Embed Size (px)
Citation preview
ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet
Sillabusz,
a felvehető előadások és szemináriumok ismertetője
irodalomjegyzékkel
Esztétika szak
2010 őszi félév
2
BBN-ESZ-101.01 Somlyó Bálint: Bevezetés / Mi az esztétika K, 2ó
Időpont: csütörtök 10.30-12.00 MUK. 34.
A kurzus célja annak körbejárása, milyen tényezők alakították ki az esztétika szűkebb
értelemben vett, jellegzetesen modernkori diszciplínáját. Melyek azok a szellemi
problémák, amelyek megválaszolására a művészet modern elmélete kínált lehetséges
megoldást. Felsorolnék itt néhány kérdéscsoportot, egyedül üdvözítő rendszer
hiányában többé-kevésbé történeti egymásra következésük rendjében, azzal a
megszorítással, hogy a kollégium nem nyíltan történeti jellegű, inkább csak
kihasználja a történelem felkínálta variációkat a problémák csoportosítására. A lista
nem feltétlenül szigorú órabeosztás is egyben, esetenként eltérhetünk tőle,
vezérfonálnak azonban talán megteszi. Jegyet várhatóan órai vizsgadolgozattal lehet
szerezni, amelynek alapja egyes, a félév során kijelölt szövegek ismerete és
meghatározott szempontok szerinti elemzése.
1. Az esztétika mint a modernitás önértelmezési kísérlete
2. A művészetértelmezés lehetőségei a XVIII. század közepén: performancia,
reprezentáció, kifejezés
3. A művészet mint reflexió
Schiller: A naiv és szentimentális költészetről, in: Esztétikai írásai,
Helikon, 1962., 281-336.
4.A végtelen igézetében
Athenaeum-töredékek, in: August W. Schlegel és Friedrich Schlegel
Válogatott esztétikai írásai, Gondolat, 1984. 261-357.
5. Az eszme érzéki látszása és a művészet halála
Hegel: Esztétikai előadások, I., Akadémiai Kiadó, 1980. 1-120.o
6. A művészet mint a ma egyedül lehetséges metafizika.
Nietzsche: A tragédia születése, Európa, 1986.
7. Művészet és megértés
Dilthey: A hermeneutika keletkezése, in: Uő.: A történelmi világ felépítése
a szellemtudományokban, Gondolat, 1974. 469-495.
8. Esztétikai univerzalizmus: a megformált élet
Lukács György: Levél a "kísérlet"-ről, ajánlott: Uő.: Esztétikai kultúra, in:
Ifjúkori művek, Magvető, 1977.
9. Történelem és utópia
Benjamin: A műalkotás a technikai sokszorosíthatóság korszakában, in:
Uő: Kommentár és prófécia, Gondolat, 1969., vagy Uő: Tapasztalat és
szegénység, in: Angelus Novus, Helikon, Bp. 1980. 735-745.
10. Művészet és társadalomelmélet
Adorno: Fétis-karakter a zenében és a zenehallgatás regressziója, in: Uő:
Zene, filozófia, társadalom, Gondolat, Budapest, 1970. 227-275. Vagy uő:
A művészet és a művészetek, in: Az esztétika vége, Ikon Kiadó, Budapest,
1995. (szerk. Bacsó Béla), 263-287.
11. Művészet és igazság
M. Heidegger: A műalkotás eredete, Európa, 1988.
12. Univerzális hermeneutika?
H-G. Gadamer: Igazság és módszer, 191-218, Gondolat, 1984.
13. Konstruáljunk vagy dekonstruáljunk - a modernitás alkonya?
3
A lista a fent említett „szűkebb értelem” okán nem tartalmaz 18. század előtti
olvasmányokat, mindazonáltal feltételezi bizonyos klasszikus alapszövegek (Platón:
A lakoma, Arisztotelész: Poétika) ismeretét, háttérolvasmányként pedig szívesen
folyamodik néhány történeti összefoglaláshoz:
Ernesto Grassi: A szépség ókori elmélete (Tanulmány Kiadó, Pécs, 1997.)
Umberto Eco: Művészet és szépség a középkori esztétikában (Európa Könyvkiadó,
Budapest, 2002.)
Alfred Baeumler: Az irracionalitás problémája a XVIII. századi esztétikában és
logikában Az ítélőerő kritikájáig (Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2002.)
BBN-ESZ-101.03 Szécsényi Endre: Az esztétika születése K, 2ó
Időpont: kedd 10.00-11.30 MUK. 39.
A szabad bölcsészeti BA-program egyik bevezető előadása a modernitás
kialakulását és ezzel párhuzamosan az esztétika megszületését, e két folyamat
szoros kölcsönviszonyát mutatja be. Az előadás nem történeti sorrendet követ,
hanem olyan jelentős téma- és problémaköröket vonultat fel – mindegyik
esetében egy-két reprezentatív szöveg kommentálásával a középpontban –,
amelyek meghatározóak mind a korabeli esztétikai gondolkodásra, mind a jelen
művészetelméleti és kritikai gondolkodás alapvető kérdésfeltevéseire nézve (pl.
ízlés-zseni, szép-fenséges, utánzás-kifejezés, antik-modern stb.). Az előadás fő
célja, hogy világossá tegye a szabad bölcsész hallgatók számára az esztétika
lényegi modernségét.
BBN-ESZ-201.04 Seregi Tamás: Bevezetés a műértelmezésbe G, 2ó
Időpont: hétfő 14.30-16.00 MUK. 39.
A kurzuson néhány alapvető esztétikai és poétikai problémával foglalkozunk röviden.
Képleírás, elbeszélés, reprezentáció, absztrakció, ready-made stb.
Teljesítési feltétel: szemináriumi dolgozat
BBN-ESZ-211.04 Bárány István: Fejezetek az antik esztétika,
művészetelmélet történetéből K, 2ó
Időpont: péntek 09.00-10.30 MUK. 39.
Az antik esztétikai gondolkodás előzményei és kezdetei.
Az előadás az esztétikai gondolkodás kezdeteit tekinti át röviden. A következő
témaköröket tárgyaljuk általában egy rövidebb szöveg részletes elemzésén keresztül:
A görög (antik) művészet kontextusa. / Költői önreflexió Homérosznál,
Hésziodosznál, és a görög lírában. Költészet és isteni megszállottság. / Az
interpretáció kezdetei. A szofisztika. Relativizmus és interpretáció. A kifejezés
művészete: a rétorika. / Matematikai (pütagoreus?) arányelmélet és a zene,
képzőművészet (szobrászat, építészet) kapcsolata. / Platón költészetkritikája. / A
mimészisz Arisztotelésznél és Platónnál. / Hogyan írjunk tragédiát? Arisztophanész:
Békák. / Hogyan írjunk tragédiát? Arisztotelész Poétikája.
4
Kötelező olvasmányok:
Hésziodosz: Istenek születése 1-115 és Munkák és napok 1-201
Parmenidész: Prooimion (KRS)
Arisztophanész, Békák, ford. Arany János.
Platón: Ión (Atlantisz Könyvkiadó, 2000, PÖM)
- Prótagorasz (Atlantisz Könyvkiadó, 2007)
- Az állam, II. 357a-367e, II. 376e-IV. 412c, VI. 505a-509c, 509d-511e, VII. 514a-
521b, X. 595a-608b (ajánlott: IV. 427c-445b, V. 474b-480, 531c-535a) (PÖM II.)
- Lakoma (Atlantisz Könyvkiadó, 1999, vagy PÖM I.)
- Phaidrosz (Atlantisz Könyvkiadó, 2005, vagyPÖM II.)
Arisztotelész, Poétika (Matúra. Ford. Ritoók Zsigmond, szerkesztette Bolonyai
Gábor. A 129-170 o. közötti rész nem kötelező.)
