A gazdasági élet szerkezete, mutatói-Termelés, fogyasztás

A társadalom működésének anyagi alapja a gazdasági tevékenység.

Az ember – munkavégzése során, szükségleteinek kielégítésére hasznosítja, átalakítja a természeti környezet által nyújtott erőforrásokat

(ásványok, víz, éghajlati adottságok, növénytakaró, talaj)Termelés: az anyagi javak előállításának folyamata.

Szükségesek hozzá: a természeti erőforrások a munka, a tudás, a tőke, a technikai-műszaki technológia.

Tehát: a folyamatban szoros kölcsönhatás alakul ki a természet és a társadalmi környezet között.

Termelőerő: az ember, aki alkalmazza a termelőeszközöket, tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkezik.A társadalom fejlettségét a termelőerő színvonala határozza meg.Napjainkban felgyorsult a humán erőforrások felértékelődése a

termelésben.A hatékonyságot a munkavállalók adottságai: képzettsége,

tudása, megújulás iránti készsége, alkalmazkodó képessége, egészségi állapota, költségei határozzák meg.

A termelés eredményei: a nyersanyagok, az alapanyagok, a félkész- és késztermékek

A fogyasztó: megvásárolja a számára szükséges élelmiszereket, iparcikkeket, szolgáltatásokat. A termékek a kereskedelem által jutnak el a felhasználóhoz.

-A gazdaság fejlettségének „mérői”, mutatóiA gazdaság teljesítményének, az országok fejlettségének

összehasonlítására nemzetközileg többféle mutatót használnak.Bruttó hazai termék: GDP: az országban egy év alatt előállított új

termékek és szolgáltatások összértéke.

A nagyvállalatok, bankok, szolgáltatók más országokban is telepíthetnek üzemeket.

Ezek jövedelme az anyaország bevételét növelik. Ezt a Bruttó nemzeti termék: GNP: fejezi ki.

Tehát a GDP + a külföldön megtermelt jövedelem = GNP.Ezt egy főre jutó értékben adják meg.A világra jellemző adatok 1990 és 1999 között:

1999-ben az átlagos GNP/fő: 4890 USDEz a 10 év alatt 2,5 %-kal nőtt.

1999-ben születettek várható átlagos életkora 67 év.A felnőtt lakosság 25%-a nem tudott írni-olvasni.

(Analfabéta volt)A világbank által fölállított 3 jövedelemcsoport:

Alacsony jövedelemmel rendelkezők:A GNP/fő 410 USD – az átlagosnak csak 8,4%-aA világ legszegényebb országa Etiópia. Egy lakosra 100

USD GDP jut.Ez a világ értékének csak 2%-a. Az átlagos életkor 43

év.

Ennek a csoportnak a „leggazdagabb” országa Ukrajna. Itt a GNP 750 USD. A rendszerváltozás után az adott időszakban 11%-kalesett vissza.

Közepes jövedelemszintű országok: itt vannak a legnagyobb eltérések.

(756-9265 USD/fő)A világbank két csoportra osztotta:

Magasabb fejlettségű alcsoport:Ide sorolták Magyarországot. A GNP/fő 1999-

ben 4650 USD, a várható élettartam: 71 év.

Alacsonyabb fejlettségű alcsoport:A legalacsonyabb GNP/fő Kínában volt.

(Népessége 1,25 milliárd fő) A GNP/fő 780 USD. A várható élettartam 70 év.

Kína az adott időszakban sok külföldi tőkét hozott be, a gazdasági növekedés a legnagyobb: 11%-kal nőtt a GNP/fő.

A közepes jövedelmű csoportba sorolják az újonnan iparosodott Dél-Koreát. Itt a GNP/fő 8490 USD volt 1999-ben.

Magas jövedelmű országok: a GNP/fő 1999-ben 25 730 USD volt. (Ez ötszöröse az átlagnak.)A világ 6 legfejlettebb állama: ( a GNP/fő 29 000 USD fölött

volt)Szingapúr, (29 610 USD)Amerikai Egyesült Államok, (30 600 USD)Dánia, (32 030 USD)Japán, (32 230 USD)Norvégia, (32 880 USD)Svájc, (38 350 USD) a világ leggazdagabb állama.

Tehát: az adatokból látszik, hogy a világban óriásiak a különbségek. Az egyes országok gazdaságilag rendkívüli módon eltérnek egymástól.

-A gazdasági szerkezet azt tükrözi, hogy a javak előállításához mekkora arányban járulnak hozzá a különböző gazdasági ágak (szektorok)

A három fő gazdasági szektor:- Mezőgazdaság: élelmiszereket, ipari nyersanyagokat termel.

(Primer vagy elsődleges szektor.)- Ipar: kitermeli és feldolgozza a természetben található

nyersanyagokat és a mezőgazdasági termékeket.(Szekunder vagy másodlagos szektor)

- Szolgáltatás: (tercier szektor)Nem termel anyagi javakat. Az egyének, közösségek

szükségleteit biztosítja.Anyagi jellegű szolgáltatás: nyersanyagok, késztermékek

eljuttatása a termelőtől a fogyasztóhoz (közlekedés, szállítás)

Az előállított javak értékesítése (kereskedelem, vendéglátás).

Nem anyagi jellegű szolgáltatás: tanulás, egészségügyi, jogi, szociális,

kulturális, pénzügyi lehetőségek biztosítása.

Az országok gazdasági szerkezetét annak alapján elemzik, hogy a GDP előállításából az egyes szektorok hány %-kal részesednek.

- Foglalkozási szerkezet: azt jelenti, hogy az aktív keresők milyen arányban vállalnak munkát a három fő gazdasági szektorban.A gazdasági szerkezet átalakulásával természetesen a foglalkozási

szerkezet is átalakul.A foglalkoztatottak kifejezés a munkavállaló személyekre, az un. aktív

keresőkre vonatkozik. Az aktív keresők aránya általában az ország összlakosságának 40-50 %-át teszi ki. (15-64 év között)

Ezt befolyásolja:a gazdasági fejlettség,a munkahelyek száma,a népesség koreloszlása,társadalmi hagyományok: nők munkavállalása.

A legkevésbé fejlett országokban legtöbben az elsődleges szektorban , a legfejlettebbekben a harmadik ágazatban dolgoznak.Az ipar és a szolgáltatási szféra termelékenyebb, mint a

mezőgazdaság.

- A gazdasági szerkezet és a foglalkozási szerkezet alakulása a jelenlegi világban

A 20. század végén vezető szektor a szolgáltatás, de az aktív keresőknek fele a mezőgazdaságban dolgozik. A GDP-hez való hozzájárulása és a foglalkoztatottak száma csökken. Ennek megfelelően az iparban és a szolgáltatásban dolgozók száma emelkedik.

A gazdasági ágak szerepkörének változása a munkaerő átáramlását igényli az egyes szektorok között. Az aktív keresők szektorok közötti mozgását foglalkozási átrétegződésnek nevezzük.

Kérdések, feladatok:1. Mi a termelés?2. Ki a termelőerő?3. Hogyan jutnak el a termékek a fogyasztóhoz?4. Mi a GDP?5. Mi a GNP?6. Hogyan csoportosítja a világbank a Föld országait a jövedelem alapján?7. Mit értünk gazdasági szerkezeten?8. Ismertesse a gazdasági szektorokat!9. Mi a foglalkozási szerkezet?10. Mit értünk foglalkozási átrétegződésen?

A világgazdaság

Napjaink világgazdasága olyan rendszer, melyben a termelési folyamatok és a forgalmazási tevékenységek világszinten szerveződnek Az áruk, a szolgáltatások, a termelési tényezők országhatároktól függetlenül áramlanak.Kialakul a világpiac, de ennek még akadályai a nemzetállamok, amelyekben a nemzeti kultúrák fontossága időről időre előtérbe kerül.

A világgazdaság az egész Földön egységesen, a piacgazdaság elve alapján működik.

Meghatározója:a nemzetközi munkamegosztás ésa világpiac.

Világpiac: a világgazdaság része, a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok lebonyolításának kerete és intézményrendszere

Szereplői:a nemzetállamok,a regionális gazdasági integrációk,a transznacionális vállalatoknemzetközi szervezetek

Transznacionális vállalat: (TNC) = nemzeti méreteket meghaladóOlyan nemzetközi nagyvállalat, amely tevékenységét összehangoltan, világméretekben, országhatárokon átnyúlva végzi a minél nagyobb nyereség érdekében. Ezek a vállalatok a globalizálódó világgazdaság mind fontosabb szereplői.

Ma a legtöbb országban (hazánkban is 1990 óta) a gazdaság piacgazdaságként működik.

A piacgazdaságban a javak, termelőeszközök zöme magántulajdonban van. Ezzel a tulajdonosok szabadon rendelkezhetnek, eladhatják, örökölhetik, jövedelemszerzésre használhatják.

A magántulajdon készteti a tulajdonost, hogy azt termelésre használja, a termelt árut

eladja, így nyereséghez = profithoz jut. Azokat, akik a profit érdekében gazdaság tevékenységet folytatnak, vállalkozóknak nevezzük. Mivel elvben bárki lehet vállalkozó, a piacgazdaság a szabad vállalkozások rendszere. Hogy a vállalkozó mit, miből mennyit termel, az a kereslettől és a kínálattól függ. Az áru a piacon talál gazdára, a vásárlóra.

A piac működését a szabad árrendszer teszi lehetővé. Ez azt jelenti, hogy a termékek árait a kereslet és a kínálat viszonya szabja meg.. Az árrendszer azért tud működni, mert minden áru pénzre váltható. A pénz saját maga is viselkedhet áruként, sőt, a legfontosabb profittermelő eszközzé válik. Ekkor tőkének nevezzük.

A világgazdaság szerkezetének két ellentétes pólusa van: a centrum és a periféria.

A világgazdaság centrumában azok a területek vannak, amelyekben a kapitalista gazdaság legfontosabb elemei: a tőke, a technikai és a társadalmi tudás összegeződik.

A centrum országai a legkorszerűbb, a legjobban fejlődő gazdasági ágazatokban vezető szereppel rendelkeznek. Irányító szerepük

kiterjed a világ gazdasági rendszerére és a regionális integrációk szerveződésére. Befolyásuk van a nemzetközi kereskedelemre, a tőke és a pénzmozgásokra. Természetesen a saját nemzetgazdaságuk ágazatai, folyamatai között sokrétű a kapcsolat. A termelést és a fogyasztást magasan fejlett infrastruktúra kapcsolja össze.

A centrum mellett található egy félperiférikus zóna. Ez a központi államok számára munkaerőt, piacot, terjeszkedési területet biztosít.

A világgazdaság periférikus országcsoportja a fejlődő országok. Ezek a világgazdasági folyamatoktól nagymértékben függnek, vagy passzív szerepet töltenek be.

Közöttük átjárhatóság van. A perifériának van lehetősége a felemelkedésre.

A mai világgazdaságban a Triád alkotja a centrumot. Ezek: az Európai Unió, az USA és Japán.Itt zajlik a tőke, a technológia és az áruk fő áramlása. Becslések

szerint a világ összes működőtőke -állományának 80 %-át ezek az országok

birtokolják.Működő tőke: a gazdaság termelő ágazataiba beáramló tőke. Célja nem

közvetlenül a tőkéből származó jövedelem, hanem a tulajdonrész és piaci részesedés szerzése egy-egy vállalatban, vagy leányvállalat létrehozása.

A világgazdaság fejlődésének fő hajtóereje és haszonélvezője 1990-es évektől az USA volt. Gazdaságát alacsony és csökkenő infláció jellemezte. Az EU-ban a gazdaság teljesítménye időlegesen visszaesett, Japánban stagnált.

A legjelentősebb kereskedelmi aktívummal Japán rendelkezik. Mind az EU-val, mind

az USA-val szemben jelentős a kereskedelmi többlete. A legnagyobb deficitet az USA halmozta föl. Ennek közel a fele a Japánnal folytatott kereskedelemben keletkezett. Az EU kereskedelmi mérlege enyhe többletet mutat.

A működő tőke-export és –import a világon a legnagyobb az USA-ban Az EU 1/3-dal részesedik, Japán exportja jóval meghaladja az importot.

Export: kivitelImport: behozatal

Kérdések, feladatok:11. Mit értünk világgazdaságon?12. Mikor beszélhetünk piacgazdaságról?13. Mi a profit?14. Mely országok tartoznak a világgazdaság centrumához?

A világgazdaság globalizációja

A globalizáció: világméretűvé válást jelent.

Az 1960-as, 1970-es években úgy értelmezték a világgazdaságot, mint nemzetgazdaságok összességét és a köztük lebonyolódó kereskedelmi kapcsolatokat.

- A világgazdaság kialakulásának feltétele az egyes nemzetgazdaságok kialakulása.

- Az államok a hatékony gazdasági működésük érdekében kapcsolatba léptek egymással.

- Az 1990-es években nem nemzetállamok szintjén valósulnak meg a világgazdaság legfontosabb folyamatai.Korunk világgazdasága átmeneti: az államok közötti politikai-

gazdasági kapcsolatokon alapul, és egy világméretű piacgazdaság kialakulása felé halad.

1973-ban a kőolajexportáló országok jelentősen megemelték a kőolaj árát. Ez volt az olajár-robbanás. Az ennek következtében kialakult válság az olaj-válság. Az olaj, az energiahordozó árának emelkedése maga után vonta a termékek, szolgáltatások árának emelkedést is. Ez inflációhoz vezetett, illetve gazdasági recesszióhoz.

Infláció: pénzromlás.Recesszió: a gazdasági növekedés csökkenése.

A világgazdaság olyan szakaszba került, amikor nem a tömegtermelés határozta meg, hogy milyen legyen a tömegfogyasztás, hanem a fogyasztópiac igényei szabták meg a termelést. A fogyasztók egyedi termékek iránt kezdtek érdeklődni.

Ezek a folyamatok változásra kényszerítették a nagyvállalatokat.A megnövekedett energia- és nyersanyagköltségek drágává

tették a termelést, másrészt a hatékonyságot már nem lehetett a régi módon biztosítani.

A fogyasztópiacért folyatatott versenyben kulcsszó lett a gyorsaság. (Gyorsan felmérni a piac igényeit, kifejleszteni a megfelelő minőségű terméket, megszervezni a gyártását, és piacra juttatni.)

A költségek csökkentése érdekében, és a folyamatos piaci jelenlét érdekében:

a vállalatok a termelési folyamatokat széttelepítették a világban. Minden részfolyamatot oda, ahol a legjobb megtérülést remélték. A termékek

előállítása így világméretűvé vált: globalizálódott.

