Embed Size (px)
Citation preview
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar 2009
A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕSZEMÉLYEK JOGAI
FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK IX.DISABILITY STUDIES
FTDS
A legfontosabb nemzetközi egyezmények
Use the bookmarks!
„A fogyatékosságtudomány a társadalmak politikáit és gyakorlatát vizsgálja, hogy jobban
megértsük a fogyatékossággal kapcsolatos – sokkal inkább társadalmi, mint testi – tapasz-
talatokat. A fogyatékosságtudományt mint diszciplínát azzal a céllal fejlesztették ki, hogy
a károsodás jelenségét kibogozza a mítoszoknak, az ideológiáknak és a stigmának abból a
hálójából, ami ráborul a szociális interakciókra és a társadalompolitikára. E tudományág
megkérdõjelezi azt az eszmét, amely úgy tekint a fogyatékossággal élõ emberek gazdasági
és társadalmi státuszára és a számukra kijelölt szerepekre, mintha azok a fogyatékossággal
élõ emberek állapotának elkerülhetetlen következményei lennének.”
A Fogyatékosságtudományi Társaság, 1998
FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK – DISABILITY STUDIES
FTDS
Ezt a könyvet csak digitalizált formábankínáljuk, kizárólag saját hallgatóink szá-mára, a jogtulajdonossal kötött egyszeriés kizárólagos megállapodás alapján.Bármely, írásos engedély nélküli továbbielõállítása (nyomtatás, másolás stb.) szigorúan tilos.
We provide this book only in digitalizedformat and exclusively for our students atELTE GYK under the agreement with thecopyright holder. Any further reproduc-tion (printing or copying etc.) prohibitedwithout permission.
Sorozatunk célja az, hogy az ELTE GYK-n a jövõben a foglalkozási rehabilitációsszakirányú továbbképzésben részt vevõ hallgatók számára széles, közös ismeret-hátteret teremtsünk.
Kötetünknek ez a kiadása a Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásávalkészült 2009-ben.
Sorozatszerkesztõ: Könczei György
Olvasószerkesztõ: Molnár Gabriella • Tervezõszerkesztõ: Durmits Ildikó
Tördelõszerkesztõ: Lendér Lívia
A sorozatszerkesztõ elõszava
Sorozatunk 9. kötetében a fogyatékossággal élõ emberek jogait megfogalmazó, szabályozó nemzet-közi jogi dokumentumokon túl néhány, azok hátterét megadó szupranacionális (nemzetek fölötti),többnyire jogi erõvel bíró szöveget talál az Olvasó.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozata valójában jogierõvel nem bíró kiáltvány, mégis szemléleti alapját nyújtja valójában minden további, az ENSZ kereté-ben a késõbbiekben ratifikációra megnyitott nemzetközi emberi jogi egyezménynek, akárcsak azEurópa Tanács és az Európai Unió hasonló horderejû dokumentumának (ld. késõbb).
A polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányát és a gazdasági, szociális és kulturális jogoknemzetközi jogokmányát az ENSZ keretében fogalmazták meg, fogyatékosjogi tartalmaik ugyanakkorlényegesen szûkebbek, mint az ENSZ-nek a fogyatékossággal élõ személyek jogairól szóló egyezmé-nyének témakörünkbe tartozó tartalmai. (Ez az utóbbi, 2006-ban az ENSZ Közgyûlése által elfogadottegyezmény, a tárgykör legteljesebb, legmodernebb nemzetközi jogi elemeit mutatja fel).
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 159. és 168. számot viselõ egyezményei, bár régebbiek, a foglal-koztatás vonatkozásában mégis máig is a legfontosabb nemzetközi sztenderdet határozzák meg.
Az Európa Tanács európai egyezménye az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl éppúgyáltalánosságban alapoz a polgári és a politikai jogok (elsõ generációs jogok) szemszögébõl, miként azENSZ-nek a föntebb említett dokumentumai is teszik. Az Európa Tanács Módosított európai szociáliskartája (ezt kötetünk a magyar mellett angol és francia nyelven is hozza) második generációs jogokat:gazdasági és szociális jogokat és az azokhoz kapcsolódó állami kötelezettségvállalásokat határozzameg. Különösen 15. cikkelye vonatkozik a fogyatékossággal élõ személyekre.
Az Európai Unió joganyagából az Európai Bizottság 2204/2002/EK rendelete és a Tanács 2000/78/EKirányelve (a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlõ bánásmód általános keretei-nek létrehozásáról szóló) teszi számunkra, az Európai Unió polgárai számára teljesebbé a többinemzetközi dokumentum által megrajzolt képet.
Budapest, 2009. októberében
Könczei Györgysorozatszerkesztõ
4
Tartalom
1. EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE: AZ EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATA 6
2. EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE: A POLGÁRI ÉS A POLITIKAI JOGOK NEMZETKÖZI EGYEZSÉGOKMÁNYA 12
3. EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE: A GAZDASÁGI, A SZOCIÁLIS ÉS A KULTURÁLIS JOGOK NEMZETKÖZI EGYEZSÉGOKMÁNYA 28
4. NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET (ENSZ): 159. SZÁMÚ EGYEZMÉNY A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓRÓL ÉS A FOGLALKOZTATÁSRÓL 38
5. NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET (ENSZ):168. SZ. EGYEZMÉNY A FOGLALKOZTATÁS ELÕSEGÍTÉSÉRÕL ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG ELLENI VÉDELEMRÕL 43
6. EURÓPA TANÁCS: MÓDOSÍTOTT EURÓPAI SZOCIÁLIS KARTAREVISED EUROPEAN SOCIAL CHARTERCHARTE SOCIALE EUROPEENNE REVISÉE 56
7. EURÓPA TANÁCS: EURÓPAI EGYEZMÉNY AZ EMBERI JOGOK ÉS ALAPVETÕ SZABADSÁGOK VÉDELMÉRÕL 126
8. EURÓPAI BIZOTTSÁG: A BIZOTTSÁG 2204/2002/EK RENDELETE (2002. DECEMBER 5.) AZ EK-SZERZÕDÉS 87. ÉS 88. CIKKÉNEK FOGLALKOZTATÁSRA NYÚJTOTT ÁLLAMI TÁMOGATÁSRATÖRTÉNÕ ALKALMAZÁSÁRÓL 145
9. ÖSSZEFOGLALÓ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 604-ES KÖZLEMÉNYÉRÕL, AMELY A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ EMBEREK HELYZETÉRÕL SZÓL 162
10. A TANÁCS 2000. NOVEMBER 27-I 2000/78/EK IRÁNYELVEA FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKAVÉGZÉS SORÁN ALKALMAZOTT EGYENLÕ BÁNÁSMÓD ÁLTALÁNOS KERETEINEK LÉTREHOZÁSÁRÓL 165
11. EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE: A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ SZEMÉLYEK JOGAIRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY 177
5
EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE:AZ EMBERI JOGOKEGYETEMES NYILATKOZATA
FTDS
AZ EMBERI JOGOK EGYETEMES NYILATKOZATA
BevezetõTekintettel arra, hogy az emberiség családja minden egyes tagja méltóságának, valamint egyenlõ éselidegeníthetetlen jogainak elismerése alkotja a szabadság, az igazság és a béke alapját a világon,
tekintettel arra, hogy az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretétfellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfõbb vágya egy olyan világ eljövetele,amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyõzõdéseszabad lesz,
tekintettel annak fontosságára, hogy az emberi jogokat a jog uralma védelmezze, nehogy az embervégsõ szükségében a zsarnokság és az elnyomás elleni lázadásra kényszerüljön,
tekintettel arra, hogy igen lényeges a nemzetek közötti baráti kapcsolatok kifejlõdésének elõ-mozdítása,
tekintettel arra, hogy az Alapokmányban az Egyesült Nemzetek Szervezetének népei újból hitet tettekaz alapvetõ emberi jogok, az emberi személyiség méltósága és értéke, a férfiak és a nõk egyenjogú-sága mellett, valamint kinyilvánították azt az elhatározásukat, hogy elõsegítik a szociális haladást ésnagyobb szabadság mellett jobb életfeltételeket valósítanak meg,
tekintettel arra, hogy a tagállamok kötelezték magukat arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetévelegyüttmûködve biztosítják az emberi jogok és alapvetõ szabadságok általános és tényleges tisztelet-ben tartását,
tekintettel arra, hogy a jogok és a szabadságok mibenléte tekintetében közös felfogás kialakításának alegnagyobb jelentõsége van az említett kötelezettség maradéktalan teljesítésének szempontjából
a közgyûlés kinyilvánítja az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát,
mint azt a közös eszményt, amelynek elérésére minden népnek és minden nemzetnek törekednie kellabból a célból, hogy minden személy és a társadalom minden szerve, állandóan szem elõtt tartva ajelen Nyilatkozatot, oktatás és nevelés útján elõmozdítsa e jogok és szabadságok tiszteletben tartásá-nak kifejlesztését, valamint azoknak fokozatosan megvalósuló hazai és nemzetközi jogszabályok útjántörténõ általános és tényleges alkalmazását és elismerését mind a tagállamok népei között, mind pediga joghatóságuk alatt álló területek népei között.
1. CIKK
Minden emberi lény szabadon születik és egyenlõ méltósága és joga van. Az emberek, ésszel és lelki-ismerettel bírván, egymással szemben testvéri szellemben kell hogy viseltessenek.
7
2. CIKK
Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikaivagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármelymás körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokraés szabadságokra.Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai,jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illetõország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozás-ban korlátozott.
3. CIKK
Minden személynek joga van az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz.
4. CIKK
Senkit sem lehet rabszolgaságban, vagy szolgaságban tartani, a rabszolgaság és a rabszolga-kereske-delem minden alakja tilos.
5. CIKK
Senkit sem lehet kínvallatásnak, avagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító büntetésnek vagybánásmódnak alávetni.
6. CIKK
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogalanyiságát bárhol elismerjék.
7. CIKK
A törvény elõtt mindenki egyenlõ és minden megkülönböztetés nélkül joga van a törvény egyenlõvédelméhez. Mindenkinek joga van egyenlõ védelemhez a jelen Nyilatkozatot sértõ minden meg-különböztetéssel és minden ilyen megkülönböztetésre irányuló felbujtással szemben.
8. CIKK
Minden személynek joga van az alkotmányban vagy a törvényben részére biztosított alapvetõ jogokatsértõ eljárások ellen a hazai bíróságokhoz tényleges jogorvoslatért folyamodni.
9. CIKK
Senkit sem lehet önkényesen letartóztatni, õrizetbe venni vagy számûzni.
10. CIKK
Minden személynek teljesen egyenlõ joga van arra, hogy ügyét független és pártatlan bíróság mél-tányosan és nyilvánosan tárgyalja, s ez határozzon egyrészt jogai és kötelezettségei felõl, másrésztminden ellene emelt bûnügyi vád megalapozottsága felõl.
11. CIKK
(1) Minden büntetendõ cselekménnyel vádolt személyt ártatlannak kell vélelmezni mindaddig, amígbûnösségét nyilvánosan lefolytatott perben, a védelméhez szükséges valamennyi biztosíték mel-lett, törvényesen megállapítják.
(2) Senkit sem szabad elítélni oly cselekményért vagy mulasztásért, amely elkövetése pillanatában ahazai jog vagy a nemzetközi jog szerint nem volt büntetendõ cselekmény. Ugyancsak nem sza-
8
bad súlyosabb büntetést kiszabni, mint amely a büntetendõ cselekmény elkövetése pillanatábanvolt alkalmazható.
12. CIKK
Senkinek magánéletébe, családi ügyeibe, lakóhelye megválasztásába vagy levelezésébe nem szabadönkényesen beavatkozni, sem pedig becsületében vagy jó hírnevében megsérteni. Minden személy-nek joga van az ilyen beavatkozásokkal vagy sértésekkel szemben a törvény védelméhez.
13. CIKK
(1) Az államon belül minden személynek joga van szabadon mozogni és lakóhelyét szabadon meg-választani.
(2) Minden személynek joga van minden országot, ideértve saját hazáját is, elhagyni, valamint sajáthazájába visszatérni.
14. CIKK
(1) Minden személynek joga van az üldözés elõl más országban menedéket keresni és a más országnyújtotta menedéket élvezni.
(2) Erre a jogra nem lehet hivatkozni közönséges bûncselekmény miatti, kellõképpen megalapozottüldözés, sem pedig az Egyesült Nemzetek Szervezetének céljaival és elveivel ellentétes tevékeny-ség esetében.
15. CIKK
(1) Minden személynek joga van valamely állampolgársághoz.
(2) Senkit sem lehet sem állampolgárságától, sem állampolgársága megváltoztatásának jogátólönkényesen megfosztani.
16. CIKK
(1) Mind a férfinak, mind a nõnek a házasságra érett kor elérésétõl kezdve joga van fajon, nemzeti-ségen vagy valláson alapuló korlátozás nélkül házasságot kötni és családot alapítani. A házasságtekintetében a férfinak és a nõnek mind a házasság tartama alatt, mind a házasság felbontásatekintetében egyenlõ jogai vannak.
(2) Házasságot csak a jövendõ házastársak szabad és teljes beleegyezésével lehet kötni.
(3) A család a társadalom természetes és alapvetõ alkotó eleme és joga van a társadalom, valamintaz állam védelméhez.
17. CIKK
(1) Minden személynek, mind egyénileg, mind másokkal együttesen joga van a tulajdonhoz.
(2) Senkit sem lehet tulajdonától önkényesen megfosztani.
18. CIKK
Minden személynek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához, ez a jog magábanfoglalja a vallás és a meggyõzõdés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy ameggyõzõdésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind nyilvánosság elõtt, mind a magánéletbenoktatás, gyakorlás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
9
19. CIKK
Minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azta jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást és hogy határokra való tekintet nélkül kutat-hasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.
20. CIKK
(1) Minden személynek joga van békés célú gyülekezési és egyesülési szabadsághoz.
(2) Senkit sem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni.
21. CIKK
(1) Minden személynek joga van a hazája közügyeinek igazgatásában akár közvetlenül, akárszabadon választott képviselõi útján való részvételhez.
(2 Minden személynek egyenlõ feltételek mellett joga van saját hazájában közszolgálati állásokravaló alkalmazásához.
(3) A közhatalom tekintélyének alapja a nép akarata; ez az akarat egyenlõ szavazati jog és titkosszavazás vagy a szavazás szabadságát ezzel egyenértékûen biztosító eljárás alapján idõsza-konként tartandó tisztességes választáson kell hogy kifejezésre jusson.
22. CIKK
Minden személynek mint a társadalom tagjának joga van a szociális biztonsághoz; minden személy-nek ugyancsak igénye van arra, hogy – az államok erõfeszítési és a nemzetközi együttmûködés ered-ményeképpen és számot vetve az egyes országok szervezetével és gazdasági erõforrásaival – a méltó-ságához és személyiségének szabadon való kifejlõdéséhez szükséges gazdasági, szociális és kulturálisjogait kielégíthesse.
23. CIKK
(1) Minden személynek joga van a munkához, a munka szabad megválasztásához, a méltányos éskielégítõ munkafeltételekhez és a munkanélküliség elleni védelemhez.
(2) Az egyenlõ munkáért mindenkinek, bármilyen megkülönböztetés nélkül egyenlõ bérhez vanjoga.
(3) Mindenkinek, aki dolgozik, olyan méltányos és kielégítõ fizetéshez van joga, amely számára éscsaládja számára az emberi méltóságnak megfelelõ létet biztosít és amelyet megfelelõ esetben aszociális védelem összes egyéb eszközei egészítenek ki.
(4) Minden személynek joga van másokkal együtt szakszervezet alakításához és érdekeinek védelmecéljából szakszervezetekhez való csatlakozáshoz.
24. CIKK
Minden személynek joga van a pihenéshez, a szabad idõhöz, nevezetesen a munka idõtartamánakésszerû korlátozásához, valamint az idõszakonkénti fizetett szabadsághoz.
25. CIKK
(1) Minden személynek joga van saját maga és családja egészségének és jólétének biztosításáraalkalmas életszínvonalhoz, nevezetesen élelemhez, ruházathoz, lakáshoz, orvosi gondozáshoz,valamint a szükséges szociális szolgáltatásokhoz, joga van a munkanélküliség, a betegség, arokkantság, az özvegység, az öregség esetére szóló, valamint mindazon más esetekre szóló biz-tosításhoz, amikor létfenntartási eszközeit akaratától független körülmények miatt elveszíti.
10
(2) Az anyaság és a gyermekkor különleges segítséghez és támogatáshoz adnak jogot. Minden gyer-mek, akár házasságból, akár házasságon kívül született, ugyanabban a szociális védelembenrészesül.
26. CIKK
(1) Minden személynek joga van a neveléshez. A nevelésnek, legalábbis az elemi és alapvetõ okta-tást illetõen, ingyenesnek kell lennie. Az elemi oktatás kötelezõ. A technikai és a szakoktatástáltalánossá kell tenni; a felsõbb tanulmányokra való felvételnek mindenki elõtt – érdeméhezképest – egyenlõ feltételek mellett nyitva kell állnia.
(2) A nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, valamint az emberi jogok és alap-vetõ szabadságok tiszteletben tartásának megerõsítésére kell irányulnia. A nevelésnek elõ kellsegítenie a nemzetek, valamint az összes faji és vallási csoportok közötti megértést, türelmet ésbarátságot, valamint az Egyesült Nemzetek Szervezete által a béke fenntartásának érdekébenkifejtett tevékenység kifejlõdését.
(3) A szülõket elsõbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.
27. CIKK
(1) Minden személynek joga van a közösség kulturális életében való szabad részvételhez, a mûvé-szetetek élvezéséhez, valamint a tudomány haladásában és az abból származó jótéteményekbenvaló részvételhez.
(2) Mindenkinek joga van minden általa alkotott tudományos, irodalmi és mûvészeti termékkelkapcsolatos erkölcsi és anyagi érdekeinek védelméhez.
28. CIKK
Minden személynek joga van ahhoz, hogy mind a társadalmi, mind a nemzetközi viszonyok tekinte-tében olyan rendszer uralkodjék, amelyben a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított jogok és szabadságokteljes hatállyal érvényesülhessenek.
29. CIKK
(1) A személynek kötelességei vannak a közösséggel szemben, amelynek keretében egyedül lehet-séges a személyiség szabad és teljes kifejlõdése.
(2) Jogainak gyakorlása és szabadságainak élvezete tekintetében senki sincs alávetve más korláto-zásnak, mint amelyet a törvény kizárólag mások jogai és szabadságai elismerésének és tisztelet-ben tartásának biztosítása érdekében, valamint a demokratikus társadalom erkölcse, közrendje ésáltalános jóléte jogos követelményeinek kielégítése érdekében megállapít.
(3) Ezeket a jogokat és szabadságokat semmi esetre sem lehet az Egyesült Nemzetek Szervezeténekcéljaival és elveivel ellentétesen gyakorolni.
30. CIKK
A jelen Nyilatkozat egyetlen rendelkezése sem értelmezhetõ úgy, hogy az valamely állam, valamelycsoport, vagy valamely egyén részére bármilyen jogot adna arra, hogy az itt kinyilvánított jogok ésszabadságok megsemmisítésére irányuló tevékenységet fejtsen ki, vagy ilyen cselekményt elkövessen.
Kihirdetve 1948-ban.
11
EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE: A POLGÁRI ÉS A POLITIKAI JOGOKNEMZETKÖZIEGYEZSÉGOKMÁNYA
FTDS
A POLGÁRI ÉS A POLITIKAI JOGOKNEMZETKÖZI EGYEZSÉGOKMÁNYA
Az egyezségokmány részes államai
tekintetbe vették, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában meghirdetett elveknekmegfelelõen az emberi közösség valamennyi tagja veleszületett méltóságának, valamint egyenlõ éselidegeníthetetlen jogainak az elismerése a szabadság, az igazságosság és a világbéke alapja,
felismerték azt, hogy ezek a jogok az emberi lény veleszületett méltóságából erednek,
felismerték, hogy Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának megfelelõen a polgári és politikaiszabadságjogokat élvezõ, a félelemtõl és a nélkülözéstõl mentes szabad emberi lények eszménye csakúgy valósítható meg, ha olyan feltételeket hoznak létre, amelyek révén mindenki élvezheti polgári éspolitikai, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogait,
tekintetbe vették az államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányából folyókötelezettségét az emberi jogok és szabadságok egyetemes tiszteletben tartására,
figyelembe vették, hogy az egyénnek kötelességei vannak más egyének és a közösség iránt, amelyheztartozik, és törekedni köteles az egyezségokmányban elismert jogok elõmozdítására és tiszteletbentartására, és ezért
megállapodtak az alábbi cikkekben:
I . RÉSZ
1. CIKK
1. Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák megpolitikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlõdésüket.
2. Céljai elérése érdekében minden nép – a kölcsönös elõnyök elvén alapuló nemzetközi gazdaságiegyüttmûködésbõl és a nemzetközi jogból eredõ kötelezettségeinek tiszteletben tartásával – szaba-don rendelkezik természeti kincseivel és erõforrásaival. Semmilyen körülmények között sem foszt-ható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitõl.
3. Az egyezségokmányban részes államok, ideértve azokat is, amelyek önkormányzat nélküli, illetõ-leg gyámsági területek igazgatásáért felelõsek, elõmozdítják a népek önrendelkezési jogának meg-valósítását, s ezt a jogot az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának rendelkezéseivelösszhangban tiszteletben tartják.
13
II. RÉSZ
2. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes valamennyi állam kötelezi magát, hogy tiszteletben tartja és bizto-sítja a területén tartózkodó és joghatósága alá tartozó minden személy számára az egyezség-okmányban elismert jogokat, minden megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás,politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési, vagy egyébhelyzet szerinti különbségtétel nélkül.
2. Az egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat arra, hogy alkotmányos eljárásukkal ésaz egyezségokmány rendelkezéseivel összhangban gondoskodnak olyan törvényhozási vagy egyébintézkedések meghozataláról, amelyek az egyezségokmányban elismert jogok érvényesüléséhezszükségesek, ha ilyenek még nem volnának hatályban.
3. Az egyezségokmányban részes minden állam kötelezi magát annak biztosítására, hogy
a) minden olyan személy, akinek az egyezségokmányban elismert jogai vagy szabadságai sérelmetszenvednek, hatékony jogorvoslattal élhessen akkor is, ha a jogok megsértését hivatalos minõ-ségben eljáró személyek követték el;
b) a jogorvoslattal élõ személy jogai tekintetében az illetékes bírói, államigazgatási vagy törvény-hozó hatóság vagy az állam jogrendszere szerint illetékes más hatóság határozzon, és fejlesszea bírói jogorvoslat lehetõségeit;
c) az illetékes hatóságok a helytállónak elismert jogorvoslatnak érvényt szerezzenek.
3. CIKK
Az egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat, hogy az egyezségokmányban meghatá-rozott valamennyi polgári és politikai jog tekintetében biztosítják a férfiak és a nõk egyenjogúságát.
4. CIKK
1. A nemzet létét fenyegetõ és hivatalosan kihirdetett szükségállapot idején az egyezségokmánybanrészes államok az adott helyzet által szigorúan megkövetelt mértékben tehetnek olyan intézkedé-seket, amelyek eltérnek az egyezségokmányban vállalt kötelezettségeiktõl, feltéve, hogy az ilyenintézkedések nem állnak ellentétben egyéb nemzetközi jogi kötelezettségeikkel és nem jelentenekkizárólag faj, szín, nem, nyelv, vallás vagy társadalmi származás alapján történõ megkülön-böztetést.
2. E rendelkezés alapján nem lehet eltérni a 6., a 7., a 8., (1. és 2. bekezdés), a 11., a 15.,a 16. és a18. cikktõl.
3. Az egyezségokmányban részes minden állam, amely él az eltérés jogával, az Egyesült NemzetekSzervezetének fõtitkára útján haladéktalanul tájékoztatni köteles az egyezségokmányban részestöbbi államot azokról az intézkedésekrõl, amelyektõl eltér, és azokról az okokról, amelyek errekésztették. További tájékoztatást kell adni ugyanezen az úton arról az idõpontról, amikor az államaz ilyen eltéréseknek véget vet.
5. CIKK
1. Az egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az jogot adna bármelyállamnak, csoportnak vagy személynek olyan tevékenység kifejtésére, vagy olyan cselekedetre,amely az egyezségokmányban elismert jogok és szabadságok megsemmisítésére, vagy azoknak azegyezségokmányban meghatározottnál nagyobb mértékben való korlátozására irányul.
14
2. Az egyezségokmányban részes bármely államban törvény, egyezmény, rendelet vagy szokás általelismert, vagy azok alapján hatályban levõ egyetlen alapvetõ emberi jog korlátozása vagy csor-bítása sem engedhetõ meg azzal az ürüggyel, hogy az egyezségokmány az ilyen jogokat nem, vagycsak kisebb mértékben ismeri el.
III. RÉSZ
6. CIKK
1. Minden emberi lénynek veleszületett joga van az életre. E jogot a törvénynek védelmeznie kell.Senkit sem lehet életététõl önkényesen megfosztani.
2. Olyan országokban, amelyek a halálbüntetést nem törölték el, csak a bûncselekmény elkövetéseidején hatályos törvényben meghatározott legsúlyosabb bûncselekményekért lehet kiszabni halál-büntetést, és az nem állhat ellentétben az egyezségokmány rendelkezéseivel, sem a népirtás bûn-cselekményének megelõzésérõl és megbüntetésérõl szóló egyezménnyel. E büntetést csak azilletékes bíróság által hozott jogerõs ítélet alapján lehet végrehajtani.
3. Ha az élettõl való megfosztás a népirtás bûncselekményét valósítja meg, akkor egyetértés áll fennabban a tekintetben, hogy e cikk egyetlen rendelkezése sem hatalmazza fel az egyezségokmánybanrészes valamely államot arra, hogy bármilyen módon eltérjen olyan kötelezettségektõl, amelyeketa népirtás megelõzésérõl és megbüntetésérõl szóló egyezmény rendelkezései értelmében vállalt.
4. Bármely halálra ítéltnek joga van kegyelmet vagy a büntetés megváltoztatását kérni. Közkegyelmetvagy egyéni kegyelmet minden esetben lehet adni, illetõleg a halálbüntetést minden esetben meglehet változtatni.
5. Halálbüntetést nem lehet kiszabni a 18. életévüket be nem töltött személyek által elkövetett bûn-cselekmények miatt, és azt terhes nõkön nem lehet végrehajtani.
6. E cikk egyetlen rendelkezésére sem lehet hivatkozni avégett, hogy késleltessék vagy meg-akadályozzák a halálbüntetésnek az egyezségokmányban részes valamely állam általi el-törlését.
7. CIKK
Senkit sem lehet kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó elbánásnak vagy büntetésnek alá-vetni. Különösen tilos bárkit szabad hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos kísérletnekalávetni.
8. CIKK
1. Senkit sem lehet rabszolgaságban tartani; a rabszolgaság és a rabszolgakereskedelem minden for-májukban tilosak.
2. Senkit sem lehet szolgaságban tartani.
3. a) Senkit sem lehet kényszer- vagy kötelezõ munka végzésére kötelezni;
b) ennek a bekezdésnek az a) pontját nem lehet úgy értelmezni, hogy az azokban az országokban,ahol valamely bûncselekmény miatti büntetésként kényszermunkával járó szabadságvesztéstlehet kiszabni, ott megakadályozná az illetékes bíróság által hozott ilyen ítélettel elrendeltkényszermunka végrehajtását;
c) e bekezdés szempontjából a „kényszer- vagy kötelezõ munka” kifejezés nem foglalja magában:
15
i) azt a b) pontban nem említett munkát vagy szolgálatot, amely rendszeresen megkövetelhetõa törvényes bírói határozat alapján letartóztatásban levõ vagy az ilyen határozattal feltétele-sen szabadlábra helyezett személytõl;
ii) a katonai jellegû szolgálatot és olyan országokban, ahol a katonai szolgálat lelkiismeretiokokból történõ megtagadása lehetõvé van téve, ott a köz javára végzett olyan szolgálatot,amelyet a törvény a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó személyektõl meg-követel;
iii) a közösség életét vagy jólétét veszélyeztetõ szükséghelyzet vagy természeti csapás esetébenmegkívánt szolgálatot;
iv) minden olyan munkát vagy szolgálatot, amely a rendes polgári kötelezettségek része.
9. CIKK
1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Senkit sem lehet önkényesenõrizetbe venni vagy letartóztatni. Senkit sem lehet szabadságától másként megfosztani, mint atörvényben meghatározott okokból és a törvényben meghatározott eljárás alapján.
2. Letartóztatásakor minden letartóztatott személyt tájékoztatni kell letartóztatása okairól és a leg-rövidebb idõn belül közölni kell vele az ellene emelt vádakat.
3. Akit bûncselekmény vádjával vettek õrizetbe, vagy tartóztattak le, azt a legrövidebb idõn belül bíró,vagy a törvény értelemében bírói hatáskört gyakorló más hatósági személy elé kell állítani; az ilyenszemélynek joga van arra, hogy ügyében ésszerû határidõn belül tárgyalást tartsanak, vagy szabad-lábra helyezzék õt. Az általános szabály ne legyen az, hogy az ítélethozatalra váró személytõrizetben kell tartani, azonban a szabadlábra helyezést függõvé lehet tenni olyan biztosítékoktól,amelyek szavatolják, hogy az érintett személy a tárgyaláson, a bírósági eljárás bármely más szaká-ban, illetõleg adott esetben az ítélet végrehajtása céljából megjelenik.
4. Az a személy, akit a szabadságától õrizetbe vétel vagy letartóztatás útján fosztottak meg, jogosult abírósághoz fordulni avégett, hogy az késedelem nélkül döntsön a fogva tartás törvényességérõl ésrendelje el a szabadlábra helyezését, ha a fogva tartás nem törvényes.
5. Aki törvénytelen letartóztatás vagy fogva tartás áldozata volt, annak kikényszeríthetõ joga van a kár-talanításra.
10. CIKK
1. A szabadságuktól megfosztott személyekkel emberségesen és az emberi személyiség veleszületettméltóságának tiszteletben tartásával kell bánni.
2. a) A vádlottakat, ha nem állnak fenn kivételes körülmények, akkor el kell különíteni az elítéltektõl és olyan külön elbánásban kell részesíteni õket, amely megfelel annak a helyzetnek, hogy nincsenek elítélve;
b) A fiatalkorú vádlottakat a felnõttektõl el kell különíteni és ügyükben a lehetõ legrövidebb idõnbelül dönteni kell.
3. A büntetésvégrehajtási rendszerben olyan bánásmódot kell alkalmazni, amelynek alapvetõ célja azelítéltek megjavítása és a társadalomba való beillesztésük elõsegítése. A fiatalkorú elkövetõket a fel-nõttektõl el kell különíteni, s részükre a koruknak és a jogi helyzetüknek megfelelõ elbánást kellbiztosítani.
16
11. CIKK
Senkit nem lehet bebörtönözni kizárólag abból az okból, hogy nem képes valamely szerzõdéseskötelezettségének eleget tenni.
12. CIKK
1. Minden olyan személynek, aki törvényesen tartózkodik valamely állam területén, joga van e terü-leten a szabad mozgásra és a tartózkodási helye szabad megválasztására.
2. Mindenki szabadon elhagyhat bármely országot, ideértve saját országát is.
3. A fent említett jogok csak a törvényben meghatározott olyan korlátozásoknak vethetõk alá, ame-lyek az állam biztonságának, a közrendnek, a közegészségnek, a közerkölcsnek, valamint másokjogainak és szabadságainak a védelme érdekében szükségesek, és amelyek összhangban vannak azegyezségokmányban elismert egyéb jogokkal.
4. Senkit nem lehet önkényesen megfosztani attól a jogától, hogy saját országába beléphessen.
13. CIKK
Az egyezségokmányban részes valamely állam területén jogosan tartózkodó külföldit csak a törvénynekmegfelelõen hozott határozat alapján lehet kiutasítani, és feltéve, hogy kényszerítõ állambiztonsági okoknem szólnak ellene, akkor lehetõvé kell tenni számára, hogy elõterjeszthesse azokat az érveket, ame-lyek a kiutasítása ellen szólnak és azt, hogy ügyét az illetékes hatóság vagy e hatóság által külön e célrakijelölt egy vagy több személy felülvizsgálja és hogy a külföldi az eljárásban képviseltethesse magát.
14. CIKK
1. A bíróság elõtt mindenki egyenlõ. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármelyvádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártat-lan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. A sajtót és a nyilvánosságot ki lehet zárnia tárgyalás egy részérõl vagy az egész tárgyalásról mind erkölcsi okokból, a demokratikus társa-dalom közrendjének, vagy az állam biztonságának védelme érdekében, mind akkor, amikor a felekmagánéletének érdekei azt követelik, mindpedig a bíróság által feltétlenül szükségesnek ítéltmértékben, az olyan különleges körülmények fennállása esetén, amikor a nyilvánosság ártana azigazságszolgáltatás érdekeinek; azonban minden büntetõ- vagy polgári ügyben hozott ítéletetnyilvánosan kell kihirdetni, kivéve, ha a fiatalkorúak érdekei mást kívánnak, vagy ha az eljárásházassági jogvitára vagy gyermekek gyámságára vonatkozik.
2. Bûncselekmény elkövetésével vádolt minden személynek joga van arra, hogy ártatlannak tekintsékmindaddig, amíg bûnösségét a törvény szerint be nem bizonyították.
3. Az ellene emelt vád elbírálásakor mindenkinek teljes és egyenlõ joga van legalább a következõbiztosítékokra:
a) a legrövidebb határidõn belül egy általa értett nyelven részletesen tájékoztassák az ellene emeltvád természetérõl és okáról;
b) megfelelõ idõvel és lehetõséggel rendelkezzék védelme elõkészítésére és az általa választottvédõvel való érintkezésre;
c) indokolatlan késedelem nélkül tárgyalják az ügyét;
d) a tárgyaláson személyesen jelen lehessen, személyesen vagy az általa választott védõ útjánvédekezhessék; ha védõje nincsen, akkor tájékoztassák a védõ választására vonatkozó jogáról;és minden olyan esetben, ha az igazság érdekei ezt megkövetelik, akkor hivatalból védõt ren-
17
deljenek ki számára, éspedig ingyenesen, ha nem rendelkezik a védõ díjazásához szükségesanyagi eszközökkel;
e) kérdéseket intézhessen vagy intéztethessen az ellene valló tanúkhoz, és a mellette valló tanúkugyanolyan feltételek mellett jelenhessenek meg és legyenek meghallgathatók, mint az ellenevalló tanúk;
f) díjmentesen vehessen igénybe tolmácsot, ha nem érti vagy nem beszéli a tárgyaláson használtnyelvet;
g) ne lehessen kényszeríteni arra, hogy saját maga ellen tanúskodjék vagy beismerje bûnösségét.
4. A fiatalkorú személyek esetében az eljárásnak tekintettel kell lennie az életkorukra és az átnevelé-sükhöz fûzõdõ érdekekre.
5. Bûncselekmény elkövetésében bûnösnek nyilvánított minden személynek joga van arra, hogybûnösnek nyilvánítását és elítélését felsõbb bíróság a törvénynek megfelelõen felülvizsgálja.
6. Amikor valakit bûncselekmény elkövetése miatt jogerõsen elítélnek és ezt követõen az elítéléséthatályon kívül helyezik vagy kegyelemben részesítik azért, mert egy új vagy újonnan feltárt tény aztbizonyítja, hogy téves döntés született, akkor azt a személyt, aki ilyen elítélés következtében bün-tetést állt ki, a törvénynek megfelelõen kártalanítani kell, kivéve, ha bizonyítást nyer az, hogy a nemismert ténynek kellõ idõben való fel nem tárása tejesen vagy részben neki róható fel.
7. Senkivel szemben sem lehet büntetõeljárást indítani vagy büntetést kiszabni olyan bûncselekménymiatt, amely miatt az adott ország törvényének és büntetéseljárásának megfelelõen jogerõs ítélettelmár elítélték vagy felmentették.
15. CIKK
1. Senkit sem lehet bûnösnek nyilvánítani olyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely az elkövetésidején sem a belsõ, sem a nemzetközi jog értelmében nem volt bûncselekmény. Ugyanígy nemlehet súlyosabb büntetést kiszabni annál, mint amely a bûncselekmény elkövetése idején alkalmaz-ható volt. Ha a bûncselekmény elkövetése után a törvény enyhébb büntetés alkalmazását rendelteel, akkor ennek elõnyeit az elkövetõ javára érvényesíteni kell.
2. E cikk egyetlen rendelkezése sem akadályozza valamely személy bíróság elé állítását és elítélésétolyan cselekmény vagy mulasztás miatt, amely az elkövetés idején a nemzetek közössége által elismert általános jogelvek alapján bûncselekménynek minõsült.
16. CIKK
Mindenkinek joga van arra, hogy mindenütt jogképesnek ismerjék el.
17. CIKK
1. Senkit sem lehet alávetni a magánéletével, a családjával, a lakásával vagy a levelezésével kapcso-latban önkényes vagy törvénytelen beavatkozásnak, sem pedig a becsülete és a jó hírneve ellenijogtalan támadásnak.
2. Ilyen beavatkozás vagy támadás ellen mindenkinek joga van a törvény védelmére.
18. CIKK
1. Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságára. Ez a jog magában foglalja avallás vagy a meggyõzõdés szabad megválasztását vagy elfogadását és azt a szabadságot, hogy vallá-
18
sát vagy meggyõzõdését vallásos cselekmények és szertartások végzése útján akár egyénileg, akármásokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa, gyakorolhassa és taníthassa.
2. Senkit sem lehet olyan kényszernek alávetni, amely csorbítaná azt a szabadságát, hogy saját val-lása vagy meggyõzõdése legyen, vagy hogy ilyent elfogadjon.
3. A vallás vagy a meggyõzõdés kinyilvánításának szabadságát csak a törvényben megállapított olyankorlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a közbiztonság, a rend, közegészség, az erkölcs, vagymások alapvetõ jogai és szabadságai védelmének érdekében szükségesek.
4. Az egyezségokmány részes államai kötelezik magukat a szülõk és adott esetben a törvényesgyámok ama szabadságának tiszteletben tartására, hogy gyermekeik vallásos és erkölcsi nevelésétsaját meggyõzõdésüknek megfelelõen biztosítsák.
19. CIKK
1. Nézetei miatt senki sem zaklatható.
2. Mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra; ez a jog magában foglalja mindenfajta adatés gondolat határokra való tekintet nélküli – szóban, írásban, nyomtatásban, mûvészi formábanvagy bármilyen más tetszése szerinti módon történõ – keresésének, megismerésének és terjesztésé-nek a szabadságát is.
3. Az e cikk 2. bekezdésében meghatározott jogok gyakorlása különleges kötelezettségekkel ésfelelõsséggel jár. Ennélfogva az bizonyos korlátozásoknak vethetõ alá, ezek azonban csak olyanoklehetnek, amelyeket a törvény kifejezetten megállapít és amelyek
a) mások jogainak vagy jó hírnevének tiszteletben tartása, illetõleg
b) az állambiztonság vagy a közrend, a közegészség vagy a közerkölcs védelme érdekében szük-ségesek.
20. CIKK
1. Minden háborús propagandát törvényben kell megtiltani.
2. Törvényben kell megtiltani a nemzeti, faji vagy vallási gyûlölet bármilyen hirdetését, amely meg-különböztetésre, ellenségeskedésre vagy erõszakra izgat.
21. CIKK
A békés gyülekezés jogát el kell ismerni. E jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan korlá-tozásoknak lehet alávetni, amelyek demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonságés a közrend, illetõleg a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogainak és szabadságának védelmeérdekében szükségesek.
22. CIKK
1. Mindenkinek joga van a másokkal való szabad társulásra, ideértve azt a jogot, hogy érdekei védel-me céljából szakszervezeteket alakítson, illetve azokhoz csatlakozzon.
2. E jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyekdemokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetve a közegész-ség, a közerkölcs vagy mások jogainak és szabadságának védelme érdekében szükségesek. E cikknem akadályozza, hogy e jogoknak a fegyveres erõk és a rendõrség tagjai által történõ gyakorlásáttörvényes korlátozásnak vessék alá.
19
3. E cikk egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek az egyesülésiszabadságról és a szervezkedési jog védelmérõl szóló 1948. évi egyezményében részes államokatolyan törvényhozási intézkedésekre, vagy a törvény oly módon való alkalmazására, amelyek csor-bítják az említett egyezményben maghatározott biztosítékokat.
23. CIKK
1. A család a társadalom természetes és alapvetõ egysége, és joga van a társadalom és az állam védel-mére.
2. A házasságkötésre alkalmas korban levõ férfiak és nõk házasságkötési és családalapítási jogát el kellismerni.
3. Házasságot csak a házasulandók szabad és teljes beleegyezése alapján lehet kötni.
4. Az egyezségokmányban részes államok megfelelõ lépéseket tesznek annak biztosítására, hogy aházasfelek jogai és kötelességei a házasság fennállása alatt és felbontása esetén egyenlõeklegyenek. A házasság felbontása esetén rendelkezni kell a gyermekek szükséges védelmérõl.
24. CIKK
1. Minden gyermeknek fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, nemzeti vagy társadalmi eredetre,vagyonra, vagy születésre való tekintet nélkül joga van arra védelemre, amely õt kiskorú állapotafolytán a családja, a társadalom és az állam részérõl megilleti.
2. Minden gyermeket közvetlenül születése után anyakönyvezni kell és nevet kell neki adni.
3. Minden gyermeknek joga van arra, hogy állampolgárságot szerezzen.
25. CIKK
Minden állampolgárnak a 2. cikkben említett megkülönböztetések, illetve ésszerûtlen korlátozásoknélkül joga és lehetõsége van arra, hogy
a) a közügyek vitelében közvetlenül vagy szabadon választott képviselõk útján részt vegyen;
b) szavazzon és megválaszthassák az általános és egyenlõ választójog alapján, titkos szavazással tar-tott olyan valódi és rendszeres választásokon, amelyek biztosítják a választók akaratának szabadkifejezését;
c) az egyenlõség általános feltételei alapján hazájában közhivatali tisztséget viselhessen.
26. CIKK
A törvény elõtt minden személy egyenlõ és minden megkülönböztetés nélkül joga van egyenlõ törvé-nyes védelemre. Erre tekintettel a törvénynek minden megkülönböztetést tiltania kell és minden sze-mély számára egyenlõ és hatékony védelmet kell biztosítania bármilyen megkülönböztetés ellen, mintamilyen például a faj, a szín, a nem, a nyelv, a vallás, a politikai vagy egyéb vélemény, a nemzeti vagya társadalmi származás, a vagyoni, a születési vagy más helyzet alapján történõ megkülönböztetés.
27. CIKK
Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, ott az ilyen kisebbségekheztartozó személyektõl nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen sajátkultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják.
20
IV. RÉSZ
28. CIKK
1. Meg kell alakítani az Emberi Jogok Bizottságát (az egyezségokmány további szövegében:„Bizottság”). A Bizottság tizennyolc tagból áll és az alábbiakban meghatározott feladatokat látja el.
2. A Bizottság az egyezségokmányban részes államok olyan állampolgáraiból alakul, akiknek kiválóerkölcsi tulajdonságaik vannak és elismerten tájékozottak az emberi jogok területén, figyelembevéve azt is, hogy elõnyös, ha néhány olyan személy is részt vesz a Bizottság munkájában, akinekjogi tapasztalatai vannak.
3. A Bizottság tagjait választják, s õk személyes minõségükben járnak el.
29. CIKK
1. A Bizottság tagjait az egyezségokmányban részes államok által erre a célra jelölt, a 28. cikkbenmeghatározott tulajdonságokkal rendelkezõ személyek névjegyzéke alapján titkos szavazássalválasztják.
2. Az egyezségokmányban részes minden állam legfeljebb két személyt jelölhet. E személyeknek ajelölõ állam állampolgárainak kell lenniük.
3. Ugyanaz a személy ismét jelölhetõ.
30. CIKK
1. Az elsõ választást legkésõbb az egyezségokmány hatálybalépését követõ hat hónapon belül megkell tartani.
2. A 34. cikk szerint bejelentett üresedés esetén történõ választást kivéve, a Bizottságba való bármelyválasztás idõpontja elõtt legalább négy hónappal, az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkáraírásban felhívja az egyezségokmányban részes államokat, hogy három hónapon belül közöljék aBizottság tagjaként ajánlott jelöltjeiket.
3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára az ily módon jelölt személyekrõl betûrendes név-jegyzéket készít, feltüntetve az e személyeket jelölõ részes államokat, és a névjegyzéket legkésõbba választás idõpontja elõtt egy hónappal megküldi az egyezségokmányban részes államoknak.
4. A Bizottság tagjait az egyezségokmányban részes államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezeténekfõtitkára általa az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyére összehívott értekezleten választjákmeg. Az értekezleten, amelynek határozatképességéhez az ebben az egyezségokmányban részesállamok kétharmadának részvétele szükséges, a Bizottságba beválasztottnak azokat a jelölteket kelltekintetni, akik a legtöbb szavazatot, valamint a részes államok jelenlevõ és szavazó képviselõiszavazatainak abszolút többségét elnyerték.
31. CIKK
1. Ugyanannak az államnak csak egy állampolgára lehet a Bizottság tagja.
2. A Bizottság megválasztása során figyelmet kell fordítani a tagság méltányos földrajzi megoszlására,valamint a civilizáció különbözõ formáinak és a fõ jogrendszereknek a képviseletére.
21
32. CIKK
1. A Bizottság tagjait négy évre választják. A tagok újrajelölés esetén újraválaszthatók. Az elsõválasztás alkalmával megválasztott tagok közül kilencnek megbízatása két év elteltével megszûnik;ennek a kilenc tagnak a nevét nyomban az elsõ választást követõen a 30. cikk 4. bekezdésébenmegjelölt értekezlet elnöke sorshúzás útján állapítja meg.
2. A megbízatás idõtartamának lejárta után a választásokat az egyezségokmány e részében foglaltelõzõ cikkeknek megfelelõen kell megtartani.
33. CIKK
1. Ha a Bizottság egy tagja, a Bizottság többi tagjának egyhangú véleménye szerint feladatait bármi-lyen okból – az ideiglenes jellegû távollét esetét kivéve – nem látja el, akkor a Bizottság elnöke eztközli az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkárával, aki ennek a tagnak a helyét megüresedett-nek nyilvánítja.
2. A Bizottság valamely tagjának elhunyta vagy lemondása esetén az elnök haladéktalanul értesíti azEgyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkárát, aki a tagsági helyet az elhalálozásnak vagy lemondáshatálybalépésének idõpontjától megüresedettnek nyilvánítja.
34. CIKK
1. Ha valamely tagsági helyet a 33. cikk értelmében megüresedettnek nyilvánítanak, és pótlandó tagmegbízatása a megüresedettnek nyilvánítás idõpontjától számított hat hónapon belül nem jár le,akkor az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára errõl értesíti az egyezségokmányban részesállamokat, amelyek a megüresedett tagsági hely betöltése céljából kéthónapos határidõ alatt a 29.cikknek megfelelõen jelöléseket terjeszthetnek elõ.
2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára betûrendes névjegyzéket készít az ily módon jelöltszemélyekrõl, s azt közli az egyezségokmányban részes államokkal. A megüresedett tagsági helyrea választást az egyezségokmány e részében foglalt vonatkozó rendelkezések szerint kell megtartani.
3. A Bizottságnak az a tagja, akit a 33. cikk értelmében megüresedettnek nyilvánított tagsági helyreválasztottak meg, addig az idõpontig marad tagja a Bizottságnak, amikor a megüresedett bizottságihelyet betöltött tag megbízása e cikk értelmében megszûnt volna.
35. CIKK
A Bizottság tagjai az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyûlésének jóváhagyásával az Egyesült Nem-zetek Szervezete anyagi eszközeinek terhére, a Közgyûlés által a Bizottság feladatkörének fontosságáravaló tekintettel megállapított módozatok és feltételek szerint fizetést kapnak.
36. CIKK
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára a Bizottság rendelkezésére bocsátja azt a személyzetetés azokat az anyagi eszközöket, amelyek az egyezségokmány által a Bizottságra ruházott feladatokhatékony ellátásához szükségesek.
37. CIKK
1. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára a Bizottság elsõ ülését az Egyesült Nemzetek Szerve-zetének székhelyére hívja össze.
2. Az elsõ ülést követõen a Bizottság az eljárási szabályaiban meghatározott idõközökben ül össze.
22
3. A Bizottság rendszerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén, vagy az Egyesült Nem-zetek Szervezetének genfi hivatalában ülésezik.
38. CIKK
A Bizottság minden tagja hivatalba lépése elõtt a Bizottság nyílt ülésén ünnepélyes kötelezettségettartozik vállalni arra, hogy feladatait pártatlanul és lelkiismeretesen látja el.
39. CIKK
1. A Bizottság két évi idõtartamra választja meg tisztségviselõit. A tisztségviselõk újraválaszthatók.
2. A Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályait, azonban e szabályoknak tartalmazniuk kellegyebek között az alábbiakat:
a) a határozatképességhez tizenkét tag jelenléte szükséges;
b) a Bizottság a jelen levõ tagok többségének szavazatával hozza határozatait.
40. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat, hogy az egyezségokmányban elismertjogok érvényesítése érdekében elfogadott intézkedéseikrõl és az e jogok gyakorlásában elért elõre-haladásról jelentéseket terjesztenek elõ, éspedig:
a) az egyezségokmánynak az adott államra vonatkozó hatálybalépésétõl számított egy éven belül,és
b) ezt követõen minden olyan alkalommal, amikor erre a Bizottság felkéri õket.
2. Minden jelentést az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára elé kell terjeszteni, aki azokat meg-vizsgálás céljából megküldi a Bizottságnak. A jelentéseknek rá kell mutatniuk az egyezségokmányvégrehajtását érintõ esetleges körülményekre és nehézségekre.
3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára a Bizottsággal történõ tanácskozás után megküldhetiaz érdekelt szakosított intézményeknek a jelentések olyan részeinek másolatát, amelyekilletékességükbe tartozhatnak.
4. A Bizottság az egyezségokmányban részes államok által elõterjesztett jelentéseket tanulmányozza.A Bizottság a saját jelentéseit és az általa szükségesnek látott általános észrevételeit eljuttatja arészes államokhoz. A Bizottság a Gazdasági és Szociális Tanácsnak is megküldheti ezeket az észre-vételeket az egyezségokmányban részes államoktól kapott jelentések másolataival együtt.
5. Az egyezségokmányban részes államok az ennek a cikknek a 4. bekezdése alapján tett észre-vételekkel kapcsolatos megjegyzéseiket megküldhetik a Bizottságnak.
41. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes bármelyik állam e cikk alapján bármikor kijelentheti, hogy elismeria Bizottság arra vonatkozó illetékességét, hogy az átvegyen és megvizsgáljon olyan bejelentéseket,amelyekben valamely részes állam azt állítja, hogy egy másik részes állam nem teljesíti azegyezségokmányban foglalt kötelezettségeit. Az ennek a cikknek az alapján történõ bejelentéseketcsak abban az esetben lehet elfogadni és megtárgyalni, ha azok olyan részes államtól származnak,amely kijelentette, hogy saját magára nézve elismeri a Bizottság illetékességét. A Bizottság nemvesz át olyan bejelentést, amelyben olyan részes állam érdekelt, amely nem tett ilyen kijelentést.Az ennek a cikknek az alapján kapott bejelentések tekintetében az alábbi eljárást kell alkalmazni:
23
a) Ha az egyezségokmányban részes valamely állam úgy véli, hogy valamely más részes államnem hajtja végre az egyezségokmány rendelkezéseit, akkor írásos bejelentéssel felhívhatja erreennek a részes államnak a figyelmét. A bejelentés átvételétõl számított három hónapon belül azátvevõ állam a bejelentést tevõ állammal írásban közli az ügy tisztázására szolgáló magyaráza-tot vagy más nyilatkozatot, amelynek a szükséges és célszerû mértékben magában kell foglalniaaz adott államban már igénybe vett, folyamatban levõ, vagy nyitva álló eljárásokra, illetve jog-orvoslatokra történõ utalásokat.
b) Ha attól az idõponttól számított hat hónapon belül, amikor az eredeti bejelentést a címzett állammegkapta, az ügy nem rendezõdik mindkét részes állam megelégedésére, akkor mindkét állam-nak joga van az ügyet a Bizottság elé terjeszteni a Bizottsághoz és a másik érdekelt államhozintézett értesítés útján.
c) A Bizottság az eléje terjesztett üggyel csak azután foglalkozik, miután meggyõzõdött arról, hogya nemzetközi jog általánosan elismert elveivel összhangban minden rendelkezésre álló belsõjogorvoslatot igénybe vettek és kimerítettek. Ez a szabály alkalmazandó, ha jogorvoslati eljárá-sok az ésszerû idõn túl elhúzódnának.
d) A Bizottság az e cikk alapján elõterjesztett bejelentéseket zárt ülésen tárgyalja.
e) A c) pont rendelkezéseinek fenntartása mellett a Bizottság jószolgálataival az érdekelt részes álla-mok rendelkezésére áll abból a célból, hogy az ügyet az egyezségokmányban elismert emberijogok és alapvetõ szabadságok tiszteletben tartása alapján barátságos megoldással rendezzék.
f) A Bizottság bármely eléje terjesztett ügyben felkérheti a b) pontban említett érdekelt részes álla-mokat arra, hogy számára minden szükséges tájékoztatást megadjanak.
g) A b) pontban említett érdekelt részes államoknak joguk van arra, hogy képviseltessék magukataz ügynek a Bizottságban történõ tárgyalása során, és hogy szóban vagy írásban, illetve mind-két módon észrevételeket tegyenek.
h) A Bizottság a b) pontban meghatározott értesítés átvételétõl számított tizenkét hónapon belüljelentést készít:
i) ha az e) pont rendelkezéseinek megfelelõen megoldás jött létre, akkor a Bizottság jelentését atények és az elért megoldás rövid ismertetésére korlátozza;
j) ha az e) pont rendelkezéseinek megfelelõ megoldás nem jött létre, akkor a Bizottság jelentéséta tények rövid ismertetésére korlátozza; az érdekelt részes államok által elõterjesztett írásbeli ésszóbeli észrevételeket tartalmazó jegyzõkönyvet csatolja a jelentéshez.
A jelentést az érdekelt részes államokkal minden ügyben közölni kell.
2. E cikk rendelkezései akkor lépnek hatályba, amikor az egyezségokmányban részes tíz állam meg-tette az ennek a cikknek az 1. bekezdése szerinti nyilatkozatot. E nyilatkozatokat az Egyesült Nem-zetek Szervezetének fõtitkáránál kell letétbe helyezni, aki azok másolatát megküldi a többi részesállamnak. Az ilyen nyilatkozatokat a fõtitkárhoz címzett közlés útján bármikor vissza lehet vonni.A visszavonás nem akadályozza az olyan ügy megtárgyalását, amely az ennek a cikknek az alapjánmár megtett bejelentés tárgya; a nyilatkozatát visszavonó részes államtól semmilyen további beje-lentést nem lehet elfogadni azután, hogy a fõtitkár megkapta a nyilatkozat visszavonásáról szólóértesítését, hacsak az érdekelt részes állam újabb nyilatkozatot nem tesz.
42. CIKK
1. a) Ha a 41. cikk értelmében a Bizottság elé terjesztett ügyben az érdekelt részes államokat kielégítõ megoldás nem jött létre, akkor a Bizottság az érdekelt részes államok elõzetes hozzájárulásával eseti Békéltetõ Bizottságot jelölhet ki (a továbbiakban: „Békéltetõ Bizottság”). A Békéltetõ Bizottság jószolgálataival az érdekelt részes államok rendelkezésére áll abból a cél-
24
ból, hogy az ügyben az egyezségokmány tiszteletben tartása alapján barátságos megoldásra jussanak.
b) A Békéltetõ Bizottság az érdekelt részes államok egyetértésével kijelölt öt tagból áll. Ha azérdekelt részes államok három hónapon belül nem jutnak egyetértésre a Békéltetõ Bizottságegészének vagy egy részének összetétele tekintetében, akkor a Békéltetõ Bizottságnak azokat atagjait, akikre vonatkozóan egyetértés nem jött létre, a Bizottság választja meg tagjai közül,kétharmados szótöbbséggel, titkos szavazás útján.
2. A Békéltetõ Bizottság tagjai személyes minõségükben járnak el. Nem lehetnek az érdekelt részesállamok, vagy olyan állam állampolgárai, amelyek nem részesei az egyezségokmánynak, sempedig olyan részes állam állampolgárai, amely nem tett a 41. cikk szerinti nyilatkozatot.
3. A Békéltetõ Bizottság elnököt választ és megállapítja eljárási szabályait.
4. A Békéltetõ Bizottság üléseit rendszerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének székhelyén, vagyaz Egyesült Nemzetek Szervezetének genfi hivatalában tartja. Az üléseket azonban olyan egyébmegfelelõ helyen is meg lehet tartani, amelyet a Békéltetõ Bizottság az Egyesült NemzetekSzervezetének fõtitkárával és az érdekelt részes államokkal történt tanácskozás után meghatároz.
5. A 36. cikk alapján megszervezett titkárság az ennek a cikknek az alapján létesített BékéltetõBizottságoknak is a rendelkezésükre áll.
6. A Bizottság által átvett és összegyûjtött tájékoztatásokat a Békéltetõ Bizottság rendelkezésére kellbocsátani, ez utóbbi felhívhatja az érdekelt részes államokat a szükséges kiegészítõ tájékoztatá-sok megadására.
7. Miután a Békéltetõ Bizottság az ügyet teljes egészében megvizsgálta, akkor, de legfeljebb az ügy-nek az eléje terjesztését követõ tizenkét hónap elteltével, jelentést intéz a Bizottság elnökéhez, akiazt közli az érdekelt részes államokkal:
a) Ha a Békéltetõ Bizottság az ügy megvizsgálását nem képes tizenkét hónapon belül befejezni,akkor jelentését annak rövid ismertetésére korlátozza, hogy mennyire jutott a kérdés vizs-gálatában.
b) Ha az ügyben az egyezségokmányban elismert emberi jogok tiszteletben tartása alapján barát-ságos megoldás jött létre, akkor a Békéltetõ Bizottság a jelentését a tényeknek és az elértmegoldásoknak az ismertetésére korlátozza.
c) Ha a b) pont értelmében megoldás nem jött létre, akkor a Békéltetõ Bizottság jelentésének tar-talmaznia kell az érdekelt részes államok közötti vitás ügyre vonatkozó valamennyi tény-kérdéssel kapcsolatos következtetéseit, valamint az ügy barátságos rendezésnek lehetõségeirevonatkozó megállapításait. E jelentésnek magában kell foglalnia az érdekelt részes államokírásbeli észrevételeit és a szóbeli észrevételeiket tartalmazó jegyzõkönyvet is.
d) Ha jelentését a Békéltetõ Bizottság a c) pont alapján terjeszti elõ, akkor az érdekelt részesállamok e jelentés átvételétõl számított három hónapon belül tájékoztatják a Bizottság elnökétarról, hogy elfogadják-e a Békéltetõ Bizottság jelentésében foglaltakat.
8. E cikk rendelkezései nem érintik a Bizottságnak a 41. cikkben meghatározott kötelezettségeit.
9. Az érdekelt részes államok egyenlõen viselik a Békéltetõ Bizottság tagjainak összes költségeit, azEgyesült Nemzetek Szervezete fõtitkárának becslése alapján megállapított elõirányzatnakmegfelelõen.
10. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára szükség esetén jogosult fedezni a BékéltetõBizottság tagjainak költségeit, még mielõtt az érdekelt részes államok az e cikk 9. bekezdésénekmegfelelõen megtérítenék azokat.
25
43. CIKK
A Bizottságnak és az eseti Békéltetõ Bizottságnak a 42. cikk szerint kijelölt tagjai jogosultak az EgyesültNemzetek Szervezetének kiküldött szakértõit megilletõ mindazokra a könnyítésekre, kiváltságokra ésmentességekre, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiváltságairól és mentességeirõl szólóegyezmény vonatkozó részei meghatároznak.
44. CIKK
Az egyezségokmány végrehajtására vonatkozó rendelkezések nem érintik azokat az eljárásokat, ame-lyeket az emberi jogok területén az Egyesült Nemzetek Szervezetét, valamint annak szakosítottintézményeit létesítõ okmányok és ezek egyezményei állapítanak meg és nem akadályozzák azegyezségokmányban részes államokat abban, hogy vitáikat a közöttük hatályban levõ általános vagykülönös nemzetközi megállapodásokban meghatározott már eljárás útján oldják meg.
45. CIKK
A Bizottság a mûködésérõl a Gazdasági és Szociális Tanács útján évenként jelentést tesz a Közgyûlésnek.
V. RÉSZ
46. CIKK
Az egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítaná az EgyesültNemzetek Szervezete alapokmányának és a szakosított intézmények alapszabályzatainak azokat arendelkezéseit, amelyek meghatározzák az Egyesült Nemzetek különbözõ szerveinek és szakosítottintézményeinek az egyezségokmányban érintett kérdésekkel kapcsolatos felelõsségét.
47. CIKK
Az egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítaná a népekvelük született jogát arra, hogy teljes mértékben és szabadon élvezzék és felhasználják természetikincseiket és erõforrásaikat.
VI. RÉSZ
48. CIKK
1. Az egyezségokmányt az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai, illetve bármely szakosítottintézmény tagállamai, a Nemzetközi Bíróság alapszabályában részes államok, valamint azok azállamok írhatják alá, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyûlése felkért arra, hogyaz egyezségokmányban részesek legyenek.
2. Az egyezségokmányt meg kell erõsíteni. A megerõsítõ okiratokat az Egyesült Nemzetek Szerveze-tének fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. Az egyezségokmányhoz az ennek a cikknek az 1.bekezdésében megjelölt bármely állam csatlakozhat.
4. Az egyezségokmányhoz való csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Szerveze-tének fõtitkáránál való letétbehelyezésével történik.
5. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára azokat az államokat, amelyek az egyezségokmánytaláírták vagy ahhoz csatlakoztak, értesíti az egyes megerõsítõ vagy csatlakozási okiratok letétbehelyezésérõl.
26
49. CIKK
1. Az egyezségokmány a harmincötödik megerõsítõ vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült NemzetekSzervezetének fõtitkáránál történt letétbe helyezését követõ három hónap elteltével lép hatályba.
2. Annak az államnak a tekintetében, amely az egyezségokmányt a harmincötödik megerõsítõ vagycsatlakozási okirat letétbe helyezése után erõsíti meg vagy csatlakozik ahhoz, az egyezségokmánymegerõsítõ vagy csatlakozási okirata letétbe helyezésétõl számított három hónap elteltével léphatályba.
50. CIKK
Az egyezségokmány rendelkezései a szövetségi államok minden részére bármiféle korlátozás vagykivétel nélkül kiterjednek.
51. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes bármely állam módosítást javasolhat, s annak szövegét megküldhetiaz Egyesült Nemzetek Szervezete fõtitkárának. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára min-den módosítási javaslatot eljuttat az egyezségokmányban részes államokhoz azzal a kéréssel, hogyközöljék vele, kívánják-e a részes államok értekezletének összehívását a javaslat megtárgyalása ésszavazásra bocsátása céljából. Ha a részes államok legalább egyharmada az értekezlet összehívásamellet nyilatkozik,akkor az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára az Egyesült NemzetekSzervezetének égisze alatt összehívja az értekezletet. Az értekezleten jelen levõ és szavazó részesállamok többsége által elfogadott módosítást jóváhagyás céljából az Egyesült Nemzetek Szerveze-tének közgyûlése elé kell terjeszteni.
2. A módosítás akkor lép hatályba, ha azt a Közgyûlés jóváhagyta és az egyezségokmányban részesállamok kétharmados többsége a vonatkozó alkotmányos eljárásnak megfelelõen elfogadta.
3. A hatályba lépett módosítás az azt elfogadó részes államokat kötelezi, a többi részes államot tovább-ra is a jelen egyezségokmány rendelkezései, valamint az általuk korábban elfogadott módosításokkötelezik.
52. CIKK
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára a 48. cikk 5. bekezdésében elõírt értesítésektõl függet-lenül az ugyanannak a cikknek az 1. bekezdésében meghatározott államokat tájékoztatja:
a) a 48. cikk alapján történt aláírásokról, megerõsítésekrõl és csatlakozásokról;
b) az egyezségokmány 49. cikk szerinti hatálybalépésének, valamint az 51. cikk alapján végrehajtottmódosítások hatálybalépésének idõpontjáról.
53. CIKK
1. Az egyezségokmányt, amelynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, azEgyesült Nemzetek Szervezetének levéltárában kell elhelyezni.
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára az egyezségokmány hiteles másolatát megküldi a 48. cikkben említett államoknak.
Hatályba lépett 1976. március 26-án.
27
EGYESÜLT NEMZETEK SZERVEZETE:A GAZDASÁGI, A SZOCIÁLIS ÉS A KULTURÁLIS JOGOKNEMZETKÖZIEGYEZSÉGOKMÁNYA
FTDS
A GAZDASÁGI, A SZOCIÁLIS ÉS A KULTURÁLIS JOGOK
NEMZETKÖZI EGYEZSÉGOKMÁNYA
Az egyezségokmányban részes államok
tekintetbe vették, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában meghirdetett elveknekmegfelelõen az emberi közösség valamennyi tagja veleszületett méltóságának, valamint egyenlõ éselidegeníthetetlen jogainak az elismerése a szabadság, az igazságosság és a világbéke alapja,
felismerték azt, hogy ezek a jogok az emberi lény veleszületett méltóságából erednek,
felismerték, hogy Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának megfelelõen a félelemtõl és a nélkü-lözéstõl mentes szabad emberi lények eszménye csak akkor valósítható meg, ha olyan feltételekethoznak létre, amelyek révén mindenki élvezheti gazdasági, szociális és kulturális jogait, úgyszinténpolgári és politikai jogait is,
tekintetbe vették az államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányából folyókötelezettségét az emberi jogok és szabadságok egyetemes tiszteletben tartásának elõmozdítására,
figyelembe vették, hogy az egyénnek kötelességei vannak más egyének és a közösség iránt, amelyheztarozik, és törekedni köteles az egyezségokmányban elismert jogok elõmozdítására és tiszteletbentartására, és ezért
megállapodtak az alábbi cikkekben:
I. RÉSZ
1. CIKK
1. Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák megpolitikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlõdésüket.
2. Céljai elérése érdekében minden nép – a kölcsönös elõnyök elvén alapuló nemzetközi gazdaságiegyüttmûködésbõl és a nemzetközi jogból eredõ kötelezettségeinek a tiszteletben tartásával –szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erõforrásaival. Semmilyen körülmények között semfosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitõl.
3. Az egyezségokmányban részes államok, ideértve azokat is, amelyek önkormányzattal nem rendel-kezõ, illetõleg gyámsági területek igazgatásáért felelõsek, elõmozdítják a népek önrendelkezésijogának megvalósítását, s ezt a jogot az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának ren-delkezéseivel összhangban tiszteletben tartják.
29
II. RÉSZ
2. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes valamennyi állam kötelezi magát arra, hogy – különösen gazdaságiés technikai téren – mind saját erejébõl, mind pedig a nemzetközi segítségnyújtás és együtt-mûködés útján a rendelkezésre álló valamennyi erõforrás igénybevételével, minden megfelelõeszközzel, ideértve különösen a jogszabályi intézkedéseket, fokozatosan biztosítja az egyezség-okmányban elismert jogok teljes gyakorlását.
2. Az egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat arra, hogy biztosítják az egyezség-okmányban rögzített jogoknak fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely másvéleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyoni helyzetre, születésre, vagy mindenegyéb helyzetre tekintet nélkül való gyakorlását.
3. A fejlõdõ országok, kellõ tekintettel az emberi jogokra és saját nemzetgazdaságukra, magukhatározhatják meg, hogy milyen mértékben biztosítják az egyezségokmányban elismert gazdaságijogokat azok számára, akik nem állampolgáraik.
3. CIKK
Az egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat arra, hogy az egyezségokmányban meg-határozott gazdasági, szociális és kulturális jogok gyakorlását a férfiak és a nõk számára az egyenjogú-ság alapján biztosítják.
4. CIKK
Az egyezségokmányban részes államok elismerik, hogy az állam által az Egyezségokmánnyal össz-hangban biztosított jogok gyakorlása során az állam e jogokat csak olyan korlátozásoknak vetheti alá,amelyeket – e jogok természetével összeegyeztethetõ mértékben és kizárólag a demokratikus társa-dalom általános jólétének elõmozdítása céljából – a törvény határoz meg.
5. CIKK
1. Az egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy érelemezni, hogy az jogot adna bármelyállamnak, csoportnak vagy személynek olyan tevékenység kifejtésére vagy olyan cselekedetre,amely az egyezségokmányban elismert jogok és szabadságok bármelyikének megsemmisítésére vagyazoknak az egyezségokmányban meghatározottnál nagyobb mértékben való korlátozására irányul.
2. A valamely országban törvény, egyezmény, rendelet vagy szokás által elismert vagy annak alapjánhatályban levõ egyetlen alapvetõ emberi jog korlátozása vagy csorbítása sem engedhetõ meg azzalaz ürüggyel, hogy az egyezségokmány az ilyen jogokat nem, vagy csak kisebb mértékben ismeri el.
III. RÉSZ
6. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes államok elismerik a munkához való jogot – amely magában foglaljamindenkinek azt a jogát, hogy lehetõsége legyen az általa szabadon választott vagy elfogadottmunka útján való megélhetésre –, és megfelelõ lépéseket tesznek e jog biztosítása érdekében.
2. Az egyezségokmányban részes államok által a jog teljes megvalósítása érdekében teendõ intézke-dések magukban foglalják a mûszaki és a szakmai tanácsadási és képzési programok, eljárásmódok
30
és módszerek kidolgozását, amelyek az állandó gazdasági, társadalmi és kulturális fejlõdés, vala-mint a teljes és termelõ foglalkoztatottság elérését szolgálják, olyan körülmények között, amelyekbiztosítják az egyének alapvetõ politikai és gazdasági jogait.
7. CIKK
Az egyezségokmányban részes államok elismerik mindenkinek a jogát az igazságos és kedvezõmunkafeltételekhez, amelyek különösen az alábbiakat biztosítják:
a) olyan díjazást, amely minden dolgozó számára legalább a következõket jelenti:
i) méltányos munkabért és az egyenlõ munkáért minden megkülönböztetés nélkül járó egyenlõdíjazást, különösen pedig a nõk számára olyan munkakörülmények biztosítását, amelyek –ugyanazon munkáért való ugyanazon díjazás mellett – nem maradnak el a férfiak munka-körülményeitõl;
ii) tisztességes megélhetést maguk és családjuk számára, az egyezségokmány rendelkezéseivelösszhangban;
b) biztonságos és egészséges munkakörülményeket;
c) mindenki számára azonos lehetõségeket arra, hogy a munkahelyén – kizárólag a munkábaneltöltött idõ és a szakmai képességek figyelembevétele alapján – megfelelõ magasabb kategóriábaléptessék elõ;
d) pihenést, szabad idõt, a munkaidõ ésszerû korlátozását, rendszeres fizetett szabadságot, valaminta törvényes ünnepnapokra járó díjazást.
8. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes államok kötelezettséget vállaltak arra, hogy biztosítják:
a) mindenkinek azt a jogát, hogy saját gazdasági és társadalmi érdekeinek elõmozdítása és védel-me érdekében másokkal együtt szakszervezetet alakítson és az általa választott szakszervezetbe– egyedül az adott szervezet szabályaitól függõen – beléphessen. E jog gyakorlását csak a tör-vényben meghatározott olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek a demokratikus társa-dalomban az állambiztonság, a közrend, vagy mások jogai és szabadsága védelme érdekébenszükségesek;
b) a szakszervezeteknek azt a jogát, hogy országos szövetséget vagy társulást létesítsenek, valamintaz utóbbiaknak azt a jogát, hogy nemzetközi szakszervezeti szervezetet alakítsanak, illetveahhoz csatlakozzanak;
c) a szakszervezeteknek azt a jogát, hogy – eltekintve a törvényben meghatározott olyan korláto-zásoktól, amelyek demokratikus társadalomban az állambiztonság, a közrend, vagy mások jogaiés szabadsága védelme érdekében szükségesek – szabadon mûködjenek;
d) az adott ország törvényeivel összhangban gyakorolt sztrájkjogot.
2. E cikk nem akadályozza, hogy e jogoknak a fegyveres erõk, a rendõrség, valamint az államigazga-tás tagjai által történõ gyakorlását törvényes korlátozásnak vessék alá.
3. E cikk egyetlen rendelkezése sem jogosítja fel a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek az egyesülésiszabadságról és a szervezkedési jog védelmérõl szóló 1948. évi egyezményében részes államokatolyan törvényhozási intézkedésekre, vagy a törvény oly módon való alkalmazására, amely csorbítjaaz említett egyezményben meghatározott biztosítékokat.
31
9. CIKK
Az egyezségokmányban részes államok elismerik, hogy mindenkinek joga van a szociális biztonságra,beleértve a társadalombiztosítást is.
10. CIKK
Az egyezségokmányban részes államok elismerik, hogy
1. a lehetõ legszélesebb körûen védeni és segíteni kell a családot, amely a társadalom természetes ésalapvetõ egysége, különösen a családalapítás tekintetében és addig, amíg a család felelõs az eltar-tott gyermekek gondozásáért és neveléséért. Házasság csak a házasulandók szabad beleegyezésealapján köthetõ;
2. az anyának a gyermek születése elõtt és után ésszerû idõtartamra külön védelmet kell biztosítani.Ez alatt az idõ alatt a dolgozó anyáknak fizetett szabadságot, vagy megfelelõ társadalombiztosításiszolgáltatásokkal együtt járó szabadságot kell biztosítani;
3. különleges intézkedéseket kell tenni minden gyermek és fiatalkorú védelmére és segítésére, szár-mazásukra és az egyéb körülményekre való tekintet nélkül. A gyermekeket és a fiatalkorúakatvédeni kell a gazdasági és a társadalmi kizsákmányolással szemben. A törvény szerint büntetni kelle személyek olyan munkára történõ alkalmazását, amely káros az erkölcsükre vagy az egészsé-gükre, életveszélyes, vagy akadályozza rendes fejlõdésüket. Az államok kötelesek azt a korhatártmegállapítani, amelyen alul a fizetett gyermekmunka tilos és törvényileg büntetendõ.
11. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes államok elismerik mindenkinek a jogát önmaga és családja meg-felelõ életszínvonalára, ideértve a kellõ táplálkozást, ruházkodást és lakást, valamint az életkörül-mények állandó javulását. A részes államok megfelelõ intézkedéseket hoznak e jog megvalósításaérdekében, továbbá elismerik, hogy evégbõl alapvetõ fontosságú a szabad elhatározás alapjánnyugvó nemzetközi együttmûködés.
2. Az egyezségokmányban részes államok elismerik mindenkinek alapvetõ jogát arra, hogy ne éhez-zék, és önállóan és a nemzetközi együttmûködés útján – a konkrét programokat is ideértve – meg-teszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy
a) megjavítsák az élelmiszerek termelésének, tartósításának és elosztásának a módszereit, a techni-kai és a tudományos ismeretek teljes kihasználásával, a táplálkozás elveinek elterjesztésével ésa mezõgazdasági rendszerek olyan fejlesztésével vagy átalakításával, amely lehetõvé teszi atermészeti erõforrások leghatékonyabb fejlesztését és hasznosítását;
b) biztosítsák a világ élelmiszerkészletének méltányos és a szükségleteknek megfelelõ elosztását –,figyelembe véve mind az élelmiszer-importáló, mind pedig az élelmiszer-exportáló országokproblémáit.
12. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes államok elismerik mindenkinek a jogát arra, hogy a testi és a lelkiegészség elérhetõ legmagasabb szintjét élvezze.
2. Az egyezségokmányban részes államok által a jog teljes megvalósítása érdekében teendõ intézke-déseknek különösen az alábbiakra kell kiterjedniük:
a) a halvaszületés, a csecsemõhalálozás csökkentése, valamint a gyermekek egészséges fejlõdéseérdekében szükséges intézkedések;
32
b) a környezet és az ipar egészségügyének minden vonatkozásban történõ megjavítása;
c) a járványos, helyileg rendszeresen elõforduló járványos és foglalkozási, valamint más megbete-gedések megelõzése, gyógyítása és ellenõrzése;
d) olyan feltételek megteremtése, amelyek megbetegedés esetén mindenki számára biztosítják azorvosi ellátást és kezelést.
13. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes államok elismerik, hogy mindenkinek joga van a mûvelõdéshez.Egyetértenek abban, hogy az iskolai nevelésnek az emberi személyiség és az emberi méltóság érze-tének teljes kifejlesztésére, az emberi jogok és alapvetõ szabadságok iránti tisztelet megerõsítésérekell irányulnia. Egyetértenek továbbá a részes államok abban is, hogy az iskolai nevelésnek min-den személyt képessé kell tennie arra, hogy hasznos szerepet töltsön be a szabad társadalomban,elõmozdítsa a megértést, a türelmet és a barátságot valamennyi nemzet, valamint minden faji, népiés vallási csoport között és támogassa az Egyesült Nemzetek Szervezetének a béke fenntartásaérdekében kifejtett tevékenységét.
2. Az egyezségokmányban részes államok elismerik, hogy e jog teljes megvalósítása érdekében:
a) az elemi oktatást mindenki számára kötelezõvé és ingyenessé kell tenni;
b) a középfokú oktatást annak különbözõ formáiban, ideértve a mûszaki és a szakmai középfokúoktatást is, minden megfelelõ eszközzel általánossá és mindenki számára hozzáférhetõvé kelltenni, különösen az ingyenes oktatás fokozatos bevezetése útján;
c) a felsõoktatást teljesen egyenlõ feltételekkel a képesség alapján mindenki számára hozzáférhe-tõvé kell tenni, minden megfelelõ eszközzel, különösen az ingyenes oktatás fokozatos beveze-tése útján;
d) az alapfokú oktatást a lehetõ legnagyobb mértékben bátorítani vagy fokozni kell minden olyanszemély esetében, aki nem részesült elemi oktatásban, vagy azt nem fejezte be;
e) az iskolai hálózat fejlesztését minden szinten tevékenyen elõ kell mozdítani, megfelelõ ösztön-díjrendszert kell kialakítani és a tanszemélyzet anyagi életfeltételeit állandóan javítani kell.
3. Az egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat, hogy tiszteletben tartják a szülõknek,illetve adott esetben a törvényes gyámoknak a szabadságát arra, hogy a hatóságok által létesítettiskola helyett az állam által megállapított vagy jóváhagyott minimális iskoláztatási követelmények-nek egyébként megfelelõ más iskolákat válasszanak gyermekeik számára, és hogy gyermekeik val-lási és erkölcsi nevelését saját meggyõzõdésükkel összhangban biztosítsák.
4. E cikk egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítaná az egyéneknek és a jogiszemélyeknek a jogát oktatási intézmények létesítésére és igazgatására, mindenkor azzal a felté-tellel, hogy az e cikk 1. bekezdésében meghatározott elveket tiszteletben tartják és hogy az ilyenintézményekben nyújtott oktatás az állam által meghatározott minimális követelményeknekmegfelel.
14. CIKK
Az egyezségokmányban részes valamennyi állam, amely abban az idõpontban, amelyben az egyezsé-gokmány részesévé vált, még nem volt képes a területén vagy a joghatósága alatt álló más területen akötelezõ és ingyenes alapfokú iskoláztatást biztosítani, az kötelezi magát arra, hogy két éven belülrészletes intézkedési tervet dolgoz ki és fogad el annak érdekében, hogy a tervben ésszerûen meghatá-rozandó néhány éven belül a mindenkire kiterjedõ kötelezõ és ingyenes iskoláztatás elve fokozatosanmegvalósuljon.
33
15. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes államok elismerik mindenki jogát arra, hogy
a) részt vegyen a kulturális életben;
b) élvezze a tudomány haladásából és annak alkalmazásából származó elõnyöket;
c) minden olyan tudományos, irodalmi vagy mûvészeti alkotás tekintetében, amelynek szerzõje,erkölcsi és anyagi érdekei védelemben részesüljenek.
2. Az egyezségokmányban részes államok által e jog teljes érvényesítése érdekében teendõ lépések-nek ki kell terjedniük a tudomány és a kultúra megõrzését, fejlesztését és terjesztését biztosító intéz-kedésekre is.
3. Az egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat a tudományos kutató és az alkotó tevé-kenységekhez nélkülözhetetlen szabadság tiszteletben tartására.
4. Az egyezségokmányban részes államok elismerik a tudomány és a kultúra területén történõnemzetközi kapcsolatok és együttmûködés elõmozdításából és fejlesztésébõl származó elõnyöket.
IV. RÉSZ
16. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat arra, hogy az egyezségokmány e részé-ben foglalt intézkedésekkel összhangban jelentéseket terjesztenek elõ az általuk foganatosítottintézkedésekrõl és arról az elõrehaladásról, amelyet az egyezségokmányban elismert jogok tiszte-letben tartásának biztosítása tekintetében elértek.
2. a) A jelentéseket az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára elé kell terjeszteni, aki azok máso-latait az egyezségokmány rendelkezéseinek megfelelõen megvizsgálás céljából megküldi a Gaz-dasági és Szociális Tanácsnak.
b) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára a szakosított intézményeknek is megküldi azolyan államok jelentéseinek vagy azok vonatkozó részeinek másolatát, amelyek az egyezség-okmányban részesek, és amelyek e szakosított intézményeknek is tagjai, ha a jelentések vagyazok részei olyan ügyekre vonatkoznak, amelyek – alapokmányaik rendelkezéseinek meg-felelõen – az említett szakosított intézmények feladatkörébe tartoznak.
17. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes államok jelentéseiket, a Gazdasági és Szociális Tanács által a részesállamokkal és az érdekelt szakosított intézményekkel való tanácskozás után megállapítandó prog-ramnak megfelelõen, az egyezségokmány hatálybalépésétõl számított egy éven belül terjesztik elõ.
2. A jelentések megjelölhetik azokat a körülményeket és nehézségeket, amelyek befolyásolják azegyezségokmányban meghatározott kötelezettségek teljesítését.
3. Ha az egyezségokmányban részes valamely állam már korábban tett ebben a tárgyban jelentést azEgyesült Nemzetek Szervezetének, vagy valamely szakosított intézményének, akkor az ilyen jelen-tést nem kell megismételni, elegendõ az arra való pontos hivatkozás.
18. CIKK
A Gazdasági és Szociális Tanács az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmánya által az emberijogok és alapvetõ szabadságok területén reá ruházott feladatkörében megállapodhat a szakosított
34
intézményekkel arról, hogy azok jelentést tesznek a Tanácsnak az egyezségokmány rendelkezéseinektiszteletben tartása terén a tevékenységi körükbe tartozó ügyekben elért eredményekrõl. E jelentésektartalmazhatják a szakosított intézmények illetékes szervei által a végrehajtás érdekében elfogadotthatározatokra és ajánlásokra vonatkozó adatokat.
19. CIKK
A Gazdasági és Szociális Tanács az Emberi Jogok Bizottságához utalhatja tanulmányozás és általánosjellegû ajánlás hozatala vagy – ha az indokolt – tájékoztatás céljából az államoknak az emberi jogokravonatkozóan a 16. és a 17. cikk értelmében tett jelentéseit, valamint a szakosított intézmények által a18. cikk értelmében az emberi jogokra vonatkozóan elõterjesztett jelentéseket.
20. CIKK
Az egyezségokmányban részes államok és az érdekelt szakosított intézmények közölhetik észre-vételeiket a Gazdasági és Szociális Tanáccsal a 19. cikkben foglaltak szerint hozott bármely általánosajánlással, valamint a Bizottság bármely jelentésében vagy a jelentésben megnevezett okmányokbanfoglalt bármely általános ajánlással kapcsolatban.
21. CIKK
A Gazdasági és Szociális Tanács idõrõl idõre általános jellegû ajánlásokat tartalmazó, valamint azegyezségokmányban elismert jogok általános tiszteletben tartása érdekében tett intézkedésekrõl éselért elõrehaladásról az egyezségokmányban részes államok és a szakosított intézmények által közöltadatokat összegzõ jelentéseket terjeszthet a Közgyûlés elé.
22. CIKK
A Gazdasági és Szociális Tanács felhívhatja az Egyesült Nemzetek Szervezete egyéb szerveinek,kisegítõ szerveinek és a technikai segítségnyújtásban érdekelt szakosított intézményeinek a figyelmétaz egyezségokmány e részében foglalt jelentésekkel kapcsolatban adódó olyan kérdésekre, amelyek eszerveket segíthetik abban, hogy saját hatáskörükben döntsenek olyan nemzetközi intézkedések hoza-talának célszerûségérõl, amelyek alkalmasnak látszanak az egyezségokmány hatékony és fokozatosvégrehajtásának elõmozdítására.
23. CIKK
Az egyezségokmányban részes államok egyetértenek abban, hogy az egyezségokmányban elismertjogok megvalósításához szükséges nemzetközi intézkedések magukban foglalják egyezmények köté-sét, ajánlások elfogadását, technikai segítség adását és az érdekelt kormányokkal együttesen tanács-kozások és tanulmányozás céljából szervezett regionális ülések és technikai összejövetelek tartását.
24. CIKK
Az egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítaná az EgyesültNemzetek Szervezete alapokmányának és a szakosított intézmények alapszabályzatainak azokat arendelkezéseit, amelyek meghatározzák az Egyesült Nemzetek különbözõ szerveinek és szakosítottintézményeinek az egyezségokmányban érintett kérdésekkel kapcsolatos felelõsségét.
35
25. CIKK
Az egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az csorbítaná a népekveleszületett jogát arra, hogy teljes mértékben és szabadon élvezzék és felhasználják természeti kin-cseiket és erõforrásaikat.
V. RÉSZ
26. CIKK
1. Az egyezségokmányt az Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai, illetve bármely szakosítottintézményének tagállamai, a Nemzetközi Bíróság alapszabályában részes államok, valamint azokaz államok írhatják alá, amelyeket az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyûlése felkért arra,hogy az egyezségokmányban részesek legyenek.
2. Az egyezségokmányt meg kell erõsíteni. A megerõsítõ okiratokat az Egyesült Nemzetek Szerveze-tének fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
3. Az egyezségokmányhoz az ennek a cikknek az 1. bekezdésében megjelölt bármely állam csatla-kozhat.
4. Az egyezségokmányhoz való csatlakozás a csatlakozási okiratnak az Egyesült Nemzetek Szerveze-tének fõtitkáránál való letétbe helyezésével történik.
5. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára azokat az államokat, amelyek az egyezségokmánytaláírták, vagy ahhoz csatlakoztak, értesíti az egyes megerõsítõ vagy csatlakozási okiratok letétbehelyezésérõl.
27. CIKK
1. Az egyezségokmány a harmincötödik megerõsítõ vagy csatlakozási okiratnak az Egyesült NemzetekSzervezetének fõtitkáránál történt letétbe helyezését követõ három hónap elteltével lép hatályba.
2. Annak az államnak a tekintetében, amely az egyezségokmányt a harmincötödik megerõsítõ vagycsatlakozási okirat letétbe helyezése után erõsíti meg vagy csatlakozik ahhoz, az egyezségokmánya megerõsítõ vagy csatlakozási okirata letétbe helyezésétõl számított három hónap elteltével léphatályba.
28. CIKK
Az egyezségokmány rendelkezései a szövetségi államok minden részére bármiféle korlátozás vagykivétel nélkül kiterjednek.
29. CIKK
1. Az egyezségokmányban részes bármely állam módosítást javasolhat, és annak szövegét megküld-heti az Egyesült Nemzetek Szervezete fõtitkárának. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkáraminden módosítási javaslatot eljuttat az egyezségokmányban részes államokhoz azzal a kéréssel,hogy közöljék vele, kívánják-e a részes államok értekezletének összehívását a javaslat megtár-gyalása és szavazásra bocsátása céljából. Ha a részes államok legalább egyharmada az értekezletösszehívása mellett nyilatkozik, akkor az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára az EgyesültNemzetek Szervezetének égisze alatt összehívja az értekezletet. Az értekezleten jelen levõ ésszavazó részes államok többsége által elfogadott módosítást jóváhagyás céljából az EgyesültNemzetek Szervezetének közgyûlése elé kell terjeszteni.
36
2. A módosítás akkor lép hatályba, ha azt a Közgyûlés jóváhagyta, és az egyezségokmányban részesállamok kétharmados többsége a vonatkozó alkotmányos eljárásnak megfelelõen elfogadta.
3. A hatályba lépett módosítás az azt elfogadó részes államokat kötelezi, a többi részes államottovábbra is az egyezségokmány rendelkezései, valamint az általuk korábban elfogadott módosí-tások kötelezik.
30. CIKK
Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára a 26. cikk 5. bekezdésében elõírt értesítésektõl függet-lenül, az ugyanannak a cikknek az 1. bekezdésében meghatározott államokat tájékoztatja:
a) a 26. cikk alapján történt aláírásokról, megerõsítésekrõl és csatlakozásokról;
b) az egyezségokmány a 27. cikk szerinti hatálybalépésének, valamint a 29. cikk alapján végrehajtottmódosítások hatálybalépésének idõpontjáról.
31. CIKK
1. Az egyezségokmányt, amelynek angol, francia, kínai, orosz és spanyol szövege egyaránt hiteles, azEgyesült Nemzetek Szervezetének levéltárában kell elhelyezni.
2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára az egyezségokmány hiteles másolatát megküldi a26. cikkben megjelölt államoknak.
Hatályba lépett 1976. január 3-án.
Az 1976. évi 9. törvényerejû rendelet Magyarországon is kihirdette az egyezségokmányt.
37
FTDS
NEMZETKÖZI MUNKAÜGYI SZERVEZET:159. SZÁMÚ EGYEZMÉNYA FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓRÓLÉS A FOGLALKOZTATÁSRÓL
159. SZÁMÚ EGYEZMÉNYA FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓRÓL
ÉS A FOGLALKOZTATÁSRÓL
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általános konferenciája,
• amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Igazgató Tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1983.június 1-jén hatvankilencedik ülésszakára ült össze, és
• hivatkozva a foglalkozási rehabilitációról szóló 1955. évi ajánlásban és az emberi erõforrások fej-lesztésérõl szóló 1975. évi ajánlásban foglalt nemzetközi elõírásokra, és
• hivatkozva arra, hogy a foglalkozási rehabilitációról szóló 1955. évi ajánlás elfogadása óta jelen-tõs fejlemények mentek végbe a rehabilitációs szükségletek értelmezésében, a rehabilitációs szol-gálatok mûködési körében és szervezetében, valamint sok tagállamnak az említett ajánlás által érin-tett kérdésekre vonatkozó jogában és gyakorlatában, és
• figyelembe véve, hogy 1981-et az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyûlése a rokkantak nem-zetközi évévé nyilvánította „A teljes részvétel és az egyenlõség” jegyében, és hogy átfogó nemzet-közi intézkedésprogram szolgálja azt, hogy nemzetközi és nemzeti szinteken hatékony intéz-kedések szülessenek a megváltozott munkaképességû emberek társadalmi életben és a fejlõdésbenvaló „teljes részvételének” megvalósítása, valamint az „egyenlõség” elérése céljából, és
• figyelembe véve, hogy ezek a fejlemények szükségessé tették olyan új nemzetközi elõírások elfoga-dását e tárgyban, amelyek figyelembe veszik különösen azt az igényt, hogy a megváltozott munka-képességû emberek valamennyi kategóriája számára mind a városokban, mind vidéki területekenegyenlõ lehetõséget és elbánást biztosítsanak a foglalkoztatásban és a közösségbe való beilleszke-désben, és
• miután úgy határozott, hogy elfogad a foglalkozási rehabilitációra vonatkozó különbözõ javasla-tokat – a kérdés az ülésszak napirendjének negyedik pontjaként szerepelt, és
• miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény formájában adja közre,
• a mai napon, 1983. június 20-án elfogadja az alábbi egyezményt, amely „A foglalkozási rehabilitá-cióról és a foglalkoztatásról szóló 1983. évi egyezmény” néven idézhetõ:
1. RÉSZ: FOGALOMMEGHATÁROZÁS ÉS HATÁLY
1. CIKK
1. A jelen egyezmény alkalmazásában a „megváltozott munkaképességû személy” kifejezés olyanegyént jelent, akinek alkalmas munka vállalására, megtartására és az abban való elõrehaladásravonatkozó kilátásai valamely megfelelõen megállapított testi vagy értelmi károsodás miatt lényege-sen csökkentek.