További rövidebb szemelvényeket, részleteket a félév során fogok megjelölni, kiadni,
a részletesebb tájékozódást segítő bibliográfia és minden egyéb információ (egyéb
kötelező olvasmányok, vizsgatematika) folyamatosan elérhető lesz honlapomon:
mmi.elte.hu/~ibarany.
BBN-ESZ-212.06
Bárány István: A hősi moráltól a platóni erényig G, 2ó Időpont: péntek 11.00-12.30 MUK. 39.
A félév során az antik etikai gondolkodás történetének első szakaszát tekintjük át.
Témakörök:
Az epikus és archaikus lírai hagyományban megjelenő hérósz (hős) és héroikus morál
// A tragédia “hősei” és az erény paradoxona // Preszókratikus filozófia: halandó
halhatatlanok, halhatatlan halandók // Erény mint technikai tudás, erény mint emberi
természet: szofisták // Erény mint tudás: Szókratész // A platóni erény és erények.
A következő művekből olvasunk (általában szemelvényeket): Homérosz: Iliász,
Pindarosz, Hérakleitosz, Empedoklész, Hésziodosz, Xenophón: Emlékeim
Szókratészről, Platón: Szókratész védőbeszéde, Gorgiász, Prótagorász, Menón, Első
Alkibiadész, Az állam, Philébosz
A részletes olvasmánylista és irodalom honlapomon lesz elérhető. (A kurzust két
félévesre tervezem, a második félévben Arisztotelész és a hellenizmus etikai
elképzeléseivel foglalkozunk.)
BBN-ESZ-221, K, 2ó csütörtök 10.00-11.30 MUK 40.
BBN-ESZ-222 G, 2ó csütörtök 12.00-13.30 MUK 40.
Papp Zoltán: Német idealizmus és a romantika esztétikája
Az egymást kiegészítő – ezért lehetőleg egyszerre felveendő – előadásból és
szemináriumból álló kurzus átfogó, de amennyire a terjedelmi korlátok engedik,
egyszersmind differenciált képet ad az esztétika és a művészetfilozófia történetének
egyik legfontosabb, Kanttól Hegelig terjedő időszakáról. A vezérfonal az esztétikum
autonómiája, vagyis az a 18. század végén megszülető belátás, hogy a műalkotások
befogadása önérvényű, sem az elméleti tudásnak, sem a morálnak nem alárendelhető
tapasztalattal szolgál. E felismerés a korszak összes meghatározó gondolkodójánál
megjelenik, de eltérő kontextusban és hangsúlyokkal. A félév során Kant, Schiller,
5
Friedrich Schlegel, Novalis, Schelling és Hegel műveiről lesz szó, a pontos
olvasmánylistát az első órán adom meg.
BBN-ESZ-231.05 Pálfalusi Zsolt: Vallás és esztétika – Kierkegaard:
A szorongás fogalma, Félelem és reszketés K, 2ó Időpont: szerda 18.00-19.30 MUK. 39.
A kurzus Kierkegaard két, a vallásfilozófia szempontjából legjobban kiemelt művével
foglalkozik. Közös bennük, hogy mindkét mű esztétikai nézőpontból a lehető
legnegatívabb terminusokkal írja körül a „vallási élményt”, miközben szenvedélyesen
tagadja Hegel filozófiájában működő „negatív” jelentőségét és szerepét. A kurzus
során annak a kérdésnek járunk utána, az esztétikainak miféle negativitása tartozik a
vallási élményhez, illetve az maga közelebbről miféle filozófiai megfogalmazást
kíván.
A kurzus teljesítésének feltétele félév végi beszámoló a két megadott mű valamint
Stenley Cavell, Jacques Derrida, Paul Ricoeur, és Émanuel Lévinas a kurzus során
megadott írásai alapján.
BBN-ESZ-232.03 Bartha Judit: Az irónia története G,2ó Időpont: hétfő 12.30-14.00 MUK. 40.
A szeminárium ókori görög (Arisztophanész, Xenophón, Platón, Arisztotelész) és
római szerzők (Cicero, Quintilianus) Szókratész-értelmezéseiből kiindulva vizsgálja
az irónia fogalmának modern kori megközelítéseit. A részletes elemzés a nem pusztán
retorikai és magatartási formaként, hanem egyszersmind a filozofálás módjaként értett
iróniára összpontosít, amely először a XVIII. század végi és a XIX. századi német
irodalomban és filozófiában kap fontos szerepet, mindenekelőtt Friedrich Schlegel,
Tieck, Solger, Hoffmann, Hamann, Hegel, valamint a dán bölcselő, Kierkegaard
írásaiban.
Ajánlott magyar nyelvű irodalom:
Források:
Arisztophanész: „Felhők”. In Arisztophanész vígjátékai. Ford. Arany János. Budapest,
Európa, 1988. 77–153. o.
Arisztotelész: Nikomakhoszi etika. Ford. Szabó Miklós. Budapest, Európa, 1987.
104–106.; 113–116. o.
Arisztotelész: Rétorika. Ford. Adamik Tamás. Budapest, Gondolat, 1982. 90–91. o.;
100–102. o.; 232. o.
Hamann, Johann Georg: „Szókratészi érdemes gondolatok”. Ford. Rathmann János.
Pécs, Jelenkor, 2003. 39–82. o.
Hegel, G. W. F.: Előadások a filozófia történetéről. 2. köt. Ford. Szemere Samu.
Budapest, Akadémiai, 1977. 33–79. o.; A jogfilozófia alapvonalai. Ford. Szemere
Samu. Budapest, Akadémiai, 1971. 140. par. 159–173. o.; Esztétikai előadások I.
Ford. Zoltai Dénes. Budapest, Akadémiai, 1980. 63–69.o.; Előadások a
világtörténet filozófiájáról. Ford. Szemere Samu. Budapest, Akadémiai, 1979.
443–469. o., 486–493. o., 501–508. o. (Tekintettel a vonatkozó szakaszokra!)
6
Kierkegaard, Søren: Az irónia fogalmáról állandó tekintettel Szókratészra. Ford.
Miszoglád Gábor. Pécs, Jelenkor, 2004. 51–318. o., valamint a vonatkozó
jegyzetek: 351–422. o.
Platón: A lakoma (Ford. Telegdi Zsigmond), Prótagorasz (Ford. Faragó László),
Phaidón (Ford. Kerényi Grácia), Szókratész védőbeszéde (Ford. Devecseri
Gábor). In Falus Róbert (vál.): Platón válogatott művei. Budapest, Európa,
1983. 5–91. o., 91–127. o., 147–217. o., 217–311. o.; Az Állam (1. könyv).
Ford. Jánosy István. Budapest, Gondolat, 1988. 13–54. o. (Lásd még: Platón
összes művei az Atlantisz kiadásában!)
Quintilianus, Marcus Fabius: Szónoklattan. Ford. Adamik Tamás és mások. Pozsony,
Kalligram, 2008. 6, 2, 15; 6, 3, 68. 91; 8, 6, 54–56; 9, 1, 3. 7; 9, 2, 44–53. 65. 97.
Schlegel, Friedrich: „Az érthetetlenségről”. In Salyámosy Miklós (szerk.): Kultusz és
áldozat. A német esszé klasszikusai. Ford. Vámosi Pál. Budapest, Európa,
1981. 79–92. o. „Athenäum töredékek”. In A. W. Schlegel–F. Schlegel: Válogatott
esztétikai írások. Budapest, Gondolat, 1980. 261–357. o.; „Kritikai töredékek”.
Ford. Tandori Dezső. In uo. 213–236. o. „Lucinda”. Ford. Tandori Dezső. In uo.
383–490. o.
Theophrasztosz: Jellemrajzok. Ford. Szepessy Tibor. Budapest, Európa, 1982. 9–12.
o.; 97–101. o.
Xenophón: Emlékeim Szókratészról. Ford. Németh György. Budapest, Európa, 1986.
