a felütéseket külön véve. Így bebiztosítjuk a bal kéz ujjrendjét, ez után megnézzük a
pengetést külön, és ez után jöhet „rendesen” a darab.
Fontosnak tartom a megfelelő alapozást. Szerintem az ilyen daraboknál nem szabad egyszerre
tanítani mindent, hiszen az görcsösséget, és felületes tudást eredményez.
Ha kicsit külön vesszük a két kezet, akkor könnyebben, magabiztosabban megtanulja a
gyerek, és a „kottaszerinti” játék sokkal egyszerűbb lesz, hiszen egyszerűbb olyat tanulni,
amit már ismerünk egy kicsit.
A 153-as Fernando Sor darabban a basszus „gyorsulása” figyelhető meg. Ebben a
darabban már a basszus szólamnak is saját élete van, így ennél a darabnál a felső szólamot, és
a basszus szólamot külön tanítom. Ennek pozitív hozadéka az, hogy számolni kell, főleg az 5-
6. ütemben, továbbá az, hogy külön hallja melyik szólam merre halad. Első körben eljátszom
az egész darabot, másodikban csak a basszus szólamot, majd eljátszatom a gyerekkel,
miközben hangosan számolok. Ha ez viszonylag biztosan megy, összejátsszuk, ő játssza a
basszus szólamot, én a felsőt, hogy szokja a hangzást. Ez után, ugyanilyen módon történik a
felső szólam megtanulása. A következő órára, külön-külön kérem a szólamokat, és csak a
következő órán játszatom össze a kettőt együtt.
A 154-es, azaz az utolsó darabot, ami szintén egy Fernando Sor darab, úgy tanítom,
hogy kiemelem a nehéz részeket, mint például 7-8 ütemet a ritmusa miatt, 13-14 ütem, 21-24
a basszus-dallam menet miatt. ha ezek a részek mennek, megyünk elölről, szépen lassan.
Általában erre a darabra is két tanórát hagyok, nem siettetem el, hiszen azzal sokat nem érnék
el.
3.2 Konklúzió levonása a gyakorlatban 23.
A Nagy-Mosóczi Gitáriskola I. didaktikailag egy nagyon jól felépített gitáriskola.
Külön érdem, hogy időt hagy mindenre. Váltott pengetéssel indít, de az üres húros
gyakorlatokban kitér a p ujjas pengetésre is. Így a gyerekben kialakul már a kezdetek
kezdetén, hogy 4 ujjra van szükség a pengetéshez. Külön pozitívum, hogy h húron kezdi a
daltanítást, majd üres húrral vezeti be a húrváltást.
A kezdetekben az üres húrokkal bővíti az egy fogott hang ismeretét és szépen
következetesen vezeti be a 3-as ujj után a 2-es ujjat, majd az 1-es ujjat és végül a 4-es ujjat.
Nem rohanja le a gyereket, az új ismeretek bevezetése után, bebiztosít, majd összegez és ez
után tanít új dolgokat.
A 91-es darabot külön kiemelném. Akkor tanítja meg a törzshangokat, amikorra már
minden hangot használtuk, már mindet játszottuk. Így ez a darabösszegzésnek is felfogható.
Ez nagyon jó, hiszen nem a gitáriskola elején támadja le a gyereket a sok hanggal.
Nagyon logikusan következik ez után a #-es hangok megtanítása, és a darabokba való
beemelése. Először a bal kéznek tanítja meg, mi a teendő, majd népdalokon keresztül, először
felső húrokon, majd következik a tartott basszus hang üres húron, majd népdalokon keresztül
a fogott basszus hang és csak a végén jönnek az igazi (Fernando Sor, M. Carcassi)
gitárdarabok.
Ez az egyik legalkalmasabb gitáriskola kezdőknek. Kicsi gyerekeknek és nagyoknak
egyaránt. Aki ezt végig veszi, az stabilan megtanul váltott ujjal pengetni, p ujjal pengetni,
kottát olvasni, több szólamot egyszerre hallani, játszani.
Az elemzésben nem elemeztem az összes darabot. Ennek nem a felületesség az oka.
Csakis azokat a darabokat elemeztem, amiket tanítok is. Reményeim szerint nem nagy bűn, ha
egy-két darabot kihagyunk, abból az okból kifolyólag, hogy túl nehéznek tartjuk, vagy úgy
véljük, a növendékre olyan plusz terhet róna, ami csökkentené a motiváltságát.
24.
4.1 „Vass Valéria: Gitáriskola előképzős és 1. osztályos zeneiskolásoknak”
című kotta didaktikai szempontú elemzése
A gitáriskola az első darab előtt bemutatja, megtanítja az alapvető ritmusértékeket, az
üres húrok nevét és helyét, valamint a törzshangokat. Ezek közül első körben „csak” a
negyedet, nyolcadot tanítom, majd a 8-as darabnál visszatérek a „ritmusértékek” részhez.
Ugyanis azt vallom, azt lehet megtanulni igazán, amit megtapasztalni is meg tudunk. Az üres
húrok nevét és helyét viszont kénytelen vagyok „bemagoltatni”, hiszen ennek tudása nélkül a
gyerek nem tudja behangolni a gitárt otthon, hangológéppel. Ezt, vagyis a hangológép
segítségével való hangolást is megtanítom az első órán, „melyik húrt pengetem, milyen betűt
kell kiírnia a gépnek” címszóval.
A Vass Valéria gitáriskola basszus-pengetéssel, pontosabban ráhúzott hüvelykujjas
pengetéssel kezdi meg a gitártanítást. Az 1-7 darabokon az üres e6-os húron tanítja meg a
pengetést, a 4,5,7-es darabokon mondókákat hív segítségül a helyes ritmus elsajátításához. Ezt
nagyon jó gyakorlatnak tartom, hiszen, eddigi tapasztalataim alapján, a gyerekek ismerik
ezeket a mondókákat (pl. „Cini cini muzsika”, „Kipp kopp kopogok”, „Fű, fű, fű”), így a
tapasztalat talaján, a már meglévő ismeretekre tudjuk építeni az új ismereteket, vagyis a „tá,
ti-ti” negyed-nyolcad értékek játszását.
A 8-11 darabokban üres „a” húr pengetését tanulják a gyerekek, valamint megjelenik
új ritmusértékként a fél érték is. A 9-es darabban már fél értéket, negyedet és nyolcadot is
játszunk, itt már szükségessé válik a számolás is. („Mennyit számolunk a fél értékre?”). A 12,
13-as darabban már váltva kell pengetni az üres e6 és „a” húrt. Így, üres húrok pengetésével
könnyebben el lehet sajátítani a húrváltás-pengetést, hiszen „csak” a jobb kézre kell
összpontosítania a gyereknek.
A 14-16 darabokban üres d húron kell pengetni, majd a 17-18-as darabban megjelenik
a d- „a” húrváltás, valamint a d- „a”, „a” -e6 húrváltás is. Ezt fejleszti tovább a 19-es darab d-
e6 húr átugrással is. Kimarad az „a” húr, d húr után rögtön e6 húrt kell pengetni.
A 20-as darabbal kezdi meg a hangok tanítását. Először d húron, 2-es ujjal lefogott e
hangot, a 22-es darabban dalba önti a tanult hangok, „Süss fel nap” című gyerekdallal, majd a
23-as darabban megjelenik a korábbiakban tanult húrváltás „a” húrra, majd a 24-es darabban a
húr átugrás is. (D-e húrra, fogott e hanggal is.)
A 25-ös darabban megtanítja a 2-es ujjal fogott e hang mellett közvetlenül lévő 3-as
ujjal fogott f hangot is.
25.
A 26-os darabban, ami egy „gyakorlat” használja az e és f hangot is, majd a 27,28-as
darabban d-f hangokkal megtanítja a „Zsip-zsup, illetve a „Szólj síp szólj!” gyermekdalokat.
A 29-es darabban megjelenik újra a húrváltás. A 30-as darabban megtanuljuk az „a”
húron, 2-es ujjal fogott h hangot, a 32-es darabban már vegyíti a fogott h és fogott e hangot
üres „a” és üres d hanggal is, a 33-as darabban az „Árkot ugrott a szúnyog” gyerekdalban is
ezt alkalmazza. A 35-ös darabban megtanuljuk az „a” húron, 3-as ujjal fogott c hangot, ami
logikailag alkalmazkodik az e-f tanításához. A 37, 38-as darabban, gyerekdalokban
alkalmazzuk az új hangot, c-a” párosításával. A 39-,40,41-es darabokban szépen sorjában
összegezi az eddig tanultakat, a 41-es darabban megjelenik az összes, basszus húrokon, eddig
tanult hang.
A 42-es darab viszonylag nagyot lép előre, ugyanis megtanításra kerül az e6-os húron
1-es ujjal fogott f hang, és a 3-as ujjal fogott g hang is. A 43,44-es darabban csak az e és g
hangot használjuk, a 45-46-os darabban bekapcsolódik az 1-es ujj is. Ez nagy újdonság,
hiszen eddig nem használtuk az 1-es ujjunkat.
A 47-48-as darabban megjelenik a húrváltás is „a” húrra, de még csak e-g-a hangokat
használva, az 49,50,51-es darabokban már kiegészül a húrváltás1-es ujjal is, vagyis f hanggal
is. Az 52-es darabban a „Sári néni utazik” dalocskát tanítja meg „a”, d és e6-os húrokon, 0-3
ujjrenddel. Ez könnyű, sikerélményt jelent a gyerek számára, logikus, és jól összefoglalja a 3-
as ujj szerepét első fekvésben. Az 53, 54,55-ös darabokban átismételi a 2-3-as ujjváltást,
húrváltással, ám itt még a húrváltás üres húrról történik.
Az 56-os darabon keresztül tanítja meg a fogott hangról indított húrváltást, az 57-es
darabban egy gyerekdalt is megtanulunk fogott hangról indított húrváltással.
Az 58, 59-es darabok beemelik a d húron tanultakat is, 2 gyerekdal segítségével. Az 58-as
darab, „Télapó itt van” például nagy motivációt jelenthet a gyermeknek a karácsonyi, család
előtti gitározásra is.
A 60-as darabban a „Kiszáradt a diófa” dalocskában megjelenik egy ötfokú skála (d-
től g-ig lefelé), ami a „folyamatos készülés az ujjakkal”-t készíti elő. A 61, 62 darabokban
megjelenik a húrváltás újra, majd a 63-as „Éliás Tóbiás” gyerekdal megtanítása által már az
első ütemben 3 húrt is kell pengetni, folyamatosan váltva. Ezt a logikát követi a 64,65,66-os
darab is.
A 67-es darab megtanítja „a” üres húrról indítva a „la-pentachord” skálát. Itt,
szerintem nem a skála tudásán van a hangsúly, sokkal inkább a 0-2-3-0-2 ujjrenden, vagyis a
26.
következő hang, ujj előkészítésének fontosságán, ami a gitárjátékban elengedhetetlen.
A 68-as darab, a „Kis kece lányom” népdalon keresztül erre alapszik, folyamatos ujj
készülődés, moll skála, húrváltás. A 69-es darab elkezdi összegezni az eddig tanultakat, a
70,71-es darab két szép népdalt tanít meg, ami megint csak motivációt, sikerélményt nyújthat
a növendéknek. A 72-es darab az összes eddig tanult hangokat összegezi, skálaszerűen. Ezt a
darabot úgy tanítom, hogy a gyereknek játszás közben hangosan mondania is kell a játszott
hang nevét. Így tud tudatosulni minden, amit eddig tanultunk. A 73-as darab „Allegretto”
összegezi dallamfutamok formájában az eddig tanultakat és ezzel záródik a basszus húrokon
való pengetés alapjainak megtanítása. Ezt a darabot részenként tanítom, felhívom a figyelmet
a hasonlóságokra, pl. a második ütem ujjrendileg és ritmusilag ugyanaz, mint az első, csak
másik húron kell pengetni, vagy a harmadik ütem szinte ugyanaz, mint az első, csak a végén
fél érték helyett két negyed van és így tovább. Ha megtanítjuk a gyereket, hogyan nézzen,
sokkal könnyebben megtanulja a darabot, valamint kevésbé lesz számára riasztó a darab
hosszú terjedelme, hiszen sok a hasonlóság, az ismétlődés.
A 74-es darabbal kezdi tanítani az i-m-a ujjakkal való ráhúzott pengetést. A 74-es
darabban üres e húron, a 75-ös darabban szintén e húron, mondóka segítségével
tanítja/ismételi át a negyed-nyolcad értékeket. A 77-es darabon keresztül a h húr pengetésébe
vezeti bele a növendéket. Az előzők logikáját követve a 78-as darabbal, mondóka segítségével
tanítja a negyed, nyolcadok pengetését, h húron. A 80-as darabbal a g húr ráhúzott pengetését
tanítja, ugyancsak i-m ujjakkal. A 81-es darabbal pedig, mondókával tanítja meg a negyed,
nyolcad pengetést. A 83-as darabban összegezi az eddig megtanultakat a felső három húron,
e-h-g-h-e húrokon, negyedenként.
A 84-91 darabig a húrváltást gyakoroltatja be, üres húrokon keresztül. A 92-es
darabban tanítja az első fogott hangokat e húron, az f-g hangot, 1-3-as ujjal lefogva. A 93-94-
es gyakorlatokkal begyakoroltatja, majd a 95-96-97-es darabokban mondókákat,
gyerekdalokat is tanít ezekkel a hangokkal. A 98-as darabon keresztül, a h húron tanít meg
fogott hangokat, méghozzá a c-d hangokat, szintén 1-3 ujjal lefogva. A 99-es darabon
keresztül begyakoroltatja ezt a két új hangot, majd a 100-101-102-es darabokban
gyerekdalokat tanul meg a növendék ezekkel a hangokkal.
A 103-as gyakorlatban megjelenik az e üres húr is, és ezzel együtt a húrváltás is.
A 104-105-ös darabokban olyan gyerekdalokat tanít meg, amiben e húrra történő húrváltás is
szerepel. A 106-os darabon keresztül megtanítja a g húr törzshangjait (első fekvésben), tehát a
g- „a” hangokat, 0-2-es ujjal lefogva. A 107-es darabban kiegészíti a g-„a” hangokat üres h
27.
hanggal is, A 108-as darabban ezekkel a hangokkal, és h húrra történő húrváltással egy
gyerekdalt tanul meg a növendékünk. A 109-es darabban a g- „a” hangokat, d húron lefogott f
hanggal egészíti ki, a 110-111-es darabokban, ezen hangok felhasználásával tanítunk meg
gyerekdalokat. A 112-es darab kiegészül d húron, 2-es ujjal fogott e hanggal, így a 2-es ujj
vándorlását is megtanulja a növendékünk.
A 113-as darab egy gyermekdalt tanít meg, az előző darabban begyakorolt hangokkal.
A 114-115-ös darabok, duók. Ezeket mindig úgy tanítom, hogy megtanítom külön-
külön a szólamokat egyik óráról a másikra, hogy folyamatosan, hiba nélkül el tudja játszani,
majd ketten összejátsszuk. Ha megoldható, (például két növendékem ugyanitt tart) együtt
hívom őket órára, hogy ne csak velem, hanem diáktársával is tudjon kamarázni. A
kamarazenélést nagyon fontosnak tartom, hiszen, ez bizonyítja be, miért is fontos azt játszani
és úgy, ahogy a kottában írva van, ezen felül pedig nagyon jól előkészíti a többszólamú
játékot, hiszen, nem csak egy szólamra kell figyelnie a növendéknek.
A 116-117-es darabokban népdalokat tanítunk, ami már túllép a gyerekdalok
nehézségi fokán, mindezt kellő alapozottsággal teszi, így a gyermek magabiztosan,
sikerélménnyel meg tudja tanulni.
