A Bizottság határozata (2010. február 26.) a Belga

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2010. február 26.)

a Belga Királyság, a Francia Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség által a Dexia SA javára végrehajtott C 9/09 (korábbi NN 49/08, NN 50/08 és NN 45/08) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2010) 1180. számú dokumentummal történt)

(Csak a francia nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2010/606/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután az említett cikkeknek ( 1 ) megfelelően felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére,

mivel:

I. ELJÁRÁS

1.1. A DEXIA JAVÁRA BIZTOSÍTOTT SÜRGŐSSÉGI INTÉZKEDÉSEK

(1) 2008. szeptember 30-án Belgium, Franciaország és Luxemburg (a továbbiakban: az érintett tagállamok) hatóságai nyilvánosan bejelentették az e határozat 3.1. szakaszában ismertetett tőkeemelés (a továbbiakban: a tőkeemelés) végrehajtását. 2008. október 9-én az érintett tagállamok bejelentették a 3.2. szakaszban ismertetett kezességvállalás (a továbbiakban: a kezességvállalás) végrehajtását.

(2) Az érintett tagállamok hatóságai a 2008. október 1-jei és 2-i – a Bizottságnál ugyanezeken a napokon iktatott – értesítések útján tájékoztatták a Bizottságot a tőkeemelés keretében meghozott intézkedéseikről. Ezt követően a Bizottsághoz az érintett tagállamok által a tőkeemelés keretében hozott intézkedések sürgősségét igazoló, indokolással ellátott alábbi levelek érkeztek be:

— a Banque Nationale de Belgique (a továbbiakban: BNB) 2008. október 1-jén beérkezett levele,

— a Banque de France 2008. október 2-án beérkezett levele,

— a Commission luxembourgeoise de surveillance des services financiers (a pénzügyi szolgáltatások luxemburgi felügyeleti bizottsága, a továbbiakban: CSSF) 2008. október 10-én beérkezett levele.

(3) Az érintett tagállamok 2008. október 9-i, 13-i és 17-i értesítéseik útján tájékoztatták a Bizottságot a kezességvállalás végrehajtásáról.

(4) Az érintett tagállamok 2008. október 2-i, 13-i és 14-i értesítéseik útján vállalták, hogy – a 2008. október 3-án és 9-én hozott intézkedésekre figyelemmel – 2008. október 3-tól számított hat hónapos határidőn belül benyújtják a Bizottságnak a Dexia szerkezetátalakítási tervét.

(5) A BNB – 2008. október 8-i és 13-i levele útján, az átláthatóságot szem előtt tartva – tájékoztatta a Bizottságot a BNB által a Banque de France-szal együttműködésben a Dexia ideiglenes likviditási nehézségei miatt bevezetett likviditási segítségnyújtásról („Liquidity Assistance”, a továbbiakban: likviditási segítségnyújtás). A BNB folyamatosan tájékoztatta a Bizottságot az e műveletből lehívott összegekről.

(6) A belga és a francia állam 2008. november 14-én nyilvánosan bejelentette a Dexia leányvállalata, a Financial Security Assurance (a továbbiakban: FSA) pénzügyi termékeihez kapcsolódó kezességvállalás (a továbbiakban: FSA-intézkedés) bevezetését.

1.2. AZ ELSŐ BIZOTTSÁGI HATÁROZAT: A SÜRGŐSSÉGI INTÉZKEDÉSEK KIFOGÁSOLÁSÁNAK MELLŐZÉSE

(7) 2008. november 19-i határozatában ( 2 ) a Bizottság úgy döntött, hogy nem emel kifogást a Dexia bizonyos forrásoldali tételei tekintetében az érintett tagállamok likviditási segítségnyújtása és kezességvállalása ellen. A Bizottság ugyanis úgy ítélte meg, hogy ezek az intézkedések – nehéz helyzetben lévő vállalkozás megmentésére nyújtott támogatásként – az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján összeegyeztethetőek a belső piaccal ( 3 ), és a 2008. október 3-tól számított hat hónapos időszakra engedélyezte ezeket az intézkedéseket, leszögezve, hogy ezen időszakot követően a támogatást strukturális intézkedésként kell újraértékelnie.

HU L 274/54 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2010.10.19.

( 1 ) HL C 181., 2009.8.4., 42. o. ( 2 ) Lásd az 1. lábjegyzetet. ( 3 ) HL C 181., 2008.5.9., 91. o.

(8) A 2008. november 19-i határozat kifejezetten előírta azt is, hogy a többi támogatási intézkedés egy későbbi határozat keretében külön vizsgálat tárgyát fogja képezni.