39
2. Az egyezmény alkalmazása során minden tagállam vegye figyelembe, hogy a szakmai rehabilitá-ció célja az, hogy a megváltozott munkaképességû embereket képessé tegye megfelelõ munkavállalására, megtartására és az abban való elõrehaladásra, ezáltal elõsegítve e személyeknek atársadalomba való beilleszkedését, illetve visszailleszkedését.
3. Az egyezmény elõírásait a tagállamok olyan intézkedések révén alkalmazzák, amelyeket a nemzetifeltételek lehetõvé tesznek, és amelyek a nemzeti gyakorlattal összhangban vannak.
4. Az egyezmény elõírásait a megváltozott munkaképességû emberek valamennyi kategóriájára alkal-mazni kell.
2. RÉSZ: A FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓ ELVEI
ÉS A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGÛ EMBEREKRE VONATKOZÓFOGLALKOZTATÁSPOLITIKA
2. CIKK
Valamennyi tagállam nemzeti feltételeivel, gyakorlatával és lehetõségeivel összhangban a foglalkozásirehabilitációra és a megváltozott munkaképességû emberek foglalkoztatására nemzeti politikát alakítki, alkalmaz és azt idõnként felülvizsgálja.
3. CIKK
A jelzett politika segítséget nyújt annak biztosításához, hogy megfelelõ foglalkozási rehabilitációsintézkedések terjedjenek ki a megváltozott munkaképességû emberek valamennyi kategóriájára, éssegítsék elõ a megváltozott munkaképességû személyek elhelyezkedési lehetõségeit a nyílt munkaerõ-piacon.
4. CIKK
A jelzett politikának a megváltozott munkaképességû és a többi munkavállaló közötti egyenlõ lehetõ-ségek elvére kell épülnie. Tiszteletben kell tartani a fogyatékos férfi és nõi munkavállalók lehetõségei-nek egyenlõségére és az egyenlõ elbánásra vonatkozó követelményt. A megváltozott munkaképességûés a többi munkavállaló közötti ténylegesen egyenlõ lehetõségek és egyenlõ elbánás biztosítására irá-nyuló külön pozitív intézkedéseket nem lehet a többi munkavállalóval szembeni diszkriminációkéntértelmezni.
5. CIKK
A munkáltatók és a munkavállalók képviseleti szerveivel tanácskozni kell a jelzett politika alkalmazá-sáról, ideértve azokat az intézkedéseket is, amelyek a foglalkozási rehabilitációval foglalkozó hivata-los és magánszervezetek közötti együttmûködést és egyeztetést hivatottak elõmozdítani. A megválto-zott munkaképességû emberekkel és az érdekeiket képviselõ szervekkel szintén tanácskozni kell.
40
3. RÉSZ: A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGÛ EMBEREK
FOGLALKOZÁSI REHABILITÁCIÓJÁRAÉS FOGLALKOZTATÁSÁRA LÉTREJÖTT SZOLGÁLTATÁSOK
FEJLESZTÉSE ÉRDEKÉBEN VÉGZETT NEMZETI SZINTÛ TEVÉKENYSÉG
6. CIKK
Valamennyi tagállam törvények vagy elõírások útján, avagy a nemzeti feltételekkel és gyakorlattalösszhangban álló más módon megteszi azokat a lépéseket, amelyek a jelen egyezmény 2., 3., 4. és 5.cikkeinek érvényesüléséhez szükségesek.
7. CIKK
Az illetékes hatóságok, hogy képessé tegyék a megváltozott munkaképességû embereket a munkamegszerzésére, megtartására és az abban való elõrehaladásra, tegyenek intézkedéseket a pályaválasz-tási tanácsadó, képzési, elhelyezõ, foglalkoztató és egyéb kapcsolódó szolgáltatások biztosítása ésmunkájuk értékelése útján; a munkavállalók számára létezõ általános szolgáltatásokat – ahol lehetsé-ges – a megfelelõ változtatások elvégzése után fel kell használni.
8. CIKK
Intézkedéseket kell tenni a vidéki és a távoli településeken élõ megváltozott munkaképességû emberekszámára rendelkezésre álló foglalkozási rehabilitációs és foglalkoztatási szolgáltatások létesítése ésfejlesztése érdekében.
9. CIKK
Valamennyi tagállam törekedjen arra, hogy biztosítsa a megváltozott munkaképességû emberek pálya-választási tanácsadásáért, szakképzéséért, elhelyezéséért és foglalkoztatásáért felelõs rehabilitációstanácsadók és megfelelõ képzettségû egyéb személyzet kiképzését és igénybe vehetõségét.
4. RÉSZ: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. CIKK
A jelen egyezmény hivatalos ratifikációját a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fõigazgatójával kellközölni nyilvántartásba vétel céljából.
11. CIKK
1. A jelen egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai közül csak azokra nézve köte-lezõ, amelyeknek ratifikációját a fõigazgató nyilvántartásba vette.
2. Az egyezmény azon idõponttól számított tizenkét hónap múlva lép hatályba, amikor két tagállamrészérõl történt ratifikációt a fõigazgató nyilvántartásba vette.
3. A továbbiakban a jelen egyezmény minden további tagállamra nézve tizenkét hónappal azután léphatályba, hogy a tagállam ratifikációját nyilvántartásba vették.
41
12. CIKK
1. A jelen egyezményt ratifikáló tagállam a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fõigazgatójával nyil-vántartásba vétel céljából közölt nyilatkozat útján mondhatja fel az egyezményt elsõ hatálybalépésének idõpontjától számított tíz év elteltével. Az ilyen felmondás a nyilvántartásba vételétkövetõ egy év elteltével válik hatályossá.
2. Az a tagállam, amely a jelen egyezményt ratifikálta, és amely az elõzõ bekezdésben említett tízévesidõszak lejárta utáni egy éven belül nem él a jelen cikkben biztosított felmondási jogával, újabbtízéves idõszakra kötelezettségben marad. Ezt követõen minden tíz év elteltével mondhatja fel ajelen egyezményt a jelen cikkben elõírt feltételek szerint.
13. CIKK
1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fõigazgatója a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet valamennyitagállamát köteles értesíteni a szervezet tagállamai által vele közölt valamennyi ratifikálás, illetvefelmondás nyilvántartásba vételérõl.
2. A fõigazgató a második ratifikáció nyilvántartásba vételérõl küldött értesítésével egyidejûleg fel-hívja a szervezet tagállamainak a figyelmét az egyezmény hatályba lépésének idõpontjára is.
14. CIKK
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet fõigazgatója az elõzõ cikkek rendelkezéseivel összhangban nyil-vántartásba vett ratifikációkat és felmondásokat az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának102. cikke értelmében, valamennyi részletükben nyilvántartásba vétel céljából megküldi az EgyesültNemzetek Szervezete fõtitkárának.
15. CIKK
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet igazgatótanácsa az általa szükségesnek ítélt idõpontokban jelen-tést terjeszt az általános konferencia elé a jelen egyezmény helyzetérõl, és megvizsgálja, kívánatos-ea konferencia napirendjére tûzni az egyezmény részleges vagy teljes módosításának kérdését.
16. CIKK
1. Ha a konferencia a jelen egyezményt részben vagy egészében módosító új egyezményt fogad el,akkor az új egyezmény eltérõ rendelkezése hiányában
(a) az új módosító egyezmény valamely tagállam által történõ ratifikálása, tekintet nélkül a fenti 12. cikk rendelkezéseire, ipso jure magában foglalja a jelen egyezmény azonnali felmondását,ha és amikor az új módosító egyezmény hatályba lép;
(b) az új módosító egyezmény hatályba lépésekor lezárul a jelen egyezmény ratifikálásának lehetõ-sége a tagállamok elõtt.
2. A jelen egyezmény jelenlegi formájában és tartalmával mindenképpen érvényben marad mindazontagállamokra nézve, amelyek a jelen egyezményt ratifikálták, de a módosító egyezményt nem.
17. CIKK
A jelen egyezmény szövegének angol és francia változata egyaránt hiteles.
42
FTDS
NEMZETKÖZI MUNKAÜGYISZERVEZET:168. SZ. EGYEZMÉNYA FOGLALKOZTATÁS ELÕSEGÍTÉSÉRÕLÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG ELLENIVÉDELEMRÕL
168. SZ. EGYEZMÉNYA FOGLALKOZTATÁS ELÕSEGÍTÉSÉRÕL
ÉS A MUNKANÉLKÜLISÉG ELLENIVÉDELEMRÕL
A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet általános konferenciája,
amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgató tanácsa hívott össze Genfbe, és amely 1988.június 1-jén a hetvenötödik ülésszakára ült össze,
hangsúlyozva a munka és a produktív foglalkoztatás fontosságát bármely társadalomban, nem csupánannak okán, hogy ezek a közösség részére erõforrásokat teremtenek, hanem azért is, mert ezekbõl amunkavállalóknak jövedelmük keletkezik, valamint tekintettel a munka és a foglalkoztatás társadalmiszerepére és az önbecsülésre, amire a dolgozok ezek révén tesznek szert, és
emlékeztetve a foglalkoztatással és a munkanélküliség elleni védelemmel kapcsolatos nemzetköziszabványokra (A munkanélküli ellátásokról szóló 1934. évi egyezmény és ajánlás, A munkanélküli-ségrõl (fiatalkorúak) szóló 1935. évi ajánlás, A jövedelem biztonságáról szóló 1944. évi ajánlás, Atársadalombiztosítás minimális elõírásairól szóló 1952. évi egyezmény, A foglalkoztatáspolitikárólszóló 1964. évi egyezmény és ajánlás, Az emberi erõforrások fejlesztésérõl szóló 1975. évi egyez-mény és ajánlás, A munkaügyi igazgatásról szóló 1978. évi egyezmény és ajánlás és A foglalkoztatás-politikáról (kiegészítõ rendelkezések) szóló 1984. évi ajánlás), és
figyelembe véve a széleskörûen elterjedt munkanélküliséget és alulfoglalkoztatást, ami különbözõországokat érint világszerte, a fejlettség szintjétõl függetlenül, és különösen a fiatalok problémáit, akikközül sokan elsõ munkahelyüket keresik, és
figyelembe véve, hogy a munkanélküliség elleni védelemrõl szóló, a fentiekben említett nemzetközidokumentumok elfogadása óta fontos új fejleményekre került sor sok tagállam jogrendszerében ésgyakorlatában, és ez szükségessé teszi a meglévõ szabványok, különösen pedig A munkanélküliellátásokról szóló 1934. évi egyezmények felülvizsgálatát, és új, a produktív és szabadon választottfoglalkoztatást minden alkalmas eszköz, többek között a társadalombiztosítás révén elõsegítõnemzetközi szabványok elfogadását, és
figyelembe véve, hogy A társadalombiztosítás minimális normáiról szóló 1952. évi egyezménymunkanélküliségi járulékra vonatkozó rendelkezései a védelem olyan szintjét határozzák meg, ame-lyet az iparilag fejlett országok hatályos kompenzációs rendszereinek legtöbbje már túlhaladott, és,eltérõen egyéb járulékokra vonatkozó szabványoktól, ezeket nem követték magasabb szintet biztosítószabványok, ugyanakkor azonban a kérdéses elõírások még mindig elérendõ célként jelentkeznekazoknak a fejlõdõ országoknak a számára, amelyekben mód van arra, hogy munkanélkülijáradék-kezelési rendszert állítsanak fel, és
elismerve, hogy azok a politikai irányelvek, amelyek a stabil, fenntartható, inflációmentes gazdaságinövekedéshez és a változásokra való rugalmas reagáláshoz, valamint a produktív és a szabadonválasztott foglalkoztatás összes formáinak, a kisvállalatokat, a szövetkezeteket, az önfoglalkoztatást ésa helyi foglalkoztatási kezdeményezéseket is ideértve, létesítéséhez és elõmozdításához vezetnek,még a jelenleg tisztán segélyezésorientált tevékenységek finanszírozására szánt erõforrások olyan
44
tevékenységek finanszírozására irányuló újraelosztása révén is, amelyek a foglalkoztatást, különösena pályaválasztási tanácsadást, a szakképzést és a rehabilitációt segítik elõ, a legjobb védelmet kínáljáka nem szándékos munkanélküliség ártalmas hatásaival szemben, de elismerve ugyanakkor azt is, hogylétezik a nem szándékos munkanélküliség, és hogy éppen ezért fontos azt biztosítani, hogy atársadalombiztosítási rendszerek gondoskodjanak a foglalkoztatási segítségrõl és az önhibájukonkívüli munkanélküliek gazdasági támogatásáról, és
miután úgy határozott, hogy különbözõ javaslatokat fogad el a foglalkoztatás elõsegítésére és a társa-dalombiztosításra vonatkozóan, amely kérdés az ülésszak napirendjének ötödik pontjaként szerepel,azzal a szándékkal, hogy felülvizsgálja a munkanélküli ellátásokról szóló 1934. évi egyezményt, és
miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezmény formájában adja közre,
a mai napon, 1988. év június 24-én elfogadja az alábbi egyezményt, amely „A foglalkoztatás elõsegí-tésérõl és a munkanélküliség elleni védelemrõl szóló 1988. évi egyezmény” néven idézhetõ:
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. CIKK
A jelen egyezményben
(a) a „jogszabályok” kifejezés jelent bármely társadalombiztosítási szabályt, valamint törvényeket ésrendeleteket,
(b) az „elõírt” kifejezés jelenti a nemzeti jogszabályok által vagy értelmében való meghatározottságot.
2. CIKK
Minden tagállam köteles megfelelõ lépéseket tenni abból a célból, hogy munkanélküliség elleni védel-met szolgáló rendszerét és foglalkoztatáspolitikáját összehangolja. Ennek érdekében törekedjen aztbiztosítani, hogy a munkanélküliség elleni védelmet szolgáló rendszere, és különösen a munkanélkülijáradékot biztosító módszerek hozzájáruljanak a teljes, produktív és szabadon választott foglal-koztatás elõsegítéséhez, és ne legyenek olyanok, mint amelyek elbátortalanítják a munkaadókat a produktív foglalkoztatás felajánlásától, a munkavállalókat pedig ezek keresésétõl.
3. CIKK
Az egyezmény rendelkezéseit a munkaadók és a munkavállalók szervezeteivel folytatott konzultációés együttmûködés útján kell végrehajtani, a nemzeti gyakorlatnak megfelelõen.
4. CIKK
1. Minden tagállam, amely a jelen egyezményt ratifikálja, jogosult egy, a ratifikációját kísérõ nyilat-kozat útján a VII. rész rendelkezéseit kizárni a ratifikálás által elfogadott kötelezettségek közül.
2. Minden tagállam, amely a fenti 1. bekezdés alapján nyilatkozatot tett, jogosult az említett nyilat-kozatot egy késõbbi nyilatkozat által bármikor visszavonni.
5. CIKK
1. Minden egyes tagállam jogosult egy, a ratifikálását kísérõ nyilatkozat útján a 10. cikk 4. bekezdése,a 11. cikk 3. bekezdése, a 15. cikk 2 bekezdése, a 18. cikk 2. bekezdése, a 19. cikk 4. bekezdése,a 23. cikk 2. bekezdése, a 24. cikk 2. bekezdése és a 25. cikk 2 bekezdése közül legfeljebb két
45
ideiglenes kivétellel élni. Az ilyen nyilatkozatnak ki kell térnie azokra az indokokra is, amelyekezeket a kivételeket igazolják.
2. Függetlenül a fenti 1. bekezdés rendelkezéseitõl, bármely tagállam, amelynek társadalombiztosításirendszere által nyújtott védelem mértéke ezt indokolja, jogosult a ratifikálását kísérõ nyilatkozatútján élni azokkal az ideiglenes kivételekkel, amelyeket a 10. cikk 4. bekezdése, a 11. cikk 3. be-kezdése, a 15. cikk 2 bekezdése, a 18 cikk 2. bekezdése, a 19. cikk 4. bekezdése, a 23. cikk 2. be-kezdése, a 24. cikk 2. bekezdése és a 25. cikk 2. bekezdése foglal magában. Az ilyen nyilatkozat-nak ki kell térnie azokra az indokokra is, amelyek igazolttá teszik ezeket a kivételeket.
3. Minden olyan tagállam, amely a fenti 1. bekezdés vagy a 2. bekezdés értelmében nyilatkozatot tett,a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapokmányának 22. cikke alapján beterjesztett, a jelen egyez-mény alkalmazásáról szóló jelentéseiben köteles nyilatkozni minden általa igénybe vett kivételvonatkozásában arról, hogy
(a) azon indokai, amelyek alapján a kivétellel élt, továbbra is fennállnak; vagy
(b) lemond, egy meghatározott idõponttól kezdve, arról a jogáról, hogy a szóban forgó kivételleléljen.
4. Minden tagállam, amely az 1. vagy a 2. bekezdés értelmében nyilatkozatot tett, az említett nyilat-kozat kikötéseihez igazodóan, és ahogyan azt a körülmények megengedik, tartozik
(a) kiterjeszteni a jogosultságot a részleges munkanélküliségi kategóriára;
(b) növelni a védett személyek számát;
(c) növelni a juttatások összegét;
(d) csökkenteni a várakozási idõ hosszúságát;
(e) kiterjeszteni a segélyek fizetésének idõtartamát;
(f) hozzáigazítani a törvényes társadalombiztosítási rendszereket a részmunkaidõs munkavállalókfoglalkoztatási körülményeihez;
(g) arra törekedni, hogy orvosi ellátást biztosítson a munkanélküliségi juttatásban részesülõ szemé-lyek, valamint az eltartottaik részére;
(h) annak garantálására törekedni, hogy azok az idõtartamok, amelyek alatt az ilyen támogatástkifizetik, számításba legyenek véve a társadalombiztosítási juttatásokhoz való jog meg-szerzésének és – megfelelõ esetben – a rokkantsági, az öregségi és a túlélõ hozzátartozói jut-tatások kiszámításának szempontjából.
6. CIKK
1. Minden tagállam köteles faj, bõrszín, nemi hovatartozás, vallás, politikai vélemény, nemzeti ere-det, állampolgárság, etnikai vagy társadalmi eredet, fogyatékosság vagy életkor alapján alkalmazottmegkülönböztetés nélkül egyenlõ elbánást biztosítani minden védett személyt illetõen.
2. Az 1. bekezdés rendelkezései nem akadályozzák meg olyan speciális intézkedések elfogadását,amelyeket a 12. cikk 2. bekezdésében említett rendszerek hatálya alá esõként azonosított csoportokkörülményei indokolnak, vagy amelyek munkaerõpiacon sajátos problémákkal küzdõ csoportokszükségleteinek kielégítésére szolgálnak, különös tekintettel a hátrányos helyzetû csoportokra, vagyállamok közötti olyan kétoldalú vagy többoldalú megállapodások megkötésére, amelyek kölcsö-nösségi alapon kialakított munkanélküliségi juttatásokra vonatkoznak.
46
II. A PRODUKTÍV FOGLALKOZTATÁS ELÕSEGÍTÉSE
7. CIKK
Minden tagállam nyilvánítsa kiemelt céljának az olyan politikát, amely a teljes, produktív és szabadonválasztott foglalkoztatás elõsegítésére irányul. Ezeket erre alkalmas eszközök útján valósítsa meg, atársadalombiztosítást, a foglalkoztatási szolgálatokat, a szakképzést és a pályaválasztási tanácsadást isideértve.
8. CIKK
1. Minden tagállam a nemzeti jog és gyakorlat kereteihez illeszkedõen törekedjen olyan speciálisprogramokat létesíteni, amelyek kiegészítõ munkaalkalmak és foglalkoztatási támogatások léte-sítését segítik elõ, továbbá ösztönözze a hátrányos helyzetû személyek meghatározott kategó-riáinak szabadon választott és produktív foglalkoztatását, melyeknek nehézségei vannak vagylehetnek a tartós foglalkoztatás elnyerésére, ideértve a nõket, a fiatal munkavállalókat, fogyatékosszemélyeket, a tartósan munkanélkülieket, az országban törvényesen tartózkodó migránsokat és aszerkezeti átalakítások által érintett munkásokat is.
2. Minden tagállam köteles a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapokmányának 22. cikke alapjánbeterjesztett jelentéseiben meghatározni azoknak a személyeknek a kategóriáit, akikre vonat-kozólag vállalja a foglalkoztatási programok elõsegítését.
3. Minden tagállam törekedjen a produktív foglalkoztatás támogatásának a kiinduláskor védelembenrészesítettnél nagyobb számú kategóriára történõ fokozatos kiterjesztésére.
9. CIKK
A ebben a részben elõirányzott intézkedéseket az emberi erõforrások fejlesztésérõl szóló 1975. éviegyezmény és ajánlás, valamint a foglalkoztatáspolitikáról (kiegészítõ rendelkezések) szóló 1984. éviajánlás figyelembevételével kell megtenni.
III. JOGOSULTSÁGOK
10. CIKK
Meghatározott feltételek mellett a jogosultság terjedjen ki a teljes munkanélküliségre, ami kellõ tekin-tettel a 21. cikk 2. bekezdésének rendelkezéseire, keresetnek az elfogadható foglalkoztatás lehetõsé-gének hiányában bekövetkezett elvesztéseként van meghatározva olyan személy esetében, akimunkaképes, a munkavégzésre rendelkezésre áll és az adott idõpontban ténylegesen munkát keres.
2. Minden tag törekedjen arra, hogy, elõírt feltételek mellett, az egyezmény által nyújtott védelmetkiterjessze a következõ jogosultságokra
(a) a kereset részleges munkanélküliség következményeként történõ elvesztésére, amely a rendesvagy a törvényes munkaidõ ideiglenes csökkentéseként van meghatározva; és
(b) a kereset felfüggesztésére vagy csökkentésére a munka ideiglenes felfüggesztésének következ-ményeképpen, anélkül, hogy a munkaviszony bármely megszakadására kerülne sor, példáulgazdasági, technológiai, szerkezeti vagy hasonló természetû okokból.
4. Ahol az 5. cikk értelmében tett valamely nyilatkozat van hatályban, ott a fenti 2. és 3. bekezdésekvégrehajtása elhalasztható.
47
IV. VÉDETT SZEMÉLYEK
11. CIKK
1. A védett személyek a munkavállalóknak az összes foglalkoztatott legalább 85 százalékát tömörítõelõírt csoportjaiból állnak, ideértve a közalkalmazottakat és a tanoncokat is.
2. A fenti 1. bekezdés rendelkezéseitõl függetlenül, a védelembõl kizárhatók azok a közalkalmazot-tak, akiknek a szabályszerû nyugdíjkorhatár eléréséig történõ alkalmaztatását nemzeti törvényekvagy rendeletek garantálják.
3. Ahol az 5. cikk értelmében tett valamely nyilatkozat van hatályban, ott a védett személyek körébetartoznak
(a) az alkalmazottak meghatározott osztályai, olyan módon, hogy azok az összes alkalmazottaknaklegalább 50 százalékát magukban foglalják; vagy
(b) ahol a fejlõdés szintje ezt indokolttá teszi, ott az alkalmazottak meghatározott osztályai, olyanmódon, hogy azok a 20 vagy több személyt alkalmazó ipari munkahelyek összes alkalmazot-tainak legalább 50 százalékát magukban foglalják.
V. A VÉDELEM MÓDSZEREI
12. CIKK
1. Hacsak a jelen egyezmény másképp nem rendelkezik, akkor minden tagállam jogosult a védelem-nek azt a rendszerét vagy rendszereit meghatározni, amelyek által hatályba kívánja léptetni azegyezmény rendelkezéseit, függetlenül attól, hogy az járulékfizetéses, vagy járulékfizetést meg nemkívánó rendszer, vagy az említett rendszerek kombinációja.
2. Ugyanakkor, igazodva a 16. cikk rendelkezéseihez, ha egy tagállam jogszabályai védelembenrészesítik mindazokat a lakosokat, akiknek jövedelme a jogosultság ideje alatt nem halad megbizonyos elõírt határokat, akkor a részükre biztosított védelem, a kedvezményezett és családja erõ-forrásainak figyelembe vételével, korlátozható.
VI. A NYÚJTANDÓ JUTTATÁS
13. CIKK
A munkanélküli számára rendszeres fizetések formájában nyújtott juttatások kapcsolatba hozhatók avédelem módszereivel.
14. CIKK
Teljes munkanélküliség esetében a juttatásokat idõszaki fizetések formájában kell biztosítani. Ezekkiszámítása oly módon történjen, hogy az a kedvezményezett részére biztosítsa a munkabér részbeniés átmeneti helyettesítését, és ugyanakkor ne legyen visszatartó hatással sem a munkaviszony, sem amunkaalkalmak létesítésére.
15. CIKK
1. A jogosultság olyan eseteiben, amikor teljes munkanélküliség és keresetfelfüggesztés a munka-viszony bármely megszakítása nélkül, a munka ideiglenes felfüggesztése révén jön létre, akkorjuttatásokat rendszeres kifizetések formájában kell nyújtani, a következõ számításhoz igazodóan:
48
(a) ahol ezek a juttatások a védett személy által vagy nevében fizetett hozzájárulásokon, vagy avédett személy korábbi keresetein alapulnak, ott ezeket a korábbi keresetek legkevesebb 50 százalékában kell rögzíteni, megengedve ugyanakkor, hogy a juttatás összegét vagy a számí-tásba veendõ keresetet illetõen felsõ határt állapítsanak meg, amelyet például egy szakképzettfizikai munkás béréhez vagy a szóban forgó régióban egy munkás átlagos munkabérhez lehetviszonyítani;
(b) ahol az ilyen juttatások nem járulékokon vagy korábbi kereseteken alapulnak, ott azokat a tör-vényes minimális munkabérnek vagy egy átlagos kétkezi munkás munkabérének legkevesebb50 százalékában kell meghatározni, vagy egy olyan szinten, amely az alapvetõ megélhetésikiadásokhoz szükséges minimumot biztosítja, attól függõen, hogy melyik a legmagasabb.
2. Ahol az 5. cikk értelmében tett valamely nyilatkozat van hatályban, ott a juttatások összege feleljenmeg
(a) a korábbi keresetek legalább 45 százalékának; vagy
(b) a törvényes minimális munkabérnek vagy egy átlagos kétkezi munkás munkabére legkevesebb50 százalékának, de nem lehet kevesebb annál a szintnél, mint ami az alapvetõ megélhetésikiadásokhoz szükséges minimumot biztosítja.
3. Ahol az helyénvaló, ott az 1. és a 2. bekezdésekben meghatározott százalékok úgy is érthetõk,hogy az adók és a járulékok levonása utáni nettó rendszeres kifizetéseket az adók és a járulékoklevonása utáni nettó keresetekkel vetik össze.
16. CIKK
Függetlenül a 15. cikk rendelkezéseitõl, a 19. cikk 2. (a) bekezdésében meghatározott kiinduló idõ-szakon túl nyújtott juttatás, valamint valamely tagállam által a 12. cikk 2. bekezdésének megfelelõenfizetett juttatások oly módon is megállapíthatók, hogy bizonyos meghatározott határérték felett és egyelõírt skálának megfelelõen számításba veszik a kedvezményezett és családja rendelkezésére állóegyéb bevételeket. Mindenesetre az említett juttatásoknak, kombinációban bármely más olyan jutta-tásokkal, amelyekre jogosultak lehetnek, garantálniuk kell részükre a nemzeti szinten elfogadottkövetelményeknek megfelelõ egészséges és elfogadható életfeltételeket.
17. CIKK
1. Ahol egy tagállam jogszabályai a munkanélküliségi járadékhoz való jogosultság feltételéül jog-szerzõ idõszak kitöltését írják elõ, ott ennek hossza nem haladhatja meg a visszaélések megelõzésevégett szükségesnek tekinthetõ mértéket.
2. Minden tagállam törekedjen arra, hogy a jogszerzõ idõszakot az idénymunkások foglalkoztatásikörülményeihez igazítsa.
18. CIKK
1. Abban az esetben, ha valamely tagállam jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a teljes munka-nélküliség után esedékes juttatás fizetése csupán bizonyos várakozási idõtartam eltelte utánkezdõdjék, ott az a hét napot nem haladhatja meg.
2. Ahol az 5. cikk értelmében tett valamely nyilatkozat van hatályban, ott az ilyen várakozási idõszaknem haladhatja meg a tíz napot.
3. Idénymunkások esetében a fenti 1. bekezdésében meghatározott várakozási idõszakot az említet-tek foglalkoztatási körülményeihez lehet igazítani.
49
19. CIKK
1. A teljes munkanélküliség és kereset-felfüggesztés olyan eseteiben, amelyek a munka ideiglenes fel-függesztése révén, de a munkaviszony bármely megszakítása nélkül jönnek létre, a juttatásokat ejogosultságok útján kell kifizetni.
2. Mindamellett a teljes munkanélküliség esetében
(a) a 15. cikk szerint nyújtott juttatás fizetésének kiinduló idõtartama 26 hétre korlátozható amunkanélküliség minden egyes idõszakában, vagy 39 hétre bármely 24 hónapos idõtartamvonatkozásában;
(b) a juttatás e kiinduló idõtartamát meghaladó munkanélküliség esetében a juttatás fizetésének idõ-tartama bizonyos elõírt idõtartamra korlátozható. Ennek kiszámításánál, igazodva a 16. cikk ren-delkezéseihez, figyelembe lehet venni a kedvezményezett és családja bevételeit.
3. Ha egy tagállam jogszabályai úgy rendelkeznek, hogy a 15. cikkben elõírt juttatás fizetésének kiin-duló idõtartama a feljogosító idõtartam hosszának függvényeként alakul, ott a juttatás fizetése meg-állapított átlagos idõtartamnak legalább 26 hétnek kell lennie.
4. Ahol az 5. cikk értelmében tett valamely nyilatkozat van hatályban, ott a juttatás fizetésének idõ-tartama 13 hétre korlátozható bármely 12 hónapos idõszakban, vagy átlagosan 13 hétre abban azesetben, ha a jogszabály azt írja elõ, hogy a juttatás fizetésének kiinduló idõtartama a feljogosítóidõtartam hosszának függvényében változik.
5. A fenti 2 (b) pontban elõirányzott esetekben minden tagállam, igénybe véve különösen a II. rész-ben meghatározott intézkedéseket, törekedjen arra, hogy az érintett személyeknek megfelelõkiegészítõ támogatást nyújtson abból a célból, hogy lehetõséget biztosítson számukra ahhoz, hogyproduktív és szabadon választott munkát találjanak.
6. Az idénymunkások részére nyújtott juttatás fizetésének idõtartama foglalkoztatási körülményeikhezigazítható, anélkül, hogy ez hátrányosan érintené a fenti 2 (b) pont rendelkezéseit.
20. CIKK
Az a juttatás, amelyre egy védett személynek jogosultsága lenne a teljes vagy részleges munka-nélküliség és kereset-felfüggesztés olyan eseteiben, amelyek a munka ideiglenes felfüggesztése révén,de a munkaviszony bármely megszakítása nélkül jönnek létre, megtagadható, felfüggeszthetõ vagyelõírt mértékig csökkenthetõ
(a) mindaddig, amíg az érintett személy távol van a tagállam területétõl;
(b) ha az illetékes hatóság megállapította azt, hogy az érintett személy szándékosan hozzájárult a sajátelbocsátásához;
(c) ha az illetékes hatóság megállapította azt, hogy az érintett személy önkényesen, megfelelõ oknélkül lépett ki munkahelyérõl;
(d) egy munkaügyi vita tartamára akkor, ha az érintett személy munkájával felhagyott azért, hogy egymunkaügyi vitában részt vegyen, vagy ha az érintett személy, a munka ezen munkaügyi vitakövetkeztében bekövetkezõ leállása közvetlen következményeként a munkavégzésben gátolvavan;
(e) ha az érintett személy csalárd módon kísérelte meg a juttatások megszerezését, vagy azokra ilyenmódon tett szert;
(f) ha az illetõ személy megfelelõ ok nélkül elmulasztotta azt, hogy igénybe vegye a munkaközvetí-tésre, a pályaválasztási tanácsadásra, a szakképzésre, az átképzésre vagy a megfelelõ munkáratörténõ áthelyezésre rendelkezésre álló lehetõségeket;
50
(g) mindaddig, amíg az érintett személy, a családi pótlékot ide nem számítva, a szóban forgó tagállamjogszabályai útján más jövedelemfenntartó juttatásban részesül, feltéve, hogy a juttatás fel-függesztett része nem lépi túl a másik juttatás mértékét.
21. CIKK
1. Az a juttatás, amelyre egy védett személynek jogosultsága lenne a teljes vagy a részleges munka-nélküliség esetében, megtagadható, felfüggeszthetõ vagy elõírt mértékig csökkenthetõ, ha az érin-tett személy a megfelelõ munkaalkalom elfogadását megtagadja.
2. A munkaalkalom megfelelõségének értékelése során, meghatározott feltételek mellett és megfelelõmértékig, különösen figyelembe kell venni a munka nélküli személyek életkorát, korábbi szak-májukban eltöltött szolgálatuk idõtartamát, megszerzett tapasztalataikat, a munkanélküliségük idõ-tartamát, a munkapiaci helyzetet, a kérdéses foglalkoztatásnak személyes és családi helyzetükregyakorolt befolyást, és azt, hogy az állás megüresedése nem közvetlen következménye annak, hogya munka egy folyamatban levõ munkaügyi vita következtében állt le.
22. CIKK
Ha védett személyek nemzeti törvények vagy rendeletek vagy kollektív szerzõdések alapján közvet-lenül munkaadójuktól vagy bármely más forrásból olyan végkielégítést kaptak, aminek fõ célja hozzá-járulással szolgálni ahhoz, hogy a nevezettek a teljes munkanélküliség esetében elszenvedett kereset-kiesésért kártalanításban részesüljenek, akkor
(a) az a munkanélküli járadék, amelyre az illetõ személy jogosult lenne, felfüggeszthetõ arra az idõ-tartamra, amely alatt a végkielégítés megtéríti az elszenvedett keresetkiesést; vagy
(b) a végkielégítés egy olyan összeggel csökkenthetõ, amely megfelel a munkanélküliségi juttatásátalányösszegre átszámított azon értékének, amelyre az érintett személyek azon idõszakban tekin-tetében jogosultak, amelyre a végkielégítés az elszenvedett keresetkiesést kiegyenlíti,
amikor is a megoldás választása a tagállam döntésétõl függ.
23. CIKK
1. Minden olyan tagállam, amelynek jogszabályai az orvosi ellátás jogát biztosítják, és azt, közvet-lenül vagy közvetve, a foglalkozási tevékenység gyakorlásától teszik függõvé, törekedjen arra, hogy,elõírt feltételek mellett az orvosi ellátás a munkanélküliségi juttatásban részesülõ személyekvalamint eltartottjaik részére biztosítva legyen.
2. Ahol az 5. cikk értelmében tett valamely nyilatkozat van hatályban, ott a fenti 1. bekezdés végre-hajtása elhalasztható.
24. CIKK
1. Minden tagállam törekedjen azt garantálni, hogy a munkanélküliségi juttatásban részesülõ szemé-lyek részére, elõírt feltételek mellett, a juttatások fizetésének idejét figyelembe vegyék
(a) a rokkantsági, az öregségi és a túlélõ hozzátartozói juttatás megszerzéséhez, és adott esetben azemlített juttatások kiszámításához; és
(b) az orvosi ellátás, továbbá a betegségi, a szülési és a családi juttatás jogának megszerzéséhez, amunkanélküliség befejezõdése után
ahol az érintett tagállam jogszabályai az említett juttatásokat elõírják és azokat közvetlenül vagyközvetve a foglalkozási tevékenységtõl teszik függõvé.
51
2. Ahol az 5. cikk értelmében tett valamely nyilatkozat van hatályban, ott a fenti 1. bekezdés végre-hajtása elhalasztható.
25. CIKK
1. Minden tagállam biztosítsa, hogy azok a kötelezõ társadalombiztosítási rendszerek, amelyek foglal-kozási tevékenységre vannak alapozva, hozzá legyenek igazítva a részmunkaidõs munkavállalókfoglalkozási körülményeihez, kivéve, ha munkaóráik vagy keresetük, elõírt feltételek alapjánelhanyagolhatónak tekinthetõ.
2. Ahol az 5. cikk értelmében tett valamely nyilatkozat van hatályban, ott a fenti 1. bekezdés végre-hajtása elhalasztható.
VII. MUNKÁRA VALÓ ÚJ JELENTKEZÕKET ILLETÕ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
26. CIKK
1. A tagállamok vegyék figyelembe azt a tényt, hogy a munkát keresõ személyeknek sok olyankategóriájuk van, akiket soha nem ismertek el vagy már nem ismerik el munkanélkülinek, vagy akiksoha nem tartoztak vagy már nem tartoznak a munkanélküliek védelmére szolgáló rendszerekhatálya alá. Következõleg, a munkát keresõ személyek következõ tíz kategóriája közül legalábbhármat kell, elõírt feltételek és körülmények alapján szociális juttatásokban részesíteni:
(a) fiatal személyek, akik befejezték szakmai képzésüket:
(b) fiatal személyek, akik befejezték a tanulmányaikat;
(c) fiatal személyek, akik letöltötték a kötelezõ katonai szolgálatukat;
(d) személyek olyan idõszak letöltése után, amely gyermek nevelésének vagy olyasvalaki gondo-zásának volt szentelve, aki beteg, rokkant vagy idõs korú;
(e) olyan személyek, akiknek a házastársa meghalt, feltéve hogy ezek nincsenek feljogosítva túlélõihozzátartozói juttatására;
(f) elvált vagy külön élõ házastársak;
(g) szabadult foglyok;
(h) olyan felnõttek, azokat a csökkent munkaképességû személyeket is ideértve, akik befejeztekbizonyos szakképzési idõszakot;
(i) migránsokat a hazájukba való visszatérésükkor, kivéve ha azon ország jogszabályai szerintjogokat szereztek, ahol legutoljára dolgoztak;
(j) korábban önálló foglalkozást ûzõ személyek.
2. Minden tagállam a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapokmányának 22. cikke alapján beter-jesztett jelentéseiben határozza meg a fenti 1. bekezdésben felsorolt személyek azon kategóriáit,amelyek védelme vonatkozásában kötelezettséget vállalt.
3. Minden tagállam törekedjen a védelemnek a kiinduláskor védelemben részesítettnél nagyobbszámú kategóriára történõ fokozatos kiterjesztésére.
52
VIII. JOGI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS PÉNZÜGYI GARANCIÁK
27. CIKK
1. A juttatás megtagadásának, visszavonásának, felfüggesztésének vagy az összegére vonatkozó jog-vita esetében az igénylõknek jogot kell biztosítani arra, hogy panaszt terjeszthessenek a juttatásirendszert irányító testület elé, és hogy azt követõen fellebbezést nyújthassanak be függetlentestülethez. Az érintetteket írásban tájékoztatni kell a rendelkezésre álló eljárásokról, amelyeknekegyszerûnek és gyorsnak kell lenniük.
2. A nemzeti jognak és gyakorlatnak megfelelõen, a fellebbezési eljárás során az igénylõnek módotkell adni arra, hogy saját maga által választott képzett személy képviselje vagy segítse, vagy pediga munkavállalók képviseleti szervezetének vagy a védett személyek egy képviseleti szervezeténekküldötte.
28. CIKK
Minden tagállamnak általános felelõsséget kell vállalnia az azon intézmények és szolgálatok meg-felelõ vezetésért, amelyek az egyezmény alkalmazásával vannak megbízva.
29. CIKK
1. Ha az irányítással közvetlenül a parlamentnek felelõs valamely minisztérium van megbízva, akkora védett személyek és a munkaadók képviselõit, elõírt feltételek mellett, tanácsadói minõségben bekell vonni a vezetésbe.
2. Ha a vezetés nincs közvetlenül a parlamentnek felelõs valamely minisztériumra bízva, akkor
(a) a védett személyek képviselõi vegyenek részt, vagy pedig elõírt feltételek mellett, tanácsadóiminõségben be kell õket vonni a vezetésbe;
(b) a nemzeti törvények vagy rendeletek elõírhatják a munkaadók képviselõinek részvételét is;
(c) a törvények vagy a rendeletek ezen felül elõírhatják a hatóságok képviselõinek részvételét is.
30. CIKK
Olyan esetekben, amikor az állam vagy a társadalombiztosítási rendszerek a foglakoztatás megóvásavégett támogatásokat nyújtanak, a tagállamok tegyék meg a szükséges lépéseket annak biztosítására,hogy a kifizetéseket csak a szándékolt célra költsék, és megelõzhetõ legyen az azok részérõl történõcsalás vagy visszaélés, akik az említett kifizetésekben részesülnek.
31. CIKK
A jelen egyezmény módosítja A munkanélküliek ellátásáról szóló 1934. évi egyezményt.
32. CIKK
A jelen egyezmény hivatalos ratifikációit a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fõigazgatójával kell közöl-ni nyilvántartásba vétel céljából.
53
33. CIKK
1. A jelen egyezmény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet tagállamai közül csak azokra nézvekötelezõ, amelyeknek ratifikációit a fõigazgató nyilvántartásba vette.
2. Az egyezmény azon idõponttól számított tizenkét hónap múlva lép hatályba, amikor két tagállamrészérõl történt ratifikációt a fõigazgató nyilvántartásba vette.
3. A továbbiakban a jelen egyezmény minden tagállamra nézve tizenkét hónappal azon nap után léphatályba, amelyen a tagállam ratifikációját nyilvántartásba vették.
34. CIKK
1. A jelen egyezményt ratifikáló tagállam a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fõigazgatójával egy nyil-vántartásba vétel céljából közölt nyilatkozat útján mondhatja fel az egyezmény elsõ hatályba lépé-sének idõpontjától számított tíz év elteltével. Az ilyen felmondás a nyilvántartásba vételét követõegy év elteltével válik hatályossá.
2. Az a tagállam, amely a jelen egyezményt ratifikálta, és amely az elõzõ bekezdésben említett tízéves idõszak lejárta utáni egy éven belül nem él a jelen cikkben biztosított felmondási jogával, azújabb tíz éves idõszakra kötelezettségben marad. Ezt követõen minden tíz év elteltével mondhatjafel a jelen egyezményt az ebben a cikkben elõírt feltételek szerint.
35. CIKK
1. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fõigazgatója a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet valamennyitagállamát köteles értesíteni a Szervezet tagállamai által vele közölt valamennyi ratifikálás illetvefelmondás nyilvántartásba vételérõl.
2. A fõigazgató a második ratifikáció nyilvántartásba vételérõl küldött értesítésével egyidejûleg fel-hívja a Szervezet tagállamainak a figyelmét az egyezmény hatályba lépésének idõpontjára is.
36. CIKK
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal fõigazgatója az elõzõ cikkek rendelkezéseivel összhangbannyilvántartásba vett ratifikációkat és felmondásokat az Egyesült Nemzetek alapokmányának 102. cikke szerint valamennyi részletükben nyilvántartásba vétel céljából megküldi az EgyesültNemzetek Szervezete fõtitkárának.
37. CIKK
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal igazgatótanácsa az általa szükségesnek ítélt idõpontokban jelentéstterjeszt az általános konferencia elé a jelen egyezmény helyzetérõl, és megvizsgálja, kívánatos-e akonferencia napirendjére tûzni az egyezmény részleges vagy teljes módosításának kérdését.
38. CIKK
1. Ha a konferencia a jelen egyezményt részben vagy egészében módosító új egyezményt fogad el,az új egyezmény eltérõ rendelkezése hiányában
(a) az új módosító egyezmény valamely tagállam által történõ ratifikálása, tekintet nélkül a fenti 34. cikk rendelkezéseire, ipso jure magában foglalja a jelen egyezmény azonnali felmondását,ha és amikor az új módosító egyezmény hatályba lép;
54
(b) az új módosító egyezmény hatályba lépésekor lezárul a jelen egyezmény ratifikálásának lehetõ-sége a tagállamok elõtt.
2. A jelen egyezmény jelenlegi formájában és tartalmával mindenképpen érvényben marad mindazontagállamokra nézve, amelyek a jelen egyezményt ratifikálták, de a módosító egyezményt nem.
39. CIKK
A jelen egyezmény szövegének angol és francia változata egyaránt hiteles.
55
FTDS
MÓDOSÍTOTT EURÓPAISZOCIÁLIS KARTA
REVISED EUROPEAN SOCIAL CHARTER
CHARTE SOCIALE EUROPEENNE REVISÉE
MÓDOSÍTOTT EURÓPAI
SZOCIÁLIS KARTA*Strasbourg, 1996. május 3.
Preambulum
Az ezt a dokumentumot aláíró kor-mányok, amelyek az Európa Tanácstagjai, megfontolva, hogy az Európa Ta-nács célja a nagyobb egység elérésetagjai között a közös örökségetalkotó eszmék és alapelvek garan-tálása és megvalósítása érdekében,amelyek elõmozdítják gazdasági éstársadalmi haladásukat, különösenpedig az emberi jogok és alapvetõszabadságjogok fenntartását éstovábbi megvalósítását; megfontolva, hogy az emberi jogokés az alapvetõ szabadságjogok vé-delmérõl 1950. november 4-énRómában aláírt európai konvenció-jában és a hozzá tartozó jegyzõ-könyvekben az Európa Tanács tagál-lamai elfogadták, hogy biztosítjáklakosságuk számára az itt említettmegállapodásokban rögzített állam-polgári és politikai jogokat ésszabadságjogokat; megfontolva, hogy az Európai szo-ciális kartában, amelyet 1961. októ-ber 18-án Torinóban nyitottak megaláírásra, valamint annak jegyzõ-könyveiben az Európa Tanács tagál-lamai hozzájárultak ahhoz, hogybiztosítják lakosságuk számára az edokumentumokban rögzített szo-ciális jogokat annak érdekében,hogy javítsák életszínvonalukat ésszociális jólétüket; emlékeztetve arra, hogy az 1990.november 5-én Rómában az emberijogokról megtartott miniszteri kon-ferencia egyfelõl hangsúlyozta vala-mennyi emberi jog oszthatatlan ter-mészetének megõrzését, legyenekazok állampolgári, politikai, gazda-sági, szociális, vagy kulturális jogok,másfelõl pedig azt, hogy új lendü-letet kell adni az Európai szociáliskarta ügyének; elhatározták, miképpen errõl az1991. október 21-én és 22-én Tori-
REVISED EUROPEAN
SOCIAL CHARTER Strasbourg, 3 May 1996
PREAMBLE
The governments signatory hereto,being members of the Council ofEurope, Considering that the aim of theCouncil of Europe is the achieve-ment of greater unity between itsmembers for the purpose of safe-guarding and realising the idealsand principles which are their com-mon heritage and of facilitating theireconomic and social progress, inparticular by the maintenance andfurther realisation of human rightsand fundamental freedoms; Considering that in the EuropeanConvention for the Protection ofHuman Rights and FundamentalFreedoms signed at Rome on 4November 1950, and the Protocolsthereto, the member States of theCouncil of Europe agreed to secureto their populations the civil andpolitical rights and freedoms thereinspecified; Considering that in the EuropeanSocial Charter opened for signaturein Turin on 18 October 1961 andthe Protocols thereto, the memberStates of the Council of Europeagreed to secure to their popula-tions the social rights specifiedtherein in order to improve theirstandard of living and their socialwell-being;
Recalling that the MinisterialConference on Human Rights heldin Rome on 5 November 1990stressed the need, on the one hand,to preserve the indivisible nature ofall human rights, be they civil, polit-ical, economic, social or culturaland, on the other hand, to give theEuropean Social Charter fresh impe-tus;
Resolved, as was decided during theMinisterial Conference held in Turin
CHARTE SOCIALE EUROPEENNE
REVISÉE Strasbourg, le 3 mai 1996
PRÉAMBULE
Les gouvernements signataires,membres du Conseil de l'Europe,
Considérant que le but du Conseilde l'Europe est de réaliser une unionplus étroite entre ses membres afinde sauvegarder et de promouvoir lesidéaux et les principes qui sont leurpatrimoine commun et de favoriserleur progrès économique et social,notamment par la défense et ledéveloppement des droits del'homme et des libertés fondamen-tales; Considérant qu'aux termes de laConvention de sauvegarde desDroits de l'Homme et des Libertésfondamentales, signée à Rome le 4novembre 1950, et de sesProtocoles, les Etats membres duConseil de l'Europe sont convenusd'assurer à leurs populations lesdroits civils et politiques et les lib-ertés spécifiés dans ces instruments; Considérant que, par la Chartesociale européenne ouverte à la sig-nature à Turin le 18 octobre 1961 etses Protocoles, les Etats membres duConseil de l'Europe sont convenusd'assurer à leurs populations lesdroits sociaux spécifiés dans cesinstruments afin d'améliorer leurniveau de vie et de promouvoir leurbien-être;
Rappelant que la Conférence min-istérielle sur les droits de l'homme,tenue à Rome le 5 novembre 1990,a souligné la nécessité, d'une part,de préserver le caractère indivisiblede tous les droits de l'homme, qu'ilssoient civils, politiques, éco-nomiques, sociaux ou culturels et,d'autre part, de donner à la Chartesociale européenne une nouvelleimpulsion; Résolus, comme décidé lors de laConférence ministérielle réunie à
57
* A szöveget gondozta: Könczei György.
nóban tartott miniszteri konferenciadöntött, hogy korszerûsítik a kartátés tartalmának lényegét úgy módo-sítják, hogy az figyelembe vegye kü-lönösen azokat az alapvetõ szociá-lis változásokat, amelyek a szövegelfogadása óta következtek be; felismerve annak elõnyét, hogy aMódosított Karta, amelynek a tervekszerint fokozatosan el kell foglalniaaz Európai szociális karta helyét,testesítse meg mindazokat a jogo-kat, amelyek a módosított kartábanszerepelnek, amelyeket az 1988-askiegészítõ jegyzõkönyv garantált éstovábbi jogokkal bõvítsék, az alábbiakban állapodtak meg:
I. RÉSZ
A felek politikai céljukként olyanfeltételek elérését fogadják el ésennek érdekében alkalmaznak min-den olyan nemzeti és nemzetközijellegû eszközt, amelynek segít-ségével a következõ jogok és elvekhatékonyan megvalósíthatók: 1. Mindenkinek legyen lehetõségearra, hogy általa szabadon választottfoglalkozással keresse meg a megél-hetését. 2. Minden dolgozónak joga van azigazságos munkafeltételekhez. 3. Minden dolgozónak joga van abiztonságos és egészséges munka-körülményekhez. 4. Minden dolgozónak joga van atisztes javadalmazáshoz, amelyelégséges önmaga és családja tisztesmegélhetéséhez. 5. Minden dolgozónak és munkál-tatónak joga van a szabad társulás-hoz nemzeti és nemzetközi szerve-zetek keretében, gazdasági és szo-ciális érdekei védelmében.
6. Minden dolgozónak és mun-káltatónak joga van a kollektívalkuhoz. 7. Gyermekeknek és fiataloknakjoguk van a különleges védelemreazon fizikai és erkölcsi veszélyekkelszemben, amelyeknek ki vannaktéve. 8. Anyaság esetén a nõi foglalkoz-tatottaknak joguk van különlegesvédelemre. 9. Mindenkinek joga van a pálya-választási tanácsadás megfelelõ esz-közeihez annak érdekében, hogy
on 21 and 22 October 1991, toupdate and adapt the substantivecontents of the Charter in order totake account in particular of the fun-damental social changes whichhave occurred since the text wasadopted; Recognising the advantage ofembodying in a Revised Charter,designed progressively to take theplace of the European SocialCharter, the rights guaranteed by theCharter as amended, the rights guar-anteed by the Additional Protocol of1988 and to add new rights,
Have agreed as follows:
PART I
The Parties accept as the aim oftheir policy, to be pursued by allappropriate means both nationaland international in character, theattainment of conditions in whichthe following rights and principlesmay be effectively realised: 1. Everyone shall have the opportu-nity to earn his living in an occupa-tion freely entered upon.
2. All workers have the right to justconditions of work. 3. All workers have the right to safeand healthy working conditions.
4. All workers have the right to afair remuneration sufficient for adecent standard of living for them-selves and their families. 5. All workers and employers have the right to freedom of associ-ation in national or internationalorganisations for the protection of their economic and social inter-ests. 6. All workers and employers have the right to bargain collec-tively. 7. Children and young personshave the right to a special protec-tion against the physical and moral hazards to which they areexposed. 8. Employed women, in case ofmaternity, have the right to a specialprotection. 9. Everyone has the right to appro-priate facilities for vocational guidance with a view to helping
Turin les 21 et 22 octobre 1991, demettre à jour et d'adapter le contenumatériel de la Charte, afin de tenircompte en particulier des change-ments sociaux fondamentaux inter-venus depuis son adoption;
Reconnaissant l'utilité d'inscriredans une Charte révisée, destinée àse substituer progressivement à laCharte sociale européenne, lesdroits garantis par la Charte telsqu'amendés, les droits garantis parle Protocole additionnel de 1988 etd'ajouter de nouveaux droits,
Sont convenus de ce qui suit:
PARTIE I
Les Parties reconnaissent commeobjectif d'une politique qu'ellespoursuivront par tous les moyensutiles, sur les plans national et inter-national, la réalisation de conditionspropres à assurer l'exercice effectifdes droits et principes suivants: 1. Toute personne doit avoir la pos-sibilité de gagner sa vie par un tra-vail librement entrepris.
2. Tous les travailleurs ont droit àdes conditions de travail équitables. 3. Tous les travailleurs ont droit à la sécurité et à l'hygiène dans le tra-vail. 4. Tous les travailleurs ont droit àune rémunération équitable leurassurant, ainsi qu'à leurs familles,un niveau de vie satisfaisant. 5. Tous les travailleurs et employeursont le droit de s'associer librementau sein d'organisations nationalesou internationales pour la protec-tion de leurs intérêts économiqueset sociaux. 6. Tous les travailleurs et employeursont le droit de négocier collective-ment. 7. Les enfants et les adolescents ontdroit à une protection spéciale con-tre les dangers physiques et morauxauxquels ils sont exposés.
8. Les travailleuses, en cas dematernité, ont droit à une protectionspéciale. 9. Toute personne a droit à desmoyens appropriés d'orientationprofession-nelle, en vue de l'aider à
58
segítségével személyes képességei-nek és érdeklõdésének megfelelõfoglalkozást válasszon. 10. Mindenkinek joga van a szak-képzés megfelelõ körülményeire.
11. Mindenkinek joga van részesül-ni minden olyan intézkedésbõl, amiképessé teszi arra, hogy az elérhetõlegmagasabb színvonalú egészség-nek örvendhessen. 12. Minden dolgozónak és eltartott-jának joga van a társadalombiztosí-táshoz. 13. Mindazoknak, akik nem rendel-keznek megfelelõ erõforrásokkal,joguk van a szociális és az orvosisegítséghez. 14. Mindenkinek joga van ahhoz,hogy részesedjen a jóléti szolgál-tatásokból. 15. A fogyatékossággal élõ szemé-lyeknek joguk van a függetlenséghez,a társadalmi integrálódáshoz és aközösség életében való részvételhez. 16. A családnak, mint a társadalomalapegységének joga van a megfelelõszociális, jogi és gazdasági véde-lemre ahhoz, hogy teljes körû fejlõ-dését biztosítani tudja. 17. A gyermekeknek és a fiatalok-nak joguk van a megfelelõ szociális,jogi és gazdasági védelemhez. 18. A felek bármelyikének állam-polgárai egymás területén az ottaniállampolgárokkal egyenlõ feltételekmellett folytathatnak bármilyenjövedelemszerzõ tevékenységet és ezt csak indokolt gazdasági, vagy szociális okokból lehet korlá-tozni.
19. Azoknak a migráns munkások-nak és családjuknak, akik valamelyfél állampolgárai, joguk van a véde-lemhez és segítséghez bármelyikmásik fél területén. 20. A foglalkoztatás és az alkalmazástekintetében minden dolgozónakjoga van az egyenlõ lehetõségekreés egyenlõ bánásmódra anélkül,hogy a nemek alapján hátrányosmegkülönböztetés érné õket. 21. Adolgozóknak joguk van ahhoz,hogy a vállalkozáson belül tájékoz-tassák, illetve hallgassák meg õket. 22. Adolgozóknak joguk van ahhoz,hogy részt vegyenek a munkakörül-mények és a vállalkozáson belül a
him choose an occupation suited to his personal aptitude and inter-ests. 10. Everyone has the right to appro-priate facilities for vocational train-ing. 11. Everyone has the right to benefitfrom any measures enabling him toenjoy the highest possible standardof health attainable. 12. All workers and their de-pendents have the right to socialsecurity.
13. Anyone without adequateresources has the right to social andmedical assistance.
14. Everyone has the right to benefitfrom social welfare services.
15. Disabled persons have the rightto independence, social integrationand participation in the life of thecommunity. 16. The family as a fundamentalunit of society has the right toappropriate social, legal and eco-nomic protection to ensure its fulldevelopment. 17. Children and young personshave the right to appropriate social,legal and economic protection. 18. The nationals of any one of theParties have the right to engage inany gainful occupation in the terri-tory of any one of the others on afooting of equality with the nation-als of the latter, subject to restric-tions based on cogent economic orsocial reasons.
19. Migrant workers who arenationals of a Party and their fami-lies have the right to protection andassistance in the territory of anyother Party. 20. All workers have the right toequal opportunities and equal treat-ment in matters of employment andoccupation without discriminationon the grounds of sex.
21. Workers have the right to beinformed and to be consulted with-in the undertaking. 22. Workers have the right to takepart in the determination andimprovement of the working condi-
choisir une profession conformé-ment à ses aptitudes personnelles età ses intérêts. 10. Toute personne a droit à desmoyens appropriés de formationprofessionnelle. 11. Toute personne a le droit debénéficier de toutes les mesures luipermettant de jouir du meilleur étatde santé qu'elle puisse atteindre. 12. Tous les travailleurs et leursayants droit ont droit à la sécuritésociale.
13. Toute personne démunie deressources suffisantes a droit à l'as-sistance sociale et médicale.
14. Toute personne a le droit debénéficier de services sociaux qual-ifiés. 15. Toute personne handicapée adroit à l'autonomie, à l'intégrationsociale et à la participation à la viede la communauté. 16. La famille, en tant que cellulefondamentale de la société, a droit àune protection sociale, juridique etéconomique appropriée pour assur-er son plein développement. 17. Les enfants et les adolescents ontdroit à une protection sociale,juridique et économique appropriée. 18. Les ressortissants de l'une desParties ont le droit d'exercer sur leterritoire d'une autre Partie touteactivité lucrative, sur un pied d'égal-ité avec les nationaux de cettedernière, sous réserve des restric-tions fondées sur des raisonssérieuses de caractère économiqueou social. 19. Les travailleurs migrants ressor-tissants de l'une des Parties et leursfamilles ont droit à la protection et àl'assistance sur le territoire de touteautre Partie. 20. Tous les travailleurs ont droit àl'égalité de chances et de traitementen matière d'emploi et de profes-sion, sans discrimination fondée surle sexe.
21. Les travailleurs ont droit à l'in-formation et à la consultation ausein de l'entreprise. 22. Les travailleurs ont le droit deprendre part à la détermination et àl'amélioration des conditions de tra-
59
munka környezetének megszabásá-ban és javításában. 23. Minden idõs embernek jogavan a szociális védelemre. 24. Minden dolgozónak joga van avédelemre azokban az esetekben,amikor foglalkoztatása megszûnik. 25. Minden dolgozónak joga vankövetelései védelmére abban azesetben, amikor munkáltatója fizetés-képtelenné válik. 26. Minden dolgozónak joga van améltósághoz munkavégzés közben. 27. Minden családi kötelezettségek-kel rendelkezõ személynek, aki al-kalmazásban áll, vagy szeretnemunkaviszonyt létesíteni, joga vanerre anélkül, hogy hátrányos meg-különböztetés tárgya lenne, még-pedig úgy, hogy a lehetõségekhezmérten ne ütközzön foglalkoztatásaa családi kötelezettségeivel. 28. A vállalatoknál a dolgozók kép-viselõinek joguk van a védelemre azellenük irányuló, elõítéletes lépé-sekkel szemben és megfelelõ körül-ményeket kell biztosítani számukrafunkcióik teljesítéséhez. 29. Minden dolgozónak joga vanahhoz, hogy a munkaerõ-fölöslegkollektív leépítési eljárásánál tájé-koztassák és konzultáljanak vele. 30. Mindenkinek joga van a véde-lemre a szegénységgel és a társadal-mi kirekesztéssel szemben. 31. Mindenkinek joga van a lakha-táshoz.
II. RÉSZ
A felek a III. részben foglaltaknakmegfelelõen vállalják, hogy a követ-kezõ cikkelyekben és bekezdésekbenrögzített kötelezettségeket önma-gukra nézve érvényesnek ismerik el.
1. cikk – A munkához való jog
Annak érdekében, hogy a munkáhozvaló jogot ténylegesen gyakorolni le-hessen, a felek vállalják az alábbiakat: 1. egyik elsõdleges céljukként ésfeladatukként fogadják el a foglal-koztatás lehetõ legmagasabb éslegstabilabb szintjének elérését ésbiztosítását, szem elõtt tartva a teljesfoglalkoztatottság célkitûzését; 2. hatékonyan védelmezik a dolgo-zó azon jogát, hogy szabadon vá-lasztott foglalkozással keresse megmegélhetését;
tions and working environment inthe undertaking. 23. Every elderly person has theright to social protection. 24. All workers have the right toprotection in cases of termination ofemployment.25. All workers have the right toprotection of their claims in theevent of the insolvency of theiremployer. 26. All workers have the right todignity at work. 27. All persons with family respon-sibilities and who are engaged orwish to engage in employment havea right to do so without being sub-ject to discrimination and as far aspossible without conflict betweentheir employment and familyresponsibilities.
28. Workers’ representatives inundertakings have the right to pro-tection against acts prejudicial tothem and should be afforded appro-priate facilities to carry out theirfunctions. 29. All workers have the right to beinformed and consulted in collec-tive redundancy procedures.
30. Everyone has the right to protec-tion against poverty and socialexclusion. 31. Everyone has the right to hous-ing.
PART II
The Parties undertake, as providedfor in Part III, to consider themselvesbound by the obligations laid downin the following articles and para-graphs.
Article 1 – The right to work
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to work, theParties undertake: 1. to accept as one of their primaryaims and responsibilities theachievement and maintenance of ashigh and stable a level of employ-ment as possible, with a view to theattainment of full employment; 2. to protect effectively the right ofthe worker to earn his living in anoccupation freely entered upon;
vail et du milieu du travail dansl'entreprise. 23. Toute personne âgée a droit àune protection sociale. 24. Tous les travailleurs ont droit àune protection en cas de licen-ciement. 25. Tous les travailleurs ont droit àla protection de leurs créances encas d'insolvabilité de leuremployeur. 26. Tous les travailleurs ont droit àla dignité dans le travail. 27. Toutes les personnes ayant desresponsabilités familiales et occu-pant ou souhaitant occuper unemploi sont en droit de le faire sansêtre soumises à des discriminationset autant que possible sans qu'il yait conflit entre leur emploi et leursresponsabilités familiales.
28. Les représentants des tra-vailleurs dans l'entreprise ont droit àla protection contre les actes sus-ceptibles de leur porter préjudice etdoivent avoir les facilités appro-priées pour remplir leurs fonctions. 29. Tous les travailleurs ont le droitd'être informés et consultés dans lesprocédures de licenciements collec-tifs. 30. Toute personne a droit à la pro-tection contre la pauvreté et l'exclu-sion sociale. 31. Toute personne a droit au loge-ment.
PARTIE II
Les Parties s'engagent à se considér-er comme liées, ainsi que prévu à lapartie III, par les obligations résul-tant des articles et des paragraphesci-après.
Article 1 – Droit au travail
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit au travail, les Parties s'en-gagent: 1. à reconnaître comme l'un deleurs principaux objectifs et respon-sabilités la réalisation et le maintiendu niveau le plus élevé et le plusstable possible de l'emploi en vuede la réalisation du plein emploi; 2. à protéger de façon efficace ledroit pour le travailleur de gagner savie par un travail librement entrepris;
60
3. minden dolgozó számára ingye-nes munkaközvetítõ szolgálatot szer-veznek és tartanak fenn; 4. biztosítják, vagy fejlesztik a meg-felelõ szakmai tanácsadást, képzéstés rehabilitációt.
2. cikk – Az igazságosmunkafeltételekhez való jog
Annak érdekében, hogy a felek biz-tosítsák az igazságos munkafeltéte-lekhez való jog tényleges gyakorlá-sát, az alábbiakat vállalják: 1. ésszerû napi és heti munkaidõtállapítanak meg és a munkahetetfokozatosan olyan mértékben rövi-dítik, amennyire azt a termelékeny-ség növekedése és más, azzal össze-függõ tényezõk megengedik; 2. fizetett munkaszüneteket biztosí-tanak; 3. évente legalább négy heti fizetettszabadságot biztosítanak;
4. kiküszöbölik a természetébõlfakadóan veszélyes, vagy egészség-telen foglalkozások kockázatait, aholpedig egyelõre még nem lehetségesa kockázatok kiküszöbölése, vagyelégséges csökkentése, ott vagy amunkaidõt csökkentik, vagy kiegé-szítõ fizetett szabadságot biztosí-tanak az ilyen foglalkozást ûzõ dol-gozók számára; 5. heti pihenõidõt biztosítanak,amely – amennyire csak lehetséges –egybeesik a hagyományosan, vagy aszokásoknak megfelelõen heti pi-henõnek tekintett nappal az érintettországban, vagy régióban; 6. biztosítják, hogy a dolgozókat alehetõ leghamarabb, de alkalmazá-suk kezdetétõl számított legfeljebbkét hónap múlva írásban tájékoztas-sák a szerzõdés, vagy a foglalkoztatá-si viszony lényeges vonatkozásairól; 7. biztosítják, hogy az éjszakaimunkát végzõ dolgozók élvezzékmindazon elõnyöket, amelyekrõl amunka sajátos természetét számbavevõ intézkedések rendelkeznek.
3. cikk – A biztonságos és egészségesmunkakörülményekhez való jog
Annak érdekében, hogy lehetõvétegyék a biztonságos és egészségesmunkakörülményekhez való jogtényleges gyakorlását, a felek vállal-
3. to establish or maintain freeemployment services for all work-ers; 4. to provide or promote appropri-ate vocational guidance, trainingand rehabilitation.
Article 2 – The right to just conditions of work
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to just conditions of work, the Partiesundertake: 1. to provide for reasonable dailyand weekly working hours, theworking week to be progressivelyreduced to the extent that theincrease of productivity and otherrelevant factors permit; 2. to provide for public holidayswith pay; 3. to provide for a minimum of fourweeks’ annual holiday with pay;
4. to eliminate risks in inherentlydangerous or unhealthy occupa-tions, and where it has not yet beenpossible to eliminate or reduce suf-ficiently these risks, to provide foreither a reduction of working hoursor additional paid holidays forworkers engaged in such occupa-tions;
5. to ensure a weekly rest periodwhich shall, as far as possible, coin-cide with the day recognised by tra-dition or custom in the country orregion concerned as a day of rest; 6. to ensure that workers areinformed in written form, as soon aspossible, and in any event not laterthan two months after the date ofcommencing their employment, ofthe essential aspects of the contractor employment relationship; 7. to ensure that workers perform-ing night work benefit from meas-ures which take account of the spe-cial nature of the work.
Article 3 – The right to safe and healthy working conditions
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to safe andhealthy working conditions, theParties undertake, in consultation
3. à établir ou à maintenir des serv-ices gratuits de l'emploi pour tousles travailleurs; 4. à assurer ou à favoriser une ori-entation, une formation et une ré-adaptation professionnelles appro-priées.
Article 2 – Droit à des conditionsde travail équitables
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à des conditions de travailéquitables, les Parties s'engagent: 1. à fixer une durée raisonnable autravail journalier et hebdomadaire,la semaine de travail devant êtreprogressivement réduite pour autantque l'augmentation de la productiv-ité et les autres facteurs entrant enjeu le permettent; 2. à prévoir des jours fériés payés;
3. à assurer l'octroi d'un congé payéannuel de quatre semaines au mini-mum; 4. à éliminer les risques inhérentsaux occupations dangereuses ouinsalubres et, lorsque ces risquesn'ont pas encore pu être éliminés ousuffisamment réduits, à assurer auxtravailleurs employés à de tellesoccupations soit une réduction de ladurée du travail, soit des congéspayés supplémentaires;
5. à assurer un repos hebdomadairequi coïncide autant que possible avecle jour de la semaine reconnu commejour de repos par la tradition ou lesusages du pays ou de la région; 6. à veiller à ce que les travailleurssoient informés par écrit aussitôtque possible et en tout état de causeau plus tard deux mois après ledébut de leur emploi des aspectsessentiels du contrat ou de la rela-tion de travail; 7. à faire en sorte que les tra-vailleurs effectuant un travail de nuitbénéficient de mesures qui tiennentcompte de la nature spéciale de cetravail.
Article 3 – Droit à la sécurité et à l'hygiène dans le travail
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à la sécurité et à l'hygiènedans le travail, les Parties s'enga-gent, en consultation avec les
61
ják, hogy a munkáltatói és munka-vállalói szervezetekkel konzultálva 1. a foglalkoztatás-biztonságról, afoglalkoztatási egészségügyrõl és amunka környezetérõl összefüggõországos politikát alakítanak ki, haj-tanak végre és idõszakosan felül-vizsgálják azt. E politika elsõdlegescélja az, hogy javítsa a foglalkoz-tatás biztonságát és az egészséget,megelõzze a baleseteket és a haláltokozó sérüléseket, amelyek össze-függenek a munkafolyamattal, vagyabban fordulnak elõ, különösenúgy, hogy a minimálisra csökkentika munka környezetében gyökerezõkockázati tényezõket; 2. biztonsági és egészségügyi elõ-írásokat bocsátanak ki; 3. ellenõrzéssel érvényesítik ezek-nek az elõírásoknak a betartását;
4. elõmozdítják a minden dolgozótérintõ munkaegészségügyi szolgálatfolyamatos fejlõdését elsõ sorban amegelõzés és a tanácsadás segít-ségével.
4. cikk – A tisztes díjazáshoz való jog
A tisztes díjazáshoz való jog tény-leges gyakorlásának biztosításaérdekében a felek vállalják, hogy 1. elismerik a dolgozók jogát olyandíjazáshoz, amely nekik és család-juknak tisztes életszínvonalat biz-tosít;
2. elismerik a dolgozók jogát a meg-növelt rátájú díjazáshoz túlmunkaesetén, ez alól csak meghatározottesetek lehetnek kivételek;
3. elismerik valamennyi férfi és nõjogát az egyenlõ bérezéshez egyfor-ma értékû munka végzése esetén;
4. elismerik valamennyi dolgozójogát ahhoz, hogy a foglalkoztatásukbeszüntetése esetén errõl ésszerûidõn belül kapjanak elõzetes érte-sítést; 5. a bérekbõl csak abban az esetbenengednek levonni, és csak a nemzetitörvények, vagy elõírások által meg-határozott mértékben, ha azokatrögzített kollektív megállapodások,vagy döntõbírósági ítéletek írják elõ. E jogok gyakorlását szabadon aláírtkollektív szerzõdések, törvényes
with employers’ and workers’ organ-isations: 1. to formulate, implement andperiodically review a coherentnational policy on occupationalsafety, occupational health and theworking environment. The primaryaim of this policy shall be toimprove occupational safety andhealth and to prevent accidents andinjury to health arising out of, linkedwith or occurring in the course ofwork, particularly by minimising thecauses of hazards inherent in theworking environment;
2. to issue safety and health regula-tions; 3. to provide for the enforcement ofsuch regulations by measures ofsupervision; 4. to promote the progressivedevelopment of occupational healthservices for all workers with essen-tially preventive and advisory func-tions.
Article 4 – The right to a fairremuneration
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to a fair remu-neration, the Parties undertake: 1. to recognise the right of workersto a remuneration such as will givethem and their families a decentstandard of living;
2. to recognise the right of workersto an increased rate of remunerationfor overtime work, subject to excep-tions in particular cases;
3. to recognise the right of men andwomen workers to equal pay forwork of equal value;
4. to recognise the right of all work-ers to a reasonable period of noticefor termination of employment;
5. to permit deductions from wagesonly under conditions and to theextent prescribed by national lawsor regulations or fixed by collectiveagreements or arbitration awards.
The exercise of these rights shall beachieved by freely concluded col-
organisations d'employeurs et detravailleurs: 1. à définir, mettre en ouvre et réex-aminer périodiquement une poli-tique nationale cohérente enmatière de sécurité, de santé des tra-vailleurs et de milieu de travail.Cette politique aura pour objet pri-mordial d'améliorer la sécurité etl'hygiène professionnelles et deprévenir les accidents et les atteintesà la santé qui résultent du travail,sont liés au travail ou surviennentau cours du travail, notamment enréduisant au minimum les causesdes risques inhérents au milieu detravail; 2. à édicter des règlements de sécu-rité et d'hygiène; 3. à édicter des mesures de contrôlede l'application de ces règlements;
4. à promouvoir l'institution pro-gressive des services de santé au tra-vail pour tous les travailleurs, avecdes fonctions essentiellementpréventives et de conseil.
Article 4 – Droit à unerémunération équitable
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à une rémunérationéquitable, les Parties s'engagent: 1. à reconnaître le droit des tra-vailleurs à une rémunération suff-isante pour leur assurer, ainsi qu'àleurs familles, un niveau de viedécent; 2. à reconnaître le droit des tra-vailleurs à un taux de rémunérationmajoré pour les heures de travailsupplémentaires, exception faite decertains cas particuliers; 3. à reconnaître le droit des tra-vailleurs masculins et féminins àune rémunération égale pour un tra-vail de valeur égale; 4. à reconnaître le droit de tous lestravailleurs à un délai de préavisraisonnable dans le cas de cessationde l'emploi;
5. à n'autoriser des retenues sur lessalaires que dans les conditions etlimites prescrites par la législationou la réglementation nationale, oufixées par des conventions collec-tives ou des sentences arbitrales. L'exercice de ces droits doit êtreassuré soit par voie de conventions
62
bérmegállapító mechanizmus, vagyaz országos viszonyoknak meg-felelõ egyéb eszközök révén kellelérni.
5. cikk – A szervezkedéshez való jog
Annak érdekében, hogy biztosítsák,vagy elõsegítsék a dolgozók és amunkáltatók számára helyi, orszá-gos, vagy nemzetközi szervezeteklétrehozását gazdasági és szociálisérdekeik védelmére, valamint hogycsatlakozhassanak ilyen szerveze-tekhez, a felek vállalják, hogy nemlesz olyan nemzeti törvény, ami kor-látozza, vagy végrehajtása eseténkorlátozhatja ezt a szabadságot.Annak mértékét, hogy e cikk biz-tosítékai mennyiben vonatkoznak arendõrségre is, nemzeti törvények,vagy rendeletek határozzák meg.Hasonlóképpen az nemzeti törvé-nyek és elõírások határozzák megazt, hogy ezek a garanciák milyenmértékben érvényesek a fegyvereserõk tagjaira.
6. cikk – A kollektív alkuhoz való jog
A kollektív alkuhoz való jog haté-kony gyakorlásának biztosítása ér-dekében a felek vállalják, hogy 1. elõsegítik a dolgozók és a mun-káltatók közös konzultációit; 2. ahol szükséges és célszerû, otttámogatják a munkáltatók, vagymunkáltatói szervezetek és a dolgo-zói szervezetek önkéntes tárgyalá-sainak gépezetét annak érdekében,hogy kollektív egyezményekkel sza-bályozzák a foglalkoztatás elõírásaités feltételeit;
3. elõmozdítják a munkaügyi vitákrendezéséhez szükséges megfelelõbékéltetõ és önkéntes döntéshoza-tali gépezet megteremtését;
és elismerik4. a dolgozók és a munkáltatókjogát a kollektív cselekvéshezérdekütközések esetén, beleértve asztrájkjogot, amely a korábban elfo-gadott kollektív egyezményekbõlfakadó kötelezettségek függvénye.
lective agreements, by statutorywage-fixing machinery, or by othermeans appropriate to national con-ditions.
Article 5 – The right to organise
With a view to ensuring or promot-ing the freedom of workers andemployers to form local, national orinternational organisations for theprotection of their economic andsocial interests and to join thoseorganisations, the Parties undertakethat national law shall not be suchas to impair, nor shall it be soapplied as to impair, this freedom.The extent to which the guaranteesprovided for in this article shallapply to the police shall be deter-mined by national laws or regula-tions. The principle governing theapplication to the members of thearmed forces of these guaranteesand the extent to which they shallapply to persons in this categoryshall equally be determined bynational laws or regulations.
Article 6 – The right to bargaincollectively
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to bargain col-lectively, the Parties undertake: 1. to promote joint consultationbetween workers and employers; 2. to promote, where necessary andappropriate, machinery for volun-tary negotiations between employ-ers or employers’ organisations andworkers’ organisations, with a viewto the regulation of terms and con-ditions of employment by means ofcollective agreements;
3. to promote the establishmentand use of appropriate machineryfor conciliation and voluntary arbi-tration for the settlement of labourdisputes; and recognise: 4. the right of workers and employ-ers to collective action in cases ofconflicts of interest, including theright to strike, subject to obligationsthat might arise out of collectiveagreements previously entered into.
collectives librement conclues, soitpar des méthodes légales de fixationdes salaires, soit de toute autremanière appropriée aux conditionsnationales.
Article 5 – Droit syndical
En vue de garantir ou de promouvoirla liberté pour les travailleurs et lesemployeurs de constituer des organ-isations locales, nationales ou inter-nationales, pour la protection deleurs intérêts économiques et soci-aux et d'adhérer à ces organisations,les Parties s'engagent à ce que la lég-islation nationale ne porte pas atteinte,ni ne soit appliquée de manière àporter atteinte à cette liberté. Lamesure dans laquelle les garantiesprévues au présent article s'appli-queront à la police sera déterminéepar la législation ou la réglementa-tion nationale. Le principe de l'ap-plication de ces garanties aux mem-bres des forces armées et la mesuredans laquelle elles s'appliqueraient àcette catégorie de personnes sontégalement déterminés par la législa-tion ou la réglementation nationale.
Article 6 – Droit de négociationcollective
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit de négociation collective,les Parties s'engagent: 1. à favoriser la consultation paritaireentre travailleurs et employeurs; 2. à promouvoir, lorsque cela estnécessaire et utile, l'institution deprocédures de négociation volon-taire entre les employeurs ou lesorganisations d'employeurs, d'unepart, et les organisations de tra-vailleurs, d'autre part, en vue derégler les conditions d'emploi pardes conventions collectives; 3. à favoriser l'institution et l'utilisa-tion de procédures appropriées deconciliation et d'arbitrage volon-taire pour le règlement des conflitsdu travail; et reconnaissent: 4. le droit des travailleurs et desemployeurs à des actions collec-tives en cas de conflits d'intérêt, ycompris le droit de grève, sousréserve des obligations qui pour-raient résulter des conventions col-lectives en vigueur.
63
7. cikk – A gyermekek és a fiatalok joga a védelemre
Annak érdekében, hogy biztosítsáka gyermekek és a fiatalok védelem-hez való jogának hatékony érvénye-sítését, a felek vállalják, hogy 1. a munkavállalás legalacsonyabbéletkori határát 15 évben állapítjákmeg, kivéve azokat a gyerekeket,akiket elõírt könnyû munkánál fog-lalkoztatnak anélkül, hogy az káro-sítaná az egészségüket, az erkölcsei-ket és az iskoláztatásukat; 2. a munkavállalás legalacsonyabbéletkori határát 18 évben állapítjákmeg olyan foglalkozások esetében,amelyeket veszélyesnek, vagyegészségtelennek nyilvánítottak; 3. biztosítják, hogy a tankötelezett-ségnek még eleget tevõ személyeketnem lehet úgy foglalkoztatni, hogyaz megfossza õket iskoláztatásukteljes körû elõnyeitõl; 4. biztosítják, hogy a 18 év alattiakmunkaidejét fejlõdésüknek meg-felelõen korlátozzák, különös tekin-tettel a szakképzés iránti szükségle-tükre;
5. elismerik a fiatal dolgozók és azipari tanulók jogát a tisztes bérezés-re, vagy más megfelelõ juttatásokra;
6. biztosítják, hogy a fiatalok nor-mál munkaidõben kapott szakkép-zését a munkáltató hozzájárulásávallehet a munkaidõ részének tekin-teni;
7. biztosítják, hogy a 18 év alattifoglalkoztatottakat legalább évinégy hét fizetett szabadság illessemeg; 8. biztosítják, hogy a 18 év alatti-akat nem foglalkoztatják éjszakaimunkán, ez alól kivételt képeznekbizonyos foglalkozások, amelyeketnemzeti törvények, vagy szabályokhatároznak meg; 9. biztosítják, hogy a 18 év alattiak,akiket a nemzeti törvények, vagyszabályok által elõírt foglalkozások-ban alkalmaznak, rendszeres orvosiellenõrzés alatt álljanak;
10. különleges védelmet biztosítanakazokkal a fizikai és erkölcsi veszélyek-kel szemben, amelyeknek gyermek-ek és fiatalok vannak kitéve, különö-
Article 7 – The right of childrenand young persons to protection
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right of children andyoung persons to protection, theParties undertake: 1. to provide that the minimum ageof admission to employment shallbe 15 years, subject to exceptionsfor children employed in prescribedlight work without harm to theirhealth, morals or education;
2. to provide that the minimum ageof admission to employment shallbe 18 years with respect to pre-scribed occupations regarded asdangerous or unhealthy; 3. to provide that persons who arestill subject to compulsory educa-tion shall not be employed in suchwork as would deprive them of thefull benefit of their education; 4. to provide that the working hoursof persons under 18 years of ageshall be limited in accordance withthe needs of their development, andparticularly with their need forvocational training; 5. to recognise the right of youngworkers and apprentices to a fairwage or other appropriateallowances; 6. to provide that the time spent byyoung persons in vocational train-ing during the normal workinghours with the consent of theemployer shall be treated as formingpart of the working day;
7. to provide that employed per-sons of under 18 years of age shallbe entitled to a minimum of fourweeks’ annual holiday with pay; 8. to provide that persons under 18years of age shall not be employedin night work with the exception ofcertain occupations provided for bynational laws or regulations;
9. to provide that persons under 18years of age employed in occupa-tions prescribed by national laws orregulations shall be subject to regu-lar medical control;
10. to ensure special protectionagainst physical and moral dangersto which children and young per-sons are exposed, and particularly
Article 7 – Droit des enfants et desadolescents à la protection
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit des enfants et des adoles-cents à la protection, les Partiess'engagent: 1. à fixer à 15 ans l'âge minimumd'admission à l'emploi, des déroga-tions étant toutefois admises pourles enfants employés à des travauxlégers déterminés qui ne risquentpas de porter atteinte à leur santé, àleur moralité ou à leur éducation; 2. à fixer à 18 ans l'âge minimumd'admission à l'emploi pour cer-taines occupations déterminées,considérées comme dangereuses ouinsalubres; 3. à interdire que les enfants encoresoumis à l'instruction obligatoiresoient employés à des travaux quiles privent du plein bénéfice decette instruction; 4. à limiter la durée du travail destravailleurs de moins de 18 ans pourqu'elle corresponde aux exigencesde leur développement et, plus par-ticulièrement, aux besoins de leurformation professionnelle; 5. à reconnaître le droit des jeunestravailleurs et apprentis à unerémunération équitable ou à uneallocation appropriée; 6. à prévoir que les heures que lesadolescents consacrent à la forma-tion professionnelle pendant la duréenormale du travail avec le consente-ment de l'employeur seront consid-érées comme comprises dans lajournée de travail; 7. à fixer à quatre semaines au min-imum la durée des congés payésannuels des travailleurs de moins de18 ans; 8. à interdire l'emploi des tra-vailleurs de moins de 18 ans à destravaux de nuit, exception faite pourcertains emplois déterminés par lalégislation ou la réglementationnationale; 9. à prévoir que les travailleurs demoins de 18 ans occupés dans cer-tains emplois déterminés par la lég-islation ou la réglementationnationale doivent être soumis à uncontrôle médical régulier; 10. à assurer une protection spé-ciale contre les dangers physiqueset moraux auxquels les enfants et lesadolescents sont exposés, et notam-
64
sen pedig azon veszélyekkel szem-ben, amelyek közvetve vagy közvet-lenül a munkájukból fakadnak.
8. cikk – A dolgozó nõk joga a védelemre anyaság esetén
Annak érdekében, hogy a dolgozónõk hatékonyan gyakorolhassák avédelemre való jogot anyaság ese-tén, a felek vállalják, hogy 1. akár fizetett szabadságot biztosí-tanak, vagy megfelelõ társadalom-biztosítási juttatásokat, vagy államialapokból nyújtott juttatásokat adolgozó nõknek, hogy szabadságotvehessenek ki a gyermekszülés elõttés után összesen legalább 14 hétig; 2. tekintsék törvénytelennek, ha aterhesség bejelentésétõl a szülésiszabadság végéig terjedõ idõszak-ban a munkáltató elbocsát egy asszonyt, vagy az elbocsátást olyanidõszakban jelenti be, hogy a fel-mondási idõ még azon az idõsza-kon belül telne le;
3. biztosítják, hogy a kisgyerekeiketgondozó anyákat erre a célra elégsé-ges munkaidõ-kedvezmény illessemeg; 4. szabályozzák a terhes anyák, aközelmúltban szült és kisdedeiketgondozó anyák foglalkoztatásátéjszakai munkán;
5. megtiltják terhes anyák, a közel-múltban szült és kisdedeiket gondo-zó anyák foglalkoztatását föld alattibányászatban és minden más olyanmunkában, amely alkalmatlan, mertveszélyes, egészségtelen, vagy nagyerõfeszítést igényel, és megfelelõintézkedéseket tesznek ezen asszo-nyok munkaügyi jogainak védelmeérdekében.
9. cikk – A pályaválasztásitanácsadáshoz való jog
A pályaválasztási tanácsadáshozvaló jog hatékony gyakorlásánakbiztosítása érdekében a felek vál-lalják, hogy a szükségleteknek meg-felelõen elõsegítik olyan szolgálatmûködését, amely mindenkineksegítséget nyújt, beleértve a fogya-tékossággal élõ személyeket is, apályaválasztással kapcsolatos prob-lémák megoldásához, különös te-
against those resulting directly orindirectly from their work.
Article 8 – The right of employedwomen to protection of maternity
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right of employedwomen to the protection of materni-ty, the Parties undertake: 1. to provide either by paid leave,by adequate social security benefitsor by benefits from public funds foremployed women to take leavebefore and after childbirth up to atotal of at least fourteen weeks;
2. to consider it as unlawful for anemployer to give a woman notice ofdismissal during the period from thetime she notifies her employer thatshe is pregnant until the end of hermaternity leave, or to give hernotice of dismissal at such a timethat the notice would expire duringsuch a period; 3. to provide that mothers who arenursing their infants shall be entitledto sufficient time off for this purpose;
4. to regulate the employment innight work of pregnant women,women who have recently givenbirth and women nursing theirinfants;5. to prohibit the employment ofpregnant women, women who haverecently given birth or who are nurs-ing their infants in undergroundmining and all other work which isunsuitable by reason of its danger-ous, unhealthy or arduous natureand to take appropriate measures toprotect the employment rights ofthese women.
Article 9 – The right to vocationalguidance
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to vocationalguidance, the Parties undertake toprovide or promote, as necessary, aservice which will assist all persons,including the handicapped, to solveproblems related to occupationalchoice and progress, with dueregard to the individual’s character-istics and their relation to occupa-
ment contre ceux qui résultentd'une façon directe ou indirecte deleur travail.
Article 8 – Droit des travailleuses àla protection de la maternité
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit des travailleuses à la pro-tection de la maternité, les Partiess'engagent: 1. à assurer aux travailleuses, avantet après l'accouchement, un reposd'une durée totale de quatorzesemaines au minimum, soit par uncongé payé, soit par des prestationsappropriées de sécurité sociale oupar des fonds publics; 2. à considérer comme illégal pourun employeur de signifier son licen-ciement à une femme pendant lapériode comprise entre le momentoù elle notifie sa grossesse à sonemployeur et la fin de son congé dematernité, ou à une date telle que ledélai de préavis expire pendantcette période; 3. à assurer aux mères qui allaitentleurs enfants des pauses suffisantes àcette fin;
4. à réglementer le travail de nuitdes femmes enceintes, ayant récem-ment accouché ou allaitant leursenfants;
5. à interdire l'emploi des femmesenceintes, ayant récemmentaccouché ou allaitant leurs enfantsà des travaux souterrains dans lesmines et à tous autres travaux decaractère dangereux, insalubre oupénible, et à prendre des mesuresappropriées pour protéger les droitsde ces femmes en matière d'emploi.
Article 9 – Droit à l'orientationprofessionnelle
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à l'orientation profession-nelle, les Parties s'engagent à pro-curer ou promouvoir, en tant que debesoin, un service qui aidera toutesles personnes, y compris celles quisont handicapées, à résoudre lesproblèmes relatifs au choix d'uneprofession ou à l'avancement pro-fessionnel, compte tenu des carac-
65
kintettel az egyén jellegzetességeireés e vonások, valamint a foglalkoz-tatási lehetõségek viszonyára: ez asegítségnyújtás legyen ingyenes afiatalok, köztük az iskolás gyerme-kek és a felnõttek számára egyaránt.
10. cikk – A szakképzéshez való jog
A szakképzéshez való jog hatékonygyakorlása érdekében a felek vál-lalják, hogy: 1. biztosítják, vagy ha szükséges, amunkáltatói és a dolgozói szerveze-tekkel konzultálva elõsegítik min-den ember mûszaki és szakképzé-sét, beleértve a fogyatékossággal élõszemélyekét is, és megteremtik alehetõségét a felsõfokú mûszaki ésegyetemi tanulmányok folytatásá-nak, ami kizárólag az egyéni képes-ségektõl függ;
2. biztosítják, vagy elõmozdítják aiparitanuló-rendszert és a fiatal fiúkés lányok rendszeres képzésénekmás rendszeres formáit a különbözõfoglalkozások terén;3. biztosítják, vagy szükség szerintelõsegítik: a) felnõtt dolgozók megfelelõ éskönnyen hozzáférhetõ képzésilehetõségeit; b) a felnõtt dolgozók átképzésénekkülönleges lehetõségeit, amelyekrea mûszaki fejlõdés vagy a foglalkoz-tatás új irányzatai miatt van szükség;
4. biztosítják, vagy szükség szerintelõsegítik a hosszú távon munkanél-küliek átképzését és reintegrálásátszolgáló különleges intézkedéseket; 5. bátorítják a megfelelõ intézkedé-sekkel megteremtett alábbi lehetõ-ségek teljes kihasználását: a) csökkentik vagy eltörlik a tandí-jakat, vagy a költségeket; b) a megfelelõ esetekben pénzügyisegítséget nyújtanak; c) a munkáltató kérésére foglalkoz-tatás közben a dolgozó által kiegé-szítõ képzésre fordított idõt a munka-idõ részének tekintik;
d) a munkáltatói és a dolgozói szer-vezetekkel folytatott konzultációk
tional opportunity: this assistanceshould be available free of charge,both to young persons, includingschoolchildren, and to adults.
Article 10 – The right to vocationaltraining
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to vocationaltraining, the Parties undertake: 1. to provide or promote, as neces-sary, the technical and vocationaltraining of all persons, including thehandicapped, in consultation withemployers’ and workers’ organisa-tions, and to grant facilities foraccess to higher technical and uni-versity education, based solely onindividual aptitude;
2. to provide or promote a systemof apprenticeship and other system-atic arrangements for training youngboys and girls in their variousemployments; 3. to provide or promote, as neces-sary: a. adequate and readily availabletraining facilities for adult workers;
b. special facilities for the retrainingof adult workers needed as a resultof technological development ornew trends in employment;
4. to provide or promote, as neces-sary, special measures for theretraining and reintegration of thelong-term unemployed; 5. to encourage the full utilisationof the facilities provided by appro-priate measures such as: a. reducing or abolishing any feesor charges; b. granting financial assistance inappropriate cases; c. including in the normal workinghours time spent on supplementarytraining taken by the worker, at therequest of his employer, duringemployment;
d. ensuring, through adequatesupervision, in consultation with the
téristiques de l'intéressé et de la rela-tion entre celles-ci et les possibilitésdu marché de l'emploi; cette aidedevra être fournie, gratuitement, tantaux jeunes, y compris les enfantsd'âge scolaire, qu'aux adultes.
