A bűn(tudat) és (fel)oldozás (kognitív) metaforái a klinikai gyakorlatban

Homa Ildikó

frankliánus szellemben …

az ember nem redukálható le egyik tudomány szintjére sem

le kell vetnünk a “tudomány(osság) saruit”

• formális: gyóntatószék

• nem formális: bűnösség, szégyen, megbocsátás, a feloldozás érzelmi vonatkozásai.

Különösen is misztérium az ember akkor, amikor belép a gyóntatószékbe.

Az ember beszélő lény, aki azért született erre a világra, hogy elmondja a történetét.

• Minden ember élete történet, események és történések egybefűzése, összeépítése.

• Az emberi élet történetének négy olvasata van: – a publikus

történet, – a privát történet, – az átváltozási

történet– és a szent

történet.

1. A bűn(tudat) nyelvi és klinikai vonatkozásai

• mint sokaság (annyi van, mint a bűn; több a bűne, mint a hajszála),

• mint rútság (ronda/rút, mint a bűn; vénebb a bűnnél; utálja, mint a bűnét),

• mint egy ragacsos dolog (ragad, mint a bűn; úgy ragad, mint az enyv),

• mint egy olyan dolog, amibe bele lehet esni (bűnbe esik), mint egy út (a bűn útjára taszít, a bűn útjára téved),

• súlya van, meg lehet tisztulni tőle.

A BŰN TEHER – A TEHER nemcsak a bűn

sajátja, a szomorúságot is szoktuk eszerint konceptualizálni (a szomorúság nyomja a szívünket).

A BŰN TISZTÁTALANSÁG– A TISZTÁTALANSÁG

viszont a bűn sajátja.

• Freud: a bűntudat a felettes én fegyvere, amellyel az én döntéseit befolyásolja,

• Otto Rank: a bűntudat félelem és szorongás attól, hogy megszakad az anya-gyermek kötődés,

• behaviorista nézőpont: a bűntudat az internalizált viselkedési standardokat megszegő viselkedés miatti ön-mediált büntetés

Az inter-perszonális bűntudatnak két affektív forrása lehet: az empátia és a szociális kirekesztéstől való szorongás.

2. A szégyen és bűntudat keveredése

• privát- publikus tengely: a szégyen inkább publikus érzelem, a bűntudat inkább privát ügy,

• specificitás: a bűntudat egy konkrét tettre vonatkozik, a szégyen az egész személyre,

• különböző viselkedéses reakciókat vonnak maguk után: a bűntudat bűnbevalláshoz, bocsánatkéréshez és a rossz jóvátételéhez vezet, a szégyen menekvéses és titkolásos viselkedéseket motivál.

sztereotípiák

• a lélektan vallás-ellenessége: a vallás árthat a lelki egészségnek a túlzott bűntudat-okozás valamint a bűnösség érzésének fokozása miatt

• a vallás lélektan-ellenessége: a bűntudat enyhítésére és feloldására irányuló törekvései miatt

3. A szégyen nyelvi és klinikai vonatkozásai

kifejezések: szégyenbe esik, szégyenben marad, szégyent hoz rá, megszégyenül, elöntötte a szégyen, elsüllyed szégyenében, a szégyen pírja, ég az arcom a szégyentől, valakinek a szégyene.

A SZÉGYEN TARTÁLY (bele lehet esni, benne lehet maradni, ha feltelik, kiönt)

A SZÉGYEN TŰZ (éget).

• a helyzetből való kimozdulás már másképpen történik:

• a bűn esetében a terhet le lehet tenni,

• a szégyenben viszont benne maradunk, mert a szégyen belülről ül ki az ember arcára.

• a szégyennek személyiségépítő hatása van

• egzisztencia-analitikus értelmezésben: a szégyen a személy védőruhája

• a szégyen véd, a megszégyenülés kiszolgáltatottá tesz

• „szégyellni” és „megszégyenülni”

• megszégyenülés: befele való elmozdulás - aki megszégyenül, az még közelebb kerül önmagához

• a megszégyenülés a személy határait sérti, az intimitásából hódít el területet

a szégyen szerepe: erősség és kiszolgáltatottság

A szégyen a mezítelenség elleni ruha. De kiszolgáltatottá is tesz, mert hát végső soron az ember eredeti hivatása az, hogy mezítelenül járjon.

Viktor Frankl: • az önmagammal való

intimitás, amelyet a szenvedésben élünk meg;

• a mással való intimitás, amelyet a testi szerelemben élünk meg,

• az Istennel való intimitás, amelyet az imádságban tapasztalunk.

Az intimitás a személy egyedi értéke, a szégyen ennek az egyedi értéknek az őre. A szégyenérzet tehát saját értékességünk megéléséből ered. Aki önmagát nem értékeli, az szégyentelen.

• A Jóisten először a szégyennel foglalkozott, megszólította az első emberpárt, vagyis a kapcsolatot igyekezett először helyreállítani, majd utána foglalkozott a tiltás megszegésével, a bűntudattal és a büntetéssel.

• Valaki saját tetteiért csak akkor fog tudni felelősséget vállalni, már létezik egy olyan személyes értékesség-érzet, amelyet a szégyen védhet.

4. A szégyen és bűntudat (fel)oldozása

• A bűnbevallásnak és a feloldozásnak csak akkor van értelme, ha a gyónó úgy érzi, hogy kapcsolatban van Istennel és megbízhat benne. Ha ez a kapcsolat nem létezik, a feloldozás szavai mágikus minőséget nyernek.

• A gyónás formalitása a regresszív igényeket elégítheti ki és ebben az esetben nem segít a személynek, hogy felvállalja a felelősséget a saját élete iránt.

5. (Meg)bocsátás és (fel)oldozás

Isten bocsánata nem működik a gyónó ön-megbocsátási folyamata nélkül.

A gyónás lélektani funkciói a felsorolt indokokból adódnak: 1. a bűntudat és szégyen csökkentése, 2. szociális kapcsolat keresése, 3. értelem és koherencia keresése, 4. benyomás alakítása.

• Ha a gyónás csupán a katartikus szinten marad, nem lesz más, mint a „felgyülemlett gőz kieresztése”.

• A medikális metafora: – diagnózis – beavatkozás – kezelés– a gyónás sémája: bűnbevallás – bűnbűnat – feloldozás

• A jogi metafora: mindannyian bűnösök vagyunk Isten ítélete előtt, a menekvést a hit megvallása adja meg

Isten megbocsátása feltétlen, az emberé viszont feltételes. A pszichoterápiában, éppen úgy, mint a gyónásban, a kulcsfontosságú elem az ön-elfogadás, a szégyenérzet által védett személyes érték megvallása és felvállalása.

Erről szól az ember eredeti mezítelensége: a személyes értékről, amelynek megvallásához nincs szüksége ruhára.

A bűnbevallásra akkor érkezik meg a feloldozás, amikor Isten mellett saját magunk is közbelépünk.

A mi feladatunk tehát, hogy KÖZBELÉPJÜNK.