1.3. HARMADIK FÉL PANASZA A DEXIÁNAK NYÚJTOTT FELTÉTELEZETT ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKKAL KAPCSO

LATBAN

(9) Egy 2008. november 6-án beérkezett levélben panaszt emeltek a Bizottságnál a Dexia javára nyújtott, feltételezetten jogellenes állami támogatások ellen. Ezt a panaszt, amely konkrétabban a belga hatóságok és a Dexia belga részvényesei által jegyzett 3 milliárd EUR tőkeemelésre, valamint a belga állam által a Dexia javára nyújtott bankközi kölcsönökre és hasonló eszközökre nyújtott kezességvállalásra vonatkozott, a Dexia Banque Belgique (a továbbiakban: DBB) egyik versenytársa emelte.

(10) A panasztételi formanyomtatvány és az ahhoz csatolt dokumentumok betekinthető változatát a Bizottság 2008. november 13-i levelében továbbította a belga hatóságoknak. A belga hatóságok a panasszal kapcsolatos észrevételeiket 2008. november 19-i levelükben juttatták el a Bizottságnak.

1.4. AZ INTÉZKEDÉSEK MEGHOSSZABBÍTÁSA ÉS A DEXIA SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERVE

(11) Az érintett tagállamok hatóságai – kötelezettségvállalásaiknak megfelelően – 2009. február 16-án, 17-én, illetve 18-án értesítették a Bizottságot a Dexia szerkezetátalakítási tervéről (a továbbiakban: az eredeti szerkezetátalakítási terv). Az eredeti szerkezetátalakítási tervre vonatkozóan 2009. február 27-én, valamint március 3-án, 5-én, 6-án, 7-én, 8-án és 9-én nyújtottak be kiegészítő információkat.

(12) Másfelől ezen eredeti szerkezetátalakítási terv keretében az érintett tagállamok hatóságai azt kérték a Bizottságtól, hogy a kezességvállalási szerződésben előírt határidőig, azaz 2009. október 31-ig engedélyezze a kezességvállalási mechanizmus meghosszabbítását, és az egy hónapnál rövidebb futamidejű kötvények esetében tartsa fenn az említett kezességvállalás 25 bázispontos kedvezményes kamatozását. Ezenkívül azt is kérték a Bizottságtól, hogy a kezességvállalás 2009 októberén túli (2010 októberéig történő) meghosszabbítása esetén erősítse meg, hogy a meghosszabbítás összeegyeztethető a közös piaccal.

(13) Másrészt a belga kormány – óvintézkedésként – kérte a Dexia számára azon lehetőség meghosszabbítását is, hogy 2009. október 31-ig a BNB-hez fordulhasson likviditási segítségnyújtásért.

(14) Végezetül a belga és a francia kormány értesítette a Bizottságot a 2008. november 14-én nyilvánosan bejelentett FSA-intézkedés bevezetéséről.

1.5. A MÁSODIK BIZOTTSÁGI HATÁROZAT: A HIVATALOS ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSA

(15) 2009. március 13-i levelében a Bizottság tájékoztatta a belga, a francia és a luxemburgi hatóságokat az EUMSz. 108. cikkének (2) bekezdésében előírt – a Dexia javára nyújtott valamennyi támogatás elleni – eljárás megindításáról szóló határozatáról ( 4 ). A levél azonban pontosítja, hogy az FSA mielőbbi eladásának lehetővé tétele érdekében a Bizottság nem emelt kifogást az FSA-intézkedések egyes olyan szempontjai ellen, amelyeket az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdése b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek ítélt. A levél végezetül leszögezi, hogy az érintett tagállamok által a Dexia javára nyújtott, 2009. október 30-ig érvényes kezességvállalást az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a hivatalos eljárás lezárását lehetővé tevő végleges bizottsági határozatig az egységes piaccal összeegyeztethetőnek lehetett tekinteni.

(16) Az eljárás megindításáról szóló bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket a szóban forgó támogatásokra vonatkozó észrevételeik benyújtására ( 5 ).

(17) A Bizottság ezzel kapcsolatos észrevételeket nem kapott az érdekelt felektől.

(18) Az FSA-intézkedéshez kapcsolódó kérdések (az intézkedés hatálya alá tartozó eszközök értékelése és az intézkedés ellentételezése) kapcsán a Bizottság a vele szerződéses jogviszonyban álló külső szakértő (Oliver Wyman) szakmai elemzésére támaszkodott.