Article 10 – Droit à la formationprofessionnelle
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à la formation profession-nelle, les Parties s'engagent: 1. à assurer ou à favoriser, en tantque de besoin, la formation tech-nique et professionnelle de toutesles personnes, y compris celles quisont handicapées, en consultationavec les organisations profession-nelles d'employeurs et de tra-vailleurs, et à accorder des moyenspermettant l'accès à l'enseignementtechnique supérieur et à l'enseigne-ment universitaire d'après le seulcritère de l'aptitude individuelle; 2. à assurer ou à favoriser un sys-tème d'apprentissage et d'autres sys-tèmes de formation des jeunesgarçons et filles, dans leurs diversemplois; 3. à assurer ou à favoriser, en tantque de besoin: a. des mesures appropriées etfacilement accessibles en vue de laformation des travailleurs adultes; b. des mesures spéciales en vue de larééducation professionnelle des tra-vailleurs adultes, rendue nécessairepar l'évolution technique ou par uneorientation nouvelle du marché dutravail; 4. à assurer ou à favoriser, en tantque de besoin, des mesures partic-ulières de recyclage et de réinser-tion des chômeurs de longue durée; 5. à encourager la pleine utilisationdes moyens prévus par des disposi-tions appropriées telles que: a. la réduction ou l'abolition detous droits et charges; b. l'octroi d'une assistance finan-cière dans les cas appropriés; c. l'inclusion dans les heures nor-males de travail du temps consacréaux cours supplémentaires de for-mation suivis pendant l'emploi parle travailleur à la demande de sonemployeur; d. la garantie, au moyen d'un con-trôle approprié, en consultation avec
66
alapján megfelelõ ellenõrzéssel biz-tosítják a fiatal dolgozók szakmun-kásképzésének és egyéb képzésiformáinak hatékonyságát és általá-ban a fiatal dolgozók védelmét.
11. cikk – Az egészség védelméhez való jog
Az egészség védelméhez való joghatékony érvényesítésének biztosítá-sa érdekében a felek vállalják, hogyközvetlenül, vagy állami, illetvemagánszervezetekkel együttmûköd-ve megteszik a megfelelõ intéz-kedéseket, amelyek egyebek közötta következõ célokat szolgálják: 1. amennyire csak lehetséges, fel-számolják a rossz egészségi állapotokait; 2. az egészség javítása érdekében,valamint azért, hogy elõmozdítsákaz egyéni felelõsséget az egészség-ügy területén, tanácsadó és oktatásilétesítményeket hoznak létre;
3. amennyire csak lehetséges, meg-elõzik a ragályos, a fertõzõ és azegyéb betegségeket, valamint a bal-eseteket.
12. cikk – A társadalom-biztosításhoz való jog
A társadalombiztosításhoz való joghatékony gyakorlásának biztosításaérdekében a felek vállalják, hogy: 1. megteremtik, vagy fenntartják atársadalombiztosítás rendszerét; 2. a társadalombiztosítás rendszerétkielégítõ szinten tartják fenn, amelylegalábbis egyenlõ ahhoz, ami szük-séges a Európai Szociális BiztonságiKódex ratifikálásához; 3. erõfeszítéseket tesznek a társa-dalombiztosítási rendszer fokozato-san magasabb szintre történõ eme-lése érdekében; 4. lépéseket tesznek megfelelõ két-és többoldalú egyezmények kötésé-vel vagy más módon az egyezmé-nyekben lefektetett feltételektõlfüggõen annak érdekében, hogybiztosítsák a) saját állampolgáraik és a többi félállampolgárai közötti egyenlõbánásmódot a társadalombiztosítási
employers’ and workers’ organisa-tions, the efficiency of apprentice-ship and other training arrange-ments for young workers, and theadequate protection of young work-ers generally.
Article 11 – The right to protection of health
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to protection ofhealth, the Parties undertake, eitherdirectly or in co-operation with pub-lic or private organisations, to takeappropriate measures designed,inter alia:
1. to remove as far as possible thecauses of ill-health;
2. to provide advisory and educa-tional facilities for the promotion ofhealth and the encouragement ofindividual responsibility in mattersof health;
3. to prevent as far as possible epi-demic, endemic and other diseases,as well as accidents.
Article 12 – The right to social security
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to social securi-ty, the Parties undertake: 1. to establish or maintain a systemof social security; 2. to maintain the social securitysystem at a satisfactory level at leastequal to that necessary for the ratifi-cation of the European Code ofSocial Security; 3. to endeavour to raise progres-sively the system of social securityto a higher level;
4. to take steps, by the conclusionof appropriate bilateral and multilat-eral agreements or by other means,and subject to the conditions laiddown in such agreements, in orderto ensure: a. equal treatment with their ownnationals of the nationals of otherParties in respect of social security
les organisations professionnellesd'employeurs et de travailleurs, del'efficacité du système d'apprentis-sage et de tout autre système de for-mation pour jeunes travailleurs, et,d'une manière générale, de la pro-tection adéquate des jeunes tra-vailleurs.
Article 11 – Droit à la protectionde la santé
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à la protection de la santé,les Parties s'engagent à prendre, soitdirectement, soit en coopérationavec les organisations publiques etprivées, des mesures appropriéestendant notamment:
1. à éliminer, dans la mesure dupossible, les causes d'une santédéficiente; 2. à prévoir des services de consul-tation et d'éducation pour ce quiconcerne l'amélioration de la santéet le développement du sens de laresponsabilité individuelle enmatière de santé; 3. à prévenir, dans la mesure dupossible, les maladies épidémiques,endémiques et autres, ainsi que lesaccidents.
Article 12 – Droit à la sécurité sociale
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à la sécurité sociale, lesParties s'engagent: 1. à établir ou à maintenir unrégime de sécurité sociale; 2. à maintenir le régime de sécuritésociale à un niveau satisfaisant, aumoins égal à celui nécessaire pourla ratification du Code européen desécurité sociale; 3. à s'efforcer de porter progressive-ment le régime de sécurité sociale àun niveau plus haut;
4. à prendre des mesures, par laconclusion d'accords bilatéraux oumultilatéraux appropriés ou pard'autres moyens, et sous réserve desconditions arrêtées dans cesaccords, pour assurer: a. l'égalité de traitement entre lesnationaux de chacune des Parties etles ressortissants des autres Parties en
67
jogok tekintetében, beleértve a tár-sadalombiztosítási törvényalkotás-ból fakadó juttatások fenntartását,tekintet nélkül arra, hogy a védettszemélyek hogyan mozognak afelek területei között;
b) olyan eszközökkel adják meg,tartják fenn és állítják helyre a tár-sadalombiztosításhoz való jogot,mint amilyen a biztosítás felhal-mozása, vagy az egyes felekjoghatósága alatt elért foglalkoz-tatási idõszakok.
13. cikk – A szociális és az orvosisegítséghez való jog
A szociális és az orvosi segítséghezvaló jog hatékony érvényesítésecéljából a felek vállalják, hogy:
1. biztosítják a megfelelõ támoga-tást minden olyan személy számára,aki nem rendelkezik megfelelõ erõ-forrásokkal és aki nem képes ilyenerõforrásokat saját erõbõl, vagy másforrásokból, így valamilyen társa-dalombiztosítási program keretébensem biztosítani, vagyis betegségesetén az állapota által megkívántellátást megkapja;
2. biztosítják, hogy az ilyen segít-ségben részesülõ személyekneképpen emiatt ne kelljen elszenvednipolitikai, vagy szociális jogaikcsökkenését; 3. biztosítják, hogy mindenki kapjameg a megfelelõ állami, vagy ma-gán szolgáltatásokat, nevezetesen atanácsadást és a személyes segítsé-get, amire szüksége lehet a saját,vagy a családja nélkülözésénekmegelõzéséhez, megszüntetéséhez,vagy enyhítéséhez; 4. az e cikk 1., 2. és 3. bekezdései-ben említett rendelkezéseket egyen-lõen kell alkalmazni a felek terüle-tén valamelyik másik fél törvénye-sen tartózkodó állampolgárairavonatkozóan, összhangban az1993. december 11-én Párizsbanaláírt Szociális és orvosi ellátáseurópai egyezményében vállaltkötelezettségekkel.
rights, including the retention ofbenefits arising out of social securitylegislation, whatever movementsthe persons protected may under-take between the territories of theParties;
b. the granting, maintenance andresumption of social security rightsby such means as the accumulationof insurance or employment periodscompleted under the legislation ofeach of the Parties.
Article 13 – The right to social andmedical assistance
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to social andmedical assistance, the Partiesundertake: 1. to ensure that any person who iswithout adequate resources andwho is unable to secure suchresources either by his own effortsor from other sources, in particularby benefits under a social securityscheme, be granted adequate assis-tance, and, in case of sickness, thecare necessitated by his condition;
2. to ensure that persons receivingsuch assistance shall not, for thatreason, suffer from a diminution oftheir political or social rights;
3. to provide that everyone mayreceive by appropriate public or pri-vate services such advice and per-sonal help as may be required toprevent, to remove, or to alleviatepersonal or family want;
4. to apply the provisions referredto in paragraphs 1, 2 and 3 of thisarticle on an equal footing with theirnationals to nationals of otherParties lawfully within their territo-ries, in accordance with their obli-gations under the EuropeanConvention on Social and MedicalAssistance, signed at Paris on 11December 1953.
ce qui concerne les droits à la sécu-rité sociale, y compris la conservationdes avantages accordés par les légis-lations de sécurité sociale, quels quepuissent être les déplace-ments queles personnes protégées pourraienteffectuer entre les territoires desParties; b. l'octroi, le maintien et le rétab-lissement des droits à la sécuritésociale par des moyens tels que latotalisation des périodes d'assur-ance ou d'emploi accomplies con-for-mément à la législation de cha-cune des Parties.
Article 13 – Droit à l'assistancesociale et médicale
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à l'assistance sociale etmédicale, les Parties s'engagent:
1. à veiller à ce que toute personnequi ne dispose pas de ressourcessuffisantes et qui n'est pas enmesure de se procurer celles-ci parses propres moyens ou de lesrecevoir d'une autre source, notam-ment par des prestations résultantd'un régime de sécurité sociale,puisse obtenir une assistance appro-priée et, en cas de maladie, les soinsnécessités par son état; 2. à veiller à ce que les personnesbénéficiant d'une telle assistance nesouffrent pas, pour cette raison,d'une diminution de leurs droitspolitiques ou sociaux; 3. à prévoir que chacun puisseobtenir, par des services compétentsde caractère public ou privé, tousconseils et toute aide personnellenécessaires pour prévenir, abolir oualléger l'état de besoin d'ordre per-sonnel et d'ordre familial;
4. à appliquer les dispositionsvisées aux paragraphes 1, 2 et 3 duprésent article, sur un pied d'égalitéavec leurs nationaux, aux ressortis-sants des autres Parties se trouvantlégalement sur leur territoire, con-formément aux obligations qu'ellesassument en vertu de la Conventioneuropéenne d'assistance sociale etmédicale, signée à Paris le 11décembre 1953.
68
14. cikk – A szociális jólétiszolgáltatásokhoz való jog
Annak érdekében, hogy a felek biz-tosítsák a szociális jóléti szolgáltatá-sokhoz való jog hatékony gyakor-lását, vállalják, hogy: 1. elõsegítik, vagy biztosítanakolyan szolgáltatásokat, amelyek aszociális munka módszereinek alkal-mazásával hozzájárulnak a közös-ség egyéneinek és csoportjainakjólétéhez és fejlõdéséhez, valamintahhoz, hogy alkalmazkodjanak atársadalmi környezethez; 2. elõsegítik egyének és önkéntes,valamint más szervezetek részvéte-lét az ilyen szolgálatok létesítésébenés fenntartásában.
15. cikk – A fogyatékossággal élõszemélyek joga a függetlenséghez,a társadalmi integrálódáshoz és a közösség életében valórészvételhez
Annak érdekében, hogy a felek biz-tosítsák fogyatékossággal élõ szemé-lyeknek, tekintet nélkül a korukra ésfogyatékosságuk eredetére, illetvetermészetére, hogy hatékonyangyakorolhassák a függetlenséghez, atársadalmi integrálódáshoz valójogot és azt, hogy részt vehesseneka közösség életében, vállaljákkülönösen, hogy: 1. megteszik a szükséges intézke-déseket, hogy a fogyatékossággalélõ személyek ahol csak lehetséges,az általános programok kereténbelül kapják meg a pályaválasztásitanácsadást, az oktatást és a szak-mai képzést, és ahol ez nem lehet-séges, ott biztosítsák ezt speciálismagán vagy állami testületek révén; 2. minden olyan intézkedéssel elõ-mozdítják foglalkoztatásukat, ame-lyek arra bátorítják a munkáltatókat,hogy a mindennapos munkakörnye-zetben alkalmazzanak és tartsanakmeg fogyatékossággal élõ személye-ket és igazítsák a munkavégzési fel-tételeket szükségleteikhez, vagypedig, ahol ez a fogyatékosság miattnem lehetséges, rendezzenek be,vagy hozzanak létre a fogyatékosságszintjének megfelelõ védett foglal-koztatást. Bizonyos esetekben ezekaz intézkedések speciális elhelye-zést és segítõ szolgáltatásokat tehet-nek szükségessé;
Article 14 – The right to benefitfrom social welfare services
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to benefit fromsocial welfare services, the Partiesundertake: 1. to promote or provide serviceswhich, by using methods of socialwork, would contribute to the wel-fare and development of both indi-viduals and groups in the communi-ty, and to their adjustment to thesocial environment; 2. to encourage the participation ofindividuals and voluntary or otherorganisations in the establishmentand maintenance of such services.
Article 15 – The right of personswith disabilities to independence,social integration and participation in the life of the community
With a view to ensuring to personswith disabilities, irrespective of ageand the nature and origin of theirdisabilities, the effective exercise ofthe right to independence, socialintegration and participation in thelife of the community, the Partiesundertake, in particular:
1. to take the necessary measures toprovide persons with disabilitieswith guidance, education and voca-tional training in the framework ofgeneral schemes wherever possibleor, where this is not possible,through specialised bodies, publicor private;
2. to promote their access toemployment through all measurestending to encourage employers tohire and keep in employment per-sons with disabilities in the ordinaryworking environment and to adjustthe working conditions to the needsof the disabled or, where this is notpossible by reason of the disability,by arranging for or creating shel-tered employment according to thelevel of disability. In certain cases,such measures may requirerecourse to specialised placementand support services;
Article 14 – Droit au bénéfice desservices sociaux
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à bénéficier des servicessociaux, les Parties s'engagent: 1. à encourager ou organiser lesservices utilisant les méthodes pro-pres au service social et qui con-tribuent au bien-être et audéveloppement des individus et desgroupes dans la communauté ainsiqu'à leur adaptation au milieusocial; 2. à encourager la participation desindividus et des organisationsbénévoles ou autres à la création ouau maintien de ces services.
Article 15 – Droit des personneshandicapées à l'autonomie, à l'intégration sociale et à la participation à la vie de lacommunauté
En vue de garantir aux personneshandicapées, quel que soit leur âge,la nature et l'origine de leur handi-cap, l'exercice effectif du droit àl'autonomie, à l'intégration socialeet à la participation à la vie de lacommunauté, les Parties s'engagentnotamment: 1. à prendre les mesures néces-saires pour fournir aux personneshandicapées une orientation, uneéducation et une formation profes-sionnelle dans le cadre du droitcommun chaque fois que possibleou, si tel n'est pas le cas, par le biaisd'institutions spécialisées publiquesou privées;
2. à favoriser leur accès à l'emploipar toute mesure susceptible d'en-courager les employeurs à embauch-er et à maintenir en activité des per-sonnes handicapées dans le milieuordinaire de travail et à adapter lesconditions de travail aux besoins deces personnes ou, en cas d'impossi-bilité en raison du handicap, parl'aménagement ou la création d'em-plois protégés en fonction du degréd'incapacité. Ces mesures peuventjustifier, le cas échéant, le recours àdes services spécialisés de place-ment et d'accompagnement;
69
3. különösen elõmozdítják teljes tár-sadalmi integrálódásukat és a közös-ség életében való részvételüket olyanintézkedések segítségével, beleértvea technikai segédeszközöket is, ame-lyek célja leküzdeni a kommuniká-ciós és a mozgási korlátokat éslehetõvé tenni a hozzájutást a köz-lekedéshez, a lakáshoz, a kulturálistevékenységhez és a szabadidõhöz.
16. cikk – A család szociális, jogi és gazdasági védelemhez való joga
Annak érdekében, hogy biztosítsáka család, mint a társadalom alap-egységének teljes fejlõdéséhez szük-séges feltételeket, a Felek vállalják,hogy olyan eszközökkel mozdítjákelõ a család gazdasági, jogi és szo-ciális védelmét, mint amilyenek aszociális és családi juttatások, adó-zási megoldások, családi lakásjut-tatás, az új házasok támogatása ésegyéb megfelelõ eszközök.
17. cikk – A gyermekek és a fiatalokszociális, jogi és gazdasági védelemhez való joga
Annak érdekében, hogy biztosítsák agyermekek és a fiatalok jogának haté-kony gyakorlását, hogy olyan kör-nyezetben növekedjenek fel, amelyelõsegíti személyiségük, valamintfizikai és szellemi kapacitásuk teljeskifejlõdését, a felek vállalják, hogyakár közvetlenül, akár állami és ma-gán szervezetekkel együttmûködvemegteszik az összes megfelelõ ésszükséges intézkedést, aminek célja: 1. a) biztosítani, hogy a gyermekek ésa fiatalok, figyelembe véve szüleikjogait és kötelességeit, megkapják agondozást, a segítséget, az iskoláz-tatást és a képzést, amelyre szüksé-gük van, különösen pedig gondos-kodnak olyan intézmények és szol-gáltatások létesítésérõl és fenntartá-sáról, amelyek elégségesek és meg-felelnek ennek a célnak; b) védelmezik a gyermekeket és afiatalokat az elhanyagolással, azerõszakkal, vagy a kizsákmányolássalszemben; c) az állam védelmet és különlegessegélyt nyújt azoknak a gyerme-
3. to promote their full social inte-gration and participation in the lifeof the community in particularthrough measures, including techni-cal aids, aiming to overcome barri-ers to communication and mobilityand enabling access to transport,housing, cultural activities andleisure.
Article 16 – The right of the familyto social, legal and economic protection
With a view to ensuring the neces-sary conditions for the full develop-ment of the family, which is a fun-damental unit of society, the Partiesundertake to promote the econom-ic, legal and social protection offamily life by such means as socialand family benefits, fiscal arrange-ments, provision of family housing,benefits for the newly married andother appropriate means.
Article 17 – The right of childrenand young persons to social, legal and economic protection
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right of children andyoung persons to grow up in anenvironment which encourages thefull development of their personalityand of their physical and mentalcapacities, the Parties undertake,either directly or in cooperationwith public and private organisa-tions, to take all appropriate andnecessary measures designed: 1 a. to ensure that children andyoung persons, taking account ofthe rights and duties of their parents,have the care, the assistance, theeducation and the training theyneed, in particular by providing forthe establishment or maintenance ofinstitutions and services sufficientand adequate for this purpose;
b. to protect children and youngpersons against negligence, vio-lence or exploitation;
c. to provide protection and specialaid from the state for children and
3. à favoriser leur pleine intégrationet participation à la vie sociale,notamment par des mesures, y com-pris des aides techniques, visant àsurmonter des obstacles à la com-munication et à la mobilité et à leurpermettre d'accéder aux transports,au logement, aux activités cul-turelles et aux loisirs.
Article 16 – Droit de la famille à une protection sociale, juridique et économique
En vue de réaliser les conditions de vieindispensables au plein épanouisse-ment de la famille, cellule fondamen-tale de la société, les Parties s'enga-gent à promouvoir la protectionéconomique, juridique et sociale delavie de famille, notamment par lemoyen de prestations sociales etfamiliales, de dispositions fiscales,d'encouragement à la constructionde logements adaptés aux besoins desfamilles, d'aide aux jeunes foyers, oude toutes autres mesures appropriées.
Article 17 – Droit des enfants et des adolescents à une protectionsociale, juridique et économique
En vue d'assurer aux enfants et auxadolescents l'exercice effectif dudroit de grandir dans un milieu favor-able à l'épanouissement de leur per-sonnalité et au développement deleurs aptitudes physiques et mentales,les Parties s'engagent à prendre, soitdirectement, soit en coopérationavec les organisations publiques ouprivées, toutes les mesures néces-saires et appropriées tendant: 1 a. à assurer aux enfants et aux ado-lescents, compte tenu des droits et des devoirs des parents, les soins, l'assistance, l'éducation et laformation dont ils ont besoin,notamment en prévoyant la créationou le maintien d'institutions ou deservices adéquats et suffisants àcette fin;
b. à protéger les enfants et les ado-lescents contre la négligence, la vio-lence ou l'exploitation;
c. à assurer une protection et uneaide spéciale de l'Etat vis-à-vis de
70
keknek és fiataloknak, akik ideigle-nesen, vagy véglegesen nélkülözikcsaládjuk támogatását; 2. biztosítják a gyermekek és fiata-lok ingyenes elemi és középfokúiskoláztatását, valamint azt, hogyrendszeresen járjanak iskolába.
18. cikk – Jövedelemszerzõtevékenység folytatásának jogamás felek területén
Annak érdekében, hogy biztosítsáka jövedelemszerzõ tevékenységfolytatásának jogát bármelyik másfél területén, a felek vállalják, hogy: 1. liberális szellemben alkalmazzáka meglévõ rendelkezéseket; 2. egyszerûsítik a létezõ formalitá-sokat és csökkentik, vagy eltörlik abírósági illetékeket és más költsé-geket, amelyeket külföldi munká-soknak, vagy munkaadóiknak kellfizetniük; 3. egyénileg vagy kollektíven libe-ralizálják a külföldi dolgozók alkal-mazását szabályozó elõírásokat;
és elismerik: 4. állampolgáraik jogát arra, hogyelhagyják az országot és más felekterületén folytassanak jövedelem-szerzõ tevékenységet.
19. cikk – Migráns munkások és családjuk joga a védelemre és a segítségre
Annak érdekében, hogy biztosítsáka migráns munkások és családjukvédelemhez és támogatáshoz valójogának hatékony gyakorlását bár-melyik fél területén, a felek vállal-ják, hogy: 1. fenntartják, vagy meggyõzõdnekarról, hogy megfelelõ és szabad szol-gáltatásokat tartanak fenn az ilyendolgozók támogatása céljából, külö-nösen ahol pontos információt kap-hatnak, és megtesznek minden szük-séges lépést az nemzeti törvények ésszabályok keretein belül a kivándor-lással és a bevándorlással kapcso-latos félrevezetõ propagandávalszemben; 2. saját illetékességi körükben meg-felelõ intézkedéseket fogadnak elannak érdekében, hogy megkönnyít-sék az ilyen munkások és családjuk
young persons temporarily or defin-itively deprived of their family’s sup-port; 2. to provide to children and youngpersons a free primary and second-ary education as well as to encour-age regular attendance at schools.
Article 18 – The right to engage in a gainful occupation in the territory of other Parties
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to engage in againful occupation in the territory ofany other Party, the Parties under-take: 1. to apply existing regulations in aspirit of liberality; 2. to simplify existing formalitiesand to reduce or abolish chancerydues and other charges payable byforeign workers or their employers;
3. to liberalise, individually or col-lectively, regulations governing theemployment of foreign workers;
and recognise: 4. the right of their nationals toleave the country to engage in againful occupation in the territoriesof the other Parties.
Article 19 – The right of migrantworkers and their families toprotection and assistance
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right of migrantworkers and their families to protec-tion and assistance in the territory ofany other Party, the Parties under-take: 1. to maintain or to satisfy them-selves that there are maintainedadequate and free services to assistsuch workers, particularly in obtain-ing accurate information, and totake all appropriate steps, so far asnational laws and regulations per-mit, against misleading propagandarelating to emigration and immigra-tion;
2. to adopt appropriate measureswithin their own jurisdiction tofacilitate the departure, journey andreception of such workers and their
l'enfant ou de l'adolescent tempo-rairement ou définitivement privéde son soutien familial; 2. à assurer aux enfants et aux ado-lescents un enseignement primaireet secondaire gratuit, ainsi qu'àfavoriser la régularité de la fréquen-tation scolaire.
Article 18 – Droit à l'exerciced'une activité lucrative sur leterritoire des autres Parties
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à l'exercice d'une activitélucrative sur le territoire de touteautre Partie, les Parties s'engagent:
1. à appliquer les règlements exis-tants dans un esprit libéral; 2. à simplifier les formalités envigueur et à réduire ou supprimerles droits de chancellerie et autrestaxes payables par les travailleursétrangers ou par leurs employeurs;3. à assouplir, individuellement oucollectivement, les réglementationsrégissant l'emploi des travailleursétrangers; et reconnaissent: 4. le droit de sortie de leursnationaux désireux d'exercer uneactivité lucrative sur le territoire desautres Parties.
Article 19 – Droit des travailleursmigrants et de leurs familles à laprotection et à l'assistance
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit des travailleurs migrants etde leurs familles à la protection et à l'assistance sur le territoire detoute autre Partie, les Parties s'enga-gent: 1. à maintenir ou à s'assurer qu'ilexiste des services gratuits appro-priés chargés d'aider ces travailleurset, notamment, de leur fournir desinformations exactes, et à prendretoutes mesures utiles, pour autant quela législation et la réglementationnationales le permettent, contre toutepropagande trompeuse concernantl'émigration et l'immigration;
2. à adopter, dans les limites de leurjuridiction, des mesures appropriéespour faciliter le départ, le voyage etl'accueil de ces travailleurs et de
71
távozását, utazását és fogadását éssaját illetékességi körükben gondos-kodjanak az utazás során a megfelelõegészségügyi és orvosi ellátásról,valamint a jó higiénés feltételekrõl;
3. megfelelõen elõmozdítják akivándorlás és a bevándorlás orszá-gainak állami és magán szociálisszolgálatai közötti együttmûködést; 4. biztosítják, hogy a területüköntörvényesen tartózkodó ilyen dolgo-zók a következõ ügyekben a sajátállampolgáraiknál kedvezõtlenebbbánásmódban nem részesülnek, haezek az ügyek törvények, vagy elõ-írások szerint a hatóságok ellenõr-zése alá tartoznak:
a) bérezés és más foglalkoztatási ésmunkavégzési feltételek; b) szakszervezeti tagság és a kollektív alku elõnyeinek élvezete;
c) szállás;5. területükön e dolgozók számáratörvényesen olyan bánásmódot biz-tosítanak, amely nem hátrányosabba saját állampolgáraikénál a munka-viszonyban álló személyek általfizetendõ foglalkoztatási adók, ille-tékek és hozzájárulások tekinteté-ben; 6. amennyire csak lehetséges, meg-könnyítik azon külföldi munkás csa-ládjának egyesítését, akinek megen-gedték, hogy az adott fél területénletelepedjen; 7. a területükön törvényesen tartóz-kodó ilyen munkások számárabiztosítják az e cikkben foglaltügyekben a saját állampolgáraiké-nál nem hátrányosabb helyzetet jogieljárások esetén;
8. biztosítják, hogy a területüköntörvényesen lakó külföldi munkáso-kat nem ûzik ki, ha azok nem fenye-getik a nemzetbiztonságot, vagynem sértik a közérdeket, vagy a köz-erkölcsöt; 9. a törvényes kereteken belül meg-engedik, hogy ezek a dolgozókjövedelmük és megtakarításaik tet-szés szerinti részét hazautalják;
10. védelmet és támogatást nyújta-nak e cikk keretén belül az önfog-
families, and to provide, within theirown jurisdiction, appropriate servic-es for health, medical attention andgood hygienic conditions during thejourney;
3. to promote cooperation, asappropriate, between social servic-es, public and private, in emigrationand immigration countries; 4. to secure for such workers lawful-ly within their territories, insofar assuch matters are regulated by law orregulations or are subject to thecontrol of administrative authorities,treatment not less favourable thanthat of their own nationals in respectof the following matters:
a. remuneration and other employ-ment and working conditions; b. membership of trade unions andenjoyment of the benefits of collec-tive bargaining;
c. accommodation; 5. to secure for such workers law-fully within their territories treat-ment not less favourable than that oftheir own nationals with regard toemployment taxes, dues or contri-butions payable in respect ofemployed persons;
6. to facilitate as far as possible thereunion of the family of a foreignworker permitted to establish him-self in the territory;
7. to secure for such workers law-fully within their territories treat-ment not less favourable than that oftheir own nationals in respect oflegal proceedings relating to mattersreferred to in this article;
8. to secure that such workers law-fully residing within their territoriesare not expelled unless they endan-ger national security or offendagainst public interest or morality;
9. to permit, within legal limits, thetransfer of such parts of the earningsand savings of such workers as theymay desire;
10. to extend the protection andassistance provided for in this article
leurs familles, et à leur assurer, dansles limites de leur juridiction, pen-dant le voyage, les services sani-taires et médicaux nécessaires, ainsique de bonnes conditions d'hy-giène; 3. à promouvoir la collaboration,suivant les cas, entre les servicessociaux, publics ou privés, des paysd'émigration et d'immigration; 4. à garantir à ces travailleurs setrouvant légalement sur leur terri-toire, pour autant que ces matièressont régies par la législation ou laréglementation ou sont soumises aucontrôle des autorités administra-tives, un traitement non moinsfavorable qu'à leurs nationaux en cequi concerne les matières suivantes: a. la rémunération et les autres con-ditions d'emploi et de travail; b. l'affiliation aux organisationssyndicales et la jouissance desavantages offerts par les conven-tions collectives;c. le logement; 5. à assurer à ces travailleurs setrouvant légalement sur leur terri-toire un traitement non moins favor-able qu'à leurs propres nationauxen ce qui concerne les impôts, taxeset contributions afférents au travail,perçus au titre du travailleur;
6. à faciliter autant que possible leregroupement de la famille du tra-vailleur migrant autorisé à s'établirlui-même sur le territoire;
7. à assurer à ces travailleurs setrouvant légalement sur leur terri-toire un traitement non moins favor-able qu'à leurs nationaux pour lesactions en justice concernant lesquestions mentionnées dans leprésent article; 8. à garantir à ces travailleurs rési-dant régulièrement sur leur territoirequ'ils ne pourront être expulsés ques'ils menacent la sécurité de l'Etatou contreviennent à l'ordre publicou aux bonnes mours; 9. à permettre, dans le cadre deslimites fixées par la législation, letransfert de toute partie des gains etdes économies des travailleursmigrants que ceux-ci désirent trans-férer; 10. à étendre la protection et l'assis-tance prévues par le présent article
72
lalkoztató bevándorlóknak a vonat-kozó intézkedések keretein belül;
11. elõsegítik és megkönnyítik afogadó állam nemzeti nyelvének ta-nítását, illetve ha több ilyen van,akkor az egyik nyelv oktatását a be-vándorló munkásoknak és család-tagjaiknak; 12. a célszerûség keretein belülelõsegítik és megkönnyítik a beván-dorló munkás gyermekei számára aszülõ anyanyelvének tanítását.
20. cikk – Az egyenlõ lehetõségekhez és az egyenlõbánásmódhoz való, nemek alapjántörténõ hátrányos megkülönböztetésnélküli jog a foglalkoztatás és az alkalmazás terén
Annak érdekében, hogy biztosítsákaz egyenlõ lehetõségekhez és azegyenlõ bánásmódhoz való jog haté-kony gyakorlását a nemek alapjántörténõ hátrányos megkülönböztetésnélkül, a felek vállalják, hogy elisme-rik ezt a jogot és alkalmazásának elõ-segítése érdekében megfelelõ intéz-kedéseket hoznak a következõ terü-leteken: a) a foglalkoztatáshoz való hozzáju-tás, védelem az elbocsátással szem-ben és foglalkozási reintegráció; b) pályaválasztási tanácsadás, kép-zés, átképzés és rehabilitáció;
c) a foglalkoztatás feltételei, munka-körülmények, beleértve a javadal-mazást; d) az életpálya fejlõdése, beleértveaz elõléptetést.
21. cikk – Az információhoz és a konzultációhoz való jog
Annak érdekében, hogy biztosítsáka dolgozó cégen belüli információ-hoz és konzultációhoz való jogánakhatékony gyakorlását, a felek vállal-ják, hogy olyan intézkedéseket fogad-nak el, vagy támogatnak, amelyeklehetõvé teszik a dolgozóknak, vagyképviselõiknek a nemzeti törvények-kel és gyakorlattal összhangban: a) hogy rendszeresen, vagy a meg-felelõ idõben átfogó tájékoztatástkapjanak az õket alkalmazó vállal-kozás gazdasági és pénzügyi hely-zetérõl, szem elõtt tartva, hogy bizo-
to self-employed migrants insofar assuch measures apply;
11. to promote and facilitate theteaching of the national language ofthe receiving state or, if there areseveral, one of these languages, tomigrant workers and members oftheir families; 12. to promote and facilitate, as faras practicable, the teaching of themigrant worker’s mother tongue tothe children of the migrant worker.
Article 20 – The right to equalopportunities and equal treatmentin matters of employment andoccupation without discriminationon the grounds of sex
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to equal oppor-tunities and equal treatment in mat-ters of employment and occupationwithout discrimination on thegrounds of sex, the Parties under-take to recognise that right and totake appropriate measures to ensureor promote its application in the fol-lowing fields: a. access to employment, protec-tion against dismissal and occupa-tional reintegration; b. vocational guidance, training,retraining and rehabilitation;
c. terms of employment and work-ing conditions, including remunera-tion; d. career development, includingpromotion.
Article 21 – The right to information and consultation
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right of workers to beinformed and consulted within theundertaking, the Parties undertaketo adopt or encourage measuresenabling workers or their represen-tatives, in accordance with nationallegislation and practice:
a. to be informed regularly or at theappropriate time and in a compre-hensible way about the economicand financial situation of the under-taking employing them, on theunderstanding that the disclosure of
aux travailleurs migrants travaillantpour leur propre compte, pourautant que les mesures en questionsont applicables à cette catégorie; 11. à favoriser et à faciliter l'en-seignement de la langue nationalede l'Etat d'accueil ou, s'il y en aplusieurs, de l'une d'entre elles auxtravailleurs migrants et aux mem-bres de leurs familles; 12. à favoriser et à faciliter, dans lamesure du possible, l'enseignementde la langue maternelle du tra-vailleur migrant à ses enfants.
Article 20 – Droit à l'égalité de chances et de traitement enmatière d'emploi et de profession,sans discrimination fondée sur le sexe
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à l'égalité de chances et detraitement en matière d'emploi et deprofession sans discriminationfondée sur le sexe, les Parties s'en-gagent àreconnaître ce droit et àprendre les mesures appropriéespour en assurer ou en promouvoirl'application dans les domainessuivants: a. accès à l'emploi, protection con-tre le licenciement et réinsertionprofessionnelle; b. orientation et formation profes-sionnelles, recyclage, réadaptationprofessionnelle; c. conditions d'emploi et de travail,y compris la rémunération;
d. déroulement de la carrière, ycompris la promotion.
Article 21 – Droit à l'informationet à la consultation
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit des travailleurs à l'informa-tion et à la consultation au sein del'entreprise, les Parties s'engagent àprendre ou à promouvoir desmesures permettant aux travailleursou à leurs représentants, conformé-ment à la législation et la pratiquenationales: a. d'être informés régulièrement ouen temps opportun et d'une manièrecompréhensible de la situationéconomique et financière de l'entre-prise qui les emploie, étant entenduque la divulgation de certaines infor-
73
nyos információk kiadását, amelyekhátrányosak lehetnek a vállalkozásszámára, hivatkozással azok bizal-mas jellegére, meg lehet tagadni; és
b) kellõ idõben konzultálni kellvelük az olyan tervezett döntések-rõl, amelyek számottevõen érintik adolgozók érdekeit, különösen pedigazokról a döntésekrõl, amelyekfontos hatással lehetnek a vállalko-zás foglalkoztatási helyzetére.
22. cikk – A munkakörülmények és a vállalkozáson belül a munka környezeténekmegszabásában és javításában valórészvétel joga
Annak érdekében, hogy biztosítsáka dolgozók azon jogának hatékonyérvényesítését, hogy részt vegyeneka munkakörülmények és a vállalko-záson belül a munka környezeténekmegszabásában és javításában, afelek vállalják, hogy olyan intézke-déseket fogadnak el, illetve bátoríta-nak, amelyek lehetõvé teszik a dol-gozóknak vagy képviselõiknek, hogya nemzeti törvényekkel és gyakor-lattal összhangban hozzájáruljanak: a) a munkakörülmények, a munka-szervezet és a munka környezeténekmeghatározásához és javításához;
b) az egészség és a biztonság védel-méhez a vállalkozáson belül; c) a szociális és a szociokulturálisszolgáltatások és létesítmények szer-vezéséhez a vállalkozáson belül; d) az elõírások megtartásának ellen-õrzéséhez ezekben a kérdésekben.
23. cikk – Az idõsek joga a szociális védelemre
Annak érdekében, hogy az idõsekhatékonyan gyakorolhassák jogukata szociális védelemre, a felek vál-lalják, hogy megfelelõ intézkedése-ket fogadnak el vagy bátorítanakakár közvetlenül, akár együttmû-ködve állami, vagy magán szer-vezetekkel, különösen, hogy: – az alábbi eszközökkel tegyékképessé az idõseket arra, hogy alehetõ leghosszabb ideig a társa-dalom teljes tagjai maradjanak: a) megfelelõ erõforrások segítségé-vel, amelyek lehetõvé teszik, hogy
certain information which could beprejudicial to the undertaking maybe refused or subject to confiden-tiality; and
b. to be consulted in good time onproposed decisions which couldsubstantially affect the interests ofworkers, particularly on those deci-sions which could have an impor-tant impact on the employment situ-ation in the undertaking.
Article 22 – The right to take partin the determination and improvement of the workingconditions and working environment
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right of workers totake part in the determination andimprovement of the working condi-tions and working environment inthe undertaking, the Parties under-take to adopt or encourage meas-ures enabling workers or their repre-senta-tives, in accordance withnational legislation and practice, tocontribute: a. to the determination and theimprovement of the working condi-tions, work organisation and work-ing environment; b. to the protection of health andsafety within the undertaking; c. to the organisation of social andsocio-cultural services and facilitieswithin the undertaking; d. to the supervision of the obser-vance of regulations on these matters.
Article 23 – The right of elderlypersons to social protection
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right of elderly per-sons to social protection, the Partiesundertake to adopt or encourage,either directly or in co-operationwith public or private organisations,appropriate measures designed inparticular: – to enable elderly persons to remain full members of societyfor as long as possible, by means of: a. adequate resources enablingthem to lead a decent life and play
mations pouvant porter préjudice àl'entreprise pourra être refusée ouqu'il pourra être exigé que celles-cisoient tenues confidentielles; et
b. d'être consultés en temps utilesur les décisions envisagées qui sontsusceptibles d'affecter substan-tiellement les intérêts des tra-vailleurs et notamment sur cellesqui auraient des conséquencesimportantes sur la situation de l'em-ploi dans l'entreprise.
Article 22 – Droit de prendre partà la détermination et à l'amélioration des conditions de travail et du milieu du travail
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit des travailleurs de prendrepart à la détermination et à l'amélio-ration des conditions de travail et dumilieu du travail dans l'entreprise,les Parties s'engagent à prendre ou àpromouvoir des mesures permettantaux travailleursou à leurs représen-tants, conformément à la législationet à la pratique nationales, de con-tribuer: a. à la détermination et à l'amélio-ration des conditions de travail, del'organisation du travail et du milieudu travail; b. à la protection de la santé et de lasécurité au sein de l'entreprise; c. à l'organisation de services etfacilités sociaux et socio-culturelsde l'entreprise; d. au contrôle du respect de laréglementation en ces matières.
Article 23 – Droit des personnesâgées à une protection sociale
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit des personnes âgées à uneprotection sociale, les Parties s'en-gagent à prendre ou à promouvoir,soit directement soit en coopérationavec les organisations publiques ouprivées, des mesures appropriéestendant notamment: – à permettre aux personnes âgéesde demeurer le plus longtemps pos-sible des membres à part entière dela société, moyennant: a. des ressources suffisantes pourleur permettre de mener une exis-
74
tisztes életük legyen és aktív szere-pet játsszanak a köz-, a társadalmiés a kulturális életben; b) tájékoztatás az idõsek rendelke-zésére álló szolgáltatásokról és léte-sítményekrõl, valamint használatuklehetõségeirõl; – képessé tenni az idõseket arra,hogy szabadon megválasszák azéletformájukat és megszokott kör-nyezetükben független életet élje-nek ameddig csak kívánják és képe-sek rá az alábbiak révén:
a) a szükségleteiknek és az egészségiállapotuknak megfelelõ lakáskörül-mények biztosítása, vagy megfelelõsegítség, hogy lakáskörülményeiketezekhez igazítsák; b) egészségügyi ellátás és az állapo-tuk által megkívánt szolgáltatások; – az intézményekben élõ idõsekszámára garantálják a megfelelõ tá-mogatást, miközben tiszteletben tart-ják a magánszférájukat, valamintrészvételüket az intézményen belüliéletkörülményeket érintõ döntések-ben.
24. cikk – A védelemhez való jogazokban az esetekben, amikor megszûnik a foglalkoztatás
Annak érdekében, hogy biztosítsáka dolgozók védelemhez való jogá-nak hatékony gyakorlását afoglalkoztatás megszûnése esetén, afelek vállalják, hogy elismerik: a) a dolgozók jogát ahhoz, hogymunkaviszonyukat ne lehessenmegszüntetni tényleges ok nélkül,amely összefügg képességükkel,magatartásukkal, vagy a vállalkozás,a létesítmény, vagy a szolgálatmûködési szükségleteivel; b) azoknak a dolgozóknak jogát a kártérítésre, vagy megfelelõ segít-ségre, akiknek a munkaviszonyáttényleges ok nélkül szüntették meg. Ennek érdekében a felek biztosítják,hogy annak a dolgozónak, akiszerint munkaviszonyát ténylegesok nélkül szüntették meg, joga vanpártatlan testülethez fellebbezni.
an active part in public, social andcultural life;
b. provision of information aboutservices and facilities available forelderly persons and their opportuni-ties to make use of them; – to enable elderly persons tochoose their lifestyle freely and tolead independent lives in theirfamiliar surroundings for as long as they wish and are able, by meansof:
a. provision of housing suited totheir needs and their state of healthor of adequate support for adaptingtheir housing;
b. the health care and the servicesnecessitated by their state; – to guarantee elderly persons livingin institutions appropriate support,while respecting their privacy, andparticipation in decisions concern-ing living conditions in the institu-tion.
Article 24 – The right to protection in cases of termination of employment
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right of workers toprotection in cases of termination ofemployment, the Parties undertaketo recognise: a. the right of all workers not tohave their employment terminatedwithout valid reasons for such termi-nation connected with their capaci-ty or conduct or based on the oper-ational requirements of the under-taking, establishment or service; b. the right of workers whoseemployment is terminated without avalid reason to adequate compensa-tion or other appropriate relief. To this end, the Parties undertake toensure that a worker who considersthat his employment has been ter-minated without a valid reason shallhave the right to appeal to an impar-tial body.
tence décente et de participeractivement à la vie publique,sociale et culturelle; b. la diffusion des informationsconcernant les services et les facil-ités existant en faveur des personnesâgées et les possibilités pour celles-ci d'y recourir; – à permettre aux personnes âgéesde choisir librement leur mode devie et de mener une existenceindépendante dans leur environ-nement habituel aussi longtempsqu'elles le souhaitent et que cela estpossible, moyennant: a. la mise à disposition de loge-ments appropriés à leurs besoins età leur état de santé ou d'aidesadéquates en vue de l'aménage-ment du logement; b. les soins de santé et les servicesque nécessiterait leur état;– à garantir aux personnes âgéesvivant en institution l'assistanceappropriée dans le respect de la vieprivée, et la participation à la déter-mination des conditions de vie dansl'institution.
Article 24 – Droit à la protection en cas de licenciement
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à la protection en cas delicenciement, les Parties s'engagentà reconnaître: a. le droit des travailleurs à ne pasêtre licenciés sans motif valable lié àleur aptitude ou conduite, ou fondésur les nécessités de fonction-nement de l'entreprise, de l'étab-lissement ou du service;
b. le droit des travailleurs licenciéssans motif valable à une indemnitéadéquate ou à une autre réparationappropriée. A cette fin les Parties s'engagent àassurer qu'un travailleur qui estimeavoir fait l'objet d'une mesure delicenciement sans motif valable aitun droit de recours contre cettemesure devant un organe impartial.
75
25. cikk – A dolgozók jogaköveteléseik védelmére abban az esetben, amikor munkáltatójukfizetésképtelenné válik
Annak érdekében, hogy biztosítsák adolgozók jogának hatékony gyakor-lását követeléseik védelmében ab-ban az esetben, amikor munkáltató-juk fizetésképtelenné válik, a felekvállalják, hogy a foglalkoztatási,vagy a munkaviszonyt létesítõ szer-zõdésekbõl keletkezõ követeléseketgaranciális intézmény, vagy a véde-lem valamilyen más hatékony for-mája segítségével biztosítják.
26. cikkely – A munkavállaló jogaemberi méltóságának védelmére
Annak érdekében, hogy biztosítsákvalamennyi dolgozó méltósághozvaló jogának hatékony gyakorlásátmunkavégzés közben, a felek amunkáltatói és a dolgozói szerveze-tekkel konzultálva vállalják, hogy: 1. elõmozdítják a szexuális zaklatástudatosítását, az arra vonatkozó tájé-koztatást, illetve megelõzését mun-kahelyen, illetve a munkával kap-csolatban és megtesznek mindenmegfelelõ lépést annak érdekében,hogy a dolgozókat az ilyen maga-tartással szemben megvédelmezzék; 2. elõmozdítják a munkahelyeken,vagy a munkával kapcsolatban azegyes dolgozók ellen irányuló ésvisszatérõ elítélhetõ, vagy egyértel-mûen negatív és sértõ cselekedetektudatosítását, az azokra vonatkozótájékoztatást és az ilyen cselekedetekmegelõzését, s megtesznek mindenmegfelelõ lépést annak érdekében,hogy a dolgozókat az ilyen maga-tartással szemben megvédelmezzék.
27. cikkely – A családosmunkavállalók joga az egyenlõ esélyre és bánásmódra
A családi kötelezettségekkel rendel-kezõ férfi- és nõdolgozóknak azegyéb dolgozókkal szemben érvé-nyesítendõ esélyegyenlõséghez ésegyenlõ bánásmódhoz való jogánakbiztosítása érdekében a felek vál-lalják, hogy: 1. megfelelõ intézkedéseket tesz-nek:
Article 25 – The right of workersto the protection of their claims in the event of the insolvency of their employer
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right of workers tothe protection of their claims in theevent of the insolvency of theiremployer, the Parties undertake toprovide that workers’ claims arisingfrom contracts of employment oremployment relationships be guar-anteed by a guarantee institution orby any other effective form of pro-tection.
Article 26 – The right to dignity at work
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right of all workers toprotection of their dignity at work,the Parties undertake, in consulta-tion with employers’ and workers’organisations: 1. to promote awareness, informa-tion and prevention of sexualharassment in the workplace or inrelation to work and to take allappropriate measures to protectworkers from such conduct;
2. to promote awareness, informa-tion and prevention of recurrentreprehensible or distinctly negativeand offensive actions directedagainst individual workers in theworkplace or in relation to workand to take all appropriate measuresto protect workers from such con-duct.
Article 27 – The right of workerswith family responsibilities to equal opportunities and equaltreatment
With a view to ensuring the exerciseof the right to equality of opportuni-ty and treatment for men andwomen workers with family respon-sibilities and between such workersand other workers, the Partiesundertake: 1. to take appropriate measures:
Article 25 – Droit des travailleursà la protection de leurs créancesen cas d'insolvabilité de leuremployeur
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit des travailleurs à la protec-tion de leurs créances en cas d'in-solvabilité de leur employeur, lesParties s'engagent à prévoir que lescréances des travailleurs résultantde contrats de travail ou de relationsd'emploi soient garanties par uneinstitution de garantie ou par touteautre forme effective de protection.
Article 26 – Droit à la dignitéau travail
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit de tous les travailleurs à laprotection de leur dignité au travail,les Parties s'engagent, en consulta-tion avec les organisations d'em-ployeurs et de travailleurs: 1. à promouvoir la sensibilisation,l'information et la prévention enmatière de harcèlement sexuel surle lieu de travail ou en relation avecle travail, et à prendre toute mesureappropriée pour protéger les tra-vailleurs contre de tels comporte-ments; 2. à promouvoir la sensibilisation,l'information et la prévention enmatière d'actes condamnables ouexplicitement hostiles et offensifsdirigés de façon répétée contre toutsalarié sur le lieu de travail ou enrelation avec le travail, et à prendretoute mesure appropriée pour pro-téger les travailleurs contre de telscomportements.
Article 27 – Droit des travailleursayant des responsabilités familialesà l'égalité des chances et detraitement
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à l'égalité des chances et detraitement entre les travailleurs desdeux sexes ayant des responsabilitésfamiliales et entre ces travailleurs etles autres travailleurs, les Partiess'engagent: 1. à prendre des mesures appro-priées:
76
a) hogy lehetõvé tegyék a családikötelezettségekkel rendelkezõ dol-gozók számára a munkavállalást ésmunkájuk megtartását, valamint amunkába való visszatérést az ezenkötelezettségek miatt történt távol-maradás után, beleértve a pályavá-lasztási tanácsadás és képzés terüle-tén tett intézkedéseket is; b) hogy figyelembe vegyék szükség-leteiket a foglalkoztatási feltételek ésa társadalombiztosítás terén,
c) hogy fejlesszék, vagy támogassákaz állami, vagy magán szolgáltatá-sokat, különösen a gyermekek nap-közis és egyéb ellátása terén.
2. megteremtik annak a lehetõsé-gét, hogy a szülési szabadság utánbármelyik szülõ igénybe vehesse aszülõi szabadságot a gyermekgondozása céljából, amely szabad-ság idõtartamát és feltételeit azország törvényhozásának, a kollek-tív szerzõdéseknek, vagy a gyakor-latnak kell meghatároznia; 3. biztosítják, hogy a családikötelezettségek önmagukban nejelenthessenek elfogadható okot afoglalkoztatás beszüntetésére.
28. cikk – A dolgozókképviselõinek joga a védelemre és számukra a megfelelõkörülmények biztosítása
Annak érdekében, hogy a dolgozóiképviselõk hatékonyan gyakorol-hassák jogukat és így funkciójukat, afelek vállalják, hogy biztosítják avállalkozásnál: a) hogy tényleges védelmet élvez-zenek az ellenük irányuló elõítéle-tes cselekedetekkel szemben, bele-érve az elbocsátást a vállalkozásonbelüli státusuk, vagy a dolgozóiképviselõkként kifejtett ottani tevé-kenységük miatt; b) hogy olyan körülményeket biz-tosítsanak nekik, amelyek meg-felelõen képessé teszik õket funk-cióik azonnali és hatékony gyakor-lására, figyelembe véve az adott or-szág szakszervezeti rendszerét, vala-mint az érintett vállalkozás szük-ségleteit, méreteit és lehetõségeit.
a. to enable workers with familyresponsibilities to enter and remainin employment, as well as to re-enter employment after an absencedue to those responsibilities, includ-ing measures in the field of voca-tional guidance and training;
b. to take account of their needs interms of conditions of employmentand social security;
c. to develop or promote services,public or private, in particular childday care services and other child-care arrangements;
2. to provide a possibility for eitherparent to obtain, during a periodafter maternity leave, parental leaveto take care of a child, the durationand conditions of which should bedetermined by national legislation,collective agreements or practice;
3. to ensure that family responsibil-ities shall not, as such, constitute avalid reason for termination ofemployment.
Article 28 – The right of workers’representatives to protection in the undertaking and facilities to be accorded to them
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right of workers’ rep-resentatives to carry out their func-tions, the Parties undertake toensure that in the undertaking: a. they enjoy effective protectionagainst acts prejudicial to them,including dismissal, based on theirstatus or activities as workers’ repre-sentatives within the undertaking;
b. they are afforded such facilitiesas may be appropriate in order toenable them to carry out their func-tions promptly and efficiently,account being taken of the industri-al relations system of the countryand the needs, size and capabilitiesof the undertaking concerned.
a. pour permettre aux travailleursayant des responsabilités familialesd'entrer et de rester dans la vieactive ou d'y retourner après uneabsence due à ces responsabilités, ycompris des mesures dans ledomaine de l'orientation et la for-mation professionnelles;
b. pour tenir compte de leursbesoins en ce qui concerne les con-ditions d'emploi et la sécuritésociale; c. pour développer ou promouvoirdes services, publics ou privés, enparticulier les services de garde dejour d'enfants et d'autres modes degarde; 2. à prévoir la possibilité pourchaque parent, au cours d'une péri-ode après le congé de maternité,d'obtenir un congé parental pours'occuper d'un enfant, dont la duréeet les conditions seront fixées par lalégislation nationale, les conven-tions collectives ou la pratique;
3. à assurer que les responsabilitésfamiliales ne puissent, en tant quetelles, constituer un motif valable delicenciement.
Article 28 – Droit desreprésentants des travailleurs à la protection dans l'entreprise et facilités à leur accorder
Afin d'assurer l'exercice effectif dudroit des représentants des tra-vailleurs de remplir leurs fonctionsde représentants, les Parties s'enga-gent à assurer que dans l'entreprise: a. ils bénéficient d'une protectioneffective contre les actes qui pour-raient leur porte préjudice, y com-pris le licenciement, et qui seraientmotivés par leur qualité ou leursactivités de représentants des tra-vailleurs dans l'entreprise; b. ils aient les facilités appropriéesafin de leur permettre de remplirrapidement et efficacement leursfonctions en tenant compte du sys-tème de relations professionnellesprévalant dans le pays ainsi que desbesoins, de l'importance et des pos-sibilités de l'entreprise intéressée.
77
29. cikkely – A tájékoztatás és a tanácskozás joga kollektívlétszámcsökkentésekkelkapcsolatban
Annak érdekében, hogy biztosítsák adolgozók azon jogának hatékonygyakorlását, amelynek alapján tájé-koztatni kell õket, illetve konzultálnikell velük a munkaerõfölösleg kol-lektív eljárásai esetén, a felek vállal-ják, hogy a munkáltatók kellõ idõben,a munkaerõfölösleg kollektív eljárá-sának megkezdése elõtt tájékoztatnifogják, illetve konzultálni fognak adolgozók képviselõivel azokról a le-hetõségekrõl, amelyekkel ezek az el-járások elkerülhetõk, vagy elõfordu-lásuk korlátozható, illetve következ-ményük enyhíthetõ, például azáltal,hogy szociális intézkedésekkel kísé-rik, amelyek célja fõképpen az, hogysegítséget nyújtsanak az érintett dol-gozók átcsoportosításának, vagyátképzésének idejére.
30. cikk – A szegénység és a szociális kirekesztés ellenivédelemhez való jog
Annak érdekében, hogy biztosítsáka szegénység és a szociális kirekesz-tés elleni védelemhez való jog haté-kony gyakorlását, a felek vállalják,hogy: a) átfogó és összehangolt megköze-lítés keretében intézkedéseket tesz-nek, amelyek segítségével elõmoz-dítják a társadalmilag kirekesztett,vagy ennek a veszélyében, vagy sze-génységben élõk és családjaik haté-kony hozzáférését különösen a fog-lalkoztatáshoz, a lakáshoz, a képzés-hez, az oktatáshoz, a kultúrához,valamint a szociális és az orvosisegítséghez; b) ezeket az intézkedéseket áttekintik,hogy ha szükséges, módosítsák õket.
31. cikkely – A lakhatáshoz való jog
Annak érdekében, hogy biztosítsáka lakhatáshoz való jog hatékonyérvényesítését, a felek vállaljákolyan intézkedések meghozatalát,amelyek célja: 1. elõsegíteni a megfelelõ színvo-nalú lakáshoz való hozzájutást; 2. megelõzni és csökkenteni a haj-léktalanságot, úgy, hogy annakfokozatos felszámolását tartják szemelõtt;
Article 29 – The right to information and consultation in collective redundancyprocedures
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right of workers to beinformed and consulted in situa-tions of collective redundancies, theParties undertake to ensure thatemployers shall inform and consultworkers’ representatives, in goodtime prior to such collective redun-dancies, on ways and means ofavoiding collective redundancies orlimiting their occurrence and miti-gating their consequences, forexample by recourse to accompa-nying social measures aimed, inparticular, at aid for the redeploy-ment or retraining of the workersconcerned.
Article 30 – The right toprotection against poverty andsocial exclusion
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to protectionagainst poverty and social exclu-sion, the Parties undertake:
a. to take measures within theframework of an overall and co-ordinated approach to promote theeffective access of persons who liveor risk living in a situation of socialexclusion or poverty, as well as theirfamilies, to, in particular, employ-ment, housing, training, education,culture and social and medicalassistance;
b. to review these measures with aview to their adaptation if necessary.
Article 31 – The right to housing
With a view to ensuring the effectiveexercise of the right to housing, theParties undertake to take measuresdesigned:
1. to promote access to housing ofan adequate standard; 2. to prevent and reduce homeless-ness with a view to its gradual elim-ination;
Article 29 – Droit à l'informationet à la consultation dans lesprocédures de licenciementscollectifs
Afin d'assurer l'exercice effectif dudroit des travailleurs à être informéset consultés en cas de licenciementscollectifs, les Parties s'engagent àassurer que les employeurs infor-ment et consultent les représentantsdes travailleurs en temps utile, avantces licenciements collectifs, sur lespossibilités d'éviter les licen-ciements collectifs ou de limiter leurnombre et d'atténuer leurs con-séquences, par exemple par lerecours à des mesures sociales d'ac-compagnement visant notammentl'aide au reclassement ou à la réin-sertion des travailleurs concernés.
Article 30 – Droit à la protectioncontre la pauvreté et l'exclusionsociale
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit à la protection contre lapauvreté et l'exclusion sociale, lesParties s'engagent:
a. à prendre des mesures dans lecadre d'une approche globale etcoordonnée pour promouvoir l'accèseffectif notamment à l'emploi, aulogement, à la formation, à l'en-seignement, à la culture, à l'assistancesociale et médicale des personnes setrouvant ou risquant de se trouver ensituation d'exclusion sociale ou depauvreté, et de leur famille;
b. à réexaminer ces mesures en vuede leur adaptation si nécessaire.
Article 31 – Droit au logement
En vue d'assurer l'exercice effectifdu droit au logement, les Partiess'engagent à prendre des mesuresdestinées:
1. à favoriser l'accès au logementd'un niveau suffisant; 2. à prévenir et à réduire l'état desans-abri en vue de son éliminationprogressive;
78
3. a lakások árát elérhetõvé kelltenni azok számára, akik nem ren-delkeznek megfelelõ erõforrásokkal.
III. rész
A. cikk – Kötelezettségvállalások
1. Az alábbi B. cikk rendelkezései-tõl függõen a felek mindegyike vál-lalja, hogy: a) E karta I. részét azon célok kinyi-latkoztatásának tekinti, amelyekmegvalósítására minden, arra alkal-mas eszközzel törekedni fog, ahogya hivatkozott rész bevezetõ bekez-désében kijelentette;
b) a jelen karta II. részének követ-kezõ kilenc cikke közül legalábbhatot magára nézve kötelezõnekismer el: az 1., az 5., a 6., a 7., a 12.,a 13., a 16., a 19. és a 20. cikkek; c) önmagára nézve kötelezõnekismer el még további cikkeket, vagya karta II. részének számozottbekezdéseit, amelyeket kiválaszt, haaz önmagára nézve kötelezõnekelismert cikkek és számozott bekez-dések összesen tizenhat cikknélvagy hatvanhárom számozott be-kezdésnél nem kevesebb. 2. A jelen cikk 1. bekezdésének ésb–c albekezdéseinek megfelelõenkiválasztott cikkekrõl és bekezdések-rõl az Európa Tanács fõtitkárát akkorkell tájékoztatni, amikor a meg-erõsítés, az elfogadás, vagy a jóvá-hagyás okmányát letétbe helyezik.
3. Egy késõbbi idõpontban bármelyfél a fõtitkárnak címzett jegyzékbennyilatkozhat, hogy önmagára nézvekötelezõnek ismeri el a karta II.része bármely cikkét, vagy számo-zott bekezdését, amelyet korábbane cikk 1. bekezdése alapján mégnem fogadott el. Az ilyen, késõb-biekben közölt vállalkozásokat amegerõsítés, az elfogadás, vagy ajóváhagyás szerves részének kelltekinteni és ugyanolyan hatállyallép életbe az írásbeli jelzés dátumátkövetõ egy hónap elmúltávalkövetkezõ hónap elsõ napjától.
4. Minden fél köteles a nemzetikörülményeknek megfelelõ munka-ügyi felügyeleti rendszert fenn-tartani.
3. to make the price of housingaccessible to those without ade-quate resources.
Part III
Article A – Undertakings
1. Subject to the provisions ofArticle B below, each of the Partiesundertakes: a. to consider Part I of this Charteras a declaration of the aims which itwill pursue by all appropriatemeans, as stated in the introductoryparagraph of that part;
b. to consider itself bound by atleast six of the following nine arti-cles of Part II of this Charter: Articles1, 5, 6, 7, 12, 13, 16, 19 and 20;
c. to consider itself bound by anadditional number of articles ornumbered paragraphs of Part II ofthe Charter which it may select, pro-vided that the total number of arti-cles or numbered paragraphs bywhich it is bound is not less thansixteen articles or sixty-three num-bered paragraphs. 2. The articles or paragraphs select-ed in accordance with subpara-graphs b and c of paragraph 1 of thisarticle shall be notified to theSecretary General of the Council ofEurope at the time when the instru-ment of ratifica-tion, acceptance orapproval is deposited. 3. Any Party may, at a later date,declare by notification addressed tothe Secretary General that it consid-ers itself bound by any articles orany numbered paragraphs of Part IIof the Charter which it has notalready accepted under the terms ofparagraph 1 of this article. Suchundertakings subsequently givenshall be deemed to be an integralpart of the ratification, acceptanceor approval and shall have the sameeffect as from the first day of themonth following the expiration of aperiod of one month after the dateof the notification. 4. Each Party shall maintain a sys-tem of labour inspection appropri-ate to national conditions.
3. à rendre le coût du logementaccessible aux personnes qui ne dis-posent pas de ressources suffisantes.
PARTIE III
Article A – Engagements
1. Sous réserve des dispositions del'article B ci-dessous, chacune desParties s'engage: a. à considérer la partie I de laprésente Charte comme une décla-ration déterminant les objectifs dontelle poursuivra par tous les moyensutiles la réalisation, conformémentaux dispositions du paragrapheintroductif de ladite partie; b. à se considérer comme liée parsix au moins des neuf articles suiv-ants de la partie II de la Charte: arti-cles 1, 5, 6, 7, 12, 13, 16, 19 et 20;
c. à se considérer comme liée parun nombre supplémentaire d'arti-cles ou de paragraphes numérotésde la partie II de la Charte, qu'ellechoisira, pourvu que le nombretotal des articles et des paragraphesnumérotés qui la lient ne soit pasinférieur à seize articles ou à soix-ante-trois paragraphes numérotés. 2. Les articles ou paragraphes choi-sis conformément aux dispositionsdes alinéas b et c du paragraphe 1du présent article seront notifiés auSecrétaire Général du Conseil del'Europe lors du dépôt de l'instru-ment de ratification, d'acceptationou d'approbation. 3. Chacune des Parties pourra, àtout moment ultérieur, déclarer parnotification adressée au SecrétaireGénéral qu'elle se considère commeliée par tout autre article ou para-graphe numéroté figurant dans lapartie II de la Charte et qu'ellen'avait pas encore accepté confor-mément aux dispositions du para-graphe 1 du présent article. Cesengagements ultérieurs seront réputéspartie intégrante de la ratification, del'acceptation ou de l'approbation etporteront les mêmes effets dès lepremier jour du mois suivant l'expi-ration d'une période d'un mois aprèsla date de la notification. 4. Chaque Partie disposera d'unsystème d'inspection du travailapproprié à ses conditions nationales.
79
B. cikk – Kapcsolat az Európai szociális kartával és az 1988-as Kiegészítõjegyzõkönyvvel
1. Az Európai szociális karta szer-zõdõ felei, vagy az 1988. május 5-eiKiegészítõ Jegyzõkönyv aláírói nemerõsíthetik meg, fogadhatják el, vagyhagyhatják jóvá ezt a kartát anélkül,hogy önmagukra nézve legalább azEurópai szociális karta megfelelõpontjaival azonos rendelkezéseket,és értelemszerûen a hozzá fûzött Ki-egészítõ jegyzõkönyv vonatkozórészeit kötelezõnek ne ismernék el. 2. E karta bármelyik rendelke-zésének kötelezettségét elfogadni akötelezettségek hatályba lépésénekidõpontjától fogva az érintett Félszámára azt jelenti, hogy az Európaiszociális karta megfelelõ rendel-kezése, és ahol értelemszerû, az1988-as Kiegészítõ jegyzõkönyv atovábbiakban nem vonatkozik azérintett félre, ha addig a szóbanforgó félre az elsõ, vagy mindkétemlített dokumentum kötelezõ volt.
IV. RÉSZ
C. cikk – Az e kartában vállaltkötelezettségek teljesítésénekellenõrzése
Az e kartában foglalt jogi kötele-zettségek végrehajtása ugyanolyanellenõrzés alá esik, mint az Európaiszociális karta.
D. cikk – Kollektív panaszok
1. Az Európai szociális karta kiegé-szítõ jegyzõkönyvének azon ren-delkezései, amelyek megteremtik akollektív panaszok rendszerét, érvé-nyesek a jelen kartában vállaltakraazon államok esetében, amelyek azemlített Jegyzõkönyvet ratifikálták.
2. Bármelyik állam, amelyet nemköt az Európai szociális karta Kiegé-szítõ jegyzõkönyvének a kollektívpanaszok rendszerét megteremtõelõírása, az Európa Tanács fõtitkárá-hoz címzett jegyzékben nyilatkoz-hat, amikor a jelen kartát megerõ-sítõ, elfogadó, vagy jóváhagyó do-
Article B – Links with the European Social Charterand the 1988 Additional Protocol
1. No Contracting Party to theEuropean Social Charter or Party tothe Additional Protocol of 5 May1988 may ratify, accept or approvethis Charter without consideringitself bound by at least the provi-sions corresponding to the provi-sions of the European Social Charterand, where appropriate, of theAdditional Protocol, to which it wasbound. 2. Acceptance of the obligations ofany provision of this Charter shall,from the date of entry into force ofthose obligations for the Party con-cerned, result in the correspondingprovision of the European SocialCharter and, where appropriate, ofits Additional Protocol of 1988ceasing to apply to the Party con-cerned in the event of that Partybeing bound by the first of thoseinstruments or by both instruments.
PART IV
Article C – Supervision of theimplementation of the undertakingscontained in this Charter
The implementation of the legalobligations contained in this Chartershall be submitted to the samesupervision as the European SocialCharter.
Article D – Collective complaints
1. The provisions of the AdditionalProtocol to the European SocialCharter providing for a system ofcollective complaints shall apply tothe undertakings given in thisCharter for the States which haveratified the said Protocol.
2. Any State which is not bound bythe Additional Protocol to theEuropean Social Charter providingfor a system of collective complaintsmay when depositing its instrumentof ratification, acceptance orapproval of this Charter or at anytime thereafter, declare by notifica-
Article B – Liens avec la Charte sociale européenneet le Protocole additionnel de 1988.
1. Aucune Partie contractante à laCharte sociale européenne ou Partieau Protocole additionnel du 5 mai1988 ne peut ratifier, accepter ouapprouver la présente Charte sansse considérer liée au moins par lesdispositions correspondant aux dis-positions de la Charte socialeeuropéenne et, le cas échéant, duProtocole additionnel, auxquelleselle était liée. 2. L'acceptation des obligations detoute disposition de la présenteCharte aura pour effet que, à partirde la date d'entrée en vigueur deces obligations à l'égard de la Partieconcernée, la disposition corre-spondante de la Charte socialeeuropéenne et, le cas échéant, deson Protocole additionnel de 1988cessera de s'appliquer à la Partieconcernée au cas où cette Partieserait liée par le premier des deuxinstruments précités ou par les deuxinstruments.
PARTIE IV
Article C – Contrôle del'application des engagementscontenus dans la présente Charte
L'application des engagementsjuridiques contenus dans laprésente Charte sera soumise aumême contrôle que celui de laCharte sociale européenne.
Article D – Réclamations collectives
1. Les dispositions du Protocoleadditionnel à la Charte socialeeuropéenne prévoyant un systèmede réclamations collectives s'appli-queront aux dispositions souscritesen application de la présente Chartepour les Etats qui ont ratifié leditProtocole. 2. Tout Etat qui n'est pas lié par leProtocole additionnel à la Chartesociale européenne prévoyant unsystème de réclamations collectivespourra, lors du dépôt de son instru-ment de ratification, d'acceptationou d'approbation de la présenteCharte ou à tout autre moment par
80
kumentumot letétbe helyezi, vagyazt követõen bármikor, hogy elfo-gadja a jelen karta szerinti kötele-zettségvállalásának ellenõrzését azemlített Jegyzõkönyvben meghatá-rozott eljárás szerint.
V. RÉSZ
E. cikk – Mentesség a diszkriminációtól
A jelen kartában ismertetett jogokélvezetét a faj, bõrszín, nem, nyelv,vallás, politikai vagy más vélemény,nemzeti, vagy társadalmi szárma-zás, egészség, nemzeti kisebbség-hez fûzõdõ kapcsolat, születés vagyegyéb státus alapján lehetséges hát-rányos megkülönböztetés nélkülkell biztosítani.
F. cikk – Csökkentések háború,vagy rendkívüli helyzet esetén
1. Háború, vagy egyéb rendkívülihelyzet esetén, amely a nemzetéletét fenyegeti, bármely fél hozhatolyan intézkedéseket, amelyek ajelen karta alapján vállalt kötelezett-ségeit olyan mértékben csökkentik,amit a helyzet szigorúan megköve-tel, ha ezek az intézkedések nemellenkeznek a nemzetközi jogilagvállalt egyéb kötelezettségeivel. 2. Minden olyan fél, amely élt ezencsökkentési joggal, meghatározottidõ eltelte után köteles teljes körûentájékoztatni az Európa Tanács fõtit-kárát a hozott intézkedésekrõl ésazok okairól. Hasonlóképpen tájé-koztatni köteles a fõtitkárt arról is,amikor már az említett intézkedése-ket hatályon kívül helyezte és akarta általa elfogadott cikkelyeitismét teljes mértékben végrehajtja.
G. cikk – Korlátozások
1. Az I. részben ismertetett jogok éselvek, ha ténylegesen megvalósítjákazokat és hatékony alkalmazásuk aII. részben elõírtaknak megfelelõentörténik, akkor nem érheti õket sem-miféle olyan megszorítás, vagy kor-látozás, amit az említett részek nem
tion addressed to the SecretaryGeneral of the Council of Europe,that it accepts the supervision of itsobligations under this Charter fol-lowing the procedure provided forin the said Protocol.
PART V
Article E – Non-discrimination
The enjoyment of the rights set forthin this Charter shall be securedwithout discrimination on anyground such as race, colour, sex,language, religion, political or otheropinion, national extraction orsocial origin, health, associationwith a national minority, birth orother status.
Article F – Derogations in time of war or public emergency
1. In time of war or other publicemergency threatening the life ofthe nation any Party may take meas-ures derogating from its obligationsunder this Charter to the extentstrictly required by the exigencies ofthe situation, provided that suchmeasures are not inconsistent withits other obligations under interna-tional law.2. Any Party which has availeditself of this right of derogation shall,within a reasonable lapse of time,keep the Secretary General of theCouncil of Europe fully informed ofthe measures taken and of the rea-sons therefore. It shall likewiseinform the Secretary General whensuch measures have ceased to oper-ate and the provisions of the Charterwhich it has accepted are againbeing fully executed.
Article G – Restrictions
1. The rights and principles set forthin Part I when effectively realised,and their effective exercise as pro-vided for in Part II, shall not be sub-ject to any restrictions or limitationsnot specified in those parts, exceptsuch as are prescribed by law and
la suite, déclarer par notificationadressée au Secrétaire Général duConseil de l'Europe qu'il accepte lecontrôle des obligations souscritesau titre de la présente Charte selonla procédure prévue par leditProtocole.
PARTIE V
Article E – Non-discrimination
La jouissance des droits reconnusdans la présente Charte doit êtreassurée sans distinction aucunefondée notamment sur la race, lacouleur, le sexe, la langue, la reli-gion, les opinions politiques outoutes autres opinions, l'ascendancenationale ou l'origine sociale, lasanté, l'appartenance à uneminorité nationale, la naissance outoute autre situation.
Article F – Dérogations en cas de guerre ou de danger public
1. En cas de guerre ou en cas d'autredanger public menaçant la vie de lanation, toute Partie peut prendre desmesures dérogeant aux obligationsprévues par la présente Charte, dansla stricte mesure où la situation l'ex-ige et à la condition que cesmesures ne soient pas en contradic-tion avec les autres obligationsdécoulant du droit international. 2. Toute Partie ayant exercé ce droitde dérogation tient, dans un délairaisonnable, le Secrétaire Généraldu Conseil de l'Europe pleinementinformé des mesures prises et desmotifs qui les ont inspirées. Elle doitégalement informer le SecrétaireGénéral de la date à laquelle cesmesures ont cessé d'être en vigueuret à laquelle les dispositions de laCharte qu'elle a acceptées reçoiventde nouveau pleine application.
Article G – Restrictions
1. Les droits et principes énoncésdans la partie I, lorsqu'ils seronteffectivement mis en ouvre, et l'ex-ercice effectif de ces droits etprincipes, tel qu'il est prévu dans lapartie II, ne pourront faire l'objet derestrictions ou limitations non spéci-
81
pontosítanak, kivéve azokat, ame-lyeket törvény ír elõ és amelyekredemokratikus társadalomban szük-ség van mások jogainak és szabad-ságának, valamint a közérdek, anemzetbiztonság, a közegészség-ügy, vagy közerkölcs védelmében.
2. A jelen karta alapján meghatáro-zott jogok és kötelezettségek meg-engedett korlátozásait semmilyenmás célból nem lehet alkalmazni,csak arra, amire elõírták õket.
H. cikk – A karta és az országonbelüli jog, vagy a nemzetköziszerzõdések viszonya
A jelen karta rendelkezései nem sért-hetik a nemzeti jog rendelkezéseit,vagy bármilyen két, vagy többoldalúnemzetközi szerzõdést, meg-állapodást, vagy egyezményt, amelymár hatályos, vagy hatályba léphet,és amelynek alapján a védett szemé-lyek még kedvezményezettebbbánásmódban részesülhetnek.
I. cikk – Az adott kötelezettség-vállalások végrehajtása
1. A végrehajtás várható módszerei-re tekintet nélkül a II. rész 1–31. cik-kének vonatkozó rendelkezéseit akövetkezõ eszközökkel kell meg-valósítani:
a) törvényekkel, vagy szabályokkal; b) a munkáltatók, vagy munkáltatóiszervezetek és dolgozói szervezetekközötti egyezményekkel;
c) az említett két módszer kom-binálásával; d) más megfelelõ eszközökkel. 2. A jelen karta II. része 2. cikke 1.,2., 3., 4., 5., és 7. bekezdésének,valamint a 7. cikk 4., 6. és 7. bekez-désének, továbbá az 5. cikk 1., 2.,3. és 5. bekezdésének, a 21. és 22.cikkek rendelkezéseit végrehajtot-tnak kell tekinteni, ha a jelen cikk 1.bekezdésének megfelelõen valósí-tották meg a szóban forgó dolgozóknagy többségének javára.
are necessary in a democratic socie-ty for the protection of the rights andfreedoms of others or for the protec-tion of public interest, nationalsecurity, public health, or morals.
2. The restrictions permitted underthis Charter to the rights and obliga-tions set forth herein shall not beapplied for any purpose other thanthat for which they have been pre-scribed.
Article H – Relations between the Charter and domestic law or international agreements
The provisions of this Charter shallnot prejudice the provisions ofdomestic law or of any bilateral ormultilateral treaties, conventions oragreements which are already inforce, or may come into force,under which more favourable treat-ment would be accorded to the per-sons protected.
Article I – Implementation of theundertakings given
1. Without prejudice to the methodsof implementation foreseen in thesearticles the relevant provisions ofArticles 1 to 31 of Part II of thisCharter shall be implemented by:
a. laws or regulations; b. agreements between employersor employers’ organisations andworkers’ organisations;
c. a combination of those twomethods; d. other appropriate means. 2. Compliance with the undertak-ings deriving from the provisions ofparagraphs 1, 2, 3, 4, 5 and 7 ofArticle 2, paragraphs 4, 6 and 7 ofArticle 7, paragraphs 1, 2, 3 and 5 ofArticle 10 and Articles 21 and 22 ofPart II of this Charter shall be regard-ed as effective if the provisions areapplied, in accordance with para-graph 1 of this article, to the greatmajority of the workers concerned.
fiées dans les parties I et II, à l'ex-ception de celles prescrites par la loiet qui sont nécessaires, dans unesociété démocratique, pour garantirle respect des droits et des libertésd'autrui ou pour protéger l'ordrepublic, la sécurité nationale, la santépublique ou les bonnes mours. 2. Les restrictions apportées envertu de la présente Charte auxdroits et obligations reconnus danscelle-ci ne peuvent être appliquéesque dans le but pour lequel elles ontété prévues
Article H – Relations entre la Charte et le droit interne ou les accords internationaux
Les dispositions de la présenteCharte ne portent pas atteinte auxdispositions de droit interne et destraités, conventions ou accordsbilatéraux ou multilatéraux qui sontou entreront en vigueur et quiseraient plus favorables aux person-nes protégées.
Article I – Mise en ouvre desengagements souscrits
1. Sans préjudice des moyens demise en ouvre énoncés par ces arti-cles, les dispositions pertinentes desarticles 1 à 31 de la partie II de laprésente Charte sont mises en ouvrepar: a. la législation ou la réglementation; b. des conventions conclues entreemployeurs ou organisations d'em-ployeurs et organisations de tra-vailleurs; c. une combinaison de ces deuxméthodes; d. d'autres moyens appropriés. 2. Les engagements découlant desparagraphes 1, 2, 3, 4, 5 et 7 de l'ar-ticle 2, des paragraphes 4, 6 et 7 del'article 7, des paragraphes 1, 2, 3 et5 de l'article 10 et des articles 21 et22 de la partie II de la présenteCharte seront considérés commeremplis dès lors que ces dispositionsseront appliquées, conformémentau paragraphe 1 du présent article,à la grande majorité des travailleursintéressés.
82
J. cikk – Módosítások
1. A jelen karta I. és II. részénekminden módosítását a kartában biz-tosított jogok kiszélesítése érdeké-ben, valamint a III–VI. részek bármi-lyen módosítását, amit valamelyikfél, vagy a kormánybizottság java-sol, az Európa Tanács fõtitkárávalkell közölni és a fõtitkár továbbítjaazokat a jelen karta aláíróihoz.
2. A kormánybizottság az elõzõ be-kezdés rendelkezéseivel összhang-ban javasolt bármilyen módosítástmegvizsgál és az elfogadott szöve-get a parlamenti gyûléssel folytatottkonzultáció után jóváhagyás céljá-ból a Miniszteri Bizottság elé ter-jeszt. A Miniszteri Bizottság jóvá-hagyása után ezt a szöveget kelleljuttatni a felekhez elfogadáscéljából.
3. A jelen karta I. és II. részénekbármilyen módosítása az elfogadófelek esetében hatályba lép azonhónap elsõ napján, amely azt az egyhónapot követi, hogy a fõtitkárt há-rom fél értesítette az elfogadásról. Ami a késõbbiekben elfogadó fele-ket illeti, a módosítás azon hónapelsõ napján lép életbe, amikor leteltaz egy hónap azon idõpontotkövetõen, hogy a szóban forgó félértesítette a fõtitkárt az elfogadásról.
4. A jelen karta III–VI. részének bár-milyen módosítása azon hónap elsõnapján lép életbe, amikor letelt azegy hónap azon idõpontot köve-tõen, hogy az összes fél értesítette afõtitkárt az elfogadásról.
VI. RÉSZ
K. cikk – Aláírás, ratifikáció és hatályba lépés
1. A jelen kartát az Európa Tanácstagállamai írhatják alá. Meg kellerõsíteni, el kell fogadni, vagy jóvákell azt hagyni. A megerõsítésrõl,elfogadásról, vagy jóváhagyásról
Article J – Amendments
1. Any amendment to Parts I and IIof this Charter with the purpose ofextending the rights guaranteed inthis Charter as well as any amend-ment to Parts III to VI, proposed bya Party or by the GovernmentalCommittee, shall be communicatedto the Secretary General of theCouncil of Europe and forwarded bythe Secretary General to the Partiesto this Charter. 2. Any amendment proposed inaccordance with the provisions ofthe preceding paragraph shall beexamined by the GovernmentalCommittee which shall submit thetext adopted to the Committee ofMinisters for approval after consul-tation with the ParliamentaryAssembly. After its approval by theCommittee of Ministers this textshall be forwarded to the Parties foracceptance. 3. Any amendment to Part I and toPart II of this Charter shall enter intoforce, in respect of those Partieswhich have accepted it, on the firstday of the month following the expi-ration of a period of one month afterthe date on which three Parties haveinformed the Secretary General thatthey have accepted it. In respect of any Party which subse-quently accepts it, the amendmentshall enter into force on the first dayof the month following the expira-tion of a period of one month afterthe date on which that Party hasinformed the Secretary General ofits acceptance. 4. Any amendment to Parts III to VIof this Charter shall enter into forceon the first day of the month follow-ing the expiration of a period of onemonth after the date on which allParties have informed the SecretaryGeneral that they have accepted it.
PART VI
Article K – Signature, ratificationand entry into force
1. This Charter shall be open forsignature by the member States ofthe Council of Europe. It shall besubject to ratification, acceptance orapproval. Instruments of ratification,
Article J – Amendements
1. Tout amendement aux parties I etII de la présente Charte destiné àétendre les droits garantis par laprésente Charte et tout amendementaux parties III à VI, proposé par unePartie ou par le Comité gouverne-mental, est communiqué auSecrétaire Général du Conseil del'Europe et transmis par le SecrétaireGénéral aux Parties à la présenteCharte. 2. Tout amendement proposé con-formément aux dispositions duparagraphe précédent est examinépar le Comité gouvernemental quisoumet le texte adopté à l'approba-tion du Comité des Ministres aprèsconsultation de l'Assemblée par-lementaire. Après son approbationpar le Comité des Ministres, ce texteest communiqué aux Parties en vuede son acceptation.
3. Tout amendement à la partie I età la partie II de la présente Charteentrera en vigueur, à l'égard desParties qui l'ont accepté, le premierjour du mois qui suit l'expirationd'une période d'un mois après ladate à laquelle trois Parties aurontinformé le Secrétaire Généralqu'elles l'ont accepté. Pour toute Partie qui l'aura acceptéultérieurement, l'amendement entr-era en vigueur le premier jour dumois qui suit l'expiration d'une péri-ode d'un mois après la date à laque-lle ladite Partie aura informé leSecrétaire Général de son accepta-tion. 4. Tout amendement aux parties IIIà VI de la présente Charte entrera envigueur le premier jour du mois quisuit l'expiration d'une période d'unmois après la date à laquelle toutesles Parties auront informé leSecrétaire Général qu'elles l'ontaccepté.
PARTIE VI
Article K – Signature, ratificationet entrée en vigueur
1. La présente Charte est ouverte à lasignature des Etats membres duConseil de l'Europe. Elle sera soumiseà ratification, acceptation ou appro-bation. Les instruments de ratifica-
83
szóló okmányokat az Európa Tanácsfõtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. A jelen karta azon hónap elsõnapján lép hatályba, amely azt azegy hónapot követi, hogy a fõtitkárthárom fél értesítette az elõzõ bekez-désnek megfelelõen arról, hogy ajelen kartát magára nézve kötelezõ-nek ismeri el.
3. Ha bármelyik tagállam a késõb-biekben jelenti be, hogy alávetimagát a jelen karta elõírásainak,akkor az õ esetében a karta azonhónap elsõ napján lép hatályba,amely azt az egy hónapot követi,hogy letétbe helyezte a megerõ-sítés, elfogadás, vagy jóváhagyásokmányát.
L. cikk – Területi alkalmazás
1. A jelen karta minden fél anya-országi területére érvényes. Mindenaláíró az Európa Tanács fõtitkárá-nak címzett nyilatkozatban határoz-hatja meg, hogy ebbõl a célból mittekint anyaországi területének ak-kor, amikor a dokumentumot alá-írja, vagy a megerõsítésrõl, az elfo-gadásról, vagy jóváhagyásról szólóokmányt letétbe helyezi.
2. Bármely aláíró az aláírás, vagy amegerõsítésrõl, elfogadásról, vagyjóváhagyásról szóló okmány letétbehelyezésének idõpontjában az Eu-rópa Tanács fõtitkárához címzettjegyzékben kijelentheti, hogy akarta érvényességét kiterjeszti a nemanyaországi területeinek egészére,vagy részére, vagy az említett nyilat-kozatban részletezett területekre,amelyeknek nemzetközi kapcsola-taiért felelõs, vagy amelyért nemzet-közi felelõsséget vállal. A nyilatko-zatban pontosan meg kell jelölni akarta II. részének cikkeit, vagy be-kezdéseit, amelyeket a nyilatkozat-ban megnevezett területek tekin-tetében kötelezõnek fogad el.
3. A karta érvényessége a fent emlí-tett nyilatkozatban szereplõ terüle-tekre azon hónap elsõ napjától fog-va terjed ki, amely a fõtitkárhoz kül-
acceptance or approval shall bedeposited with the SecretaryGeneral of the Council of Europe. 2. This Charter shall enter into forceon the first day of the month follow-ing the expiration of a period of onemonth after the date on which threemember States of the Council ofEurope have expressed their con-sent to be bound by this Charter inaccordance with the precedingparagraph. 3. In respect of any member Statewhich subsequently expresses itsconsent to be bound by this Charter,it shall enter into force on the firstday of the month following the expi-ration of a period of one month afterthe date of the deposit of the instru-ment of ratification, acceptance orapproval.
Article L – Territorial application
1. This Charter shall apply to themetropolitan territory of each Party.Each signatory may, at the time ofsignature or of the deposit of itsinstrument of ratification, accept-ance or approval, specify, by decla-ration addressed to the SecretaryGeneral of the Council of Europe,the territory which shall be consid-ered to be its metropolitan territoryfor this purpose. 2. Any signatory may, at the time ofsignature or of the deposit of itsinstrument of ratification, accept-ance or approval, or at any timethereafter, declare by notificationaddressed to the Secretary Generalof the Council of Europe, that theCharter shall extend in whole or inpart to a non-metropolitan territoryor territories specified in the saiddeclaration for whose internationalrelations it is responsible or forwhich it assumes internationalresponsibility. It shall specify in thedeclaration the articles or para-graphs of Part II of the Charterwhich it accepts as binding inrespect of the territories named inthe declaration.
3. The Charter shall extend itsapplication to the territory or territo-ries named in the aforesaid declara-tion as from the first day of the
tion, d'acceptation ou d'approbationseront déposés près le SecrétaireGénéral du Conseil de l'Europe. 2. La présente Charte entrera envigueur le premier jour du mois quisuit l'expiration d'une période d'unmois après la date à laquelle troisEtats membres du Conseil del'Europe auront exprimé leur con-sentement à être liés par la présenteCharte, conformément aux disposi-tions du paragraphe précédent. 3. Pour tout Etat membre quiexprimera ultérieurement son con-sentement à être lié par la présenteCharte, celle-ci entrera en vigueur lepremier jour du mois qui suit l'expi-ration d'une période d'un moisaprès la date du dépôt de l'instru-ment de ratification, d'acceptationou d'approbation.
Article L – Application territoriale
1. La présente Charte s'applique auterritoire métropolitain de chaquePartie. Tout signataire peut, aumoment de la signature ou aumoment du dépôt de son instrumentde ratification, d'acceptation oud'approbation, préciser, par décla-ration faite au Secrétaire Général duConseil de l'Europe, le territoire quiest considéré à cette fin comme sonterritoire métropolitain.
2. Tout signataire peut, au momentde la signature ou au moment dudépôt de l'instrument de ratification,d'acceptation ou d'approbation, ouà tout autre moment par la suite,déclarer, par notification adresséeau Secrétaire Général du Conseil del'Europe, que la Charte, en tout ouen partie, s'appliquera à celui ou àceux des territoires non métropoli-tains désignés dans ladite déclara-tion et dont il assure les relationsinternationales ou dont il assume laresponsabilité internationale. Il spé-cifiera dans cette déclaration lesarticles ou paragraphes de la partieII de la Charte qu'il accepte commeobligatoires en ce qui concernechacun des territoires désignés dansla déclaration. 3. La Charte s'appliquera au terri-toire ou aux territoires désignés dansla déclaration visée au paragrapheprécédent à partir du premier jour
84
dött jegyzékbe foglalt nyilatkozatbeérkezésétõl számított egy hónapelteltét követi.
4. Bármely fél bejelentheti egy ké-sõbbi idõpontban az Európa Tanácsfõtitkárához címzett jegyzékben,hogy a jelen cikk 2. bekezdésévelösszhangban a karta érvényességétegy, vagy több területre kiterjesztetteés elfogadja bizonyos, addig el nemfogadott cikkelyek és számozottbekezdések érvényességét az emlí-tett terület, vagy területek vonatko-zásában. Az ilyen utóbb bejelentettvállalásokat az eredeti nyilatkozatszerves részének kell tekinteni azadott terület vonatkozásában, ésugyanolyan hatályú lesz azon hónapelsõ napjától kezdve, amely azonegy hónap letelte után következik,amikor az említett nyilatkozat jegy-zék formájában a fõtitkárhoz be-érkezett.
M. cikk – Felmondás
1. Ezt a kartát a felek bármelyikecsak a rá vonatkozó hatálybalépés-tõl számított öt év után mondhatjafel, vagy pedig minden továbbimásodik év végén, mindkét esetbenhat hónappal azt követõen, hogyerrõl az Európa Tanács fõtitkárátértesítette, aki errõl a többi feletmegfelelõen tájékoztatja.
2. Az elõzõ bekezdés rendelkezé-seivel összhangban minden fél fel-mondhatja a karta általa elfogadottII. részének bármely cikkét, vagy be-kezdését, ha a rá nézve kötelezõnekelfogadott cikkek és bekezdésekszáma soha sem lesz az elõzõesetében tizenhatnál, a másodikesetében pedig hatvanháromnálkevesebb és hogy e cikkek és bekez-dések száma továbbra is magábanfoglalja az adott fél által kivá-lasztottak között mindazt, amit az A. cikk 1. bekezdése és b. albekez-dése tartalmaz.
3. Bármelyik fél felmondhatja ajelen kartát, vagy a karta II. részénekbármelyik cikkét, vagy bekezdésétbármelyik terület vonatkozásában ajelen cikk 1. bekezdésében ismer-
month following the expiration of aperiod of one month after the dateof receipt of the notification of suchdeclaration by the Secretary General. 4. Any Party may declare at a laterdate by notification addressed to theSecretary General of the Council ofEurope that, in respect of one ormore of the territories to which theCharter has been applied in accor-dance with paragraph 2 of this arti-cle, it accepts as binding any articlesor any numbered paragraphs whichit has not already accepted inrespect of that territory or territories.Such undertakings subsequentlygiven shall be deemed to be an inte-gral part of the original declarationin respect of the territory concerned,and shall have the same effect asfrom the first day of the month fol-lowing the expiration of a period ofone month after the date of receiptof such notification by the SecretaryGeneral.
Article M – Denunciation
1. Any Party may denounce thisCharter only at the end of a periodof five years from the date on whichthe Charter entered into force for it,or at the end of any subsequent peri-od of two years, and in either caseafter giving six months’ notice to theSecretary General of the Council ofEurope who shall inform the otherParties accordingly.
2. Any Party may, in accordancewith the provisions set out in thepreceding paragraph, denounce anyarticle or paragraph of Part II of theCharter accepted by it provided thatthe number of articles or paragraphsby which this Party is bound shallnever be less than sixteen in the for-mer case and sixtythree in the latterand that this number of articles orparagraphs shall continue toinclude the articles selected by theParty among those to which specialreference is made in Article A, para-graph 1, subparagraph b.