Szakirodalom
Antal Éva: Túl az irónián. Budapest, Kijárat, 2007.
Agacinski: Sylviane: „Értekezés egy tézisről”. Ford. Antal Éva. Vulgó, II. évf. 3–4-
5.181–205. o.
Bacsó Béla: „Az iróniáról”. In Uő: Írni és felejteni. Budapest, Kijárat, 2001. 147–166.
o.
Bartha Judit: „Hegel irónia- és humorfelfogása”. Passim, 2008. 1. 88–109. o.
Bartha Judit: A szerző árnyképe. Romantikus költőmítosz Kierkegaard és E. T. A.
Hoffmann alkotásesztétikájában, Budapest, L’Harmattan, 2008. 91–144. o.
Gyenge Zoltán: „Az irónia fogalma”. Gond, 1998. 17. 202–212. o.
Leiszter Attila: „Gregory Vlastos, Socrates. Ironist and Moral Philosopher.
Cambridge UP, Cambridge, 1991. 340 o.” Passim, 1999. 1 93–118. o.
Man, Paul de: „Az irónia fogalma”, in Uő. Esztétikai ideológia. Ford. Katona Gábor.
Budapest, Janus/Osiris, 2000. 175–203. o.
Vieweg, Klaus „A romantikus irónia mint esztétikai szkepszis”, Pro Philosophia
Füzetek, 2004. 37. 3–19. o.
BBN-ESZ-241.02 Sajó Sándor: Értelmezés és tapasztalat K, 2ó
Időpont: kedd 12.00-13.30 MUK. 40.
Az előadások a modern filozófia egyes műveit elemezve vizsgálják értelmezés és
tapasztalat összefüggését. Kiindulópontul Kant tapasztalat-fogalma szolgál; ezt
követően Husserl fenomenológiáját, Heidegger fundamentálontológiáját, Gadamer
hermeneutikáját, Merleau-Ponty észlelés-filozófiáját tárgyalom. Az előadás második
felében az analitikus filozófia képviselői közül Quine, Davidson, Putnam és Danto,
valamint Shustermann és Rorty vonatkozó elképzeléseiről lesz szó.
1. Kant: A tiszta ész kritikája, Atlantisz, 2004.
7
2. Husserl: Karteziánus elmélkedések, Atlantisz, 2000.
3. Heidegger: Lét és idő, Gondolat, 1984.
4. Gadamer: Igazság és módszer, Osiris, 2003.
5. Merleau-Ponty: Phénoménologie de la perception, Gallimard, 1945.
6. Quine: Word and Object, MIT Press, 1960.
7. Davidson: “On the Very Idea of a Conceptual Scheme”, in: Inquiries into Truth
and Interpretation, Oxford: Clarendon Press, 1984.
8. Putnam: Reason, Truth and History, CUP, 1981.
9. Danto: Hogyan semmizte ki a filozófia a művészetet?, Atlantisz, 1997.
10. Shustermann: Pragmatista esztétika. A szépség megélése és a művészet
újragondolása, Kalligram, 2004.
11. Rorty: Philosophy and the Mirror of Nature, Princeton UP, 1979.
BBN-ESZ-242.01 Sajó Sándor: Merleau-Ponty fenomenológiája G, 2ó
Időpont: csütörtök 11.30-12.30 MUK. 39.
A kurzus a múlt századi francia fenomenológia egyik legnagyobb hatású szerzője,
Maurice Merleau-Ponty filozófiájával foglalkozik. A félév során a kései főművet, A
látható és a láthatatlan-t olvassuk.
Kötelező olvasmány
A látható és a láthatatlan, L’Harmattan, 2006.
További olvasmányok
Phénoménologie de la perception, Paris, Gallimard, 1945.
A látható és a láthatatlan, L’Harmattan, 2006.)
„Cézanne kételye”, in: Enigma 1996/3, 76-90.
„A szem és a szellem”, in: Bacsó Béla szerk.: Fenomén és mű, Kijárat, 2002, 53-77.
A filozófia dícsérete, Európa, 2005.
La prose du monde, Paris, Gallimard, 1969.
„A közvetett nyelv és a csend hangjai”, in: Bacsó szerk.: Kép, fenomén, valóság,
Kijárat, 1998, 142-178.
BBN-ESZ-242.09 Seregi Tamás-Takács Ádám:
Lukács György: Az esztétikum sajátossága G, 2ó
Időpont: kedd 17.30-19.00 MUK. 42.
A kurzuson Lukács György második esztétikai főművének bizonyos részleteit
olvassuk közösen. Kitekintünk bizonyos problémákra (mindennapiság, realizmus,
mimézis stb.) és az esztétika történetének néhány nélkülözhetetlen fejezetére (Kant,
Hegel stb.).
Teljesítési feltétel: referátum vagy szemináriumi dolgozat
8
BBN-ESZ-251.20 Teller Katalin: Kánon, kanonizáció K, 2ó
Időpont: kedd 15.30-17.00 MUK. 251.
Az előadás során a kulturális (irodalmi, művészeti) kánon fogalmát, a kánon történeti
alakulásának értelmezéseit és a kánonvitákat tekintjük át. Ezenkívül sor kerül egyes
diszciplináris kánonelméletek és -kritikák számbavételére is. A vizsgán az órák
anyaga és a kötelező irodalom mellett egy szabdon választott, idegen nyelvű
szakirodalmi tanulmány ismertetését is kérem.
Kötelező irodalom:
Assmann, Jan: A kánon. A fogalom tisztázása. In: Uő: A kulturális emlékezet. Írás,
emlékezés és politikai identitás a korai magaskultúrákban. Budapest: Atlantisz
2004, 103-128. o.
Cikkek a Magyar Lettre Internationale 2008-2009/71. számából
Gyáni Gábor: A múlt kollektív emlékezete és A Habsburg-múlt emlékezeti kánonjai.
In: Uő: Relatív történelem. Budapest: Typotex 2007, 89-123. o.
Radnóti Sándor Sándor: Válasz a kérdésre: mi a klasszikus? In: Holmi XII. (2000) 7.
832-850. o.
Rohonyi Zoltán (szerk.): Irodalmi kánon és kanonizáció. Budapest: Osiris 2001.
Szegedy-Maszák Mihály: A bizony(talan)ság ábrándja: kánonképződés a
posztmodern korban. In: Uő: „Minta a szőnyegen“. A műértelmezés esélyei.
Budapest: Balassi 1995, 76-89. o.
Vég Balázs Béla: Kanonizáció a kisebbségi irodalmakban. Kolozsvár: Erdélyi
Múzeum Egyesület 2005.
BBN-ESZ-251.21 Bartha Judit: Kafka: A per K, 2ó
Időpont: szerda 15.00-16.30 MUK. 39.
Franz Kafka híresen talányos regénye közel száz éve kimeríthetetlen forrásként
szolgál az értelmező közönség számára. A mű olvasása során megidézzük a hanyatló
Monarchia világát, a kulturális, nyelvi, vallási, identitásbeli határok problémáját, a
századelő divatos bécsi stílusirányzatainak (pl. szecesszió, szimbolizmus,
expresszionizmus) kölcsönhatását, a freudi pszichoanalízis születését és az
egzisztencialista filozófia kezdetét.
Ajánlott irodalom
Kafka, Franz: A per / A kastély. Ford. Szabó Ede. Budapest, Európa, 1984.
Kafka, Franz: Naplók, levelek. Ford. Györffy Miklós és mások. Budapest, Európa,
1981.
Bacsó Béla: „Franz Kafka a bűnről”. In Uő: „Az eleven szép”. Budapest, Kijárat,
2006. 240–250. o.
Bacsó Béla: „Írni és felejteni. Franz Kafkáról”. In Uő: Írni és felejteni. Budapest,
Kijárat, 2001. 176–189. o.
Bartha Judit: „Három kínai útvesztő”. (Kafka, Borges, Darvasi.) Jelenkor, 2003.