1.6. A HARMADIK BIZOTTSÁGI HATÁROZAT: A KEZESSÉGVÁLLALÁS MEGHOSSZABBÍTÁSA

(19) Mivel a Dexia és az érintett tagállamok által kötött kezességvállalási szerződés 2009. október 31-én lejárt, az érintett tagállamok 2009. október 27-én értesítették a Bizottságot a kezességvállalási szerződés 2010. február 28-ig, bizonyos kiigazításokkal történő meghosszabbításáról. A kezességvállalási szerződés módosításaira vonatkozó információkat 2009. szeptember 10-én, október 8-án és október 27-én közölték a Bizottsággal.

HU 2010.10.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 274/55

( 4 ) Lásd az 1. lábjegyzetet. ( 5 ) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(20) A Bizottság 2009. október 30-i határozatában ( 6 ) 2010. február 28-ig, illetve annak a bizottsági határozatnak az időpontjáig engedélyezte a kezességvállalás meghosszabbítását, amely a támogatási intézkedések és a Dexia szerkezetátalakítási tervének összeegyeztethetőségéről rendelkezett, ha a szerkezetátalakításra 2010. február 28. előtt kerül sor. A Bizottság határozatában kimondja, hogy az eredeti szerkezetátalakítási tervben javasolt intézkedések ebben a szakaszban nem tették lehetővé, hogy rendelkezzen a támogatások összeegyeztethetőségéről.

1.7. A DEXIA SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERVÉNEK TOVÁBBI INTÉZKEDÉSEI

(21) Az érintett tagállamok 2010. február 9-i értesítésükben eljuttatták a Bizottságnak a 2009 februárjában bejelentett eredeti szerkezetátalakítási terv kiegészítése érdekében tervezett további intézkedésekre vonatkozó információkat. A Dexia szerkezetátalakítási tervét (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási terv) mindezek a 2009 februárja és 2010 februárja között ilyen módon bejelentett szerkezetátalakítási intézkedések alkotják.

(22) A belga hatóságok 2010. február 10-i értesítésükben jelezték a Bizottságnak, hogy e határozat lehető legrövidebb határidőn belüli elfogadása érdekében beleegyeznek abba, hogy az francia nyelven kerüljön elfogadásra.

II. A KEDVEZMÉNYEZETT LEÍRÁSA

(23) A Dexia a banki és a biztosítási ágazatban tevékenykedő pénzügyi csoport. Az anyavállalat – a Dexia SA – a belga jog szerinti, az Euronext Paris és az Euronext Bruxelles tőzsdén jegyzett részvénytársaság. Tőzsdei értéke 2008. december 31-én 5,64 milliárd EUR volt. A Crédit Local de France és a Crédit Communal de Belgique egyesülése révén 1996-ban létrejött Dexia a helyi önkormányzatoknak szánt hitelezésre szakosodott, emellett azonban 5,5 millió lakossági ügyfele is van, elsősorban Belgiumban és – helyi leányvállalata, a DenizBank révén – Törökországban.

(24) A tőkeemelés 2008. október 3-i lezárulásakor a Dexia SA legfontosabb részvényesei a következő részesedésekkel rendelkeztek:

Részvényjegyző neve A művelet előtt meglévő %-os arány

A jegyzés összege (millió EUR)

2008. december 31-én meglévő %-os arány

a belga szövetségi kormány — 1 000 5,73

a flamand régió — 500 2,87

a vallon régió — 350 2,01

Bruxelles-Capitale régió — 150 0,86

Holding Communal SA 17 500 14,34

Arcofin SCRL 18,08 350 13,92

Ethias 6,37 150 5,04

a francia kormány — 1 000 5,73

CDC 11,89 1 710 17,61

CNP Assurances 2 288 2,97

Munkavállalók 3,92 2,57

Közkézhányad 40,74 — 26,86


( 6 ) HL C 305., 2009.12.16., 3. o.

(25) A Dexia egy holdingtársaság jogállású anyavállalat (Dexia SA) és három – Franciaországban (Dexia Crédit Local, a továbbiakban: DCL), Belgiumban (a továbbiakban: DBB) és Luxemburgban (Dexia Banque Internationale à Luxembourg, a továbbiakban: Dexia BIL) található – operatív jogalany köré szerveződik. Míg a csoport mérlegfőösszege 2008. december 31-én 651 milliárd EUR volt, a három operatív jogalany esetében ugyanez a következő volt:

— 414 milliárd EUR a DCL esetében,

— 263 milliárd EUR a DBB esetében,

— 67 milliárd EUR a Dexia BIL esetében.

