Upload
lamtruc
View
223
Download
0
Embed Size (px)
Citation preview
• a Bohr-féle atommodell (1913)
– Niels Hendrik David
Bohr (1885-1962)
• atomok gerjesztése és ionizációja
elektronnal való bombázással
(1913-1914)
– James Franck (1882-1964)
– Gustav Ludwig Hertz (1887-1975)
• Nobel-díj (1925)
• az atommag töltése azonos a
rendszámmal (1913)
– Henry Moseley (1887-1915)
• röntgenvizsgálatok
• atommodell a színképvonalak
finomszerkezetének magyarázatára
– Sommerfeld
• ellipszispályák, azimutális kvantumszám
• a Zeeman-effektus kvantumelmélete (1916)
• müncheni elméleti fizikai iskola: Heisenberg,
Pauli, Raabi, Debay, Bethe
• a proton felfedezése (1914-1919)
– Rutherford
• mesterséges magátalakítás (1919)
– Rutherford
• nitrogén-14 + hélium-4 oxigén-17 + hidrogén-1
• a neutron feltételezése (1920)
– Rutherford
• mágneses
kvantumszám
(1920)
– Sommerfeld
• korrespondencia-
elv (1918-1923)
– Bohr
• Nobel-díj (1922)
• a molekulák sebességének
közvetlen megmérése
– Otto Stern (1888-1969)
• igazolta Maxwellt (1920)
• az atom mágneses
momentuma - térbeli
kvantálás (1922)
– Walter Gerlach
(1889-1979)
– Stern
• Nobel-díj (1943)
• a röntgensugárzás
hullámhosszának megváltozása
elektronon történő szóráskor -
kísérlet és magyarázat (1923)
– Arthur Holly Compton (1892-1962)
• Nobel-díj (1927)
• a kettős természet kiterjesztése az
anyagra (1923)
– L. de Broglie
személy
Louis de Broglie (1892-1987)
• arisztokrata család
• francia irodalom és történelem
• fizika
• I. Világháború: rádiósként az Eiffel-
toronyban
• Marurice de Broglie laboratóriuma:
röntgenspektrumok, fényelektromos hatás
• hőmérsékleti sugárzás, fénykvantumok
• doktori Paul Langevin témavezetésével
mű
Recherches sur la théorie des
quanta (1924)
• XVI-XX. sz-i harcok a fény részecske- és
hullámtermészete körül, relativitáselmélet,
kvantáltsági feltevések
• utóbbiak összevetése: energia,
hullámjelenségek relativisztikus
tulajdonságai
• párhuzamok (analógiák)
mű
• az elektronpályák kvantumfeltételei
(egész hullámok)
• alkalmazások
klasszikus mechanika
legkisebb hatás elve
geometriai optika
Fermat-elv
hullámoptika az elektron dinamikája
(kvantummechanika)
személy
• a disszertáció útja: Langevin →
Einstein → Peter Debay →
Schrödinger → hullámmechanika
(1926)
• Davisson-Germer: kísérleti igazolás
(1927)
• alternatív interpretációk keresése
– kettős megoldás
– vezérhullám
• Nobel-díj a doktoriért (1929)
• a magspin és a mágneses momentum, a kizárási elv (1924)
– Wolfgang Pauli (1900-1958)
• a korrespondencia-elv alkalmazása a diszperziós formulára (1925)
– Hendrik Anthony Kramers (1894-1952)
• a mátrixmechanika (1925)
– Werner Karl Heisenberg (1901-1976)
• a mérhető mennyiségekre vonatkozó Mach-féle recept → nincsenek elektronpályák az atomban
• csak a kísérlet által sugallt fogalmak és matematikai formulák
• Nobel díj (1932)
• a hullámmechanika (1926)
– Erwin Schrödinger (1887-1961)
• ekvivalenciája a mátrixmechanikával
• Nobel-díj (1933)
• a hullámfüggvény valószínűségi
interpretációja (1926)
– Max Born (1882-1970)
• Born-közelítés
• operátor-fogalom
• Nobel-díj (1954)
• a matematikai apparátus
továbbfejlesztése (1926)
– Paul Adrien Maurice Dirac (1902-1984)
• Nobel-díj (1933)
– Neumann János (1903-1957)
• Hilbert-tér (1929-32)
• a határozatlansági reláció (1927)
– Heisenberg
• a spin kvantummechanikája (1927)
– Pauli
• Nobel-díj (1945)
• a kétatomos molekula (1927)
– Born-Oppenheimer
• a fémek kvantumelmélete (1927-1928)
– Sommerfeld
• elektrongáz
• a komplementaritási elv (1927-1928)
– Bohr
• másodkvantálás (1927-1928)
– Dirac
• elektromágneses tér, kvantumtérelmélet, a
sugárzás kvantumelmélete, relativisztikus
kvantumelmélet
• pozitron, antirészecskék, vákuumpolarizáció
• kvantumelektrodinamika (1929)
– Heisenberg
• Bohr
– magfizika (1930-)
• A kvantummechanikai paradigma
– a világ: egymással (nem csupán mechanikai)
kölcsönhatásban lévő (állapotváltoztató)
alkotórészek, kettős – részecske- és hullám-
tulajdonsággal rendelkező – objektumok
(időnként összefonódó) rendszere
– az állapotváltozás (matematikailag leírható)
potenciálok vagy mérések hatására, részben
véletlenszerűen megy végbe (mert)
– a mérés egyben beavatkozás
XX. századi forradalom a fizikában
hő
termod.
stat. fiz.
fény anyag mágnesesség elektromosság
színkép
Bohr-modell
magfizika
radioaktivitás
lumineszcencia
részecskefizika
kvantummechanika
1873
1896
1900
1855
1913
1925
katódsugárcső
elektrodinamika
? ?
! hőmérsékleti sugárzás
!