A felnőttoktatás és az élethosszig tartó tanulás ...oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/33/19/dd/1/A3_tananyag.pdf · A perifériák szerepe az adatok bevitele (beviteli eszközök),

A felnőttoktatás és az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek javítása

Várallyai László – Füzesi István

Információtechnológiai eszközök alkalmazása

Készült a Phare HU0008-02-01-0007 számú

„Vállalkozások felhasználó-orientált informatikai humánerőforrás-fejlesztése”

pályázat keretében

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar

Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék

Készült a Phare HU0008-02 program támogatásával

„Vállalkozások felhasználó-orientált informatikai humánerőforrás-fejlesztése”

című program

Várallyai László – Füzesi István

Információtechnológiai eszközök alkalmazása

© DE ATC AVK, Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék, 2004

PHARE HU0008-02-01-0007 Információtechnológiai eszközök alkalmazása

Szerző:

Várallyai László, Füzesi István

Lektor:

Szilágyi Róbert

© DE ATC AVK, Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék, 2004

ISBN 963 9274 63 1

Első kiadás

A kiadvány szerzői jogvédelem alatt áll. A kiadványt, illetve annak részeit másolni, reprodukálni,

adatrögzítő rendszerben tárolni bármilyen formában és bármilyen eszközzel – elektronikus úton

vagy más módon – a kiadó és a szerzők előzetes írásbeli engedélye nélkül tilos.

Kiadó:

Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar Gazdasági- és Agrárinformatikai Tanszék

Debrecen, 2004. március


5

Tartalomjegyzék 1 Az irodában használt eszközök elméleti bemutatása ......................................................... 7

1.1 Számítógép ................................................................................................................. 7 1.2 Alaplap ....................................................................................................................... 9 1.3 Processzor................................................................................................................. 10 1.4 Memória ................................................................................................................... 12 1.5 Billentyűzet .............................................................................................................. 13 1.6 Egér .......................................................................................................................... 14 1.7 Videokártya .............................................................................................................. 15 1.8 Monitor..................................................................................................................... 16 1.9 Háttértárolók............................................................................................................. 18

1.9.1 Hajlékony mágneslemezek............................................................................... 18 1.9.2 Merevlemezek .................................................................................................. 18 1.9.3 Mágnesszalag ................................................................................................... 19 1.9.4 Optikai tárolók.................................................................................................. 20

1.10 Nyomtatók................................................................................................................ 21 1.10.1 Mátrix nyomtató............................................................................................... 23 1.10.2 Dobos-szalagos nyomtató ................................................................................ 23 1.10.3 Margarétafejes nyomtató.................................................................................. 23 1.10.4 A tintasugaras nyomtató................................................................................... 24 1.10.5 Lézernyomtató.................................................................................................. 25 1.10.6 Színes lézernyomtató........................................................................................ 26 1.10.7 Plotter ............................................................................................................... 26

1.11 Lapolvasó ................................................................................................................. 27 1.12 Fax............................................................................................................................ 29 1.13 Telefon (ISDN, ADSL, IP telefon) .......................................................................... 29

1.13.1 ISDN................................................................................................................. 29 1.13.2 ADSL ............................................................................................................... 31 1.13.3 IP telefon .......................................................................................................... 32

1.14 Mobil telefon ............................................................................................................ 32 1.15 Fénymásoló .............................................................................................................. 33 1.16 Többfunkciós készülékek(nyomtató, fax, lapolvasó)............................................... 34 1.17 Digitális fényképezőgépek, kamerák ....................................................................... 35

1.17.1 Digitális fényképezőgépek ............................................................................... 35 1.17.2 Digitális kamerák ............................................................................................. 36

1.18 USB memória........................................................................................................... 37 1.19 PDA.......................................................................................................................... 37 1.20 Az eszközök közötti adatkommunikáció.................................................................. 38

2 Az irodában használt eszközök gyakorlati bemutatása .................................................... 39 2.1 A számítógép és a perifériák integrációjának kérdései ............................................ 39 2.2 Hálózat ..................................................................................................................... 40 2.3 Nyomtatók................................................................................................................ 40 2.4 Szkennerek ............................................................................................................... 47 2.5 A telefon többletszolgáltatásai ................................................................................. 49 2.6 Fax............................................................................................................................ 51 2.7 Többfunkciós készülékek használata (nyomtató, fax, szkenner) ............................. 52 2.8 Mobil telefon (bluetooth, infravörös kapcsolat)....................................................... 54

2.8.1 Bluetooth .......................................................................................................... 54 2.8.2 GPRS (Általános Csomagkapcsolt Rádiószolgáltatás) .................................... 54


6

2.8.3 HSCSD (Nagysebességű Áramkörkapcsolt Adatátvitel) ................................. 55 2.8.4 WAP (Vezeték nélküli alkalmazás protokoll).................................................. 55 2.8.5 JAVA alkalmazások......................................................................................... 56

2.9 Fénymásoló beállítási lehetőségek ........................................................................... 61 2.10 USB memóriák használati lehetőségei, előnyei, CD és DVD írás, újraírás............. 62

2.10.1 USB memóriák................................................................................................. 62 2.10.2 CD és DVD írás, újraírás.................................................................................. 62

2.11 Különböző eszközök közötti kommunikáció ........................................................... 66 3 Források............................................................................................................................ 67


7

1 Az irodában használt eszközök elméleti bemutatása

1.1 Számítógép Az embereket már az ősi időktől kezdve foglalkoztatta a számolást segítő gépek készítése.

Első ilyen eszköznek az ókorban feltalált abacus (golyós számvető) tekinthető. Mechanikus

számológépek a 17. században készültek először, míg az elektronikus számítógépek a 20.

században jelentek meg. Napjainkban a számítógépek többsége az úgynevezett Neumann-elv

alapján működik, de léteznek olyan többprocesszoros és nagy teljesítményű gépek, melyek

utasítás-feldolgozása ettől különböző. A 1940-es években Neumann János fogalmazta meg a

mai számítógépek alapelveit melyek:

• a számítógép teljesen elektronikus berendezés legyen

• univerzális legyen

• kettes számrendszert használjon

• rendelkezzen ki- és beviteli egységekkel

• az adatokat a memóriában (egy belső tárolóban) tárolja

• sorosan dolgozza fel az utasításokat

Ezek alapján a számítógép főbb részei a központi feldolgozó egység, memória, háttértárolók,

ki- és beviteli egységek.

A központi feldolgozó egység két funkcionális részből tevődik össze: a végrehajtandó

utasítást kiválasztó, valamint a végrehajtást előkészítő vezérlőegységből, ill. az utasítás-

végrehajtást elvégző aritmetikai-logikai egységből.

Amikor valamilyen problémát oldunk meg a számítógéppel, a programokat vagy azok egy

részét be kell tölteni a memóriába valamelyik háttértárolóról. A program a memóriába a

vezérlőegység irányításával kerül be, ezután kezdődik a program utasításainak feldolgozása.

Feldolgozáskor az adatok az aritmetikai egységbe kerülnek, ami az utasítás által

meghatározott művelet hajtja végre. A művelet részeredményeit a gép memóriájában tárolja.

Rendszerint az utasítás végrehajtása után a számítógép a soron következő műveletet hajtja

végre, de előfordulhat, amikor egy feltétek ? kiértékelésekor a vezérlés egy másik utasításra

kerül át.

A beviteli egységeken keresztül jutnak be a felhasználó által beírt adatok, ha a művelet

elvégzéséhez szükség van rá. A műveletek után a kiviteli egységeken jutnak el a

felhasználóhoz az eredményként kapott értékek.


8

A számítógépek minden információt két állapotú elemek sorozatával képes tárolni. Olyan

belső kódrendszerre van tehát szükség, amelyben az alkalmazott jelek száma mindössze kettő.

Ilyen kódrendszer alapját biztosítja a kettes számrendszer, vagyis minden adatot két jelből

álló (0 vagy 1) jelsorozattá alakítunk. Amikor az adatokat csak két jelből álló jelrendszerrel

adjuk meg, bináris jelrendszerről beszélünk. A kettes számrendszerben való ábrázolás azért

fontos, mert jól fel lehet használni az adatok számítógépben való ábrázolásának fizikai

megvalósításakor. Technikailag a bináris digitális jelek kezelése a legegyszerűbb, mivel

ilyenkor csak két állapot van (pl. van áram/nincs áram; a feszültség 5V/0V). Ha a jelek

valamilyen mértékben torzulnak, az eredeti érték még többnyire helyreállítható. Például ha a

két lehetséges feszültség érték 5V és 0V, de egy 0,6V; 4,3V; 0,8V; 4,7V jelsorozat érkezik,

akkor ezek eredi értéke egyértelműen: 0V; 5V; 0V; 5V. Az esetleges torzulások tehát

könnyen és automatikusan korrigálhatók. Ugyanakkor fennáll e számrendszernek az a

hátránya, már viszonylag nem nagy tízes számrendszerbeli számok bináris megfelelője is igen

hosszú bitsorozatot eredményez, amely az ember számára kényelmetlen. E probléma

áthidalására használható a számrendszerek egymásba való átszámításnak speciális esete. Ha

egy számrendszer alapszáma egy másik számrendszer alapszámának egész kitevős hatványa,

az átszámítás (konvertálás) igen egyszerűen elvégezhető.

Az adatok mennyiségének mértékegysége a bit. Egy bináris jel adatmennyisége 1 bit (binary

digit). 8 bit (vagyis 23 bit) 1 bájtot (byte=by eight) alkot. Egy karakter tárolásához egy bájtra

van szükség. Egy számítógép annyi bites, amekkora számokkal közvetlenül számolni tud.

Például egy 32 bites számítógép a kettes számrendszerben 32 jegyű számokat tud egy

lépésben összeadni. További váltószámok:

1 kilobájt (KB) = 1024 bájt

1 megabájt (MB) = 1024 KB

1 gigabájt (GB) = 1024 MB

1 terabájt (TB) = 1024 GB

A hétköznapi életben is igen gyakori, hogy a tömörebb és egyértelműbb leírás érdekében az

adatokat számokkal helyettesítjük. Például a hónapok neve helyett számokat adunk meg: 1. hó

(január helyett), 2. hó (február helyett) stb.

A számítógépes adatfeldolgozásban teljesen általános az adatok ilyen jellegű megadása

például kérdőíveknél: "Írjon a négyzetbe 1-est, ha van adóhátraléka, 0-t ha nincs." stb. Az

adatok sorszámokra való leképzését kódolásnak nevezzük, az adatokhoz hozzárendelt

sorszámokat pedig az adatok kódjának.


9

Ha valamilyen módon egy számítógépről egy másik gépre információt szeretnénk továbbítani,

azt előbb hordozható formára kell alakítani (kódolás). Az adatok továbbítását végző fizikai

közeget csatornának hívják.

A csatorna általában a szükséges hírnél több információt szállít. A hír megértéséhez már nem

feltétlenül szükséges információt redundanciának nevezzük. A redundanciát általában

adatvédelemre, hibajavítására használjuk (pl. a postai csekken számmal és szöveggel is

feltüntetjük az összeget).

Az információ legkisebb egysége a karakter (betűhely), mely a betűk, számjegyek, írásjelek

összefoglaló neve.

Az információ legkisebb, még önállóan értelmes részét elemi adatnak nevezzük. Így például

elemi adat egy név, egy cím vagy egy telefonszám. Az elemi adatok hagyományosan

háromfélék lehetnek: számok (pl. a fizetés, a születési év), szövegek (név, lakcím stb.) vagy

logikai adatok (házas vagy sem, munkanélküli vagy sem, azaz két lehetőség van: igen vagy

nem.)

A bonyolultabb adatok tárolására két lehetőség terjedt el. A tömb azonos típusú adatokból álló

rendezett sorozat. Például osztályzatok tárgyanként, beteg láza óránként. A rekord

összetartozó, nem feltétlenül azonos elemi típusú adatok halmaza. Például személyi adatok

(név, születési hely, idő, anyja neve, lakcíme). Az összetartozó rekordok halmazát fájlnak

vagy adatállománynak nevezzük.

A számítógép hétköznapi értelemben több eszközt is magában foglal. A hardver eszközöket

két csoportra bontjuk, a központi egységre és a perifériákra. Központi egység feladatai a

számítások végzése, a számítógép többi részének vezérlése és az adatok tárolása a gép

bekapcsolt állapotában. A perifériák szerepe az adatok bevitele (beviteli eszközök),

megjelenítése (kiviteli eszközök) ill. az adatok és programok tárolása (háttértárak).

A perifériák általában valamely vezérlő kártyához csatlakoznak, s az teremti meg a

kapcsolatot a központi egységgel. Ennek megfelelően a perifériák ill. a kártyák azonos

szabványúak (ez nem jelenti azt, hogy azonos gyártótól származnának) s a gép bővítése esetén

együtt cserélendők.

1.2 Alaplap A számítógép elektronikus elemei az alaplapra vagy alapkártyára vannak építve. Az alaplap

egy többrétegű nyomtatott áramköri lap, amelyen az egyes elemek fogadására több,

különböző méretű és alakú csatlakozó, illetve néhány előre beépített eszköz helyezkedik el.

Ezek az elemek, illetve a kialakított csatalakozók eleve meghatározzák, hogy az alaplap


10

milyen processzort tud fogadni, milyen frekvencián dolgozik, mekkora a gyorsító memória,

hány és milyen fajtájú bővítőkártyahely található rajta, milyen a felhasználható memória

típusa és maximális mérete stb. Az alaplapon olyan csatlakozók is találhatók, amelyek a

"külső" kapcsolatokra szolgálnak: tápfeszültség- és billentyűzet csatlakozó, külső

tápfeszültség a CMOS RAM számára. Néhány alaplap már tartalmaz hang- és videovezérlést

(esetleg további integrált eszközöket) is, így ezekhez már közvetlenül csatlakoztathatunk

hangszórókat és monitort is.

1. ábra (ASUS P4P800 alaplap)

Az alaplapok között vannak AT és ATX típusúak. Ezek az egyes alkatrészek, csatlakozók,

rögzítési pontok elhelyezkedésében, a hozzájuk csatlakoztatható tápegységekben és a

szükséges számítógép házakban különböznek. Az AT típusú alaplapok a régebbi

számítógépek jellemzője volt. Alkalmazása a gyorsabb működésű gépekben több indok miatt

(pl. csatlakozó kivezetések, meleg levegő elvezetése) sem valósítható meg.

1.3 Processzor A számítógép egyik legfontosabb egysége a processzor vagy központi feldolgozó egység

(CPU, Central Processor Unit), amit az alaplapon kialakított processzorfoglalatba kell

elhelyezni. Feladatai:

• a számítógép működésének vezérlése,

• kapcsolattartás a perifériákkal,

• matematikai műveletek végzése,

• memórián belüli adatforgalom lebonyolítása,

• adatforgalom lebonyolítása a perifériákkal.


11

2. ábra (Athlon XP Thoroughbred processzor)

A központi feldolgozó egység részei az aritmetikai-logikai egység(ALU, Arithmetic and

Logic Unit), amely a számításokat végzi, a vezérlőegység (CU, Control Unit), mely a

számítógépet vezérli, és a regiszterek, amelyek azokat az adatokat tárolják, amelyekkel az

ALU illetve a CU éppen dolgozik.

A számítógépek egy része olyan processzorral dolgozik, amely több különálló integrált

áramkörből áll. Más részüknél minden processzorfunkciót egyetlen integrált áramkörre

építenek, ezeket hívják mikroprocesszornak. A processzorokat az alábbi adatokkal

jellemezzük:

• A processzor órajele. A processzor egy művelet elvégzését elemi lépésekre bontja, és

az elemi lépéseket csak meghatározott időpontokban hajtja végre egy jel

(áramimpulzus) hatására. Ez az órajel. Mértékegysége a MHz (megahertz). Ez

határozza meg nagymértékben a processzor gyorsaságát. (Egy 800 MHz-es processzor

1 másodperc alatt 800 millió órajelre dolgozik ezzel vitatkoznék de jobb

megfogalmazást nem tudok)

• Mekkora számokkal tud számolni. Mivel a CPU kettes számrendszerben dolgozik, ezt

bitekben adják meg (belső busz szélessége). A mai PC processzorok általában 32 vagy

újabban 64 bitesek.

• Az adatbusz szélessége. Az adatbusz azoknak a vezetékeknek az összessége,

amelyeken át a processzor adatokat tud továbbítani, ezt is bitekben mérik. A mai PC-

knél ez 64 vagy 128 bit.

A mai modern processzoroknál gondoskodni kell a megfelelő hűtésről, amit a processzorra

szerelt hűtőbordával vagy hűtőventillátorral oldanak meg.