(26) Létrehozása óta a Dexia tevékenysége négy fő üzletág között oszlik meg:

— az állami és a részben állami szektornak nyújtott pénzügyi szolgáltatások (a továbbiakban: Public and Wholesale Banking, illetve PWB): ez az üzletág a DCL – 2009 júliusában az Assured Guaranty részére eladott – FSA elnevezésű leányvállalata által helyi önkormányzatoknak nyújtott kölcsönökre, projektfinanszírozásra, hitelminőség-javítási tevékenységekre, valamint kötvényekből és eszközfedezetű értékpapírokból (a továbbiakban: asset-backed securities, illetve ABS) álló portfólió birtoklására és aktív kezelésére terjed ki; e tevékenységek jelentős részét a DCL és nemzetközi leányvállalatai irányítják, a belgiumi PWB-tevékenység kivételével, amely a DBB hatáskörébe tartozik,

— a magánszemélyeknek nyújtott pénzügyi szolgáltatások (a továbbiakban: Retail and Commercial Banking, illetve RCB): ez az üzletág a belgiumi, törökországi, szlovákiai és luxemburgi magánszemélyek és vállalkozások betéteinek gyűjtésére és a számukra történő hitelnyújtásra, valamint a luxemburgi és a belgiumi magánbanki tevékenységre terjed ki; ezeket a tevékenységeket a DBB és a Dexia BIL, a törökországi tevékenységek esetében pedig a DenizBank – a Dexia SA – leányvállalata irányítja,

— a Dexia saját részre végzett valamennyi pénzforgalmi tevékenységére, az eszköz-forrás menedzsmentjére (a továbbiakban: „asset-liability management”, illetve ALM) és kereskedésére kiterjedő pénzforgalmi és pénzügyi piaci tevékenységek (a továbbiakban: Treasury, Funding and Markets, illetve TFM),

— a (Dexia Asset Management, a továbbiakban: Dexia AM-hez) csoportosított eszközkezelési tevékenységekre kiterjedő egyéb tevékenységek, a befektetők

részére (a Dexia és a Banque Royale du Canada, az RBC Dexia Investor Services, a továbbiakban: RBC Dexia IS) által kínált szolgáltatások, valamint a csoport Belgiumban és Franciaországban (Dexia Epargne Pension, a továbbiakban: DEP), Törökországban és Írországban folytatott biztosítási tevékenységei.

(27) Létrehozásától a 2008-as őszi válságig a Dexia tevékenysége a következő sajátosságokban tért el a többi európai kereskedelmi bank tevékenységétől:

— törzsügyfélkörét a helyi önkormányzatok jelentik, amelyekre alacsony szintű hitelrés és a kintlevő állomány viszonylag hosszú lejárata jellemző,

— a bankközi és pénzpiacon a hosszú távú eszközök (helyi önkormányzatoknak nyújtott kölcsönök, projektfinanszírozás, kötvényportfólió) tekintetében megszerzett rövid távú finanszírozások túlnyomó többséget alkotnak,

— finanszírozásának kevésbé stabil forrásoktól – például a bankközi piactól vagy az intézményi befektetőktől történő pénzeszközbeszedéstől – való jelentős függése,

— a csoport hagyományos tevékenységein kívüli lehetőségek (helyi önkormányzatok, vállalkozások és magánszemélyek finanszírozása) keresése, különösen a következők útján:

i. az FSA „monoline” biztosítási leányvállalata segítségével folytatott hitelminőség-javítási tevékenységek;

ii. saját részre végzett kereskedési tevékenységek;

iii. saját részre végzett befektetések egy alapvetően kötvényekből álló portfólióban, amelynek becsült értéke 2008. december 31-én 233 milliárd EUR (azaz a Dexia ezen időpontbeli mérlegfőösszegének 36 %-a) volt;

iv. származékos és strukturált termékek értékesítése.

(28) E sajátosságok miatt a csoport refinanszírozási profilja is mutat egyedi vonásokat, a csoport jelentős része (főként a DCL) strukturális finanszírozást igényel, ezt pedig a csoport többi felétől (alapvetően a DBB-től és a Dexia BIL-től), valamint a pénz-, a kötvény- és a jelzálogkötvény-piacokról származó finanszírozásoknak köszönhetően fedezi.