10.1023–1027. o.
Benjamin, Walter: „Franz Kafka. Halálának tizedik évfordulójára.”. Ford. Tandori
Dezső. In Uő: Angelus Novus, Budapest, Magyar Helikon, 1980. 781–817. o.
9
Broch, Hermann: Hofmannsthal és kora. Szecesszió vagy értékvesztés. Ford. Györffy
Miklós. Budapest, Helikon, 1988.
Deleuze, Gilles – Guattari Félix: Kafka. A kisebbségi irodalomért. Ford. Karácsonyi
Judit. Budapest, Qadamon, 2009.
Müller, Michael: Franz Kafka. Regények és elbeszélések. Ford. Ábrahám Zoltán és
mások. Budapest, Láva, 2006.
Pók Lajos: Kafka világa. Budapest, Európa, 1981.
Sükösd Mihály: Franz Kafka. Budapest, Gondolat, 1965.
Sükösd Mihály: A per. Budapest, Akkord, 1999.
Wagenbach, Klaus: Kafka Prágája. Irodalmi útikalauz. Ford. Czeglédi András.
Budapest, Atlantisz, 2006.
Zatonszkij, D. V.: Franz Kafka és a modernizmus problémái. Budapest, Kossuth,
1967.
BBN-ESZ-251.22 Pintér Tibor: Szentkuthy Miklós: Divertimento –
Változatok W.A. Mozart életére G, 2ó
Időpont: kedd 12.00-13:30 MUK. 39.
A félév során Szentkuthy regény-fantáziáját elemezve értelmezzük a máig nagy
hatású Mozart-mítosz toposzait: a csodagyerek-jelenséget és a zsenialitást, élet és mű
közötti feszültséget, illetve tágabb perspektívában a késő-barokk, klasszicista
zeneértés és a romantikus zenefelfogás feszültségét. Másfelől szemügyre vesszük
Szentkuthy forrásait – Mozart levelei, a korai életrajzok – és azt a technikát, ahogy
ezeket az elemeket fergeteges életrajzi kavalkáddá olvasztja össze.
BBN-ESZ-261.08 Károlyi Csaba: Kritikaírás G, 2ó
Időpont: kedd 14.00-15.30 MUK. 40.
A kurzus célja: ismerkedés a napi és hetilapokba való rövid könyvkritikák írásával. A
recenziók írását csak a gyakorlatban lehet megtanulni, ezért az órákat a következő
rend szerint képzelem el: az első alkalommal megadok kb. 10-15 mostanában
megjelent könyvet (főleg kortárs magyar szépirodalmi köteteket), ezek közül minden
résztvevőnek választania kell egyet, és 3-4 flekkes (max. 6000 karakteres) bírálatot
kell írnia róla. Az órák az elkészült szövegek megbeszélésére épülnek, lehetőleg úgy,
hogy egy alkalommal két, ugyanarról a témáról szóló kritikát beszélünk meg.
BBN-ESZ-261.19 Szécsényi Endre: Írásgyakorlat G, 2ó
Időpont: péntek 08.30-10.00 MUK. 42.
A félév folyamán hat rövidebb írásbeli művet kell mindenkinek határidőre
elkészíteni. Többek között a beadott munkák közös megbeszélése és értékelése zajlik
majd az órákon. A kurzus más módon (tehát utólag „vizsgával”, beszámolóval vagy
késve leadott írásbeli anyagokkal stb.) nem teljesíthető. Kérem, ezt mindenki vegye
számításba, amikor feliratkozik!
10
BBN-ESZ-261.30 Bartha Judit: Szakszövegírás G, 2ó
Időpont: szerda 17.00-18.30 MUK. 42.
A szakmai írásgyakorlat bevezetést nyújt a tudományos munkák írásába az
anyaggyűjtéstől a munkaterv elkészítésén át a végső szerkezeti vázlat kialakításáig. A
félév során áttekintjük a különböző tudományos műfajokat különös tekintettel a
témaválasztás, a terjedelem, a mondanivaló tagolása és strukturálása, az érvelés, a stílus,
a hivatkozások és az irodalomjegyzékek szabályaira.
Szakirodalom
Aczel, Richard: Hogyan írjunk esszét? Ford. Szegedy-Maszák Anna. Budapest,
Osiris, 2006.
Baintner Károly: Hogyan írjunk tudományos közleményeket? Budapest, Takeft, 1982.
Eco, Umberto: Hogyan írjunk szakdolgozatot? Ford. Klukon Beatrix. Budapest,
Gondolat, 1992.
Eco, Umberto: „Hogyan írok?”. Ford. Barna Imre. In Uő: La Mancha és Babel között.
Irodalomról. Budapest, Európa, 2004. 450–498. o.
Eco, Umberto: „A stílus”. Ford. Gecser Ottó. In Uő: La Mancha és Babel között.
Irodalomról. Budapest, Európa, 2004. 239–265. o.
Fish, Stanley: „Bizonyítás vagy meggyőzés: a kritikai tevékenység két modellje”. In
Thomka Beáta (szerk.): Az irodalom elméletei III. Pécs, Jelenkor, 1997. 5-27. o.
Gyurgyák János: Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Budapest, Osiris, 1997.
L. Aczél Petra: Retorika – a szóból épült gondolat. Budapest, Krónika Nóva, 2001.
Szabó G. Zoltán – Szörényi László (szerk.): Kis magyar retorika. Budapest, TK.,
1988.
BBN-ESZ-261.34 Teller Katalin: Nagyváros-regények 2. G, 2ó Időpont: szerda 08.30-10.00 MUK 42.
A szemináriumra való jelentkezésnek nem feltétele a Nagyváros-regények 1. c.
szeminárium elvégzése
A szeminárium Párizs, New York és Lisszabon 19. és 20. századi irodalmi
topográfiáját tárgyalja Balzac (Ferragus, 1833), Zola (A hajsza, 1871), Colette
(Kóborélet, 1911), Stephen Crane (Maggie, az utcalány, 1893), Fitzgerald (A nagy
Gatsby, 1925), Dos Passos (A negyvenkettedik szélességi kör, 1930), Pessoa (A
kétségek könyve, poszth. 1982) és Saramago (Ricardo Reis halálának éve, 1984)
regényei alapján. A szeminárium teljesítésének feltétele egy kiselőadás megtartása,
valamint szemináriumi dolgozat.
Kötelező olvasmányok:
Georg Simmel: A nagyváros és a szellemi élet. In: Uő: Válogatott társadalomelméleti
tanulmányok. Budapest: Gondolat 1973, 543-556. o.
Oswald Spengler: A Nyugat alkonya. A világtörténelem morfológiájának körvonalai.
2 k. Budapest: Európa 1995. 2. k.: a Városok és népek - A város lelke c. fejezet
5. alfejezete (139-151. o.).
Honoré de Balzac: Ferragus. In: Uő: A Tizenhármak története. Budapest: Sensus,
Arion 2003.
11
Emile Zola: A hajsza. Budapest: Európa 1984.
Colette: Kóborélet. In: Uő: Kóborélet és más kisregények. Budapest: Európa 1972.
Stephen Crane: Maggie, az utcalány. Budapest: Fortuna 1990.
F. Scott Fitzgerald: A nagy Gatsby (kül. kiadásokban)
John Dos Passos: A negyvenkettedik szélességi kör. Budapest: Európa 1978.
Fernando Pessoa: A kétségek könyve I-II. Budapest: Íbisz 1998.
José Saramago: Ricardo Reis halálának éve. Budapest: Palatinus 2004.
Kiegészítő olvasmányok:
Charles Baudelaire: Párizsi képek. In: Uő: A Rossz virágai. Békéscsaba: Tevan 1980,
153-186. o.
Walter Benjamin: A második császárság Párizsa Baudelaire-nél. In: Uő: Angelus
Novus. Értekezések, kísérletek, bírálatok. Budapest: Magyar Helikon 1980,
819-931. o.