12

3. ábra (GlacialTech 2510 hűtőventillátor)

1.4 Memória A memória tárolja a CPU által végrehajtandó programokat és a feldolgozásra váró adatokat. A

memóriáknak két nagy csoportja különböztethető meg.

Az egyik a ROM (Read Only Memory), vagyis csak olvasható memória. Tartalma a gép

kikapcsolása után is megmarad és a felhasználó nem tudja módosítani. Itt tárolják az

indításhoz és a működéshez szükséges fontos adatokat és programokat. Léteznek a

felhasználó által írható típusok is.(EPROM, EEPROM)

4. ábra (Kingstone memória)

A másik csoportba tartozik a RAM (Random Access Memory). Tetszőleges elérésű, írható és

olvasható tár, amely a végrehajtás alatt álló program vagy programok utasításait és adatait

tartalmazza. A számítógép kikapcsolásakor vagy áramkimaradás esetén a RAM tartalma

elvész. Jellemző mérete (személyi számítógépekben): 64, 128, 256, 512 MB. Másik főbb

jellemzője az elérési idő, az az időtartam, amely a kiolvasás megkezdésétől az adat

megjelenéséig tart. Ez az egység tárolja az utasításokat és az adatokat, amelyekre a

processzornak (CPU) szüksége van. Ebből következően ez tartalmazza az összes olyan

programot, amelyet elindítunk, valamint az operációs rendszer - például a Microsoft Windows

- felületét megjelenítő és kezelő programokat is. A bonyolultabb feladatokat megoldó

programoknak nagyobb a tárigénye, azonban az alaplap típusa meghatározza a maximálisan

használható memória méretét.


13

1.5 Billentyűzet

5. ábra (Chieftech billentyűzet)

A billentyűzet (klaviatúra) a leggyakrabban használt beviteli eszköz. Az adatáramlás

egyirányú: a billentyűzettől az alapgép felé. A billentyűzet alapvetően három részre tagolódik,

a középső (alfanumerikus) rész az írógépekre hasonlít. Itt találhatjuk meg az összes írásjelet,

melyeket egyszerűen használhatunk. A profi :) (vakon gépelő) felhasználók számára az F és a

J (illetve a numerikus részen az 5-ös) billentyűn külön kis kidudorodás is található az

azonosítás megkönnyítésére. Az alfanumerikus részen láthatunk néhány speciális billentyűt is:

• Enter, Return (kocsivissza): a beírt parancsainkkal akkor kezd el foglalkozni a

számítógép, amikor ezt a billentyűt megnyomjuk.

• Shift: átmeneti, csak a lenyomás ideje alatti betűváltó.

• Ctrl: (Control billentyű): a gép számára kiadott vezérlőkódok segédbillentyűje.

• Alt: Az Alt más billentyűkkel együtt lenyomva, különböző programokban eltérő

módon viselkedő, jelentésmódosító (kiterjesztő) billentyűként is használható. A bal

oldali Alt billentyűt lenyomva tartva a numerikus billentyűzeten egy 0-255 közötti

számot írhatunk be, majd az Alt felengedésével ez a szám ASCII karakterként

értelmeződik. Így olyan jeleket is be lehet írni, amelyek nincsenek a klaviatúrán. (pl.

nemzeti karakterek, amelyek 128 és 255 között vannak)

• Del, Delete: gépünk azt a karaktert törli a képernyőről, amelyik előtt a kurzor áll.

• Backspace: (balra mutató nyíl): A kurzortól balra lévő karakter törlése.

• Tab (tabulátor): segítségével a képernyőn egy soron belül nagyobb távolságokat

ugorhatunk (ez pl a Commander programoknál nem így működik.

• Caps Lock: csak kisbetűs/nagybetűs üzemmód kiválasztására szolgál.


14

A billentyűzet felső sorában 12 billentyű található, melyeken F betű és sorszám látható. Ezek

a gép funkcióbillentyűi. Jelentésük nagyon sokféle lehet, mindig az éppen használt program

definiálja.

A jobb oldalon találhatjuk gépünk ún. numerikus billentyűzetét. Itt az összes számjegy

szerepel. Számok írására azonban csak akkor tudjuk használni őket, ha a billentyűzeten a

Num Lock jelzőlámpa (led) világít. Megtalálhatjuk itt még a matematikai alapműveletek jeleit

is. A számbillentyűknek nem numerikus módban ( ha a Num Lock led nem világít) más

jelentésük is van, ezek általában kurzorvezérlő funkciók, a numerikus billentyűzet mellett

külön is megtalálhatók:

• Home-End: jelentésük változó, általában a használt program definiálja, valamilyen

egység (pl. menü, sor, vagy lista) elejére ill. végére helyezi a kurzort.

• PgUp-PgDn: ahol használható, ott lapozni lehet a képernyőn felfelé ill. lefelé (page

up/down).

• Nyilak: a megjelölt irányba mozgatják a kurzort vagy egy kijelölt objektumot.

• Ins, Insert: segítségével szövegszerkesztés esetén a beszúrás (Insert) vagy felülírás

(Overwrite) üzemmód között lehet választani.

Még négy, néhány esetben nagyon fontos gombot találhatunk billentyűzetünkön, melyek

funkcióját az operációs rendszer és a használt program határozza meg.

• ESC: (Escape, menekülés, kilépés, elhagyás) Az ESC gomb lenyomásával a legtöbb

program esetében - ahogy elnevezése is mutatja - valamilyen befejezést, menüből való

kilépést kezdeményezhetünk vele.

• PrintScrn: a képernyő tartalmát a nyomtatóra (vagy a vágólapra) küldi.

• Scroll Lock: szintén kapcsolóként üzemelő billentyű, nincs általános funkciója.

• Pause/Break: az általunk elindított művelet(ek) végrehajtásának szüneteltetését, ill.

megszakítását eredményezi.

1.6 Egér

Az egér a számítógépek - a billentyűzet utáni - legfontosabb beviteli eszköze. Segítségével

egy kis kurzort mozgatunk a képernyőn, s adott helyen az egéren található gomb(ok)

megnyomásával érjük el a kívánt hatást. A képernyőn az egérkurzort az egér asztalon vagy

alátéten való csúsztatásával tudjuk mozgatni. Az egér alján van egy golyó, ennek a forgását

két, egymásra merőlegesen elhelyezett görgő veszi át, ezek a görgők pedig egy-egy

impulzuskereket forgatnak. Az impulzuskerekek jelét feldolgozva egy speciális kártya tudatja

a számítógéppel, hogy milyen irányban is mozdultunk az egérrel. Ez valóban így van a görgős


15

egérnél, de mi van az optikaival (jó lenne azt is megemlíteni).Az egérnek nyomógombjai

vannak. Fajtájától, típusától függően lehet egy és két gombos, de az általános a háromgombos

(többgombos) megoldás. Legtöbbször azonban mégis csak egy gombot használunk, a bal

oldalit. Ennek a bal oldali gombnak a funkcióját - a balkezesek kedvéért - át lehet állítani jobb

oldalira is. A gomb megnyomását elterjedten kattintásnak, klikkelésnek nevezik. Az

elvégzendő művelettől függ, hogy hányat kattintunk: lehet egyet, lehet viszonylag gyors

egymásutánban kettőt, sőt lehet, hogy egy meghatározott ideig, egy adott művelet elvégzéséig

lenyomva kell tartani a gombot. Egyes egereken található gördítőkerék, ami a

képernyőgörgetést könnyíti meg. Újabban kezdenek elterjedni az optikai és a vezeték nélküli

egerek is.

1.7 Videokártya A videokártya tartalmazza azt az elektronikát, amely a monitort illeszti számítógépünkhöz.

Három fő részből áll:

• a grafikus chip (GPU) alkotja azokat a jeleket, melyek a monitoron képek formájában

megjelennek

• RAM (többféle lehet), amely azért szükséges, hogy a kártya a teljes képre emlékezzen

minden pillanatban, ne csak annak egy részére

• digitál/analóg konverter, mely a digitális jelekből állít elő analóg jeleket

6. ábra (Ati Radeon 9800 )

A videokártya működése így leginkább a processzoréra emlékeztet azzal a különbséggel,

hogy a videokártya csak a képelőállítást végzi A videokártya felbontása a képernyőn

megjelenő pixelek számát jelenti. Ha nagyobb a kártya felbontása, nagyobb a pixelek száma

is, így élesebb a képernyőn megjelenő kép. Az ideális videokártyának nagy felbontása van és

ezzel a felbontással képes sok szín megjelenítésére. Az, hogy egy kártya hány színt tud


16

megjeleníteni különböző felbontásokkal, a memóriája nagyságától függ. Ma a közepes

teljesítményű videokártyákon általában 64 megabájt memória van. Ebben a memóriában

tárolja a kártya az egyes pixelek színértékét. Ha a monitor például 1024x768 felbontással

működik, a kártyának 768.432 pixelről kell színértékeket tárolnia. A videokártyáknak

általában saját BIOS-uk (hol a BIOS magyarazata?) is van, ami a kártyán lévő ROM-ban

található. A legtöbb videokártyához tartozik eszközvezérlő program a különféle operációs

rendszerekhez (DOS, Windows, OS/2, Linux stb.). Ezeket célszerű a számítógépre telepíteni,

mivel a PC e nélkül valószínűleg nem tudja a kártya képességeit kihasználni, és a

legegyszerűbb módon fogja azt működtetni, figyelmen kívül hagyva a gyorsítás vagy a

nagyobb felbontási képesség lehetőségét. A videokártyák ma az AGP (Accelerated Graphics

Port) vagy már egyre ritkábban a PCI (Peripheral Components Interface) buszt használják.

Manapság az átlagos PC-kbe is már legtöbbször olyan videokártyák kerülnek, melyek

támogatják háromdimenziós alakzatok modellezését. Napjainkra jellemző az is, hogy a

videokártyák fejlődése megelőzi a számítógép összes többi alkatrészének fejlődését.

1.8 Monitor A monitor (képernyő, display) a legfontosabb kiviteli eszköz, az információk megjelenítésére

szolgál. Alaphelyzetben minden szöveg, ábra és egyéb megjeleníthető információ a

képernyőre kerül. A gép a memóriájából viszi át az adatokat a monitorra, tehát itt is

egyirányú, de a billentyűzettel ellentétes adatáramlásról van szó. Az adatfeldolgozás

eredményei, a gép üzenetei, a billentyűzeten begépelt szöveg is kikerül a képernyőre, és ezen

láthatjuk minden egérrel végzett műveletünk eredményét is. A megjelenítés módja szerint

megkülönböztetünk katódsugárcsöves és folyadékkristályos monitorokat (ezeken kívül

léteznek más elvet használók is).

7. ábra (TFT (bal kép) és katódsugárcsöves monitor(jobb kép))


17

A katódsugárcsöves monitorok ugyanazon elven működnek, mint a televíziók. A

foszforeszkáló bevonattal ellátott képernyőn becsapódó elektronok felvillanást okoznak, ezek

összessége adja a képet. A monitorok pontosabb, élesebb, vibrálás-, villogás- és nem

utolsósorban tükrözésmentes képet adnak, mint a televíziók.

A képmegjelenítés másik, egyre gyakoribb módja a lapos panelek alkalmazása, azon belül is a

folyadékkristályos megjelenítők (LCD, Liquid Crystal Display) használata. A hordozható

gépeken kívül ma már elterjedtek az asztali PC környezetben is, az ún. TFT (Thin Film

Transistor) megjelenítők eleget tesznek az irodai és otthoni felhasználásból adódó, eltérő

igényeknek (frissítés, színhűség, látószög, stb.), kevés helyet foglalnak, alacsony

energiafogyasztásúak, és nem villódznak. Az LCD monitoroknál a nyers és látható

képernyőméret megegyezik.

A hordozható számítógépek piacán egyeduralkodók az LCD monitorok alacsony

fogyasztásuk és kis súlyuk miatt. Mivel nincs sugárzásuk, ezért egészségkárosító hatásuk

sincs. Ár szempontjából az LCD panelek jóval drágábbak a hasonló méretű katódsugárcsöves

társaikhoz képest és ez az árkülönbség képátmérő növekedésével egyre nő. Viszont a

láthatósági szög (mekkora szögből látható még a kép megfelelő minőségben) tekintetében

hátrányban van, hisz míg a katódsugárcsöves monitor láthatósága közel 180 fok, addig ez az

LCD kijelzők esetében 50 és 140 fok közötti. Szintén jelentős az LCD-k hátránya a fényerő és

a kontraszt terén is.

A monitorok jellemzésére használt tulajdonságok:

• A képernyő mérete. A képernyő átmérőjének a méretét értjük alatta, amit inchben,

vagy collban (jele: ”) adunk meg. Manapság a 15, 17, 19 collos monitorok a

jellemzőek. A 17", 21" képátmérőjű monitorokba legtöbbször igen jó minőségű

képcsöveket építenek be, ezek sokszor lapos, sarkított in-line kivitelűek. A fizikailag

nagyobb képátlónak köszönhetően élvezhető képet biztosítanak. A 15", 17" méretnél

nagyobb monitorok többsége már digitális vezérlőtechnikát tartalmaz, amely a

különböző felbontásokat automatikusan választja ki és optimalizálja a képméretet.

• A monitor frekvenciája (képfrissítése). A monitor képfrissítését (hányszor rajzolja újra

másodpercenként a képernyőt) a függőleges frissítési rátával adják meg. A mai

monitorok többféle frissítési rátát támogatnak felbontástól függően.

• Felbontás. A monitorok a képet pontokból (pixelekből) állítják össze. A kép minősége

nagyban függ attól, hogy a képpontok hány sorban és hány oszlopban helyezkednek

el. A felbontást szorzatként adják meg, az egy képernyősorban található képpontok

számának és a képernyősorok számának szorzataként. Általánosan elterjedt


18

felbontások például a 640x480, a 800x600 és az 1024x768, de már találkozhatunk

ennél nagyobb értékekkel is. A normál VGA a 640x480 képpontos felbontás, ami azt

jelenti, hogy a képernyőre vízszintesen 640 képpontot, függőlegesen pedig 480

képpontot gyújt ki az elektronsugár. Nyilvánvalóan minél jobb a felbontás, annál

élesebb a kép.

1.9 Háttértárolók Mivel a memóriában (ez alatt a RAM-ot értjük) csak ideiglenesen lehet adatokat tárolni -

tartalma a számítógép kikapcsolása után törlődik-, szükségünk van olyan tárolókra, melyek

hosszú ideig képesek nagy mennyiségű adatot áram nélkül megőrizni. Ezek gyűjtőneve a

háttértárak vagy háttértárolók. A háttértárolóknak két nagy csoportját különíthetjük el. Az

első a mágneses elven működő tároló eszközök, mint a merevlemez, a floppy lemez, és a

mágnesszalag. A másik csoport az optikai tárolók csoportja, mint például a CD és a DVD.

1.9.1 Hajlékony mágneslemezek

A hajlékony mágneslemezeket, vagy floppy lemezeket akkor használjuk, ha viszonylag kis

mennyiségű adatot szeretnénk egyik számítógépről a másikra átvinni. A floppy-n lévő adatok

igen könnyen sérülnek és igen lassan érhetőek el. Régebben nagyobb méretű szabványok is

léteztek, de manapság már csak a 3,5”-es lemezeket használjuk.

Minden mágneslemez egymástól pontosan meghatározott távolságban elhelyezkedő

koncentrikus sávokból (track) és azon belül blokkokból (sector) épül fel. A lemezen 180 sáv

helyezkedik el, a szektorok száma pedig 18, így jön ki az összes szektorszám: 2880. Mivel a

szektorkapacitás 512 bájt, a teljes lemez kapacitása már csak egy szorzás kérdése (1,44 MB).

A lemezek forgási sebessége 300 1/min.

A lemezen van egy nyílás, amelyen keresztül az adatok írása/olvasása történik a

hajlékonylemezes meghajtóban. Az adatok felírása és visszaolvasása elektromágneses úton

történik. Minden típus rendelkezik olyan fizikai, azaz szoftver úton nem feloldható

írásvédelmi (write protect) lehetőséggel, amely az adatok nem kívánt felülírását vagy törlését

akadályozza meg. A floppy lemezeket használatbavétel előtt meg kell formázni, azaz

adatrögzítésre elő kell készíteni. A ma kapható lemezek legtöbbje azonban már előre

formázott.

