A diasor hatályosítását elvégezte:Prof. Dr. Lentner Csaba (2013.07.15.)

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGAÁLTALÁNOS

KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEKIII. modul:

Általános államháztartási ismeretek

Nemzetgazdaság: az ország gazdasági szereplőinek összessége és a köztük lévő kapcsolatok, kölcsönhatások rendszere.

Az állam különleges gazdasági szereplő: Célja a közfeladatok minél színvonalasabb, de hatékony és

gazdaságos ellátása. Közpénzekből gazdálkodik – az államháztartási gazdálkodás

szigorú törvényi szabályozása, különösen az Alaptörvény Közpénzek és a Helyi önkormányzatok fejezetei, és hozzájuk kapcsolódó sarkalatos törvények alapján.

Gazdasági súlya jelentős (a megtermelt jövedelem jelentős hányadát centralizálja).

Közhatalmi helyzetéből adódóan képes befolyásolni a gazdaságot (szabályozás, ellenőrzés, jövedelem-elvonás – újraelosztás, monetáris politikai ráhatás).

Új Széchenyi Terv (gazdaságélénkítés, munkahelyteremtés, versenyképesség növelés),

Széll Kálmán Terv (költségvetési stabilitás előmozdítása),

Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (közigazgatás megújítása).

A tervek szervesen illeszkednek az Alaptörvény „Közpénzek” c. fejezetéhez (36-44. cikkek) és a Helyi Önkormányzatok c. fejezethez (31-35. cikkek).

Általános beavatkozások

Nemzetközi és EU kötelezettségek teljesítése (pl. befizetések az EU költségvetésébe),

Biztonság, közbiztonság védelme (pl. rendvédelem),

Jogi és intézményi keretrendszer működtetése (pl. igazságszolgáltatás, közigazgatás működtetése),

Az állam gazdasági és pénzügyi tevékenysége (pl. az adók beszedésének kötelme, gazdálkodás szabályainak megalkotása).

Speciális beavatkozások

Egyes vállalkozói csoportok támogatása (pl. kis- és közép vállalkozások, regionális támogatások),

Egyes lakossági csoportok támogatása (pl. családtámogatások rendszere, nyugdíjasok kedvezménye),

Válságkezelés állami forrásokból, állami szabályozás és ellenőrzés kiterjesztésével.

A nemzetgazdaság egészének folyamatai: Gazdasági növekedés (a makro-jövedelem

számbavételének mutatói, növekedési ütem), Infláció (fogyasztói árindex, antiinflációs politika), Külgazdasági egyensúly (fizetési mérleg, az ország külföldi

adósságállománya).

Az államháztartás jellemzői: Jövedelem-centralizáció, jövedelem-újraelosztás szintje, Államháztartási hiány mértéke (GDP max. 3%-a), Magyarország 3. éve teljesíti ezt a követelményt (EDP eljárásból is kikerültünk 2013-ban), Államadósság mértéke (felhalmozott tartozás; EMU:

GDP max. 60%-a).

Államháztartás reformja: olyan strukturális változások, melyek után megváltozik

a költségvetési rendszer működése, hatékonysága, a közszolgáltatások színvonala javul, az Állam hatékonyabban működik.

A reform területei: Feladatellátás (pl. hatékony, ésszerű és célszerű

gazdálkodás az állami vagyonnal, állami tulajdon védelme és arányának erősítése),

Finanszírozás (pl. adórendszer, adósságállomány, kincstári rendszer, külső finanszírozás diverzifikálása),

Management (pl. kontrollrendszer, stratégiai tervezés).

Az államháztartás közgazdasági megközelítésben: az államháztartás közfeladatok ellátását finanszírozó gazdálkodási rendszer.

Feladat-megközelítésben minden olyan tevékenység, amely az államháztartás vagyonát hasznosítja, vagy amelyet folyó államháztartási bevételekből finanszíroznak.

Szervezeti megközelítésben az államháztartás azon szervezetek köre, amelyek az államháztartás részét képezik, és amelyekre az államháztartási gazdálkodás szigorú szabályait alkalmazni kell.

Az új Áht. elmozdult a feladat-megközelítés irányába.

