A deviáns magatartásformák

A magatartászavar egyéb faktorai.

Az alkohollal, droggal való visszaélés. Öngyilkosság, mentális

zavarok

A viselkedészavar a családon kívüli kontextusokban

Szegénység, hátrányos társadalmi helyzet kontextusa

Szegénység és kognitív képesség, iskolai teljesítmény, externalizáló viselkedés (fiúknál) összefüggése

Az összefüggés mechanizmusa:

Szegénység… stressz nevelés stílusának megváltozása

magatartászavar a gyereknél

Csak kisebbségi csoportnál nem jelentős (Guerra, 1995)

Ok: relatív szegénység (észlelt státusz) módosítja a kockázat nagyságát

Szomszédság, lakóközösség kontextusa

Nagyváros belső területein 2-szer nagyobb a vis.zav. aránya a külső területekhez képest /Anglia, Svédország/ (Rutter, 1975) szomszédság hatása?

Szomszédság kriminális cselekedete gyerekek viselkedészavarának bejóslásához hozzájárul

Mechanizmus? Gyermek életkorától függ

a) 10 éves kor alatt: családon iskolán keresztül közvetett hatás

b) Nagyobb gyereknél: közvetlen hatások

1. Kortársi kapcsolat

2. Szomszéd mint modell

Iskolai kontextus

Iskolai kudarcok viselkedészavar, bűnözés kialakulása

Iskolai klíma szerepe

Iskolai klíma kialakulása: tanári, és gyermeki oldal

Iskola hatása: kortársai kapcsolatokon keresztül is – direkt (társas) és indirekt (teljesítmény kudarcok)

mechanizmusok

A kortársi kapcsolatok kontextusa

Agresszió és társas kapcsolatok (elutasítás)

Agresszív (proaktív) gyerekeket elutasítja a csoport nagy a kockázata az antiszociális csoportba kerülésnek, későbbi bűnözésnek

Elutasított gyerek agresszíven viselkedik

Agresszió: oka vagy következménye az elutasításnak?

Dodge (1990): viselkedészavart mutató gyermeknél új csoportban is agresszív viselkedés csoport kizárja

Olson (1992): csoport agressziója is növekszik problémás gyermek agressziója fokozódik (evokatív genotípus – környezet viszony)

(a hírnév hatása a társaktól származó megítélésre)

Affiliáció

9-10 éves korban: saját társas csoportja alakul ki az agresszív gyerekeknek

Milyenek az antiszociális gyerekek baráti kapcsolatai?

Dishion (1995): 13-14 éves fiúk csoportjának vizsgálata

Barátok: szomszédságból

Aktivitásuk strukturálatlan

Sok negatív, kevés és meg nem erősített pozitív interakció

Kényszerítő, erőszakos interakció

Rövid ideig tartó barátság

Nem tanul meg proszociális viselkedést

Antiszociális csoport hatása az egyénre:

1. Attitűdök összeolvadása

2. Egyéni agresszió kifejezőeszköze

3. Konformizmus irányában történő nyomás

4. Antiszociális viselkedés irányába történő nyomás (önszabályozás megszűnése miatt)

Serdülők kapcsolódása a bandához (Cairns, et al., 1997):

1. Deviáns csoport vonzza az agresszív gyereket

2. Agresszív gyerek belesodródik a bandába

Mennyire vonzó a („jó”) gyerek számára a deviáns csoport?

A csoport befolyása a döntő? (=differenciális asszociáció teória)

Vagy: az agresszív személyiségű gyerek keres hasonló társakat?

Benda et al. (1995): nézetek kortárs választás jutalom bűnelkövetés

utánzás

Vitaro et al. (1997)

Mérsékelt agresszió esetén (serdülőkor): a csoporttal való kapcsolat bejósolta az agresszív viselkedést

Súlyos (korai) viselkedészavar esetén és átlagos (nem problémás) gyerekeknél: nem befolyásol a csoport (esetleg a súlyos vz-nél erősítheti a csoport az agr. viselkedést)

Tehát: 1. személyiségvonás közvetíti a csoporthatást

2. Csoporthatás erősebb lehet serdülőkorban kezdődő viselkedésnél, mint a gyerekkorban kezdődőnél

Folytonosság vagy változás az antiszociális viselkedésben

Folytonosság (rövid és hosszú távú vizsgálatokban): minek a számlájára írható?

