A fiatal Kálvin János. · •Kálvin János 1509. július 10-én született az észak-franciaor-szági Noyonban. Édesapja Cauvin Gellért egyszerű családból származott, de

1

•  •  A fiatal Kálvin János.

•  500 ÉVE SZÜLETETT KÁLVIN JÁNOS •  Egy európai reformátor élete és munkája

www.ekd.de/calvin/download/Calvin-Praesentation.ppt Készítette: Achim Detmers; Fordította: Pótor Imre

2

• 1. Gyermekkor és tanulmányok

• Kálvin János 1509. július 10-én született az észak-franciaor-szági Noyonban. Édesapja Cauvin Gellért egyszerű családból származott, de felküzdötte magát és Noyonban a székeskáptalan apostoli jegyzője, később pedig a vermandoisi grófság adóügyi intézője, és végül a püspök titkára és a székeskáptalan ügyvéd-je lett. • Kálvin édesanyja, Le Franc Janka igen korán meghalt, amikor Kálvin még csak 6 éves volt. • A szülőknek négy fiúk volt. A legidősebb Károly, 1537-ben halt meg. Kálvin egyik fiatalabb testvére, Ferenc valószínűleg csak néhány évig élt. Másik testvére, Antal később Kálvinnal élt Genfben – ugyanúgy, mint Mária is, aki egyike az édesapja második házasságából született két lánytestvérének.

3


• Kálvin szülőháza Noyonban, melyet 1927-1930 között •  renováltak. Ma Kálvin-múzeum.

4


• Kálvin természeténél fogva félénk és visszahúzódó volt és töré-keny egészséggel rendelkezett. Édesapja azonban korán felis-merte fia szellemi képességeit, és több egyházi javadalomról gondosodott számára. Kálvin ezek jövedelmét élvezve tanul-hatott tovább.

5


• Miután Párizsban befejezte Kálvin a szabad művészetekkel kapcsolatos (= középiskolai) tanulmányait (grammatika, dialek-tika, retorika), teológiát tanult volna, de édesapja reménytelje-sebbnek tartotta a jogtudományt, ezért 1528-ban az orléansi, majd a bourgesi főiskolára • küldte fiát. Amikor Cauvin • Gellért 1531-ben meghalt, • János újra Párizsba utazott, • hogy teológiai és bölcsé- • szeti tanulmányokat foly- • tasson.

•  Párizs – 1550.

6


»Szívből engedelmeskedtem édesapám akaratának, és megpróbáltam, hogy hűsé-gesen a jogtudományoknak szenteljem ma-gamat; Isten azonban gondoskodása rejtett gyeplője által utamat más irányba vezette.« (Kálvin Zsoltárkommentárjának előszavában 1557).

7

• 2. A reformáció jegyében

Már korán kételkedett Kálvin abban, hogy hagyományos hitével vajon megállhat-e Isten előtt. Édesapja halálakor megtapasz-talta, milyen irgalmatlan lehet a római egyház. Egy tisztázatlan örökösödési kérdés miatt apját egyházi átokkal sújtották, ezért megtagadták tőle az egyházi temetést. Pap testvére, Károly is összeüt- közésbe került az egyházi ható- ságokkal, és kiátkozottként halt meg 1537-ben. A noyoni katedrális könyvtára.

8


Kálvin először akkor került veszélybe, amikor 1533-ban Pá-rizsban társszerzője volt Cop Miklós egyetemi rektor félévnyi-tó beszédének. Mivel megvádolták a rektort, hogy felismerhető a beszédben a reformáció iránti rokonszenv, menekülnie kellett. Kálvin is szükségszerűnek tartotta, hogy mielőbb elhagyja Pá-rizst. Barátjához, du Tillet Lajoshoz menekült Angoulêm-ba; ott a Biblia humanista tanulmányozásának szentelte magát, és re-formátori írásokat olvasott. Szakított hazai egyházával, és 1534 májusában lemondott egyházi javadalmairól. Cop beszéde Kálvin kézírásával.