Az állam és az államháztartás változó szerepei történelmi aspektusból (Adam Smith, Friedrich List, J. M. Keynes, Milton Friedman, 2007-től újjászervezett gazdaságpolitikák kora).

Fiskális politika felértékelődő szerepe, fiskális kényszer.

MNB kivonása a reálszektor- és az ÁHT refinanszírozásából. Jelenlegi változtatási kényszerek, új törekvések az MNB gazdaságpolitikai integrációjának mélyítésére, stratégiai partnerré válására.

Az Euró-zóna válsága, hatásai a magyar gazdaságra.

A közteherviselésbe bevontak körének szélesítése.

Központi alrendszer

Önkormányzati alrendszer

az állam, a központi költségvetési

szerv, a törvény által az

államháztartás központi alrendszerébe sorolt köztestület,

a köztestület által irányított köztestületi költségvetési szerv.

a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi

önkormányzat és az országos nemzetiségi önkormányzat,

a társulás, a térségi fejlesztési tanács, a költségvetési szervek,

amelyek irányítója az önkormányzati alrend-szerbe tartozik.

Központi kormányzat

Társadalombiztosítás

Elkülönített államipénzalapok

Helyi önkormányzatok

Éves költségvetés szerinti gazdálkodás Költségvetés Költségvetés egyenlege

Előirányzatokkal való gazdálkodás Költségvetési gazdálkodás Kiadási előirányzatokhoz Bevételi előirányzatok Előirányzat-módosítás, előirányzat-átcsoportosítás

Az alapelvek szerepe az államháztartáshoz tartozó minden szervezetre

vonatkozik a költségvetés tervezési metódusa, végrehajtása a bevételek és kiadások számbavétele, valamint a beszámolás,

egyszerre, egymást erősítve kell érvényre jutniuk.

Érvényesülésük jogszabályi garanciái a költségvetés készítésével és az elszámolással

kapcsolatos eljárási szabályok , a költségvetés végrehajtásával és a gazdálkodással

kapcsolatos szabályok, a pénzügyi folyamatok számbavételi módját

meghatározó szabályok

Nyilvánosság elve A tervezés és elszámolás alapelvei

a költségvetés alapján történő gazdálkodás elve, a programozás elve, a teljesség elve, a valódiság elve, az egységesség és áttekinthetőség elve, a globális fedezet elve, a bruttó elszámolás elve, a részletezettség elve.

A költségvetési források felhasználásának alapelvei felhasználási kötöttség elve, közbeszerzési kötelezettség elve, állami támogatások korlátozásának elve.

A törvény az alábbi kérdésköröket szabályozza:

az államadósság csökkentése (az államadósság fogalma, számítása, adósságcsökkentés, az államadósság keletkezését és növekedését korlátozó szabályok),

Államadósság Kezelő Központ (az Államadósság Kezelő Központ jogállása, feladatai),

Költségvetési Tanács (tagjai, feladata, hatásköre, működésének szabályai, szerepe az államadósság mértékének vizsgálatában),

a közteherviselés alapvető szabályai.

17

Közhatalmi bevételek (fizetési kötelezettségek)

Magánjogi bevételek

Adó jellegű bevételek

Díjjellegű bevételek

Szankció jellegű

bevételek

A közhatalmi bevételek beszedése:1.Nemzeti Adó- és Vámhivatal (állami adóhatóság)2.Települési önkormányzat jegyzője (önkormányzati adóhatóság)

Közbevételek

Alkotmányos alapja: közteherviselés.

Szabályozási garanciák!

Tulajdonosi bevételek, pl. koncessziós

szerződésekből eredő bevételek,

vagyonhasznosítás bevételei, osztalék- és

kamatbevételek.

ÁLLAMI MŰKÖDÉSI FUNKCIÓK

JÓLÉTI FUNKCIÓ

GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓ

ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE

A nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi

szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése. További vagyongazdálkodási feladat a nemzeti

vagyon értékének megőrzése, állagának védelme, a nemzeti vagyon körének bővítése, értéknövelő használata, hasznosítása, valamint az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából

feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

Az állami vagyon feletti jogokat és kötelezettségeket a Magyar Állam nevében az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter gyakorolja:

a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.,

a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., illetve

tulajdonosi joggyakorló szervezet útján.