Alapja: egyéni érzékenység

kezdési életkor: a kezdés időpontja

Egyéni érzékenység

Hiperaktivitás (temperamentum impulzivitás és motoros nyugtalanság komponensek) bejósolta a fiatalkorú bűnelkövetést

Neuropszichológiai deficit, kognitív és iskolai teljesítmény alacsony szintje: mérsékelt kapcsolat az VQ és a felnőttkori kriminalitás között (kommunikációs problémák miatt)

Intellektuális és figyelmi problémák alacsony isk. teljesítmény

(Maguin, Loeber, 1996) bűnözés

(csak korai kezdés esetén)

Kezdés időpontja

Korai kezdés: legerősebb előrejelzője a viselkedészavar folyamatosságának

Mofitt (1993): két fejlődési vonal:

1. Korai kezdés + sok kockázati tényező = viselk. zavar fennmaradás felnőttkorig

2. Serdülőkori kezdés + kevés korai kockázat = bűnözés: státusz frusztráció miatt + kortársak utánzása miatt

A stabilitás és változás mechanizmusai: személy környezet interakció

Szociális kogníció torzult jellege: felhalmozódó tapasztalatok

Self: (múltbeli tapasztalatok + önértékelés + jövőbeli elképzelések + személyiségjegyek); bűnöző fiataloknál nincs lehetséges self

Felerősítési hatás (Elder, Caspi, 1990): új tapasztalatok is a meglévő mintázatot erősíti meg; ok: stressz esetén régi belső cselekvési forráshoz tér vissza

Környezet kontinuitása

Környezet kiválasztása és formálása: korábbi életkorban evokatív hatás, későbbi életkorban aktív választás (kortárscsoport, élettárs választás, felnőtti szerep korai átvétele)

Alkohol és kábítószer használat

A következmények kumulálódása: egy fejlődési állomás kedvezőtlen fejlődési eredménye ugródeszkaként működik a még deviánsabb útvonal felé (ugródeszka hatás vagy kumulatív folytonosság)

Lánc megtörése:

pozitív felnőttkori tapasztalatok (házastárs, munka, új lakóhely)

Alkoholizmus és drogfogyasztás mint deviancia

Szenvedélybetegségek (addiktológia): bizonyos kémiai anyagok rendszeres fogyasztása, amelynek során dependencia ( elvonási tünet) alakul ki: nem tud lemondani a szer használatról, noha a testi, pszichés és szociális ártalmakat érzi a személy

Addikció fajtái: kémiai és viselkedési (impulzuskontroll, önszabályozás zavara)

Szerhez hozzászokás alakul ki (habituáció): szer iránti igény egyre nagyobb motivációs erővé válik (elvonási tünet a hozzászokás része)

Szer: tolerancianövekedést vált ki (várt hatáshoz egyre nagyobb mennyiség szükséges) és szenzitizációt (fordított tolerancia)

Milyen anyag okoz dependenciát? Örömérzetet, kielégülés érzését keltő anyagok

Különböző utakon érhető el:

1. Közvetlenül az idegrendszer belső jutalmazó rendszerére ható anyagokkal: klasszikus kábítószerek (endorfinokhoz hasonló hatás)

2. Az agyi jutalmazó rendszerre áttételesen ható szerek: szorongás, feszültség kikapcsolása révén (barbiturátok), idegrendszeri készenléti állapot fokozása révén (amfetamin, alkohol), vagy speciális gátlások leépítése révén (alkohol)

Veszélyesség oka: tolerancianövekedés (gyorsasága, a pozitív hatás nagysága, a prolongált hatás károsító következménye szerint változik a szerek veszélyessége)