3. Any Party may denounce thepresent Charter or any of the articlesor paragraphs of Part II of theCharter under the conditions speci-fied in paragraph 1 of this article in
du mois suivant l'expiration d'unepériode d'un mois après la date deréception de la notification de cettedéclaration par le Secrétaire Général. 4. Toute Partie pourra, à toutmoment ultérieur, déclarer, par noti-fication adressée au SecrétaireGénéral du Conseil de l'Europe,que, en ce qui concerne un ouplusieurs des territoires auxquels laCharte s'applique en vertu du para-graphe 2 du présent article, elleaccepte comme obligatoire tout arti-cle ou paragraphe numéroté qu'ellen'avait pas encore accepté en ce quiconcerne ce ou ces territoires. Cesengagements ultérieurs serontréputés partie intégrante de la décla-ration originale en ce qui concernele territoire en question et porterontles mêmes effets à partir du premierjour du mois suivant l'expirationd'une période d'un mois après ladate de réception de la notificationpar le Secrétaire Général.
Article M – Dénonciation
1. Aucune Partie ne peut dénoncerla présente Charte avant l'expirationd'une période de cinq ans après ladate à laquelle la Charte est entréeen vigueur en ce qui la concerne,ou avant l'expiration de toute autrepériode ultérieure de deux ans et,dans tous les cas, un préavis de sixmois sera notifié au SecrétaireGénéral du Conseil de l'Europe, quien informera les autres Parties. 2. Toute Partie peut, aux termes desdispositions énoncées dans le para-graphe précédent, dénoncer toutarticle ou paragraphe de la partie IIde la Charte qu'elle a accepté, sousréserve que le nombre des articlesou paragraphes auxquels cettePartie est tenue ne soit jamaisinférieur à seize dans le premier caset à soixante-trois dans le second etque ce nombre d'articles ou para-graphes continue de comprendreles articles choisis par cette Partieparmi ceux auxquels une référencespéciale est faite dans l'article A,paragraphe 1, alinéa b. 3. Toute Partie peut dénoncer laprésente Charte ou tout article ouparagraphe de la partie II de laCharte aux conditions prévues auparagraphe 1 du présent article,
85
tetett feltételek mellett, ahol azemlített kartát alkalmazták egyolyan nyilatkozat révén, amelyet azL. cikk 2. bekezdésével összhang-ban tettek meg.
N. cikk – Függelék
A jelen karta függeléke annak szer-ves részét képezi.
O. cikk – Jegyzékek
Az Európa Tanács fõtitkára a Tanácstagállamait és a Nemzetközi Mun-kaügyi Szervezet fõigazgatóját tájé-koztatja:
a) minden aláírásról; b) minden megerõsítésrõl, elfo-gadásról, vagy jóváhagyásról szólóokmány letétbe helyezésérõl; c) a jelen karta K. cikkével össz-hangban minden hatálybalépésrõl;
d) minden nyilatkozatról, amit azA. cikk 2. és 3. bekezdésének, a D. cikk 1.–2., az F. cikk 2., az L. cikk1., 2., 3., 4. bekezdésének alkalma-zásáról tettek; e) minden, a J. cikkel összhangbantett módosításról; f) minden, az M. cikkel összhang-ban tett felmondásról; g) minden, a jelen kartával össze-függõ lépésrõl, értesítésrõl, vagyközlésrõl. Ennek hiteléül a kellõ felhatalma-zással rendelkezõ alulírottak ezt aMódosított kartát aláírták. Készült Strasbourgban, 1996. május3. napján, angol és francia nyelven,mindkét szöveg egyaránt hiteles,egyetlen példányban, amit az Euró-pa Tanács archívumában helyeznekletétbe. Az Európa Tanács fõtitkárahiteles másolatokat küld az EurópaTanács minden tagállamának, vala-mint a Nemzetközi MunkaügyiSzervezet fõigazgatójának.
respect of any territory to which the said Charter is applicable, byvirtue of a declaration made inaccordance with paragraph 2 ofArticle L.
Article N – Appendix
The appendix to this Charter shallform an integral part of it.
Article O – Notifications
The Secretary General of the Councilof Europe shall notify the memberStates of the Council and theDirector General of the InternationalLabour Office of: a. any signature; b. the deposit of any instrument ofratification, acceptance or approval;
c. any date of entry into force of thisCharter in accordance with Article K; d. any declaration made in applica-tion of Articles A, paragraphs2 and3, D, paragraphs 1 and 2, F, para-graph 2, L, paragraphs 1, 2, 3 and 4;
e. any amendment in accordancewith Article J; f. any denunciation in accordancewith Article M; g. any other act, notification orcommunication relating to thisCharter. In witness whereof, the under-signed, being duly authorised there-to, have signed this revised Charter. Done at Strasbourg, this 3rd day ofMay 1996, in English and French,both texts being equally authentic,in a single copy which shall bedeposited in the archives of theCouncil of Europe. The SecretaryGeneral of the Council of Europeshall transmit certified copies toeach member State of the Council ofEurope and to the Director Generalof the International Labour Office.
en ce qui concerne tout territoireauquel s'applique la Charte en vertu d'une déclaration faite confor-mément au paragraphe 2 de l'article L.
Article N – Annexe
L'annexe à la présente Charte faitpartie intégrante de celle-ci.
Article O – Notifications
Le Secrétaire Général du Conseil del'Europe notifiera aux Etats membresdu Conseil et au Directeur généraldu Bureau international du travail:
a. toute signature; b. le dépôt de tout instrument deratification, d'acceptation ou d'ap-probation; c. toute date d'entrée en vigueur dela présente Charte conformément àson article K; d. toute déclaration en applicationdes articles A, paragraphes 2 et 3,D, paragraphes 1 et 2, F, paragraphe2, et L, paragraphes 1, 2, 3 et 4;
e. tout amendement conformémentà l'article J; f. toute dénonciation conformé-ment à l'article M; g. tout autre acte, notification oucommunication ayant trait à laprésente Charte. En foi de quoi, les soussignés,dûment autorisés à cet effet, ontsigné la présente Charte révisée. Fait à Strasbourg, le 3 mai 1996, enfrançais et en anglais, les deux textesfaisant également foi, en un seulexemplaire qui sera déposé dans lesarchives du Conseil de l'Europe. LeSecrétaire Général du Conseil del'Europe en communiquera copiecertifiée conforme à chacun desEtats membres du Conseil del'Europe et au Directeur général duBureau international du travail.
86
A MÓDOSÍTOTT EURÓPAI SZOCIÁLIS KARTAFÜGGELÉKE
A Módosított európai szociáliskarta hatálya a védelmet élvezõszemélyek tekintetében 1. Anélkül, hogy a 12. cikk 4., és a13. cikk 4. bekezdése csorbulna, az1–17, valamint a 20–31. cikkek általérintett személyek köre csak annyi-ban tartalmaz külföldieket, amennyi-ben más felek állampolgárai törvé-nyesen laknak, vagy rendszeresenaz érintett fél országában dolgoz-nak, és elfogadva, hogy az említettcikkeket a 18. és a 19. cikkek ren-delkezéseinek fényében kell értel-mezni. Ez az értelmezés nem csorbíthatja ahasonló lehetõségek kiterjesztésétmás személyekre bármely másik félrészérõl.
2. Minden fél a menekültek státusátmeghatározó, 1951. július 28-ánGenfben aláírt egyezmény és az1967. január 31-én aláírt Jegyzõ-könyv szerinti menekültnek törvé-nyes tartózkodást biztosít a sajátterületén, továbbá a lehetõ legelõ-nyösebb bánásmódot, ami azonbansemmiképpen nem lehet kevésbéelõnyös, mint amit a szóban forgófél az említett Konvencióban és azemlített menekültekre alkalma-zandó meglévõ nemzetközi okmá-nyokban kötelezõnek elfogadott. 3. Mindegyik fél a hontalan szemé-lyek státusáról 1954. szeptember28-án New Yorkban aláírt Konven-ció szerinti hontalanoknak törvé-nyes tartózkodást biztosít a sajátterületén, a lehetõ legelõnyösebbbánásmódot, ami azonban semmi-képpen nem lehet kevésbé elõnyös,mint amit a szóban forgó fél az em-lített okmányban és az említett hon-talanokra alkalmazandó meglévõnemzetközi okmányokban kötele-zõnek elfogadott.
I. RÉSZ
18. bekezdés és II. rész 18. cikk, 1. bekezdés
Úgy értendõ, hogy ezek a rendelke-zések nem foglalkoznak a felekterületére való belépés kérdésével
APPENDIX TO THE REVISED EUROPEANSOCIAL CHARTER
Scope of the Revised EuropeanSocial Charter in terms of personsprotected 1. Without prejudice to Article 12,paragraph 4, and Article 13, para-graph 4, the persons covered byArticles 1 to 17 and 20 to 31 includeforeigners only in so far as they arenationals of other Parties lawfullyresident or working regularly withinthe territory of the Party concerned,subject to the understanding thatthese articles are to be interpreted inthe light of the provisions of Articles18 and 19. This interpretation would not preju-dice the extension of similar facili-ties to other persons by any of theParties.
2. Each Party will grant to refugeesas defined in the Convention relat-ing to the Status of Refugees, signedin Geneva on 28 July 1951 and inthe Protocol of 31 January 1967,and lawfully staying in its territory,treatment as favourable as possible,and in any case not less favourablethan under the obligations acceptedby the Party under the said conven-tion and under any other existinginternational instruments applicableto those refugees.
3. Each Party will grant to statelesspersons as defined in theConvention on the Status ofStateless Persons done in New Yorkon 28 September 1954 and lawfullystaying in its territory, treatment asfavourable as possible and in anycase not less favourable than underthe obligations accepted by theParty under the said instrument andunder any other existing internation-al instruments applicable to thosestateless persons.
PART I
paragraph 18, and Part II, Article 18, paragraph 1
It is understood that these provisionsare not concerned with the questionof entry into the territories of the
ANNEXE À LA CHARTE SOCIALEEUROPÉENNE RÉVISÉE
Portée de la Charte socialeeuropéenne révisée en ce qui con-cerne les personnes protégées 1. Sous réserve des dispositions del'article 12, paragraphe 4, et de l'ar-ticle 13, paragraphe 4, les person-nes visées aux articles 1 à 17 et 20 à31 ne comprennent les étrangersque dans la mesure où ils sont desressortissants des autres Parties rési-dant légalement ou travaillantrégulièrement sur le territoire de laPartie intéressée, étant entendu queles articles susvisés seront inter-prétés à la lumière des dispositionsdes articles 18 et 19. La présente interprétation n'exclutpas l'extension de droits analoguesà d'autres personnes par l'une quel-conque des Parties. 2. Chaque Partie accordera auxréfugiés répondant à la définition dela Convention de Genève du 28juillet 1951 relative au statut desréfugiés et du Protocole du 31 jan-vier 1967, et résidant régulièrementsur son territoire, un traitement aussifavorable que possible et en tout casnon moins favorable que celuiauquel elle s'est engagée en vertude la convention de 1951, ainsi quede tous autres accords interna-tionaux existants et applicables auxréfugiés mentionnés ci-dessus. 3. Chaque Partie accordera auxapatrides répondant à la définitionde la Convention de New York du28 septembre 1954 relative au statutdes apatrides et résidant régulière-ment sur son territoire un traitementaussi favorable que possible et entout cas non moins favorable quecelui auquel elle s'est engagée envertu de cet instrument ainsi que detous autres accords internationauxexistants et applicables aux apa-trides mentionnés ci-dessus.
PARTIE I
paragraphe 18, et Partie II, article 18, paragraphe 1
Il est entendu que ces dispositionsne concernent pas l'entrée sur le ter-ritoire des Parties et ne portent pas
87
és nem csorbítják a Párizsban 1955.december 13-án aláírt Európai Szer-vezeti egyezményt.
II. RÉSZ
1. cikk, 2. bekezdés
Ezt a rendelkezést nem szabad úgyértelmezni, hogy megtilt, vagy meg-enged bármilyen szakszervezeti biz-tonsági záradékot, vagy gyakorlatot.
2. cikk, 6. bekezdés
A felek elrendelhetik, hogy ez a ren-delkezés nem vonatkozik: a) azokra a dolgozókra, akik szerzõ-déses, vagy alkalmazotti viszonybanvannak, de annak teljes idõtartamanem haladja meg az egy hónapotés/vagy egy munkahét nem haladjameg a nyolc órát; b) ahol a szerzõdés, vagy a munka-viszony eseti és/vagy sajátos ter-mészetû, feltéve, hogy ezekben azesetekben az érvényesítés elma-radását objektív megfontolások iga-zolják.
3. cikk, 4. bekezdés
Úgy értendõ, hogy e rendelkezéscéljaira e szolgálatok funkcióit,szervezetét és mûködési feltételeit anemzeti törvények vagy szabályok,kollektív megállapodások, vagy anemzeti viszonyoknak megfelelõeszközök határozzák meg.
4. cikk, 4. bekezdés
Ezt a rendelkezést úgy kell értelmez-ni, hogy az nem tiltja meg az azon-nali elbocsátást bármilyen súlyosvétség esetén.
4. cikk, 5. bekezdés
Úgy értendõ, hogy valamely fél az ebekezdésben megkívánt rendel-kezést csak abban az esetben érvé-nyesítse, ha a törvény, vagy a kol-lektív megállapodások, vagy döntõ-bírósági ítélet nem engedi meg,hogy a dolgozók túlnyomó többsé-gének bérébõl levonjanak, ez alólkivételek azok a személyek, akire azemlítettek nem terjednek ki.
Parties and do not prejudice theprovisions of the European Conven-tion on Establishment, signed inParis on 13 December 1955.
PART II
Article 1, paragraph 2
This provision shall not be interpret-ed as prohibiting or authorising anyunion security clause or practice.
Article 2, paragraph 6
Parties may provide that this provi-sion shall not apply: a. to workers having a contract oremployment relationship with atotal duration not exceeding onemonth and/or with a working weeknot exceeding eight hours;
b. where the contract or employ-ment relationship is of a casualand/or specific nature, provided, inthese cases, that its non-applicationis justified by objective considera-tions.
Article 3, paragraph 4
It is understood that for the purpos-es of this provision the functions,organisation and conditions of oper-ation of these services shall bedetermined by national laws or reg-ulations, collective agreements orother means appropriate to nationalconditions.
Article 4, paragraph 4
This provision shall be so under-stood as not to prohibit immediatedismissal for any serious offence.
Article 4, paragraph 5
It is understood that a Party maygive the undertaking required in thisparagraph if the great majority ofworkers are not permitted to sufferdeductions from wages either bylaw or through collective agree-ments or arbitration awards, theexceptions being those persons notso covered.
atteinte à celles de la Conventioneuropéenne d'établissement signéeà Paris le 13 décembre 1955.
PARTIE II
Article 1, paragraphe 2
Cette disposition ne saurait êtreinterprétée ni comme interdisant nicomme autorisant les clauses oupratiques de sécurité syndicale.
Article 2, paragraphe 6
Les Parties pourront prévoir quecette disposition ne s'applique pas: a. aux travailleurs ayant un contratou une relation de travail dont ladurée totale n'excède pas un moiset/ou dont la durée de travail heb-domadaire n'excède pas huitheures; b. lorsque le contrat ou la relationde travail a un caractère occasion-nel et/ou particulier, à condition,dans ces cas, que des raisons objec-tives justifient la non-application.
Article 3, paragraphe 4
Il est entendu qu'aux fins d'applica-tion de cette disposition les fonc-tions, l'organisation et les conditionsde fonctionnement de ces servicesdoivent être déterminées par la légis-lation ou la réglementation nationale,des conventions collectives ou detoute autre manière appropriée auxconditions nationales.
Article 4, paragraphe 4
Cette disposition sera interprétée demanière à ne pas interdire un licen-ciement immédiat en cas de fautegrave.
Article 4, paragraphe 5
Il est entendu qu'une Partie peutprendre l'engagement requis dansce paragraphe si les retenues sursalaires sont interdites pour lagrande majorité des travailleurs, soitpar la loi, soit par les conventionscollectives ou les sentences arbi-trales, les seules exceptions étantconstituées par les personnes nonvisées par ces instruments.
88
6. cikk, 4. bekezdés
Úgy értendõ, hogy minden fél, haérintett, akkor törvénnyel szabá-lyozza a sztrájkjogot, ha mindentovábbi korlátozás, amit ez abekezdés jelent a joggal szemben,igazolható a G. cikkely rendelke-zéseivel.
7. cikk, 2. bekezdés
Ez a rendelkezés nem akadályozzameg a feleket abban, hogy saját tör-vényhozásukkal megengedjék a fia-taloknak, akik még nem érték el amegállapított minimális életkortahhoz, hogy munkát végezzenek, deelengedhetetlenül szükséges szak-képzésük szempontjából jelen len-niük ott, ahol ilyen munkát végez-nek az illetékes hatóság által megha-tározott feltételek mellett és olyanintézkedések közepette, amelyekvédik e fiatalok egészségét és bizton-ságát.
7. cikk, 8. bekezdés
Úgy értendõ, hogy valamely fél az e bekezdésben foglalt kikötést akkorvállalhatja, ha törvényben biztosítjaa feltételt és ha a tizennyolc év alatti személyek túlnyomó több-ségét nem foglalkoztatják éjszakaimunkában.
8. cikk, 2. bekezdés
Ezt a rendelkezést nem lehet úgyértelmezni, hogy abszolút tiltástfogalmaz meg. Kivételek lehetsége-sek, például a következõ esetekben: a) ha egy foglalkoztatott nõ olyanhelytelen viselkedésben vétkes, amiindokolja alkalmazásának beszün-tetését; b) ha az érintett vállalkozás meg-szûnik; c) ha lejárt a foglalkoztatás szerzõ-désben rögzített idõtartama.
12. cikk, 4. bekezdés
Az ezen bekezdés bevezetésébenszereplõ „az egyezményekben le-fektetett feltételektõl függõen” egye-bek között azt jelenti, hogy azonjuttatások tekintetében, amelyek abiztosítás fizetésétõl függetlenül
Article 6, paragraph 4
It is understood that each Party may,insofar as it is concerned, regulatethe exercise of the right to strike bylaw, provided that any furtherrestriction that this might place onthe right can be justified under theterms of Article G.
Article 7, paragraph 2
This provision does not preventParties from providing in their legis-lation that young persons not havingreached the minimum age laiddown may perform work in so far asit is absolutely necessary for theirvocational training where suchwork is carried out in accordancewith conditions prescribed by thecompetent authority and measuresare taken to protect the health andsafety of these young persons.
Article 7, paragraph 8
It is understood that a Party maygive the undertaking required in thisparagraph if it fulfils the spirit of theundertaking by providing by lawthat the great majority of personsunder eighteen years of age shallnot be employed in night work.
Article 8, paragraph 2
This provision shall not be interpret-ed as laying down an absolute pro-hibition. Exceptions could be made,for instance, in the following cases: a. if an employed woman has beenguilty of misconduct which justifiesbreaking off the employment rela-tionship; b. if the undertaking concernedceases to operate; c. if the period prescribed in theemployment contract has expired.
Article 12, paragraph 4
The words “and subject to the con-ditions laid down in such agree-ments” in the introduction to thisparagraph are taken to imply interalia that with regard to benefitswhich are available independently
Article 6, paragraphe 4
Il est entendu que chaque Partiepeut, en ce qui la concerne, régle-menter l'exercice du droit de grèvepar la loi, pourvu que toute autrerestriction éventuelle à ce droitpuisse être justifiée aux termes del'article G.
Article 7, paragraphe 2
La présente disposition n'empêchepas les Parties de prévoir dans la loila possibilité, pour des adolescentsn'ayant pas atteint l'âge minimumprévu, de réaliser des travauxstrictement nécessaires à leur forma-tion professionnelle lorsque le tra-vail est réalisé sous le contrôle dupersonnel compétent autorisé etque la sécurité et la protection de lasanté des adolescents au travail sontgaranties.
Article 7, paragraphe 8
Il est entendu qu'une Partie aurarempli l'engagement requis dans ceparagraphe si elle se conforme à l'e-sprit de cet engagement en prévoy-ant dans sa législation que la grandemajorité des personnes de moins dedix-huit ans ne sera pas employée àdes travaux de nuit.
Article 8, paragraphe 2
Cette disposition ne saurait êtreinterprétée comme consacrant uneinterdiction de caractère absolu.Des exceptions pourront intervenir,par exemple, dans les cas suivants: a. si la travailleuse a commis unefaute justifiant la rupture du rapportde travail; b. si l'entreprise en question cesseson activité; c. si le terme prévu par le contrat detravail est échu.
Article 12, paragraphe 4
Les mots «et sous réserve des condi-tions arrêtées dans ces accords» fig-urant dans l'introduction à ce para-graphe sont considérés comme sig-nifiant que, en ce qui concerne lesprestations existant indépendam-
89
rendelkezésre állnak, valamely félelvárhatja bizonyos elõírt idõszakonát a helybenlakást, mielõtt más felekállampolgárainak megadná ama jut-tatásokat.
13. cikk, 4. bekezdés
Azok a kormányok, amelyek nemvoltak A szociális és az orvosi ellátáseurópai egyezményének aláírói,ezen bekezdés tekintetében ratifikál-hatják a kartát, amennyiben a többifél állampolgárainak megadják azt,ami összhangban van az említettkonvenció rendelkezéseivel.
16. cikk
Úgy értendõ, hogy a jelen rendel-kezésben nyújtott védelem az egy-szülõs családokra vonatkozik.
17. cikk
Úgy értendõ, hogy a jelen ren-delkezés minden 18 év alatti sze-mélyre kiterjed, hacsak a gyerekekrevonatkozó törvény értelmében anagykorúságot nem érik el elõbbúgy, hogy az nem csorbítja a kartaegyéb konkrét rendelkezéseit, külö-nösen pedig a 7. cikket. Ez nem jelent kötelezettséget arranézve, hogy az oktatást kötelezõvékell tenni a fent említett életkorig.
19. cikk, 6. bekezdés
A e rendelkezés alkalmazásacéljából a „külföldi dolgozó család-ja” alatt legalább a dolgozó felesé-gét és nem házas gyermekeit kellérteni mindaddig, amíg ez utóbbia-kat kiskorúnak tekinti a fogadó ál-lam és a bevándorló dolgozó eltar-tottjai.
20. cikk
1. Úgy értendõ, hogy a társadalom-biztosítási ügyek, valamint más, amunkanélküliségi segéllyel, öreg-ségi nyugdíjjal és özvegyi nyugdíjjalkapcsolatos rendelkezéseket ki lehetzárni ennek a cikknek a ható-körébõl.
of any insurance contribution, aParty may require the completion ofa prescribed period of residencebefore granting such benefits tonationals of other Parties.
Article 13, paragraph 4
Governments not Parties to theEuropean Convention on Social andMedical Assistance may ratify theCharter in respect of this paragraphprovided that they grant to nationalsof other Parties a treatment which isin conformity with the provisions ofthe said convention.
Article 16
It is understood that the protectionafforded in this provision covers sin-gle parent families.
Article 17
It is understood that this provisioncovers all persons below the age of18 years, unless under the lawapplicable to the child majority isattained earlier, without prejudice tothe other specific provisions provid-ed by the Charter, particularlyArticle 7. This does not imply an obligation toprovide compulsory education upto the abovementioned age.
Article 19, paragraph 6
For the purpose of applying this pro-vision, the term “family of a foreignworker” is understood to mean atleast the worker’s spouse andunmarried children, as long as thelatter are considered to be minorsby the receiving State and aredependent on the migrant worker.
Article 20
1. It is understood that social secu-rity matters, as well as other provi-sions relating to unemploymentbenefit, old age benefit and sur-vivor’s benefit, may be excludedfrom the scope of this article.
ment d'un système contributif, unePartie peut requérir l'accomplisse-ment d'une période de résidenceprescrite avant d'octroyer ces presta-tions aux ressortissants d'autresParties.
Article 13, paragraphe 4
Les gouvernements qui ne sont pasParties à la Convention européenned'assistance sociale et médicalepeuvent ratifier la Charte en ce quiconcerne ce paragraphe, sousréserve qu'ils accordent aux ressor-tissants des autres Parties un traite-ment conforme aux dispositions deladite convention.
Article 16
Il est entendu que la protectionaccordée par cette disposition cou-vre les familles monoparentales.
Article 17
Il est entendu que cette dispositioncouvre toutes les personnes âgéesde moins de 18 ans, sauf si lamajorité est atteinte plus tôt en vertude la législation qui leur est applica-ble, sans préjudice des autres dispo-sitions spécifiques prévues par laCharte, notamment l'article 7. Cela n'implique pas une obligationd'assurer l'enseignement obligatoirejusqu'à l'âge mentionné ci-dessus.
Article 19, paragraphe 6
Aux fins d'application de laprésente disposition, on entend par«famille du travailleur migrant» aumoins le conjoint du travailleur etses enfants non mariés, aussilongtemps qu'ils sont considéréscomme mineurs par la législationpertinente de l'Etat d'accueil et sontà la charge du travailleur.
Article 20
1. Il est entendu que les matièresrelevant de la sécurité sociale, ainsique les dispositions relatives auxprestations de chômage, aux presta-tions de vieillesse et aux prestationsde survivants, peuvent être excluesdu champ d'application de cet arti-cle.
90
2. A nõk védelmére vonatkozó ren-delkezések, különösen pedig ami aterhességet, a szülést és a szülésutáni idõszakot illeti, nem lehet hát-rányos megkülönböztetésnek tekinte-ni, ahogy ebben a cikkben szerepel. 3. Ez a cikk nem akadályozza mega tényleges egyenlõtlenségek felszá-molását célzó speciális intézkedé-sek elfogadását. 4. Foglalkozási tevékenység, amelytermészeténél, vagy a megvalósításkörnyezeténél fogva csak az egyiknembeli személyekre bízható, ki-vonható a jelen cikk, vagy egyesrendelkezéseinek hatókörébõl. Ezt arendelkezést nem szabad úgy értel-mezni, hogy az megkívánja a felek-tõl egy foglalkozási lista törvények-ben, vagy szabályokban való meg-testesülését, amely a foglalkozásoktermészete, vagy a gyakorlásuk kör-nyezete miatt az egyik nem számárafenntartott lehet.
21. és 22. cikk
1. Ezen cikkek végrehajtása céljá-ból a „dolgozói képviselõk” kifeje-zés olyan személyeket jelent, akiketa nemzeti törvényhozás, vagy gya-korlat annak ismer el.
2. A „nemzeti törvényhozás, vagygyakorlat” kifejezés esetenkéntfelöleli a törvényeken és szabá-lyokon kívül a kollektív megállapo-dásokat, egyéb egyességeket mun-káltatók és dolgozói képviselõkközött, a szokásokat és az érvényeseseti jogot. 3. E cikkek végrehajtása céljából a„vállalkozás” kifejezést úgy kell ér-telmezni, hogy az jogi személyiség-gel rendelkezõ, vagy nem rendelke-zõ, kézzelfogható és kézzel nem fog-ható összetevõk bizonyos csoportja,amelyet azért alakítottak ki, hogypénzügyi nyereség céljából árukat,vagy szolgáltatásokat állítson elõ ésrendelkezzen a saját piacpolitikájakialakításához szükséges hatalommal. 4. Az értelmezés szerint ezen cik-kek végrehajtásakor a vallási közös-ségeket és intézményeiket ki kellhagyni még akkor is, ha a 3. bekez-dés értelmében „vállalkozások”. A
2. Provisions concerning the pro-tection of women, particularly asregards pregnancy, confinementand the postnatal period, shall notbe deemed to be discrimination asreferred to in this article. 3. This article shall not prevent theadoption of specific measuresaimed at removing de facto inequal-ities. 4. Occupational activities which,by reason of their nature or the con-text in which they are carried out,can be entrusted only to persons ofa particular sex may be excludedfrom the scope of this article orsome of its provisions. This provi-sion is not to be interpreted asrequiring the Parties to embody inlaws or regulations a list of occupa-tions which, by reason of theirnature or the context in which theyare carried out, may be reserved topersons of a particular sex.
Articles 21 and 22
1. For the purpose of the applica-tion of these articles, the term“workers’ representatives” meanspersons who are recognised as suchunder national legislation or prac-tice. 2. The terms “national legislationand practice” embrace as the casemay be, in addition to laws and reg-ulations, collective agreements,other agreements between employ-ers and workers’ representatives,customs as well as relevant caselaw. 3. For the purpose of the applica-tion of these articles, the term“undertaking” is understood asreferring to a set of tangible andintangible components, with orwithout legal personality, formed toproduce goods or provide servicesfor financial gain and with power todetermine its own market policy.
4. It is understood that religiouscommunities and their institutionsmay be excluded from the applica-tion of these articles, even if theseinstitutions are “undertakings” with-
2. Ne seront pas considéréescomme des discriminations au sensdu présent article les dispositionsrelatives à la protection de lafemme, notamment en ce qui con-cerne la grossesse, l'accouchementet la période postnatale. 3. Le présent article ne fait pasobstacle à l'adoption de mesuresspécifiques visant à remédier à desinégalités de fait. 4. Pourront être exclues du champd'application du présent article, oude certaines de ses dispositions, lesactivités professionnelles qui, en rai-son de leur nature ou des conditionsde leur exercice, ne peuvent êtreconfiées qu'à des personnes d'unsexe donné. Cette disposition nesaurait être interprétée commeobligeant les Parties à arrêter par lavoie législative ou réglementaire laliste des activités professionnellesqui, en raison de leur nature ou desconditions de leur exercice, peuventêtre réservées à des travailleurs d'unsexe déterminé.
Articles 21 et 22
1. Aux fins d'application de cesarticles, les termes «représentantsdes travailleurs» désignent des per-sonnes reconnues comme telles parla législation ou la pratiquenationales. 2. Les termes «la législation et lapratique nationales» visent, selon lecas, outre les lois et les règlements,les conventions collectives, d'autresaccords entre les employeurs et lesreprésentants des travailleurs, lesusages et les décisions judiciairespertinentes. 3. Aux fins d'application de ces arti-cles, le terme «entreprise» est inter-prété comme visant un ensembled'éléments matériels et immatériels,ayant ou non la personnalitéjuridique, destiné à la production debiens ou à la prestation de services,dans un but économique, et dis-posant du pouvoir de décision quantà son comportement sur le marché.
4. Il est entendu que les commu-nautés religieuses et leurs institu-tions peuvent être exclues de l'ap-plication de ces articles mêmelorsque ces institutions sont des
91
meghatározott eszmények által ihle-tett, vagy bizonyos erkölcsi fogal-mak, ideálok és felfogás által vezé-relt tevékenységeket folytató létesít-mények, amelyeket a nemzeti tör-vényhozás véd, olyan mértékbenzárhatók ki ezen cikkek érvényessé-gébõl, amennyire ahhoz van szük-ség, hogy a vállalkozás irányultságátmeg lehessen védeni. 5. Úgy értendõ, hogy amely állam-ban a jelen cikkekben elõírt jogokata vállalkozás különbözõ létesítmé-nyei gyakorolják, ott az érintett feletolyannak kell tekinteni, amely az ittszereplõ elõírásokból eredõ kötele-zettségeket teljesíti.
6. A felek ezen cikkek végrehajtásá-nak körébõl kihagyhatnak olyanvállalkozásokat, amelyek bizonyosszámú dolgozónál kevesebbet fog-lalkoztatnak és ha ezt a számot anemzeti törvényhozás, vagy gyakor-lat meghatározza.
22. cikk
1. Ez a rendelkezés nem érinti semaz államok jogait és kötelességeit amunkahelyeken bevezetendõ egész-ségügyi és biztonsági rendelkezésekelfogadása tekintetében, sem pedigaz azok betartását ellenõrzõ szervekhatáskörét és felelõsségét nembefolyásolja. 2. A „szociális és szociokulturálisszolgáltatások és létesítmények”kifejezést úgy kell értelmezni, hogybizonyos szociális és/vagy kulturálislétesítményeket egyes vállalkozásokbiztosítanak dolgozóik számára,nevezetesen jóléti támogatást, sport-pályákat, kisgyermekes anyák szá-mára szobát, könyvtárat, gyermek-üdültetési tábort stb.
23. cikk 1. bekezdés
Ezen bekezdés végrehajtása céljá-ból a „lehetõ leghosszabb ideig”kifejezés az idõs személy fizikai,pszichés és szellemi képességéreutal.
24. cikk
1. Úgy értendõ, hogy a jelen cikkszempontjából a „foglalkoztatás
in the meaning of paragraph 3.Establishments pursuing activitieswhich are inspired by certain idealsor guided by certain moral con-cepts, ideals and concepts whichare protected by national legisla-tion, may be excluded from theapplication of these articles to suchan extent as is necessary to protectthe orientation of the undertaking. 5. It is understood that where in astate the rights set out in these arti-cles are exercised in the variousestablishments of the undertaking,the Party concerned is to be consid-ered as fulfilling the obligationsderiving from these provisions.
6. The Parties may exclude from thefield of application of these articles,those undertakings employing lessthan a certain number of workers, tobe determined by national legisla-tion or practice.
Article 22
1. This provision affects neither thepowers, and obligations of states asregards the adoption of health andsafety regulations for workplaces,nor the powers and responsibilitiesof the bodies in charge of monitor-ing their application.
2. The terms “social and socio-cul-tural services and facilities” areunderstood as referring to the socialand/or cultural facilities for workersprovided by some undertakingssuch as welfare assistance, sportsfields, rooms for nursing mothers,libraries, children’s holiday camps,etc.
Article 23, paragraph 1
For the purpose of the application ofthis paragraph, the term “for as longas possible” refers to the elderly per-son’s physical, psychological andintellectual capacities.
Article 24
1. It is understood that for the pur-poses of this article the terms “ter-
«entreprises» au sens du paragraphe3. Les établissements poursuivantdes activités inspirées par certainsidéaux ou guidées par certains con-cepts moraux, idéaux et conceptsprotégés par la législation nationale,peuvent être exclus de l'applicationde ces articles dans la mesurenécessaire pour protéger l'orienta-tion de l'entreprise. 5. Il est entendu que, lorsque dansun Etat les droits énoncés dans lesprésents articles sont exercés dansles divers établissements de l'entre-prise, la Partie concernée doit êtreconsidérée comme satisfaisant auxobligations découlant de ces dispo-sitions. 6. Les Parties pourront exclure duchamp d'application des présentsarticles les entreprises dont les effec-tifs n'atteignent pas un seuil déter-miné par la législation ou la pra-tique nationales.
Article 22
1. Cette disposition n'affecte ni lespouvoirs et obligations des Etats enmatière d'adoption de règlementsconcernant l'hygiène et la sécuritésur les lieux de travail, ni les com-pétences et responsabilités desorganes chargés de surveiller lerespect de leur application. 2. Les termes «services et facilitéssociaux et socio-culturels» visent lesservices et facilités de nature socialeet/ou culturelle qu'offrent certainesentreprises aux travailleurs telsqu'une assistance sociale, des ter-rains de sport, des salles d'allaite-ment, des bibliothèques, descolonies de vacances, etc.
Article 23, paragraphe 1
Aux fins d'application de ce para-graphe, l'expression «le pluslongtemps possible» se réfère auxcapacités physiques, psy-chologiques et intellectuelles de lapersonne âgée.
Article 24
1. Il est entendu qu'aux fins de cetarticle le terme «licenciement» sig-
92
megszûnése” és a „megszûnt” kife-jezések az alkalmazás munkáltatókezdeményezésével történõ beszün-tetését jelentik. 2. Úgy értendõ, hogy ez a cikk min-den dolgozóra kiterjed, de az adottfél a cikk védelme alól részben,vagy teljes egészében kizárhatja azalkalmazottak következõ kategóriáit a) azokat a dolgozókat, akiket mun-kaszerzõdéssel meghatározott idõre,vagy meghatározott feladatra alkal-maztak;
b) próbaidõs dolgozókat, vagyolyanokat, akik alkalmasságukat bi-zonyítják, amennyiben ezt elõremeghatározták és az idõtartam elfo-gadható hosszúságú;
c) az eseti alapon rövid idõre alkal-mazott dolgozókat.
3. Ezen cikk céljából a következõkkülönösen nem képezhetik a foglal-koztatás beszüntetésének elfogadottokát: a) szakszervezeti tagság, vagy rész-vétel szakszervezeti tevékenység-ben a munkaidõn kívül, vagy amunkáltató hozzájárulásával mun-kaidõn belül; b) hivatali posztra törekvés dolgo-zói képviselõi minõségben való fel-lépés miatt; c) panasz benyújtása, vagy az ille-tékes közigazgatási hatósághoz tör-ténõ folyamodás; vagy részvételmunkáltató elleni eljárásban, akitazzal vádolnak, hogy megszegte atörvényeket, vagy a szabályokat,
d) faj, bõrszín, nem, családi állapot,családi kötelezettségek, terhesség,vallás, politikai vélemény, nemzeti-ségi vagy társadalmi származás;
e) anyasági vagy apasági szabadság;
f) a munkából való ideiglenes távol-lét betegség vagy károsodás miatt. 4. Úgy értendõ, hogy a foglalkoz-tatás jogos ok nélkül való megszün-tetése esetén adandó kártérítésrõl,vagy más megfelelõ segítségnyújtás-ról a nemzeti törvények, vagyszabályok, kollektív egyességek,vagy más, az országos viszonyok-nak megfelelõ eljárások döntenek.
mination of employment” and “ter-minated” mean termination ofemployment at the initiative of theemployer. 2. It is understood that this articlecovers all workers but that a Partymay exclude from some or all of itsprotection the following categoriesof employed persons: a. workers engaged under a con-tract of employment for a specifiedperiod of time or a specified task;
b. workers undergoing a period ofprobation or a qualifying period ofemployment, provided that this isdetermined in advance and is of areasonable duration;
c. workers engaged on a casualbasis for a short period.
3. For the purpose of this article thefollowing, in particular, shall notconstitute valid reasons for termina-tion of employment: a. trade union membership or par-ticipation in union activities outsideworking hours, or, with the consentof the employer, within workinghours; b. seeking office as, acting or hav-ing acted in the capacity of a work-ers’ representative; c. the filing of a complaint or theparticipation in proceedings againstan employer involving alleged vio-lation of laws or regulations orrecourse to competent administra-tive authorities;
d. race, colour, sex, marital status,family responsibilities, pregnancy,religion, political opinion, nationalextraction or social origin;
e. maternity or parental leave;
f. temporary absence from workdue to illness or injury. 4. It is understood that compensa-tion or other appropriate relief incase of termination of employmentwithout valid reasons shall be deter-mined by national laws or regula-tions, collective agreements or othermeans appropriate to national con-ditions.
nifie la cessation de la relation detravail à l'initiative de l'employeur.
2. Il est entendu que cet article cou-vre tous les travailleurs mais qu'unePartie peut soustraire entièrementou partiellement de sa protection lescatégories suivantes de travailleurssalariés: a. les travailleurs engagés aux ter-mes d'un contrat de travail portantsur une période déterminée ou unetâche déterminée; b. les travailleurs effectuant unepériode d'essai ou n'ayant pas lapériode d'ancienneté requise, àcondition que la durée de celle-cisoit fixée d'avance et qu'elle soitraisonnable; c. les travailleurs engagés à titreoccasionnel pour une courte péri-ode. 3. Aux fins de cet article, ne con-stituent pas des motifs valables delicenciement notamment:
a. l'affiliation syndicale ou la par-ticipation à des activités syndicalesen dehors des heures de travail ou,avec le consentement de l'em-ployeur, durant les heures de travail; b. le fait de solliciter, d'exercer oud'avoir un mandat de représentationdes travailleurs; c. le fait d'avoir déposé une plainteou participé à des procéduresengagées contre un employeur enraison de violations alléguées de lalégislation, ou présenté un recoursdevant les autorités administrativescompétentes; d. la race, la couleur, le sexe, l'étatmatrimonial, les responsabilitésfamiliales, la grossesse, la religion,l'opinion politique, l'ascendancenationale ou l'origine sociale; e. le congé de maternité ou lecongé parental; f. l'absence temporaire du travailen raison de maladie ou d'accident. 4. Il est entendu que l'indemnité outoute autre réparation appropriée encas de licenciement sans motif val-able doit être déterminée par la lég-islation ou la réglementationnationales, par des conventions col-lectives ou de toute autre manièreappropriée aux conditionsnationales.
93
25. cikk
1. Úgy értendõ, hogy az illetékesnemzeti hatóság, miután konzultálta munkáltatók és a dolgozók szerve-zeteivel, felmentéssel kizárhatja adolgozók bizonyos kategóriáit ajelen cikk által nyújtott védelembõlmunkaviszonyuk speciális termé-szete miatt.
2. Úgy értendõ, hogy a „fizetéskép-telenség” kategóriáját a nemzeti jog-nak és gyakorlatnak kell meghatá-roznia. 3. A jelen rendelkezés által lefedettdolgozói követelések legalább tar-talmazzák: a) elõírt idõtartamra vonatkozó dol-gozói bérkövetelést, amely idõtar-tam három hónapnál nem lehetkevesebb az elõjogok rendszerébenés nyolc hétnél kevesebb a garan-ciális rendszerben a fizetésképtelen-séget megelõzõen, vagy a munka-viszony megszüntetése elõtt; b) a dolgozók fizetett szabadságiránti követelését azon év során vég-zett munka alapján, amikor a fize-tésképtelenség, vagy a munkavi-szony megszûnése elõfordult;
c) a dolgozókat megilletõ egyébösszegek más fizetett távollét alap-ján, ami elõírt idõtartamra szólt, ésami nem lehet kevesebb három hó-napnál az elõjogok, és nyolc hétnéla garanciális rendszerben a fizetés-képtelenség, vagy a munkaviszonymegszüntetése elõtt.
4. Nemzeti törvények vagy szabá-lyok elõírt összegre korlátozhatják adolgozói követeléseket, és ennek azösszegnek szociálisan elfogadhatószinten kell lennie.
26. cikk
Úgy értendõ, hogy ez a cikk nemkívánja a felektõl a törvényalkotást. Úgy értendõ, hogy a 2. bekezdésnem terjed ki a szexuális zaklatásra.
27. cikk
Úgy értendõ, hogy ez a cikk kiskorúgyermekeik, valamint a szûk család-jukhoz tartozó egyéb családtagok
Article 25
1. It is understood that the compe-tent national authority may, by wayof exemption and after consultingorganisations of employers andworkers, exclude certain categoriesof workers from the protection pro-vided in this provision by reason ofthe special nature of their employ-ment relationship. 2. It is understood that the defini-tion of the term “insolvency” mustbe determined by national law andpractice. 3. The workers’ claims covered bythis provision shall include at least:
a. the workers’ claims for wagesrelating to a prescribed period,which shall not be less than threemonths under a privilege systemand eight weeks under a guaranteesystem, prior to the insolvency or tothe termination of employment;
b. the workers’ claims for holidaypay due as a result of work per-formed during the year in which theinsolvency or the termination ofemployment occurred;
c. the workers’ claims for amountsdue in respect of other types of paidabsence relating to a prescribedperiod, which shall not be less thanthree months under a privilege sys-tem and eight weeks under a guar-antee system, prior to the insolven-cy or the termination of the employ-ment. 4. National laws or regulations maylimit the protection of workers’claims to a prescribed amount,which shall be of a socially accept-able level.
Article 26
It is understood that this article doesnot require that legislation be enact-ed by the Parties. It is understood that paragraph 2does not cover sexual harassment.
Article 27
It is understood that this articleapplies to men and women workerswith family responsibilities in rela-
Article 25
1. L'autorité compétente peut à titreexceptionnel et après consultationdes organisations d'employeurs etde travailleurs exclure des caté-gories déterminées de travailleursde la protection prévue dans cettedisposition en raison de la natureparticulière de leur relation d'em-ploi. 2. Il est entendu que le terme«insolvabilité» sera défini par la loiet la pratique nationales.
3. Les créances des travailleurs surlesquelles porte cette dispositiondevront au moins comprendre: a. les créances des travailleurs autitre des salaires afférents à une péri-ode déterminée, qui ne doit pas êtreinférieure à trois mois dans un sys-tème de privilège et à huit semainesdans un système de garantie, précé-dant l'insolvabilité ou la cessationde la relation d'emploi; b. les créances des travailleurs autitre des congés payés dus en raisondu travail effectué dans le courantde l'année dans laquelle est surv-enue l'insolvabilité ou la cessationde la relation d'emploi; c. les créances des travailleurs autitre des montants dus pour d'autresabsences rémunérées afférentes àune période déterminée, qui ne doitpas être inférieure à trois mois dansun système de privilège et à huitsemaines dans un système degarantie, précédant l'insolvabilité oula cessation de la relation d'emploi. 4. Les législations et réglementa-tions nationales peuvent limiter laprotection des créances des tra-vailleurs à un montant déterminéqui devra être d'un niveau sociale-ment acceptable.
Article 26
Il est entendu que cet articlen'oblige pas les Parties à pro-mulguer une législation. Il est entendu que le paragraphe 2 necouvre pas le harcèlement sexuel.
Article 27
Il est entendu que cet article s'ap-plique aux travailleurs des deuxsexes ayant des responsabilités
94
iránti kötelezettségekkel rendelkezõférfi és nõ dolgozókra vonatkozik,akik egyértelmûen gondozásra,vagy támogatásra szorulnak és ezendolgozókat az említett kötelezettsé-gek korlátozzák a gazdasági tevé-kenységre való felkészülésben, be-kapcsolódásban, részvételben, vagyelõrehaladásban. Az „eltartott gyer-mekek” és a „szûk családjukhoz tar-tozó egyéb családtagok”, „akik egy-értelmûen gondozásra, vagy támo-gatásra szorulnak” kifejezések olyanszemélyeket jelentenek, akiket azérintett fél nemzeti törvényhozásailyeneknek határoz meg.
28. és 29. cikk
A jelen cikk végrehajtása céljából a„dolgozói képviselõk” kifejezésolyan személyeket jelent, akiket anemzeti törvényhozás, vagy gyakor-lat ebben a minõségben elismer.
III. RÉSZ
Úgy értendõ, hogy a karta nemzet-közi jellegû jogi kötelezettségekettartalmaz, amelyek végrehajtásátkizárólag a IV. részben elõírt ellen-õrzésnek lehet alávetni.
A. cikk, 1. bekezdés
Úgy értendõ, hogy a számozott be-kezdések csak egyetlen bekezdés-bõl álló cikkelyeket tartalmazhat-nak.
B. cikk, 2. bekezdés
A B. cikk 2. bekezdése céljából aMódosított karta megfelel a kartaazonos cikkének, vagy bekezdés-számának, kivéve:
a) a Módosított karta 3. cikkének 2. bekezdését, amely megfelel akarta 3. 1. cikk 1. és 3. bekezdései-nek; b) a Módosított karta 3. cikkének 3. bekezdését, amely megfelel akarta 3. cikk 2. és 3. bekezdésének;
c) a Módosított karta 10. cikk 5. be-kezdését, amely megfelel a karta 10.cikk 4. bekezdésének;
tion to their dependent children aswell as in relation to other membersof their immediate family whoclearly need their care or supportwhere such responsibilities restricttheir possibilities of preparing for,entering, participating in or advanc-ing in economic activity. The terms“dependent children” and “othermembers of their immediate familywho clearly need their care andsupport” mean persons defined assuch by the national legislation ofthe Party concerned.
Articles 28 and 29
For the purpose of the application ofthis article, the term “workers’ repre-sentatives” means persons who arerecognised as such under nationallegislation or practice.
PART III
It is understood that the Chartercontains legal obligations of aninternational character, the applica-tion of which is submitted solely tothe supervision provided for in PartIV thereof.
Article A, paragraph 1
It is understood that the numberedparagraphs may include articlesconsisting of only one paragraph.
Article B, paragraph 2
For the purpose of paragraph 2 ofArticle B, the provisions of therevised Charter correspond to theprovisions of the Charter with thesame article or paragraph numberwith the exception of: a. Article 3, paragraph 2, of therevised Charter which correspondsto Article 3, paragraphs 1 and 3, ofthe Charter; b. Article 3, paragraph 3, of therevised Charter which correspondsto Article 3, paragraphs 2 and 3, ofthe Charter; c. Article 10, paragraph 5, of therevised Charter which correspondsto Article 10, paragraph 4, of theCharter;
familiales à l'égard de leurs enfantsà charge ainsi qu'à l'égard d'autresmembres de leur famille directe quiont manifestement besoin de leurssoins ou de leur soutien, lorsque cesresponsabilités limitent leurs possi-bilités de se préparer à l'activitééconomique, d'y accéder, d'y par-ticiper ou d'y progresser. Les termes«enfants à charge» et «autre mem-bre de la famille directe qui a mani-festement besoin de soins et de sou-tien» s'entendent au sens défini parla législation nationale des Parties.
ARTICLES 28 ET 29
Aux fins d'application de ces arti-cles, le terme «représentants des tra-vailleurs» désigne des personnesreconnues comme telles par la lég-islation ou la pratique nationales.
PARTIE III
Il est entendu que la Charte contientdes engagements juridiques de car-actère international dont l'applica-tion est soumise au seul contrôlevisé par la partie IV.
Article A, paragraphe 1
Il est entendu que les paragraphesnumérotés peuvent comprendre desarticles ne contenant qu'un seulparagraphe.
Article B, paragraphe 2
Aux fins du paragraphe 2 de l'articleB, les dispositions de la Charterévisée correspondent aux disposi-tions de la Charte qui portent lemême numéro d'article ou de para-graphe, à l'exception: a. de l'article 3, paragraphe 2, de laCharte révisée qui correspond à l'ar-ticle 3, paragraphes 1 et 3, de laCharte; b. de l'article 3, paragraphe 3, de laCharte révisée qui correspond à l'ar-ticle 3, paragraphes 2 et 3, de laCharte; c. de l'article 10, paragraphe 5, dela Charte révisée qui correspond àl'article 10, paragraphe 4, de laCharte;
95
d) a Módosított karta 17. cikk 1.bekezdését, amely megfelel a karta17. cikkének.
IV. RÉSZ
E. cikk
Megkülönböztetõ bánásmód, amelyobjektív és ésszerû indoklásonnyugszik, nem tekinthetõ diszkrimi-natívnak.
F. cikk
A „háború, vagy egyéb rendkívülihelyzet” kifejezést úgy kell érteni,hogy az kiterjed a háborús fenyege-tésre is.
I. cikk
Úgy értendõ, hogy a 21. és a 22.cikkek függelékének megfelelõenkizárt dolgozókat nem kell beszámí-tani, amikor az érintett dolgozói lét-számot megállapítják.
J. cikk
A „módosítás” kifejezést ki kell ter-jeszteni, hogy vonatkozzék akartához adandó új cikkekre is.
ÉRTELMEZÕ BESZÁMOLÓ
Bevezetés
1. Ezerkilencszázkilencven novem-ber ötödikén nem hivatalos minisz-teri tanácskozást tartottak Rómábanaz emberi jogokról. Az ülés napi-rendi pontjai között az Európai szo-ciális karta megvitatása is szerepelt;a vita lezárásaképpen az Európa Ta-nács Miniszteri Bizottságát megbíz-ták a karta szerepének, tartalmának,és megvalósíthatóságának mielõbbi,teljes körû kivizsgálásával.
2. A miniszteri megbízottak 449.ülésén (1990. november–december)ad hoc bizottság felállítását határoz-ták el. Az ily módon létrejött Euró-pai szociális karta Bizottsága(Charte-Rel) egyben arra is megbí-zást kapott, hogy hatáskörében el-járva tegyen javaslatokat az Európaiszociális karta hatékonyságának, és
d. Article 17, paragraph 1, of therevised Charter which correspondsto Article 17 of the Charter.
PART IV
Article E
A differential treatment based on anobjective and reasonable justifica-tion shall not be deemed discrimi-natory.
Article F
The terms “in time of war or otherpublic emergency” shall be sounderstood as to cover also thethreat of war.
Article I
It is understood that workers exclud-ed in accordance with the appendixto Articles 21 and 22 are not takeninto account in establishing thenumber of workers concerned.
Article J
The term “amendment” shall beextended so as to cover also theaddition of new articles to theCharter.
EXPLANATORY REPORT
Introduction
1. On 5 November 1990 anInformal Ministerial Conference onhuman rights was held in Rome.One of the topics discussed was theEuropean Social Charter, with theresult that the Council of Europe’sCommittee of Ministers was invitedto take the necessary steps so that adetailed study of the role, contentsand operation of the EuropeanSocial Charter might be undertakenas soon as possible.
2. At their 449th meeting(November–December 1990), theMinisters’ Deputies decided toauthorise the convening of an adhoc committee, the Committee onthe European Social Charter(CharteRel). Under its terms of refer-ence, the Committee was instructedto make proposals for improving the
d. de l'article 17, paragraphe 1, dela Charte révisée qui correspond àl'article 17 de la Charte.
PARTIE IV
Article E
Une différence de traitement fondéesur un motif objectif et raisonnablen'est pas considérée comme dis-criminatoire.
Article F
Les termes «en cas de guerre ou encas d'autre danger public» serontinterprétés de manière à couvrirégalement la menace de guerre.
Article I
Il est entendu que les travailleursexclus conformément à l'annexe desarticles 21 et 22 ne sont pas pris encompte lors de l'établissement dunombre des travailleurs intéressés.
Article J
Le terme «amendement» sera enten-du de manière à couvrir égalementl'inclusion de nouveaux articlesdans la Charte.
RAPPORT EXPLICATIF
Introduction
1. Le 5 novembre 1990 s’est tenue àRome une Conférence ministérielleinformelle sur les droits de l’homme.L’un des thèmes abordés était laCharte sociale européenne. A l’issuedes travaux, il a été convenu d’in-viter le Comité des Ministres duConseil de l’Europe à prendre lesmesures nécessaires pour que puisses’engager dans les plus brefs délaisune réflexion approfondie sur le rôle,le contenu et le fonctionnement dela Charte sociale européenne. 2. Lors de leur 449e réunion(novembre-décembre 1990) lesDélégués des Ministres ont décidéd’autoriser la convocation d’unComité ad hoc, le Comité pour laCharte sociale européenne (Charte-Rel). Aux termes de son mandat, leComité était chargé de faire despropositions tendant à améliorer
96
különösen a karta mûködését fel-ügyelõ mechanizmusok hatékony-ságának fokozására.
3. A Bizottságot a tagállamok általdelegált szakértõkbõl állítottákössze. Ülésein megfigyelõkkéntrészt vettek az Európa Parlament, aNemzetközi Munkaügyi Szervezet(ILO), az Európai SzakszervezetekSzövetségének, valamint a Nagyipa-rosok és Munkáltatók Európai Szö-vetségei Uniójának képviselõi. Ezenkívül, a Független Szakértõk Bizott-ságát, az Európai szociális karta Kor-mányzati Bizottságát, és az EurópaTanács több más bizottságának tag-jait is bevonták a munkába.
4. A Charte-Rel Bizottság 20. ülésén(1994. október 10–14.) jóváhagytaaz Európai szociális kartát módosítótervezetet, amelyet a MiniszteriBizottság elé terjesztettek.
5. A Miniszteri Bizottság a Függet-len Szakértõk Bizottságával és azEurópa Parlament képviselõi testüle-tével folytatott tanácskozások után1996. április 3.-án jóváhagyta a Mó-dosított Európai szociális kartát,amelyet 1996. május 3.-án aláírásraterjesztett elõ. 6. Az Európa Tanács gyakorlatánakmegfelelõen, ez az értelmezõbeszámoló nem tekinthetõ kötelezõhatározatnak; célja csupán a Mó-dosított karta tartalmának meg-világítása. A beszámoló nyil-vánosságra hozatalát a MiniszteriBizottság engedélyezte a MódosítottEurópai szociális karta jóváhagyá-sakor. 7. A karta felülvizsgálata során kez-dettõl fogva azt tartották szem elõtt,hogy ne csorbítsák az eredeti doku-mentumban foglalt jogvédelemmértékét. Egységes álláspontkéntfogalmazták meg azt is, hogy areformoknak tükrözniük kell a szo-ciális és a gazdasági jogok másnemzetközi rendeletekben és atagállamok jogrendjében megfogal-mazott változásait, valamint azokata szociális problémákat is, ame-lyekre nem vonatkoznak más, hatá-lyos nemzetközi rendeletek. Ezenkívül, a karta módosításakor a férfi-ak és a nõk egyenjogúságának
effectiveness of the European SocialCharter, and particularly the func-tioning of its supervisory machinery.
3. The Committee was composedof experts appointed by each mem-ber state. Its meetings were attendedin a nonvoting capacity by repre-sentatives of the ParliamentaryAssembly, the International LabourOrganisation, the European TradeUnion Confederation and the Unionof Industrial and Employers’Confederations of Europe. TheCommittee of Independent Expertsand the Governmental Committeeof the European Social Charter werealso involved in the work along withseveral other Council of Europecommittees. 4. At its twelfth meeting (1014October 1994), the Charte-RelCommittee adopted a draft RevisedEuropean Social Charter and decid-ed to submit it to the Committee ofMinisters for adoption. 5. After consulting the Committeeof Independent Experts and theParliamentary Assembly, theCommittee of Ministers adopted thetext entitled the Revised EuropeanSocial Charter on 3 April 1996 andopened it for signature on 3 May1996. 6. According to the practice of theCouncil of Europe, this explanatoryreport has no binding value and wasdrafted only with a view to explain-ing the content of the RevisedCharter. The Committee of Ministersauthorised its publication whenadopting the Revised EuropeanSocial Charter.
7. From the outset, the aim hasbeen that amendments to the text ofthe Charter should not represent alowering of the level of protectionprovided for therein. It was alsoagreed that the reform wouldinvolve taking account both ofdevelopments in social and eco-nomic rights as reflected in otherinternational instruments and in thelegislation of member states andalso of social problems not coveredby the other international instru-ments in force. Furthermore, allamendments were to be madebearing in mind the need to ensure
l’efficacité de la Charte socialeeuropéenne et en particulier lefonctionnement de son mécanismede contrôle. 3. Le Comité était composé d’ex-perts désignés par chaque Etat mem-bre. Participaient également à cesréunions, sans droit de vote, desreprésentants de l’Assemblée par-lementaire, de l’Organisation inter-nationale du travail, de laConfédérétion européenne des syn-dicats et de l’Union desConfédérations de l’industrie et desemployeurs d’Europe. Ont égale-ment été associés à ces travaux leComité d’experts indépendants et leComité gouvernemental de la Chartesociale ainsi que plusieurs autrescomités du Conseil de l’Europe. 4. Lors de sa douzième réunion(10-14 octobre 1994), le ComitéCharte-Rel a adopté le projet deCharte sociale révisée et a décidé dele transmettre au Comité desMinistres en vue de son adoption. 5. Après avoir consulté le Comitéd’experts indépendants etl’Assemblée parlementaire, leComité des Ministres a adopté letexte le 3 avril 1996, en l’appelantCharte sociale européenne révisée,et l’a ouvert à la signature le 3 mai1996. 6. Selon la pratique du Conseil del’Europe, ce rapport explicatif n’apas de valeur contraignante et a étéuniquement rédigé pour expliquerle contenu de la Charte révisée. LeComité des Ministres a autorisé sapublication lors de l’adoption de laCharte sociale européenne révisée.
7. Dès le début des travaux, l’ob-jectif recherché a été que les modi-fications apportées au texte de laCharte ne devraient pas consister enun abaissement du niveau de pro-tection prévu dans la Charte. Deplus, l’exercice de relance devaitavoir pour but à la fois de tenircompte de l’évolution des droitssociaux et économiques tellequ’elle apparaît au travers d’autresinstruments internationaux et de lalégislation des Etats membres ainsique de tenir compte des problèmessociaux dont ne traitent pas lesautres instruments internationaux en
97
érvényesítését is alapvetõ követel-ménynek tekintették.
8. A Európai szociális karta módosí-tása figyelembe veszi az eredetidokumentum megfogalmazása,vagyis 1961 óta a munkajogban és aszociálpolitikában bekövetkezettváltozásokat. A Módosított kartaátfogó nemzetközi szerzõdés, amelyegyetlen okiratban egyesíti az ere-deti kartában, és az 1988-ban elfo-gadott Kiegészítõ Jegyzõkönyvbenfoglalt jogokat, ezek módosításait,valamint a Charte-Rel Bizottság általjóváhagyott új jogokat. A Módosított karta teljes értékû jog-rendszer, felügyeleti mechanizmu-sai az eredeti kartáéval azonosak,tartalma nem áll ellentétben elõdjerendelkezéseivel. Alkotói szándékaszerint ez a dokumentum végsõsoron az eredeti karta helyettesíté-sére szolgál. 9. A Módosított karta az eredeti do-kumentum és az 1988-as KiegészítõJegyzõkönyvhöz hasonlóan két rész-re tagolódik; az új rendelkezéseketaz egyes részek végéhez csatolták.Ezt azért tartották célszerûnek, mertily módon nem változik meg a kartafelépítése, elkerülhetõ az eredeti és amódosított szövegrészek, valamintaz eseti bíráskodás határozatainakösszetévesztése, és mindez az egyesnemzetek által benyújtandó jelen-tések megszerkesztését is egyszerû-síti. Ráadásul, ez a szerkezet azt islehetõvé teszi, hogy a késõbbiekbena dokumentum felépítésének meg-bontása nélkül egészítsék ki újabbjogosítványokkal a kartát. 10. A Módosított Európai szociáliskarta nem helyezi hatályon kívül azeredeti kartát. Mindazonáltal, a Mó-dosított karta rendelkezéseit elfo-gadó államokra a továbbiakban márnem vonatkoznak az eredeti doku-mentumban foglalt, megfelelõ sza-bályok, vagyis ily módon differenci-álttá tehetõ az egyes államok kötele-zettségvállalása.
11. A Módosított karta terminológi-ája a Miniszteri Bizottság 1981-benelfogadott fogalmi meghatározá-sokat követi, nevezetesen, a „Szer-
equal treatment of men andwomen.
8. The Revised European SocialCharter takes account of develop-ments in labour law and social poli-cies since the Charter was drawn upin 1961. The Revised Charter is acomprehensive international treatywhich brings together in a singleinstrument all the rights guaranteedin the Charter and the 1988Additional Protocol, along with theamendments to these rights and thenew rights adopted by the CharteRelCommittee. The Revised Charter has been draft-ed in such a way as to beautonomous, but with the samesupervisory machinery as theCharter. It does not conflict with theCharter but is intended to eventual-ly replace it.
9. The Revised Charter presentsParts I and II in the same way as theyare presented in the Charter and the1988 Additional Protocol, addingthe new rights at the end of eachpart. This presentation was deemedpreferable since it had the advan-tage of being familiar, of avoidingconfusion with the original texts andthe existing case law and of facilitat-ing the presentation of nationalreports. This will also allow newrights to be added in the future with-out changing the structure of thetext.
10. The Revised European SocialCharter does not provide for denun-ciation of the former Charter.However, if a Contracting Stateaccepts the provisions of theRevised Charter, the correspondingprovisions of the initial Charter andits Protocol cease to apply to thatstate. In this way, states are notsimultaneously bound by undertak-ings at different levels.
11. The terminology used in theRevised Charter is in conformitywith the model final clauses adopt-ed by the Committee of Ministers in
vigueur. De plus, toute modificationdevait être faite en gardant à l’espritla nécessité d’assurer l’égalité detraitement entre les hommes et lesfemmes. 8. La Charte sociale européennerévisée tient compte de l’évolutionqui s’est produite dans le droit dutravail et dans la conception despolitiques sociales depuis l’élabora-tion de la Charte en 1961. La Charterévisée est un traité internationalcomplet qui regroupe dans uninstrument unique l’ensemble desdroits garantis dans la Charte etdans le Protocole additionnel de1988, ainsi que les amendementsauxdits droits et les nouveaux droitsadoptés par le Comité Charte-Rel. L’instrument a été rédigé de façon àexister de manière autonome maisavec le même mécanisme de con-trôle que la Charte et à ne pas êtrecontraire à la Charte, tout en ayantla vocation de se substituer à elle àterme. 9. La Charte révisée a conservé laprésentation des parties I et II tellesqu’elles figurent dans la Charte et leProtocole additionnel de 1988, lesnouveaux droits ayant été inscrits àla fin de chaque partie. Cetteprésentation a été jugée plus oppor-tune car elle a l’avantage d’être déjàconnue, d’éviter la confusion parrapport aux textes initiaux et à lajurisprudence existante et defaciliter le système de présentationdes rapports nationaux. Elle permet-tra également par la suite l’insertionde nouveaux droits sans modifier lastructure du texte.
10. La Charte sociale révisée neprévoit pas la dénonciation de l’an-cienne Charte. Toutefois, l’accepta-tion par un Etat contractant des dis-positions de la Charte révisée a pourconséquence que les dispositionscorrespondantes de la Charte ini-tiale et de son Protocole cessent des’appliquer à cet Etat. Les Etats nesont donc pas liés simultanémentpar des engagements à des niveauxdifférents. 11. La terminologie utilisée dans laCharte révisée est celle qui est con-forme au modèle de clauses finalesadoptées par le Comité des
98
zõdõ Fél” kifejezést a „Fél” meg-határozás váltotta fel.
I. rész
12. A dokumentum elsõ része azeredeti karta I. részének felel meg,és azzal összhangban a felek poli-tikáját meghatározó jogok és alap-elvek általános meghatározását tar-talmazza. Az I. rész egyes pontjai aII. rész azonos számozású cikke-lyeire hivatkoznak.
13. Az eredeti kartához hasonlóan,az I. rész politikai természetû nyilat-kozatot tartalmaz. A módosítottkartához csatlakozó feleknek ezt anyilatkozatot teljes egészében elkell fogadniuk, függetlenül attól,hogy jóváhagyják-e a II. rész meg-felelõ rendelkezéseit. 14. A 8., a 15. és a 17. pontokat amódosított 8., 15. és 17. cikkelyekszövegével összhangban átfoga-mazták. A 2., a 3., a 7., a 11., a 12.,és a 19. cikkelyek módosításai nemtették szükségessé az I. rész szöveg-ének megváltoztatását. 15. A 20. és a 23. pontokat az1998-as Kiegészítõ Jegyzõkönyvbõl,az eredeti megfogalmazásban emel-ték be a kartába. 16. A 24. és a 31. pontok a Módo-sított karta új cikkelyeire hivatkoz-nak.
II. rész
17. A II. rész a Módosított Európaiszociális kartában foglalt gazdaságiés társadalmi jogokat tartalmazza.Az eredeti kartához hasonlóan, afelsorolt jogok szelektív elfogadásais lehetséges, ha az elfogadott jogokszáma meghalad egy meghatározottmértéket (lásd késõbb, az „A”cikkelyben). 18. A kartát értelmezõ dokumentumhíján eltekintettek a Módosítottkarta II. részében foglalt jogokmagyarázatától. Ennek megfelelõen,ez a beszámoló csak az eredetikarta módosításait, valamint annakkiegészítéseit tartalmazza.
1981, in particular the term“Contracting Party” in the Charterhas been replaced by “Party”.
Part I
12. This part corresponds to Part I ofthe Charter. Similarly to this Part I, itcontains a general statement ofrights and principles setting out theaim for the policy of the Parties andeach point of Part I corresponds tothe Article of Part II with the samenumber.
13. As in the case of the Charter,Part I contains a declaration of apolitical nature which has to beaccepted as a whole, irrespective ofwhether the corresponding provi-sions of Part II are accepted or not.
14. The wording of points 8, 15 and17 has been brought into line withthe revised Articles 8, 15 and 17.The amendments made to Articles2, 3, 7, 10, 11, 12 and 19 have notrequired that any changes be madeto Part I.15. Points 20 to 23 have been takenfrom the 1988 Additional Protocolto the Charter and have not beenamended.16. Points 24 to 31 correspond tothe new Articles contained in theRevised Charter.
Part II
17. Part II contains the economicand social rights provided for by theRevised European Social Charter. Asin the case of the Charter, thoserights may be accepted selectively,subject to a minimum number ofacceptances (see Article A below).
18. As there is no explanatory reportto the Charter, it was consideredpreferable not to explain the rightscontained in Part II of the RevisedCharter. Only the differences withthe Charter will therefore be men-tioned, as well as the new provi-sions set out.
Ministres en 1981 et en particulierl’expression «Parties contractantes»utilisée dans la Charte a été rem-placée par le terme «Parties».
Partie I
12. Cette partie correspond à la par-tie I de la Charte. De la mêmemanière que cette partie I, elle con-tient une déclaration générale dedroits et de principes établissant lesobjectifs de la politique des Partieset chaque point de la partie I corre-spond à l’article qui porte le mêmenuméro dans la partie II.13. Comme dans le cas de laCharte, la partie I contient une déc-laration de nature politique qui doitêtre acceptée entièrement, que lesdispositions correspondantes de lapartie II soient acceptées ou non.
14. Le texte des points 8, 15 et 17 aété modifié pour tenir compte de larévision des articles 8, 15 et 17. Lesamendements faits aux articles 2, 3,7, 10, 11, 12 et 19 n’ont pasentraîné de changements dans lapartie I.15. Les points 20 à 23 sont repris duProtocole additionnel à la Charte de1988 et n’ont pas été amendés.
16. Les points 24 à 31 correspon-dent aux nouveaux articles figurantdans la Charte révisée.
Partie II
17. La partie II contient les droitséconomiques et sociaux énoncéspar la Charte sociale européennerévisée. Comme dans le cas de laCharte, ces droits peuvent êtreacceptés d’une manière sélective àcondition de respecter un nombreminimal d’acceptations (voir articleA ci-dessous). 18. Comme il n’existe pas de rap-port explicatif à la Charte, il a étéjugé préférable de ne pas expliquerles droits contenus dans la partie IIde la Charte révisée. Le texte ci-dessous ne contient par conséquentqu’une mention des différences parrapport à la Charte ainsi qu’uneprésentation des nouvelles disposi-tions.
99
19. Az 1.–19. cikkelyek az eredetikarta szövegének felelnek meg, akövetkezõ módosításokkal:
1. cikkely – A munkához való jog 20. Nem módosították. 2. cikk – Az igazságos munkafeltéte-lekhez való jog 21. A 3. és a 4. paragrafus módo-sult, a többi nem változott: 3. Paragrafus
22. Ez a rendelkezés az eredeti kar-tában meghatározott 2 hétrõl 4 hét-re növeli az évi rendes szabadságidõtartamát.4. Paragrafus 23. Az eredeti karta e paragrafusaaz egészségre káros vagy veszélyesmunkakörökben foglalkoztatottak-nak az évi rendes szabadságon kívülbiztosítandó fizetett szabadságot,illetve munkaidõ-csökkentést szabá-lyozza. A rendelkezés módosítása ajelenlegi munkaegészségügyi poli-tikának a veszélyeztetett dolgozókatfenyegetõ kockázat megszünteté-sére irányuló törekvéseit tükrözi.Ennek megfelelõen, csak abban azesetben biztosítható fizetett pótsza-badság illetve munkaidõ-csökken-tés, ha lehetetlen kiküszöbölni vagymegfelelõ mértékben csökkenteniaz egészségre eredendõen káros,illetve természeténél fogva bale-setveszélyes munkakörökben foglal-koztatottakat fenyegetõ kockázatot.Ezt a rendelkezést a munkahelyibalesetek megelõzését szorgalma-zó, módosított 3. cikkely kiegészíté-sének kell tekinteni. 24. A 2. cikkelyt két új paragrafussalegészítették ki: 6. Paragrafus 25. Ez a paragrafus annak biz-tosítására kötelezi a feleket, hogy amunkáltatók tájékoztassák a munka-vállalókat munkaszerzõdésük vagyalkalmazotti viszonyuk legfonto-sabb vonatkozásairól. 26. A rendelkezések nem határoz-zák meg, hogy mi tartozik a munka-szerzõdés vagy az alkalmazotti vi-szony „legfontosabb vonatkozásai”körébe. Mindazonáltal ebben azesetben az Európai Közösség 91/533számú határozatának rendelkezéseitkell alapkövetelménynek tekinteni (erendelet 2. cikkelye a munkáltató-nak a munkavállalóval szemben
19. Articles 1 to 19 reproduce thetext of the corresponding Articles ofthe Charter with the following dif-ferences: Article 1 – The right to work 20. No amendment. Article 2 – The right to just condi-
tions of work 21. Two paragraphs have beenamended (paragraphs 3 and 4), theothers remain unchanged: Paragraph 3 22. This provision provides for anincrease in annual holidays, fromthe two weeks provided by theCharter to four weeks.Paragraph 4 23. This provision, which in theCharter provides for additional paidholidays or reduced working hoursfor workers engaged in dangerousor unhealthy occupations, has beenamended so as to reflect present daypolicies which aim to eliminate therisks to which workers are exposed.The idea is that additional paid hol-idays or reduced working hoursshould only be provided where ithas not been possible to eliminateor reduce sufficiently the risks inher-ent in dangerous or unhealthy occu-pations. This provision should beseen as a complement to the revisedArticle 3, which emphasises the pre-vention of occupational accidents.
24. Two new paragraphs have beenadded: Paragraph 6 25. The obligation on the Partiesunder this paragraph is to ensurethat workers are informed about theessential aspects of their contract oremployment relationship.
26. The “essential aspects” of thecontract or employment relation-ship of which workers shall beinformed have not been specified inthe provision. However, referenceas to the minimum requirements inthis respect may be found inEuropean Community Directive(91/533) on an employer’s obliga-tion to inform employees of the con-
19. Les articles 1 à 19 reprennent letexte des articles correspondants dela Charte avec les différences suiv-antes: Article 1 – Droit au travail 20. Pas d’amendement Article 2 – Droit à des conditions detravail équitables 21. Deux paragraphes ont été mod-ifiés (paragraphes 3 et 4); les autressont restés inchangés: Paragraphe 3 22. Cette disposition prévoit unallongement de la durée de congéannuel de deux semaines prévuespar la Charte à quatre semaines.Paragraphe 4 23. Cette disposition, qui prévoitdans la Charte un congé supplé-mentaire ou des heures de travailréduites pour les travailleursemployés à des occupations dan-gereuses ou insalubres, a étéamendée pour refléter les politiquesactuelles dont le but consiste à élim-iner les risques auxquels sontexposés les travailleurs. L’idée estque des congés payés supplémen-taires ou une réduction des heuresde travail doivent être accordésseulement lorsqu’il n’a pas été pos-sible d’éliminer ou de réduire suff-isamment le risque inhérent à uneoccupation dangereuse ou insalu-bre. Cette disposition doit être vuecomme un complément de l’article3 révisé qui met l’accent sur laprévention des accidents de travail.
24. Deux nouveaux paragraphesont été ajoutés: Paragraphe 6 25. Selon ce paragraphe, les Partiesont l’obligation d’assurer que les tra-vailleurs soient informés sur lesaspects essentiels de leur contrat oude leur relation de travail.26. Les «aspects essentiels» du con-trat ou de la relation de travail dontles travailleurs sont informés ne sontpas spécifiés dans ce paragraphe.Cependant, une référence quantaux exigences minimales à ce sujetpeut être trouvée dans la Directivedu Conseil des Communautéseuropéennes 91/533 relative àl’obligation de l’employeur d’in-former le travailleur des conditions
100
fennálló, a munkaszerzõdés vagy al-kalmazotti viszony feltételeivel kap-csolatos tájékoztatási kötelezettségétszabályozza). Bár e rendelkezés elv-ben minden munkavállalóra vonat-kozik, a függelék alapján két esetbenkivétel tehetõ. Nevezetesen, a felekkiköthetik, hogy – ha álláspontjukatobjektív megfontolások is alátá-masztják – nem tekintik érvényesnekezeket a rendelkezéseket a rendkívülrövid idõtartamra szóló munka-szerzõdés alapján foglalkoztatottmunkavállalókra, továbbá az eseti,vagy különleges természetû munka-,illetve szerzõdéses viszonybanállókra.7. Paragrafus 27. Ez a kiegészítés azt az általánosfelismerést tükrözi, miszerint azéjszakai munka különösen jelentõsmegterhelést ró a munkavállalókra –férfiakra és nõkre egyaránt. Ezenkívül, bár az eredeti karta 8. cikke-lyének 4.a paragrafusa elõírja, hogyegészében szükséges szabályozni agyáripari munkásnõk éjszakai mû-szakban történõ foglalkoztatását, aMódosított karta megfelelõ rendel-kezései csupán a terhes munkásnõkszámára biztosítanak védelmet.Ennek megfelelõen, a korábban azeredeti karta 8. cikkelye 4.a para-grafusának hatálya alá tartozó nõkrea továbbiakban a módosított karta2. cikkelyének 7. paragrafusábanfoglaltak – vagyis az egyenjogúságelvének megfelelõen a férfiakévalazonos feltételek – vonatkoznak.Hangsúlyoznunk kell azonban,hogy az új rendelkezés hatályosszabályozás nélkül is alkalmazható.
28. A rendelkezések nem határoz-zák meg az éjszakai munka fogal-mát, ez az egyes államok nemzetijogrendjének, vagy -gyakorlatánakfeladata.3. cikk – A biztonságos és egészsé-ges munkakörülményekhez való jog 29. E cikkely két új (1. és 4.) parag-rafusa, a 2. és a 3. paragrafusok,valamint a cikkely új bevezetõrendelkezései (sorrendben) az ere-deti karta 3. cikkelye 1. és 3, illetve2. és 3. paragrafusainak felelnekmeg.
ditions applicable to the contract oremployment relationship (Article 2).In principle the provision covers allworkers, but the appendix stipulatesthat two exceptions can be made,namely Parties may provide that theprovisions shall not apply to work-ers whose contract of employmentcovers a very short period of time orwhose contract or employment rela-tionship is of a casual or of a specif-ic nature provided it is justified byobjective considerations.
Paragraph 7 27. The general recognition of thefact that night work places specialconstraints on workers, both menand women led to the inclusion ofthis paragraph in the RevisedCharter. Furthermore, whereasArticle 8, paragraph 4.a of theCharter provided that the employ-ment of women workers in generalfor night work in industrial employ-ment should be regulated, the corre-sponding provision in the RevisedCharter protects women only in thecase of maternity. The other womenpreviously protected by Article 8,paragraph 4.a of the Charter aretherefore now covered by Article 2,paragraph 7 of the Revised Charteron the same conditions as men, inconformity with the principle ofequality. It should however bepointed out that the new provisiondoes not require the existence ofregulations.
28. The provision contains no defi-nition of night work, which is to beprovided by national legislation orpractice.
Article 3 – The right to safe andhealthy working conditions 29. This Article contains two newparagraphs (paragraphs 1 and 4)and two paragraphs (paragraphs 2and 3) which, together with the newpreamble of the Article correspond,respectively, to Article 3, paragraphs1 and 3 of the Charter and to Article3, paragraph 2 and 3 of the Charter.
applicables au contrat ou à la rela-tion de travail (article 2). Enprincipe, la disposition couvre tousles travailleurs, mais l’annexeprévoit deux exceptions possibles.Les Parties peuvent décider en effetque cette disposition ne s’appliquepas aux travailleurs dont le contratde travail couvre une très courtepériode ou dont le contrat ou larelation de travail a un caractèreoccasionnel ou particulier, à condi-tion dans ces cas que des raisonsobjectives justifient la non-applica-tion.
Paragraphe 7 27. Il est généralement reconnu quele travail de nuit est spécialementcontraignant pour les travailleurs,qu’il s’agisse des hommes ou desfemmes; c’est ce qui a conduit àl’introduction de ce paragraphedans la Charte révisée. En outre,alors que l’article 8, paragraphe 4.a,de la Charte prévoyait que l’emploide femmes en général pour un tra-vail de nuit dans des emplois indus-triels devait être réglementé, la dis-position correspondante de laCharte révisée protège les femmesseulement dans le cas de la mater-nité. Les autres femmes qui étaientau préalable protégées par l’article8, paragraphe 4.a, de la Charte sontdésormais couvertes par l’article 2,paragraphe 7, de la Charte réviséeau même titre que les hommes etconformément au principe d’égal-ité. Il convient cependant de remar-quer que cette nouvelle dispositionne demande pas l’existence d’uneréglementation. 28. La disposition ne contient pasde définition du travail de nuit, quirelève de la législation nationale oude la pratique.
Article 3 – Droit à la sécurité et àl’hygiène dans le travail 29. Cet article contient deux nou-veaux paragraphes (paragraphes 1et 4); de plus, deux paragraphes(paragraphes 2 et 3) combinés avecla nouvelle phrase liminaire de l’ar-ticle, correspondent respectivementà l’article 3, paragraphes 1 et 3, dela Charte et à l’article 3, para-graphes 2 et 3, de la Charte.
101
30. A módosított karta 3. cikkelyé-nek bevezetõ rendelkezéseit kiegé-szítették az eredeti karta 3. cikkelye3. paragrafusában foglalt, a munkál-tatók számára a dolgozók és azalkalmazottak képviseleti szerveiveltörténõ érdekegyeztetést elõírókötelemmel, amely ennek meg-felelõen a cikkely mind a négyparagrafusára vonatkozik. 1. Paragrafus 31. Ez paragrafus a biztonságosmunkavégzést, megfelelõ munkakö-rülményeket, valamint munkaegész-ségügyi ellátást biztosító nemzeti po-litika kialakítására, megvalósítására,és idõszakos felülvizsgálatára köte-lezi a feleket. E politika kihang-súlyozott célja, hogy – többek között– az egyes munkakörökkel járókockázat mérséklésével biztonsá-gosabb, egészségesebb munkakörül-ményeket biztosítson, és megelõzzea munkahelyi baleseteket, valaminta foglalkozási ártalmakat. 2. Paragrafus 32. Ez a paragrafus a karta 3. cikke-lye 1. és 3. paragrafusainak felelmeg. 3. Paragrafus 33. Ez a paragrafus a karta 3. cikke-lye 1. és 3. paragrafusainak felelmeg. 4. Paragrafus 34. Ez a rendelkezés a – döntõenpreventív és konzultatív rendel-tetésû – munkaegészségügyi ellátásprogresszív fejlesztését írja elõ afelek számára.
35. A „munka-egészségügyi ellátás”fogalmába a médecine du travailfrancia koncepciója is beletartozik. 36. A függelékben foglaltak alapjáne rendelkezés értelmében a munka-egészségügyi ellátás feladatait,szervezeti felépítését és mûködésifeltételeit az egyes államok törvé-nyei és rendelkezései, a kollektívszerzõdések, továbbá más, az egyesországok gyakorlatának megfelelõinstrumentumok szabályozzák. 4. cikk – A tisztes díjazáshoz valójog 37. Nem módosult. 5. cikkely – A szervezkedéshez valójog 38. Nem módosult. 6. cikk – A kollektív alkuhoz valójog
30. The requirement for consulta-tion with employers’ and workers’organisations which is contained inArticle 3, paragraph 3 of the Charterhas been included in the preambleof Article 3 of the Revised Charterand consequently applies to the fourparagraphs contained in Article 3 ofthis instrument.
Paragraph 1 31. This paragraph obliges theParties to formulate, implement andperiodically review a coherentnational policy on occupationalsafety, occupational health and theworking environment. It emphasisesthat the aim of this policy shall be toimprove occupational safety andhealth and to prevent accidents andinjury to health, inter alia, by min-imising risks.
Paragraph 2 32. This paragraph corresponds toArticle 3, paragraphs 1 and 3 of theCharter. Paragraph 3 33. This paragraph corresponds toArticle 3, paragraphs 2 and 3 of theCharter. Paragraph 4 34. This provision provides that theParties shall promote the progres-sive development of occupationalhealth services for all workers withessentially preventive and advisoryfunctions. 35. The terms “occupational healthservices” shall include the Frenchconcept of médecine du travail. 36. In the appendix it is providedthat for the purposes of this provi-sion the function, organisation andconditions of operation of occupa-tional health services shall be deter-mined by national laws or regula-tions, collective agreements or othermeans appropriate to national con-ditions. Article 4 – The right to a fair remu-neration 37. No amendment. Article 5 – The right to organise
38. No amendment. Article 6 – The right to bargain col-lectively
30. L’obligation de consulter lesemployeurs et les organisations syn-dicales qui figure à l’article 3, para-graphe 3, de la Charte est inclusedans la phrase liminaire de l’article3 de la Charte révisée: elle s’ap-plique par conséquent aux quatreparagraphes qui figurent à l’article 3de cet instrument.
Paragraphe 1 31. Ce paragraphe oblige les Partiesà définir, mettre en ouvre et réexam-iner périodiquement une politiquenationale cohérente en matière desécurité et de santé des travailleurs,et en ce qui concerne le milieu detravail. Il insiste sur le but de cettepolitique qui doit être d’améliorer lasécurité et l’hygiène profession-nelle, et de prévenir les accidents etles atteintes à la santé qui résultentdu travail, notamment en réduisantau minimum les risques.
Paragraphe 2 32. Ce paragraphe correspond àl’article 3, paragraphes 1 et 3, de laCharte. Paragraphe 3 33. Ce paragraphe correspond àl’article 3, paragraphes 2 et 3, de laCharte. Paragraphe 4 34. Cette disposition prévoit que lesParties doivent promouvoir l’institu-tion progressive de services de santéau travail pour tous les travailleursavec des fonctions essentiellementpréventives et de conseil. 35. Les termes «services de santé autravail» couvrent la notion françaisede «médecine du travail». 36. Dans l’annexe, il est prévu que,aux fins de cette disposition, la fonc-tion, l’organisation et les conditionsde fonctionnement des services desanté au travail sont définies par deslois ou des règlements nationaux,des conventions collectives oud’autres moyens appropriés à la sit-uation nationale. Article 4 – Droit à une rémunérationéquitable 37. Pas d’amendement. Article 5 – Droit syndical
38. Pas d’amendement. Article 6 – Droit de négociation col-lective
102
39. Nem módosult. 7. cikk – A gyermekek és a fiatalokjoga a védelemre 40. Módosult a 2., a 4. és a 7. pa-ragrafus, a többi nem változott:
2. Paragrafus 41. Az eredeti karta nem szabályoz-ta az elismerten veszélyes vagyegészségtelen munkakörökben tör-ténõ foglalkoztatás alsó korhatárát;a módosított karta ezt 18 éves kortólkezdve teszi lehetõvé. Ez a rendel-kezés az Európa Tanács 94/33 szá-mú, a fiatalok munkahelyi védelmétszabályozó határozatán alapul.
4. Paragrafus 42. A munkaidõ szabályozása te-kintetében az e rendelkezésbenmeghatározott alsó korhatár az ere-deti kartában megjelölt 16 évrõl 18évre emelkedett.
7. Paragrafus 43. A fiatal munkavállalókat meg-illetõ éves fizetett szabadság idõtar-tama az eredeti kartában megjelölt3 hétrõl 4 hétre növekedett. 8. cikk – A dolgozó nõk joga avédelemre anyaság esetén 44. A férfiak és a nõk egyenjogúsá-gának érvényesítése érdekében ez amódosított – az eredeti karta 8. cik-kelyének megfelelõ – cikkely kizá-rólag a terhesség idejére biztosít vé-delmet a dolgozó nõk számára. Arendelkezés hatályának megválto-zása többek között a címsor és a be-vezetõ mondat átfogalmazásánakeredménye. Amint az a cikkely cí-mébõl is kitûnik, ez a rendelkezéskizárólag a dolgozó (munka-viszonyban álló) nõkre vonatkozik. 45. Módosultak az 1., a 2., és a 4. paragrafusok; a 3. paragrafus nemváltozott: 1. Paragrafus 46. A szülési szabadság idõtartamaaz eredeti kartában megjelölt 12hétrõl 14 hétre növekedett. 2. Paragrafus 47. A módosított karta e paragrafusaaz eredeti karta megfelelõ ren-delkezéséhez képest kiterjeszti a ter-hes nõk munkahelyi elbocsátásáravonatkozó tilalom minimális idõ-tartamát. Az új rendelkezésekszerint a tilalom attól az idõponttól
39. No amendment. Article 7 – The right of children andyoung persons to protection 40. Three paragraphs have beenamended (paragraphs 2, 4 and 7),the others remain unchanged: Paragraph 2 41. The minimum age required bythis provision for admission toemployment in prescribed occupa-tions regarded as dangerous orunhealthy, which was not specifiedby the Charter, has been fixed at 18years in the Revised Charter. Thisprovision has been inspired by theCouncil of the EuropeanCommunities Directive 94/33 on theprotection of young people at work. Paragraph 4 42. The minimum age limit provid-ed for by this provision for regula-tion of the working hours has beenraised to 18 years as compared tothe 16 years provided for in theCharter. Paragraph 7 43. The length of annual holidayswith pay for young workers has beenincreased, from the three weeks pro-vided in the Charter to four weeks. Article 8 – The right of employedwomen to protection of maternity 44. In order to take into account theprinciple of equality, this Article,which corresponds to Article 8 ofthe Charter, has been modified so asto protect women exclusively in thecase of maternity. This is a result,inter alia, of the changes made tothe heading and to the introductorysentence. As stated in the heading ofthe provision it applies only toemployed women.
45. Three paragraphs have beenamended (1, 2 and 4), paragraph 3remains unchanged: Paragraph 1 46. As compared to the Charter, thelength of maternity leave has beenincreased from twelve to fourteenweeks. Paragraph 2 47. This provision of the RevisedCharter extends the minimum peri-od of protection against dismissalfor pregnant women as compared tothe corresponding provision of theCharter. The period runs from the
39. Pas d’amendement. Article 7 – Droit des enfants et desadolescents à la protection 40. Trois paragraphes ont étéamendés (paragraphes 2, 4 et 7), lesautres sont restés inchangés: Paragraphe 2 41. L’âge minimum d’admission àl’emploi pour certaines occupationsdéterminées considérées commedangereuses ou insalubres qui n’é-tait pas spécifié dans la Charte a étéfixé à 18 ans dans la Charte révisée.Ces dispositions s’inspirent de laDirective du Conseil desCommunautés européennes 94/33relative à la protection des jeunesau travail. Paragraphe 4 42. L’âge minimum prescrit parcette disposition qui réglemente ladurée du travail a été élevé à 18 ansau lieu des 16 ans prévus par laCharte.
Paragraphe 7 43. La durée du congé payé annuelpour les jeunes travailleurs a étéallongée, des trois semaines prévuesdans la Charte à quatre semaines. Article 8 – Droit des travailleuses àla protection de la maternité 44. Pour tenir compte du principed’égalité, cette disposition – qui cor-respond à l’article 8 de la Charte – aété modifiée de façon à protéger lesfemmes exclusivement dans le casde la maternité. Cela résulte notam-ment des changements apportés autitre et à la phrase introductive.Comme le précise le titre de cettedisposition, elle s’applique seule-ment aux travailleuses salariées.
45. Trois paragraphes ont étéamendés (paragraphes 1, 2 et 4), leparagraphe 3 est resté inchangé: Paragraphe 1 46. Par rapport à la Charte, la duréedu congé de maternité a été aug-mentée de douze à quatorzesemaines. Paragraphe 2 47. Cette disposition de la Charterévisée étend la période minimalede protection contre le licenciementpour les femmes enceintes par rap-port à la disposition correspondantede la Charte: celle-ci démarre au
103
kezdve lép életbe, amikor a terhesnõ értesíti munkáltatóját terhességé-rõl, és a szülési szabadság lejártánakidõpontjáig tart. 48. A rendelkezés egyik függelékebizonyos esetekre felmentést ad amunkahelyi elbocsátás tilalma alól.Ezek többek között azokra az esetek-re vonatkoznak, ha a terhes munka-vállaló súlyos kötelességmulasztástkövet el, ha az illetõt foglalkoztatóvállalat beszünteti mûködését, ill. halejár a munkaszerzõdésben kikötöttmentességi idõ. Ezeket a kivételeketa Független Szakértõk Bizottságánakeseti bíráskodás során hozott dönté-sei alapján határozták meg. 4. Paragrafus 49. Ez a paragrafus az eredeti karta8. cikkelye 4.a paragrafusát módo-sítja. A módosítások alapjául az ILO1990. évi, 171. számú (az éjszakaimunkavégzésrõl rendelkezõ) egyez-ménye, valamint az Európai Közös-ség 92/85 számú (a terhes, a közel-múltban szült, vagy a csecsemõtszoptató munkavállalók egészségé-nek és munkahelyi biztonságánakfokozott védelmét célzó) határozataszolgáltak; lényegében azt a szem-léletet tükrözik, miszerint a nõkéjszakai munkára történõ foglalkoz-tatását csak a terhesség ideje alattszükséges korlátozni. A módosítottkarta rendelkezései tehát ebben atekintetben szigorúbbak az eredetikarta 8. cikkelye 4.a paragrafusábanfoglaltaknál, mely általában szabá-lyozta a terhes nõk éjszakai munká-ra történõ foglalkoztatását. Mind-azonáltal, a módosított rendelkezé-sek a munkavállalók szélesebb kö-rét védik, ugyanis nem csupán agyáriparban foglalkoztatott nõk éj-szakai munkavégzésére vonatkoz-nak. A 2. cikkely 7. paragrafusaminden éjszakai munkát végzõ férfi-és nõdolgozó védelmét biztosítja. 50. A „nõdolgozó” fogalmi meg-határozását az Európai Közösség92/85 számú határozata alapjánalkották. A „terhes nõ” fogalma erendelkezés vonatkozásában azokata terhes munkavállalókat takarja,akik a nemzeti jogrendnek és/vagy -gyakorlatnak megfelelõen értesítet-ték munkaadójukat terhességükrõl.A „közelmúltban szült nõ” fogalmaazokat a nõdolgozókat takarja, akika nemzeti jogrend meghatározásai
time a woman notifies her employerthat she is pregnant until the end ofher maternity leave.