9


A párizsi Mathurin templom romjai, ahol Cop 1533-ban beszélt.

10


1534 végén Kálvinnak el kellett hagynia Franciaországot, mivel felhívásokat függesztettek ki Párizsban a római mise ellen, még a király hálószobájának ajtajára is. – A reformációval rokon-szenvező Navarrai Margit eddig mérsékelni tudta testvérét, I. Ferenc királyt a protestánsok üldözé- sében, de 1535-től kezdve ebben már nem tudta befolyásolni. Kálvin Bázelbe menekült, így 1536 májusában volt utoljára hazájában. I. Ferenc és testvére, Margit – 1511.

11


»Először olyan makacsul megejtett a pápa-ság babonája, hogy nem volt könnyű enge-met ebből a ingoványból kihúzni. Ezért Isten az én fiatal, de már megkeményedett szíve-met ‘váratlan megtéréssel’ engedelmessé és tanulékonnyá tette.« (Kálvin Zsoltárkommentárja előszavában – 1557).

12

• 3.

Alban-előváros Bázelben 1550-ben (itt élt Kálvin 1536-ban).

Kezdetek Genfben

13

• 3. Kezdetek Genfben

A Noyonból Strassburgba való visszautazásakor Kálvinnak az I. Ferenc és V. Károly császár közti háború miatt Genfen kellett átutaznia. Megtudta Fárel Vilmos reformátor, hogy Kálvin ott tartózkodik, és esküvel kényszerítette, hogy ve- gyen részt vele Genfben a reformáció munkájában. Kálvin ekkor elsősorban igét hirdetett, majd 1937- től a „Szentírás oktatója” lett.

Fárel esküvel kény- szeríti Kálvint.

14


Genf – 1550.

15


Amint Kálvin és Fárel esküvel akarta hitvallásra késztetni Genf minden polgárát, hogy kifejezésre juttassák a régi hit megtaga-dását, - lázadás támadt. A Fárel és Kálvin által kezdeményezett gyülekezeti fegyelmezést (egyházfegyelem) is elutasította a Genfi Tanács a városi erkölcs-fegyelmezés javára. 1537 végén újból kísérletet tett Fárel és Kálvin, hogy nyomást gyakorol-janak a Genfi Tanácsra a hitvallás érvényesítésére. Az ügyet a lakosság sem támogatta eléggé. Ráadásul megtiltotta a Genfi Tanács, hogy egyházfegyelmezés keretében egyháztagokat zár-janak ki az úrvacsorai közösségből. Ezek a sérelmek oda vezet-tek, hogy 1538 februárjában a reform-ellenesek jutottak több-ségbe az éves tanácsi választáson.

16


Az új Városi Tanács a berniek nyomására a lelkipásztorokkal történő megbeszélés nélkül határozta el, hogy az egyházi rendet a berniek mintájához igazítja. Mivel Kálvin és Fárel ragaszkod-tak az egyház Városi Tanácstól való függetlenségéhez, megta-gadták, hogy a berni szertartás szerint osszák az úrvacsorát a St. Péter templomban. Ezért a Ta- nács úgy határozott, hogy elbo- csátja őket hivatalukból, és há- rom napon belül el kellett hagy- niuk a várost. A közvetítési kí- sérletek kudarcot vallottak. Fárel Neuchâtelbe ment, Kálvin meg Bázelba, hogy a teológia tudo- mányát művelje.

17


A St. Péter katedrális Genfben.

18


Fárel és Kálvin a refor- máció emlékművén Genfben.

19

• 4. Strassburgi tanulóévek

Kálvin Bázelben sem tétlenkedett. Martin Bucer német refor-mátor azt kérte tőle 1538-ban, hogy vegye át Strassburgban a francia menekült gyülekezet lelkészi hivatalát. Egyúttal a főis-kolán a biblia teológia professzora lett. Előadásainak egyik gyü-mölcse lett 1539-ben a Római le- vélről írt magyarázata. Dogmati- kai főművéből, az Institutióból is igazi teológiai és irodalmi ol- vasmány lett. Martin Bucer

20

• 4. Tanulóévek Strassburgban

A Szent-Miklós templom Strassburgban, ahol Kálvin a francia menekültek lelkésze volt.

