Miskolci Egyetem

Állam- és Jogtudományi Kar

Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék

A BÖRTÖNBE VEZETŐ ÚT,

EGY FIATALKORÚ ELKÖVETŐ ELMONDÁSA ALAPJÁN

Fazekasné Gyarmati Annamária Csemáné Dr. Váradi Erika Hallgató Konzulens, egyetemi docens

2013.

2

University of Miskolc

Faculty of Law

Department of Criminal and Criminology Law

THE WAY TO THE PRISON,

THE STORY OF A YOUNG CRIMINAL

Fazekasné Gyarmati Annamária Csemáné Dr. Váradi Erika Hallgató Konzulens, egyetemi docens

2013.

3

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETÉS ............................................................................................................................ 5

INTRODUCTION ........................................................................................................................ 7

2. JOGSZABÁLYI KERETEK .................................................................................................... 9

2. 1. A magyar szabályozás fejlődése ....................................................................................... 9

2. 2. Nemzetközi kitekintések ................................................................................................. 13

3. A FIATALKORI BŰNÖZÉS KRIMINOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGA .................................... 17

3. 1. Az elhagyatottságról (az interjú első része) .................................................................... 18

3. 2. A fiatalkori bűnözés okainak csoportosítása a kriminológia alapján .............................. 20

Makrostrukturális okok...................................................................................................... 20

Mikrostrukturális okok ...................................................................................................... 21

3. 3. Elkövetővé válás háttere a nemzetközi egyezményekben ............................................... 22

3. 4. A Fiatalkori bűnelkövetők a statisztika tükrében ............................................................ 23

3. 5. Napjaink kriminalitása .................................................................................................... 29

4. A GYERMEK - ÉS FIATALKORI BŰNÖZÉS BÜNTETŐJOGI VONATKOZÁSAI ........ 31

Az elhagyatottság következményei (az interjú második része)............................................... 33

5. A KÁBÍTÓSZER ÉS A BŰNÖZÉS ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK VIZSGÁLATA A

KRIMINOLÓGIA SEGÍTSÉGÉVEL ......................................................................................... 36

5. 1. A tudomány által megállapított tények és következtetések ............................................ 37

5. 1. 1. Az alanyi oldal ismertetése ...................................................................................... 37

5. 1. 2. A kábítószerek kriminológiai csoportosítása .......................................................... 39

5. 1. 3. A kábítószerpiac ...................................................................................................... 41

5. 2. A fiatalkorúak és a kábítószer kapcsolata kutatások alapján .......................................... 42

5. 2. 1. A viszonyítás tekintetében először 2004-ben mért adatok kerülnek ismertetésre .... 42

5. 2. 2. Az aktuális droghelyzet Magyarországon ............................................................... 44

5. 2. 3. A kábítószer hatása a szervezetre és ennek következtében kifejtett cselekményekre 52

4

6. KITEKINTÉS, AVAGY AZ ALKOHOL JELENLÉTE A KÁBÍTÓSZEREK MELLETT .. 54

7. BŰNMEGELŐZÉSI STRATÉGIÁK A FIATALKORI BŰNÖZÉS ELLEN ....................... 57

7. 1. Rendszer típusok ............................................................................................................. 58

7. 2. Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája .............................................................. 60

7. 3. Az EMCDDA 2012-es drogjelentésben nevesített bűnmegelőzés. Különös tekintettel a

kábítószer bűncselekményekre................................................................................................ 63

7. 4. Jó Gyakorlatok – Good Practice ..................................................................................... 64

8. BEFEJEZÉS ............................................................................................................................ 73

IRODALOMJEGYZÉK .............................................................................................................. 79

Jogszabályi hivatkozások ........................................................................................................ 79

HIVATKOZÁSJEGYZÉK ......................................................................................................... 80

5

1. BEVEZETÉS

„Igazából véve nem tudtam, hogy miért tettem... Jó buli volt az tény… Az életet élni kell,

nem?” - nyilatkozta ezt, egy 17 éves fiatalkorú.

Ma a XXI. század idején, amikor a technikai oly fejlett világában élünk, amikor

gyakorlatilag egy gombnyomással minden gond megoldható, vagy éppen megoldható

lenne, s amely társadalomban megannyi tudomány segíti mindennapjainkat, mégis

valami zavart okoz, valami hiba kerül a mechanikába. Ez a hiba, probléma vagy

nevezzük annak, aminek szeretnék, nem tűrhet halasztást, meg kell állnunk felette egy

szóra. A fiatalkori bűnözés, olyan kérdéskört vet fel nemcsak hazánkban, hanem

nemzetközi szinten is, amely megfelelő szabályozást és prevenciós koncepciók

kialakítását idézi elő.

A fiatalkori bűnözés jelen társadalmunkban egy rendkívül komoly, megoldandó

kérdéskört jelent, amelyet kellő szakértelemmel, odafigyeléssel és elhivatottsággal kell

megoldani. Nem csak egy ember áll előttünk,- és legyen szó bármilyen

bűncselekményről - hanem egy gyermek, egy gyermeki lélek. A hétköznapi nyelv által

használt lázadó korszakkal nem magyarázható tettük miértje. Ezen fiatalok által

elkövetett bűncselekmények hátterében megannyi probléma húzódhat. Az okokat, a

legelején kell felfedezni és akkor, ott kell segítséget nyújtani. A jogszabályok

megalkotásával és a megfelelő bűnmegelőzési programokkal együttesen kell egy olyan

társadalmat kialakítani számukra, ahol bátran tervezhetik jövőjüket. Való igaz, hogy egy

társadalomból a bűnt és annak szerves részeit nem lehet teljesen eltűntetni,

elválaszthatatlan kapcsolatban állnak egymással. A fiatalkori bűnözés elleni küzdelem

legfőbb célja az, hogy egy maghatározott szintre visszaszorítsa azt.

Diplomamunkámat kutatómunka alapján készítettem, amelyet Borsod-Abaúj-Zemplén

Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának Pártfogó Szolgálatánál végeztem el.

Az ott eltöltött idő alatt, megfigyelhettem többek között azt, hogy a fiatalkorú

bűnözésnek mennyire széles skálája van. Megfigyeléseim alatt, elsősorban a

fiatalkorúak viselkedésére, valamint a pártfogóval és az intézménnyel szemben

tanúsított együttműködésükre és reakcióikra koncentráltam. Továbbá vizsgálat alá

vettem a fiatalkori bűnözés okait, az ott megfigyelt életutak alapján. Munkám

elkészítésénél a büntetőjog mellett a kriminológiai kutatások által feltárt okok és

elméletek szolgáltak alapul.

6

Mindezek alapján két szemszögből vizsgáltam meg a fiatalkori bűnözést. Nemcsak a

büntető igazságszolgáltatást tartottam relevánsnak a téma feldolgozását tekintve, hanem

ahhoz, hogy egy meghatározott képet kapjunk a fiatalkori bűnözés miértjéről, a

Kriminológia által vallott tények statisztikai adatokkal való prezentálását is relevánsnak

véltem. Dolgozatom központi témája a kábítószer bűncselekmény a fiatalkorúak

tekintetében, melyben vizsgálat alá kerül többek között az, hogy milyen lehetséges

módon kerülnek kapcsolatba a szerrel, melyek a leggyakrabban fogyasztottak, milyen

hatással van a szervezetre, valamint mindezekre való tekintettel, melyek a

leggyakrabban elkövetett bűncselekmények. Kitekintés jelleggel mutatom be az

alkoholfogyasztás problémáját a fiatalok esetében. A téma szempontjából azért

tartottam relevánsnak, mert a legtöbb bűncselekmények hátterében, minősítő

körülményként az alkohol is megjelenik. Egyre több 18 év alatti személy, egyre

gyakrabban próbálja ki ezeket a káros szereket, egyenként valamint összekeverve.

Dolgozatom megírásánál egy olyan 20. életévet betöltött fiatal felnőtt mesélt tetteiről,

aki a bűncselekmény elkövetésekor közel 18 éves volt, 1 hónap választotta el a

nagykorúvá válástól. Az eset választásakor leginkább a bűncselekmény szervezettsége

ragadta meg figyelmemet, illetve az a magabiztos és természetes viselkedése

alanyomnak, ahogy a bűncselekmény minden egyes részét ismertette.

Diplomamunkámban mindezek alapján arra keresem a választ, hogy a fiatalkori

bűnözésnek elejét lehet-e venni jelen társadalmunkban a szociális és más háttértől

függetlenül. Mennyire játszanak közre, a különböző makro-, és mikrostruktúrális okok.

Célom, dolgozatom megírásával és a jövőben folytatott munkám végzésével az, hogy

kellő erőfeszítéssel, és határozottsággal a fiatalkori bűnözést és a bűnözésre való

hajlandóságot felderítsem és azt egy meghatározott szintre visszaszorítsam.

7

INTRODUCTION

“Actually, I have no idea why I have done that…It was just cool…That’s a fact…You

have to live your life, haven’t you?” - Confession of a 17 year-old.

We live in the modern XXIst century, the era of technology, when practically your

problem is solved or can be solved by one click. In this modern society science does

help us to cope with our everyday lives; but there must be something causing trouble −

there is an error in the device. This error, problem − you may call it anything as you

wish − does not tolerate ignorance. Let me just stop by this error and unreveal it. It is

worth looking into. Juvenile delinquency raises number of question, not just in Hungary

but all around the world, generating appropriate regulations and preventative

conceptions.

Juvenile delinquency in today’s society is bringing up so many serious questions that

have to be solved with sufficient proficiency, care and dedication. My subject is not just

a person standing in front of us, – and let it be any crime he committed – but also a

child, with the soul of a child. His actions can not be explained by that ordinary

expression: teenage rebellion. There might be so many problems behind these crimes,

which should be revealed at the very beginning, and help should be offered

immediately. By constituting appropriate law and preventative programmes, a society,

in which they can plan their future without fear, has to be formed. We have to admit that

crime and its elemental parts can not be deleted entirely from the society. There is an

inseparable connection. The paramount aim of the fight against the juvenile delinquency

is to confine it to a certain level.

My dissertation is completed by a research at the Bureau of Borsod-Abauj-Zemplen

County, Justice Service of Ministry of Public Administration and Justice. During that

period of time I have spent there, I observed − among the other things − the wide range

of juvenile delinquency. During that period I mostly concentrated on the behaviour of

these young people as well as on their reaction towards their patrons and their

cooperation with them and the institution. Furthermore, I was studying the reasons of

juvenile delinquency according to their stories I heard. Criminal law, the declared laws

of criminology and the reasons and theories disclosed by my research were at my

service in completing my research.

8

With the help of the above mentioned I was examining the juvenile delinquency from

two points of view. Not just the criminal justice is considered to be relevant for me but

the presentation of statistics of the declared criminological theories, which helps to

maintain a clear picture of committing crime at a young age.

The main topic of my essay is drug consumption among young people by studying the

methods of how they can get in touch with the opiate, which is the most popular one,

what are the side effects, and as an outcome, what offenses are committed. I will

incidentally demonstrate alcohol consumption as well, which can appear as a qualifying

condition when committing criminal offence. More and more people under the age of

18 are getting closer to these deteriorative products, some of them are “just” drug users,

but unfortunately more of them are using drugs while drinking alcohol. The case chosen

for my dissertation was told by a 20 year-old, who was under 18 at the time of acting

against the law. When I decided to choose the case, the well-organised crime draw my

attention, not to mention how determined and natural my subject was explaining every

steps of his act.

In my dissertation, after all the above mentioned, I am seeking the answer for the

following questions: can juvenile delinquency be precluded in our society regardless

social background and other factors, and how much do macro- and microstructural

reasons contribute to committing crime? By writing this essay and with my intention to

work in this field in the future, my aim is to reveal the inclination to act against the law

at a young age, and to confine it to a certain level.

9

2. JOGSZABÁLYI KERETEK

2. 1. A magyar szabályozás fejlődése

A fiatalkorú elkövetők esetében, elsősorban a Csemegi-kódex foglalkozott, bár még

nem kellő részletességgel. Speciális szabályok nem kerültek megfogalmazásra, de a

büntetésükre és pontos meghatározásukra kitért. Büntetési tételét tekintve enyhébb

fokozatot alkalmazott, mint a felnőtt korúak tekintetében.

A fiatalkorúak, mint büntető jogi szempontból meghatározott fogalom, azonban itt

került elsődlegesen meghatározásra: „aki a bűncselekmény elkövetésekor a 12. életévet

túlhaladta, de a 16. életévét még nem töltötte be, és a cselekmény bűnösségének

felismeréséhez szükséges belátási képességgel bír.”.1

1908-ban bővült a kódex az I. Büntetőnovellával, amely II. fejezete tartalmazta a

fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezéseket: „A büntetőjogi felelősség alsó korhatára a

novella szerint a 12. életév volt, fiatalkorúnak az minősült, aki a bűncselekmény

elkövetésekor a 12. életévet meghaladta, de a 18. még nem. Amennyiben az

elkövetéskor a gyermek a 12. életévet még nem töltötte be, akkor nem lehetett ellene

büntetőeljárást indítani.”.2

Az életkor és a beszámítási képesség mellett, kritériumként jelölte meg az értelmi- és

erkölcsi fejlettséget.

Véleményem szerint a kódex helyesen mérlegelt. A magyarázatom abban áll,

hogy ha egy „gyermek” a korához és a körülményekhez képest fel tudja mérni –ha nem

is teljes mértékben- az adott cselekmény, súlyát és annak következményeit, akkor

büntetőjogi szempontból valóban a felelősségre vonás elkerülhetetlen.

Előrelépést jelentett az 1913. évi VII. törvény a fiatalkorúak büntető ügyében, létrehozta

ugyanis a fiatalkorúak bíróságát. Önálló bíróságként működött. Általános

igazságszolgáltatási funkciói mellett, foglalkozott gyermekvédelemmel és közigazgatási

szerepet is betöltött. Itt már megjelenik a megelőzési tevékenység, tehát a

bűnmegelőzés, gyakorlatilag nem tekint vissza hosszú múltra.

1 Magyar Büntetőjog Általános Rész 501. oldal

2 Magyar Büntetőjog Általános Rész 501. oldal

10

Jelen bíróság nemcsak azokkal a fiatalokkal foglalkozott, akik már ténylegesen az

elkövetői oldalon jelentek meg, hanem azon gyermekekkel is, akik később, mint

elkövetőként kerülnek büntetőjogi felelősségre vonás alá.

A prevenció az, ami kezd előtérbe kerülni. A bíróságnak joga volt ahhoz, hogy a

szülőket fenyítésre kötelezze, tehát alapvetően az volt a célja, hogy a gyermek maradjon

gyermek és ne kerüljön semmilyen alakzatban se bűncselekmény közelébe.

Véleményem szerint ez az, ami a napjainkban csak halványan maradt meg. A szülői

fenyítés idejét múlt, a szülő, mint fogalom, már nem tölti be ősi időkre visszatekintő

rendeltetését.

1952. január 1-jétől, az 1951. évi 34. sz. törvényerejű rendelet (Ftvr.) - amelyet

az 1954. évi. 23. sz. tvr. módosított- tartalmazta a fiatalkorúakra vonatkozó büntetőjogi

és büntető eljárási rendelkezéseket. Két korhatár csoportot rögzített. A 12.-14. évesek,

akikkel szemben csak nevelő intézkedéseket lehetett alkalmazni, a másik csoport pedig

a 14-18 évesek köre volt, ahol már a bíróság főszabályként főbüntetést is kiszabhatott a

nevelőintézkedés mellett.3

1961. évi Büntető Törvénykönyv megszüntette a fiatalkorúak büntetőjogának

viszonylagos önállóságát.

Teljes egészében a kódex IV. fejezetébe helyezte el a fiatalkorúakra vonatkozó

rendelkezéseket. Az elkövetői korhatárt a 14-18. életévvel bezárólag jelölte meg, ezen

kívül pedig a bíróságok csak nevelő intézkedéseket alkalmazhattak. (megrovás, próbára

bocsátás.)4

Az 1978. évi IV tv. széleskörűen és kellő pontossággal szabályozza ezt a

kérdést. A fiatalkorúakra, mint elkövetőkre vonatkozó rendelkezések a VII. fejezetben

kerültek rögzítésre, a 107.§-tól a 121.§-ig. A törvénykönyv megfogalmazza, hogy

jelenkori szabályozást tekintve ki minősül fiatalkorúnak:

107.§ (1). pontja: Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor a tizennegyedik

életévet betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.5

3 Magyar Büntetőjog Általános rész 502. oldal

4 Magyar Büntetőjog Általános rész 502. oldal

5 Magyar Büntetőjog Általános rész 503. oldal

11

A megfogalmazás mellett megtalálhatóak a hatályos intézkedések és büntetések. A

törvénykönyv tartalma szerint a következőek: szabadságvesztés, feltételes szabadságra

bocsátás, közérdekű munka, pénzbüntetés, közügyektől eltiltás, kitiltás, próbára

bocsátás, javítóintézeti nevelés, pártfogó felügyelet. Mind a büntetések, mind pedig az

intézkedések tekintetében a törvény azt is meghatározza, hogy mely esetekben és mely

személyek tekintetében lehet alkalmazni az egyes szankciókat.

A 2013. június 1.-től hatályos 2012. évi C. törvény tekintetében, azonban kellő

szigorítás figyelhető meg.

A törvény szövege a következő:

105.§(1) Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét

betöltötte, de a tizennyolcadikat nem.

A szabályozás visszatér a korai jogalkotási koncepcióhoz. Leszállításra kerül a

büntethetőségi korhatár. Ez a szabályozás kettős megállapítást von maga után. Egyrészt,

mindenféleképpen helyes az a mögöttes gondolkodás. Ha egy 12 éves gyermek, ha nem

is teljes mértékben, de tisztában van azzal, hogy nem éppen helyes, ha például összeveri

az iskolatársát, vagy betöri a buszmegálló üvegét egy kővel. Tudja azt, hogy tetteinek

vélhetően következményei lesznek. Azonban tekintettel arra, hogy egy 12 éves

gyermekről van szó mindenképpen felvetődhet bennünk az a kérdés, hogy valóban a

legjobb megoldás-e jogsértő magatartásaikra a büntetőjogi szankcióval való fenyegetés.

Nem feltétlenül biztos, hogy ez a jogi megoldás helyén való. Eddigi tapasztalataim,

valamint kutatásaim alapján, a korhatári szigorítás nem jelentheti annak a

kizárólagosságát, miszerint ez már önmagába elegendő ahhoz, hogy kellő prevenciót

jelentsen a társadalom számára.

A korhatári szigorítás mellett, érdemes megvizsgálni a Kódex által rögzített szankciók

mögöttes célját.

106.§(1) A fiatalkorúval szemben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés célja

elsősorban az, hogy a fiatalkorú helyes irányba fejlődjön, és a társadalom hasznos

tagjává váljon, erre tekintettel az intézkedés vagy büntetés megválasztásakor a

fiatalkorú nevelését és védelmét kell szem előtt tartani.6

6 2012. évi C. törvény

12

A törvényi rendelkezés lényege a fiatalkorú nevelése és védelme. Ezzel azonban csak

egy problémát vélek felfedezni. A mai igazságszolgáltatás tartalmát és módszerét

tekintve, nem bátorkodom határozottan kijelenti azt, hogy alkalmas lenne a nevelésre és

védelemre. A kiszabott büntetések között szerepel többek között a szabadságelvonó

szankciók is, amely lehet börtön, fogház, javítóintézeti nevelés. Való igaz, hogy

ezekben az intézetekben a nevelés jelen van. Azonban meggyőződésem szerint nem a

közfelfogás által elfogadott erkölcsi értékek jelennek meg.

Az életkor alapján történő szabályozást tekintve, egy újabb és összetettebb rendelkezést

tartalmaz hatályos kódexünk.

16. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik

életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés [160. § (1)-(2) bekezdés], az erős

felindulásban elkövetett emberölés (161. §), a testi sértés [164. § (8) bekezdés], a rablás

[365. § (1)-(4) bekezdés] és a kifosztás [366. § (2)-(3) bekezdés] elkövetőjét, ha a

bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor

rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges

belátással.7

Ezeknél a bűncselekményeknél a korhatár jelenti a minősített esetet. A belátási

képesség, mint kritérium erősen megkérdőjelezhető. Egy 12-13. életévet betöltött

elkövető mennyire van tudatában tetteinek lehetséges következményeivel. Belátási

képesség, mint fogalom, illetve kritérium megszűnik létezni. Az erkölcsök veszik át a

szerepet, és egy pillanat alatt kiiktatásra kerül minden logikán és észérveken alapuló

döntés, ami cselekményének megelőzéséhez szolgálna.

Egy 12-13 vagy 14 éves által elkövetett emberölés hátterében olyan komoly problémák

húzódhatnak meg, mely esetében nem biztos, hogy a büntethetőségi korhatár fogja a

megoldást vagy az ahhoz vezető utat jelenteni. Egy letöltendő szabadságvesztéssel

mindössze felszínes és fizikai megoldást érünk el.