1.9.2 Merevlemezek

A mágneses elven működő tárolók másik nagy csoportját merevlemeznek, vagy

winchestereknek nevezzük. Ezek a jóval nagyobb tárolókapacitás mellett, biztonságosabbak


19

és gyorsabbak a hajlékonylemezeknél. A lemezek légritka térben forognak részben a

felmelegedés elkerülésére, részben az abszolút pormentesség biztosítására. A lemez állandó

fordulatszámmal forogva elhalad a fej előtt, mégpedig úgy, hogy fizikailag nem érintkezik

vele. A lemez forgásából származó légmozgás felhajtó erőt gyakorol a fejre, a fejet pedig

torziós rugó nyomja a lemez felé. A két erő kiegyenlítődése következtében a fej a lemez

felületétől mért néhány tized mikrométerre repül. A fordulatszámuk 4500-7200 1/min, de

léteznek már tízezres fordulatszámú winchesterek is. A merevlemezes egységben több lemez

is van, s minden lemez minden oldalához tartozik egy-egy kombinált író-olvasó fej.

Az adatok szervezésének legalapvetőbb egysége itt is a sáv (track). Miközben a fej fixen áll

egy teljes lemezfordulaton át, az előtte (felette és alatta) elhaladó lemezfelületen egy

körgyűrűt ír le. Ez a körgyűrű a sáv, amely egy bit szélességű, s amelyen az adatok a fej fix

állása mellett végig elérhetőek. A lemezfelület fel van osztva sávokra. A fej egy karon

keresztül összeköttetésben áll a fejpozicionáló egységgel, mely nagy sebességgel képes a fejet

a lemez felett, a különböző sávok között mozgatni.

Mivel egy lemeznek két felülete van, a diszkek kettőnél kevesebb fejjel nem készülnek, a

nagyobb kapacitású diszkek több lemezt, s így több fejet használnak. Ezek a fejek egy közös

karmozgató egységre vannak rögzítve, így együtt mozognak. Ebből következően, ha az egyik

fejet pozícionáljuk valamelyik sávra, valamennyi fej a saját lemezfelületének megfelelő

azonos sávra kerül. Ezeket az összetartozó sávokat, melyek hengerpalástot alkotnak,

cilindernek nevezzük. A fejmozgató egység legkisebb elmozdulása egy sávnyi, de azt is

mondhatjuk, hogy egy cilindernyi. A diszken tárolt adatok cilinderekbe vannak szervezve.

Pozícionálás nélkül lehet elérni a cilinder valamennyi adatát, csupán fejváltásra van szükség.

A sávok további részekre, szektorokra vannak osztva. A szektor tartalmazza az adatmezőt,

mely általában 512 bájt hosszúságú.

A merevlemez-egységek tárolási kapacitása néhány megabájttól több gigabájtig (20, 40, 100,

200 GB) terjedhet.

1.9.3 Mágnesszalag

A mágnesszalagos (streamer) egységek az adatok átmeneti vagy hosszabb idejű tárolására

használatosak a számítástechnikában, segítségükkel digitális információt rögzíthetünk

mágnesszalagon. A merevlemezes egységen levő fájlok, adatok, programok közvetlenül

elérhetőek, használhatóak a gép számára, a szalagra mentett információk általában a

továbbiakban a szalagról közvetlenül nem használhatók, csak a diszkre történő visszatöltés

után. Tárolási kapacitásuk jellemzően 10 Mb-tól 10 Gb-ig terjedhet. Általában nagygépes


20

rendszerekben (bank, informatikai cég, társadalombiztosítás, közigazgatás, stb.) napi

rendszeres biztonsági mentésre használatosak.

1.9.4 Optikai tárolók

Az optikai adattárolók - az adatok felírása, leolvasása és a gyártástechnológia szempontjából -

három jól elkülöníthető típusra oszthatók:

• Csak olvasható optikai tárolók a ROM (Read Only Memory) típusú CD-k. Ezek a

legelterjedtebb típusok és ezekre gondolunk először, amikor a CD szót meghalljuk.

Ide sorolható a háttértárolóként használt CD-ROM, a digitális hang rögzítésére

használt CD-DA (Digital Audio).Az egyre bővülő alkalmazási területek arra

kényszeríttették a fejlesztőket, hogy új megoldásokat keressenek az egyre nagyobb

CD tárolókapacitás elérésére. A kutatásokat több irányba indították. A média

szempontjából az egyik út az információt hordozó egységek, a pitek ?magyarul

méreteinek és a track-ek ez nem informatikus számára kicsit bonyolúltnak tűnhet

osztásának csökkentése, mindemellett kidolgozták az egyoldalú-kétrétegű és az

oldalanként egyrétegű, de két oldalról is olvasható CD-k - az SDCD és a hdCD

rendszerét. Ma már nyugodtan nevezhetjük e CD-ket a mai CD-k új generációjának,

hiszen számos olyan jellemzővel rendelkeznek - ezek közé tartozik a rétegstruktúra is

- amely jelentősen eltér a ma használatos CD-kétől. A szabványosítás folyamatban

van, zavart csupán az okoz, hogy egymástól független, de bizonyos mértékig

ellenérdekelt csoportok jutottak el hasonló eredményekhez, s a kompatibilitás

biztosítása miatt közösen kell, hogy a legfontosabb paramétereket rögzítsék.

• Az egyszer írható és többször olvasható tárolók a CD-WO-k (Compact Disc - Write

Once). Ezt a típust csak CD-R-ként (Compact Disc Recordable), írható CD-ként

emlegetjük.

• Újraírható, törölhető, olvasható optikai tárolók a CD-RW (650, 700 MB

tárkapacitással) és a CD-MO (Compact Disc - Magneto-Optical, jellemzően 650 MB

tárkapacitással) típusúak. A technológia nem teljesen tökéletes, mert az újraírást csak

korlátozott számban végezhetjük el.

A napi gyakorlatban elterjedt és használt CD típusok (CD-ROM, CD-R, CD-DA) jellemző

tárolókapacitása: 74 perc (650 MB), illetve 80 perc (700 MB).

A '80-as évek közepétől az optikai adattárolók (CD) tömeges elterjedésének tapasztalatai,

fejlődésének mindent felülmúló sebessége és térhódítása reális alapokra tette egy jóval

nagyobb kapacitású média (DVD, Digital Versatile Disk) megszületésének lehetőségét. 1992-


21

ben létrejött a DVD Konzorcium, mely magába foglalja a világ összes vezető elektronikai

nagyhatalmát, akiknek célja létrehozni egy olyan új optikai tárolási szabványt, melynek

fizikai méretei megegyeznének a CD-vel, csak a kapacitása lenne nagyságrenddel több.

A tervek szerint a DVD az elkövetkező másfél-két évtizedben majd lényegesen visszaszorítja

a mágneses adattárolók helyét és szerepét a világban, mely annak is köszönhető, hogy

megjelentek az írható DVD lemezek és a DVD írók is megfizethetővé váltak. Kapacitása a

CD 25,4 szerese, ez azt jelenti, hogy 1 db DVD lemezre 17 GB-nyi információ fér fel (bár a

rétegek és az oldalak számától függően ez változhat), ami megfelel 11500 db floppynak, vagy

150.000 kötet könyvnek. Napjainkban többféle DVD szabvány is létezik, ami sokszor

kompatibilitási problémákat okoz.

1.10 Nyomtatók A képernyő mellett a második legfontosabb kijelző eszköz (kimeneti), mely papírra (esetleg

fóliára, borítékra) nyomtatja a számítógépről, vagy a hálózatról érkező információt. A

technika fejlődésével rengeteg technológiát fejlesztettek ki, emiatt több szempont szerint

csoportosíthatjuk a nyomtatókat.

• Nyomtatási minőség szerint három csoportba sorolhatjuk a nyomtatókat. A draft

jelenti a leggyengébb minőséget, ezt elnagyolt nyomtatásnak is szokták nevezni. Ennél

a minőségnél például mátrix nyomtatóknál, jól láthatóak a betűket kialakító pontok.

Valamivel jobb minőséget jelent a NLQ (Near Letter Quality), csaknem levél

minőséget jelöl. Itt a karaktereket formáló pontok még láthatóak, de már egymásba

folynak. A LQ (Letter Quality) levél minőségű nyomtatást jelent, melynél sehol sem

látszanak a karaktereket felépítő pontocskák. Ugyancsak a nyomtatás minőségét

jellemzi, hogy a nyomtató a fehér lapon mennyi apró kis pontocskát („maszatot”)

hagy, és a fekete felületnek mekkora az apró kis kihagyások száma.

• A felbontás. Mértékegysége a DPI (Dots Per Inch, azaz a hüvelykenkénti festékpontok

száma).

• A karakter kialakítása szerint megkülönböztetünk mátrix nyomtatókat, melyek apró

kis pontokból állítják elő a karaktereket és vannak nyomtató típusok, melyeknél a

karaktetek folyamatos vonalból állnak össze. Mindkét módszerrel lehet gyengébb és

jobb minőségű nyomtatást végezni.

• Nyomtatási sebesség. Nem elhanyagolható, hogy mennyi időbe kerül egy-egy nyomat

elkészítése. Ezen tulajdonságát a nyomtatóknak a kinyomtatott lap/perc mérőszámmal

jellemezzük.


22

• Üzemeltetési költség. Nyomtatásnál az üzemeltetési költség egy része a felhasznált

papírból, a nyomtatóhoz szükséges festékből (szalag, patron porfesték vagy kazetta) és

a kopó (elöregedő) alkatrészek cseréjéből adódik. Papír árak: fajlagosan (egy

példányra vetítve) a legolcsóbbak a többpéldányos A4 méretű leporelló papírok, ezt

követi szabványos 80 grammos fénymásoló papírok, legdrágábbak a tintasugaras

nyomtatók speciális papírjai (természetesen nem mindegyik igényel különleges

papírt). A festékező anyagok közül a legolcsóbbak a festékszalagok (az elterjedt

típusokra 0,5 - 2 Ft/oldal), ezt követik a lézernyomtatók festékkazettáik (3 - 9 Ft/oldal)

a legdrágább a tintapatron (7 -12 Ft/oldal). Ez természetesen nem a beszerzési érték

sorrendje, hiszen a lézernyomtatók kazettáival kb. tízszeres mennyiségű nyomtatás

lehetséges. Kopó ill. elöregedő alkatrészek: a jó konstrukciójú mátrixnyomtatók nem

szorulnak alkatrész-cserére. A lézernyomtatók egyes típusainál a főbb kopó

alkatrészeket a festékkazettába gyűjtötték össze, így folyamatosan cserélődnek. Más

konstrukcióknál azonban a fényérzékeny egység és a porgyűjtő egység időnként

cserére szorul (10000 - 30000 oldal után) és ennek költsége elérheti a beszerzési ár 10

- 40%-át. Tovább növeli a lézernyomtatás költségeit a beégető egység korlátozott

élettartama (60,000 - 120,000 oldal) ami további 0,1- 0,5 Ft/oldal körüli költséget

jelent. A tintasugaras nyomtatók elvileg szintén nem rendelkeznek kopó alkatrésszel (a

fejet leszámítva, ami a patron része), de időtállóságuk nem közelíti meg a mátrix

nyomtatóékét.

• A papír adagolása szerint vannak laporellót használó nyomtatók és vannak melyek

csak vágott papírt képesek használni.

• Impact és non impact nyomtatók, másként ütő és nem ütő nyomtatók. Az ütő

nyomtatási elv az írógépektől származik. A papírra ütőerő hatására kerül a

festékszalagról a karaktert megformáló festék. Bár ez a legrégebbi nyomtatási elv,

még mindig sok helyen alkalmazzák, mert egyedül ezzel a technológiával oldható meg

a többpéldányos nyomtatás és az üzemeltetése is viszonylag olcsó. Hátránya, hogy

nem tesz lehetővé kiváló nyomtatási minőség előállítását, zajos, és némely esetekben

lassú technika. A nem ütő nyomtatók esetében a festék felvitele és rögzítése fújással,

olvasztással, nagy nyomású hengerléssel történik. Hátránya a többpéldányos

nyomtatás megvalósíthatatlansága, de halk és jobb minőségű nyomat állítható elő vele.

Főbb nyomtató típusok:


23

1.10.1 Mátrix nyomtató

8. ábra (Epson mátrix nyomtató)

A mátrixnyomtató fejében tűk helyezkednek el. A papír előtt festékszalag van, a tűk a

festékszalagon át a papírra ütnek, ennek segítségével hagynak azon nyomot. Nagyítóval nézve

az így keletkező pontok felismerhetők, ezek sokaságából alakulnak ki a betűk. A

leggyakoribbak a 9 illetve a 24 tűs nyomtatók. A mátrix nyomtató előnye, hogy alkalmas több

példányos nyomtatásra, viszonylag olcsón beszerezhető és az üzemeltetése is olcsó. Hátránya

az, hogy mechanikus ezért pontatlan, zajos és lassú. Számlák, nyugták nyomtatására

használják. A nyomtatás minősége lehet draft (gyorsabb, de széteső betűk) vagy LQ (letter

quality = levélminőség, lassú, de szép). A papír továbbítása történhet traktorral, ekkor a

leporellót a perforációjába akaszkodó tüskék húzzák, vagy lapadagolóval, amely a lapokat

egyenként befűzi, majd nyomtatás után kifűzi.

1.10.2 Dobos-szalagos nyomtató

A karakterek előre megformált, kidomborodó képe egy henger, illetve dob palástjára kerül, a

teljes nyomtatási szélességben. A maximális nyomtatási szélességet a dob hossza határozza

meg, így készültek 80, 132 vagy 136 oszlopos dobok. Ez azt jelenti, hogy a dob palástján egy

alkotó mentén 80 darab ugyanolyan - például E betű - karakter található.

1.10.3 Margarétafejes nyomtató

Ahogy a dobos vagy szalagos nyomtató, úgy a margarétakerekes nyomtató (Daisy Wheel

Printer) is folyamatos vonalú karaktert állít elő, hiszen a karakterek teljes, jó minőségű képe a

hordozón - jelen esetben a keréken - kidomborítva megtalálható. A név találó, a kerék valóban

úgy néz ki, mint a margaréta virága a szirmokkal. Az általában száz körüli karaktert

tartalmazó műanyag tárcsát egy léptetőmotor tengelyére szerelik, a karakterek körgyűrűjének


24

hátoldalára kerül az ütő szolenoid (elektromágnes) és ez az együttes alkotja az egyenes

mozgást végző kocsit. A festékszalag-kazettát ugyancsak ez a kocsi hordozza. A működés

módja: a motor beforgatja a tárcsát a kívánt pozícióba, ott megáll, és az ütőszerkezet leüti a

karaktert. Ez a konstrukció biztosítja az egyik legtökéletesebb nyomtatást, hiszen itt a karakter

a nyomtatás pillanatában áll, jó minőségű festékszalagot alkalmazva a karakter éles vonalú,

elmosódástól mentes. Az ilyen nyomtatókat nevezik levélminőségű (letter quality, LQ)

nyomtatóknak. A nyomtatási sebesség lassú, 10-20 karakter másodpercenként. A nyomtatót

gyakran kiegészítik billentyűzettel is, és ekkor írógépként is funkcionálhat.

1.10.4 A tintasugaras nyomtató

9. ábra (HP tintasugaras nyomtató)

A nyomatot úgy állítják elő, hogy a folyékony festéket apró lyukakon, fúvókákon keresztül

juttatják a papírra. Az elv azonos, de a festékcseppek képzésében az egyes gyártók között

különbségek vannak. Az egyik módszer a bubble jet technológia, ahol a tintát egy buborék

löki ki, amit membrán mozgat. A módszer hátránya, hogy - mivel a gázok összenyomhatók - a

buborék nagysága nem szabályozható elég finoman. A másik a piezo-technológia, ami azt a

tényt használja ki, hogy a kristályok feszültség hatására megváltoztatják méretüket. Ez a

méretváltozás arra éppen elegendő, hogy a tintacseppet elő lehessen állítani. A harmadik

módszer a thermal ink jet technológia, amelynél már nem mechanikus, hanem termikus úton

juttatják a tintát a papírra. A fúvóka egy fűtőellenállás, s a gyors fűtés hatására a képződő

tintacsepp kilövell a fúvókából. Többszínű nyomtatás esetén a tintasugaras nyomtatóknál is a

CMYK ?magyarázat keverést alkalmazzák. A tinta, mikor nekicsapódik a papírnak, egy

alaktalan tintafoltot, "pacát" hoz létre. Ezért van az, hogy normál papírt alkalmazva - ezt a

papírt nedvesíti a tinta - a nyomtatási minőség gyengébb lesz, sőt ha nagyobb felületet kell

nyomtatni, a papír a nedvesítés miatt hullámos lesz és a hátoldalon is látszik a nyomat.


25

Ezeknél a nyomtatóknál célszerű speciális papírt alkalmazni, ez nem nedvesedik és szép

nyomtatási eredményt ad. Előnyük a halk működés, a lassan lézerprinterekével vetekedő

nyomtatási minőség és az egyre fokozódó nyomtatási sebesség.