21

• 4. Tanulóévek Strassburgban

Kálvin sokat tanult Bucertől és mellette lett európai reformátor. Bucer magával vitte Hagenauba, Wormsba és Regensburgba, a római teológusokkal folytatott vallási beszélgetésekre (1540/41), és megismertette a német re- formátorokkal. – 1539-ban Kálvin Bu- cerrel utazott Frankfurtba, hogy felhívja az összegyűlt német fejedelmek figyel- mét a Franciaországban történő üldözé- sekre. Ott ismerte meg Melanchthon Fü- löpöt, Luther legközelebbi munkatársát, és barátságot kötött vele. Melanchthon Fülöp

22


Kávin személyes boldogságát is megtalálta strassburgi ideje folyamán. 1540-ben vette feleségül Idelette de Bure-t, a fiatal özvegyet. Idelette két gyermeket ho- zott a házasságba. Három közös gyermekük korán elhalálozott. Kö- zülük Jakab csupán néhány hétig élt, és 1542-ben halt meg Genfben, ahol édesanyja is követte a minden élők útján 1549--ben. Idelette de Bure

23


•  Kálvin és Idelette

24


»A legjobb asszonyt vettem feleségül. Ha valami rossz történt volna velem, ő nem csak az önkéntes száműzetést és a sze-génységet is megosztotta volna velem, de a halált is. Ameddig élt, hűséges segítőm volt hivatásomban.« (Kálvin írta felesége halála után - 1549).

25

• 5. A genfi egyház újjászervezése

1541-ben gazdag tapasztalatokkal ment Kálvin Strassburgból a genfi egyház rendbehozatalára. Megreformálta az istentisztele-tet, bevezetette a zsoltáréneklést. Ezenkívül új egyházi rendet alkotott, amelyben a gyülekezet vezetését négy, Bibliában meg-alapozott hivatalra osztotta: Lelkipásztorok Tanítók Presbiterek Diakónusok

26


A lelkipásztorok és tanítók hetenként összegyülekeztek („Congrégation”), hogy megvitassák a bibliai tanítással kap-csolatos kérdéseket. Ehhez csatlakozva ülésezett Kálvin elnök-letével a lelkészek közössége („Compagnie des pasteurs”), ahol megbeszélték a folyamatban lévő ügyeket.

27


A diakónusok átvették a szegények segélypénztárának veze-tését és gondot fordítottak a rászorulók és betegek élelmezésére.

28


Emellett létrehoztak egy konzisztoriumot, egy központi tanács-adó vezető testületet, amely az egyik polgármester vezetésével hetenként ülésezett. Ezt tizenkét tanácsos (presbiterek), vala-mint a lelkészek alkották. A konzisztóriumnak kellett a keresz-tyén élet útjáról letért polgárokat visszavezetni. Ezt meghall-gatás és testvéri figyelmeztetés által végezték – ritkán pedig – az úrvacsorától való időleges eltiltással. A világi hatáskörökbe, pl. az igazságszolgáltatásba nem avatkozhatott bele a konzisz-tórium.

29


»Néhányan azt állítják, hogy olyan töké-letességnek kell uralkodnia Isten egyhá-zában, hogy abban tulajdonképpen semmi-féle rendre és törvényekre nem lenne szük-ség. Az ilyen tökéletesség elképzelése a-zonban igen balga dolog, mivel ilyen sehol nem található az emberek közösségében.« (Institutio IV, 20,2).

30


Az úrvacsorából való kizárás ismételten feszültséghez vezetett. Kálvin nem akarta, hogy a politikai hatóságok a legkisebb mér-tékben is beavatkozzanak bármilyen egyházi döntésbe. A Genfi Tanács mégis ellenőrzést akart gyakorolni e folyamatok fölött. Amint eltiltották az úrvacso- rai közösségtől a Genfben te- kintélyes Philibert Berthe- lier-t 1552-ben, a Tanács ér- vénytelenítette 1553-ban a konzisztórium határozatát. Kálvint megfenyegették, hogy újra el kell hagynia Genfet, a konzisztórium ha- tározata azonban mégis érvé- nyesült.