Eca de Queirós: A főváros. Budapest: Európa 1989.
BBN-ESZ-261.35 Darida Veronika: Filozófiai vallomások G, 2ó
Időpont: kedd 10.00-11.30 MUK. 40.
Ezen a szemináriumon azt vizsgáljuk, hogyan jelenik meg a személyesség (az „én”) a
filozófiában. Mennyiben jeleznek a személyes indíttatású szövegek fordulópontot
egy-egy filozófiai életműben? Elképzelhető egy tisztán személyes filozófia?
Néhány tárgyalt szerző: Augustinus, Montaigne, Rousseau, Diderot, Sartre, Derrida...
A végleges bibliográfiát az első órán közösen állítjuk össze.
BBN-ESZ-261.36 Kovács Ágnes: Klasszikus műalkotások elemzése.
Görög-római szobrok és gipszmásolatok a müncheni Glyptothek és a
Szépművészeti Múzeum anyagában G, 2ó
Időpont: szerda 14.00-15.30 MUK. -135.
J .J. Winckelmann (1717-1768) számára a görög-római szobrokról készült
gipszmásolatok esztétikai szempontból fontosabbnak tűntek, mint az eredetiek, mert
azokon a fehér színek, a fénysugarakat visszaverik, és így a testet szebbnek tűntetik
fel. („A testnek annál szebbnek kell lennie, minél fehérebb.”)
A művészeti oktatás szempontjából is fontosabbnak tartották ebben a korban a
gipszmásolatokat, „mert eredetiek polírozott felületei „bizonytalan, szétszórt és
hamis fényt mutatnak, míg a gipszből készült másolatok nem” és „egy jó
gipszmásolat az eredeti helyébe léphet, és még hasznosabb is, mivel a gyakorlatlan
szem számára az eredetit tisztábban mutatja, mint az a természetben látható.”
Míg a gipszmásolatoknak Goethe és Lessing is nagy jelentőséget tulajdonított, a 19.
század második felében az egyre erősödő akadémia ellenes mozgalmak hatására,
valamint a megváltozott szellemi és esztétikai környezetben teljesen elveszítették
jelentőségüket, sőt a gipszmásolatok az 1960-as évekig szimbólumaivá váltak a
retrográd művészeti oktatásnak. Ez a tendencia a 20. század végétől megfordult, és a
gipszmásolatok újra az érdeklődés középpontjába kerültek, és manapság egyfajta
„szimpátia hullámról” beszélhetünk. A szeminárium keretében elemezzük a
12
leghíresebb antik másolatokat és megismerjük a legfontosabb gyűjteményeket is. A
szemináriumon való részvétel kötelező. A kredit teljesítésének feltétele két
kiselőadás megtartása meghatározott témából power point bemutató segítségével.
BBN-ESZ-261.37 Bárány István: Kompozíció és elbeszélés a görög
irodalomban, filozófiában, művészetben G, 2ó Időpont: kedd 08.30-10.00 MUK. 42.
A szemeszter során a görög drámaköltészet alkotásainak formális, kompozíciós
szabályait, építkezését vizsgáljuk. Kiegészítésképpen egyéb költői / irodalmi
alkotásokat is vizsgálunk.
Kötelező olvasmányok:
Platón: Lakoma. Aiszkhülosz tragédiái, Szophoklész: Élektra, Euripidész: Élektra
A kurzus részletes tematikája, olvasmányok jegyzéke, rövidebb szövegek, stb
honlapomon elérhetők (mmi.elte.hu/~ibarany).
A jegyszerzés feltétele: rendszeres órai munka, otthoni szemináriumi dolgozat.
BBN-ESZ-271.26 Pintér Tibor: Zeneesztétika K,2ó
Időpont: csütörtök 14.00-15.30 MUK 39.
Az előadások a zeneesztétikának a 19. századi filozófiai és művészetelméleti
diskurzusba való beépülésétől kezdődően a kortárs zenefelfogásokig tekintik át az
elmúlt két évszázad zenefelfogásának változásait. Címszavakban: A modern
zeneesztétika 19. századi gyökerei: Wackenroder és Tieck zenei érzésesztétikája. A
hegeli zeneesztétika mint szintézis-kísérlet. Az abszolút zene esztétikai
paradigmaváltása. Schopenhauer zenei metafizikája. Kierkegaard és a zenei
démonium. A programzene problémái. Hanslick esztétikája: a zene mint hangozva
mozgó forma. Az új zene esztétikája: Schönberg és Adorno. Avantgárd és
experimentalitás. Cage és a csend.
BBN-ESZ-271.32 Kovács Ágnes: A New Yorki Iskola K, 2ó Időpont:
hétfő 12.00-13.30 MUK. -135.
A II. Világháború után jött létre az USA-ban az absztrakt expresszionizmus, az a
festészet, amely által az amerikai művészek végre függetlenedni tudtak a sokszor
„bénító” európai hagyományoktól. Ennek az irányzatnak (is) New York volt a
központja, hiszen a város nyitott szellemi klímája kedvezett az új művészeti
törekvések kialakulásának, és a művészi kísérletezésnek. Az olyan festők, mint
A.G.W. Kooning, Robert Motherwell, Ad Reinhardt, Barnett Newman alkották az ezt
New Yorki Iskolát, amely tevékenységét a Greenwich Village-re koncentrálta. Ebben
a városrészben jöttek létre azok a galériák és klubok (Betty Parsons, Sidney Janis,
Művész Klub stb), amelyek ezt a művészetet a közönségnek bemutatták. New York
mindenekelőtt Párizs hegemóniája ellen küzdött, amely addig egyedüli központja
volt, a modern művészetnek és művészeti piacnak. Ad Reinhardt így emlékezett erre
a korszakra: „Nem tudom, hogy az 1940-es1950-es évek történetéből mások mit
tartanak fontosnak, de az egész dolog a sikerrel akkor kezdődött, amikor legalábbis
13
néhányan a tanítványaim közül nagyon sóvárogtak arra, hogy a jelszó miszerint
„Párizs halott” és hogy New York legyen a központ megvalósuljon.” Az előadások
ezeknek a művészeknek életútját, és a new yorki művészeti életet mutatják be. Az
előadásokra való bejárás melegen ajánlott. A vizsgafeltételeket az első órán beszéljük
meg.
BBN-ESZ-271.33 Radnóti Sándor: A giccs K, 2ó
Időpont: szerda 13.30-15.00 MUK. 39.
A giccsnek illetve szofisztikált változatának, a campnek a vizsgálata. Mennyiben
állítható, hogy a giccs a modernitás egyik „arca”? A giccsjelenség keletkezésének
vizsgálata, eset- és példa-elemzések.
A legfontosabb irodalom Hermann Broch, Clement Greenberg, Ludwig Giesz,
Umberto Eco, Matei Calinescu, amelynek adatait az óramegbeszélésen közlöm.
BBN-ESZ-271.34 Pálfalusi Zsolt: Performansz történet XX. század –
I. a tánc (Duncan, Kazuo Ohno, Graham, Bausch, Papaioannou) K, 2ó Időpont: hétfő 18.00-19.30 KINO
A kurzus a rendhagyó esztétika modorában folyik, keresve az alternatív utakat a
tartalomnak megfelelő előadásmód felé. A kurzus alapvetően a látványra és a hozzá
fűzött hic et nunc kommentárokra épül.
A kurzus célja betekintést nyújtani azokba a fenomenológiai kérdésekbe, melyek a
modern tánc felől fogalmazódnak meg. Hangsúlyozottan fenomenológiai
elmélkedésekről van szó és nem tánctörténeti kurzusról. A tánctörténet és az egyes
művészek élettörténeti sok esetben adalék vagy csak kiindulópont az elmélkedések
számára.
A kurzus teljesítésének feltétele félév végi beszámoló a kurzus során megadott
irodalom alapján.
