A büntetőjog tudományának kialakulása, az abszolutizmus büntetőjoga,

reform-törekvések

SZE DFK - Egyetemes Állam- és Jogtörténet II.dr. Farkas Ádám

A büntetőjog fejlődésének jellemzői 1.

• A büntető hatalom állami gyakorlása a magasabb szinten szervezett társadalmakra jellemző.

• A korai időkben jellemző a vérségi kötelékek jelentős volta a büntető hatalom tekintetében.

• A büntetés célja az igazságszolgáltatás és a közösség békéjének megóvása / helyre állítása.

• A centralizáló állam kora előtt a megtorló természet mellett jelentős szereppel bír a kompozíció. (Quasi magánjogias jelleg.)

• A béketörvényekkel aztán egyre erőteljesebbé válik a büntetőjog közjogi jellege. 2

A büntetőjog fejlődésének jellemzői 2.

• A központi hatalom megerősödésével párhuzamosan változik a büntetőjog jellege, a büntetések jellege is.

• Elsőként a királyi hatalommal szoros kapcsolatba hozható cselekmények kerülnek a királyi bírák elé. (Felségsértés, árulás, lázadás, stb.)

• A centralizációban aztán jelentős szerep jutott a képzett büntetőjogászoknak és büntetőjog tudományának is.

• Egyre inkább elkülönültek a felső bíróságokon a büntető tanácsok.

• Elkezdődött a központi jog és a partikuláris jogok együttélése. 3

4

Nyugat római

birodalom bukása

Centralziáció

megerősödése

15-16. század

19. Század vége

20. Század elejePartikuláris jogok

érvényesülése

Jogegységesítés és kodifikáció

Partikuláris és

központi jog

párhuzamos

érvényesülése

A büntetőjog fejlődésének jellemzői 3.

Büntetőjog a centralizáció korában 1.

• A büntetőjog kényszerítő jelleget ölt. (Háttérbe szorul a kompozíciós jelleg.)

• Egyre szélesebb körben mutatkozik igény a jogképzett büntető bírákra.

• Megindul a kodifikáció. (Constitutio Criminalis Carolina – V. Károly, 1532.)

• A kodifikációhoz elkerülhetetlenül szükséges a büntetőjog tudományának megerősödése.

5

Büntetőjog a centralizáció korában 2.

• A kor felfogása szerint a büntetés két tényező függvénye:

1. Állami célkitűzés (törvényi szint)

2. Bírói ítélkezés (egyediesítés)

• Ebben a rendszerben a törvényi büntetés célja az elrettentés. (Azonban ez nem kizárólagos cél!)

• A törvények teret engedtek a bírói mérlegelés által meghatározott büntetéseknek.

• Az egyház joga jelentős hatást gyakorolt az eljárási szabályokra. 6

Büntetőjog a centralizáció korában 3.

• Testi és életbüntetések:

1. Halálbüntetés vagyonelkobzással (fő és jószágvesztés)

2. Halálbüntetés elkobzás nélkül

3. Csonkítás (kéz-, orr-, füllevágás,stb.)

4. Nyilvános fenyítés és száműzés

5. Száműzés elkobzással

6. Pellengér

7. Polgárjogoktól való megfosztás.7

Büntetőjog a centralizáció korában 4.

• A büntetés fő célja továbbra is a közbéke biztosítása.

• Ennek köszönhetően széles körben és többféle módon alkalmazott büntetés volt a kitiltás is. (Az országból, az ország egy területéről, egy településről, stb.)

• Emellett a 15. századtól kezd elterjedni – a kiüresedett kolostorok újbóli benépesítésével – a szabadság elvonás és a dolgoztatás. (A kolduslevél nélküli koldusokat három napi kenyér és vízböjttel büntették. – Ez azonban még messze áll a mai szabadságvesztéstől.)

8

Az abszolutizmus büntetőjoga 1.

• Az uralkodói büntetőhatalom kiterjesztésének kora.

• Eszköz a megmozdulásokkal és társadalmi reakcióval szemben.

• Hathatós megtorló intézkedések alkalmazása.

• Kódexalkotási hullám.

• A kódexek ellenére nincs jogegység, a partikuláris jogok hatása továbbra is jelentős.

9

Az abszolutizmus büntetőjoga 2.

• A bűncselekmények körében kiemelkedővé válik a felségsértés (az isteni és világi felség sérelmére elkövetett bűnök gyűjtőfogalma).