A világgazdasági globalizáció elemei:1. A kommunikációs technológiai fejlődés:

olcsóbb telefonálás,a számítástechnikai hálózatokkal nagy mennyiségű

információ tárolható, feldolgozható, továbbítható,a transznacionális vállalatok világszinten szervezik a

termelést,a világ legnagyobb bankjai, értéktőzsdéi közvetlen

kapcsolatban vannak egymással.2. A transznacionális vállalatok egyre növekvő szerepköre: a

teljes termelési folyamatot világméretekben valósítják meg, így a világpiac a termelés meghatározó tényezője.

A világméretű termelést a fogyasztási szokások is követik.A világ lakói egyre inkább ugyanazokat a termékeket

fogyasztják, így a fogyasztási kultúra is hasonló lesz.3. A pénz szerepe és fontossága megnő: a bankok, tőzsdék az

egész világot átfogó pénzforgalmat bonyolítanak le. A pénzügyi tranzakciók folyamatosak.

4. A logisztika: az elosztás, készletezés, raktározás, szállítmányozás önálló szolgáltatás lett

Összefoglalva: napjaink világgazdasága olyan rendszer, melyben a termelési folyamatok és a forgalmazási tevékenységek világszinten szerveződnek.Az áruk, a szolgáltatások, a termelési tényezők országhatároktól függetlenül áramlanak. Kialakul a világpiac, de ennek még akadályai a nemzetállamok, amelyekben a nemzeti kultúrák fontossága időről időreelőtérbe kerül.

Kérdések, feladatok:15. Mi volt a feltétele a globalizáció kialakulásának?16. Mi vezetett az 1900-as évek végén válsághoz, recesszióhoz?17. Mi vezetett a globalizációhoz?18. Melyek a világgazdasági globalizáció elemei?

A nemzetközi kereskedelem =a nemzetállamok közötti kereskedelem

A 20. század közepére vált az országok közötti kapcsolatok legfőbb rendszerévé.

Ha semmilyen tényező nem gátolja az áruk áramlását, szabadkereskedelemről beszélünk. A nemzetállamoknak az a feladata, hogy védjék a hazai vállalkozókat a külföldi versenytársaktól.A védelem eszközei:

a vámok: az importált árukra kiszabott adók ésa kvóták: behozatali tilalmi listák

- A nemzetközi kereskedelmet meghatározó tényezőkFejlődése.

-cserekereskedelem: naturális árucsere: terméket termékre cseréltek. Pénzre nem volt szükség.

-pénz segítségével lebonyolított adásvételi áruforgalom. A kereskedelemben olyan javak kerülnek egy országba, amellyel az nem rendelkezik.

-nemzetközi kereskedelem: a 18. századtólA külkereskedelem kibővíti az országok fogyasztási lehetőségeit.A külkereskedelem feltétele: az országok eltérő természeti

feltételekkel rendelkeznek. Pl.: Magyarország nem rendelkezik elegendő kőolajjal, de szükség van rá, így hozni kell be az országba külföldről. Azaz, importálni kell. Oroszország nem tudja fölhasználni az összes kitermelt kőolajat. Eladja más országnak, többek között hazánknak. Ő exportálja, tehát kiviszi, kiszállítja az országból. Magyarország importál banánt, Brazília, Ecuador exportál.

A nemzetközi kereskedelmet előidéző tényezők:- az eltérő természeti erőforrások az iparhoz,- az eltérő természeti feltételek a mezőgazdasághoz.- Az országok azoknak az árucikkeknek az előállítására

specializálódnak amelyek előállításában a legtermékenyebbek. Ezt nevezzük komparatív vagy viszonylagos előnynek

Például: Japán és Vietnam között kétoldalú kereskedelem van. Japán a jól képzett szakemberekkel számítástechnikai eszközöket állít elő olcsón és jó minőségben. Vietnam a szakképzetlen munkaerővel textilipari cikkeket gyárt. Mindkét ország azokra a termékekre specializálódott, amelyek előállításában komparatív előnnyel rendelkeznek.

(Az exportkoefficiens megmutatja, hogy az export értéke hány százaléka a GDP értékének.)

A nemzetközi kereskedelem lehet:árukereskedelem,szolgáltatáskereskedelem:az importált áruk szállítási, biztosítási, karbantartási

költségei,külföldről érkező szakértők díjazása,adminisztratív tevékenységek,nemzetközi adatszolgáltatásért fizetett díjak.

- A nemzetközi árukereskedelem legfontosabb tendenciái

-az áruszerkezeti összetétel: milyen áruk szerepelnek a világ kereskedelmi folyamataiban. (A világkereskedelmet a gyáripari termékek uralják. Ezen belül is uralkodó a gépgyártás. F_ként az, amely a legmagasabb technológiai szintet képviseli.) A nem földolgozott termékek világkereskedelmi fontossága csökkent.

-relációs vagy viszonylati szerkezet: az egyes országoknak milyen a fontosságuk a nemzetközi kereskedelemben.

A világkereskedelemben: (1987-1998)Fokozódik a délkelet és kelet-ázsiai térség szerepe, de a

dél-ázsiai országok szerepe elenyésző.A rendszerváltó országok (Közép és Kelet-Európa)

világkereskedelmi jelentősége csökken. (5%)Latin-Amerika exportja nő.A közel-keleti térség kereskedelme csökken. (A

fűtőanyagok kereskedelme háttérbe szorult.)Afrika a világkereskedelem perifériájára kerül.

Kérdések, feladatok:19. Hogyan fejlődött a nemzetközi kereskedelem?20. Milyen tényezők teszik szükségessé a nemzetközi kereskedelmet?21. Milyen tényezők indították el a nemzetközi kereskedelmet?22. Mit értünk szabadkereskedelmen?23. Napjainkban milyen ágazatai vannak a nemzetközi kereskedelemnek?24. Mivel jellemezhetjük a nemzetközi árukereskedelem tendenciáit?

5. Multinacionális vállalatok

Transznacionális vállalatok: nemzetközi nagyvállalatok, melyek tevékenységüket nem egy országban végzik, termékeiket a világgazdaságban állítják elő, és a világpiacon értékesítik. Leányvállalatokat hoznak létre. Ezek az anyavállalat tulajdonában vannak, az anyavállalat dönt a működésükről. A transznacionális vállalatokat multinacionálisnak is nevezik, de csak akkor multinacionálisak, ha a tulajdonosok több országból származnak.

A transznacionális vállalatok célja:a befektetett tőke minél gyorsabban megtérüljön,a termelési költségek minimálisak legyenek,a várható nyereség a legnagyobb legyen.

Ezért egy termék előállítását világméretekben, az országhatárokon átnyúlva végzik.

- A transznacionális vállalatok létrejöttének okai:Az olajválság világméretekben kiélezte a cégek közötti versenyt.Az tudott talpon maradni, aki a leggyorsabban fölismerte a

fogyasztópiac igényeinek változását, kifejlesztette, előállította, és piacra vitte a megfelelő termékeket. Mindezt úgy, hogy a lehető legkisebbek legyenek a költségek.

Ez csak úgy volt lehetséges, hogy a nagyvállalatok széttelepítették a termelés egyes fázisait a világ különböző országaiba. Minden folyamatot oda, ahol a legkisebb költséggel jár.

Serkentette a gyorsaság szerepének növekedése is.Fontos a piac igényeihez alkalmazkodó, rugalmas termelés.

- A transznacionális vállalatok jellemző vonásaiA vállalatok kialakulása a 2. világháború után indult meg.Kezdetben az ipari országok nagyvállalatai leányvállalatokat

létesítettek külföldön vagy az olcsó munkaer_re, vagy a fogyasztópiacra. Ekkor még az anyavállalat hozta a döntéseket, adta a technológiát, de a termék a leányvállalatnál készült. (Volkswagen leányvállalatai Brazíliában, Mexikóban gyártották a „bogárhátú”-t. Ennek a technológiája Németországban már elavult.)

Napjainkban: a leányvállalatokkal egységes termelési hálózatot alkotnak. Az anyavállalat a cég központja, itt végzik a piackutatást, a tervezést, a kutatást-fejlesztést (K + F)

A piackutatás és a marketing-tevékenység a fogyasztópiac közelében helyezkedik el.

A kutatás és fejlesztés a nagy egyetemi városok, az innovációs központok közelében vannak

A termelés egyes fázisai világszerte megtalálhatók.

Marketing: piacszervezés. Felöleli a fogyasztók igényeinek felmérését, az ezekhez igazodó termékek megtervezését, az eladási módszerek változtatását, az árak kialakítását, a legcélravezetőbb reklámtevékenységet.

Innováció: megújulási készség, újítási, fejlesztési tevékenység, mely átalakítja a technológiai, szervezési, irányítási kapcsolatrendszereket.

Transznacionális vállalatok:BP Nagy-Britannia kőolaj-finomításFord Motor USA közlekedési eszközök gyártásaToyota Motor Japán közlekedési eszközök gyártása

Kérdések, feladatok:25. Mit nevezünk transznacionális vállalatnak?26. Mi a célja a transznacionális vállalatnak?27. Napjainkban mi jellemzi transznacionális vállalatokat?

A mezőgazdasági termelés

- A mezőgazdaság szerepe és jelentősége

Az emberiség még ma is legfontosabb tevékenysége:-egyetlen forrása az élet fenntartásához szükséges

élelmiszereknek-a világ népességének fele ma is ebben a szektorban

tevékenykedikA világ összes GDP termelésének 4 %-át adja.

Ok:-Az agrártermékekkel szemben felértékelődnek az

ipari termékek és a szolgáltatások.-A fejlett országokban az élelmiszerek iránti

szükséglet a lakosság növekedésével arányosan nő, ugyanis az élelmiszerfogyasztás egy adott határon túl nem fokozható. A fejlődő országok gyorsan növekvő lakossága fokozná az élelmiszerfogyasztást, de anyagi lehetőségek híján nem tudják megvásárolni.

- A mezőgazdasági termelés földrajzi korlátjai.A szárazföld 12 %-a alkalmas intenzív mezőgazdasági termelésre.1 fő ellátására 0,3 ha áll rendelkezésre.Intenzív termelésre nem használhatók az erdők, a legelők, illetve

a jéggel, hóval borított területek.A mezőgazdaság földrajzi elterjedését meghatározó természeti

tényezők:éghajlat, (hőmérséklet, napsugárzás, csapadék)domborzat,(növénytermesztésre elsősorban a síkságok

alkalmasak, a hegyvidéken az állattenyésztés, erdő és vadgazdálkodás, rét és legelőgazdálkodás folyhat)

vízrajz,(a csapadékviszonyokkal függnek össze, de közvetlenül is hatnak a mezőgazdaságra. Ahol kevés a víz, fölhasználhatók a felszín alatti vizek is, és öntözőhálózatot kell kiépíteni.

talajviszonyok. (A termőföld a mezőgazdaság elemi feltétele, helye és termelési eszköze)

Ezek a tényezők ritkán fordulnak elő egyszerre optimális minőségben.

A legmegfelelőbb mezőgazdasági terület kétharmada az északi és a déli szélesség 30-60. foka között van, kevés az Egyenlítő két oldalán, illetve a 60. szélességi körön túl.

A földrajzi szélességtől függően a tenyészidőszak hossza változó.

Tenyészidőszak: a mezőgazdasági termelésre alkalmas, fagymentes idő.

Az Egyenlítő mentén és a Dk-ázsiai monszun-vidékeken folyamatosan lehet termelni, a mérsékelt övben egy hosszabb és egy rövidebb tenyészidejű növény termelésére van lehetőség, a 60. fokon túl csak néhány növény termelésére van lehetőség.

Kapcsolat: az éghajlati övezeteknél tanultakkal!

- Két korlátozott erőforrás: a termőtalaj és a vízA termelés bővítésének napjainkra két lehetősége van:

az intenzív termelés, (nagy az igénybevételtalajpusztulás)a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas területek

bevonása.Mindkettő talajpusztuláshoz vezethet, (Afrikában a Szahel-

övezet), majd elsivatagosodáshoz. Évente 3 Magyarországnyi terület pusztul el: 27 millió hektár. Így a term_terület csökken, a talaj leromlik.(1 cm-es talajréteg kialakulásához legalább 100 év szükséges.)

A víz: nélküle a legjobb talaj is terméketlen.A Föld vízkészlete: 1400 millió km³, ennek 0,5 %-a elérhető

számunkra.Eloszlása egyenetlen. Ahol a legnagyobb a népszaporulat, ott a

legkevesebb a felhasználható víz.

- A fejlett ipari országok mezőgazdaságaA fejlett ipari országokban az intenzív = belterjes mezőgazdaság

jellemző:magas terméseredmények,nagy eszközráfordítás, (fejlett gépesítés, műtrágyázás)kevés emberi munka,ne legyen távol a fogyasztópiac.

Két fő ágazata: a növénytermesztés és az állattenyésztés ezeknél gyakran összefonódik, de működhet egyik ágazat is intenzíven.

Észak- és Nyugat-Európában a vegyes gazdálkodás alakult ki.Később az USA-ból nagy mennyiségű, olcsó gabona érkezett, az

európai országok erősen fejlesztették az állattenyésztést és a takarmánytermesztést.

Uralkodóan családi farmokon és tőkés gazdaságokban történik a termelés.

Északon az állattenyésztés, délen a növénytermesztés a nagyobb mértékű.

Az intenzív vegyes mezőgazdaság leghatékonyabban Dániában működik.

Intenzív növénytermesztés alakult ki:Dél-és Közép-Európában,Kaliforniában: szőlőtermesztés,Izraelben: öntözött gyümölcsültetvények,USA: városellátó övezeteiben,Japán: törpebirtokokon.

Intenzív állattenyésztés:USA: Nagy -Tavak vidéke.

Az intenzív gazdálkodás negatív hatásai, következményei:drágulnak a műtrágyák, növényvédő szerek csökken a

jövedelem,ezek használata károsítja a környezetet,talajerózió (talajpusztulás),a nehézgépek tömörítik a talajt levegőtlenné válik, rossz

a vízelvezetésKapcsolat a biológiával: baktériumok szerepe a talajéletben

Extenzív = külterjes mezőgazdaság:Észak-Amerika: USA, Kanada: gabonatermesztés,

szarvasmarhatartás,Ausztrália: juhtenyésztés,Új-Zéland: juhtenyésztés.Jellemző:

a népesség ritka,a termőföld nem aprózódott föl,a munkaerő szűkösségét gépesítéssel, fejlett

agrotechnikával ellensúlyozták,kizárólagos volt az árutermelés.