48. There are some exceptions tothe protection against dismissal dur-ing this period. These exceptionshave been included in an appendixto the provision. They cover, interalia, cases of serious misconduct,cases in which the enterprise ceasesto operate and cases in which theperiod prescribed in the employ-ment contract has expired. Theseexceptions correspond to the caselaw of the Committee ofIndependent Experts. Paragraph 4 49. This paragraph amends Article8, paragraph 4.a of the Charter. Thebasic idea behind it, which hasbeen taken from ILO ConventionNo. 171 (Night Work) of 1990 andfrom European CommunityDirective 92/85 on the introductionof measures to encourage improve-ments in the safety and health atwork of pregnant workers and work-ers who have recently given birth orare breastfeeding, is that regulationson the employment of women fornight work are needed only in thecase of maternity. It is thus morerestrictive than Article 8, paragraph4.a of the Charter, which concernsthe regulation of night work forwomen in general, but at the sametime it is wider in its scope as it isnot limited to regulating night workfor women in industrial employ-ment. Article 2, paragraph 7 offersprotection for both men and womenperforming night work.
50. The definition of the womenworkers covered by the provisionhas been inspired by EuropeanCommunity Directive 92/85.“Pregnant women” in this contextshall mean pregnant workers whoinform their employer of their con-dition, in accordance with nationallegislation and/or practice. By“women who have recently givenbirth” is meant workers who haverecently given birth within the
moment où la femme notifie à sonemployeur qu’elle est enceinte etdure jusqu’à la fin de son congé dematernité. 48. Il existe des motifs d’exceptionà la protection contre le licen-ciement pendant cette période. Cesexceptions ont été incluses dansl’annexe à la disposition. Elles con-cernent notamment des cas de fautegrave, de cessation d’activité del’entreprise et d’échéance au termeprévu par le contrat de travail. Cesexceptions correspondent à lajurisprudence du Comité d’expertsindépendants.
Paragraphe 4 49. Ce paragraphe amende l’article8, paragraphe 4.a, de la Charte.L’idée qui sous-tend ce paragraphe,reprise de la Convention n˜ 171 del’OIT (travail de nuit) de 1990 et dela Directive des Communautéseuropéennes 92/85 concernant lamise en ouvre de mesures visant àpromouvoir l’amélioration de lasécurité et de la santé des tra-vailleuses enceintes, accouchées ouallaitantes au travail, est que laréglementation du travail de nuitdes femmes n’est nécessaire qu’encas de maternité. Ce paragraphe estdonc plus restrictif que le para-graphe 4.a de l’article 8 de la Chartequi concerne la réglementation dutravail de nuit des femmes engénéral; en même temps, il est pluslarge dans son champ d’application,dans la mesure où il ne limite pas laréglementation du travail de nuitdes femmes aux seuls emploisindustriels. Quant à l’article 2, para-graphe 7, il offre une protection à lafois aux hommes et aux femmes tra-vaillant la nuit.
50. La définition des travailleusescouverte par cette disposition s’in-spire de la Directive desCommunautés européennes 92/85.«Femmes enceintes» dans ce con-texte signifie les travailleusesenceintes qui informent leuremployeur de leur état, conformé-ment à la législation et/ou à la pra-tique nationales. Par «femmes ayantrécemment accouché» on entendles travailleuses qui ont récemment
104
és/vagy gyakorlata alapján meghatá-rozott idõn belül hozták világragyermeküket, és ezt a nemzeti jog-rendnek és/vagy gyakorlatnak meg-felelõen munkáltatójuk tudomásárahozták. Végül, a „csecsemõjüketszoptató nõk” fogalma azokat a nõ-dolgozókat takarja, akik a nemzetijogrend meghatározásai és/vagygyakorlata alapján szoptatással táp-lálják csecsemõiket és a nemzetijogrendnek és/vagy -gyakorlatnakmegfelelõen értesítették errõl mun-kaadójukat. 5. Paragrafus 51. Ez az eredeti karta 8. cikkelye4.b paragrafusát módosító bekezdésa nõk föld alatti bányászatban, vala-mint minden más, természeténélfogva veszélyes, egészségre ártal-mas, vagy különösen megterhelõmunkakörben való foglalkoztatásá-nak tilalmát enyhíti. Nevezetesen,ezt a tilalmat csak az elõzõ paragra-fusban foglalt meghatározás szerintiterhes nõkre vonatkozóan tartjafenn. Ugyanakkor arra kötelezi afeleket, hogy megfelelõ intézkedé-sekkel óvják az érintett nõk munka-vállalói jogait. E jogvédelem szán-dékolt módja például a megfelelõmunkakörbe való áthelyezés, ill. haez nem lehetséges, szabadságra bo-csátás lehetõsége – a munkabérvagy más, megfelelõ járadék bizto-sításával; ezek az intézkedések nemcsorbíthatják a dolgozó munkahe-lyi, ill. a rangidõsök sorában elfog-lalt státuszát, vagy a munkahelyielõmenetel lehetõségét. 9. cikk – A pályaválasztási tanács-adáshoz való jog 52. Nem módosult. 10. cikkely – A szakképzéshez valójog 53. Ez a cikkely újabb (4.) paragra-fussal egészült ki (a többi nem válto-zott); ennek megfelelõen az eredetikarta 10. cikkelyének 4. paragrafusaa módosított karta 10. cikkelye 5. paragrafusának felel meg. 4. Paragrafus 54. A 10. cikkelyt kiegészítõ új pa-ragrafus azt a felismerést tükrözi, mi-szerint „különleges” intézkedésekkelszükséges biztosítani a hosszú idejemunka nélküli dolgozók átképzésétés újbóli munkába állítását, ugyanisezeknek a munkavállalóknak rend-kívül csekély az esélyük a sikeresmunkaerõ-piaci szereplésre.
meaning of national legislationand/or national practice and whoinform their employer of their con-dition in accordance with that legis-lation and/or practice. Finally,“women who are nursing theirinfants” refers to workers who arebreastfeeding within the meaning ofnational legislation and/or nationalpractice and who inform theiremployer of their condition inaccordance with that legislationand/or practice.
Paragraph 5 51. This paragraph, which amendsArticle 8, paragraph 4.b of theCharter, limits the prohibition ofemployment of women in under-ground mining and in all other workwhich is unsuitable by reason of itsdangerous, unhealthy or arduousnature to the case of maternity asdefined in the preceding paragraph.It requires Parties to take appropri-ate measures to protect the employ-ment rights of the women con-cerned. By this it has been under-stood that such workers should begiven the possibility to transfer tosuitable work, or to be granted leavefrom work if a transfer is not feasi-ble, with the payment of salary orother adequate allowance and with-out loss of status, seniority or accessto promotion.
Article 9 – The right to vocationalguidance 52. No amendment. Article 10 – The right to vocationaltraining 53. One paragraph has been added(paragraph 4); the others remainunchanged, therefore paragraph 4of the Charter has become para-graph 5 of the Revised Charter.
Paragraph 4 54. The idea behind this new para-graph, which has been added toArticle 10, is that it is necessary toadopt “special” measures for theretraining and reintegration of thelong term unemployed, as their pos-sibilities of re-entering the labourmarket are particularly few.
donné naissance à un enfant au sensde la législation et/ou de la pratiquenationales et qui informent leuremployeur de leur état, conformé-ment à la législation et/ou à la pra-tique. Enfin, «femmes allaitantes»fait référence aux femmes qui allait-ent leur enfant au sens de la législa-tion et/ou de la pratique nationaleset qui informent leur employeur deleur état conformément à cette lég-islation et/ou pratique.
Paragraphe 5 51. Ce paragraphe, qui amendel’article 8, paragraphe 4.b, de laCharte, limite l’interdiction de l’em-ploi des femmes dans le travailsouterrain dans les mines ou à tousautres travaux de caractère dan-gereux, insalubre ou pénible, dansles cas de maternité ainsi qu’ils ontété définis dans le paragrapheprécédent. Il demande aux Partiesde prendre les mesures appropriéespour protéger les droits de cesfemmes en matière d’emploi. Celasignifie que ces travailleuses doiventavoir la possibilité d’être transféréesà un poste adapté, ou d’obtenir uncongé si un transfert n’est pas possi-ble, avec paiement du salaire oud’autres indemnités appropriées etsans perte du statut, de l’anciennetéou de l’accès à la promotion.
Article 9 – Droit à l’orientation pro-fessionnelle 52. Pas d’amendement. Article 10 – Droit à la formationprofessionnelle 53. Un nouveau paragraphe (para-graphe 4) a été ajouté, les autressont restés inchangés. Le para-graphe 4 de la Charte est devenu leparagraphe 5 de la Charte révisée.
Paragraphe 4 54. L’idée qui sous-tend ce nou-veau paragraphe qui a été ajouté àl’article 10 est qu’il est nécessaired’adopter des mesures «spéciales»de recyclage et de réinsertion deschômeurs de longue durée, consid-érant que leurs possibilités de réin-tégrer le marché du travail sont par-ticulièrement limitées.
105
11. cikk – Az egészség védelméhezvaló jog 55. Módosult a 3. paragrafus; atöbbi nem változott:
3. Paragrafus 56. Ez, az eredeti karta 11. cikkelye3. paragrafusának megfelelõ bekez-dés az „és balesetek” kifejezésselegészült ki. E módosítás célja, hogya felek baleset-megelõzési politikátvalósítsanak meg, ennek módoza-tait azonban az egyes országokmaguk választhatják meg.
12. cikkely – A társadalombiztosí-táshoz való jog 57. Módosult a 2. paragrafus; atöbbi nem változott:
2. Paragrafus 58. Ez a paragrafus az Európai társa-dalombiztosítási kódexre hivatko-zik. Az ILO 102. számú egyezmé-nye, és az európai társadalombizto-sítási kódex a ratifikálásukhoz telje-sítendõ alapkövetelmények számá-ban különböznek (az ILO-egyez-mény esetében 3, a Kódex esetében6 alapkövetelmény teljesítése szük-séges). A módosított kódex ratifiká-lásához magasabb szintû társada-lombiztosítási rendszer szükséges,mint az ILO 102. számú egyezmé-nyéhez való csatlakozáshoz. 59. A paragrafus megfogalmazóinakálláspontja szerint a (módosított) eu-rópai társadalombiztosítási kódex a 12. cikkely 3. paragrafusában foglal-tak alkalmazásakor is figyelembevehetõ. 13. cikk – A szociális és az orvosi segítséghez való jog 60. Nem módosult. 14. cikk – A szociális jóléti szolgál-tatásokhoz való jog 61. Nem módosult. 15. cikk – A fogyatékossággal élõszemélyek joga a függetlenséghez, atársadalmi integrálódáshoz és aközösség életében való részvételhez 62. A 15. cikkely módosult. 63. A módosítás kiterjeszti az erede-ti karta 15. cikkelyében a fogya-tékossággal élõ személyek számárabiztosított védelmet, amely a továb-biakban nem korlátozódik csupán afoglalkozási rehabilitációra, hanemmagában foglalja a fogyatékossággalélõ személyek jogát a független élet-
Article 11 – The right to protectionof health 55. One paragraph has beenamended (paragraph 3); the othersremain unchanged: Paragraph 3 56. This paragraph corresponds toArticle 11, paragraph 3 of theCharter, with the addition of theword “and accidents”. What isrequired from the Parties is to followa policy of accident prevention, buteach state will be able to decide onits own measures to that end.
Article 12 – The right to social secu-rity 57. One paragraph has beenamended (paragraph 2); the othersremain unchanged: Paragraph 2 58. Reference is made in this para-graph to the European Code ofSocial Security. The differencebetween ILO Convention No. 102and the European Code of SocialSecurity relates to the minimumrequirements as to how many partsmust be accepted for the ratificationof these instruments (three for theConvention; six for the Code). Theratification of the Revised Coderequires a higher standard of socialsecurity than is required for the rati-fication of ILO Convention No. 102. 59. The authors of the text consid-ered that the European Code ofSocial Security (Revised) could betaken into account in relation toArticle 12, paragraph 3.
Article 13 – The right to social andmedical assistance 60. No amendment. Article 14 – The right to benefit fromsocial welfare services 61. No amendment. Article 15 – The right of personswith disabilities to independence,social integration and participationin the life of the community 62. Article 15 has been amended. 63. The protection of the disabledafforded by this Article has beenextended as compared to thatafforded by Article 15 of the Charter,as it no longer applies only to voca-tional rehabilitation but to the rightof persons with disabilities to inde-pendent social integration, personal
Article 11 – Droit à la protection dela santé 55. Un paragraphe (paragraphe 3) aété amendé, les autres sont restésinchangés: Paragraphe 3 56. Ce paragraphe correspond àl’article 11, paragraphe 3, de laCharte auquel ont été ajoutés lesmots «ainsi que les accidents». Il estdemandé aux Parties de suivre unepolitique en matière de préventiondes accidents, mais chaque Etat estlibre de décider les mesures qu’ilprend à cette fin. Article 12 – Droit à la sécuritésociale 57. Un paragraphe (paragraphe 2) aété amendé, les autres sont restésinchangés: Paragraphe 2 58. Ce paragraphe se réfère auCode européen de sécurité sociale.La différence entre la Conventionno 102 de l’OIT et le code concernele nombre minimal de partiesdevant être acceptées pour la ratifi-cation de ces instruments (trois pourla Convention no 102; six pour lecode). La ratification du code réviséexige un niveau de protection desécurité sociale plus élevé que celuiexigé pour la ratification de laConvention n˜ 102 de l’OIT.
59. Il a semblé aux auteurs du texteque le Code européen de sécuritésociale (révisé) pourrait être pris enconsidération dans le cadre de l’ar-ticle 12, paragraphe 3.
Article 13 – Droit à l’assistancesociale et médicale 60. Pas d’amendement. Article 14 – Droit au bénéfice desservices sociaux 61. Pas d’amendement. Article 15 – Droit des personneshandicapées à l’autonomie, à l’inté-gration sociale et à la participation àla vie de la communauté 62. L’article 15 a été amendé. 63. La protection des handicapésprévue par cet article est plus éten-due que celle qui était prévue parl'article 15 de la Charte: en effet,elle ne s'applique plus seulement ala formation et a la réadaptationprofessionnelles, mais elle prévoit ledroit des personnes handicapées a
106
vitelre és ugyanakkor a társadalmibeilleszkedésre, a személyi függet-lenségre, valamint a közösség életé-ben való részvételre általában. Acikkely bevezetõ mondatában talál-ható, „függetlenséghez való joghatékony érvényesítése” megfogal-mazás többek között azt jelenti,hogy a fogyatékossággal élõ szemé-lyeket megilleti a független élet joga. 64. E rendelkezés alapján a felek-nek egységes intézkedések rendsze-rével kell segíteniük a fogyatékos-sággal élõ polgáraikat. Korszerû, azEurópa Tanács Miniszteri Bizottsá-gának R (92)6. számú határozatá-ban foglaltakat tükrözõ szemléletteljelöli ki a fogyatékossággal élõ sze-mélyek védelmének módozatait,például azáltal, hogy nem erre sza-kosodott intézményekben, hanemlehetõség szerint általános intézmé-nyi keretek között kívánja biztosí-tani a szükséges irányítást, oktatást,és szakképzést. Nem csupán lehetõ-séget ad a fogyatékossággal élõszemélyek védelmére, hanem jelen-tõs mértékben kötelezi a feleketannak megvalósítására.
65. A 2. paragrafus „védett foglal-koztatás” kifejezés a szövetkezetekalkalmazottaira is vonatkozik.
16. cikk – A család szociális, jogi ésgazdasági védelemhez való joga
66. Bár e cikkely szövegét nemmódosították, az eredeti karta 17.cikkelyében az „anyák” számárabiztosított védelem kötelme nemszerepel a módosított karta 17. cik-kelyében, ezt a 16. cikkely írja elõ.Nem szabad figyelmen kívül hagy-ni, hogy az „anyák” fogalmába agyermeküket egyedül nevelõ, azon-ban élettársi kapcsolatban élõ nõk isbeletartozhatnak. Ez a védelem leg-fõképpen 8. cikkely rendelkezéseialá nem tartozó és/vagy a társa-dalombiztosítási rendszerek szabá-lyai szerint a gyermekszülés utánelvárható ideig folyósított anyagitámogatásra, valamint a terhességideje alatt megfelelõ orvosi ellátásranem jogosult nõkre vonatkozik.
autonomy and participation in thelife of the community in general.The words “effective exercise of theright to independence” contained inthe introductory sentence to theprovision imply, inter alia, that dis-abled persons should have the rightto an independent life.
64. Under this provision Partiesmust aim to develop a coherent pol-icy for people with disabilities. Theprovision takes a modern approachto how the protection of the dis-abled shall be carried out, for exam-ple by providing that guidance, edu-cation and vocational training beprovided whenever possible in theframework of general schemesrather than in specialised institu-tions, an approach which corre-sponds to that of RecommendationNo. R (92) 6 of the Committee ofMinisters of the Council of Europe.It not only provides the possibility,but to a large extent obliges Partiesto adopt positive measures for thedisabled.
65. It is understood that the term“sheltered employment” in para-graph 2 also covers working coop-eratives. Article 16 – The right of the familyto social, legal and economic pro-tection 66. The text of the Article itself hasnot been amended, although as theprotection offered to “mothers” byArticle 17 of the Charter has notbeen maintained in the new versionof Article 17 contained in theRevised Charter, Article 16 of thelatter instrument will now cover thisgroup. It must be pointed out thatthe “mothers” in question may besingle parents, but they may also beliving in a couple. The protectionparticularly concerns women whoare not covered by Article 8 and/orwho are not covered by any socialsecurity scheme providing the nec-essary financial assistance during areasonable period before and afterconfinement, as well as adequatemedical care during confinement.
l'autonomie et a l'intégrationsociale ainsi qu'a la participation ala vie de la communauté.L'expression “l'exercice effectif dudroit a l'autonomie” figurant dans laphrase introductive de cette disposi-tion implique notamment que lespersonnes handicapées doiventavoir droit a une vie autonome.
64. Selon cette disposition, lesParties doivent avoir pour but dedévelopper une politique cohérentepour les personnes handicapées.Cette disposition repose sur uneapproche moderne, approche quicorrespond à celle de laRecommandation no R (92) 6 duComité des Ministres du Conseil del’Europe, de la façon d’assurer laprotection des personnes handi-capées, par exemple en prévoyantque l’orientation, l’éducation et laformation professionnelles soientorganisées chaque fois que possibledans le cadre de plans générauxplutôt que par des institutions spé-cialisées. L’article ne prévoit passeulement la possibilité pour lesParties d’adopter des mesures posi-tives en faveur des handicapés, maisdans une large mesure les oblige àle faire.65. Il est entendu que le terme«emplois protégés» du paragraphe 2s’applique aussi aux coopératives.
Article 16 – Droit de la famille à uneprotection sociale, juridique etéconomique 66. Le texte même de cet article n’apas été amendé mais, comme laprotection des «mères» de l’article17 de la Charte n’a pas été main-tenue dans la nouvelle version del’article 17 qui figure dans la Charterévisée, l’article 16 de ce dernierinstrument couvre maintenant cegroupe. Il convient de relever queles «mères» en question peuventêtre des parents isolés, mais peuventégalement vivre en couple. La pro-tection spécifique s’applique auxfemmes qui ne sont couvertes ni parl’article 8, ni par un quelconquerégime de sécurité sociale leur four-nissant l’assistance financièrenécessaire pendant une duréeraisonnable avant et après la nais-sance ainsi que les soins médicauxadaptés pendant l’accouchement.
107
67. A módosított karta Függeléke erendelkezésre vonatkozóan leszö-gezi, hogy ez a védelem az egy-szülõs családokat is megilleti. 17. cikk – A gyermekek és a fiatalokszociális, jogi és gazdasági véde-lemhez való joga
68. A 17. cikkely módosult. 69. Noha az eredeti karta 7. cikke-lye általában rendelkezik a gyerme-kek védelmérõl, ezek a rendelke-zések szinte kizárólag csak a dolgo-zó gyermekekre vonatkoznak. A mó-dosított karta 17. cikkelye a gyer-mekek és a fiatalok munkavállalásonkívüli védelmérõl és gondoskodik,sõt, az e korosztályok fokozottsebezhetõségébõl eredõ, különlegesszükségleteit is figyelembe veszi. 70. E cikkely rendelkezései születé-süktõl, és szüleik házassági státu-szától függetlenül védi a gyermeke-ket. A Független Szakértõk Bizottsá-ga eseti bíráskodásának megerõsí-téseképpen (miszerint a gyermekekbizonyos jogait, pl. az örökléshezvaló jogot a karta 17. cikkelye sza-bályozza), a „jogi” kifejezésselegészült ki a 17. cikkely címsora.
71. A 17. cikkely hatályát függelékhatározza meg; eszerint a cikkelyrendelkezései minden 18. életévétbe nem töltött személyre vonatkoz-nak – kivéve, ha a vonatkozó törvé-nyek fiatalabb kortól kezdve tekintiknagykorúnak az illetõt. Ez a cikkelya karta egyéb vonatkozó (különösena 7. cikkelyben foglalt) rendelkezé-seitõl függetlenül védelmet biztosíta gyermekek számára. 1. Paragrafus 72. Az 1. paragrafusban említett„szülõk” fogalmába a törvény általkijelölt gyámok, és más, a gyerme-kért jogi felelõsséggel tartozószemélyek is beletartoznak. 2. Paragrafus 73. E paragrafus értelmében a gyer-mekek és a fiatalkorúak ingyeneselemi és középiskolai oktatásrajogosultak, ez a jog azonbanpéldául magániskolákban nemérvényesíthetõ.
74. A függelék vonatkozó záradéká-ból következõen ez a paragrafusnem írja elõ a kötelezõ oktatás biz-
67. The Revised Charter contains astatement in the appendix to thisprovision, to the effect that the pro-tection afforded by it also coverssingle parent families. Article 17 – The right of childrenand young persons to social, legaland economic protection 68. Article 17 has been amended. 69. Whereas the general protectionof children in the Charter is con-tained in Article 7, which refersalmost exclusively to the protectionof children at work, this Article ofthe Revised Charter offers protectionfor children and young persons out-side the context of work andaddresses the special needs arisingfrom their vulnerability.
70. This provision protects children,irrespective of such factors as theirbirth status and the marital status oftheir parents. In confirmation of thecase law of the Committee ofIndependent Experts, according towhich certain rights such as theright of children to inheritance arecovered by Article 17 of the Charter,the word “legal” has been added toits title.
71. The appendix to Article 17defines the scope of the provision inthat it covers all persons below theage of 18 years, unless under thelaw applicable to the child majorityis attained earlier. The provisioncovers these children without preju-dice to the other specific provisionsprovided by the Charter, particularlyArticle 7.
Paragraph 1 72. The word “parents” in para-graph 1.a should be understood asalso including legal guardians orother individuals legally responsiblefor the child. Paragraph 2 73. Under this paragraph, childrenand young persons have the right toaccess to free primary and second-ary education, which does notimply that they have a right to exer-cise this right for example in a pri-vate school. 74. It follows from the appendixthat this paragraph does not implyan obligation to provide compulso-
67. La Charte révisée contient unedéclaration dans l’annexe à cettedisposition, prévoyant que la pro-tection offerte couvre aussi lesfamilles monoparentales. Article 17 – Droit des enfants et desadolescents à une protectionsociale, juridique et économique 68. L’article 17 a été amendé. 69. Si la protection générale desenfants dans la Charte se trouve dansl’article 7, qui concerne presqueexclusivement la protection desenfants au travail, cet article de laCharte révisée offre une protectionaux enfants et aux adolescents endehors du contexte du travail et con-cerne les besoins spécifiques résul-tant de la vulnérabilité de ceux-ci.
70. Cette disposition protège lesenfants indépendamment de fac-teurs tels que leur statut de nais-sance ou le statut marital de leursparents. Le terme «juridique» a étéajouté au titre de cet article, confir-mant ainsi la jurisprudence duComité d’experts indépendantsselon laquelle certains droits, telsque le droit de succession desenfants, sont couverts par l’article17 de la Charte. 71. L’annexe à l’article 17 définit lechamp de cette disposition qui cou-vre toutes les personnes de moinsde 18 ans, à moins que la majoritélégale de l’enfant ne soit atteinteplus tôt. Cette disposition couvreces enfants indépendamment desautres dispositions spécifiquesprévues par la Charte, en particulierde l’article 7.
Paragraphe 1 72. Le terme «parents» dans le para-graphe 1.a doit être entendu commecomprenant aussi les tuteurs ou lesautres personnes légalementresponsables de l’enfant. Paragraphe 2 73. Selon ce paragraphe, les enfantset les adolescents ont droit à l’accèsà un enseignement primaire et sec-ondaire gratuit, ce qui n’impliquepas le droit d’exercer celui-ci parexemple dans une école privée.
74. Il résulte de l’annexe que ceparagraphe n’implique pas l’obliga-tion d’assurer un enseignement
108
tosítását 18 éves korig bezárólag. Aparagrafus szövege azért nem említia kötelezõ oktatást, mert egyes or-szágokban csak az elemi, másokbana középiskolai oktatás is kötelezõ.
18. cikk – Jövedelemszerzõ tevé-kenység folytatásának joga másfelek területén 75. Nem módosult. 19. cikk – Migráns munkások éscsaládjuk joga a védelemre és segít-ségre 76. Az 1.–10. paragrafusok nemmódosultak. 6. Paragrafus 77. E paragrafus vonatkozásábancsak a „külföldi munkavállaló csa-ládja” fogalom Függelékben közöltmeghatározása módosult az eredetikarta megfelelõ rendelkezéseihezképest. Míg az eredeti elõírásokcsak a migráns munkavállaló felesé-gére terjedtek ki, a módosított ren-delkezések a migráns munkavállalóházastársára (férjére vagy feleségé-re) vonatkoznak. Ezen kívül, a Füg-gelék hatálya a migráns munkavál-lalók nõtlen gyermekeire is kiterjed,ha a befogadó állam törvényeiszerint kiskorúaknak, ill. a migránsmunkavállaló által eltartott szemé-lyeknek minõsülnek. Ez a módosításazért vált szükségessé, mert a szer-zõdõ felek zömében 18 év a nagy-korúvá válás korhatára, ugyanakkora karta 21 évben jelöli meg a mig-ráns munkavállalók gyermekeinekfelsõ korhatárát. Amint azt a „leg-alább” elöljáró megtartása is tük-rözi, az egyes országok szabadondönthetnek arról, hogy kiterjesztik-ea migráns munkavállaló családjá-nak fogalmát. 78. Két új bekezdéssel egészült ki a19. cikkely: 11. Paragrafus 79. Ezt a paragrafust a migránsmunkavállalók munkaegészségügyiés balesetvédelmi helyzetének javí-tása, a munkavállalással kapcsolatosjogok garantálása, a dolgozók éscsaládtagjaik beilleszkedése érdeké-ben tartották fontosnak beilleszteni.
12. Paragrafus 80. Ez paragrafus azt a felismerésttükrözi, hogy a migráns munkavál-
ry education up to the age of 18years. The reason that there is nomention of compulsory educationin the paragraph itself is that insome states only primary educationis compulsory, whereas in otherssecondary education is also com-pulsory. Article 18 – The right to engage in againful occupation in the territory ofother Parties 75. No amendment. Article 19 – The right of migrantworkers and their families to protec-tion and assistance 76. Paragraphs 1 to 10 have notbeen amended. Paragraph 6 77. Only the appendix to paragraph6, which gives the definition of theterm “family of a foreign worker”,has been amended as compared tothe appendix to the correspondingprovision of the Charter. Instead ofcovering the migrant worker’s wife,it now covers the spouse of themigrant worker, whether a wife or ahusband. Furthermore, the appen-dix now provides that unmarriedchildren of migrant workers are cov-ered as long as they are consideredto be minors by the receiving stateand are dependent on the migrantworker. This amendment has beenadded as the age of majority is 18years in most Contracting Parties,whereas the Charter provides for anage limit of 21 years for the entry ofchildren of migrant workers. Thewords “at least” have been main-tained to indicate that states maydecide to extend the notion of thefamily of the migrant worker.
78. Two new paragraphs have beenadded: Paragraph 11 79. This paragraph has been con-sidered important for the protectionof migrant workers’ health and safe-ty at work and for the guarantee oftheir rights in other respects relatingto work, as well as in facilitatingtheir integration and that of theirfamilies. Paragraph 12 80. The underlying reason for thisparagraph is the importance for the
obligatoire jusqu’à l’âge de 18 ans.Il n’est pas fait mention de l’éduca-tion obligatoire dans le paragraphe2 parce que dans certains Etats seull’enseignement primaire est obliga-toire, alors que d’autres Etatsprévoient l’obligation pour l’en-seignement secondaire aussi. Article 18 – Droit à l’exercice d’uneactivité lucrative sur le territoire desautres Parties 75. Pas d’amendement. Article 19 – Droit des travailleurs
migrants et de leurs familles à laprotection et à l’assistance 76. Les paragraphes 1 à 10 n’ontpas été amendés. Paragraphe 6 77. Seule l’annexe à ce paragraphe,qui donne la définition des termes«famille d’un travailleur migrant», aété amendée par rapport à l’annexede la disposition correspondante dela Charte. Au lieu de couvrirl’épouse du travailleur migrant, elles’applique maintenant à l’époux ouà l’épouse du travailleur migrant. Enoutre, l’annexe prévoit maintenantque les enfants non mariés du tra-vailleur migrant sont couverts aussilongtemps qu’ils sont considéréscomme mineurs par l’Etat d’accueilet qu’ils sont dépendants du tra-vailleur migrant. Cet amendement aété fait parce que l’âge de lamajorité est fixé à 18 ans dans laplupart des Parties contractantes à laCharte, alors que celle-ci prévoit unâge limite de 21 ans pour l’entréedes enfants des travailleursmigrants. Les mots «au moins» ontété maintenus pour montrer que lesEtats peuvent décider d’étendre lanotion de famille du travailleurmigrant.
78. Deux nouveaux paragraphesont été ajoutés: Paragraphe 11 79. Ce paragraphe a été considéréimportant pour la protection de lasanté et la sécurité au travail des tra-vailleurs migrants et pour garantirleurs autres droits relatifs au travail,ainsi que pour faciliter leur intégra-tion et celle de leurs familles.
Paragraphe 12 80. Ce paragraphe se justifie parl’importance pour les enfants des
109
lalók gyermekeinek meg kell õriz-niük kulturális és anyanyelvi örök-ségüket, többek között azért, hogyvisszailleszkedhessenek eredeti kör-nyezetükbe, ha és amikor szüleikhazájukba visszatérnek. 81. A 20.-23. cikkelyek az 1988.évi Kiegészítõ Jegyzõkönyv 1.-4.cikkelyeinek felelnek meg. Az 1.cikkely 2., 3., és 4. paragrafusait, a2. cikkely 2. paragrafusát, és a 3.cikkely 2. paragrafusát harmonizá-ciós megfontolások alapján a függe-lékbe helyezték át. Ez a módosításnem érinti az említett bekezdések-ben foglalt jogi kötelmek természe-tét és hatályát. 82. Az 1988 évi kiegészítõ jegyzõ-könyvet értelmezõ beszámoló to-vábbra is érvényben marad. 83. A 24.–31. cikkelyek újak, akövetkezõ jogokat garantálják:
24. cikk – A védelemhez való jogazokban az esetekben, amikor meg-szûnik a foglalkoztatás 84. Ez a teljes egészében elfoga-dandó cikkely két alapelvet vezetbe, nevezetesen: munkavállaló elbocsátása csakindokolt esetben jogszerû; továbbáa dolgozó méltánytalan elbocsátásesetén megfelelõ kártérítésre, vagymás kárenyhítõ intézkedésre jogo-sult. 85. Módot ad továbbá arra is, hogyha a munkavállaló azt vélelmezi,hogy az a) pontban foglalt joga csor-bult, akkor eljárást kezdeményez-zen a b) pontban foglalt jogainakérvényesítése érdekében. 86. A 24. cikkely rendelkezései azILO 158. számú, a munkaviszonymegszüntetésérõl 1982-ben hozottegyezménye alapján születtek. Acikkely utolsó bekezdése az említettpártatlan testület jellegével kapcso-latban az ILO-egyezmény 8. cikke-lyére hivatkozik. 87. Amint azt a függelék a „munka-viszony megszüntetése” és a „meg-szûnt” fogalmak értelmezése érde-kében kifejti, ezek a kifejezések adolgozó munkaviszonyának a mun-káltató által kezdeményezett meg-szüntetésére alkalmazhatók. 88. A függelék második bekezdéseratione personae tárgyalja a rendel-kezés hatályát. Lehetõvé teszi afelek számára, hogy az alkalmazot-
children of migrant workers ofmaintaining their cultural and lin-guistic heritage, inter alia, in orderto provide them with a possibility ofreintegration if and when themigrant worker returns home. 81. Articles 20 to 23 correspond tothe provisions of Articles 1 to 4 ofthe Additional Protocol of 1988.Paragraphs 2, 3 and 4 of Article 1,paragraph 2 of Article 2 and para-graph 2 of Article 3 have beenmoved to the appendix for the pur-poses of harmonisation. Thischange does not affect the natureand scope of the legal obligationsaccepted under these provisions. 82. The explanatory report to theAdditional Protocol of 1988remains relevant. 83. Articles 24 to 31 are new provi-sions which guarantee the followingrights: Article 24 – The right to protectionin cases of termination of employ-ment 84. This provision, which must beaccepted in its entirety, sets out twogeneral principles: a the right not to be dismissedunless there are valid grounds; b the right to adequate compensa-tion or other relief in cases of unfairdismissal.
85. It further establishes the right fora worker who considers that hisrights under paragraph a have beeninterfered with to an appeal toobtain, if appropriate, his rightsunder paragraph b. 86. The provision has been inspiredby ILO Convention No. 158(Termination of Employment) of1982. As to the nature of the impar-tial body mentioned in the last para-graph of the Article, reference ismade to Article 8 of the ILOConvention. 87. The appendix clarifies the terms“termination of employment” and“terminated” which shall mean ter-mination of employment at the ini-tiative of the employer.
88. The second paragraph of theappendix deals with the scoperatione personae of the provision. Itmakes it possible for the Parties to
travailleurs migrants de conserverleur patrimoine culturel et linguis-tique, notamment afin de leur don-ner la possibilité de se réintégrerdans le cas où le travailleur migrantretourne dans son pays. 81. Les articles 20 à 23 reprennentles dispositions des articles 1 à 4 duProtocole additionnel de 1988. Lesparagraphes 2, 3 et 4 de l’article 1 etles paragraphes 2 des articles 2 et 3ont été déplacés à l’annexe pour desraisons d’harmonisation. Cela n’af-fecte en rien la nature et le champd’application des obligationsjuridiques acceptées au regard deces dispositions. 82. Le rapport explicatif sur leProtocole additionnel de 1988 restevalable. 83. Les articles 24 à 31 sont des dis-positions nouvelles qui garantissentles droits suivants: Article 24 – Droit à la protection encas de licenciement
84. Cette disposition qui doit êtreacceptée en totalité énonce deuxprincipes généraux: a le droit de ne pas être licenciésans raison valable; b le droit à une indemnité adéquateou à une autre réparation en cas delicenciement sans motif valable.
85. Elle énonce également le droitpour un travailleur qui considèreque ses droits prévus en a n’ont pasété respectés d’exercer un recourspour obtenir le cas échéant lesdroits énoncés au paragraphe b. 86. La disposition s’inspire de laConvention no 158 de l’OIT (cessa-tion de la relation de travail) de1982. En ce qui concerne la naturede l’organe impartial mentionnédans le dernier paragraphe de l’arti-cle, il convient de se référer à l’arti-cle 8 de la convention de l’OIT. 87. L’annexe précise que le terme«licenciement» signifie la cessationde la relation de travail à l’initiativede l’employeur.
88. Le second paragraphe de l’an-nexe concerne le champ d’applica-tion ratione personae de la disposi-tion. Il permet aux Parties d’exclure
110
tak bizonyos csoportjait kizárják erendelkezés hatálya alól. 89. A függelék harmadik bekezdésetájékoztató jellegû (nem teljes körû)jegyzékben foglalja össze a munka-viszony megszüntetésének jogsze-rûtlen indokait. 90. A függelék negyedik bekezdéseúgy rendelkezik, hogy a munka-viszony jogszerûtlen megszüntetéseesetén kijáró kártérítés vagy máskárenyhítõ intézkedés mértékét ésjellegét az egyes államok törvényeiés rendelkezései, a kollektív szerzõ-dések, továbbá más, az egyes orszá-gok gyakorlatának megfelelõ instru-mentumok szabályozzák. 25. cikk – A dolgozók joga követelé-seik védelmére abban az esetben,amikor munkáltatójuk fizetésképte-lenné válik. 91. E rendelkezés az ILO 173. szá-mú (a munkavállalók követelései-nek a munkaadó fizetésképtelen-sége esetén történõ érvényesítésé-rõl) szóló, 1992. évi egyezménye,valamint az Európai Közösség80/987. számú, az egyes tagálla-mokban a munkavállalókat munkál-tatóik fizetésképtelensége eseténmegilletõ védelmet szabályozó jog-szabályok harmonizálásáról hozotthatározata alapján született. Általá-nos alapelvként szögezi le, hogy adolgozókat munkáltatóik fizetéskép-telensége esetén is megilleti követe-léseik érvényesítésének a joga. 92. Nem csupán garanciák beveze-tésére, hanem a védelem bármelyegyéb módozataira is lehetõségetad. Biztosítékok és a munkabér kifi-zetését garantáló szervezet egyidejûalkalmazásának lehetõségét semzárja ki. A garancia intézménye ön-magában elegendõ a dolgozók jog-védelmére, hiszen biztosítja a kijárómunkabér kifizetését, feltéve, hogya követelés meghaladja a vállalko-zás tõkéjét. Ez az intézmény, amelya dolgozónak kifizetett elõleg fejé-ben átveszi a munkavállaló jogait,tökéletesen kompatibilis a biztosí-tékok rendszerével.
93. A függelék elsõ bekezdése meg-engedi, hogy a munkavállalókbizonyos csoportjait – munkaviszo-nyuk különleges természetébõl adó-
exclude some categories ofemployed persons from its scope. 89. The third paragraph of theappendix contains a non-exhaustivelist of non-valid grounds for termi-nation of employment.
90. The fourth paragraph of theappendix clarifies that compensa-tion or other appropriate relief incase of termination of employmentwithout valid reasons shall be deter-mined by national laws or regula-tions, collective agreements or othermeans appropriate to national con-ditions.
Article 25 – The right of workers tothe protection of their claims in theevent of the insolvency of theiremployer 91. This provision has been inspiredby ILO Convention No. 173(Protection of Workers’ Claims(Employers’ insolvency)) of 1992and of European CommunityDirective 80/987 on the approxima-tion of the laws of the member statesrelating to the protection of employ-ees in the event of the insolvency oftheir employer. It lays down the gen-eral principle of the right of workersto protection of their claims in theevent of the insolvency of theiremployer.
92. It provides not only for the pos-sibility of a guarantee institution, butalso for any other form of protec-tion. The possibility of a combina-tion of the existence of privilegesand of an organisation to guaranteethe payment of salaries is notexcluded by this provision. In fact, aguarantee institution alone ensuresthe protection of workers as itsecures the payment of salariesowed provided that they are superi-or to the assets of the enterprise. Theestablishment of such an institution,which will take over the rights of theworkers to whom it has paid anadvance, is perfectly compatiblewith a system of privileges.
93. The first paragraph of theappendix prescribes that certain cat-egories of workers may be excludedby reason of the special nature of
du champ d’application certainescatégories de travailleurs salariés. 89. Le troisième paragraphe de l’an-nexe contient une liste non exhaus-tive des motifs de licenciement nonvalables.
90. Le quatrième paragraphe del’annexe précise que l’indemnité outoute autre réparation appropriée encas de licenciement sans motif val-able doit être déterminée par la lég-islation ou la réglementationnationales, par des conventions col-lectives ou de toute autre manièreappropriée aux conditionsnationales. Article 25 – Droit des travailleurs àla protection de leurs créances encas d’insolvabilité de leuremployeur 91. Cette disposition s’inspire de laConvention no 173 de l’OIT con-cernant la protection des créancesdes travailleurs en cas d’insolvabil-ité de leur employeur de 1992 et dela Directive des Communautéseuropéennes 80/987 concernant lerapprochement des législations desEtats membres relatives à la protec-tion des travailleurs salariés en casd’insolvabilité de leur employeur.Elle énonce le principe général dudroit des travailleurs à la protectionde leurs créances en cas d’insolv-abilité de leur employeur.
92. Cette disposition ne prévoit passeulement une institution de garantiemais toute autre forme de protec-tion. La possibilité d’une combinai-son entre l’existence de privilèges etcelle d’une association pour lagarantie de créances salariales n’estpas exclue par cette disposition. Eneffet, une institution de garantie assureseule la protection des travailleurspuisqu’elle rend certain le paiementdes créances salariales dans l’hy-pothèse où celles-ci sont supérieuresà l’actif de l’entreprise. La mise enplace d’une telle institution qui estsubrogée dans les droits des salariéspour lesquels elle a effectué desavances est parfaitement compatibleavec le recours aux privilèges. 93. Le premier paragraphe de l’an-nexe prévoit que certaines caté-gories de travailleurs peuvent êtreexclues en raison de la nature parti-
111
dóan – kizárják e rendelkezésekhatálya alól. E csoportokba sorolha-tók elsõsorban a közalkalmazottak,valamint a kisvállalkozások irányítótestületeinek tagjai.
94. A függelék második bekezdéseleszögezi, hogy a „fizetésképtelen-ség” fogalmát az egyes országokjogrendje és joggyakorlata alapjánkell meghatározni. Ez a fogalomvonatkozik arra az esetre, amikor amunkaadó tõkéjét hitelezõi kollek-tív kielégítésére használják fel,azonban arra is, amikor a munka-adó pénzügyi helyzete nem teszilehetõvé a munkavállaló követelé-seinek kielégítését (például, ha tõké-je nem elegendõ a fizetésképtelen-ség megállapításának kezdeménye-zéséhez).
95. A függelék harmadik bekezdésea munkavállalói követelések védel-mének minimális követelményeithatározza meg. A c) bekezdésbenemlített „fizetett távollét egyéb for-mái” az ILO-egyezmény szellemé-ben értelmezendõk.
96. Végül, a függelék negyedikbekezdése lehetõvé teszi az egyesországok jogalkotói éstörvénykezése számára, hogy – tár-sadalmi szempontból teljes mérték-ben elfogadható – összegbenállapítsák meg a munkavállalóikövetelések felsõ határát. 26. cikkely – A munkavállaló jogaemberi méltóságának védelmére 97. E cikkely célja, hogy a munka-helyen, ill. a munkavégzéssel össze-függõ kapcsolatokban biztosítsa amunkavállalók emberi méltóságá-nak védelmét. Hangsúlyozza a túl-kapások kiküszöböléséhez szüksé-ges éberség fontosságát, valamint aszexuális zaklatás és a megfélemlítésmegelõzésének jelentõségét, azon-ban nem írja elõ a felek számára,hogy védelmet biztosítsanak ezekkelszemben. Ezen kívül a függelékbõlaz is kiderül, hogy a felek nem köte-lesek jogszabályokat alkotni a véde-lem biztosítása érdekében. Mind-azonáltal, „minden helyénvaló esz-közzel” kötelesek megóvni a mun-kavállalók méltóságát.
their employment relationship. Theworkers concerned are particularlypublic employees and managerialstaff in small undertakings.
94. The second paragraph of theappendix states that the term “insol-vency” must be determined bynational law and practice. It isunderstood that this term shallinclude situations in which pro-ceedings have been opened relatingto an employer’s assets with a viewto the collective reimbursement ofhis creditors, but may also apply toother situations in which workers’claims cannot be paid by reason ofthe financial situation of theemployer, for example, where theamount of the employer’s assets isrecognised as being insufficient tojustify the opening of insolvencyproceedings.
95. The third paragraph of theappendix sets out the minimumrequirement according to whichclaims shall be protected. The“other types of paid absence”referred to in subpara-graph c havethe same sense as in the ILOConvention. 96. Finally, the fourth paragraph ofthe appendix provides that nationallaws or regulations may limit theprotection of workers’ claims to aprescribed amount, which mustnevertheless be of a socially accept-able level.
Article 26 – The right to dignity atwork 97. The purpose of this Article is toguarantee workers the right to digni-ty at work and in connection withwork. It emphasises the promotionof awareness and prevention of sex-ual harassment and victimisation,but does not require that Partiesensure protection against such con-duct. In addition, it follows from theappendix that Parties do not need toenact legislation. However, they arerequired to take “all appropriatemeasures” to protect workers.
culière de leur relation d’emploi.Les travailleurs dont il s’agit sontnotamment employés dans la fonc-tion publique ou font partie du per-sonnel de direction dans des petitesentreprises. 94. Le second paragraphe de l’an-nexe précise que le terme «insolv-abilité» doit être défini par la loi etla pratique nationales. Il est entenduque ce terme comprend la situationdans laquelle des procédures ontété engagées contre les biens d’unemployeur en vue du rembourse-ment collectif de ses créanciers,mais il peut aussi s’appliquer àd’autres situations dans lesquellesles demandes des travailleurs nepeuvent pas être payées en raisonde la situation financière de l’em-ployeur, par exemple lorsque lemontant des actifs de l’employeurest reconnu comme étant insuffisantpour justifier l’ouverture d’uneprocédure d’insolvabilité. 95. Le troisième paragraphe de l’an-nexe énonce les types de créancesqui devront au moins être protégés.Les «montants dus pour d’autresabsences rémunérées» auxquels seréfère l’alinéa c a le même sens quedans la convention de l’OIT.
96. Enfin, le quatrième paragraphede l’annexe prévoit que les législa-tions ou réglementations nationalespeuvent limiter le montant protégé,qui devra néanmoins être d’unniveau socialement acceptable.
Article 26 – Droit à la dignité au tra-vail 97. Le présent article a pour but degarantir aux travailleurs le droit à ladignité au travail et en relation avecle travail. Il souligne la nécessité dedévelopper la sensibilisation et laprévention en ce qui concerne leharcèlement sexuel et la «victimisa-tion», mais n’oblige pas les Parties àassurer la protection contre de telscomportements. De plus, il résultede l’annexe qu’il n’est pas néces-saire pour les Parties de promulguerune législation. Celles-ci sont toute-fois tenues de prendre «toutemesure appropriée» pour protégerles travailleurs.
112
98. A cikkely két paragrafusa külön-külön is elfogadható.
1. Paragrafus 99. Ez a paragrafus kizárólag a sze-xuális zaklatásra vonatkozik. Szexu-ális zaklatásnak minõsül a munka-vállalót emberi méltóságában sértõ,általa nem kívánt, szexuális célzatúközeledés feljebbvalói, ill. egyen-rangú munkatársai részérõl egy-aránt.
2. Paragrafus 100. Ez a paragrafus – a szexuáliszaklatáson kívül – a túlkapásokegyéb, a munkavállaló emberi mél-tósághoz való jogát sértõ formáival(megfélemlítés, erõszakos bánás-mód) foglalkozik, és egyben meg-határozza ezek körét. A meghatáro-zást az egyes országok vonatkozó,hatályos jogszabályaiból vették át.Eszerint, a munkavállaló emberiméltóságát sértõ, munkahelyén vagymunkahelyi feladataival kapcsolatostevékenységei során feljebbvalói,vagy egyenrangú munkatársai általtanúsított, kifogásolható vagy egy-értelmûen elítélendõ, ismétlõdõ cse-lekmények minõsülnek erõszakosbánásmódnak. Ennek tényálladékavalósul meg például abban az eset-ben, ha a munkáltató iránt ellen-séges érzülettel viseltetõ munkaadóés/vagy munkatársak rendszeresenkirekesztik az illetõt a munka meg-szervezésének megvitatásából, jól-lehet a többi munkatárs részt vehetebben. Ugyanezen elbírálás alá esik,ha a munkavállaló – hasonló indo-kok alapján – nem tölthet be a kép-zettségének és a beosztásának meg-felelõ funkciót, illetve nem kapezeknek megfelelõ feladatokat. 101. A függelék leszögezi, hogy eza paragrafus nem vonatkozik a sze-xuális zaklatás eseteire. 27. cikkely – A családos munkavál-lalók joga az egyenlõ esélyre ésbánásmódra 102. Ez a cikkely az ILO 156.számú (a családos munkavállalókrólszóló), 1981. évi egyezményén és165. számú (a családos munkavál-lalókkal kapcsolatos), 1981. éviajánlásán alapul; esélyegyenlõségetés egyenlõ bánásmódot kíván biz-tosítani a családos munkavállalókszámára.
98. The two paragraphs containedin the Article may be accepted sep-arately. Paragraph 1 99. This paragraph deals exclusive-ly with sexual harassment, whichmay be defined as unwanted con-duct of a sexual nature, or otherconduct based on sex affecting thedignity of workers, including theconduct of superiors and col-leagues.
Paragraph 2 100. This paragraph aims at formsof victimising conduct affecting theright to dignity at work (victimisa-tion, defined as bullying) other thansexual harassment and has beendefined in the text of the provisionitself. The definition has been takenfrom existing national regulationsdealing with this problem and com-prises recurrent reprehensible ordistinctly negative and offensiveacts by superiors and colleaguesaffecting the dignity of a worker inthe workplace or in relation withwork. An example illustrating thiswould be that of a worker who forreasons of hostility on the part of theemployer and/or his colleagues, issystematically excluded from dis-cussions relating to the organisationof work to which his colleagues areinvited to take part. Another exam-ple could be not giving a worker anoffice or duties corresponding to hisgrade and functions for similar rea-sons.
101. The appendix specifies thatthis paragraph does not cover sexu-al harassment. Article 27 – The right of workerswith family responsibilities to equalopportunities and equal treatment 102. This provision provides forequality of opportunity and treat-ment for workers with family respon-sibili-ties. It has been inspired by ILOConvention No. 156 (Workers withFamily Responsibilities) of 1981 aswell as Recommendation No. 165(Workers with Family Responsi-bilities) of 1981.
98. Les deux paragraphes contenusdans cet article peuvent être accep-tés séparément. Paragraphe 1 99. Ce paragraphe traite exclusive-ment du harcèlement sexuel quel’on peut définir comme un com-portement non désirable de carac-tère sexuel ou tout autre comporte-ment basé sur le sexe portantatteinte à la dignité des travailleurs,y compris le comportement desupérieurs et de collègues. Paragraphe 2 100. Ce paragraphe vise des formesde «victimisation» affectant le droità la dignité au travail («victimisa-tion» – harcèlement verbal ou intim-idation délibérée) autres que le har-cèlement sexuel et a été défini dansle texte de la disposition elle-même.Cette définition est empruntée à laréglementation nationale en vigueurdans ce domaine et couvre desactes condamnables ou explicite-ment hostiles et offensifs émanantde supérieurs et de collègues etaffectant la dignité d’un travailleursur le lieu de travail ou en relationavec le travail. On peut citer l’ex-emple d’un travailleur qui serait sys-tématiquement exclu des discus-sions concernant l’organisation dutravail auxquelles prennent part sescollègues, en raison de l’inimitié deson employeur et/ou de ses col-lègues. Un autre exemple seraitcelui d’un travailleur qui pour desraisons similaires ne disposerait pasd’un bureau ou ne se verrait pasconfier des tâches correspondant àson grade et à ses fonctions.
101. L’annexe précise que ce para-graphe ne couvre pas le harcèle-ment sexuel. Article 27 – Droit des travailleursayant des responsabilités familiales àl’égalité des chances et de traitement 102. Cette disposition prévoit l’é-galité de chances et de traitementpour les travailleurs ayant desresponsabilités familiales. Elle estinspirée de la Convention no 156 del’OIT (travailleurs ayant des respon-sabilités familiales) de 1981 et de laRecommandation n˜ 165 (tra-vailleurs ayant des responsabilitésfamiliales) de 1981.
113
103. A cikkely meghatározza a csa-ládos férfi, ill. nõ munkavállalók fo-galmát; az „eltartott gyermekek”,valamint a munkavállaló „támoga-tására egyértelmûen rászoruló,egyéb közvetlen családtagok” fogal-mi meghatározását illetõen az egyesországok jogszabályaira utal.
1. Paragrafus 104. A paragrafus szövegében hasz-nált „megfelelõ” jelzõ az egyesországokban érvényes feltételeket,illetve adott lehetõségeket tükrözi. 105. A b) bekezdés az ILO-egyez-mény 4. cikkelye b) paragrafusánakfelel meg. 28. cikk – A dolgozók képviselõinekjoga a védelemre és számukra amegfelelõ körülmények biztosítása
106. A módosított karta jogot kívánbiztosítani a munkavállalók képvi-selõinek érdekképviseleti tevékeny-ségük kifejtéséhez; az 5. cikkelyugyanis csak a szakszervezeti funk-cionáriusokra vonatkozik, erre acsoportra nem. A cikkely az ILO135. számú (a munkavállalók kép-viselõirõl szóló), 1971. évi egyez-ményén alapul.
107. A „munkavállalók képviselõi”fogalom meghatározását a cikkelyfüggeléke tartalmazza. Eszerint azegyes országok jogrendje vagy -gya-korlata által elismert személyek te-kinthetõk a munkavállalók képviselõi-nek. Ez a meghatározás a 21. és a 22.cikkelyek függelékeiben foglaltakonalapul. A rendelkezések lehetõvé te-szikazegyesországok jogrendje, illet-ve joggyakorlata számára, hogy csaka munkavállalók által megválasztott,vagy a szakszervezeti funkcionáriu-sokat ismerjék el képviselõkként. 108. A ILO-egyezmény 2. cikke-lyének megfelelõ b) bekezdés elõír-ja, hogy a munkavállalók képvise-lõinek megfelelõ körülményeketkell biztosítani érdekképviseletitevékenységük kifejtéséhez. A mó-dosított karta egyetlen korlátozásttartalmaz, nevezetesen azt, hogyfigyelembe kell venni az adott or-szág iparának kapcsolatrendszerét,valamint a képviseleti tevékenységmértékét, lehetõségeit és a kielégí-tendõ szükségletek volumenét. A
103. The appendix to this Articlegives a definition of men andwomen workers with family respon-sibilities. It refers to national legisla-tion for a definition of the terms“dependent children” and “othermembers of their immediate familywho clearly need their care andsupport”.
Paragraph 1 104. The term “appropriate” in thisparagraph shall mean suitable tonational conditions and possibili-ties. 105. Subparagraph b correspondsto Article 4, paragraph b of the ILOConvention. Article 28 – The right of workers’representatives to protection inundertaking and facilities to be accorded to them
106. This provision of the RevisedCharter aims to protect workers’ rep-resentatives in the enterprise, agroup which is not covered byArticle 5 unless the representative isalso a trade union representative.The provision has been inspired byILO Convention No. 135 (Workers’Representatives) of 1971.
107. A definition of the term “work-ers’ representatives” is given in theappendix to the Article whichdescribes it as meaning personswho are recognised as such undernational legislation or practice. Thisdefinition is based on that of theappendix to Articles 21 and 22. It isunderstood that national legislationor practice may provide that work-ers’ representatives are elected rep-resentatives or trade union dele-gates.
108. Subsection b of the Article,which corresponds to Article 2 ofthe ILO Convention, provides thatworkers’ representatives shall beafforded such facilities as willenable them to carry out their func-tions. The only limitation in the con-text of the Revised Charter is thataccount shall be taken of the indus-trial relations system of the countryand the needs, size and capabilitiesof the undertaking concerned.Examples of facilities to be granted
103. L’annexe à cet article donne ladéfinition des travailleurs et des tra-vailleuses qui ont des responsabil-ités familiales. Elle renvoie à la lég-islation nationale en ce qui con-cerne la définition des termes«enfant à charge» et «autres mem-bres de leur famille directe qui ontmanifestement besoin de leurs soinsou de leur soutien». Paragraphe 1 104. Le terme «appropriées» dansce paragraphe signifie compatiblesavec les conditions et possibilitésnationales. 105. L’alinéa b correspond à l’arti-cle 4, paragraphe b, de la conven-tion de l’OIT. Article 28 – Droit des représentantsdes travailleurs à la protection dansl’entreprise et facilités à leuraccorder 106. Cette disposition de la Charterévisée a pour objet de protéger lesreprésentants des travailleurs dansl’entreprise qui ne sont pas couvertspar l’article 5, à moins que ceux-cin’exercent aussi les fonctions dereprésentants du syndicat. La dispo-sition s’inspire de la Convention n˜135 de l’OIT (concernant lesreprésentants des travailleurs) de1971. 107. Une définition des termes«représentants des travailleurs» fig-ure à l’annexe à cet article, pré-cisant qu’il s’agit de personnesreconnues comme telles par la lég-islation ou la pratique nationale.Cette définition est basée sur cellefigurant à l’annexe aux articles 21 et22. Il est entendu que la législationou la pratique nationale peutprévoir que les représentants destravailleurs soient des représentantsélus ou des délégués syndicaux.
108. L’alinéa b de cet article, quicorrespond à l’article 2 de la con-vention de l’OIT, prévoit que lesreprésentants des travailleurs dis-posent de facilités appropriées leurpermettant de remplir leurs fonc-tions. Dans le contexte de la Charterévisée, la seule limitation est cellequi tient compte du système de rela-tions professionnelles prévalantdans le pays ainsi que des besoins,de l’importance et des possibilitésde l’entreprise intéressée. Des
114
munkavállalók képviselõinek biz-tosítandó körülményekre az ILO143. számú (a munkavállalók kép-viselõirõl szóló), 1971-ben keltegyezményében találhatók példák.
29. cikkely – A tájékoztatás és a tanácskozás joga kollektív lét-szám-csökkentésekkel kapcsolatban 109. E cikkely rendelkezései alap-ján a felek annak biztosítására vál-lalnak kötelezettséget, hogy a mun-káltatók tájékoztatják a munkavál-lalók képviselõit a tervezett kollektívlétszámcsökkentésekrõl, illetve be-vonják õket azok elõkészítésébe. Ecikkely megfogalmazásakor a Bi-zottság áttekintette az EurópaiKözösség 92/56 (1992) számú, a75/129 számú (a tagállamok jog-rendszereinek a kollektív létszám-csökkentéssel kapcsolatos rendelke-zéseinek harmonizációjáról hozott)direktívát módosító határozatát,valamint az ILO 158. számú (amunkaviszony megszüntetésévelkapcsolatos) 1982. évi egyezmé-nyét. A tájékoztatás és a tanácsko-zás célja a kollektív létszámcsök-kentés elkerülése, mérséklése, illet-ve következményeinek enyhítése. Akövetkezmények enyhítésére töb-bek között szociális intézkedéseket,pl. az újbóli elhelyezkedés támoga-tását, a munkanélkülivé vált dolgo-zók átképzését is említik. 110. Az értelmezés során figyelem-be kell venni, hogy a szociális intéz-kedések alkalmazása ebben a vo-natkozásban nem csupán a munkál-tató feladata. 111. A „munkavállalók képviselõi”fogalom meghatározása a cikkelyfüggelékében található, eszerint azegyes országok jogrendje, illetve -gyakorlata által e funkció letéte-ményeseiként elismert személyektekinthetõk a munkavállalók kép-viselõinek. Ez a meghatározás a 21.és a 22. cikkelyek függelékeinek tar-talmán alapul. 30. cikk – A szegénység és a szo-ciális kirekesztés elleni védelemhezvaló jog 112. Ez a cikkely átfogó és össze-hangolt erõfeszítéseket ír elõ a nincs-telenség és a társadalmi kirekesz-tettség kiküszöbölése érdekében.Rendelkezései szerint az e cél eléré-sét elõsegítõ intézkedéseket idõrõl-
to workers’ representatives may befound in ILO Recommendation No.143 (Workers’ Representatives) of1971.
Article 29 – The right to informationand consultation in collectiveredundancy procedures 109.Under this Article the Partiesundertake to ensure that employersinform and consult workers’ repre-sentatives prior to collective redun-dancies. When drafting this Articlethe Committee examined EuropeanCommunity Directive 92/56 of1992 amending Directive 75/129on the approximation of the laws ofthe member states relating to collec-tive redundancies as well as ILOConven-tion No. 158 (Terminationof Employment) of 1982. The infor-mation and consultation shall con-cern the possibilities of avoidingcollective redundancies, limitingtheir number or mitigating their con-sequences. Recourse to socialmeasures providing aid for rede-ploying or retraining the workersconcerned is mentioned as anexample of ways of mitigating theconsequences of collective redun-dan-cies.
110. It is understood that recourse tosocial measures in this context is notsolely the responsibility of theemployer.
111. A definition of the term “work-ers’ representatives” is given in theappendix to the Article as meaningpersons recognised as such undernational legislation or practice. Thisdefinition is based on that of theappendix to Articles 21 and 22.
Article 30 – The right to protectionagainst poverty and social exclusion
112. This Article provides for acomprehensive and coordinatedapproach, with relief of poverty andsocial exclusion as the essential andexplicit aim. It also provides thatmeasures corresponding to this
exemples de facilités à accorder auxreprésentants des travailleurs peu-vent être trouvés dans laRecommandation no 143 de l’OIT(représentants des travailleurs) de1971. Article 29 – Droit à l’information età la consultation dans les procé-dures de licenciements collectifs 109. Selon cet article, les Partiess’engagent à assurer que lesemployeurs informent et consultentles représentants des travailleursavant des licenciements collectifs.En rédigeant cet article, le Comité aexaminé la Directive desCommunautés européennes 92/56de 1992 modifiant la Directive75/120, concernant le rapproche-ment de la législation des Etatsmembres relative aux licenciementscollectifs et la Convention no 158de l’OIT sur le licenciement de1982. L’information et la consulta-tion doivent concerner les possibil-ités d’éviter les licenciements col-lectifs, de limiter leur nombre oud’atténuer leurs conséquences. Unexemple des moyens de diminuerles conséquences des licenciementscollectifs est le recours à desmesures sociales ayant pour butd’aider au redéploiement et à la for-mation des travailleurs concernés.
110. Il est entendu que le recours àdes mesures sociales dans ce con-texte ne relève pas seulement de laresponsabilité de l’employeur.
111. Une définition des termes«représentants des travailleurs» fig-ure à l’annexe à cet article, pré-cisant qu’il s’agit de personnesreconnues comme telles par la lég-islation ou la pratique nationale.Cette définition est basée sur cellefigurant à l’annexe aux articles 21 et22.
Article 30 – Droit à la protectioncontre la pauvreté et l’exclusionsociale 112. Cet article prévoit unedémarche globale et coordonnéedans le but essentiel et explicite delutter contre la pauvreté et l’exclu-sion sociale. Il prévoit égalementque les mesures à cet effet soient
115
idõre felül kell vizsgálni, és az újkörülményekhez kell igazítani. 113. E cikkely célja nem az, hogymegismételje a módosított kartamás cikkelyeiben foglalt védelemjogi vonatkozásait, bár a felek ter-mészetesen hivatkozhatnak ezekre,amikor rendelkezéseinek megfelelõ-en eleget tesznek beszámolási köte-lezettségüknek.
114. A „nincstelenség” fogalmaebben a vonatkozásban azokat aszemélyeket takarja, akik tartósan,több generációt sújtó, tartós nélkü-lözésben élnek, vagy átmenetilegkerültek ennek veszélyével fenye-getõ helyzetbe. „Társadalmi kire-kesztettség” abban az esetben álla-pítható meg, ha az illetõ halmozot-tan hátrányos helyzete miatt rend-kívül súlyos nincstelenségben él,lealacsonyító helyzeteket, esemé-nyeket, vagy kiközösítést kénytelenelszenvedni, és a kedvezõtlen körül-mények egybeesése folytán hosszúideje elveszítette a jogát bárminemûtámogatásra. A társadalmi kirekesz-tettség veszélye nem csupán azelszegényedetteket fenyegeti, hanemazokat is, akiktõl hosszan tartóbetegségük, családjuk széthullása,vagy erõszak eredményeként, netánbörtönbüntetésük letöltése után,vagy többek között alkoholizmusravagy kábítószerfüggõségre vissza-vezethetõ szélsõséges viselkedésükmiatt tagadják meg bizonyos jogaikérvényesítését, vagy szolgáltatásokigénybe vételét. 115. Megjegyzendõ, hogy ez acikkely nem nyilvánítja ki a mini-mális szükségletek kielégítésénekbiztosítását. Ennek az az oka, hogya módosított karta 13. cikkelye márgondoskodott errõl; ez a vonatkozócikkely ezért csupán utal a „szo-ciális támogatás […] ténylegeselérhetõségére”.
116. A 30. cikkelyben foglalt köte-lezettségek számos intézkedéstsorolnak fel, ezek részben anyagi,részben nem anyagi támogatástnyújtanak, továbbá egyaránt vonat-koznak a társadalomból kirekesztet-tekre, és az ennek veszélyévelszembenézõkre. Az e rendelkezé-seket elfogadó államokat arraösztönzik, hogy csak azok számára
approach are reviewed and adaptedto new situations. 113. The purpose of the Article isnot to repeat the juridical aspects ofthe protection covered by otherArticles of the Revised Charteralthough Parties may naturally referto information given in respect ofother provisions when reportingunder this provision.
114. The term “poverty” in this con-text covers persons who find them-selves in various situations rangingfrom severe poverty, which mayhave been perpetuated for severalgenerations, to temporary situationsentailing a risk of poverty. The term“social exclusion” refers to personswho find themselves in a position ofextreme poverty through an accu-mulation of disadvantages, who suf-fer from degrading situations orevents or from exclusion, whoserights to benefit may have expired along time ago or for reasons of con-curring circumstances. Social exclu-sion also strikes or risks to strike per-sons who without being poor aredenied access to certain rights orservices as a result of long periods ofillness, the breakdown of their fami-lies, violence, release from prison ormarginal behaviour as a result forexample of alcoholism or drugaddiction.
115. It must be noted that theArticle does not expressly mentionthe guarantee of minimumresources. The reason is that suchprotection is already provided for byArticle 13 of the Revised Charterand covered by this Article wherereference is made in paragraph a to“effective access to [....] social assis-tance”. 116. Among the obligations sub-scribed to under Article 30, a seriesof measures is included, which mayor may not imply financial benefits,and which concern both persons ina situation of exclusion and thosewho risk finding themselves in sucha situation. States subscribing to thisprovision are encouraged to restrictfinancial benefits to those who can-
revues et adaptées aux nouvelles sit-uations. 113. L’objet de cet article n’est pasde répéter les aspects juridiques dela protection offerte par les autresarticles de la Charte révisée, bienque les Parties aient naturellementla possibilité de se référer aux infor-mations données sous d’autres dis-positions lorsqu’elles font rapportsur cet article. 114. Le terme «pauvreté» dans cecontexte signifie les personnes quise trouvent dans différentes situa-tions allant d’une pauvreté extrêmequi peut s’être perpétuée depuisplusieurs générations, à des situa-tions temporaires comportant unrisque de pauvreté. Le terme «exclu-sion sociale» se réfère aux person-nes qui se trouvent en situationd’extrême pauvreté parce qu’ellescumulent des handicaps, subissentdes faits ou événements dégradants,des exclusions ou des fins de droitséchus depuis longtemps, ou en rai-son d’un concours de circon-stances. L’exclusion sociale frappeaussi ou risque aussi de concernerdes personnes qui, sans être pauvrespour autant, pourraient être écartéesde l’accès à certains droits ou serv-ices en raison par exemple delongue maladie, de la dislocation dela famille, de violences, d’une sortied’une période pénitentiaire ou dedéviances dues notamment à l’al-coolisme et à la toxicomanie.
115. Il convient de relever que cetarticle ne mentionne pas expressé-ment une garantie minimale deressources. Ceci résulte du faitqu’une telle protection est déjàgarantie par l’article 13 de la Charterévisée et qu’elle est reprise au para-graphe a de la disposition qui men-tionne «l’accès effectif ... à l’assis-tance sociale». 116. Parmi les obligationssouscrites à l’article 30 figure unesérie de mesures qui impliquent ounon des prestations financières etqui concernent à la fois les person-nes en situation d’exclusion et cellesqui risquent de se trouver dans unetelle situation. Il sera loisible auxEtats qui acceptent cette dispositionde réserver les prestations finan-
116
nyújtsanak anyagi természetû jutta-tásokat, akik a maguk erejébõl kép-telenek boldogulni. 117. A cikkely b) paragrafusábanismertetett felügyeleti mechanizmusáltalános jellegû, amelynek rend-szerét minden félnek magának kellkialakítania az adott ország helyze-tének függvényében. A rendelkezé-sekben említett intézkedések haté-konyságának biztosítása érdekébenhatékony rendszert kell létrehozni,többek között a szociális partnerek-kel és más szervezetekkel, illetve anincstelenségben vagy az elszige-teltségben élõkkel folytatott konzul-tációk révén.
31. cikkely – A lakhatáshoz való jog 118. A lakhatáshoz való jog biz-tosítása érdekében ez a rendelkezésarra kötelezi a feleket, hogy töreked-jenek a hajléktalanság lehetõségek-hez mérten progresszív felszámo-lására, megfelelõ színvonalú, és azelégtelen anyagi erõforrásokkal ren-delkezõk számára is elérhetõlakhatási lehetõségek megterem-tésére. A „megfelelõ színvonal”jelen esetben egészségügyi szem-pontból elfogadható lakhatásilehetõséget jelent. Az „elégtelenanyagi erõforrások” meghatározásaa 13. cikkelyben található. 119. A lakhatás megfelelõ színvo-nalát biztosító nemzeti szabványo-kat az egyes országok illetékes ható-ságainak kell kidolgozniuk.
III. rész
„A” cikkely – Kötelezettségvállalások 120. A kötelezettségvállalást szabá-lyozó „A” cikkely a megfelelõ 20.cikkelyben foglalt rendelkezésekfelépítését követi. 121. A karta esetéhez hasonlóan, az1.b paragrafus arra kötelezi az orszá-gokat, hogy teljes körûen, az I. rész-ben foglalt összes cél megvalósítá-sára vállaljanak kötelezettséget. 122. Az 1.b paragrafus a módosítottkarta lényegi rendelkezéseinek kö-rét is meghatározza; ezek az 1., az5., a 6., a 7., a 16., a 19. és a 20. cikkelyekben találhatók. A 7. ésa 20. cikkely új, ezeket különleges
not help themselves by their ownmeans.
117. The review of mechanismsunder paragraph b of the Article isof a general character and eachParty shall decide how it should beorganised, depending on nationalconditions. This review may, inorder for the measures mentioned inthe provision to be effective, includeconsultations with the social part-ners and various other organisa-tions, including organisations repre-senting persons who find them-selves in a situation of poverty orsocial exclusion.
Article 31 – The right to housing 118. In order to ensure a right tohousing, this provision obligesParties to take measures in so far aspossible aiming to progressivelyeliminate homelessness, to promoteaccess to housing of an adequatestandard and to make the price ofhousing accessible to those withoutadequate resources. By housing ofan “adequate standard” is meanthousing which is of an acceptablestandard with regard to healthrequirements. For a definition of theterms “without adequate resources”reference is made to Article 13. 119. It will be for the competentauthorities of each state to decide, atnational level, on appropriate hous-ing standards.
Part III
Article A – Undertakings 120. Article A, concerning under-tak-ings, follows the same pattern asthe corresponding provision, that isArticle 20 of the Charter. 121. As is the case in the Charter,paragraph 1.a obliges states to con-sider themselves bound by all theaims put forward in Part I.
122. Paragraph 1.b determines theextent of the hard core of theRevised Charter which comprisesArticles 1, 5, 6, 7, 12, 13, 16, 19and 20. In relation to the Charter,two new Articles, 7 and 20, have
cières à ceux qui ne peuvent sub-venir à leurs besoins par leurs pro-pres moyens. 117. Le réexamen du mécanismequi est prévu par le paragraphe b decet article revêt un caractère généralet chaque Partie doit décider com-ment l’organiser en fonction de sesconditions nationales. Ce réexamenpeut, afin que les mesures mention-nées dans la disposition soient effec-tives, inclure des consultations avecles partenaires sociaux et différentesautres organisations dont les organi-sations représentant les personnesqui se trouvent elles-mêmes en situ-ation de pauvreté ou d’exclusionsociale. Article 31 – Droit au logement 118. Afin d’assurer un droit au loge-ment, cette disposition oblige lesParties à prendre des mesures dansla mesure du possible en vued’éliminer progressivement l’état desans-abri, à favoriser l’accès à deslogements d’un niveau suffisant et àrendre le coût du logement accessi-ble aux personnes qui ne disposentpas de ressources suffisantes. Deslogements «d’un niveau suffisant»signifient des logements d’unniveau acceptable au regard de lasanté. Pour une définition des ter-mes «qui ne disposent pas deressources suffisantes», on peut seréférer à l’article 13. 119. Il appartiendra aux autoritéscompétentes de chaque Etat dedéterminer, au niveau national, lesnormes nationales acceptables enmatière de logement.
Partie III
Article A – Engagements 120. L’article A relatif aux engage-ments reprend la structure de la dis-position correspondante, c’est-à-dire l’article 20 de la Charte. 121. Le paragraphe 1.a oblige lesEtats à se considérer liés par tous lesobjectifs fixés dans la partie I de laCharte comme c’était déjà le casdans la Charte sociale. 122. Le paragraphe 1.b déterminel’étendue du noyau dur de la Charterévisée. Celui-ci se compose desarticles 1, 5, 6, 7, 12, 13, 16, 19 et20. Par rapport à la Charte sociale,deux nouvelles dispositions ont été
117
fontosságuk miatt sorolták a lényegirendelkezések közé.
123. Ennek megfelelõen, hatraemelkedett a felek által elfogadandólényegi rendelkezéseket tartalmazócikkelyek száma. 124. Az irányítói és a munkavállalóiszférát képviselõ szervezetek javas-latára a Bizottság eredetileg köte-lezõ érvényûnek kívánta minõsítenia módosított karta 5. és a 6. cikke-lyeit. Ebben az esetben a karta rati-fikálása csak e két cikkely elfogadá-sa esetén lett volna lehetséges.Emellett szólt, hogy az említett kétcikkelyben foglaltak különleges ésalapvetõ jelentõségûek a gazdaságiés a társadalmi jogok biztosításaszempontjából. Ennek ellenére, aBizottság végül úgy döntött, hogynem teszi kötelezõvé az 5. és a 6.cikkelyek elfogadását; ez ugyaniscsökkentette volna e jogi instrumen-tum rugalmasságát – amelynekcikkelyei szabadon választható sor-rendben és összeállításban fogad-hatók el. A Bizottság azt is figyelem-be vette, hogy az 5. és a 6. cikkelyekelfogadásának kötelezõvé tételelelassíthatja a módosított karta rati-fikálását. Mindezek alapján eltekin-tett ettõl annak érdekében, hogyminél több ország fogadhassa el amódosított karta új, illetve átdolgo-zott rendelkezéseit. Mindazonáltal,a módosított kartát ratifikáló orszá-goknak minden lehetséges módonarra kell törekedniük, hogy mielõbbelfogadhassák az 5. és a 6. cikkely-ben foglaltakat.
125. Az 1.c paragrafus a karta 20.cikkelyének megfelelõ rendelkezé-seire utal. Meghatározza a módosí-tott karta ratifikálásakor elfoga-dandó cikkelyek és paragrafusokminimális körét. A Bizottság helyén-valónak tartotta, hogy ne változzéka kötelezõen elfogadandó illetve amódosított kartában található ren-delkezések részaránya. Ennek meg-felelõen, a kartát ratifikáló országok-nak a korábbi 10 helyett legalább16 cikkelyt, illetve a korábbi parag-rafus helyett 63 paragrafust kell elfo-gadniuk.
been added in view of their particu-lar importance.
123. Consequently, the number ofhard core Articles which have to beaccepted by Parties has beenincreased to six. 124. Following a proposal from theorganisations representing manage-ment and labour, the Committeehad originally planned to makeArticles 5 and 6 of the RevisedCharter compulsory. This wouldhave meant that no state could haveratified the Revised Charter withoutagreeing to be bound by these twoprovisions. This was motivated bythe particular and fundamentalimportance which these two provi-sions have always had for the pro-tection of economic and socialrights. However, the Committeefinally decided not to make accept-ance of Articles 5 and 6 compulso-ry, in order not to detract from theexisting flexibility of this legal instru-ment, which is entirely constructedon an à la carte basis. TheCommittee also considered thatmaking acceptance of Articles 5 and6 compulsory might slow down theratification of the Revised Charter. Ittherefore decided against doing so,with a view to enabling more statesto accept the new and amendedprovisions in the Revised Charter.However, states which ratify theRevised Charter must take all possi-ble steps to accept Articles 5 and 6as rapidly as possible.
125. Paragraph 1.c relates to thecorresponding provision in Article20 of the Charter. It establishes theminimum number of Articles orparagraphs which a state mustaccept on ratification of the RevisedCharter. The Committee thought itpreferable to keep the same propor-tion between the minimum numberof provisions which must be accept-ed and the total number of provi-sions contained in the RevisedCharter. Accordingly, it decided thatstates must accept not less than six-teen Articles, instead of ten as previ-ously, or sixty-three paragraphs,instead of forty-five as previously.
ajoutées; les articles 7 et 20, en rai-son de l’importance spécifique quis’attache à ces dispositions. 123. En conséquence, le nombred’articles du noyau dur dont l’ac-ceptation est exigée de la part desParties a été porté à six. 124. A la suite d’une propositiondes partenaires sociaux, le Comitéavait envisagé de rendre obliga-toires les articles 5 et 6 de la Charterévisée. Dans ces conditions, aucunEtat n’aurait pu ratifier la Charterévisée sans accepter ces deux dis-positions. La raison de ce choix étaitliée à l’importance particulière et aucaractère fondamental que ces deuxdispositions ont toujours revêtusdans le cadre de la protection desdroits économiques et sociaux.Cependant, le Comité a finalementdécidé de ne pas rendre obligatoirel’acceptation des articles 5 et 6 afinde conserver une relative souplesseà cet instrument juridique donttoute la construction est faite «à lacarte». Le Comité a par conséquentaussi considéré que l’obligationd’accepter les articles 5 et 6 pouvaitrisquer de constituer un frein à laratification de la Charte révisée et ila décidé de ne pas les rendre oblig-atoires, dans le but de permettre àun plus grand nombre d’Etats d’ac-cepter à la fois les nouvelles dispo-sitions incluses dans la Charterévisée et les dispositions amendéespar celles-ci. Le Comité a toutefoisestimé que les Etats ayant ratifié laCharte révisée doivent tout mettreen ouvre pour être en mesure d’ac-cepter le plus rapidement possibleles articles 5 et 6. 125. Le paragraphe 1.c reprend ladisposition correspondante de l’arti-cle 20 de la Charte et fixe le nombreminimum d’articles ou de para-graphes qu’un Etat doit accepter lorsde la ratification de la Charterévisée. Le Comité a estimé qu’ilconvenait de garder la même pro-portion entre le nombre minimal dedispositions à accepter et le nombrede dispositions figurant dans laCharte révisée. Il a par conséquentfixé à 16 articles au lieu de 10 ou 63paragraphes au lieu de 45 commeauparavant le nombre de disposi-tions devant être acceptées.
118
126. Az „A” cikkely 2., 3., és 4.megismétlik a Szociális karta meg-felelõ, módosított rendelkezéseit.
„B” cikkely – Kapcsolódások az Eu-rópai szociális kartához és az 1988.évi Kiegészítõ Jegyzõkönyvhöz 127. A „B” cikkely 1. paragrafusá-ban foglaltak azt kívánják biztosí-tani, hogy az egyes országok az ere-deti karta szellemében foganatosí-tott intézkedéseik helyett a módosí-tott karta ratifikálása után az utóbbirendelkezéseinek megfelelõen járja-nak el. A gyakorlatban ez azt jelen-ti, hogy a módosított kartát elfoga-dott országok számára e dokumen-tum I. és II. része felváltja az eredetikarta I. és II. részét. Az érthetõség ésa jogi pontosság érdekében alap-vetõ szempont, hogy a ratifikáló or-szágoknak ne kelljen egyszerre két,lényegi – ugyanakkor a karta módo-sítása következtében esetleg ellent-mondó – rendelkezéseket tartal-mazó követelményrendszernekeleget tenniük. 128. A 2. paragrafus meghatározottcélt valósít meg, nevezetesen azt,hogy a módosított kartát ratifikálóországok ne tekinthessék úgy, hogyezzel az aktussal felmondhatják azeredeti karta bizonyos rendelkezé-sei alapján vállalt kötelezettségei-ket. A kötelezõen elfogadandó ren-delkezések 20. cikkelyben elõírt,minimális körénél több kötelezettsé-get vállaló államok például csábító-nak találhatják azt a lehetõséget,hogy a továbbiakban ne tartsák be amódosított karta bizonyos, az ere-deti karta ratifikálásakor elfogadottelõírásait. Ez a helyzet állhat elõpéldául azon rendelkezések eseté-ben, amelyeknek – a felügyelõi tes-tületek megállapításai szerint – azadott ország nem tesz eleget. Termé-szetesen mindig megmarad az alehetõség, hogy az módosított kartaratifikálása elõtt az államok fel-mondják az eredeti karta bizonyoselõírásait a bennük foglalt feltételekalapján. Mindazonáltal, a korábbanvállalt kötelezettségeket nyíltan ésnem hallgatólagosan kell felmondani. 129. E vonatkozásban a „B” cikkely2. paragrafusa pontosan megjelöli,hogy a módosított karta rendelkezé-sei az eredeti karta mely rendelke-zéseinek felelnek meg. A „megfelel”
126. Paragraphs 2, 3 and 4 ofArticle A reiterate, mutatis mutandis,the corresponding provisions of theSocial Charter. Article B – Links with the EuropeanSocial Charter and the AdditionalProtocol of 1988 127. The purpose of paragraph 1 ofArticle B is to ensure that the under-takings entered into by states underthe Charter are replaced by thosewhich they have accepted under theRevised Charter, upon ratification ofthe latter. In practice this meansthat, for states which have ratifiedthe Revised Charter, Parts I and II ofthe latter will replace Parts I and II ofthe Charter. For reasons of clarityand legal certainty, it is essential thatstates should not be bound by twosets of substantive provisions, someof which may be at variance as aresult of the revision of the Charteritself.
128. Paragraph 2 has another spe-cific purpose, namely to ensure thatwhen states ratify the RevisedCharter they do not implicitlydenounce certain provisions of theCharter. States which acceptedmore than the minimum number ofprovisions established by Article 20of the Charter might be tempted,when ratifying the Revised Charter,not to be bound by certain provi-sions of the Revised Charter corre-sponding to provisions of theCharter which they had previouslyaccepted. This might apply, forexample, to provisions with whichin the opinion of the supervisorybodies the states in question do notcomply. Of course, it will always bepossible for states to denounce cer-tain provisions of the Charter, inaccor-dance with the relevant provi-sions thereof, before ratifying theRevised Charter. However, thedenunciation must be explicit, notimplicit.
129. For this purpose, the appendixto Article B, paragraph 2 specifieswhich provisions of the RevisedCharter correspond to the provisionsof the Charter. The term “corre-
126. Les paragraphes 2, 3 et 4 del’article reprennent mutatis mutan-dis les dispositions correspondantesde la Charte sociale. Article B – Liens avec la Chartesociale européenne et le Protocoleadditionnel de 1988 127. L’objet du paragraphe 1 del’article B est d’assurer, pour les Etatsqui ont ratifié la Charte révisée, lasubstitution des obligations qu’ilsavaient souscrites au titre de laCharte par celles qu’ils ont accep-tées au titre de la Charte révisée.Cela signifie en pratique que le textede la partie II et de la partie I de laCharte révisée remplace, pour lesEtats qui l’ont ratifiée, le texte de lapartie II et de la partie I de la Charte.Il est en effet fondamental pour laclarté et la sécurité juridique que lesEtats ne soient pas liés par deuxséries de dispositions matérielles,dont certaines peuvent être contra-dictoires en raison de la révisionmême de la Charte.
128. Le paragraphe 2 a une autrefonction spécifique. Il s’agit d’éviterqu’à l’occasion de la ratification dela Charte révisée un Etat ne dénonceimplicitement certaines des disposi-tions de la Charte. En effet, les Etatsqui ont accepté un nombre de dis-positions de la Charte supérieur aunombre minimal fixé par l’article 20pourraient être tentés, à l’occasionde la ratification de la Charterévisée, de ne pas être liés par cer-taines dispositions de cet instrumentcorrespondant à des dispositions dela Charte qu’ils avaient acceptées etpour lesquelles par exemple lesorganes de contrôle estiment qu’ilsne sont pas en conformité avec lesobligations souscrites. Certes, lesEtats auront toujours la possibilité,avant la ratification de la Charterévisée, de dénoncer certaines dis-positions de la Charte conformé-ment aux dispositions pertinentesde celle-ci. La dénonciation devratoutefois être explicite et non pasimplicite.
129. A cette fin, l’annexe à l’articleB, paragraphe 2, précise quellessont les dispositions de la Charterévisée qui correspondent aux dis-positions de la Charte. Par le mot
119
kifejezés értelmezése jelen esetben:„helyébe lép”. Általában véve a mó-dosított karta minden egyes cikkelyeaz eredeti karta azonos számúcikkelyének felel meg. Akad azon-ban néhány kivétel, ezeket a függe-lék felsorolja. A függelék azt is kije-löli, hogy az új kartában foglaltkötelezettségek közül melyeket kellvállalni a 2. paragrafusban kifejtettmegfeleltetési elv betartása érdeké-ben. A Jegyzõkönyv esetében a Mó-dosított karta 20., 21., 22., és 23.cikkelyei a Jegyzõkönyv 1., 2., 3., és4. cikkelyeinek felelnek meg.
IV. rész
„C” cikkely – A kartában foglaltkötelezettségek teljesítésének ellen-õrzése 130. Tekintve, hogy a karta – leg-alábbis az átmeneti idõszakban –kétféle változatban létezik, a módo-sított karta kidolgozói alapvetõfontosságúnak tekintették, hogyazok megvalósításának ellenõrzéseazonos legyen. Következésképp,nem hoztak létre külön felügyeletirendszert a módosított karta számá-ra, hanem a „C” cikkelyben leszö-gezték, hogy a módosított kartaalapján vállalt kötelezettségek telje-sítését az eredeti karta esetében al-kalmazott felügyeleti rendszerrelkell ellenõrizni. 131. Ráadásul, ez a rendelkezésnyitott, ezért a felügyeleti eljárásmindenkor azonos marad az eredetikarta estében alkalmazottal. E meg-oldás révén a módosított kartakidolgozói semleges álláspontrakívántak helyezkedni a karta fel-ügyeleti rendszerét módosító Tori-nói Jegyzõkönyvvel szemben. Egyesországok fenntartásokkal fogadták,ill. kifogásolták az e Jegyzõkönyv-ben foglalt új felügyeleti eljárást,ezért úgy döntöttek, hogy a módo-sított kartát mentesítik ennek hatásaialól. Következésképp, a TorinóiJegyzõkönyv hatályba lépése elõttaz eredeti kartára vonatkozó, azt kö-vetõen pedig az új eljárás szerintkell ellenõrizni a módosított kartaalapján vállalt kötelezettségek telje-sítését. Ezen kívül, mivel a módo-sított kartát ratifikáló országok azeredeti kartát is elfogadták, a TorinóiJegyzõkönyv csak azt követõen lép-
spond” is used here in the sense of“to replace”. Generally speaking,each Article of the Revised Chartercorresponds to the Article with thesame number in the Charter.However, there are some excep-tions, which are listed in the appen-dix. The appendix specifies whichundertakings in the new Chartermust be accepted in order to respectthe principle of correspondence laiddown in paragraph 2. As regards theProtocol, Articles 20, 21, 22 and 23of the Revised Charter correspond toArticles 1, 2, 3 and 4 of the Protocol.
Part IV
Article C – Supervision of compli-ance with the undertakings con-tained in this Charter 130. Given that the two Chartersare to coexist, at least during a tran-sitional period, the drafters of theRevised Charter thought it essentialthat the two legal instruments besupervised in the same manner.Consequently, they did not wish tocreate separate supervision machin-ery for the Revised Charter andinstead simply specified in Article Cthat undertakings entered into underthe Revised Charter would be sub-ject to the same supervision proce-dure as that provided for in theCharter. 131. Furthermore, this provision isof an open-ended nature and thesupervisory procedure will thereforebe the same as that which applies tothe Charter at any given time. In sodoing, the drafters of the RevisedCharter wished to adopt a neutralattitude with regard to the TurinProtocol amending the Charter’ssupervision machinery. In view ofsome states’ reservations and diffi-culties in accepting the new super-vision procedure set out in thisProtocol, they decided that theRevised Charter should not interferewith this issue. Consequently,before the Turin Protocol comes intoforce, the Revised Charter will usethe supervisory machinery applica-ble to the Charter, and after it comesinto force, it will use the new super-vision procedure. In addition, sincestates which ratify the RevisedCharter are still Parties to the
«correspondre» on entend se sub-stituer aux dispositions de la Charte.D’une façon générale, chaque arti-cle de la Charte révisée correspondà l’article de la Charte qui porte lemême numéro. Il existe cependantun certain nombre d’exceptions quisont précisées dans l’annexe.L’annexe précise quelles obligationsdoivent être souscrites dans la nou-velle Charte pour respecter leprincipe de concordance qui esténoncé au paragraphe 2.
Partie IV
Article C – Contrôle de l’applicationdes engagements contenus par laprésente Charte 130. Dans la mesure où la Charterévisée et la Charte vont coexister aumoins pendant une période transi-toire, les rédacteurs de la Charterévisée ont estimé qu’il était fonda-mental que les deux instrumentsjuridiques soient soumis au mêmesystème de contrôle. Par con-séquent, ils n’ont pas souhaité créerpour la Charte révisée un système decontrôle distinct et se sont limités àpréciser dans l’article C que lesengagements souscrits au titre de laCharte révisée sont soumis au mêmecontrôle que celui de la Charte. 131. En outre, il résulte de cette dis-position qu’elle a un caractère évo-lutif. Par conséquent, il s’agit dumême système de contrôle quecelui qui fonctionne effectivementpour la Charte à un moment donné.Les rédacteurs de la Charte réviséeont en effet souhaité adopter uneattitude neutre à l’égard du proto-cole de Turin portant amendementau mécanisme de contrôle de laCharte. Connaissant les réticencesou difficultés de certains Etats àaccepter le nouveau mécanisme decontrôle tel que prévu par ce proto-cole, ils ont décidé que la Charterévisée ne devait pas interférer aveccette problématique. Par con-séquent, le mécanisme de contrôlepour la Charte révisée sera celui quifonctionne pour la Charte avantl’entrée en vigueur du Protocole deTurin et après l’entrée en vigueur dece dernier ce sera le nouveau sys-
120
het hatályba, ha mind a 20, az ere-deti kartát ratifikált ország elfogadjaa Módosított kartát. Mindezek alap-ján a módosított karta nem befolyá-solja a Torinói Jegyzõkönyv hatály-ba lépéséhez szükséges ratifikációmértékét.