Centralizált pénzgazdálkodás a központi alrendszerbenJellemzői, főbb funkciói:

állami feladatok finanszírozása, az ezzel kapcsolatos fizetési műveletek lebonyolítása;

nettó finanszírozást végez, központi alrendszer és a helyi önkormányzatok pénzügyi kapcsolatában meghatározó szerepe van;

az államháztartási jövedelmek hatékonyabb elosztására törekszik;

törzskönyvi nyilvántartást vezet.Szervezete:

Magyar Államkincstár, Államadósság Kezelő Központ Zrt.

Kincstári ügyfelek: Kincstári kör, Kincstári pénzforgalmi számlatulajdonosok.

Központi szereplője: Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaság (ÁKK Zrt.).

Az ÁKK Zrt. főbb funkciói: az államadósság-kezelési stratégia kidolgozása; az állami költségvetés fizetőképességének

fenntartása; az államadósság és az államháztartási hiány

finanszírozása; az állam átmenetileg szabad pénzeszközeinek

kezelése.

A költségvetés főbb bevételei:A gazdálkodó szervezetek befizetései (társasági adó, pénzintézetek adója)Fogyasztáshoz kapcsolt adók (ÁFA, jövedéki adó, regisztrációs adó) Lakossági befizetések (személyi jövedelemadó, illetékek)Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeiBefizetések az államháztartás alrendszereibőlEgyéb bevételek

A költségvetés főbb kiadásai:Támogatások Költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai Államháztartás alrendszereinek támogatásaAdósságszolgálatEgyéb kiadások Tartalékok

FEJEZETEK(fejezetrend)

Szervezeti fejezetek(államhatalmi szervek, minisztériumok, kivételesen központi államigazgatási szervek, testületek)Funkcionális fejezetekpl. a helyi önkormányzatok támogatásai

CÍMEK(címrend)

Szervezeti címek(egy-egy költségvetési szerv, további bontásaként esetenként alcím)Funkcionális címek(további bontásuk: alcím, azon belül jogcímcsoportok, esetenként további tagolásként jogcímek)

ELŐIRÁNYZAT-CSOPORTOK

1. Működési költségvetés, 2. Felhalmozási költségvetés, 3. Kölcsönök, 4. Egyéb speciális célú előirányzatok

KIEMELT ELŐIRÁNYZAT

OK

Működési költségvetésen belül pl. személyi juttatások, dologi kiadások.Felhalmozási költségvetésen belül: pl. felújítások

SZAKASZIDŐBELI

ELHELYEZÉSFŐBB FELELŐSÖK FELADATOK

Döntés-előkészíté

s

Április-szeptember

Fejezeti irányító szerv,

államháztartásért felelős miniszter,

Kormány,Költségvetési

Tanács

Költségvetési egyenleg cél,

tervezés, törvényjavaslat

DöntésOktóber-

december

Állami Számvevőszék,Költségvetési

Tanács, Országgyűlés

Főösszegek meghatározása,

törvény elfogadás

Végrehajtás

A költségvetési év

Kormány, fejezeti irányító szerv,

költségvetési szervek

Elemi költségvetések

készítése, előirányzatok

teljesítése

EllenőrzésKöltségvetési

évet követő év

Kormány, Állami Számvevőszék, Országgyűlés

Zárszámadási törvény

előkészítése, elfogadása

Társadalmi közös kockázatvállaláson alapuló kötelező biztosítási rendszer.

Működési elvei: biztosítási elv, szolidaritási elv. Alapszerű gazdálkodás: a társadalombiztosítás

pénzügyi alapjai az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap.

Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások. Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség (az

alapok céljaihoz kapcsolódó kiadások). Mögöttes állami felelősség. TB igazgatási szervek: Országos

Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság, Országos Egészségbiztosítási Pénztár.

Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.

Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter

Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, egyes alapoknál önkéntes befizetések (adományok, segélyek)

Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség

Jelenleg működő alapok: Nemzeti Földalap, Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, Nemzeti Kulturális Alap, Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.

