sz.) 1907. október 31.

az indemnitás.tárgyalásának folytatása.

P o p o v ic s D usán a m iniszterelnök tegnapi nyilatkozataira reflektál. N em hiszi, hogy lehetne valam i sikere a bán vállalkozásának; ha m ost uj vá­lasztást rendelnének el Horvátországban, a nem zeti pártnak m ég a magja is kiveszne. N agyon téved a m iniszterelnök, ha azt h iszi, hogy könnyű lesz el­bánni a rezolucionistákkal. N em elég, hogy Ra- kodozaynak programja van: hol van a pártja? Majd szerb nyelven fo lytatja fejtegetéseit.

A z e ln ö k figyelm ezteti a szónokot, hogy a tör­vény értelm ében csak m agyarul, vagy horvátul be­szélhet.

F ö lk iá ltá s o k a horvátok részéről: U gyanaz akét nyelv.

A z e ln ö k : Bocsánat, jó l tudom , hogy nagy a hasonlóság a horvát és a szerb nyelv között, do azért szerbül beszólni m ég sem szabad. H a a képviselő ur szerbül beszél, megvonom tőle a szót. (H elyeslés.;

P o p o v ic s D usán: N o jó, hát majd horvátul fogok b eszéln i! á

A z e ln ö k rendreutasitja Popovicsot azért, m ert szerbül beszólt.

P o p o v ic s D usán horvát nyelven befejezi a beszédét annak a kijelentésével, hogy H orvátország­ban m ost egy uj un ion ista párt alakitása leh etet­lenség; ha uj választást rendelnek el, a nép nem a kormánynak, hanem a rezolucionistáknak fog iga­zat adni.

A z e ln ö k tiz percre fö lfü ggeszti az ülést. A szünet után

L u k á c s László azzal a k ijelentéssel kezdi a beszédét, hogy őt a legtisztább hazaszeretet vezérli. E z az elv a nem zetiségi párt politikájának az alapja.

F ö lk iá ltá s o k : Olyan párt n incsen!L u k á c s L ászló: E z az elv vezérli önöket is;

m iért van m égis ellentét közöttünk, mikor ennek az elvnek a m egvalósításáról van szó kedves hazánk, M agyarország' po litika i életében ?

F ö lk iá ltá s o k balról: B eszéljen a memoran- dum-pörről!

L u k á c s L ászló : Mi is M agyarországnak va­gyunk hű és szerető gyerm ekei. (D erültség.)

F ö lk iá ltá s balról: A zért ü lt egy esztendőt!L u k á c s László: M iért van ellentét közöttünk?

(Zaj.)F ö lk iá ltá s o k balról: Kérdezd m eg V ajdát!L u k á c s László: A nem zetiségek gazdasági és

kulturális fejlődése érdekében önök is azt hirdetik, a m it m i. M iért tekintenek bennünket m égis e llen­ségnek ?

E g y h a n g b a lr ó l: M ert az oláhok már revol­verrel és d inam ittal dolgoznak!

L u k á c s László: H elytelenü l értelm ezik ahazafiság fogalm át, a miben nagy részük van az ú jsá­goknak. B ennünket hazafiatlansággal vádolnak; de ezzel a váddal illették már a legm agyarabb újságot, a Budapesti H irlap-ot is, mikor egy ízben a Széll- K örber-féle kiegyezést helyeselte. A románok is jó hazafiak, ha nem akarnak is a magyarságba bele­olvadni. A függetlenségiek a régi szabadelvű pártot is hazafiatlannak nevezték.

F ö lk iá ltá s : A darabontokat!L u k á c s László: N em a darabontokról beszél.

Darabont nem is lehet hazafi! Az ő hazafias érzése fölötte áll ilyen szempontoknak. L ojális, odaadó alattvalója a királynak. (H osszas zaj.)

© la y L ajos: Bécs zsoldosai vagytok!L u k á c s L ászló: M egtartja az ország tör-

* vényeit, ha azokat ellenére hozták is. Ebben látja á m agyar hazafiság kritérium át, nem pedig pártok, vagy újságírók fölfogásában. (D erültség.)

É b e r A ntal: H alljuk a m em orandumot!(N agy zaj.)

L u k á c s L ászló : E gyü tt küzdöttünk a haza fön- tartásáért s- m inket it t m égis a haza ellenségeinek m ernek tek in ten i! (N agy zaj.) H ivatkozik W er- bőczyre, a k i a rom ánt is m agyarországi nem zetnek nevezi. K ölcsey, K azinczy, Eötvös József báró is m in­dig csak m agyar nem zetiségről beszél. A 48-diki és 68-diki törvény m egállapít egy egységes és osztatlan m agyar nem zetet, de fölsorolja, hogy ennek tagjai a m agyar, ném et, oláh, szerb, stb. nem zetiség. (N agy zaj.) E nnek ellenére m ost olyan törekvés kapott lábra, a m ely a m agyar nem zetiséget a többiek nyakára akarja erőszakolni. (N agy zaj.) E zt pedig talán m ég B ánffy sem akarta. Széli K álm án nem zeti­ség i programja valóságos politikai szim fónia volt. (Z aj.) D e ezt m egrontotta az újabb fölfogás és külö­nösen a sajtó.

T o ln a y Lajos: Bánffy, m eg a sajtó, nagyon a gyomrában van!

L u k á c s László: A ndrássy G yula gróf ama kijelentésével foglalkozik, hogy szereti a népet, de nem szereti az izgatókat. A románok, úgym ond, csak azok ellen izgatnak, a kik gyű löletet akarnak it t szi­tám ellenök, a kik pedig édes hazájukat, M agyaror­szágot törhetetlen hűséggel szeretik. (N agy zaj.) A belényesi választásról beszél, a m elyen az egész h i­vatalos v ilágot szemben talá lta m agával. (N agy zaj.) Sürgeti az általános választói jogot, majd k ifogá­solja A pponyi népiskolai törvényét. H isz i szeretett m agyar hazája érdekében, hogy cl fog jönni annak az ideje, hogy a magyarok és nem zetiségek m egértik egym ást. N em szavazza m eg az indem nitást;

A z e ln ö k a v ita fo lytatását holnapra ha­lasztja.

K övetkeznek az interpellációk. H o d z sa M ilán és B e u ic z k y Ödön interpellációját s A n d r á ssy G yula gróf és G ü n th er A n tal m iniszterek válaszát külön cikkelyben közöljük.

P e n ic s Bogdán (horvát nyelven a m iatt in ter­pellál, hogy Eszéken az alsóvárosi állom áson m iért nem áll m eg a gyorsvonat?

Az interpellációt kiadják a kereskedelm i m i­niszternek.

P e n ic s Bogdán a honvédelm i m inisztert is in ­terpellálja a m iatt, hogy Eszéket m iért sorolták a V l-ik katonai lakásbérosztályba, m ikor igazság sze­r in t a I I I . osztályba kellene sorozni?