Dependencia lélektani oldala: szer érték lesz, megszerzés vágya egyre erősebb; így elnyom minden más társas személyes, szociálisan kívánatos értéket, motivációt konfliktus a környezettelelidegenedés a környezettől

Személyiség: testi és idegrendszeri károsodások + tudatosodás, de nem tud ellene tenni: önkárosító örvény, öndestrukció, lassú öngyilkosság (örömérzet nagyobb érték az elkerülésnél, gyógyulásnál) = szenvedély

Ilyenkor már nem tud együttműködni a gyógyításban

Korábban nincs betegségtudata, nem fogad el segítséget

Szenvedélybetegség: abúzus (visszaélés) talaján alakul ki

nem táplálkozási vagy terápiás célból, nagyobb adagban történő, nem kulturálisan előírt módon, testi vagy pszichológiai hatás kedvéért történő fogyasztás

Szenvedélybetegség: elsődleges (átlagosan ép személyiségnél)

másodlagos (pszichiátriai betegség talaján kompenzációként)

Alkoholabúzus, alkoholizmus

Biztonságos alkoholfogyasztás mennyisége efölött káros

A magyarországi alkoholfogyasztás változása

Alkoholfüggőség kialakulása (5 fázis)

4.- 5. fázis átmenetének jellemzése: pszichológiai változások (az alkoholista karrier, alkoholos karakteropátia folyamata)

Idült alkoholizmus következményei:

Korsakow-szindróma: amnézia, kóros meseszövés (konfabuláció), tájékozódás zavara (limbikus rdsz. Károsodása)

Idegrendszeri szövődmények: polineuritisz, demencia

Pszichiátriai szövődmények: alkoholos paranoia, depresszió

Alkohollal szembeni veszélyeztetettség

Alkoholizmus kialakulásának pszichológiai tényezői (multifaktoriális betegség)

a) Családi hatások

1. A családi szocializáció (kórosan szoros kapcsolat, érzelmi kapcs. gyenge)

2. Családi deviáns minta (ivási szokások értékek)

3. Családi rejtett interakciós mintázat (kóros egyensúly: bűnbak képzéssel)

B) Családon kívüli hatások:

1. Másodlagos szocializációs csoportok (kultúra)

2. Stressz-fenntartó élethelyzet

3. Környezeti lehetőségek, elérhetőség

4. Címkézés, minősítés

(Nincs specifikus alkohollal kapcsolatos tényező)

Felnőttkori alkoholizmus fajtái gyermekkori előzmények

1. Antiszociális alkoholizmus

2. Fejlődéssel korlátozódó alkoholizmus vannak

3. Negatív érzelmi alapú alkoholizmus

4. Izolált abúzus

5. Epizodikus alkoholizmus nincsenek

6. A fejlődéssel kumulálódó alkoholizmus

Drogabúzusok

Drogfogyasztás és kultúra, szubkultúra, a drog mint szimbólum

Drogfogyasztás alakulása Magyarországon

Drogfajták és hatásuk1. Ópiát típusú (klasszikus) kábítószerek: morfinszármazékok

Révület, örömérzet (inkább pszichológiai dependencia), gyors hozzászokás, tolerancia gyorsan növekszik; a szer szedésének hosszabb távú hatásai; vénás beadás veszélye

2. Barbiturát típusú dependencia: (altatók, nyugtatók egy része is)

altató hatásású (kp-i idegr.); huzamos szedéskor: öröm, feszültség csökkenés, tudati beszűkülés, részegségszerű hangulat (függőség pszichológiai és organikus); toxikus mellékhatások (beszéd, kommumik., mozgáskoord. zavara)

3. Kokain, kannabis, marihuána dependencia

Kellemes élmény, feszültségoldás, fáradtságérzés megszűnése, negatív szociális kikapcsolódása, révület, tudatbeszűkülés; viszonylag könnyű abbahagyni a használatát; (kristályos kokain = crack: gyors tudatváltozás, hozzászokás, agresszivitás veszélyes)