1.10.5 Lézernyomtató

10. ábra (HP lézernyomtató)

Az első igazi forradalmi változást a nyomtatók között a lézernyomtató (Laser Printer) hozta a

kb. 20 évvel ezelőtti megjelenésével. Jelenleg a tintasugaras nyomtatóval együtt a

legelterjedtebb nem ütő nyomtató. A lézernyomtató jól elkülöníthető részekből épül föl. A

lézernyomtatókban olyan félvezető lézert használunk, mely könnyen modulálható

!közérthetőbben , azaz a ráadott tápfeszültség hatására sugároz, annak hiányában pedig nem,

és mindezt nagy frekvencián is megteszi. A képpontok függvényében való felvillanások

hozzák létre a nyomtatási képet. Egy 12 lap/perces nyomtató egy lapot 5 másodperc alatt kell,

hogy kinyomtasson, és ha ezt 600 dpi -vel teszi, akkor ezt a villogtatást legalább 6,5 MHz

frekvenciával kell végeznie, mivel egy lapon 33 millió pont van. A félvezető lézerdiódák

ennél nagyságrendekkel magasabb működési frekvenciákra is képesek. Mivel a nyomtatási

szélesség teljes tartományában a lézersugárnak kell a képpont-információkat biztosítania,

ezért ezt a sugarat ilyen szélességben kell az idő függvényében eltéríteni, hogy minden

képpont a megfelelő pozícióba kerüljön. Az eltérítő egység egy hasáb alakú forgó tükör. Az

eltérített sugár a lapon keresztirányban végighaladva hozza létre a nyomtatási kép egy-egy

sorát. Az optika feladata egyrészt a lézersugár fókuszálása, másrészt pedig a torzulások

kiküszöbölése. Az optika feladata a felbontás által megkövetelt foltátmérő biztosítása a

lézersugár eltérítésének teljes vonalában. A 4-10 cm átmérőjű fényérzékeny henger

különleges anyaggal bevont alumínium cső, mely az elektromos töltést nagyon jól megtartja,

megvilágítás hatására azonban a megvilágított helyen vezetővé válik, és a töltés elvész. A

fényérzékeny henger feladata a töltéskép, mintegy a nyomtatási kép "negatívjának"


26

kialakítása. A festékező egység előtt elhaladva a töltött helyeken festék tapad rá a papírra.

Ezzel a módszerrel fekete felületet a lézer sugárforrás kikapcsolásával, fehér felületet annak

bekapcsolásával lehet elérni. A festékező egység nagyon finomra őrölt (néhány mikronos

részecskék) porfestéket (toner-t) tartalmaz. Ezt a porfestéket kell egyenletes rétegben a

képtartalom szerint megfelelő helyekre felvinni. A festékező egység a felbontásnak megfelelő

finomságú festéket a henger töltésképének megfelelően viszi fel a hengerre. A festékezett

papírt a hengerről leválasztva a beégető egységbe kell vezetni, mely 160 C° körüli

hőmérsékleten a festéket a papírba olvasztja, és rápréseli, véglegesen rögzíti a papíron. Az

egység egy fűthető hengert tartalmaz, melynek hőmérséklete pontosan szabályozható, de

biztonsági okokból garantált, hogy semmilyen körülmények között sem éri el a papír 300 C°

körüli gyulladási hőmérsékletét. A festékezett papír egyenletes sebességgel áthalad a beégető

henger és egy gumihenger között, a festék pedig rögzítődik. A beégető egység magas

hőmérséklete miatt csak olyan média (papír, fólia, stb.) helyezhető a nyomtatóba, mely ezt a

magas hőmérsékletet elviseli.

1.10.6 Színes lézernyomtató

A színes lézernyomtatót négy xerografikus egységgel (henger és toner) építik fel. A négy

egység tartalmazza a négy különböző színű tonert. Elsőként a lézer felírja az első színhez

tartozó információt a hengerre, a festékező rész festékkel látja el, majd a papírra átkerült

festék a beégetéssel fixen a papírra kerül. Ezután a folyamat a második szín feldolgozásával

folytatódik, és a negyedik szín feldolgozásával ér véget. A papír a négy egység előtt elhaladva

folyamatos pályán mozog, a lézerforrás egymás után világítja meg a négy hengert. A

hengerek helyett alkalmaznak fényérzékeny szalagot is, ekkor a töltéskép ezen alakul ki. A

színes lézernyomtatókat elsősorban nagyobb mennyiségű színes nyomat előállítására

alkalmazzák, mert az egy nyomatra eső költség viszonylag alacsony.

1.10.7 Plotter

A rajzgépeket, vagy más néven plottereket főleg mérnöki munkához használják. Egy toll

csavarmenet segítségével vízszintesen vagy függőlegesen mozoghat egy papíron (síkplotter),

így a ferde vonal vízszintesés függőleges vonaldarabkákból áll. Másik megoldás, hogy a

papírt függőlegesen mozgatják, és a toll csak vízszintesen mozoghat (dobplotter).


27

Bár a legtöbb elterjedt program sokféle nyomtatót tud kezelni, ennek ellenére célszerű

ellenőrizni, hogy a például egy számlázó/könyvelő program milyen típusú nyomtatókat képes

meghajtani ill. a példányszámot lehet-e állítani (a régi megszokott könyvelő programok

gyakran csak mátrixnyomtatókkal használhatók). Sokszor gondot okoz, hogy a Windows nem

ismeri az adott nyomtatót és a nyomtatóhoz nem adtak meghajtó programot (főleg használt

nyomtatóknál fordulhat elő). Sok nyomtató képes többféle nyomtatótípust emulálni. Vannak

olyan programok, amelyek kizárólag Postcript nyelvű nyomtatóval működnek

(kiadványszerkesztők egy része).

1.11 Lapolvasó A lapolvasó (szkenner vagy scanner) egy képdigitalizáló berendezés, mely leginkább

szövegfeldolgozásra használatos, de alkalmas rajzok, ábrák bevitelére is. Hasonló módon

működik a telefax és a fénymásoló is bevitelkor. A hagyományos felépítésben egy CCD (?

magyarázat, jelentés) érzékelő, valamint egy lámpa helyezkedik a tárgylemezzel

párhuzamosan, s tükrök segítségével világítja meg, illetve olvassa ki a tárgylemez egy adott

sorát. Azért, hogy a fókusz megfelelő legyen, a tükrök állandó távolságot tartanak a CCD és a

tárgylemez között, és ennek érdekében a nagy tömegű olvasófej is elmozdul, viszonylag kis

távolságon. Ennek a megoldásnak az előnye, hogy a CCD érzékelő tetszőlegesen nagyméretű,

és a lámpa is egyszerűen gyártható. A hátránya viszont, hogy a mechanika meglehetősen

bonyolult. Ebből a szempontból jobb megoldást nyújt a ma már tipikusnak mondható

kompakt kivitelű olvasófej: amely egy lámpból -amely speciális gáztartalmú és bevonatú

neoncső- és egy hagyományos CCD-ből áll. Az ilyen lámpák előnye, hogy az olvasási terület

teljes szélességében egyenletes fényerőt adnak, és a méretük, valamint a fogyasztásuk is

kedvezőbb. A kompakt felépítés lényege, hogy tükrök helyett az olvasófejet mozgatjuk a

tárgylemez alatt, és a kettő közti kis távolságnak köszönhetően akár a tárgylaptól távolabb eső

részeket is viszonylag élesen olvashatjuk be. A szkenner az átalakítás során a képet apró

pontokra bontja, és minden pontnak meghatározza a színét. A bevitt képeket programok

segítségével tovább módosíthatjuk Az eszköz maga nem, de a feldolgozást irányító program

drága. Kivitel szempontjából lehet kézi, plotterre vagy printerre felszerelhető, vagy táblás

kivitelű.

Fontosabb jellemzőik:

• Felbontás. A szkennerek jellemzésére kétfajta felbontást szoktak megadni, az optikai

és a logikai felbontást. Az eszköz által fizikailag ténylegesen megvalósítható felbontás

az optikai felbontás. A logikai felbontás ennek valamilyen interpolációjával? Érthető


28

ez? jön létre, vagyis tulajdonképpen nem más, mint közönséges nagyítás, csak éppen

hardveres, aminek az egyetlen előnye, hogy sokkal gyorsabb, mintha valamilyen

program végezné. A logikai felbontás lényegesen nagyobb, ezért a gyártók gyakran ezt

tüntetik fel az optikai felbontás helyett. A felbontás mértékét DPI-ben (Dot Per Inch)

adjuk meg, vagyis a szkenner 2,54 cm-enként hány pontot tud megkülönböztetni. Az

optikai felbontás 100 és 1200 dpi között változhat.

• A szkenner csatlakozása. A lapolvasó printerporthoz vagy SCSI kártyához ?mi az, le

kell írni? kapcsolódhat, meg USB is. Mivel a beolvasás folyamata még a folyamatos

fejlődés ellenére is viszonylag hosszú időt vesz igénybe, ezért nem elhanyagolható,

hogy az SCSI kártyás megoldás szkennelési sebessége lényegesen gyorsabb.

Manapság már előfordulnak USB csatlakozós változatok is.

• A digitalizáció egy vagy többmenetes. Az egymenetes szkenner a teljes lapot egy

lépésben képes beolvasni, míg a többmenetes csak a lap mozgatásával, vagy a fej

többszöri elmozdításával képes erre. Így az is előfordulhat, hogy a több menetben

beolvasott képet nekünk kell manuálisan összeilleszteni.

A szkennelés során mindig képet állítunk elő, attól függetlenül, hogy szöveget vagy grafikus

adatot olvastunk be. A képet a lehető legjobb minőségben, torzulás nélkül és a lehető

legkisebb méretben tárolni kell, melyre többfajta képformátum is rendelkezésünkre áll:

• BMP (Bitmap). Itt a kép pontonként tárolódik, tömörítés nélkül. Ebből következik,

hogy a kép mérete (a fájl nagysága) az összes formátumok közül a legnagyobb. Ha

kisebb méretet szeretnénk lehetőségünk van a bitmap képet 256 színre redukált

színmélységben tárolni. Nem gazdaságos ilyen formátumban tárolni a képeket, csak

különleges esetekben.

• PCX (PC Paintbrush). A BMP-hez hasonlóan pontonként tárolja a képet, de ez a

formátum tömörítést is használ.

• GIF (Compuserve Graphics Interchange Format) A kép tárolásánál 256 különböző

színt képes megkülönböztetni, így az ilyen színmélységű szkennelésnél célszerű

használni. Főleg az internetes dokumentumokban népszerű formátum kis mérete és

animálhatósága miatt.

• JPG (JPEG). A képeket kis méretben és 24 bites színmélységbe tárolja jó minőségben.

Ezért talán a legnépszerűbb képformátum. Kis mérete a tömörítésnek köszönhető,

mely során elhagyja azokat a pontokat, amiknek hiánya a kép nézése során nem

feltűnő.


29

• TIFF (Tagged Image File Format). Egy rugalmas képformátum, ami a színeket vagy

RGB ?magyarázat? minta alapján vagy a CMYK?magyarázat? rendszernek

megfelelően tárolja. Az előbbit a megjelenés, míg az utóbbit a nyomtatás esetén

célszerű használni.

Ahhoz, hogy a képekkel különféle műveleteket tudjunk végezni valamilyen képfeldolgozó

programra van szükségünk. A digitalizáló eszközök és a szoftverek fejlődése során több

probléma adódott, melyeket csak úgy lehetett áthidalni, ha a képdigitalizálókat egy egységes

felületről tudjuk kezelni úgy, hogy az a szkenner speciális meghajtó szoftvere és a

képfeldolgozó program között helyezkedik el és biztosítja a kapcsolatot. Több nagy cég

együttműködéseként létrejött egy ilyen szoftveres felület, amely lehetővé teszi a

képdigitalizáló eszközök egységes kezelését, valamelyik ablakos operációs rendszer alatt. Ez

a TWAIN szabvány, melyet minden eszköznek támogatni kell, ha a piacon akar maradni. A

TWAIN tulajdonképpen egy olyan közös felület, amelyen keresztül ugyanazon a módon

képesek a szoftverek adatokat cserélni az eszköztől függetlenül.

1.12 Fax Olyan átviteli mód, melyben szöveget, vagy grafikát lehet telefonvonalon továbbítani

digitalizált formában. A faxkészülék a beolvasott dokumentumot, képet pontrácsos formában

továbbítja, a fogadott dokumentumot vagy képet nyomtatón jeleníti meg. Faxdokumentumok

megfelelő hardverrel és szoftverrel felszerelt számítógéppel is küldhetők és vehetők.

A faxkészülékek nagyon változatos működési elvvel kerülnek gyártásra, a legtöbb esetben a

telefonnal egybeépítve kerülnek forgalomba. A fax készülékek többsége automatikus és

manuális üzemmódban is tud dolgozni, az adott helyzettől függően. A faxok a nyomtatásnál

hő, tintasugaras vagy lézer nyomtatási elvet használnak.

1.13 Telefon (ISDN, ADSL, IP telefon) 1.13.1 ISDN

Az ISDN egy új típusú telefon kapcsolat, az Integrált Szolgáltatású Digitális Hálózat

(Integrated Services Digital Network) rövidítése. Legfőbb jellemzője, hogy egyazon

csatlakozáson belül digitális jelek formájában (tehát lényegesen jobb minőségben)

továbbíthatunk hangot, adatot, vagy akár képet is.

Két alapvető fajtája van, ez az ISDN2-es és az ISDN30-as.

Az ISDN2 (Basic Rate Interface - BRI, alap csatlakozás) két szabványos 64 Kbit/sec

sebességű alapcsatornát és egy 16 Kbit/sec sebességű jelzéscsatornát tartalmaz. Az ISDN2


30

alap csatlakozás használata esetén két beszédút (két telefon) kapcsolat létesíthető egyszerre

akár 20 hívószám kiadásával. A két alapcsatorna egymástól függetlenül, illetve együttesen is

alkalmazható.

Ez a két alapvető típusa az ISDN2 csatlakozásnak. A pont-pont kapcsolatú ISDN2 vonal

mindig telefon-alközpontba csatlakozik. A pont-multipont kapcsolat esetén közvetlenül ISDN

berendezésekbe köthetők (ISDN telefon, ISDN fax, ISDN modem, ISDN alapú videó

konferencia berendezés, ISDN router, stb.). Ezekből busz elrendezésben max. 8 db

csatlakozhat egy ISDN végpontra.

Az ISDN30 (Primary Rate Interface - PRI, primer csatlakozás) 30 darab egyenként 64

Kbit/sec sebességű alapcsatlakozás és egy 64 Kbit/sec sebességű jelzéscsatornát tartalmaz. Az

ISDN30 Primer csatlakozás esetén harminc kapcsolatra van lehetőség akár 300 db hívószám

kiadásával.

Az ISDN2 és az ISDN30 kapcsolat a normál telefonhálózaton keresztül egy illetve két

érpáron csatlakozik a telefon főközpontokra. A telefon társaság (Matáv vagy valamely más

koncessziós társaság) az előfizető telephelyén egy ún. ISDN modemet telepít ezeknek a típusú

a vonalaknak a végére, egy ISDN2 esetén egy nagyobb zsebrádió, ISDN30 esetén egy

táskarádió nagyságú egység. Az ISDN2 pont-multipont és az ISDN30 csatlakozás esetén

220V-os csatlakozás szükséges, ezeket az előfizetőknek célszerű saját költségen szünetmentes

tápegységgel ellátni (fogyasztásuk max. 5-10 Watt). Az ISDN modemek 4 eres vagy az

ISDN30 esetén esetleg koaxális kábelen csatlakoznak a telefon-alközponthoz.

Az ISDN átvitel egy univerzális digitális átvitelt tesz lehetővé, ezért rendkívül sokoldalúan

használhatók fel:

Az ISDN modem nagy sebességű (64-128 Kbit/sec) sebességgel lehet adatot átvinni. Az

ISDN modem kapcsolat szemben a telefonos modem kapcsolattal rendkívül gyorsan

felépíthető (kevesebb, mint fél másodperc alatt kiépül), feltétele, hogy a mások oldalon is

ISDN végberendezés legyen. Ideális eszköz az Internetes kapcsolatra és főként a nagy cégek

mail szerverei (email átviteli központi eszközök) számára.