A 118-119-es darab új érdekességet tanít. „Mik ezek a x-ek?” szokott lenni a kérdés.
Nagy csodálkozással hallják, hogy a gitáron, bizony, „dobolni” is lehet. Ezeket a darabokat is
úgy tanítom, hogy külön-külön mindkét szólamot megtanuljuk, majd összejátsszuk, esetleg
tartok egy kamaraórát, ahol a gitáros társával játsszák össze ezeket a darabokat.
A 120-as darab végén, az e húrról indítva, illetve a 121-es darab több ütemében egy
kisebb skála-futam is található (mindkét darabban ugyanaz), ez nagyszerűen előkészíti a
„folyamatosan készülő ujjak”, ami a gitárjáték alapjának is tekinthető, technikáját.
A 122-es darabban fogott hangról fogott hangra történő húrváltás jelenik meg.
Az eddigi darabokban általában üres húrról, vagy üres húrra történt húrváltás, tehát itt
annyi csak az újítás, hogy fogottról lépek fogottra. A 123-as darabban g húron fogott skála
menet, kisebb futam található.
A 124-es darabban átismételjük a felső három húron tanult törzshangokat. Ez után a
darab után át szoktam ismételtetni a 19-es darabban megtanult „a” húron fogott c hanggal
indított törzshangokat és rögtön ezután tanítom a 128-as darab C-dúr skáláját. Fontosnak
tartom, hogy a növendék tudja, mikor tanulunk újat, és mi az, ami ismétlés.
Így nem veszi újnak az ismétlést, hamarabb, könnyebben megtanulja az „új darabot” ami
lénygében ismétlés, csak más ritmussal kell játszani.
28.
A 129-130-131-132-es darabok megtanítják új ritmusként a szinkópát. Itt, hangosan,
tapsolva tanítom meg, ha ez már megy, akkor kezdjük el gitározni az új ritmust.
A 133-as darab új ritmusként megtanítja a tizenhatodot, itt is az előzményekre
alapozok, visszalapozunk az első oldalra, ahol egyszerűen látszik: egy nyolcadba mennyi
tizenhatod és egy negyedbe mennyi tizenhatod fér.
A 134-es darabban megint előtérbe kerül a kamarazenélés. Itt is megtanuljuk külön-
külön a szólamokat, majd együtt összejátsszuk és ha sikerül, behívok még egy-két
növendéket, hogy hárman is el tudjuk játszani a triót.
A 135-136-os darabokban a ri-ri-ti ritmust tanuljuk, üres húrokat pengetve, majd a
137-es darabban egy gyerekdalt is megtanulunk az új ritmus segítségével.
Az eddigiekben csak 1-2-3-as ujjal fogtunk le hangokat, a 138-139-140-es
gyakorlatokban megtanuljuk a 4-es ujj használatát is. Ez annyiban szokott bonyodalmat
okozni, hogy olyan hangokat fogunk le (g-d), amiket eddig 3-as ujjal fogtunk, így nagyon oda
kell figyelnünk, hogy a növendékünk ne „csaljon” ne 3-as ujjal akarja lefogni ezeket a
hangokat. A 141-142-143-as darabokban húrváltással használjuk a 3-4es ujjunkat,
ugyanabban a bundban, a g hangot 4-es ujjal, a d hangot 3-as ujjal fogjuk, elkerülve a 3-as ujj
„ugrándozását”. A 144-es darabban átismételjük a felső három húron tanult hangokat, illetve
új műfajjal, a kánonnal ismerkedünk. Ezt is előbb megtanítom, és ha már folyékonyan megy,
összejátsszuk. Először a növendék kezdi, majd második eljátszásnál ő játssza a második
belépő szólamot.
A 145-146-os darabban ismert népdalokat tanulunk meg, a felső három húron, 4-es
ujjat is használva. A 147-148-as darabban az alsó három húron is megtanuljuk a 4-es ujj
használatát, a 148-as darabban már a 3-as ujjról 4-es ujjra történő húrváltásos pengetést is
megtanuljuk. A 149-150-es darabokban az előzőekben megtanultakat alkalmazva népdalokat
tanulunk meg.
A 151-152-es darabok újra kánonok, melyeket magabiztosan kell megtanulni, hogy el
tudjuk ketten játszani. Itt szintén fokozott figyelemmel kell lenni növendékünk iránt, hogy a
másik szólam figyelme, bezavarása ne okozzon „3-as ujjal fogom, amit 4-essel kéne” csalást.
A 153-as darabban új ütemmutató jelenik meg. eddig zömében 2/4-ed, 4/4-ed
ütemmutatóval találkoztunk, itt azonban megjelenik a ¾-ed, aminek súlyviszonya erősen eltér
az eddigiektől, mivel páratlan. Ezt úgy szoktam tanítani, hogy először is elmagyarázom, mi is
az a 3/4. A súlyviszonyt viszont a következőek szerint tanítom: eljátszom a gyakorlatot, neki
3-at kell lépnie és mondania magában azt, hogy „egy-két-hár, egy-két-hár”. A következő
29.
körben az „egy” -ekre nagyobbat kell dobbantania, mint a „két-hár” -ra. Általában a 154-155-
156-os darabokat is ezzel a módszerrel tanítom. Időigényes módszer, de nagyon hatásos. (A
módszer neve a Dalcroze-i euritmia).
A 157-158-as darabok már cselesebbek, hiszen a nyolcad után következő negyednek is
kell egy hangsúlyt kapnia, így ezeket a darabokat úgy tanítom, hogy a hosszú értékekre, a
felekre adjon nagyobb hangsúlyt, a negyedekre kevesebbet és a nyolcadokra még kevesebbet,
de általában hamar megértik, mert a „titiken hamarabb túl akarnak esni”.
A 159-160-as darabokban szintén a ¾-es ütemmutató begyakorlása történik, ismert
magyar népdalokon keresztül. A 163-as darabban, a korábban 3-4 es ujj „egy bundban
tartózkodása” jelenik meg, csak itt 1-2 es ujjal, első bundban h-e húrokon. Ez általában
nehezebben szokott menni, hiszen a 2-es ujjnak nehéz az első bundba visszamennie, a kéznek
is kellemetlenebb ez a pozíció. Így erre kevesebb időt szánok (ha módszertani hiba, ha nem),
átvesszük a 162-163-as darabot, és kész.
A 164-es,165-ös darabok újra duók, amiben (mindkét szólamban) megjelenik a
húrátugrás, az alsó szólamban üres g húrról 3-as ujjal fogott g hangra. A 165-ös darabban húr
átugrás helyett húrváltás történik, a felső szólamban fogott hangról fogott hangra, az alsó
szólamban üres húrról, fogott, záró hangra.
A 166-167-168-as darabban új ritmusként a nyújtott ritmust tanuljuk. A 169-es darab
egy újabb duó, aminek nehézségét az adja elsősorban, hogy teli van futamokkal.
A 170-es darabban új elemként tanuljuk a felütést, amit én „felkészülés” „levegővétel”
szinonimákkal is tanítok, illetve bejelölöm a kottában, hol vannak a felütések. A darab
nehézsége a felütésen túl a nyújtott ritmusokban, húrváltásokban rejlik.
A 171-172-es darabokban a nyújtott ritmus ellentettjét, az éles ritmust tanuljuk.
A 173-as gyakorlat egyfajta tercmenet, amit a gyerek „sok hang, mindig máshol” -nak fog
fel. Mivel még nincs, vagy nem elég fejlett a harmónia hallása, így nehezen lehet rávezetni
őket a logikára, viszont nagyszerűen előkészíti a „folyamatosan készülő ujjak” technikáját. A
174-es darab egy népdal, ami az előző darabban begyakorolt mozgásokat alkalmazza. A 175-
ös darab, logikailag követi az előzőket, csak felső három húron, valamint megjelenik a
nemrég tanult éles ritmus is.
A 177-es darab trióként fogható fel, ezt ugyanúgy tanítom, mint a korábbi triókat (lásd
134-es darab-kottában 21. oldal).
A 179-es darabtól kezdve a szabad pengetést tanuljuk. Itt mindig elmagyarázom mi is
az maximum 5 percben, mert ennél több ideig kár terhelni egy kisgyermek agyát.
30.
A hangsúlyt inkább a „hogyan” -ra helyezem. A 179-187-es darabig csak üres húrokat kell
pengetni, ami nagyon jó, mivel így elég csak a bal kezére figyelnie, jobban be tud rögzülni az
új pengetés módszer. A 188-189-es darabokban csak a basszusok változnak, a p-i-m-i ujjrend
jól előkészíti az akkordfelbontásos pengetést. A 190-es darabban is csak a basszusok
váltakoznak, viszont itt a basszusok külön dallamot képeznek, ami előkészíti a többszólamú
játék technikáját. A 191-196-os darabokban a 3 ujjas pengetéstechnikát gyakoroljuk be. (i-m-
a, a-m-i,i-a-m).
A következő mérföldkő darab, a 201-es darab, ahol összegződnek a törzshangok.
A három sorba írt gyakorlatot folyamatosan játszatom, a füzetbe lemásolom, fölé írva a hang
nevét és az ujjrendet, az órán pedig a pengetett hang nevét mondva játszatom el.
A 202-es darabban az oktávokat tanuljuk, amit elmagyarázok, de nem követelek meg annyira,
mint a hangok nevét. (Ha az elsőt tudja, hamar megérti ezt is, ok-okozat.)
A 204-207es darabokban már igazán elkezdődik a többszólamú játék előkészítése, felül a
dallam, alul a kíséret. „Hivatalosan” igaz, csak a 214-es darabtól indul el a „kétszólamú játék
előkészítése” a kotta címjegyzéke szerint, de szerintem az előzőekben leírtak is tekinthetők
egyfajta előkészítési út kezdetének.
Az igazi kétszólamú játék a 291-es darabtól indul el. A 214-291 darabig megtanuljuk,
hogyan kell felváltva pengetni p és i-m-a ujjakkal (lásd
214,215,216,217,218,219,220,221,222,223,224,225-ami egyben skála is-,225-oktáv
gyakorlat, ismétlés.)
Hogyan kell rögtön váltani p-i, p-m, és p-a ujjak között (lásd: 227,228,229,230. darab). Mit
jelent az átkötött hang (lásd 231,232-es darab). Megjelennek újra a duók, amiket az
előzőekben leírt módon tanulunk (lásd 114-es darab, 33. oldal-kottában 17. oldal). Mindez p-
i-m-i pengetés, átkötött hang, alul van a dallam, p-i,p-m váltás- megjelennek a 234-235-ös
darabokban.
A 236-237-es darabpár érdekes párhuzamot mutat. Ugyanaz a népdal van feldolgozva
mind két darabban („Én Istenem, minek élek”), a dallam az elsőnél a basszusban van, a
másodiknál pedig felül. Ez nagyszerűen előkészíti azt a gyakorlatot, hogy dallam itt is-ott is
lehet.
A 240-es darab újabb mérföldkő, megtanuljuk a #-es hangokat. Mielőtt azonban ezt
megtanítom, átismétlem a törzshangokat, hiszen, ha az alaphangokat sem tudom, nem tudom
ezt sem megtanulni. A 242-268-as darabig a #-eket tartalmazó dalokat tanulunk, skálákkal (C-
dúr, G-dúr, a-moll, e-moll) megfűszerezve. A 269-es darabban megtanuljuk a b-s hangokat, és
31.
a 270-291-es darabig b-et tartalmazó dalokat, skálákat (F-dúr, d-moll) tanulunk, megtanuljuk,
hogyan kell ráütést játszani (lásd 285,286,287, 288-as darab), megtanuljuk a tiszta kvart és
kvint hangközt.
A tényleges többszólamúság ez után, a 291-es darabbal kezdődik el, egybe pengetéses
gyakorlattal. A 291,292,293,294-es darabokban szomszédos üres húrokon gyakoroljuk be az
egybepengetést, im ujjakkal.
A 295-ös darab megint egyszólamú, a váltakozó ütemmutatót tanuljuk meg ennél a
darabnál. A 296-os darab megint egybepengetéses darab, a 297-es darabnál váltakozik az
egybepengetés, és az egyszólamú, főként futamokból álló technika. A 298,299-es darabok
duók, a 299-es darabban már megjelenik a fogott hangot is tartalmazó egybepengetés is. A
300,301-es darabokban már megjelenik a pi, pm ujjrendű egybepengetés is, a 302-303es
duókban a kíséret már csakis kizárólag egybepengetést tartalmaz. A 304-es darab,
egybepengetéses, „vándorló 2-es ujjat” gyakoroltatja be. Ezt alkalmazzuk a 305-ös darabban,
a „Házasodik a tücsök” dalocskában. A 306-os darabban megtanuljuk a D-dúr skálát a 308-as
darabban a párhuzamos h-moll skálát, és a 307-309-es darabok kizárólag 2#-es hangneműek.
Az újabb mérföldkő, a 314-es darabbal kezdődik, ahol a basszus és a dallam (felső
szólam) élesen elkülönül egymástól, a basszusnak a szára lefelé van húzva és általában tartott
üres húr, a 318-as darabban megjelenik már a fogott, tartott basszus hang is.
A 316-os darabban a kíséret nyolcadok formájában van lejegyezve, gyors i-p, m-p
váltásra van szükség. A 319-es darabban összegződik a tartott hangos, gyors váltású technika
és az arpeggio játék is megjelenik p-i-m-a-m-i pengetés ujjrenddel.
A 321-330-as darabok, lényegében, véleményem szerint a gitáriskola „első, igazi,
kétszólamú darabjának”, az Anonym: „La Folia d’ Espagna” (331-es darab) darabjának az
előkészítő gyakorlatai. Ez az első, igazi kétszólamú darab. A többi, eddig tanult darabok vagy
gyakorlatok voltak, vagy a dallamot láttuk el kísérő második szólammal.
A következő kétszólamú darab, a 335-ös „Tatár dal”, ennek előkészítő gyakorlatait
találhatjuk a 333-334-es darabokban, bár ez a darab is dióhéjban, tartott üres basszus hang,
felette dallam. Az igazi akkordjáték előkészítése a 336-os darabbal kezdődik el.
Akkordkibontás, utána akkordfelbontás figyelhető meg a 336-337-es darabokban. A
háromszólamú akkordpengetés először a 338-as darabban jelenik meg üres húrokon.
Az igazi arpeggio játék, a 339-es darabban jelenik meg p-i-m-a ujjrenddel. Az első
fogott hangos akkordjáték a 340-es darab b, részében található, majd ez bonyolódik a c,
részben, ahol már az akkord alapja is fogott hang. E két darabban olyan alap akkordokat
32.
tanulunk meg, mint a C-dúr, G7, a-moll, E-dúr. Ezt a füzetbe is le szoktam jegyezni, és
akkordikusan megtanítom, egyfajta akkordfűzéses-gyakorlat keretén belül p-ima ujjrenddel.
Ezt azért tartom fontosnak, mert, ha megtanulja a növendék a C-G7-G7-C-am-E-E-am
akkordfűzést, akkor lényegében a 341-s darab „Olasz dal” nem fog nehézséget okozni, hiszen
pont ezek az akkordok találhatóak a kíséretben, a pengetést pedig előre úgy gyakoroltatom be,
ahogyan az a darabban lesz. Így lényegében a dallam, a felső szólam okoz, hoz újdonságot
csupán. És minő érdekes, a 343-as darabban is C és G-dúr szerepel a kíséretben, csupán a
pengetés ujjrendje más, ezt viszont jól begyakoroltatja a 342-es darab üres húrokon.