A korai szabályozástól napjaink joganyagáig elérve, összefoglalva megállapítható, hogy

a jogalkotók megfelelő észérvek mellett próbálták szabályozni a fiatalkorúak büntető

jogát. A büntetés mellett egyes helyeken kellő hangsúlyt kapott a nevelés, mint erkölcsi,

mint pedig értelmi fejlődés tekintetében.

7 2012. évi C törvény

13

A magyar szabályozás napjainkban egy humánusabb irányt vett, az Európai Unióhoz

való csatlakozást követően. Ez annyit jelent, hogy a jogszabályok megalkotásában az

Unió által megalkotott szabályok nyernek elsődlegességet. Ez pedig elsődlegesen a

fiatalkorúak büntetőjogában érvényesül a maga egészében.

2. 2. Nemzetközi kitekintések

A nemzetközi szabályozás a fiatalkorúak tekintetében kisebb-nagyobb nehézségekbe

ütközik. Kifejezetten egységes büntetőjogi kodifikációk nem kerültek megalkotásra. A

nemzetközi jog a hangsúlyt a gyermek-és ifjúságvédelemre, illetve a gyermeki jogokra

helyezi. Az ebben a témában megalkotott nemzetközi egyezmények képezik a

háttéranyagot a hazánkban módosításra kerülő jogszabályok tekintetében. Így a

fiatalkorúak nemzetközi büntetőjoga a tagállami kódexekben öltenek testet.

A gyermekjogok

A gyermekek jogaival számos nemzetközi illetve hazai dokumentum is foglalkozott. Itt

nem csak egyszerűen a „klasszikus” értelembe vett emberi jogok megszövegezésére

került sor, hanem kifejezetten és ezen túlmutatóan a gyermekek jogait és védelmét

fogalmazták meg.

Elsőként 1924-ben fogadták el a Nemzetek Szövetsége Közgyűlésének deklarációját,

amely kellő pontossággal rögzítette a gyermek elhelyezés hatékonyabb védelmét. A

deklaráció 5 fő elvet rögzített.

Alapvető célja azonban az volt, hogy felhívja a világot arra, hogy tegyenek meg minden

intézkedést a gyermekek érdekében. Itt a mai magyar joganyagot megvizsgálva élesen

kibontakozott ez az alapvető tézis, amit büntető jogunk a polgárjoggal együtt

gyakorolja, azon belül is a családjoggal. A deklaráció utolsó két alapelve rögzítette a

legfontosabb elvárásokat.

A IV. elv szerint a gyermeket olyan helyzetbe kell hozni, hogy megkeresse a kenyerét,

és védeni kell minden kizsákmányolással szemben. Az V. elv pedig arra hívja fel a

figyelmet, hogy a gyermeket annak tudatában kell nevelni, hogy legjobb képességeit

embertársai szolgálatába állítsa.8

8 Csemáné Dr. Váradi Erika: Gondolatok a kiskorúak büntetőjogi védelme körében

14

1959-ben egy újabb lényeges dokumentum jelent meg. Az ENSZ Közgyűlése

fogalmazta meg a következő, kiskorúakkal szembeni, de már egy sokkal erőteljesebb

alapelveket. A Gyermekek Jogairól szóló deklaráció határozottan szólította fel a

kormányokat arra, hogy a jogalkotás területén kerüljenek megalkotásra azon törvények,

amelyek egyértelműen az ő jogaikat tartalmazza.

További alapelvekkel bővült ki a deklaráció. A 7. alapelv rögzíti a gyermek jogát az

oktatáshoz, amely felkészítheti őt jövendő életpályájára.

A 9. alapelv a gyermekmunka tilalmát mondja ki, amennyiben a gyermeket a megfelelő

alsó korhatár elérése előtt nem lehet alkalmazni.

A 10. alapelv szerint a részes államoknak a gyermeket annak tudatában kell nevelni,

hogy legjobb képességeit embertársai szolgálatába állítsa. A nevelés pedig a népek

közötti barátság és béke szellemében kell, hogy történjék. 9

A legjelentősebb írásos dokumentum azonban az 1991. évi LXIV. törvénnyel

kihirdetett, 1989. november 20-án kelt New York-i Egyezmény volt. Az egyezmény a

következő pontokban sorolta fel a gyermekek jogait:

Minden gyermeknek joga van

1. fajra, színre, nemre, vallásra, származásra való tekintet nélkül az egyenlőségre;

2. egészséges szellemi, testi és lelki fejlődése érdekében a különleges védelemre;

3. ahhoz, hogy családban nőjön fel, és ne válasszák el a szüleitől. Ha a gyermek

érdeke mégis ezt kívánná, joga van kapcsolatot tartani mindkét szülővel;

4. a megfelelő táplálkozásra, egészségügyi ellátásra és ahhoz, hogy fedél legyen a

feje felett;

5. a különleges gondoskodásra, amennyiben fogyatékos;

6. a szeretethez, megértéshez és védelemhez;

7. az ingyenes oktatásra, játékra és pihenésre;

8. arra, hogy katasztrófa esetén az elsők között kaphasson segítséget;

9. az elhanyagolással, kegyetlenséggel és kizsákmányolással szembeni védelemre;

arra, hogy hátrányos megkülönböztetéstől mentesen, szeretetben, békében és a

tolerancia szellemében nevelkedjen 10

9 Csemáné Dr. Váradi Erika: Gondolatok a kiskorúak büntetőjogi védelme körében

10 Csemáné Dr. Váradi Erika:Gondolatok a kiskorúak büntetőjogi védelme körében

15

A pontokat megvizsgálva, összefoglalva megállapítható, hogy az egyezmény kimondja,

hogy a gyermekek megfelelő szellemei, testi és lelki nevelésben kell, hogy

részesüljenek. Az alapvető jogok felsorolása mellett egyúttal megfogalmazásra került a

gyermek fogalma is, amely lényegében egyenértékű a kiskorú fogalmával: „Gyermek az

a személy, aki tizennyolcadik életévét nem töltötte be, kivéve, ha a reá alkalmazandó

jogszabályok értelmében nagykorúságot már korábban eléri”.11

Az alapvető rendelkezések mellett, kiemelt szerepet tulajdonít a gyermekek egészséges

szexuális fejlődésének és nemi szabadságának. A magyarázat talán abban rejlik, hogy a

kiskorú lelkileg hamarabb „meggyógyul” egy fizikális bántalmazás alól, de amikor

nemi erőszakot kell átélnie, amikor már nemcsak felületi, testi sérüléseket szenved el,

hanem legfőképpen lelki fájdalmakat, ezen sérelmek nem biztos, hogy egyáltalán

begyógyulnak, s talán élete végig ezt a lelki terhet magában kell, hogy hordozza. Ez

kellőképpen negatívan hat a kiskorú, mind értelmi, mind pedig erkölcsi fejlődésére.

Talán soha nem lesz családja, nem fog tudni gyűlölet nélkül a másik nemre tekinteni.

Egyéb más nemzetközi dokumentumok is foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel. A Polgári

és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976. évi 8. tvr) vagy a Gazdasági,

Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976. évi 9. tvr). is. De

olyan dokumentumok is tartalmaznak a gyermekekre irányadó rendelkezéseket– egyben

deklarálva a gyermekek e körben érvényesülő többletjogait-, mint a polgári lakosság

háború idején való védelme tárgyában létrejött 1949-es Genfi Egyezmény – mely

tekintetbe veszi a gyermek speciális védelmének igényeit-, vagy a humanitárius jog

továbbfejlesztése során, a genfi egyezmények kiegészítésére 1977­ben elfogadott két

jegyzőkönyv, mely a nemzetközi és nem nemzetközi jellegű fegyveres konfliktusok

esetében a gyermek számára fokozott védelmet igényel.12

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2006-ban kiadott véleménye szerint,

melynek tárgya "A fiatalkori bűnözés megelőzése. A fiatalkori bűnözés kezelésének

módjai és a fiatalkorúakra vonatkozó igazságszolgáltatási rendszer szerepe az Európai

Unióban" a Közösségi szinten történő szabályozás fizikailag lehetetlen. Minden

tagállam, más korhatárt jelöl meg a büntethetőség kritériumaként, más eszközzel kíván

fellépni ellene.

11

Dr Sinku Pál: A család és gyermek büntetőjogi védelme

12 Csemáné Dr. Váradi Erika: Gondolatok a kiskorúak büntetőjogi védelme körében

16

Mindezek alapján az Unió csak a statisztikai adatokat tudja szemmel kísérni, illetve az

egyezmények megszövegezése mellett egy egységes és együttműködési

kötelezettségeken alapuló bűnmegelőzési programokat tud eszközként felhasználni a

fiatalkori bűnözés ellen.13

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 2009-ben kiadott újabb véleménye szerint,

melynek címe a „Városi területek és fiatalkorúak által elkövetett erőszak” szintén csak

azt nyomatékosítja, hogy mind az Unió egészén, mind pedig tagállami szinten egyre

komolyabb problémát jelent a fiatalkorúak körében kialakuló erőszakos viselkedéséi

forma, melynek következtében az általuk elkövetett bűncselekmények száma is

rohamosan nő.14

A fiatalkorúak igazságszolgáltatásában alkalmazandó általános

minimumkövetelményeket tartalmazza az 1985. november 29-én kelt 40/33-as ENSZ

közgyűlési határozatot, az úgynevezett Pekingi Szabályok. Univerzális és elsőbbségi jog

révén a tagállami jogalkotásnak figyelemmel kell rá lennie. Általános értelembe

fogalmazza meg a büntethetőség korhatárát és a velük kiszabhatott büntetések

milyenségét és terjedelmét.

Nemzetközi szinten megvizsgálva a büntethetőségi korhatárt, az országok legnagyobb

részénél a 14. életév jelenik meg. Lengyelország valamint Belgium 17. illetve 18.

életévig mindössze speciális eljárási és büntetési szabályokat alkalmaz. Az angolszász

területeken, az Skócia, Anglia, Írország esetében a büntethetőségi korhatár rendkívül

alacsony, 8-12. életév között mozog. Ezeken a területeken sem a tényleges büntetési

tételek jelennek meg. A speciális szabályok mellett, belátási képesség vizsgálatát írják

elő.15

Az európai államok területén a fiatalkorúak büntetőjoga teljesen más értelmet nyer. A

büntető jog része, de nem ténylegesen azon belül helyezkedik el. A kriminológia játszik

főszerepet.

13

EurLex 2006/C 110/13

14 EurLex C 317 23/12/2009 0037-0042

15http://tenytar.blog.hu/2012/05/24/buntethetoseg_12_eves_kortol_valos_megoldas_vagy_cirkusz_a_

nepnek

17

3. A FIATALKORI BŰNÖZÉS KRIMINOLÓGIAI SAJÁTOSSÁGA

Egy adott bűncselekményt két szemmel lehet vizsgálni. Egyrészt jogtudományilag,

másrészt pedig kriminológiailag.

A kriminológia alapvetően a bűncselekmények halmazával, azaz a bűnözéssel, illetve

részhalmazaival, mint társadalmi jelenséggel és a konkrét bűncselekménnyel, mint

egyedi jelenséggel foglalkozó társadalomtudomány. A szűkebb értelemben vett

kriminológia látómezejében a bűn és a bűnözés tapasztalati kutatása, továbbá az

elkövető személye áll. Módszere az összbűnözés leírása, tudományos bemutatása,

valamint egyes bűncselekmények és elkövetőik kriminológiai sajátosságainak feltárása.

A tágabb értelemben vett kriminológia feladatának tekinti a bűnözésre és a

bűnelkövetőkre irányuló ismeretszerzésen túl az áldozatokra, valamint a kriminalitásra

való állami és társadalmi reakciókkal kapcsolatos kutatásokat.

A kriminológiai gondolkodás kialakulásának kezdetei óta az empíria, a bűnözés

valóságának megismerése állt a középpontban. Három nagy szemléleti, megközelítési

mód jellemzi magát a tudományt.

Az etiológiai, okkutatási paradigma a kriminológia hagyományos szemlélete. E szerint a

kriminológia feladata a bűnözés okainak és feltételeinek, így biológiai, pszichológiai,

pszichiátriai, pedagógiai és szociológiai defektusainak, deficitjeinek meghatározóinak

kutatása, mely összefüggések megismerésével a bűnözés elleni harc sikeresebben

vívható meg.

A XX. század negyvenes éveiben jelent meg a kriminológiában is az interakcionista

paradigma, jelentősen kiszélesítve a normasértő emberi magatartás értelmezésének

tartományát. Az interakcionista megközelítésnek köszönhetően fordult a modern

kriminológia figyelme a „hatalommal rendelkezők” bűnözése (pl. fehérgalléros

bűnözés) és a bűnüldöző, büntető igazságszolgáltatási rendszer működése és a

kriminalitás, bűnelkövetővé minősítés közötti összefüggések felé.

A radikális vagy kritikai paradigma középpontjában a tilalmakat létesítő jogi normák

keletkezése és érvényesítése mögötti érdekviszonyok elemzése áll. Ezek a kriminológiai

irányzatok különös figyelmet szentelnek a hatalmi viszonyok, a társadalmon belüli

különböző konfliktusok (gazdasági, osztályok, nemek, etnikai csoportok közötti) és a

bűnözés, büntető igazságszolgáltatás működése közötti összefüggések vizsgálatának.

18

A kriminológia tehát olyan autonóm, alapvetően tapasztalati társadalomtudomány,

amely a bűnözés, a bűnelkövetők, a bűncselekmények áldozatai, és a bűnözési kontroll

intézményeinek elemzéséhez szükséges interdiszciplináris tudásanyagot

multidiszciplináris kutatásokkal gyűjti. Az erőszakos viselkedéssel például több

tudományterület is foglalkozik, a pszichológus lélektani jelenségként, a büntetőjogász

normasértő viselkedésként, a pedagógus pedig nevelési deficitként vizsgálja. Az a

felismerés viszont, hogy a széteső családokból, marginalizált rétegekből származó,

iskolai kudarcokat megélt fiatal férfiak gyakrabban hajlanak erőszakos

érdekérvényesítésre, már egy integrált kriminológiai tétel. A különböző tudományágak

ismereteiből a valóság sajátos metszeteként létrejövő integrált tudományos eredmény

tehát már egy új tudományos entitás, amit a kriminológia szintetizált. Azt is

mondhatjuk, hogy a kriminológia a társadalomtudományok kulturális olvasztótégelye.16

A kriminológia tudomány az, amely segítségével ténylegesen feltárhatók azok az okok

körülmények, melyek kellő magyarázatot adhatnak a fiatalkori bűnözésre.

Az okok ismertetéséhez egy olyan húszéves fiatalkorú elkövetőt választottam, aki

őszintén beszélt elkövetett cselekményéről, családi, baráti környezetéről. Az interjú

elkészítése alatt, elsősorban arra törekedtem az általam feltett kérdésekkel, hogy a

bűnözés miértje kerüljön megmagyarázásra. Ezt követően szegeztem figyelmemet az

általa elkövetett bűncselekmény típusára, annak súlyára és lehetséges jövőbeli

következményeire. Az általa elmondattak, demonstrálják mindazokat, amelyeket a

kriminológia nagyjai, professzorai, illetve kutatói, egyéb más vizsgálatok alapján

bebizonyítottak és azokat írásba foglalták.

3. 1. Az elhagyatottságról (az interjú első része)

Rövid ismerkedés után…

„Mesélj magadról. Hol nőttél fel?” - Kérdés.

„Egy Miskolc melletti kis faluban nevelkedtem, és ma is ott élek apukámmal és

nagymamámmal” - Válasz.

„Milyen a közösség?” - Kérdés.

„Vidékies.” - Válasz.

16

Gönczöl, K. – Kerezsi, K. – Korinek, L. – Lévay M.: (szerk): Kriminológia, Szakkriminológia 25-45. oldal

19

„Ez mit jelent számodra?” - Kérdés.

„Nem sok a szórakozási lehetőség, mindenki ismer mindenkit, így nem igazán lehet,

önfeledten szórakozni, mert az rögtön kiderül.” - Válasz.

„A baráti társaság?” - Kérdés.

„Az, jó és sok van, de nekik is ez a véleményük.” - Válasz.

„Beszélj nekem a családról. Édesanyád, apukád. Milyen velük a kapcsolatod?” -

Kérdés.

„Jól kijövünk egymással, én legalább úgy érzem és az elmúlt zavaros időszak is ezt

mutatja. Anyukám nem velünk él, ezért is kellene, jobban odafigyelnem arra, hogy

valójában mit is cselekszem, kikkel barátkozom. Apukámmal, elég jól kijövök. Kicsit

sokat iszik, szinte minden nap. Sokat dolgozik, de azért érdekli, hogy mi van velem. Már

nagyon régen elváltak, nem igazán jöttek ki egymással. Nagymamámat nagyon

szeretem. Végülis kijövök mindenkivel. Nincs ezzel probléma. Jobb is így, hogy elváltak,

nincs annyi veszekedés. Csak, apám ne inna annyit. Akkor jobb lenne, persze.” - Válasz.

„Téged szokott bántani, amikor ittas állapotban van?.” - Kérdés.

„Nem, nem. Erre még sosem volt példa…” - Válasz.

„És anyukádat?” - Kérdés.

„Őt sem bántotta, soha. Csak csalták egymást.” - Válasz.

„Akkor mindkettővel jóba vagy?” - Kérdés.

„Persze. Elég gyakran találkozom anyukámmal. Vele mindig mindent megbeszélek,

apukám is segít nekem, amiben csak tud.” - Válasz.

„Mikor váltak el szüleid?” - Kérdés.

„Még gyerek voltam, olyan 14 éves lehettem. Ezt pontosan nem tudnám megmondani.

Vagy általánosba jártam vagy szakiskolába…” - Válasz.

„Békésen váltak el?” - Kérdés.

„Erre nem tudok válaszolni, mert nem foglalkoztam vele…” - Válasz.

„És hogyan kezelted?” - Kérdés.

„Sehogy. Csavarogtam, elvoltam magamnak.” - Válasz.

20

„Miért nem beszéltél erről valakinek?” - Kérdés.

„Ugyan kivel? Semmi értelme nem lett volna…” - Válasz.

„Nem gondolod talán, hogy ezt a fajta traumát így tudtad levezetni, tehát, értem ezalatt

azt, hogy ezekben a szerekben kerested a feszültség levezetést? Vagy éppen ebben a

társaságban tényleg szabadnak érezhetted magad?” - Kérdés.

„Meglehet. Lehet, hogy ezzel próbáltam védekezni a belülről kitörő fájdalom ellent.

Nem tudom. Hisz még csak gyerek voltam” - Válasz.

A mélyinterjú elkészítése alatt, majd azt követően, az első megállapításom

mindenekelőtt az volt, hogy a mai tizenéves fiatalok nem mernek beszélni belső

sérelmeikről és problémáikról. A társadalmi problémák növekedésével, nemcsak a

felnőttek számára válik nehezebbé egy biztonságos szociális háttér kialakítása, hanem

ezzel egyetembe a fiatalkorúak jövője is bizonytalanabb lesz. A gondokkal küzdő

szülők láttán, az elkeseredettség egyre nagyobb hatalomhoz jut, a céltalanság kap

főszerepet. A problémák, szőnyeg alá való seprésével, a baj csak fokozódik. A szülő-

gyermek kapcsolat ma már egy teljesen új kontextusba került. Ez persze nem azt a tényt

feltételezi, hogy a fiatalkori bűnözésnek kizárólagos ok forrása a legközelebbi

szocializációjában, azaz a családi környezetében van.

3. 2. A fiatalkori bűnözés okainak csoportosítása a kriminológia alapján

Makrostrukturális okok

Ebben a társadalom az, ami alapvetően „megalkotta” a fiatalkorú bűnözést. Az ipari

forradalom, a szocializáció, a társadalmi változások gyakorlatilag megsemmisítették a

család egységét. Az újabbnál újabb ipari találmányok, ipari ágazatok megjelenésével és

fejlődésével bár új munkahelyeke teremtődtek, az életszínvonal mégis nehezebbé vált.

Nőtt a munkanélküliség száma, egyre nagyobb lett a kizsákmányolás, megjelent a

gyermekmunka. Az elvégzett munka mennyisége a kifizetett munkabérrel nem volt

egyenlő mértékben. A nélkülözésnek, a szegényégnek a következménye pedig az lett,

egyre több gyermek követett el bűncselekményt.

21

Mikrostrukturális okok

A család: a család jól működése rendkívül nagymértékben függ attól, hogy milyen a

szülők iskolázottsága, mivel foglalkoznak, az életkörülmény szintje megfelelő-e egy

gyermek számára. Meghatározó tény az is, hogy valamelyik szülő rendelkezi-e

valamilyen devianciával. Két fajta család modell jelenik meg. Az egyik az, amelyben a

szülők büntetlen előélettel rendelkeznek, de mégsem tudnak követendő példát mutatni a

gyermek részére, hogy ezáltal elkerülje a bűnözői életmódot.