ISDN router egy speciális számítógép hálózati eszköz. Ennek segítségével két távoli

számítógép-hálózat között teremthetünk kapcsolatot. Tegyük fel, hogy az egyik számítógép

hálózat egyik számítógépéről adatokat akarunk lekérni egy másik hálózatról. Ekkor a router

ISDN vonalon felhívja a másik hálózat routerét (kb. fél másodperc alatt) és nagy sebességgel

(64-128 Kbit/sec) átküldi a kért adatokat. A felhasználó csak annyit lát, hogy a gépen egy

sóhajtásnyi idő után már meg is jelennek az akár több ezer kilométer távolságból kért adatok.


31

Az ISDN fax kb. 4 másodperc alatt képes egy oldalt átvinni, de csak ha a másik oldalon is

ISDN fax van. Hagyományos faxokkal is képes együtt dolgozni de csak a hagyományos

sebességgel.

ISDN alapú videó telefon és ISDN videó konferencia berendezések rendkívül sok fajtája

létezik. Legegyszerűbb változatuk egy PC-be illeszthető kártyából és egy kis kamerából áll.

Az ISDN vonalon felhívva a másik oldali hasonló berendezést és a telefon kapcsolat mellett a

PC-n egy ablakban a másik oldali partner képe is látható. Az utóbbi időben a szabványosítás

segítségével különböző gyártmányú berendezések is tudnak egymással kapcsolatot teremteni.

Professzionális berendezések segítségével többszemélyes konferenciák hozhatók létre,

kamera távvezérléssel, PC prezentációk átvitelével, stb. Ezeket az teszi lehetővé, hogy az

ISDN vonalakon nagyobb adatátviteli sebesség érhető el a már kidolgozott videó tömörítési

eljárások mellett.

ISDN vonalakon a hagyományos telefonfunkciók mellett, új szolgáltatások is megjelentek:

ilyen például a hívószám csengés közbeni megjelenítése, a menet közbeni tarifainformáció

megjelenítése és a többszörös hívószám lehetősége. Ezek a szolgáltatások leginkább egy

ISDN telefon alközpontokkal használhatók ki. ?szerintem ezen részen rövidíteni szükséges

1.13.2 ADSL

Az ADSL (Asymmetric Digital Subscriber Line - Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal),

mely a telefon réz érpárját használja fel a nagy sávszélességű összeköttetés megvalósítására,

ugyanakkor a telefontól teljesen függetlenül működik. Mivel külön vonal kiépítése nem

szükséges, az ADSL mindenki számára könnyen és olcsón elérhető azokon a területeken, ahol

az ADSL lefedettség megoldott. Bár a különleges igényeket is kielégítő bérelt vonali Internet

elérést az ADSL nem tudja kiváltani, magánszemélyek, kisvállalkozások és nagyobb

vállalatok számára egyaránt ideális megoldást jelent

Az ADSL hozzáférés legfontosabb előnyei:

• hatalmas sávszélesség, a modemes kapcsolathoz képest a legkisebb csomag is 7-szer

gyorsabb

• a meglévő analóg, vagy ISDN telefonvonal kábeleit használja fel, külön kábelezést

nem igényel

• a telefonszám megmarad, Internet használat közben a telefonvonal szabadon

használható beszélgetésre, faxolásra, adatátvitelre, stb.

• nincs járulékos telefonköltség (kapcsolási és percdíj) Internet használat közben

• állandó, 24 órás megszakításmentes Internet kapcsolatot biztosít


32

• a nagyobb csomagokhoz fix IP-cím jár

Hátrányok:

• a havidíj akkor is fizetendő, ha valaki egy adott hónapban egy percet sem használta a

szolgáltatást;

• nem mindenhol elérhető

1.13.3 IP telefon

Egyre több cég ismeri fel a saját telephelyei közötti telefonálás jelentős költségeit, és keresik

a megoldásokat. Ennek régóta ismert módja az analóg bérelt vonal, ami azonban drága, és

rugalmatlan. A megoldás az IP mi az IP?? telefon lehet.

A hagyományos PBX ?jelentése alapú telefonközpontok helyett sok cég (egyelőre

természetesen az Egyesült Államokban) IP alapú telefonhálózatokra tér át.

Az ISDN telefonokkal szemben (amik már szintén digitális eszközök) nem igényelnek külön

hálózatot, hanem a számítógépeknél már megszokott, és szinte mindenhol elterjedt IP alapú

hálózatra telepíthető. Az igazi előnye azonban az IP alapú hálózatok elterjedtségében rejlik.

Mivel az Internet egy IP alapú hálózat, egy IP telefonnal (természetesen, ha mindkét helyen

van Internet hozzáférésünk) a világ bármely pontján lévő másik IP telefon is elérhető - helyi

tarifával.

A közeljövőben jelentős terjedése várható a rendszernek, mert egyre több eszközgyártó készít

egyszerűen kezelhető eszközöket az asztali készülékektől a telefonközponti interfészekig.

A hagyományosan IP cégeken? kívül (3COM, Cisco) erőteljesen jelen vannak más hálózatos,

telefonos múlttal rendelkező cégek is (pl. Avaya, Nortel Networks, Siemens, Alcatel).

Természetesen az IP telefon összekapcsolható más korszerű technikákkal is, gondoljunk csak

arra, hogy egy cég két (nem túl távoli) telephelyét összekötjük rádiós hálózattal, és a

végpontokra a számítógépeken kívül - vagy akár helyettük is - IP telefonokat is köthetünk.

Előnyei:

• nincs havidíj,

• nincs beszélgetési díj,

• csökkenő kommunikációs költségek,

• kiváló kommunikációs hálózat a telephelyek között.

1.14 Mobil telefon Miközben a mobil telefon az elmúlt években minden idők legsikeresebb – legnagyobb

számban eladott – kommunikációs eszközévé lett, története voltaképpen a késleltetett


33

színrelépés története. Hiszen a technológia, beleértve a celluláris megoldást, az 1940-es évek

óta adott volt.

A mobiltelefon valójában nem más, mint a telefonrendszerhez illesztett nagyfrekvenciás, 450,

900, vagy legújabban 1800 Mhz-es rádió. A rádiótelefon-hálózat sejtszerűen működik, a

rendszer által lefedett teljes területet kisebb részekre (cellákra) osztják fel. Minden egyes cella

közepén egy kis teljesítményű rádióadó van, amely összeköttetésben áll a telefonhálózattal.

Ezek az adók kábeleken keresztül egy központi számítógéphez is csatlakoznak. Amikor valaki

hívja a mobiltelefon számát, a telefonvonalon jelet kap a számítógép, amely a hozzá

legközelebb eső adóhoz kapcsol, az pedig az üzenetet rádióhullám segítségével küldi a mobil

készülékhez. Amikor a mobil tulajdonosa telefonál, a jel továbbítása éppen fordított.

A mobiltelefonok frekvenciatartománya a mikrohullámok tartományába esik, mintegy

harmada a mikrohullámú sütőkben alkalmazott frekvenciának. Ezért ha valaki huzamosabb

ideig használja (és természetesen a füléhez tartja) a készülékét, tapasztalhatja, hogy az

jelentős mértékben felmelegszik. Ha kicsiben is, ez olyan, mintha az illető a fejét a

mikrohullámú sütőben tartaná. Ezért folynak olyan kutatások, amelyek a mikrohullámnak az

agyműködésre gyakorolt hatását vizsgálják. ? ezt a részt át kell fogalmazni, rendben valami

hasonló dolog történik, de ez így egy kicsit bizarr

1.15 Fénymásoló A mai elektrosztatikus ?jelentés másolók ősét 1938-ban találta fel egy amerikai fizikus.

Carlson a görög “száraz írás” szavak alapján az eljárást xerográfiának nevezte.

A fénymásoló gépek száraz vagy nedves eljárással másolnak. Szerencsére a nagy környezeti

terhelést jelentő nedves eljárással dolgozó gépek ma már nem használatosak, így az

alábbiakban a leginkább elterjedt száraz porfestékkel működő gépekről lesz szó.

A régi másolókban a másolandó lapot egy forgó dob köré illesztették. Az elektrosztatikus

töltésű dobot egy vékony fényelektromos anyagréteg, például szelénpor borítja, amelyből a

megvilágításra használt ultraibolya fény hatására elektronok lépnek ki. A másolandó kép

fehér részei visszatükrözik a fényt a dobra, így azokon a részeken a töltés megszűnik. A

fekete részek helyén viszont a töltések megmaradnak. A megvilágításkor ezeken a részeken

megtapad a finom, fekete színezőpor, így létrejön a másolat.

A mai modern másolóban a különböző tükrök és lencsék segítségével a másolandó

anyagoknak csak a képe vetítődik rá a dobra, így optikai úton lehetővé válik a képméret

megváltoztatása is.


34

A színes másolóknál a másolandó anyag három letapogatáson esik keresztül, és három

különböző szűrőn át kerül a dobra, melyek a fényt a három alapszín: a vörös, a kék és a zöld

különböző erősségű sugaraira bontják fel. A másolaton a színeket a három másodlagos

festékszín: a bíbor, a cián és a sárga, valamint a fekete segítségével hozzák létre. A színes

nyomtatáshoz hasonlóan a kép négy menetben készül el: először a sárga részeket, majd a

bíbor, a cián és végül a fekete részleteket nyomtatják ki.

1.16 Többfunkciós készülékek(nyomtató, fax, lapolvasó)

11. ábra (HP többfunkciós készülék)

Ma már rengeteg gyártó kínál elfogadható áron olyan készüléket, amely a számítógéphez

kötve egyszerre használható nyomtatóként, képdigitalizálóként, faxként, fénymásolóként és

fax/adatmodemként, sőt a telefonbeszélgetésekhez a hozzájuk tartozó telefonkagylót is

igénybe vehetjük.

A többfunkciós készülékek alapja a nyomtató, amely többféle papír fogadására. Ehhez

csatlakozik a távmásolókban is alkalmazott faxmodem és a lapolvasó. A készülék egyetlen

kábellel csatlakozik a számítógéphez, és alkalmas egy kisebb iroda mindennapi feladatainak

kiszolgálására.

Előnye, hogy nem kell bajlódnunk a kábelrengeteggel, az egy dobozba egybeépített készülék

kevesebb helyet foglal, a vele adott kezelőprogramnak köszönhetően a mindennapi használat

is egyszerűsödik. A beérkezett faxüzeneteket például a képernyőn megtekinthetjük, ezzel

csökken a papírfogyasztás. A kombinált berendezés általában olcsóbb is, mintha egyenként

kell megvásárolni a különböző készülékeket.

Hátránya, hogy a magas fokú integráltság miatt költségesebb és forgalmazóhoz kötött a

karbantartás, javítás, bizonytalanabb lehet a cserealkatrész-ellátás, bár a világmárkák

szervizhálózata ma már jónak mondható. Probléma, hogy ha elromlik a készülék, a javítás

idejére mindegyik funkcióját nélkülöznünk kell. Egyszerre általában csak egy funkciója


35

használható, vagy nyomtat, vagy másol, vagy faxol, vagy képet, lapot digitalizál, vagyis a

különböző funkciót igénylő feladatok (és a munkatársak) várnak, míg az előttük lévő feladat

véget nem ér.

1.17 Digitális fényképezőgépek, kamerák A CCD ?jelentése kamerák alapelvét még 1970 táján fejlesztették ki a Bell

Laboratóriumokban. A kutatás eredményeként olyan eszközöket készítettek, melyek ún. MOS

(Metal Oxide Semi-conductor, Fém-Oxid Félvezető) alapú kondenzátorokat használtak föl

analóg jelek, különböző nagyságú töltéscsomagok tárolására. Ezekből a kis tárolókból több

ezer darabot tudtak elhelyezni egy parányi félvezető-lapocskán, s ezeket egy kiolvasó

áramkörrel összekötve memóriaegységeket, optikai érzékelőket alkottak.

1.17.1 Digitális fényképezőgépek

A digitális fotózásban a japán cégek állnak élen. A SONY már a nyolcvanas évek elején

előállt Mavrica nevű digitális fényképezőgépével. Ám rendkívül magas ára és viszonylag

gyenge minősége nem hozott sem technikai sem üzleti áttörést.

A legtöbb digitális gép a kilencvenes évek közepéig az átlag felhasználónak elérhetetlenül

drága volt.

12. ábra (Minolta digitális fényképezőgép)

A digitális fényképezés egyik fő előnye, hogy gyökeresen megváltoztatta a hagyományos

fényképkészítés menetét. Digitális fényképzés esetén nem használunk fényérzékeny filmet és

nincs szükség a filmelőhívás és nagyítás hosszú procedúrájára. Az elektronikus felvételt film

helyett a CCD érzékeli, majd a gép a digitális képet egy ???chipbe vagy ????lemezen tárolja.

A gép memóriájától függően 40 vagy akár jóval több képet is készíthetünk. A legtöbb gép

hátulján található folyadékkristályos kijelzőn azonnal visszanézhetjük az elkészült

felvételeket, sőt keresőként is működhetnek. A nem tetsző felvételeket egy gombnyomással


36

törölhetjük. A másik nagy újítás az, hogy a fényképezőgépet számítógépre vagy akár TV

készülékre is csatlakoztathatjuk, és ezzel eddig elérhetetlen felhasználási módok nyílnak meg

a felhasználó előtt. A digitális fényképezés talán egyetlen, de igen nagy hátránya az, hogy a

képminősége még nem éri el a kívánt szintet. (ezt nem fogadom így el, árnyaltabban kell

fogalmazni. Azért 3 Mpixel felett már minőséget el lehet várni)

Egy hagyományos fényképezőgéppel készített fotónak a minőségét nagymértékben

meghatározza a film minősége és a kamera objektívje ill. mechanikája. A digitális fotózásban

a film minőségének a szerepét a CCD és az alkalmazott képtárolási-tömörítési algoritmus

veszi át (az objektív és a feldolgozó digitális processzor mellett). A CCD szerepe ugyanaz,

mint a közönséges camcorderekben ???, a kamera szemét alkotja. Minél több a rajta levő

pixelek száma annál jobb felbontás érhető el. A kép tárolásakor minden kamera felajánl

valamilyen (általában JPEG) tömörítési lehetőséget. Ezek az algoritmusok más szisztémán

alapulnak, mint pl. a file-tömörítések (ARJ, ZIP): adatvesztéssel járnak. Minél nagyobb a

sűrítés hatásfoka, annál több adat veszik el, tehát a színátmenetek sávossá válhatnak, stb.

Csábító a nagy mennyiségű kép tárolásának lehetősége de sajnos az eredmény rovására megy.

A digitális fényképezőgép objektívjének ugyanaz a szerepe, mint a filmre dolgozó gépek

esetében. A magasabb kategóriájú gépekben jó minőségű lencsékkel, igényes technikákkal

(pl. optikai zoom) találkozhatunk.

1.17.2 Digitális kamerák

A digitális videokamerák működése nagyon hasonló az analóg kamerák működéséhez, csak a

digitális kamerák nem alakítják vissza a jeleket analóggá és a jelet egy sokkal kisebb digitális

szalagon rögzíti. A digitális kamera 600 sort képes rögzíteni, de ezt át kell alakítani ahhoz,

hogy az analóg televíziókon is le lehessen játszani. Az egyszerűbb kamerákban egy, az újabb

komolyabb kamerákban 3 CCD chip látja el a digitális kép rögzítését. A színérzékelés RGB

szűrőkkel történik. A CCD chipekről 100 Mbit/s sebességgel történik a szalagra a képek

rögzítése. Az ilyen típusú kamerák esetében fontos jellemző a használt kódolási eljárás,

amivel csökkenteni lehet az átvinni vagy rögzíteni kívánt adatmennyiséget. A mai digitális

rendszerek két eljárást alkalmaznak. Az egyik a cos transzformáció, melynek lényege röviden,

hogy a kép 2D-s spektrumát továbbítjuk. A másik eljárásnál - ez a differenciálkép átvitel - a

kép változását továbbítjuk. Ezen eljárásokkal lényegesen csökkenthető az adat mennyisége.

Számítógépre csatlakoztathatóság, firewire???


37

1.18 USB memória

13. ábra (USB memória)

Hordozható, bővíthető memória. Olyan hordozható memória, mely kis helyen is elfér.

Kényelmes adat továbbítást biztosít két számítógép között USB csatlakozójának

köszönhetően és mind PC, mind Macintos platformon működik. Alkalmas digitális fotók,

zene és egyéb adatok számítógépek közötti mozgatására, illetve tárolására. Bármilyen

számítógép USB portjára csatlakoztatható és Plug & Play (magyarázat) módon a gép felismeri

azt, ezért nincs is szükség külön driver telepítésére (nem biztos). Az áramellátásáról az USB

port gondoskodik. Nagy előnye a "hordozható" tárolókhoz képest, hogy nagyobb kapacitása

van, mint egy floppy lemeznek, kisebb méretű és könnyebben installálható, mint egy Zip

Drive (magyarázat) és kényelmesebb a használata, mint egy CD-nek (írás-, újraírás).