„D” cikkely – Kollektív panasz 132. A Bizottság azzal is szükséges-nek kiegészíteni a módosított kartát,hogy a kollektív panaszemelésrendszerét megvalósító KiegészítõJegyzõkönyvet ratifikált országok-nak a módosított karta ratifikálásaelõtt bele kell egyezniük az utóbbialapján õket terhelõ kötelezettsé-geiknek a Jegyzõkönyvben foglaltmódon történõ felülvizsgálatába.Fontos szempont, hogy a módosítottkarta ratifikálása a gyakorlatbannem eredményezheti a kollektív pa-naszemelés rendszerét megvalósítóJegyzõkönyv hatálytalanítását. Ezenkívül, mivel az eredeti karta I. és II.részei alapján vállalt kötelezettsé-gek helyébe a módosított karta alap-ján vállaltak lépnek, ésszerû meg-oldás a kollektív panaszra módotadó Jegyzõkönyvet ratifikált orszá-gok számára annak elfogadása,hogy azok a módosított karta alap-ján vállalt kötelezettségekre isvonatkoznak. 133. A 2. paragrafus azt a lehetõsé-get biztosítja a módosított kartát akollektív panaszra módot adó Jegy-zõkönyv aláírása elõtt ratifikáló or-szágok számára, hogy nyilatkozattalhelyezzék magukat az utóbbi hatá-lya alá. E rendelkezéssel azt kíván-ták elkerülni, hogy az egyes orszá-gok túlságosan nagy számú jogiinstrumentum parlamenti elõter-jesztésére kényszerüljenek. Az eljá-rásrend egyszerûsítése érdekébenelegendõ a módosított karta ratifiká-lásának idõpontjában kijelenteni,hogy az illetõ ország kötelezõnektekinti magára nézve a kollektívpanaszra módot adó Jegyzõkönyvelõírásait. 134. Mindazonáltal egyértelmû,hogy a 2. paragrafus rendelkezéseicsak a kollektív panasz intézményé-nek hatályba lépése után alkalmaz-hatók.
Charter, the Turin Protocol will onlycome into force when it has beenratified by all twenty states whichare currently Parties to the Charter.The Revised Charter therefore hasno influence on the number of rati-fications necessary for the entry intoforce of the Turin Protocol.
Article D Collective Complaints 132. The Committee considered itnecessary to include a provision inthe Revised Charter providing that astate which had ratified theAdditional Protocol providing for asystem of collective complaints,before ratifying the Revised Charter,should be obliged to accept thesupervision of its obligations underthe Revised Charter in accordancewith the procedure set out in theProtocol. It is important that ratifica-tion of the Revised Charter shouldnot in practice result in denuncia-tion of the Protocol on collectivecomplaints. In addition, given thatthe Parties’ undertakings in Parts Iand II of the Charter are replaced bythe undertakings in the RevisedCharter, it would be logical for astate which has ratified the Protocolon collective complaints to acceptthat such complaints should coverthe undertakings entered into underthe Revised Charter. 133. Paragraph 2 is intended toallow states which ratify the RevisedCharter before ratifying the Protocolon collective complaints to agree tobe bound by the latter by declara-tion. The main purpose of this pro-vision is to prevent states from hav-ing to submit too many legal instru-ments to their national parliamentsfor ratification. With a view to sim-plification, a state may thereforedeclare itself bound by the Protocolon collective complaints when itratifies the Revised Charter.
134. It is obvious, however, that theprovisions of paragraph 2 can onlyapply once the Protocol on collec-tive complaints has come into force.
tème de contrôle. En outre, les Etatsqui ratifient la Charte révisée restanttoujours parties à la Charte, il seranécessaire pour l’entrée en vigueurdu Protocole de Turin que les vingtEtats actuellement Parties l’aient rat-ifié. La Charte révisée n’a par con-séquent pas d’influence sur le nom-bre de ratifications nécessaires pourl’entrée en vigueur du Protocole deTurin. Article D – Réclamations collectives 132. Le Comité a estimé qu’il étaitnécessaire d’inclure dans la Charterévisée une disposition prévoyantqu’un Etat ayant ratifié le Protocoleadditionnel prévoyant un système deréclamations collectives, avant laratification de la Charte révisée, estobligé d’accepter le contrôle desobligations souscrites en vertu decelle-ci par la procédure prévuedans ledit protocole. Il est en effetimportant que la ratification de laCharte révisée ne résulte pas en pra-tique en une dénonciation duProtocole sur les réclamations col-lectives. En outre, dans la mesure oùles engagements des Parties figurantdans les parties I et II de la Chartesont remplacés par ceux figurantdans la Charte révisée, il est logiquequ’un Etat ayant ratifié le Protocolesur les réclamations collectivesaccepte que de telles réclamationsconcernent les engagementssouscrits au titre de la Charte révisée. 133. Le paragraphe 2 a pour voca-tion de permettre aux Etats qui rati-fient la Charte révisée avant de rati-fier le Protocole sur les réclamationscollectives d’accepter par déclara-tion d’être liés par ce dernier.L’objet principal de cette dispositionest d’éviter d’obliger les Etats àsoumettre à leurs parlementsnationaux un trop grand nombred’instruments juridiques en vue deleur ratification. Dans un souci desimplification, il est par conséquentpossible qu’à l’occasion de la ratifi-cation de la Charte révisée un Etatse déclare lié par le Protocole sur lesréclamations collectives.
134. Il est cependant clair que lesdispositions de ce paragraphe 2 nepourront prendre effet que lorsquele Protocole sur les réclamationscollectives sera entré en vigueur.
121
V. rész
„E” cikkely – A diszkrimináció mellõzése 135. A módosított karta ezen új cik-kelye a Független Szakértõk Bizott-ságának a kartával kapcsolatos esetibíráskodását hagyja jóvá. Nevezete-sen azt mondja ki, hogy a karta pre-ambulumában szereplõ, a hátrá-nyos megkülönböztetés mellõzésételõíró záradék a karta minden ren-delkezésére vonatkozik. Ennek meg-felelõen, a módosított karta sem-miféle megkülönböztetést nemenged meg a benne foglalt jogokkalkapcsolatosan, az ebben a cikkely-ben foglalt indokok alapján. 136. A cikkely Az emberi jogok eu-rópai egyezménye 14. cikkelyénalapul, amely a karta preambulumá-nál kimerítõbben sorolja fel az indo-kokat. A karta preambulumában isemlített indokokon kívül továbbia-kat is tartalmaz az egyezmény, ezekegy részérõl azonban a FüggetlenSzakértõk Bizottsága eseti bírásko-dása során már kimondta, hogy akartában garantált jogokra vonat-koznak. A rendelkezés szövegébenszereplõ „úgymint” névmás arrautal, hogy a diszkrimináció tilalmá-nak indokolása korántsem teljes.Egyértelmû például, hogy többekközött nem lehet terhesség miattmegtagadni nõk foglalkoztatását,vagy bárminemû megkülönbözte-tést alkalmazni az egészségügyiellátás igénybe vételében. Az újcikkely függeléke az objektív ésmegalapozott indokok alapján dif-ferenciált eljárást nem tekinti hátrá-nyos megkülönböztetésnek. Idesorolható például bizonyos életkorbetöltésének, vagy bizonyos képes-ségek birtoklásának elvárása egyesoktatási formák igénybe vételéhez.Bár a nemzeti hovatartozás nemfogadható el a megkülönböztetésindokaként, bizonyos körülményekközött (például katonai vagy nem-zetbiztonsági munkakörök eseté-ben) méltányolható az állampol-gárság kikötése.
Part V
Article E – Non-discrimination
135. This new Article of the RevisedCharter confirms the case law of theCommittee of Independent Expertsin respect of the Charter, that is thatthe non-discrimination clause in thepreamble to the Charter applies toall the provisions of the Charter.Accordingly, the Revised Charterdoes not allow discrimination onany of the grounds listed in thisArticle in respect of any of the rightscontained in the instrument.
136. The Article has been based onArticle 14 of the European Conven-tion on Human Rights which con-tains a more extensive enumerationof grounds than the preamble to theCharter. The grounds enumerated inthe Article are the same as thosecontained in the preamble to theCharter, with the addition of somegrounds mentioned in the Conven-tion. However, with respect to someof these latter grounds, theCommittee of Independent Expertshas already indicated in its case lawthat they apply to the rights guaran-teed under the Charter. The words“such as” contained in the provisionindicate that the list of grounds onwhich discrimi-nation is not permit-ted is not exhaustive. It is under-stood that this provision prohibits,inter alia, the refusal to employwomen on grounds of pregnancy. Italso provides for non-discriminationin access to health care. These aremerely two examples. The appendixto the new Article provides that dif-ferential treatment based on anobjective and reasonable justifica-tion shall not be deemed to be dis-crimina-tory. An objective and rea-sonable justification may be such asthe requirement of a certain age or acertain capacity for access to someforms of education. Whereasnational extraction is not an accept-able ground for discrimination, therequirement of a specific citizenshipmight be acceptable under certaincircumstances, for example for theright to employ-ment in the defenceforces or in the civil service.
Partie V
Article E – Non-discrimination
135. Ce nouvel article de la Charterévisée confirme la jurisprudencedu Comité d’experts indépendantsrelative à la Charte, c’est-à-dire quela clause de non-discrimination dupréambule à la Charte s’applique àtoutes les dispositions de la Charte.Par conséquent, la Charte révisée nepermet pas de discriminationfondée sur l’un des motifs énumérésdans cet article en ce qui concernechaque droit contenu dans l’instru-ment.
136. L’article se fonde sur l’article 14de la Convention européenne desDroits de l’Homme qui contient uneénumération de motifs plus largeque celle du préambule à la Charte.Les motifs énumérés dans cet articlesont les mêmes que ceux qui fig-urent dans le préambule de la Charteavec l’ajout de quelques motifs figu-rant dans la Convention. Cependant,pour certains de ces derniers motifs,le Comité d’experts indépendantsavait déjà précisé dans sa jurispru-dence qu’ils s’appliquaient auxdroits garantis par la Charte. Le mot«notamment» qui figure dans cettedisposition indique que la liste desmotifs sur la base desquels la dis-crimination est interdite n’est pasexhaustive. On peut mentionnerdeux exemples de l’application decette disposition: il est entendu quela disposition interdit entre autres lerefus d’employer une femmeenceinte; elle prévoit également lanon-discrimination dans l’accès auxsoins. L’annexe à ce nouvel articleprévoit qu’une différence de traite-ment fondée sur une justificationobjective et raisonnable n’est pasconsidérée comme discriminatoire.Comme exemple de justificationobjective et raisonnable on peutdonner les conditions d’âge ou dequalification pour l’accès à certainesformes d’éducation. Alors que l’orig-ine nationale n’est pas un motif dediscrimination acceptable, l’exi-gence d’une citoyenneté spécifiquepeut être acceptée sous certaines cir-constances, par exemple pour ledroit d’être employé dans les forcesarmées ou dans l’administration.
122
137. Ezen kívül azt is figyelembekell venni, hogy ez a rendelkezésnem tekinthetõ a módosított kartahatályát ratione personae kiterjesztõzáradéknak. A karta hatályát a füg-gelékében foglaltak definiálják,márpedig ebben a külföldiek csakmint „más felek az érintett fél terü-letén jogszerûen tartózkodó, vagyrendszeres keresõ tevékenységetfolytató állampolgárai” szerepelnek.
Cikkelyek: F – Háború vagy szükségállapotesetén érvénybe lépõ korlátozások G – Korlátozások H – A karta és a nemzeti jogrend,illetve a nemzetközi egyezményekkapcsolatai 138. Ezek a cikkelyek a karta V. ré-szének módosított 30., 31., és 32.cikkelyeinek felelnek meg.
„I” cikkely – A kötelezettségek meg-valósítása 139. E rendelkezések alapjául az1988 évi Kiegészítõ Jegyzõkönyv 7. cikkelye szolgált. Az elsõ parag-rafus kimondja, hogy a módosítottkarta II. részének 1.–31. cikkelyei-ben foglalt módszerek hátránybahelyezése nélkül, e rendelkezések aparagrafusban felsorolt eljárásokbármelyikének alkalmazásával meg-valósíthatók. Azért választották ezt akonstrukciót, hogy ne keletkezzenellentmondás a Független SzakértõkBizottsága eseti bíráskodásánakdöntéseivel, ezek szerint ugyanisolykor a megvalósítás bizonyosmeghatározott módját (pl. törvény-alkotást) szükséges alkalmazni. Aszöveg megfogalmazásából egy-értelmûen kitûnik, hogy a választotteljárásnak hatékonynak kell lennie. 140. A második paragrafus kimond-ja, hogy a felsorolt rendelkezésekalapján vállalt kötelezettségekmindaddig teljesítetteknek tekint-hetõk, amíg a munkavállalók túl-nyomó többségét érintik. Ez aparagrafus az eredeti karta 33. cik-kelyében, a Kiegészítõ Jegyzõkönyv7. cikkelye 2. paragrafusában, vala-mint a módosított karta 3. cikkelye7. paragrafusában foglalt összes ren-delkezést tartalmazza.
137. In addition, it is understoodthat this provision must not be inter-preted so as to extend the scoperatione personae of the RevisedCharter which is defined in theappendix to the instrument andwhich includes foreigners only in sofar as they are nationals of other par-ties lawfully resident or working reg-ularly within the territory of theParty concerned.
Articles: F – Derogations in time of war orpublic emergency G – Restrictions H – Relations between the Charterand domestic law or internationalagreements 138. These three Articles corre-spond, mutatis mutandis, to the pro-visions of Articles 30, 31 and 32 ofPart V of the Charter. Article I – Implementation of theundertakings given 139. The model for this provisionhas been Article 7 of the AdditionalProtocol to the Charter of 1988. Thefirst paragraph provides that withoutprejudice to the methods of imple-men-tation foreseen in Articles 1 to31 of Part II of the Revised Charter,this provision may be implementedby any of the means enumerated inthe paragraph. This composition hasbeen chosen so as not to interferewith the case law of the Committeeof Independent Experts according towhich a certain form of implemen-ta-tion, such as legislation, is some-times required. The word “shall”indicates that the method chosenmust be efficient.
140. The second paragraph pro-vides that in respect of the provi-sions enumerated therein, theundertakings deriving from theseprovisions are considered as beingfulfilled as long as they are appliedto the great majority of the workersconcerned. This paragraph containsall the provisions included in Article33 of the Charter and Article 7,paragraph 2 of the AdditionalProtocol to the Charter, with theaddition of Article 2, paragraph 7 ofthe Revised Charter.
137. De plus, il est entendu quecette disposition ne doit pas êtreinterprétée de manière à étendre lechamp d’application rationae per-sonae de la Charte révisée qui estdéfini dans l’annexe à cet instru-ment et ne comprend les étrangersque dans la mesure où ils sont desressortissants des autres Parties con-tractantes résidant légalement outravaillant régulièrement sur le terri-toire de la Partie intéressée. Article: F – Dérogation en cas de guerre oude danger public G – Restrictions H – Relations entre la Charte et ledroit interne ou les accords interna-tionaux 138. Ces trois articles reprennentmutatis mutandis les dispositionsdes articles 30, 31 et 32 de la partieV de la Charte. Article I – Mise en ouvre desengagements souscrits 139. Cette disposition est fondéesur l’article 7 du Protocole addition-nel à la Charte de 1988. Le premierparagraphe prévoit que, sans préju-dice des moyens de mise en ouvreénoncés par ces articles, les articles1 à 31 de la partie II de la Charterévisée peuvent être mis en ouvrepar n’importe lequel des moyensénumérés dans ce paragraphe. Cetteformulation a été choisie afin de nepas interférer avec la jurisprudencedu Comité d’experts indépendantsqui exige parfois une mise en ouvreprécise, telle que par la législation.Le terme «sont» indique que laméthode choisie doit être efficace.
140. Le second paragraphe prévoit,au regard des dispositionsénumérées, que les engagementsseront considérés comme remplisdès lors qu’ils seront appliqués à lagrande majorité des travailleursintéressés. Ce paragraphe reprendtoutes les dispositions figurant à l’ar-ticle 33 de la Charte et à l’article 7,paragraphe 2, du Protocole addi-tionnel à la Charte, ainsi que l’arti-cle 2, paragraphe 7, de la Charterévisée.
123
„J” cikkely – Módosítások 141. Miután kiderült, hogy az ere-deti karta 36. cikkelyét sohasemalkalmazták – többek között azért,mert rendkívül szigorú korlátozá-sokat tartalmazott – a módosítottkartában a Bizottság a szerzõdéskésõbbi továbbfejlesztését lehetõvétevõ módosított záradékkal kívántaellátni ezt a cikkelyt. Ez a rendelke-zés az Európa Tanács által más euró-pai szerzõdésekben már felhasználtszövegelemekbõl tevõdik össze. 142. A 2. paragrafus értelmébenminden módosítást a KormányzatiBizottságnak kell elbírálnia; illetveezek a parlamenti gyûléssel folyta-tott konzultáció után terjeszthetõk aMiniszteri Bizottság elé jóváhagyás-ra. A Miniszteri Bizottság kétharma-dos többséggel hoz döntést; a jóvá-hagyott dokumentumokat a felek-hez továbbítják elfogadásra.
143. A módosított karta I. és II. ré-szét érintõ módosítások abban azesetben lépnek hatályba, ha háromtagállam értesítette a fõtitkárt azokelfogadásáról. E vonatkozásbanmegjegyzendõ, hogy az ilyen jel-legû módosításoknak a kartábangarantált jogok kiterjesztését kellcélozniuk. Ezen kívül, e rendelkezé-sek függeléke kiköti, hogy az új jo-gokat tartalmazó cikkelyek hozzá-adása „módosításnak” tekintendõ;ezt a kérdést a Charte-Rel Bizottsággyûlésén vetették fel.
144. A III.–VI. részt érintõ módosítá-sok ellenben csak azt követõen lép-nek hatályba, ha azokat az összes, amódosított kartát ratifikált fél elfo-gadta. 145. Abban is megegyeztek, hogyaz Európa Tanács azon tagállamai,amelyek sem az eredeti, sem a mó-dosított kartát nem ratifikálták, résztvehessenek a módosított karta to-vábbfejlesztésében. Mindazonáltal,módosítási eljárás kezdeményezé-sekor a részvétel engedélyezésérõl a Miniszteri Bizottságnak kell dön-tenie.
Article J – Amendments 141. Having noted that Article 36 ofthe Charter had never been used,inter alia, because it was veryrestrictive, the Committee wanted tointroduce an amendment clauseinto the Revised Charter whichwould allow for the subsequentdevelopment of the treaty. This pro-vision is based on texts already usedby the Council of Europe for otherEuropean treaties.
142. According to paragraph 2, allamendments shall be examined bythe Governmental Committee,before being submitted for approvalto the Committee of Ministers afterconsultation with the ParliamentaryAssembly. The Committee ofMinisters shall take its decision by atwo-thirds majority; after approvalby the Committee of Ministers, thetext shall be communicated to theParties for acceptance. 143. If the amendment relates toParts I and II of the Revised Charterit shall enter into force when threestates have informed the SecretaryGeneral that they accept it. In thisconnection, it should be noted thatsuch amendments must be intendedto extend the rights guaranteed bythe Charter. In addition, the appen-dix to this provision stipulates thatthe term “amendment” also coversthe addition of new Articles con-taining new rights; this issue hadbeen raised at a Charte-RelCommittee meeting. 144. On the other hand, amend-ments to Parts III to VI shall not enterinto force until they have beenaccepted by all the parties to theRevised Charter. 145. It was also agreed that mem-ber states of the Council of Europewhich are parties neither to theCharter nor to the Revised Chartershould be able to participate inwork on amending the RevisedCharter, but that this would be forthe Committee of Ministers todecide once an amendment proce-dure had commenced.
Article J – Amendements 141. Le Comité ayant relevé quel’article 36 de la Charte n’avaitjamais été utilisé, notamment en rai-son de son caractère restrictif, avoulu introduire dans la Charterévisée une clause d’amendementpermettant au traité d’évoluerultérieurement. Cette dispositions’inspire de textes déjà utilisés dansla pratique conventionnelle duConseil de l’Europe pour d’autrestraités européens. 142. Selon le paragraphe 2, tous lesamendements sont examinés par leComité gouvernemental, puissoumis pour approbation au Comitédes Ministres, après consultation del’Assemblée parlementaire. LeComité des Ministres prend sa déci-sion à la majorité des deux tiers;après approbation par le Comité desMinistres le texte sera transmis auxParties pour acceptation.
143. Si l’amendement concerne lesparties I et II de la Charte révisée, ilentrera en vigueur lorsque trois Etatsauront informé le Secrétaire Généralqu’ils acceptent l’amendement. Ilfaut relever à cet égard que de telsamendements doivent avoir pourbut d’étendre les droits garantis parla Charte. De plus, l’annexe à cettedisposition prévoit que le mot«amendement» comprend aussi l’in-clusion de nouveaux articles prévoy-ant de nouveaux droits; cette ques-tion avait été soulevée lors d’uneréunion du Comité Charte-Rel. 144. Cependant, les amendementsrelatifs aux parties III à VI n’en-treront en vigueur que lorsque tousles Etats parties à la Charte réviséeles auront acceptés. 145. Il est également entendu queles Etats membres du Conseil del’Europe qui ne sont pas Parties à laCharte ni à la Charte réviséedevraient avoir la possibilité d’êtreassociés aux travaux relatifs auxamendements de la Charte révisée,mais qu’il appartient au Comité desMinistres de décider ainsi lorsqu’uneprocédure d’amendement démarre.
124
VI. rész
146. A VI. rész a módosított kartazáró rendelkezéseit tartalmazza.Szövegét az Európa Tanács Minisz-teri Bizottsága által jóváhagyott, aKözösségen belül kötött szerzõdé-sek záró rendelkezése alapján fogal-mazták meg, azonban az eredetikarta VI. részének bizonyos ren-delkezéseivel is kiegészítették.
Függelék: a módosított Európai szo-ciális karta hatálya a jogvédelembenrészesített személyek tekintetében 147. A Karta ratione personae hatá-lyát a függelék határozza meg.Ennek megfelelõen a kartában kül-földiek csak mint „más felek az érin-tett fél területén jogszerûen tartóz-kodó, vagy rendszeres keresõ tevé-kenységet folytató állampolgárai”szerepelnek.
Part VI
146. Part VI contains the text of thefinal clauses of the Revised Charter.It is modelled on the final clausesadopted by the Committee ofMinisters of the Council of Europefor treaties drawn up within theOrganisation, although it does alsoreproduce some of the provisionsappearing in Part VI of the Charter.
Appendix: Scope of the revisedEuropean Social Charter in terms ofpersons protected
147. The scope ratione personae ofthe Charter has been defined in theappendix according to which theCharter includes foreigners “only inso far as they are nationals of otherContracting Parties lawfully residentor working regularly within the terri-tory of the Contracting Party con-cerned”.
Partie VI
146. La partie VI contient le textedes clauses finales de la Charterévisée. Elle s’inspire des modèlesde clauses finales adoptées par leComité des Ministres du Conseil del’Europe pour les traités élaborés ausein de l’Organisation, en reprenanttoutefois certaines des dispositionsfigurant dans la partie VI de laCharte. Annexe : Portée de la Charte socialerévisée en ce qui concerne les per-sonnes protégées
147. Le champ d’application per-sonnel de la Charte est défini à l’an-nexe, selon laquelle la Charte nes’applique aux étrangers «que dansla mesure où ils sont des ressortis-sants des autres Parties contrac-tantes résidant légalement ou tra-vaillant régulièrement sur le terri-toire de la Partie contractanteintéressée».
125
EURÓPA TANÁCS: EURÓPAI EGYEZMÉNYAZ EMBERI JOGOK ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOKVÉDELMÉRÕL
FTDS
EURÓPA TANÁCS: EURÓPAI EGYEZMÉNYAZ EMBERI JOGOK
ÉS AZ ALAPVETÕ SZABADSÁGOKVÉDELMÉRÕL
Az aláíró kormányok, az Európa Tanács tagjai,
figyelembe véve Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatát, amelyet az Egyesült NemzetekSzervezetének közgyûlése 1948. december 10-én meghirdetett,
figyelembe véve, hogy ez a nyilatkozat a benne lefektetett jogok általános és hatékony elismerésénekés megtartásának biztosítását célozza,
figyelembe véve, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti szorosabb egység megvalósítása, éshogy e cél elérésének egyik módszere az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok megóvása éstovábbi fejlesztése,
újra megerõsítve mélységes hitüket azokban az alapvetõ szabadságokban, amelyek az igazság és abéke alapjai a világon, és amelyek fenntartásának legjobb eszköze egyrészt a hatékony politikaidemokrácia, másrészt azoknak az emberi jogoknak a közös felfogása és tiszteletben tartása, ame-lyeken ezek a szabadságok alapulnak,
abban az elhatározásban, hogy – mint az európai országok hasonló felfogású kormányai, amelyek apolitikai hagyományok, eszmények, a szabadság és a jog uralma közös örökségével rendelkeznek –megteszik az elsõ lépéseket egyes, Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában foglalt jogok közösbiztosítására, az alábbiakban állapodtak meg:
1. CIKK – KÖTELEZETTSÉG AZ EMBERI JOGOK TISZTELETBEN TARTÁSÁRA
A magas szerzõdõ felek biztosítják a joghatóságuk alatt álló minden személy számára a jelenegyezmény I. fejezetében meghatározott jogokat és szabadságokat.
I. fejezet – Jogok és szabadságok
2. CIKK – AZ ÉLETHEZ VALÓ JOG
1. A törvény védi mindenkinek az élethez való jogát. Senkit nem lehet életétõl szándékosan megfosz-tani, kivéve, ha ez halálbüntetést kiszabó bírói ítélet végrehajtása útján történik, ha a törvény abûncselekményre ezt a büntetést állapította meg.
2. Az élettõl való megfosztást nem lehet e cikk megsértéseként elkövetettnek tekinteni akkor, ha az afeltétlenül szükségesnél nem nagyobb erõszak alkalmazásából ered:
a) személyek jogtalan erõszakkal szembeni védelme érdekében;
b) törvényes letartóztatás foganatosítása vagy a törvényesen fogva tartott személy szökésének meg-akadályozása érdekében;
c) zavargás vagy felkelés elfojtása céljából törvényesen tett intézkedés esetén.
127
3. CIKK – A KÍNZÁS TILALMA
Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak, vagy büntetésnek alávetni.
4. CIKK – A RABSZOLGASÁG ÉS A KÉNYSZERMUNKA TILALMA
1. Senkit sem lehet rabszolgaságban vagy szolgaságban tartani.
2. Senkit sem lehet kényszer- vagy kötelezõ munkára igénybe venni.
3. E cikk szempontjából a „kényszer-, vagy kötelezõ munka” kifejezés nem foglalja magában:
a) azt a munkát, amelyet az egyezmény 5. cikke rendelkezéseinek megfelelõen eszközölt letartóz-tatás folyamán, vagy az ilyen letartóztatásból történt feltételes szabadlábra helyezés idejénáltalában megkövetelnek;
b) a katonai jellegû szolgálatot, illetõleg a katonai szolgálatot lelkiismereti okokból megtagadó sze-mélyek esetében olyan országokban, amelyekben ezt elismerik, a kötelezõ katonai szolgálathelyett megkívánt szolgálatot;
c) a közösség létét vagy jólétét fenyegetõ szükségállapot vagy természeti csapás esetén elõírt szol-gálatot;
d) a rendes állampolgári kötelezettségek körébe tartozó munkát vagy szolgálatot.
5. CIKK – A SZABADSÁGHOZ ÉS A BIZTONSÁGHOZ VALÓ JOG
1. Mindenkinek joga van a szabadságra és a személyi biztonságra. Szabadságától senkit sem lehetmegfosztani, kivéve az alábbi esetekben és a törvényben meghatározott eljárás útján:
a) törvényes õrizetben tartás az illetékes bíróság által történt elítélést követõen;
b) olyan személy törvényes letartóztatása vagy õrizetbe vétele, aki nem tesz eleget a bíróság törvé-nyes rendelkezésének, illetõleg a törvény által megállapított kötelezettség teljesítésének biztosí-tása céljából történõ letartóztatás vagy õrizetbe vétel;
c) törvényes letartóztatás vagy õrizetbe vétel abból a célból, hogy e bûncselekmény elkövetése ala-pos gyanúja miatt az illetékes hatóság elé állítsák, vagy amikor ésszerû oknál fogva szükséges,hogy megakadályozzák bûncselekmény elkövetésében vagy annak elkövetése után a szökésben;
d) a kiskorú õrizetbe vétele törvényes rendelkezés alapján nevelési felügyelet céljából vagy törvé-nyes õrizetben tartása az illetékes hatóság elé állítás céljából;
e) törvényes õrizetbe vétel fertõzõ betegségek terjedésének megakadályozása céljából, valamintnem tiszta elmeállapotú, alkoholista, droghasználó vagy csavargószemélyek õrizetbe vétele;
f) törvényes letartóztatás vagy õrizetbe vétel az országba való jogtalan belépés megakadályozásacéljából vagy olyan személy törvényes letartóztatása vagy õrizetbe vétele, aki ellen intézkedésvan folyamatban kiutasítása vagy kiadatása céljából.
2. Minden letartóztatott személyt haladéktalanul az általa értett nyelven tájékoztatni kell letartóztatásaokairól és az ellene felhozott vádról.
3. Az e cikk 1. c) bekezdésének rendelkezésével összhangban letartóztatott vagy õrizetbe vett mindenszemélyt haladéktalanul bíró vagy a törvény által bírói hatáskörrel felruházott más tisztségviselõ elékell állítani, és a letartóztatott vagy õrizetbe vett személynek joga van arra, hogy ésszerû idõhatáronbelül tárgyalást tartsanak ügyében vagy a tárgyalásig szabadlábra helyezzék. A szabadlábra helye-zés olyan feltételekhez köthetõ, amelyek biztosítják a tárgyaláson való megjelenést.
4. Szabadságától letartóztatás vagy õrizetbe vétel folytán megfosztott minden személynek joga vanolyan eljáráshoz, amelynek során õrizetbe vételének törvényességérõl a bíróság rövid határidõnbelül dönt, és törvényellenes õrizetbe vétele esetén szabadlábra helyezését rendeli el.
128
5. Mindenkinek, aki e cikk rendelkezéseinek megsértésével végrehajtott letartóztatás vagy õrizetbevétel áldozata, joga van kártalanításra.
6. CIKK – A TISZTESSÉGES TÁRGYALÁSHOZ VALÓ JOG
1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróságtisztességesen, nyilvánosan és ésszerû idõn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában, illetve az ellene felhozott büntetõjogi vádak megalapozottságátilletõen. Az ítéletet nyilvánosan kell kihirdetni, a tárgyalóterembe történõ belépést azonban meg lehet tiltani a sajtónak és a közönségnek a tárgyalás teljes idõtartamára vagy egy részére annyi-ban, amennyiben demokratikus társadalomban ez az erkölcsök, a közrend, illetõleg a nemzet-biztonság érdekében szükséges, ha e korlátozás kiskorúak érdekei vagy az eljárásban részt vevõfelek magánéletének védelme szempontjából szükséges, illetõleg annyiban, amennyiben ezt a bíróság feltétlenül szükségesnek tartja, mert úgy ítéli meg, hogy az adott ügyben olyan különlegeskörülmények állnak fenn, amelyek folytán a nyilvánosság az igazságszolgáltatás érdekeit veszé-lyeztetné.
2. Minden bûncselekménnyel gyanúsított személyt mindaddig ártatlannak kell vélelmezni, amígbûnösségét a törvénynek megfelelõen meg nem állapították.
3. Minden bûncselekménnyel gyanúsított személynek joga van – legalább – arra, hogy
a) az ellene felhozott vád természetérõl és indokairól a legrövidebb idõn belül tájékoztassák olyannyelven, amelyet megért, és a legrészletesebb módon;
b) rendelkezzék a védekezésének elõkészítéséhez szükséges idõvel és eszközökkel;
c) személyesen vagy az általa választott védõ segítségével védekezhessék, és ha nem állnak rendel-kezésére eszközök védõ díjazására, ha az igazságszolgáltatás érdekei ezt követelik meg, akkorhivatalból és ingyenesen rendeljenek ki számára ügyvédet;
d) kérdéseket intézzen vagy intéztessen a vád tanúihoz, és kieszközölhesse a mentõ tanúk megidé-zését és kihallgatását ugyanolyan feltételek mellett, mint ahogy a vád tanúit megidézik, illetvekihallgatják;
e) ingyenes tolmács álljon rendelkezésére, ha nem érti, vagy nem beszéli a tárgyaláson használtnyelvet.
7. CIKK – BÜNTETÉS KISZABÁSÁNAK TILALMA TÖRVÉNYI RENDELKEZÉS NÉLKÜL
1. Senkit sem szabad elítélni olyan cselekményért vagy mulasztásért, amely annak elkövetése idejéna hazai vagy a nemzetközi jog alapján nem volt bûncselekmény. Ugyancsak nem lehet a bûncse-lekmény elkövetése idején alkalmazható büntetésnél súlyosabb büntetést kiszabni.
2. Ez a cikk nem zárja ki valamely személy bíróság elé állítását és megbüntetését olyan cselekményvagy mulasztás miatt, amely annak elkövetése idején a civilizált nemzetek által elismert általánosjogelvek szerint bûncselekmény volt.
8. CIKK – A MAGÁN- ÉS A CSALÁDI ÉLET TISZTELETBEN TARTÁSÁHOZ VALÓ JOG
1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- és családi életét, lakását és levelezését tiszteletben tartsák.
2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat be,amikor az demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazda-sági jóléte érdekében, zavargás vagy bûncselekmény megelõzése, a közegészség vagy az erkölcsökvédelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme érdekében szükséges.
129
9. CIKK – A GONDOLAT-, A LELKIISMERET- ÉS A VALLÁSSZABADSÁG
1. Mindenkinek joga van a gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadsághoz; ez a jog magábanfoglalja a vallás vagy a meggyõzõdés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagya meggyõzõdésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság elõtt, mind a magánélet-ben istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatásának jogát.
2. A vallás vagy a meggyõzõdés kifejezésre juttatásának szabadságát csak a törvényben meghatáro-zott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek demokratikus társadalomban a közbiztonság,a közrend, a közegészség vagy az erkölcsök, illetve mások jogainak és szabadságainak védelmeérdekében szükségesek.
10. CIKK – A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGA
1. Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véle-ményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságátországhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a cikknem akadályozza, hogy az államok a rádió, a televízió vagy a mozgóképvállalatok mûködésétengedélyezéshez kössék.
2. E kötelezettségekkel és felelõsséggel együtt járó szabadságok gyakorlása a törvényben meghatáro-zott, olyan alakszerûségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethetõ alá, ame-lyek szükséges intézkedéseknek minõsülnek demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, aterületi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy a bûnözés megelõzése, a közegészség vagyaz erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésénekmegakadályozása vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.
11. CIKK – A GYÜLEKEZÉS ÉS AZ EGYESÜLÉS SZABADSÁGA
1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülésszabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz valócsatlakozásnak a jogát.
2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, ame-lyek demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy a közbiztonság, a zavargás vagy abûnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetõleg mások jogai és szabadságaivédelme érdekében szükségesek. Ez a cikk nem tiltja, hogy e jogoknak a fegyveres erõk, arendõrség vagy az államigazgatás tagjai által történõ gyakorlását a törvény korlátozza.
12. CIKK – A HÁZASSÁGKÖTÉSHEZ VALÓ JOG
A házasságkötési korhatárt elért férfiaknak és nõknek joguk van a házasságkötésre és a család-alapításra, az e jog gyakorlását szabályozó hazai törvények szerint.
13. CIKK – A HATÉKONY JOGORVOSLATHOZ VALÓ JOG
Bárkinek, akinek az ebben az egyezményben meghatározott jogait és szabadságait megsértették, jogavan ahhoz, hogy a hazai hatóság elõtt a jogsérelem hatékony orvoslását kérje abban az esetben is, hae jogokat hivatalos minõségben eljáró személyek sértették meg.
14. CIKK – A MEGKÜLÖNBÖZTETÉS TILALMA
Az ebben az egyezményben meghatározott jogok és szabadságok élvezetét minden megkülön-böztetés, például nem, faj, szín, nyelv, vallás, politikai vagy egyéb vélemény, nemzeti vagy társadal-mi származás, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés szerinti vagy egyéb helyzetalapján történõ megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
130
15. CIKK – AZ EGYEZMÉNY HATÁLYÁNAK FELFÜGGESZTÉSE SZÜKSÉGHELYZET ESETÉN
1. Háború vagy a nemzet létét fenyegetõ más rendkívüli állapot esetén bármely magas szerzõdõ fél ajelen egyezményben meghatározott kötelezettségeitõl eltérõ intézkedéseket tehet a helyzet szüksé-gessége által feltétlenül megkívánt mértékben, feltéve, hogy az ilyen intézkedések nem ellentétesekegyéb nemzetközi jogi kötelezettségeivel.
2. E rendelkezés alapján nem lehet eltérni a 2. cikk rendelkezéseitõl, kivéve a jogszerû háborúscselekmények következtében okozott haláleseteket, vagy a 3. cikk, a 4. cikk (1. bekezdés), valaminta 7. cikk rendelkezéseitõl.
3. Az eltérés jogával élõ magas szerzõdõ fél az Európa Tanács fõtitkárának teljes körû tájékoztatást adaz általa tett intézkedésekrõl és azok okairól. Ugyancsak tájékoztatja az Európa Tanács fõtitkárát,amikor az ilyen intézkedések hatályukat vesztették és az egyezmény rendelkezéseit ismét teljesmértékben végrehajtják.
16. CIKK – KÜLFÖLDIEK POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK KORLÁTOZÁSA
A 10–11. és a 14. cikkek rendelkezéseit nem lehet úgy tekinteni, mint amelyek akadályoznák a MagasSzerzõdõ Feleket, hogy a külföldiek politikai tevékenységét korlátozásnak vessék alá.
17. CIKK – A JOGGAL VALÓ VISSZAÉLÉS TILALMA
Az egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagyszemély számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtásá-ra, amely az egyezményben foglalt jogok és szabadságok megsértésére vagy pedig az egyezménybenmeghatározottnál nagyobb mértékû korlátozására irányul.
18. CIKK – JOGKORLÁTOZÁS ALKALMAZÁSÁNAK MEGSZORÍTÁSA
Az ebben az egyezményben említett jogok, és szabadságok korlátozásait nem lehet más célra alka-lmazni, mint amelyre elõ vannak írva.
II. fejezet – Az Emberi Jogok Európai Bírósága
19. CIKK – A BÍRÓSÁG LÉTESÍTÉSE
A magas szerzõdõ felek által az egyezményben és az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvekben vállaltkötelezettségek tiszteletben tartásának biztosítása céljából az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továb-biakban: Bíróság) létesül. A Bíróság állandó jelleggel mûködik.
20. CIKK – A BÍRÁK SZÁMA
A Bíróság ugyanannyi bíróból áll, mint amennyi a magas szerzõdõ felek száma.
21. CIKK – A HIVATALVISELÉS FELTÉTELEI
1. A bíráknak a legmagasabb erkölcsiséggel kell rendelkezniük és vagy magas bírói hivatal betöltésé-hez szükséges képesítéssel kell bírniuk, vagy elismert szakértelemmel bíró jogásznak kell lenniük.
2. A bírák egyéni minõségükben vesznek részt az ítélkezésben.
3. Hivatali idejük alatt a bírák nem vállalhatnak semmi olyan tevékenységet, ami összeférhetetlen afüggetlenségükkel és pártatlanságukkal vagy egy teljes munkaidõt igénylõ tisztség betöltésénekkövetelményeivel; az e rendelkezés alkalmazásával kapcsolatos kérdésekben a Bíróság dönt.
131
22. CIKK – A BÍRÁK VÁLASZTÁSA
1. A bírákat a parlamenti közgyûlés valamennyi magas szerzõdõ fél tekintetében szótöbbséggel, amagas szerzõdõ fél által állított három jelöltet tartalmazó jegyzékbõl választja.
2. Ugyanezt az eljárást kell követni a Bíróság kiegészítésére új magas szerzõdõ felek csatlakozása,valamint az esetenkénti üresedések betöltése alkalmával.
23. CIKK – A HIVATALVISELÉS IDEJE
1. A bírákat hatéves idõszakra választják. A bírák újraválaszthatók. Mindamellett az elsõ választáskormegválasztott bírák felének hivatalviselési ideje három év elteltével lejár.
2. Az Európa Tanács fõtitkára az elsõ választást követõen haladéktalanul sorshúzással választja kiazokat a bírákat, akiknek hivatalviselési ideje a kezdeti három év elteltével lejár.
3. Avégbõl, hogy, hacsak lehetséges, a bírák hivatalviselési idejét minden harmadik évben megújítsák,a parlamenti közgyûlés minden újabb választást megelõzõen határozhat úgy, hogy egy vagy többmegválasztandó bíró hivatalviselési ideje eltér a hatévi idõszaktól, de az ekkor sem lehet kilencévnél hosszabb és három évnél rövidebb.
4. Ha egyszerre több választásra is sor kerül és a parlamenti közgyûlés az elõzõ bekezdést alkalmaz-za, a hivatalviselési idõk elosztása közvetlenül a választás után, az Európa Tanács fõtitkára általisorshúzással történik.
5. Az a bíró, akit egy hivatalviselési idejét le nem töltött bíró helyére választottak, tisztségét elõdjehivatali idejének hátralevõ idõszakára viseli.
6. A bírák hivatalviselési ideje 70. életévük betöltésekor lejár.
7. A bírák utódjuk megválasztásáig viselik tisztségüket. Hivatali idejük lejárta után is eljárnak azon-ban a már folyamatban levõ ügyeikben.
24. CIKK – ELMOZDÍTÁS
Bírót csak a többi bíró arra vonatkozó kétharmados többséggel hozott határozatával lehet hivatalábólelmozdítani, hogy többé már nem felel meg a tisztsége ellátásához megkívánt feltételeknek.
25. CIKK – A BÍRÓSÁG HIVATALA ÉS JOGI TITKÁRAI
A Bíróság Hivatallal rendelkezik, amelynek mûködését és szervezetét a Bíróság eljárási szabályza-tában kell megállapítani. A Bíróság munkáját jogi titkárok segítik.
26. CIKK – A TELJES ÜLÉS
A Bíróság teljes ülése
a) megválasztja az elnökét és egy vagy két alelnökét hároméves idõtartamra, akik újraválaszthatók;
b) meghatározott idõtartamra Kamarákat állít fel;
c) megválasztja a Bíróság Kamaráinak elnökeit; akik újraválaszthatók;
d) elfogadja a Bíróság eljárási szabályzatát; és
e) megválasztja a Hivatalvezetõt és egy vagy több helyettesét.
132
27. CIKK – TANÁCSOK, KAMARÁK ÉS A NAGYKAMARA
1. Az eléje terjesztett ügyekben a Bíróság háromtagú bírói tanácsban, hét bíróból álló Kamarábanvagy tizenhét bíróból álló Nagykamarában jár el. A Bíróság Kamarái meghatározott idõtartamratanácsokat hoznak létre.
2. Hivatalból tagja a Kamarának és a Nagykamarának az érdekelt állam tekintetében választott bíró,illetve ilyen hiányában, vagy ha ez a bíró eljárásában akadályoztatva van, akkor az ezen állam általválasztott személy, aki bírói minõségben jár el.
3. A Nagykamarában részt vesznek még: a Bíróság elnöke és alelnökei, a Kamarák elnökei és azeljárási szabályzatnak megfelelõen választott más bírák. A 43. cikk alapján a Nagykamara elé utaltügyben nem járhat el a Nagykamarában a határozatot hozó Kamara bírája, kivéve annak elnökétés az érdekelt állam tekintetében eljárt bírót.
28. CIKK – ELFOGADHATATLANNÁ NYILVÁNÍTÁS A TANÁCSOK RÉSZÉRÕL
A tanács egyhangú szavazással elfogadhatatlannak nyilváníthat, vagy az ügylajstromból törölhet a 34. cikk alapján benyújtott olyan egyéni kérelmet, amelyben ilyen határozat további vizsgálat nélkülmeghozható. Ez a határozat végleges.
29. CIKK – A KAMARÁK HATÁROZATAI AZ ELFOGADHATÓSÁGRÓL ÉS AZ ÉRDEMRÕL
1. Ha a 28. cikk alapján nem hoztak határozatot, akkor a Kamara hoz határozatot a 34. cikk alapjánbenyújtott egyéni kérelmek elfogadhatósága és érdeme tekintetében.
2. A Kamara hoz határozatot a 33. cikk alapján benyújtott, államok közötti kérelmek elfogadhatósá-gáról és érdemérõl.
3. Az elfogadhatóság tekintetében külön határozatot hoznak, hacsak a Bíróság rendkívüli esetekbenmásképpen nem dönt.
30. CIKK – HATÁSKÖR ÁTADÁSA A NAGYKAMARÁNAK
Amennyiben a Kamara elõtt folyamatban levõ ügyben az egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegy-zõkönyvek értelmezése tekintetében lényeges kérdés merül fel, vagy valamely kérdésnek a Kamaraáltali megítélése a Bíróság által korábban hozott határozattal ellentétes lehet, akkor határozatánakmeghozatala elõtt bármikor hatáskörét a Kamara a Nagykamarának adhatja át, feltéve, hogy a felekegyike sem ellenzi azt.
31. CIKK – A NAGYKAMARA HATÁSKÖRE
A Nagykamara
a) határozatot hoz a 33. cikk vagy a 34. cikk alapján benyújtott kérelmek esetén, ha egy Kamara a 30. cikk alapján hatáskörét átadta, vagy ha az ügyet a 43. cikk alapján terjesztették elé; és
b) megvizsgálja a 47. cikk alapján tanácsadó vélemény iránt benyújtott kérelmeket.
32. CIKK – A BÍRÓSÁG JOGHATÓSÁGA
1. A Bíróság joghatósága az egyezmény és az ahhoz csatlakozó jegyzõkönyvek értelmezésével ésalkalmazásával kapcsolatos minden olyan ügyre kiterjed, amelyet a 33., a 34. vagy a 47. cikknekmegfelelõen elé terjesztettek.
2. Ha a Bíróság joghatósága vitatott, akkor a kérdésben a Bíróság határoz.
133
33. CIKK – ÁLLAMOK KÖZÖTTI ÜGYEK
Bármely magas szerzõdõ fél a Bíróság elé terjesztheti az egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzõ-könyvek rendelkezéseinek bármely más magas szerzõdõ fél részérõl történt állítólagos megsértését.
34. CIKK – EGYÉNI KÉRELMEK
A Bíróság kérelmeket vehet át bármely természetes személytõl, nem kormányzati szervezettõl vagyszemélyek csoportjaitól, akik, vagy amelyek azt állítják, hogy az egyezményben vagy az ahhoz kap-csolódó jegyzõkönyvekben biztosított jogok valamely magas szerzõdõ fél részérõl történt megsértésé-nek áldozatai. A magas szerzõdõ felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy semmilyen módon nemakadályozzák e jog hatékony gyakorlását.
35. CIKK – AZ ELFOGADHATÓSÁG FELTÉTELEI
1. Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, éspedig attól az idõponttól számított hathónapon belül, amikor a hazai végleges határozatot meghozták ha az összes hazai jogorvoslatilehetõséget már kimerítették a nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak megfelelõen.
2. A Bíróság a 34. cikk alapján elõterjesztett egyéni kérelemmel nem foglalkozik, ha az
a) névtelen; vagy
b) lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet a Bíróság már megvizsgált, illetve amelyet már másnemzetközi vizsgálat vagy elintézési eljárás alá bocsátottak és az nem tartalmaz az ügyrevonatkozó új adatokat.
3. A Bíróság a 34. cikk alapján elõterjesztett egyéni kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja, ha úgytalálja, hogy az az egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvek rendelkezéseivel össze-egyeztethetetlen, nyilvánvalóan alaptalan vagy a kérelmezési joggal való visszaélésnek minõsül.
4. A Bíróság elutasít minden olyan kérelmet, amelyet e cikk alapján elfogadhatatlannak tart. Ezt azeljárás bármely szakaszában megteheti.
36. CIKK – HARMADIK FÉL BEAVATKOZÁSA
1. Annak a Magas Szerzõdõ Félnek, amelynek a kérelmezõ az állampolgára, a Kamara vagy aNagykamara elõtti ügyekben jogában áll írásos véleményét benyújtani és a tárgyaláson részt venni.
2. A Bíróság elnöke az igazságszolgáltatás megfelelõ mûködése érdekében az eljárásban félként résztnem vevõ bármely más Magas Szerzõdõ Felet vagy bármely érintett személyt, aki nem kérelmezõ,felhívhat írásos vélemény benyújtására vagy a tárgyaláson való részvételre.
37. CIKK – A KÉRELMEK TÖRLÉSE
1. A Bíróság az eljárás bármely szakaszában határozhat úgy, hogy a kérelmet az ügylajstromból törli,ha a körülmények arra engednek következtetni, hogy
a) a kérelmezõ nem szándékozik kérelmét tovább fenntartani; vagy
b) az ügy megoldódott; vagy
c) a Bíróság által megállapított bármely más okból nem indokolt a kérelem vizsgálatát továbbfolytatni.
A Bíróság mindazonáltal folytatja a kérelem vizsgálatát, ha az egyezményben vagy az ahhoz kapcso-lódó jegyzõkönyvekben meghatározott emberi jogok tisztelete ezt megkívánja.
2. A Bíróság a kérelemnek az ügylajstromba való újbóli felvételérõl határozhat, ha úgy tekinti, hogyezt a körülmények indokolttá teszik.
134
38. CIKK – AZ ÜGY VIZSGÁLATA ÉS A BÉKÉS RENDEZÉSRE IRÁNYULÓ ELJÁRÁS
1. Ha a Bíróság a kérelmet elfogadhatónak nyilvánítja, akkor
a) a felek képviselõivel együtt folytatja a kérelem vizsgálatát, illetve szükség esetén tényfeltárástvégez, amelynek hatékony lefolytatása érdekében az érintett államok minden szükséges segítsé-get megadnak;
b) az érdekelt felek rendelkezésére áll abból a célból, hogy az ügynek az egyezményben és azahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvekben meghatározott emberi jogok tiszteletben tartása alapjántörténõ békés rendezését biztosítsa.
2. Az 1. bekezdés b) pontja alapján folytatott eljárás bizalmas jellegû.
39. CIKK – BÉKÉS RENDEZÉS ELÉRÉSE
Békés rendezés elérése esetén a Bíróság a tények és az elért megoldás rövid ismertetésére szorítkozóhatározattal törli az ügyet a lajstromából.
40. CIKK – NYILVÁNOS TÁRGYALÁSOK ÉS AZ IRATOK HOZZÁFÉRHETÕSÉGE
1. A tárgyalások nyilvánosak, hacsak a Bíróság rendkívüli körülmények esetén másképpen nem határoz.
2. A hivatalvezetõnél elhelyezett iratok a nyilvánosság számára hozzáférhetõek, hacsak a Bíróságelnöke másképpen nem határoz.
41. CIKK – IGAZSÁGOS ELÉGTÉTEL
Ha a Bíróság az egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvek megsértését állapítja meg ésaz érdekelt magas szerzõdõ fél belsõ joga csak részleges jóvátételt tesz lehetõvé, a Bíróság – szükségesetén – igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek.
42. CIKK – A KAMARÁK ÍTÉLETEI
A Kamarák ítéletei a 44. cikk 2. bekezdése rendelkezéseinek megfelelõen válnak véglegessé.
43. CIKK – AZ ÜGYNEK A NAGYKAMARA ELÉ TERJESZTÉSE
1. Kivételes esetekben a Kamara ítéletének meghozatalától számított három hónapon belül az ügybenrészes bármely fél kérheti az ügynek a Nagykamara elé terjesztését.
2. A Nagykamara öt bíróból álló kollégiuma határozatával akkor fogadja el ezt a kérelmet, ha az ügyaz egyezmény vagy az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvek értelmezését vagy alkalmazását érintõlényeges kérdést, vagy egy egyébként általános jelentõségû lényeges kérdést vet fel.
3. Ha a bírói kollégium elfogadja a kérelmet, akkor a Nagykamara az ügyben ítélettel dönt.
44. CIKK – VÉGLEGES ÍTÉLETEK
1. A Nagykamara ítélete végleges.
2. A Kamara ítélete véglegessé válik,
a) ha a felek közlik, hogy nem kérik az ügynek a Nagykamara elé terjesztését; vagy
b) az ítélet meghozatalát követõ három hónap elteltével, ha az ügynek a Nagykamara elé ter-jesztését nem kérték; vagy
c) ha a Nagykamara kollégiuma elutasítja a 43. cikk szerint elõterjesztett kérelmet.
3. A végleges határozatot közzé kell tenni.
135
45. CIKK – AZ ÍTÉLETEK ÉS A HATÁROZATOK INDOKOLÁSA
1. Az ítéleteket, továbbá a kérelmek elfogadhatóságát, illetve elfogadhatatlanságát megállapító határo-zatokat indokolással kell ellátni.
2. Ha egy ítélet egészében vagy részben nem képviseli a bírák egyhangú véleményét, akkor a bírójogosult különvéleményt csatolni.
46. CIKK – AZ ÍTÉLETEK KÖTELEZÕ EREJE ÉS VÉGREHAJTÁSA
1. A magas szerzõdõ felek vállalják, hogy magukra nézve kötelezõnek tekintik a Bíróság véglegesítéletét minden ügyben, amelyben félként szerepelnek.
2. A Bíróság végleges ítéletét el kell juttatni a Miniszteri Bizottsághoz, amely ellenõrzi annak végre-hajtását.
47. CIKK – TANÁCSADÓ VÉLEMÉNYEK
1. A Bíróság a Miniszteri Bizottság felkérésére az egyezmény és az ahhoz kapcsolódó jegyzõkönyvekértelmezésére vonatkozó jogi kérdésekben tanácsadó véleményt nyilváníthat.
2. Az ilyen vélemények nem vonatkozhatnak az egyezmény I. fejezete és az egyezményhez kapcso-lódó jegyzõkönyvek által meghatározott jogok és szabadságok tartalmával és terjedelmével össze-függõ kérdésekre, sem olyan más kérdésekre, amelyeket a Bíróságnak vagy a Miniszteri Bizott-ságnak kellene vizsgálnia az egyezménynek megfelelõen kezdeményezett eljárás folytán.
3. A Miniszteri Bizottságnak a Bíróságot tanácsadó vélemény nyilvánítására felkérõ határozatát aBizottságban részvételre jogosult képviselõk többségi határozatával kell meghozni.
48. CIKK – A BÍRÓSÁG TANÁCSADÓ HATÁSKÖRE
A Bíróság határoz arról, hogy a Miniszteri Bizottság tanácsadó vélemény nyilvánítására vonatkozó fel-kérése a 47. cikkben meghatározott hatáskörébe tartozik-e.
49. CIKK – A TANÁCSADÓ VÉLEMÉNYEK INDOKOLÁSA
1. Tanácsadó véleményét a Bíróság indokolással látja el.
2. Ha a tanácsadó vélemény egészében vagy részben nem képviseli a bírák egyhangú véleményét,akkor a bíró jogosult különvéleményt csatolni.
3. A Bíróság tanácsadó véleményét közli a Miniszteri Bizottsággal.
50. CIKK – A BÍRÓSÁG KÖLTSÉGEI
A Bíróság költségeit az Európa Tanács viseli.
51. CIKK – A BÍRÁK KIVÁLTSÁGAI ÉS MENTESSÉGEI
A bírák feladataik gyakorlása során jogosultak az Európa Tanács alapokmányának 40. cikkében és azannak alapján kötött megállapodásokban meghatározott kiváltságokra és mentességekre.
III. fejezet – Vegyes rendelkezések
52. CIKK – FÕTITKÁRI TUDAKOZÓDÁS
Az Európa Tanács fõtitkára által elõterjesztett megkeresésre minden magas szerzõdõ fél tájékoztatástad arról a módról, ahogy belsõ joga biztosítja a jelen egyezmény rendelkezéseinek hatékony végre-hajtását.
136
53. CIKK – MÁR ELISMERT EMBERI JOGOK VÉDELME
Az egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az korlátozza vagy csorbítjaazokat az emberi jogokat és alapvetõ szabadságokat, amelyeket bármely magas szerzõdõ fél joga vagyaz olyan egyezmény biztosít, amelynek ez a magas szerzõdõ fél részese.
54. CIKK – A MINISZTERI BIZOTTSÁG HATÁSKÖRE
Az egyezmény egy rendelkezése sem korlátozza az Európa Tanács alapokmánya által a MiniszteriBizottságra ruházott hatáskört.
55. CIKK – VITÁK MÁS ESZKÖZÖKKEL TÖRTÉNÕ RENDEZÉSÉNEK KIZÁRÁSA
A magas szerzõdõ felek megállapodnak abban, hogy erre vonatkozó külön megállapodás nélkül nemalkalmazzák a közöttük hatályban levõ szerzõdéseket, egyezményeket vagy nyilatkozatokat abból acélból, hogy kérelem alapján a jelen egyezmény értelmezésébõl vagy alkalmazásából eredõ vitákat ajelen egyezményben meghatározott elintézési módtól eltérõ más módon rendezzék.
56. CIKK – TERÜLETI HATÁLY
1. Az egyezmény megerõsítése alkalmával vagy ezt követõen bármikor, bármely állam az Európa Ta-nács fõtitkárához intézett értesítéssel kijelentheti, hogy – fenntartva az e cikk 4. bekezdésébenfoglaltakat – az egyezmény minden olyan területre vagy e területek egy részére terjed ki, amelyeknemzetközi kapcsolataiért felelõsséget visel.
2. Az egyezmény az értesítésben megnevezett területre vagy területekre az értesítésnek az EurópaTanács fõtitkára általi kézhezvételét követõ harmincadik naptól kezdve alkalmazandó.
3. A jelen egyezmény rendelkezéseit azonban ilyen területeken a helyi követelményekre kellõ tekin-tettel kell alkalmazni.
4. A jelen cikk 1. bekezdése alapján nyilatkozatot tevõ bármely állam ezt követõen bármikor nyilat-kozhat azon terület vagy területek nevében, amelyekre a nyilatkozat vonatkozik, hogy elfogadja aBíróság joghatóságát az egyének, nem kormányközi szervezetek vagy egyének csoportjai által azegyezmény 34. cikkében meghatározottak szerint elõterjesztett kérelmek átvételére.
57. CIKK – FENNTARTÁSOK
1. Az egyezmény aláírása vagy a megerõsítésrõl szóló okirat letétbe helyezése alkalmával bármelyállam az egyezmény minden egyedi rendelkezésével kapcsolatban fenntartást tehet, ha a területénebben az idõpontban hatályban levõ valamely törvény nincs összhangban e rendelkezéssel. E cikkalapján általános jellegû fenntartásokat nem lehet tenni.
2. Az e cikk alapján tett fenntartásnak tartalmaznia kell a vonatkozó törvény rövid leírását.
58. CIKK – FELMONDÁS
1. A magas szerzõdõ felek az egyezményt csak 5 évvel azt követõen mondhatják fel, amikor annakrészesei lettek, éspedig az Európa Tanács fõtitkárához címzett értesítésbe foglalt hathónapos fel-mondással. A fõtitkár arról tájékoztatja a többi Magas Szerzõdõ Felet.
2. Az ilyen felmondásnak nincs olyan hatálya, hogy az érdekelt Magas Szerzõdõ Felet mentesítené a jelenegyezménybõl folyó kötelezettségek alól bármely olyan cselekmény tekintetében, amely e kötelezett-ségek megsértését jelentheti, és amelyet a felmondás hatálybalépésének idõpontja elõtt hajtott végre.
3. Minden olyan Magas Szerzõdõ Fél, amelynek tagsága az Európa Tanácsban megszûnik, ugyanazonfeltételek mellett megszûnik a jelen egyezmény részese lenni.
4. Az egyezményt az elõzõ bekezdések rendelkezéseivel összhangban fel lehet mondani olyanterületek vonatkozásában, amelyekre az a 56. cikk alapján tett nyilatkozat értelmében kiterjed.
137
59. CIKK – ALÁÍRÁS ÉS MEGERÕSÍTÉS
1. Az egyezmény az Európa Tanács tagjai számára áll nyitva aláírásra. Az egyezményt meg kellerõsíteni. A megerõsítésrõl szóló okiratot az Európa Tanács fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
2. Az egyezmény megerõsítésérõl szóló tíz okirat letétbe helyezését követõen lép hatályba.
3. Minden olyan állam vonatkozásában, amely utóbb erõsíti meg az egyezményt, az a megerõsítésrõlszóló okirat letétbe helyezésének idõpontjában lép hatályba.
4. Az Európa Tanács fõtitkára értesíti az Európa Tanács tagjait az egyezmény hatálybalépésérõl, az aztmegerõsítõ magas szerzõdõ felek nevérõl és az utóbb letétbe helyezett minden megerõsítésrõlszóló okiratokról.
Kelt Rómában, 1950. november 4-én, egyetlen példányban, angol és francia nyelven, amelyet azEurópa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelven írott szöveg egyaránt hiteles. A fõtitkárminden aláíró állam számára hitelesített másolatot küld.
Kiegészítõ jegyzõkönyv az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló egyezményhez
Az aláíró kormányok, az Európa Tanács tagjai,
elhatározván, hogy megfelelõ intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védel-mérõl, Rómában, 1950. november 4-én aláírt egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) I. fejezetébenmár benne foglaltakon felüli egyes további emberi jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében,
a következõkben állapodtak meg:
1. CIKK – A TULAJDON VÉDELME
Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulaj-donától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekbõl és a törvényben meghatározott feltételek, valamint anemzetközi jog általános elvei szerint történik.
Az elõzõ bekezdésben foglaltak nem korlátozzák az államok jogát olyan törvények alkalmazásában,melyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében történõ használatát szabá-lyozhassák, illetõleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfizetését biztosítsák.
2. CIKK – AZ OKTATÁSHOZ VALÓ JOG
Senkitõl sem szabad megtagadni az oktatáshoz való jogot. Az állam az oktatás és a tanítás terén vál-lalt feladatkörök gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülõk vallási és világnézeti meggyõzõ-désével összhangban lévõ oktatáshoz és tanításhoz való jogot.
3. CIKK – A SZABAD VÁLASZTÁSOKHOZ VALÓ JOG
A magas szerzõdõ felek kötelezik magukat arra, hogy ésszerû idõközönként, titkos szavazással szabadválasztásokat tartanak olyan körülmények között, amelyek a törvényhozó testület megválasztásátilletõen biztosítja a nép véleményének kifejezését.
4. CIKK – TERÜLETI HATÁLY
Minden magas szerzõdõ fél e jegyzõkönyv aláírásakor vagy megerõsítésekor, vagy bármely késõbbiidõpontban az Európa Tanács fõtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezi magát ejegyzõkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalmazására, ame-lyek nemzetközi kapcsolataiért õ a felelõs.
138
Minden magas szerzõdõ fél, amely az elõzõ bekezdés alapján nyilatkozatot közölt, bármikor továbbinyilatkozatot tehet, amelyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetõleg, amellyele jegyzõkönyv rendelkezésének alkalmazását bármely e területtel kapcsolatban megszünteti. Az e cikknek megfelelõen tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az egyezmény 56.cikke 1. bekezdésének megfelelõen tettek.
5. CIKK – AZ EGYEZMÉNYHEZ FÛZÕDÕ VISZONY
A magas szerzõdõ felek e jegyzõkönyv 1–3. és 4. cikkeit az egyezmény kiegészítõ cikkeinek tekintik,és az egyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelõen kell alkalmazni.
6. CIKK – ALÁÍRÁS ÉS MEGERÕSÍTÉS
A megerõsítésrõl szóló okiratot az Európa Tanács fõtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagállamokrészére értesítést ad minden újabb megerõsítésrõl.
Kelt Párizsban, 1952. március 20. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, amelyet azEurópa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelven írott szöveg egyaránt hiteles. A fõtitkárvalamennyi aláíró kormány részére hiteles másolatot küld.
Negyedik kiegészítõ jegyzõkönyv az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló egyezményhez
az egyezményben és az elsõ kiegészítõ jegyzõkönyvben már benne foglaltakon felüli egyes jogok és szabadságok biztosításáról
Az aláíró kormányok, az Európa Tanács tagjai,
elhatározván, hogy megfelelõ intézkedéseket tesznek az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védel-mérõl, Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) I. fejeze-tében és az egyezmény Párizsban, 1952. március 20-án aláírt elsõ kiegészítõ jegyzõkönyvének 1–3.cikkében már benne foglaltakon felüli jogok és szabadságok közös biztosítása érdekében,
a következõkben állapodtak meg:
1. CIKK – AZ ADÓSSÁGOKÉRT VALÓ SZABADSÁGELVONÁS TILALMA
Senkit sem lehet szabadságától pusztán azért megfosztani, mert szerzõdéses kötelezettségének nemtud eleget tenni.
2. CIKK – MOZGÁSSZABADSÁG
1. Mindazokat, akik jogszerûen tartózkodnak egy állam területén, megilleti a mozgás szabadsága ésa lakhely szabad megválasztásának joga.
2. Mindenki szabadon elhagyhat minden országot, beleértve a saját országát is.
3. E jogokat kizárólag csak olyan, a törvényekkel összhangban lévõ korlátozásoknak lehet alávetni,amelyek demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy a köz biztonsága érdekében, a köz-rend fenntartásához, a bûnmegelõzéshez, a közegészség vagy az erkölcsök védelméhez, illetõlegmások jogainak és szabadságainak megóvásához szükségesek.
4. Az 1. bekezdésben elismert jogokat bizonyos meghatározott körzetekben alá lehet vetni olyan, atörvény által elrendelt korlátozásoknak is, amelyeket demokratikus társadalomban a köz érdekeiigazolnak.
139
3. CIKK – A SAJÁT ÁLLAMPOLGÁROK KIUTASÍTÁSÁNAK TILALMA
1. Senkit sem lehet sem egyéni, sem kollektív rendszabályokkal annak az államnak a területérõl kiu-tasítani, amelynek honosa.
2. Senkit sem lehet megfosztani azon jogától, hogy annak az államnak a területére belépjen, amely-nek honosa.
4. CIKK – A KÜLFÖLDIEK KOLLEKTÍV KIUTASÍTÁSÁNAK TILALMA
Tilos a külföldiek kollektív kiutasítása.
5. CIKK – TERÜLETI HATÁLY
1. Minden magas szerzõdõ fél e jegyzõkönyv aláírásakor vagy megerõsítésekor, vagy bármely késõb-bi idõpontban, az Európa Tanács fõtitkárával nyilatkozatban közölheti, hogy mennyiben kötelezimagát e jegyzõkönyv rendelkezéseinek a nyilatkozatban megjelölt ama területeken való alkalma-zására, amelyek nemzetközi kapcsolataiért õ a felelõs.
2. Minden magas szerzõdõ fél, amely az elõzõ bekezdés alapján nyilatkozatot tett, bármikor továbbinyilatkozatot tehet, amelyben bármely korábbi nyilatkozatának tartalmát módosítja, illetõleg, amel-lyel e jegyzõkönyv rendelkezéseinek alkalmazását bármely területtel kapcsolatban megszünteti.
3. Az e cikknek megfelelõen tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az egyezmény56. cikke 1. bekezdésének megfelelõen tettek.
4. Bármely állam területe, melyre ezt a jegyzõkönyvet ezen állam által történt megerõsítése vagyelfogadása folytán alkalmazni kell, és mindazon terület, amelyre e jegyzõkönyvet ezen állam általaz e cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, a 2–3. cikkeknek egy állam területére valóhivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendõ.
5. Bármely állam, amely e cikk 1. vagy 2. bekezdésével kapcsolatban nyilatkozatot tett, a késõbbiek-ben egy vagy több olyan terület vonatkozásában, amelyre a nyilatkozat vonatkozott, bármikorkinyilváníthatja, hogy elfogadja a Bíróság joghatóságát arra, hogy természetes személyektõl, nemkormányzati szervezetektõl vagy egyének csoportjaitól az egyezmény 34. cikke szerint kérelmeketfogadjon ezen jegyzõkönyv 1–4. cikkei közül valamennyi vagy bármelyik vonatkozásában.
6. CIKK – AZ EGYEZMÉNYHEZ FÛZÕDÕ VISZONY
A magas szerzõdõ felek e jegyzõkönyv 1–5. cikkeit az egyezmény kiegészítõ cikkeinek tekintik, és azegyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelõen kell alkalmazni.
7. CIKK – ALÁÍRÁS ÉS MEGERÕSÍTÉS
1. Ez a jegyzõkönyv az Európa Tanács azon tagjai részére áll nyitva aláírásra, amelyek az egyezménytaláírták. Azt az egyezmény megerõsítésével azonos idõpontban vagy ezt követõen kell megerõ-síteni. A jegyzõkönyv öt megerõsítésrõl szóló okirat letétbe helyezését követõen lép életbe.
Azon aláíró államok vonatkozásában, amelyek ezt követõen erõsítik meg, a jegyzõkönyv a megerõ-sítésrõl szóló okirat letétbe helyezésekor lép életbe.
2. A megerõsítésrõl szóló okiratokat az Európa Tanács fõtitkáránál kell letétbe helyezni, aki a tagálla-mok részére értesítést ad minden megerõsítésrõl.
Minek hiteléül a kellõképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítõ jegyzõkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1963. szeptember 16. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban,amelyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelven írott szöveg egyaránt hiteles.A fõtitkár valamennyi aláíró állam részére hiteles másolatot küld.
140
Hatodik kiegészítõ jegyzõkönyv az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló egyezményhez,
a halálbüntetés eltörlésérõl Az Európa Tanács tagállamai, az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl, Rómában, 1950.november 4. napján kelt egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) e kiegészítõ jegyzõkönyvénekaláírói,
tekintettel arra, hogy az Európa Tanács több tagállamában végbement fejlemények a halálbüntetéseltörlésének irányába mutató általános tendenciát fejeznek ki,
a következõkben állapodtak meg:
1. CIKK – A HALÁLBÜNTETÉS ELTÖRLÉSE
A halálbüntetést el kell törölni. Senkit sem lehet halálbüntetésre ítélni, sem kivégezni.
2. CIKK – HALÁLBÜNTETÉS HÁBORÚ IDEJÉN
Egy állam törvényhozása rendelkezhet halálbüntetésrõl háború idején vagy háború közvetlen veszé-lye idején; a halálbüntetést ez esetben is csak e törvényhozás által megszabott esetekben és elõírtrendelkezéseknek megfelelõen lehet alkalmazni. Ez az állam köteles az Európa Tanács fõtitkárával jog-szabályainak vonatkozó rendelkezéseit közölni.
3. CIKK – A HATÁLY FELFÜGGESZTÉSÉNEK TILALMA
E jegyzõkönyv elõírásaitól az egyezmény 15. cikke alapján nem lehet eltérni.
4. CIKK – FENNTARTÁSOK TILALMA
E jegyzõkönyv elõírásainak vonatkozásában az egyezmény 57. cikke alapján nem lehet fenntartássalélni.
5. CIKK – TERÜLETI HATÁLY
1. Az aláíráskor vagy a megerõsítésrõl, az elfogadásról, illetõleg a jóváhagyásról szóló okirat letétbehelyezése idõpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat aterületeket, amelyeken ez a jegyzõkönyv alkalmazást nyer.
2. Az Európa Tanács fõtitkárához intézett nyilatkozatban minden állam bármely késõbbi idõpontbankiterjesztheti e jegyzõkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. Eterület vonatkozásában a jegyzõkönyv a nyilatkozatnak a fõtitkár általi kézhezvétele idõpontjátkövetõ hónap elsõ napján lép hatályba.
3. Az elõzõ két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármelyterület vonatkozásában visszavonható a fõtitkárhoz intézett értesítéssel. A visszavonás az értesítés-nek a fõtitkár általi kézhezvételének idõpontját követõ hónap elsõ napján válik joghatályossá.
6. CIKK – AZ EGYEZMÉNYHEZ FÛZÕDÕ VISZONY
A részes államok e jegyzõkönyv 1–5. cikkeit az egyezmény kiegészítõ cikkeinek tekintik, és az egyez-mény valamennyi rendelkezését ennek megfelelõen alkalmazzák.
7. CIKK – ALÁÍRÁS ÉS MEGERÕSÍTÉS
Ez a kiegészítõ jegyzõkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek azegyezményt aláírták. A jegyzõkönyv megerõsítésre, elfogadásra vagy jóváhagyásra szorul. Az EurópaTanács tagállama a jegyzõkönyvet csak akkor erõsítheti meg, fogadhatja el, vagy hagyhatja jóvá, ha
141
egyidejûleg megerõsíti, vagy már korábban megerõsítette az egyezményt. A megerõsítésrõl, az elfoga-dásról vagy a jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács fõtitkáránál kell letétbe helyezni.
8. CIKK – A HATÁLYBALÉPÉS
1. Ez a jegyzõkönyv azt az idõpontot követõ hónap elsõ napján lép hatályba, melyen az Európa Ta-nácsnak már öt tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy a jegyzõkönyv a 7. cikknek meg-felelõen kötelezõ legyen reá nézve.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, amelyek ezt követõen fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz,hogy a jegyzõkönyv kötelezõ legyen reájuk nézve, az a megerõsítésrõl, az elfogadásról vagy a jóvá-hagyásról szóló okirat letétbe helyezésének idõpontját követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
9. CIKK – A LETÉTBE HELYEZÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
Az Európa Tanács fõtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról;
b) minden megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésérõl;
c) e jegyzõkönyvnek az 5. és a 8. cikkeknek megfelelõen történt hatálybalépése idõpontjairól;
d) az e jegyzõkönyvre vonatkozó minden jogcselekményrõl, értesítésrõl vagy közlésrõl.
Minek hiteléül a kellõképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a kiegészítõ jegyzõkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1983. április 28. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban, ame-lyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelven írott szöveg egyaránt hiteles. AzEurópa Tanács fõtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.
Hetedik kiegészítõ jegyzõkönyv az emberi jogok és alapvetõ szabadságok védelmérõl szóló egyezményhez
Az Európa Tanács e jegyzõkönyvet aláíró tagállamai,
elhatározván, hogy további lépéseket tesznek egyes jogoknak és szabadságoknak az emberi jogok ésalapvetõ szabadságok védelmérõl, Rómában, 1950. november 4. napján aláírt egyezmény (a továb-biakban: egyezmény) általi közös biztosítása érdekében,
a következõkben állapodtak meg:
1. CIKK – KÜLFÖLDIEK KIUTASÍTÁSÁNAK ELJÁRÁSI GARANCIÁI
1. Az állam területén jogszerûen lakóhellyel rendelkezõ külföldit onnan csak a jogszabályoknak meg-felelõen meghozott határozat eredményeképpen lehet kiutasítani, és lehetõvé kell tenni számára,hogy
a) a kiutasításával szemben felhozott indokait elõterjeszthesse;
b) ügyének felülvizsgálatát kérhesse; és
c) e célokból képviseltethesse magát az illetékes hatóság vagy az e hatóság által kijelölt személy,illetve személyek elõtt.
2. A külföldit az 1. bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott jogainak gyakorlását megelõzõen akkorlehet kiutasítani, ha a kiutasítás a közrend érdekében szükséges, vagy pedig nemzetbiztonsági okokindokolják.
142
2. CIKK – A FELLEBBEZÉSHEZ VALÓ JOG BÜNTETÕÜGYEKBEN
1. Annak, akit bíróság bûncselekmény miatt elítélt, joga van arra, hogy a bûnössége megállapítását,illetõleg a büntetés kiszabását tartalmazó ítéletet felsõbb bírósággal felülbíráltassa. E jog gyakorlásátjogszabályban kell szabályozni, ideértve azokat az okokat is, amelyekre alapítva a jogok gyakorol-hatók.
2. E jogot korlátozni lehet a jogszabályok által meghatározott kisebb jelentõségû bûncselekményekesetében, vagy abban az esetben, amikor a szóban forgó személy ügyét elsõ fokon a legfelsõ bíróifórum tárgyalta, vagy amikor a felmentõ ítélet ellen benyújtott jogorvoslat folytán hoztak bûnösségmegállapítását tartalmazó ítéletet.
3. CIKK – KÁRTALANÍTÁSHOZ VALÓ JOG BÍRÓI HIBA ESETÉN
Ha büntetõügyben hozott jogerõs elmarasztaló ítéletet utóbb megsemmisítenek, vagy az elítéltetkegyelemben részesítik azért, mert új vagy újonnan feltárt tények bizonyítják, hogy bírói tévedéstörtént, akkor azt a személyt, aki ezen ítélet folytán büntetést szenvedett el, kártalanítani kell az adottállamban érvényes törvényeknek vagy joggyakorlatnak megfelelõen, hacsak be nem bizonyítják, hogya tények nem kellõ idõben való felfedése teljesen vagy részben az elítéltnek róható fel.
4. CIKK – KÉTSZERES ELJÁRÁS ALÁ VONÁS VAGY BÜNTETÉS TILALMA
1. Ha valakit egy állam büntetõtörvényének és büntetõeljárási törvényének megfelelõen egy bûncse-lekmény kapcsán már jogerõsen felmentettek vagy elítéltek, akkor e személlyel szemben ugyanen-nek az államnak az igazságszolgáltatási szervei ugyanezen bûncselekmény miatt nem folytathatnakbüntetõeljárást, és vele szemben abban büntetést nem szabhatnak ki.
2. Az elõzõ bekezdés rendelkezései nem képezik akadályát annak, hogy az adott állam bün-tetõtörvényeinek és büntetõeljárási törvényeinek megfelelõen az eljárást újból megindítsák, ha újvagy újólag feltárt tények, vagy az eljárás alapvetõ hibái természetüknél fogva kihatással vannak ameghozott ítéletre.
3. A jelen cikk rendelkezéseitõl az egyezmény 15. cikkére hivatkozással nem lehet eltérni.
5. CIKK – A HÁZASTÁRSAK EGYENJOGÚSÁGA
A házastársaknak polgári jogi vonatkozásokban egyenlõ jogaik vannak és felelõsségük is egyenlõegymás közötti, valamint a gyermekeikkel való kapcsolataikban a házasság tekintetében, annak tarta-ma alatt és felbontása esetében. Ez a cikk nem gátolja az államokat abban, hogy a gyermekekérdekében szükséges intézkedéseket tegyenek.
6. CIKK – TERÜLETI HATÁLY
1. Az aláíráskor vagy a megerõsítésrõl, az elfogadásról, illetõleg a jóváhagyásról szóló okirat letétbehelyezésének idõpontjában mindegyik állam meghatározhatja azt a területet, illetve azokat aterületeket, amelyekre ez a jegyzõkönyv alkalmazást nyer, és kinyilváníthatja, hogy milyen ter-jedelemben vállalja e jegyzõkönyv rendelkezéseinek ezen vagy ezeken a területeken való alka-lmazását.
2. Az Európa Tanács fõtitkárához intézett nyilatkozatában minden állam bármely késõbbi idõpontbankiterjesztheti e jegyzõkönyv alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott bármely más területre. Eterület vonatkozásában a jegyzõkönyv a nyilatkozatnak a fõtitkár általi kézhezvétele idõpontjátólszámított kéthónapos idõszak lejártát követõ hónap elsõ napján lép hatályba.
3. Az elõzõ két bekezdés alapján tett minden nyilatkozat, a nyilatkozatban meghatározott bármelyterület vonatkozásában visszavonható vagy módosítható a fõtitkárhoz intézett értesítéssel. A vis-szavonás vagy a módosítás a nyilatkozatnak a fõtitkár általi kézhezvétele idõpontjától számítottkéthónapos idõszak lejártát követõ hónap elsõ napján válik joghatályossá.
143
4. A jelen cikknek megfelelõen tett nyilatkozatot olyannak kell tekinteni, mint amelyet az egyezmény56. cikke 1. bekezdésének megfelelõen tettek.
5. Bármely állam területe, amelyre ezt a jegyzõkönyvet ezen állam által történt megerõsítése vagyelfogadása folytán alkalmazni kell, és minden terület, amelyre ezt a jegyzõkönyvet ezen állam általaz e cikk alapján tett nyilatkozat folytán alkalmazni kell, az 1. cikknek egy állam területére valóhivatkozása szempontjából különálló területnek tekintendõ.
6. Bármely állam, amely ezen cikk 1. vagy 2. bekezdésével kapcsolatban nyilatkozatot tett, a késõb-biekben egy vagy több olyan terület vonatkozásában, amelyre a nyilatkozat vonatkozott, bármikorkinyilváníthatja, hogy elfogadja a Bíróság joghatóságát arra, hogy természetes személyektõl, nemkormányzati szervezetektõl vagy egyének csoportjaitól az egyezmény 34. cikkében meghatározot-tak szerint kérelmeket fogadjon az e jegyzõkönyv 1–5. cikkei vonatkozásában.
7. CIKK – AZ EGYEZMÉNYHEZ FÛZÕDÕ VISZONY
A részes államok e jegyzõkönyv 1–60. cikkeit az egyezmény kiegészítõ cikkeinek tekintik, és azegyezmény valamennyi rendelkezését ennek megfelelõen kell alkalmazni.
8. CIKK – ALÁÍRÁS ÉS MEGERÕSÍTÉS
Ez a jegyzõkönyv az Európa Tanács azon tagállamai részére áll nyitva aláírásra, amelyek aláírták azegyezményt. A jegyzõkönyvet meg kell erõsíteni, illetõleg el kell fogadni, vagy jóvá kell hagyni. AzEurópa Tanács tagállamai csak akkor erõsíthetik meg, fogadhatják el, vagy hagyhatják jóvá ezt akiegészítõ jegyzõkönyvet, ha ezt megelõzõen vagy az egyidejûleg megerõsítették az egyezményt. Amegerõsítésrõl, az elfogadásról vagy a jóváhagyásról szóló okiratot az Európa Tanács fõtitkáránál kellletétbe helyezni.
9. CIKK – HATÁLYBALÉPÉS
1. Ez a jegyzõkönyv az azon idõpontot követõ kéthónapos idõszak lejárta utáni hónap elsõ napján léphatályba, amikor az Európa Tanács hét tagállama hozzájárulását fejezte ki ahhoz, hogy ajegyzõkönyv a 8. cikknek megfelelõen kötelezõ legyen számára.
2. Mindazon tagállamok vonatkozásában, amelyek ezt követõen fejezik ki hozzájárulásukat ahhoz,hogy a jegyzõkönyv kötelezõ legyen számukra, az a megerõsítésrõl, az elfogadásról vagy a jóvá-hagyásról szóló okirat letétbe helyezésének idõpontját követõ kéthónapos idõszak lejárta utánihónap elsõ napján lép hatályba.
10. CIKK – A LETÉTBE HELYEZÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK
Az Európa Tanács fõtitkára értesíti a Tanács tagállamait:
a) minden aláírásról;
b) minden megerõsítõ, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezésérõl;
c) e jegyzõkönyvnek a 6. és a 9. cikkeknek megfelelõen történt hatálybalépési idõpontjairól;
d) az e jegyzõkönyvre vonatkozó minden jogcselekményrõl, értesítésrõl vagy közlésrõl.
Minek hiteléül a kellõképpen meghatalmazott alulírottak aláírták ezt a jegyzõkönyvet.
Készült Strasbourgban, 1984. november 22. napján, angol és francia nyelven, egyetlen példányban,amelyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Mindkét nyelven írott szöveg egyaránt hiteles.Az Európa Tanács fõtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama részére hiteles másolatot küld.
144
FTDS
A BIZOTTSÁG 2204/2002/EK RENDELETE (2002. december 5.) az EK-szerzõdés 87. és 88. cikkénekfoglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra történõ alkalmazásáról
A BIZOTTSÁG 2204/2002/EK RENDELETE(2002. december 5.)
az EK-szerzõdés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásra
történõ alkalmazásáról
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzõdésre,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzõdés 92. és 93. cikkének a horizontális állami támo-gatások bizonyos fajtáira történõ alkalmazásáról szóló, 1998. május 7-i 994/98/EK tanácsi rendeletre1,és különösen annak 1. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjára és b) pontjára,
e rendelet tervezetének közzétételét követõen2,
az állami támogatásokkal foglalkozó tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követõen,
mivel:
(1) A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a szerzõdés 87. cikkével összhang-ban kijelentse, hogy a foglalkoztatási támogatás bizonyos feltételekkel összeegyeztethetõ a közöspiaccal, és nem esik a szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségalá.
(2) A 994/98/EK rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra is, hogy a szerzõdés 87. cikkével összhang-ban kijelentse, hogy a Bizottság által az egyes tagállamok esetében a regionális támogatás nyújtá-sára vonatkozóan jóváhagyott munkatervnek megfelelõ támogatás összeegyeztethetõ a közöspiaccal, és nem esik a szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségalá.
(3) A Bizottság számos határozatban alkalmazta a szerzõdés 87. és 88. cikkét a támogatott területekenbelüli és kívüli foglalkoztatási támogatásra, valamint kifejtette politikáját a foglalkoztatási támo-gatásról szóló iránymutatásokban3, az állami támogatások ellenõrzésérõl és a bérköltségek csök-kentésérõl szóló közleményben4, a nemzeti regionális támogatási iránymutatásokban5, valamintaz EK-szerzõdés 87. és 88. cikkének a kis- és a középvállalkozásoknak nyújtott állami támo-
146
1 HL L 142., 1998. 5. 14., 1. o.
2 HL C 88., 2002. 4. 12., 2. o.
3 HL C 334., 1995. 12. 12., 4. o.
4 HL C 1., 1997. 1.3., 10. o.
5 HL C 74., 1998. 3. 10., 9. o.
gatásokra történõ alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 70/2001/EK bizottsági rendeletben6. ABizottság e rendelkezések alkalmazása során szerzett tapasztalatainak fényében a hatékony felü-gyelet biztosítása és az ügyvitel egyszerûsítése érdekében – a bizottsági ellenõrzés gyengítésenélkül – gyakorolja a 994/98/EK rendeletben ráruházott hatásköröket.
(4) Ez a rendelet nem érinti a tagállamoknak azt a lehetõségét, hogy bejelentsék a foglalkoztatásitámogatást. Az ilyen bejelentéseket elsõsorban az e rendeletben és a 70/2001/EK rendeletbenmeghatározott kritériumok figyelembevételével, vagy bármilyen vonatkozó közösségi iránymu-tatással vagy keretrendszerrel összhangban bírálja el a Bizottság. Jelenleg ez az eset vonatkozik atengeri közlekedési ágazatra. A foglalkoztatásra nyújtott állami támogatásokról szóló iránymu-tatások7, valamint az állami támogatások ellenõrzésérõl és a bérköltségek csökkentésérõl szólóközlemény és a foglalkoztatási támogatásról szóló bejelentések gyorsított feldolgozási folya-matáról szóló közlemény8 e rendelet hatályba lépésének napjától hatályát veszti. Az e rendelethatályba lépésekor függõben lévõ bejelentéseket a rendelet rendelkezéseivel összhangban bíráljákel. Átmeneti rendelkezéseket kell hozni e rendeletnek a hatályba lépése elõtt nyújtott és aszerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt kötelezettséget megsértõ foglalkoztatási támo-gatásra vonatkozóan történõ alkalmazásáról.
(5) A Közösség és a tagállamok gazdaság- és szociálpolitikájának központi célja a foglalkoztatástámogatása. A Közösség e célkitûzés támogatása érdekében európai foglalkoztatási stratégiát dol-gozott ki. A Közösség egyes részeiben a munkanélküliség továbbra is jelentõs probléma, és amunkavállalók bizonyos csoportjai még mindig nagyon nehezen tudnak a munkaerõpiacra lépni.Ez okból a hatóságok indokoltan alkalmaznak olyan intézkedéseket, amelyekkel arra ösztönzik avállalatokat, hogy növeljék a – különösképpen ebbõl a hátrányos helyzetû munkavállalói körbõlszármazó – foglalkoztatási szintet.
(6) Ezt a rendeletet csak olyan foglalkoztatási intézkedésekre kell alkalmazni, amelyek megfelelnek aszerzõdés 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt valamennyi feltételnek, és ezért állami támo-gatást képeznek. Egyes foglalkoztatáspolitikai intézkedések a 87. cikk (1) bekezdése szerint nemtartoznak az állami támogatások körébe, mivel azok olyan személyeknek nyújtott támogatásokatjelentenek, akik nem támogatnak bizonyos vállalkozásokat vagy bizonyos termékek elõállítását,vagy mert nem érintik a tagállamok közötti kereskedelmet, vagy mert azok olyan általános, foglal-koztatást elõsegítõ intézkedések, amelyek nem torzítják a versenyt, illetve nem fenyegetnek annaktorzulásával bizonyos vállalkozások vagy egyes termékek elõállításának támogatása révén. E ren-delet ezért nem vonatkozik az olyan általános intézkedésekre, amelyek a bérköltségek és járulé-kaik adójának általános csökkentését tartalmazhatják, így fellendítve a beruházást az általánosoktatás és képzés területén, valamint nem vonatkozik a munkanélkülieknek iránymutatást és taná-csot, általános támogatást és képzést nyújtó intézkedésekre, valamint a munkajog továbbfejlesz-tésére sem. Ugyanez vonatkozik azokra az intézkedésekre is, amelyek úgy tekintendõk, hogy nemfelelnek meg a szerzõdés 87. cikke (1) bekezdésében foglalt valamennyi kritériumnak, és ame-lyekre ezért az EK-szerzõdés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásárólszóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet9 értelmében nem vonatkozik a szerzõdés88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség.
(7) E megfontolásokra tekintettel a rendeletben a kötelezettség alól mentesített támogatásnak az acélja és következménye, hogy az európai foglalkoztatási stratégiával összhangban segítse elõ afoglalkoztatást – különösen a hátrányos helyzetû munkavállalók körében – anélkül, hogy a közösérdekek ellenében hátrányosan befolyásolná a kereskedelmi feltételeket. A cégeknek egyedielbírálás alapján nyújtott foglalkoztatási támogatás jelentõs hatást gyakorolhat az adott piacon
147
6 HL L 10., 2001. 1. 13., 33. o.
7 HL C 371., 2000. 12. 23., 12. o.
8 HL C 218., 1996. 7. 27., 4. o.
9 HL L 10., 2001. 1. 13., 30. o.
folyó versenyre, mivel az adott cég elõnyösebb helyzetbe kerül, mint azok, amelyek nem kaptakilyen támogatást. Ha csak egyetlen cég kap támogatást, valószínû, hogy annak csak korlátozotthatása lesz a foglalkoztatásra. Ebbõl az okból a foglalkoztatási támogatások egyedi odaítéléséttovábbra is be kell jelenteni a Bizottságnak, és ez a rendelet csak akkor menthet fel a kötelezettségalól, ha a támogatás rendszeres formában történik.
(8) E rendelet minden olyan, támogatási rendszer keretén belül nyújtott támogatásnak mentességetbiztosít, amely megfelel e rendelet valamennyi vonatkozó követelményének. A hatékony fel-ügyelet biztosítása és az ügyvitel egyszerûsítése érdekében – a bizottsági ellenõrzés gyengítésenélkül – a támogatási rendszereknek kifejezetten hivatkozniuk kell e rendeletre.
(9) Ez a rendelet nem ad mentességet a bejelentési kötelezettség alól a hajóépítési és a szénbányá-szati ágazat állami támogatása esetében, amelyekre vonatkozóan az 1540/98/EK tanácsi ren-delet10, illetve az 1407/2002/EK tanácsi rendelet11 határoz meg külön szabályokat.
(10) Ezt a rendeletet a közlekedési ágazatban alkalmazni kell. Azonban tekintettel az adott ágazatbanfolyó verseny különleges jellemzõire, nem szükséges, hogy a munkahelyteremtéshez nyújtotttámogatás is mentességet kapjon.
(11) A Bizottság következetesen kedvezõtlenebb képet alkot bizonyos ágazatok célzott támogatásáról,ideértve, de nem kizárólagos jelleggel a többletkapacitással vagy a válsággal küszködõ, érzékenyágazatokat. E bizonyos ágazatok célzott támogatási rendszereire ezért nem vonatkozik a ren-deletben elõírt bejelentési kötelezettség alóli mentesség.
(12)A Bizottság bevett gyakorlatával összhangban, és azzal a céllal, hogy még inkább biztosítsák, hogya támogatás arányos legyen és a szükséges összegre korlátozódjon, a küszöbértékeket a maximálistámogatási összegek helyett inkább a támogatható költségek csoportjához viszonyított támogatás-intenzitással kell kifejezni.
(13)Annak meghatározása érdekében, hogy a támogatás e rendelet szerint összeegyeztethetõ-e aközös piaccal, figyelembe kell venni a támogatásintenzitást, és ily módon a folyósítási egyenértékformájában kifejezett támogatási összeget. A több részletben kifizetendõ támogatás és a kedvezõhitel formájában nyújtott támogatás folyósítási egyenértékének kiszámításához a támogatás nyúj-tásakor érvényes piaci kamatlábakat kell alkalmazni. Az állami támogatási szabályok egységes,átlátható és egyszerû alkalmazása céljából a piaci kamatlábak e rendelet alkalmazásában refer-encia-kamatlábaknak tekintendõk, feltéve hogy kedvezõ hitel esetében normál biztosíték áll ahitel mögött, és nem jár rendkívüli kockázattal. A referencia-kamatlábakat a Bizottság objektívkritériumok alapján, idõszakosan határozza meg, és közzéteszi az Európai Közösségek HivatalosLapjában és az interneten.