A másik modell az, ahol a szülők már voltak egyszer büntetve, vagy akár többször is, de

még is igyekeznek a gyermeket pozitív irányba terelni, hogy ne kerüljön soha olyan

helyzetbe, amilyenben ők vannak. Következtetésképpen azt lehet mindezekből levonni,

hogy a fiatalkorú nem attól lesz büntetett előéletű, mert a szülei is azok voltak, hanem

ez annak a következménye lesz, hogy milyen nevelésben részesül. A szülő nevelési

technikája nagymértékben befolyásolja a gyermek jövőbeli életvitelét.

Az iskola: egy fiatalkorú életében fontos szerepet tölt be az iskola. Az oktatási

intézmények feladata lenne az, hogy kellőképpen kompenzálják a társadalmi

különbségeket, amit a jelen állások szerint sikertelenül lát el. Nagy jelentőséggel bír

továbbá az, hogy milyen iskolába jár a gyermek. A bűnözés szempontjából nem

mindegy az, hogy gimnáziumi tanulmányokat folytatott vagy éppen ellenkezőleg

szakmunkás képzésben részesült. Több a szak-, és szakmunkásképzőt elvégzett

fiatalkorúak száma a bűnügyi nyilvántartásokban, mint a gimnáziumba jártak

mennyisége.

Elgondolkodtató, hogy az iskolai végzettség és a kriminalizáció között miért van ilyen

szoros kapcsolat. Magától értetődőnek tartjuk az összefüggést, mégis ritkán

gondolkozunk el a miérteken. Az iskola a család után a második szocializációs közeg.

Visszagondolva ezt mindenki meg is erősítheti, hiszen az írás/olvasáson kívül

alapvetően még a társas viselkedés volt az, amit elsajátítottunk. Aki ebből a

szocializációs keretből kiszakad, nagyobb esélye van a kriminalizációra, hiszen nem

sajátítja el a társadalom értékeit, nem tud különbséget tenni jó és rossz között, nem

alakul ki benne az értékóvó magatartás és a munka szükséglete. Képzeljük el, hogy így

kéne élni egy idegen világban .A kiszakadt fiatalok egy olyan családi környezetbe

térnek vissza, ahonnan ugyancsak hiányoznak ezek az értékek és ebből fakadóan a

követendő példák, hiszen nem sikerült felkészíteniük a gyereket az iskolai életre.

22

A baráti társaság, életkori csoportok: a fiatalkorúak gyakran követnek el

bűncselekményeket csoportosan. A fiatalkori bandák sokfélesége jelenik meg. Egyre

több az olyan összetételű, ahol a bűnözés mellett megjelenik az alkoholfogyasztás, a

kábítószer fogyasztás, az öngyilkosság. Bár ezek a csoportok egy laza szerkezetű,

spontán létrejött csoportként definiálhatók, még is az összetartás figyelhető meg

bennük.17

A televízió és az internet káros hatása: Ezeket az okokat azonban egyértelműen ki

lehet bővíteni a televízió és az internet káros hatásaival. Gyermekkorom régi kedvence

Süsü, vagy éppen Vukk mára elavultnak, vagy ahogy a mai fiatalok mondanák

„cikinek” számít .Napjaink rajzfilmjei, általános jelleggel tartalmazzák az erőszak

valamilyen formációját. Az Európai Unió által bevezetett korhatári kategória, az

ellenőrzés és a felügyelet hiánya miatt elveszti valódi célját. A számítógépes játékok ma

már túlmutatnak a logikai és a stratégia készségek fejlesztésén. Itt alapvetően a

problémát az okozhatja, hogy egy elért függőségi szint után nem tud különbséget tenni a

virtuális és a valódi élet között. Az internet adta lehetőségek száma végeláthatatlan. A

korlátlan internet használattal, olyan oldalakat tekinthetnek meg, mely, egyaránt káros

az egészséges lelki, értelmi és erkölcsi fejlődésre.

Az internet és televízió nemcsak ilyen formátumban jelent problémát. A mai nevelési

technika és módszer általános jellemzője és az egyik leggyakoribb formája, ha a szülők

a tv-re és a számítógépre bízzák gyermeküket. Azonban az úgynevezett digitális

családdal nem lehet a problémákat megbeszélni és nem minden esetben a helyes emberi

példát mutatják, mutathatják. A történet végén lévő „happy end” a valós életben

egyáltalán nem olyan megfogalmazást nyer, és nem olyan könnyen elérhető, mint az ott

látottakban.

3. 3. Elkövetővé válás háttere a nemzetközi egyezményekben

A család hiánya vagy az ott rejlő problémák, a gazdaság hanyatlása, a kirekesztettség,

társadalom szélére való kerülés, mélyszegénység, kellőképpen megnehezíti a

fiataloknak a környezetükbe való beilleszkedését. Ez az úgynevezett peremre szorulás

intézménye, amikor a fiatal egyedül fedezi fel az ismeretlent, egyedül veszi az előtte

álló akadályokat.

17

Csemáné Dr. Váradi Erika: Gyermek-és fiatalkori bűnözés 534-536 oldal

23

Az iskolakerülés, a tanulási nehézségek egyenes útként jelennek meg az antiszociális

viselkedéshez illetve a bűnözéshez. A munkanélküliség, egyszerre okoz kudarc élményt

a szülőben és ennek láttán a gyermekben.

Az Európai Unió 2006/C 110/13 számú vélemény sorolja fel azokat az okokat

nemzetközi szinten, melyek a fiatalkori bűnözéshez kellő mértékben hozzájárulhatnak.

Az általános felsorolás mellett, helyet kapott az internet, a televízió, illetve a

munkanélküliség. Ennek hatására elkövetett bűncselekményeket jellemezi az erőszak,

az agresszivitás. Nagyszámban jelenik meg tagállami szinten a megélhetési bűnözés.

Az Európa Tanács felmérése szerint a gyermekkorúak és fiatalkorúak bűnözése az

alábbi társadalmi, gazdasági folyamatokkal áll összefüggésben:

a gyermekszegénység és a jövedelemkülönbségek növekedése,

a válások számának emelkedése,

a különböző pszichoaktív anyagok (alkohol és kábítószer) egyre fiatalabb

korban és egyre többek általi kipróbálása,

a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeinek szűkülése, emelkedő munkanélküliség a

fiatal felnőttek körében, különösen a szakképzetlen, illetve alacsony

szakképzettségű fiatal férfiak között,

a társadalmi-gazdasági problémák, az ezekkel összefüggő bűnözés és erőszak

koncentrálódása bizonyos területeken, gyakran a szegények lakta belső

városnegyedekben vagy a városszéli lakótelepeken,

a pszicho-szociális zavarok növekvő kockázata a fiatalok, különösen a fiatal

férfiak körében.

A hazai kutatások megerősítik az Európa Tanács felmérésében foglaltakat.18

3. 4. A Fiatalkori bűnelkövetők a statisztika tükrében

A vizsgálatok öt, tíz, tizenöt évre visszamenő adatokat tartalmaznak. A bemutatás

szempontjából lényeges az időbeli távolság, mivel ezekhez a periódusokhoz más

társadalmi viszonyok is párosultak. Fontos megemlíteni a 2008-ban bekövetkezett

gazdasági válságot és az annak következtében kialakult társadalmi recesszió

kialakulását. A 2007-ben az ismertté vált bűnelkövetők száma közel 116.161 volt.

Ebből 14.296 esetben az elkövetői oldalon fiatalkorú jelent meg.

18

EurLex 2006/C 110/13

24

Százalékos arányban és az adott évben vizsgálva, így a 18 év alatti elkövetők aránya

12,3 %-ot érte el. A fiatalkorú tettesek száma egybevéve a gyermekkorúakkal 1998 óta

csökkenő tendenciát mutatott. Az életkori határ miatt, mely az új Btk.

megfogalmazásáig a 14. életévet jelentett a látens bűnözések száma igencsak magas

volt, 2005-ig évente közel 3.689 és 4.287 között mozgott. Az elmúlt 10 év adatai

alapján a gyermekkorú elkövetők száma évente elérte a 3.800-at, ez 2007-ig nem

mutatott lényeges változást.

A társadalmi viszony romlásának következtében azonban az egyértelműen

megállapítható, hogy a gyermekkorú lakónépesség 2,2 - 2,6 ezreléke válik

bűnelkövetővé.

A 90’ évekre visszatekintve, fiatalkori bűnözés mélypontja 1997-ben volt, közel 14. 000

18 év alatti elkövetőt mutattak ki a vizsgálatok. 1997 és 2007 közötti bűnügyi

statisztikákat megvizsgálva az összbűnözés 12 % át fiatalkorúak teszik ki.

Az ifjúkori bűnözés területi megjelenése 2003 óta elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén

megye. Megyei szinten a fiatalkori elkövetői arány 14 év alatti személyek tekintetében

12,99 %. Ez ismételten csak azt demonstrálja, hogy a büntetőjog ezen területén,

kriminológiailag megfogalmazva a látens bűnözés komoly problémát idéz elő. Egyrészt

úgy vélem felfedezni, hogy az érintett megye szociális és társadalmi helyzet idézi elő, a

fiatalkori bűnözés nagymértékű előfordulását. Másrészt, és ami sürgősen változtatást

igényel, az általuk elkövetett bűncselekmények felderítésének hiánya és a megfelelő

szankciók alkalmazása. Bár a statisztika az diktálja, miszerint az Észak-magyarországi

régióban a látencia alacsony mértékű, amely elsősorban a felderítő munkának

köszönhető, még is büntetés hiánya előidézi a prevenció hiányát. A későbbiekben,

részletesen tárgyalt bűnmegelőzés vezér elve is azt deklarálja, hogy a

bűncselekményeket fel kell deríteni és büntetni kell annak elkövetőjét. Borsod Megye

az egyetlen olyan megye, ahol az elmúlt években nem csökken a fiatal-és gyermekkori

bűnözés száma. Kriminalitás tekintetében a legveszélyesebb és a bűnözés megannyi

lehetőségének teret engedő megyéről van szó, ahol a legjobban figyelhetők meg az ok

és okozati összefüggések sorozata. A területiség szempontjából a másik véglet Vas

megye, ahol mindössze 2 % a fiatalkori bűnözés mértéke.

25

Az elkövetői oldalon elsősorban a vagyon elleni a bűncselekmények határozzák meg a

kiskorúak kriminalitását. 2007-ben a 14 év alattiak 78,98 %-a és a fiatalkorúak 64,53

%-a követett el ilyen cselekményt. E bűncselekményi körön belül, a leggyakoribb a

lopás. A 14 év alatti fiatalkorúak 45,03 %-os, míg a 14 év felettiek 35,69 %-a valósítja

meg. A kiskorúaknál az úgynevezett tömeg bűncselekmények, a kisebb súlyú, eszköz

nélküli lopások dominálnak. Ebbe a körbe tartoznak leginkább a bolti lopások. Ide

sorolható általános jelleggel a betöréses lopás gyakorisága.

A vagyon elleni bűncselekmények mellett, jellemző továbbá a garázda jellegű

deliktumok. Elsősorban a gépkocsi feltörések, a motiválatlan rongálások, melyek

esetében gyakori a közterülethez tartozó vagyontárgyak rongálása vagy éppen

megsemmisítése.

Az elkövetés módját tekintve, az egymás sérelmére, csoportosan történő elkövetés

jellemző. A csoportos elkövetés előfeltételez, egyfajta szervezettséget, mely egyet jelent

azzal, hogy az elkövetések nem ad-hoc jellegűek, hanem előre megszervezettek.

Ezekben a csoportokban, illetve már ebben a korban a nagyfokú szervezettség jelenik

meg, ezek a csoportok szervettek, hierarchikusan felépítettek. A szerepeket egymás

között megosztják, mindenkinek meg van az elkövetés helyén és idején a feladata. Ez a

fajta szervezettség, nemcsak az előkészületi szakaszban, hanem a cselekmény

elkövetésekor is egyaránt megfigyelhető. A csoport és szervezettség mellett az erőszak

és a huliganizmus a további jellemzője az elkövetési módjának.

Az elkövetési tárgyak sorában szerepel többek között a mobiltelefonok, készpénz,

kerékpár és értékesebb ruhaneműk, vagyontárgyak. Jellemző, hogy a csoport sokszor

nincs is tisztában azzal, hogy súlyos megítélésű bűncselekményt követ el, áldozatukat

egyszerűen körül állják és pszichikai erőszakkal veszik rá értékei átadására.

A gyermek-és fiatalkori elkövetésben továbbra is meghatározó az erőszakos

bűnelkövetés, a huliganizmus, a közterületen elkövetett garázda-jellegű magatartások,

valamint az egyes tömegrendezvényeken megvalósuló erőszakos cselekmények.

26

A testi épség ellen elkövetett bűncselekmények körében leginkább a testi sértés jelenik

meg. Mindezeken túlmutatóan megemlítést érdemel egy újfajta bűnözési mód a fiatalok

tekintetében. Napjainkban egyre gyakrabban jelenik meg az a fajta jelenség, miszerint a

felnőtt korúak rendszeresen használnak fel fiatalkorúakat a bűncselekmények

elkövetéséhez. A vizsgált időszakban ennek százalékos aránya, közel 33-40 % között

mozgott.

A bűnözést előidéző okok komplex jellege közismert. A legkülönbözőbb társadalmi

folyamatok és egyéni tényezők kölcsönhatása vezethet a kriminális magatartás

kialakulásához. Az összetettség és sokféleség még inkább igaz a kiforratlan

személyiségű fiatalok esetében. A veszélyeztető tényezők kialakulása szempontjából

változatlanul a legfontosabb szerepet a család képviseli. Az ott jelentkező

rendellenességek, negatív folyamatok meghatározhatják a cseperedő gyermek

kriminális identitását. A törvények tisztelete, a társadalmi normák követésének rendje, a

pozitív és negatív értékek elválasztása támaszként szolgálnak az egyén hétköznapokban

történő eligazodásához. Ezen folyamatban termelődő devianciák, felnőve és

megcsontosodva veszélyeztető tényezők sokaságát termelik.

Mindezek alapján vizsgálat alá kell vetni a gyermek-és fiatalkorú számára a

legfontosabb szociális környezetet, a családot.

A családon belül kialakult konfliktus, erőszak, deviancia, mint például alkohol,

kábítószer milyen hatással van egy fiatal életére. Mennyire tudja befolyásolni az éppen

célját kereső fiatal életét, képes-e arra, hogy ebből az antiszociális, romlott és

megbomlott helyzetből felemelkedjen. Az elkövetővé válást nagymértékben

befolyásolja az, hogy a gyermek, teljes vagy csonka családban nevelkedik. Az elmúlt

évek mért adatai igencsak megosztóak. A bűnelkövetők 72-76 % teljes családban

nevelkedik. Pedig pontosan ennek kellene betöltenie a legjobban társadalmi

rendeltetését. Véleményem szerint, a teljes családban való nevelkedés ma már

egyáltalán nem megszokott és nem természetes dolog. A házasságok felbontása, a külön

háztartásban élés egyre nagyobb számba jelenik meg ellentétben a házasságkötések

számával. Még is a statisztika azt mutatja, hogy az elkövetők döntő többsége teljes

családban nevelkedik.

27

A bűnelkövetésben közrejátszó - a fiatalkorú személyével kapcsolatos - oksági

tényezőket vizsgálva aggasztónak mondható az alkohol szerepe. Tavaly a 14 és 18 év

közötti bűnelkövetők 7,8 %-a (851) alkoholos befolyásoltság alatt követte el tettét, mely

öt éves viszonylatban a legmagasabb, a megelőző évhez képest (6,01 % - 678) pedig

ugrásszerű emelkedést jelent.

Ugyanez figyelhető meg az agresszivitás, mint szubjektív oksági tényező alakulásánál

is. 2007-ben 1.169 fiatalkorú bűnelkövető (10,72 %) ebből az okból követte el tettét,

ami öt éves viszonylatban folyamatos, a megelőző évhez képest ugrásszerű növekedést

tükröz. Az alkoholfogyasztás és az agresszivitás kapcsolata nyilvánvaló, így az egyidejű

emelkedés - és annak mértéke - nem meglepő.

Úgy tűnik, hogy az elmúlt években, évtizedben az egészséges, drogmentes életre

nevelő, továbbá a konfliktuskezelés helyes technikáit megtanító komplex biztonságra

nevelő programjainknak új lendületet kell adni, mely a Rendőrség Bűnmegelőzési

Szolgálata ifjúságvédelmi tevékenységének kiemelt feladata kell, hogy legyen.

Folyamatosan emelkedik a bűncselekménnyel kapcsolatos téves nézetek - mint

szubjektív ok - szerepe is.

Ez azt jelzi, hogy a fiatalok egyre inkább nincsenek tisztában cselekményük

megítélését, súlyát, következményeit illetően.

A nevesíthető objektív okok között évek óta hagyományosan a rossz baráti környezet

áll. Jelenléte 2003. óta folyamatosan és töretlenül emelkedik, tavaly már az összes

ismertté vált fiatalkorú bűnelkövető egyharmada (33,78 % - 3.685) ebből az okból

követte el cselekményét. A bűnmegelőzési szakterület 1989. óta számos módszert

dolgozott ki és alkalmazott a fiatalok szervezett csoportjaiban annak érdekében, hogy a

barát- és értékválasztás fontosságát hangsúlyozza, a formális és informális

együttműködések sorát alakította ki az ifjúságvédelmi szervezetekkel, iskolákkal, szülői

közösségekkel a fiatalok antiszocializálódásának megelőzése érdekében. A statisztikai

adatok azt mutatják, hogy az eddig alkalmazott módszerek áttekintése mellett újak

kidolgozására, a hatékonyság mérésére is szükség van.

A gyermekkorú elkövetők összetétele nemek szerint a vizsgált időszak utóbbi 5 évét

figyelembe véve: 86-89% fiú, 11-14% a lányok aránya. Ez nagyjából megegyezik a

többi korosztályéval.

28

Életkoruk szerint a 23 és 13 év közöttiek alkották az elkövetők 61-63%-át. Ezen belül

2003-ban a 13 éves elkövetők aránya 40% körül volt. Ugyanakkor igencsak meglepő,

hogy egészen kis gyerekek - 10 évesek vagy annál fiatalabbak (alsó tagozatos általános

iskolások) – közül is sok százan, 1999-ben csaknem ezren követtek el

bűncselekményt.19

2011-ben ENYÜBS adatok alapján a bűnözés a következőképpen alakult hazánkban: az

összes elkövetett bűncselekmények száma 451 371 volt. Ebből a regisztrált

bűnelkövetők száma mindössze 112 895 volt. 9,8 % fiatalkorú, míg 2,3 % gyermekkorú.

További Rendőrségi jelentések alapján a fiatal felnőttek valamint a fiatal-és

gyermekkorú elkövetők esetében leginkább a vagyon, személy és nemi erkölcs ellen

elkövetett deliktumok jelennek meg. Továbbra is mérvadó a csoportos elkövetés. A

BRFK Gyermek-és Ifjúságvédelmi Osztály szerint az elkövetés módja a nagyfokú

agresszivitás és brutalitás, illetve a fiatalkorúak gyakorta válnak nagyobb huligán

csoportok tagjává. A csoportos elkövetés esetében ma már általános jelleggel

mutatkozik a felnőtt korú részvétele. Vagy ő áll a hierarchia tetején, vagy összekötőként

funkcionál. A közvetett tettesi funkció minden esetben megfigyelhető.20

Az 1997, 2007

valamint a 2011-es vizsgálatok alapján a fiatalkori bűnözés milyenségében nagy

változásokon nem ment keresztül.

Az elkövetői arány hol növekvő, hol csökkenő tendenciát mutatott. Ami előtérbe került

az alkohol és kábítószer bűncselekmények köre.

Mi lehet a megoldás erre a problémára?

„Maradj otthon!?”- ez lenne a megoldás a fiatalkorú bűnözésre?...

A fiatalok családi környezete, szociális helyzete és a kriminalizálódás gyakorisága

között szoros összefüggés mutatható ki, akárcsak az iskolai végzettség és a kriminalitás

gyakorisága között. Gyurcsány Ferenc 2003-ban akkor még gyermek-, ifjúsági és

sportminiszter elkészített egy átfogó jelentést a Genfben működő Gyermekek Jogainak

Bizottsága részére. A probléma már akkor is érzékelhető volt és maga után vonta annak

a tényét miszerint megoldást kell találni a fiatalkori bűnözés visszaszorítására. A

jelentés által megállapított hiányosságok a gyermekjólétben az oktatásban a

gyermekbántalmazásban valamint magában a bűnözésben fedezhetők fel.

19

Sipos László: A gyermekbűnözés sajátosságai Új Pedagógiai Szemle 2006

20 ENYÜBS adatok 2011. Tájékoztató a bűnözés 2011. évi alakulásáról

29

3. 5. Napjaink kriminalitása

Dr. Kerezsi Klára tanulmányait olvasva, megfigyelhető, hogy XXI. társadalmunk

fiataljai mennyire agresszívak, erőszak-, és konfliktuskeresők.