J e k e lf a lu s s y Lajos honvédelm i m iniszter azt válaszolja, hogy ha az erre vonatkozó kérelm et Írás­ban beadják, tárgyaln i fo g róla a közös hadügym i­niszterrel. \

A z e ln ö k kérdi, tudom ásul vesz-e a H áz a m i­niszter választót?

T h o r o c z k a y M iklós gróf k ifogásolja a H áz határozatképessé.

M ivel nincsenek jelen százan, az e ln ö k fé l­órára fe lfü ggeszti az ü lést. A szünet után a H áz tu ­domásul veszi a m iniszter válaszát s az e ln ö k négy óra után berekeszti az ülést.

A csernovai zendülés.B u d a p e s t , okt. 30.

Ma úgy a magyar, mint az osztrák képvi- selőházban szóba került a csernovai zendülés és vérontás. A magyar képviselőbázban ebben a szomorú ügyben éppen az az ember szólalt föl legelőször, a kinek a lelkét talán a legnagyobb felelősség terheli a kiontott vérért: HodzsaMilán, a ki tót nyelvű újságjában egyenesen föl­szólította a népet, bogy ne riadjon vissza a vér­ontástól, mert ez szükséges a politikai küzdelem sikere érdekében. Andrássy Gyula gróf belügy­miniszter méltán csodálkozott azon a vakmerő­ségen, hogy éppen ez az ember teszi szóvá a tra­gikus eseményt, s fölolvasta Hodzsának egyik cikkét, melyben oly nagyfokú lázitás van, hogy megtorlására a büntető törvénykönyv szerint ki­mérhető legnagyobb büntetés is enyhe volna. A tót agitátor cinizmusán fölháborodott az egész képviselőbáz, még az elnök sem tudta elhallgatni megbotránkozását, egves képviselők pedig inzul- tálták volna a magáról úgy látszik, teljesen meg­feledkezett fiatal embert, ha Andrássy és Günther miniszterek közbe nem vetik magukat.

Beniczky Ödön, a csernovaiak képviselője is interpellált, főképpen az elkövetett izgatá­sokra hiva föl az igazságszolgáltatás faktorainak figyelmét.

Úgy Andrássy, mint Günther miniszter kijelentette, hogy a vizsgálat folyamatban van; hogy a hatóságok vagy a csendőrök csak a leg­kisebb szabálytalanságot is elkövették volna, erre semmi adat nincs.

Az osztrák leépviselöházban a tót agitátorok cseh és morva barátai, a kik, sajnos, szintén gyakran megfordulnak a Felvidéken, hogy a tótokat a magyarság ellen izgassák, ma interpel­lációban is, napirend előtti fölszólalásban is szóvá tették a csernovai esetet, s ezzel alkalmat szolgáltattak arra, hogy az osztrák képviselőház válogatott társasága ismét durva szidalmakkal és piszkolódásokkal illessen bennünket, a parla­ment Lueger-párti elnökének asszisztenciájával. A választ a magyar koalició mai együttes érte­kezletén kapták meg — egyelőre.

Interpelláció a képviselőházban.A képviselőház m ai ülésén hárm an is jelen­

tettek be interpellációt a csernovai zendülés ügyében.I lo d z s a M ilán, az első interpelláló, azzal kezdi

a beszédét, hogy nem pártügyről, hanem emberi ügyről van szó.

S z m r e c s á n y i G yörgy: A m aga ügyéről vanszó!

C s itá ry B éla: ö bujtotta fö l őket!H o d zsa M ilán tiltakozik e gyanúsítás ellen;

ő R ózsahegy vidékén soha sem politizált.F ö lk iá ltá so lc a néppárton: A lapja!S z m r e c s á n y i G yörgy: A maga bűne.H o d zsa M ilán ism ertetni kezdi a csernovai

állapotokat, m ire az e ln ö k figyelm ezteti, hogy tér­jen a tárgyhoz.

Z b o ra y M iklós: Ezek a panaszok a külföldnek szólnak.

V id d A urél: E z a szólásszabadság?Az e ln ö k rendreutasitja Y ládot.H o d zsa M ilán elmondja, hogy a csernovai

tem plom szentelés körül előzetesen m inő viszályko­

dás fo ly t :a püspök és a nép között. A tem plomszen­telésre a n ép nem akart elm enni, m ert nem H lin - kával akarta az egyházi hatóság végeztetn i a fö l­szentelést. H ogy m égis összegyűlt a nép, oka annak éppen az égyházi hatóság volt, a m ely szószékről hirdette ki, hogy a tem plom szentelést mikor tartják meg. E lm ondta aztán, hogy m iben áll az a tem plom ­rablás, a miisől a lapok Írtak a zendüléssel kapcso­latban. N em rablás volt az. A nép e lv itte a tem ­plom i szereket m e g ő rzé s v é g e t t . (N a g y derültség.) A tem plom és m inden tartozéka a népnek a tu la j­dona, m ert a nép filléreiből jö tt létre.

C s itá r y B é la : H azudik! Országos gyűjtésből jö tt létre, én Is hozzájárultam.

H o d zsa M ilá n : A fölszentelés napján a nép ünneplő ruhábam m ent k i a határba, hogy várja a vendégeket. Miklor a vendégek m egjöttek, a nép nem to tt egyebet, m in t hogy m egállította a szolgabiró kocsiját. A kocsis ostorával verte a népet, m ire a szolgabiró azonnal jobbról is, balról is a nép közé lövetett. (N a g y za j .) ,

F ö lk iá l tá s o k : H azudik! E lferd íti a dolgot!Z l in s z k y Istfeán: A m ig újra fö l nem po­

fozzák !H o d zsa Milán' nagyon csodálja, hogy jóhiszem ű

előadásának nem hisznek . (Z aj.) A sortüznek kilenc halott az áldozata.

F ö lk iá l tá s : Báír m aga volna az áldozata!H o d zsa Milán:; Á lltam én is a csendőrszurony

előtt.H o ffm a n n O ttó i-P o fo n is ütötték.R a k o v s zk y Istvátn elnök: V alam i pofont hallok

it t em legetni, ez nem parlam entáris dolog. B ár szo­morú, hogy m egtörtént, de ezt i t t em legetni nem par-, lam entáris dolog. (H elyeslés.)

H o d zsa M ilán a B udapesti H írlap tudósításá­val polem izál, m indent tagadva, a m i a zendülőket terheli.

A z e ln ö k f ig y e lm e i t é t i a szónokot, hogy ne ily, cin ikusan tárgyalja ezt a szomorú esetet.