31


Az a hely, ahol Genfben Kálvin parókiája állt.

32

• 6. Az Institutio

Kálvin Franciaországból való mene-külése után, 1535/36-ban, Bázelben fogalmazta meg az evangéliumi hit védelméről szóló művét. Az volt a szándéka, hogy igazolja a börtönbe vetett, száműzött, és meggyilkolt francia protestánsokat azzal a szemre-hányással szemben, hogy veszélyes lázadók. Ebből a célból írta az »Insti-tutio Christianae Religionis«-t, („A keresztyén vallásról szóló tanítás”-t).

33


Műve elöljáró beszédét I. Ferenc király- hoz intézte. Azt remélte, hogy meggyőz- heti a királyt, hogy türelmet gyakorol- jon a protestánsok iránt. Ő azonban bi- zonyára soha sem olvasta el ezt az elöl- járó beszédet. Az Institutiót betiltot- ták Franciaországban, és egyes példá- nyait 1544 februárjában Párizsban elé- gették. I. Ferenc király

34


Eleinte az 1536-ban, Bázelben kinyomtatott Institutio kis köny-vecske volt. A későbbi kiadásokkal az Institutio Kálvin fő mű-vévé „növekedett”. Ez tartalmazza Kálvin tanításának rendszer-be foglalását, és egyúttal a keresztyén életre szóló útmutatás is. 1541-ben fordította le Kálvin a latin nyelvű munkát franciára. Műve végső foglalatát 1559-ben adta nyomdába. Az Institutio könyvsiker lett. Kálvint a XVI. század egyik legtöbbet olvasot-tabb szerzőjévé tette. 1599-ig 52 kiadása jelent meg, lefordí-tották francia, olasz, holland, angol, német, spanyol és magyar nyelvre is. Ezenkívül - a Jelenések könyve és az Énekek Éneke kivételével - Kálvin majdnem minden bibliai könyvről magya-rázatot készített.

35


Mára az Institutiót legalább 14 nyelvre lefordították, és nálunk a református hagyomány egyik alapvető műve. Világos stílusa miatt azonban igen megbecsült mű a protestantizmus kálvini irányzatán kívül is. Az Institutio holland fordítása.

36


»Bölcsességünk egész summája, amit igaznak és helyesnek tekinthetünk, két részből áll, Isten és önmagunk megisme- réséből.« (Institutio I,1,1).

37

• 7. Az úrvacsora-tan vitája

Luther és Zwingli 1529-ben nem jutott közös úrvacsora-tan ér-telmezésre. Azóta is létezik a véleménykülönbség a wittenbergi és svájci teológusok között. Bucer megpróbálta közvetíteni Kál-vin tanítását a két álláspont között. Kálvinnak is az volt a véle-ménye, hogy a különbségek nem egyházat szétválasztó ténye- zők. Zwingli Luther

38


Kálvin 1539-ben jutott megegyezésre Melanchthonnal az úrvacsora kérdé-sében. Zwingli utódjával Zürichben, Bullin-gerrel is létrejött a megegyezés. A Consensus Tigurinust 1549-ben, Zü-richben írták alá. Az úrvacsora kérdé-sében ez a megállapodás jelentette az alapkövet a református felekezet ural-mára. Consensus Tigurinus

39


» A kenyér a Krisztussal való közösség jele-ként és zálogaként adatik számunkra. Ez mégis jel, és nem maga a valóság, sem nem olyan valóság, ami a jelet magába foglalja és ahhoz kapcsolódik. Aki azt gondolja, hogy Krisztus imádható a kenyérben, az bálványt csinál belőle.« (Consensus Tigurinus, 1549).