A vizsgálatok a következőket állapították meg:

- leggyakrabban elkövetett bűncselekmény a csoportos elkövetés

- a fiatalkorúak döntő többsége követett el lopást és rongálást

- a személy elleni elkövetett súlyos és könnyű testi sértés minimálisan van jelen

- és végül, de nem utolsó sorban, pedig teljes mértékben összefüggés mutatható

meg az alkohol, valamint a kábítószer fogyasztása és a cselekmények elkövetése

között21

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatal által 2012.

június 25. napján került megrendezésre és lebonyolításra A fiatalkori bűnözés

visszaszorítására címmel egy egyeztető szakmai konferencia A konferencián

tárgyalandó témák között, többek között napi rendre került az is, hogy mi jellemzi

általánosan a fiatalkori bűnözést napjainkban.

Gyermekkorú bűnelkövetőkre vonatkozó sajátosságok:

Számuk csökkenő tendenciát mutat

60%-ban nem önállóan, társ tettesként követik el a bűncselekményeket

A fiú elkövetők száma évek óta felülreprezentálja a lányokét

3/4-ed részük családban él, és 13 éves korban követik el a legtöbb

bűncselekményt

Fiatalkorúakra vonatkozó sajátosságok:

2011. évben kimagaslóan magas volt a létszámuk, a 2005. évi csúcsértéket is

meghaladta

Elsősorban társas elkövetési alakzatok a jellemzőek

A fiúk aránya esetükben is jelentősebb

17 éves korban követik el a legtöbb bűncselekményt

21

Dr. Kerezsi Klára: A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások 1-10.

oldal

30

2/3-ad részük saját családban él

Jellemző az alkohol, vagy valamely kábítószer hatása alatt történő elkövetés

Elkövetett bűncselekmények jellemzői:

- legmagasabb értéket a vagyon elleni bűncselekmények jelentik, majd ezt követik

az erőszakos valamint garázda jellegű bűncselekmények és végül pedig a nemi

erkölcsbe ütköző deliktumok

- az elkövetők tekintetében a felnőtt korúak dominálnak, de a gyermekkorú

elkövetők száma sem alacsony22

A konferencián elhangzottak demonstrálták a szakirodalom által megállapítottakat,

miszerint a motiváció a nagyobb vagyontárgyak megszerzése, telefon, digitális

adathordozók stb. A bűncselekmények hátterében a kortársaknak való megfelelés, a

vagyoni körülmények okozta különbségek leküzdése. A problémákat továbbá előidézi

családi, iskolai konfliktusok nem megfelelő módon valamint nem megfelelő időben

történő kezelése. Életkorból adódó befolyásolhatóság pedig minden esetben alapja

ezeknek a devianciáknak. Pontosan a belátási képesség hiánya idézi elő az ésszerű

gondolkodást és ítélő képességet.

22

http://akadalymentes.kormanyhivatal.hu/hu/szabolcs-szatmar-bereg/hirek/szakmai-konferencia-a-

fiatalkori-bunozes-visszaszoritasara

31

4. A GYERMEK - ÉS FIATALKORI BŰNÖZÉS BÜNTETŐJOGI

VONATKOZÁSAI

A büntetőjog, ellentétben a kriminológiával nem a mögöttes problémákat tárja fel, nem

a miértekre keresi a megfelelő választ, egyet lát csak, mégpedig azt, hogy

bűncselekmény került elkövetésre.

A büntetőjog kellő szigorsága mellett, természetesen arra való tekintettel, hogy egy

fiatalkorúról van szó, meghatározott szabályanyagával keresi meg a helyén való

szankciót, tör pálcát az elkövetés felett. Nem a megtorlás az, amit előtérbe helyez,

hanem a prevenció, a bűnözéstől való visszatartás.

Napjainkban a garázdaság, lopás, testi sértés mellett, egyre nagyobb számban jelenik

meg a fiatalkorúak tekintetében a kábítószer és az ahhoz tartozó bűncselekmények A

törvény a következőképpen szabályozza ezt a területet:

A kábítószer jogszabályi megfogalmazásai

Visszaélés kábítószerrel

282. § (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan

kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő.

282/A. § (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

282/B. § (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét

be nem töltött személy felhasználásával kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az

országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és két évtől

nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

a) ha a tizennyolcadik életévét betöltött személy tizennyolcadik életévét be nem töltött

személynek kábítószert kínál vagy átad, illetve ilyen személy felhasználásával

kábítószert forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik,

282/C. § (1) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert termeszt, előállít,

megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget

követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

32

(2) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy

azzal kereskedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel

büntetendő.23

A Büntető Törvénykönyv által megfogalmazott törvényi tényállás széles körben

fogalmazza meg az elkövetési magatartásokat. Önmagába véve, minden, ami összefügg

valamilyen módon a kábítószerrel, bűncselekménynek minősül. A kábítószer és annak

hatására elkövetett deliktumok széles skálán mozognak. Az alapvető fogalmak

segítségével válik egyértelmű és világossá, hogy milyen negatív lehetőségek

kínálkoznak az elkövetésre.

Általános bevezetőként elmondható, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozással,

nemcsak a pozitív lehetőségek nyíltak meg számunkra, hanem a bűnözés szabadsága is

korlátlanabbá vált. A Schengeni övezet megnyitásával, egy meghatározott szinten, de

mégis nagyobb teret adott a szabadabb kábítószer kereskedelemnek. Továbbá azt is

fontos megállapítani, hogy Magyarország földrajzi elhelyezkedése révén úgynevezett

„szupersztráda” a nemzetközi drog hálózatok számára. Számtalan nigériai, szerb és

koszovói kábítószer hatalom tartja kezében és irányítja. Egy 2011-es a magyar-amerikai

nagykövetségi jelentés alapján, elsődlegesen marihuánát termesztenek hazánkban, míg a

többi szer és hallucinogén anyag külföldről érkezik. A jelentés továbbá azt is

megállapította, hogy nemcsak számos útvonalak segítik a szállítást, hanem a nyugtalan

politikai helyzet is kedvező e tevékenység kifejtésére. A szállítás célországai elsősorban

Délkelet-Ázsia és Nyugat-Európa. Hazánkban a kínálati oldalon leginkább arab, szerb,

török és koszovói csoportok mutatkoznak. A nagykövetség szerint, 2009-ben érte el

hazánkban a drogfogyasztás a csúcsát, melynek egyetlen magyarázata az volt, hogy

egyre fiatalabb korosztály ismerkedik a szerek különböző fajtájával és nemcsak

kipróbálási szinten.24

A törvénykönyv nem nevesíti az elkövetési magatartások között a fogyasztást, mint

elkövetési magatartást. De az ésszerű gondolkodásokra hivatkozva, ahhoz, hogy a

fogyasztás megvalósításra kerüljön, a beszerzést vagy éppen termelést meg kell

valósítani.

23

2012. évi C törvény.

24 http://www.origo.hu/itthon/20110829-wikileaks-kabitoszerkereskedelm-magyarorszagon-

keresztul.html

33

A kábítószer fogyasztásnak, illetve az annak hatására vagy annak hatása alatt történő

elkövetésnek a minősítő körülmény tekintetében van inkább jelentősége. Ez a

fiatalkorúak esetében sincs másképp. Továbbá gyakori történeti tényállást valósít meg a

fiatalkorú felhasználásával kifejtett magatartások. Ezek leggyakrabban a megszerzésnél,

szállításnál, forgalomba hozatalnál mutatkozik.

Alanyom tekintetében is az elkövetővé váláshoz vezető út ezen formája jelent meg.

Mindezek mellett a haszonszerzés, mint motiváció is gyakori. Ezek az úgynevezett

következménybűnözések.

Az elhagyatottság következményei (az interjú második része)

„Térjünk át a bűncselekményre, amit elkövettél! Mit is csináltál valójában?” - Kérdés.

„Kábítószert szállítottam és fogyasztottam természetesen” - Válasz.

„Mit kaptál érte ellenérték fejében?” - Kérdés.

„Anyagot, és így jól jártam, mert nem kellett vennem.” - Válasz.

„Elmondanád nekem, hogy milyen módon, végezted ezt a fajta tevékenységedet?” -

Kérdés.

„Összeismerkedtem, egy pár idősebbel… 30 év körüliek lehettek.” - Válasz.

„Hol találkoztál velük?” - Kérdés.

„Összekötő segítségével.” - Válasz.

„Összekötő segítségével? Akkor valószínűleg, tudták azt, hogy már fogyasztottál?” -

Kérdés.

„Lehet, mert a barátok közül mindenki fogyasztott és még fogyaszt is.” - Válasz.

„És miért pont téged választottak?” - Kérdés.

„Mert én ingyen utazhattam a vonaton, volt MÁV-os igazolványon” - Válasz.

„És ezért te elvállaltad? Vagy valami más motivált?” - Kérdés.

„Igen. A szállításért cserében vagy pénzt, vagy anyagot kaptam. De én inkább anyagot

választottam. Ha ingyen van, akkor miért fizessek érte.” - Válasz.

„Arra nem gondoltál, hogy ha csak egyszer is hibázol, nagyárat fizethetsz érte?” -

Kérdés.

34

„Nem gondolkoztam ilyenen. Fiatalkorú voltam, ugyan mi bajom lehetett volna” -

Válasz.

„Fizettél is érte, tehát úgy értem, hogy vettél is ezen kívül?” - Kérdés.

„Igen, de most már természetesen nem.” - Válasz.

„És mennyi volt ez idáig a legnagyobb összeg, amit kábítószerre költöttél?” - Kérdés.

„Úgy 15-20 ezer Forint.” - Válasz.

„És honnan volt rá pénzed?” - Kérdés.

„A zsebpénzemet költöttem erre” - Válasz.

„Nem féltél attól, hogy bármikor rendőrök várhatnak az állomáson, vagy otthon

kopogtatnak, és azt mondják, hogy gyerünk kihallgatásra?” - Kérdés.

„Nem féltem, mert kiskorú voltam.” - Válasz.

„A kiskorúakat is büntetik, amint azt láthatod is. Hisz egy alkalommal a rendőrök az

állomáson vártak.” - Kérdező.

„De akkor is megúsztam, mert amikor elkaptak még nem voltam 18 éves. Egy hónap

múlva töltöttem volna be.” - Válasz.

„A barátaid is tudtak erről, illetve benne voltak?” - Kérdés.

„Nem voltak benne, de tudták.” - Válasz.

„És a szüleid, mit szóltak hozzá?” - Kérdés.

„Anyukám teljesen maga alatt volt, apukám a mai napig nem tudja…” - Válasz.

„Ez, hogy lehetséges?” - Kérdés.

„Elváltak, mint azt már mondtam. Anyukámat kértem, hogy értesítsék a rendőrök. Aztán

abban maradtunk, hogy a többieknek nem szólunk. Na, az biztos, hogy megölne érte.

Lehet, hogy ő egyfolytában iszik, de vigyáz rám, az egyszer biztos. Nem igazán szeretné,

ha olyan lennék, mint ő.” - Válasz.

„És milyen volt látni akkor anyukádat?” - Kérdés.

„Nem jó, az tény. Arra mindig emlékezni fogok” - Válasz.

35

„Mikor is szállítottál először?” - Kérdés.

„15-16 éves koromban, és akkor próbáltam ki először a különböző anyagokat.” -

Válasz.

„Körülbelül akkor váltak el szüleid is, ha jól emlékszem?” - Kérdés.

„Igen, 14, 15 lehettem” - Válasz.

36

5. A KÁBÍTÓSZER ÉS A BŰNÖZÉS ÖSSZEFÜGGÉSÉNEK

VIZSGÁLATA A KRIMINOLÓGIA SEGÍTSÉGÉVEL

1960-as évektől kezdődően egyre nagyobb problémát jelent nemcsak hazánkban, hanem

világszerte a kábítószer megjelenése az azzal párhuzamosan kialakult bűnözés. Akár a

keresleti oldalt, akár a kínálati oldalt tekintve. A probléma nagyvalószínűséggel abban

gyökeredzik, hogy a társadalomba egyre több és különböző nehézségek jelennek meg.

Hazánk sajnos a negatív listák vezetője. Öngyilkosság, alkoholfogyasztás, családon

belüli erőszak, dohányzás és természetesen a kábítószer fogyasztás tekintetében is.

Egyre nagyobb mennyiségben és egyre nagyobb választékban jelennek meg itthon a

különböző drogfajták. Ahogy a társadalom változik, úgy alakul ezzel párhuzamosan a

közfelfogás és az általa helyesnek vélt morális érték is. Egy nagyobb teret kap a

modernizáció, egyre alacsonyabb mércét állít, a kötelezettség. A gazdasági recesszió,

vagy a megszorítások végeláthatatlan sorozata okozza, nem lehet tudni, de még is, egy

sokkal kötetlenebb lazább értékek, önnön magunknak állított, nem éppen szigorú

elvárások alkotják mindennapjainkat. Ezt, illetve a kábítószer bűncselekményt a dominó

effektushoz tudnám hasonlítani. Abban az esetben, ha egy fiatal kipróbál valamit és azt

egy megfelelő módon reprezentálja kortársai felé, egészen biztos, hogy követőire akad.

Pontosan ez figyelhető a kábítószer bűnözés megvalósításában. A legáltalánosabb

formája ennek, a szórakozó helyeken való kipróbálás, illetve kipróbáltatás. Az ésszerű

gondolkodást átveszi, az a fajta elmélkedés, miszerint, ha a kipróbálás elutasításra kerül,

nem lesz tekintélye abban az adott baráti társaságban.

A fogyasztás mellett megjelenik a kábítószerrel kapcsolatos tevékenységek végzése.

Mint például szállítás, terjesztés stb.

Általános bevezetőként továbbá az is megállapítható, hogy a fiatalkorban megkezdett

fogyasztás, vagy az azzal kapcsolatban kifejtett tevékenység az értelmezés minden

szintjén egyet jelent. Ez pedig nem más, mint, hogy a következmények nemcsak, abban

a konkrét pillanatban fejtik ki hatásukat, hanem egy életen át tartó megbélyegzést

jelentek. Ennek többféle megjelenési formációja lehet. Okozhat egy életen át tartó

harcot önnön lelkiismeretünkkel. Ebben az esetben véleményem szerint, nincs

jelentősége a különböző rehabilitációs kezeléseknek. Itt az egyéntől függ, hogy hogyan

tudja belülről önmagát meggyógyítani.

37

A fiatalkori, nagyobb mértékben fogyasztott kábítószereknek a jövőre való tekintettel

komolyabb szervi elváltozásokat, fogyatékosságot eredményezhet.

A fiatalkorban elkövetett kábítószer bűncselekmények megvizsgálása, mint

jogtudományi szempontból, mint pedig egyéb más természet-és társadalomtudományi

vonatkozásban kellő figyelmet kell, hogy prezentáljon.

A kriminológia, mint tudományág, új kutatási területként szemléli, mint a kábítószer

fogyasztás hátterében meghúzódó okokat, mint pedig, annak hatására elkövetett

bűncselekményeket. Mik azok a részjelenségek, melyeknek komplexitása a

következményekben jelenik meg?

5. 1. A tudomány által megállapított tények és következtetések

5. 1. 1. Az alanyi oldal ismertetése

A kábítószeres bűncselekmények esetében, az alanyi oldal szempontjából az alábbi

csoportokat különböztethetjük meg. Ez mindenféleképpen releváns, az adott

bűncselekmény minősítése és az ahhoz rendelt jogkövetkezmény meghatározásában.

A keresleti oldal

Direkt kábítószer bűnözés

- kábítószer törvény megsértése

Indirekt kábítószer bűnözés

a.) beszerző, azaz annak megszerzése érdekében elkövetett bűncselekmény.

Az elkövető célja az anyag megszerzés, egyben a bűncselekmény célzata

is

b.) jövedelemszerző, amelynek következtében nemcsak anyagi juttatáshoz

jut, hanem természetbenihez is. pl. leszállítja a kívánt árut és ennek

következtében részesedést kap.

38

A kínálati oldal

Ezen az oldalon jelenik meg a kábítószer termelése szállítása és eladása. Az ezzel

kapcsolatban kifejtett tevékenység illegális.

Az illegális drogkereskedelem szereplőit Schur szerint csoportosíthatjuk

- importőrök

- hivatásos nagykereskedők

- „kiskereskedők” az úgynevezett dealerek

o utcai árusok, és/vagy puscherek

Fogyasztók a függőség szempontjából

Fizikai (testi) függőség: a normál testi funkciók megváltozása, azaz a szervezet

megköveteli a kábítószer folyamatos jelenlétét. Fizikai függőségről akkor beszélünk, ha

a szervezet sejtjei és az egyes szervek olyan mértékben szoktak hozzá a droghoz, hogy

csak úgy tudják jól vagy rosszul ellátni funkciójukat, ha folyamatosan hozzájutnak az

adott szerhez. Ekkor a kábítószeres már nem tud az anyag nélkül élni. A drog hiánya

súlyos szervi és keringési zavarokhoz, végső esetben halálhoz is vezethet.

Pszichikai (lelki) függőség: a pszichikai állapot olyan irányú megváltozása,

amikor a fogyasztónak csak a kábítószer megszerzése és fogyasztása jár az eszében,

ezért minden mást a tanulást, a barátot, a családot háttérbe szorít. Gondolatait, napjait az

életét a drog megszerzésének, előteremtésének, az ahhoz szükséges pénz bármilyen áron

történő előteremtésének problémája tölti ki. A lelki függőség szinte kivétel nélkül

minden droggal kialakul.

Fogyasztók a kriminológia szempontjából

- kísérletezők, azok, akik csupán néhány alkalommal próbálnak ki valamilyen

drogot

- alkalmi fogyasztó, azok fogyasztók, akik viszonylag hosszabb perióduson

keresztül a drogok nem rendszeres fogyasztják, hanem valamilyen alkalomhoz

kötik. Ez lehet például, minden egyes hétvégi szórakozás alkalmával

- rendszeres fogyasztók, a fogyasztóknak azon köre, akik hosszabb időn keresztül,

rendszerességgel fogyasztanak, akár hetente több alkalommal is. Ezen a

csoporton belül helyezkednek a téma szempontjából a az úgynevezett problémás

fogyasztók

39

Fogyasztók a Wurmser felosztás alapján

- próbálkozók

- rekreációs

- kényszeres droghasználók25

5. 1. 2. A kábítószerek kriminológiai csoportosítása

A drogok osztályozása is elsősorban élettani és/illetve normatív szempontokon alapul.

a) Az idegrendszerre gyakorolt hatásuk szempontjából:

- Opiátok: az ópium és származékai (morfin, heroin, métádon, máktea). Ezek a

központi idegrendszerre hatva a fizikai érzékenységet és az ingerekre való

válaszkészséget csökkentik.

- Depresszánsok: azok a központi idegrendszer működését csökkentik, ide tartozik

többek között a nyugtatók, altatók, szorongásoldók és az alkohol."

- Stimulánsok: az idegrendszer működését élénkítik ezek pörgetőszerek,

amfetaminok, speed, stb.

- Hallucinogének, melyek elsősorban megváltozott tudatállapotot, megváltozott

érzékelést, észlelést okoznak.

b) A drogproblémával össszefüggésben használt „kábítószer" és „pszichotrop

anyag" megnevezések jogi kategóriák, 26

A kábítószer fogyasztás a fiatalkorúak esetében elsősorban a 16-20 életév közötti

korosztály tekintetében figyelhető meg.

A fogyasztási százalék inkább a fiatal felnőttek jelentős, a 18 év alattiak tekintetében az

ismeretség dominál. Ez azt jelenti, hogy vagy magát a terjesztőt ismeri, vagy olyan

közeli ismerőse van, aki tudomása szerint már fogyasztott valamilyen anyagot.

Gyakorlatilag már az ismeret kellő veszélyt jelent. Ez nevezhető az első szakasznak

vagy az első lépcsőfoknak, az elkövetővé váláshoz való út esetében. Az tény és való, ha

ebben a korai stádiumban nincs megfelelő segítség, vagy valamilyen más visszatartó

erő, akkor az ismeretség, tapasztalattá nőheti ki magát.

A fogyasztás tekintetében több fokozatot, kategóriát különböztethetünk meg. A

tényleges fogyasztás szempontjából az empfé és az amfetamin a legelterjedtebb.

25

Gönczöl, K. – Kerezsi, K. – Korinek, L. – Lévay M.: (szerk) Kriminológia Szakkriminológia 481. o. – 495.

o.

26 Gönczöl, K. – Kerezsi, K. – Korinek, L. – Lévay M.: (szerk) Kriminológia Szakkriminológia 481. o. – 495. o

40

1. ábra: Leggyakrabban használt kábítószerek

Az amfetamin az alkaloidok közé tartozó, mesterségesen előállított szerves vegyület

melyet korábban elterjedten használtak gyógyszerek alapanyagaként, újabban viszont

inkább mint stimuláló (élénkítő) hatású kábítószer ismert.