(29) Így amikor 2008 szeptemberében, a Lehman Brothers bank csődjét követően a bankközi piac és a jelzálogkötvények piaca kimerült, a Dexia ismét (200–300) (*) milliárd EUR-val (2008. december 31-én a csoport mérlegfőösszegének [31–46] %-ával) betöltendő rövid távú dinamikus finanszírozást igényelt. A bank helyzete 2008 szeptemberében és októberében a nehéz helyzetben lévő banki partnereknek és államoknak (amerikai, ír és izlandi bankoknak) való jelentős kitettsége, a közvetlenül a Dexia tulajdonát képező, illetve a leányvállalata – az FSA – által javított hitelminőségű eszközök értékcsökkenése, valamint a csoport tulajdonát képező részvények árfolyamának esése miatt súlyosbodott. A csoport nyilvántartott eszközeinek vesztesége és értékcsökkenése 2009. szeptember 30-án 6,5 milliárd EUR-t tett ki (ebből 2008. december 31-én 5,9 milliárd EUR-t).

(30) A Dexia nehézségeit kiváltó eseményekre vonatkozó további részletekért a Bizottság a 2008. november 19-i, 2009. március 13-i és 2009. október 30-i határozataira hivatkozik.

(31) E nehézségekre válaszul a csoport 2008. október 7-én kinevezett új vezetése arra irányuló átalakítási tervet vezetett be, hogy a csoport tevékenységét a fő tevékenységi körére (vagyis a PWB- és az RCB-tevékenységekre) irányítsa át, továbbá javítsa kockázati profilját és rövid távú finanszírozási szükségletét. Ez az átalakítási terv a következő főbb intézkedésekben nyilvánult meg:

— a hitelminőség-javítási tevékenységek eladása az Assured Guaranty részére, az FSA befektetési portfóliója („Financial Products”) Dexiánál tartásával ( 7 ),

— a nemzetközi PWB-tevékenységek (azaz a DCL Franciaországon, Olaszországon és Spanyolországon kívüli tevékenységei) nagyságrendjének csökkentése,

— a (2008. december 31-én 158 milliárd EUR-t kitevő) kötvényportfólió jelentős részének kifuttatása,

— a saját részre végzett TFM-tevékenységek valamennyi kereskedési tevékenységének megszüntetése, valamint az eszköz-forrás menedzsment és a pénztári tevékenységek egyesítése egy „Group Center” elnevezésű új üzletágban,

— költségcsökkentési program.

(32) Az átalakítási terv bevezetését követően, a 2009-es év elején a Dexia helyzete javult, és ez lehetővé tette, hogy 2009 első három negyedévében 808 millió EUR nettó pozitív eredményt érjen el.

III. A TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK LEÍRÁSA

3.1. A TŐKEEMELÉS

(33) A Bizottság a 2008. november 19-i határozatára hivatkozik. A belga és a francia részvényesek általi, a Dexia SA törzsrészvényeinek jegyzéséből álló 6 milliárd EUR-s tőkeemelés 2008. október 3-án vált véglegessé. Az erre a tőkeemelésre fenntartott jegyzés a következőképpen oszlik meg:

a) Belgium:

— a belga állam 1 milliárd EUR-t fektetett a Dexia SA-ba,

— a flamand régió 500 millió EUR-t fektetett a Dexia SA-ba,

— a vallon régió 350 millió EUR-t fektetett a Dexia SA-ba,

— a Bruxelles-Capitale régió 150 millió EUR-t fektetett a Dexia SA-ba,

— a Holding Communal SA 500 millió EUR-t fektetett a Dexia SA-ba,

— az Arcofin SCRL 350 millió EUR-t fektetett a Dexia SA-ba,

— az Ethias 150 millió EUR-t fektetett a Dexia SA- ba.

b) Franciaország:

— a francia állam 1 milliárd EUR-t fektetett a Dexia SA-ba. E részesedés kezelését az állami részesedésekkel foglalkozó ügynökségre (Agence des participations de l’État) bízzák,

— a Caisse des Dépôts et Consignations (CDC) csoport 1,71 milliárd EUR-t fektetett a Dexia SA-ba,

— a CNP Assurances 288 millió EUR-t fektetett a Dexia SA-ba.


(*) Bizalmas információ […]. ( 7 ) Az FSA tevékenységeire és eladására vonatkozó további információ

kért a Bizottság a 2009. március 13-i határozatára hivatkozik.

(34) Ami a luxemburgi államot illeti, az 2008 szeptemberében kötelezettséget vállalt arra, hogy 376 millió EUR- t fektet a Dexia BIL-be három év lejáratú átváltható kötvények, évi 10 %-os kamatok, valamint egyeztetendő feltételeknek megfelelően törzsrészvényekké alakítás formájában. A Dexia a 2010 februárjában bejelentett szerkezetátalakítási tervben jelezte, hogy e határozat időpontjától kezdődő azonnali hatállyal lemond a Dexia BIL átváltható kötvényének nyereségéről.