32

Az Alaptörvény 32. cikke szerint a helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvényi keretek között:gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről.önkormányzati feladatok és adósságállomány centralizáció 2011-2013 között

VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok.

I. Önkormányzati törzsvagyon Körét az Ötv., más törvény, és az önkormányzat

rendelete határozza meg, közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja: forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak,

közterek), korlátozottan forgalomképes vagyontárgyak

(pl. középületek, közművek).II. Forgalomképes önkormányzati

vagyon Hasznosítása alapvetően önkormányzati döntés

alapján. Vállalkozásban való részvétel korlátai (!)

I. SAJÁT BEVÉTELEK

helyi adók; díjak; bírságok; vállalkozásból, az önkormányzati vagyon

értékesítéséből, hozadékából származó bevételek; önkormányzati vagyon értékesítéséből származó

bevételek; átvett pénzeszközök; vadászati jog haszonbérbe adása; egyéb bevételek.

II. ÁTENGEDETT KÖZPONTI BEVÉTELEK

gépjárműadó, (2013-tól változás van)

illeték,

termőföld bérbeadásából származó személyi jövedelemadó,

az önkormányzatot megillető egyéb bevételek.

III.ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁSOK, TÁMOGATÁSOK általános működési és ágazati feladatainak támogatása (Általános működés,

köznevelés, gyermekétkeztetés, szociális és gyermekjóléti támogatás, kulturális feladatok támogatása);

központosított előirányzatokból; működőképesség megőrzését szolgáló kiegészítő támogatások; vis major támogatás; cél- és címzett támogatások.

A költségvetés előkészítéseköltségvetési koncepcióköltségvetési tervezet elkészítéseköltségvetési egyeztetések

A költségvetési döntésa költségvetés tartalmi elemei

A költségvetés végrehajtásahelyi önkormányzati költségvetési szervek

A költségvetés végrehajtásának ellenőrzésezárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési

beszámoló)

Az államháztartás részét képező, az Áht. szerint

nyilvántartásba vett jogi személy, amelyjogszabályban meghatározott és az alapító okiratban rögzített állami, önkormányzati feladatokat (közfeladat) közérdekből,alaptevékenységként,haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelmények és feltételek alapján, jogszabályban meghatározott szerv vagy személy irányítása vagy felügyelete mellett, az alapító okiratban megjelölt működési körben,közfeladat-ellátási kötelezettséggel,a költségvetéséből gazdálkodva végez,gazdálkodásáról számviteli beszámolót készít (2014-től eredményszemléletűt).

Alapításra jogosult Költségvetési szerv típusa

Országgyűlés, Kormány, miniszter

központi költségvetési szerv, tb. költségvetési szerv

helyi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács

helyi önkormányzati költségvetési szerv

országos nemzetiségi önkormányzat (társulás)

országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési

szerv

települési, v. területi nemzetiségi önkormányzat

(társulás)

helyi nemzetiségi önkormányzati költségvetési

szerv

Köztestület (külön tv. alapján)

köztestületi költségvetési szerv

A költségvetési szerv alapítására jogosultakA költségvetési szerv alapítására jogosultak

A létrehozásról jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Az alapító okiratot az alapító szerv adja ki. (Kivételek vannak.) Az alapító okirat kötelező tartalmát törvény (Áht.) írja elő. A költségvetési szerv a nyilvántartásba való bejegyzésével, a bejegyzés

napjával jön létre (főszabály szerint). A költségvetési szervekről a Magyar Államkincstár vezet nyilvántartást

(törzskönyvi nyilvántartás).

ALAPÍTÁS (államháztartásban elfoglalt hely)

KINCSTÁRI RENDSZERHEZ VALÓ VISZONY

GAZDÁLKODÁSI JOGKÖR

Központi költségvetési szerv

Kincstári körbe tartozó Önállóan működő és

gazdálkodó költségvetési szerv

Országos nemzetiségi

önkormányzati ktgv. szerv

Helyi nemzetiségi önkormányzati ktgv.

szerv Kincstári körön

kívüliHelyi önkormányzati költségvetési szerv Önállóan működő

költségvetési szervKöztestületi

költségvetési szerv

Irányítási jogosultságok Alapítói jogok gyakorlása, Vezető kinevezése, felmentése, munkáltatói jogok gyakorlása, Gazdasági vezető kinevezése, felmentése, díjazásának

megállapítása, A költségvetési szerv tevékenységének ellenőrzése, A fejezetet irányító szerv külön törvényben meghatározott, az

működéssel, gazdálkodással kapcsolatos jogainak gyakorlása, Jelentéstételre vagy beszámolóra való kötelezés, Jogszabályban meghatározott esetekben a

költségvetési szerv döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyása,

Egyedi utasítás adása feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.