Az igazi akkordikus darab pedig, a gitáriskola utolsó darabja, a 344-es darab, ami egy
F. Carulli által írt keringő. Előbb egybepengetéssel tanítom (amit lekottázok a füzetbe), azokat
a részeket (pl. 7,15,19,20. ütem) természetesen kijátszatom, amiket egybepengetéssel nem
lehet megoldani. Ez után következik üres húron, a balkéz ujjrendjének megtanulása és ha ez is
megy, akkor játsszuk úgy, „ahogy a kottába van írva”.
Igaz, ez az utolsó darabja a gitáriskolának, de ez nyitja meg az utat a többszólamú játékra és a
többszólamú darabok megtanításának új módszertanára, ami ugyan időigényesebb módszer,
de hosszú távon nagyon is megéri.
4.2 Konklúzió levonása a gyakorlatban 33.
A „Vass Valéria: Gitáriskola előképzős és 1. osztályos zeneiskolásoknak” című
gitáriskolát elsősorban kicsiknél használom, alkalmazom. Ennek több oka van.
Elsősorban az, hogy p ujjas pengetéssel indítja a gitártanulást. Ez könnyebben
elsajátítható, mint ha váltott, i-m-a ujjas pengetéssel indítanánk. Továbbá, a ritmusok
megtanításánál mondókákat alkalmaz, amit egy kisgyerek (legalábbis a nagy részük) ismer,
így könnyebben meg tudjuk tanulni a negyed, nyolcad, szinkópa, nyújtott, éles ritmust, a
mondóka ráolvasásával. Sok az üres húros pengetés, amit, ha mondókával társítunk, máris az
az érzésük lesz a gyerekeknek, hogy „el tudunk játszani egy dalt”. Vagyis a sikerélmény is
hamar(abb) jön, ami nagyon fontos egy kisgyerek motiválásánál.
Az egyik növendékem hét évesen került hozzám. Első osztályosként, szeptemberben
még a betűket sem ismerte. Otthon nem volt hangszere és mivel nem hivatalosan tanítottam
(nem fért bele a hivatalos óraszámomba), csupán szívességből foglalkoztam vele, hangszert
sem tudtam neki kölcsönözni. Így otthon nem tudott gyakorolni, de az órákon mégis tudott
kicsit fejlődni, a mondókáknak köszönhetően.
Továbbá, azoknál a gyerekeknél alkalmazom még ezt a gitáriskolát, akiknek nagy
kezük és vastag ujjaik vannak. A basszus húron indulással így el tudom kerülni, hogy a
hüvelykujjuk a nyak fölé kerüljön és rossz kéztartás alakuljon ki.
További előny, hogy a váltott pengetés tanításánál a ráhúzott pengetést tanítja
elsőként, így a nagy, „levegőben ugrándozó” mozgást is ki tudjuk kerülni, mivel a ráhúzott
pengetésnél fontos, hogy kicsit a másik húrt is megérintsük, arra húzzuk rá a pengetést.
Ezt a gitáriskolát azonban, a későn kezdőknek nem ajánlom. Elsősorban azoknak nem,
akik már a gitártanulmányokat megelőzően tanultak más hangszeren, és ismerik az abc-s
hangokat, az alapvető ritmusokat. És azoknak sem, akik tizenévesen kezdenek el gitározni.
Egy kamasznak lehet, túl unalmasak lennének a mondókák és mivel értelmileg fejlettebbek,
nem szükséges a mondóka a ritmusok elsajátításához.
Mindezeken felül egy jól felépített, nagyszerű gitáriskolának tartom Vass Valéria
gitáriskoláját.
34.
5. „Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok 1.”, „Nagy
Erzsébet-Mosóczi Miklós: Gitáriskola 1.”, „Vass Valéria: Gitáriskola
előképzős és 1. osztályos zeneiskolásoknak” rövid összehasonlítása
Elmondható a tény, hogy mindhárom gitáriskola, didaktikailag jól felépített iskola.
Nincs kizárólagosan jó és kizárólagosan rossz.
A Szendrey-Karper László által összeállított gitáriskolát elsősorban nagyobbaknak,
illetve zenét már korábban tanuló növendékeknek ajánlom, hiszen gyorsan, nagy lépésekben
halad, míg a másik két iskola mindenre több időt hagy.
A Szendrey-Karper László és a Nagy-Mosóczi által összeállított gitáriskolák váltott
pengetéssel, míg Vass Valéria gitáriskolája p ujjas pengetéssel indít. Itt sincs jó, rossz kezdés.
A váltott pengetés a nehezebb, ha ezzel indítunk, a kezdet nehezebb lesz, viszont sokkal
könnyebben, gyorsabban el tudja sajátítani növendékünk a p ujjas pengetést.
Logikailag talán a Nagy-Mosóczi gitáriskolát tartom a legjobban felépítettnek, mivel
számomra a kottaolvasáson van az elsődleges hangsúly. Ebben a kottában, a törzshangok
megtanulása, pontosabban fogalmazva, összegzése után jönnek a módosított hangok.
Ugyanakkor technikailag viszont Vass Valéria gitáriskolája van legjobban felépítve,
hiszen nagyon sok az üres húros pengetés gyakorlat, külön tanítja a ráhúzott, szabad
pengetést. Aki ebből az iskolából indít, az technikailag nagyon jól fog fejlődni, aki pedig a
Nagy-Mosóczi gitáriskolából, az stabilan fog kottát olvasni.
Ugyanakkor nem kell ennyire feketén-fehéren elválasztani a gitáriskolákat, nyugodtan
lehet üres húros pengetési gyakorlatokat átvenni a Vass Valéria gitáriskolából a Nagy-
Mosóczi gitáriskola mellé.
A álláspontom a következő, ha nagyon kicsit kezdünk tanítani (7-8 éves), akkor
mindenképp Vass Valéria gitáriskoláját kell választanunk, hiszen tele van mondókákkal és a
kisgyerek keze, agya jobban rááll a p ujjas pengetésre.
Ha 9-10 évesen kezd valaki gitározni, akkor Nagy-Mosóczi, vegyítve Vass Valéria
gitáriskolájával a megfelelő választás. Ha valaki későn, 13-14 évesen, vagy még később,
esetleg zenei tanulmányok folytatásaként kezd el gitározni, akkor a Szendrey-Karper László
által összeállított gitáriskola a megfelelő, de célszerű kiegészíteni a másik két gitáriskolából
számunkra leghasznosabbnak vélt gyakorlatokkal.
35.
Úgy vélem, mindhárom gitáriskola biztosít egyfajta utat, csak a haladás gyorsasága,
milyensége más, a kereszteződések azonosak és a célt ugyanúgy el tudjuk érni mindhárom
gitáriskola segítségével.
6. Összegzés 36.
„A gitártanítás megközelítése különböző didaktikai szempontokból” című
szakdolgozatom, a címből következtetve, valami nagyra utal. És, ha nagyra utal, akkor arra
gondolhat az olvasó, hogy itt bizony nagy didaktikai „vitákról”, legújabb kutatásokról, és
egyéb, nagy ívű dolgokról fog olvasni.
Nos, itt a végén már teljesen kiderül: rosszul hitte. Személy szerint azért esett a
választásom, direkt, kiemelten a kezdőknek szánt gitáriskolák „véleményezésére”
ismertetésére, mert ezeknek ismerete adja a biztos alapot arra, hogy biztos alapot adhassunk.
Ezeknél a gitáriskoláknál minden mindennel összefügg, szinte oldalszám szerint
ismernünk kell a gitáriskolákat, hiszen tudnunk kell, mi után mi következik, és mikor hova
lapozzunk vissza, illetve, ha szükséges, mely darabokat hagyjuk ki.
Szakdolgozatom végén nincs csattanó. Nem hirdetek ki győztest, hiszen mindhárom
gitáriskolának megvan a maga előnye, ugyanakkor hátránya is. A legjobb a „mixelés”. persze,
ez nem egyenlő az „összevisszasággal”. Ki kell jelölnünk, mi lesz a fő gitáriskola, és ahhoz
időnkét merítünk ezt-azt a más gitáriskolákból.
A választásom azért erre a három gitáriskolára esett, mert ezeket tartom a
legösszeszedettebbnek, és ezek a legismertebbek, a legkönnyebben hozzáférhetőek.
Ugyanakkor nagyra tartom Puskás:Gitáriskola kottát is, valamint Suba Sándor gitáriskoláját
is. De sajnos helyhiány, és az oldalszám maximalizálása miatt nem fért bele, hogy ezeket a
nagyszerű iskolákat is elemezzem. (Úgy azt hiszem közel 80 oldalas lett volna a
szakdolgozatom.)
Igyekeztem mindenre kitérni, arra is, mit hogyan szoktam tanítani. Úgy vélem, minden
tanárnak, és minden gyereknek van egy saját útja, a legjobb, ha ezek az utak, a tanárok útjai,
együtt haladnak, néhol eltérhetnek, de a fő kereszteződéseknél a találkozás nagyon fontos. Így
érhetjük el a célt: azt, hogy az egykori gyerekekből majdan zeneszerető, zeneértő, zenélni
szerető és tudó felnőtteket „neveljünk”.
Irodalomjegyzék
„Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok 1.” (kotta)
Szendrey-Karper László életrajza: 1 http://www.academia.edu/4359963/Szendrey_Karper_cikk
„Nagy Erzsébet-Mosóczi Miklós: Gitáriskola 1.” bemutatása (kotta)
„Vass Valéria: Gitáriskola Előképzős és 1. osztályos zeneiskolásoknak”
Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézet
Portfólió
Konzulens: A portfóliót készítette:
Ritter József
Czirok Ildikó
Gitár főtárgy oktató Tanár-zenetanár-Gitár-MA 120
szakos hallgató
Miskolc, 2017.
Tartalomjegyzék
1. Bevezető………………………………………………………………..1.
2. 1. kompetencia: „A tanuló személyiségének fejlesztése”
2.1 Egy kiválasztott növendék bemutatása szakmai szempontból 2-4.
2.2 Egyéni tehetségfejlesztő program bemutatása……………….. 4-10.
3. 2. kompetencia: „A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése,
fejlesztése”
3.1: Közösség fejlesztése……………………………………………10-12.
3.2: Iskolai konfliktushelyzetek értékelő elemzése..........................12.
4. 3. kompetencia: „A pedagógia folyamat tervezése”
4.1 Óravázlatok (A/1,A/2, A/5)……………………………………13-24.
5. 4. kompetencia: „A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek
fejlesztése a tudás felhasználásával”
5.1: Valamely szakmai probléma megoldásának leírása……...24-27.
5.2: Egy hangszeres iskola ismertetése, bemutatása,
kritikai elemzése…………………………………………....27-33.
6. 5. kompetencia: „Az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák
fejlesztése”
6.1 Motivációs kérdőív felvétele és elemzése……………………...33-36.
7. 6. kompetencia: „A tanulási folyamat szervezése és irányítása”
7.1: A jelölt tanulásszervezésre vonatkozó felfogása……………36-39.
8. 7. kompetencia: „A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek
alkalmazása”
8.1 Értékelés a művészeti iskolák zeneművészeti ágában,
a jelölt saját véleménye szerint………………………………….39-40.
9. 8. kompetencia: „Szakmai együttműködés és kommunikáció”
9.1 Gyermekekkel és szülőkkel való kapcsolat bemutatása……...40.
10. 9. kompetencia: „A jelölt önképzési tervei, továbbtanulási
szándékai”……………………………………………………...41.
Bevezető 1.
Hallgatói portfóliómban az alapvető tanári kompetenciákat szeretném bemutatni.
Tanulmányaim végén, tanári pályafutásom elején a kompetenciákról kialakult némi tudásom,
de pályakezdő tanárként kellő tapasztalattal még nem rendelkezem.
A tanári tevékenység nem csupán ismeretátadás. Tanítás által növendékeink személyiségét
is fejlesztjük. Fontos, hogy tudjuk melyik növendékünk hol tart éppen szakmailag, továbbá,
hogy kész tervvel rendelkezzünk az átadandó ismereteket illetően. A terv nem lehet merev,
egyéni oktatás révén, sok függ növendékeink aktuális állapotától, felkészültségétől.
Lépcsőfokról, lépcsőfokra kell haladnunk.
Fontos, hogy fejlesszük a gyermekek közösségi viselkedését is, egy-egy közös fellépéssel,
kamaraórákkal.
Képesnek kell lennünk bármilyen konfliktus kezelésére, megoldására. Pedagógiai
munkánkat kellően megtervezve, mégis rugalmasan kell ellátnunk e nélkül a következetes
tanári munka elképzelhetetlen.
Mivel egyéni oktatásban dolgozunk, a csoportos tanításban esetleg fel sem merülő
problémák nálunk súlyozottan jelennek meg. Példának okáért a kamaszkori gátlások,
túlmozgásos hiperaktivitás, figyelemzavar. Fontos, hogy ösztönözve oldjuk meg a felmerülő
problémákat.
A zenetanítás célja nem elsősorban az, hogy minden növendékünkből hangszerművészt
neveljünk. Ha a kellő tehetség hiányzik, akkor ez megvalósíthatatlan. A zene, zenélés
szeretetére, az egész életen át tartó tanulásra rávezethetjük minden növendékünket, ez elérhető
és elérendő cél. Fontos, hogy pedagógiai folyamatunkat megfelelően tervezzük meg, de a
pillanatnyi változásokra is legyünk felkészülve. Értékelésünknél kihagyhatatlan az okkal
történő dicséret, csillagosztás, vagy szükség esetén az elmarasztalás, szomorú fej (fekete
ponttal megegyező szimbólum) osztása. Így tudja majd a növendékünk, mi a helyes út, irány
és mi az, ami kerülendő, példának okáért az otthoni gyakorlás hanyagolása. Továbbá
nélkülözhetetlen a szülőkkel való kapcsolattartás, akár személyesen, telefonon, vagy
interneten. A 21. századi technológiák a kapcsolattartást meglehetősen könnyebbé teszik.
Ugyanakkor, mi tanárok, ha akarjuk, ha nem, példaképek vagyunk, így saját
önművelésünknek is fontos szerepe van.
Az itt felsoroltakat szeretném portfóliómban, a teljesség igénye nélkül, összegezni.
2.1. kompetencia: „A tanuló személyiségének fejlesztése” 2.
2.1 Egy kiválasztott növendék bemutatása szakmai szempontból
Ebben a fejezetben az egyik növendékemet, diploma tanítványomat, Galkó Lilit
szeretném bemutatni.
Galkó Lili Edelényben, a Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda, és
Alapfokú Művészeti Iskolában kezdett el gitározni tanulni, 2011-ben. 2015-től vagyok a
tanára.
Az első órán felmértem az aktuális tudásszintjét. Molnár Tamás: Romance darabját
játszotta. A játéka meglepő volt számomra. Az adott darabbal semmi problémám nem volt, de
azt gondolom, négy év gitártanulás után, ez túl könnyű, szinten aluli darab volt. Továbbá,
játékában a dinamikának halvány jelét sem láttam, hallottam. A hangok a helyén voltak, a
ritmus is jó volt, a tempó is és a keze is nagyon jó. Egyszóval tehetségesnek véltem. Nem
találtam az okát annak, miért játszik, hozzá és évfolyamához képest is szinten aluli darabot.
Azt láttam rajta, nem éli bele magát a zenélésbe, gitározásba. Így arra a döntésre jutottam,
szintre hozom, megmutatom neki, többre képes.
Ettől kezdve, kemény tempót diktáltam, amit, így egy év távlatából, úgy látom, bírt,
sőt elkezdett „élni” a gitárjátéka. Mindezt a következők szerint tettem. Első félévben,
Fernando Carulli: Balett és Calatuyud Bolero darabját választottam előadási daraboknak,
emellett Szendrey-Karper László VIII.-as kötetéből választottam etűdöket. A dinamikai
jelzésekre nagyon nagy hangsúlyt fektettünk, és fektetünk a mai napig, a darab lüktetését, az
ütemmutatót is precízen interpretálva tanítottam neki. Szinte itta az új ismereteket. Mindegyik
darabnál, „hú, ez nehéz” hozzászólást kaptam, de bíztattam, hittem benne, és minden darabot
sikerrel megtanult.