Pszichés hatásai leginkább az étvágycsökkenés, állóképesség növekedése, növekszik a

fizikai erő és főleg a szellemi képességek, valamint fokozódik a szexuális vágy. A

szexuális vágy esetében fontos megjegyezni, hogy ennek következtében újabb

bűncselekmények elkövetésére is sor kerülhet, nemi erőszak, szemérem elleni erőszak.

Jellemző továbbá a fokozott légzés, magabiztosság, hiperaktivitás, eufória, izgatottság,

hányinger, akaratlan mozgások, bőbeszédűség, viszketés, szívritmuszavar, fejfájás. Az

aktív szakasz a fogyasztás mennyiségétől is függ, az amfetamin felezési ideje 12 óra. Az

aktív időszak után a szervezet fáradtsággal, levertséggel védekezik a kimerültség ellen

és igyekszik feltölteni a készleteit, jellemző a szomjúság és az édességek - szénhidrátok

- utáni vágy. Mindezek következtében az idegrendszer kellő mértékben károsul,

legfőképpen az agy roncsolódik a legjobban. Fiatalkorban ennek hatására kialakulhat az

Alzheimer-kórra. 27

27

http://hu.wikipedia.org/wiki/Amfetamin

41

Az empfé vagy hivatalosabb nevén MDPV egy psichoaktív drog, aminek serkentő

tulajdonságai vannak, és úgy hat, hogy megakadályozza a norepinephrin és a dopamin

újrafelvételét. Következményei leginkább gyors szívverés magas vérnyomás, de

okozhat vese-és májelégedetlenséget. 28

5. 1. 3. A kábítószerpiac

A kábítószer piac felderítését és annak ellenőrzését számos hazai és nemzetközi szerv

végzi. Hazánkban 2011. január 1.-től a korábban a Belügyminisztérium ágazati

irányítása alá tartozó Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet (továbbiakban BSZKI) látja

el, amely a Rendőrség szervezetében integráltan működik. A korábbi Vám-és

Pénzügyőrség eddigi jogosultságai megszűntek.

A 2012-es drogjelentés valamint az ESPA kutatási eredményei szerint, a kilencvenes

évekhez képest számottevően megnőtt a kábítószer terjedelme, ami egyet jelent azzal,

hogy egyre több helyen lehet hozzájutni. A kutatást 16 éves fiatalok bevonásával

végezték el, illetve szertípus szerint. Ma már a legkönnyebben beszerezhető kábítószer

között szerepelnek, nemcsak a vény nélküli nyugtatók, hanem a komolyabb amfetamin

származékok, marihuána, illetve az ópium és annak számos vegyülete. A megkérdezett

fiatalok elmondása szerint a kábítószer piacként jelennek meg a szórakozóhelyek,

pályaudvarok, de barátok lakásán is hozzáférnek.

A földrajzilag értelmezett piac mellett, a tudomány és technika fejlődésének

köszönhetően a másik nagy területe a kábítószer terjesztésének, az internet. Vannak

olyan tipikus szerek, melyeket inkább online módon szereznek be a fogyasztók, illetve

az ott leírtak alapján az házilag történő előállítás sem kizárt. Ide tartozik többek között a

pszichoaktív anyagok, a C listás kábítószerek, a különböző herbál füstölő keverékek,

stimulánsok, illetve az EMMA néven árusított 4-EMC.

És végül, de nem utolsó sorban fontos megemlíteni a különböző illegális

laboratóriumokat. Nem beszélve arról, hogy egy ilyen laboratórium működtetése milyen

veszélyt és fenyegetettséget jelent a környezetre, egy igencsak szakszerű felszereltség

jellemző rájuk. Budapest rendkívül nagyszámban rendelkezik ilyen laboratóriumokkal.

2011-ben három alkalommal derítettek fel mák-kivonat előkészítő laborokat. 29

28

http://patikapedia.hu/mdpv-methylenedioxypyrovalerone

29 2012-es éves jelentés az EMCDDA számára

42

5. 2. A fiatalkorúak és a kábítószer kapcsolata kutatások alapján

Az általános ismérvek bemutatását követően, diagramok segítségével figyeltem meg a

következő pontokat:

- az életkori belépés, azaz mikor kerülnek először kapcsolatba a kábítószerekkel

- mely fogyasztási magatartások a legjelentősebbek

- melyek a leginkább ismert anyagok

- A kábítószer hatása a szervezetre, azaz a hatás és a bűncselekmény közötti

kapcsolat

5. 2. 1. A viszonyítás tekintetében először 2004-ben mért adatok kerülnek ismertetésre

1997-ben a mért adatok alapján és a 2004-ben kapott eredmény között a változás

szemmel látható. Közel kétszer annyi fiatal próbált ki valamilyen típusú kábítószert.

Mindössze hét év távlatáról beszélhetünk, mégis a társadalom által támasztott

követelmények ezen diagram alapján nem érzékelhetőek.

2. ábra: a kábítószereket kipróbált fiatalok aránya 1997-ben és 2004-ben

A fiatalok körében ismert kábítószereket korábbi kutatások alapján három csoportra

oszthatjuk, mégpedig ismert, közepesen és kevésbé ismert szerekre. A legismertebb öt

kábítószer, melynek ismertségi szintje elkéri a 90%-ot a kokain, a heroin, az extasy, a

különböző vény nélküli vagy vénnyel kapható nyugtatók és a marihuána. Ezeket követi

65%-os arányban az LSD és az amfetaminok, majd 30% körüli mozog az értéke a

Crack-nek, ópiátoknak és metadonnak. A legkevésbé ismert az úgynevezett mágikus

gomba, mindössze 18 %-ot ér el.

43

Kipróbálás tekintetében elsőként a marihuána szerepel a legtöbb esetben A marihuánát a

fiatalok 13%-a használta, 5%-a egyszer próbálta ki. A megkérdezettek mindössze 2 %-a

nyilatkozta azt, hogy éves viszonylatban 3 illetve 5 alkalommal próbálta ki Rendszeres

fogyasztók aránya 4 %.

3. ábra: Kipróbálások száma

A lakóhely szempontja alapján megállapított vizsgálatok, hűen tükrözik a kriminológia

által megállapítottakat. Ennek következtében a fogyasztók többsége nagyvárosban,

városban nevelkedik, ezen belül jellemző a lakótelepi környezet, illetve a családi ház.

Kiemelkedő jelentőséggel rendelkezik Szentes. Nem maradnak ki a községek sem a

vizsgálat alól, de mindezek függvényében a joggal mondható, hogy ezeken a területeken

a kábítószer fogyasztás csekélyebb minőségben és mennyiségben jelenik meg. Ez

természetesen nem zárja ki azt, hogy ezeken a területeken nincs kábítószer fogyasztás a

fiatalok körében. A lehetőségek azok, amelyek, a veszélyezettséget jobban életre hívják.

Egy városban a szórakozási lehetőség, sokkal szélesebb palettán nyugszik, mint egy

vidéki községben. A kábítószert kipróbáló fiatalok lakóhely szerinti megoszlás alapján

62,3%-a szentesi lakos 15,3%-a lakótelepi környezetben, 40,2 % családi házban él. A

kipróbálók 38,7%-a nem Szentesen lakik, 17,2%-a községben, 21,2% más városban él.

A kollégisták 18%-a próbálta már ki a kábítószerek valamelyikét.

44

Az alábbi táblázat jól láttatja, hogy nincs jelentős különbség az összes megkérdezett

középiskolás és a kábítószert már kipróbált fiatalok lakóhelye szerint. Legnagyobb

eltérés (5%) a községben lakók között található.

A községiek a populációhoz képest alulreprezentáltak a kipróbálók között. Míg a

szentesiek valamivel felül reprezentáltak. A más városban lakók a teljes populációnak

megfelelő arányában vannak jelen a kipróbálók között.

4. ábra: kábítószert kipróbálók és a középiskolások lakóhely szerinti összehasonlítása30

5. 2. 2. Az aktuális droghelyzet Magyarországon

Az aktuális adatokat a kábítószerre, alanyaira és az általuk elkövetett cselekményekre

vonatkozva a Europan Monitoring Centre of Drugs and DrugAddiction neveztű 2012-es

jelentés alapján ismertetném. Ez az ESPA kutatás sorozat 5. felmérése, már évek óta a

társadalom és kábítószer kapcsolatát vizsgálja. Több fejezeten keresztül elemzi az

aktualitásokat, vizsgálja a keresleti-és kínálati oldalt, a bűncselekmények minőségét, a

kezelési programokat, valamint a bűnmegelőzésre is kitér. A jelentésbe kellő szerephez

jut a fiatalkorúak kábítószer fogyasztása, illetve az ezzel kapcsolatos szempontok

vizsgálata. Az életkori belépés mikorra tehető, melyek azok az anyagok, melyeket

elsőként próbálnak ki, milyen hatást gyakorolnak rájuk és ezzel összefüggően a

bűncselekményeket is szemügyre veszi.

30

http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2005/2/vedelem.htm

45

Elsődlegesen a 18 év alattiakat célozza meg, de egyes területeken a 25 év alattiakkal is

operál, mivel ebben a bűncselekménytípusban a felnőtt korúak szerepe megjelenik, de

elsősorban nem nevelő célzattal. Több kutatás is már bebizonyította, hogy az elkövetői

oldalon, vagy a felnőtt korú hatására jelennek a fiatalkorúak, vagy annak eszközeként.

A következőkben a téma szempontjából releváns ábrák segítségével érzékeltetném a

probléma súlyát a jelentés alapján.

A megkérdezettek 19,9%-a fogyasztott már életében valamilyen tiltott szert. A fiúk

esetében 20,9 %, míg lányok esetében pedig 18,9 % próbált ki valamilyen kábítószert.

24, 9 % droghasználat célzatával fogyasztott, tehát nemcsak próbálás szintjén állt meg.

A nemek közti megoszlás tekintetében a fiúknál ez 26 %-ot jelent, míg a lányok

esetében pedig 23, 7 %-ot. A visszaélésszerű gyógyszerfogyasztás preferencia értéke a

lányoknál magasabb 18, 7%, míg a fióknál, pedig 11,1 %.

Az összes szerfogyasztás prevalencia értéke a 16 éves diákok körében 28,8% volt. A

fiúk 28,3% -a, míg a lányok 29,4 %-a fogyasztott visszaélésszerűen, visszaélésre

alkalmast szert.

Ebben az esetben a lányok mutatnak többséget a szerfogyasztás tekintetében.

Ez a jövőre való tekintettel gyökeresen megváltoztathatja életüket

A fogyasztások legnagyobb százalékban a Fővárosban figyelhető meg. 2011-ben ez

23,5 %-ot jelentett. A megyei jogú városokban ez14,8 %, kisebb városokban pedig 20,5

%.

5. ábra: szerenkénti életprevalencia értékek a 16 éves diákok körében 2011-ben (%)

46

A leggyakrabban fogyasztott szer elsősorban a marihuána, mely 1999-től uralja a

fogyasztási lista első helyét. Ezt követik a vény nélküli nyugtatók, valamint - amit

napjainkban a fiatalak előszeretettel fogyasztják - kábítószerrel, illetve gyógyszerrel

kevert alkoholok.

Itt érdemes megemlíteni, hogy az első fogyasztás belépési életkora 14. életév, de nem

kizárt az ennél korábbi fogyasztás sem.

A fogyasztás mellett lényeges megállapítani, hogy melyik nem az, amely inkább

fogyaszt vagy próbál ki ilyen szert. Az összes alanyok közül a fiúk vannak többségben.

6. ábra: tiltott szerfogyasztás életprevalencia értékének változása a 16 éves diákok körében 1995-

2011 között, nemenként

7. ábra: tiltott és legális szerek életprevalencia értéke a 16 éves diákok körében 1995 és 2011 között

47

Ennél az ábránál jól érzékelhető, hogy a fiatalok esetében az elmúlt évek alapján hogyan

változott a szerhasználat, illetve mely anyagok vezették a listát. A marihuána az, amely

töretlen a vezetésben régen és most is.

A kutatás külön részt tulajdonít a problémás fogyasztóknak. Ezek azok a személyek,

akik gyakran, gyakorlatilag nap-mint nap fogyasztanak, és a beadás vénás módját

választják. 2006 és 2007 között 18-20%-ban 25 év alattiak tették ki ezt a számot. Az

injektáláshoz a fogyasztás megkezdésétől számítva 2 év múlva érték el ezt a szintet.

8. ábra: az országos HIV/HVB/HCV prevalencia vizsgálatában részt vett intravénás szerhasználók

megoszlása korcsoportok szerinti bontásban 2006-2011 között (%)

Egy év viszonylatában, 2010 és 2011 között, közel 8 %-kal nőtt ezen szerhasználók

száma.

9. ábra: A rutinszerű HIV/HVB/HCV szűrővizsgálaton részt vett intravénás szerhasználók

megoszlása (%) korcsoportok szerinti vizsgálatában 2010 és 2011 között.

48

A problémás szerfogyasztók leggyakrabban amfetamint valamint ópiátot használnak, de

mindezek mellett egyre nagyobb számban jennek meg a GHB használói. A GHB

(gamma-hidroxibutirátnak, a köznyelvben Gina) a hidroxivajsavakhoz tartozó szerves

vegyület. A természetben előforduló anyag.

Egészen kis mennyiségben található az emberi szervezetben is nagyrészt a központi

idegrendszerben, valamint, borban, marhahúsban, citrusfélékben, és szinte minden állati

szervezetben A GHB-t az orvostudományban alkalmazzák általános érzéstelenítésre,

kóros állapotok kezelésére, mint például álmatlanságra, a klinikai depresszióra,

narkolepsziára, és az alkoholizmusra, Kórósan gyenge fizikai teljesítőképesség

fokozására is alkalmas, egy fajta doppingként.

Ugyancsak használják bódult eufórikus állapot előidézésére. Napjainkban randi

drogként vált ismertté, melyet szórakozó helyeken használják, vagy használtatják. A

GHB az, melyet leggyakrabban alkalmazzák nemi erőszak elkövetéshez. Az áldozatot

képtelenné teszi a megfelelő védekezésre, így az elkövető, az általa kitervelt

cselekményt a maga teljes valóságában meg tudja valósítani. Vagy ezt, vagy éppen az

ebbe az állapotba való kerülést használják ki. Értem ezalatt azt, hogy a GHB-ét

fogyasztott úgynevezett potenciális áldozat jelölt, a maga teljes valóságában mutatja a

külvilág felé, a keletkezett hatást.31

Kábítószer, alkohol és egyéb más káros szerek. Ezek bizony nem egy 17 vagy egy 18

éves fiatalkorú fiú kezeibe valók. Ezeknek a fiataloknak az érettségivel, a focival a

továbbtanulással, lehetőségeivel és a korukhoz illő egyéb elfoglaltsággal kellene

eltölteniük mindennapjaikat. Kérdés már csak az lehet, hogy divatból vagy felvágás?

Az interjú készítése alatt, döbbenten figyeltem alanyom reakcióját. Teljesen nyugodtan,

természetesen módon, mintha a társadalmi morál által helyesnek és erkölcsösnek vélt

dolgokról, tényekről adott volna számot nekem. A viselkedéséből nem igazán éreztem

azt, hogy ténylegesen megértette tetteinek súlyát, és annak lehetséges következményeit.

Rohamosan fejlődő társadalmunkban ahol az internet adta lehetőségek rendkívül

szélesek, abban a társadalomban, ahol már bármilyen módon lehet kapcsolatokat

kialakítani, lehetetlen azt elérni, hogy ezt a káros dolgot, legálabb ebben a fiatal

korosztályban gyökerénél fogva elpusztítsuk.

31

2012-es éves jelentés az EMCDDA számára

49

Egy lehetőség maradt csak hátra, egy olyan nemzeti összefogást létrehozni, amely

alkalmas arra, hogy egy meghatározott szintre szoruljon vissza ez, a gyermeki lelket

teljesen megrontó és megfertőző bűnözési forma.

Kutatásom alatt, nemcsak fiatalkorúakat kérdeztem meg, hogy volt-e akármilyen

kapcsolatban is kábítószerrel, hanem viszonyítási alapon felnőtt korúaknál is

vizsgálódtam.

Az általam megkérdezettek elmondták, hogyan kerültek kapcsolatban ilyen szerekkel.

Többségük inkább egyetemi évek alatt, egy-egy szórakozás alkalmával fogyasztott.

Legtöbbjük leginkább marihuánát hétköznapi nyelven füves cigit szívott. Töredékük

mesélte el, hogy az LSD-ét is kipróbálta, de az az egy alkalom elegendő volt ahhoz,

hogy életük és eddig elért karrierjük és tervezett jövőjük egyetlen tűszúrással köddé

váljon.

A válaszokat meghallgatva majd összehasonlítva a fiataloknál kapott adatokkal egy

feldúlt világ jelent meg számomra. Pár év viszonylatában rengeteget változik a

társadalom. Míg 10 évvel ezelőtt a fiatalokat a továbbtanulás és a jövő tervezése

foglalkoztatta, ma már a buli, az alkohol és kábítószer veszi át a szerepet. A 30-40-es

korosztály csak kipróbálás szinten fogyasztott alkoholt vagy más, szervezetre káros

anyagot, addig a mai 13-18 közötti korosztály rendszerességgel él velük.

„Milyen gyakran használtad?” - Kérdés.

„Minden buli alkalmával” - Válasz.

„És az milyen gyakorisággal volt?” - Kérdés.

„Hetente, kéthetente.” - Válasz.

„Szerinted nem sok, és persze arról ne is beszéljünk, ha alkohollal keverted néha?!” -

Kérdés.

„Lehet, hogy sok volt, de valamelyik barátom ettől sokkal többet fogyasztott!” - Válasz.

A 2012-es drogjelentés mellet, Cristina Hudiţă, a Szt. Stelian fiatal szerfüggőket kezelő

központ menedzsere is számot adott a helyzet valódiságáról. Elmondása szerint, 2012

első nyolc hónapjában közel 1200 szerfüggő fiatalt szállítottak a fent megnevezett

intézménybe. Megerősítette továbbá, hogy az igazi problémát valóban az jelenti, hogy

egyszerre több különféle anyagot kevernek össze. Ennek következtében súlyosabb

szervi elváltozások, magatartás zavarok, agresszió, hallucináció lép fel.

50

Az orvosok tapasztalatai szerint 2012-ben a fiatalok a drogok közül főleg a marihuánát

részesítették előnyben.

A Szt. Stelian központot 2003-ban nyitotta meg kapuit egyfajta diákkorházként, mivel a

fővárosban egyre nagyobb számban szorultak segítségre a drogfogyasztó fiatalok. 32

Kertész Imre, címzetes egyetemi tanár vizsgálatában megállapította azt, hogy a

különböző drogfajták különböző bűncselekményeket eredményeznek. A keresleti

oldalon jellemző bűncselekményei a garázdaság, az erőszakos közösülés, a lopás. A

kínálati oldal már önmagába véve megvalósítja a törvénykönyvbe foglaltakat.

Országos szinten mért adatok alapján, napjainkban a kábítószer fogyasztás a

fiatalkorúak esetében rohamosan növekszik. A legnagyobb veszélyt azonban az okozza,

hogy a fiatalok egyszerre többféle drogot használnak, keverik a heroint, a marihuánát és

a etnobotanikus szereket. Ez azonban már nemcsak a viselkedésben idézhet elő

devianciát, hanem annál jóval komolyabb következménnyel is járhat. Többek között

súlyos szervi elváltozások, maradandó fogyatékosság és nem kizárt a halál beállta.

2011-ben közel 6000 visszaélés kábítószerrel bűncselekményt regisztráltak. Ez az

elmúlt évekhez viszonyítva minimális emelkedést jelentett.

10. ábra: A regisztrált visszaélés kábítószerrel bűncselekménye száma összesen és a Btk.

kábítószeres tényállásai szerinti bontásában 2007-2011 között

32

http://maszol.ro/index.php/tarsadalom/3991-aggasztoan-nepszeru-a-fiatalok-koreben-a-kevert-

drogfogyasztas

51

11. ábra: a leggyakoribb bűncselekmények

A regisztrált bűnelkövetők közül, 18,4 % fiatalkorú, amely a korábban mért adatokhoz

képest 7 %-os emelkedést mutatott. A korosztályon belül az iskolai végzettség igencsak

meghatározó tényezőként szerepel. Ez azt jelenti, hogy a makrostrukturális okok közül

az értelmi képesség a megszerzett végzettségi szint valóban befolyásolja az egyén

kapcsolatát a bűncselekménnyel Az elkövetők majdnem fele, 44, 5 %-a mindössze

általános iskolai végzettséggel rendelkezik.