BBN-ESZ-271.35 Darida Veronika: Színház-utópiák K, 2ó
Időpont: hétfő 16.00-17.30 MUK. 39.
Ezen az előadáson elsősorban „lehetetlen” – meg nem valósult vagy
megvalósíthatatlan – színházi elképzelésekkel foglalkozunk. Így vázoljuk fel a XIX.
század végének és a XX. század első felének új szempontú színháztörténetét. A
vizsgált alkotók nem csupán a színház; de az irodalom, a képzőművészet, a zene és az
építészet felől érkeznek. Az órák „főszereplői” a következő művészek lesznek:
Mallarmé, Valéry, Maeterlinck, Appia, Craig, Artaud, Kandinszkij, Schlemmer,
Kiesler.
14
BBN-ESZ-281.15
Seregi Tamás: A modern művészet szimbolikus formái 2. K, 2ó,
Időpont: szerda 10.30-12.00 MUK. 34.
A félév során a modern művészet alakulástörténetével foglalkozunk konkrét művek
elemzésén keresztül az 1920-as évektől napjainkig. A kurzus az előző félévi
folytatása, de nem feltétel a korábbiak ismerete.
Teljesítési feltétel: zárthelyi dolgozat
BBN-ESZ-281.16 Pálfalusi Zsolt:
Performansz történet XX. század – I. a sokkhatás mint művészi
eszköz (Acconci, Brener, Kulik, Abramovic, Jackass) K, 2ó
Időpont: kedd 18.00-19:30 TŰZRAKTÉR kis tornaterem
A kurzus a Performansz történet XX század című ciklus 2. része. A kurzus a
rendhagyó esztétika modorában folyik, keresve az alternatív utakat a tartalomnak
megfelelő előadásmód felé. A kurzus alapvetően a látványra és a hozzá fűzött hic et
nunc kommentárokra épül.
Célja betekintést nyújtani a modern művészetekben oly nagyon felértékelődött
„sokkhatás” fogalmába, eredetét és pályáját megrajzolni. A klasszikus példákat
azonban nem általában a művészetből, hanem szigorúan a művészi performanszok
XX. századi klasszikusaitól és azok példáiból kölcsönözzük.
A kurzus teljesítésének feltétele félév végi beszámoló a kurzus során megadott
irodalom alapján.
BBN-ESZ-281.17
Kovács Ágnes: Müncheni magyar festők a 19. században K, 2ó,
Időpont: szerda 12.00-13.30 MUK. -135
A müncheni akadémiát tekinthetjük akár a magyar képzőművészet bölcsőjének is,
hiszen 1882-ig, a budapesti Mesteriskola megalakulásáig a Müncheni Akadémián
tanult a 19.századi magyar művészet csaknem valamennyi képviselője, a kisebb és
nagyobb tehetségűek egyaránt. 1843-ban, amikor Friedrich Schellinget, a Magyar
Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választották, már számos magyar
növendéke volt az akadémiának, 1824 és 1919 között összesen 489 magyarországi
születésű növendéket regisztráltak az akadémia matrikeleiben, így közép-európai
viszonylatban a második legnagyobb művészeti peregrinációt és kolóniát alkotva
Münchenben. (Ennél nagyobb csak a lengyel művészek száma volt, akik közül 1828
és 1914 között 322-en iratkoztak be az akadémiára, 150 lengyel művész pedig a
Müncheni Kunstverein tagja volt, illetve tartósan Münchenben élt. A magyar
művészhallgatók száma az 1870-es évektől nőtt meg ugrásszerűen és 1903-ig nem is
nagyon csökkent. (Ezekben az években 15-20 között mozgott a beiratkozók száma,
sőt egyes években pl. 1881-ben harminc magyar növendéke is volt a müncheni
akadémiának.) Az előadások igyekeznek Münchent és a legjelentősebb magyar
művészek müncheni tevékenységét bemutatni, bőséges képanyag és forrásanyag
segítségével. A vizsgafeltételeket az első órán beszéljük meg.
15
BBN-ESZ-401.07 Szécsényi Endre:
A szabad szépség: a természeti szép elméletei K, 2ó
Időpont: csütörtök 16.00-17.30 MUK. 39.
A kurzus a szabad vagy abszolút szépség modern elméleteivel foglalkozik. A
fizikoteológiától a fraktál-geometriáig tekintjük át a rendezettség különböző
megjelenési formáinak észlelését a természetben, ill. ezek esztétikai értelmezéseit.
BBN-ESZ-402.02 Darida Veronika: A kegyetlenség dramaturgiái G,2ó Időpont: szerda 18.00-19.30 MUK. 251.
A kegyetlenség – ahogy Artaud hangsúlyozza – nem kizárólag szadizmust és kiontott
vért jelent. Létezik egy olyan tiszta kegyetlenség is, mellyel nem jár együtt testi
szenvedés.
A szellem szempontjából a kegyetlenség: szigor, következetesség és kíméletlen
eltökéltség, visszavonhatatlan, abszolút elszántság.
Az órák során olyan klasszikus és kortárs drámaturgiákat vizsgálunk, melyekben a
kegyetlenség egy-egy új koncepciója jelenik meg. Néhány tárgyalt szerző: Euripidész,
Seneca, Kyd, Shakespeare, Kleist, Büchner, Sade, Artaud, Sarah Kane, Edward
Bond...
A végleges bibliográfiát az első órán közösen állítjuk össze.
BBN-ESZ-402.03 Almási Miklós: Drámaszeminárium G, 2ó
Időpont: szerda 16.30-18.00 MUK. 40.
Közismert irodalom- és színházelméleti tény, hogy a drámai szöveg „lyukacsos”
(Roman Ingarden) – nincs minden leírva. A nagy drámák attól válnak többértelművé
– hermeneutikailag gazdag szöveggé – hogy bennük kódolva van egy sor ki nem
mondott, le nem írt utalás, esemény, elmélet – egy szóval: „titok” bújik meg. A
rendezőnek az írott szöveg dramaturgiáján túli, „sorok között” élő drámát is kezelnie
kell tudnia. A félév során az írott és szövegen túli dramaturgia összjátékának
„mechanikáját” próbáljuk felfejteni négy paradigmatikus darab segítségével.
Elemzésre kerül:
Hamlet I-III felvonás
Csehov: 3 nővér
Büchner: Woyceck
Beckett: Godotra várva
Irodalmat a félév során adom meg.
Vizsgakövetelmény: részvétel az órán és a félév végén dolgozat, később megadott
témából. (A dolgozat 6-8000 karakter)
16
BBN-ESZ-402.04 Bárány István: Görög szövegolvasás. Arisztotelész
Nikomakhoszi etika II. G, 2ó
Időpont: péntek 15.30-17.00 MUK. 42.
Az óra célja a görög filozófia alapszövegeinek az eredeti nyelven való
tanulmányozása. A szövegeket filológiai, filozófiai és hatástörténeti szempontból
egyaránt feldolgozzuk. A szövegek fordítása mellett különös hangsúlyt fektetünk a
felvetődő kérdések minél alaposabb tisztázására.
A félév során Arisztotelész Nikomakhoszi etikájának az II-III. könyvét olvassuk.
A részletes bibliográfia, az olvasandó szöveg (pdf) és minden egyéb információ
honlapomon található: mmi.elte.hu/~ibarany.
Az órákat az F épület második emeletén található ókortörténeti filozófiai
kutatókönyvtárban tartjuk (15:30-tól).