- Dél-és Kelet-Európa mezőgazdaságaIsmétlés: az éghajlati övezetek, meleg-mérsékelt, valódi

mérsékelt éghajlat:óceáni éghajlatai terület

Dél-Európában a mediterrán gazdálkodásA száraz nyár elsősorban a gyümölcstermelést teszi

lehetővé citrom, narancs, szőlő, olajbogyó. Ezek exportcikkek is.

Kelet-Európában: vegyes gazdálkodás, de északon jellemzőbb az állattenyésztés, délen a növénytermesztés.

- A fejlődő országok mezőgazdaságaTalajváltó gazdálkodás:

amerikai kontinens,Afrika,Ázsia trópusi területein.A környezethez való alkalmazkodás tökéletes példája:Ugaroltatás: a területet néhány év használat után 2-3 évig

nem vetik be, parlagon = ugaron hagyják. Ez biztosítja a talaj tápanyagainak pótlását.

Többféle növényt vetnek, ez megvédi a talajt a kilúgozódástól, megőrzi a talaj termőképességét. Kevés technikai felszereltséget igényel.Ha jól alkalmazkodnak a környezeti feltételekhez, olcsóbb a termelés, mint a többi módszerrel.

Jellemző terményei:manióka, batáta, jamszgyökér, cirok, köles, kukorica

(Afrika szavannáin).Nyugat-Afrika szavannáin a bozótugarváltó gazdálkodás

jellemző. A földeket állandóan művelik. Csökken az ugaroltatás, az ősnövényzet nem regenerálódik, romlik a talaj termőképessége.

Ázsiában a felföldeken jellemző a talajváltó gazdálkodás,Latin-Amerikában az indián közösségek gazdálkodási

formája.

Árasztásos rizstermelés: legbelterjesebb művelési forma.

Nagy vízigénye miatt:nyári monszun területein, a folyók deltavidékén és az

alsó folyás mentén. Itt a folyók áradását használják ki.

Jellemző: nagy munkaerő-ráfordítás,a föld intenzív használata

Ázsia nagy népességtömörülése erre épül.Ismétlés: nagy népességtömörülések

Nomád pásztorkodás:A Szahara atlanti partjától Mongólia sztyeppvidékéig

terjed.Az állatok csak természetes legelőkön vannak, nincs

takarmánytermesztés, sem tárolás.Vándorlási útvonalaik alkalmazkodnak az időjárási

változásokhoz.Ismétlés: szavanna éghajlat.Erősen hanyatlik. Olyan területek jellemző ágazata, ahol

öntözés nélkül nem lehet termelni.Ültetvényes gazdálkodás: a gyarmatosítás eredménye

Trópusi területeken: kakaó, kávé, banán, kókuszdió, juta, szizál, kender, gumi, olajpálma.

Szubtrópusi területeken: cukornád, földimogyoró, gyapot, tea, dohány.

Exportra is termelnek.A munkaerő zömmel Afrikából származott. (rabszolgák)A terményeket az ültetvényeken feldolgozták.(Nagyobb

értékű az áru.)A termelés napjainkban: kisbirtokokon

transznacionális vállalatok keretei közt.

Kérdések:1. Mi a mezőgazdaság szerepe és jelentősége?

2. Melyek a mezőgazdasági termelés korlátai?3. Mennyiben befolyásolja a talaj és a víz a mezőgazdaságot?4. Mi jellemző a fejlett ipari országok mezőgazdaságára?5. Mi jellemzi Dél-és Kelet-Európa mezőgazdaságát?6. Milyen mezőgazdálkodási formák vannak a fejlődő országokban?

Az energiatermelés

- Robbanás az energiatermelésbenA modern ipar kialakulása óta alapvető feltétel a megfelelő

mennyiségű energia előállítása. Az utolsó két évszázadban gyorsult föl erőteljesen az energiatermelés, mert terjedt az iparosodás, gyarapodott a népesség, felgyorsult az urbanizáció, fejl_dött a közlekedés, a személy-és áruszállítás. Legnagyobb az igény Európában, Észak-Amerikában.

- Az energiafelhasználás szerkezete

Energiahordozók: azok az anyagok, amelyekből energiát lehet előállítani.

Az iparosodás kezdetén a fa volt az energiaforrás.A szén 1966-ig az energia 2/3-át, a kőolaj, földgáz az 1/3-át biztosította.Ettől kezdve a szénhidrogének (kőolaj, földgáz) kerülnek előtérbe:

Közel-Kelet, Észak -Afrika, volt Szovjetunió, Kelet-Ázsia, Alaszka, Karib-tenger, Északi-tenger térségéből.

A kitermelő és a fölhasználó területek általában nem esnek egybe. Mind a kőolajat, mind a földgázt szállítani kell. Ez történhet csővezetéken és tartályhajókkal (tankerekkel). (Sérülés esetén környezetszennyezés)

Napjainkban ismét előtérbe került a szén. Elsősorban a villamos energiatermelésben szerepel. Elégetésekor azonban nagyon sok szennyező anyag kerül a levegőbe. A kis fűtőértékű szénmedencékből nem szállítják el, hanem oda telepítik az erőművet.

Jelentős a földgáz. Olcsóbb, mint a kőolaj, és elégetéskor kevésbé szennyezi a környezetet.

Az atomenergia szerény mértékben növekszik. Forrása leginkább az uránérc.

A vízenergia csak kis részét adja a világ energiatermelésének, bár a legolcsóbb, és a legtisztábban lehet belőle energiát nyerni. Nagy esésű, egyenletes vízjárású, bővizű folyót igényel. Így nem mindenütt van meg a lehetőség vízerőmű telepítésére.

Problémák:a földgáz ára rendszerint alkalmazkodik a kőolajéhoz,az atomenergiával szemben nő a társadalmi

ellenállás.Alternatív energiaforrások:

sugárzási (szoláris vagy napenergia),szél,hulladék,biomassza (növényi élő anyag)

A világ különböző területein más-más az uralkodó energiaforrás:helyi erdők: szegény országokban (negatív következmény!)kőolaj: arab országok, Olaszország,földgáz: Hollandia,feketeszén: Dánia,fekete-és barnaszén: Kína, Németország,atomenergia: Franciaország, Belgium, Svédország,

Magyarország (40%), Svájc, Spanyolország,vízenergia: az Alpok országai, Kanada, Norvégia,

Latin-Amerika és Afrika vízesésekben gazdag területe

A megtermelt energia nagy része villamos áram formájában jut el a fogyasztókhoz. A villamos energia fölhasználása egyszerűbb, mint a többi, és sokkal könnyebb szállítani.

A világ energiatermelésének 2/3-át a fejlett országok használják föl az iparban, a közlekedésben, fűtésre, a magas szintű szolgáltatásban.

A legtöbb energiát az USA, Kína, Japán, Németország és Olaszország fogyasztja.

Kérdések:7. Melyek az energiahordozók, hogyan változott a fölhasználásuk?

8. Mely területeken milyen energiaforrások az uralkodók?9. Melyek a legnagyobb energia-felhasználó országok?

Az ipari termelés

- Az ipar fogalma és az iparosodás terjedéseAz ipar a gazdaság egyik ága. Kitermeli és feldolgozza a

természetben föllelhető anyagi javakat, és feldolgozza a mezőgazdasági termékeket. Tevékenysége nyomán anyagi jellegű ipari termékek jönnek létre.Kialakulása a 18. század vége felé indult a gőzgép

fölfedezésével és alkalmazásával. Az ipari forradalom Angliából indult. Átterjedt Európára, majd Észak- Amerikára.

Az ipar feladatainak csoportosítása:Bányászat: természeti kincsek, nyersanyagok,

energiahordozók kitermelése.Energiaipar: elektromos energiát termel az

energiahordozókból.Feldolgozóipar: nyersanyagok feldolgozását végzi.

Az ipar az előállított termékek és műszaki jellemzők alapján fölosztható:

nehéziparra,könnyűiparra,élelmiszeriparra

Az iparosodás, a gyáripar kialakulása a társadalmi-gazdasági fejlődés eredménye.

Ipari tevékenység:háziipar, kézműipar, (korai ipari tevékenység)gyáripar.

Napjainkban az ipar határozza meg a gazdaság fejlettségét, erejét. Az ipar maga után vonta a kereskedelem és a szolgáltatások és a mezőgazdaság fejlődését.

- SzerkezetváltásA két évszázad alatt az ipar szerkezete megváltozott:

-Az emberi, állati energiát fölváltotta a gőzgép, a termelő energia nőtt.

-A helyhez kötött energia után a mozgási energia, ugrást jelentett:

gőzzel hajtott mozdony, traktor-A földgáz, kőolaj alkalmazása elektromos energia

előállításra nyitott új korszakot (benzinmotor, gépkocsi, repül_gép).

Az ipari termékek rendeltetése szerint megkülönböztetünk:Kitermelőipart: ide az energiahordozók és az ásványi

nyersanyagok bányászata tartozikAlapanyagipart: további feldolgozáshoz szükséges

anyagokat, félkész termékeket állít elő. (acél, vegyi alapanyagok, cellulóz, szövetek)

Feldolgozóipart: a termeléshez szükséges gépeket, berendezéseket, fogyasztási cikkeket állít elő.

A történelem során az ipari ágazat szerkezete folyamatosan változott, mindig más-más ágazatokon volt a hangsúly a gazdasági igényeknek megfelelően. A dinamikusan fejlődő, és más ágazatokat is magukkal ragadó ágazatokat húzóágazatnak nevezik. Napjaink húzóágazata a számítógépipar, a lézerek gyártása, a robottechnika, a repülőgépgyártás, az űrtechnika, a gyógyszeripar, a biotechnika és a távközlési eszközök gyártása.

Biotechnika, biotechnológia: olyan eljárás, amelyben valamilyen élő szervezet vagy annak alkotórészei (enzimek) végzik a termék előállítását.A fejlett országok iparában egyre jelentősebbek a modern ipari

ágazatok, A hagyományos ágazatok is megmaradtak, de növekedésük üteme sokkal kisebb mint a korszerűeké.

Jelenleg a bányászat részesedése nem éri el a 10%-ot. Az ipari termelés több mint 80%-át a feldolgozóipar teszi ki. Ezen belül is a legfontosabb a gépipar és a vegyipar. Ezek növekedési üteme lassult, de jelentősen emelkedett az elektronika és a híradástechnika. Ezek a korszerű ipari ágazatok.

- Az ipari telepítő tényezőkAz ipari üzemeket oda telepítik, ahol azok a legnagyobb profitot

biztosítjákTermészeti tényezők: Társadalmi

tényezők:nyersanyagok, munkaerő,energiaforrások, fogyasztópiac,vízkészlet, szállítási

feltételek,felszín,infrastruktúra,éghajlat. a föld ára,

tőke,stratégiai

szempontok

Kezdetben a természeti adottságok voltak a meghatározók. Ezért találhatók a korai ipari gócok az északi szélesség 40-50-a között, mert itt volt nagy mennyiségű szén, ásványi nyersanyagok és ipari víz.

Jelentős volt a munkaerő és így a fogyasztópiac is. Napjainkra egyre fontosabb az infrastruktúra: a jó közlekedés, a telekommunikáció, a közszolgáltatások fejlettsége.

-Telepítő tényezők és a globalizáció

A korábban említett transznacionális vállalatok kialakulása, az ipar globális átalakulása átrendezte az ipar földrajzi elhelyezkedését.

A globális fogyasztópiacért folyó versenyben az marad fönn, aki gyorsan tud reagálni. Mivel a termelés egyes fázisai más-más országokban vannak, a telepítő tényezők is mások.

A nyersanyag kitermelés a lel_helyek közelében maradt, de az alapanyaggyártást a fejlődő országokba telepítették. (Menekültek a drága munkaerő és a magas környezetvédelmi követelmények elől.)

A kutatás-fejlesztés az egyetemi városokba került. Itt rendelkezésre áll a jól képzett munkaerő. Drága ugyan, de szükség van rá. Gyakori, hogy más országikból is csábítanak kiváló szakembereket. („agyelszívás”)

Az összeszerelés bárhol lehet, de:bőven legyen olcsó, nem szakképzett, de iskolázott ,

könnyen betanítható, mozgatható munkaerő,a terület legyen elérhető a világ információs hálózatai

számára,legyen megfelelő infrastruktúra,legyen a közelben modern üzleti szolgáltatás (bank,

biztosító)kapjanak kereskedelmi és adózási kedvezményeket.

- A világ nagy ipari régióinak létrejötte

-A legrégibb ipari terület Nyugat-Európában: Skóciából indul, Észak -Olaszországig tart. A legfejlettebb ipari térség a kontinensen: Közép-Anglia, holland, belga, észak-francia ipar, Rajna – Ruhr-vidék, német, francia, svájci ipari terület, Észak-Olaszországban: Milánó – Torino - Genova ipari háromszöge.

-Kelet felé elszigetelten alakultak ki ipari területek: Szilézia, Donyec, Ural, Kuznyeck, Kínában Mandzsúria, Japán: Honshu sziget óceáni oldalán.

-Észak-Amerikában: az Atlanti-parton, a Nagy-Tavak vidékén

Ezek az ipari gócok nagy területi kiterjedésűek, hosszú fejlődés eredményei, sokféle ágazat jellemző.

Eredetileg helyi nyersanyag és energiaforrásra települtekAz ipar fejlődése maga után vonta:

a népesség gyarapodását,a települések növekedését,a közlekedés fejlődését,a közművek gyarapodását,az oktatási és egészségügyi infrastruktúrát,a pénzügyi és kereskedelmi hálózat kiépülését.

Így az új agglomeráció már jelentős munkaerőt és egyben fogyasztópiacot is jelentett.

- A történelmi iparvidékek hanyatlása

Az ipari régiók hanyatlását a következő tényezők idézik elő:-Kimerül, vagy minőségileg leromlik a helyi

nyersanyagforrás, így messzebbről kell a

nyersanyagot szállítani. Ez drágítja a termelést. Ez vezetett a Ruhr-vidék, a közép-angol iparvidék, a francia, belga, és az amerikai acélgyártás visszaeséséhez illetve a tengerpartra telepítéséhez. Japánban a nyersanyaghiány miatt eredetileg is a kikötőkbe települt a nehézipar.

-Visszaesik a kohászati termékek iránti kereslet.-Az újonnan iparosodott országok saját ipari bázist építettek

ki: textil, hajó, elektronika, autóipar. Így már nincs szükségük a hagyományos térségek ipari termékeire.