H o d zsa M ilán ezt visszautasítja, a miért az el­

n ö k őt rendreutasitja.H o d zsa M ilán kérdi!: k ik voltak a gyilkosok.Z a jo s fö lk iá l tá s o k : M aga a gyilkos! M aguk bo-

londitották e l a népet. !Az e ln ö k a f oly tűnőét-zaj m iatt fölfüggeszti az

ülést.A szünet alatt több -.képviselő az öklével fenye­

geti H odzsát, rákiáltva:— Gazság, a m it csiná ltatok ! T i vagytok a vé­

rengzés okozói!— Tiltakozom ez ellen!', védekezik Hodzsa.— N e tiltakozzál, te szem telen fráter, válaszol

neki S z m r e c s á n y i György, — - it t tiltakozol, odakünn meg izgatsz!

A nagy kavarodásban italán inzultálták volna ■a tót képviselőket, ha Andr.fcssy és G ünther közbe nem lép, s félre nem hívja az indulatoskodókat.

A szünet után H odzsa? M ilán arra hivatkova, hogy e dolognak a tárgyalására m ost nem elég nyu­godt á H áz, megokolás nélkül e lő terjeszti a következő interpellációt :

1. H ajlandó-e a belügymiariszter ur a csernovai tem plom szentelés erőszakos m egsértésénél történt vé­rengzés tárgyában m egejtett v izsgá la t alkalmából odahatni, hogy a v izsgálat a közbenjáró közigazgatási közeg ténykedéseire is terjesztesseSk ki?

2. H ajlandó-e a belügym ir eiszter ur addig is, m ig a vizsgálat befejezést nyer, a z eddig már kétség­kívü l m egállapítható tények áll^s; 1 alapján a véreng­zésnél a közbenjáró közigazgatási közeget h ivatalától fölfüggeszteni?

3. Hajlandó-e a belügym in iszter ur a Cserno- vára rendelt fegyveres erőnek e kézségből való visz- szarendelése iránt intézkedni?

A n d rá s s y Gyula gróf belügym iniszter: T. H áz! (H alljuk! H allju k !) Legyen szabad az interpellá­cióra lehető rövid és tőlem telhet Sieg objektiv és nyugodt választ adni. (Felkiáltások:: N ehéz!) A t. képviselő ur m egengedi, hogy kijelerjjtem . . . (Mozgá9 ós zaj.) . . . hogy igen csodáloip. va k m e rő sé g é t, a m elylyel éppen ő hozza ezt az ügyet a H áz elé. A fö l­hozott tragikus esetről több jelentést kaptam a m ai napon. E jelentések egybehangzóan Játszanak bizo­nyos tényeket konstatálni, a melye feet it t előadni bátor leszek. (H alljuk! H allju k !) E zek a jelentések m ind azt mondják, hogy először is nem. áll a t. inter­pelláló képviselő urnák az az állítása, m intha azért m ent volna el a kanonok a templom.!»:, hogy fö l­szentelje. A fölszentelés gondolatáról letettek, le­tettek azért, m ert ism erték azt a hangadatot, látták azt az izgatottságot és nem akartak ere'arakkal, nem akartak csendőri segítséggel tem plom ot fölszentelni.

t «

1907. október 31. BU D A PESTI H ÍRLAP. (258. sz.) 5

(H elyeslés). T ehát ez az állítás, úgy látszik , Bem fe ­le l meg a valóságnak. H anem azért jö tt ez a kano- n'ok oda, hogy m egnyugtassa a népet, hogy ki­fejtse előttük azt, hogy lem ondtak a fölszentelés szán­dékáról — egyelőre. A nép term észetesen félreve­zetve és fölizgatva nem adott alkalm at arra, hogy ezt kifejtse, hanem azt hivén, hogy azért jött, hogy a fölszentelést foganatositsa, nem akarta beereszteni a községbe. Az az álláspont egyáltalán, a m elyet ott elfoglaltak és a m ely a tulajdonképpeni vérengzé­seknek az oka, az az álláspont, hogy nem akarták m egengedni, hogy más szentelje föl ezt a tem plomot, m int H linka, már maga lázadás az állam rendje e l­len. (Zajos helyeslés és taps).

V lá d A urél: H linkával jusztic-m ord történt. (N agy zaj).

Z b o ra y M iklós: Kom iszak, alávalók vagytok!Még véditek!

A n d r á s s y Gyula gróf belügym iniszter: H ogy az az egyházi férfiú, a ki állásától fö lfüggesztetett, azért mert, a m int hallom , egyházi vétséget köve­te tt el . . . (ü g y vanl Ú gy van !) _

S z m r e c s á n y i G yörgy: Szim óniát!A n d r á s s y Gyula gróf belügym iniszter: . . .a ki,

a nélkül, hogy e részletért jót állanék, m ert ezt nem tudom , — de úgy hallom legautentikusabb helyről, hogy szim ónia m iatt le t t fölfüggesztve, (Ú gy van!) — hogy azt az egyházi férfiút, a k i ugyancsak ál­lam ellen i bűntények m iatt már két Ízben e líté ltetett, kényszerítsék, hogy ő szentelje fö l a tem plomot, ez az állam és a vallás törvényeibe ütköző dolog. (É lénk helyeslés és taps). T isztelt H áz! Sajnálom az esetet, Sajnálom annál is inkább, m ert egészen bizonyos, hogy azok, a kik ott elvéreztek, jóhi­szemű, tisztességes, fanatikus emberek, a kiket félre­vezettek. (Ú gy van! Ú gy van! Taps. Zaj a közép­hátsó padjain. H allju k ). M agáról az esetről a jelen­tések egybehangzólag a következőket mondják:

A mikor m egérkezett a fogat, a melyben a szol- pabiró, azután három pap volt, akkor a nép elébe állt és nem akarta beereszteni a községbe. A jelen ­tések szerint — a m int eddig áll a dolog — a nép a lovakat m egfogta, a csendőröket tám adta, a fegyve­rekhez nyúlt és kőzáporral fogadta a papokat. (N agy zaj.) E z az eddigi jelentések egybehangzó állitása.