Második félévben még nagyobb fokozatra kapcsoltunk, megtanultuk Tarrega: Tango
művét (aminek külön haszna a gitár áthangolása, ami fejleszti a kottaolvasást, a hallást is),
továbbá Fernando Sor: h-moll etűdjét, J.K.Mertz egyik keringőjét és egy Aguado etűdöt
választottam. Mindezt sikerrel megtanultuk. Év végére viszonylag kiforrott, ritmusilag,
dinamikailag és tempóban is letisztult játékot fejlesztettünk ki.
A fejlődését nem győzte megköszönni nekem. Hálát adott, hogy annak idején nem
hagyta abba a gitárt, hihetetlen örömöt okozott a fejlődése, a szép darabok tanulása, amit
szülei is örömmel hallgattak.
3.
Ugyanebben a tanévben, jeles záróvizsgát tett szolfézsból és 2016-tól Miskolcon
folytatja tanulmányait (Egressy-Erkel AMI-ben.), immár A/6-os évfolyamosként, 6-os
évfolyamnak szánt darabokkal. Akárhogy is számolom, egy év leforgása alatt közel másfél év
anyagát végeztük el, ami hatalmas örömöt, sikerélmény jelentett növendékemnek és nekem is.
Továbbá a tanévben számos fellépése volt, így fejlődésének nem csak mi, de nagyszámú
hallgató közönség is tanúja lehetett!
2.2 Egyéni tehetségfejlesztő program bemutatása 4.
Ebben a fejezetben egy alapfok 5-ik osztályos (A/5) növendék, 66 órára lebontott
tanmenetét szeretném bemutatni. A tanmenet „csak” egy vázlat, nem lehet 100%-an betartani.
Inkább a fontos didaktikai szempontok miatt állítottam össze. Ugye, az előző fejezetben egy
A/5-ös növendéket mutattam be, de ez a terv nem az ő terve, mivel nála A/3-os szintről
indultunk, így sok volt a pótolni való. Mindenesetre, ha valaki jól halad, ez az a szint, amit
A/5-es növendékként el kell érnie, teljesítenie kell. A tanmenet után rövid reflexióban
ismertetem, látom el hozzáadott magyarázattal, mit miért tanítok így.
Gitár – A/5
Tananyag
Témára
bontás /
órákra
bontás
Továbbhaladás
feltétele
Eszközök,
felszerelés,
szemléltetés
Tevékenység
megnevezése
Kompetencia
fejlesztése
Ismétlés 1-2.óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása.
Gitár, kotta,
kottaállvány
Ismétlés
előzetes
tanulmányok
alapján, a már
meglévő tudás
felelevenítése.
Hangszerkezelés
fejlesztése.
Bemeneti; szakmai;
módszertani
kompetencia.
Ismétlés 3-4.óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása.
Gitár, kotta,
kottaállvány
Ismétlés
előzetes
tanulmányok
alapján, a már
meglévő tudás
felelevenítése.
Hangszerkezelés
fejlesztése.
Bemeneti; szakmai;
módszertani
kompetencia.
Szokolay
Sándor:
Dudanóta
5-6. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása.
Gitár, kotta,
kottaállvány
A darab
megtanulása –
esetleges
felelevenítése-
különös
tekintettel a
dallam-kíséret
dinamikájára.
Szakmai,
módszertani
kompetencia.
Puskás: 65 7-8. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
A darab
megtanulása –
esetleges
felelevenítése-
különös
tekintettel a
dallam-kíséret
dinamikájára.
Szakmai,
módszertani
kompetencia.
Nagy –
Mosóczi V.:
21
(A.M.Bach –
Menuett)
9-10. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
A darab
megtanulása.
Szakmai 5
módszertani
kompetencia.
Nagy –
Mosóczi V.:
21
(A.M.Bach –
Menuett)
11-12. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Artikuláció,
dallamívek,
dinamika
elemeinek
elsajátítása.
Szakmai,
módszertani;
személyes
kompetencia.
Gyakorló óra 13-14. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Eddig tanultak
ismétlése,
számonkérés
Szakmai;
módszertani
kompetencia.
Nagy –
Mosóczi V.:
55 (F.Carulli
– Andantino)
15-16. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány A darab
megtanulása.
Szakmai;
módszertani
kompetencia.
Nagy –
Mosóczi V.:
55 (F.Carulli
– Andantino)
17-18. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Artikuláció,
dallamívek,
dinamika
elemeinek
elsajátítása.
Szakmai,
módszertani;
személyes
kompetencia.
Nagy –
Mosóczi V.:
80 (R.Schumann – Kis darab)
19-20. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány A darab
megtanulása.
Szakmai;
módszertani
kompetencia.
Nagy –
Mosóczi V.:
80
(R.Schumann
– Kis darab)
21-22. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Artikuláció,
dallamívek,
dinamika
elemeinek
elsajátítása.
Szakmai,
módszertani;
személyes
kompetencia.
Pavlovits
Dávid –
Ujjlenyomat
ok:
1. Ég a
gyertya
23-24. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány A darab
megtanulása.
Szakmai;
módszertani
kompetencia.
Pavlovits
Dávid –
Ujjlenyomat
ok:
1. Ég a
gyertya
25-26. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Artikuláció,
dallamívek,
dinamika
elemeinek
elsajátítása.
Szakmai,
módszertani;
személyes
kompetencia.
Gyakorló óra 27-28. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Eddig tanultak
ismétlése.
Szakmai;
módszertani
kompetencia
Gyakorló óra
Félévi vizsga 29-30. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Félévi
vizsgaanyag
koncertszerű
eljátszása
Bemeneti; szakmai;
társas kompetencia
Leo
Brouwer:
1.etüd
31-32. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány A darab
megtanulása.
Szakmai;
módszertani
kompetencia.
Leo
Brouwer:
1.etüd
33-34. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Artikuláció,
dallamívek,
dinamika
elemeinek
elsajátítása.
Szakmai,
módszertani;
személyes
kompetencia.
Gyakorló óra 35-36. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány Eddig tanultak
ismétlése.
Szakmai;
módszertani
kompetencia
Leo
Brouwer:
2.etüd
37-38. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány A darab
megtanulása.
Szakmai;
módszertani
kompetencia.
Leo
Brouwer:
2.etüd
39-40. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Artikuláció,
dallamívek,
dinamika
elemeinek
elsajátítása.
Szakmai,
módszertani;
személyes
kompetencia.
Gyakorló óra 41-42. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány Eddig tanultak
ismétlése.
Szakmai;
módszertani
kompetencia
Leo
Brouwer:
3.etüd
43-44. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány A darab
megtanulása.
Szakmai;
módszertani
kompetencia.
Leo
Brouwer:
3.etüd
45-46. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Artikuláció,
dallamívek,
dinamika
elemeinek
elsajátítása.
Szakmai,
módszertani;
személyes
kompetencia.
Gyakorló óra 47-48. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány Eddig tanultak
ismétlése.
Szakmai;
módszertani
kompetencia
F.Sor:
Op.60.No.2
(Andante
con moto)
49-50. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány A darab
megtanulása.
Szakmai;
módszertani
kompetencia.
F.Sor:
Op.60.No.2
(Andante
con moto)
51-52. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Artikuláció,
dallamívek,
dinamika
elemeinek
elsajátítása.
Szakmai,
módszertani;
személyes
kompetencia.
Gyakorló óra 53-54. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány Eddig tanultak
ismétlése.
Szakmai;
módszertani
kompetencia
F.Sor:
Op.60.No.7
(Allegro non
troppo)
55-56. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány A darab
megtanulása.
Szakmai;
módszertani
kompetencia.
F.Sor:
Op.60.No.7
(Allegro non
troppo)
57-58. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Artikuláció,
dallamívek,
dinamika
elemeinek
elsajátítása.
Szakmai,
módszertani;
személyes
kompetencia.
Gyakorló óra 59-60. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány Eddig tanultak
ismétlése.
Szakmai;
módszertani
kompetencia
Gyakorló óra 61-62. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Eddig tanultak
ismétlése,
összegzése
Szakmai;
módszertani
kompetencia
Gyakorló óra 63-64. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Eddig tanultak
ismétlése.
Szakmai;
módszertani
kompetencia
Gyakorló óra
Évvégi
vizsga
65-66. óra
Az órán elsajátított
elméleti és
gyakorlati dolgok
visszamondása,
bemutatása
Gitár, kotta,
kottaállvány
Félévi
vizsgaanyag
koncertszerű
eljátszása
Bemeneti; szakmai;
társas kompetencia
Reflexió a tanmenethez
Nagyon fontosnak tartom az első órákon az ismétlést. A nyári szünet elég hosszú ahhoz, hogy
elfelejtsük, mit is tanultunk az előző tanévben. Az ismétlő órákon átbeszéljük, mit tanultunk
tavaly, pár darabot újra átveszünk, ez egyfajta bemelegítésnek is tekinthető az új tanévre.
Szokolay Sándor: Dudanóta című művét azért tartom fontosnak, mert jól visszavezet minket a
vándorló dallamhoz. (Először fent, majd középen van a dallam, majd kísérőszólamban, és végül
visszatérés.) A Puskás gitáriskola 65. darabja egy allegretto darab, ami azért érdekes, mert a
dallam végig a középső szólamban van, felül végig e1-es üres húrt kell pengetni, a dallam
előtt/után, a basszus pedig végig átkötött „a”, e6-os húr váltogatása, ami orgonapontnak felel meg.
Ez fejlesztő, hiszen, megtanulja a növendék, hogy a dallam bárhol lehet, nem csak a felső
szólamban.
A 9-14. órán vett darab, a Nagy-Mosóczi V.-ös gitáriskolából vett 21. darab, ami egy A. M.
Bach menüett. Ez a darab bevezeti a növendéket a barokk korszakba, rávezeti barokk korszak
zenei előadás technikájára, amit később, például egy J. S. Bach Csellószvit átiratban jól tud majd
hasznosítani.
A következő tanulandó darab, egy F. Carulli darab, amit etűdnek is tekinthetünk. (Nagy-
Mosóczi V/55. darab). Teli van p-i-m-a, p-a-m-i pengetéssel, szext menetekkel,
hangnemváltásokkal.
A következő tanulandó darab előnye első sorban a fekvésváltásokban rejlik, a dallam a felső
szólamban van, a basszus szólam is teli van váltásokkal, a középső szólamot pedig kísérő
szólamként kell játszani, ami nehéz, mert szinte végig i ujjal kell pengetni, ami az egyik
legerősebb ujjunk. Ez a darab, R. Schumann: Kis Darab című műve (N. Mosóczi: V/80).
A következő tanulandó darab: Pavlovits Dávid: Ujjlenyomatok: Ég a gyertya. Ez a darab
nagyon jól van megharmonizálva, így az egyszerű dalocskának tűnő darabban, új harmóniákat
9.
tudunk megtanulni. A következő órák gyakorló órák, melynek során kiválasztjuk a
vizsgadarabokat.
Az igazság az, hogy a tanmenettel ellentétben hamarabb kiválasztom a vizsgadarabokat,
hiszen, a daraboknak érnie is kell és ahhoz, hogy mind koncertképes legyen, továbbá sok koncert
szerű előadást kell tartani, mint például közös óra, tanszaki koncert. Így párhuzamosan készülünk
a vizsgára és tanulunk új darabokat. A félévi vizsga utáni félévet kortárs darabok megtanulásával
kezdjük. Ennek az az oka, hogy A/5-ik osztályban szélesíteni kell a látókört, hiszen, ha „csak” 1-2
korszakból választunk műveket, úgy tűnhet ennyiből áll a gitárirodalom. Így Leo Brouwer 1-2-3.
etűdjét tanítom meg. Az utolsó órákon megint Fernando Sor darabokat tanulunk, mégpedig, F.
Sor Op. 60 No. 2, 7-es darabját, hogy kerek egésszel zárjuk a tanévet és szép darabokat
válogathassunk az év végi vizsgára.
10.
3.2. kompetencia: „A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése,
fejlesztése”
3.1 Kassai fellépés bemutatása („Közösség fejlesztése”)
2015. December. 4.-én Kassán voltunk fellépni a gyerekekkel. 2 tanítványomat vittem,
kollégáim is hoztak zongorista, furulyás növendékeket és együtt adtunk egy közös adventi
műsort.
A fellépést egyéni készülés előzte meg. A két növendékemmel közösen adtunk elő 3
karácsonyi dalt. Ők játszották a dallamot, én pedig akkordkísérettel járultam hozzá a közös
zenéléshez. A dalokat először megtanítottam nekik külön-külön, majd november közepétől
péntek délutánonként összeültünk egy-egy közös próbára. A fellépés előtti napon volt a
főpróba, amit iskolánk aulájában tartottunk. A főpróbán elpróbáltuk a fellépés sorrendjében a
darabokat, összekötő szövegekkel, meghajlással. Aznap két főpróbánk is volt. Az elsőn még
kellett némi magyarázat, ki után ki jön, honnan megyünk be a színpadra stb.
A második főpróba már élesebb volt, tudnunk kellett a sorrendet, mindent, mivel
közönségünk is volt. Ez jó alkalom volt arra, hogy a gyerekek szokják a közönséget.
December 4-én reggel indultunk Kassára, busszal. Izgultam, megérkezik-e mindegyik
tanítványom időben, de szerencsére, időben jött mindenki, időben el is tudtunk indulni. Az út,
leszámítva 1-2 gyomorbajt, gond nélkül telt.
A kassai magyar gimnáziumba megérkezve, bemutatták nekünk a fellépés helyszínét,
a gyerekeknek még robotbemutatót is tartottak a technika teremben. Mi addig egy
konferencián ültünk, majd a konferencia közepe táján elindultunk, mi művészetis tanárok (a
konferencián az iskola vezetősége is részt vett), összegyűjteni a gyerekeket, hogy tudjunk
még egyet próbálni ott a helyszínen. A tanítványaim a főpróbán nem játszottak jól. Nem
figyeltek sem egymásra, sem rám. A próbán akadtak további nehézségek is (pl. hangosítás),
de a koncertre minden megoldódott. Ügyesen játszottak a növendékeim, figyeltek egymásra
és rám is, ami elengedhetetlen a kamarazenélésnél.
A zenének közösségformáló ereje van. De ugyanakkor számos más tényező is
közösséggé fejleszt egy csoport gyereket. Ezek a következők voltak.
A koncert fél órás késéssel kezdődött, így utána nagyon sietni kellett a fogadásra,
mivel fix időpontra vártak minket.
11.
A gyerekek hamarabb elmentek egy kísérő tanárral, mi addig bepakoltuk a gitárokat,
kottatartókat a buszba. Kicsit ideges voltam, mivel az egyik növendékem édesanyja megkért
még reggel, hogy szóljak Vencelnek, vegye be az antibiotikumot evés előtt. Így sietve
pakoltam, rohantam a fogadásra, egyenesen fel a gyerekekhez. Még épp idejében érkeztem,
hiszen növendékem még a bőséges kínálatból válogatott ezt-azt a tányérjára, így evés előtt be
tudta venni a gyógyszert. A gyerekek a felső szinten ettek, mi tanárok pedig lent.
Annyi probléma adódott, hogy mire mi ételhez jutottunk, a gyerekek már jóllaktak,
vették fel a kabátot, így evés közben fel kellett szaladnom hozzájuk, hogy próbáljanak meg
türelmesen várni, mert mi tanárok még csak most tudtunk elkezdeni enni. Szerencsére jól
viselkedtek, levették a kabátokat, elfoglalták magukat, míg mi is megebédeltünk. Játszottak,
énekeltek, öröm volt hallgatni őket.