3.2. A FORRÁSOLDALI KÖTELEZETTSÉGEKRE NYÚJTOTT KEZESSÉGVÁLLALÁS

(35) A Dexia forrásoldali kötelezettségeire az érintett tagállamok által 2008. október 9-én nyújtott kezességvállalás már a 2008. november 19-i határozatban is szerepelt. A kezességvállalási szerződéssel a három érintett tagállam együttesen kötelezettséget vállalt arra, hogy 2008. október 9-től 2009. október 31-ig kezességet vállal az új bankközi és intézményi finanszírozásokra, valamint a Dexia SA, a Dexia BIL, a DCL és a DBB által lehívott, legfeljebb három év futamidejű új kötvényfinanszírozásokra. A kezességvállalás eredetileg legfeljebb 150 milliárd EUR összegű forrásoldali kötelezettségre vonatkozott, megoszlása pedig Belgium esetében 60,5 %, Franciaország esetében 36,5 % és Luxemburg esetében 3 %.

(36) Fent hivatkozott 2008. november 19-i határozatában a Bizottság megmentési célú sürgősségi intézkedésként engedélyezte a kezességvállalást a bevezetésétől számított hat hónapra. E határozat értelmében, mivel a kedvezményezett a három érintett tagállam kötelezettségvállalásai szerint benyújtotta szerkezetátalakítási tervét, ez az időszak az említett szerkezetátalakítási tervre vonatkozó bizottsági határozat elfogadásáig automatikusan meghosszabbodott.

(37) Mivel azonban a Dexia és az érintett tagállamok közötti kezességvállalási szerződés 2009. október 31-én lejárt, azok 2009. október 27-én értesítették a Bizottságot a kezességvállalási szerződés 2010. február 28-ig – bizonyos kiigazítások mellett – történő meghosszabbításáról.

(38) Az érintett tagállamok és a Dexia között 2008. október 9-én létrejött eredeti kezességvállaláshoz képest a kezességvállalás feltételei a következőképpen módosultak:

a) az érintett tagállamok kezességvállalásának hatálya alá tartozó Dexia-kötvények maximális összegét 150 milliárd EUR-ról 100 milliárd EUR-ra csökkentették; a szerződéshez tartozó módosító záradékban a Dexia kötelezettséget vállalt arra, hogy minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy 2009. november 1- jétől kezdődően az érintett tagállamok által kezesség

vállalás jogcímén tett általános kötelezettségvállalás ne haladja meg a 80 milliárd EUR-t;

b) a kezességvállalás hatálya alá tartozó kötvények legkésőbbi lejárati idejét 2011. október 31-ről 2014. október 31-re halasztották ( 8 );

c) 2009. október 16-tól kezdődően a garancia nem fedez minden egy hónapnál rövidebb lejáratú szerződést és a kezességvállalási rendelkezésben egy hónapnál rövidebb lejáratú szerződéseknek tekintett látra szóló betéteket.

(39) A 2008. október 9-én létrejött eredeti kezességvállalás minden egyéb feltétele változatlan marad, különösen az ellentételezési feltételek, amelyek továbbra is a következők:

a) a kezességvállalás ellentételezését egy, a Dexia által az időarányos kintlevő állományra havonta fizetendő díj képezi, amely a legfeljebb tizenkét hónap futamidejű garantált kötvények vagy a határozatlan futamidejű kötvények esetében évente 50 bázisponttal egyenlő;

b) az egy évnél hosszabb futamidejű garantált kötvények esetében a kezességvállalás ellentételezése évente 50 bázispont és – minden garantált kötvényre alkalmazva – a következő két érték közül az alacsonyabb összegével egyenlő: vagy a Dexia öt évre vonatkozó, a 2007. január 1-jén kezdődő és 2008. augusztus 31- én befejeződő időszakra számított elsőhelyi hitelnemfizetési swap ügyletei kamatréseinek mediánja (feltéve, hogy ezek a kamatrések reprezentatívak), vagy a Dexiáéval megegyező rövid távú hitelminősítéssel rendelkező valamennyi hitelintézet öt évre vonatkozó, ugyanezen időszakra számított hitelnemfizetési swapügyletek kamatréseinek mediánja.

(40) A díjat minden esetben a szóban forgó futamidejű és az utolsó havi időszakban a kezességvállalásban részesülő garantált kötvények kintlevő állományának középértékére számítják.