Mikor pedig a esendőiök fegyvereit m egragad­ták, akkor nem a szolgabiró, hanem a csendőrtiszt elrendelte azt, hogy lőjjenek azokra, a kik őket tá­madják. N em sortüz rendeltetett el, hanem egyen­ként lőttek a csendőrök azokra, a kik o tt az első sor­ban voltak és őket m egtámadták. (Z aj.) íg y áll az eddigi tényállás, nem tudom , hogy a vizsgálatnak, a moly m áris fo ly ik , m inden részlete ig y fog-e be­igazolódni, vagy nem. H a igy fog beigazolódni, ak­kor vállalom a csendőrség eljárásáért a felelős-eget. (H elyeslés.) Akkor nem volt hibáztatandó, m ert más­ként nem tehet. (Igaz! Ú gy van!) Az állam nak ak­kor, mikor a rendet tartozik m egóvni, védeni, ez szigorú kötelessége. (Igaz! Ú gy van!) É s ha m egtá­madják, ha mások életét is veszélyeztetik, kell, köte­les fegyverhez nyúln i. (Igaz! Ú gy van !) D e m inden visszaélést szigorúan kell m egbüntetni ebben az esetben is s más esetben is. H anem a fegyver jogos használatát m eg kell védeni, m eg kell engedni, m ert másképp az állam rendet fentartan i lehetetlen. (Igaz! Ú gy van !) É n azt m ondottam, hogy a t. képviselő ur és a hozzá közelállók azok, a kik a népet félreve­zették és a népet ilyen lelki-állapotba hozták, hogy ilyen szomorú és igazán tragikus eset történt. Le­gyen meggyőződve a t. képviselő ur, hogy ilyesm it nem lehet alap nélkül á llítan i. A m ikor emberek életéről és azért való felelősségről van szó, jó l meg­gondolom azt a szót, a m it mondok. (H alljuk! H a ll­ju k !) I t t van a kezeim között pl. egy képviselő ur lapjában m egjelent cikk, a mikor a belényesi válasz­tás történt. Akkor, eltek intve attó l a számos izgatás­tól, a m elytől csak úgy hem zsegett ez a lap, (É lénk helyeslés és felkiáltások: M inden h éten !) eltek intve a legrendszeresebb izgatástól, esetről-esetre (Igaz! Ú gy van !) ebben a lapban egyenesen, m integy a vé­rengzésre szólittatik fe l a nép. (Igaz! Ú gy van !) M ert m it mond ez a lap. A belényesi választások után azt mondja, és it t m egjegyzem , hogy a cikknek már a cime is jellem ző. A cim e: T o v á b b m á r n e m v á rh a ­tu n k ! Ez is jellem ző. A cikk ezt mondja (olvassa): C sa k h o g y a r o m á n o k n e m s a jn á ln a k eg y k is v é r t és a vég e az lesz, h o g y ez a n e m z e t — t. i. a román — g y ő z , és m i tó to k p e d ig s z e ré n y n ép v o l tu n k , v é re n g ­zésre n e m v e te m e d tü n k , e zé r t rosszabb a m i h e ly z e ­tü n k a r o m á n é n á l (N ég y mozgás és zaj.)

A zt mondja tehát, hogy azért rosszabb a tót népnek a helyzete, m ert té l a vérengzéstől. (N agy zaj és mozgás. H á t nincsen ebben felh ívás arra, hogy ne féljen?! (É lénk helyeslés.) íg y írnak ezek a lapok. És ha igy Írnak, term észetesen a képviselők nevében, akkor ne csodálkozzunk, hogy az a jóh i­szemű nép félrevezetteti m agát, hogy akkor beleme­rül oly tényékbe, a m elyeket azután ö s zenved és nem a t. képviselő urak. (É lénk helyeslés és taps. Ú gy van !) A zt a népet, a m ely bizik a t. képviselő urakban és a pártjában, beleviszik a legnagyobb ka­tasztrófába. (Igaz! Ú gy v en !) B eleviszik , hogy e földről, a hol a legjobb m egélhetése volna, megszökik. B eleviszik abba, hogy itt, a hol szeretettel környe­zik, ily esem ényeknek van kitéve. (É lénk helyeslés.) Ezek után azt hiszem röviden megadhatom a vála­szomat. E z abban áll, hogy ámbár a vizsgálatot szi­

gorúan fogom fo ly ta tn i, és a mennyiben a vizsgálat m ás eredm ényre vezetne, m int a m ostani jelentések adatai, a m egtorlástól term észetesen nem fogok visz- szariadni, de a m int most áll a dolog, hogy a tiszt­viselőket, a kik ott voltak, felfüggeszszem , nem le ­het. A szolgabiró o tt vo lt ugyan, de sem ő e l nem rendelte a tüzelést, sem sem m iném ü m ás beleavatio- zás a tisztviselők részéről nem történt. íg y tehát a t. képviselő urnák többi k ívánságait te ljesíten i nem fogom . (Á ltalános helyeslés és taps.)

A m iniszter válaszát az egész H áz zajos he­lyesléssel és tapssal fogadta.

Hodzsa M ilán k ijelentette, hogy a belügym i­niszter válaszának csak azt a részét veszi tudom ásul, a m ely szerint a vizsgálat tovább folyik.

A H áz a belügym iniszter válaszát tudom ásulvette.

B e n ic z k y Ödön szerint Hodzsa ebből a szo- moru esetből po litika i hasznot akar. Rózsahegy m ás­fé l esztendő alatt leszoritotta a pánszlávizm us fő ­fészkét, Turócszentm ártont, a területén elkövetett töm eges izgatásokkal, a m elyek értelm i szerzői ma­gyar képviselők. (Z aj balfelő l.) Inform áció s z e ­r in t Hodzsa elbeszélése az esetről ellenkezik a való­sággal. A z egész vidék m egváltozott érzéseiben az izgatók munkája folytán . A m agyaroknak már való­ságosan veszedelm es az o tt tartózkodás. A tótok gyű­lölete fő leg a katolikus plébániák ellen irányul. Az izgatások ellen teljes szigorral kell föllépni. In ter­pellációja igy szól:

1. Y an-e tudom ása a tisz te lt belügym iniszter urnák a lip tóm egyei Csernova községben, e hónap 27-én történt szomorú esem ényekről, nevezetesen arról, hogy felv idék i, sőt külföld i nem zetiségi iz­gatok lelketlen bujtogatása fo lytán népzendülés tört ki, m elynek eddig 13 emberélet esett áldoza­tu l. 12 súlyos sebesülésen kivül. H a van tudomása, hajlandó-e a m egind ított vizsgálat szigorú és pár­tatlan lefolyásáról gondoskodni?

2. Hajlandók-e a belügym iniszter és az igazság­ü gyi m iniszter urak továbbra is elnézni egyes külföldieknek kétségtelen célzatú járását-kelését a m agyarországi nem zetiségi vidékeken, bujtogatásai- kat a m agyar állameszm e ellen továbbra is eltűrni?

3. M iután a szomorú esetnek előidézői a köz­ism ert lázitékon kivül az országot elárasztó tót sajtó- termékek, hajlandó-e a belügym iniszter ur egyet­ért őleg a kereskedelm i m iniszter úrral ezen haza­ellenes s a közbékessóget alaposan veszélyeztető la ­poktól a postai szállítás kedvezm ényét haladéktala­n u l m egvonni, illetve az erre szükséges lépéseket a kereskedelm i m iniszter urnái m egtenni?

4. H ajlandó-e továbbá a közrend és béke fön- tartása érdekében a nem zetiségi izgatásoktól leg ­inkább veszélyeztetett felv idék i községekbe a köz- igazgatási hatóságok kívánságához képest a szüksé­ges karhatalm at m agukat m agyar vidékekről k iegé­szítő lovasezredekből kirendelni?