A félkövér betűvel szedett jogosultságok a felügyeleti szerv jogosultságai körébe nem tartoznak!

Az átalakításról, vagy a megszüntetésről jogszabályban vagy határozatban kell rendelkezni. Jogosult: alapító szerv.

Az átalakítás történhet: egyesítéssel (beolvadás, vagy összeolvadás), szétválasztással (különválás, vagy kiválás)

Az átalakításról, megszüntetésről rendelkező jogszabályban (határozatban) rendelkezni kell: a megszűnő költségvetési szerv valamennyi közfeladatának

jövőbeni ellátásáról, valamennyi jogáról és kötelezettségéről, meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az

időtartamot, amelyre vonatkozóan, és azon kört, mértéket, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat.

A költségvetési szerv a törzskönyvi nyilvántartásból való törléssel, a törlés napján szűnik meg.

Közfeladat-ellátási kötelezettség A feladatellátás belső rendje, módja: SZMSZ, ügyrendek. Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban

(határozatban) és az alapító okiratban a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott közhatalmi vagy közszolgáltató tevékenység.

Vállalkozási tevékenység: az alaptevékenységétől eltérő, rendszeres haszonszerzés céljából, támogatáson kívüli forrásból, más jogi személy vagy természetes személy számára, nem kötelezően végzett termelő-, szolgáltató, értékesítő tevékenység. (Korlátozott)

Működés, feladatellátás rendszeres felülvizsgálata. (irányító szerv)

Gazdálkodásuk alapdokumentuma: az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetés.

Tartalma: kiadások, bevételek és támogatások kiemelt előirányzatokon

belül tételenként és szak-feladatrend szerinti tevékenységenként részletezve,

személyi juttatásainak és létszámának összetételét, Szak-feladatrend szerinti mutatók állománya és értékei.

Működésükkel, gazdálkodásukkal szembeni alapvető követelmények: Gazdaságosság (az erőforrások felhasználásához kapcsolódó

kiadás, ráfordítás a lehető legkisebb legyen) Hatékonyság (a nyújtott szolgáltatás, ellátott feladat értéke,

vagy bevétele a lehető legnagyobb mértékben haladja meg a felhasznált erőforrások kiadásait/ráfordításait)

Eredményesség (a kitűzött célok teljesüljenek, a feladat tervezett és tényleges hatása között a lehető legkisebb eltérés legyen, vagy a tényleges hatás kedvezőbb legyen a tervezettnél)

A költségvetési szerv bevételei Tárgyévi költségvetési bevételek: támogatás,

támogatásértékű bevétel, közhatalmi bevétel, átvett pénzeszköz, egyéb működési és felhalmozási célú bevétel, vállalkozási tevékenység bevételei, átvett maradvány.

Korábbi években képződött, felhasználásra jóváhagyott tartalék igénybevétele (alaptevékenységhez kapcsolódóan önkormányzatoknál pénzmaradvány, kincstári körben előirányzat-maradvány (kötelezettségvállalással terhelt, nem terhelt), valamint a vállalkozási maradvány) - pénzforgalom nélküli bevételnek minősül.

A költségvetési szerv kiadásai Működési kiadások: személyi juttatások, munkaadókat

terhelő járulékok, dologi kiadások (készletbeszerzések, szolgáltatások kiadásai), egyéb folyó kiadások.

Felhalmozási kiadások: intézményi beruházási kiadások, felújítások.

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

TELJESÍTÉS (átadás/átvétel)

ÉRVÉNYESÍTÉS

UTALVÁNYOZÁS

Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés.

A pénzügyi teljesítés elrendelése. Költségvetési szerv vezetőjének jogköre (átruházható), érvényességi kelléke: ellenjegyzés.