(41) A Dexia kezességvállalás hatálya alá tartozó forrásoldali kötelezettségeinek maximális összege 2009. május 27-én 95,9 milliárd EUR-t tesz ki ( 9 ). Az 1. ábra a Dexia kezességvállalás hatálya alá tartozó kötelezettségei összegének 2008. október 9. és 2010. február 11. közötti alakulását szemlélteti.


( 8 ) A maximális futamidő említett elhalasztása csak a 2009. október 30- i bizottsági határozat elfogadásától kezdődően kibocsátott kötvényekre vonatkozik.

( 9 ) Lásd: http://www.nbb.be/DOC/DQ/warandia/index.htm

http://www.nbb.be/DOC/DQ/warandia/index.htm

1. ábra:

A Dexia kezességvállalás hatálya alá tartozó kötelezettségei összegének alakulása

(Forrás: BNB, 2010. február 11.)

(42) 2009. október 30-i határozatában a Bizottság nem emelt kifogást az érintett tagállamok által a Dexia javára nyújtott kezességvállalás 2010. február 28-ig történő meghosszabbítása ellen, amennyiben az intézkedés vagy a kezességvállalás az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethető megmentési célú sürgősségi intézkedésnek minősül.

3.3. A LIKVIDITÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

(43) A BNB által a Banque de France-szal együttműködésben biztosított likviditási segítségnyújtás már a 2008. november 19-i bizottsági határozat tárgyát képezte. […]

(44) A pénzügyi stabilitás előmozdítását célzó intézkedésekről, valamint különösen a pénzügyi stabilitás keretében nyújtott hitelekre és bonyolított egyéb ügyletekre vonatkozó állami kezességvállalás létrehozásáról szóló, 2008. október 15-i törvény ( 10 ) értelmében a BNB által a Dexiának nyújtott hitelek automatikusan és visszamenőleges hatállyal részesülnek a belga állam kezességvállalásában. Ez a kezességvállalás nem vonatkozik a likviditási segítségnyújtásnak a Banque de France számára odaítélt részére.

(45) A BNB által a Bizottságnak eljuttatott információk szerint a likviditási segítségnyújtást az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) Kormányzótanácsa […] milliárd EUR maximális összeg erejéig jóváhagyta. Ezt az eszközt a Dexia alapvetően 2008 októbere és novembere között vette igénybe.

(46) Fent hivatkozott 2008. november 19-i határozatában a Bizottság a likviditási segítségnyújtást a bevezetésétől számított hat hónap időtartamra megmentési célú sürgősségi intézkedésként engedélyezte. A Dexia szerkezetátalakítási tervére vonatkozóan a Bizottsághoz intézett 2009. február 17-i értesítésében azonban – megelőző jelleggel – a belga kormány is kérte a Dexia számára azon lehetőség 2009. október 31-ig történő meghosszabbítását, hogy a BNB-hez fordulhasson likviditási segítségnyújtásért, ha a Bizottság úgy ítélné meg, hogy ez az intézkedés állami támogatási elemeket tartalmaz.


( 10 ) Moniteur Belge, 2008. október 17., 2. kiadás, 55634. és azt követő oldalak.

3.4. AZ FSA-INTÉZKEDÉS

(47) Az FSA-intézkedés a 2009. március 13-i bizottsági határozat tárgyát képezte. Ezen intézkedés értelmében a belga és a francia kormány kezességet vállal annak lehetővé tétele érdekében, hogy a Dexia eladási opciós szerződést (a továbbiakban: a put opció) teljesíthessen, amellyel az FSA Asset Management (a továbbiakban: FSAM) elnevezésű – az Assured Guaranty részére el nem idegenített – korábbi FSA-leányvállalat bizonyos kiváltó események bekövetkezése esetén eladhat a Dexia SA-nak és/vagy a DCL-nek az FSAM-portfólióban szereplő bizonyos eszközöket (lásd az (50)–(59) preambulumbekezdést).