BBN-ESZ-402.05 Teller Katalin: az európai avantgárd kiáltványai G, 2ó Időpont: szerda 10.30-12.00 MUK. 39
A szeminárium során a klasszikus avantgárd kiáltványaiból válogatva elemezzük a
manifesztumok retorikáját, figurativitását, megjelenésük történetét és kulturális
összefüggéseit. Külön figyelmet szentelünk a művészeti és irodalmi kiáltványok
rokonvonásainak és eltéréseinek, valamint az egyes mozgalmakon belül jelentkező
ellentmondásoknak. A szeminárium teljesítésének feltétele aktív órai munka, egy
kiselőadás megtartása (egy idegen nyelvű kiáltvány vagy egy-egy
szerző/csoportosulás munkásságának ismertetése) és egy szemináriumi dolgozat
elkészítése.
Kötelező olvasmányok:
A futurizmus dokumentumai. In: A futurizmus. Szerk. Szabó György. Budapest:
Gondolat 1962, 131-252.
F. T. Marinetti é. m.: A futurista filmművészet kiáltványa. In: Az avantgárd.
Válogatás a klasszikus avantgárd dokumentumaiból és irodalmi alkotásaiból.
Vál. Osztovits Szabolcs, Turcsányi Mária. Budapest: Európa 2000, 55-57. o.
A „Szkíták“ kiáltványa; A futuristák villámföderációjának kiáltványa; Dekrétum a
művészetek demokratizálásáról; A. Krucsonih: Deklaráció az értelmen túli
nyelvről; Imaginista kiáltvány. In: Új ég és új föld. Irodalmi élet Szovjet-
Oroszországban 1917-1932/Válogatás a korszak irodalmi kiáltványaiból és
irodalompolitika dokumentumaiból. Budapest: Európa 1987, 40-45., 70., 85.,
88., 95-98. o.
A „De Stijl“ első és második kiáltványa; W. Gropius: A weimari Állami Bauhaus
manifesztuma; az aktivizmus dokumentumai. In: Az avantgárd. Válogatás a
klasszikus avantgárd dokumentumaiból és irodalmi alkotásaiból. Vál. Osztovits
Szabolcs, Turcsányi Mária. Budapest: Európa 2000, 108-109., 110-113., 197-
207. o.
H. Ball: Az első dadaista kiáltvány; T. Tzara: Dada kiáltvány 1918; W. Serner: Utolsó
lazítás kiáltvány; R. Huelsenbeck: Az első dadabeszéd Németországban;
Dadaista kiáltvány; Dadaisták Weimar ellen; J. Golyscheff: Mi a dadaizmus…;
B. Jasieński: Manifesztum a művészeti kritika ügyében; S. I. Witkiewicz:
17
Lakmuszpapír. In: Dadaizmus-antológia. Szerk. Beke László. Budapest: Balassi
1998, 11-18., 56-59., 77-84.; 237-242. o.
A szürrealizmus dokumentumai. In: A szürrealizmus. Szerk. Bajomi Lázár Endre.
Budapest: Gondolat 1968, 149-218. o.
Választandó szövegek in:
Almanacco Dada. Antologia letteraria-artistica. Cronologia. Repertorio delle reviste.
Szerk. A. Schwarz. Milánó 1976.
Archives du surréalisme. Szerk. M. Bonnet. 2 kötet. Párizs 1988.
Archivi del Futurismo. Szerk. M. D. Gambilli, T. Fiori. 2 kötet. Róma 1952/1962.
Historische Avantgarde. Programmatishe Teksten van het italiaans futurisme... Szerk.
F. Drijkoningen, J. Fontijn. Amszterdam 1991.
Manifeste und Proklamationen der europäischen Avantgarde (1909-1938). Szerk. W.
Ascholt, W. Fähnders. Stuttgart, Weimar 1995.
Las Vanguardias artísticas del siglo XX. Szerk. M. de Michelli. Madrid 1979.
Литературные манифесты от символизма до наших дней. Szerk. С. Джимбинов.
Москва: Согласие 2000.
BBN-ESZ-402.06 Kovács Ágnes: Műteremlátogatás G, 2ó
Időpont: különböző időpontokban, különböző helyeken.
A speciális szeminárium keretében a Képzőművészeti Egyetem különböző fakultásait
látogatjuk meg, ezért a szemináriumi órák nem azonos időpontban lesznek. Csak azok
jelentkezzenek, akik vállalják, hogy a megszervezett időpontokban jelen tudnak lenni
az órákon. Többszöri hiányzás esetén a kredit nem teljesíhető.
BBN-ESZ-402.07 Sziklai László: Simmel esztétikája G, 2ó
Időpont: szerda 09.00-10.30 MUK 39.
Lukács György, aki tanult Simmelnél és Simmeltől, 1918-ban máig érvényesen
jellemezte, amikor azt írta róla, hogy Georg Simmel kétségkívül a
legjelentősebb és legérdekesebb jelensége volt az egész modern filozófiának és
ezért volt olyan hallatlanul vonzó az ifjabb gondolkodó generáció számára.
Simmel, a nagy ösztönző, ugyanakkor nem volt sem nagy nevelő, sem
beteljesítő. A jelenlegi világállapotban rendkívül érdekes lehet, hogy Simmel
képes volt villámgyorsan megragadni (és szociológiailag értelmezni) a
mindennapi élet legapróbb jelenségeinek jelentését. A kurzus kísérlet az
expresszionizmus igazi filozófusa esztétikájának elemzésére.
Irodalom:
Simmel: A társadalmi differenciálásról. Gondolat, 2009.
Simmel:Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Gondolat,1973
Simmel: Válogatott társadalomelméleti tanulmányok. Novossima, 2001
Simmel: A történetfilozófia problémái. In: Ész, élet, egzisztencia. IV.
Történetfilozófia 1. Szeged, 1994.
Simmel: A pénz filozófiája. Osiris, 2004
Simmel: Rembradt. Művészetfilozófiai kísérlet. Corvina, 1986
Simmel: A kacérság lélektana. Atlantis, 1990
Simmel: A színész filozófiájáról.. Nappali Ház, 1998. 4.
18
Lukács György: Georg Simmel. In: G. L. Ifjúkori művek (1902-1918). Magvető,
1977
Lukács György: Simmel és az életfilozófia a háború előtti időben. In: L. Gy. Az
ész trónfosztása. Akadémiai Kiadó, 1965. 344-357
BBN-ESZ-402.08 Pálfalusi Zsolt:
Heidegger – bevezetés a Lét és idő-be G, 2ó
Időpont: péntek 18.00-19.30 MUK
A szeminárium célja tematikus betekintést nyújtani a XX. század egyik legfontosabb
filozófiai munkájába, Heidegger főművébe, melyet a kurzus során nem szedünk
részekre, hanem az egész művet elolvassuk és éppen a maga befejezetlen, torzóban
maradt formájában fontoljuk meg a rá vonatkozó kérdéseket és határozzuk meg a mű
feladatát.
Legfontosabb kérdéseink olyan existenciális kategóriákra vonatkozik, amelyeket a
bűnösség, lelkiismeret, hanyatlás, gond, tulajdonképpeniség fogalmai határoznak meg
nekünk.
A kurzus teljesítésének feltétele egy kötelező referátum tartása valamint aktív órai
részvétel.
BBN-ESZ-402.09 Nemes Zoltán Márió:
Filozófia, antropológia és antropológiai esztétika G, 2ó
Időpont: hétfő 08.30-10.00 MUK 42.
A kurzus célja a német filozófiai antropológiai hagyomány megismerése és annak
vizsgálata, hogy az esztétikai diskurzus számára mennyiben lehet releváns az
antropológiai szemlélet. A „Mi az ember?” hagyományos kérdésfeltevése a huszadik
század filozófiai antropológiáiban is megőrződik, de a metafizikailag orientált,
esszencialista emberfelfogás helyett az ember „megalapozhatatlan
nyitottságának”(Helmuth Plessner) felismerése válik döntő fontosságúvá. Ebben az
értelemben az ember olyan üres hely, állandó hiány, melyet különböző képekkel és
reprezentációkkal kell „feltölteni”. Így válhat a művészeti tevékenység antropológiai
jelentőségűvé, hiszen a művészet által képes az ember önmaga hiányát színre vinni és
megjeleníteni. A szeminárium során nemcsak elméleti szövegekben fogjuk
végigkövetni az antropológiai gondolkodás formálódását, hanem műalkotások
elemzésével is megpróbáljuk majd alátámasztani az antropológiai esztétika
relevanciáját.