Általában 32, 64, 128 és 256MB tároló kapacitással kerül forgalomba. Egy 64MB-os egy

legalább 64 közepes felbontású fotó fér el, vagy 25-40 MP3 zenei fájl, egy 128MB-oson,

természetesen az alkalmazott tömörítéstől függően, továbbá 40000 oldal szöveges

dokumentum tárolható egy 32MB-oson.

1.19 PDA Personal Digital Assistant, azaz digitális személyi asszisztens. Olyan kis méretű eszköz,

melybe hatalmas szolgáltatástömeget sűrítenek (pl. telefonregiszter, több ezer rekordot

tartalmazó adatbázis, szövegszerkesztő stb.), valamint mellyel a sokféle programnak

köszönhetően mindig és mindenhol a kor követelményeinek megfelelő hatékonysággal

dolgozhatunk és férhetünk hozzá a legfrissebb információkhoz. Zsebtitkárunk ugyanis

kapcsolatba tud lépni számítógépünkkel, mobiltelefonunkkal, vezetéken vagy infravörös

kapcsolaton keresztül is. A képernyőjén egyetlen érintéssel szinkronizálhatjuk

dokumentumainkat, frissíthetjük adatbázisunkat. Mobilunk közreműködésével küldhetünk

velük sms-t, wapolhatunk vagy élvezhetjük az Internet korlátlan lehetőségeit. A memóriájába

mondhatjuk napi feladatainkat, hangos emlékeztetőket készíthetünk, tárolhatjuk

megjegyzéseinket.


38

14. ábra (Zire Z71 PDA)

PDA helyett tehát sokkal helyesebb a kézi számítógép kifejezés, mert valóban

számítógépekről van szó. Teljesítményükben és tárolókapacitásukban jóval elmaradnak az

asztali társaik mögött, de nem is várhatjuk el egy mobiltelefonnál alig nagyobb méretű PC-től,

hogy képes legyen filmek, MP3-as felvételek sorát tárolni, vagy bonyolult grafikát igénylő

játékokat futtatni. _Ezt átfogalmaznám, (PDA, Handheld Computer, Pocket PC keveredik)

A PDA-kat a rajtuk futó két legnépszerűbb operációs rendszer szerint szokás csoportosítani.

A legtöbbjükön a Microsoft rendszere fut, míg a másik nagy csoport tagjaira a Palm OS

operációs rendszert telepítik.

1.20 Az eszközök közötti adatkommunikáció Két vagy több eszköz közötti adatcsere. Az eszközök lehetnek számítógépek, perifériák,

programok stb. Az adatátvitel fő jellemzője az adatátviteli sebesség, amely nagy mértékben

függ az eszközök közötti kapcsolat, összeköttetés módjától, minőségétől.

Adatátviteli sebesség: a számítógépek egymás között és a perifériákkal való

kapcsolattartásánál az adatok áramlási sebességét jellemzi. Szokásos mértékegysége egy

átviteli vonalon átvitt bitek száma másodpercenként.

Párhuzamos átvitelnél az információt általában bitcsoportos alakok hordozzák. Ha egy ilyen

bitcsoportot egyszerre tudunk átvinni, akkor az információ átviteli sebessége nagyobb lesz.

Ehhez azonban annyi biteket átvivő adat utat kell az adó és a vevő között kialakítani, ahány

bitből áll a bitcsoport. Természetesen külön vezeték(ek) szükségesek az adó-vevő

szinkronizmus megvalósítására is. Ügyelni kell a vezetékek helyes sorrendjére is. Mivel ez a

kialakítás jelentősen növeli az összeköttetés költségét és csökkenti a megbízhatóságot, ezért

általában ezt az ún. párhuzamos átvitelt, csak kis távolságokra, illetve készülékek belsejében

elhelyezkedő részegységek összekapcsolására használják. Ilyen megoldással működnek a


39

számítógépek adat-, vezérlő- és címbuszai, vagy perifériák esetén a nyomtató, szkenner.

Nehezen derül ki az, hogy itt a párhuzamos átvitelről van szó.

Soros átvitel esetén az információs biteket egyenként, sorban egymás után visszük át. Ezért

egy kódolt bitcsoport átviteli ideje a párhuzamos átvitelhez képest megnő, de számos előnyt

rejt ez a kialakítás: szélső esetben elegendő egy vezetékpár az összeköttetés fizikai

megvalósításához, ami jelentős költségcsökkentő tényező. Az információ átvitel sebessége

lassabb, de ha növeljük az adatátvitel sebességét (napjainkban folyamatosan ez történik)

akkor ez a lassúság nem igazán korlátozó tényező.

Bluetooth. Vezeték nélküli kommunikációs szabvány. Vezeték nélküli helyi hálózatok (W-

LAN = Wireless Local Area Network) egyik ipari szabványa, mely pl. hordozható kamerák,

mobiltelefonok, noteszgépek, stb. között tud kapcsolatot fenntartani. A technológiát az

Ericsson fejlesztette ki, a rádiófrekvenckás adatfeldolgozást (Frequency Hopping Spread

Spectrum) egy Bluetooth adó-vevő (transceiver) chip végzi; utóbbinak az árfekvése döntően

meghatározza végtermék árát. Az adatátvitel a 2,45 GHz-es frekvencia-sávban történik és két

eltérő frekvencián működve, 100 vagy 10 méteres körzetben használható, kisebb távolság

esetén 1 Mbps-es adatátvitel is lehetséges.

Infra átvitel. A mobil kommunikáció elterjedésével megjelent az igény a kis hatótávolságú,

kábel nélküli, infravörös fénnyel működő digitális adatátvitelre, mely mentesít a

kábelrengetegtől, ugyanakkor megbízható kapcsolatot teremt különböző gyártók eszközei

között. Erre szolgál az infra átvitel Az infra adó/vevő képes kommunikálni minden

szabványos infravörös kapcsolattal rendelkező eszközzel. Az eszköz az alaplapra csatlakozik,

az alaplap típusától függően soros(5 pólusú) vagy 3/3 egymás alatti elrendezésű konnektoron

keresztül. (Nem teljesen, mert létezik soros és USB portra kapcsolható IR eszköz) Maximális

adatátviteli sebessége 115Kbps. Használható például mobiltelefonokhoz, nyomtatókhoz, PDA

eszközökhöz.

2 Az irodában használt eszközök gyakorlati bemutatása

2.1 A számítógép és a perifériák integrációjának kérdései

A számítógépekhez csatlakoztatott perifériák (eszközök) lehetőségei ma már annyira

kiterjedtek, hogy képtelenség lenne egy jegyzetben bemutatni valamennyit illetve valamennyi

típust. A célunk csak az lehet, hogy általános elveket próbáljunk bemutatni a gyakorlat

oldaláról. A jegyzetben így a hálózat, nyomtatók és a szkennerek csatlakoztatását írjuk le a

számítógéphez. Az utóbbi esetben persze lehet olyan eszközünk is (pl. faxmodem), amelyet


40

nem perifériaként kell csatlakoztatni, hanem a számítógép belsejében található, beszerelését a

szakszervizekkel érdemes elvégeztetni.

Nézzük ezeket az eszközöket:

2.2 Hálózat

Ma már a számítógépek nagy része az irodákban hálózatra csatlakozik, ennek a fizikai

csatlakoztatása nem igényel szakembert, a csatlakozót csak be kell dugni egyik oldalról a fali

csatlakozó aljzatba másik oldalon a számítógépbe. Szerencsére a csatlakozó helyek kialakítása

olyan, hogy egy csatlakozó csak egy aljzatba dugható be, így előbb vagy utóbb de biztosan

megtaláljuk a megfelelő helyet. A fali csatlakozó aljzatok esetén általában két csatlakozási

lehetőséget is kínálnak, amelyek látszólag egyformák, de ha figyelmesebben megnézzük őket,

akkor látjuk, hogy a csatlakozók között méretbeli különbség van, a kisebb a telefon

csatlakozója a nagyobb a hálózati csatlakozó. Miután megtörtént a fizikai csatlakoztatás, az

első dolog amit ellenőrizni kell, hogy van-e hálózati kapcsolatunk (ún. link). Ezt a hálózati

kártyán lévő színes villogó led mutatja (zöld vagy sárga). Ezután kell a hálózati kártya

meghajtó programját telepíteni a hálózati protokoll programokkal együtt (pl. Novell Network,

Microsoft Network). Ha Internetet is szeretnénk használni, akkor szükségünk lesz egy ún. IP

címre, amely a gépünket azonosítja a világhálón. Javaslatunk, hogy a hálózati kártya

bekonfigurálásához érdemes segítséget kérni a rendszergazdától vagy szakembertől.

Amennyiben otthonról kívánunk a világhálóra csatlakozni, akkor arra több lehetőség is van (,

hagyományos telefonos kapcsolat, ISDN, ADSL, ????? na ne, a megfogalmazás pongyola az

UPC egy cég a szolgáltatásuk a Chello a szolgáltatást pedig nem így nevezik.UPC, wireless

Internet szolgálató), így azt javasoljuk, hogy mindenképpen kérje szakember segítségét a

beállításokhoz. Ha mégis saját maga szeretné a beállításokat elvégezni, akkor figyelmesen

olvassa el az eszközhöz kapott felhasználói leírást.

2.3 Nyomtatók

Ma már nehezen képzelhető el, hogy munkahelyünkön vagy akár otthonunkban a

számítógépet nyomtató nélkül használjuk. Ezt indokolja a nyomtatók relatíve olcsó ára is,

hiszen egy tintasugaras nyomtatót már 20 000-30 000 vagy lézernyomtatót már 50 000-

60 000 forint közötti áron beszerezhetünk. Emellett említést kell tennünk a még virágkorát élő

mátrixnyomtatókról is, amelyeket elsősorban számlázó programoknál használnak. Ezekkel


41

lehetőség van egyidejűleg két vagy akár hárompéldányos bizonylatok elkészítésére is,

természetesen speciális papírok segítségével. A fenti indok miatt ezek ára még mindig magas,

összevethető néhány lézernyomtatóéval (előzőleg arról volt szó, hogy a mátrix nyomtató ára

alacsony !!.

A nyomtatókkal kapcsolatban a másik kérdés az üzemeltetés költsége (azaz mennyibe kerül a

tintaszalag, a tintapatron illetve a toner_??magyarázat, jelentés? és ezeket milyen gyakran kell

cserélni). Természetesen erre nem lehet egzakt számokat mondani, mert rengeteg típus ismert

belőlük, de általánosságban azt mondhatjuk, hogy a legolcsóbb a mátrix nyomtatók üzemben

tartása. A sorban a következő a lézernyomtató hiszen általában ezekkel a tonerekkel több ezer

oldalt lehet nyomtatni, igaz kb. másfélszer annyiba kerül, mint a tintasugaras nyomtatók

patronja, amellyel átlagosan néhányszáz oldalt lehet nyomtatni.

A nyomtatónkban a szalag, tintapatron illetve toner cseréjét saját magunk is elvégezhetjük,

először mindig figyelmesen olvassuk el a felhasználói útmutatót és tartsuk be az abban

leírtakat.

Nézzük meg ezután, hogy egy grafikus operációs rendszer esetében (pl. Windows XP),

hogyan tudunk meghajtó programot telepíteni a nyomtatónkhoz.

Erre általában két módszer van, amely az operációs rendszer típusától is függ, hiszen minél

újabb egy operációs rendszer annál több nyomtatót ismer fel és képes telepíteni annak a

meghajtó programját. Ilyen esetekben a felhasználóknak csak csatlakoztatni kell a nyomtatót

és az operációs rendszer észleli az új hardver eszközt és telepíti a meghajtó programját.

A másik módszer, amikor olyan nyomtatót illesztünk a számítógéphez, amelyet észlel ugyan

az operációs rendszer, de a meghajtó programja nincs beépítve az operációs rendszerbe.

Ilyenkor sem kell kétségbeesni, mert a nyomtató gyártója a dobozba elhelyez egy floppy-

vagy CD lemezt, amely az adott nyomtató meghajtó programjait tartalmazza különböző

operációs rendszerekre.

A ”START” menü ”Beállítások” almenüjében válasszuk a ”Nyomtatók és Faxok” parancsot,

amely után a következő képernyőkép (15. ábra) tárul elénk.


42

15. ábra

Természetesen a már telepített nyomtatók száma az adott gépen eltérő lehet a fentitől. A

baloldalon látható ikonok közül válasszuk ki a ”Nyomtató hozzáadása” parancsot, amelyre a

következő üdvözlő képernyő (16. ábra) jelenik meg.

16. ábra

A ”Tovább” gombra kattintva a megjelenő képernyőről (17. ábra) kiválaszthatjuk, hogy helyi

vagy hálózati nyomtatót szeretnénk telepíteni.


43

17. ábra

A hálózati nyomtató esetén érdemes a rendszergazda segítségét igénybe venni. Ha az

alapbeállítást elfogadjuk, akkor elég csak a ”Tovább” gombra kattintani és nyomtató szoftver

telepítése ablakba (18. ábra) jutunk, ahol kiválaszthatjuk a listából a nyomtatónkat

(példánkban ez a HP által forgalmazott Laserjet 6P nyomtató, a típus a nyomtatóról illetve a

hozzá mellékelt leírásban megtalálható).

18. ábra

Ha nem találjuk meg a listában a saját nyomtatónkat, akkor a ”Saját lemez” feliratú gombra

kell kattintani, amely után a következő ablak (19. ábra) jelenik meg.


44

19. ábra

Itt megadhatjuk, hogy hol keresse az operációs rendszer a nyomtatónk meghajtó programját,

ami CD esetén általában a D: meghajtó. Ha ott nem található, akkor a ”Tallózás” gomb

segítségével megkereshetjük a kívánt helyen. Az ”OK” gombra kattintva a fájl keresése

ablakba (20. ábra) jutunk.

20. ábra

A fájl kiválasztása után illetve ha korábban megtaláltuk a listában a nyomtatónkat ugyanabba

a ”Nyomtató megnevezése” ablakba (21. ábra) jutunk.

Ezen az oldalon rendelkezhetünk arról, hogy minden Windows alá telepített program ezt a

nyomtatót használja nyomtatáskor, ez legyen az alapértelmezett nyomtató. A ”Tovább”

gombra kattintva megjelenik a ”Tesztoldal nyomtatása” ablak (22. ábra). Itt választhatjuk ki,

hogy a telepítés végén nyomtasson-e tesztoldalt, ha ez olvasható, akkor sikeres volt a

meghajtó program telepítése (szerintem akkor sikeres a nyomtató telepítése ha a tesztoldal is

kinyomtatódott).


45

21. ábra

22. ábra

A telepítés megkezdése előtt megjelenik egy ablak (23. ábra), ahol a telepítési beállítások

összegzése látható (egy összefoglaló ellenőrzés a telepítés megkezdése előtt).


46

23. ábra

A ”Befejezés” gombra kattintva elindul a telepítés, amelynek végén a következő ablakban

(24. ábra) az általunk kiválasztott nyomtató ikonja és neve is megjelenik. A tesztoldal

nyomtatása után a telepítés sikeresen lezajlott. A 41 oldal utáni eddig terjedő részt nem értem,

Ha az előbb telepítettük fel a nyomtatót akkor, hogy jön elő ez a rész.

24. ábra

Ha menetközben bármilyen problémánk adódik, amelyet egyedül nem tudunk elhárítani

érdemes szakember segítségét igénybe venni.

Általános tanács:


47

Mivel ma már a nyomtatók nem csak a hagyományosnak mondható párhuzamos portra

csatlakoztathatók, hanem USB portra (pl. HP Laserjet 1000W) is, így a vásárlás előtt érdemes

meggyőződni, arról hogy a számítógépünkön van-e ilyen csatlakozási lehetőség.

2.4 Szkennerek A szkennerek (magyarul lapolvasók) használata is egyre elterjedtebb, ennek oka az

egyszerűbb típusok utóbbi néhány évben tapasztalt drasztikus áresése. Ma már 10 000-25 000

forintos áron elérhetők ezek a lapolvasók. Alapvetően két típus terjedt el, az egyik a

párhuzamos portra csatlakoztatható, a másik az USB portra csatlakoztatható. A párhuzamos

portra csatlakozóknál (egyébként ezek az olcsóbbak) az a hátrányuk, hogy nem lehet

egyszerre a nyomtatót és a szkennert használni, mivel ugyanarra a portra csatlakoznak és egy

számítógépen ma már általában csak egy párhuzamos port van. Nem jelentkezik ez a

probléma akkor, ha a nyomtató az USB portra csatlakozik, persze ez fordított esetben is igaz.