Ebéd után várost néztünk, megnéztük a dómot is, aztán elindultunk haza. A hazaút már
gyomorbaj nélkül, békésen telt. Este fáradtan bár, de sok-sok élménnyel meggazdagodva
tértünk nyugovóra.
12.
3.2 Iskolai konfliktushelyzetek értékelő elemzése
„Elfelejtett jelentkezési lap”
2015/2016-os tanévben kezdtem meg tanári pályafutásomat, gyakornokként, Master
tanulmányaim mellett. A gyakornoki státusz óraszám maximalizálása miatt, szigorú óraszám-
keretben volt meghatározva az óraszámom.
Klasszikusgitárra többszörös túljelentkezés volt, így a jelentkezési lapok beadási határideje
alapján húztuk meg a határt a felvehető maximális létszámnál.
Elkezdődött az év, jött az órabeosztás. Nem tudott eljönni az összes gyerek, így akik nem
tudtak eljönni, azoknak a szüleit felhívtam, mikor szeretnének órára jönni a gyerekek. Ekkor
lettem figyelmes egy dologra: Fischer Edgar nem jött el órabeosztásra, de a jelentkezési lapja
nálunk volt. Fischer Frida eljött az órabeosztásra, de jelentkezési lapja nem volt. Először azt
hittem, tévedés-elírás történt. Beszéltem a főnökömmel és kiderült: elírásról szó sincs. Ők egy
testvérpár, Edgar 3 évet gitározott, Frida pedig egyet. Kiderült, hogy Frida nem adott be
jelentkezési lapot. Gondolkodtam, mit tegyek? Megkérdeztem a főnökömet, aki arról
tájékoztatott: aki nem adott be jelentkezési lapot, nem tanulhat hivatalosan gitározni,
túljelentkezés esetén, a megadott határidőn túl jelentkezési lapot nem fogadhatunk el.
Tájékoztattam a szülőt főnököm álláspontjáról. Megkérdeztem tőle, hogy Edgarnak jó lesz-e a
Fridával megbeszélt időpont. Az időpont jó volt, de a szülő nagyon el volt keseredve és a
kislány is, mert szeretett gitározni. Kérdezte, nincs-e mégis valamilyen megoldás? Annyit
mondtam, kérdőjelesen el tudom vállalni, de a részleteket illetően meg kell kérdeznem a
főnökömet, hogyan tudnánk mégis megoldani a problémát. Letettük a telefont. Másnap
megkérdeztem a főnökömtől, mitevők legyünk. A kislány szeretne gitározni, éppen belefér az
időmbe, hogy foglalkozzak vele. Tehát részemről nem lehetetlen.
A következő megoldást találtuk: hivatalosan nem tudtuk felvenni- így nem kapott
bizonyítványt, de térítési díjat sem kellett fizetnie. Heti egyszer tudtam vele foglalkozni, 30
percben. A szülőt felhívtam még aznap, elmondtam: találtunk megoldást. Időpontot
egyeztettünk, azóta tanítom a kislányt is. Nagyon örült mindenki, és azóta sem bánom, hogy
szerdánként fél órával később ért véget a munkaidőm. A kislány szorgalmas, ügyes, lelkes,
öröm volt neki órát tartani.
4. 3. kompetencia: „A pedagógia folyamat tervezése” 13.
4.1 Óravázlatok-A/1, A/2, A/5 évfolyamra, reflexiókkal ellátva
Óravázlat A/1
A pedagógus neve: Czirok Ildikó
Műveltségi terület: Művészetek
Tantárgy: Gitár
Osztály: Alapfok 1.
Az óra témája:
1.) Pengetésgyakorlatok pima ujjakkal üres húrokon,az eddig tanult hangokból felépített
skálákkalBemelegítés
2.) A „c” hang ismertetése népdalokon keresztül (Gólya, gólya gilice, Hol lakik kend, Árkot
ugrott a szúnyog)
Az óra cél- és feladatrendszere: a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek, a
tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.) és az elérendő
fejlesztési szint, tudásszint megnevezése: A „c” hang megtanulása, a darabokban megjelenő
ritmusok ismertetése, ujjrend megtanítása
Az óra didaktikai feladatai: „c” hang, a tanulandó népdalok alapvető stílusjegyei
Felhasznált források (tankönyv, munkafüzet, feladat- és szöveggyűjtemény, digitális
tananyag, online források, szakirodalom stb.):
Nagy-Mosóczi: Gitáriskola I.
idő (perc)
Tevékenység,
tanegység
Módszer,
tartalom
Kapcsolódási
pontok
Megjegyzés
szemléltetés
Reflexiók,
tapasztalatok
5
perc
Bemelegítés p,i,m,a
ujjakkal
pengetés
üres
húrokon+az
eddig tanult
hangokból
felépített
skálával
Helyes
pengetés
technika
kialakítása+az
eddig tanult
hangok
átismétlése
Tanári
bemutatás
+magyarázat
Állandó
figyelmeztetés a
helyes pengetéstechnika
elsajátítására+a
hangok
tudásának
fontosságára
2
perc
„c” hang
ismertetése
„c” hang
helyének
megmutatás
a gitáron,
helyének
lejegyzése a
növendék
kottafüzetéb
e
Az azonos
húron fogott
hangokkal való
kapcsolat („h”,
„d”)
ismertetése a
könnyebb
megértés
érdekében
Tanári
magyarázat
+bemutatás
„c” hang
helyes, 1-es
ujjal történő
lefogása
5
perc
Gólya, gólya
gilice
megtanítása
„c” hang
használata
hallásból
már ismert
népdalon
keresztül
kottakép
alapján
Nagy-
Mosóczi
Gitáriskola
I./68/a
darab
A darab
ismerősségére
felhívom a
figyelmet,
plusz a darab
teljes eljátszása
előtt a „C”
hangos ütemet
kigyakoroltato
m (5-8. ütem)
Eljátszom a
darabot,
kérem,
keresse meg
a darabon
belül a „c”
hangot
A megegyező
ütemekre
felhívom a
figyelmét,
bíztatva, ha
először
hibátlanul
eljátszotta,
akkor
másodjára is
hibátlanul el
fogja tudni
játszani
(motiválás)
5
perc
Hol lakik
kend
megtanítása
„c” hang
használata
hallásból
már ismert
népdalon
keresztül
kottakép
alapján
Nagy-
Mosóczi
Gitáriskola
I./68/b
darab
A darab
ismerősségére
felhívom a
figyelmet,
plusz a darab
teljes eljátszása
előtt a „C”
hangos ütemet kigyakoroltatom
(3-4., 5-8.
ütem)
Eljátszom a
darabot,
kérem,
keresse meg
a darabon
belül a „c”
hangot
A megegyező
ütemekre
felhívom a
figyelmét,
bíztatva, ha
először
hibátlanul
eljátszotta,
akkor
másodjára is
hibátlanul el
fogja tudni
játszani
(motiválás)
5
perc
Árkot ugrott a
szúnyog
megtanítása
„c” hang
használata
hallásból
már ismert
népdalon
keresztül
kottakép
alapján
Nagy-
Mosóczi
Gitáriskola
I./68/c
darab
A darab
ismerősségére
felhívom a
figyelmet,
plusz a darab
teljes eljátszása
előtt a „C”
hangos
ütemeket
kigyakoroltato
m (1-2, 3-4, 5-
6. ütem)
Eljátszom a
darabot,
kérem,
keresse meg
a darabon
belül a „c”
hangot
Felhívom a
figyelmet, hogy
a darabban csak
„g”, „a”, „c”
hang van, plusz
a megegyező
ütemekre (1. 3,
7. ütem).
átláthatóság
lehetővé tétele
5
perc
Összegzés Az órán
tanultak
átismételtet
ése
Eljátszatom
mindhárom
darabot,
röviden,
tömören
elmondatom a
növendékkel
órán
megbeszélteket
Kérdéseket
teszek fel
(arról ami
az aznapi
órán
elhangzott),
eljátszatom
lassú
tempóban
mindhárom
darabot
Minden jó
válasz esetén
megdicsérem,
rossz válasz
esetén újra
elmagyarázom,
türelemmel,
hogy a tanulás,
fejlődés
lehetőségét
100%-an
biztosíthassam.
3
perc
Lecke
feladása
Ismertetem
a növendékkel az otthoni
gyakorlás
tárgyát.
Tanári
magyarázat
Elmondom,
az
ellenőrzőbe
is
feljegyzem,
miket
gyakoroljon
(az órán
vett 3
darab).
Felhívom a
figyelmet a
gyakorlás
fontosságára,
jelentőségére.
Saját példával
inspirálom a
gyakorlásra,
fejlődésre.
Reflexió az óravázlathoz:
Fontosnak tartom, hogy minden órát bemelegítéssel kezdjek. A gyerek épp másik
óráról, ebédről, vagy az otthoni tanulás, számítógépezés után
jön órára, Továbbá alkalmazkodni kell a hőmérséklet különbséghez, például télen kint hideg
van, bent meleg. Ehhez úgy tudunk a legjobban alkalmazkodni, ha kicsit gitározgatunk,
bemelegítjük a kezünket.
Mivel az órán új hangot is tanulunk, fontos szóban is ismertetni, hol van, milyen
ismert hang van alatta, felette, hogy tudja mihez kötni az új ismeretet. Az új ismeretet a
legjobban úgy tudjuk elsajátítani, ha van mihez kötni, így ismert gyerekdalokat tanítok meg
először, amit már ismer, tud énekelni. Ezért esett a választásom a „Gólya, gólya gilice, „Hol
lakik kend”, „Árkot ugrott a szúnyog” című gyerekdalokra.
Az óra végi összegzés, a lecke feladása, az otthoni gyakorlás fontosságának
elmagyarázása ugyancsak nagyon fontos, hiszen a kisgyerek csak így tudja, mit miért
csináljon. A saját érdekében, a saját örömére gyakoroljon, és ne a „gitártanárnéni” kedvéért.
Óravázlat A/2 16.
A pedagógus neve: Czirok Ildikó
Műveltségi terület: Művészetek
Tantárgy: Gitár
Osztály: alapfok 2.
Az óra témája: 1.) Pengetés pima ujjakkal üres húron, majd kromatikus skálával I.
fekvésbenBemelegítés
2.) M. Carcassi C-dúr Allegretto darabjának megtanítása.
Az óra cél- és feladatrendszere: a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek, a
tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.) és az elérendő fejlesztési szint, tudásszint megnevezése: A klasszika korszakának rövid ismertetése,
felütés, dallamívek megismertetése.
Az óra didaktikai feladatai: Allegretto alapvető stílusjegyei
Felhasznált források (tankönyv, munkafüzet, feladat- és szöveggyűjtemény, digitális
tananyag, online források, szakirodalom stb.):
Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok III.
Idő (perc)
Tevékenység,
tanegység
Módszer,
tartalom
Kapcsolódási
pontok
Megjegyzés
szemléltetés Reflexiók,
tapasztalatok
5 perc Bemelegítés p,i,m,a
ujjakkal
pengetés
üres
húrokon,
majd
kromatikus
skálával I.
fekvésben
Helyes pengetéstechnika,
kéztartás
Tanári
bemutatás
Helyes
pengetés
technika,
helyes
kéztartás
fontosságának
kiemelése
2 perc M. Carcassi
életének,
korszakának rövid
ismertetése
klasszikus gitárirodalom
klasszikus
stílusjegyek
Tanári magyarázat
Darab
erényeinek
ismertetése
3 perc A darab
bemutatása
Szendrey-
Karper
László:
Gitárgyakor
latok és
darabok
III./9. darab
Felhívom a
figyelmet a
felütésre, a
dallamívekre, a
klasszikára
jellemző
„visszatéréses
formára”
Eljátszom a
darabot
eredeti
tempóban
A dallamívek,
felütések
megkerestetés
e a
növendékkel a
hallottak és a
kottakép
alapján
8 perc A darab
megtanítása
egybepengetéssel
Egybepenge
tés= jobb
kéz ujjrend
megtanítása
Akkordikus
játék, korábban
magtanult
harmóniák
alkalmazása az
új harmóniák
mellett
Eljátszom a
darabot
részekre
bontva,
egybepenge
téssel, majd
ugyanerre
megkérem a
növendéket
Bátorítom a
növendéket,
hogy
egybepengetés
sel nehezebb
játszani, de ha
így megtanulja
a darabot,
utána az
eredeti
verzióban
sokkal
könnyebb,
jobb és
stabilabb lesz
a játékmód.
3 perc A darabban
visszatérő,
nehezebb
pengetés technika
elsajátítását
igénylő ütemek
megtanítása üres
húron
Szendrey-
Karper
László:
Gitárgyakor
latok és
darabok
III./9. darab
(2-4. ütem)
Jobb kéz helyes
ujjrendjének
fontossága
Tanári
magyarázat
+tanári
bemutatás
Lejegyzem a
növendék
kottafüzetébe,
mit, milyen
ujjal, milyen
ritmusban
pengessen,
eljátszom,
megkérem,
játssza utánam
7 perc Darab
megtanítása
eredeti verzióban
Szendrey-
Karper
László:
Gitárgyakor
latok és
darabok
III./9. darab
Klasszika
stílusjegyei,
felütés,
dallamívek
Tanári
bemutatás
Átismételtetem a növendékkel
az egybepengetést
2 perc lecke feladása Szendrey-
Karper
László:
Gitárgyakor
latok és
darabok
III./9. darab
Órán
alkalmazott
tudásanyag
Tanári
magyarázat
Elmagyarázo
m, miként
gyakorolja
otthon az órán
vett darabot,
koncentrált,
napi szintű
gyakorlásra
ösztönzöm a
növendéket.
Reflexió az óravázlathoz:
Mint az előzőekben leírtam, minden órát bemelegítéssel indítok. A/2 évfolyam lévén,
kromatikus skálával, üres húros pengetéssel szoktam bemelegíteni. A
bemelegítés fontosságát, okát leírtam korábban (lásd óravázlat A/1 évfolyam, reflexió).
Fontosnak tartom, az adott zeneszerző korszakának ismertetését, mivel ez magában
rejti az adott kor zenei játékának követelményeit, így a növendék jobban bele tudja élni magát
az adott korszakba.
A darabot egybepengetéssel tanítom előbb. Azokat az ütemeket tanítom így, amiket
egybepengetéssel is lehet játszani, például, 2-4. ütem, 9-15. ütem. Azért tartom fontosnak,
mivel így megtanulja a növendék a jobb kéz ujjrendjét, megtanul harmóniában gondolkozni és
sokkal könnyeb lesz majd úgy játszani a darabot „ahogy a kottában van leírva”.
19.
A következő lépés üres húron átjátszani az azonos részeket, például 2-4. ütem, 9-15.
ütem. Ha ez megy, összetesszük a kettőt, a jobb és bal kéz ujjrendjét egyesítjük. Lehet
időigényesebb módszer, de tapasztalataim szerint sokkal hasznosabb és hosszú távon nagyobb
eredményeket hoz.
A tempó és dinamika hozzátétele a következő órákra marad, hiszen először az
ujjrendet, illetve a ritmust kell megtanulni, ez után jöhet a zene, a díszítés. A módszer további
előnye az alapakkordok, például: C-dúr, G7 megtanulása, amit könnyűzenében is hasznosítani
tud majd a növendékünk.
Óravázlat A/5 20.
A pedagógus neve: Czirok Ildikó
Műveltségi terület: Művészetek
Tantárgy: Gitár
Osztály: alapfok 5.