40


A lutheránusok irányában a Consensus Tigurinus tovább mé-lyítette a régi sebeket, mivel határozottan visszautasították Luther felfogását arról, hogy Jézus Krisztus az úrvacsorai je-gyekben valamiképpen valóságosan jelen van. A hamburgi teo-lógus, Joachim Westphal felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy 1552-ben felrója a svájciaknak az „ellentmondásos és ra-jongó” úrvacsoratant. Kálvin eleinte nem akart erre válaszolni. 1554-ben azonban I. Mária katolikus királynő (Bloody Mária) idejében elűzték Angliából Kálvin követőit. Az evangélikus Dániában és egyes észak-német városokban nem fogadták be a menekülteket az általuk vallott úrvacsora-tan miatt.

41


Joachim Westphal (1510-1574). I. Tudor Mária (1516-1558) 1553-tól 1558-ig volt Anglia és Írország királynője.

42


Kálvin felháborodott a protestánsok összetartozás tudatának a hiánya miatt, és tollat ragadott. Ezután került sor a második úr-vacsora-tan vitára, amiben mindkét oldal hangja egyre kérlelhe-tetlenebb lett. Melanchthon - akit maguk között rejtett kálvinis-tának tartottak - sokáig visszafogta magát Kálvinra való tekin-tettel. Amikor Kálvin 1556-ban Frankfurtban időzött, a luthe-ránusok a vita miatt nem tették lehetővé Melanchtonnak, hogy Kálvinnal beszéljen.

43


»Amit a dánok szörnyűségéről megtudtam, nagyon fájdalmas és megkeserítő volt szá-momra. Jóságos Isten! A tenger dühösségét is felül kell múlnia a keresztyének közti bar-bárságoknak?« (Kálvin levele Lascónak, 1554).

44

• 8. A predestináció tana

A predestináció tan Kálvin válasza Luthernak arra a kérdésére, hogyan igazul meg az ember Isten előtt. Kálvin Lutherrel együtt megállapította, hogy az ember egyedül Isten kegyelméből üd-vözül, és az ember ehhez semmivel sem járulhat hozzá. Isten egyeseket minden időknek előtte kiválasztott az üdvösségre; és a legrosszabb üldözés sem teheti érvénytelenné ezt a kegyelmet. Az üldözött protestánsoknak a predestináció tana (kiválasztás) a vigasztalás fundamentumává lett életükben és halálukban. Ennél a témánál Kálvin nehézségbe ütközött: vajon az is Isten tanács-végzésén alapul, hogy egyes embereket nem választ ki üdvös-ségre? Kálvin igennel válaszolt erre a kérdésre, mert számára „ez a félelmetes tanácsvégzés” Isten feltétlen szabadságának a következményén alapszik.

45


Miben áll Kálvin predestinációs tana? Mely kérdésekre ad választ a predestináció tan?

46


Ha ki vagyok választva, akkor jobb ember vagyok?

47


Válasz: Nem, mert kiválasztásom alapja nem a saját teljesítményem, hanem Isten kegyelme.

48


Méltányosan választ ki Isten?

49


Válasz: Igen, Isten mindig méltányos kiválasztásában, akkor is, ha mi emberek ezt képtelenek vagyunk megérteni.

50


Ha nem vagyok kiválasztva, azt mindenki észreveheti?

51


Válasz: Nem, senki sincs jelen Isten kiválasztásakor.

52


Érvénytelenítheti Isten a kiválasztását?

53


Válasz: Nem, akit egyszer kiválasztott, azt nem hagyja többé elveszni.

54


Azért nem választ ki Isten valakit, mivel előre látja a hibáit?

55


Válasz: Nem, mert Isten kiválasztásának oka rejtve van az ember előtt.

56


Megtudhatom, hogy ki vagyok választva?

57


Válasz: Nem, a kiválasztásról nem lehet tudni.

58


Ha valamiben kudarcot vallok, az azt jelenti, hogy akkor nem vagyok kiválasztva?

59


Válasz: Nem, ez nem azt jelenti, mivel az összes többi ember is kudar-cot vall.

60


Miért választja ki Isten az embereket?

61


Válasz: Mivel szereti őket az emberré lett Krisztus által.