-A szén átmenetileg visszaszorult az energiahordozók között, helyét átvette a kőolaj és az atomenergia. Az elektromos áram szállítása egyszerűbb, mint a széné.

-Az új technológiák forradalmasítják az eredetileg emberi munkára telepített iparágakat: az automatizáció, a robotok, számítógépek, az elektronika térhódítása csökkenti a képzetlen munkaerő esélyeit.

- A feldolgozóipar átalakul a tudományos-műszaki fejlődés függvényében

Átalakult az ipar szerkezete: nem oszthatjuk már nehéz és könnyűiparra.

A feldolgozóiparban:ipari termelő,szolgáltató blokkok, ipari komplexumok jönnek létre.

Ipari komplexumok: transznacionális vállalatok keretében integrált (egységesített, összevont) ipari termelés, és ehhez kapcsolódó szolgáltatási tevékenység alakult ki.

Húzó ágazat a mikroelektronika. Ez is a gépipar része. Nemcsak a gépipar szerkezetét alakította át, hanem az egész életünket, a világ további fejlődését meghatározza. Az előállított integrált áramkörök szinte minden gyengeáramú készülékbe beépülnek a videomagnótól a mobiltelefonokon át a gépkocsikba beépített számítógépig. Ez a folyamat a miniatürizálás.

A mikroelektronika globális ipari ágazat: a termelés különböző fázisai a világ különböző részén találhatók, de a kutatás olyan területekre települt, ahol a megfelelő szaktudás rendelkezésre áll. Pl. az USA-ban a Szilíciumvölgy.

Napjainkban 4 termelő és szolgáltató komplexum a gazdasági termelés, és főként az ipar meghatározó tényezője:-energetika,-elektronika-informatika,-biotechnológia,-hadiipar

Kérdések:10. Hogyan csoportosíthatjuk az ipar ágazatait?11. Melyek a húzó iparágak?12. Miért nem tudja bármely ország kifejleszteni az ipar húzóágazatait?13. Melyek az ipar telepítő tényezői?

14. Hogyan változtatta meg a globalizáció az ipar telepítő tényezőit?15. Miért hanyatlottak vagy szűntek meg a régi iparvidékek?

A harmadik (tercier) és negyedik (kvaterner) szektor

- Tercier szektor, szolgáltatások, infrastruktúraA tercier szektor a gazdaság viszonylag új ága Ágazatai

mindazok, amelyeket sem a mezőgazdaságba, sem az iparba nem sorolhatunk.

Vezető gazdasági ágazat: a világ GDP-jének 60%-át adja, az összes foglalkoztatott 1/3-a itt dogozik, a fejlett országokban a szolgáltatás aránya a foglalkoztatásban a 60 %-ot meghaladja.

Alapvető jellemzői:-Jellege, színvonala, a gazdasági fejlettség függvénye.-A tényleges gazdasági, társadalmi élettől nem választható

el.-Csak magas fejlettségi szinten van az önállóságára igény.

- A szolgáltatás fogalma és legfontosabb típusaiA szolgáltatás: az anyagi javak termelésétől megkülönböztetett

minden olyan tevékenység, amely nem anyagi javak termelésére irányul. Ugyanakkor a gazdaság és a társadalom szereplőinek szükségleteit elégíti ki.

A szolgáltatások között megkülönböztetünk-gazdasági (közlekedés, távközlés, kereskedelem,

pénzügyiszolgáltatások, turizmus)-társadalmi szolgáltatásokat (oktatási rendszer,

egészségügyi ellátás, közigazgatás, minisztériumok, hadsereg, rendőrség, igazságszolgáltatás)

- Az infrastruktúra szerepe a szolgáltatási tevékenységbenA szolgáltatás valamilyen tevékenységet jelent, az infrastruktúra

a tevékenységhez szükséges eszközöket. (Berendezések, építmények, intézmények)

Infrastruktúra: a szolgáltatások működéséhez szükséges műszaki létesítmények gyűjtőneve.Ide tartozik: az emberek szaktudása, termelési

tapasztalata, és a szabályozás, ami a gazdaság működéséhez szükséges. Tehát: közvetlenül nem vesz részt a termelésben, de nélküle az anyagi termelés lehetetlen lenne.

Tehát: a tercier szektor, a szolgáltatás és az infrastruktúra ugyanannak a rendszernek háromféle megjelenési formája.

Napjainkban beszélünk negyedleges vagy kvaterner szektorról, amelyhez a kutatással és fejlesztéssel kapcsolatos szellemi tevékenységek tartoznak.

Az infrastruktúra elemeit többféleképpen csoportosíthatjuk.Funkciójuk szerint megkülönböztetünk:

anyagi,humán ésintézményi infrastruktúrát.

Anyagi infrastruktúra: azok a műszaki létesítmények, amelyeket közvetlenül nem használnak anyagi termelésre. Utak, vasutak, elektromos-, víz-,olaj-, távhő-, távközlési vezetékek; építmények: pályaudvarok, repülőterek, iskolák, kórházak, hivatalok épületei

Humán infrastruktúra: az emberek tudását, termelési tapasztalatát, szakképzettségét, iskolázottságát, munkakultúráját, a társadalom szervezettségét, illetve ezek rendszerét foglalja magában.

Intézményi infrastruktúra: szabályok, amelyek a gazdaság működésének keretét szolgálják: törvények, jogszabályok, melyek a társadalom életét szabályozzák.

A harmadik szektor kibővülésének egyik fő oka: a társadalmi munkamegosztás elmélyülése

Napjainkra az anyagi termelés a fejlett országokban nagyon hasonlóvá vált. A világméretű versenyben csak a folyamatok megszervezésében és az anyagi termelést működtető keretek minőségében lehet előnyre szert tenni. Ha valaki jó minőségű infrastruktúrával rendelkezik, az anyagi termelésben is sikeres. Így a szolgáltatások értékes árucikké váltak. Mind a gazdaság, mind a háztartások igénybe veszik a szolgáltatásokat: az ipari vállalatok nem maguk végzik a takarítást, a szállítást, a jogi ügyek intézését, hanem szakosodott vállalkozókkal végeztetik. A háztartásokban: takaríttatás, készételek...

A másik ok: megváltoztak a fogyasztók szükségleteiA gyártók megpróbálják intenzívebb fogyasztásra bírni a

lakosságot. Jó minőségű, de rövid ideig tartó fogyasztási cikkeket állítanak elő, és adnak el. De az élelmiszerek fogyasztásának korlátai vannak, a háztartási, elektronikai berendezésekkel egy idő után telítődik a piac. A fogyasztás az egye bővülő szolgáltatások felé fordul. (Megnőtt a kommunikációs igény: mobil telefonok: óriási üzlet lett a tervezés, a gyártás, a forgalmazás.)

A harmadik ok: rendkívül nagy a munkaerő-igényEz a legtöbb esetben géppel nem helyettesíthető. (Fodrászgép,

robotorvos)

- Az információs gazdaság

Napjaink gazdasága, társadalma információs gazdaság. Az 1990-es évek információs forradalma következtében a tömegkommunikáció, a távközlés, a komputer-iparágak, a háztartási elektronika óriási fejlődésnek indult. Megnőtt az emberek kommunikációs és információs igénye. A személyi számítógépek, a mobiltelefonok és az internet használata biztosít információforrást.

Az iparilag fejlett országokban ez a legdinamikusabban fejlődő ágazat. Ez a gazdasági hatékonyság és a versenyképesség kulcsa. Profittermelése sokkal nagyobb, mint a többi iparágnak.

Az ágazatok együtteseként informatikai óriásvállalatok szerveződtek. (Ezek meghaladják a legnagyobb olaj és autóipari vállalatok tőkéjét, piaci forgalmát, a foglalkoztatottak számát.)

A foglalkoztatottak képzettségi szintje átrendeződik:az alkalmazás feltétele a számítógép kezelésének ismerete,az informatika nyelve az angol – nyelvismeretre szükség

van,megjelenik a „távmunka”, és egyre gyarapodik.

Az információs technológia globális méretekben szerveződik, de csak a fejlett ipari országokban tapasztalhatók igazán a pozitív hatásai.

Kérdések:16. Mi a szolgáltatásnak, mint önálló szektornak a szerepe, és melyek a jellemzői?17. Mit értünk szolgáltatáson?18. Hogyan csoportosítjuk a szolgáltatási tevékenységeket?19. Mi értünk infrastruktúrán, és mi a szerepe a szolgáltatásban?20. Miért fontos az információs gazdaság?21. Hogyan csoportosítjuk az infrastruktúra elemeit funkciói alapján?

1. Közlekedés és idegenforgalom

A közlekedés ágazatait a közlekedés színtere alapján csoportosítjuk:- A szárazföldi közlekedés technológiai átalakulása

A vasút:Előnye: legnagyobb forgalmat bonyolítja le,

nagy tömeget tud szállítani.Hátránya: nem juttatja az árút közvetlenül a célba,

a darabáruk rakodása idő és pénzigényes,az áruk rendeltetési helyükre juttatása drága.

A közút: Az 1970-80-as években mind a személy, mind a teherszállításban előtérbe került.Előnye: a vasúti szállításnál gyorsabb,

az árút közvetlen a célba juttatja,a személyszállításnál: kényelmesebb.

Hátránya: a gépkocsik száma megnőtt,a levegő jobban szennyeződik,óriási zsúfoltság az utakon és a városokban,parkolási problémák.

Megoldás lehetne: korszerűbb úthálózat,a környezetet kevésbé szennyező

gépkocsik.

Napjainkra ismét előtérbe került a vasúti közlekedés mind a személy, mind a teherszállításban.

Oka: egyre nagyobb sebesség_ vasútvonal-hálózatok épülnek (EU-ban 200km/óránál nagyobb sebesség_ vonalak) Ez a személyszállításhoz lényeges.

A teherszállításban áttértek a konténeres szállításraminimális a rakodási költség.

Lehetőség van arra is, hogy egész kamionokat szállítsanak („gördülő országutak”) Ez a kombinált fuvarozás.

- A vízi közlekedés:

előnye: olcsó,környezetbarát,nagy a szállítható árutömeg,konténeres szállítás lehetséges.

hátránya: lassú,nem romlandó árút szállíthat.

Ágazatai: belvízi,tengeri hajózás.

-A belvízi hajózás: folyókon, tavakon, csatornákon bonyolódik le.Európa legfontosabb víziútjai:

Rajna: Hollandia, Belgium kikötőit köti össze a német, francia, északsvájci ipari központokkal.

Duna: az Alpok térségét kapcsolja össze a Fekete-tengerrel.

Duna – Majna - Rajna csatorna: 1992-ben adták át. Ezzel létrejött Európa összefüggő belvízi hajózási rendszere.

-Tengerhajózás: a vízi közlekedés legnagyobb forgalmát bonyolítja le.

Előnye: nagy tömegű árúk nagy távolságra szállítása a legolcsóbb.

az árufajták igényeinek megfelelő, speciális hajópark épült. (Kőolajszállítás, hűtőhajók)

Iránya: Európát Észak-Amerikával összekötő útvonal.A Szuezi-csatornán: Európából a Közel-Keletre

szállítanak.A mély merülésű hajók nem tudnak áthaladni a Szuezi-

csatornán, így Afrika megkerülésével szállítanak Európa és Ázsia között.

Panama-csatorna: az Atlanti- és a Csendes-óceán között teremt kapcsolatot Észak-és Dél-Amerika között.

A csendes-óceáni térségben: Japán, a kelet- és a délkelet-ázsiai országok forgalma kiemelkedő.

A tengeri kikötők jó szárazföldi közlekedési kapcsolatokkal rendelkeznek. A világ 10 legnagyobb áruforgalmú kikötőjéből 8 a csendes-óceáni térségben van. Tehát: előretör a csendes-óceáni tengeri kereskedelem.

- A légi közlekedésA legnagyobb mértékben növekedő közlekedési ágazat.A nemzetközi és a tengerentúli utasszállításban a

legfontosabb.Kiemelkedő szerepe van a nagy kiterjedésű országok

közlekedésében. (Kanada, USA, Kína, Brazília)

Előnye: a gyorsaság, pontosság, rendszeresség, a szigorúan ellenőrzött légtér, az egyre jobb műszaki megoldások

A személyszállítás mellett a kis tömegű, nagy értékű cikkek szállítása is fontos.

Az idegenforgalom lehet: belföldi,nemzetközi.

Belföldi turizmus: együtt született a modern tömegközlekedés elterjedésével.

Nemzetközi idegenforgalom: a belföldi turizmusból ered. – Világviszonylatban kevesek számára elérhető. (A legtöbben Németországból, az Egyesült, Királyságból és az USA-ból utaznak.). A turizmusban Európa vezet.

- Az idegenforgalom kiemelkedő vonzótényezői:

természeti tényezők, történelmi, muzeális, kulturális sajátosságok vagy ezek együttese.

Kiemelked_ szerepe van a természeti környezetnek: az éghajlatnak, a domborzatnak, a vízrajznak.

Emellett elengedhetetlen a megfelelő vendéglátás, szálláshelyek, jó infrastruktúra, a közbiztonság.

A turizmus iránya és vonzereje:A fejlett Nyugat-és Észak-Európa lakói a Földközi-tenger

környékére utaznak.(Éghajlat, ókori civilizációk)A Karib-tenger szigetei és DK-Ázsia: (meleg tenger,

sajátos civilizáció)Európai turizmus fő célpontjai: az Alpok és a KárpátokAz alpesi turizmusban Svájc és Ausztria vezet.Komoly vonzerők a gyógyhelyek és a nemzeti parkok.

Hogy könnyebb legyen tanulni, szíveskedjék fölhasználni az anyaghoz az atlaszban aFöld tematikus térképei közül a „Közlekedés” című térképet!

Kérdések, feladatok:22. Sorolja föl a közlekedés ágazatait!23. Hogyan és miért változott a vasúti és a közúti közlekedés szerepe?24. Mi az előnye és a hátránya a vízi közlekedésnek?25. Melyek Európa legfontosabb vízi útjai?26. Hol vannak a legnagyobb forgalmú tengeri útvonalak?27. Mi a szerepe a légi közlekedésnek?28. Melyek az idegenforgalom ágazatai?29. Ismertesse az idegenforgalom vonzótényezőit!

AfrikaA kontinens az északi 35-36º-os északi szélességtől a déli 35º-os

szélességig terjed.Az északi és a déli része a meleg mérsékelt öv mediterrán területén

fekszik.