Összegszerűség, fedezet megléte, gazdálkodási, számviteli szabályok betartásának ellenőrzése.

Belső szabályzatban kell rögzíteni mely esetekben és kinek kötelező igazolni szakmai szempontból a teljesítést.

Szigorú összeférhetetlenségi szabályok vannak az egyes jogkörök gyakorlói vonatkozásában!

A költségvetési beszámolás célja: a költségvetési szerv gazdálkodásáról információt nyújtani a költségvetési szerv vezetői, az irányító szerv, valamint az ellenőrző szervek részére.

Féléves beszámoló június 30-i fordulónapra készül, tartalma: pénzforgalmi jelentés, pénzforgalom egyeztetése, a költségvetés I. félévi teljesüléséről szolgáltat információt.

Éves költségvetési beszámoló december 31-i fordulónapra készül, tartalma: könyvviteli mérleg, pénzforgalmi jelentés,

maradvány-kimutatások, kiegészítő melléklet (számszaki és szöveges rész),

a költségvetés végrehajtásáról és a vagyon alakulásáról ad információt.

„Az államháztartási kontroll alapvető célja számot adni arról, hogy az államháztartási pénzeszközökkel, vagyonnal szabályszerűen, szabályozottan, gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen gazdálkodnak-e.”

Az államháztartási kontroll kiterjed a pénzgazdálkodásra és a vagyongazdálkodásra, a jogszerűségre, a szabályozottságra, a gazdaságosságra,

a hatékonyságra, valamint az eredményességre. Az államháztartási kontroll feladata

a hatékony gazdálkodás segítése, a vezetők munkájának segítése, a szabálytalanságok, hiányosságok feltárása a közfeladat- ellátás

javítása érdekében.

Külső ellenőrzés

Számvevőszéki ellenőrzés

Független könyvvizsgálat

Belső kontrollrendszerFEUVEBelső ellenőrzés

• Szervezeten belüli• Irányító szerv által

ellátott• Kormányzati

Központi harmonizáció

Ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.

Általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.

Az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogköre kiterjed:

a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére; a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok,

a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére;

a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a térségi fejlesztési tanácsoknak és az egyesületeknek nyújtott költségvetési támogatások és az államháztartás központi alrendszeréből nyújtott más támogatások és az említett szervezetek részére meghatározott célra ingyenesen juttatott állami vagyon felhasználásának ellenőrzésére;

egyéb, az államháztartásról szóló törvényben meghatározott szervezetek és gazdálkodási folyamatok ellenőrzésére.

Ellenőrzési jogköre kiterjed a kormányrendeletben meghatározott forrásokból nyújtott költségvetési támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre: a lebonyolításban érintett szervezeteknél, a kedvezményezetteknél, és

a költségvetési támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.

Ellenőrzési jogköröket is gyakorol: a költségvetési hozzájárulásokhoz, a támogatásokhoz (a központi költségvetésből

az önkormányzati alrendszer számára nyújtott normatív hozzájárulások) kapcsolódóan.

Állami Számvevőszék Könyvvizsgálat – 2013. januártól nem

kötelező. Kincstári ellenőrzés (központi költségvetési

hozzájárulások igénylésének jogossága, felhasználásuk szabályszerűsége)

Pénzügyi bizottság (2000 fő feletti lélekszámú települések esetében kötelező)

Belső kontrollrendszer (kialakítása, működtetése a jegyző feladata) FEUVE Belső ellenőrzés

Támogatások ellenőrzéseA támogatási szerződésekben ki kell kötni az illetékesellenőrző szervek (EU ellenőrző szervek, a kormány és

afejezetek ellenőrzési szervei, a Kincstár, illetve az

irányítóhatóságok és kifizető hatóságok) képviselőinek

ellenőrzésijogosultságát, valamint a kötelezettségek megszegéseesetén alkalmazandó szankciókat.

Az adók és más befizetések ellenőrzése

Az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséértfelelős hatóság az államháztartást illető fizetésikötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az adózással ésmás befizetésekkel, továbbá a költségvetési

támogatásokkalkapcsolatos jogszabályok megtartását.