Az óra témája: 1.) pima pengetés üreshúrokon, kromatikus skálával I.
fekvésbenBemelegítés
2.) F. Sor: H-moll etűd megtanítása
Az óra cél- és feladatrendszere: a fejlesztendő attitűd, készségek, képességek, a
tanítandó ismeretek (fogalmak, szabályok stb.) és az elérendő
fejlesztési szint, tudásszint megnevezése: Klasszika stílusjegyeinek megismertetése;
hangnem váltás stílusjegyeinek megismertetése
Az óra didaktikai feladatai: Klasszika alapvető stílusjegyei
Felhasznált források (tankönyv, munkafüzet, feladat- és szöveggyűjtemény, digitális
tananyag, online források, szakirodalom stb.):
Nagy-Mosóczi: Gitáriskola V.
Idő
(perc)
Tevékenység,
tanegység
Módszer,
tartalom
Kapcsolódási
pontok
Megjegyzés,
szemléltetés
Reflexiók,
tapasztalatok
5 perc Bemelegítés p,i,m,a pengetés
üres húron, majd
kromatikus
skálával
Helyes
pengetéstechnika,
kéztartás
stabilizálása
Tanári
bemutatás
Állandó
figyelmeztetés
a helyes
pengetéstechnik
ára, kéztartásra
2 perc Klasszika, F.
Sor
korszakának
rövid
ismertetése
Nagy-Mosóczi:
Gitáriskola
V./70. darab
klasszikus
gitárirodalom
Tanári
magyarázat
Felhívom a
figyelmet a
klasszika,
darabon belül is
megjelenő
stílusjegyeire
3 perc F. Sor H-moll
etűd
bemutatása
Nagy-Mosóczi:
Gitáriskola
V./70. darab
korábban tanult
h-moll hangnem
ismertetőjelei
Tanári
bemutatás
Megkérem a
növendéket,
kövesse
figyelemmel a
kottát, keresse
meg a
visszatérő
részeket,
hangnem
váltásokat
8 perc F. Sor: H-
moll etűd
megtanítása
egybe
pengetéssel
Nagy Mosóczi:
Gitáriskola
V./70. darab,
illetve az együtt
játszandó
harmóniák
jelölése a
egybepengetés
fontossága-
korábban
tanultak alapján
Tanári
bemutatás
Eljátszom
egybepengetéss
el, részletekre
bontva a
darabot, és
kérem a
növendéket,
kottában játssza utánam.
10
perc
F. Sor: H-
moll etűd
megtanítása
eredeti verzió
szerint
Nagy-Mosóczi:
Gitáriskola
V./70. darab, az
ismétlődő
részekre, azonos
harmóniákra
felhívom a
figyelmet
Az órán
megtanult
egybepengetés
során
alkalmazott
harmóniák
figyelembe
vétele az eredeti
verzió
játékmódjának
átláthatósága
végett.
Tanári
bemutatás+
magyarázat
Eljátszom
részekre bontva
a darabot,
emlékeztetve a
növendéket az
egybepengetés
során
megbeszéltekre
és kérem,
játssza utánam.
2 perc Lecke
feladása
Nagy-Mosóczi:
Gitáriskola
V./70. darab,
Az órán
elsajátított
anyag
begyakorlása
Tanári
magyarázat
Elmagyarázom
a növendéknek,
mire figyeljen
az otthoni
gyakorlásnál,
hogy a fejlődést
100%-an
biztosítani
tudjam.
Reflexió az óravázlathoz:
A bemelegítést itt is fontosnak tartom. A/5 évfolyamosként üres húros pengetéssel, skálákkal
szoktam levezetni a bemelegítést. (Bemelegítés fontossága-lásd: óravázlat A/1 évfolyam,
reflexió).
Ugyancsak fontosnak tartom az adott korszak, jelen esetben a klasszika bemutatását,
bár mivel már korábban tanultunk klasszika korszakából származó műveket, így lényegében,
ismétlésről beszélünk.
23.
Az adott darabot, Fernando Sor: H-moll etűd darabját a következő módszerrel
tanítom. Egybepengetéssel eljátsszuk az adott harmóniákat. Megmutatom, felhívom a
figyelmet az azonos harmóniákra és így nézzük át a darabot. Az óra végén még „csak”
szerkezetileg vesszük át a darabot, az adott harmóniákat lejegyzem a füzetbe is, hogy átlátható
legyen.
Fontosnak tartom, hogy először egy biztos alapot építsünk, hiszen, ha rögtön „úgy
ahogy a kottában írva van” játsszuk, akkor nem lesz tisztán átlátható, hol, mi van, sőt az
azonos részek sem tűnnek fel. Az a véleményem, hogy ha a balkéz biztosan tudja mi a dolga,
akkor a jobb kéznek is könnyebb dolga lesz. Erre a darabra, összetettsége, változatos
dinamikai jelzések miatt közel tíz órát is szánok, mert nálam a minőség sokkal fontosabb a
mennyiségnél.
24.
5. 4. kompetencia: „A tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek
fejlesztése a tudás felhasználásával”
5.1 ” Valamely szakmai probléma megoldásának leírása”
Tanulászavar bemutatása saját növendék példáján keresztül
2015. szeptemberében kezdtem meg tanári pályafutásomat. A gyerekekkel alapvetően
jó a kapcsolatom, de van egy olyan növendékem, akivel eleinte nehezen boldogultam.
A növendékem, Adrián, 13 éves, kamasz. Erősen szorongó, mozdulatai görcsösek,
szűkszavú, hangulatzavarai vannak. Korábban már tanult egy évet gitározni, de egy év
kimaradt, mivel túljelentkezés miatt, a 2014/2015-ös tanévben nem került be klasszikus gitár
szakra.
A megfigyelésem alapján úgy vélem: jó képességű, éles eszű, sokra vihetné.
Ugyanakkor telis-tele van gátlásokkal, szorong, nem hisz magában, mozgása görcsös,
kommunikációja hiányos, hangulatzavarai vannak. Megfigyeléseimet az osztályfőnöke is
megerősítette. Hozzám hasonlóan úgy véli, jó eszű gyerek, többre lenne képes (gyenge
tanulmányi eredménye van), az édesanyját többször kérte, vigye el pszichológushoz. Az
édesanyja azonban semmit nem tett. Olvasni nehezen olvas, figyelme szétszórt, nem kitartó,
nem hisz magában. Saját állítása szerint, gitározás, dolgozatírás közben is a darab/tanagyag
helyett az jár a fejében, hogy „Tudom, de mégsem tudom”. Ez pedig leblokkolja.
Az első órán kértem, játsszon valamit, hogy tudjam, honnan induljak el a tananyagot
illetően. De nem tudott semmit sem játszani, leblokkolt. Ez után kérdezgetni kezdtem, miket
tanult, milyen kottákból tanult. Válasz semmi, csak egy-egy vállvonogatással jelezte, nem
tudja, nem emlékszik már rá.
Mutattam neki darabokat, hogy „ezt tanultad-e már” de megint csak vállvonogatás volt
a válasz. Valahonnan el kellett indulnom, így kiválasztottam egy darabot. Egy két soros,
egyszólamú darabra esett a választásom. Bemutattam, kértem, játssza el utánam. Bátortalan
volt. Épp, hogy csak megérintette a húrokat, megpengetni nem merte a gitárt, csak nagyon
halkan. Kértem játsszon hangosabban, de azt mondta, nem tud, nem mer, alapvetően halk
25.
típus. Azon az órán nem erőltettem, nem akartam a kelleténél jobban „letámadni”. 60 percig
ezzel a két sorral foglalkoztunk.
Óra végén megkértem, keresse meg a következő órára a kottákat, amiket az előző
tanártól kapott és a gitár füzetét is. Mondta: nem fogja megtalálni, ő nem talál meg semmit
sem. Emlékei szerint nem dobta ki. Viccel ütöttem el a dolgot, mondtam, rakjon be egy jó
zenét, és addig keresgéljen, amíg meg nem találja.
A következő órára hozta a kottákat, a füzetet. Ennek örültem, sikerként könyveltem el.
A feladott darabokat sajnos nem tudta eljátszani. Türelmes voltam, újra átvettük, újra
feladtam otthoni gyakorlásra. (Megint 60 perc ezzel a két sorral ment el.) Láttam, tudtam,
hogy gyakorolt, csak nem bízott abban, hogy el is tudja játszani. Ekkor már biztos voltam
abban, a gyerek erősen szorong, valamilyen probléma erősen gátolja őt a jó teljesítményben.
Különösen elszomorított, mivel jó adottságai vannak a gitárhoz. A gátlások miatt nem tudott
előjönni mind, csak ami látható, például helyes kéztartás, helyes technika.
Tudtam, minden gyerek más és más, de ő egészen más. Így hát bátorítani kezdtem,
mondtam, a gitárteremben nem létezik az a mondás, hogy „Nem tudom” „Nekem ez nem
sikerül”. Folyamatos lelkesítéssel elértem, hogy most már elsőre is el tudja játszani hiba
nélkül a feladott darabot, darabokat. A félévi gitárvizsgáján sajnos annyira leblokkolt, hogy
nem tudott mit játszani. Az első darabot még szépen eljátszotta, a második darabnál egy
hangot mellé fogott, ez kizökkentette és ezután semmit nem tudott eljátszani. Nem erőltettem
tovább, egy „köszönjük szépen” -nel, mentesítettem a további megerőltetések alól. A vizsgát
követő óráján megdicsértem az első darab játékát, és megkérdeztem, mi történt ez után, miért
blokkolt le. Elmondása szerint, a következő ok miatt: egy hangot mellé fogott, lelkiismeret
furdalása lett és azt sem tudta, mit kéne játszani, hirtelen elfelejtett mindent. Ekkor azt
mondtam neki, hogy emiatt ne legyen lelkiismeret furdalása, hibázni nem vétek, tovább kell
lendülni a hibákon, minta nem is létezett volna az a hiba. Számomra fontos a humor, így
elmeséltem neki életem egyik, utólag visszatekintve, legviccesebb, legfurcsább tévesztéses-
vizsgáját. Ezen jót nevetett ő is, én is. Mondtam, időnként tudnunk kell nevetni saját
magunkon.
Szerencsére nem adta fel, azóta is gitározik A hangerőt sikerült picit megemelni, itt is
a humort vetettem be: „Játssz hangosabban. A takarító néni hallja maximum rajtam kívül, ő
meg zeneileg süket. A gitárhúr bírja a strapát és az én fülemet sem kell kímélni, 120 decibelig
simán bírom!” Ezen jót nevetett, majd hangosabban kezdett játszani, egészen 4 ütemig bírta
is, majd folyamatosan mondtam „hangosabban, hangosabban” ha elhalkult.
26.
Tudom-e kezelni a problémát? Úgy érzem a jéghegy csúcsát talán igen. Gitárból
szépen fejlődik, már kottát is jobban olvas, hamarabb megérti, amit mondok és picivel bátrabb
is. Nekem viszont könnyű dolgom van. Egyszerre egy gyereket tanítok, így tudom úgy
alakítani az óra menetét (sőt kell is), hogy az a gyerek személyiségéhez, habitusához, előzetes
tudásához, pillanatnyi állapotához alkalmazkodjon.
Ahhoz viszont, hogy a helyzet minden téren javuljon, a többi tanárnak is
alkalmazkodnia kellene, ami csoportos oktatás keretén belül, szinte lehetetlen. Az
osztályfőnökkel egyet értek. Szerintem is jót tenne egy pszichológus segítsége, így lehetne
maximálisan javítani a gyermek életminőségén és teljesítményén.
Mit tanácsolok a kollégáimnak? Először is sok-sok türelmet. Őszintén szólva, Adrián
órája után nagyon elfáradok. Sok energiát adok át neki, mert nem hagyom magára.
Másodszor, minden tanár készüljön fel arra, hogy minden óra más és más lesz. Ha el is indul a
fejlődés, elkerülhetetlen az esetleges visszaesés, példának okáért figyelmetlenség, fáradtság
miatt. Harmadszor: önbizalmat. Ahhoz, hogy segíteni, bátorítani tudjunk, hinnünk kell
magunkban. Végül, de nem utolsósorban: rengeteg empátiát. Empátia nélkül, mi is
belekerülünk a „skatulyázók” körébe. Skatulyázni, lemondani a tanulászavaros gyerek
minőségi fejlesztéséről, szerintem nagy butaság. Ugyanakkor a legkönnyebb út. Olyan, mint
egy vállvonogatás, amivel azt érjük el: a gyerek még inkább tanulászavaros lesz és ezzel a kör
bezárul.
Úgy gondolom, zenetanárként rengeteg lap van a kezünkben. A zene önmagában jó
hatással van az emberi lélekre, a zenetanulás fejleszt bizonyos agytevékenységeket mint
például a jobb-bal agyfélteke kommunikációja, finom-mozgásos koordináció. A tanítás
hatalmas felelősség, de egyben ugyanekkora áldás is!
27.
5.2 „Egy hangszeres iskola ismertetése, bemutatása, kritikai elemzése”
Szendrey-Karper László: Gitárgyakorlatok és darabok III. kötet rövid,
kritikai elemzése, értékelése
Azért esett erre a kötetre a választásom, mivel az első felét nagyon hasznosnak,
logikailag nagyon jól felépítettnek tartom. Nem csak én, de a gyerekek is szeretnek ebből a
kötetből tanulni.
A kötetben található darabok folyamatosan, lépésről lépésre nehezednek, ami nagyon
helyes. Az elemzés során a hangsúlyt a „hogyan tanítom” -ra helyezem, mivel egy potfólióban
a hangsúly inkább a tanári tevékenységen, mintsem a műelemzésen van. Így a darabokat nem
hangról hangra, hanem a tanítás lépéseiként elemzem, értékelem.
Az 1. darab egy M. Carcassi darab. Ezt először egybepengetéssel tanítom, így a
következőket kell pengetni, egybe: egc, dgh, fgd, egc, dge, fgd, dgh, c oktáv. Második rész: e
g oktáv, fgd,dgh,egc, „a” oktáv, c, fad, g oktáv h, cgc. Ez így elég bonyolultnak,
átláthatatlannak hangzik, viszont, az ismétlések így is szembetűnők. A legnehezebb rész az
utolsó előtti ütemben található, mivel az 1-es ujj az e6-os húron van, a 2-es a g húron, a 4-es a
h húron. Ezt többször is kigyakoroltatom a növendékkel. Ha már megy, akkor következik
üres húrokkal a pengetés begyakorlása, és csak ez után játszatom a darabot úgy, ahogy a
kottában van írva.
Fontosnak tartom, hogy ha lehet, külön-külön tanítsuk meg a bal és jobb kéznek az
ujjrendet, pengetést. Így biztosabb tudásra tehetünk szert, így csak egy kézre kell
koncentrálnunk. A darab további előnye, hogy csak az alsó és felső szólam változik, a
középső szólam végig g húron játszandó.
A következő darabnál, ami egy J. Küffner darab, is ezeket a lépéseket követem,
először egybepengetéssel tanítom meg a darabot-kivétel a 9. ütem, hiszen ott a d h hang is h
húron játszandó, tehát nem lehet megoldani az egybepengetést. Az üres húros pengetést itt
csak órán gyakoroltatom, hiszen nagy a hibázási lehetőség és el szeretném kerülni a rosszul
begyakorlást.
A 3. darab már más felépítésű. Itt egy egész, a 10,14,15 ütemben fél ütemen át
tartandó basszus szólam, felette mozgó dallam található. Ezt a darabot úgy tanítom, hogy
külön megtanítom a basszus szólamot, a dallamot, ez után rakom össze a kettőt. Fontos, hogy
minden hang a helyén legyen, a dallam szépen kirajzolódjon, de a basszus se legyen darabos.
28.
A 4. darab, ami szintén J. Küffner darab, végig egybepengetéses, így itt üres húros
pengetéssel kezdek, majd rögtön következik az „úgy, ahogy a kottában írva van” játékmód.