Ezt a két funkciót párhuzamosan a ”fénymásoló funkció” esetén használjuk, azaz a szkenner a

lapot beolvassa és párhuzamosan ezzel a folyamattal elkezdődik a szkennelt lap nyomtatása.

Természetesen ez a két funkció bekövetkezhet időbeli eltolással, azaz először beszkenneljük a

képet, elmentjük fájlba és utána egy program segítségével kinyomtatjuk azt.

A szkennerek telepítése hasonló módszerrel történhet, mint a nyomtatók esetén, csak itt

általában saját lemezről (illetve CD-ről) telepítjük a meghajtó programot. A telepítés során a

?4. ábrán? Hol van az ábra??? látható képet látjuk először magunk előtt, a további lépések a

szkennerek vonatkoztatva értelemszerűen megegyeznek a nyomtató telepítésnél látottakkal.

A szkennerek telepítés után két dologra használhatók:

a. képek illetve ábrák szkennelése

Az első esetben a szkenner meghajtó programja, beépül a képkezelő programok menüibe

(Adobe Photoshop, ACDSee, Photoworks, stb.). Innen a ”Fájl” menü ”Select source”

menüjében választjuk ki szkennerünket és máris megjelenik a szkenneléshez szükséges ablak.

Ez természetesen minden szkenner típus esetén másképpen néz ki, de vannak benne olyan

közös elemek, amelyek minden esetben megjelennek és módosíthatók. Ezeket az alábbiakban

adjuk meg:

Előszkennelés: A szkenner a beolvasni kívánt képről egy gyors nézetet hoz létre, amin

elvégezhetjük az alábbi beállításokat.


48

Kijelölés: Az előszkennelés után megjelenő nyers képet nem szükséges teljes egészében

beszkennelni. Lehetőségünk van egy téglalap alakú kerettel, amelynek méretei változathatóak

az egérrel, kijelölni a kép egy részét, ilyenkor csak az a rész kerül szkennelésre.

Színválasztás: Itt azt kell eldönteni, hogy színes vagy fekete-fehér képet szeretnénk

szkennelni (ezt általában ikonok segítségével tehetjük meg). Ha színes szkennelést

választunk, akkor többféle színmélységet választhatunk (256 szín, 24 bites, vagy 36 bites). Ez

utóbbi adja a legélethűebb képet, de ez adja a legnagyobb fájlméretet is.

Felbontás: itt tudjuk beállítani a szkennelt kép minőségét. Ha csak képernyőn (pl. Interneten)

szeretnénk nézegetni a képet, akkor 72 dpi elegendő, amennyiben nyomtatható képet

szeretnénk belőle, akkor nyomtatási minőség duplájával kellene szkennelnünk, de ebből

általában engedményt szoktunk tenni, a nagy fájlméret miatt. A szkennelés minősége nem

mehet a nyomtatás minősége alá. Általánosságban legalább 300 dpi kell, hogy az elfogadható

minőségben nyomtatható legyen.

Dpi: Dot per Inch. Képzeljünk el egy négyzetet, amelynek az oldalai 2,54 cm hosszúak

(1 inch =2,54 cm) és a beállított dpi érték azt adja meg hány ilyen pont van ebben a

négyzetben. Nyilvánvalóan minél nagyobb a dpi érték, annál jobb lesz a minőség és a

szkennelt fál mérete is. A növekedés nem lineáris, hanem exponenciálisan nő a felbontással.

Nagyítás: Ezt százalékosan adhatjuk meg az eredeti képmérethez képest (alapérték 100%).

Ha az érték nő, úgy a szkennelt fájlméret is nő, ellenkező esetben pedig csökken.

További finomítási lehetőségeink is vannak szkenneléskor, ilyen például a fényerő állítása,

amely halvány vagy vonalas rajzok esetén lehet hasznos. Ez elsősorban gyakorlott

felhasználóknak ajánlott.

Ha minden kívánt beállítást elvégeztünk, akkor következhet a kép szkennelése, amely a fenti

paraméterek és szkenner függvényében néhány másodperctől akár néhány percig is eltarthat.

Menetközben egy százalékos sáv mutatja a szkennelés folyamatát. A szkennelt képet ne

felejtsük menteni, mert egyébként kezdhetjük elölről a munkát. A mentési formátumok

lehetnek ”bmp” vagy ”tiff” ha a képet további feldolgozásnak vetjük alá, valamilyen fentebb

említett képkezelő programmal. Ha nem szeretnénk a képet tovább feldolgozni, akkor ”gif”

vagy ”jpg”, ez utóbbi a legtömörebb formátum, Internetre mindenképpen ez javasolt. A fájl

nevét tetszés szerint mi adhatjuk meg.

2. szövegek szkennelése

Itt használhatjuk ugyanazt a programot, mint a képeknél, de ebben az esetben nem szükséges

akkora felbontás (100-200 dpi, bár ez erősen függ a nyomtatott szöveg minőségétől), mint a


49

képek esetén. A szöveget nem szükséges színesben szkennelni, így válasszuk a fekete-fehér

szkennelést. A szkennelés és mentés után szükség van egy karakter-felismerő programra, mert

egyébként nem tudjuk a szöveget átvinni szövegszerkesztő programba.

Magyarországon a legismertebb és legelterjedtebb karakter-felismerő program a

RECOGNITA, amely ha rendelkezésre áll, akkor az előbbi lépéssorozatot megspórolhatjuk.

Ez a program megfelelő telepítés és beállítások után képes arra, hogy a kívánt szöveget

beszkennelje és anélkül, hogy azt el kellene menteni képformátumban felismerve átalakítsa

szövegformátummá. A lehetséges szövegformátumok száma igen nagy. Többek között a

Word-szövegszerkesztő program különböző verzióiba tudja menteni a kész szöveget., Ezután

már úgy dolgozhatunk a szöveggel, mintha azt magunk vagy valaki más begépelte volna.

Természetesen a karakter-felismerő program nem tud minden karaktert pontosan felismerni,

ezeket javítani kell vagy közvetlenül ebben a programban vagy pedig a szövegszerkesztőben.

Ennek a leírása viszont nem tartozik ennek a résznek a témakörébe.

2.5 A telefon többletszolgáltatásai

Ebben a fejezetben a telefonok általános szolgáltatásain kívül eső ún. többletszolgáltatásokról

lesz szó, amelyek többnyire készülékfüggők, azaz nem minden telefonkészülék nyújtja ezt a

típusú szolgáltatást.

Digitális kijelző: A digitális kijelzővel rendelkező készülékek (pl Siemens), az aktuális dátum

és idő kijelzése mellett, képesek megjeleníteni a tárcsázott számot vagy a hívó fél számát is.

A beszélgetésünk alatt pedig megjelenik a hívás időtartama és a hívásért fizetendő

pénzösszeg, így menetközben folyamatosan kapunk információt a fizetendő összegről. Ehhez

az is szükséges, hogy a telefonközpontban az aktuális impulzusdíjak legyenek

beprogramozva, mert egyébként valótlan számadatokhoz jutunk.

Hívás személyes kóddal: Bizonyos helyeken a telefonköltségek csökkentése miatt bevezették

a személyes kóddal történő hívást, így az illető személy mindegy melyik telefonról telefonál,

a saját kódjánál lesz nyilvántartva a telefonálás költsége, ez csökkentheti a visszaélések

lehetőségét is, de csak akkor, ha valamennyi személy tényleg titokban tartja a saját kódját.

Híváslista: Lehetőségünk van bizonyos időközönként (pl. hónap végén) részletes listát kérni

a hívott számokról és azok időtartamáról valamint a havi telefonköltségünkről, ehhez a

szolgáltatáshoz is szükséges a központ megfelelő programozása.

Hold: tartás gomb, amely arra szolgál, hogy bekapcsolásakor a másik fél ne hallja

beszédünket (például mellékek kapcsolásakor használják ezt a funkciót). A modernebb


50

központok ilyenkor valamilyen előre programozott zenét játszanak ezen idő alatt

unaloműzésként.

Redial: hívásismétlő gomb, amely arra szolgál, hogy foglalt jelzés esetén bontja a vonalat és

újra tárcsázza az utoljára hívott számot.

SMS fogadás: Napjainkban már lehetőségünk van a mobil szolgáltatóknál közkedvelt SMS

üzenetek fogadására is, ehhez olyan telefon szükséges, amely digitális kijelzővel rendelkezik.

Speakerphone: kihangosító gomb, bekapcsolásával a telefon hangszóróján keresztül

kihangosítva halljuk partnerünk hangját, ugyanakkor a mi beszédünk is egy érzékeny

mikrofonon keresztül jut el a partnerünkhöz. A használata, akkor praktikus, ha olyan

információkat kapunk, amelynél azt szeretnénk, hogy valamennyi a telefon mellett lévő

személy egyidejűleg hallja, amit partnerünk mond, így kerülve el az üzenettovábbításból

adódó félreértéseket.

Távoli lekérdezés: Amennyiben telefonunk rendelkezik üzenetrögzítővel, akkor az arra

érkező üzeneteket távolról is lekérdezhetjük (pl. nyári üdülés vagy hosszabb kiküldetések

esetén) akár külföldön is. Ilyen esetben az üzeneteket egy másik (távoli) készülékről kérjük le,

ezért kulcskérdés, a lekérő személy azonosítása, amely a készülékről tárcsázható kóddal

történik. Ha ez nem lenne, akkor bármilyen illetéktelen személy hozzáférhetne az

üzeneteinkhez.

Telefonregiszter: A modernebb készülékekben lehetőségünk van arra, hogy a gyakrabban

hívott számokat eltároljuk a telefon memóriájában. Készüléktől függően a tárolt számok

mennyisége igen változatos lehet, de az ilyen lehetőséggel rendelkező készülékek legalább 10

számot tudnak tárolni (pl. Kontrax telefonok). Fontos megemlíteni, hogy a számokat a

szükséges előhívószámokkal együtt tároljuk le (pl. országkód, megyekód stb.), mert így

egyetlen gombnyomással kezdeményezhetjük a hívást. A szám-név hozzárendeléseket

célszerű papíron vagy elektronikusan tárolni, főleg ha több szám van tárolva, mert később

nem biztos, hogy minden hozzárendelésre emlékszünk fejből.

Üzenetrögzítő: A mindennapi életünkben gyakran tapasztaljuk, hogy a hívott fél nem veszi

fel a telefont, ilyenkor, később újra próbálkozunk a hívással (esetleg többször is). Ezt a

problémát oldja meg az üzenetrögzítő, amely egy mikrokazetta vagy memória segítségével

rögzíti az általunk hagyott üzenetet a hívott fél készülékén. Amikor az illető személy hazaér

és meghallgatja az üzenetrögzítőt, tudomást szerez a hívásunkról és viszont hívást

kezdeményezhet. Az üzenetrögzítő lehet többcsatornás is, ennek az előnye, hogy lehetővé

teszi az üzenetek elkülönítését akár más személyek részére is.


51

A felsoroltakon kívül természetesen még sok szolgáltatást találunk bizonyos készülékeken, de

nehéz lenne valamennyit felsorolni, illetve vannak olyan szolgáltatások is, amelyek a

telefonba beépítésre kerültek, de csak akkor tudjuk elérni őket, ha a telefonközpont is tudja

azt a szolgáltatást.

2.6 Fax

A korszerű készülékek többféle szolgáltatást nyújtanak, akár 10 oldalnyi információt képesek

a memóriába tölteni és azt ott tárolni, onnan pedig előre meghatározott időkben és címekre

automatikusan továbbítani. A fax esetében is előfordulhat, hogy a hívott szám foglaltat jelez,

ilyenkor automatikusan újrahívja a számot, amíg nem sikerül az információt átvinni. A

faxoknál mind az adott mind a kapott dokumentumokról a memória méretétől függően

nyomtatott jegyzőkönyv készül, amelyben benne van a hívott és a hívó fél adata, a kapcsolat

dátuma és időpontja valamint időtartama. Lehetőség van arra is, hogy az állomás azonosítója

és egyéb adatok is rákerüljenek minden egyes továbbított lapra. A készülék paramétereit

(dátum, idő, készülék azonosító, stb.) a készülékhez kapott felhasználói kézikönyv

segítségével állíthatjuk be.

A telefonhoz hasonlóan a faxok is rendelkeznek faxregiszterrel, azaz a gyakran hívott

számokat képesek tárolni.

A hő nyomtatási elvet használó készülékeknél praktikus tanács, hogy a nyomtatott lapot

lefűzés előtt fénymásoljuk le, mert a hőpapíron néhány hét múlva láthatatlan lesz a szöveg.

A hagyományos faxkészülékek nem alkalmasak arra, hogy a beérkező küldeményeket

elektronikusan továbbítsa a számítógépes rendszerbe. Ez indokolja a hálózathoz illeszthető a

faxok vételére és továbbítására alkalmas faxmodemet. Ezekkel az a probléma, hogy ha cégnél

alkalmazzák őket, akkor nem tudja közvetlenül a címzettnek továbbítani a faxot. A problémát

úgy oldják meg, hogy az összes fax egy személyhez kerül, aki a fejléc információ alapján

továbbítja a címzetthez a faxot.

A hozzáférés kibővítésére használható az Internet, ennek segítségével nem csak a

munkahelyen belül bármely gépről, hanem bárhol a világon elérhetők lesznek a faxüzenetek.

A webszerveren a faxok felhasználónként elkülönítve tárolódnak, így csak saját felhasználói

névvel és jelszóval tudunk hozzáférni. Ebben az esetben csak Internetes böngésző

programmal kell rendelkeznünk a belépéshez és a megtekintéshez.

Hálózatos rendszerben hálózati faxmodem segítségével bárki, aki jogosult a rendszerbe

belépni (felhasználói név és jelszó) tud küldeni faxot, ilyenkor a saját ?accountján


52

magyarosítani?? kerül nyilvántartásra a költség és bizonyos időközönként (pl. havonta)

történik az elszámolás.

2.7 Többfunkciós készülékek használata (nyomtató, fax, szkenner)

A többfunkciós készülékekbe több lehetőség is beépítésre kerül (pl. nyomtató, másoló, fax,

szkenner), persze nem biztos, hogy mindegyik funkció megtalálható minden többfunkciós

készülékben.

Nézzük meg mi lehet az előnye egy ilyen készülék használatának. Nyilvánvalóan az, hogy

egy készülékben több funkció is megtalálható, ráadásul töredék árért, mintha ezeket külön-

külön vásároltuk volna meg.

Hátrányként azt említhetjük meg, hogy az egyes eszközök paraméterei korántsem olyan

professzionálisak, mintha azokat külön-külön vásároltuk volna meg.

A másik fontos szempont, hogy ha valamelyik elromlik, akkor javítás miatt szakszervizbe kell

vinni és a javítás időtartama alatt egyik funkciót sem tudjuk használni.

Az ismertetés során nem kívánunk kitérni az egyes funkciók részleteire, mivel azok már

ismertetésre kerültek a nyomtatók, faxok, fénymásolók és szkennerek esetén.

A többfunkciós készülékek közül itt a HP 3300-as készüléken keresztül mutatunk be néhány

funkciót.

25. ábra

A HP 3300-as készülék borítékot és címkét, sőt speciális fóliát is tud nyomtatni.


53

26. ábra

27. ábra

A következő ábrán a kétoldalas nyomtatási lehetőséget mutatjuk be.

28. ábra

Lehetőségünk van ezzel a nyomtatóval egy oldalra kicsinyítve akár 9 oldalt is kinyomtatni.


54

29. ábra

A fénymásolási, szkennelési valamint faxolási lehetőségek megegyeznek az adott fejezetben

ismertetettekkel, így ezt itt külön nem ismertetjük. Ezt a részt lehetne egy kicsit bővebben

kifejteni.

2.8 Mobil telefon (bluetooth, infravörös kapcsolat)

2.8.1 Bluetooth

A Bluetooth egy olyan rendszer, amely vezeték nélküli kapcsolatot biztosít a maximum 10

illetve 100 méter távolságon belül elhelyezkedő elektronikus készülékek között. A készülékek

csatlakoztatása Bluetooth kapcsolattal költségmentes.

A Bluetooth kapcsolat segítségével elküldhetjük a névjegyeinket és naptárjegyzeteinket.

Használhatjuk a telefont fax- és adatmodemként, és vezeték nélkül kapcsolódhatunk

Bluetooth-kompatibilis audioeszközökhöz.