5. Y an-e tudomása az igazságügym iniszter urnák arról, hogy a Budapesten Hodzsa M ilán or­szágos képviselő szerkesztésében m egjelenő S z lo - v e n s z k y T y z d e n n ik , továbbá a Szakolcán N a r o d n y N o v in y cím m el m egjelenő tó t hetilapok számról- számra a legvakmerőbb hazugságok segítségével rendszeres nem zetiségi izgatást követnek el, mind- azáltal a k irályi ügyészség részéről érthetetlen elné­zést élveznek?

6. H ajlandó-e a tisztelt igazságügym iniszter, ur a k irályi ügyészséget a nevezett lapok üzelm eire figyelm essé tenni és a törvényszabta korlátokon belül odahatni, hogy a tekintetbe jövő újságcikkek ellen a sajtóeljárás szükség esetén delegált bíróság elő tt azonnal folyam atba tétessék, az ilyen pörök tek intettel a veszélyeztetett közérdekre, soronki- vül tárgyaltassanak.

G ü n th e r A ntal igazságügym iniszter a bel­ügym iniszter nevében is válaszol. Tudomása van a szomorú csernovai esetről. A belügym iniszterrel együtt rajta lesz, hogy az izgatók m inél előbb e l­vegyék büntetésüket (E gy hang: É s a g y ilk o s o k i s ! ) . azok az izgatók kik közt m agyar és külföld i képvi­selő is van. Az izgató üzelm ek megakadályozására a jelzett sajtóterm ékek k itiltá sa is m eg fo g történni.A k irendelt karhatalom kirendelése is m inden eset­ben meg fog történni. Arra a kérdésre, hogy tud-e arról, hogy a Hodzsa S z lo v e n s z k y T y z d e n n ik cimü lapja és a "N arodny N o v in y rendszeres nem zetiségi izgatást fe jt ki, az a válasza, hogy a két lap ellen jelen leg tiz sajtópör van folyamatban. Szemelvé­nyeket olvas fö l a S z lo v e n s z k y T y z d e n n ik -b ö l , a me­lyek a legszélsőbb izgatást tartalmazzák. Sajnálja a kiontott vért, de a felelősség azért az izgatókra há­rul. (É lénk helyeslés, éljenzés és taps.)

A választ a H áz és az interpelláló képviselő tudom ásul vette.

P o p C. István is ebben az ügyben akart m ég *

interpelláln i, de in terpellációját a H áz engedel- mével a következő in terpellációs napra halasztotta.

A csernovai zendülés a reixrátban.B écsb ő l j e l e n t i k , h o g y a z o s z t r á k k é p v i s e l ő h á z

m a i ü l é s é n S c h i l l in g e r é s H r u b á n k é p v i s e l ő k i n t e r ­p e l l á c i ó t a d t a k b e a c 3 e r n o v a i z e n d ü l é s ü g y é b e n .

Az interpellációban a képviselők leírják az esem ényeket s k iem elik , hogy föloszlásra vonatkozó fölszólitás nélkül adtak sortüzet a tömegre. E bor­zasztó esem ényre és ama körülm ényre való tek in tet­tel, hogy éppen a m a g y a r -o s z tr á k k ie g y e zé s kérdése van szőnyegen, ez az esem ény pedig kétségkívül be­folyásolhatná a cseh képviselők állásfoglalását a ki­egyezés kérdésében, azt kérdezik az interpellálok, vájjon hajlandó-e a m iniszter akár közvetetlenül, akár a kü lügym in iszter közvetítésével közvetve h i­vatalos je len tést követeln i és a H áznak előterjesz­tést tenn i arról, hogyan történtek a csernovai ese­mények, vájjon m egbüntették-e a bűnösöket. H aj­landó-e továbbá a m iniszterelnök a m agyar korm ányt m int a m agyar-osztrák kiegyezés m ásik faktorát fö l­kérni, hogy a sz lá v n é p és a n e m m a g y a r n é p tö r ­z s e k k e l ű z ö t t h a so n ló k e g y e t le n k e d é s e k M agyaror­szágon végleg kiküszöböltessenek.

A z interpelláció fölolvasása a latt számos föl- háborodást kifejező közbekiáltás hangzott el.

Z a h r a d n ik dr. képviselő a jegyzőkönyvhez szól és a következőket m ondja:

— A legnagyobb e légtételle l vettünk tudom ást a legutolsó h ivatalos jegyzőkönyvből, hogy az elnök a kalábriai földrengés áldozatai irán t részvétének adott k ifejezést. E gy nappal előbb, egy másik szom­szédos állam ot, M agyarországot, borzasztó csapás sújtott. A csernovai tem plom szentelés alkalmával tizenhárom ártatlan tó t em bert lő ttek le. (É lénk H alljátok! fö lk iáltások), nyolcat súlyosan és nyolc­vannál többet könnyen sebesitettak m eg. Öt asszony és két gyermek is a csatatéren m aradt. (V iharos fölkiáltásök.) Ö tvennél több árva siratja szüleinek halálát. (Újabb fölháborodás k ifejezései hallhatók.) Pártom tagjai nevében, az összes szláv képviselők nevében (É lénk helyeslés és tap s.), de a tisz te lt H áz összes becsületesen gondolkozó képviselőinek, sőt a c iv ilizá c ió n e v é b e n is (H elyeslés.) kérdezem az el­nök úrtól, vájjon hajlandó volna-e az e hónap 28-iki jegyzőkönyvben legm élyebb sajnálatunk ( B ia n c h in i képviselő: É s fölháborodásunk), legm élyebb részvé­tünknek, nem csupán a csernovai szerencsétlen ál­dozatok, hanem az összes nem m agyar népeknek, a kik a m a g y a ro k b o rza sz tó ig á já t n y ö g ik , helyt adni és ezzel a jegyzőkönyvet k iegészíten i. (É lénk helyes­lés és taps.)

W e is s k ir c h n e r elnök: M indenekelőtt konsta­tálnom kell, hogy Zahradnik dr. képviselő a jegyző­könyvhöz jelentkezett s im e m ost kérdést intéz hoz­zám. H atározottan fö l kell szólítanom , hogy a ház­szabályok értelmében járjon el. (H elyeslés.) M eg­adtam volna önnek hozzám in tézett kérdés megtevé- sére is a szólás jogát, de akkor jelentkezzék, ne pe­d ig a jegyzőkönyvhöz, ha valam ely kérdést kíván hozzám intézni. Az e hónap 28-diki jegyzőkönyv már el van fogadva és azt, a m it a képviselő ur fö l­hozott, nem kifogásolása a jegyzőkönyvnek. A ma­gam részéről csupán a legm élyebb részvéttel v isel­tethetem a katasztrófa áldozatai iránt. (H elyeslés és közbeszólások.)