4. Amfetamin:

Fáradtságérzés csökken, tudati működés felgyorsul, általános késztetésfokozás, lebegésszerű, könnyű közérzet; gyors hozzászokás, tolerancianövekedés lassú;

Delíriumot, zavartságot, szorongást, hallucinációt, téveseszmét, percepciós zavart okoz, fizikai leromlás, fogyás, agyi károsodás is;

5. Hallucinogén és PCP típusú szerek:

Révületkeltő anyagok, egyes tudati folyamatokat kikapcsolnak, másokat felerősítenek: tudattágító, élményfokozó hatás; gyors hozzászokás, lassú tolerancia növekedés;

Személyiség dezintegráció, delírium veszély, erős toxikus hatás

6. Szerves oldószerek

Tudatbeszűkítő, révületkeltő hatás; lassú tolerancia növekedés;

Erős mérgező hatás, agyi károsodás, intellektuális hanyatlás;

Drogfogyasztók köre

Drogfogyasztás szekvenciája: legális illegális szerek

Drogfogyasztás és egyéb deviáns magatartás összefüggése

Szerfogyasztás környezeti előrejelzői:

1. Családi hatás

2. Szülők és testvér drogfogyasztása: modellhatás (?)

3. Kortársak szerepe

Családi és kortársi hatások összekapcsolódása

Öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet

Az öngyilkosságal kapcsolatos elméletek:

1. Biológiai: génmutáció

alacsony szerotonin szint

2. Szociológiai elmélet:

Durkheim: társadalmi integráció lazulása: egoista típusú

társadalmi integráció túl erős: altruista típusú

anómiás típusú

3. Szocializációs elméletek:

Gold (1958): társas környezetből utánzás és azonosulás során tanulja meg az agresszió levezetését

Henry, Short (1954): frusztrációra vezethető vissza (erős vagy gyenge társadalmi kényszert lát a frusztráció mögött)

4. Kommunikációs elmélet: öngyilkosság = üzenet

5. Wasserman (1985): 4 kommunikációs mód

verbális nonverbális

Direkt egyértelmű kijelentés gyakorlati előkészületek

Indirekt közvetett leírás, utalás társas izoláció

6. Pszichodinamikus elméletek

Freud: destruktív késztetés (szuperego) + halálösztön

Abraham (1927): introjektált szeretettárgy elleni támadás + önbüntetés

Horney (1961): öngyilkosság = az ego kudarca 4 alapélménye

(reménytelenség, szenvedés, elidegenedés, dicsőség keresése)

Magyarország: az öngyilkosság számának alakulása,

Öngyilkosság 3 kritériuma: tudatos szándék

módszer képzete

módszer megvalósítása

Öngyilkosság és öngyilkossági kísérlet kapcsolata

Az öngyilkosság lélektani folyamata: preszuicidális szindróma (öngyilkossági triász) (Ringel)

1. Fokozódó dinamikus beszűkülés (több területen)

2. Agresszivitás gátlódása

3. Menekülés a fantáziavilágba

Öngyilkos személyisége

Rizikófaktorok:

1. Stresszkeltő helyzetek, események

2. Hangulat és gondolkodás változások

3. Alkohol és drog használata

4. Elmezavar

5. Modellkövetés

Az öngyilkosság okai Magyarországon (Buda, 1997)

1. Protestáns mentalitás

2. Modellhatás

3. Agresszió befelé fordítása (erőszakos bűncselekmények száma alacsony)

4. Közvélemény jellege

5. Elterjedt alkoholizmus

6. Társas kapcsolatok sajátossága

7. Magyar kultúra személyiségformáló sajátossága

8. Társadalmi változások hatása (urbanizáció, mobilitás, közösségek változása)

9. Családi változások a társadalmi hatások következtében

10. Szociálpolitikai támogatások elégtelensége

11. Pszichiátriai szolgálat fejletlensége