Területének legnagyobb része a trópusi övezetben van. A térítők mentén, a leszálló légáramlás uralma alatt a Föld legnagyobb összefüggő sivatagja alakult ki: aSzahara.A csapadék mennyisége 100 – 250 mm/év. Eloszlása

szélsőséges és kiszámíthatatlan. Az erős nappali besugárzást a derült éjszakán erős kisugárzás követi. Ezért a napi hőingás 25-30º C.

Ebben az övben mérték a Földön a legmagasabb hőmérsékletet: 57,8º C-t,

Líbiában.A sivatagokban termelés csak az oázisokban lehetséges.

Oázis kialakulhat:folyók mentén. Ilyen, pl. a Nílus-völgykutak környékén,tavak mellett: ahol a szél a felső vízzáró rétegig kifújja a

homokot.Ha a víz eltűnik, vagy betemeti a kutat, tavat a szél, az életfeltételek

nemfelelnek meg, az emberek elköltöznek.

Az éhségövezet: Az ENSZ éhségövezetté nyilvánította a Szaharától délre fekvő nyugat-afrikai részt: (Mauritánia, Niger, Csád, Felső-Volta, Szenegál), illetve a Száhel övezetet. A Száhel = part. Azt a területet jelölte, ahol véget ér a sivatag, és a szavanna füves, bozótos területe következik.A csapadék mennyisége állandóan változik. Amikor kevesebb, a

száraz sivatag területeket hódít el a szavannából. Ilyenkor az éhínség százezrek életét követeli.

Amikor több a csapadék, akkor a szavanna hódít tért.A Szahara nem megfordíthatatlan éghajlatromlás következtében

nyomul délnek. A legfőbb ok, hogy az ott élők figyelmen kívül hagyták a terület törékeny egyensúlyát, korlátozott eltartó képességét.

Afrika mezőgazdasága az éghajlatnak megfelelően övezetes.Északon: mediterrán növénytermesztés: szőlő, gyümölcs,

zöldségfélék, gabonafélék, az öntözhető területen rizs.Sivatagok: a föntebb említett okok miatt csak az oázisokban van

termelés:Datolyapálmák, alattuk zöldség, gyümölcs, hüvelyesek,

dinnye.Igénytelen szarvasmarha, juh, kecsketartás.

Szavanna: a csapadékot követő vándorló állattartás, kölesfélék, folyók mentén rizs, gyapot, földimogyoró termesztés. A földeket ugarolják. Csak a települések körül vannak jól művelt földek.

Egyenlítői terület: Az esőerdő fölégetésével tettek szabaddá területeket. A földet kapával művelik. Gumósokat, kukoricát, zöldségféléket ültetnek.

A talaj pusztulását terebélyes fák meghagyásával, fatermetű haszonnövények: olajpálma, banán ültetésével lassítják. A kimerült földet elhagyják, birtokba veszi az erdő.Az ültetvényeken: cukornádat, kakaót, olajpálmát, kaucsukfát

termelnek.

Gazdaságilag fejlett terület a Dél -afrikai Köztársaság, fejlődő terület: Nigéria.

Kérdések, feladatok:30. Hogyan változik az éghajlat és a mezőgazdaság Afrikában?31. Mutasson meg a térképen és jellemezzen tipikus afrikai tájakat!32. Nevezzen meg gazdaságilag fejlett és fejlődő területet!

Ismétlés: a földtörténeti középidő és újidő eseményei: Észak-és Dél-Amerikát összekapcsolta a Pacifikus-hegységrendszer kialakulása.

Észak-Amerika észak-déli irányban nyitott, így mind az északi, mind a déli szelek szabadon áramlanak; óriási viharokat, a déli részeken komoly fagykárokat okozhatnak.

Közép-Amerikában és Dél-Amerika északi részén, a trópusi területen, a hegyvidéken is folyik mezőgazdasági termelés. Dél-Amerikában a nagy kiterjedésű síkságok a mezőgazdaság fő területei.

A világgazdaság vezető hatalma: az Amerikai Egyesült Államok

Földrajzi fekvéseIsmétlés: geológiai tájaiGazdasági körzeteiA világ legnagyobb nemzetgazdasága. A világ GNP-jének 30%-át

állítják elő, az évi növekedési ráta meghaladta a 4%-ot.-A technológiai fejlődés és az információs társadalom

Vezető gazdasági ágazata a szolgáltató szféra. Az összes GDP 70%-át állítja elő, az összes foglalkoztatott 80%-a itt dolgozik.

A szakértők ezt a gazdasági korszakot „új gazdaság”-nak is nevezik.

Lényege: A technológiai fejl_dés és az információs gazdaság révén a termelékenység olyan mértékben fokozódik, hogy ez tartós gazdasági növekedést eredményez.

A technológiai fejlődésre utal:A világ K+F ráfordításának több mint a fele az USA-ra jut. A

foglalkoztatottak 20-30%-a tudományos és technológiai alkalmazott.

Az információs forradalom átformálja a lakosság mindennapi életét is

(Az USA-ban 1000 lakosra 511 számítógép jut, hazánkban 75.

Az internetre kapcsolt háztartások több mint a fele az USA-ban van. Az IBM-nek 1999-ben az összes jövedelme kétszerese volt hazánk összjövedelmének.)

Bővül a foglalkoztatás, emelkednek a munkabérek. (Évente 3 millió új munkahely, a munkanélküliség 4%-os, - az EU-ban 8-10%-os.)Ennek következménye: a vásárlóerő megemelkedett.

- Az amerikai nemzetgazdaság a globális világban

A globális világgazdaság vezető hatalma az USA.A világ legnagyobb működőtőke exportáló és importálója.A legjelentősebb a kapcsolat az EU-val.Az USA „globális műhely”: t_két is, munkaerőt is importál. (A

tudományos és technológiai dolgozók 23%-a nem itt született, 18%-a nem is itt tanult.)

Tulajdonában lévő vállalatok többsége világszínvonalon szervezi a termelést.

A világ 500 legnagyobb vállalata közül 185-nek a székhelye az USA-ban volt 2000-ben. Az 500 vállalatra vonatkozó összesített profit 2/3-a az USA-ba került vissza.

A pénzügyi szektorban is a világ vezető hatalma. Pénzpiaci szerepe meghaladja a világgazdasági súlyát.

A világ értéktőzsdéinek alakulása elsősorban a New-Yorki Értéktőzsde vezető tőzsdeindexétől függ.

- Az „új gazdaság” térbeli szerveződéseLegfontosabb ágazatai: a hardver-és a szoftvergyártás,

a telekommunikáció,a biotechnológia,a filmgyártás,a pénzügyi szolgáltatások,a turizmus.

A 20. század közepétől az ipar a következő területeken összpontosult:

Új-Anglia, a Közép-atlanti térség, a Közép-Nyugat keleti államai.

Innen származott az ország ipari termelésének 2/3-a.A Boston – New-York – Washington tengely mentén

kialakult agglomeráció gazdasági, tudományos, közlekedési, adminisztratív központ volt.

A Nagy Tavak környékén a bányászati, kohászati, gépgyártási ágazatok épültek egymásra.

Napjainkban ipari termelésük csökkent, gazdasági szerepkörük megváltozott: a globális világpiaci szerepkörhöz kapcsolódó tevékenységek központja lett.Itt vannak: a világ legnagyobb bankjai,

transznacionális vállalatok székhelyei,világhírű egyetemek (Harvard, Yale, Columbia)

A déli államokban korábban a gyapot-a dohánytermesztés, majd a kőolajkitermelés és az erre épülő vegyipar volt jellemző.Houston: az űrkutatás legnagyobb központja.Atlanta: pénzügyi, elektronikai, biotechnológiai központ.Jelentős mind a belföldi, mind a nemzetközi turizmus

(Orlando, Miami).A déli államok jelentősége megnőtt, amikor 1994-ben aláírták az

Észak-amerikaiSzabadkereskedelmi Megállapodást (NAFTA): Mexikón kívül a latin-amerikai térség vált fontossá az USA-nak Több transznacionális cég székhelye van a déli területen, amely Latin-Amerikába helyez ki működőtőkét .

A nyugati államok: a hadiipari beruházások fő színtere. Ezen belül a repülőgépgyártás a rakéta és az atomipar fejlesztette Los Angelest és San Franciscót.A kaliforniai Szilícium-völgy (San Franciscótól délre) mikroelektronika világszerte elismert központja: elektronikai-, számítástechnikai üzemek működnek együtt. Fejlődését a chipek gyártása indította el a csúcstechnológiai iparágak kutatóközpontjait tömöríti.

Csendes-óceán mellé települtek a szoftvergyártás központjai. Ilyen: Seattle, ahol a világelső Microsoft működik.San Francisco és Los Angeles: a filmgyártás, a turizmus

központja.Chip: integrált áramkör, melyben a korábban hatalmas méret_

áramköröket kicsinyítették le egészen apróra. (asztalnyi elektromos berendezés körömnyi méretű)

- A Szilícium-völgy – a világ K+F tevékenységének fellegvára

San-Franciscótól San-Joséig terjed. Igen nagy a népsűrűség.Vezető iparágai: a mikroelektronika,

a félvezet_k gyártása,számítógépek gyártása (Apple, Sun, Hewlett-

Pacard),komputerhálózatok: hardver, szoftver (Cisco,

Netscape)biotechnológia: orvosi m_szerek, gyógyszerek.

Két legfontosabb cég:A Hewlett-Pacard: a világ 44. legnagyobb vállalata. Az IBM

után a világ 2. legnagyobb hardvergyártó cége.Az Intel: processzorgyártás. (1999-ben a világ legnagyobb

500 cége közül a 7. helyet foglalta el olyan szempontból, hogy az összes jövedelmének 25 %-a volt a profit.)

- Mezőgazdasága a lakosság alig 2 %-át foglalkoztatja.A tőkés mezőgazdaság nagyüzemi jellege az idők folyamán egyre

erősödött. A kis farmerek tönkre mentek, nem bírták a versenyt, a nagyobbak fölvásárolták a földeket. Így óriásfarmok jöttek létre. A farmercsaládok kevés bérmunkást alkalmaznak, a legteljesebb gépesítésre

törekednek. Az öntözött földeken, a nagy zöldség-és gyümölcstermő területeken egyre nagyobb a nagyvállalatok, részvénytársaságok birtoka.

Kérdések:30. Hol fekszik az Egyesült Államok, milyen a felszíne?31. Milyen gazdasági tájakat különíthetünk el a területen?32. Mi a lényege az „új gazdaság”-nak?33. Mi a szerepe a globális világban az amerikai nemzetgazdaságnak?34. Melyek az „új gazdaság” legfontosabb ágazatai?35. Mely gazdasági területeknek volt szerepük a 20. század közepétől?36. Napjainkra hogyan változtak meg a gazdasági szerepkörök?37. Melyek a Szilícium-völgy legfontosabb iparágai, központjai, cégei?

Latin-Amerika

Gyarmatok voltak. Függetlenné válásuk óta az USA érdekszférájába kerültek. Ezek a területek alkotják az észak-amerikai gazdaság perifériaterületeit.

Latin-Amerika főleg mezőgazdasági termékekkel, ásványi nyersanyagokkal van jelen a világpiacon. A legtöbb ország kereskedelmi partnere az USA. Argentína, Uruguay hús-és nyersbőr exportja, Dominika banán exportja az EU-ba irányul.

A térségen belüli export nincs, hiszen ugyanazt termelik az országok.A világgazdasági folyamatba csak néhány ország, azoknak is csak

egyes területei kapcsolódnak be. Ilyen országok: Mexikó, Brazília, Argentína, Venezuela, Chile.

Mexikó:Szorosan kötődik az észak-amerikai erőtérhez.Jelentős: a kőolajkivitel,

az iparban: az acél, cement és járműgyártás.Nagy mértékű a külföldi tőkebefektetés:

az autóiparban,az elektronikai iparban,az energiagazdaságban.

Élelmiszerből önellátó, exportál az USA-ba.

Brazília:Ásványkincseiből legfontosabb a vasérc vaskohászatA fejlődő országok legnagyobb gépkocsigyártója. Az autógyártás a

transznacionális vállalatok kezében van.A feldolgozóipar húzóágazata az elektronika. (összeszerelő

üzemegységek, fogyasztási cikkek gyártása)A mezőgazdasági termékeket földolgozó ágazatok közül a cukoripar és

a textilipar emelkedik ki.Dél-Amerika legerősebb gazdasági és politikai hatalma, de igen nagyok

mind a gazdaság területi különbségei, mind a lakosság jövedelemkülönbségei.

A legfejlettebb területek:

Sao Paulo és környéke: autógyártás (Ford, General Motors, Daimler Benz leányvállalatai) nemzetközi pénzügyi központ.

Rio de Janeiro idegenforgalmi központBrasília: főváros könnyűipari üzemekMezőgazdasága dél-keleten a legjelentősebb: kávé, cukor,

gyapot, banán, szarvasmarha tenyésztés; a termékek a világpiacra kerülnek.

VenezuelaBevételének fele a kőolajból és a finomított termékekből származik.Fővárosa: Caracas: exportkikötő.

ChileExportbevételének majdnem a felét a rézérc adja.

Mezőgazdaságuk biztosítja a nemzeti jövedelem nagyobb részét. Ültetvényes gazdálkodást folytatnak monokultúrásan. Legjellemzőbb a banántermelés (banánköztársaságok). A termelést, szállítást, értékesítést külföldi társaságok végzik.Jellemző: a kevés gazdag földbirtokos és a sok szegényparaszt.

Kérdések:38. Melyik országokban jellemző az állattenyésztésből származó jövedelem?39. Melyik országokban jelentős a kőolajkitermelés és export?40. Melyik országban kiemelkedő a gépkocsigyártás?

1. modul Az Európai Unió1.1 Az integráció1.2 Az integráció gyökerei1.3 Központok és perifériák az Európai Unióban1.4 Az Európai Unió központjai1.5 Az Európai Unió különböző területeinek fejlettsége; területfejlesztési politika

1. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásaiIsmétlés: 11. évfolyam: Regionális gazdasági integrációk című részeKorábbi tanulmányinkból tudjuk, hogy az országok gazdasága sok-

sok szállal kapcsolódik össze:A nemzetközi munkamegosztás révén kölcsönös függőség alakult ki.A megtermelt áruk egy része a külkereskedelem révén, a

világpiacon cserél gazdát.A tőkekivitel egy része a multinacionális iparvállalatokon és a

bankokon keresztül bonyolódik le.