Válasz az osztrák képviselőháznak.Ä k o a líc ió m a i e g y ü tte s é r tek ez le tén szóba

k erü ltek az o sztrák k ép v ise lő h á zb a n te t t in te r ­p e llá c ió k . A z ér te k e z le t e ln ö k e , T J q ro n G áb or m eg ra g a d ta az a lk a lm a t, b o g y a leg k em én y eb b en e l í t é l j e az osztrák k o r m á n y t é s az o sztrák p a r la ­m e n t v ezető ség ét. Az é r te k e z le t id evon atk ozó része k ö v etk ező k ép p en fo ly t le :

V is o n ta i Som a szóvá te tte az osztrák reixrát- nak m ai ülésén a csernovai esette l kapcsolatosan tör­ténteket. Cseh és morva képviselők a legsúlyosabb tám adásokat intézve a m agyarok ellen és a hivatalos jelentést be sem várva, közállapotainkat elferdítve, in terpelláció alakjában szóvá tették a csernovai ese­tet. E zt hivatalosan nemcsak vissza nem utasították , m in t a m agyar szuverenitás súlyos m egsértését, ha­nem az osztrák reixrát elnöke, a nélkül, hogy állása a legkisebb mértékben is fö ljogosítaná arra, részvétét fejezte k i az elhunytak és azok családjai iránt. Ezzel, szerinte, a reixrát elnöke m e g s é r te t te a n e m z e tk ö z i fö l fo g á s t és azt a m agatartást, a m elylyel az egyik nem zet a m ásiknak tartozik. E ölhivja erre a kormány figyelm ét és hiszi, hogy a korm ány szuverenitásunk ellen intézett eme tám adást kellő erélylyel visszauta­sítja.

U g ró n Gábor elnök szerint ezt a kérdést nem lehet tanácskozás tárgyává ten n i, m ert határozat nem hozható. A tényállást kell először szabatosan is­m erni, m ert rövid h írlap i és távirati értesítések után állást fog la ln i m ég nem szabad. B izik a korm ány­ban, hogy ism erve m indazt, a m i az osztrák parla­m entben történt, M a g y a ro rszá g m é ltó s á g á n a k és ön-

6 BU D A PE ST I HÍRLAP. (258. ez.) 1907. október 31.

á llá sá n a k é r v é n y t fo g s z e r e z n i . (É lénk helyeslés.) K étségtelen , hogy tűrhetetlen állapot az, hogy az osztrák parlam entben M agyarország belügyeiyel fog­lalkozzanak és m e g b o c sa th a ta tla n g ya v a sa g a ttó l a k o r m á n y tó l és p a r la m e n t i v e ze to se g e to l, a m ely el­tű ri, hogy idegen állam belügyei egy m ás törvény- hozás term ében tüntető és gyalázkodó módon szóvá tétessenek. E zt az illendőséget a m agyar törvény- hozás a külföld i parlam entekkel szemben m indig m egtartotta, m ost is igyekezni fo g m egtartani, m in­den illeték telen beavatkozást pedig módjában és hatalm ában lesz v isszautasítani. (É lénk helyeslés.) Abban, hogy az osztrák parlam ent elnöke részvétét fejezte ki az áldozatok iránt, nem lá t sem m it, m ert m i is osztozunk abban és a m i részvétünk sokkal mélységesebb, sokkal nagyobb, m ert mi azt is tudjuk m érlegelni, hogy azok, kiket tegnap agyonlőttek, lelketlen fondorlatoknak és izgatásnak lettek áldo­zatai. Ism ételten kéri, hogy ebben a kérdésben hatá­rozatot ne mondjanak.

A n d r á s s y Gyula gróf belügym iniszter csatlako­zik az elnök amaz indítványához, hogy a kérdésben határozatot ne hozzanak. M egismerjük — úgym ond — a tényállást és kötelességünket m indenesetre teljesí­ten i fogjuk. (É lénk helyeslés.)

Csernova.A katonaság m ég megszállva tartja Csernovát.

A nem zetiségi agitátorok jóvoltából olyan m ost erí a k is falu , m intha ostrom állapotban volna. N yuga­lom van, de béke nincs, csak a fegyverek hatalm á­tó l való félelem köt béklyót a belül háborgó rossz indulatokra. K étségtelen, hogy a v izsgálatot sem lehetne zavartalanul elvégezni, ha a karhatalom fé ­ken nem tartaná a fö llázitott embereket.

Szomorú dolgokat lehet m ost lá tn i Csernován. A z izgatás nyom án tám adt véres tragédiának fölöt­tébb gyászos és m egindító következm ényei vannak. Nem osak a halottak a z áldozatok, vannak élők is: elárvult gyermekek, a kiknek szülői elestek az utcai harcban. M eghalt a többi közt egy házaspár s utánuk h ét árva gyerm ek m aradt m inden segítség nélkül. A gyűlölködés halottainak ez ártatlan hátramara- dottairól most az emberszeretetnek kell gondoskodni. E gyelőre a főispán utalványozott részükre kétszáz koronát. K evés ez ennek a hét kicsinynek, pedig van m ég több árva gyerm ek is a faluban.

A z áldatlan állapotot mi sem bizonyítja egyéb­ként jobban, m in t hogy m ég több csendőrre van szükség. A rózsahegyi szolgabiró a város környékén levő gyárak m unkásai között nyugtalanságot vett észre s ezért arra kérte az alispánt, hogy hozasson több csendőrt s lássák el azok a városban a rendőri szolgálatot, m ert a községi rendőrök nem győzik. Tegnap m ég ötven csendőr érkezett Rózsahegyre. A gyárakban ötezer m unkás dolgozik. A nép m egrán­to tt lelkén azonban nincs hatalm a a fegyvernek, m ert m ég a koporsók m ellett sem tudja a fájdalom legyőzni a fanatizm ust. A z orvosok ugyanis már fö l­boncoltak nyolc halottat. E zeket az áldozatokat ma délután telhették el, de p a p n é lk ü l , m ert hozzátar­tozóik úgy kívánták.

N égy halottat holnap fognak fölboncolni. A vizsgálat folyik . A törvényszék eddig tizenkét em­bert tartóztatott le izgatás m iatt.

A tót lapokból.A c se rn o va i véres tem plom szentelós élénken

foglalkoztatja m ost a hazai tó t sajtót. A S lo v e n s k i N o v in y cim ü hazafias lap azt óhajtja, bárha elré- m itő példa lenne e rémes esemény, hogy m ily nagy veszedelem m el jár a nép fanatizálása. A csernovai esetért egyenesen H linkát, a nem zetiségeket és a nem zeti sajtót teszi felelőssé. tTtal a Hodzsa által szerkesztett S lo v e n s k y T y zc le n n ik cim ü lapnak a belényesi választás eredm ényét dicsőitő cikkére, melyben azt hányja a tótok szemére, hogy k is sé jo b b a n k ím é l ik a v é r t , m in t a ro m á n o k . A kormányt és a hazafias értelm iséget arra h ívja föl a S lo v e n s k i N o v in y , hogy egyesült erővel szabjanak határt a csernovai esem ényhez hasonló kárhozatos eredmé­nyeket szülő, fanatikus izgatásoknak.