A következő, M.Carcassi darabot úgy tanítom, hogy a felütéseket külön veszem, az
utána lévő harmóniákat pedig egybepengetéssel játszatom. Itt újdonság a d basszus feletti c-
fisz (kvint hiányos D7), majd a 13. ütemben „a” basszus feletti g-cisz harmónia (kvint hiányos
A7), továbbá az egybepengetés utáni d basszus és a felütés. A darab többi ütemében az eddig
tanult darabok harmóniái és pengetés formái lelhetők fel.
A 6. darab a 3. darabban tanultakra alapoz, annyival nehezebb, hogy a basszus
dallamosabb, gyorsabbak a váltások és felütéssel indulnak az ütemek, főleg az első és
negyedik ütem. Ezt is a 3. darab tanítása szerint tanítom, külön szedem a két szólamot, és ha
külön-külön megy, akkor teszem össze a kettőt.
A 7. darab egy N. Coste darab, ami technikailag az első darabra hasonlít. Annyival
nehezebb, hogy a dallamban megjelenik az egybepengetés, a szextmenet, a kromatikus skála,
a pimi, pm-pi,piap, pimp, pami pengetés technika. További újítás a DfiszA (kvintes D-dúr)
harmónia, a többi harmónia már megjelent korábban.
A 8. darab egy F. Sor darab, aminek legnagyobb újítása a pengetés. Éppen ezért
először ezt tanítom, lejegyezve a kottafüzetbe a jobb kéz ujjrendjét, vagyis a pengetést. Ezzel
az új pengetéssel indul, a harmadik sort kivéve minden sor első négy üteme. További újítás a
basszusban megjelenő átkötött hang, újabb harmóniaként, vagyis másként felépítve jelenik
meg a D7 akkord. (Korábban, az 5. darabban kvint hiányosan jelent meg.) Mivel klasszika
korszakában íródott mű, tele van ismétlődésekkel, például a sorok első két üteme ugyanaz,
mint a második két üteme, illetve az első két sor, az utolsó két ütemet kivéve, majdnem
ugyanaz, mint az utolsó két sor. Erre felhívom a növendék figyelmét, hiszen, így könnyebben
elhiszi, meg tudja tanulni a darabot és sikerélményre is hamarabb tesz szert.
A 9. darab, ami egy M. Carcassi darab, a 8. és az 1. darab keverékének is tekinthető.
Az első 2 sor pengetése hasonló a 8. darab pengetéséhez, az ismétlőjel utáni rész pedig
nagyon hasonlít az 1. darab bal kéz ujjrendjéhez. Az eltérés a súlyrenden, a felütésen,
valamint az újdonságként megjelenő pim arpeggio technikán van. Mivel ez is klasszika
korszakában íródott darab, így ebben is megjelenik a visszatérés a darab végén.
A 10. darab, ami egy F. Carulli darab, teli van újdonságokkal, de ezeknek nagyszerű
alapot adtak az eddigi darabok. A pengetés nagy része pima, de itt is megjelenik, a 7.
darabban tanult szextmenet, csak éppen d hangról indítva. Nagy újdonság a Da. Capo al Fine
29.
forma, valamint az E-dúr harmónia, a második részben disz vezető hanggal és E
orgonaponttal kiegészítve. Ezt a darabot is úgy szoktam tanítani, hogy először
egybepengetéssel a jobb kéz ujjrendet, részenként lebontással, majd a balkéz ujjrendjét,
szintén részekre bontással, hiszen a darab egyik legfontosabb tulajdonsága a 2 soros részekre
bontás.
A 11. darab, egy M. Carcassi darab, a 9. darabra alapoz, felütéssel indul, és a pengetési
ujjrendben is van hasonlóság. Annyival bonyolultabb, hogy pár ütemben gyorsabbak a
váltások (lásd 3.,7.,11.,14. ütem.) Harmóniai újdonság a kvintes G7 (a 9. darabban
kvinthiányos volt). Ezt a darabot a jobb kéz ujjrendjével szoktam kezdeni, pár ütemet
átnézünk, hiszen a struktúra nem ugyanaz mindenhol, különböző ujjrendű részek váltakoznak.
A gyors váltású ütemeket (3.,7.,11.,14. ütem) először egybepengetéssel tanítom, majd
ritmusváltozatokkal (nyújtott, éles ritmus) és ez után következik az eredeti változat. Fontos,
hogy a nehéz részeket, ezzel a trükkel nehezebbé tegyük. Így az eredeti ritmusban írt változat
sokkal könnyebben fog menni és elkerülhetjük a darabos, nehézkes játékmódot. Ez egy olyan
trükk, ami mind darabtanulásban mind darabtanításban bevált eddig.
A 12-es darab, ami egy F. Sor darab, az eddigi darabok közül a legtrükkösebb.
Ránézésre a növendék azt gondolja, „ez könnyű, csak egy szólamban kell játszani”. Igen, de
pont ezért nehéz. Hiszen, bár egy szólamú, külön kell választani a kíséretet, a dallamtól. „Na
de hol a dallam?!” Itt is, ott is. Az első 3 ütem egyszólamú, gyakorlatilag végig dallam. A
következő részben lényegében a felütések a dallamok (hc,ah, ga) és a basszus menet d-fisz-g.
A következő részben ugyanez a struktúra figyelhető meg, majd az ismétlőjel után, egy virtuóz
rész következik, ahol a dallam a 3-4, 7-8. ütemben kristályosodik ki. Ez után következik a
legösszetettebb rész: 33-36 ütemig a dallam a basszus szólamban van. Itt külön fel kell hívni a
figyelmet a disz hangra, a gyerekek hajlamosak d-t játszani, főleg a második disz-nél (ütemen
belül van, így a második disz előtt nincs kereszt). A darab újdonsága a vándorló dallamon
kívül a kromatikus basszus, ami most nem egy skála része, hanem rávezet a záró hangra.
Összességében ez egy határozottságot, markáns vonásokat sugárzó darab és általában az ilyen
tulajdonságokkal rendelkező növendékek szeretik és tudják jól eljátszani ezt a darabot.
A 13-as darab F. Sor darab, ami két, illetve háromszólamú. A 7-8, illetve a 23-24 ütem
háromszólamú. Ezeknél az ütemeknél, amik megegyeznek, ügyelni kell, hogy a negyedekben
lüktető g hangot csak kísérő jelleggel játsszuk, mivel alatta-felette tartott hang van és a g
szerepe csupán annyi, hogy átvezet az A variáns részhez. Ezt a darabot is úgy szoktam
30.
tanítani, hogy külön-külön megtanítom a basszus és felső szólamot, külön átnézzük a g
hangos részt és ha ezek mennek, összerakom a két szólamot.
A 14-es darab, egy szintén F. Sor darab, egy harmóniában gondolkozó, homofón
darabnak tekinthetünk. Ezt is egybepengetéssel tanítom, elmagyarázva a megjelenő
harmóniák nevét.
A 15-ös darab egy D. Aguado variációs etűd. Az első két sor bemutatja a fő témát, a
második 3 sor pedig kibontja a fő témát, váltóhangokkal, kvint, terchangokkal kiegészítve,
félértékű tartott basszus hang feletti nyolcad értékekben. Ennek a darabnak az az egyik
nehézsége, hogy az első két sor negyedeit hajlamos a növendék gyorsan játszani, mivel
„könnyű” a variációs részben pedig nem tartja a tempót. (A variációs rész nyolcadokból áll
főként.) Így fel kell hívni a figyelmét arra, hogy játék előtt indítsa el magában a nyolcados
részt és olyan tempóban indítsa a darabot, amiben a negyedes és nyolcados részt is el tudja
játszani. A tempó állandóságának megtanítására itt elő szoktam venni a metronómot, ami
először zavaró tényezőként szolgál, de később sokat segít.
A 16-os darab egy M. Guliani darab, ami szintén variációs darabnak fogható fel. A fő
téma itt is, úgy, mint az előző darabban, két részből áll. Annyival nehezebb az előző darabnál,
hogy a harmóniák bonyolultabbak, fekvésváltás is megjelenik. A variációs rész nem csak
váltóhangokkal, terc, kvinthangokkal variálja a fő témát nyolcadokban, hanem kísérő
szólamként megjelenik a nyolcadokban zakatoló g hang, a basszus 1-3-ra jön, amit külön ki
kell emelni, illetve skálamenet is található a hátulról ötödik ütemben.
A 17-es darab, szintén egy M. Aguado darab, érdekessége a szinte ütemenkénti
vándorló dallam. Ezt úgy szoktam tanítani, hogy külön színnel bekarikázom a dallamot és azt
játszatom el először, majd külön a kísérő szólamot, hogy elkerüljem az itt is-ott is megszólaló
maszlagot. A dallam megtanítását olyannyira komolyan veszem, hogy szinte kívülről
megtaníttatom, hiszen tudom, az ilyen jellegű darabokat a legnehezebb eljátszani és ha
tisztázom, hol van a dallam, ha kialakul a dallam képe, nem fog elveszni a növendék a
rengetegben.
A következő darab, egy F. Sor darab, aminek a sajátossága, a klasszika korszaknak
megfelelően, bizonyos szakaszok ismétlődése. Ezt a darabot is úgy tanítom, hogy külön,
külön megtanuljuk az alsó és felső szólamot, felhívva a figyelmet az alsó szólam
súlyviszonyaira. Ha ez megy, a következő órán összerakjuk a szólamokat és eljátsszuk úgy,
ahogy a kottában van írva.
31.
A 19-es darab egy A. Diabelli darab. Az alsó szólam üres tartott hangos, a felső
szólamban viszont skála-szerű futamok vannak, így ezt külön kigyakoroltatom és akkor
teszem hozzá az alsó szólamot, ha a futamok már gördülékenyen mennek.
A következő darabban a jobb kéznek van nehezebb dolga. A balkéz ujjrendje, tehát a
harmóniák, ismerősnek tűnhetnek, mindegyik harmónia előfordult már az ezt megelőző
darabokban. A bal kéz ujjrendjében viszont sok újdonság van, például p-i-m-i-a-i-m-i,p-i-a-i,
p-i-m-i ujjrend, ezért ezeket a részeket üres húros pengetéssel is átveszem az órán, hogy
begyakoroljuk. Ez után tesszük rá a kottában írt hangokat.
A következő, 21-es darab, ami egy F. Carulli darab, nagyon logikusan felépített. Egy
ütem skálamenet után akkord felbontás következik. Egyszerűsítve: az első ütem F-dúr
skálamenetét F-dúr akkordfelbontás követi, majd a következő ütemben az F-dúr váltóhangjai
jelennek meg, a 4.ütemben pedig újra F-dúr felbontás, és így tovább. A darabban 4-4 ütem
tartozik egybe. Ezt kis jelekkel jelzik is a kottában. Azok a növendékek tanulják meg
hamarabb ezt a darabot, akiknek erősebb a logikai gondolkodásuk, hiszen az
akkordfelbontások miatt a dallam nehezen kivehető, egy gyerek számára nehezebb „fülből
játszani”.
A következő darab, amit tanítani szoktam, a 33.-as darab, vagyis Szokolay: Dudanóta.
A 22-32-es darabokat, látszólag kihagyom, mivel az egybepengetéses népdal
feldolgozásokat, a Nagy-Mosóczi: Gitáriskola I-ben már tanulták nálam. Illetve didaktikailag
nem értem, hogy az 1-21-es darabig, logikusan felépített gitáriskolában miért van ilyen nagy
váltás, ráadásul, véleményem szerint visszafelé. Így ezeket a darabokat, angolosan kihagyom,
remélve nem okozok ezzel károkat.
A Szokolay: Dudanóta című művét azért szeretem, mert a dallam először fent van,
majd a középső szólamban, a basszus és a dallam között mindig van egy harmadik szólam,
ami kísér. Valamint a darabon belül is van fő rész (fő téma), melléktéma így ezek között is
különbséget kell tenni a mű interpretálásakor.
Ezt a darabot úgy tanítom, hogy először a dallamot tanuljuk meg, majd hozzá tesszük
a kísérő szólamot, és végül a basszust, így tudni fogja a növendék, hol van a dallam, és melyik
szólam a kísérő szólam.
32.
6. 5. kompetencia: „Az egész életen át tartó tanulást megalapozó
kompetenciák fejlesztése”
6.1 Motivációs kérdőív felvétele és elemzése
Kérdőívemet egy A/6-os, 15 éves növendékemmel vettem fel. A zenei kérdéseken túl
kitértünk arra is, hogy a zene, a zenélés milyen hatással van ránk. Hogyan tud segíteni, ha
éppen szomorúak vagyunk, ha terhesnek érezzük a mindennapokat. Kérdőívem 15 kérdésből
épül fel, a kérdéseket vázlatosan jelenítem meg, alatta található a válasz, bővebben kifejtve.
1. Mi az első élményed a zenével kapcsolatban?
Növendékemnél már gyerekkorban megmutatkozott a zene iránti érdeklődés, saját elmondása
szerint, énekelt, táncolt, ha zenét hallott.
2. Milyen zenén nőttél fel?
Unokatestvérei rockzenét hallgattak-innen ered a gitár iránti érdeklődés, szülei 70-90’es
évekbeli zenét hallgattak és így általuk, közvetve ő is ilyen zenét hallgatott.
3. Mikor kezdtél zenét tanulni? Saját, vagy szülői hatásra?
7 évesen, saját érdeklődés, döntés alapján, amit szülei is támogattak. Szerencsére a
lakóhelyén, az iskolájában működött zeneoktatás, így nem jelentett plusz terhet a zeneiskolába
járás a szülőknek sem. Először zongorázni kezdett, majd 3 év után váltott gitárra.
4. Miért váltottál zongoráról gitárra?
Zongorából 3 év alatt 4 tanára volt, a gyakori tanárváltás megviselte, illetve nem érezte
magához, személyiségéhez közelállónak a zongorát.
5. Gitárból milyen volt az első, és egyben legmeghatározóbb éved?
Nagyon szerette az első tanárát, aki motiválta őt és az év végi vizsgán trióban is játszott vele,
plusz az egyik tanszaktársával, amit nagyon élvezett. Sikerélményként élte meg az első
évet.
6. 5 év alatt 3 gitártanárod volt. Hogyan élted ezt meg? Mik a tapasztalataid a
tanáraidról? Melyikük mit fejlesztett?
Az első tanárát, aki egy évig tanította csak, nagyon szerette, motiváltnak érezte magát. A
következő tanárával is jól kijött, de nem érezte magát motiváltnak, kishíján abba hagyta a
gitározást, a tanára könyörgött neki, hogy ne tegye. A harmadik tanáránál újra érezte a
motiváltságot, egy év alatt közel két évet fejlődött, ez hatalmas sikerélményt, örömöt adott.
7. Mennyit gyakorolsz naponta? A gyakorlásra jó szívvel gondolsz?
Szabadidejében, délutánonként, többször 20 perces intervallumokat. Szeret gyakorolni,
örömmel tölti el a gyakorlás, feltölti.
8. Érzed a lélek és a mentális képességek összeköttetését gitározás közben?
Amikor már ahhoz a folyamathoz jut, hogy megy a darab folyamatosan, akkor jó érzés, akkor
már tud bele érzéseket vinni, muzikalitást, ami nála belülről jön.
9. Mi jellemző a mostani viszonyodra a gitárral? (Kamasz kor, iskolaváltás okozta
nehézségek kihatnak e a gitárra?)
A hétköznapok okozta nehézségek okozta stressz miatt csökken a lelkesedés, de ezt jól tudja
kezelni.
10. Hiszel magadban az előző tanév hihetetlen, gyors fejlődésének köszönhetően?
(magabiztosabbá tett?)
Igyekszik erős embernek tűnni, bírni a gyűrődést, sokat segít neki a tanára bíztatása,
lelkesítése, ami motivációt és erőt ad. Ennek köszönhetően jobban hisz magában.