A kurzus során tárgyalt elméleti szövegek:
Belting, Hans: Kép-Antropológia, ford. Kelemen Pál, Kijárat Kiadó, 2007
Gehlen, Arnold: Az ember, ford. Kiss János, Gondolat, Budapest, 1976
Iser, Wolfgang: A fiktív és az imaginárius, ford. Molnár Gábor Tamás, Osiris Kiadó,
Budapest, 2001
Kant, Immanuel: Antropológiai írások, ford. Mesterházi Miklós, Osiris / Gond-Cura
Alapítvány, Budapest, 2005
Pfeiffer, K.Ludwig: A mediális és az imaginárius. Fordította: Kerekes Amália,
Magyar Műhely Kiadó –Ráció Kiadó, 2005
19
Plessner, Helmuth: A sírás és nevetés eredete, ford. Kelemen Pál, in. Lk. k. t.
2002/11.
Schiller, Friedrich: A kellemről és a méltóságról, ford. Papp Zoltán in. Uő.: Művészet
és történelemfilozófiai írások, Atlantisz, Budapest, 2005
Scheler, Max: Az ember helye a kozmoszban, ford. Csatár Péter, Osiris Kiadó,
Budapest, 1995
BBN-ESZ-402.10 Kiss Viktória:
Hermeneutika és történetiség Dilthey-nél G, 2ó
Időpont: hétfő 15.30-17.00 MUK 42.
A félév során olyan szövegekkel szeretnék foglalkozni, melyek a hermeneutika
fogalmát a történetiség kérdéséből kiindulva próbálják meghatározni. A diltheyi
életmű a kanti kritikai filozófia nyomvonalán haladva a történeti ész kritikájának
vezérmotívuma alá van rendelve, aminek feladata elsősorban az lenne, hogy
megalapozza a szellemi valóság tudományos megismerésének lehetőségét. Ehhez az
alapvetéshez annak vizsgálata szükséges, hogy mely hatások alakítják ki a szellemi
tartalomról való tudásösszefüggést, illetve hogy ezek hogyan vesznek részt a
történelmi folyamatok felépítésében és megértésében. Dilthey ezirányú vizsgálódásai
olyan fogalmak mentén bontakoznak ki, mint pl. az élmény és megélés, az élet
összefüggése, értelmezés és interpretáció, ill. az időbeliség élménye. Mivel a
hermeneutika történetének későbbi nagy alakjai közvetlenül kapcsolódnak az eme
fogalmak mentén kiépített diltheyi konstrukcióhoz, ezért a félév folyamán
párhuzamosan fogjuk olvasni Dilthey szövegeit Heidegger Lét és időjének, Gadamer
Igazság és módszerének, ill. Figal Tárgyiságának ide vonatkozó passzusaival.
Olvasmányjegyzék:
W. Dilthey: Vázlatok a történelmi ész kritikájához. In: Filozófiai hermeneutika.
Budapest, 1990.
W. Dilthey: A hermeneutika keletkezése. és A történelmi világ felépítése a
szellemtudományokban. In: Uő: A történelmi világ felépítése a
szellemtudományokban. Gondolat, 1974.
M. Heidegger: Lét és idő. Osiris, 2001. 428-463. o.
H.-G. Gadamer: Igazság és módszer. Gondolat, 1984. 149-177. o.
G. Figal: Tárgyiság. Kijárat, 2009. 96-115. o.
BBN-ESZ-402.11 Bárdos Judit:
Kaland az országúton. A modernizáció problémái az olasz filmben G, 2ó Időpont: kedd 11.00-12.30 MUK -135.
Az olasz társadalomról alkotott kép a fasizmus alatt készült filmekben és a neorealista
filmekben:
- a függőleges, illetve a vízszintes sík dominanciája,
- a táj, a tenger ábrázolása (a Pó deltájának képe Visconti és Antonioni
filmjeiben),
- a hőstípus és a színészi játékstílus különbségei,
- a narráció és a dramaturgia különbségei,
- eltérő kép a családról, a bűnről,
20
- más a mítoszok, az archaikus elemek, a rítusok szerepe
De Santis és Pasolini filmjeiben, mint a korábbiakban.
Azaz: mind a filmkép, mind a világkép nagyon különböző!
Társadalmi problémák ábrázolása Visconti, Rossellini és De Sica
korai filmjeiben. (Megszállottság, Róma nyílt város, Biciklitolvajok).
A gyermekek és a társadalmi perifériák ábrázolása (De Sica: Fiúk a
rács mögött, Umberto D, Rossellini: Németország, nulla év, Fellini: Cabiria
éjszakái).
Munkásábrázolás:
Antonioni: Kiáltás (kivételesen férfihős. A modern ember lelki
válsága).
Visconti: Rocco és fivérei (Észak és Dél konfliktusa és egymásrautaltsága).
Fellini: Az Országúton „társadalmon kívülisége”.A cirkusz-motívum és a művészet
szerepe.
Nagypolgárok és értelmiségiek a gyorsan modernizálódó Olaszországban. Gazdasági
fellendülés, érzelmi, szellemi és alkotói válság.
- Fellini: Édes élet, Nyolc és fél
- Antonioni: Éjszaka, Kaland, Napfogyatkozás, Vörös sivatag
A művész dilemmája. Filmes önreflexió: Nyolc és fél, Éjszaka
A modernista film stílusjegyei:
- az üresség ábrázolásának lehetőségei a dramaturgiában és a kép kompozíciójában.
BBN-ESZ-402.93 Papp Zoltán: A művészet vége G, 2ó
Időpont: kedd 14.00-15.30 MUK 251.
A kurzus a tág értelemben vett művészeti autonómia árnyoldalával kíván foglalkozni,
közelebbről azzal a kérdéssel, hogy míg egyfelől a 18. század végi, 19. század eleji
elméletek szerint a nagy műalkotások képesek az igazság önérvényű feltárására, addig
másfelől ugyanez a folyamat a művészet mindenevővé válásához és ennyiben végéhez
vezet. E változást Hegel fogalmazza meg először, de a félév során kitekintünk hozzá
többé vagy kevésbé kapcsolódó későbbi szerzőkre is, Walter Benjamintól Arthur C.
Dantón át Hans Beltingig. Az olvasandó szövegek listája részint az első órán, részint
menetközben válik majd véglegessé.
21
ETN-253 György Péter: Társadalom és média G, 2ó
Időpont: hétfő 10.00-11.30 MUK 39
Mit jelent a mediatizált társadalom? Hogyan alakította át a kortárs társadalmak
működését a globális hálózatok praxisa? Miként változott meg a lokalitás, globalitás,
virtuális terek összefüggésrendszere. Hogyan működnek a mediatizált társadalmi
terek? Miként interpretálhatjuk az aszinkron párhuzamosságok kortárs társadalmi
rendszereit? Hogyan értelmezhetjük a kulturális és földrajzi távolság összefüggéseit,
eltéréseit? Mit jelent a ’kortárs’ fogalma a mediális társadalmak korában? Milyen
értelmezési sémákat rendelhetünk a globális média mitológiájához,
normarendszereihez? Mint működnek a kis országok kulturális rendszerei – ebben a
globális kontextus rendszerben.
Irodalom:
Slavoj Zizek: Living in the End Times, Verso London, 2010 (gigapedia. Com –
letölthető.)
Saskia Sassen: Elements for a Sociology of Globalization, W.W. Norton 2007
Bajomi Lázár Péter: Média és társadalom, Jaffa, 2008
Jack Balkin: http://balkin.blogspot.com/
Barton Beebe: http://www.bartonbeebe.com/