A N á ro d n ie N o v in y cim ü pánszláv újság újab­ban azt Írja, hogy a m i Csernován történt, azt az e q y e s i ie l t p o l i t i k a i és eg y h á z z sa rn o k sá g id é z te elő. Még nincs előtte a történtek h iteles képe, de már is azt gyanitjn, hogy a véres e se m é n y t v á jjo n n e m e lr e t te n tő p é íd a s ta tu á lá sá ra r e n d e z té k -e ? N em az a véres in t r i k u s müködött-c it t — kérdi a ki már nem elégszik meg egyszerű repressáliákkal? In tri- kusnak ugylátszik P á r v y püspököt és sem m iesetre sem H lin k á t , a fanatizá lt tótok felbujtóját tartja a pánszláv újság.

Wekerle és a tót képviselők.A képviselőház tegnapi ülése folyam án W e-

k e r le Sándor m iniszterelnök odament B re d ic e a n u képviselőhöz és k ijelentette neki, hogy bizonyítékai vannak arra, hogy nem egyedül a tem plom szente^s idézte elő a csernovai zendülést, hanem egy régóta tervszerűen előkészített akció.

Brdiceanu azt válaszolta erre, hogy ez az érte­sülés m ég n incs bebizonyítva, és azt az ajánlatot tette W ekerlének, hogy a nem zetiségi párt tó t tagjai haj­landók Rózsahegyre utazni, hogy közreműködjenek a nyugalom helyreállításában. Az előzm ényekkel p e­d ig a tó t képviselők sem m i közösségben nem voltak. W ekerle az ajánlatot nem fogadta el, mert a rendet, úgymond, a magyar államnak kell helyreállítan i és nem a tót képviselőknek. Brediceanu ezzel szemben azt mondta, hogy ilyen szomorú esetnél elsősorban a kerület képviselőinek a föladata a rend helyre­áll tása.

Később H o d zsa M ilán több képviselőtársa kísé­retében odament W ekerléhez és form aszerint fölaján­lotta, hogy társaival együtt elutazik Rózsahegyre a mozgalom lecsillapítására. W ekerle azonban most sem fogadta el az ajánlatot. Érdekes volt a W e k e r le és H o d zsa között le fo ly t párbeszéd. Hodzsa azt kér­dezte, igaz-e, hogy Rózsahegyről rossz hirok érkeztek?

— M indenesetre, válaszolta a m iniszterelnök. T ávirati értesítést kaptam, hogy a környékbeli fa lv a k la k ó i lá zo n g a n a k és k a to n a i se g ítsé g re va n szü kség . H o d zsa erre azt válaszolta, hogy ő és társai hajlandók a helyszínére m enni, s bizonyosan helyre fogják állí­tan i a rendet, nem huszonnégy óra, hanem huszon­négy perc alatt.

— Te nem vagy az én bizalmi emberem — vála­szolt a miniszterelnök.

Hodzsa ism ételten fölajánlotta szolgálatát, mert úgymond, a nép hallgat rá.—

— Éppen a z t n e m a ka ro m , h o g y a n ép rá d h a ll­gasson , mondta a miniszterelnök.

A csehek a pápához.B ecsb ő l jelentik nekünk: A cseh katolikus nem­

zetiségiek klubja ma latin nyelven szerkesztett memo­randum ot küldött a pápának, a melyben a csernovai esem ényekre való tek in tettel arra kéri, hogy H lin k a plébánosnak kánoni processzusát fejezze be és telje­sítse a magyarországi katolikus szlávok jogos k íván­ságait, m ert az ilyen esem ények csak arra alkalma­sak, hogy a szlávokat a katolikus vallástól való el­szakadásra birják.

Andrássy az alkotmánybiztositékokról.— A koalíció együttes értekezlete. —-

B u d a p e s t , okt. 30.

A koalíció három pártja ma délután együt­tes értekezleten tárgyalta az alkotmánybiztosi­tékokról szóló törvényjavaslatokat. Valamennyi fölszólaló elismeréssel nyilatkozott a javaslatok­ról és Andrássy Gyula gróf belügyminiszterről, a kinek érdemeit elismeréssel említették. Kmety Károly hatalmas lépésnek tekinti e javaslatokat az alkotmány biztosításának szempontjából s örömmel üdvözölte ezért Andrássyt, a ki ezután behatóan válaszolt az egyes megjegyzésekre. A javaslatokat egyhangúan elfogadták. TJgron Gábor, a gyűlés elnöke, végül bejelentette, hogy a Ház holnapi ülésén indítványt tész az ülések­nek egy órával való meghosszabbításáról.

Részletes tudósításunk a következő:A függetlenségi párt, alkotm ánypárt és nép­

párt ma délután négy órakor együttes értekezletet tartott a függetlenségi pártkör helyiségében. E l­nökké U g ró n Gábort, jegyzővé I l e i n r i k A n ta lt vá­lasztották. A kormány részéről jelen voltak A n d r á s s y Gyula gróf, A p p o n y i A lbert gróf, G ü n th e r A ntal, D a r á n y i Ignác, J e k e l fa lu s s y Lajos és Z ic h y A ladár gróf m iniszterek, P o p o v ic s Sándor, S z te r é n y i J ó ­zsef, T ó th János. H a d ik János gróf, D ésy Zoltán, M eskó László és M ező ssy Béla állam titkárok, továbbá N a g y Eerenc, az alkotmánypárt elnöke, B a k o v s z k y István, a képviselőház alelnöke és még sokan a koalí­ció tagjai közül.

A napirend első pontja volt a k ö z ig a zg a tá s i b í­rósá g h a tá sk ö ré n e k kiterjesztéséről szóló törvényja­vaslat, m elyet B abó M ihály előadó ajánlott elfoga­dásra. K m e ty Károly, Z a k a r iá s János, H e n tz K á­roly és M a r k b r e it Gyula szólották röviden a javas­lathoz.