A nemzetközi munkamegosztásban jelentős a szerepe a szellemi termékeknek.A szolgáltatások (távközlés, fuvarozás, biztosítás) hálózatai az egész világot átszövik.Az országok között élénk a munkaerőmozgás.

Korunk világgazdaságának három nagy központja: centruma van:-az Európai Unió,-az Amerikai Egyesült Államok és-JapánEzek tartják kezükben a termelés és a nemzetközi kereskedelem

nagy részét.Gazdasági erejük alapját a nemzedékek által felhalmozott:

pénz (anyagi-)tudás (szellemi tőke) képezi.Új tudományos fölfedezések, korszerű technika, új fogyasztási

cikkek.A centrum-országok befolyása kiterjed:

a szomszédos térségekretávoli földrészekre.Ezek a peremterületek vagy perifériák. Ide közepesen fejlett

vagy gazdaságilag elmaradott országok tartoznak.Szerepük:

-innen szerzik be a nyersanyagokat,-itt találnak piacot,-olcsó a munkaerő.

- Az Európai integráció gyökerei:A földrajzi közelség következtében kialakult korábbi gazdasági

kapcsolatok.(Különösen összeforrott a német és a francia vas és acélipar:

Ruhrvidék feketeszene – Lotaringia vasérce)A magas színvonalú szociális ellátás, a környezetvédelmi költségek

sokba kerültek, a munkabérek magasak. Ez csökkentette az európai áruk versenyképességét. Bővítették az üzemeket, nagyobb sorozatokat gyártottak → tágabb fölvevőpiacra volt szükség.

A tőke koncentrációja Európában kisebb mértékű, mint az Egyesült Államokban. Sok a kisüzem, a multinacionális vállalatok sem nagyok. A vezető iparágak kutatási költségeit, a tudományos programokat az államok szervezett együttműködésével lehet csak megoldani.

A 70-es évektől az energiahordozók ára hirtelen emelkedett. Európában kevés az ásványkincs. Az új feltételekhez közös energiapolitikai intézkedésekkel lehetett alkalmazkodni (új energiahordozók, közös energiarendszerek, takarékosság...)

Az Európai Unió tagállamai (a múlt évi anyagban!):

- 1957: Európai Gazdasági Közösség: Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország, Belgium, Hollandia, Luxemburg.

- 1993: Maastrichti Szerződés: Európai Unió2004: (május 1.) Egyesült Királyság, Írország, Dánia,

Görögország, Spanyolország, Portugália, Svédország, Finnország, Ausztria, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Észtország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Ciprus, Málta.

- Az integráció:

Az egymás közötti kereskedelmi forgalomban megszüntették a vámokat, a mennyiségi korlátozásokat. Ez elmélyítette a tagállamok között a munkamegosztást. A többi ország áruira egységes vámokat szabtak.Hogy a vámot elkerüljék az amerikai monopóliumok és Japán, tőkét hoznak be Európába.

A tőke és a szolgáltatások szabad áramlása meggyorsította a nagy nemzetközi monopóliumok térhódítását. A tagállamok bankjai, fuvarozóvállalatai a közösség területén szabadon működhetnek.

A munkaerő szabad mozgása: a közösség polgárai bármely másik államban letelepedhetnek, munkát vállalhatnak. A vendégmunkásoknak nem biztosítanak egyenlő jogokat.

Közös gazdaságpolitikai intézkedésekkel támogatják a mezőgazdaságot, az élelmiszer-kivitelt, az elmaradott területek gazdasági fejlesztését. Közös tudományos kutatási programokba kezdtek.

A közösség újonnan létrehozott szerveinek nemzetek fölötti hatáskörük van:

A Brüsszelben székelő Bizottság:előkészíti a közös gazdaságpolitikai intézkedéseket,ellenőrzi a végrehajtásukat.A minisztertanács a tagállamok kormányinak küldötteiből áll, a legfontosabb döntéseket hozza.

Strasbourgban ülésezik az Európai Parlament:tanácsadó,ellenőrző szerepe van.

Luxemburgban hivatalok, intézmények működnek.

Kérdések, feladatok:1. Hogyan tagolhatjuk korunk világgazdaságának fölépítését?2. Melyek az Európai Unió tagállamai?3. Milyen integrációs intézkedéseket hozott az Európai Közösség?4. Hol vannak az Európai Unió központjai?

1.5. Területi fejlettségi különbségek:Európa északnyugati területein az állattenyésztés a vezető

mezőgazdasági ág.

A növénytermesztés is az állattenyésztést szolgálja.Az éghajlat kedvez a takarmányok termesztésének.A gazdaságok fő jövedelemforrása a friss tej, sajt, vaj

értékesítése.A gondos tartás és fajtanemesítés eredményét

világviszonylatban is kiemelkedő fejésátlagok jelzik.Franciaországban, Németországban a növénytermesztés és az

állattenyésztés egyenrangú.Takarmánynövények, gabonafélék, kapásnövények mellett kiemelkedő a szőlőtermesztés, a nagyvárosok környékén a zöldségtermesztés.Mind a szarvasmarha, mind a sertéstenyésztés jelentős.Franciaország Európa egyik legnagyobb élelmiszer–exportőre.

Mediterrán területek:A növénytermesztés kerül túlsúlyba.A nyári aszály fölperzseli a legelőket, takarmányokat nem

tudnak termelni.Zsír helyett olívaolajjal főznek, így a sertéstartás háttérbe

szorul.Kevés igavonó állatot, igénytelen kecskét, juhot, baromfit

tartanak.Az élelmiszerek jó részét importálják.Jelentős exportjuk van: korai zöldségekből, gyümölcsökből,

csemegeszőlőből, borból.A magashegységekben

A havasi pásztorkodás a jellemző.Az Alpokban magas színvonalú szarvasmarha tenyésztés, a

mediterrán hegységekben igénytelen juh-, kecsketartás jellemző.

-Területfejlesztési politikaAz alapító országok közel azonos gazdasági szinten voltak. A

bővítéssel jelentős szintkülönbségek alakultak ki. Az EU területfejlesztési politikája igyekszik enyhíteni a különbségeket.

A gazdaságilag legfejlettebb terület:Londontól a Benelux államokon, a Rajna-vidéken át Észak-

Olaszországig húzódikItt a legnagyobb a népsűrűség, egymásba olvadó városok,

forgalmas autópályák, gyorsvasutak, korszerű távközlési rendszer jellemzi.

A nagy metropoliszok, a fővárosok munkaerő kínálata, fogyasztópiaca jelentős, de fontos politikai, pénzügyi, kulturális szerepkörük is.

Egyetemeik, kutatóintézeteik vonzzák a csúcstechnológiára épülő iparágakat.Kedvező a kikötővárosok gazdasági helyzete is: tengerentúlról

behozott kőolaj, ércek, mezőgazdasági termékek feldolgozóhelye:Trieszt, Genova, Marseille,

Rotterdam. Ezekből csővezetékeken szállítják a kőolajat a belső országrészek finomítóiba.

A legkevésbé fejlett területeken az egy főre jutó termelés 25%-kal kevesebb, mint az EU átlaga.Írország, Portugália, Görögország, Spanyolország, Dél-

Olaszország alkotja a szegény peremvidéket.Jellemző:

-magas a mezőgazdaságban dolgozók aránya,-a munkanélküliség,-az elvándorlás.

Az EU közös költségvetéséből nagyobb összeget fordítanak a felzárkóztatásra. Ez különösen Spanyolországban, Portugáliában hozott látványos változást. Kiemelkedő szerepe volt ebben az idegenforgalomnak.

A segítségre szoruló körzetek másik csoportját a régi iparvidékek alkotják.

Kérdések, feladatok:5. Mi jellemző az EU egyes területeinek mezőgazdaságára?6. Mi a magyarázata annak, hogy a mezőgazdaságban olyan jelentős különbségek vannak?7. Melyek az EU, gazdaságilag legfejlettebb területei?8. Mi jellemzi az EU legkevésbé fejlett területeit?9. Hogyan igyekeznek csökkenteni a különbségeket?

2. Az Európai Unióhoz tartozó fontosabb országok

2.1 Észak-Európa2.1.1 országai2.1.2 mezőgazdasága2.1.3 ipara2.2 Egyesült Királyság2.2.1 gazdasági körzetei2.3 Franciaország2.3.1 ipara2.3.2 éghajlata, mezőgazdasága2. 4 Olaszország2.4.1 Észak és dél közötti különbségek: éghajlat, mezőgazdaság, ipar2.5 Németország2.5.1 tájai2.5.2 iparvidékei2.6 Ausztria2.6.1 tájai, gazdasági központjai2.7 Szlovákia2.7.1 tájai2.7.2 ipara, központjai2.8 Románia2.8.1 tájai, ezek gazdasága és központjai

2.1 Észak-Európa- Országai:

Dánia (Koppenhága),Norvégia (Oslo),Svédország (Stockholm),Finnország (Helsinki)Izland (Reykjavik)

A 20. század első felében emelkedtek a világ legfejlettebb ipari országai közé.

Ok:-a két világháború itt kevés kárt okozott,-a semleges Svédországnak a hadianyag-szállítás

jelentős hasznot hozott.A második világháború után fokozott lett az országok

gazdasági és politikai együttműködése. 1960-tól létrehozták a közös észak-európai munkaerőpiacot, és szabaddá vált az ipari termékek forgalma.

Az ipar magas színvonalú és minőségi termékeket gyárt. A legfontosabb ágazatok kivitelre dolgoznak.

Az országok gazdasági fejlettsége hasonló, de szerkezete erősen különbözik.

Sok esetben kiegészítik egymást.Lényeges a termelési szakosodás, amely a természeti

adottságokhoz igazodik.A csúcstechnológiát képviselő iparágak gyorsan előtérbe

kerültek.A keresők 2/3-a a szolgáltatásban dolgozik.

-Mezőgazdasága:Felszínét a pleisztocén-kori jég formálta:

nagy területeken hiányzik a talaj,sok a tőzegláp és a mocsaras, vizenyős terület,a jég nyomán sziklagörgetegek maradtak.Talaj csak a tengerpart és a tóvidék síkságain van

(podzol)Így a szántók aránya kevés, kivéve Dániát, mert itt laza

vályogos üledék maradt, és ezen jó termőtalaj alakult ki.

A tenyészidőszak észak felé csökken, így itt már csak burgonya és a szálastakarmányok termesztésére elegendő.Itt magas színvonalú tejelő szarvasmarha-

tenyésztés a fő ágazat, Izlandon: a juhtenyésztés.

Délen megterem a búza, cukorrépa.Dániában a szántóföldi takarmánytermesztés az

állattenyésztést szolgálja.Exportál: tejtermékeket, baromfi-és sertéshúst,

bacont, tojást.

Világhírű az élelmiszeriparhoz kapcsolódó gépgyártás.Svédország és Finnország Európa erdőben leggazdagabb

államai közé tartozik.Erre jelentős fafeldolgozás, cellulóz- és papíripar

épült. Ezek a monopóliumok napjainkban a távközlési és elektronikai termékekkel is a világ élvonalába kerültek.

-Ipara

A hosszú tengerpart tette lehetővé az évezredes hagyományokra visszatekintő hajózást. Ez szerepet játszik →a nemzetközi kereskedelemben

→a belföldi kereskedelemben.A hajózási idény egész évben tart: a Botteni- és a Finn-öböl

kivételével nem fagy be a tengerKoncentráció: tengeráramlások (Szíveskedjenek az atlasz éghajlat és

tengeráramlások c. tematikus térképén és az Általános természetföldrajz tankönyvből átismételni!)

A hajózási lehetőséget Norvégia használja ki legjobban. Oka! (Tessék megnézni a térképen Norvégia partvonalát!)Kereskedelmi flotta – bérfuvarozás

A tengerpart szerepe:-ide úsztatják a folyókon a fát, ide telepítették a

feldolgozóipart,-itt vannak Földünk leggazdagabb halászterületei (Norvégia,

Izland), halfeldolgozó ipar-szénhidrogén-lelőhelyek a kontinentális talapzaton-a hajóépítés háttérbe szorult, helyette: fúrótornyok,

kőolajkitermelő mesterséges szigetek, tartályok építésére tértek át.

EnergiahordozókSzilárd energiahordozó minimális mennyiségű – jégkor!Domborzata, éghajlata, bővizű, nagy esésű, egyenletes

vízjárású folyói lehetővé tették a vízenergia fölhasználását.

Európa vízenergiában leggazdagabb országa:Norvégia ésSvédország

Norvégia az egy főre jutó elektromos áram termelésében 1. a világon.

Svédországban, Finnországban atomerőművek is termelnek áramot.Az olcsó energia exportképes iparágakat is éltet:

alumíniumkohászat – import timföldből,vasötvözetek,színesfémkohászat – importált ércből

minőségi acélgyártás: Svédországban (golyóscsapágyak, fegyverek, precíziós műszerek, szerszámgépek, járművek)

Központjai:Stockholm,Göteborg,Malmö környékén összpontosulnak

Dánia fejlődését előnyös közlekedésföldrajzi helyzete is elősegítette

Kérdések, feladatok:10. Mutassa meg a térképen Észak-Európa országait és fővárosaikat!11. Olvassa le a térképről, milyen domborzati formák jellemzők a területre!12. Miért kerülhettek a 20. században a világ legfejlettebb országai közé?13. Miért nem jó a terület talaja?14. Milyen az éghajlat, milyen mezőgazdasági termelést tesz lehetővé?15. Miért nem okoz gondot a hajózásban a terület északi fekvése?16. Milyen ipar telepítésére teremtett lehetőségeket a hosszú, erősen tagolt tengerpart?17. Milyen energiahordozókat hasznosítanak az országok?18. Milyen iparágakat éltet az olcsó energia?

2.2 Egyesült Királyság: Nagy-Britannia és Észak-Írország (London)

Földrajzi fekvését szíveskedjenek a térképről leolvasni.Tengerpartja erősen tagolt →jégkori fjordok,

→a folyótorkolatokat az erős tengerjárás tágította.

Felszíne:Ismétlés: az óidő röghegységei

Éghajlata:óceáni + az Észak–atlanti-áramlás: telek enyhék, a tenger nem

fagy be.Természetes növénytakarója a lombhullató erdő volt →nyersanyag a

hajóépítéshez.(A 16-17. században a világtenger ura lett, a történelem legnagyobb gyarmatbirodalmát építette ki.)A hajózás biztosította a gyarmatokról a nyersanyag szállítását.