62


»A kiválasztás célja a megszentelődés. En-nek inkább megszentelt életre kell ösztönöz-nie minket ahelyett, hogy kibúvóként szolgál-na lustaságunkra. (...) Mivel nem tudjuk, hogy ki van kiválasztva és ki nincs kiválaszt-va, az a kívánság késztessen bennünket, hogy bárcsak mindenki üdvözülne.« (Institutio III, 23,12.14).

63

• 9. A Szervét elleni per

A Francaiország délkeleti részében található Vienne-ben élt Szervét Mihály, spanyol orvos. 1531/32-ben két szenthárom-ság-tagadó könyvet jelentetett meg Hagenau-ban, és az Inqui-zíció elől menekült Franciországba, ahol de Villeneuve Mihály álnéven élt. 1545-ben levél útján lépett érintkezésbe Kálvinnal, aki hasztalanul fáradozott azon, hogy eltérítse Szervétet véle-ményétől. Szervét becsmérlő megjegy- zésekkel látta el Kálvin Institutióját, és elküldte neki »Christianismi Restitu- tio«-ja kéziratát (1553). Kálvin tanítha- tatlannak tartotta Szervétet, és megsza- kította vele a levelezést. Szervét Mihály

64


1553-ban Viennében öt berni egyetemistát végeztek ki reformá-tus hitük miatt. Ez igen felháborította a genfi Guillaume de Trie-t. Levelet írt Lyonba katolikus unokatestvérének, hogy Viennében minden akadály nélkül jelentethet meg eretnekséget egy orvos, Ville- neuve néven. Az unokatestvér azon- nal Matthieu Oryhoz, főinkvizítor- hoz fordult, és bizonyítékokat kért de Trietől, amiket kelletlenül adott át neki Kálvin. Vádat emeltek Szer- vét ellen, de el tudott menekülni, és Vienneben távollétében halálra ítélték.

65


Négy héttel később Szervét megjelent Genfben. Felismerték és eretnekség vádjával feljelentették. A per folyamán Kálvin ki-szolgáltatta a vádlott elleni bizonyítékokat. Szervét azt hitte, hogy támogatni fogják Kálvin ellenfelei, és a maga részéről követelte Kál- vin letartóztatását. Mégis, a Tanács - amelynek tényleges többségét Kálvin ellenfelei alkották - bekérte a többi svájci város szakvéleményét, és ezek alapján Szervétet máglyahalálra ítél- te. Szervétnek a Szentháromság- és a gyermekkeresztség-kritikáját a keresz- tyén társadalomra veszélynek minősí- tették.

66


»Remélem, hogy halálos ítéletet hoznak, de az a kívánságom, hogy a büntetés-végrehaj-tás kegyetlenségét enyhítsék.« (Kálvin levele Fárelnak 1553).

67


Szervét esetében Kálvin felelősséget hordoz az úgynevezett eretneküldözésért, bár tudta Kálvin, hogy követőit Franciaor-szágban az eretnekség kétes vádja alapján végezték ki. Kálvin azonban kitartott azon álláspontja mellett, hogy az evangéliumi oldalon sem lehet el- tűrni büntetlenül minden eretnekséget. Francia hugenották kivégzése Amboise- ben – 1560.

68

• 10. Kálvin utolsó évei és halála

A francia menekültek Genfbe özönlése miatt a város lakossága 1535 és 1562 között megduplázódott, azaz 22.000 főre növeke-dett. Ennek szociális feszültségek, az üzleti életben való versen-gések és az élelmiszerek drágulása lettek a következményei. A Genfi Tanáccsal együtt Kálvin megpróbálta kiküszöbölni ezeket a feszültségeket. A Tanács luxus korlátozásokat léptetett életbe, megtiltotta az uzsorakamatot, és fellépett az alkohol- és játék-szenvedéllyel szemben. Ezenfelül Kálvin síkraszállt a szegé-nyek számára megszabható kamatért, javított a diakónusi szol-gálat helyzetén. Mégis, ez a jelentős bevándorlás a genfieknél erőteljes idegen-ellenességet váltott ki, amit Kálvin sem tudott elhárítani.