A n d r á s s y Gyula gróf belügym iniszter ezután ezt m ondotta:

Tisztelt értekezlet! Mivel, a fölszólaló tisztelt

képviselő urak m indegyike elfogadta a javaslatot, sőt nagy örömömre azt meg is dicsérte, (Lelkes él­jenzés), nem fogom védeni a javaslatot, hanem csu­pán arra szorítkozom, hogy egy pár megjegyzésre reflektáljak. K m ety képviselő urnák törvénym agya­rázatát teljesen elfogadom , k iv é v e a z t , a m i t a k i ­r á ly i in té zk e d é s e k re n é zv e m o n d o tt . A király in téz­kedései a dolog term észeténél fosává n e m v a ló k a b í­ró sá g e lé, m ert nagyon furcsa dolog volna, ha a bí­róság a k irály nevében sem m isnek mondja k i a király intézkedéseit. Érdemben azonban it t is igaza van a képviselő urnák, m ert közvetve ezek az intézke­dések is a bíróság döntése alá kerülhetnek. íg y pél­dául a főispáni kinevezési jog abszolút királyi jog, a m elyet nem lehet panaszszal m egtám adni. H a azon­ban egy főispán gyakorolni akarná jogát, m ie lő t t be­ik ta t t á k . m ie lő t t az e s k ü t le te t te , cs a törvényható­ság abban a nézetben volna, hogy ehhez joga nincsen, m e g tá m a d h a tja a fő is p á n n a k m in d e n in té zk e d é s é t, a mikor is érdemben a bíróság eldöntése alá kerül ez a döntés is. U gyan így áll a dolog a p ó tta r ta lé k o so k b e h ív á sá n a k kérdésével. Az TS88-iki törvény értelmé­ben ez királyi jog, a m elyet tehát a bíróságok felü l nem bírálhatnak; ha azonban a kormány e k irályi rendelet végrehajtása végett rendeletét bocsát ki a törvényhatóságoknak és a tö rv é n y h a tó sá g o k a z t tö r ­v é n y b e ü tk ö z ő n e k ta r t já k , a k k o r ig e n is a b író sá g h o z fo r d u lh a tn a k . (H elyeslés). K m ety kívánná a tör­vény hatáskörének a h o rv á t tö rv é n y h a tó sá g o k ra va ló k i te r je s z té s é t és azt mondja, hogy ezt kívánja a mai rendszer is. H át ez b izo n yo s té v e d é s , m ert a közigazgatási bíróság hatásköre csak bizonyos kör­ben van ma Horvátországban kiterjesztve. A zt mondja a törvény: ezen törvény hatálya vasúti ügyekben, adó-illeték ügyekben, végü l az állam i al­kalm azottak adó és nyugdíj ügyeiben a m agyar ko­rona országainak egész területére terjed ki, más ügyekben azonban nem. A tárgyalás a latt levő tör­vényjavaslatban ezt a d isztinkciót bajos m egtenni, m ert az uj. javaslat által adott jog m inden ügyre ki­terjed és ig y olyan kérdésekben is m egadatnék a pa­nasz joga a közigazgatási bírósághoz, a melyek a hor­vát autonóm iához tartoznak. Ebből H orvátország nagy kázust csinálna. (Igaz! Ú gy van. H elyeslés). Azokra nézve, a m iket K m ety képviselő ur a fö l- i r a t i jo g r ó l mondott, az a válaszom, hogy nehéz kér­désnek tartom a fö lira ti jog korlátozását. Olyan ál­talános elem i jog ez, hogy azt s e m id ő h ö z , se m fö l­té te lh e z k ö tn i , s z e r in te m , n e m le h e t. (É lénk helyes­lés). Különben is annyira más cél az, a m elyet a fö l­irat által akarnak elérni és más az, a mely panasz által érhető el, hogy egyáltalában nem látok it t sem ­m iféle aggodalm at fönforogni. Ez az elm életi aggo­dalom m egvan a m ai viszonyoknál is és én nem fé ­lek, hogy a jövőben gyakorlati szempontokból nehéz­ségeket okozzon, m ert hiszen az országgyűlés nem intéz el konkrét kérdéseket, nem hoz jogkötelező Ítéleteket, hanem a maga egészében helyesnek, vagy

. helytelennek mondja a kormány eljárását. Az ország­gyűlés érvényesíti a parlam entáris felelősseget, a közigazgatási bíróság pedig egves konkrét jogsérel­meket akar m egszüntetni. (É lénk helyeslés).

Zakariás János képviselő ur szóvá tette , hogy a s z o lg á la ti p r a g m a tik a n incsen m ég m egalkotva. Ilyen term észetű m egjegyzésekkel állandóan ta lá l­kozunk; általában a közönség nagy tévedésben van az alkotm ánybiztositékok term észetét illető leg . Eb­ből a kifejezésből: alkotm'ánybiztositék, olyan foga l­m at csináltak, a m ely egyáltalában nem egyezik e törvény céljaival. A trónbeszéd, a melyben az erre vonatkozó Ígéret foglaltatik , azt mondja, hogy: al- kotm ánybiztositékképpen a törvényhatóságok önkor­m ányzati jogát bírói védelem alá helyezzük. M ikor ezt m egm ondottuk, tisztában voltunk vele, m it aka­runk. E z t a ja v a s la to t é r te t tü k , n e m p e d ig a fe je ­d e lm i jo g o k k o r lá to zá sá t, vagy más nagy kérdések­nek végleges tisztázását. (Igaz! Ú gy van !) Ez nem is lehet föladata az átm eneti kormánynak. Egész korm ányzásunk célja az volt, hogy m e g s z ü n te s s ü k a k o n f l i k t u s t a k ir á ly és a n e m z e t k ö zö tt. A zért to l­tuk ki a jövőre a katonai kérdést, hogy biztosítsuk a békét: hogyan vethetünk tehát fö l most olyan kér­déseket, a m elyek m indenütt a világon csak nagy küzdelmek árán voltak megoldhatók. Ez nem volt tervbe véve, a mi azonban nem zárja ki, hogy a kor­m ány igen sok fö lvetett eszm ét nem alkotmánybiz- tositék gyanánt, hanem m int a közigazgatás javítá­sát lehetőleg sürgősen megoldja. Ilyen kérdés a többi között az is, a m it Zakariás fölhozott. (É lénk helyeslés.) A szolgálati pragm atika a leg fo n to sa b b k é rd é se k e g y ik e . E tekintetben teljesen egyetértünk és a kormány k i is k ü ld ö t t b iz o ttsá g o t, a melyben m inden m inisztérium képviselve van. Bár nem tu­dom, m ennyire haladt a m unkálat, remélem, hogy n e m so k á ra a b b a n a h e ly z e tb e n le s s a k o rm á n y , hogy e z t a ja v a s la to t is b e te r je sz sze (É lénk helyeslés.) U gyanilyen Babónak az az észrevétele, hogy kivánja az önkorm ányzat m egerősítését. É n is k ív á n o m . K onkrét ígéretet abban a tekintetben, hogy a kor­m ány ezt a nehéz és bonyolult kérdést meg fogja ol­dani, azért nem tehetek, m ert egész programom rö ­v id é le tű . B izonyos munkára vállalkoztunk és a h u ­s z o n n e g y e d ik ó ra — I s te n n e k h á la — n a g y o n kö ze ­leg , m ert az á lta lá n o s v á la s z tó i jo g vo lt az a javas­lat, a m elyről azt m ondottuk, hogy utolsó ténye lesz a kormánynak és én szorgalm asan dolgozom azon,1 hogy azt mielőbb beterjeszthessem . H ogy azután as