A gyáripar tömörüléseit a 18-19. században:a szénbányászat,a rá épülő vaskohászat,a behozott nyersanyagot feldolgozó textilipar hozta létre.A hajóépítés ésa hadiipar a világhatalmi szerephez igazodott.

A 20. században a gyarmatbirodalom felbomlott, az iparágak válságba kerültek.

A szénbányászat lecsökkent,a gépgyártás és a vegyipar fejlődött,

a távközlés és az elektronikai ipar ellensúlyozza a hanyatlást.

- A legfontosabb iparvidékek:

-Skócia:A régi ipari tengely a Skót-alföldön: Glasgow és Edinburgh

között volt.Aberdeen : halászkikötő volt.A kontinentális talapzaton nagy mennyiségű szénhidrogént

termelnek kiInnen irányítják a bányászatot,

itt szerelik össze a fúróberendezéseket.A kőolaj és földgázvezetékek fogadására új kikötők,

tartálytelepek, töltőállomások létesültek.-Északkelet-Anglia

Szénbányászat, kohászat, gépipar, szerszámgépgyártásFémfeldolgozás, vegyipar a kikötőkben: Newcastle,

Teesside.Leeds gyapjúszövő üzemeinek egy része átalakult ruházati

iparrá.

-Északnyugat-AngliaA gyarmatáruk behozatali kikötője Liverpool.Manchester: régen a pamutfonás és–szövés központja volt.

-Közép-AngliaEredetileg a Pennine kőszén- és vasérctelepeire épült.Birmingham: a szakértelmet kívánó fémfeldolgozás:

szerszámgépipar, autók, repülőgépek, hadfelszerelésekCoventry: légi-és közúti járművek gyártása.A kerámiaipar is jelentős a térségben.

-Dél-WalesA kikötőkbe érkező ércek, kőolaj, a közeli vízierőművek árama

telepítette a vas-és színesfémkohászatot és a kőolaj-finomítást.

-Dél- és Délkelet-AngliaA korszerű gyáripar London, a főváros körzetében alakult ki,

de az ipar mellett a nemzetközi kereskedelem és a pénzvilág irányító központja: bankok, áru-és értéktőzsdék, biztosító társaságok.

A tengerpart üdülőterület.Oxford és Cambridge egyetemei a tudományos kutatás

fellegvárai.

Kérdések, feladatok:19. Olvassa le a térképről az Egyesült Királyság földrajzi fekvését, felszínét!20. Miért volt szükség a brit ipar átalakítására a 20. században?

21. Sorolja föl a térkép segítségével az iparvidékeket, az ipari ágazatokat és a központokat!

2.3 Franciaország (Párizs)Földrajzi fekvése: Szíveskedjenek a térképről leolvasni, és a térkép

segítségével megjegyezni!Felszíne:

Lánchegységek (földtörténeti közép-és újidő):Pireneusok, Alpok

Röghegységek (földtörténeti óidő): Variszkuszi –hegységrendszer

Francia-középhegység, ArdennekSíkságok: Párizsi-medence, Loire-völgy, Garonne -völgy.

Ipara, ásványkincsek, energiahordozók:Sokféle ásványkincs van, de a szükségleteket nem fedezi.A gyenge minőségű vasérc bányászata szinte megszűnt.-Szénbányákat nem érdemes fönntartani.-A kőolaj és a földgáz cseppfolyósítva a Közel-Keletről és

Afrikából Marseille kikötőjébe érkezik. (Ez a Földközi-tenger legforgalmasabb kikötője.) Innen erősen elágazó csővezetékrendszeren megy tovább – még Svájcba és Németországba is.

-Uránérc- bányászata: a Francia-középhegységben1. Európában. Az elektromos áram ¾-ét adja.Atomerőművi berendezéseket gyárt és exportál.Urán dúsítás, fűtőelemek gyártása.Elhasznált fűtőelemek újrafeldolgozása.

-Vízierőművek: az Alpokból, Pireneusokból lezúduló folyókra épültek →mellettük: alumíniumkohók, vegyi üzemek

-Autógyártás: nagy múltra tekint vissza (Renault, Citroen, Peugeot) Párizs elővárosaiban.

-Repülőgépgyártás a fejlett hadiipar része (Concorde).-Az elektronikus berendezések, műszerek, számítógépek

gyártása nagy szaktudást igényel, ezért az egyetemek közelébe települt.

-A hagyományos nehézipar háttérbe szorult, így a gazdaság területi eloszlása átrendeződik.

Iparvidékek:-Jelentős ipari központ Párizs és környéke.

Főváros, tengeri kikötője: Le Havre.Az agglomeráció túlsúlya mind az iparban, mind a

szolgáltatásban megfigyelhető.Egyetemek, múzeumok, kutatóintézetekKonfekcióiparKiadóvállalatok, nyomdákJárműiparKőolaj-finomítás, vegyipar

-Északi iparvidék:

Szénbányászat, vaskohászat, kőolaj-finomítás, textilipar, hozzá csatlakozó gépgyártás (Lille, Dunkerqe)

Észak-keleten: Lotaringia vegyipara lehanyatlott.Elzászt a határ menti együttműködés fölvirágoztattaStrasbourg: az Európa Parlament székhelye.

-Déli iparvidék:Lyon: az ország második legnagyobb pénzügyi,

kereskedelmi, ipari központja. A régi selyemipar helyére műszálgyártás lépett.

Grenoble: az alpi idegenforgalom központja, Lyonnal együtt a csúcstechnológiai iparágak fejlesztésében van vezető szerepe.

Az Azúr-part, a délkeleti Riviéra az idegenforgalom központja (Nizza)

Éghajlata:délen: mediterrán,nyugaton: óceáni,keleten: nedves-kontinentális.

Mezőgazdasága:Észak-nyugaton: szarvasmarha tenyésztés→ tejipar,

sajtkészítés; iparszerű baromfi és sertéstenyésztés;almaléből borkészítés;halászat (Bretagne, Normandia).

Nyugaton: a tenger felé nyíló medencék:Párizsi-medence búza- és cukorrépatáblák,Loire-völgy délebbre: kukorica-, napraforgóföldek,Garonne medence szántóföldi takarmánytermesztés, →

szarvasmarha- sertéstenyésztés.A folyók mentén, a medencék peremén: szőlőtermesztés

– borászat (Burgundia, Bordeaux, Champagne, Cognac).

Hegyvidéken: állattartás,erdőgazdálkodás, fakitermelés

Délen: mérsékeltövi gyümölcs, szőlő, citrusfélék, olajfa.Az öntözött kertgazdaságokban: primőr zöldség–export.Virágtermesztés →illóolajok →parfüm készítés.

Kérdések, feladatok:22. Mutassa meg a térképen Franciaország nagy tájait!23. Milyen ásványkincseket dolgoz föl a francia ipar?24. A térkép segítségével mondja el, hol, milyen iparágak vannak!25. Jellemezze Franciaország éghajlatát!26. Mely területeken, milyen mezőgazdasági ágazatok alakultak ki?

2.4 Olaszország (Róma)Földrajzi fekvését, felszínét szíveskedjék leolvasni a térképről!

Olaszország gazdaságilag két nagy részre tagolódik:-Észak-Olaszország-Dél-Olaszország

Északon már a középkor végén megjelentek a tőkés gazdaság alapjai:

Genova és Velence hajósai az egész földközi-tengeri kereskedelmet kezükben tartották. A fejlődés, később lelassult, de továbbra is szoros maradt a kapcsolat nyugat-Európa gazdasági központjaival.

Dél-Itália spanyol uralom alatt volt, feudális társadalom alakult ki.

Az egyesítés: 1861 után a déli rész gyenge ipara nem bírta a versenyt az erős északi nagyvállalatokkal, így az országnak ez a része az északi részek piacává, munkaerő-ellátójává vált.

Mezőgazdaság:Északon:

-az éghajlat nedves kontinentális, nyáron is van csapadék;-a Pó -síkságon rizst, búzát, kukoricát, cukorrépát termelnek;-tőkeerős gazdaságok korszerű technikát alkalmaznak;-a vetésforgóban pillangós takarmánynövények vannak;-erre épül a tejelő szarvasmarha-tenyésztés;-gyümölcsösök, szőlőültetvények;-a hegységekből jövő bővizű folyók öntözővizet biztosítanak.

Délen: az éghajlat mediterrán. Száraz, forró a nyár, enyhe, csapadékos a tél.

-az egyenetlen felszín, a nagyarányú talajpusztulás, a száraz nyár hátráltatta a fejlődést,

-kisparaszti gazdaságok alakultak ki,-az öntözhető területeken: narancs, citrom, korai zöldségfélék,

szőlőtermesztés,-az olajfa és a száraz művelésű kalászosok terméshozama kicsi,-hegyvidékeken: juh-és kecskepásztorkodás folyik.

Ipar:kevés a hazai nyersanyag,fejlődése: a képzett munkaerőre és a termelési

hagyományokra épült.Északon:

Energiaforrás:az Alpok folyóira épült vízerőművek.

A Pó-síkság déli részén föltárt földgáz a vegyipar alapanyaga.A nagyipar a Torino-Milánó-Genova háromszögben

összpontosul.Milánó: gazdasági és pénzügyi központ,

vegyipar,gumiipar (Pirelli),autógyártás (Alfa Rómeó),

az állami földgáz és kőolajipari monopólium székhelye.A környék városaiban: textil-, élelmiszeripar, elektronika,

háztartási gépek, műszerek, irodagépek gyártása.Torino: járműgyártás,

FIAT székhelye.Genova: az ország legforgalmasabb kikötője.

Az import nyersanyagokat a kohászat, a kőolaj-finomítók dolgozzák föl.A többi ipari város vagy a kézműves hagyományokat folytatja, vagy

bedolgozó a nagy központokba.

Délen:gazdasági elmaradottság, szegénység, munkanélküliség

jellemzi, sokan települnek át északra vagy más országokba.

Az import nyersanyagra épülő kohászati üzemek és vegyi gyárak modernek, kevés munkaerőt igényelnek.

Az államilag végrehajtott iparfejlesztés, az ide telepített leányvállalatok sem segítenek a rossz helyzeten.

Kérdések, feladatok:27. Milyen felszíni formák találhatók Olaszországban?28. Magyarázza meg, hogyan függ össze az éghajlat és a mezőgazdaság

fejlettsége az ország különböző területein!29. Hol összpontosul Olaszország ipara?30. Mi jellemzi a különböző területek iparát?

2.5 Németország (Berlin)

Földrajzi fekvését szíveskedjék a térképről leolvasni!Éghajlata:

nedves kontinentális,észak felől nyitott, következmény: a hideg, sarki eredetű

légtömegek dél felé áramlanak.Felszíne, tájai:

- Északi harmadát a Germán -Alföld foglalja el.A pleisztocénben jégtakaró borította.

Kérem, ismételje át természetföldrajzból a jég felszínalakító munkáját: az ősfolyamvölgyek, végmorénák kialakulását!

-Az Északi tenger partján vizenyős rétek, tőzeglápok,-tőle délre gyenge termőképességű homok rakódott le,-délebbre lösz halmozódott föl →erdőségek →barna erdőtalaj.A Mecklenburgi -tóhátság mélyedéseiben tiszta vizű tavak

vannak.

Éghajlata:

nyugaton: óceáni (a tél enyhe, a nyár 4-5º-kal hűvösebb, mint nálunk),

kelet felé az évi közepes hőingás nő, a csapadék mennyisége csökken →erősödik a kontinentális hatás.

Mezőgazdasága: az éghajlathoz és a talajhoz igazodott.Északon: takarmány-, árpa-, rozs-, burgonyatermesztés,

sertéstenyésztés, tejtermelő szarvasmarha tenyésztés.

A löszös vidéken: búza-, cukorrépa termelés.

- Német-középhegység: variszkuszi maradvány. A középidőben lesüllyedt, tenger borította el (mészkő, homokkő, márga), újidőben kiemelkedett, törésvonalak.Az újidőben megsüllyedt a Felső –Rajna -árok.

Éghajlata:Ez az ország legnaposabb, legmelegebb éghajlatú tája.

Mezőgazdasága:gyümölcs-, zöldségkertészet,teraszosan szőlőültetvények.A röghegységben a mezőgazdaság a medencékre korlátozódik.

- Sváb -Bajor-medence:észak felé a röghegység lépcsőzetesen kiemelkedő vonulatai,dél felől az Alpok mészkőláncai zárják le.Az Alpokból lefutó folyók és a hajdani gleccserek hordaléka

töltötte fel.Az Alpok előterében: rét-, legelőgazdálkodás, szarvasmarha

tenyésztésA medence szárazabb részein: búza, kukorica, sörárpa, komló.

A nyugatnémet mezőgazdaság 10-20 hektáros családi farmokra épül, a volt NDK területén hatalmas termelőszövetkezetek is vannak még.

- A Ruhr –vidék:Európában a leghatalmasabb ipari tömörülés, mely a

kőszéntelepek kiaknázásának köszönhette létét.Sokközpontú agglomeráció, városai szinte összeolvadtakInnen került ki az országban bányászott feketeszén 4/5-e, az

ország nyersvas-és acélgyártásának, vegyipari termelésének fele.

Telepítő tényezői:a feketeszén,a Rajnai–palahegység ma már kimerült vasérce,a Rajna és a belőle kiágazó hajózható csatornákAz ipari víz igényt a Rajna és mellékfolyói csak

többszörös hasznosítással, vízforgatással tudják kielégíteni.

Legfontosabb iparágai :közvetlenül vagy közvetve a feketeszénhez

kapcsolódnak.

A kohászat legfontosabb telepítő tényezője a feketeszénből előállított koksz volt.

A kohók a gyenge minőségű lotaringiai vasérc helyett ma már a nagy fémtartalmú svéd, afrikai vagy brazil ércet olvasztanak, ami a Rajnán érkezik

Az elektro-acélgyártás és a színesfém-kohászat import érceket dolgoz föl.

Bányagépek, kohászati-, erőművi berendezések, vasúti és hadfelszerelések gyártása.

A kokszolóművekből kikerülő kátrány és kamragáz a vegyipar alapja → üveggyárak telepítését biztosította

A második világháború előtt a kőszén cseppfolyósításával benzint állítottak elő. Ez drága volt, átalakították kőolaj-finomítókká.

Így honosodott meg:a petrolkémiai-ipar, mely csővezetéken kapja a

nyersanyagot, és mind hátrább szorítja a szénvegyészetet.

A női munkaerő foglalkoztatására:textilipart telepítettek, mely ma már

szintetikus szálakat dolgoz fel, amit a közelben állítanak elő.