11. Komolyzenén kívül más stílust is próbálgatsz gitáron játszani?
Igen, könnyűzenét, például Szabó Balázs Bandája, Kispál és a Borz kedvenc számait,
rockzenét, például Metallica egyes számait.
12. Milyen zenét hallgatsz? Zenehallgatás közben külön figyelmet fordítasz a gitárra?
Szabó Balázs Bandáját, Metallicát, Kispál és a Borzt, Led zeppelint, Nirvanat hallgat a
legtöbbször. Főként a gitárközpontúságuk miatt.
13. Zeneiskolai tanulmányaid után szeretnél még gitározni?
34.
Igen, úgy véli sokat ad egy átlagembernek az, ha zenél. Baráti összejövetelnél,
szalonnasütésnél emeli a hangulatot, ha van valaki, aki tud gitározni, kísérni az énekeket. Ez
neki nagyon fontos.
14. A zenetanulás segíti a mindennapi életedet?
Igen, úgy véli, hasznos időtöltés a gyakorlás, gitározás. Mindemellett enyhíti a rosszkedvet,
sikerélményt is ad.
15. Ha gyermekeid lesznek, szeretnéd, hogy tanuljanak zenét?
Igen, szeretné. Fontosnak tartja, hogy megtapasztalják a zene nyújtotta örömöket.
35.
7. 6. kompetencia: „A tanulási folyamat szervezése és irányítása”
7.1 A jelölt tanulásszervezésre vonatkozó felfogása
Tanulásszervezés. Érdekes szó, mindenkinek mást és mást jelent. Van, akinek rögtön a
tanterv, tanmenet, nekünk inkább a helyes hangszer-, kéztartás, a hangok, alapvető ritmusok,
korszakok megtanítása jut eszünkbe a szó hallatán.
Az előbbi első sorban csoportos oktatásnál jelentős. Vegyük például a
matematikatanítást. Ez csak csoportosan képzelhető el, a közoktatás részeként, általános és
középiskolában. A matematika tanároknak meg kell felelni a külső követelményeknek, mint
például sikeres felvételi, kompetenciamérés, érettségi követelményeknek. Ez csoportos
oktatásban könnyebben kivitelezhető, hiszen minden osztályban vannak jó matekosok, rossz
matekosok, valamint akik a középmezőnybe tartoznak. Akkor jó a tanítás, ha a rossz
matekosok vannak a legkevesebben, vannak jó matekosok, akiket lehet versenyre vinni és
viszonylag széles táború a középmezőny.
A zenetanítás, nagyon más. Nekünk is van tantervünk, egyre több helyen
megkövetelik a zenetanároktól a saját tanmenet megírását, de nem elhanyagolható a tény:
mivel egyéni oktatásról van szó, maximum 4 órát tudunk előre tervezni. Az egyéni tanítás
sikere két emberen múlik. A zenetanáron és a növendékén. A zenetanárnak meg kell tanítania
a helyes kéz, hangszertartást, a hangokat, a ritmust, haladóknál a dinamikát, lehetőleg, úgy,
hogy a növendék szeretettel üljön le gyakorolni. A növendék feladata: gyakorolni, gyakorolni,
gyakorolni! Különbséget tennék a kezdők és haladók tanulásszervezésében.
A kezdők tanítása három elemen alapszik. Helyes kéz és hangszertartás, hangok
megtanulása, alapvető ritmusok megtanítása. Ez kevésnek hangozhat, de bizony, ez nem
kevés, hiszen minden új, szokatlan a növendék számára. Olyan ez, mint a Mont Blanc
megmászása. Előtte sok kisebb hegyet kell megmásznunk, és ha ez biztonsággal, sérülés
nélkül megy, akkor nekiindulhatunk a Mont Blancnak, de ez csak keveseknek sikerül, mint
ahogy hangszer művész is kevesekből lesz. (Lehet, hogy az arány nem egyezik, nem
végeztem számszerű kutatásokat.)
A kezdők tanulásszervezésénél, jó szolgálatot tehetnek a különböző gitáriskolák, ezek közül a
Nagy-Mosóczi: Gitáriskola I-et, és a Vass Valéria által összeállított, előképzősöknek szánt
gitáriskolát szeretem a legjobban. Mindenre időt hagynak, és ha a gyerek gyakorol, szépen tud
majd fejlődni.
36.
A kezdők és haladók között vannak a középhaladók. Őket a Szendrey-Karper László:
Gitárgyakorlatok és darabok III.-as kötetéből tanítom. Már tudják a hangokat, az alapvető
ritmusokat, viszont nem tudnak, a szó legnemesebb értelmében véve, zenélni. Vagyis náluk az
alapvető megtanítandó és kialakítandó kompetencia, a dinamika, a vibrátó, a tempó, a
dallamvándorlás érzékeltetése, az akkordikus játék.
A hangok lejátszása még nem jelent zenét. Ezt megtanítani nem lehet sablonosan.
Vannak olyan növendékek, akiknek a képzelő erejét kell felerősíteni, vannak, akiknek
gyakorlati, „hangos-halk” magyarázatok kellenek, de a legjobb magyarázat a helyes tanári
bemutatás. Az is fontos, hogy ha kell, énekeljük megfelelő dinamikával a darabot, miközben
játssza, hogy rávezessük a helyes játékmódra. Azt hiszem ez az a pont, ahol fontos tényező a
tehetség, a gazdag képzelőerő. Azonban fontos hangsúlyozni, tehetségtelen gyerek nincsen,
csak lusta. Van, aki hamar ráérez a zenei interpretálásra, van, aki kevésbé, de a tehetséges,
tehetségtelen jelzőket nem erőltetném. Nem feladatunk minden növendékünkből
hangszerművészt varázsolni.
Most a haladók tanulásszervezésére térek át. Haladónak azokat tekintem, akik
alapvizsgára készülnek, illetve továbbképzősök. Őket más metodika szerint kell tanítani.
Nekik már nincs olyan gitáriskola, amiben szépen sorra vesszük a darabokat, 1-es után a 2-est
és így tovább, legalábbis szerintem. A hangsúly az előadás darabokon van, etűdöket is fontos
venni, célzottan olyat, ami fejleszti a hiányosságokat. Egy-egy etűd nagyszerűen előkészít
egy-egy előadás darabot. Az előadás daraboknál olyat kell választanunk, amit technikailag
meg tudnak valósítani, de emellett nagyon fontos, hogy szeressék játszani az adott darabot.
Fellépéseken főleg előadás darabokat játszanak és könnyebb megvalósítani a szép játékmódot
olyan darabokkal, amik tetszenek.
A haladók esetében a technikai állapoton, fejlesztésen túl, a teherbírásukat, személyiségüket,
zeneierőségüket (muzikális, vagy virtuóz típus, esetleg a kettő együtt) is figyelembe kell
vennünk.
Összegezve, az egyéni tanulásszervezés, összetett, komplex feladat. Az óra menetét
sokszor a pillanat határozza meg, főleg akkor, ha a gyerek nem gyakorolt, fáradt, rossz a
közérzete. Ilyen esetben alul teljesítés figyelhető meg.
Fontos a motiváció-elmarasztalás egyensúlya, a következetesség. Piros csillagokkal,
ösztönzéssel, dicsérettel motiválok, ha valaki nem gyakorolt, akkor szomorúfejet adok, ami
fekete pontnak felel meg.
37.
Ezen túl fontos a gyermek korához, személyiségéhez való alkalmazkodás, módszer és
kommunikáció terén. Értelem szerű, hogy egy csendes, visszahúzódó gyerekkel nem
beszélünk vehemensen. De, egy túlmozgó, eleven gyerekkel, igenis többnek kell lenni, mert
kinevet minket, ha halkan akarjuk megkérni, maradjon csendben, ne hadonásszon a gitárral.
Véleményem szerint, a zenén túl ezek az egyéni utak teszik széppé, izgalmassá a mindennapi
munkánkat!
38.
8. 7. kompetencia: „ A pedagógiai értékelés változatos eszközeinek
alkalmazása”
8.1 Értékelés a művészeti iskolák zeneművészeti ágában, a jelölt saját
véleménye szerint
Tanári értékelés
Zeneiskolában tanítok klasszikusgitárt, az értékelésnél több szempontot is fegyelembe kell
venni. Ezek a következők:
1. A zeneiskolai tanulmányokra-noha járnak kötelezettségekkel, mint például a
mindennapos gyakorlás, szolfézsórára járás, félévenkénti, koncert-jellegű
meghallgatás teljesítése-nem terjed ki a tankötelezettség.
2. Nem ingyenes képzés, részben támogatja csak az állam. A tandíj összege függ a
zeneiskolai tanulmányi átlagtól, így egyetlen tanár célja sem lehet, hogy a szülő többet
fizessen.
3. A zenetanulás képességfejlesztés. Képességeket adottságokból fejlesztünk. Jó
adottságú gyerekeknél- természetesen következetes, szabályszerű pedagógiai
munkával-maximális szintre fejleszthetjük a képességeket. De kerülnünk kell a „rossz
képességű” jelzőt. Nem lehet az az elsődleges célunk, hogy mindenkiből
hangszerművészt faragjunk! Sőt, tilos éreztetni akár egyetlenegy gyerekkel is, hogy
rossz képességű. A lényeg: a zene szeretete, a hangszer szeretete. (Esetemben a gitár
szeretete).
4. Egyetlen gyereknél sincs az, hogy minden órája jól sikerül. Egy rosszabb
teljesítményhez épp elegendő, ha nem aludt eleget, lelki gondjai vannak, rossz jegyet
kapott az iskolában. A zenetanulás erősen érzelem központú és maximális
odafigyeléssel részünkről, pár másodperc alatt kiderül, a gyakorlás hiánya vagy a rossz
közérzet az oka az esetleges alul teljesítésnek. A gyereknek meg sem kell szólalnia, a
hangszertartásból is látható, ha valami gond van. (pl. görcsösebb tartás).
39.
Mindezeket összevetve az értékelésem egyszerű. Aki készült órára az csillagot kap (nálam
„csillaggyűjtési akció” van, az első 3 helyezett év végén jutalom kottát kap), aki nem az nem.
Minden eljátszás után/közben füzök hozzá dicséretet, vagy éppen építő jellegű kritikát.
Hónap végén kell osztályzatot adnunk. Külön kell egyet a gitárra és egyet a szorgalomra.
A gitár mindenkinek 5-ös, vagy 4-es, a szorgalom 5-ös annak, aki gyakorol 4-es annak, aki
nem. Muszáj megjegyeznem, hogy nálunk a 4-es (tanári szemszögből) már rossz jegynek
számít. Így az 5 skálás értékelés rendszer nálunk csupán 2 skálás. Ezzel semmi probléma
nincs, a gyerekeknek, az ő saját szemszögükből, a 4-es jegy is jónak számít. Így a 4-es
osztályzattal sem vesszük el a kedvüket a zenetanulástól. Ennél rosszabb jegyet nem célszerű
adni, elvenné az örömöt, a lelkesedést.
40.
9. 8. kompetencia: „Szakmai együttműködés és kommunikáció”
9.1 Gyermekekkel és szülőkkel való kapcsolat bemutatása
Zenetanárként kisgyerektől kezdve a tizenéves korú kamaszig széles skálájú életkorú
növendékeket tanítok. A tanítványaim nagy része 9-10 éves kisgyermek.
Mivel egyéni oktatásról van szó, fontosnak tartom a szülőkkel való egyéni
kapcsolattartást. Év eleji órabeosztásnál a szülőkkel személyesen egyeztetek, hogy minden
növendékemnek a neki legmegfelelőbb időpontban tarthassam az órát. Továbbá rendszeresen
értesítem a szülőt a gyermeke haladásáról. Arról is, ha szépen fejlődik, mindig felkészülve jön
órára és arról is, ha nem gyakorol és emiatt nincs sikerélménye, nem tudok haladni az
anyaggal. Az utóbbi esetben a szülő együttműködését kérem, vegye rá gyermekét a
gyakorlásra, hiszen sikerélmény csakis gyakorlás útján érhető el.
Az óracserékről, betegség miatt elmaradó órákról mindig értesítem az érintett szülőket
és szerencsére a többségük értesít, ha gyermekük nem tud részt venni az órán. A félévi,
évvégi vizsgák előtt mindig tartok tanszaki bemutatót, amire a szülőket is meghívom, így ők
is részesei lehetnek gyermekük sikerének. Továbbá, a túl sok hiányzásról, ami már közelíti de
még nem éri el a maximumot, is értesítem a szülőket. Az intézmény általában túl későn, a
maximum érték elérése után küld értesítőt a szülőknek. Azt vallom, szülőkkel együttműködve
megelőzhető a túl sok hiányzás.
Fontosnak tartom, hogy a szülő is részese legyen a tanulmányoknak, tudjon mindenről.
Mivel egyéni oktatásban tanítok, így külön fogadóórát, vagy szülői értekezletet nem tartok, a
szülőkkel is egyénileg beszélek, hiszen minden gyerek más és más és természetesen máshogy
halad.
Összegezve, pályánkon fontos, kifizetődő a szülőkkel való jó kapcsolat ápolása. A
gyermekek életét a szülői minta alakítja, de mi is minták vagyunk a növendékeink számára.
Csakis úgy lehetünk hitelesek, ha tudjuk, honnan jött a növendékünk.
41.
10.1 9. kompetencia: „A jelölt önképzési tervei, továbbtanulási szándékai”
Ahhoz, hogy valakiből tanár, zenetanár legyen, hosszú utat kell megtennie. Az utam
különösen hosszúnak tekinthető. 28 évesen végzek az egyetemen, MA tanári szakon, így a
kérdés: „Hogyan tovább?”, nem egyszerű.
Gyulán lakom, ami minden egyetemtől messze van. Ha fiatalabb lennék, nem lenne
számomra kérdés, hogy megpróbálkozom-e MA művészi szakkal is. Nem lenne kérdés, hogy
két évre elköltözöm-e még másik városba, Debrecenbe, Szegedre, Pécsre, vagy akár
külföldre. De így több tényezőt s figyelembe kell vennem.
Elsősorban a saját lábamra kell állnom. Másodsorban szeretnék lassan családot és
biztonságot, saját otthont kiépíteni. Így az egyetemi tanulmányaimat le kell itt zárnom.
Első sorban tanár szerettem volna lenni. Ez az álom, most teljesülni látszik. Egyetem
mellett egy Miskolchoz közeli kisvárosban tanítok gitárt, így van lehetőségem megtapasztalni
a tanári pálya adta örömöket, nehézségeket is. Bátran mondhatom, jól választottam pályát,
hiszen imádok tanítani.
Ugyanakkor szeretnék színpadon maradni is, örömöt okozni a közönségnek.
Hazaköltözésem után, szeretnék fellépni különböző művelődési házakban, iskolákban.
Eljuttatni a kultúrát olyan helyekre, ahol ez nem adatott meg. Budapesten, nagyobb
városokban van lehetőség kulturálódni. Kisebb városokban, pláne Békés megyében erre jóval
kevesebb a lehetőség. Kevesebb a művész, alacsonyabb a költségvetés. De az emberek nem
mások. Szeretnék lehetőséget adni nekik a kulturálódásra.
Mindemellett szeretnék tanítani. Őszintén remélem, hogy 10-20-30-40 év múltán is
ugyanezzel a lelkesedéssel fogok tudni tanítani, mint most pályakezdőként. Remélem, hogy
nem fog elmúlni a lelkesedésem, a türelmem, a tanításba és gyermekekbe vetett hitem. Ha
mindez megvan, építünk, ha nincs, kiégünk és rombolunk. Utóbbit nem engedhetjük meg
magunknak, hiszen a jövő generációját építeni kell. Ez hatalmas felelősséget jelent!