A fent bemutatott táblázatok segítségével, elsősorban azt próbáltam érzékeltetni, hogy

az alkohol, valamint a kábítószer külön-külön valamint együttesen, milyen hatást fejt ki

fogyasztóira, és mint globálisan, mi jellemzi ezt a területet. Mindezek után a tényleges

bűncselekményekre kell a figyelmet összpontosítani. Azt azért nem szabad elfejteni,

hogy a bűncselekmények elkövetését nagymértékben befolyásolja az elfogyasztott

mennyiség, valamint a fogyasztó szervezete. A már említett fogyasztói csoportokra

illetve az ott kifejtettekre utalva egyes elkövetők tekintetében az egyszeri és minimális

fogyasztás is elegendő ahhoz, hogy reális ítélőképességét elveszítve rossz döntéseket

hozzon vagy éppen törvénybe ütköző módon cselekedjen.33

33

2012-es éves jelentés EMCDDA számára

52

5. 2. 3. A kábítószer hatása a szervezetre és ennek következtében kifejtett

cselekményekre

Depressziós hatás: a központi idegrendszer reagálását lassító, tompító hatás.

Szomorú, levert hangulatot, szorongást, félelmet, feszült idegállapotot, nyugtalanságot,

pánikérzetet, a drog utáni sóvárgást előidéző érzelmi állapot.

Stimuláló hatás: egyes érzékszervi funkciókat ingerlő, idegrendszeri reagálást

gyorsító, „felpörgető” hatás. Itt jelenik meg leginkább a reakcióképesség radikális

eltorzulása. A reális ítélőképesség megszűnik létezni. Ennek a hatására követik el az

erőszakos bűncselekményeket.

Hallucinogén hatás: a központi idegrendszerben okozott fizikai és pszichikai

változás, amely érzékcsalódásokat, rövid ideig tartó és a valóságban nem létező dolgok

valóságként történő megélését jelentő úgynevezett színes, álomszerű látomásokat okoz

(pl. a repülni tudás, a természetfeletti fizikai erők meglétének érzete). A hallucináció

megannyi formája jelentkezhet. Olyan, nem valós dolgokat, egy álomszerű világot

teremt maga köré, melyben negatív megnyilvánulások, támadások is helyet kapnak.

Ebben a kategóriában már helyet kap, a testi sértés, de akár az emberölés bűntette is.

Pszichotróp anyagok: kábítószerként nyilvántartott, de gyógyszerként is

alkalmazott mesterséges anyagok.34

Az elkövetett bűncselekményeknek a köre, leggyakrabban a vagyon, a közlekedési,

illetve a személy elleni bűncselekményeknek a köre. Mindezeken belül a lopás, testi

sértés, szeméremsértés, garázdaság, rablás, járművezetés ittas vagy bódult állapotban.

A garázdaság tekintetében mutatkozik a leggyakrabban az ittas állapot, vagy a

kábítószer hatása. Az alanyok tekintetében az agresszivitás és az erőszak dominál. A

fiatalkorban megnyilvánuló agresszivitást két nagy csoportra lehet osztani, a verbális és

a nem verbális kategóriákra. A nem verbális közé sorolhatjuk többek között a rángatást,

a lopást a verekedést, a rongálást, illetve itt jelenik meg a kirekesztés is. A verbális

foglalja magába az ordibálást, kiabálást, káromkodást, a gúnyolást és többek között a

sértegetést. Egy aktív, cselekvésben megnyilvánuló és egy passzív, inkább lelki

bántalmazásban kiteljesedő deviancia figyelhető meg.

34

Gönczöl, K. – Kerezsi, K. – Korinek, L. – Lévay M.: (szerk) Kriminológia Szakkriminológia 481.o – 495.o.

53

Az elkövetés helye leggyakrabban szórakozó helyek, iskolák, közterületek. A

szórakozóhelyek esetében a korhatár ellenőrizetlensége miatt, ma már a fiatalok

könnyen és gyorsan jutnak kábítószerhez valamint alkoholhoz. Ha még is akadályba

ütköznek, akkor egy felnőtt korút segítségét kérik.

A közterületen elkövetett bűncselekmények esetében, a közterülethez tartozó szobrok,

padok, buszmegállók, szeméttárolási eszközök válnak áldozattá. Itt a cselekmény

szorosan összefügg, és egyben áthajlik a rongálás törvényi tényállásába. A közriadalom

keltése, a közbotránkoztatás azonban elegendő ahhoz, hogy már az a tizenéves fiú vagy

éppen lány elkövetővé váljon.

A kábítószer vagy alkohol hatására elkövetett bűncselekmények alanyai leggyakrabban

fiúk, akik többek között a csoportos elkövetési módot választják. Mint egyfajta

bandákba, klikkekbe tömörülve jelennek meg a bűnözésben. Ezen deliktumok leginkább

halmazatban kerülnek megvalósításra. Mint például garázdaság és testi sértés,

garázdaság és lopás. Növekvő tendenciát mutat továbbá az úgynevezett

kortársagresszió.

A kábítószer-és alkoholfogyasztás a fiatalkorúak tekintetében a legveszélyesebb és a

problémák egyik alapvető veszélyforrása. A törvények szigorítása nem elegendő arra,

hogy elejét vegyék a fiatalok túlzott fogyasztásának.

54

6. KITEKINTÉS, AVAGY AZ ALKOHOL JELENLÉTE A

KÁBÍTÓSZEREK MELLETT

A kábítószer mellett fontos megemlíteni egy másik legálisnak vélt káros tényezőt, az

alkoholt. Mind a statisztika által megállapított tényekre, mind pedig az általam

kialakított és helyesnek vélt koncepciókra alapozva az alábbi okok miatt tartom

szükségszerűnek az alkohol megemlítését. Egyrészt köztudott az a megállapítás,

miszerint a mai tizenévesek a bűncselekményeket többségében ittas, bódult állapotban,

vagy kábítószer hatása alatta valósítják meg. Másrészt nem titkolt tény, hogy ezen

fiatalkorúak előszeretettel és nagy mennyiségben fogyasztanak alkoholt. Harmadrészt,

előszeretettel fogyasztják egyszerre a kettőt, remélvén, hogy ezzel, még jobb hatást

érnek el.

A jogesetek döntő többségében az elkövetőknél az alkohol és kábítószer kimutatható. A

szórakozásnak ma már elengedhetetlen kelléke. A következőkben bemutatott diagramok

ábrák, azt mutatják, hogy mennyire és milyen szinten állnak kapcsolatba a dolgozat

szereplői az alkohollal. Elsősorban a közelmúltra vonatkozó adatokat ismertetném, a

vizsgált időpont: 2004. Hogy a folyamat egyértelmű legyen, azt kell megnézni, hogy

mennyi az alkoholfogyasztás mértéke a vizsgált korosztálynál. A hetente többször

fogyasztók száma 1997-ben mért adatokhoz képest sajnos elég nagy %-kal megnőtt.

12. ábra: az alkoholfogyasztás gyakoriságának időbeli változása

55

Azonban megállapítható annak a ténye, hogy a kipróbálók vannak többségben, ami

némi pozitív képet ad számunkra. A részegség, mint állapot, 1997-hez képest legtöbb

esetben növekedett. A legtöbb %, a legalább havonta egyszeri részegségnél figyelhető

meg. Ez akár jelentheti azt is, hogy minden hétvégén önfeledten az alkohol mámorába

hajszolja magát, mit sem tudván arról, hogy valójában mit is cselekszik.

13. ábra: a részegség gyakorisága

14. ábra: az alkoholfogyasztás miatt előforduló problémák megoszlása

Ebben a táblázatban azt figyelhetjük meg és számunkra, ami releváns, hogy milyen

hatása volt a fiatalkorúak viselkedésére az alkohol. Ennek következtében 4,2%-nak

problémája volt a rendőrséggel, 7% létesített alkoholos befolyásoltság alatt később

megbánt, 4% védekezés nélkül teremtett szexuális kapcsolatot, 8% nyilatkozott úgy,

hogy az alkohol-fogyasztás következtében rongálást követett el közterületen.

56

A fiatalok 10% vált bűncselekmény áldozatává az alkoholfogyasztás következtében,

közel azonos arányban követtek el szabálysértést, bűncselekményt az ital miatt. Közel

huszaduk olyan alkalmi kapcsolatot teremtett, melynek következményei egész életükre

hatással lehet.

A középiskolások 11% nyilatkozott úgy, hogy az alkohol hatására veszekedésbe, 6%

pedig dulakodásba keveredett. 7,3%-nak volt balesete az alkoholfogyasztás miatt,

tizedüket ittas állapotában meglopták. 35

„De miért rúgtad szét a kukákat?” - Kérdés.

„Nem tudom… az volt közel…” - Válasz.

„Akkor este, amikor a barátoddal összevesztetek, akkor ő volt közel?” - Kérdés.

„Hát, valami olyasmi, de ő is részeg volt.” - Válasz.

„Nem nagyon tudtátok, hogy hol vagytok, igaz?” - Kérdés.

„Nem mert annyit ittunk…” - Válasz. (egy garázdaságot elkövetett 17 éves fiú

nyilatkozata)

35

http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2005/2/vedelem.htm

57

7. BŰNMEGELŐZÉSI STRATÉGIÁK A FIATALKORI BŰNÖZÉS

ELLEN

A bűnmegelőzés tekintetében Beccaria vallotta azt, hogy jobb a bűncselekményt

megelőzni, mint azt megbüntetni. A jogtudós szerint a legjobb módszer, hogy előbb a

bűncselekményt fel kell tárni, fel kell deríteni, majd meg kell büntetni.

A mai megfogalmazás tekintetében egy sokszínű fogalomról van szó. Bűnmegelőzésnek

minősül a legáltalánosabb értelembe „minden olyan tevékenység, legyen az egyéni vagy

csoportos, magán vagy állami, amely egy vagy több bűncselekmény bekövetkeztét

megakadályozza” (Brantigham and Faust 1976 284).

Míg az Európai Unió által használt megfogalmazás értelmében, a bűnmegelőzés

„minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés

mennyiségi csökkentése és az állampolgárok biztonságérzetének javítása, történjék a

bűnalkalmak csökkentésével, bűnözést gerjesztő okok hatásának mérséklésével, vagy az

áldozattá válás megelőzésével”. A kriminológia és a kriminálpolitika együttes munkája

az, ami a bűnmegelőzést megalkotja. A megelőzés az adott bűncselekmény, - jelen

esetben a kábítószer deliktumok - minden egyes szereplőjével és elemével kíván

foglalkozni. Komplex módon vizsgálódik, hogy egy általa helyesnek vélt koncepciót

tudjon kialakítani. Az önnön maga felé támasztott követelmény, hogy egyszerre rövid –

közép - és hosszú távon reprezentáljon eredményt.

Hazánkban a bűnmegelőzési programok kiírásáért és azoknak koordinálásáért 2011-ig

az Országos Bűnmegelőzési Bizottság volt a felelős. Ezt napjainkban átvette a

1087/2011 (IV. 12) Kormányhatározat alapján a Nemzeti Bűnmegelőzési Tanács. A

Tanács feladatául tűzte ki az újabb stratégiák kidolgozását és azoknak összehangolását.

A bűnmegelőzés két tudományágból dolgozik. Az egyik a társadalomtudomány, amely

segítségével az eszközöket kínálja fel, míg a másik maga a büntetőpolitika és büntető

igazságszolgáltatás.

58

A bűnmegelőzés megértése érdekében elsősorban a rendszerét kell ismertetni és

értelmezni.

7. 1. Rendszer típusok

A három szintű modell: az első szinten helyezkedik el az elsődleges prevenció,

melyben a társadalom egészére kiterjedő beavatkozási formákat értjük. Idetartozik

többek között a társadalmi integráció, kohézió erősítése, a jól működő társadalmi

igazságszolgáltatás, az ágazati politikák együttműködése stb. A következő szinten, azaz

a másodlagos prevenció szintjén egy célirányosabb beavatkozást figyelhetünk meg.

Még mindig nem jelenik meg a tényleges bűnelkövető, de már a deviáns magatartás

vizsgálata kerül a prevenció központjába. A veszélyeztetettség kezd előtérbe kerülni.

Fiatalkorúak esetében az iskolakerülés, a kábítószer kipróbálása, az alkoholfogyasztás.

Harmadlagos prevenció tekintetében már a tényleges elkövetőkre orientálódik a

figyelem. A cél a visszaesés elkerülése. Itt realizálódik a fogalom valós értelme.

A háromszintű modellen kívül, más és más központú megelőzési programok kerültek

megalkotásra. A büntető igazságszolgáltatáson keresztül történő megelőzés elsősorban a

büntetőjogi szankciók illetve a bűnüldözés, a büntető igazságszolgáltatás által

kialakított megelőző hatást értjük.

A kockázatközpontú megelőzés tekintetében egy olyan bűnmegelőzéséi

javaslatok gyűjteményéről van szó, ahol az egyéni életútra koncentrálva törekednek az

elkövetés megismétlésének megakadályozására. Személyiségenként eltérő a javaslat. A

deviancia és egyéb zavarokra koncentrálva állítja fel hipotézisét.

Szituációs és áldozatközpontú megelőzési stratégiák, melyek a közvetlen veszélyhelyzet

elhárítására összpontosítanak, mint egy önvédelmi tréninget mutat és kínál fel alanyai

számára.

A fiatalkori bűnözés tekintetében a kockázatközpontú bűnmegelőzésnek van leginkább

helye. Egyénekről és egyéni életutakról van szó, eltérő okok és okozati összefüggések

figyelhetők meg az ő esetükben. Helyén való az a vélekedés miszerint, az eltérő

viselkedési formák valóban eltérő segítséget és megoldást igényelnek. Mindezek

függvényében joggal állapítható meg annak a ténye, hogy a feladat elvégzése és a

megfelelő koncepciók kialakítása miért is igényel megannyi szakmai hozzáértettséget.

59

A bűnmegelőzés egyik legfontosabb eszköze mindmáig a bűn felderítése és annak

felelősségre vonása. Véleményem szerint is, akkor lehet elejét venni a

bűncselekmények sorozatának, ha az ellen megfelelő szigorral lépünk fel. A más által

elkövetett bűncselekmények megfelelő büntetése jelentse számunkra a prevenciót.

Sajnálatos ténymegállapítás az, hogy önmagába a Büntető Törvénykönyv nem elegendő

a bűnözés visszaszorítására. Ezért szükségesek az átfogó bűnmegelőzési programok

megszövegezése és azoknak mások tudomására adása. Mindezek alapján nem elegendő

megírni, hanem megfelelő módon a társadalom egészének tudtára kell adni. A

bűnmegelőzéssel kapcsolatban megalkotott stratégiák, koncepciók, javaslatok bevezetői

is azt hangoztatják, hogy az abban megírtak megvalósításához nélkülözhetetlen az

összefogás és a szervezeti összehangoltság.

A bűnmegelőzési koncepciók alakítói egy elég komoly problémával találták magukat

szembe a XX. század végén valamint a XXI. század elején. A bűnözés száma és formái

növekvő tendenciát mutatott, s melynek változásával a gondolkodás is egy teljesen más

irányba mozdult el. A legnagyobb problémát azonban az jelentette, hogy a fiatalkori

bűnözés és deviancia százalékos aránya emelkedett a leginkább. Ennek következtében,

ha nem is teljesen új alapokra helyezve, de megfelelő változtatásokkal át kellett

értékelni a bűnmegelőzés meglévő tartalmát és annak célját.

A fiatalkorúak esetében, azonban veszélyes a beavatkozás. Vannak olyan alapvető

helyzetek, mely esetében etikai szempontból nem megengedett vagy éppen nem

tanácsos beavatkozni. Ezt a problémát leginkább a családon belüli erőszak idézi elő. A

magyarázat mindössze annyiban áll, hogy a társadalom azon legkisebb egysége, mely

igencsak érzelmi és egyfajta bizalmi szálakon nyugszik. A fiatalkorúak bűnözésének

hátterében a gazdasági, társadalmi okok mellett, meghatározó mértékben mégis családi

problémák, okok állnak. Azonban ez a szociális közeg, kívülálló számára nem

feltétlenül enged beleszólást és betekintést a problémák megoldása érdekében. A kellő

időben történő beavatkozás az, amely megfelelő eredményeket érhetne el, hiszen az

adott stádium korai szakaszában próbál prevenciós hatást elérni. Az adott programok

kialakításánál azonban az Európai Unió által megszövegezett gyermekjogi

egyezményeket is figyelembe kell venni. Ezért üközik kellő nehézségbe a

bűnmegelőzés koncepciójának kialakítása a fiatalkorúak tekintetében. Ha azonban

megfelelően használjuk, a lehetséges programokat számos eredményre tehetünk szert.

60

7. 2. Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája

Hazánkban a bűnmegelőzés egyik fontosabb dokumentuma, a Társadalmi

Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája, melyet 2003-ban fogadtak el. Ennek az egyik

prioritása a gyermek-és fiatalkori bűnözés csökkentése. A koncepciók megalkotásában

fontos szerepet játszik többek között az egészségpolitika, szociálpolitika, családpolitika,

ifjúság-és sportpolitika, a nevelés-és oktatás politika, a kulturális politika. Ezen

komplexitás továbbra is azt ábrázolja, hogy a fiatalkori bűnözés összetett heterogén

szerkezet, melyre a megoldás is szerteágazó. Ezt a hibát nem lehet egyetlen

szemszögből megvizsgálni, nem lehet egyetlen szakmai hozzáértettséggel megoldani.

A stratégia a következő feladatokat tűzi ki célul:

egy intézményes együttműködés kialakítása, mely megjelenik a rendőrség, az

ügyészség, a megyei pártfogó felügyeleti szolgálat, a gyámhivatalok gyermek-és

ifjúságvédelmi koordinátorai, valamint az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi

fórumai között

a gyermek-és fiatalkorúak marginalizálódásának megelőződését szolgáló

jelzőrendszer, korai pszicho szociális beavatkozási programok megszervezése

az életmódjukban deviáns jellegzetességeket mutató (mint például alkohol,

drogfogyasztás) gyermek-és fiatalkorúakat a súlyosabb deviáns

magatartásformák tanúsításától vagy a bűncselekmények elkövetésétől

visszatartó, segítő intézményrendszer kialakítása és fejlesztése.

A fent felsoroltakon kívül, lényeges szerepet kap a család-és szociálpolitika is. A

stratégia megjelöli ezeken belül azokat a fontosabb feladatokat, mely a gyermek-és

ifjúságvédelmet szolgálja, ezzel próbálva elejét venni a bűnözésnek. A szegénységben

nevelkedett fiatalok segélyprogramjai, az otthon nélkül maradt családok átmeneti

elhelyezése, a szakemberek beavatkozásai, amelyek a megfelelő időpontban még

segíthet a visszafordulásban. A család védelme illetve a családi problémák, konfliktusok

megfelelő szinten való kezelése, elsősorban azért számottevő, mert pontosan ennek az

érzelmi szálakkal átszőtt közegnek kellene a problémákat megoldania. A családi

konfliktusok, mely legyen akár, gazdasági, szociális probléma, annak a nem megfelelő

módon történő kezelése az, amely a jövőbeli problémákat előidézi. Az átképzési

programokkal, ingyenes tanfolyamok indításával és munkahelyteremtéssel, az iskolában

átélt kudarcok, a tanulási nehézségek leküzdhetővé válnak.

61

A gyermekvédelmi politika és a bűnmegelőzés a mai megfogalmazás tekintetében

szoros összefüggésben van egymással. A törvényi tényállások módosításánál, a

gyermekvédelmi törvények és egyéb más jogszabályok határozatok élveznek

elsődlegességet. Azaz a gyermeki jogok egyfajta keretet adnak és állítanak fel a büntető

igazságszolgáltatás számára. A Bűnmegelőzési Stratégia ennek megfelelően abból a

koncepcióból indul ki, hogy hazánkban a bűnmegelőzés ebben a tárgykörben a

gyermekvédelmi rendszerre és annak intézményeire illetve az intézmények által végzett

feladataira épül. A megelőzési szakaszok a már említett családsegítésnél kezdődnek.

Ebben az estben, bár egyfajta állami beavatkozásról van szó, de reális értelme és

lényege abban mutatkozik meg, hogy a szülői kötelezettségeknek eleget nem tevő szülő,

egy meghatározott szinten veszélyezteti gyermekét. Ebben a korai stádiumban, ha

felfedezésre kerül a probléma, akkor meghatározott eszközök segítségével csökkenthető

lenne a bűnügyi statisztika. A gyermekvédelemre mindezek következtében nem szabad

úgy tekinteni, mint a közigazgatás egyik szakigazgatási ágára, hanem a bűnmegelőzés

első és egyben legfontosabb tartó pillérjére Összefoglalva megállapítható, hogy a

gyermekvédelem legfontosabb feladata a család gondozása-nevelése, illetve a gyermek-

és fiatalkori deviáns magatartások kezelése.36

A bűnmegelőzés a fent leírtakon túlmenően, további két kérdéskörrel foglalkozik.