(14)Tekintettel az eltérõ nagyságú vállalatok közötti különbségekre, a munkahelyteremtést célzó támo-gatásintenzitásra vonatkozóan eltérõ felsõ határokat kell meghatározni a kis- és a közepes méretûvállalkozások, valamint a nagyvállalatok esetében. A versenyt esetlegesen eltorzító különbségekkiküszöbölése, valamint a különbözõ közösségi és nemzeti kezdeményezések összehangolásánakmegkönnyítése, továbbá az ügyvitel érthetõsége érdekében, illetve jogbiztonsági okokból az e rendeletben használt „kis- és középvállalkozások” meghatározásnak azonosnak kell lennie a kis-és a közepes méretû vállalkozások meghatározásáról szóló, 1996. április 3-i 96/280/EK bizott-sági ajánlásban12 megadott meghatározással. A meghatározást a 70/2001/EK rendeletben is alkalmazzák.
(15)A támogatásintenzitás felsõ határait a Bizottság tapasztalatainak fényében olyan szinten kell meg-határozni, amely biztosítja a verseny torzulásainak minimalizálása és a foglalkoztatás elõsegíté-
148
10 HL L 202., 1998. 7. 18., 1. o.
11 HL L 205., 2002. 8. 2., 1. o.
12 HL L 107., 1996. 4. 30., 4. o.
sének célja közötti megfelelõ egyensúlyt. A koherencia érdekében a felsõ határokat össze kellhangolni a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatásokban és a 70/2001/EK rendeletbenmeghatározottakkal, amelyek lehetõvé tették, hogy a támogatást a beruházási projektekhezkapcsolódó munkahelyteremtésre történõ hivatkozással számítsák ki.
(16)A foglalkoztatási költségek minden vállalat általános mûködési költségeinek részét képezik. Ezértkülönösen fontos, hogy a támogatás pozitív hatást gyakoroljon a foglalkoztatásra, és ne egysze-rûen arra adjon lehetõséget, hogy a vállalatok az egyébként általuk viselt költségeket csökkentsék.
(17)A foglalkoztatási támogatás alapos ellenõrzés és szigorú korlátok nélkül olyan káros hatásokkalbírhat, amelyek megsemmisítik a munkahelyteremtésre gyakorolt közvetlen hatását. Ha a támoga-tást a Közösségen belüli versenynek kitett cégek védelmére használják fel, annak az lehet a hatása,hogy késlelteti a közösségi ipar versenyképességének biztosításához szükséges alkalmazkodást.Szigorú ellenõrzés hiányában a támogatás a gazdasági és a társadalmi kohézió célkitûzésévelellentétben a leginkább jómódú régiókban koncentrálódhat. Az egységes piacon belül a foglal-koztatási költségek csökkentésére nyújtott támogatás a Közösségen belüli verseny torzulásaihoz,az erõforrások felosztásának és a nem helyhez kötött befektetéseknek az eltérüléséhez, a munka-nélküliség országok közötti eltolódásához, valamint áttelepüléshez vezethet.
(18)A munkahelyek teremtéséhez nyújtott támogatás ahhoz a feltételhez van kötve, hogy a létrehozottmunkahelyet egy bizonyos minimális ideig fenn kell tartani. Az e rendeletben meghatározott idõ-tartam hatályon kívül helyezi a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatások 4.14. pont-jában meghatározott, öt évrõl szóló szabályt.
(19)A munkahelyek megtartásához nyújtott támogatás, azaz a cégeknek annak érdekében adott pénz-ügyi támogatás, hogy meggyõzzék õket arról, hogy ne bocsássák el dolgozóikat, hasonló a mûkö-dési támogatáshoz. Ezért bármilyen ágazati szabályra – mint a tengeri közlekedési ágazatbanmeglévõ szabályokra – is tekintettel csak egyedi körülmények között és korlátozott idõtartamraengedélyezhetõ. Ezt továbbra is be kell jelenteni a Bizottságnak, és az e rendeletben megadott, abejelentési kötelezettség alóli mentesség erre az esetre nem vonatkozik. A támogatás olyan korlá-tozott körülmények között engedélyezhetõ, amelyekben a támogatás a szerzõdés 87. cikke (2)bekezdésének b) pontjával összhangban a természeti katasztrófák vagy rendkívüli események általokozott károk helyreállítására szolgál; további eset a nemzeti regionális támogatásra vonatkozóiránymutatásokban szereplõ mûködési támogatásra vonatkozó feltételek teljesülése, a szerzõdés87. cikke (3) bekezdésének a) pontja szerinti eltérésre jogosult régiókban az olyan térségek gazda-sági fejlesztésére vonatkozóan, ahol az életszínvonal rendkívül alacsony, illetve ahol jelentõs azalulfoglalkoztatottság, beleértve a legszélsõ peremterületeket is; harmadik eset pedig az, amikor atámogatást egy nehéz helyzetben lévõ vállalat megmentésének és átszervezésének keretébennyújtják a vonatkozó közösségi iránymutatások13 rendelkezéseivel összhangban.
(20)A munkáltatók egy bizonyos típusú támogatást kapnak az ideiglenes vagy a határozott idejûmunkaszerzõdések határozatlan idõre kötött szerzõdésekké történõ átalakítására. Ezekre az intéz-kedésekre nem vonatkozik az e rendeletben elõírt bejelentési kötelezettség alóli mentesség, és abejelentést oly módon kell megtenni, hogy a Bizottság meg tudja határozni, hogy az pozitív hatástgyakorol-e a foglalkoztatásra. Különösképpen figyelni kell arra, hogy ezek az intézkedések netehessék lehetõvé, hogy a foglalkoztatást mind a munkahelyek megteremtése, mind a szerzõdésátalakítása esetében oly módon támogassák, hogy túllépik a kezdõ beruházási támogatás vagy amunkahelyek teremtésére nyújtott támogatás felsõ határát.
(21) A kis- és a középvállalkozások döntõ szerepet játszanak a munkahelyteremtésben. Ugyanakkoraz új munkaerõ felvételével járó kockázatok és ügyviteli terhek miatt a méretük hátrányt jelentheta munkahelyteremtésben. A munkahelyteremtés ezenkívül hozzájárulhat a Közösség kevésbékiemelt régióinak gazdasági fejlõdéséhez, és ily módon erõsítheti a gazdasági és a társadalmikohéziót. Az ilyen régiókban mûködõ vállalkozások a helyszín szerkezeti hátránya miatt szenved-
149
13 HL C 288., 1999. 10. 9., 2. o.
nek. Ezért indokolt, hogy a kis- és a középvállalkozások, valamint a támogatott régiókban mûködõvállalkozások munkahely-teremtési támogatásban részesüljenek.
(22)A támogatásban nem részesülõ régiókban mûködõ nagyvállalatok nem küzdenek különösebbnehézségekkel, és a foglalkoztatási költségek a normál mûködési költségeik részét képezik. Ezért,valamint annak érdekében, hogy a kis- és a középvállalkozások, valamint a szerzõdés 87. cikke (3) bekezdésének a) és c) pontja szerint eltérések hatálya alá tartozó régiók számára a munkahely-teremtéshez nyújtott támogatás ösztönzõ hatása maximális legyen, az eltérések hatálya alá nemtartozó régiókban mûködõ nagyvállalatok nem jogosultak a munkahely-teremtési támogatásra.
(23) Egyes munkavállalói csoportok nagyon nehezen találnak munkát, mert a munkáltatók nem tartjákõket elég termelékenynek. A vélt alacsonyabb termelékenység oka vagy a friss munkatapasztalathiánya (például fiatal munkavállaló, tartósan munkanélküli) vagy a tartós hátrány. A foglalkoztatásitámogatást, amely szándéka szerint a cégeket ilyen személyek felvételére ösztönzi, az a tényindokolja, hogy e munkavállalók alacsonyabb termelékenysége csökkenti a cég pénzügyi elõnyét,valamint az a tény is, hogy a munkavállalók javát is szolgálja az intézkedés, mivel õk valószínûlegkiszorulnának a munkaerõpiacról, hacsak a munkáltatók nem kapnak ilyen ösztönzõket. Ezértindokolt megengedni az ilyen támogatást nyújtó rendszereket, a kedvezményezett méretétõl ésmûködési helyétõl függetlenül.
(24) A hátrányos helyzetûnek tekintett munkavállalói csoportokat meg kell határozni, azonban a tag-államok számára lehetõvé kell tenni, hogy általuk hátrányos helyzetûnek tekintett más munka-vállalói csoportok alkalmazását elõsegítõ támogatást is bejelenthessenek, az azt alátámasztóérvekkel.
(25)A fogyatékossággal élõ munkavállalók állandó segítséget igényelhetnek ahhoz, hogy a munkaerõ-piacon maradhassanak, ami túlmegy az elsõ munkába álláshoz nyújtott támogatáson, és ami eset-leg védett munkahelyeket jelent. Az ilyen célú támogatást nyújtó rendszerek mentesülnek a beje-lentési kötelezettség alól, feltéve hogy a támogatás kimutathatóan nem haladja meg azt amértéket, ami az érintett munkavállalók alacsonyabb termelékenységének, a foglalkoztatásuktöbbletköltségeinek vagy a védett munkahelyek létesítési vagy fenntartási költségeinek kompenzá-lásához szükséges. Ez a feltétel azt kívánja megelõzni, hogy az ilyen támogatásban részesülõvállalkozások versenyár alatt értékesítsenek a más vállalkozások által is kiszolgált piacokon.
(26) Ez a rendelet nem akadályozza meg a hátrányos helyzetû munkavállalók felvételéhez, illetve afogyatékossággal élõ munkavállalók felvételéhez vagy foglalkoztatásához nyújtott támogatásokösszevonását más foglalkoztatási költségek tekintetében nyújtott támogatással, mivel ilyen esetek-ben jogosan adható ösztönzõ annak érdekében, hogy – a többiekkel szemben elõnyben részesítveõket – az e csoportokba tartozó munkavállalókat alkalmazzák.
(27)Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás valós igényeket elégítsen ki, és hogy ösztönzõleghasson a foglalkoztatásra, ez a rendelet nem menti fel a bejelentési kötelezettség alól a munka-helyteremtéshez vagy a munkaerõ-felvételhez nyújtott támogatást olyan esetekben, ha a kedvez-ményezett egyedül, piaci feltételekkel tudna munkát vállalni.
(28) Ez a rendelet nem ad mentességet a munkahelyteremtéshez nyújtott támogatásra vonatkozóan, haazt összevonják az ugyanezekre a támogatható költségekre vonatkozó más állami támogatással,ideértve a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok által nyújtott támogatásokat vagy a közösségitámogatást, vagy az érintett munkahellyel összefüggõ beruházások költségeivel, ha az összevontérték meghaladja az ebben a rendeletben vagy a beruházások állami támogatásának közösségiszabályaiban – különösen a nemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatásban és a70/2001/EK rendeletben – meghatározott küszöbértékeket. Az egyetlen kivétel ez alól az elv alóla hátrányos helyzetû munkavállalók felvételéhez vagy a fogyatékossággal élõ munkavállalókfelvételéhez vagy foglalkoztatásához nyújtott támogatás.
(29) Indokolt, hogy a nagy összegû támogatásokról a Bizottság egyedi elbírálás alapján döntsön, azokhatályba lépése elõtt. Ennek értelmében az egy adott idõszakra, egy vállalkozás vagy létesítményszámára meghatározott összeget meghaladó támogatási összegekre nem vonatkozik az e ren-
150
deletben elõírt mentesség, és azokra továbbra is a szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésében foglaltkövetelményeket kell alkalmazni.
(30)A foglalkoztatást elõsegítõ támogatási intézkedések vagy egyéb, a foglalkoztatással és a munka-erõpiaccal kapcsolatos célú támogatások eltérhetnek az e rendelet által mentesített intézkedések-tõl. Az ilyen intézkedéseket a 88. cikk (3) bekezdése szerint kell bejelenteni.
(31)A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) támogatásokról és kiegyenlítõ intézkedésekrõl szóló meg-állapodásának figyelembevételével e rendelet nem mentesíti az exporttámogatást vagy az import-termékek ellenében a hazai termékekhez nyújtott támogatást. Az ilyen támogatás összeegyeztet-hetetlen lenne a Közösség említett megállapodás szerinti nemzetközi kötelezettségeivel, és ezértnem mentesül a bejelentési kötelezettség alól, és bejelentés esetén sem engedélyezhetõ.
(32) Az átláthatóság és a hatékony ellenõrzés biztosítása érdekében a 994/98/EK rendelet 3. cikkévelösszhangban szabványos formátumot kell kidolgozni, amely szerint a tagállamok – valahányszore rendelet értelmében támogatási rendszert hajtanak végre – összefoglaló tájékoztatást adnak aBizottságnak az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való közzététel céljából. Ugyanezenokokból szabályokat kell meghatározni a tagállamok által vezetendõ, az e rendelet által mentesí-tett támogatási rendszerrel kapcsolatos nyilvántartásokra vonatkozóan. A tagállamok által a Bizott-ságnak benyújtandó éves beszámoló céljaira a Bizottság kialakíthatja egyedi követelményeit. Azügyvitel kezelésének megkönnyítése érdekében és a szükséges technológia széleskörû ren-delkezésre állásának figyelembevételével az összefoglaló tájékoztatást és az éves jelentést elektro-nikus formában kell benyújtani.
(33)Tekintettel a Bizottság e téren szerzett tapasztalataira, és különösen az állami támogatáspolitikafelülvizsgálatának általában szükséges gyakoriságára, korlátozni kell e rendelet alkalmazásánakidõtartamát. A 994/98/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alapján átmeneti szabályokat szüksé-ges hozni, mivel az e rendelet által mentesített támogatási rendszerek – annak lejártát követõen –további hat hónapra mentességet kapnak,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. CIKK HATÁLY
(1) Ezt a rendeletet olyan rendszerekre kell alkalmazni, amelyek a szerzõdés 87. cikkének (1) bekez-dése értelmében állami támogatásnak minõsülnek, és amelyek munkahelyek teremtéséhez, hát-rányos helyzetû és fogyatékossággal élõ munkavállalók felvételéhez, illetve a fogyatékossággal élõmunkavállalók alkalmazásával járó többletköltségek fedezéséhez nyújtanak támogatást.
(2) Ezt a rendeletet az összes ágazatban nyújtott támogatásra alkalmazni kell, beleértve a szerzõdésI. mellékletében felsorolt termékek elõállításával, feldolgozásával és forgalomba hozatalával kapc-solatos tevékenységeket is.
Nem kell alkalmazni semmilyen, a szénbányászati vagy a hajóépítési ágazatban nyújtott támo-gatásra, sem pedig a 4. cikk szerint a közlekedési ágazatban nyújtott munkahely-teremtési támo-gatásra. Az ilyen támogatást a szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésével összhangban továbbra iselõre be kell jelenteni a Bizottságnak.
(3) Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következõkre:
a) kivitellel kapcsolatos tevékenységekre nyújtott támogatás, azaz a közvetlenül a kivitt mennyi-ségektõl függõ támogatás; forgalmazó hálózat létrehozásához és mûködéséhez nyújtott támo-gatás vagy exporttevékenységhez kapcsolódó egyéb folyó kiadásokra adott támogatások;
b) importáruk helyett a hazai áruk felhasználásától függõ támogatás.
151
2. CIKKFOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
E rendelet alkalmazásában:
a) „támogatás“: minden olyan intézkedés, amely megfelel a szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdésébenmeghatározott valamennyi kritériumnak;
b) „kis- és középvállalkozások“: a 70/2001/EK rendelet I. mellékletében meghatározott vállalkozások;
c) „bruttó támogatásintenzitás“: a vonatkozó költségek százalékában kifejezett támogatási összeg.Minden számadatot a közvetlen adók levonása elõtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást nemszubvenció formájában ítélik oda, akkor a támogatási összeg a támogatás folyósítási egyenértékelesz. A több részletben kifizetendõ támogatást a nyújtás pillanatában érvényes értékére diszkon-tálják. A diszkontálás céljára és a kedvezõ hitelek támogatási összegének kiszámítására használtkamatláb a támogatás nyújtásának idõpontjában érvényes referencia-kamatláb;
d) „nettó támogatásintenzitás“: a vonatkozó költségek százalékában kifejezett adó levonása utánidiszkontált támogatási összeg;
e) az „alkalmazottak száma“: az éves munkaegység (ÉME), azaz az egy év során teljes munkaidõbenalkalmazott személyek száma; a részmunkaidõs dolgozók és az idénymunkások az éves munka-egység törtrészének felelnek meg;
f) „hátrányos helyzetû munkavállaló“: minden olyan csoportba tartozó személy, aki segítség nélkülnehezen tud a munkaerõpiacra lépni, azaz olyan személy, aki a következõ feltételek közül legalábbegynek megfelel:
i. bármely 25 éven aluli vagy a nappali tagozatos tanulmányait legfeljebb két éve befejezettszemély, aki elõzõleg még nem lépett be elsõ rendszeres, fizetett munkahelyére;
ii. bármely bevándorló munkavállaló, aki a Közösségen belül lakhelyet változtat vagy változtatott,vagy aki munkavállalás céljából honossá válik a Közösségben;
iii. bármely személy, aki egy tagállamon belül etnikai kisebbséghez tartozik, és akinek nyelvi,szakképzési vagy szakmai gyakorlati fejlesztésre van szüksége ahhoz, hogy javítsa az állandóalkalmazás elnyerésének kilátásait;
iv. bármely személy, aki munkába akar állni vagy vissza akar állni a munkába, és aki legalább kétévig mind a munkából, mind az oktatásból kimaradt, és különösen bármely személy, aki ahivatásának és a családi életének összeegyeztetése során tapasztalt nehézségek következtébenfeladta a munkáját;
v. bármely egy vagy több gyermeket egyedül nevelõ felnõtt;
vi. bárki, aki nem szerzett középfokú vagy annak megfelelõ végzettséget, aki munkanélküli vagyaki éppen elveszíti állását;
vii. bármely 50 éven felüli személy, aki munkanélküli vagy aki éppen elveszíti állását;
viii. bármely tartósan munkanélküli személy, azaz bármely személy, aki az utóbbi 16 hónap során12 hónapig – illetve 25 éven aluli személyek esetében az utóbbi nyolc hónap során hathónapig – munkanélküli volt;
ix. bármely, a nemzeti joggal összhangban korábbi vagy jelenlegi kábítószerfüggõnek minõsítettszemély;
x. bármely személy, aki börtönbüntetésének vagy az ellene hozott egyéb büntetõintézkedésnek amegkezdése miatt még nem lépett be elsõ rendszeres, fizetett munkahelyére;
152
xi. bármely nõ olyan NUTS II. földrajzi területen, ahol a munkanélküliség átlaga legalább két naptári éven át meghaladta a közösségi átlag 100%-át, és ahol a nõk munkanélkülisége azutóbbi három naptári év során legalább két éven át meghaladta a férfiak munkanélküliségének150%-át;
g) „fogyatékossággal élõ munkavállaló“: bármely olyan személy:
i. aki a nemzeti jog szerint fogyatékossággal élõnek elismert; vagy
ii. aki elismerten komoly fizikai, intellektuális vagy pszichológiai károsodásban szenved;
h) „védett munkahely“: olyan létesítményben történõ foglalkoztatás, ahol az alkalmazottak legalább50%-a fogyatékossággal élõ munkavállaló, akik képtelenek munkát vállalni a nyílt munkaerõ-piacon;
i) a „bérköltség“: a következõ alkotóelemekbõl áll, amelyeket ténylegesen az állami támogatásbanrészesülõ kedvezményezett fizet meg az érintett foglalkoztatás tekintetében:
i. bruttó, azaz adólevonás nélküli bér; és
ii. kötelezõ szociális biztonsági járulékok.
j) egy munkahely „beruházási projekt végrehajtásához kapcsolódik“: ha azt a tevékenységet érinti,amelyre a beruházás vonatkozik, és ha azt a beruházás befejezésétõl számított három éven belülhozzák létre. Ugyanezen idõszak alatt a beruházás által létrehozott kapacitás kihasználtságiarányának növelését követõen létrehozott munkahelyek szintén a beruházáshoz kapcsolódnak;
k) „tárgyieszköz-beruházás“: új létesítmény létrehozásához, meglévõ létesítmény kibõvítéséhez kap-csolódó, vagy egy meglévõ létesítmény termékében vagy termelési folyamatában (különösen racio-nalizálás, diverzifikálás vagy modernizálás útján) alapvetõ változást eredményezõ tevékenységmegkezdéséhez kapcsolódó befektetett tárgyi eszközökbe történõ beruházás. Egy olyan létesítményátvételének formájában végrehajtott, befektetett eszközökbe történõ beruházás, ami bezárt vagybezárt volna, ha nem veszik meg, szintén tárgyieszköz-beruházásnak kell tekinteni;
l) „immateriális javakba történõ beruházás“: szabadalmi jogok, licenciák, know-how vagy nemszabadalmazott mûszaki ismeretek megszerzése révén történõ technológiaátadásba valóberuházás.
3. CIKKA MENTESSÉG FELTÉTELEI
(1) A 9. cikkre is tekintettel az e rendelet valamennyi feltételét kielégítõ támogatási rendszerek aszerzõdés 87. cikkének (3) bekezdése értelmében összeegyeztethetõk a közös piaccal, és mentesül-nek a szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy:
a) bármely, az ilyen rendszerben odaítélhetõ támogatás megfelel e rendelet valamennyi követel-ményének;
b) a rendszer kifejezetten hivatkozik e rendeletre, megemlítve a címét, és az Európai KözösségekHivatalos Lapjában való közzétételre.
(2) Az (1) bekezdésben említett rendszerek alapján adott támogatás a szerzõdés 87. cikkének (3) be-kezdése értelmében összeegyeztethetõ a közös piaccal, és mentesül a szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól, feltéve hogy a támogatás megfelel e rendeletvalamennyi feltételének.
153
4. CIKKMUNKAHELYTEREMTÉS
(1) A munkahelyteremtést szolgáló támogatási rendszereknek és az ilyen rendszer alapján odaítélhetõbármilyen támogatásnak meg kell felelnie a (2), a (3) és a (4) bekezdés feltételeinek.
(2) Ha olyan térségekben vagy ágazatokban teremtenek munkahelyet, amelyek a 87. cikk (3) bekezdé-sének a) és c) pontja alapján a támogatás idõpontjában regionális támogatásra nem jogosultak,akkor a bruttó támogatásintenzitás nem haladhatja meg:
a) kisvállalkozások esetében a 15%-ot;
b) középvállalkozások esetében a 7,5%-ot.
(3) Ha olyan térségekben vagy ágazatokban teremtenek munkahelyet, amelyek a 87. cikk (3) bekezdé-sének a) és c) pontja alapján a támogatás idõpontjában regionális támogatásra jogosultak, akkor anettó támogatásintenzitás nem haladhatja meg a támogatás idõpontjában alkalmazandó munkaterv-ben meghatározott regionális beruházási támogatás megfelelõ felsõ határát, amelyet a Bizottság hagyjóvá az egyes tagállamok esetében: e célból többek között figyelembe kell venni a nagyberuházásiprojektek regionális támogatásának több ágazatra vonatkozó keretrendszerét14.
A kis- és a középvállalkozások esetében – és a munkaterv e vállalkozásokra vonatkozó ellenkezõértelmû rendelkezésének hiányában – a felsõ határ a következõk szerint növekszik:
a) a 87. cikk (3) bekezdésének c) pontjában szabályozott térségekben bruttó 10 százalékponttal,feltéve hogy a teljes nettó támogatásintenzitás nem haladja meg a 30%-ot; vagy
b) a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontjában szabályozott térségekben bruttó 15 százalékponttal,feltéve hogy a teljes nettó támogatásintenzitás nem haladja meg a 75%-ot.
A magasabb regionális támogatás felsõ határait csak akkor kell alkalmazni, ha a kedvezményezettlegalább 25%-ban hozzájárul a finanszírozáshoz, és ha a munkahelyet a támogatásra jogosultrégióban tartják fenn.
Ha a munkahelyet a szerzõdés I. mellékletében felsorolt termékek elõállítása, feldolgozása és forga-lomba hozatala területén hozzák létre, akkor az 1257/1999/EK tanácsi rendelet15 szerint kevésbékiemelt területeknek nyilvánított térségekben a támogatás e magasabb felsõ határait vagy – adott eset-ben – az említett rendelet szerint a támogatásra vonatkozó magasabb felsõ határokat kell alkalmazni.
(4) A (2) és a (3) bekezdésben meghatározott felsõ határokat kell alkalmazni a támogatásintenzitásra,amelyet a kétéves idõszakra vonatkozó bérköltség százalékaként kell kiszámítani, a következõfeltételek mellett megteremtett munkahelyre vonatkozóan:
a) a megteremtett munkahely az utolsó 12 hónap átlagával összehasonlítva nettó növekedést jelenta munkavállalói létszámban, mind a létesítményben, mind az érintett vállalkozásban;
b) a megteremtett munkahelyet legalább három évig – kis- és középvállalkozások esetében két évig– fenn kell tartani; és
c) a munkahelyteremtés eredményeképpen alkalmazott új munkavállalók állással még addig nemrendelkezõ munkavállalók, a korábbi munkájukat elvesztett vagy elvesztõ munkavállalóklegyenek.
(5) Ha az e cikk értelmében mentesített rendszer alapján munkahelyteremtéshez támogatást adnak,akkor kiegészítõ támogatás nyújtható a hátrányos helyzetû vagy a fogyatékossággal élõ munka-vállalóknak az 5. vagy a 6. cikkel összhangban történõ felvétele esetében.
154
14 HL C 70., 2002. 3. 19., 8. o.
15 HL L 160., 1999. 6. 26., 80. o.
5. CIKKHÁTRÁNYOS HELYZETÛ VAGY FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ MUNKAVÁLLALÓK FELVÉTELE
(1) A hátrányos helyzetû vagy fogyatékossággal élõ munkavállalók vállalkozásokhoz való felvételétszolgáló támogatási rendszereknek és az ilyen rendszer alapján odaítélhetõ bármely támogatásnakmeg kell felelnie a (2) és a (3) bekezdés feltételeinek.
(2) Az érintett hátrányos helyzetû vagy fogyatékossággal élõ munkavállaló vagy munkavállalókfoglalkoztatására vonatkozó minden támogatás bruttó intenzitása, amelyet a felvételt követõ egy évbérköltségeinek százalékaként kell kiszámítani, nem haladhatja meg a hátrányos helyzetûmunkavállalók esetében az 50%-ot, illetve fogyatékossággal élõ munkavállalók esetében a 60%-ot.
(3) A következõ feltételeket kell alkalmazni:
a) ha a felvétel nem jelenti az érintett létesítmény munkavállalói létszámának nettó növekedését,egy vagy több munkahely megüresedése önkéntes kilépés, öregségi nyugdíjazás, önkéntesmunkaidõ-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerû elbocsátás és nem létszámleépítéskövetkeztében történt, valamint
b) a kötelességszegés miatti jogszerû elbocsátás kivételével a munkavállaló vagy a munkavállalóklegalább 12 hónapig folyamatos foglalkoztatásra jogosultak.
6. CIKK A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ MUNKAVÁLLALÓK FOGLALKOZTATÁSÁNAK TÖBBLETKÖLTSÉGEI
(1) A fogyatékossággal élõ munkavállalók foglalkoztatását szolgáló támogatási rendszereknek és azilyen rendszer alapján odaítélhetõ bármely támogatásnak meg kell felelnie a (2) és a (3) bekezdésfeltételeinek.
(2 A támogatás az 5. cikk alapján nyújtott bármilyen támogatással együtt nem haladhatja meg amunkavállaló vagy munkavállalók fogyatékosságából következõ alacsonyabb termelékenység,valamint a következõ költségek bármelyikének kompenzálásához szükséges mértéket:
a) a létesítmények átalakításának költségei;
b) a kizárólag a fogyatékossággal élõ munkavállaló vagy munkavállalók segítésére fordított idõmunkaerõköltségei;
c) az általuk használt berendezések átalakításának vagy beszerzésének költségei,
amelyek azokon a költségeken felül jelentkeznek, amelyek akkor adódnak, ha a kedvezményezettnem fogyatékossággal élõ munkavállalókat foglalkoztatna, bármely olyan idõszakban, amelyben afogyatékossággal élõ munkavállalót vagy munkavállalókat ténylegesen foglalkoztatta.
Ha a kedvezményezett védett munkahelyet biztosít, akkor a támogatás ezen túl fedezheti – de nemhaladhatja meg – az érintett létesítmény építési, szerelési vagy bõvítési költségeit, valamint bármely, afogyatékossággal élõ munkavállalók foglalkoztatásából eredõ ügyviteli és közlekedési költséget.
(3) Az e cikkben mentesített rendszerek biztosítják, hogy a támogatás azzal a feltétellel adható, hogya kedvezményezett nyilvántartást vezet, amely lehetõvé teszi annak ellenõrzését, hogy a támogatásmegfelel az e cikkben és a 8. cikk (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek.
7. CIKK A TÁMOGATÁS SZÜKSÉGESSÉGE
(1) Ez a rendelet csak a 4. cikk szerinti támogatásnak ad mentességet, ha az érintett munkahely meg-teremtése elõtt:
a) a kedvezményezett vagy támogatási kérelmet nyújtott be a tagállamnak; vagy pedig
155
b) a tagállam olyan jogi rendelkezéseket fogadott el, amelyek objektív kritériumok szerint és atagállam további mérlegelése nélkül törvényes jogot biztosítanak a támogatásra.
(2) A támogatás a 4. cikk értelmében mentességet élvez a következõ esetekben:
a) a megteremtett munkahely tárgyi eszköz vagy immateriális javak beruházását célzó projektvégrehajtásához kapcsolódik; és
b) a munkahelyet a beruházás befejezésétõl számított három éven belül teremtik meg, de csakakkor, ha az (1) bekezdés a) pontjában említett kérelem vagy az (1) bekezdés b) pontjábanemlített jóváhagyás a projekt végrehajtásának megkezdése elõtt történik.
8. CIKK KUMULÁCIÓ
(1) A támogatások 4., 5. és 6. cikkben meghatározott felsõ határait attól függetlenül kell alkalmazni,hogy a támogatott munkahelyhez vagy felvételhez nyújtott támogatást teljes mértékben államiforrásokból finanszírozzák vagy részben a Közösség finanszírozza azt.
(2) Az e rendelet 4. cikke értelmében mentességet élvezõ rendszerek alapján adott támogatás a szerzõ-dés 87. cikkének (1) bekezdése szerint nem vonható össze semmilyen más, ugyanarra a bérköltsé-gre vonatkozó állami támogatással vagy más közösségi finanszírozással, ha ez az összevonás az erendeletben meghatározott mértéket meghaladó támogatásintenzitást eredményezne.
(3) Az e rendelet 4. cikke értelmében mentességet élvezõ rendszerek alapján adott támogatás nemvonható össze:
a) a szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti bármely más állami támogatással vagy egyébközösségi finanszírozással, amely a megteremtett munkahellyel kapcsolatos olyan beruházásköltségeire vonatkozik, amely a munkahelyteremtés idõpontjában még befejezetlen, vagy amelya munkahelyteremtést megelõzõ három év során fejezõdött be; vagy
b) ugyanazokra a bérköltségekre vagy ugyanahhoz a beruházáshoz kapcsolódó egyéb, foglalkozta-tásra vonatkozó támogatással vagy finanszírozással, ha az összevonás a nemzeti regionálistámogatási iránymutatásokban és a Bizottság által az egyes tagállamok számára jóváhagyottmunkatervben meghatározott vonatkozó regionális beruházási támogatások felsõ határát, illetvea 70/2001/EK rendeletben megadott felsõ határt meghaladó mértékû támogatásintenzitást ered-ményezne. Ha a vonatkozó felsõ határt egy adott esethez igazították – különösen az egybizonyos ágazatban alkalmazandó állami támogatási szabályok vagy olyan nagyberuházási pro-jektekre vonatkozó eszközök alkalmazása révén, mint a nagyberuházási projektek regionálistámogatására érvényes, több ágazatra vonatkozó keretrendszer, e bekezdés alkalmazásában akiigazított felsõ határ érvényes.
(4) A (2) és a (3) bekezdéstõl eltérve az e rendelet 5. és 6. cikkében mentesített rendszerek alapjánnyújtott támogatás a szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerint összevonható más állami támo-gatással vagy más közösségi finanszírozással ugyanazokra a költségekre vonatkozóan, beleértve a(2) és a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelõ, az e rendelet 4. cikke értelmében mentesített rend-szerek alapján adott támogatást, feltéve hogy az összevonás eredményeképpen a bruttó támo-gatásintenzitás nem haladja meg a bérköltségek 100%-át a munkavállaló vagy a munkavállalókfoglalkoztatásának bármely idõszaka alatt.
Az elsõ albekezdés nem sért semmilyen, a kutatásra és a fejlesztésre vonatkozó állami támogatásközösségi keretrendszerének16 értelmében megállapított alacsonyabb támogatásintenzitásihatárértéket.
156
16 HL C 45., 1996. 2. 17., 5. o.
9. CIKK A BIZOTTSÁGNAK TÖRTÉNÕ ELÕZETES BEJELENTÉSHEZ KÖTÖTT TÁMOGATÁS
(1) A bizonyos ágazatokra szabott támogatási rendszerek e rendelet alapján nem mentesülnek a beje-lentési kötelezettség alól, és azokra továbbra is a szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésében foglaltbejelentési kötelezettség vonatkozik.
(2) Ez a rendelet nem mentesíti a bejelentési kötelezettség alól az egy bizonyos vállalkozásnak vagylétesítménynek bármely hároméves idõszak alatt adott, 15 millió EUR bruttó támogatási összegetmeghaladó értékû támogatás nyújtását. A Bizottság kizárólag e rendelet kritériumai alapján bíráljael a támogatást, ha azt olyan rendszer alapján adják, amely egyébként e rendelet értelmébenmentességet élvez.
(3) Ez a rendelet nem sérti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a más állami támogatási eszközök-kel összefüggésben vállalt kötelezettségek alapján bejelentsék az egyedi támogatásokat, különösenazt a kötelezettséget, amelynek értelmében a Bizottságnak be kell jelenteni, illetve azt tájékoztatnikell a nehéz helyzetben lévõ cégek megmentését és átszervezését célzó állami támogatásról szólóközösségi iránymutatások értelmében átszervezési támogatásban részesülõ vállalkozásnak adotttámogatásról, továbbá nem sérti a nagyberuházási projekteknek a több szektorra vonatkozó keret-rendszer alapján nyújtott regionális támogatásra vonatkozó bejelentési kötelezettségét sem.
(4) A 2. cikk f) pontja értelmében a nem hátrányos helyzetû munkavállalói csoportok felvételét elõsegí-tõ támogatási rendszerekre továbbra is a szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelen-tési kötelezettség vonatkozik, kivéve, ha a 4. cikk szerint mentesülnek ez alól. A tagállamok fel-szólításra benyújtják az érintett munkavállalók hátrányos helyzetének indoklását, amelyet aBizottsági elbírál. Erre vonatkozóan az 5. cikkben foglaltakat kell alkalmazni.
(5) A munkahelyek megtartásához nyújtott támogatás – azaz egy vállalkozásnak annak érdekébenadott pénzügyi támogatás, hogy megtartsa azokat a munkavállalókat, akiket egyébként elbocsá-tanának – továbbra is a szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséghatálya alá esik. Az ilyen támogatást – az ágazati szabályokra is tekintettel – csak akkor engedé-lyezheti a Bizottság, ha az a szerzõdés 87. cikke (2) bekezdésének b) pontjával összhangban termé-szeti katasztrófák vagy rendkívüli események által okozott károk helyreállítására szolgál, vagy – anemzeti regionális támogatásról szóló iránymutatásokban foglalt mûködési támogatásra vonatkozófeltételek értelmében – ha a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint eltérésre jogosult régiók-ban olyan térségek gazdasági fejlesztésére vonatkozik, ahol az életszínvonal rendkívül alacsony,illetve ahol jelentõs az alulfoglalkoztatottság.
(6) Az ideiglenes vagy határozott idejû munkaszerzõdések határozatlan idõre kötött szerzõdésekkétörténõ átalakítása érdekében adott támogatásra továbbra is a szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdé-sében foglalt bejelentési kötelezettség vonatkozik.
(7) A munkakörmegosztást, a munkavállaló szülõk segítését célzó támogatási rendszerekre és hasonlóolyan foglalkoztatási intézkedésekre, amelyek elõsegítik a foglalkoztatást, de nem eredményezik amunkahelyek számának és a hátrányos helyzetû munkavállalók felvételének, valamint a fogya-tékossággal élõ munkavállalók felvételének vagy foglalkoztatásának nettó növekedését, továbbra isa szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség vonatkozik, és azokata Bizottság bírálja el a 87. cikkel összhangban.
(8) Az egyéb, a foglakoztatással és a munkaerõpiaccal kapcsolatos célokat szolgáló támogatási intéz-kedésekre – mint a korengedményes nyugdíjazást ösztönzõ intézkedések – szintén a szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség vonatkozik, és azokat a Bizottságbírálja el a 87. cikkel összhangban.
(9) A bármely rendszertõl függetlenül odaítélt foglalkoztatási támogatás egyedi eseteire továbbra is aszerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség vonatkozik. Az ilyentámogatást e rendelet fényében bírálják el, és azt csak akkor engedélyezheti a Bizottság, ha azösszeegyeztethetõ bármelyik, azon ágazatra vonatozóan meghatározott vonatkozó szabállyal,
157
amely ágazatban a kedvezményezett mûködik, és csak akkor, ha kimutatható, hogy a foglakoztatásitámogatás hatása nagyobb súlyú, mint annak a vonatkozó piacon folyó versenyre gyakorolt hatása.
10. CIKK ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS ELLENÕRZÉS
(1) Az e rendelet által mentesített támogatási rendszer végrehajtását követõen a tagállamok 20 munka-napon belül összefoglaló tájékoztatót küldenek a Bizottságnak az érintett támogatási rendszerrevonatkozóan, az I. mellékletben meghatározott formában, az Európai Közösségek Hivatalos Lapjá-ban való közzététel céljából. Ezt elektronikus formában nyújtják be.
(2) A tagállamok részletes nyilvántartást vezetnek az e rendeletben mentesített támogatási rendszerek-rõl és a rendszerek alapján adott egyedi támogatásokról. A nyilvántartás tartalmaz minden infor-mációt, amely annak megállapításához szükséges, hogy a mentesítés e rendeletben meghatározottfeltételei teljesültek, beleértve bármely olyan vállalat jogállására vonatkozó információt, amelynektámogatási jogosultsága a kis- és a középvállalkozási minõségétõl függ. A tagállamok a támogatásirendszerre vonatkozó nyilvántartást 10 évig õrzik azt követõen, hogy az utolsó egyedi támogatástnyújtották az adott rendszer alapján. Az érintett tagállam írásbeli kérésre 20 munkanapon belül –vagy a kérésben meghatározható hosszabb határidõn belül – megad a Bizottságnak minden olyaninformációt, amelyet a Bizottság szükségesnek tart annak megítélésére, hogy az e rendeletbenfoglalt feltételeknek eleget tettek-e.
(3) A tagállamok a II. mellékletben meghatározott mintát követve és elektronikus formában jelentéstkészítenek e rendelet alkalmazásáról minden olyan teljes naptári év vagy annak törtrésze tekinte-tében, amelynek során ez a rendelet alkalmazandó. A tagállamok a jelentés tárgyidõszakátkövetõen legkésõbb három hónapon belül benyújtják a Bizottságnak a jelentést.
11. CIKK HATÁLYBALÉPÉS, HATÁLYOSSÁGI IDÕ ÉS ÁTMENETI SZABÁLYOK
(1) Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követõ 20. napon léphatályba.
A rendelet 2006. december 31-ig marad hatályban.
(2) Az e rendelet hatályba lépésekor függõben lévõ bejelentéseket a rendelet rendelkezéseivelösszhangban bírálják el.
Az e rendelet hatályba lépése elõtt végrehajtott támogatási rendszerek és a rendszerek alapján adotttámogatások – a Bizottság engedélyének hiányában és a szerzõdés 88. cikkének (3) bekezdésébenfoglalt kötelezettség megsértésével – a szerzõdés 87. cikke (3) bekezdésének értelmében összeegyez-tethetõk a közös piaccal és e rendelet alapján mentességet élveznek, amennyiben eleget tesznek a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeknek. A Bizottságaz e feltételeknek eleget nem tevõ támogatásokat a vonatkozó keretrendszerekkel, iránymutatásokkal,tájékoztatásokkal és közleményekkel összhangban bírálja el.
(3) Az e rendelet hatályának lejártakor az e rendelet alapján mentesülõ támogatási rendszerek hathónapos kiigazítási idõtartamig továbbra is mentességet élveznek.
Ez a rendelet teljes egészében kötelezõ és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2002. december 5-én.
a Bizottság részérõl Mario MONTI
a Bizottság tagja
158
I. MELLÉKLET
A tagállamok által közölt információ az EK-szerzõdés 87. és 88. cikkének foglalkoztatásra nyújtottállami támogatásra történõ alkalmazásáról szóló
2204/2002/EK rendelet alapján adott állami támogatásról (elektronikus formában, elektronikus levélben kell megküldeni a [email protected] címre)
Támogatás száma: Magyarázó megjegyzés: Ezt a számot a DG COMP tölti ki.
Tagállam: Régió: Magyarázó megjegyzés: Tüntesse fel a régió nevét, ha a támogatást egy alközponti hatóság nyújtja.
A támogatási rendszer címe: Magyarázó megjegyzés: Tüntesse fel a támogatási rendszer nevét.
Jogalap: Magyarázó megjegyzés: Adja meg a támogatás pontos nemzeti jogi hivatkozását és egy közzétételihivatkozást.
A rendszer alapján tervezett éves kiadás: Magyarázó megjegyzések: Az összegeket euróban vagy – ha alkalmazható – nemzeti pénznembenkell megadni. Adja meg a költségvetési elõirányzat(ok) teljes éves összegét vagy a becsült éves adó-veszteséget a rendszerben szereplõ valamennyi támogatási eszközre.
A garanciák esetében adja meg a garantált hitelek (maximális) összegét.
Maximális támogatásintenzitás: – a 4. cikk alapján: munkahelyteremtés: – az 5. cikk alapján: hátrányos helyzetû vagy fogyatékossággal élõ munkavállalók felvétele: – a 6. cikk alapján: a fogyatékossággal élõ munkavállalók foglalkoztatásának többletköltségei:
Magyarázó megjegyzés: Tüntesse fel a rendelet 4., 5. és 6. cikke alapján nyújtott támogatást meg-különböztetõ maximális támogatásintenzitást.
A végrehajtás idõpontja: Magyarázó megjegyzés: Adja meg azt az idõpontot, amelytõl kezdõdõen a rendszer alapján adható atámogatás.
A rendszer idõtartama: Magyarázó megjegyzés: Adja meg azt az idõpontot (év és hónap), ameddig a rendszer alapján nyújt-ható a támogatás.
A támogatás célja: – a 4. cikk alapján: munkahelyteremtés: – az 5. cikk alapján: hátrányos helyzetû vagy fogyatékossággal élõ munkavállalók felvétele: – a 6. cikk alapján: fogyatékossággal élõ munkavállalók foglalkoztatása:
Magyarázó megjegyzés: A három lehetõség közül ki kell választani az intézkedés elsõdleges célját(céljait). Ez a mezõ további (másodlagos) célok megadására is lehetõséget ad.
Érintett gazdasági ágazat(ok): – valamennyi közösségi ágazat17
– valamennyi gyártási ágazat18
159
17 Kivéve a hajóépítési ágazatot és más olyan ágazatokat, amelyekre az ágazaton belül valamennyi állami támogatástszabályozó rendeletben és irányelvben külön szabályok vonatkoznak.
18 Kivéve a hajóépítési ágazatot és más olyan ágazatokat, amelyekre az ágazaton belül valamennyi állami támogatástszabályozó rendeletben és irányelvben külön szabályok vonatkoznak.
– valamennyi szolgáltatás19
– egyéb (kérjük, határozza meg)
Magyarázó megjegyzések: Válasszon a listából, ha ez lehetséges. Bizonyos ágazatok célzott támo-gatási rendszereire nem vonatkozik a rendeletben elõírt bejelentési kötelezettség alóli mentesség.
A támogató hatóság neve és címe: Magyarázó megjegyzés: Kérjük, adja meg a telefonszámot és ha lehet, az elektronikuslevél-címet is.
Egyéb információ: Magyarázó megjegyzések: Ha közösségi alapok közösen finanszírozzák a rendszert, kérjük, egészítseki a következõ mondattal:
„A támogatási rendszer közös finanszírozásának alapja [hivatkozás].“
Ha a rendszer érvényességi ideje túllép e rendelet hatályosságának idõpontján, akkor kérjük, egészítseki a következõ mondattal:
„A mentességrõl szóló rendelet 2006. december 31-én veszti hatályát, amelyet egy hat hónaposátmeneti idõszak követ.”
II. MELLÉKLETA Bizottságnak benyújtandó idõszakos jelentés mintája
A 994/98/EK rendelet 1. cikke alapján elfogadott csoportmentesítési rendelet értelmében mentesített támogatási rendszerekrõl szóló
éves jelentés mintája
A tagállamok a 994/98/EK rendelet alapján elfogadott csoportmentesítési rendelet alapján az alábbimintát használják a Bizottságnak való jelentési kötelezettségük teljesítésére.
A jelentéseket elektronikus formában kell benyújtani a következõ címre:
A 994/98/EK rendelet 1. cikke alapján elfogadott csoportmentesítési rendelet értelmében mentesítettvalamennyi támogatási rendszerre vonatkozóan kért tájékoztatás
1. A támogatási rendszer címe és száma
2. Az alkalmazott mentesítõ bizottsági rendelet
3. Kiadások Egy rendszeren belül minden egyes támogatási eszközre (pl. szubvenció, kedvezõ hitelek stb.) különkell az adatokat megadni. Az adatokat euróban vagy – ha alkalmazható – nemzeti pénznemben kellmegadni. Adókiadások esetén jelenteni kell az éves adóveszteséget. Ha nem állnak rendelkezésrepontos adatok, akkor a veszteségek megbecsülhetõk. A kiadásokra vonatkozó adatokat a következõképpen kell megadni: A vizsgált évre vonatkozóan a rendszeren belül minden egyes támogatási eszközre (pl. támogatás,kedvezõ hitelek, biztosíték stb.) külön kell az adatokat megadni:
3.1. Lekötött összegek, (becsült) adóveszteségek vagy más igénybe nem vett bevételek, garanciákadatai stb. a támogatásról szóló új döntésekhez. Garanciarendszerek esetében a kiadott újgaranciák teljes összegét kell biztosítani.
160
19 Kivéve a hajóépítési ágazatot és más olyan ágazatokat, amelyekre az ágazaton belül valamennyi állami támogatástszabályozó rendeletben és irányelvben külön szabályok vonatkoznak.
3.2. Tényleges kifizetések, (becsült) adóveszteségek vagy más igénybe nem vett bevételek, garanciákadatai stb. új és jelenlegi támogatásokhoz. Garanciarendszerek esetében a következõket kellmegadni: teljes kinnlévõ garanciák összege, díjbevétel, visszafizetések, kifizetett kártalanítások,a rendszer üzemi eredménye a vizsgált év során.
3.3. A támogatásról hozott új döntések száma.
3.4. A támogatásról hozott új döntések értelmében teremtett munkahelyek illetve a felvett vagy afoglalkoztatott hátrányos helyzetû vagy fogyatékossággal élõ munkavállalók becsült összesszáma (ha szükséges). A hátrányos helyzetû munkavállalók felvételéhez nyújtott támogatás a 2. cikk f) pontjában megadott csoportokat szerint kell bontani.
3.5. A 3.1.-ben foglalt adatok regionális bontásban. vagy a NUTS20 II. szintjén és az alatt meghatáro-zott régiók szerint, vagy a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott régiók, a 87.cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott régiók és a támogatásban nem részesülõrégiók szerint történik.
3.6. A 3.1.-ben foglalt adatok regionális bontásban vagy a NUTS20 II. szintjén és az alatt meghatáro-zott régiók szerint, vagy a 87. cikk (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott régiók, a 87.cikk (3) bekezdésének c) pontjában meghatározott régiók és a támogatásban nem részesülõrégiók szerint történik.
3.7. Az összegeknek a 3.1. pont értelmében vett kedvezményezett tevékenységi ágazatok szerintibontása (ha egynél több ágazatot érint, mindegyiknél tüntesse fel az összeget): • szénbányászat • feldolgozóipar:
– acél – hajóépítés – szintetikus szálak – gépjármû ipar– egyéb feldolgozóipar
• szolgáltatási területek:– szállítási szolgáltatások– pénzügyi szolgáltatások– egyéb szolgáltatások
• egyéb ágazatok (kérjük, határozza meg)
4. Egyéb információk és megjegyzések
161
20 A NUTS az Európai Közösségben alkalmazott statisztikai célú területi egységek nómenklatúrája.
ÖSSZEFOGLALÓ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 604-ES KÖZLEMÉNYÉRÕL, AMELY A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕEMBEREK HELYZETÉRÕL SZÓL
FTDS
ÖSSZEFOGLALÓ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG 604-ES KÖZLEMÉNYÉRÕL,
AMELY A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕEMBEREK HELYZETÉRÕL SZÓL
Az Európai Unió tagállamaiban az utóbbi években a fogyatékossággal élõ emberek esélyegyen-lõségének kérdése központi téma lett. Prioritás, egy olyan társadalmi környezet megteremtése, ahol afogyatékossággal élõ emberek élvezhetik az emberi méltósághoz, az egyenlõ bánásmódhoz, afüggetlen életvitelhez és a társadalom életében való részvételhez való jogukat.
Az Európai Bizottság fogyatékosságügyi stratégiája három pillért tartalmaz, amelyek a célok minélhamarabb történõ megvalósítását szolgálják. Ezek (1) az EU a hátrányos megkülönböztetés elleni jog-szabályai és intézkedései, amelyek biztosítják az egyéni jogok érvényesítését; (2) a környezet hozzá-férhetõségének biztosítása a fogyatékossággal élõ emberek számára, és (3) a fogyatékossággal kapcso-latos kérdések általános érvényesítése a közösségi politikák széles skáláján, a fogyatékossággal élõemberek aktív bevonásának elõsegítésére.
A stratégiai célok feladatokra történõ lebontását az Európai cselekvési terv tartalmazza, amely a2004–2010. idõszakra fogalmazza meg a tennivalókat. Ez a cselekvési terv a fogyatékossággal élõemberek társadalmi befogadásának kulcsaként, a foglalkoztatási kérdések megoldását definiálja.
A cselekvési terv kétéves bontásban adja meg azokat a kiemelt területeket, amelyekre minden tag-államnak fókuszálni kell.
A 2004–2005. évek feladatait az Európai Bizottság COM (2003) 650-es közleménye foglalja magában.Ezek a következõk:
• a foglalkoztatás és a foglalkoztatásban maradás támogatása,
• az élethosszig tartó tanulmányok mint a foglalkoztathatóság, az alkalmazkodóképesség, a szemé-lyi fejlõdés és az aktív állampolgári magatartás eszközének segítése,
• az új technológiák lehetõségeinek hasznosítása,
• az épített környezet hozzáférhetõségének biztosítása, ami elõfeltétele a munkahelyi részvételnek ésa mobilitásnak a gazdaságban és a társadalomban.
A 2006–2007. évek feladatait az Európai Bizottság COM (2006-2007) 604-es közleménye az elõzõszakasz tapasztalatai alapján határozza meg. Ennek alapján a következõ négy területen kell sürgõsenbeavatkozni:
163
1. TEVÉKENYSÉG ÖSZTÖNZÉSE
A foglalkoztatásról szóló átdolgozott Lisszaboni Stratégia központi témája „több embert vonzani ésmegtartani a foglalkoztatásban, növelni a munkaerõ ellátást és modernizálni a szociális védelem rend-szereit”. Ezért a fogyatékossággal élõ emberek aktivitási és foglalkoztatási arányának az emelésetovábbra is prioritás marad. Annál is inkább, hiszen az Európai Bizottság különféle jelentései aztmutatják, hogy rendkívül alacsony a fogyatékossággal élõ emberek munkaerõ-piaci jelenléte a többiállampolgárhoz képest.
2. A MINÕSÉGI TÁMOGATÓ ÉS GONDOZÓ SZOLGÁLTATÁSOKHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSELÕSEGÍTÉSE
A fogyatékossággal élõ emberek esélyegyenlõségének érvényesítését célzó EU-akciók középpontjában– a munkaerõ-piaci integráció mellett – a minõségi, megfizethetõ és hozzáférhetõ szociális szolgál-tatások állnak.
Társadalmaink korszerkezetének megváltozása, az öregedés új kihívást jelent a családok számára.Hiszen az idõsödõ emberek között növekvõ számban találunk fogyatékos polgárokat, akiknek aszámára hosszantartó gondozó és ellátó szolgáltatásokat szükséges biztosítani.
A nagy bentlakásos intézményekben élõ fogyatékossággal élõ emberek intézménybõl való kihelyezé-sének a kérdése szintén nagy kihívás. Az Európai Bizottság támogatja mindazokat a kezdeményezé-seket, amelyek egyensúlyt igyekeznek teremteni a biztonság, a szabadság és az önállóság között.
3. AZ ÁRUK ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK HOZZÁFÉRHETÕSÉGÉNEK ELÕSEGÍTÉSE
Az áruk és a szolgáltatások hozzáférhetõségének biztosítása az épített környezet és a légi-, a vasúti-,a közúti közlekedési hálózat akadálymentesítése mellett magában foglalja az információ és akommunikáció elérhetõségének biztosítását is.
Az új infokommunikációs technológiák jelentõs mértékben járulnak hozzá a befogadó Európamegteremtéséhez.
4. AZ EU ANALITIKAI KÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE
A megbízható és összehasonlítható adatok alapvetõ fontosságúak a fogyatékossággal élõ emberekélethelyzetének megértéséhez, elemzéséhez.
Annak érdekében, hogy az Európai Unióban a különféle fejlesztési programok valós igényekre válas-zolhassanak, az Európai Statisztikai Rendszer keretében egységes definíciókon és terminológián ala-puló új modult dolgoznak ki, amely a fogyatékossággal élõ emberek társadalmi integrációjáról gyûjtinformációt.
A 6. és a 7. kutatási keretprogramok szintén hozzájárulnak a fogyatékosságügyi tudások kibõvítéséhez.
Az Európai Bizottság, valamennyi érdekelt féllel folytatott folyamatos párbeszéd keretében, figyelem-mel kíséri a javasolt akciók megvalósítását. Az akcióterv idõközi értékelésére, a tervekkel összhang-ban, 2008-ban kerül sor.
164
FTDS
A TANÁCS 2000. NOVEMBER 27-I2000/78/EK IRÁNYELVEA FOGLALKOZTATÁS ÉS A MUNKAVÉGZÉS SORÁN ALKALMAZOTTEGYENLÕ BÁNÁSMÓD ÁLTALÁNOS KERETEINEK LÉTREHOZÁSÁRÓL
A TANÁCS 2000. NOVEMBER 27-I2000/78/EK IRÁNYELVEA FOGLALKOZTATÁS
ÉS A MUNKAVÉGZÉS SORÁN ALKALMAZOTTEGYENLÕ BÁNÁSMÓD
ÁLTALÁNOS KERETEINEK LÉTREHOZÁSÁRÓL
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerzõdésre, és különösen annak 13. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára1,
tekintettel az Európai Parlament véleményére2,
tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére3,
tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére4,
mivel:
(1) Az Európai Unióról szóló szerzõdés 6. cikkével összhangban az Európai Unió a szabadság, ademokrácia, az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok tiszteletben tartása és a jogállamiságelvein alapul, amely alapelvek közösek a tagállamokban, és a közösségi jog általános elveikénttartja tiszteletben az alapvetõ jogokat, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvetõ szabadságokvédelmérõl szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkot-mányos hagyományaiból erednek.
(2) A nõkkel és a férfiakkal való egyenlõ bánásmódot a közösségi jog számos jogszabályban rögzíti,különösen az a férfiakkal és a nõkkel való egyenlõ bánásmód elvének a munkavállalás, a szak-képzés, az elõmenetel és a munkakörülmények terén történõ végrehajtásáról szóló, 1976. február9-i 76/207/EGK tanácsi irányelv5.
(3) Az egyenlõ bánásmód elvének megvalósítása során, összhangban az EK-szerzõdés 3. cikkének (2)bekezdésével, a Közösség törekszik az egyenlõtlenségek kiküszöbölésére és a férfiak és a nõkközötti egyenlõség elõmozdítására, mivel a nõk gyakran többszörös megkülönböztetés áldozatai.
166
1 HL C 177. E szám, 2000. 06. 27., 42. o.
2 2000. október 12-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).
3 HL C 204. szám, 2000. 07. 18., 82. o.
4 HL C 226. szám, 2000. 08. 08., 1. o.
5 HL L 39. szám, 1976. 02. 14., 40. o.
(4) Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata, az Egyesült Nemzetek Szervezetének egyezménye anõkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölésérõl, A polgári ésa politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya, valamint A gazdasági, szociális és kulturálisjogok nemzetközi egyezségokmánya, továbbá a tagállamok által aláírt, az emberi jogok ésalapvetõ szabadságok védelmérõl szóló európai unióbeli egyezmény által elismert egyetemes jogaz emberek törvény elõtti egyenlõséghez és a mindennemû hátrányos megkülönböztetés ellenivédelemhez való joga. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 111. számú egyezményemegtiltja a hátrányos megkülönböztetést a foglalkoztatás és a munkavégzés minden területén.
(5) Fontos tiszteletben tartani ezeket az alapvetõ jogokat és alapvetõ szabadságokat. Ez az irányelvnem sérti az egyesülés szabadságát, beleértve a szakszervezetek alapításához való jogot, valamintaz emberek szakszervezetekhez való csatlakozási jogát érdekeik védelmében.
(6) A munkavállalók alapvetõ szociális jogairól szóló közösségi charta elismeri a hátrányos megkülön-böztetés elleni küzdelem fontosságát, beleértve annak szükségességét, hogy az idõs és a fogya-tékos személyek társadalmi és gazdasági beilleszkedése érdekében megfelelõ intézkedéseket hoz-zanak.
(7) Az EK-szerzõdés célkitûzései közé tartozik a tagállami foglalkoztatási politika összehangolásánakaz elõsegítése. Ennek érdekében új foglalkoztatási fejezetet illesztettek az EK-szerzõdésbe mint azösszehangolt európai foglalkoztatáspolitikai stratégia eszközét, amely a képzett és az elvárások-hoz alkalmazkodni képes munkaerõt ösztönzi.
(8) Az Európai Tanács 1999. december 10-11-i helsinki ülésén elfogadott 2000. évi foglakoztatásiirányvonalak hangsúlyozzák a szociális integrációt ösztönzõ munkaerõpiac kialakításának szük-ségességét egymást követõ, egymásra épülõ intézkedések meghozatala által, amelyek a csopor-tok, mint például a fogyatékos személyek csoportjának hátrányos megkülönböztetése elleni küz-delmet célozzák. Hangsúlyozzák ezen kívül, hogy külön figyelmet kell fordítani az idõsebbmunkavállalók támogatására azért, hogy munkaerõ-piaci részvételük fokozódjon.
(9) A foglalkoztatás és a munkavégzés kulcselemei a mindenki számára biztosítandó esélyegyenlõ-ségnek, jelentõsen hozzájárulnak a polgárok teljes részvételéhez a gazdasági, a kulturális és atársadalmi életben, valamint képességeik kibontakoztatásához.
(10) 2000. június 29-én a Tanács elfogadta a faji vagy etnikai származásra való tekintet nélkül aszemélyek közötti egyenlõ bánásmód elvének alkalmazásáról szóló 2000/43/EK irányelvet6. Ezaz irányelv jelenleg is védelmet biztosít az ilyen jellegû hátrányos megkülönböztetéssel szembena foglalkoztatás és a munkavégzés területén.
(11) A valláson, meggyõzõdésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapulóhátrányos megkülönböztetés meghiúsíthatja az EK-szerzõdés célkitûzéseinek a megvalósítását,különösen a foglalkoztatás magas szintjének és a magasszintû szociális védelemnek az elérését,az életszínvonal növelését, az életminõség javítását, a gazdasági és a szociális kohéziót és aszolidaritást, valamint a személyek szabad mozgását.
(12) E célból minden közvetlen vagy közvetett, valláson, meggyõzõdésen, fogyatékosságon, életkoronvagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést az ezen irányelv hatálya alátartozó területeken a Közösségen belül meg kell tiltani. A hátrányos megkülönböztetés e tilalmáta harmadik országok állampolgáraira is alkalmazni kell, de e tilalom nem terjed ki a nemzetihovatartozás alapján történõ megkülönböztetésre, és nem érinti a harmadik országokból szár-mazó személyek beutazását és letelepedését, valamint foglalkoztatásukat és munkavégzésüket.
(13) Ez az irányelv nem alkalmazható a szociális biztonsági és a szociális védelmi rendszerekre, ame-lyek juttatásait az EK-szerzõdés 141. cikkében szereplõ meghatározással ellentétben nem jövede-lemként kezelnek, sem pedig bármely, a munkához jutást vagy a munkaviszony fenntartását célzóállami támogatásra.
167
6 HL L 180. szám, 2000. 07. 19., 22. o.
(14) Ez az irányelv nem érinti a nyugdíjkorhatárt meghatározó nemzeti rendelkezéseket.
(15) Azoknak a tényeknek a megítélése, amelyek alapján közvetlen vagy közvetett hátrányos meg-különböztetésre lehet következtetni, a nemzeti joggal vagy gyakorlattal összhangban a nemzetiigazságszolgáltatásra vagy egyéb, illetékes hatóságokra tartozik. Az ilyen tagállami elõírások ren-delkezhetnek arról, hogy a közvetett megkülönböztetés minden eszközzel, akár statisztikai bizo-nyítékok alapján is megállapítható.
(16) A fogyatékos személyek szükségleteinek kielégítését célzó rendelkezések fontos szerepet ját-szanak a fogyatékosság alapján történõ hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben.
(17) Ez az irányelv nem kívánja meg olyan személy felvételét, elõléptetését, továbbfoglalkoztatásátvagy képzését, aki nem alkalmas, nem képes vagy nem vehetõ igénybe az adott állás alapvetõfeladatainak ellátására vagy a megfelelõ képzés elvégzésére, a fogyatékos személyek érdekébenhozott megfelelõ intézkedések megtételére vonatkozó kötelezettség sérelme nélkül.
(18) Ez az irányelv nem kívánja meg különösen a fegyveres erõktõl, a rendõrségtõl, a büntetés-végre-hajtási vagy vészhelyzet-elhárító szolgálatoktól, hogy olyan személyeket vegyenek föl vagyfoglalkoztassanak, akiknek nincsenek meg a szükséges képességeik, hogy a tõlük elvárt feladato-kat elvégezzék e szolgálatok jogszabályban meghatározott mûködõképességének megõrzésecéljából.
(19) Továbbá, annak érdekében, hogy a tagállamok folyamatosan biztosíthassák fegyveres erõik harc-képességét, úgy határozhatnak, hogy nem alkalmazzák az irányelv fogyatékosságra vagy korravonatkozó rendelkezéseit fegyveres erejük egészére vagy annak egy részére. Azok a tagállamok,amelyek ilyen döntést hoznak, kötelesek meghatározni az eltérések körét.
(20) Megfelelõ, azaz hatékony és gyakorlati intézkedéseket kell tenni azért, hogy a munkahelyeket a fo-gyatékossággal élõ emberek igényeinek megfelelõen alakítsák ki, például az épületek és a munka-eszközök megfelelõ átalakításával, a munkaidõ beosztásának és a feladatok szétosztásának a fogya-tékossággal élõ emberek igényeihez igazításával, illetve a képzés vagy beilleszkedés biztosításával.
(21) Annak meghatározása érdekében, hogy a kérdéses intézkedések nem jelentenek-e aránytalanulnagy terhet, figyelembe kell venni az adódó pénzügyi és egyéb költségeket, a szervezet vagy avállalkozás nagyságát és pénzügyi erõforrásait, valamint a köztámogatások vagy bármely mástámogatás lehetõségét.
(22) Ez az irányelv nem érinti a családi állapotra és az attól függõ ellátásokra vonatkozó nemzetitörvényeket.
(23) Nagyon korlátozott körülmények között igazolható az eltérõ bánásmód, ha a valláshoz, meg-gyõzõdéshez, fogyatékossághoz, korhoz vagy szexuális irányultsághoz kapcsolódó jellemzõvalódi és meghatározó alkalmazási feltételt eredményez, amikor a cél jogos és az alkalmazásifeltétel arányos. Az ilyen körülményeket a tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott információk-nak tartalmazniuk kell.
(24) Az Európai Unió az egyházak és a világnézeti szervezetek jogállásáról szóló, az Amszterdamiszerzõdés záróokmányához csatolt 11. nyilatkozatában elismerte, hogy tiszteletben tartja és nemcsorbítja a tagállamok egyházai, vallási szövetségei vagy közösségei nemzeti jogban rögzítettjogállását, továbbá ugyanilyen módon tiszteletben tartja a filozófiai és a világnézeti szervezetekjogállását. Ezt szem elõtt tartva a tagállamok fenntarthatnak, vagy meghatározhatnak fontos, tör-vényes és igazolt alkalmazási feltételeket, amelyeket az ilyen jellegû foglalkozási tevékenysé-geknél megkövetelnek.
(25) Az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma lényegi része a foglalkoztatási irány-vonalakban meghatározott célok teljesítésének és ösztönzi a munkaerõ sokféleségét. Az életkor-ral kapcsolatos eltérõ bánásmód azonban bizonyos körülmények között igazolható és ezért különrendelkezéseket igényelhet, amelyek a tagállamok helyzetének megfelelõen különbözhetnek.Ezért elengedhetetlen a különbségtétel a fõleg jogszerû foglalkoztatáspolitikai, munkaerõ-piaci és
168
szakképzési célkitûzések által igazolt eltérõ bánásmód, és a tiltandó, hátrányos megkülön-böztetés között.
(26) A hátrányos megkülönböztetés tilalma nem sértheti egy bizonyos valláshoz, meggyõzõdéshez,fogyatékossághoz, életkorhoz vagy szexuális irányultsághoz tartozó személyek csoportja általelszenvedett hátrányok megakadályozását vagy kompenzálását célzó intézkedések fenntartásátvagy meghozatalát, és az ilyen intézkedések megengedhetik egy bizonyos valláshoz, meggyõzõ-déshez, fogyatékossághoz, életkorhoz vagy szexuális irányultsághoz tartozó személyek szerveze-teinek alapítását és mûködését, amelyek fõ célja e személyek különleges igényeinek a támogatása.
(27) A fogyatékos személyek Közösségen belüli foglalkoztatásáról szóló, 1986. július 24-i 86/379/EGKajánlásában7 a Tanács létrehozta a fogyatékos személyek foglalkoztatását célzó pozitív cselekvé-sek példáit meghatározó irányadó keretet, a fogyatékos személyek egyenlõ munkalehetõségeirõlszóló, 1999. június 17-i állásfoglalásában8 pedig megerõsítette annak fontosságát, hogy különfigyelmet fordítsanak többek között a fogyatékos személyek felvételére, munkahelyen való meg-tartására, képzésére és egész életen át tartó tanulására.
(28) Ez az irányelv minimális elvárásokat határoz meg, így lehetõséget biztosít a tagállamoknak, hogykedvezõbb rendelkezéseket vezessenek be vagy tartsanak fenn. Ezen irányelv végrehajtása atagállamok egyikében sem igazolja a már elért szinthez képest történõ visszalépést.
(29) A valláson, meggyõzõdésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapulóhátrányos megkülönböztetést elszenvedõ személyeknek megfelelõ jogvédelmi eszközökkel kellrendelkezniük. Azért, hogy hatékonyabb védelmet biztosítsanak, a tagállamok döntése alapján aszövetségeket és a jogi személyeket is fel kell ruházni azzal a joggal, hogy az eljárásokban résztvegyenek, akár az áldozatok helyett, akár mellettük fellépve, a bíróság elõtti képviseletre ésvédelemre vonatkozó nemzeti eljárás elõírásainak sérelme nélkül.
(30) Az egyenlõség elvének hatékony megvalósítása megköveteli a megfelelõ jogi védelmet az áldo-zattá válás ellen.
(31) A bizonyítási teher szabályai megváltoztathatók, amikor hátrányos megkülönböztetés eseténekalapos gyanúja merül fel. Az egyenlõ bánásmód elvének hatékony alkalmazása érdekében abizonyítási teher visszaszáll az alperesre, amikor a hátrányos megkülönböztetés bizonyított.Azonban nem az alperes feladata annak bizonyítása, hogy a felperes egy bizonyos valláshoz,meggyõzõdéshez tartozik, egy bizonyos fogyatékossága van, egy bizonyos életkorban van vagybizonyos szexuális irányultsággal rendelkezik.
(32) A tagállamoknak nem kell a bizonyítási teher szabályait alkalmazniuk, amikor a bíróság vagyegyéb illetékes hatóság feladata az eset tényállásának kiderítése. Ezen eljárások során nem afelperesnek kell a tényállást bizonyítania, hanem a bíróságnak vagy az illetékes hatóságnak kellazt kiderítenie.
(33) A tagállamoknak támogatniuk kell a párbeszédet a szociális partnerekkel és a nemzeti gyakorlatkeretein belül a nem kormányzati szervezetekkel, hogy beazonosítsák a munkahelyi hátrányosmegkülönböztetés különbözõ formáit és fellépjenek ellenük.
(34) Az Észak-Írország jelentõsebb közösségei közötti béke és kiegyezés elõsegítése megkívánja különrendelkezések beillesztését ebbe az irányelvbe.
(35) A tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejû szankciókról kell rendelkezniük ennek azirányelvnek az alapján hozott kötelezettségek megszegése esetére.
(36) A tagállamok megbízhatják a szociális partnereket, azok közös kérelme alapján, ezen irányelvvégrehajtására a kollektív szerzõdések rendelkezéseinek vonatkozásában, feltéve, ha megteszik a
169
7 HL L 225. szám, 1986. 08. 12., 43. o.
8 HL C 186. szám, 1999. 07. 02., 3. o.
szükséges lépéseket, annak biztosítására, hogy mindenkor garantálni tudják az ebben az irány-elvben megkövetelt eredményeket.
(37) Az EK-szerzõdés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvével összhangban ennek az irány-elvnek a célja, nevezetesen egységes kiindulási alap létrehozása a Közösségben a foglalkoztatásiés a munkavégzési egyenlõség vonatkozásában, nem valósítható meg kielégítõen tagállami szin-ten, ennélfogva, az intézkedés nagysága és hatása miatt a cél közösségi szinten jobban elérhetõ.Az arányosság elvével összhangban, amint az az adott cikkben meghatározott, ez az irányelvnem megy túl azon, ami a célkitûzés eléréséhez szükséges.
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
I. FEJEZETÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. CIKKAZ IRÁNYELV CÉLJA
Ennek az irányelvnek a célja a valláson, meggyõzõdésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuálisirányultságon alapuló, foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetéselleni küzdelem általános kereteinek a meghatározása az egyenlõ bánásmód elvének a tagállamokbantörténõ megvalósítására tekintettel.
2. CIKK
A hátrányos megkülönböztetés fogalma
(1) Ezen irányelv alkalmazásában az „egyenlõ bánásmód elve” azt jelenti, hogy az 1. cikkbenemlített okok alapján nem szabad semmiféle közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülön-böztetést tenni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában:a) közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másikhoz képest
kedvezõtlenebb elbánásban részesül, részesült vagy fog részesülni egy hasonló helyzetben az1. cikkben hivatkozott okok bármelyike alapján;
b) közvetett hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy látszólag semleges elõírás, felté-tel vagy gyakorlat egy bizonyos vallású vagy meggyõzõdésû, egy bizonyos fogyatékosságú,egy bizonyos életkorú vagy egy bizonyos szexuális irányultságú személyt más személyekkelszemben hátrányos helyzetbe hoz, kivéve, ha i. az elõírás, feltétel vagy gyakorlat törvényes cél által elfogulatlanul igazolható és a cél eléré-
sére irányuló eszközök megfelelõk és szükségesek, vagy ha ii. bizonyos fogyatékossággal rendelkezõ személyek vonatkozásában a munkáltatónak vagy
bármely más személynek vagy szervezetnek, akire, illetve amelyre ez az irányelv vonat-kozik, a nemzeti jogszabályok értelmében megfelelõ intézkedéseket kell hoznia az 5. cikk-ben meghatározott elvekkel összhangban, hogy megszüntesse az ilyen elõírásból, feltétel-bõl vagy gyakorlatból eredõ hátrányokat.
(3) A zaklatás az (1) bekezdés értelmében a hátrányos megkülönböztetés olyan formájának tekinten-dõ, amikor nemkívánatos magatartásra kerül sor az 1. cikkben említett okok bármelyike alapjánolyan céllal vagy olyan hatást kiváltva, amely sérti valamely személy méltóságát és megfélemlí-tõ, ellenséges, lekicsinylõ, megalázó vagy sértõ környezetet teremt. A tagállamok nemzetijogukkal és gyakorlatukkal összhangban, ebben az összefüggésben határozhatják meg a zaklatásfogalmát.
(4) Az 1. cikkben említett okok bármelyike alapján a személyekkel szembeni hátrányos megkü-lönböztetésre adott utasítást az (1) bekezdés értelmében hátrányos megkülönböztetésnek kelltekinteni.
170
(5) Ez az irányelv nem érinti a nemzeti jog által meghatározott olyan intézkedéseket, amelyekdemokratikus társadalomban a közbiztonság és a közrend fenntartásához, a bûncselekményekmegakadályozásához, az egészség védelméhez és mások jogainak és szabadságának a védelmé-hez szükségesek.
3. CIKKAZ IRÁNYELV HATÁLYA
(1) A Közösségre átruházott hatáskörök korlátain belül ezt az irányelvet minden személyre alkal-mazni kell, mind a köz-, mind a magánszféra vonatkozásában, beleértve a köztestületeket is akövetkezõkre tekintettel:a) a munkavállaláshoz, az önálló vállalkozáshoz, a foglalkozáshoz való hozzájutás feltételei,
beleértve a kiválasztási és a toborzási feltételeket, bármely tevékenységi ágban és a szakmaihierarchia minden szintjén, beleértve az elõmenetelt is,
b) a pályaválasztási tanácsadás, a szakképzés, a szakmai továbbképzés és az átképzés – beleértvea szakmai gyakorlatot – minden formájához való hozzájutás,
c) az alkalmazási és a munkakörülmények, beleértve az elbocsátást és a díjazást,
d) tagság vagy részvétel a munkavállalók vagy a munkaadók szervezeteiben vagy bármely szer-vezetben, amelynek tagjai egy bizonyos szakmát gyakorolnak, beleértve az ilyen szervezetekáltal nyújtott ellátásokat is.
(2) Ez az irányelv nem terjed ki az állampolgársági alapon történõ megkülönböztetésre, és nem érintia harmadik országokból érkezõ, illetve hontalan személyek beutazását és letelepedését a tag-államok területén, és bármiféle olyan bánásmódot, amely az érintett, harmadik országokbólszármazó, illetve hontalan személyek jogállásából ered.
(3) Ezt az irányelvet nem kell alkalmazni semmilyen, állami rendszerek vagy azzal egyenrangúegyéb rendszerek kifizetéseire, beleértve az állami szociális biztonsági és a szociális védelmirendszereket is.
(4) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy mindaddig amíg a megkülönböztetés fogyatékosság éséletkor alapján történik, addig ezt az irányelvet nem kell alkalmazni a fegyveres erõkre.
4. CIKKFOGLALKOZÁSI KÖVETELMÉNYEK
(1) A 2. cikk (1) és (2) bekezdése ellenére a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az 1. cikkbenemlített okokkal kapcsolatos jellemzõ alapján történõ megkülönböztetés nem jelent hátrányosmegkülönböztetést, ha az érintett foglalkozási tevékenység jellege vagy végrehajtásának feltétel-rendszere, az ilyen jellemzõ valódi és meghatározó foglalkozási követelményt kíván meg, feltéve,hogy a cél jogszerû és a követelmény arányos.
(2) A tagállamok fenntarthatják az ezen irányelv elfogadása idején hatályban lévõ nemzeti jogszabá-lyaikat vagy rendelkezhetnek az ezen irányelv elfogadása idején meglévõ nemzeti gyakorlatukbeillesztésérõl késõbbi jogszabályaikba, amelyeknek megfelelõen az egyházak és egyéb, vallásonvagy meggyõzõdésen alapuló szellemiségû köz- vagy magánszervezetek esetében egy személyvallásán vagy meggyõzõdésén alapuló eltérõ bánásmód nem minõsül hátrányos megkülönbözte-tésnek, ha – ezeknek a tevékenységeknek a jellege vagy végrehajtásuk feltételrendszere miatt –egy személy vallása vagy meggyõzõdése valódi, törvényes és igazolt foglalkozási követelmény,tekintettel a szervezet szellemiségére. Az ilyen jellegû eltérõ bánásmód esetében figyelembe kellvenni a tagállamok alkotmányos rendelkezéseit és elveit, továbbá a közösségi jog általános elveit,de nem igazolhat más alapokon nyugvó hátrányos megkülönböztetést.
Feltéve, hogy az irányelv rendelkezéseit máskülönben tiszteletben tartják, ez az irányelv nem érinti anemzeti alkotmányokkal és törvényekkel összhangban tevékenykedõ egyházaknak és egyéb, valláson
171
vagy meggyõzõdésen alapuló szellemiségû köz- vagy magánszervezeteknek azt a jogát, hogy elvárjákaz értük dolgozó személyektõl, hogy a szervezet szellemiségéhez hûen tevékenykedjenek.
5. CIKKA FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK IGÉNYEIHEZ VALÓ ÉSSZERÛ ALKALMAZKODÁS
Az egyenlõ bánásmód elvének a fogyatékos személyekkel kapcsolatban történõ végrehajtása céljábólésszerû intézkedéseket kell bevezetni. Ez azt jelenti, hogy a munkaadóknak meg kell tenniük a meg-felelõ és az adott esetben szükséges intézkedéseket, hogy a fogyatékos személy számára lehetõvé vál-jon a munkához jutás, a munkában való részvétel, az elõmenetel, az át- vagy a továbbképzés, kivéveha az ilyen intézkedés aránytalanul nagy terhet ró a munkaadóra. Ezt a terhet nem lehet aránytalanulnagynak tekinteni, ha az adott tagállam fogyatékosságügyi politikájának intézkedései ezt kielégítõenellensúlyozzák.
6. CIKKAZ ÉLETKORON ALAPULÓ ELTÉRÕ BÁNÁSMÓD IGAZOLÁSA
(1) A 2. cikk (2) bekezdése ellenére a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az életkoron alapulóeltérõ bánásmód nem jelent hátrányos megkülönböztetést, ha – a nemzeti jog keretein belül – egytörvényes cél által objektíven és ésszerûen igazolt, beleértve a foglalkoztatáspolitikát, a munkaerõ-piaci és a szakképzési célkitûzéseket, és ha a cél elérésének eszközei megfelelõk és szükségesek.Az ilyen eltérõ bánásmód magában foglalhatja, többek között: a) a foglalkoztatáshoz és a szakképzéshez történõ hozzájutás külön feltételekhez kötését, külön
foglalkoztatási- és munkafeltételeket, beleértve az elbocsátási és a javadalmazási feltételeket,a fiatalok, az idõsebb munkavállalók és a tartásra kötelezett személyek szakmai beilleszkedé-sének elõsegítése vagy védelmük biztosítása céljából,
b) a foglalkoztatáshoz vagy bizonyos foglalkoztatáshoz kapcsolódó elõnyökhöz való hozzájutásminimum korhatárhoz, szakmai tapasztalathoz vagy szolgálatban eltöltött idõhöz kötését,
c) a felvétel maximális korhatárhoz kötését, amely a kérdéses állás képzési követelményein vagya nyugdíjazás elõtt munkaviszonyban töltött, ésszerû idõszakon alapul.
(2) A 2. cikk (2) bekezdése ellenére a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a foglalkoztatási szociá-lis biztonsági rendszerekben a rendszerbe történõ belépés korhatárhoz kötése, továbbá a nyug-díjra vagy a rokkantsági ellátásra való jogosultság – beleértve az ilyen rendszerek alapján a foglal-koztatottak vagy a foglalkoztatottak csoportjai, illetve kategóriái részvételének különbözõ életkor-hoz kötését –, és az ilyen rendszerekkel kapcsolatos biztosításmatematikai számításokban azéletkor használata nem jelent az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetést, feltéve, hogy eznem eredményez a nemi hovatartozáson alapuló hátrányos megkülönböztetést.
7. CIKKPOZITÍV ÉS KÜLÖNLEGES INTÉZKEDÉSEK
(1) Tekintettel a teljes egyenlõség gyakorlati biztosítására, az egyenlõ bánásmód elve nem akadályoz-hatja meg egyik tagállamot sem abban, hogy az 1. cikkben említett okok bármelyikével kapcso-latos hátrányok megakadályozását vagy kompenzálását célzó, külön intézkedéseket tartson fennvagy fogadjon el.
(2) A fogyatékos személyekre vonatkozóan az egyenlõ bánásmód elve nem sértheti a tagállamokjogát arra, hogy munkaegészségügyi és munkavédelmi rendelkezéseket tartsanak fenn vagyfogadjanak el, vagy olyan intézkedéseket tegyenek, amelyek a fogyatékosoknak a munkahelyikörnyezetbe való beilleszkedését segítik elõ.
8. CIKKMINIMUMKÖVETELMÉNYEK
(1) A tagállamok bevezethetnek, illetve fenntarthatnak olyan intézkedéseket, amelyek az ebben azirányelvben meghatározottaknál kedvezõbbek az egyenlõ bánásmód elvének védelmét illetõen.
172
(2) Ezen irányelv végrehajtása semmilyen körülmények között nem jelenthet jogalapot az irányelvhatálya alá tartozó területeken a hátrányos megkülönböztetés elleni védelemnek a tagállamokáltal már elért szintjéhez képest történõ csökkentésére.
II. FEJEZETJOGORVOSLAT ÉS VÉGREHAJTÁS
9. CIKKJOGVÉDELEM
(1) A tagállamok biztosítják, hogy az irányelv által elõírt kötelezettségek betartatására szolgáló jogiés/vagy közigazgatási eljárások – beleértve az általuk megfelelõnek tartott egyeztetési eljárásokat –,minden olyan személy számára hozzáférhetõek legyenek, akik úgy érzik, hogy az egyenlõ bánás-mód elve alkalmazásának elmulasztása miatt õket sérelem érte, még akkor is, ha már nem áll fennaz a jogviszony, amelyben a feltételezett hátrányos megkülönböztetés történt.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy azok a szövetségek, szervezetek vagy egyéb jogi személyek, ame-lyeknek – a nemzeti jogban meghatározott elõírásoknak megfelelõen – törvényes érdeke, hogyezen irányelv rendelkezéseit betartsák, részt vehessenek az ezen irányelv által elõírt kötelezett-ségek betartatására létrehozott, bármilyen jogi és/vagy közigazgatási eljárásban, akár a panaszoshelyett, akár a panaszos mellett fellépve, annak jóváhagyásával.
(3) Az (1) és a (2) bekezdés nem érinti az egyenlõ bánásmód elvére vonatkozó keresetek határidõiv-el kapcsolatos nemzeti szabályokat.
10. CIKKA BIZONYÍTÁSI TEHER
(1) A tagállamok nemzeti igazságszolgáltatási rendszerüknek megfelelõen megteszik a szükségesintézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák, hogy azok a személyek, akik úgy érzik, hogyaz egyenlõ bánásmód elve alkalmazásának elmulasztása miatt õket sérelem érte, bíróság vagymás illetékes hatóság elõtt olyan tényekre hivatkozhassanak, amelyek alapján feltételezhetõ,hogy közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés történt, akkor az alperes kötelességeannak bizonyítása, hogy nem sértette meg az egyenlõ bánásmód elvét.
(2) Az (1) bekezdés nem akadályozhatja meg, hogy a tagállamok olyan bizonyítási szabályokatvezessenek be, amelyek kedvezõbbek a felperes számára.
(3) Az (1) bekezdést nem lehet alkalmazni büntetõjogi eljárások során.
(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdést kell alkalmazni minden olyan jogi eljárás esetén, amelyet a 9. cikk(2) bekezdése alapján indítottak.
(5) A tagállamoknak nem kell az (1) bekezdést alkalmazniuk olyan eljárások során, amelyekben abíróságnak vagy az illetékes hatóságnak a feladata az eset tényállásának felderítése.
11. CIKKÁLDOZATTÁ VÁLÁS
A tagállamok bevezetik nemzeti jogrendszerükbe azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szüksége-sek, hogy megóvják az alkalmazottakat az elbocsátástól, illetve a munkáltató egyéb hátrányos intéz-kedéseitõl, amelyeket az egyenlõ bánásmód elvének betartatását célzó, a vállalkozáson belüli panasz-tétel vagy bármely jogi eljárás válaszlépéseként tesz.
173
12. CIKKTÁJÉKOZTATÁS
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a tagállam egész területén az összes megfelelõ eszköz révéntájékoztassák az érintett személyeket, például a munkahelyükön az ezen irányelv alapján hozottrendelkezésekrõl, valamint a már hatályos, idevonatkozó rendelkezésekrõl.
13. CIKKSZOCIÁLIS PÁRBESZÉD
(1) A tagállamok, összhangban nemzeti hagyományaikkal és gyakorlatukkal, megteszik a megfelelõintézkedéseket, hogy elõsegítsék a szociális partnerek közötti párbeszédet, beleértve a munka-helyi gyakorlat, a kollektív szerzõdések, az eljárási szabályok figyelemmel kísérését a tapasztalatokés a bevált módszerek vizsgálata, illetve cseréje által.
(2) Ahol a nemzeti hagyományokkal és a gyakorlattal összhangban áll, ott a tagállamok bátorítják aszociális partnereket – azok autonómiájának sérelme nélkül –, hogy a megfelelõ szinteken meg-állapodásokat kössenek, amelyek diszkriminációellenes szabályokat határoznak meg a 3. cikkbenemlített területeken, ha az ilyen megállapodások a kollektív szerzõdések hatálya alá tartoznak.Ezek a megállapodások tiszteletben tartják az ezen irányelvben meghatározott minimum-követelményeket és a vonatkozó nemzeti végrehajtó intézkedéseket.
14. CIKKNEM KORMÁNYZATI SZERVEZETEKKEL FOLYTATOTT PÁRBESZÉD
A tagállamok bátorítják a párbeszédet a megfelelõ nem kormányzati szervezetekkel, amelyeknek,összhangban a nemzeti joggal és gyakorlattal, jogos érdekében áll a hátrányos megkülönböztetéselleni küzdelemben való részvétel az 1. cikkben említett okok bármelyike alapján az egyenlõ bánás-mód elvének elõmozdítására tekintettel.
III. FEJEZETKÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
15. CIKKÉSZAK-ÍRORSZÁG
(1) Annak érdekében, hogy megoldódjon az egyik jelentõsebb vallási közösség alulképviseltsége azészak-írországi rendõri szervezetben, a szervezetbe való felvételt illetõen, beleértve a kisegítõszemélyzetet is, az eltérõ bánásmód nem jelenthet hátrányos megkülönböztetést, kivéve akkor,ha az eltérõ bánásmódot a nemzeti jogalkotás kifejezetten megengedi.
(2) Annak érdekében, hogy fenntartsák a tanárok foglalkoztatási egyensúlyát Észak-Írországban,miközben az ottani jelentõsebb vallási közösségek közötti történelmi megosztottság felszá-molására törekszenek, ennek az irányelvnek a vallásra és a meggyõzõdésre vonatkozó ren-delkezéseit nem kell alkalmazni az észak-írországi iskolák tanárainak felvétele során a nemzetijogalkotás kifejezett engedélyével.
174
IV. FEJEZETZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
16. CIKKAZ IRÁNYELV BETARTÁSA
A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy biztosítsák:
a) bármely törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezés eltörlését, amely az egyenlõ bánás-mód elvével ellentétes,
b) bármely, az egyenlõ bánásmód elvével ellentétben álló rendelkezés, amelyet szerzõdés, kollek-tív szerzõdés, vállalati belsõ szabályzat, a szellemi szabadfoglalkozásúak, valamint a munka-vállalók és a munkáltatók szervezeteinek szabályzatai tartalmaznak, semmissé nyilvánítását vagynyilváníthatóságát vagy módosítását.
17. CIKKSZANKCIÓK
A tagállamok meghatározzák az irányelv következtében elfogadott nemzeti rendelkezések megsértéseesetén alkalmazandó szankciókat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására,hogy azokat alkalmazzák. A szankciónak, amely állhat az áldozat részére fizetendõ kártérítésbõl,hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejûnek kell lennie. A tagállamok legkésõbb 2003. december2-ig értesítik a Bizottságot ezekrõl a rendelkezésekrõl, és késedelem nélkül tájékoztatják bármely,azokat érintõ módosításról.
18. CIKKVÉGREHAJTÁS
A tagállamok legkésõbb 2003. december 2-ig meghozzák azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatásirendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, vagymegbízhatják a szociális partnereket, azok közös kérése alapján, ezen irányelv végrehajtásával, akollektív szerzõdéseket illetõ rendelkezések vonatkozásában. A tagállamok ezekben az esetekbenbiztosítják, hogy a szociális partnerek legkésõbb 2003. december 2-ig megállapodás formájában beve-zessék a szükséges intézkedéseket. Az érintett tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznekazért, hogy biztosítsák a szociális partnerek számára azt, hogy azok mindig biztosítani tudják azirányelv által elõírt eredményeket. Errõl haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.
Annak érdekében, hogy a különleges körülményeket tekintetbe vegyék, a tagállamoknak szükségesetén 2003. december 2-tól további három, azaz összesen hat év áll rendelkezésükre, hogy végre-hajtsák ennek az irányelvnek az életkori és a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetésrevonatkozó rendelkezéseit. Ebben az esetben haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Minden olyantagállam, amely úgy dönt, hogy felhasználja ezt a kiegészítõ idõszakot, évente jelentést készít a Bizott-ságnak az életkori és a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetések megszüntetését célzólépéseirõl és a végrehajtás irányában tett elõrehaladásáról. A Bizottság évente jelentést készít aTanácsnak.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre,vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fûzni. A hivatkozás módját atagállamok határozzák meg.
19. CIKKJELENTÉS
(1) A tagállamok legkésõbb 2005. december 2-ig, azt követõen pedig ötévenként tájékoztatják aBizottságot minden olyan információról, amelyre a Bizottságnak szüksége van ahhoz, hogy ezenirányelv végrehajtásáról jelentést készítsen az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.
175
(2) A Bizottság jelentése tekintetbe veszi, ahol az megfelelõ, a szociális partnerek és a jelentõs nemkormányzati szervezetek szempontjait. A nemek közti egyenlõség biztosítása elvének meg-felelõen ez a jelentés tartalmazza többek között a nõk és a férfiak vonatkozásában hozott intéz-kedések hatásvizsgálatát is. A kapott információk fényében ez a jelentés szükség esetén magábanfoglalja az irányelv felülvizsgálatára és módosítására vonatkozó javaslatokat.