2.8.2 GPRS (Általános Csomagkapcsolt Rádiószolgáltatás)

A GPRS technológia lehetővé teszi, hogy a mobiltelefonokat adatok küldésére és fogadására

használjuk a mobilhálózaton. A GPRS olyan adatátviteli technológia, amely az

adathálózatokhoz (Internet) lehetővé teszi a vezeték nélküli hozzáférést. A GPRS-t használó

alkalmazások a WAP, az SMS üzenetek, illetve a GPRS telefonos kapcsolat (Internet illetve

E-mail eléréséhez).


55

30. ábra

A mobil szolgáltatók nem hívják fel az ügyfelek figyelmét arra, hogy a GPRS Internet

kapcsolat csak akkor sikerül, ha a mobilkészülékünkben létrehoztuk az ehhez szükséges

elérési pontot (APN - Access Point Name). Ezt pl a Vodafone a ConnectMe szoftverrel oldja

meg.

A következő lépésben létre kell hozni egy új hálózati kapcsolatot, kézi beállításokkal,

amelyhez mobil szolgáltatótól függetlenül a hívószámnak *99# -et kell beállítani (30. ábra).

Ezt megelőzően persze telepítenünk kell a mobilkészülékünk GPRS modemjének meghajtó

programját. Ha sikeresen megtettük a fent leírtakat már rendelkezünk is Internet kapcsolattal.

A gyakorlatban átlagosan 30 kbit/s sebességű hozzáférésünk lesz az Internethez.

2.8.3 HSCSD (Nagysebességű Áramkörkapcsolt Adatátvitel)

A HSCSD-vel rendelkező telefon lehetővé teszi, hogy igénybe vegyük a GSM nagysebességű

adatátviteli szolgáltatásait. A nagysebességű funkciót akkor használhatjuk, ha a telefon

Infravörös csatlakozással, kábellel vagy Bluetooth kapcsolattal egy kompatibilis számítógépre

csatlakozik. Emellett a nagysebességű adatátviteli szoftvert támogató modem

meghajtóprogramot feltelepítettük a számítógépre és aktiváltuk.

2.8.4 WAP (Vezeték nélküli alkalmazás protokoll)

Különböző WAP szolgáltatásokhoz férhetünk hozzá, mint például a bankinformációk,

hírszolgáltatások, időjárás jelentés, repülőgépjáratok indulási és érkezési időpontjai. Ezeket a


56

szolgáltatásokat kifejezetten mobil telefon használók számára tervezték és WAP szolgáltatók

nyújtják.

Az egyre növekvő sebességnek és a bővülő tartalomnak köszönhetően érdemes a WAP-

szolgáltatást kipróbálni. Ehhez meg kell rendelni a GPRS WAP szolgáltatást, majd a

telefonon létre kell hozni egy ún. APN-t, amely a csatlakozásra vonatkozó beállításokat

tartalmazza. Ezeket összefoglaltuk röviden egy táblázatba, a Magyarországon legelterjedtebb

három mobil szolgáltató esetén.

Pannon GSM Vodafone Westel

APN wap wap.vodafone.net wap

Felhasználónév --- Vodawap wap

Jelszó --- Vodawap wap

IP-cím 193.225.154.022 010.009.008.007 212.051.126.002

Nyitólap http://wap.pgsm.hu/

index.wml

http://wap.vodafone.hu http://www.westel900.net/

wap/index.html

2.8.5 JAVA alkalmazások

Egyre több telefon támogatja a JAVA technológiát és tartalmaz olyan JAVA-alkalmazásokat,

amelyeket kifejezetten a mobil telefonokhoz terveztek. Ilyen például a NOKIA telefonokhoz

adott NOKIA alkalmazástelepítő program (PC Suite), melynek segítségével számítógépről

vagy a WAP böngészővel további alkalmazásokat másolhatunk a telefonra, természetesen

bizonyos méret korlát alatt (ez általában NOKIA készülékeknél 30 KB). Az adatok mozgatása

természetesen a telefonról a számítógép irányába is működik. A következőkben néhány ábrán

mutatjuk be a program installálásának lépéseit. A már jól ismert installációs varázsló program

végig vezet bennünket a folyamaton.


57

31. ábra

32. ábra

A következő képernyőn kiválaszthatjuk a telepíteni kívánt program komponenseket.

Alapértelmezés szerint valamennyi komponens ki van választva, ha ez megfelelő számunkra,

elég csak a ”Next” gombra kattintani. Ha van olyan komponens, amit nem szeretnénk

telepíteni, az elöl távolítsuk el a kiválasztó négyzetből a pipa jelet.


58

33. ábra

A következő képernyőn kiválaszthatjuk, hogy milyen nyelven történjen a kezelő szoftver

telepítése, alapértelmezés magyar. Itt is a nyelvek előtt lévő kiválasztó négyzetek segítségével

tudunk változtatni az alapbeállításon. Akár több nyelven is telepíthetjük a szoftvert, ilyenkor

az operációs rendszer nyelvi beállítása alapján választja ki az alapértelmezett nyelvet.

34. ábra

A következő lépésben arról kell döntenünk, milyen módon csatlakozik a telefon a

számítógéphez (soros port, infravörös, bluetooth), az első esetben válasszuk a ”Cable

connection” lehetőséget a kiválasztó négyzetbe tett pipával.


59

35. ábra

Egy visszaigazoló képernyőt kapunk a következő lépésben, arról hogy melyik mappába és

milyen komponenseket másol az installáló program.

36. ábra

A ”Next” gombra kattintva installálásra kerülnek a kiválasztott komponensek, majd újra kell

indítani a számítógépünket.

Az újraindítás után mobiltelefonunkat helyezzük például a számítógép infravörös portja elé,

úgy hogy semmi ne akadályozza a kapcsolat létrehozását. (az előbb kábeles kapcsolattal

telepítettük a telefont??? A megjelenő ”Nokia Connection Manager” ablakban kattintsunk az

infravörös ikonra (középső), a kapcsolat automatikusan létrejön és a Telefon mezőben


60

megjelenik a telefon neve és típusa. Hasonlóan kell eljárni kábeles és Bluetooth esetben is

csak akkor másik ikont kell választani.

37. ábra

A következő lépésben a telepített NOKIA PC Suite szoftvert megkeressük a ”Start” menüben

és válasszuk a Nokia Phone Editor komponenst, innen a többi komponens direktben elérhető a

baloldalon található ikonok segítségével.

38. ábra


61

2.9 Fénymásoló beállítási lehetőségek A munkánk során gyakran adódik olyan feladat, hogy egy vagy több lapból nagyobb számú

másolatot kell készíteni. Ha ez a dokumentum fájlban a számítógépen megtalálható gyakran

esünk abba a csapdába, hogy nyomtassunk belőle annyi példányt, amennyire szükségünk van.

A nyomtatóval előállított többletpéldányok mindig többe kerülnek fajlagosan, mintha azt

fénymásolóval sokszorosítottuk volna.

Abban az esetben, ha nincs meg az anyagunk elektronikus formátumban, akkor persze ez a

lehetőség fel sem vetődik, csak a fénymásolás marad.

Nézzük milyen beállítási lehetőségeink vannak a fénymásoló használatánál. Már itt

megjegyezzük, hogy ezek a lehetőségek fénymásoló típusonként meglehetősen különböznek.

Először behelyezzük a lapot a fénymásoló üveglapjára, úgy hogy a lapméret (ez

leggyakrabban A4-es) és tájolása megegyezzen az üveglapra rajzolttal. A következő lépés,

hogy megnézzük a papíradagoló tálca a helyén van-e és van-e benne (elég) papír.

Előfordulhat bizonyos fénymásolóknál, hogy többféle lapadagoló tálcából is tud papírt

betölteni (pl. A3-as és A4-es), ilyenkor csak az adott méretűt kell ellenőrizni. A modernebb

fénymásolók már automatikusan felismerik a betett lapméretét és jelzik a képernyőjükön azt

(pl A4-es álló vagy A4-es fekvő lap). A következő kérdés, hogy hány példányban kívánjuk a

másolást végrehajtani, ha a beállított példányszám másolása előtt elfogy a lap az adagolóból,

akkor megáll és vár az újratöltésig, majd folytatja a másolást.

Lehetőség van arra is, hogy a betett lapot kicsinyítsük vagy nagyítsuk, ezt százalékosan

tudjuk megadni, a 100% alatti a kicsinyítés a 100% fölötti pedig a nagyítás. Ha nem

változtatunk az alapbeállításon, akkor ugyanakkora méretben történik a másolás.

Másolás két külön lapról egy lap két oldalára: Ilyen esetben a két másolandó lapot be kell

tenni egymás mellé a fénymásolóba és ki kell választani a 2 → 1 ikont a kezelőfelületén, majd

a másolás megkezdése gombot (általában zöld színű) nyomjuk meg. Figyeljünk rá, hogy a

kijövő lapot ne kapjuk ki a fénymásolóból, mert a hátuljára másoláshoz, még egyszer

visszahúzza a lapot.

Másolás egy lap két oldaláról két külön lapra:

Ennek a funkciónak a használatához egy speciális feltét szükséges, ahova a másolni kívánt

lapot helyezzük. A fénymásoló a lapot először behúzza majd visszaengedi és újra behúzza, az

első lépésben a lap egyik oldalát másolja az egyik lapra, majd a második lépésben a lap

hátulját másolja a másik lapra.


62

Másolás két külön lapról egy lap egy oldalára 50%-os kicsinyítéssel: A modernebb

fénymásolók már rendelkeznek ezzel a lehetőséggel, alkalmazása akkor praktikus, ha

takarékoskodni szeretnénk a papírral. Mindig vigyázzunk, hogy a kicsinyítés ne menjen az

olvashatóság rovására. A szöveges rész nem a beállításról hanem a használatról szól.

2.10 USB memóriák használati lehetőségei, előnyei, CD és DVD írás, újraírás

2.10.1 USB memóriák

Az USB memóriák használata az utóbbi egy évben kezdett elterjedni, kezdetben 32 MB-os,

64MB-os, jelenleg már a 128MB-os és 256MB-os méretben is kaphatók. Elterjedésüket a

viszonylag olcsó ár, a kis méret, az egyszerű hordozhatóság és a rendkívül egyszerű használat

indokolja. Használatának egyetlen feltétele, hogy legyen USB csatlakozó gépen. A

rácsatlakozás után (nem szükséges kikapcsolni hozzá a gépet), az operációs rendszer észleli az

új hardver eszközt és hozzárendeli a következő szabad meghajtó betűjelet. Ezután a

”Sajátgép” ikonon keresztül vagy az Intézőből érhetjük el az USB memórián lévő anyagot,

úgy mintha az egy winchesteren helyezkedne el.

Gyakran használják az USB memóriát gépekről dokumentumok mentésére, hiszen nem

igényel külön adathordozót és legfőképpen nem kell hardveresen belenyúlni a gépbe.

2.10.2 CD és DVD írás, újraírás

Az egyszerűség és a hasonló elvek miatt együtt ismertetjük a kétféle adathordozóra írás illetve

újraírás lehetőségét.

Többféle program ismert CD írásra és újraírásra, ezek közül a legismertebbek a CD-hez adott

Easy CD nevű program illetve a kereskedelmi forgalomban beszerezhető NERO Burning

ROM nevű program, amelynek magyar nyelvű változata is létezik.

A CD-íráshoz CD-R (read) jelű nyers CD-t kell beszerezni a boltban.

A következőkben a Nero Burning ROM program használatának bemutatása következik.

A CD írás során azt kell elsőként eldönteni, hogy adat CD-t vagy DVD-t kívánunk-e

készíteni.


63

39. ábra

Itt kiválaszthatjuk, hogy új CD-t akarunk-e írni, vagy egy már meglévőt másolni.

40. ábra

A következő kérdés, amit meg kell válaszolnunk, hogy adat CD-t vagy hang CD-t, esetleg

valamilyen más formátumot szeretnénk választani.

41. ábra


64

A következő képernyőn azt kell kiválasztanunk, hogy teljesen új CD-t írunk, vagy egy már

meglévő, de még le nem zárt CD-t szeretnénk tovább írni. Ilyenkor először beolvassa a már

CD-n lévő információt.

42. ábra

Adat CD készítése esetén egy Intéző-szerű felületről kell kiválasztani azokat a mappákat és

fájlokat, amelyeket CD-re szeretnénk írni. Ezt egyszerű DRAG and DROP technikával

húzhatjuk át a CD-re. Alul egy számskálán mutatja, hogy hány százalékát használtuk fel a

CD-nek.

43. ábra


65

44. ábra

Ezután ki kell választani, hogy milyen sebességgel kívánjuk a CD-írást elvégezni (nyugodtan

válasszuk ki a CD író lehetséges maximális sebességét), itt lehet azt is beállítani, hogy hány

példányban készüljön el a felírt anyag (annyi CD-t készítsünk elő). Amit még kell adnunk,

hogy a CD-írás után zárja-e le a CD-t vagy sem. Lezárás esetén már többet nem tudunk

ugyanarra a CD-re írni, ez akkor lehet indokolt, ha a CD-nek legalább a 90%-át teleírtuk. Ha

nem zárjuk le, akkor később még írhatunk ugyanarra a CD-re. Természetesen a korábban

felírt terület már nem tekinthető hasznos területnek, illetve az ott lévő anyaghoz később nem

tudunk hozzáférni. ?ez így nem igaz.

45. ábra


66

Végül az ”Burn” gomb megnyomásával indíthatjuk az írást.

Audio CD készítése esetén a hanganyagokat az adat CD készítéséhez hasonló módon

készítjük elő, gyakorlatilag az egyetlen különbség, hogy az audio CD-t praktikus 1x-es

sebességgel írni, ha azt normál CD-lejátszóban is megszeretnénk hallgatni.

A CD-újraíráshoz CD-RW (read, write) jelű nyers CD-t kell beszerezni a boltban. A CD

írásnál leírtak az újraírásnál is ugyanúgy érvényesek, a különbség alapvetően az, hogy

többször lehet írni ugyanarra a CD-re (gyakorlatilag a ”CD winchesterként funkcionál”),

anélkül hogy a CD-n használhatatlan területek keletkeznének.

A DVD írás és újraírás elve teljesen hasonló a CD-nél leírtakhoz, csak a felírt adatmennyiség

lényegesen nagyobb.

2.11 Különböző eszközök közötti kommunikáció

Ebben a részben azokról az eszközökről szólunk röviden, amelyek vezeték nélkül (többnyire

infravörös vagy Bluetooth kapcsolattal) kapcsolódnak a számítógéphez (pl. vezeték nélküli

billentyűzet, egér, bizonyos nyomtatók, mobiltelefon).

A mobil telefonokkal külön fejezetben foglalkoztunk, így a szükséges információ ott

megtalálhatók.

A vezeték nélküli billentyűzet és egér és nyomtatók alapvetően kétféleképpen tudnak

kapcsolódni a számítógépünkhöz infravörös porton vagy Bluetooth-szal. Az első esetben az

eszközök elhelyezésénél óvatosan kell eljárnunk, hiszen valamennyi eszköznek, amely

használja az infravörös portot láthatónak kell lenni a port számára és távolság sem haladhatja

meg az 1 métert (az infravörös sugárzás elnyelődik a levegőben nagyobb távolságok esetén).

Billentyűzet és egér kombináció esetén szokás egy külön eszközt betenni az egér, billentyű és

számítógép közé, mert csak így biztosított a ”láthatóság”.

A másik eset sokkal egyszerűbben használható, mivel a Bluetooth esetén az eszközöknél csak

arra kell vigyázni, hogy 10 méteren belül legyenek, nem feltétel a láthatóság. Az eszközök

rádióhullámok segítségével kommunikálnak egymással.


67

3 Források

Adamcsik János: Irodaautomatizálás, Indok Bt. Budapest 1999. Markó Imre: PC-k konfigurálása és installálása kiegészítés, LSI Oktatóközpont Budapest 1999. Fenyős Zoltán-Fenyősné Kircsi Amália: Számítástechnika V. Pedellus Tankönyvkiadó 2001. www.brody-ajka.sulinet.hu Gfk, Microsoft Press Számítógép Szótár, Szak Kiadó, 1999. Barry Brown – Nicola Green – Richard Harper (szerk.), Wireless World: Social and Interactional Aspects of the Mobile Age, London: Springer, 2002. Miklóssy Dezső Prezentációs oktatási segédanyag kidolgozása a PC perifériák és működésük bemutatására Chip magazin, 2003. február www.prohardver.hu www.hungarnet.hu www.prog.hu szerző: Magician 2000. www.photonet.hu www.gdf-ri.hu www.studio2001.hu (Dr. Tóth András 1999.)

Documents

A felnőttoktatás és az élethosszig tartó tanulás ...oszkdk.oszk.hu/storage/00/00/33/19/dd/1/A3_tananyag.pdf · A perifériák szerepe az adatok bevitele (beviteli eszközök),