69


Ami Perrin kapitány és első polgármester vezetése alatt a genfi patrícius családok 1547-ben fellázadtak. Ezek a családok szán-dékosan vétettek a korlátozásokkal szemben. A prédikátorokat megfenyegették, hogy megtámadják a konzisztórium határo-zatait. 1555-ben Kálvin ellenfelei mégis elvesztették a tanács-ban a többséget. Három hónappal később éjszakai csődület tá-madt a francia menekültekkel szemben, amikor Perrin két szindikustól (tanácsi vezető elöljárók) is elvette hivatali pálcá-ját. Ezt főbenjáró bűnnek tekintették. Nyolc résztvevő el tudott menekülni (köztük Perrin is), négy főt elítéltek és kivégeztek. Ez után az eset után tudta érvényre juttatni Kálvin az egyháznak a városi vezetéstől való függetlenségére vonatkozó elképzelé-sét.

70


50. születésnapján, 1559-ben kapta meg Kávin a genfi polgár-jogot. Ezen kívül ugyanebben az évben alapította meg a Genfi Akadémiát, amelyet hamarosan igen sokan látogattak. Kálvin csaknem egészen haláláig prédikált és előadásokat tartott, s további bibliai magyará- zatokat jelentetett meg. Hosszas betegség után, 1564 május 24-én halt meg 54 éves korában. Kálvin búcsúja kollegái- tól, a polgármesterektől és professzoroktól.

71


A Kálvin által 1559-ben alapított Genfi Akadémia.

72


Saját kívánságára Kálvint síremlék nélkül temették el. Ma Kálvin sírját Genfben J. C. kez- dőbetűkkel em- lékkő jelöli.

73


»Hibáim állandóan visszatetszést keltettek nekem, és (...) kérlek titeket, bocsássátok meg nekem ezt a rosszat. De ha jót is tettem, tartsátok ahhoz magatokat és kövessétek azt!« (Kálvin búcsúbeszéde kollegáitól, röviddel halála előtt).

74


A református protestantizmus és akadémiáinak és gimnáziumainak elterjedése a XVI. század végén. Hiányzik a térkép- ről Nagyenyed!

75

10. Kálvin utolsó évei és halála

»Nem találnak irtózatosabb szidalmat, hogy a te méltóságodat támadják felséges feje-delem, mint ez az elnevezés, hogy kálviniz-mus! Bárcsak szétoszlana a tudatlanságnak az a köde, amire olyan biztosan és elégedet-ten rábízzák magukat, hogy nyilvánvalóvá legyen, honnan származik ez az ellenem való keserű gyűlölet, hogy tisztán lássák ugyanis, ami megharagította őket.« (Kálvin levele III. Frigyes választófejedelemnek – 1563).

76


Kálvin fiatal és idősebb korában.

77

• Képjegyzék

(a közszabad ábrázolásokról készített reprodukciós felvételeken kívül): 3. Kálvin Múzeum, Noyon – Fotó, ›Leo‹ ; 2007; a Picasa-Webalbumból; 7. Noyoni KÖnyvtár; Fotó, ›Leo‹ 2007; a Picasa-Webalbumból; 9. Mathurin temploma; Fotó, Klaus Vogler; 2008; 17. St. Pierre Genf; Fotó, Klaus Vogler; 2008; 18. Kálvin/Fárel; Fotó, Ian M. Church 2008; a http://reformedphilosophy.com -ból 20. Szent Miklós templom Strassburgban. Fotó, Hans-Peter Scholz; 2007; a Wikipedia commons-ból; 31. A lelkészlakás Kálvin idejében; Fotó, Klaus Vogler, 2008; 74. Térképek; Copyright, Ilka Crimi; Garbsen. Junger und alter Calvin

Documents

A fiatal Kálvin János. · •Kálvin János 1509. július 10-én született az észak-franciaor-szági Noyonban. Édesapja Cauvin Gellért egyszerű családból származott, de