Egyrészt a már említett bűncselekmény felderítésével, illetve a már felderített deliktum

jövőbeli hatásával is. A szankciók nemcsak abban az adott időben fejtik ki hatásukat az

elkövetőre, hanem tényleges súlya a jövőre való tekintettel realizálódik. Ez a

fiatalkorúak esetében számottevő, hiszen egy 16 éves fiatal előtt még ott áll az egész

élet. Már egy vétség vagy éppen egy szabálysértés is elegendő lehet ahhoz, hogy a

jövőről szőtt tervek szertefoszlódjanak. A vizsgálat elsődlegesen a bűncselekmények

pszichológiai hatását veszi szemügyre.

A Stratégia egy igen komplex és nehéz feladatra vállalkozik a felderítések és

vizsgálatok körében. A fiatalkorúak elkövetővé válásának útja meglehetősen sokrétű.

Azonban már megállapításra került az a tény, hogy maga a bűnmegelőzés is több

tudomány és szakágak segítségével operál. Így a fiatalkorúak tekintetében ez a

tevékenység osztott feladatként értelmezhető.

36

Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzetközi Stratégia 2003

62

Összefoglalásképpen elmondható, hogy a fiatalkorúak bűnmegelőzése a

gyermekvédelemmel mutat harmonizációt, vizsgálatát és annak következtében

kialakított programjait, terveit a kriminológia és egyéb más tudományágak segítségével

végzi el, háttérben hagyva a büntető jogot és az ott megfogalmazott

magatartásformákat.

Mindezek tükrében a leggyakrabban alkalmazott technikák:

szociális törvény rendszerébe tartozó ellátások

gyermekvédelem a közoktatás körében

a gyermekek családjogi-és gyámügyi védelme

igazságügyi gyermek-és ifjúságvédelem

fiatalok munkaügyi védelme

A gyámügyi rendelkezésekkel való szoros kapcsolata, egyrészt a közigazgatásban már

rögzített rendelkezésekre vezethető vissza, másrészt egy magánjogi szabály is

meghúzódik, bár felületesen, de még is párhuzam állítható. A kiskorú jogainak

elsődlegessé, mint alapelv, teljes értelmét a családjogban fejti ki. Ott a leggyakrabban a

tartás, a tartósa nevelésbe vétel, átmeneti nevelésbe vétel, illetve gyámság, gondnokság

esetében válik szükségszerűvé. A bontóperekről azonban nem szabad megfeledkezni.

Ebben a kontextusban a házasság felbontása – és legyen szó békés vagy éppen kellő

negatív identitásokkal átszőtt – a gyermek számára mindenféleképpen egy törést

eredményez, egy csalódást generál, mégpedig az emberi kapcsolatokba vetett hitében.

Itt jeleníthető meg a kriminológia és a magánjog által megállapított tények közötti

kapcsolat. Ebből gondolatmenetből lehet lekövetkeztetni azt, hogy nemcsak a

különböző gyermekjogi egyezmények nehezítik meg a büntető jogi jogszabályalkotást,

hanem a magánjog kodifikáció ezen része is, kellő határt szab.

A Stratégia végezetül megemlíti a látens bűnözés alapvető problémáit. A kriminológia

által megfogalmazott látens bűnözés, a fiatalkorúak tekintetében nagyobb arányban

jelenik meg. A látens bűnözési funkcióval elsődlegesen a bűnelkövetés kockázatát

próbálják csökkenti. Ezzel párhuzamosan a felderítés háttérbe szorul.

Az explicit bűnmegelőzési funkció, amely több lehetőséget is tartalmaz. Az explicit

jelleg ebben az esetben azt jelenti, hogy a bűnismétlés és az elkövetővé válás

megelőzése az elsődleges cél, de ezt külső intézmények közreműködésével valósítja

meg. Elsősorban a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és az oktatási intézmények

közbenjárásával realizálja az írásban megfogalmazott elképzeléseit.

63

A Stratégiában rögzített bűnmegelőzési koncepció a fiatalkorúak tekintetében

elsősorban a gyermekvédelembe helyezhető. Egy szoros kapcsolat, mely rendkívül

összetett.

Összefoglalva a Stratégiában írottak alapján tény és való, hogy a fiatalkori

bűnmegelőzés mellett, a hangsúly egyúttal a gyermekek jólétére és egészséges

fejlődésére is irányul. A speciális szolgáltatások és szolgálatok jelenléte mérvadó.

Ahhoz, hogy a 2003-as Stratégia még hatékonyabb legyen, egyre több és több speciális

rendszereket kell létrehozni, mint például a szociális zavarokkal küzdő fiatalok

segítsége.

A gyermekvédelem, mint bűnmegelőzés mellett, a tanulmány külön fejezetben taglalja

és részletezi az oktatási intézmények szerepét a bűnmegelőzésben. Ahogy ott is

olvasható, az iskola nem egy levegőben függő valami, hanem a társadalom szerves

része. Egy olyan intézményről van szó, ahol a diák minden nap nevelésben részesül.

Legyen az általános iskola, vagy középfokú intézmény, itt tanulnak meg igazán a

társadalomba beilleszkedni. Az intézmények nevelési moráljuk, a pedagógusok

elhivatottsága nagymértékben befolyásolja a fiatal fejlődését. A legapróbb konfliktusok

nem megfelelő módon való kezelése negatív eredményekhez vezethet.37

7. 3. Az EMCDDA 2012-es drogjelentésben nevesített bűnmegelőzés. Különös

tekintettel a kábítószer bűncselekményekre

A legtöbb kábítószer-bűnözés megelőzését célzó program drog prevenciós programok

részeként vagy általános programok részeként kerül lebonyolításra. A jelentés alapján.

2011-ben a különböző prevenciós koncepciók közel 34 000 általános iskolához illetve 4

500 középiskolához jutottak el tematikus jelleggel, ennek keretében például a DAD

illetve az Ellen-SZER programok. Mindkét program egyik alapvető eleme a

kábítószerekkel kapcsolatos megelőző, ismeretátadó és interaktív foglalkozás. Ezen

kívül színesítik és a programot szakemberek előadásával, ami már nemcsak az

iskolákon belül, hanem más intézményekben, előadásokon is egyre gyakoribb. Az

előadások mellett kellő hangsúlyt helyeztek a már meglévő szakemberek

továbbképzésére. 2011-ben közel 54 rendőrt képeztek ki a DAD és az Ellen-SZER

keretein belül a BM 2012-es jelentése alapján.

37

Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzetközi Stratégia 2003

64

NE TEDD! NE TŰRD! címmel jelent meg az Országos Rendőrfőkapitányság drog

prevenciós programja, melyben elsődlegesen az iskolai erőszakkal foglalkozik. Hogy a

hatás megfelelő legyen különböző dráma előadásokkal érzékelteti a jelenlévőket és

érdeklődőket az erőszak formáiról és annak hatásáról.

A rendőrség berkein belül, említést érdemel a Rendőrség-történeti Múzeum, ahol a

tárlatvezetések mellett, különböző előadásokkal mutatják be a kábítószer-

bűncselekmények alanyait, elkövetési magatartásait, módokat és természetesen a

szervezetre gyakorolt különböző hatásait.

Fontos megemlíteni továbbá a SZIGET fesztiválon felállított bűnmegelőzési sátrat. Itt

leginkább a kábítószer és alkohol képezi a tanácsadások és beszélgetések tárgyát.

Véleményem szerint, pontosan ezen fesztiválok alkalmával még erősebb jelentése van

ezeknek a szereknek. A fiatalok is napjainkban szórakozások alkalmával fogyasztanak

alkoholt és kábítószer. A cél természetesen itt is az elrettentés, életszerű példákkal

demonstrálva, de a a fiatalok nyelvén közelíti meg ezt a témát.

Az Életrevaló Karitatív Egyesület, a BRFK-val együttesen elindított kábítószeres

kisfilm készítő versenye napjainkra országos szintre nőtte ki magát. A versenybe

kizárólag 35 év alatti személyek vehetnek rész, 5 perces vagy 45 másodperces

filmekkel. A film műfaja és a felhasznált eszköz a téma szempontjából nem releváns. A

cél a közönségnek átadott üzenet. A nyertes kisfilmet DVD és sokszorosított formában a

rendőrséghez juttatják, aki továbbítják a különböző szervezetekhez és intézményekhez.

A kisfilm üzenetének és tartalmának ezáltal kellőmódon elrettentőnek kell lenni, így

tehát egyetlen valódi kritériuma a versenynek a prevenció.38

7. 4. Jó Gyakorlatok – Good Practice

Kornis Klára Gyermekotthon és Szakiskola

Az intézmény elsősorban az alkohol-és kábítószer függőségben szenvedett fiatalokkal

foglalkozik.

38

2012-es éves jelentés EMCDDA számára

65

A tevékenység első fázisa a megfigyelés, melynek célja a problémák feltárása.

Mindezek alapján kerül kiválasztása az az eszköz, mely segítségével a probléma

megoldhatóvá, kezelhetővé válik. Megfigyelésre kerülnek többek között az alábbiak:

a fiatal által megfogalmazott probléma természete, jelentősége

mi előzte meg mi váltotta ki a függőséget

tett-e valamilyen erőfeszítéseket a probléma megoldására

mennyire együttműködő

milyen a sérülésének a mélysége

Ezt követően a deviáns magatartások kerülnek minősítésre. Az ok. okozati

összefüggések feltárása az elsődleges cél.

életvezetési zavarok, sodorhatóság

kezdeményezőkészség hiánya

érzelmi depriváció

agresszió

önértékelési zavar

fejlődési retardáció

A feladatok közé tartozik többek között a fiatalok önbecsülésének és önbizalmának a

fejlesztése. A célok között az ismétlés elkerülése, a teljes gyógyulás és a reszocializáció

jelenik meg.

A személyiség feltérképezésében az úgynevezett EuroDAD módszert alkalmazzák. Az

eredmények magukba foglalják az iskolában való szereplésüket, bűnözéssel való

kapcsolatukat, egészségi állapotukat, a családi helyzetüket. Az ide bekerült fiatalok

nagy része iskolakerülő, nehezen tud társas kapcsolat teremteni, és a bűnözési statisztika

is nagy arányban jelenik meg náluk. A bűncselekmények elkövetésében szerepet kap az

alkohol és a kábítószer. 39

Drogprevenciós kortárssegítő tréning

A tréning célja az, hogy olyan fiatalokat és felnőtteket képez, akik a bajba került

fiatalokon kellő mértékben tudnak segíteni. Elsődlegesen kortársakat szerepeltet a

tréning alatt, azaz az elkövetőkkel azonos korosztályt célozza meg.

39

Család Gyermek Ifjúság 2008/5. szám Miklósi Balázs - Potoczki László

66

A program célja ezzel az, hogy azok a fiatalok, akik részt vesznek ezen a tréningen, a

hasonló, de függőségben szenvedő, vagy bűncselekményt elkövető kortársaikon

segítsen. Így próbálnak hatékonyabb eredményeket elérni A fiatal kortársak

szakellátásban, szakszerű tréningben részesülnek. Természetesen a koncepció, akkor

hatásos, ha évente legalább egyszer megrendezésre kerül és a célközönség elsősorban

oktatási intézmények, ahol a segítséget kérők és adók egy helyen találhatók. A kortárság

azért is fontos, mert a problémákat jobban megértik, és a más módszerrel történő

feldolgozás hasznos példa lehet. Az egykorúak, ha nem is teljesen, de erősebben tudnak

hatni egymásra.40

Pressley Ridge Alapítvány magatartásmódosító programja

Nicholas Hobbs Phd a The Troubled and Troubling Child című munkájában dolgozta ki.

A program magatartás problémával küzdő fiatalokkal foglalkozik. Az elv, mely a

koncepciót teljes egészében vezérli, megkülönböztetés tilalmának az elve. Ez annyit

jelent, hogy bár magatartás zavaros, de még sem különböztethető meg a másik

gyermektől.

RE-AD névvel ellátott program lényege az, hogy a probléma és a problémás magatartás

nem a gyerekekből fakad. A rosszul működő ököszisztémára utal. Mindezek alapján

megfelelő segítséggel ki tud tanulni ebből.

A legfontosabb feladatok mindezek alapján:

kezelés, az aktív tanítási és tanulási folyamat

tanár illetve nevelő szerepét szakembernek kell betöltenie, szakembereknek

azok, akik a foglalkozásokat megtartják, döntéseket a gyerekek nem hozhatnak

maguk

nyelvhasználat, mely befolyásolja a kultúrát. A nevelés oktatás nyelve kerül

előtérbe, amellyel az erősségekre kell koncentrálni

40

Család Gyermek Ifjúság 2008/5. szám Miklósi Balázs - Potoczki László

67

Szigorú alapelvek, melyek a programot irányítják

az életet a jelenbe éljük

a bizalom

a hozzáértés szükségszerű

az idő a szövetségesünk

az önkontroll tanítható

az intelligencia fejleszthető

az érzéseket táplálni kell

a közösség fontos a gyerek és a fiatalok számára

a gyermek az örömtől fejlődik. Mindezek alapján 3 nagy célcsoportot kell

megemlíteni. Az egyéni célokat, amelyek, azaz a tanulók saját céljai, a csoportos

célokat, melyeket együttesen kell meghatározni, és végül pedig gyakorlati célok,

ami majd a jövőbeli munkával kapcsolatos. 41

Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat, a Jóvá Tett hely és a Váltó Sáv

alapítvány

A programok részletes ismertetése előtt, fontos megemlíteni néhány, a téma

szempontjából releváns tényeket. A bűnügyi statisztikákat figyelembe véve hazánkban

az elkövetők többsége a 18-39 éves férfiak. Ezt az állapotot tovább rontja annak a

ténynek a megállapítása, hogy az elmúlt években, pontosabban 2008 környékén, az

elkövetői oldalon egyre nagyobb százalék jelent meg a fiatalkorúak tekintetében. Ez azt

jelenti, hogy az első elkövetés, közel 14 éves korra tehető, melyet az a megállapítás

követ, hogy több 18 év körüli fiatal több bűntényesnek minősül. Az életkori belépés

rendkívül alacsony.

A cikk írója, Kovács Anna, azt kívánja szorgalmazni, hogy a prevenciónak kell nagyobb

szerepet tulajdonítani, a bűnmegelőzést kell erősíteni, mind nemzetközi, mind pedig

hazai szinten. Maga a bűnmegelőzés egy társadalmi összefogásban nyer érvényesülést.

A dokumentum átfogó célkitűzésként konstatálja a következőket, miszerint: „a

partnerség megteremtése a társadalmi bűnmegelőzés szereplői között”. A partnerség,

tehát az együttműködés egy közös cél elérése érdekében.

41

Család Gyermek Ifjúság 2008/5. szám Miklósi Balázs - Potoczki László XI. évfolyam

68

Nemzetközi szinten az AGIS-program, az amely egy szisztematikusan, több szinten

közelíti meg a bűnmegelőzés tényét és fekteti le az általa alkalmasnak talált eszközöket.

Regionális, helyi és nemzetközi kapcsolatok kialakítására törekszik. A Hippocrates-

program az tagállamokra szűkíti koncepcióját. Célja a szervezett bűnözés

megakadályozása.

A Magyarországon belül kidolgozott programok szintén az együttműködésre orientálják

figyelmüket, amely egyaránt érvényesül a Kormányra, minisztériumokra, a hatóságokra,

a tudomány képviselőire, a közösségi valamint a civil szervezetekre, az üzleti szektorra,

az egyházakra és a magán emberekre is. A tanulmány első részében azon intézmények

kerülnek bemutatásra, ahol a munka középpontjában a bűnmegelőzés áll. 42

A Váltó-sáv alapítvány

Az alapítvány, olyan fiatalkorúaknak és egyúttal fiatal felnőtteknek próbál segítséget

nyújtani, akik börtön büntetésüket tölti vagy már letöltötték. A feladat célja, a börtön

utáni életre való felkészítés, a társadalomba való beilleszkedés. Ezekbe beletartozik,

többek között az érettségire való felkészítés, az oktatás, a mentálhigénia fejlesztése.

A Váltó-sáv alapítvány munkája, olyannyira ismertté vált, hogy az elítéltek ma már

önmaguktól keresik fel. 43

A Jóvá Tett Hely

2003-ban, az Országos Bűnmegelőzési Bizottság által kiírt pályázat útján jött létre. A

pályázat egyik nyertese az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi

Segítségnyújtó Szolgálatának Fővárosi Hivatala lett. Ezen kereten belül jött létre a Jóvá

Tett Hely Képzési, Támogató és Szabadidő Központ. A Központon belül számos

csoportfoglalkozás segíti a fiatalokat. Agressziókezelő-önismereti tréningekkel javítják

a problémás fiatalok magatartását javítani.

42

Család Gyermek Ifjúság 2008/5. szám Miklósi Balázs - Potoczki László XI. évfolyam

43 Család Gyermek Ifjúság 2008/3. szám XVII. évfolyam Kovács Anna írása

69

További programok:

szociális készségfejlesztő csoportos foglalkozások

konfliktus kezelői készség

felelősség, empátiajavítás (elsődleges társaikkal szemben, és a környezetükre

való tekintettel)

problémamegoldás, kommunikációfejlesztés

önbizalom fejlesztés

jóvátételi konferencia, ennek az alapvető lényege az, hogy a konzultáció a

sértett, az áldozat és azok családjai között zajlik le. Egy,a résztvevőktől

független személy bonyolítja le. Célja, az elkövető által okozott sérelem

helyreállítása, megbánása, jóvátétele

családi döntést hozó csoportkonferencia. Általában erre akkor kerül sor, ha a

fiatalkorú magatartása, az általa elkövetett bűncselekmény hátterében családi

problémák állnak. A konferencia lényege az, hogy a megromlott családi

kapcsolatokat helyreállítsa, a passzív agressziót feloldja.

a közösségi jóvátétel, ahol a fiatal elkövetők saját maguk teszi jó, az általuk

elkövetett bűncselekménnyel okozott károkat

pszichológiai tanácsadás

szabadidős programok44

Fiatalkorúak pártfogó szolgálata

A pártfogó Felügyeleti Szolgálatot a bűnmegelőzés szempontjából fontos szerepet tölt

be. A pártfogó felügyelet tevékenységét a 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet szabályozza,

mely egyaránt szól a Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez

kapcsolódóan egyes igazságügy-miniszteri rendeletek módosításáról. A rendelet

részletesen kívánja szabályozni, mind a pártfogó és pártfogoltja jogait és

kötelezettségeit, mind a kötelezettségek megszegésének lehetséges következményeit,

illetve az egyes végrehajtási szabályokat.

A pártfogó felügyeletet, mint fogalmat megvizsgálva érdekes megállapításokra tehetünk

szert.

44

Család Gyermek Ifjúság 2008/3. szám XVII. évfolyam Kovács Anna írása

70

Pártfogó, aki véleményem szerint megpróbál segíteni, felügyelő, aki határozottan arra

törekszik, hogy a fiatalkorú lehetőség szerint ne kövessen el újabb bűncselekményt. Egy

személyben jelenik meg, egy aggódó, de mégis a pártatlanság és a függetlenség elveit

deklaráló személy.

Megfigyelőként tapasztalhattam azt, hogy ezen tisztség betöltése, nemcsak egy

munkakör, amit napi 8 vagy akár több órában végezendő el. Kellő odafigyeléssel,

meghatározott hangsúllyal és oda illő kommunikációval próbálja azt a látszólagos

bizalmat kelteni pártfogoltjában, amelynek következtében, törekszik arra, hogy

társadalmunk fiataljaiba a törvény iránti tisztelet felkeltse, ember társaival szemben

humánus, tisztességes módon viselkedjenek.

A helyszínen megfigyeltek alapján, számomra egyértelművé vált az a tény, hogy ha már

a nevelés - és legyen az akár pedagógusi, vagy szülői nevelés - kellő mértékben

kisiklott, akkor ők, a pártfogó felügyelők - és nem az intézmény-, hanem az ő általuk

végzett lelkiismeretes nehéz munka az, amely próbálja ezt a kisiklott állapotot

helyreállítani.

Szakszerűbben kifejezve tevékenységük a következő módon foglalható össze: a 2003.

július 1-jei intézményi reform során létrehozott Pártfogó Felügyelői Szolgálat egy

szervezetbe integrálta a ’70-es évek óta külön rendszerben működő, a fiatalkorú és a

felnőtt korú elkövetőkkel foglalkozó pártfogói tevékenységet.

A Pártfogó Felügyelői Szolgálat célja, hogy a pártfogó felügyelő a büntetőeljárás és a

végrehajtás folyamatában kellő súllyal legyen jelen, és közvetítő szerepet lásson el az

elkövető, valamint az áldozat és a társadalom között, ezáltal csökkentve a bűnismétlés

veszélyét és fokozva az elkövető társadalmi reintegrációjának esélyét.

A pártfogó felügyelettel megerősített büntetőeljárásban az alternatív szankciók (például

vádemelés elhalasztása, felfüggesztett szabadságvesztés, közérdekű munka, próbára

bocsátás) alkalmazása hosszú távon lehetővé teszi a börtönnépesség csökkenését. A

Szolgálat célja emellett a sértetti érdekeket is figyelembe vevő helyreállító

igazságszolgáltatási eszközök minél szélesebb körű alkalmazása, amellyel hozzájárul

ahhoz, hogy a bűncselekménnyel okozott károk mérséklődjenek.