• Isteni felség sérelmére elkövetett bűnök például:

– Eretnekség

– Szakadárság

– Szentségtörés

– Házasságtörés

– Bigámia

– Egyházi kamattilalom megszegése. 10

Az abszolutizmus büntetőjoga 3.

• Az isteni felség ellen elkövetett cselekmények felderítését az egyház különleges bűnfelderítéssel végezte (inkvizíció, tortúra

alkalmazása), míg a halálbüntetés végrehajtásában a világi hatalom járt el.

• A világi felségsértés rendkívül sokrétű lehetett. (Például: az uralkodónak vagy családjának tettleges vagy egyéb sértése, önkényes adóztatás, sértő röpiratok kiadása, stb.)

• A felségsértés esetén nem csak a tettes, hanem annak családja is felelt!

11

12

13

14

Az abszolutizmus büntetőjoga 4.

• A széles körű büntetőhatalom sok esetben önkénnyel és a tortúrát előszeretettel alkalmazó, személytelen eljárással párosult.

• A kegyetlen büntetéseket kiterjesztették a kóros elméjűekre, vagy épp a kiskorúakra is.

• A büntető hatalom előszeretettel alkalmazta a halálbüntetést. 15

16

17

Reform-törekvések 1.

• Az abszolutizmus önkénye és kegyetlensége kiváltotta felvilágosodás éles kritikáját.

• Alapmű: Caesare Beccaria – A bűnökről és büntetésekről

• A felvilágosodás elvi éllel kezdi meg a büntetőjog reformjának követelését.

18

Reform-törekvések 2.

• Reform-követelések:–Nullum crimen sine lege

–Nulla poena sine lege–Humanitás elve– Arányosság elve– Törvényesség elve– Prevenció elve

• Ezeket realizáló mintakódexek II. József és II. Lipót kódexei.

19

Reform-törekvések 3.

• A reform kódexek korukat meghaladóak voltak.

• Nem csak az elvek előmozdítását jelentették, hanem a rendi falak lebontását, a partikularizmus elleni fellépést.

• II. József kódexének a magyar rendek ellenállnak. (Rendeleti úton vezeti be 1787-ben a rendek jóváhagyása és becikkelyezés nélkül. Taxatíve felsorolja a büntetéseket; a kódex a halálbüntetést csak a rögtön-bíráskodásban ismeri el, békeidejű jogrendben nem, helyette életfogytig tartó dunai hajóvontatást alkalmaz. )

• A rendi partikularizmus lassította a büntetőjog reformját, a felvilágosodás elveinek kiteljesedését.

20

A korai büntetőjogi iskolák

• A büntetőjog-tudomány fejlődésének következménye a büntetőjogi iskolák kialakulása, vagyis az azonos elvek mentén gondolkodók „közösségbe” rendeződése.

• A korai időkben három fő irányzatot különböztetünk meg:

1. Szociológiai

2. Biológiai

3. Közvetítő 21

A szociológiai iskola• Több elképzelés összefoglaló elnevezése.

• A kriminalitást döntően társadalmi jelenségként kezelik.

• A társadalmi okokra helyezik a hangsúlyt.

• Szegénység-gazdagság mint társadalmi körülmény hatása.

• A bűnözés a társadalom szükséges velejárója.

• A bűnözés mértéke társadalmi együtthatók által determinált.

• A bűnözés kezelésének a társadalom érdekében és társadalmi eszközökkel kell történnie. (Prevenció jelentősége.) 22

A biológiai iskola• Több elképzelés összefoglaló elnevezése.

• Inkább elkülönítéssel operál és az egyénre fókuszál.

• A bűnözés okát elsődlegesen kriminálbiológiai, vagy pszichológiai kérdésként vizsgálják.

• Caesare Lombroso – kriminálantropológia (stigmák alapján, három klaszterben: 1. elmebetegek – elkülönítés – 2. bűnözésre hajlamosak – elkülönítés – 3. született bűnözők – halálbüntetés / életfogytig tartó szabadságvesztés)

• Két világháború közötti iker- és intelligencia vizsgálatok.

• Freud mélylélektani elmélete. 23

A közvetítő irányzat• Nem abszolutizálja az egyes

megközelítéseket, hanem ötvözi azokat.

• Így a kriminalitás egyszerre tekinthető társadalmilag és egyénileg determináltként.

• Franz von Liszt, Irk Albert, Vámbéry Rusztem.

• A második világháborúig meghatározó és több sikert tudhat magának, például:

–Büntetések egyéniesítésének előmozdítása– Tettközpontúság lazítása– Biztonsági intézkedések súlyának növelése– Fiatalkorúak külön szabályokkal kezelése 24

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

25