20. CIKKHATÁLYBALÉPÉS
Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
21. CIKKCÍMZETTEK
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2000. november 27-én.
a Tanács részérõlaz elnök
É. GUIGOU
176
A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕSZEMÉLYEK JOGAIRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY
FTDS
A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ SZEMÉLYEKJOGAIRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY
PreambulumA jelen egyezmény részes államai
(a) felidézve az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányában foglalt alapelveket, amelyek aszabadság, az igazság és a béke alapjaként ismerik el az emberiség valamennyi tagjánakveleszületett méltóságát és értékét, valamint egyenlõ és elidegeníthetetlen jogait a világon;
(b) elismerve, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete Az emberi jogok egyetemes nyilatkozatában és Azemberi jogok nemzetközi egyezségokmányaiban kimondta és elfogadta, hogy az ezekben meghatá-rozott valamennyi jog és szabadság mindenkit megillet bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül;
(c) újólag megerõsítve valamennyi emberi jog és alapvetõ szabadság egyetemességét, oszthatatlansá-gát, egymástól való kölcsönös függõségét és egymással való kölcsönös kapcsolatát, és annak szük-ségességét, hogy a fogyatékossággal élõ személyek számára biztosítsák ezek teljes mértékû gyakor-lását hátrányos megkülönböztetés nélkül;
(d) felidézve a Gazdasági, szociális és kulturális jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányt, aPolgári és a politikai jogokról szóló nemzetközi egyezségokmányt, a Faji megkülönböztetés vala-mennyi formájának kiküszöbölésérõl szóló nemzetközi egyezményt, a Nõkkel szembeni hátrányosmegkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöbölésérõl szóló egyezményt, a Kínzás és máskegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetések vagy bánásmód elleni nemzetközi egyezményt,a Gyermek jogairól szóló egyezményt, valamint a Migráns munkások és családtagjaik jogainakvédelmérõl szóló nemzetközi egyezményt;
(e) elismerve, hogy a fogyatékosság változó fogalom, továbbá, hogy a fogyatékosság a fogyatékosság-gal élõ személyek és az attitûdbeli, illetve a környezeti akadályok kölcsönhatásának következ-ménye, amely gátolja õket a társadalomban való teljes és hatékony, másokkal azonos alapontörténõ részvételben;
(f) elismerve a Fogyatékossággal élõ személyekkel kapcsolatos cselekvési világprogramban és aFogyatékossággal élõ személyek esélyegyenlõségérõl szóló általános szabályokban rögzített alap-elvek és politikai irányelvek fontosságát a nemzeti, a regionális és a nemzetközi szintû politikák,tervek, programok és cselekvések elõmozdításában, kialakításában és értékelésében a fogyatékos-sággal élõ személyek további esélyegyenlõsítése érdekében;
(g) hangsúlyozva annak fontosságát, hogy a fogyatékosságügy középpontba állítása a fenntarthatófejlõdés releváns stratégiáinak szerves részét képezi;
(h) elismerve továbbá, hogy bárkinek a fogyatékosság alapján történõ hátrányos megkülönböztetéseaz emberi személy veleszületett méltóságának és értékének megsértése;
(i) elismerve továbbá a fogyatékossággal élõ személyek sokféleségét;
(j) elismerve valamennyi fogyatékossággal élõ személy, beleértve a fokozottabb támogatást igénylõszemély, emberi jogai elõmozdításának és védelmének szükségességét;
178
(k) aggodalmukat fejezve ki amiatt, hogy a különbözõ okmányok és kötelezettségvállalások ellenérea fogyatékossággal élõ személyek továbbra is akadályokkal szembesülnek a társadalomban valóegyenlõ részvételük során, és amiatt, hogy emberi jogaik a világ valamennyi táján sérülnek;
(l) elismerve a nemzetközi együttmûködés fontosságát a fogyatékossággal élõ személyek életkörülmé-nyeinek minden országban, különösen a fejlõdõ országokban történõ javítása érdekében;
(m) elismerve a fogyatékossággal élõ személyek meglévõ és lehetséges értékes hozzájárulását közös-ségük általános jólétéhez és sokszínûségéhez, továbbá, hogy a fogyatékossággal élõ személyekemberi jogaik és alapvetõ szabadságaik teljes körû gyakorlásának, és a fogyatékossággal élõszemélyek teljes körû részvételének elõmozdítása a társadalomhoz való tartozásuk érzését erõsíti,valamint a társadalom emberi, szociális és gazdasági fejlõdésében, továbbá a szegénység felszá-molásában jelentõs elõrehaladást eredményez;
(n) elismerve a fogyatékossággal élõ személyek számára egyéni autonómiájuk és függetlenségükfontosságát, beleértve saját döntéseik meghozatalának szabadságát;
(o) figyelembe véve, hogy a fogyatékossággal élõ személyeket tevékenyen be kell vonni a programok-kal és a politikával kapcsolatos döntéshozatali folyamatokba, különösen az õket közvetlenül érin-tõk vonatkozásában;
(p) aggodalommal tekintve azon fogyatékossággal élõ személyeket körülvevõ nehéz körülményekre,akik faj, bõrszín, nem, nyelv, vallás, politikai és más vélemény, nemzeti, etnikai, õslakos vagy tár-sadalmi származás, vagyon, születés, életkor vagy más helyzet alapján a hátrányos megkülön-böztetés többszörös vagy súlyosabb formáival szembesülnek;
(q) elismerve, hogy a fogyatékossággal élõ nõk és lányok esetében gyakran nagyobb a kockázata, ott-honukon belül és azon kívül, erõszaknak, testi sértésnek vagy bántalmazásnak, hanyag vagy gon-datlan bánásmódnak, rossz bánásmódnak vagy kizsákmányolásnak;
(r) elismerve, hogy a fogyatékossággal élõ gyermekek számára más gyermekekkel egyenlõen kellbiztosítani valamennyi emberi jog és alapvetõ szabadság gyakorlását, emlékeztetve továbbá aGyermek jogairól szóló egyezmény részes államainak e célból vállalt kötelezettségeire;
(s) hangsúlyozva a nemi szempont valamennyi erõfeszítésbe történõ beépítésének szükségességét azemberi jogok és alapvetõ szabadságok teljes gyakorlásának elõsegítése érdekében a fogyatékosság-gal élõ személyek számára;
(t) hangsúlyozva azt a tényt, hogy a fogyatékossággal élõ személyek többsége szegény körülményekközött él, és e tekintetben felismerve annak kiemelt szükségességét, hogy foglalkozni kell aszegénységnek a fogyatékossággal élõ személyekre gyakorolt káros hatásával;
(u) figyelembe véve azt, hogy az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt célok és alapelvek tel-jes tiszteletben tartásán, valamint az alkalmazandó emberi jogi okmányok teljes betartásán alapulóbéke és biztonság feltételei nélkülözhetetlenek a fogyatékossággal élõ személyek teljes védelmé-hez, különösen fegyveres konfliktusok és idegen megszállás idején;
(v) elismerve a fizikai, a társadalmi, a gazdasági és a kulturális környezet, az egészség és az oktatás,valamint az információ és a kommunikáció hozzáférhetõségének fontosságát ahhoz, hogy a fogy-atékossággal élõ személyek képessé váljanak valamennyi emberi jog és alapvetõ szabadság teljesgyakorlására;
(w) felismerve azt, hogy az egyénnek, akinek kötelezettségei vannak más egyének és a közösség iránt,amelyhez tartozik, feladata, hogy törekedjen az Emberi jogok nemzetközi törvényében elismertjogok elõmozdítására és betartására;
(x) meggyõzõdve arról, hogy a család a társadalom természetes és alapvetõ közösségi egysége, vala-mint, hogy a család jogosult a társadalmi és az állami védelemre, továbbá hogy a fogyatékosság-gal élõ személyeknek és családtagjaiknak meg kell kapniuk a szükséges védelmet és támogatást,
179
amely lehetõvé teszi, hogy a családok hozzájárulhassanak a fogyatékossággal élõ személyekjogainak teljes és egyenlõ gyakorlásához;
(y) meggyõzõdve arról, hogy a fogyatékossággal élõ személyek jogainak és méltóságának elõmozdí-tására és védelmére irányuló átfogó és egységes nemzetközi egyezmény jelentõsen hozzá fogjárulni a fogyatékossággal élõ személyek súlyos társadalmi hátrányának orvoslásához, és elõmoz-dítja egyenlõ esélyekkel történõ részvételüket a civil, a politikai, a gazdasági, a társadalmi és a kul-turális élet területén mind a fejlõdõ, mind a fejlett országokban,
a következõkben állapodtak meg:
1. CIKKA CÉL
Ennek az egyezménynek a célja valamennyi emberi jog és alapvetõ szabadság teljes és egyenlõgyakorlásának elõmozdítása, védelme és biztosítása valamennyi fogyatékossággal élõ személyszámára, és a velük született méltóság tiszteletben tartásának elõmozdítása.
Fogyatékossággal élõ személy minden olyan személy1, aki hosszan tartó fizikai, értelmi2, szellemi3vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott sze-mély teljes, hatékony és másokkal egyenlõ társadalmi szerepvállalását.
2. CIKKMEGHATÁROZÁSOK
A jelen egyezmény alkalmazásában:
A „kommunikáció” fogalmába tartoznak a nyelvek, a kivetített szöveg, a Braille-nyomtatás, a taktiliskommunikáció, a nagyméretû betûkkel történõ nyomtatás, a hozzáférhetõ multimédia, valamint az írott,a hangzó és az egyszerû szöveg, a felolvasás, illetõleg az augmentatív – beleértve a hozzáférhetõ kom-munikációs és információs technológiát –, a kommunikáció alternatív módozatai, eszközei és formái;
A „nyelv” magában foglalja a beszélt nyelvet, a jelnyelvet és a nem beszélt nyelv egyéb formáit;
A „fogyatékosság alapján történõ hátrányos megkülönböztetés” a fogyatékosságon alapuló bármilyenkülönbségtételt, kizárást vagy korlátozást jelent, amelynek célja vagy hatása valamennyi emberi jog ésalapvetõ szabadság másokkal azonos alapon történõ elismerésének, élvezetének vagy gyakorlásánakcsorbítása vagy semmibe vétele a politikai, a gazdasági, a szociális, a kulturális, a civil élet terén, vagybármely egyéb területen. Ez a hátrányos megkülönböztetés minden formáját magában foglalja, egye-bek között az ésszerû alkalmazkodás megtagadását;
Az „ésszerû alkalmazkodás” az elengedhetetlen és megfelelõ módosításokat és változtatásokat jelenti,amelyek nem jelentenek aránytalan és indokolatlan terhet, és adott esetben szükségesek, hogy bizto-sítsák a fogyatékossággal élõ személy alapvetõ emberi jogainak és szabadságainak a mindenkit meg-illetõ, egyenlõ mértékû élvezetét és gyakorlását;
180
1 Az autentikus szövegváltozatok példálózó jelleggel definiálják a fogyatékos személy fogalmát: pl. az angol változat a„Persons with disabilities include those...” fordulattal él. A magyar fordítás, tévesen, azt a benyomást kelti, hogy azegyezmény taxatív felsorolással él, így a téves fordítás kirekesztõ a felsorolásban nem szereplõ csoportokkal szemben.Ez pedig ellentétes az egyezmény tárgyával és céljával. (A lektor megj.)
2 Az eredeti és hivatalos angol szöveg itt az intellectual fordulattal él. Feltétlenül odaillõbb lett volna, ha az Országgyûlésáltal elfogadott magyar szövegben ezen a helyen az intellektuális fordulat szerepelne. (A lektor megj.)
3 Az eredeti és hivatalos angol szöveg itt a mental fordulattal él. Nem csupán sajnálatos, hanem a személyi hatályt is érin-tõ jogi tévedés is a „szellemi” szó használata. Ez a korábban készült, szakmailag ellenõrzött fordításban nem is szere-pelt. Ezen a helyen a mai szaknyelvben egyre inkább elfogadottá váló pszichoszociális fordulatnak kellene szerepelnie.A hatályos magyar szöveg „szellemi” kifejezése feltétlenül magas szintû, törvényi korrekciót igényel. (A szerk. megj.)
„Egyetemes tervezésen” a termékek, a környezet, a programok és a szolgáltatások oly módon történõtervezését értjük, hogy azok minden ember számára a lehetõ legnagyobb mértékben hozzáférhetõeklegyenek: adaptálás vagy speciális tervezés szükségessége nélkül. Az egyetemes tervezés nem zárhat-ja ki a fogyatékossággal élõ személyek csoportjai számára szükséges támogató, segítõ eszközök éstechnológiák indokolt esetben történõ használatát.
3. CIKKÁLTALÁNOS ALAPELVEK
A jelen egyezmény alapelvei a következõk:
(a) a veleszületett méltóság, az egyéni autonómia tisztelete, beleértve a saját döntés meghozatalánakszabadságát és a személyek függetlenségét;
(b) a hátrányos megkülönböztetéstõl való mentesség;
(c) teljes és hatékony társadalmi részvétel és befogadás;
(d) a fogyatékossággal élõ személyek különbözõségének tisztelete, és elfogadásuk az emberi sok-színûség, valamint az emberiség részeként;
(e) esélyegyenlõség;
(f) hozzáférhetõség;
(g) a nõk és a férfiak közötti egyenlõség;
(h) a fogyatékossággal élõ gyermekek formálódó képességeinek tisztelete, és a fogyatékossággal élõgyermekek identitásuk megõrzéséhez fûzõdõ jogának tiszteletben tartása.
4. CIKKÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK
1. A részes államok kötelezettséget vállalnak arra, hogy biztosítják és elõsegítik valamennyi alapvetõemberi jog és szabadság teljes megvalósulását valamennyi fogyatékossággal élõ személy számára,a fogyatékosság alapján történõ bármiféle hátrányos megkülönböztetés nélkül. Ennek érdekében arészes államok vállalják, hogy:
(a) meghoznak minden megfelelõ jogalkotási, közigazgatási és egyéb intézkedést az ebben azegyezményben foglalt jogok végrehajtása érdekében;
(b) megtesznek minden megfelelõ intézkedést, ideértve a jogalkotási lépéseket a fogyatékossággalélõ személyek hátrányos megkülönböztetését tartalmazó törvények, rendelkezések, szokások ésgyakorlat módosítása vagy eltörlése érdekében;
(c) figyelembe veszik a fogyatékossággal élõ személyek emberi jogainak védelmét és elõmozdításátvalamennyi politika és program során;
(d) tartózkodnak minden olyan cselekedetben és gyakorlatban való részvételtõl, amely nem össze-egyeztethetõ ezzel az Egyezménnyel, és biztosítják, hogy a hatóságok és a közintézmények ajelen Egyezménnyel összhangban tevékenykedjenek;
(e) minden megfelelõ intézkedést meghoznak bármely személy, intézmény vagy magánvállalkozásáltal a fogyatékosság alapján történõ hátrányos megkülönböztetés felszámolása érdekében;
(f) kutatásokat és fejlesztéseket valósítanak meg vagy segítenek elõ az egyetemesen tervezett áruk,szolgáltatások, eszközök és létesítmények vonatkozásában, a jelen egyezmény 2. cikkében meg-határozottak szerint, amelyek a lehetõ legkisebb változtatással és anyagi ráfordítással megfelelneka fogyatékossággal élõ személyek speciális igényeinek, elõsegítve felhasználhatóságukat és hasz-nálatukat, valamint elõsegítik az egyetemes tervezést a szabványok és irányelvek kidolgozásasorán;
181
(g) kutatásokat és fejlesztéseket valósítanak meg vagy segítenek elõ a fogyatékossággal élõ szemé-lyek számára alkalmas új technológiák, beleértve az információs és a kommunikációs tech-nológiákat, a közlekedést, a mozgást segítõ eszközök, készülékek és segédeszközök elérhetõsé-gének és használatának elõmozdítására, elsõbbséget biztosítva az elérhetõ költséggel járótechnológiáknak;
(h) hozzáférhetõ információkat biztosítanak a fogyatékossággal élõ személyek számára a közleke-dést segítõ eszközökrõl, a készülékekrõl és a segédeszközökrõl, ideértve az új technológiákat,csakúgy, mint a segítségnyújtás, a támogató szolgáltatások és a szolgálatok más formáiról;
(i) elõmozdítják a jelen egyezményben foglalt jogok oktatását a fogyatékossággal élõ személyekkelfoglalkozó szakemberek és alkalmazottak számára az e jogok által biztosított jobb segítség ésszolgáltatás érdekében.
2. Tekintettel a gazdasági, a társadalmi és a kulturális jogokra minden részes állam vállalja, hogy arendelkezésre álló erõforrásai felsõ határáig, és, szükség esetén, a nemzetközi együttmûködéskeretében, intézkedéseket tesz ezen jogok teljes megvalósításának fokozatosan történõ eléréseérdekében, fenntartás nélkül, a nemzetközi joggal összhangban, a jelen egyezményben foglaltkötelezettségek haladéktalan alkalmazására.
3. A jelen egyezmény végrehajtására irányuló jogalkotás és politikák kidolgozása és végrehajtásasorán, továbbá a fogyatékossággal élõ személyeket érintõ kérdésekkel kapcsolatos más dön-téshozatali eljárásokban a részes államok szorosan egyeztetnek, az egyeztetésbe aktívan bevonjákképviseleti szervezeteik által a fogyatékossággal élõ személyeket, ideértve a fogyatékossággal élõgyermekeket is.
4. A jelen egyezményben semmi nem értelmezhetõ úgy, mint ami befolyásolja a részes állam jogá-nak, vagy az adott részes állam vonatkozásában hatályos nemzetközi jognak a fogyatékossággal élõszemélyek jogainak hatékonyabb szabályozását biztosító rendelkezéseit. A jelen egyezménybenrészes államok joga, szerzõdései, szabályozása vagy szokásai által elismert vagy tartalmazottemberi jogok és alapvetõ szabadságok nem korlátozhatók vagy csorbíthatók arra hivatkozással,hogy a jelen egyezmény az adott jogokat vagy szabadságokat nem, vagy csak kisebb mértékbenismeri el.
5. Jelen egyezmény rendelkezései mindenféle korlátozás vagy kivétel nélkül a szövetségi államokvalamennyi részére vonatkoznak.
5. CIKKEGYENLÕSÉG ÉS HÁTRÁNYOS MEGKÜLÖNBÖZTETÉSTÕL VALÓ MENTESSÉG
1. A részes államok elismerik, hogy a törvény elõtt minden személy egyenlõ, és mindenféle hátrányosmegkülönböztetés nélkül jogosult a törvények által nyújtott védelemre és kedvezményre.
2. A részes államok megtiltanak a fogyatékosság alapján történõ bárminemû hátrányos megkülön-böztetést, és minden téren biztosítják a fogyatékossággal élõ személyek számára a hátrányosmegkülönböztetéssel szembeni egyenlõ és hatékony jogi védelmet.
3. Az egyenlõség elõmozdítása és a hátrányos megkülönböztetés eltörlése érdekében a részes államokminden megfelelõ lépést megtesznek, így biztosítva az ésszerû alkalmazkodást.
4. A fogyatékossággal élõ személyek tényleges egyenlõségének elõmozdításához és eléréséhezszükséges különleges intézkedések a jelen egyezmény értelmében nem tekintendõk hátrányosmegkülönböztetésnek.
182
6. CIKKA FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ NÕK
1. A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élõ nõk és lányok többszörösen hátrányosmegkülönböztetésnek vannak kitéve, erre való tekintettel olyan intézkedéseket hoznak, amelyekbiztosítják számukra valamennyi emberi jog és szabadság teljes és egyenlõ élvezetét.
2. A részes államok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy biztosítsák a nõk teljes körûfejlõdését, elõrehaladását és társadalmi szerepvállalásuk növelését azzal a céllal, hogy szavatoljákszámukra a jelen egyezményben foglalt emberi jogok és szabadságok gyakorlását és élvezetét.
7. CIKKA FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ GYERMEKEK
1. A részes államok minden szükséges intézkedést meghoznak, hogy a fogyatékossággal élõ gyer-mekek számára más gyermekekkel azonos alapon biztosítsák valamennyi emberi jog és alapvetõszabadság teljes körû gyakorlását.
2. Minden, a fogyatékossággal élõ gyermekekkel kapcsolatos intézkedés során elsõdlegesen a gyer-mek legfõbb érdekeit kell figyelembe venni.
3. A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élõ gyermekek minden õket érintõ ügybenrendelkeznek a szabad véleménynyilvánítás jogával, véleményüket, más gyermekekkel azonosalapon, életkoruknak és fejlettségüknek megfelelõen súlyozzák, valamint biztosítják számukra ejogok érvényesítéséhez a fogyatékosságuk és az életkoruk szerint szükséges segítséget.
8. CIKKA TUDATOSSÁG NÖVELÉSE
1. A részes államok vállalják, hogy azonnali, hatékony és megfelelõ intézkedéseket foganatosítanak:
(a) a fogyatékossággal élõ személyekkel kapcsolatos tudatosság társadalmi szinten történõ növeléseérdekében, beleértve a családot is, és elõsegítik a fogyatékossággal élõ személyek jogainak ésméltóságának tiszteletét;
(b) az élet minden területén küzdenek a fogyatékossággal élõ személyekkel kapcsolatos sztereo-típiák, elõítéletek és ártalmas gyakorlatok ellen, beleértve a nemmel és az életkorral kapcsolato-sakat is;
(c) elõsegítik a fogyatékossággal élõ személyek képességeire és hozzájárulására vonatkozó tudatos-ság növelését.
2. Az e célt szolgáló intézkedések a következõk:
(a) hatékony társadalmi tudatosság formálását célzó kampányok kezdeményezése és támogatása:
(i) a fogyatékossággal élõ személyek jogai iránti fogékonyságra való nevelés;
(ii) a fogyatékossággal élõ személyek pozitív megítélésnek támogatása és a nagyobb társadalmitudatosság elõmozdítása;
(iii) a fogyatékossággal élõ személyek szakértelmének, érdemeinek, képességei, valamint amunkahelyi és a munkaerõ-piaci hozzájárulásuk elismerésének elõsegítése;
(b) a fogyatékossággal élõ személyek jogait tiszteletben tartó magatartásforma tudatosításánaktámogatása az oktatás minden szintjén, ideértve az egészen kiskorú gyermekeket is;
183
(c) a média ösztönzése arra, hogy a fogyatékossággal élõ személyeket a jelen egyezmény céljávalmegegyezõ módon ábrázolják;
(d) a fogyatékossággal élõ személyekkel és jogaikkal kapcsolatos tudatosságnövelõ képzési progra-mok elõmozdítása.
9. CIKKHOZZÁFÉRHETÕSÉG
1. A fogyatékossággal élõ személyek önálló életvitelének és az élet valamennyi területén történõ tel-jes körû részvételének lehetõvé tétele érdekében a részes államok megfelelõ intézkedéseket tesz-nek, hogy másokkal azonos alapon biztosítsák a fogyatékossággal élõ személyek számára a fizikaikörnyezethez, a közlekedéshez, az információhoz és a kommunikációhoz, beleértve az informá-ciós és a kommunikációs technológiákat és rendszereket, valamint más, nyilvánosan hozzáférhetõvagy rendelkezésre álló lehetõségekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mind városi, mindvidéki területeken. Ezek az intézkedések, amelyek magukban foglalják a hozzáférési akadályok éskorlátok beazonosítását és felszámolását, többek között a következõkre vonatkoznak:
(a) épületek, utak, közlekedés és más bel- és kültéri létesítmények, így iskolák, lakóházak, egészség-ügyi létesítmények és munkahelyek;
(b) információ, kommunikáció és egyéb szolgáltatások, köztük az elektronikus szolgáltatások és asegélyhívó szolgáltatások.
2. A részes államok szükséges intézkedéseket hoznak továbbá:
(a) a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló létesítmények és szolgáltatások hozzá-férhetõsége érdekében bevezetett minimális szabványok és irányelvek alkalmazásánakfejlesztésére, hatályba léptetésére és ellenõrzésére;
(b) annak elõsegítésére, hogy a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló létesítményeketés szolgáltatásokat kínáló magánjogi jogalanyok figyelembe vegyék a hozzáférhetõség vala-mennyi aspektusát a fogyatékossággal élõ személyek vonatkozásában;
(c) az érdekelt felek számára képzés támogatására a fogyatékossággal élõ személyek esetébenadódó hozzáférhetõség kérdéseirõl;
(d) az épületekben és más, a nyilvánosság számára nyitva és rendelkezésre álló létesítmények ese-tében a Braille, illetve könnyen érthetõ és olvasható jelzések biztosítására;
(e) az élõ segítségnyújtás formáinak és a közvetítõk biztosítására, ideértve az útmutatókat, azolvasókat, az olvasóprogramokat és a szakképzett jelnyelvi tolmácsokat az épületek és a nyil-vánosság számára rendelkezésre álló lehetõségek hozzáférhetõségének elõsegítése érdekében;
(f) más megfelelõ segítségnyújtási és támogatási formák elõmozdítására a fogyatékossággal élõszemélyek információhoz való hozzáférésének biztosítása érdekében;
(g) a fogyatékossággal élõ személyeknek az új információs és kommunikációs technológiákhoz ésrendszerekhez való hozzáférésének, beleértve az internetet is, elõmozdítására;
(h) akadálymentes információs és kommunikációs technológiák és rendszerek tervezésének, fejlesz-tésének, elõállításának és terjesztésének korai szakaszban történõ elõsegítésére annak érdeké-ben, hogy ezek a technológiák és rendszerek hozzáférhetõvé tétele minimális költséggel járjon.
10. CIKKAZ ÉLETHEZ VALÓ JOG
A részes államok újólag megerõsítik, hogy minden embernek elidegeníthetetlen joga van az élethez,és meghoznak minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy biztosítsák a fogyatékossággalélõ személyek számára e jog másokkal azonos alapon történõ hatékony élvezetét.
184
11. CIKKVÉSZHELYZETEK ÉS HUMANITÁRIUS SZÜKSÉGÁLLAPOTOK
Nemzetközi jogi kötelezettségeikkel összhangban, beleértve a nemzetközi humanitárius jogot és anemzetközi emberi jogot, a részes államok vállalják, hogy vészhelyzetekben, így fegyveres konfliktus,humanitárius szükségállapotok és természeti katasztrófák esetén minden szükséges intézkedéstmeghoznak a fogyatékossággal élõ személyek védelme és biztonsága érdekében.
12. CIKKA TÖRVÉNY ELÕTTI EGYENLÕSÉG
1. A részes államok újólag megerõsítik, hogy a fogyatékossággal élõ személyeknek joguk van ahhoz,hogy a törvény elõtt mindenhol személyként ismerjék el õket.
2. A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élõ személyeket az élet minden területénmásokkal azonos alapon megilleti a jog-, illetõleg a cselekvõképesség4.
3. A részes államok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a fogyatékosság-gal élõ személyek cselekvõképességének gyakorlásához esetlegesen szükséges segítség hozzá-férhetõvé váljon.
4. A részes államok biztosítják, hogy a cselekvõképesség gyakorlására vonatkozó valamennyi intéz-kedés, a nemzetközi emberi joggal összhangban, megfelelõ és hatékony biztosítékokat tartalmaza visszaélések megelõzésére. Az ilyen biztosítékok garantálják, hogy a cselekvõképesség gyakor-lására vonatkozó intézkedések tiszteletben tartják a személy jogait, akaratát és választásait, össze-férhetetlenségtõl és indokolatlan befolyástól mentesek, arányosak és a személy körülményeireszabottak, a lehetõ legrövidebb idõre vonatkoznak, továbbá hogy a hatáskörrel rendelkezõ,független és pártatlan hatóság vagy igazságügyi szerv rendszeresen felülvizsgálja azokat. A biz-tosítékok azzal arányosak, amilyen mértékben az adott intézkedések érintik a személy jogait ésérdekeit.
5. E cikk rendelkezéseire tekintettel a részes államok minden megfelelõ és hatékony intézkedéstmegtesznek a fogyatékossággal élõ személyek egyenlõ jogának biztosítására a tulajdonhoz valójoghoz és az örökléshez való joghoz, saját pénzügyeik ellenõrzéséhez, továbbá a bankkölcsönhöz,a jelzáloghoz és más pénzügyi hitelhez való egyenlõ hozzáféréshez, illetve biztosítják, hogy afogyatékossággal élõ személyeket önkényesen ne foszthassák meg vagyonuktól.
13. CIKKAZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS
1. A részes államok a fogyatékossággal élõ személyek számára másokkal azonos alapon biztosítják azigazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférést, beleértve az eljárás során az életkornak meg-felelõ alkalmazkodás biztosítását annak érdekében, hogy megkönnyítsék tényleges részvételüketmind közvetlen, mind közvetett formában, csakúgy, mint tanúként, minden jogi eljárásban, bele-értve a nyomozati szakot és más elõkészítõ szakaszokat.
2. A fogyatékossággal élõ személyek igazságszolgáltatáshoz való hatékony hozzáférése biztosításánakelõsegítése érdekében a részes államok elõmozdítják az igazságügyi igazgatás területén dolgozókmegfelelõ képzését, beleértve a rendõrségi és büntetés-végrehajtási alkalmazottakat.
185
4 12. cikk összes bekezdésében Ausztria az és, azaz németül: a Rechts- und Handlungsfähigkeit fordulattal él!(http://www.bmas.de/coremedia/generator/2888/property=pdf/uebereinkommen__ueber__die__rechte__behindert-er__menschen.pdf).
14. CIKKA SZEMÉLY SZABADSÁGA ÉS BIZTONSÁGA
1. A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élõ személyek, másokkal azonos alapon
(a) élvezhetik a személyi szabadsághoz és biztonsághoz való jogot;
(b) jogellenesen vagy önkényesen szabadságuktól nem foszthatók meg, továbbá a szabadságtólvaló bármilyen megfosztás a jogszabályokkal összhangban történhet, és hogy a fogyatékosságmegléte semmilyen esetben nem indokolhatja a szabadságtól való megfosztást.
2. A részes államok biztosítják, hogy ha valamely eljárásban fogyatékossággal élõ személyeket meg-fosztanak szabadságuktól, akkor a nemzetközi emberi joggal összhangban másokkal azonosalapon jogosultak garanciákra, továbbá a jelen egyezmény célkitûzéseinek és elveinek megfelelõelbánásban részesülnek, beleértve az ésszerû alkalmazkodásról szóló rendelkezést is.
15. CIKKA KÍNZÁS ÉS MÁS KEGYETLEN, EMBERTELEN VAGY MEGALÁZÓ BÁNÁSMÓD VAGY BÜNTETÉS
TILALMA
1. A kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazásamindenkivel szemben tilos. Különösen nem végezhetõ orvosi vagy tudományos kísérlet senkin, aszemély szabadon megtett hozzájárulása nélkül.
2. A részes államok minden hatékony jogi, közigazgatási, igazságszolgáltatási és más intézkedéstmegtesznek annak megakadályozására, hogy a fogyatékossággal élõ személyekkel szemben – másokkal azonos alapon – kínzás és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmódot vagybüntetést alkalmazzanak.
16. CIKKMENTESSÉG A KIZSÁKMÁNYOLÁSTÓL, AZ ERÕSZAKTÓL ÉS A VISSZAÉLÉSEKTÕL
1. A részes államok megtesznek minden szükséges jogalkotási, közigazgatási, társadalmi, oktatási ésmás intézkedést a fogyatékossággal élõ személyek otthoni és nem otthoni védelmére mindenfajtakizsákmányolás, erõszak és visszaélés ellen, beleértve ezek nemi alapú vonatkozásait is.
2. A részes államok megtesznek továbbá minden szükséges intézkedést a kizsákmányolás, az erõ-szak és a visszaélés minden formájának megelõzése céljából, többek között a nemnek és élet-kornak megfelelõ segítségnyújtásnak és támogatásnak a fogyatékossággal élõ személyek, család-tagjaik és gondozóik számára történõ biztosításával, beleértve a tájékoztatás és a képzés nyújtásáta kizsákmányolás, az erõszak és a visszaélés eseteinek megelõzésérõl, felismerésérõl és bejelen-tésérõl. A részes államok életkornak, nemnek és fogyatékosságnak megfelelõ védelmi szolgáltatá-sokat biztosítanak.
3. A kizsákmányolás, az erõszak és a visszaélés valamennyi formája elõfordulásának megelõzéseérdekében a részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élõ személyek számára kialakítottlehetõségeket és programokat független hatóságok hatékonyan nyomon követik.
4. A részes államok megtesznek minden megfelelõ intézkedést a kizsákmányolás, az erõszak vagy avisszaélés áldozatává vált, fogyatékossággal élõ személyek fizikai, kognitív és pszichológiai felépü-lésének, rehabilitációjának és társadalmi újrabeilleszkedésének elõmozdítására, beleértve védelmiszolgáltatások nyújtását is. Az ilyen felépülés és újrabeilleszkedés olyan környezetben történik,amely elõsegíti a személy egészségének, jólétének, önbecsülésének, méltóságának és autonómiájá-nak helyreállását, és figyelembe veszi a nem és az életkor szerinti igényeket.
5. A részes államok hatékony jogszabályokat és politikákat – a nõ- és a gyermekközpontú jogszabá-lyokat és politikákat is beleértve – léptetnek életbe a fogyatékossággal élõ személyekkel szemben
186
elkövetett kizsákmányolás, erõszak és visszaélés eseteinek azonosítására, vizsgálatára és – adottesetben – bíróság elé vitelére.
17. CIKKAZ EGYÉN INTEGRITÁSÁNAK VÉDELME
Minden fogyatékossággal élõ személynek másokkal azonos alapon joga van fizikai és mentális integ-ritásának tiszteletben tartására.
18. CIKKA MOZGÁSSZABADSÁG ÉS AZ ÁLLAMPOLGÁRSÁG SZABADSÁGA
1. A részes államok elismerik a fogyatékossággal élõ személyek másokkal egyenlõ jogát a mozgásszabadságához, a lakóhely megválasztásának szabadságához és az állampolgársághoz, beleértveannak biztosítását, hogy a fogyatékossággal élõ személyek:
(a) jogosultak állampolgárság megszerzésére és megváltoztatására, és állampolgárságuktól önké-nyesen vagy fogyatékosságuk alapján nem foszthatók meg;
(b) fogyatékosságuk alapján nem foszthatók meg azon képességüktõl, hogy állampolgárságukat iga-zoló okmányokat vagy egyéb személyazonossági okmányokat szerezzenek be, tartsanak birto-kukban és használjanak fel, vagy a mozgásszabadsághoz való jog gyakorlásához esetlegesenszükséges eljárásokat – mint például bevándorlási eljárásokat – vegyenek igénybe;
(c) szabadon elhagyhatnak bármely országot, saját országukat is beleértve;
(d) nem foszthatók meg önkényesen vagy fogyatékosságuk alapján a saját országukba való belépésjogától.
2. A fogyatékossággal élõ gyermekeket születésüket követõen azonnal nyilvántartásba veszik, ésszületésüktõl kezdve joguk van saját névhez, állampolgárság szerzéséhez, és – amennyire csaklehetséges – szüleik megismeréséhez és azok gondoskodására.
19. CIKKÖNÁLLÓ ÉLETVITEL ÉS A KÖZÖSSÉGBE VALÓ BEFOGADÁS
Az egyezményben részes államok elismerik a fogyatékossággal élõ személyek egyenlõ jogát a közös-ségben való élethez és másokkal egyenlõ szabad döntéshez való jogát; minden szükséges és hatékonyintézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élõ személyek teljes mértékbenélvezhessék e jogaikat és a teljes közösségi befogadást és részvételt, beleértve a következõk biz-tosítását:
(a) a fogyatékossággal élõ személyeknek másokkal azonos alapon lehetõségük van lakóhelyüknek ésannak megválasztására, hogy hol és kivel élnek együtt, és nem kötelezhetõek bizonyos megszabottkörülmények között élni;
(b) a fogyatékossággal élõ személyek számára hozzáférési lehetõséget biztosítanak többféle otthoni,intézményi és egyéb közösségi támogató szolgálathoz, beleértve azt a személyes segítséget, amelya közösségben éléshez és a közösségbe történõ beilleszkedéshez, valamint a közösségtõl valóelszigetelõdés és kirekesztõdés megelõzése céljából szükséges;
(c) a mindenki számára nyújtott közösségi szolgáltatások és létesítmények azonos alapon hoz-záférhetõek a fogyatékossággal élõ személyek számára is, és igényeikhez igazítottak.
187
20. CIKKSZEMÉLYES MOBILITÁS
A részes államok a fogyatékossággal élõ személyek függetlenségének a lehetõ legnagyobb mértékûbiztosítása mellett hatékony intézkedéseket hoznak a személyes mobilitás biztosítására, beleértve azalábbiakat:
(a) a fogyatékossággal élõ személyek személyes mobilitásának az általuk meghatározott idõben ésmódon, elérhetõ áron történõ lehetõvé tétele;
(b) a fogyatékossággal élõ személyeknek a minõségi mobilitási támogatásokhoz, eszközökhöz, segítõtechnológiákhoz, valamint a személyes segítségnyújtás különbözõ formáihoz és a közvetítõkhözvaló hozzáférésének megkönnyítése, beleértve azok elérhetõ áron történõ rendelkezésre bocsá-tását;
(c) képzés biztosítása a mobilitással kapcsolatos ismeretekrõl a fogyatékossággal élõ személyek és avelük foglalkozó szakértõk részére;
(d) a mobilitási támogatásokat, eszközöket és segítõ technológiákat elõállító jogalanyok ösztönzése afogyatékossággal élõ személyek mobilitási szempontjainak figyelembevételére.
21. CIKKA VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS ÉS A SZÓLÁS SZABADSÁGA, VALAMINT AZ INFORMÁCIÓHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS
A részes államok minden szükséges intézkedést megtesznek annak biztosítására, hogy a fogyatékos-sággal élõ személyek másokkal azonos alapon, az általuk megválasztott kommunikációs formábangyakorolhassák a szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadságának jogát, beleértve az infor-mációk és elgondolások keresésének, befogadásának és közlésének szabadságát, a jelen egyezmény2. cikkében meghatározottak szerint, beleértve a következõket:
(a) a lakosság számára készült tájékoztatás idõben, hozzáférhetõ formában és a fogyatékosság külön-bözõ fajtáinak megfelelõ technológiák segítségével, többletköltség nélkül történõ biztosítása afogyatékossággal élõ személyek számára;
(b) a hivatali érintkezés során legyen elfogadott és támogatott a jelnyelv, a Braille-írás, az alternatív ésaz augmentatív kommunikáció, valamint minden egyéb, a fogyatékossággal élõ személyek általválasztott kommunikációs forma, eszköz és módozat;
(c) ösztönzik a nyilvánosság számára, akár az interneten keresztül is, szolgáltatást kínáló magánjogijogalanyokat, hogy az információkat és a szolgáltatásokat a fogyatékossággal élõ személyekszámára is hozzáférhetõ és igénybe vehetõ formában nyújtsák;
(d) ösztönzik a tömegtájékoztatást, beleértve az információk internetes szolgáltatás útján terjesztõit,hogy szolgáltatásaikat fogyatékossággal élõ személyek számára hozzáférhetõvé tegyék;
(e) elismerik és elõsegítik a jelnyelvek használatát.
22. CIKKA MAGÁNÉLET TISZTELETBEN TARTÁSA
1. A fogyatékossággal élõ személy magánéletének, családjának, otthonának, levelezésének vagy más-fajta kommunikációjának önkényes vagy jogellenes zavarása, becsületének vagy jó hírének jogel-lenes megsértése – tekintet nélkül a személy lakóhelyére és lakáskörülményeire – tilos. A fogya-tékossággal élõ személyek az említett zavarással és jogsértéssel szemben jogvédelmet élveznek.
2. A részes államok másokkal azonos alapon védik a fogyatékossággal élõ személyek személyével,egészségével és rehabilitációjával kapcsolatos információk titkosságát.
188
23. CIKKAZ OTTHON ÉS A CSALÁD TISZTELETBEN TARTÁSA
1. A részes államok minden szükséges és hatékony intézkedést megtesznek a fogyatékossággal élõszemélyekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés megszüntetéséért a házasság, a család, aszülõi szerep és a rokoni kapcsolatok terén, másokkal azonos alapon, az alábbiak biztosításacéljából:
(a) a házasság kötésére alkalmas korú fogyatékossággal élõ személyeknek a házasságkötéshez és acsaládalapításhoz való jogának elismerése a házasságot kötni szándékozó felek szabad és teljesegyetértése alapján;
(b) a fogyatékossággal élõ személyek jogának elismerése, hogy szabadon és felelõsségteljesen dönt-hessenek gyermekeik számát és korkülönbségét illetõen, hogy hozzáféréssel bírjanak az életkor-nak megfelelõ információkhoz, a reproduktív és a családtervezési oktatás elismerést nyerjen,valamint, hogy biztosítsák számukra az e jogok gyakorlását lehetõvé tevõ eszközöket;
(c) a fogyatékossággal élõ személyek, beleértve a gyermekeket is, termékenységének másokkalazonos alapon történõ fenntartása.
2. A részes államok biztosítják a fogyatékossággal élõ személyek gyámsággal, gondnoksággal, gyer-mekek örökbefogadásával vagy más hasonló jogintézményekkel kapcsolatos jogait és kötelezett-ségeit, ha ezek a fogalmak léteznek a nemzeti jogban; minden esetben a gyermek érdeke azelsõdleges. A részes államok megfelelõ segítséget nyújtanak a fogyatékossággal élõ személyekszámára gyermeknevelési feladataik teljesítéséhez.
3. A részes államok biztosítják a fogyatékossággal élõ gyermekek számára az egyenlõ jogokat a csalá-di élet területén. E jogok érvényesítése, valamint a fogyatékossággal élõ gyermekek elrejtésének,elhagyásának, elhanyagolásának és kirekesztésének megelõzése céljából a részes államok vállaljáka fogyatékossággal élõ gyermekek és családjuk korai, átfogó tájékoztatását, részükre szolgáltatásoknyújtását és támogatásukat.
4. A részes államok biztosítják, hogy a gyermek a szülõk akarata ellenére nem választható el szüleitõl,kivéve, ha az olyan hatáskörrel rendelkezõ hatóságok, amely hatóságok döntése ellen jogorvoslat-nak van helye, az alkalmazandó jogszabályokkal és eljárásokkal összhangban megállapítják, hogyaz elválasztás a gyermek érdekében szükséges. A gyermek vagy egyik, vagy mindkét szülõje fogya-tékossága alapján a gyermeket szüleitõl elválasztani minden esetben tilos.
5. Ha a közvetlen család nem tudja ellátni a fogyatékossággal élõ gyermeket, akkor a részes államokminden erõfeszítést megtesznek annak érdekében, hogy alternatív gondozást biztosítsanak a gyer-mek számára a szélesebb családi körben, ennek hiányában pedig a közösségen belül családikörnyezetben.
24. CIKKOKTATÁS
1. A részes államok elismerik a fogyatékossággal élõ személyek oktatáshoz való jogát. E jog hátrányosmegkülönböztetés nélküli, az egyenlõ esélyek alapján történõ megvalósítása céljából a részesállamok befogadó oktatási rendszert biztosítanak minden szinten, továbbá élethosszig tartó tanulásilehetõséget nyújtanak az alábbiakra tekintettel:
(a) az emberben rejlõ képességek, méltóságérzet és önbecsülés teljes mértékû kifejlesztése, valamint azemberi jogok, az alapvetõ szabadságok és az emberi sokszínûség tiszteletben tartásának erõsítése;
(b) a fogyatékossággal élõ személyek személyiségének, tehetségének és alkotóképességének, vala-mint mentális és fizikai képességeinek lehetõ legteljesebb fejlesztése;
(c) a szabad társadalomban való tényleges részvétel lehetõvé tétele a fogyatékossággal élõ szemé-lyek számára.
189
2. E jog érvényesítése során a részes államok biztosítják az alábbiakat:
(a) a fogyatékossággal élõ személyeket fogyatékosságuk alapján nem zárják ki az általános oktatásirendszerbõl, és a fogyatékossággal élõ gyermekeket fogyatékosságuk alapján nem zárják ki azingyenes és kötelezõ alapfokú oktatásból, valamint a középfokú oktatásból;
(b) a fogyatékossággal élõ személyek a lakóközösségükben élõ többi személlyel azonos alaponférnek hozzá a befogadó, minõségi és ingyenes alapfokú oktatáshoz, valamint a középfokúoktatáshoz;
(c) gondoskodnak az egyén igényeihez történõ ésszerû alkalmazkodásról;
(d) a fogyatékossággal élõ személyek megkapják a hatékony tanulásukat elõmozdító szükségestámogatást az általános oktatási rendszerben;
(e) hatékony, személyre szabott támogató intézkedéseket biztosítanak, a tudományos és a társadal-mi fejlõdés legmagasabb fokának elérését segítõ környezetben, a teljes körû integráció céljávalösszhangban.
3. A részes államok képessé teszik a fogyatékossággal élõ személyeket életvezetési és szociálisfejlõdési készségek elsajátítására, hogy elõsegítsék az oktatásban és a közösségben való teljes ésegyenrangú részvételüket. E célból a részes államok meghozzák a szükséges intézkedéseket,többek között:
(a) elõsegítik a Braille-írás, az alternatív írásmódok, az alternatív és az augmentatív módok, akommunikáció, a tájékozódás és a közlekedés formáinak és eszközeinek elsajátítását, valaminta kortársi támogatást és mentorálást;
(b) elõsegítik a jelnyelv elsajátítását, és támogatják a hallássérült közösség nyelvi identitását;
(c) biztosítják hogy a vak, a siket, valamint a siketvak személyek – különösen a gyermekek – okta-tása az egyén számára legmegfelelõbb nyelven, kommunikációs módszerrel és eszközökkel,valamint a tudományos és a társadalmi fejlõdés legmagasabb fokának elérését segítõ környezet-ben történjék.
4. E jogok érvényesülésének biztosítása érdekében, a részes államok meghozzák a megfelelõ intézke-déseket, hogy olyan tanárokat – közöttük fogyatékossággal élõ tanárokat – alkalmazzanak, akikmegfelelõ képesítéssel rendelkeznek a jelnyelv és/vagy a Braille-írás oktatására, valamint hogy azoktatás bármely szintjén tevékenykedõ szakértõket és személyzetet képezzenek. Az ilyen képzésekmagukban foglalják a fogyatékossággal kapcsolatos tudatosság fejlesztését, valamint – a fogya-tékossággal élõ személyeket segítõ – megfelelõ alternatív és augmentatív módok, kommunikációseszközök és formák, oktatási technikák és tananyagok használatát.
5. A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élõ személyek hátrányos megkülönböztetésnélkül és másokkal azonos alapon férnek hozzá az általános felsõfokú oktatáshoz, a szak-képzéshez, a felnõttoktatáshoz és az élethosszig tartó tanuláshoz. E célból biztosítják az ésszerûalkalmazkodást a fogyatékossággal élõ személyek számára.
25. CIKKEGÉSZSÉGÜGY
A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élõ személyek jogosultak a lehetõ legmagasabbszínvonalú egészségügyi ellátásra a fogyatékosság alapján történõ bármiféle hátrányos megkülön-böztetés nélkül. A részes államok minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy a fogyatékossággalélõ személyek hozzáférjenek a nemhez igazodó egészségügyi szolgáltatásokhoz, beleértve azegészséghez kapcsolódó rehabilitációt. A részes államok különösképpen:
(a) a más személyeknek biztosítottal azonos terjedelmû, minõségû és színvonalú ingyenes vagy meg-engedhetõ árú egészségügyi ellátást és egészségügyi programokat biztosítanak a fogyatékossággal
190
élõ személyeknek, beleértve a szexuális és a reproduktív egészség területét, valamint a lakosságiközegészségügyi programokat;
(b) biztosítják a fogyatékossággal élõ személyek számára kifejezetten fogyatékosságuk miatt szükségesegészségügyi szolgáltatásokat, beleértve a betegség korai felismerését és – szükség esetén – a be-avatkozást, valamint a további fogyatékosságok elõfordulásának minimalizálására és megelõzésérekialakított szolgáltatásokat, a gyermekek és az idõsek körében is;
(c) biztosítják ezeknek az egészségügyi szolgáltatásoknak a lehetõ legközelebbi hozzáférhetõségét azemberek saját közösségeihez, beleértve a vidéki területeket is;
(d) kötelezik az egészségügyi szakembereket, hogy a fogyatékossággal élõ személyek számára ugyan-olyan színvonalú ellátást biztosítsanak, mint mások számára, beleértve a szabad és tájékoztatásonalapuló hozzájárulás alapján nyújtott ellátást – többek között – a fogyatékossággal élõ személyekemberi jogaira, méltóságára, autonómiájára és szükségleteire vonatkozó tudatosság felkeltésével aképzésen, valamint az állami és a magán egészségügyi ellátás etikai normáinak közzétételével;
(e) tiltják a fogyatékossággal élõ személyekkel szemben az egészségbiztosítás és a nemzeti jog általengedélyezett életbiztosítás területén alkalmazott hátrányos megkülönböztetést, amely biztosítá-sokat tisztességes és ésszerû módon kell nyújtani;
(f) megakadályozzák az egészségügyi ellátás, az egészségügyi szolgáltatások, az élelmiszer vagy afolyadék fogyatékosságon alapuló, megkülönböztetõ megtagadását.
26. CIKKHABILITÁCIÓ ÉS REHABILITÁCIÓ
1. A részes államok megtesznek minden hatékony és szükséges intézkedést – ideértve a sorstársisegítségnyújtást is – annak érdekében, hogy a fogyatékossággal élõ személyek számára az életminden területén biztosított legyen a legteljesebb függetlenség, a fizikai, a mentális, a szociális és a szakmai képességek, valamint a teljes befogadás és részvétel elérése és megtartása. E célból arészes államok átfogó habilitációs és rehabilitációs szolgáltatásokat és programokat hoznak létre,erõsítik és kiterjesztik azokat, különös tekintettel az egészségügy, a foglalkoztatás, az oktatás és aszociális szolgáltatások terén, oly módon, hogy a habilitációs és a rehabilitációs szolgáltatások ésprogramok:
(a) a lehetõ legkorábbi szakaszban kezdõdnek, és az egyéni igények és képességek multidiszcipli-náris értékelésén alapulnak;
(b) támogatják a közösségben való részvételt és az abba való befogadást, önkéntes alapon mûköd-nek, és a fogyatékossággal élõ személyek lakóhelyéhez – a vidéki régiókat is beleértve – a lehetõlegközelebb vannak.
2. A részes államok támogatják a habilitációs és a rehabilitációs szolgáltatásokban dolgozó szakértõkés személyzet képzésének és továbbképzésének fejlesztését.
3. A részes államok támogatják a habilitációhoz és a rehabilitációhoz kapcsolódó, a fogyatékossággalélõ személyek számára tervezett támogató, segítõ eszközök és technológiák elérhetõségét,ismeretét és használatát.
27. CIKKMUNKAVÁLLALÁS ÉS FOGLALKOZTATÁS
1. A részes államok elismerik a fogyatékossággal élõ személyek munkavállaláshoz való jogát, mások-kal azonos alapon; ez magában foglalja egy, a fogyatékossággal élõ személyek számára nyitott,befogadó és hozzáférhetõ munkaerõpiacon szabadon választott és elfogadott munka révén nyer-hetõ megélhetés lehetõségének jogát. A részes államok védik és segítik a munkához való jog érvé-nyesülését – ideértve azokat is, akik a munkavégzés ideje alatt váltak fogyatékossá –, azáltal, hogy
191
megteszik a szükséges lépéseket, akár törvényalkotás útján is, annak érdekében, hogy többekközött:
(a) megtiltsanak mindennemû, a fogyatékosság alapján történõ, a munkavállalás bármely formájá-val kapcsolatos hátrányos megkülönböztetést, beleértve a munkaerõ-toborzás, az alkalmazás ésa foglalkoztatás feltételeit, a foglalkoztatás folytonosságát, a szakmai elõmenetelt, valamint abiztonságos és az egészséges munkakörülményeket;
(b) a fogyatékossággal élõ személyek méltányos és kedvezõ munkafeltételekhez való jogát mások-kal azonos alapon védjék, beleértve az esélyegyenlõséget és az azonos értékû munkáért járóazonos díjazást, a biztonságos és az egészséges munkakörülményeket, beleértve a zaklatáselleni védelmet és a sérelmek orvoslását;
(c) biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élõ személyek másokkal azonos alapon gyakorolhassákmunkaügyi és szakszervezeti jogaikat;
(d) biztosítsák a fogyatékossággal élõ személyek számára, hogy hatékonyan hozzáférjenek az álta-lános szakmai és pályaválasztási tanácsadói programokhoz, a közvetítõi szolgáltatásokhoz,valamint a szakképzéshez és a továbbképzésekhez;
(e) elõmozdítsák a fogyatékossággal élõ személyek elhelyezkedési és elõrelépési lehetõségeit amunkaerõpiacon, valamint segítséget nyújtsanak a munkahely felkutatása, megszerzése, meg-tartása és a munkához való visszatérés során;
(f) támogassák az önfoglalkoztatás, a vállalkozás, a szövetkezetek fejlesztésének és az egyénivállalkozás beindításának lehetõségeit;
(g) fogyatékossággal élõ személyeket foglalkoztassanak a közszférában;
(h) megfelelõ politika és intézkedések révén elõsegítsék a fogyatékossággal élõ személyek magán-szektorban történõ alkalmazását, amelybe beletartozhatnak megerõsítõ programok, ösztönzõkés egyéb intézkedések;
(i) biztosítsák, hogy a munkahelyen ésszerû elhelyezés legyen biztosítva5 a fogyatékossággal élõszemélyek számára;
(j) elõsegítsék a fogyatékossággal élõ személyek munkatapasztalat-szerzését a nyílt munkaerõ-piacon;
(k) támogassák a fogyatékossággal élõ személyeknek szóló szakképzési és szakmai rehabilitációt, amunkában tartási és a munkába való visszatérést segítõ programokat.
2. A részes államok biztosítják, hogy a fogyatékossággal élõ személyeket ne tarthassák rabszolgasor-ban vagy szolgaságban, valamint hogy – másokkal azonos alapon – részesüljenek a kényszer- vagya kötelezõ munkával szembeni védelemben.
28. CIKKMEGFELELÕ ÉLETSZÍNVONAL ÉS SZOCIÁLIS VÉDELEM
1. A részes államok elismerik a fogyatékossággal élõ személyek jogát a megfelelõ életminõséghezsaját maguk és családjuk számára, beleértve a megfelelõ élelmet, ruházatot és lakhatást, továbbáaz életkörülmények folyamatos javításához, és megteszik a megfelelõ lépéseket annak érdekében,hogy e jog érvényesülését bármiféle fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetéstõl men-tesen védjék és támogassák.
192
5 Az autentikus szövegváltozatok a „reasonable accommodation” megfelelõit használják, ami fogyatékosságügyi szak-kifejezés, magyarul „ésszerû alkalmazkodásként” fordítható. Az „ésszerû elhelyezés” fordítási hiba, és így a cikk e részemagyarul értelmezhetetlen.
2. A részes államok elismerik a fogyatékossággal élõ személyek jogát a szociális védelemhez, vala-mint e jognak a fogyatékosságon alapuló hátrányos megkülönböztetéstõl mentes gyakorlásához, ésmegteszik a megfelelõ lépéseket e jog érvényesülésének védelmére és elõmozdítására, beleértveazon intézkedéseket, amelyek:
(a) biztosítják a fogyatékossággal élõ személyek másokkal egyenlõ hozzáférését a tiszta vízhez, ésbiztosítják a fogyatékosságból fakadó szükségletekhez kapcsolódó megfelelõ és megfizethetõszolgáltatásokhoz, eszközökhöz és más segítséghez való hozzáférést;
(b) biztosítják a fogyatékossággal élõ személyek, különösen a fogyatékossággal élõ nõk és lányok,valamint a fogyatékossággal élõ idõsek számára a szociális védelmi programokhoz és a szegény-ség csökkentését célzó programokhoz való hozzáférést;
(c) biztosítják a szegénységben és fogyatékossággal élõ személyek és családjuk hozzáférését afogyatékosság okán fellépõ kiadásokhoz kapcsolódó állami támogatáshoz, ideértve a megfelelõképzést, tanácsadást, pénzügyi segítségnyújtást és a hosszabb ideig tartó gondoskodást;
(d) biztosítják a fogyatékossággal élõ személyek állami lakhatási programokhoz való hozzáférését;
(e) biztosítják a fogyatékossággal élõ személyek számára a nyugellátáshoz és a nyugdíjprogramok-hoz való hozzáférést.
29. CIKKA POLITIKAI ÉLETBEN ÉS A KÖZÉLETBEN VALÓ RÉSZVÉTEL
A részes államok másokkal azonos alapon garantálják a fogyatékossággal élõ személyek számára poli-tikai jogaik élvezetét, és vállalják, hogy
(a) biztosítják, hogy a fogyatékossággal élõ személyek másokkal azonos alapon, hatékonyan és teljeskörûen vehessenek részt a politikai életben és a közéletben, közvetlenül vagy szabadon választottképviselõk révén, beleértve a fogyatékossággal élõ személyek jogát és lehetõségét a szavazásra ésválaszthatóságra, többek között:
(i) annak biztosítása révén, hogy a szavazási eljárások, létesítmények és anyagok megfelelõek,hozzáférhetõk és könnyen érthetõk;
(ii) azáltal, hogy védik a fogyatékossággal élõ személyeknek azon jogát, hogy a választásokon ésa népszavazásokon megfélemlítés nélkül, titkosan szavazhassanak, és hogy szabadonmegválaszthatók legyenek, hogy ténylegesen tisztséget, kormányszintû közhivatalt visel-hessenek, és hogy szükség esetén lehetõvé teszik a segítõ és új technológiák igénybevételét;
(iii) azáltal, hogy garantálják a fogyatékossággal élõ személyek, mint választók, szabad akarat-nyilvánítását, továbbá e célból szükség esetén – saját kérésükre – lehetõvé teszik, hogy aszavazás során egy általuk választott személy legyen segítségükre;
(b) azáltal, hogy aktívan támogatnak egy olyan környezetet, amelyben a fogyatékossággal élõ szemé-lyek ténylegesen és teljes körûen, hátrányos megkülönböztetés nélkül, másokkal azonos alaponvehetnek részt a közügyek irányításában, és hogy ösztönzik a közügyekben való részvételüket,beleértve:
(i) részvételüket az ország közéletével és politikai életével foglalkozó nem kormányzati szerveze-tek és egyesületek munkájában, valamint a politikai pártok tevékenységében és igazgatásában;
(ii) a fogyatékossággal élõ személyek szervezeteinek alakítását és az azokhoz történõ csatlakozást,azzal a céllal, hogy nemzetközi, nemzeti, regionális és helyi szinten képviseljék a fogyatékos-sággal élõ személyeket.
193
30. CIKKA KULTURÁLIS ÉLETBEN, ÜDÜLÉSI,
SZABADIDÕS ÉS SPORTTEVÉKENYSÉGEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL
1. A részes államok elismerik a fogyatékossággal élõ személyek azon jogát, hogy másokkal azonosalapon vegyenek részt a kulturális életben, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak biz-tosítására, hogy a fogyatékossággal élõ személyek:
(a) hozzáférhetõ formában jussanak hozzá a kulturális anyagokhoz;
(b) hozzáférhetõ formában jussanak hozzá a televízió mûsoraihoz, filmekhez, színházhoz és máskulturális tevékenységekhez;
(c) hozzáférjenek a kulturális elõadások vagy szolgáltatások helyszínéhez, mint például a szín-házhoz, múzeumhoz, mozihoz, könyvtárhoz és utazási irodához, továbbá lehetõség szerinthozzáférjenek az emlékmûvekhez és a jelentõsebb nemzeti kulturális helyszínekhez.
2. A részes államok megfelelõ intézkedéseket tesznek a fogyatékossággal élõ személyek alkotó,mûvészi és szellemi képességei fejlesztésének és hasznosításának lehetõvé tételére, nemcsak sajátjavukra, hanem a társadalom gazdagítása céljából is.
3. A részes államok a nemzetközi joggal összhangban minden szükséges lépést megtesznek annakbiztosítására, hogy a szellemi tulajdonjogokat védõ jogszabályok ne jelentsenek ésszerûtlen vagymegkülönböztetõ akadályt a fogyatékossággal élõ személyek kulturális anyagokhoz történõ hozzá-férésével szemben.
4. A fogyatékossággal élõ személyek másokkal azonos alapon jogosultak sajátos kulturális és nyelviidentitásuk elismerésére és támogatására, beleértve a jelnyelveket és a siketkultúrát.
5. Azzal a céllal, hogy a fogyatékossággal élõ személyek másokkal azonos alapon vehessenek részt arekreációs, szabadidõs és sporttevékenységekben, a részes államok meghozzák a megfelelõ intéz-kedéseket, annak érdekében, hogy:
(a) a lehetõ legnagyobb mértékben bátorítsák és elõmozdítsák a fogyatékossággal élõ személyekrészvételét az integrált sporttevékenységekben, minden szinten;
(b) biztosítsák a fogyatékossággal élõ személyek számára a fogyatékosság típusához igazodó,speciális rekreációs és sporttevékenységek szervezésének, fejlesztésének és az ezekben valórészvételnek a lehetõségét, valamint hogy e célból ösztönözzék a megfelelõ oktatás, edzés és aszükséges források biztosítását, másokkal azonos alapon;
(c) biztosítsák a fogyatékossággal élõ személyek hozzáférését a sport-, az üdülési és a turisztikaihelyszínekhez;
(d) biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élõ gyermekek más gyermekekkel egyenlõ hozzáférésselbírjanak a játékokhoz, a rekreációs, a sport- az és üdülési tevékenységekhez, beleértve az isko-larendszerben elõforduló hasonló tevékenységeket;
(e) biztosítsák, hogy a fogyatékossággal élõ személyek hozzáférjenek a rekreációs, a szabadidõs, asport- és a turisztikai tevékenységeket szervezõk által nyújtott szolgáltatásokhoz.
31. CIKKSTATISZTIKA ÉS ADATGYÛJTÉS
1. A részes államok vállalják, hogy összegyûjtik a megfelelõ információkat – beleértve statisztikai éskutatási adatokat –, amelyek révén a jelen egyezmény végrehajtásához szükséges politikákatalakíthatnak ki és valósíthatnak meg. Az adatgyûjtés és az adatkezelés folyamatának:
(a) meg kell felelnie a jogszabályok által megszabott biztosítékoknak – beleértve az adatvédelmijogszabályokat –, hogy ezáltal biztosítva legyen a fogyatékossággal élõ személyek magán-életének titkossága és tiszteletben tartása;
194
(b) az emberi jogok és az alapvetõ szabadságok, valamint a statisztikák gyûjtésére és használatáravonatkozó etikai alapelvek védelme érdekében meg kell felelnie a nemzetközileg elfogadottnormáknak.
2. Az ezzel a cikkel összhangban összegyûjtött információt megfelelõ módon le kell bontani, és arészes államoknak a jelen egyezményben foglalt kötelezettségei teljesítésének, továbbá azonakadályok beazonosításának támogatására kell felhasználni, amelyekkel a fogyatékossággal élõszemélyek jogaik gyakorlása során szembesülnek.
3. A részes államok felelõsséget vállalnak e statisztikák terjesztésére, valamint biztosítják a fogya-tékossággal élõ személyek és mások hozzáférését.
32. CIKKNEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS
1. A részes államok elismerik a nemzetközi együttmûködésnek és annak elõmozdításának fontosságát,a jelen egyezmény célkitûzéseinek megvalósítására tett nemzeti törekvések támogatása céljából,valamint megfelelõ és hatékony intézkedéseket hoznak e tekintetben az államok közötti, és ha ezszükséges, akkor a megfelelõ nemzetközi és regionális szervezetekkel, illetve a civil társadalom-mal, különösen pedig a fogyatékossággal élõ személyeket tömörítõ szervezetekkel történõ együtt-mûködés révén. Ezek az intézkedések lehetnek többek között:
(a) annak biztosítása, hogy a nemzetközi együttmûködés, beleértve a nemzetközi fejlesztési progra-mokat is, a fogyatékossággal élõ személyek számára elérhetõek és hozzáférhetõek;
(b) képességépítés elõmozdítása és támogatása, beleértve az információk és a tapasztalatok, aképzési programok és a legjobb gyakorlatok cseréjét és megosztását;
(c) a kutatási együttmûködés, illetve a tudományos és a technikai ismeretekhez való hozzáféréselõmozdítása;
(d) szükség esetén technikai és gazdasági segítség nyújtása, beleértve a hozzáférhetõ és a segítõtechnológiákhoz való hozzáférésnek és azok megosztásának elõmozdítását, valamint a tech-nológiák átadását.
2. E cikk rendelkezései nem érintik a részes államok jelen egyezmény alapján fennálló kötelezett-ségeinek teljesítését.
33. CIKKNEMZETI SZINTÛ TELJESÍTÉS ÉS ELLENÕRZÉS
1. A részes államok, szervezeti felépítésüknek megfelelõen, a jelen egyezmény végrehajtásáravonatkozó ügyekre a kormányzaton belül kijelölnek egy vagy több koordinációs pontot, és mérle-gelik egy kormányzati koordinációs mechanizmus létrehozását vagy kijelölését a különbözõ ága-zatokban és szinteken történõ kapcsolódó tevékenységek elõmozdítására.
2. A részes államok, jogi és közigazgatási rendszerüknek megfelelõen, az államon belül fenntartanak,megerõsítenek, kijelölnek vagy létrehoznak egy vagy több független mechanizmust magábanfoglaló keretrendszert, a megfelelõ módon, amely segíti, védi és ellenõrzi a jelen egyezmény végre-hajtását. E mechanizmus kijelölése vagy létrehozatala során a részes államok figyelembe veszik azemberi jogok védelmét és elõmozdítását célzó nemzeti intézmények jogállásának és mûködésénekalapelveit.
3. A civil társadalmat – különösen a fogyatékossággal élõ személyeket és az õket képviselõ szer-vezeteket – be kell vonni az ellenõrzési folyamatokba, és azokban teljes részvételüket biztosítanikell.
195
34. CIKKA FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLÕ SZEMÉLYEK JOGAINAK BIZOTTSÁGA
1. A Fogyatékossággal Élõ Személyek Jogainak Bizottsága (továbbiakban „Bizottság”) az alábbi tevé-kenységek ellátása érdekében megalakul.
2. A jelen egyezmény hatálybalépésekor a Bizottság 12 szakértõbõl áll. Az egyezmény további 60megerõsítését vagy ahhoz való csatlakozást követõen a Bizottság létszáma 6 fõvel bõvül, elérve amaximális 18 fõs létszámot.
3. A Bizottság mûködésében tagjai személyes minõségükben vesznek részt, akik nagy erkölcsi tekin-télyû személyek, és a jelen egyezmény által érintett területen elismert szakértelemmel és tapaszta-lattal rendelkeznek. Tagjelöltek állítása esetén a részes államok kellõen mérlegelik a jelen egyez-mény 4. cikkének 3. bekezdésében foglalt rendelkezéseket.
4. A Bizottság tagjait a részes államok választják, figyelembe véve a méltányos földrajzi megoszlást,a különbözõ civilizációk és a fõbb jogrendszerek képviseletét, a kiegyensúlyozott nemi képvise-letet és a fogyatékossággal élõ szakértõk részvételét.
5. A Bizottság tagjait titkos szavazással választják a részes államok által állampolgáraik közül jelöltszemélyek listájáról a részes államok konferenciájának ülésén. Ezen üléseken, amelyeken a hatá-rozatképességhez a részes államok kétharmadának részvétele szükséges, a Bizottság megválasztotttagjának azok tekintendõk, akik a legtöbb szavazatot és a részes államok jelenlévõ és szavazóképviselõi szavazatainak abszolút többségét elnyerték.
6. Az elsõ választásra a jelen egyezmény hatálybalépését követõ hat hónapon belül kerül sor. Leg-alább négy hónappal minden választást megelõzõen az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkáraírásban felhívja a részes államokat, hogy két hónapon belül nyújtsák be a jelöléseket. Ezt követõena fõtitkár betûrendes névjegyzéket készít az így javasolt összes jelöltrõl, feltüntetve a jelölõ részesállamot, és megküldi azt a jelen egyezmény részes államainak.
7. A Bizottság tagjait négyéves idõtartamra választják. Újbóli megválasztásra a tagok további egyalkalommal jogosultak. Az elsõ választáskor megválasztottak közül hat tag megbízatása azonbankét év elteltével lejár; e hat tag közvetlenül az elsõ választás után az e cikk 5. bekezdésében meg-határozott ülés elnöke által történõ sorshúzás útján választják ki.
8. A Bizottság további hat tagjának megválasztása a rendszeres választások alkalmával, a jelen cikkvonatkozó rendelkezéseinek megfelelõen történik.
9. Ha a Bizottság valamely tagja meghal, lemond, vagy úgy nyilatkozik, hogy bármely más okbólfeladatát nem képes a továbbiakban ellátni, akkor az õt jelölõ részes állam kinevez a hátralévõmegbízatási idõ kitöltésére egy másik, a jelen cikk vonatkozó rendelkezéseiben meghatározottképzettséggel bíró és a követelményeknek megfelelõ szakértõt.
10. A Bizottság maga határozza meg eljárási rendjét.
11. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára biztosítja a Bizottságnak a jelen egyezménybenfoglalt feladatai hatékony ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint összehív-ja annak alakuló ülését.
12. A Közgyûlés jóváhagyásával a jelen egyezmény alapján létrehozott Bizottság tagjai az EgyesültNemzetek Szervezete anyagi forrásainak terhére, tekintettel a Bizottság feladatainak fontosságára,a Közgyûlés által megállapított módozatok és feltételek szerint javadalmazásban részesülnek.
13. A Bizottság tagjait megilletik az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiváltságairól és mentességeirõlszóló egyezmény vonatkozó rendelkezései alapján az Egyesült Nemzetek Szervezetének kiküldöttszakértõit megilletõ könnyítések, kiváltságok és mentességek.
196
35. CIKKA RÉSZES ÁLLAMOK JELENTÉSEI
1. Minden részes állam a jelen egyezménynek az adott államra vonatkozó hatálybalépését követõ kétéven belül az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkár révén átfogó jelentésben számol be aBizottságnak a jelen egyezményben meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében tettintézkedéseirõl, valamint az azok végrehajtásában megvalósított elõrehaladásról.
2. Ezt követõen a részes államok legalább négyévente vagy a Bizottság által kért idõpontban nyújta-nak be újabb jelentést.
3. A jelentések tartalmára vonatkozó irányelveket a Bizottság határozza meg.
4. Azon részes államoknak, amelyek benyújtották elsõ átfogó jelentésüket a Bizottságnak, a már meg-adott információkat ezt követõ jelentéseikben nem szükséges megismételniük. A Bizottság számáratörténõ jelentéskészítéskor ajánlott, hogy a részes államok e célból nyílt és átlátható eljárást alkal-mazzanak, és figyelembe vegyék a jelen egyezmény 4. cikk 3. bekezdésében foglalt rendelkezé-seket.
5. A jelentésekben a jelen egyezményben meghatározott kötelezettségek teljesítését befolyásolótényezõk és nehézségek is jelezhetõk.
36. CIKKA JELENTÉSEK FIGYELEMBEVÉTELE
1. A Bizottság minden jelentést megvizsgál, és azzal kapcsolatosan általa szükségesnek tartott javasla-tokat és általános ajánlásokat fogalmaz meg, amelyeket az érintett részes államnak továbbít. Arészes állam bármilyen általa választott információval válaszolhat a Bizottságnak. A Bizottságtovábbi, a jelen egyezmény végrehajtásával kapcsolatos információkat kérhet a részes államoktól.
2. Ha valamely részes állam jelentõsen elmarad a jelentés benyújtásával, akkor a Bizottság jelezhetiaz érintett részes államnak, hogy szükségesnek látja a jelen egyezmény adott részes állam általtörténõ végrehajtásának, a Bizottság rendelkezésére álló, megbízható információkon alapuló vizs-gálatát, ha a jelentést az értesítést követõ három hónapon belül nem nyújtják be. A Bizottságmeghívja az érintett részes államot az e vizsgálatban történõ részvételre. Ha a részes állam benyújt-ja jelentését, az e cikk 1. bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazandóak.
3. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára a jelentéseket minden részes állam számára elérhe-tõvé teszi.
4. A részes államok jelentésüket széles körben hozzáférhetõvé teszik saját országuk nyilvánosságaelõtt, valamint lehetõvé teszik az e jelentésekkel kapcsolatos javaslatokhoz és általános ajánlá-sokhoz történõ hozzáférést.
5. A Bizottság, ha szükségesnek tartja, megküldi a részes államok jelentését az Egyesült NemzetekSzervezete szakosított intézményeinek, alapjainak és programjainak, illetve egyéb hatáskörrel ren-delkezõ testületének, a jelentésben foglalt kérésnek vagy technikai tanács, illetve segítségnyújtásiránti igény jelzésének kezelése érdekében, a Bizottság e kéréssel vagy jelzéssel kapcsolatos eset-leges észrevételeivel és ajánlásaival együtt.
37. CIKKA BIZOTTSÁG ÉS A RÉSZES ÁLLAMOK KÖZÖTTI EGYÜTTMÛKÖDÉS
1. Minden részes állam együttmûködik a Bizottsággal, és segíti a Bizottság tagjait feladataik teljesí-tésében.
2. A részes államokkal történõ együttmûködés keretében a Bizottság megfelelõ tekintettel van a jelenegyezmény végrehajtását szolgáló nemzeti kapacitások erõsítésének módozataira, ideértve anemzetközi együttmûködést is.
197
38. CIKKA BIZOTTSÁG KAPCSOLATA MÁS TESTÜLETEKKEL
A jelen egyezmény hatékony végrehajtása és az egyezmény által érintett területen történõ nemzetköziegyüttmûködés elõmozdítása érdekében
(a) a szakosított intézmények és az Egyesült Nemzetek Szervezete egyéb szerveinek képviselõi jogo-sultak részt venni az egyezmény hatáskörükbe tartozó rendelkezései végrehajtásának megvitatásán.A Bizottság felkérheti a szakosított intézményeket vagy más általa kiválasztott hatáskörrel ren-delkezõ testületeket szakvélemény nyújtására az egyezmény végrehajtásának hatáskörükbe tartozóterületein. A Bizottság felkérheti a szakosított intézményeket vagy az Egyesült NemzetekSzervezetének más szerveit az egyezmény végrehajtásának hatáskörükbe tartozó területeirõl valójelentés készítésére;
(b) a Bizottság feladatának ellátása során, szükség esetén konzultál a nemzetközi emberi jogi szerzõ-dések által létrehozott más testületekkel, a jelentéssel kapcsolatos irányelvek, javaslatok és általá-nos ajánlások egységességének biztosítása, továbbá a feladataik teljesítése során való párhuzamos-ságok és átfedések elkerülésének céljából.
39. CIKKA BIZOTTSÁG JELENTÉSE
A Bizottság minden két évben jelentést nyújt be tevékenységérõl a Közgyûlésnek, illetve a Gazdaságiés Szociális Tanácsnak, valamint javaslatot és általános ajánlásokat tehet a részes államoktól kapottjelentések és információk vizsgálata alapján. E javaslatokat és általános ajánlásokat, a részes államokesetleges megjegyzéseivel együtt, a Bizottság feltünteti jelentésében.
40. CIKKA RÉSZES ÁLLAMOK KONFERENCIÁJA
1. A részes államok a részes államok konferenciáin rendszeresen találkoznak annak érdekében, hogymegtárgyalják a jelen egyezmény végrehajtásával kapcsolatban adódó kérdéseket.
2. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára a jelen egyezmény hatálybalépését követõ hathónapon belül összehívja a részes államok konferenciáját. Az ezt követõ konferenciákat azEgyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára kétévenként vagy a részes államok konferenciájánakdöntése szerinti idõközönként hívja össze.
41. CIKKLETÉTEMÉNYES
A jelen egyezmény letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára.
42. CIKKALÁÍRÁS
A jelen egyezmény 2007. március 30-ától aláírásra nyitva áll valamennyi állam és a regionális integrá-ciós szervezetek számára az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i székhelyén.
43. CIKKKÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS
A jelen egyezményt az aláíró államoknak meg kell erõsíteni, az aláíró regionális integrációs szerveze-tek részérõl pedig hivatalos megerõsítés szükséges. Az egyezmény bármely olyan állam vagy regio-nális integrációs szervezet számára nyitva áll a csatlakozásra, amely nem írta alá az egyezményt.
198
44. CIKKREGIONÁLIS INTEGRÁCIÓS SZERVEZETEK
1. „Regionális integrációs szervezet” olyan, egy adott régió szuverén államai által létrehozott szerve-zetet jelent, amelyre tagállamai a jelen egyezmény által szabályozott kérdésekben hatáskört ruház-tak. E szervezetek hivatalos megerõsítési vagy csatlakozási okiratukban nyilatkoznak az ezenegyezmény által szabályozott kérdésekre vonatkozó hatáskörük terjedelmérõl. Ezt követõen ahatáskörük terjedelmében bekövetkezett minden jelentõs változásról tájékoztatják a letéteményest.
2. A „részes államok” utalás a jelen egyezményben e szervezetekre hatáskörükön belül vonatkozik.
3. A regionális integrációs szervezetek letétbe helyezett okiratai a 45. cikk 1. bekezdésének és a 47. cikk 2. és 3. bekezdésének tekintetében nem vehetõk figyelembe.
4. A regionális integrációs szervezetek a részes államok konferenciáján hatáskörükbe tartozó kérdé-sekben gyakorolhatják szavazati jogukat olyan számú szavazattal, amely egyenlõ a jelen egyez-ményben részes tagállamaik számával. E szervezet nem gyakorolhatja szavazati jogát, ha valamelytagállama szavazati jogát gyakorolni kívánja, és fordítva.
45. CIKKHATÁLYBALÉPÉS
1. A jelen egyezmény a huszadik megerõsítõ vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követõharmincadik napon lép hatályba.
2. Az egyezményt a huszadik fenti okirat letétbe helyezését követõen megerõsítõ, hivatalosan meg-erõsítõ, illetõleg ahhoz csatlakozó állam és regionális integrációs szervezet vonatkozásában azegyezmény az adott állam vagy szervezet saját okiratának letétbe helyezését követõ harmincadiknapon lép hatályba.
46. CIKKFENNTARTÁSOK
1. A jelen egyezményhez annak tárgyával és célkitûzéseivel összeegyeztethetetlen fenntartás nemfûzhetõ.
2. A fenntartás bármikor visszavonható.
47. CIKKMÓDOSÍTÁSOK
1. Bármely részes állam kezdeményezheti a jelen egyezmény módosítását, és benyújthatja javas-latát az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkárához. A fõtitkár a módosítási javaslatot megkül-di a részes államoknak azzal a kéréssel, hogy tájékoztassák, ha egyetértenek a részes államokkonferenciájának összehívásával a javaslatok megvitatása és az azokról való döntés céljából. Haaz értesítéstõl számított négy hónapon belül a részes államok legalább egyharmada támogatja akonferencia összehívását, akkor a fõtitkár az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt össze-hívja a konferenciát. A jelen lévõ és szavazó részes államok kétharmados többsége által elfo-gadott módosítást a fõtitkár a Közgyûlés elé terjeszti jóváhagyásra, majd ezt követõen valamennyirészes állam elé elfogadásra.
2. A jelen cikk 1. bekezdésének megfelelõen elfogadott és jóváhagyott módosítás az azt követõharmincadik napon lép hatályba, amikor a letétbe helyezett elfogadó okiratok száma eléri amódosítás elfogadásának napján meglévõ részes államok számának kétharmadát. Ezt követõen amódosítás minden részes állam vonatkozásában az állam saját elfogadó okiratának letétbehelyezését követõ harmincadik napon lép hatályba. A módosítás kizárólag az azt elfogadó részesállamokat kötelezi.
199
3. Ha a részes államok konferenciája konszenzussal úgy határozott, az e cikk 1. bekezdésénekmegfelelõen elfogadott és jóváhagyott, kizárólag a a 34., a 38., a 39. és a 40. cikkre vonatkozómódosítás valamennyi államra vonatkozóan az azt követõ harmincadik napon lép hatályba, amikora letétbe helyezett elfogadó okiratok száma eléri a módosítás elfogadásának napján meglévõ részesállamok számának kétharmadát.
48. CIKKFELMONDÁS
Bármely részes állam az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkához intézett írásbeli közléssel fel-mondhatja a jelen egyezményt. A felmondás egy évvel a közlésnek a Fõtitkár által történt kézhez-vételét követõen lép hatályba.
49. CIKKHOZZÁFÉRHETÕ FORMÁTUM
A jelen egyezmény szövegét hozzáférhetõ formátumban is rendelkezésre kell bocsátani.
50. CIKKHITELES SZÖVEGEK
A jelen egyezmény arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvû szövege egyaránt hiteles.
Fakultatív jegyzõkönyv a fogyatékossággal élõ személyek jogairól szóló egyezményhez
A jelen Jegyzõkönyv részes államai a következõkben állapodtak meg:
1. CIKK
1. A jelen Jegyzõkönyv részes állama („részes állam”) elismeri a Fogyatékossággal Élõ SzemélyekJogainak Bizottsága („a Bizottság”) hatáskörét arra, hogy olyan, a joghatósága alá tartozó szemé-lyektõl vagy személyek csoportjától, vagy ezek nevében beadványt átvegyen és megvizsgáljon,akik állításuk szerint az egyezmény rendelkezéseinek az adott részes állam által történõ megsérté-sének sértettjei.
2. A Bizottság nem vehet át olyan beadványt, amely olyan, az egyezményben részes államot érint,amely a jelen Jegyzõkönyvnek nem részese.
2. CIKK
A Bizottság elfogadhatatlannak tekint egy beadványt, ha
(a) a beadvány névtelen;
(b) a beadvány az ilyen beadvány benyújtásának jogával való visszaélést valósít meg, vagy ha nemösszeegyeztethetõ az egyezmény rendelkezéseivel;
(c) az ügyet a Bizottság korábban már megvizsgálta, vagy ha más nemzetközi vizsgálati vagy rendezésieljárás során vizsgálták vagy vizsgálják;
(d) nem merítettek ki minden nemzeti jogorvoslati lehetõséget. E rendelkezés azonban nem alkalmaz-ható, ha a jogorvoslati lehetõségek igénybevétele ésszerûtlen mértékben elhúzódik vagy attól érde-mi megoldás nem várható;
(e) nyilvánvalóan megalapozatlan vagy tényekkel nem kellõen alátámasztott; vagy ha
200
(f) a beadvány tárgyául szolgáló tények a jelen Jegyzõkönyvnek az érintett részes állam vonatkozásá-ban való hatálybalépése elõtt következtek be, kivéve, ha a tények az adott dátumot követõen isfolytatódtak.
3. CIKK
Jelen Jegyzõkönyv 2. cikkének rendelkezéseivel összhangban a Bizottság bármely, hozzá benyújtottbeadványt bizalmas formában a részes állam tudomására hoz. A részes állam hat hónapon belül írá-sos magyarázatot ad vagy nyilatkozatot nyújt be a Bizottságnak, amelyben felvilágosítást ad az esetrõlés a részes állam által szolgáltatott esetleges jogorvoslatról.
4. CIKK
1. Bármely idõpontban egy beadvány elfogadását követõen és az érdemi döntést megelõzõen aBizottság sürgõs megfontolás céljából kérheti az érintett államot arra, hogy az érintett állam foga-natosítson szükséges intézkedéseket az állítólagos jogsértés sértettjének vagy sértetteinek okozottesetleges jóvátehetetlen károk megelõzése érdekében.
2. Ha a Bizottság az e cikk 1. bekezdésében biztosított diszkrecionális jogát használva eljár, az nemminõsül az adott beadvány elfogadhatóságáról vagy érdemérõl való döntésnek.
5. CIKK
A Bizottság az e Jegyzõkönyv alapján benyújtott beadványokat zárt üléseken vizsgálja meg. A bead-vány megvizsgálását követõen a Bizottság továbbítja javaslatait és ajánlásait, ha vannak, a részesállamhoz és a kérelmezõhöz.
6. CIKK
1. Ha a Bizottságnak olyan megbízható információ jut birtokába, miszerint egy részes állam a jelenegyezményben meghatározott jogokat súlyosan és rendszeresen megsérti, akkor a Bizottság felhívjaa részes államot, hogy mûködjön közre az információ kivizsgálásában, és ennek érdekében nyújt-sa be észrevételeit az adott információval kapcsolatban.
2. Az érintett részes állam által benyújtott észrevételek, illetve más megbízható, rendelkezésére állóinformáció alapján a Bizottságnak jogában áll kijelölni egy vagy több tagját, hogy vizsgálatot foly-tasson le és haladéktalanul jelentést tegyen a Bizottságnak. Indokolt esetben és a részes államhozzájárulásával, a vizsgálat a részes állam területére tett látogatást is magában foglalhat.
3. E vizsgálat megállapításainak megvizsgálását követõen a Bizottság továbbítja a megállapításokat azérintett részes államnak észrevételeivel és ajánlásaival együtt.
4. Az érintett részes állam a Bizottság által hozzá eljuttatott megállapítások, észrevételek és ajánlásokkézhezvételétõl számított hat hónapon belül beterjeszti észrevételeit a Bizottságnak.
5. E vizsgálatot bizalmas formában kell lefolytatni, és a részes állam együttmûködésének biztosításáraaz eljárás minden szakaszában törekedni kell.
7. CIKK
1. A Bizottság felkérheti az érintett részes államot, hogy az egyezmény 35. cikke szerinti jelentésébenszámoljon be bármely olyan intézkedés részleteirõl, amelyet e Jegyzõkönyv 6. cikke értelmébenfolytatott vizsgálat nyomán foganatosított.
2. A Bizottság szükség esetén a 6. cikk 4. bekezdésében említett hat hónapos idõszak leteltével felkér-heti az érintett részes államot, hogy számoljon be a vizsgálatra válaszul tett intézkedésekrõl.
201
8. CIKK
Minden részes állam az e Jegyzõkönyv aláírásakor, megerõsítésekor, illetve az ahhoz való csatlako-záskor nyilatkozatot tehet, hogy nem ismeri el a Bizottság 6. és 7. cikkekben rögzített hatáskörét.
9. CIKK
Az e Jegyzõkönyv letéteményese az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkára.
10. CIKK
Az e Jegyzõkönyv 2007. március 30-ától aláírásra nyitva áll az egyezményt aláíró valamennyi állam és aregionális integrációs szervezetek számára az Egyesült Nemzetek Szervezetének New York-i székhelyén.
11. CIKK
Az e Jegyzõkönyvet az egyezményt megerõsítõ vagy ahhoz csatlakozó, a Jegyzõkönyvet aláíró álla-moknak meg kell erõsíteni. A Jegyzõkönyvet hivatalosan meg kell erõsíteniük az egyezményt hivata-losan megerõsítõ vagy ahhoz csatlakozó, a jelen Jegyzõkönyvet aláíró regionális integrációs szerveze-teknek. A Jegyzõkönyv bármely olyan állam vagy regionális integrációs szervezet számára nyitva áll acsatlakozásra, amely az egyezményt megerõsítette, hivatalosan megerõsítette vagy ahhoz csatlakozott,de a Jegyzõkönyvet nem írta alá.
12. CIKK
1. „Regionális integrációs szervezet” olyan, egy adott régió szuverén államai által létrehozott szerve-zetet jelent, amelyre tagállamai az egyezmény és a jelen Jegyzõkönyv által szabályozott kérdések-ben hatáskört ruháztak. E szervezetek hivatalos megerõsítési vagy csatlakozási okiratukban nyilat-koznak az egyezmény és a jelen Jegyzõkönyv által szabályozott kérdésekre vonatkozó hatáskörükterjedelmérõl. Ezt követõen a hatáskörük terjedelmében bekövetkezett minden jelentõs változásróltájékoztatják a letéteményest.
2. A „részes államok” utalás a jelen Jegyzõkönyvben e szervezetekre hatáskörükön belül vonatkozik.
3. A regionális integrációs szervezetek letétbe helyezett okiratai a 13. cikk 1. bekezdésének és a 15. cikk 2. bekezdésének tekintetében nem vehetõk figyelembe.
4. A regionális integrációs szervezetek a részes államok találkozóján hatáskörükbe tartozó kérdések-ben gyakorolhatják szavazati jogukat olyan számú szavazattal, amely egyenlõ az e Jegyzõ-könyvben részes tagállamaik számával. E szervezet nem gyakorolhatja szavazati jogát, ha valamelytagállama szavazati jogát gyakorolni kívánja és fordítva.
13. CIKK
1. Az egyezmény hatálybalépésétõl függõen e Jegyzõkönyv a tizedik megerõsítõ vagy csatlakozásiokirat letétbe helyezését követõ harmincadik napon lép hatályba.
2. A Jegyzõkönyvet a tizedik fenti okirat letétbe helyezését követõen megerõsítõ, hivatalosan megerõ-sítõ, illetõleg ahhoz csatlakozó állam és regionális integrációs szervezet vonatkozásában a Jegyzõ-könyv az adott állam vagy szervezet saját okiratának letétbe helyezését követõ harmincadik naponlép hatályba.
14. CIKK
1. E Jegyzõkönyvhöz annak tárgyával és célkitûzéseivel összeegyeztethetetlen fenntartás nem fûzhetõ.
2. A fenntartás bármikor visszavonható.
202
15. CIKK
1. Bármely részes állam kezdeményezheti e Jegyzõkönyv módosítását, és benyújthatja javaslatát azEgyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkárához. A fõtitkár a módosítási javaslatot megküldi a részesállamoknak azzal a kéréssel, hogy tájékoztassák, ha egyetértenek a részes államok találkozójánakösszehívásával a javaslatok megvitatása és az azokról való döntés céljából. Ha ezen értesítéstõlszámított négy hónapon belül a részes államok legalább egyharmada támogatja a találkozó össze-hívását, akkor a fõtitkár az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt összehívja a találkozót. Ajelen lévõ és szavazó részes államok kétharmados többsége által elfogadott módosítást a fõtitkár aKözgyûlés elé terjeszti jóváhagyásra, majd ezt követõen valamennyi részes állam elé elfogadásra.
2. Az e cikk 1. bekezdésének megfelelõen elfogadott és jóváhagyott módosítás az azt követõ har-mincadik napon lép hatályba, amikor a letétbe helyezett elfogadó okiratok száma eléri a módosításelfogadásának napján meglévõ részes államok számának kétharmadát. Ezt követõen a módosításminden részes állam vonatkozásában az állam saját elfogadó okiratának letétbe helyezését követõharmincadik napon lép hatályba. A módosítás kizárólag az azt elfogadó részes államokat kötelezi.
16. CIKK
Bármely részes állam az Egyesült Nemzetek Szervezetének fõtitkához intézett írásbeli közléssel fel-mondhatja e Jegyzõkönyvet. A felmondás egy évvel a közlésnek a fõtitkár által történt kézhezvételétkövetõen lép hatályba.
17. CIKK
E Jegyzõkönyv szövegét hozzáférhetõ formátumban is rendelkezésre kell bocsátani.
18. CIKK
E Jegyzõkönyv arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvû szövege egyaránt hiteles.
A fentiek hiteléül a kormányuktól megfelelõ felhatalmazással rendelkezõ alulírott meghatalmazottakaláírták a jelen Jegyzõkönyvet.
203
I. Fogyatékosságtudományi fogalomtár (Elsõ kiadás)
II. Támogatott foglalkoztatás. Munkafüzet (Elsõ kiadás)
III. A fogyatékosság definíciói Európában (Második kiadás)
IV. Gerard Quinn—Theresia Degener: Human Rights and Disability(the UN context) 2nd Edition
V. Az intellektuális fogyatékossággal élõ emberek helyzete Magyarországon (Tanulmánykötet) Elsõ kiadás
VI. A súlyos és halmozott fogyatékossággal élõ emberek helyzete Magyarországon(Tanulmánykötet – elsõ rész) Elsõ kiadás
VII. A súlyos és halmozott fogyatékossággal élõ emberek helyzete Magyarországon(Tanulmánykötet – második rész) Elsõ kiadás
VIII. A háttérismeretek és a szemléletformálás szövegei (Szociológiai-szociálpolitikai gyûjtemény) Elsõ kiadás
IX. A fogyatékossággal élõ személyek jogai (A legfontosabb nemzetközi egyezmények)Elsõ kiadás
X. Supported Employment – a Customer Driven Approach. 1st Edition
XI. A foglalkozási rehabilitáció Magyarországon: a szabályozás múltja, jelene, jövõje(Elsõ kiadás)
XII. Állami támogatások és célszervezetek: az ezredforduló rendszerének tanulságai(Elsõ kiadás)
XIII. A Motiváció Alapítvány módszertani kézikönyve
XIV. A támogatott foglalkoztatási szolgáltatás (Gyakorlati ismeretek tára)
XV. ENSZ: A kirekesztéstõl az egyenlõségig (Kézikönyv parlamenti képviselõk számára) Elsõ kiadás
XVI. Fogyatékosság és munkaerõpiac (Tanulmánygyûjtemény) Elsõ kiadás
XVII. Disability: Good Practices (Hungary) 1st Edition
XVIII. 4M: Fogyatékos és megváltozott munkaképességû emberek munkaerõ-piaciesélyeinek növelése (Kézikönyv)
XIX. A magyarországi foglalkoztatáspolitika az Európai Unió kontextusában
XX. A funkcióképesség és a fogyatékosság nemzetközi osztályozása
FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNYI TANULMÁNYOK
DISABILITY STUDIES
Sorozatunk minden olyan kötete megtalálható az interneten, amelyre a szerzõi jogot meg tudtuk szerezni. Amelyekrenem, azokat kizárólag hallgatóink szûk köre számára tudjuk hozzáférhetõvé tenni.