A Ruhr-vidék ipara szerkezeti válságba került az elmúlt időben:A szénbányászat visszaesett.A kohók közül sokat be kellett zárni →munkanélküliség

→elvándorlásA Rajnától távolabbi városokban nyersvasból hengerelt

árukat, különleges acélt állítanak elő.Új, korszerű iparágakat igyekeznek a városok telepíteni.

(Pl.: Bochumban: Opel-művek), erősen kibővült a vegyipar és az elektrotechnika.

Bővültek a szolgáltatások, a tudomány, a kutatás, a műszaki fejlesztés.

Megváltozott a városok képe is:tisztább a levegő,a felszámolt bányák, üzemek helyén parkokat

létesítettek.Az iparvidék dél felé folytatódik. Legnagyobb központja: Köln: vegyi üzem

(Bayer – művek), Ford németországi üzeme.

Kérdések, feladatok:35. Olvassa le a térképről, hol fekszik Németország!36. A térkép segítségével sorolja föl a tájakat és ezek gazdasági ágazatait!37. Mi hozta létre a Ruhr-vidék ipari tömörülését?38. Hogyan alakult át az ipar szerkezete?

2.6 Ausztria (Bécs)

Szíveskedjék a térkép segítségével rögzíteni földrajzi fekvését!Nagytájai és gazdasági központjaik:

- Alsó-AusztriaKözpontja: Bécs az ország fővárosa.Az Adriát a Baltikummal összekötő ősi kereskedelmi út

és a Duna-völgy metszéspontjában, termékeny medencében fekszik Római alapítású település. Az ország lakosságának 1/3-a Bécsben dolgozik.

Iparából a nagy szakértelmet igénylő ágazatok: szerszámgépgyártás, finommechanika, elektrotechnika, nyomdaipar emelkednek ki.

Igen jelentős az idegenforgalma.A közeli városokban kőolaj-finomító (Schwechat) és

gépgyártás van (Bécsújhely)

- Felső-AusztriaLinz: legforgalmasabb dunai kikötő.Kohászat (az oxigén-konverteres acélgyártást itt

szabadalmaztatták)Steyr: jármű és traktorgyártásA kisebb városokba cellulóz-és papíripar,

alumíniumkohászat települt.A behozott timföld feldolgozásához az energiát a dunai

vízierőművek biztosítják.

- StájerországVaskohászat: közeli vasércre és szénre épült.Fafeldolgozás, papíripar a Mura mentén Grazban

összpontosul.

- KarintiaA legdélibb tartomány.Kisebb színesfém-kohászat és könnyűiparKözpontja: Klagenfurt.

- Salzburg központja: Salzburg

- Tirol központja: InnsbruckAlpi mezőgazdaság,üdülővendég-forgalomújabban energia- és munkaigényes iparágak

- Vorarlberg: központja: BregenzÉvszázadok óta a textilipar központja

- Burgenland központja: Eisenstadt (Kismarton)A legkisebb létszámú, legkevésbé iparosodott tartomány.Főként mezőgazdasági terület a magyar határ mellett.

- A magashegységi környezet szerepe:-mind a nyári, mind a téli idegenforgalom,

-a lejtők legelői, kaszálói kiváló takarmányt biztosítanak,

- a jó legelőkön tejelő szarvasmarha tenyésztés,-a magasabb régióban és a gyengébb legelőkön

juhtenyésztés.Kérdések, feladatok:39. Keresse meg a térképen az ország nagytájait és központjaikat, ismerje

föl ezeket kontúrtérképen is!40. Mi a magashegységi környezet szerepe?

2.7 Szlovákia (Pozsony)Földrajzi fekvését szíveskedjék a térképről leolvasni!Területének legnagyobb részén a fiatal, gyűrt szerkezetű

Északnyugati–Kárpátok emelkednek. Legszebb része a Magas-Tátra. A jégkorban formálódott sziklagerincei, gleccser-vájta völgyei, gyönyörű tengerszemei védett nemzeti parkká nyilvánították. Peremén, télen–nyáron népszerű üdülőhelyek sorakoznak.

Igen jelentős az idegenforgalma.A hegyvidéki terület gyönyörűen erdősült, a földművelés jelentéktelen.A medencékben burgonyát, zöldtakarmányokat termelnek, erre

állattenyésztés épül. A kisebb-nagyobb városokban gyapjúipar, fafeldolgozás, papírgyártás – újabban – gépipar, vegyipar alakult ki. (Zsolna, Besztercebánya)

A déli részén lévő Körmöci- és Selmeci -hegység érctelepei kimerültek.

Körmöcbánya: a középkorban gazdag aranylelőhely volt. Károly Róbert idején az ércpénzverés központja volt. A körmöci aranydukátok évszázadokon át Európa legjobb fizető eszközei közé tartoztak.

Selmecbánya: A 15-16. században ezüstöt bányásztak. Iskolaváros: bányászati és erdészeti szakiskola, majd az 1700-as évek végétől bányamérnök, az 1800-a évek végétől pedig erdőmérnök képzés volt. (Középiskolájában tanult Mikszáth Kálmán és rövid ideig Petőfi Sándor)

A Kárpátokból nagy esésű folyók (Vág, Nyitra, Garam) zúdulnak le.Vízerőműveket telepítettek a Vágra.

- Az ország nyugati részén van a Duna legnagyobb szigete: a hordalékkúpon elterülő Csallóköz. A mi Kisalföldünk folytatása. Szlovákia éléstára.

Terményei: búza, kukorica, zöldség, gyümölcs.A szemestakarmányra épül a sertés-, baromfi- és a

szarvasmarhatenyésztés.Az ország fővárosa: Pozsony. A politikai, gazdasági, kulturális élet

központja nagyon régen. Fejlett dunai kikötő. Hídjai, kedvező

forgalmi fekvése segítették fejlődését. Jelentős vegyipari, élelmiszeripari központ.

A Csallóközben sok magyar él.Az alföld északi peremén van Nagyszombat. Itt volt az első magyar

egyetem, amelyet a 17-18. században Pázmány Péter alapított.

Komárom: Szlovákia második legnagyobb kikötő- és hídvárosa, a magyarlakta terület kulturális központja.

- Kelet –SzlovákiaGazdasági-, kulturális központja: Kassa. Szovjet segítséggel

vaskohászati kombinát épült. Vegyipar, fafeldolgozás jelentős.A délkeleti síkság a terület élelmiszerellátásában jelentős. Zöldség-,

gyümölcstermesztés, a Zempléni-hegység lejtőjén szőlőtermesztés, borfeldolgozás.

Kérdések, feladatok:41. Mi a szerepe Szlovákia életében a Kárpátoknak?42. Hol található nagy kiterjedésű alföld, melyek a terményei?43. Milyen gazdasági ágak alakultak ki Kelet-Szlovákiában?44. Melyek a gazdaság fontosabb központjai, magyar vonatkozású városai?

2.8 Románia (Bukarest)Földrajzi fekvése – a térkép segítségévelAz ország nagytájai:- A Kárpátok:

-A Keleti-KárpátokTöbb párhuzamos vonulat:A külső ív homokkő.A belső vonulatok vulkáni eredetűek (ólom, cink, ónérc),

vulkáni utóműködés: szénsavas források (borvizek),

kénes kigőzölgések (torjai büdösbarlang).székelyföldi medencék: a Kárpátok belső íve

mellett 6-800 mmagasságban: Gyergyói-, Csíki-, Háromszéki -medence.

Éghajlatuk hűvös, burgonya, takarmánytermelés.Az állatokat nyáron, a havasi réteken legeltetik.Fakitermelés, fafeldolgozás.

-A Déli-KárpátokKristályos kőzetekből áll. Az ország legmagasabb,

legzártabb hegyvidéke. Csak az Olt és a Zsil folyó töri át. Felszínén az eljegesedés nyomai láthatók (tengerszemek, tarajos, csipkés sziklagerincek)

- ErdélyTermészeti és gazdasági képe igen változatos. Városai az

évszázadok óta együtt élő népek történelmének

emlékét őrzik. Mind a természeti erőforrások, mind a hagyományok igen gazdagok.

Erdélyi-medence (5-600 m magas)Éghajlata kb. 3ºC-kal alacsonyabb, mint az Alföldé.

A pereme csapadékosabb, mint a Mezőség.Zöldség-, gyümölcstermesztésFejlett a vegyipara.

Alapja a kősó és a földgáz (csővezetékek)

Központjai:Marosvásárhely,Torda,Kolozsvár: Erdély kulturális

központjaBrassó: a gépipar kiemelkedő

(traktor, teherautó)A medence délnyugati részén

kokszolható feketeszén és vasérc a a vaskohászat telepítője: Vajdahunyad és Resica.

Erdélyi –peremvidék:A medence és a magyar Alföld közé ékelődik.Több részre tagolódik

Délen:Az Erdélyi-échegység: arany-

ezüstbányákNyugaton:

A Királyerdő: bauxitbányászat, lignittelepek

Szőlő- és gyümölcstermelés – zöldségtermelés.A valamikori vásárvárosok ma fejlett ipari

központok:Nagyvárad: vegyipar, timföldgyár,Arad: vagon-, szerszámgép-gyártás.Délen, a Bánság kiváló termőtalajú

(gabonatermesztés) területének kulturális és ipari központja: Temesvár.

- HavasalföldA Déli-Kárpátok ás a Duna közöttÉszaki része a Szubkárpáti –dombság,a déli a Román –alföld.Éghajlata kontinentálisabb, mint hazánké.Lösztakaróján feketeföld alakult ki.

A szántókon kukorica (sertéstartás, népélelmezés), búza, napraforgó.

A dombságon: szőlő-, gyümölcstermesztés.Ásványok: kősó, kőolaj, földgáz, lignit.A terület városainak ipara a kőolaj kitermelését, feldolgozását

szolgálja.

Ploiesti: kőolaj-kitermelés, finomítás, ehhez tartozó gépiparBukarest: az ország fővárosa, jelentős ipari központ.

- MoldvaA Kárpátok és a Prut folyó közöttÉghajlata, mezőgazdasági szinte azonos a Román-alföldével.Későn kezdett iparosodni.A kősó, kőolaj, földgáztelepek a vegyipar kialakulását tették

lehetővé.Központja: IasiDéli részén a Duna mellett épült kikötővárosok:Galac: vaskombinát (ukrán kokszra és ércre),Braila: cellulóz-, papírgyár a Duna-delta nádrengetegére

épült.- Dobrudzsa

Éghajlata aszályosIdegenforgalom: Konstanca: tengeri fürdőhely

Kérdések, feladatok:45. Jellemezze a Keleti- és a Déli Kárpátokat!46. Mi jellemzi Erdély egyes részeinek a gazdaságát?47. Mi a Havasalföld szerepe az ország életében?48. Milyen gazdasági ágak alakultak ki Moldvában?49. Melyik tájegységben található Konstanca?

3. Az egykori Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségek

Az első világháború után jött létre, majd fölbomlott, de a nagyhatalmi érdekek újból létrehozták a második világháború után.

6 tagköztársaságból állt.A lakosság nemzetiségi és vallási összetétele, nyelvi és kulturális

öröksége nagyon különbözött.A két nagy államalkotó nemzet: a szerb és a horvát.horvátok (a szlovénekkel együtt) szerbek (és a

macedónok)-a 7-10. században csatlakoztak a római -a görögkeleti (ortodox) kereszténységkatolikus egyházhoz, követői,-latin betűkkel írnak, -cirill betűkkel írnak,-a magyar királyok uralma alatt voltak, -a 19. századig török uralom alatt

voltak.-Szlovénia Ausztriához tartozott,-mindkét nép aktív kapcsolatban volt Közép-Európával és aföldközi-tengeri térséggel.

A gazdasági fejlettség területi különbségei Jugoszlávia keretein belül sem csökkentek.

A tervgazdálkodás során az elmaradott területek: a délkeleti országrész iparosítása kevés eredményt hozott.

A jómódú nemzetek érdekeit sértették a közös pénzalapból kifizetett összegek.

Ráadásul gazdaságilag előnyösebb volt az új üzemeket olyan helyre telepíteni, ahol a képzett munkaerő és a jó infrastruktúra rendelkezésre állt.

A vendégmunkások tömegesen mentek a Közös Piac tagállamaiba. Jövedelmük, termelési tapasztalatuk elsősorban Szlovéniát és Horvátországot gyarapította.

A tengerpart idegenforgalmából – a szállodák építéséből, üzemeltetéséből elsősorban Horvátországnak származott jelentős jövedelme.

A változtatás gondolata Horvátországban, Szlovéniában fogalmazódott meg.

Szerbia a hadseregre támaszkodva igyekezett a rendszerváltozást megakadályozni, és növelni hatalmi túlsúlyát.

A végeredmény: pusztító belháború ésJugoszlávia fölbomlása lett.

A háború tönkretette a kis utódállamok gazdaságát, és Szlovénia kivételével elvesztették egy időre a felemelkedés esélyét is.

Az utódállamok:Szlovénia (Ljubljana)Horvátország (Zágráb)Bosznia-Hercegovina (Szarajevó)Szerbia (Belgrád)Macedónia (Skopje)Koszovó (Pristina) – 2008-ban vált ki SzerbiábólMontenegró (Podgorica)

Nemzetiségek:magyarok: főként a Vajdaságban, Horvátországban,szerbek: Szerbiában, Horvátországban,horvátok.: Horvátországban,bosnyákok: Bosznia-Hercegovinában,albánok: Koszovóban.

-Horvátország, Dalmácia szerepe az ország életébenDéli része hosszan elnyúlik az Adriai-tenger mellett. Ez a

terület: Dalmácia.Éghajlata mediterrán, korán tavaszodik, és gyönyörű a tavaszi

tengerpart.Sokfelé díszlik az olajfa, szőlő, füge, narancs-, citromfák.A lakosság túlnyomó része az idegenfogalomból él.A vonzerő:

a hangulatos műemlékvárosok: Split, Dubrovnik, Pula,üdülőközpontok: Abbázia (Opatija), Zára (Zadar),a természeti szépségek,a tenger

Fiume (Rijeka) kikötője mind Ausztria, mind Magyarország felé jelentős átmenőforgalmat bonyolít le. Hajógyártása, kőolaj-finomítója országos jelentőségű.

Kérdések, feladatok:31. Ismertesse a volt Jugoszláviát megosztó társadalmi különbségeket!32. Mutassa meg a térképen a jugoszláv utódállamokat!33. Milyen nemzetiségek éltek Jugoszláviában?34. Mit jelent Dalmácia Horvátország gazdasági életében?