71

2011. január 1-je óta a Pártfogó Felügyelői Szolgálat szakmai felügyeletét országos

hatáskörben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata látja

el, a pártfogó felügyelői feladatokat pedig a megyei kormányhivatalokba integrált

Igazságügyi Szolgálatok végzik.

A pártfogó felügyelők tevékenysége a következőkben foglalhatók össze:

környezettanulmány és pártfogó felügyelői vélemény készítése az ügyészségi

és bírói döntéshozatal előkészítése kvázi szakértői tevékenység keretében

(évente átlagosan 15.000 környezettanulmány, és 3.000 pártfogó felügyelői

vélemény készítése a büntetőeljárásban érintett személy életviszonyairól,

környezetéről, társas kapcsolatairól, valamint az ezekben rejlő kriminogén

faktorokról);

büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység, mediáció (évente

átlagosan 3.500 ügyben a bűncselekményt elkövető és a sértett mediáción

történő személyes találkozásának, a történtek érzelmi feldolgozásának, a

konfliktus rendezésének és a jóvátétel kérdésében történő megállapodásuknak az

elősegítése, valamint a megállapodás betartásának ellenőrzésével kapcsolatos

feladatok);

az alternatív büntetések végrehajtása, felnőtt- és fiatalkorú elkövetők pártfogó

felügyeletének ellátása (évente mintegy 40.000 ügyben a pártfogó felügyelet

alatt állók kontrollja és támogatása a jogkövető magatartás folytatása, a

bűncselekmény elkövetéséhez vezető okok megszüntetése érdekében);

a közérdekű munka büntetés végrehajtásának felügyelete és ellenőrzése

(összesen átlagosan 22.000 folyamatban lévő ügyben, a bíróság ítéletében

kiszabott büntetés alapján a bűncselekményt elkövető közérdekű, ingyenes

munkavégzésének megszervezése és felügyelete);

a szabadulás előkészítése érdekében végzett börtönpártfogás, szabadulás után

önkéntesen igénybe vehető utógondozás (évente átlagosan 3.000 ügyben

segítség nyújtása a szabadságvesztésből szabadulónak és esetenként a

családjának a volt fogvatartott sikeres társadalmi visszailleszkedésének

elősegítése érdekében).45

45 http://www.kimisz.gov.hu/alaptev/partfogo, valamint 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet

72

A 2012-es drogjelentés alapján a pártfogók szerepe a kábítószer-bűncselekmények

esetében az eltereltekre összpontosul. Az általuk kifejtett tevékenységet a 2010-es

jelentés 9.3 fejezet tartalmazza, melyek a következők:

esetkezelés során ellenőrző és társadalmi integrációt támogató funkciót látnak el.

A kezelés milyenségét, a bűncselekmény és az elkövető jellege határozza meg.

Egy egyéniesített kezelésről van szó.

fiatalkorúak és felnőttek esetében alkalmazzák a különböző szociális készségek

fejlesztésére irányuló, csoportos esetkezelési foglalkozásokat

alkalmaznak továbbá resztoratív, helyreállító igazságszolgáltatási módszereket.

Ilyen lehet például a mediáció, szimbolikus jóvátétel

Ezeket a feladatokat az ügyészség állapítja meg. A fiatalkorúak tekintetében ezen

módszerek alkalmazása havonta legalább egyszer vagy kétszer kötelező. 46

A bűnmegelőzés szempontjából a Pártfogó Felügyelőknek mindenféleképpen fontos

szerepük van. Bár tény és való, hogy ez a fajta segítség kétoldalú. A pártfogó minden

erőfeszítése ellenére, ha a másik fél nem mutat együttműködést a prevenció értelmét

veszti.

Bv. tvr. 92. § (1) bekezdése azt mondja ki, hogy „a pártfogó felügyelet célja, hogy az

elkövető ellenőrzésével és irányításával segítse annak megakadályozását, hogy

ismételten bűncselekményt követhessen el, és segítséget nyújtson a társadalomba való

beilleszkedéshez, az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez”47

A pártfogó felügyelők azok a személyek, akik a legnagyobb részét veszik ki a

bűnmegelőzés feladatából. Kezet nyújtanak, de kérdés az, hogy elfogadásra kerül-e a

segítség.

46

2010-es éves drogjelentés

47 1979. évi 11. tvr. Büntetések és intézkedések végrehajtásáról

73

8. BEFEJEZÉS

Dolgozatom címén elmélkedve, mélyen elgondolkodtam azon, hogy lesz-e olyan

fiatalkorú, aki az általa elkövetett bűncselekményről, vagy éppen cselekményekről

mesélni tud nekem, aki képes lesz a beszélgetés alatt kellő mértékben megnyílni.

Nyíltan tud az érzéseiről beszélni, saját magáról mindezek alapján egy reális, kritikus

képet adni. Az interjú elkészítése alatt, nemcsak arra törekedtem, hogy megismerjem a

fiatalkori bűnözés kriminológia hátterét, keressem az ok-okozati összefüggéseket,

hanem célom egyúttal az is volt, hogy ténylegesen megértsem a büntető jog ezen

szegmensét. Diplomamunkám címében szerepel a börtön szó. Egy fiatalkorú elkövető

esetében ez a fogalom, azonban nemcsak önmagával egyenlő, mint intézménnyel,

hanem akár egy javítóintézettel, fogházzal, pártfogó felügyelő szemmel tartásával.

Számára börtönt jelent a szülői szigor életben való realizálása, mint például a

szobafogság, vagy szabadidejének kellőmértékben történő korlátozása. A szabad élet

kulcsa csak is a saját kezében van. Azonban az ahhoz vezető út megtételére, kíséretre és

támogatásra van szüksége, hogy aztán ne a jogtudomány által megfogalmazott

börtönnek nyittassék ajtaja. A felkérésemnek eleget tevő fiatal fiú, félelemtől remegve,

idegesen, kezét tördelve mesélte el az általa átélteket, részletekbe menően. Hallgatván

őt, megnyugtatott a tudat, hogy igenis, ezen hibákat elkövető fiatalban is ott van a

lelkiismeret, illetve a megbánás érzete. A tényleges magatartás elkövetése előtt, annak

lehetséges következményeivel nem volt teljesen tisztában (bár fiatalkorúságát ismerte).

A megfelelő ítélőképesség hiányában cselekedett, de ott a fogdában, rendőrségi

kihallgatásra várva, édesanyja féktelen zokogását és hitetlenkedését hallgatva,

rádöbbent annak tényére, hogy az a jövőkép, melyről még kisfiúként álmodozott, a

rácsok mögött könnyen szertefoszolhat.

Az interjú elkészítése és a Pártfogó Felügyeleti Szolgálatnál végzett megfigyelő

tevékenységem során hallottak alapján, csak demonstrálni tudom a kriminológia által

felállított hipotéziseket.

Számos, más fiatalkorú által elkövetett bűncselekményt hallgathattam, és olvashattam

végig, azonban még is ezt a számomra releváns esetet tartottam fontosnak értekezésem

megírásához. A jogesetet felmérve, és a reakciókat figyelve számos konklúziót vontam

le, melyek a következőkben ismertetek.

74

Megállapításaim:

Az első szempont, ami alapján következtetéseket vontam le, az-az életkor (17

év). Klasszikus, köznapi nyelven szólva a lázadó korszakról van szó, ahol a

fiatal tizenéves, saját maga elgondolásai szerint szeretné tervezni és élni életét.

Nem igazán tűr beleszólást dolgaiba, a kötöttségeket nem tolerálja, a

kötelezettségeinek a saját maga rendje-módján kíván eleget tenni. A problémák

nem a szülőknél, hanem a legközelebbi barátok társaságában kerülnek

elmondásra, és így meghallgatásra, tanácsadásra is.

Az iskolázottság erősen megoszlik. Megállapításaim szerint, inkább a

szakiskolákba járók vannak többségben, mivel a továbbtanulás nem jelenik meg

célként életükben, hanem a munka. Ez is azt mutatja leginkább, hogy minél

hamarabb fel akarnak nőni és egy saját maguk által kialakított és szabályokkal

alátámasztott világban szeretnének élni. Véleményem szerint ezen korosztály

kisiklott szereplői számára nem volt meg a klasszikus értelemben vett

gyermekkor. Valamilyen családi probléma árnyékában nevelkedtek, melynek

következtében, minél hamarabb felnőtté akar válni, menekülési útként választják

a saját életet.

A családi háttér, a család, mely a társadalom legkisebb, de legerősebb társadalmi

egysége lehetne a mai állás szerint kezd eltűnni, elhalványulni, a megszűnés felé

vette az irányt. Manapság divat a vadházasság, az egyedülállóság, és a hit

nélküli nevelés. „A gyermeknek az Isten két kicsi kezet adott. Egyik keze az

apja kezét fogja, a másik az anyjáét. Nem lehet ezt a láncot büntetlenül

elszakítani.” - ismeretlen szerző. A diplomamunkában olyan fiatalkorúról forog

szóban, akinél a család, mint tényleges egység nem jelenik meg. Esetében a

szülők házassága romlott volt, ahol a megcsalás és a lelki erőszak jelentette a

mindennapokat. Az idézet helyén való. A büntetést azonban minden esetben a

fiatalkorú szenvedi el. A házasság felbomlása kellő traumát okozhat egy

fiatalkorúban. Elveszíti hitét, és azzal szembesül, hogy házasságra lépni hiba,

mely csak gondot okoz. A szülőkről alkotott képe megváltozik, a bizalom sok

esetben elvész. Nemcsak a család felbomlása idézhet elő lelki problémát, mely

ennek következtében fizikai formát ölt, hanem egy általuk nagyra tartott,

példaképként konstatált személy elvesztése, vagy annak lehetősége.

75

A kétségbeesés jelenik meg, miszerint elvesztik azt a támaszt, aki minden

körülmények között mellette állt. Legyen akár a vérszerinti szülő, nevelőszülő,

testvér stb.

A fent megállapított tények alapján, véleményem szerint a családban, vagy

életükben bekövetkezett gyors, gyökeres változás és a bűncselekmények

elkövetése, illetve a bűnözői életmóddal való azonosulás között kapcsolat

jelenik meg. Megfigyeltem többek között azt, hogy a probléma abban rejlik,

hogy egyrészt nem kér segítséget, másrészt pedig nem is szeretne tőle eltérő

megoldást a problémája orvoslására. Ez az úgynevezett passzív-agresszióval

kezdődik, az-az a folyamatos ellentmondásokkal, egyet nem értésekkel, s végül

mindez egy aktív agresszióban éri el végkifejlettjét. Az alanyom viselkedési

formája is ezt tükrözi. Az őt ért trauma bekövetkezése és a tévútra való tévedés

egy időpontra tehető.

A bűncselekmények típusát tekintve, leggyakrabban a garázdaság, könnyű testi

sértés, lopás és kábítószerrel való visszaélés jelenik meg. Ittas, vagy bódult

állapotban történik a cselekmények elkövetése, és többek között a kábítószer és

annak megannyi formája is jelen van.

Társas, csoportos elkövetési módok dominálnak, ahol legalább egy felnőtt korú

elkövető is jelen van. Ma már ez egyre gyakoribb formája a bűnözésnek, ahol az

eszköz a fiatalkorú. A büntethetőséget kihasználva, használják fel őket a

cselekmény elkövetése érdekében. Az ilyenfajta elkövetési módok egyre

nagyobb tendenciát mutatnak.

A mai társadalomban, a XXI. század idején a fiatalkori bűnözés kell, hogy jelentse a

legnagyobb problémát. Nemcsak ez a generáció van veszélyben, hanem a jövő

nemzedéke is. Egyértelműen egy olyan kérdéskörről van szó, ami talán a legkényesebb

és legérzékenyebb is. Már a korai jogalkotás is kereste azokat a megoldásokat, ami

mind a veszélyeztetett gyermekek sorsán próbáltak segíteni, mind pedig a már a

bűnözői életmóddal kapcsolatba kerülő fiatalon próbál segíteni. Számos nemzetközi

egyezmény, és nemzetköz szervezet, keresi a kiutat a fiatalkorúak bűnözéséből.

76

Hazánkban a szakma számos tekintélye, mint például Herczog Mária, Dr. Kerezsi

Klára, nemcsak magát a probléma tényét próbálja megérttetni, hanem más megközelítés

útján törekszik a prevencióra az elkerülésre. Azonban hiába a törekvés, a koncepciók és

a bűnmegelőzési programok sorozata, ha nem kerülnek meghallgatásra.

Vélemény szerint a mai felfogás teljesen más irányba halad. Amiről még tíz vagy akár

húsz éve lehetett és kellett is beszélni, az mára már elavult.

Diákéveim alatt, az osztályfőnöki órákon, nem csak átlagos beszélgetések folytak,

hanem komolyabb konzultációknak adott teret. Nyílt vita tárgya volt az alkohol, a

cigaretta, a kábítószer, a testi kapcsolat. Ezeket a 45 perces kis vitafórumokat, egy-egy

alkalommal szakemberek szakmai tudásukkal színesítették, és támasztották alá az

általunk helyesnek vélt koncepciókat, elképzeléseket.

Ma azonban ugyanezt, vagy legalább is ennek hasonló metódusát nem látom.

Társadalmunk egy talán visszafordíthatatlan útra tévedt. Önmagába véve a Büntető

Törvénykönyvünk, a különböző gyermekvédelmi törvények már nem elegendőek

ahhoz, hogy gyermekinket megvédjük az áldozattá válástól, s melyek segítségével gátat

szabjunk a fiatalkori bűnözésnek.

Nemcsak tanulmányaim során szembesültem a mai tizenévesek tékozló, agresszív és

bűnözői életével. Ez a probléma nem most kezdődött el. Dolgozatomban bemutatott

statisztikai adatok is, csak az általam vélt és állított tényeket demonstrálják.

A technika és tudomány fejlődése, rendkívül sok pozitív és negatív adta lehetőségeket

rejt. Az internet adta lehetőség egy gyorsabb világot hozott létre, ahonnan bárki, bármit

elérhet, elintézhet. A képernyő azonban ténylegesen nem mutatja meg, a felhasználót.

Az internet biztonsága ma egyáltalán nem mérhető, a fiatalok számára nincsenek

korlátok. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk és a Schengeni övezet

megnyitásával a lehetőségek is megnyíltak, megnőtt a tömeges népmozgalom, és egyre

több emberi kapcsolat született a nemzetek között. Az utóbbi az, amely aggodalmat

feltételez. A határok eltörlésével az ellenőrzési pontok és azok szabályai is lazább

szerkezetet öltöttek.

77

Mi lehet erre a megoldás ezekre, az általam és a tudomány által vélt problémákra?

Véleményem szerint az egyik az oktatási intézményekben keresendő. Az iskola az, ahol

a gyermeki értelem kezd kibontakozni, ahol kialakulnak a különböző baráti társaságok,

ahol már alapvetően kialakul egy kezdetleges kép bennük arról, hogy milyen is az a

társadalmi közeg, ahol élnek.

Már az általános iskolákban kellene egy olyan szakértőkből álló csoportot kialakítani,

akik kifejezetten ebben a témában adna kellő felvilágosítást. Ebben a korban, a gyermek

úgy vélem, jobban elfogad minden olyan gondolatot és segítőkészséget egy felnőttől,

mint egy tizenéves középiskolába járó fiatalkorú. Ezen személyek segítségével, már a

tizennégy év alatti személyeknél kellő hatást lehetne elérni a bűnözés tekintetében.

A középiskolákban, mintatervben szereplő, mint egyfajta tantárgyként kellene oktatni, a

bűnmegelőzést és magát a büntetőjog alapjait. Ennek a tantárgynak a célja a pervenció

lenne, ahol jogesetek és szakemberek vendéglátogatásával lehetne reprezentálni, a

bűnözői élet elrettentő jellemét és jellegét.

Második megoldásnak tartom, a családlátogatás visszaállítását és rendszeressé tételét. A

pedagógusnak ugyanis nemcsak egy feladata van, hogy elmagyarázzon egy bonyolult

egyenletet. Fel kell ismerni a gyermek viselkedéséből, teljesítéséből azt, hogy milyen a

családi háttere. Valószínűleg tartom azt, hogy ha egy kitűnő tanulmányi eredményekkel

rendelkező gyermek, félév elteltével éppen csak eléri a közepes átlagot, és alapvetően

egy jó magaviseletű, akkor családi problémák lehetnek a kiváltó okok. A

családlátogatásnak pontosan azt tartom értelmét, hogy ezáltal a szülőkkel egy

bizalmasabb kommunikációt tud kialakítani és talán a legfontosabb az, hogy mind

ezalatt fel tudja mérni, hogy a gyermek milyen körülmények között él. Ezekkel a

lépésekkel még időben segítséget lehetne nyújtani a veszélyeztetett gyermekek számára,

ezáltal elkerülvén azt, hogy a benne tomboló dühöt nem éppen a törvényi keretek között

oldja meg. A fiatalkorú bűnözés tekintetében kellő hangsúlyt kell annak a

megállapításnak tulajdonítani, hogy egy fiatalkorú egyben áldozat és elkövető.

És végül de nem utolsó sorban a bűnmegelőzési programok skálájának kiszélesítést,

szigorúbbá tételét. Olyan programokat kell elindítani és lebonyolítani, amely a bajba

jutott fiatalok számára elérhető, Ezeknek a programoknak, elsődlegesen oktatási

intézményben kell hangot adni, s ezt követően kell egyéb más központi és regionális

intézményekben is meghirdetni.

78

Következtetés képen, úgy vélem, hogy a megyei, regionális illetve a városi szinten

működő gyermekvédelmi-és gyámügyi hivatalok és más egyéb csoportok

hirdetőtáblájának ezáltal történő színesebbé tétele kellő eredményeket érne el.

A társadalmat kellőmértékben megváltoztatni a maga egészében nem lehet. Apró, de

folyamatos lépésekkel érhetünk el eredményeket.

A legnagyobb feladatunk az, hogyha nem is teljes mértékben, de egy kellő szintre

visszaszorításra kerüljön a fiatalkori bűnözés. Ehhez pedig nemcsak hazai szintű, hanem

nemzetközi összefogásra van szükség a szülők, az iskolák, és a felnőtt társadalom

részéről.

79

IRODALOMJEGYZÉK

2012-es éves jelentés az EMCDDA számára, Készítette: Nemzeti Drog Fókuszpont

„Magyarország” Új fejlemények trendek és részletes információk a kiemelt témákról

Magyar Büntető jog Általános rész, Szerk.: Görgényi Ilona - Gula József - Horváth

Tibor - Jacsó Judit - Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika

Magyar Büntető jog Különös rész, Szerk.: Fehér Lenke - Görgényi Ilona - Gula József -

Horváth Tibor - Sántha Ferenc - Váradi Erika

Kriminológia Szakkriminológia, Szerk.: Gönczöl, K. - Kerezsi, K. - Korinek. L. - Lévay

M.

Csemáné Dr. Váradi Erika: Gondolatok a kiskorúak büntetőjogi védelme körében

Dr. Sinku Pál: A család és gyermek büntetőjogi védelme

Csemáné Dr. Váradi Erika: Gyermek-és fiatalkori bűnözés

Sipos László: A gyermekbűnözés sajátosságai, Új Pedagógiai Szemle 2006.

ENYÜBS adatok 2011., Tájékoztató a bűnözés 2011. évi alakulásáról

Dr. Kerezsi Klára: A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó

kutatások

Társadalmi Bűnmegelőzés, Nemzetközi Stratégia 2003.

Család Gyermek Ifjúság 2008/5. szám, Miklósi Balázs - Potoczki László XI. évfolyam

Család Gyermek Ifjúság 2008/3. szám, XVII. évfolyam Kovács Anna írása

2010-es éves drogjelentés EMCDDA számára, Készítette: Nemzeti Drog Fókuszpont

„Magyarország” Új fejlemények trendek és részletes információk a kiemelt témákról

Jogszabályi hivatkozások

2012. évi C tv.

EurLex 2006/C 110/13.

EurLex C 317 23/12/2009 0037-0042.

17/2003. (VI. 24.) IM rendelet

1979. évi 11. tvr. Büntetések és intézkedések végrehajtásáról

80

HIVATKOZÁSJEGYZÉK

Büntethetőség 12 éves kortól c. cikk

Szakmai konferencia a fiatalkori bűnözés visszaszorítására c. cikk

Jól működik a magyar kábítószer-kereskedelmi szupersztráda c. cikk

Amfetamin c. wikipedia bejegyzés

MDPV c. bejegyzés

Fiatalok egészségkárosító szokásai c. cikk

Aggasztóan népszerű a fiatalok körében a kevert drogfogyasztás c. cikk

Pártfogó Felügyelői Szolgálat c. bejegyzés