3.4.1. HÁTTÉR

(48) Emlékeztetésképpen: a Financial Products (a továbbiakban: FP) tevékenységeket kizárták az Assured Guaranty részére elidegenített FSA-tevékenységekből. Az FP-tevékenység lényegében a következőkből áll: i. betétek átvétele harmadik felektől, amelyekkel szemben az FSA kötelezettséget vállal arra, hogy garantált betéti szerződések (a továbbiakban: garantált betéti szerződések) értelmében meghatározott szintű ellentételezést fizet a betétekre; valamint ii. e betéteknek olyan értékpapírokba történő újrabefektetése, amelyeknek a hozama meghaladja a garantált betéti szerződésekben garantált betétek költségét, és amelyek elvileg pozitív nettó kamatrést keletkeztetnek. Technikailag a garantált betéti szerződéseket az FSA leányvállalatai (a továbbiakban: garantált betéti szerződéseket kötő vállalatok) kötik meg, amelyek viszont az e betétekből származó bevételt kölcsönként nyújtják a csoport egy másik vállalatának, az FSAM-nek, amely kialakítja és kezeli a garantált betéti szerződések szerződő feleivel szembeni kötelezettségek és visszatérítési kötelezettségek teljesítésére szolgáló eszközportfóliót. Az FP- tevékenységek részét képező FSAM-et és garantált betéti szerződéseket kötő vállalatokat így kizárták az Assured Guaranty részére elidegenített tevékenységek köréből, és azok a Dexia hatáskörében maradtak.

(49) Az FSAM eszközportfóliója alapvetően az amerikai ingatlanágazathoz kapcsolódó értékpapírokat tartalmaz, amelyeknek a piaci értéke és/vagy a minősítése a jelzálogválság és a pénzügyi válság hatására jelentősen leromlott. Amennyiben az FSA kezességet vállal az FP-tevékenység eszközeire és forrásaira, ez utóbbi tevékenységnek az elidegenítés hatálya alóli kizárása szükségszerűen azzal jár, hogy a Dexia olyan módon vállal kezességet az FP-tevékenységekre, hogy az FSA általi kezességvállalást ne kelljen lehívni. Tekintettel a Dexia nehéz pénzügyi helyzetére és a garantált betéti szerződések keretében elméletileg lehívható összegek nagyságrendjére, az FSA vevője – az Assured Guaranty – szempontjából elengedhetetlen volt, hogy a Dexiáért a belga és a francia állam vállaljon viszontgaranciát.

3.4.2. FŐBB FELTÉTELEK

(50) A put opció olyan szerződés, amelynek alapján az FSAM jogosult eladni az FSAM-portfólióban 2008. szeptember 30-án szereplő (paritásos maradványértéken összesen 16,98 milliárd USD értékű) bizonyos eszközöket a Dexia SA-nak és/vagy a DCL-nek bizonyos kiváltó események, például az alábbiakban felsoroltak bekövetkezése esetén:

— eszközhiány esetén, azaz ha a tőkét vagy a portfólió valamely eszközére fizetendő kamatot az esedékességkor nem fizetik meg: ebben a lehetséges esetben az eladási opció azokra az érintett eszközökre vonatkozik, amelyeket a fizetendő kamatokkal megnövelt paritásos maradványértékükön adnak el a Dexiának,

— a Dexia fizetésképtelensége esetén, amely esetben az eladási opció az általa fedezett FSAM-portfólió összes eszközére vagy bizonyos számú olyan eszközre vonatkozik, amelyeknek a paritásos maradványértéke megegyezik a garantált betéti szerződések szerinti források teljes értékével, ha ez a második összeg alacsonyabb az elsőnél. Az érintett eszközök elidegenítése a fizetendő kamatokkal megnövelt paritásos maradványértékükön történik,

— likviditási hiány esetén, azaz ha a Dexia nem tesz eleget a megkötött likviditási megállapodások szerinti kötelezettségeinek vagy azokat nem az FSAM javára köti meg: e feltételezések esetén az eladási opció bizonyos számú olyan eszközre vonatkozik, amelyeknek a paritásos maradványértéke megegyezik a likviditási hiány összegével, és amelyeket a fizetendő kamatokkal megnövelt paritásos maradványértékükön adnak el a Dexiának,

— biztosítékhiány esetén, azaz ha a Dexia nem nyújt az FSAM-nek biztosítékot a garantált betéti szerződések szerinti források értékének és az FSAM eszközei piaci értékének – az ezen eszközökből levont árrés („haircut”) kivonása utáni – különbsége erejéig: ebben a lehetséges esetben az eladási opció bizonyos számú olyan eszközre vonatkozik, amelyeknek a paritásos maradványértéke megegyezik az eszközhiány összegével, és amelyeket a fizetendő kamatokkal megnövelt paritásos maradványértékükön adnak el a Dexiának.

(51) Az államok kezességvállalási szerződése keretében a belga állam (62,4 % erejéig) és a francia állam (37,6 % erejéig) külön-külön – egyetemleges felelősség nélkül – kötelezettséget vállalnak arra, hogy kezességet vállalnak a Dexia fent hivatkozott put opciós megállapodás szerinti kötelezettségeire, de csak a kizárt eszközök (a továbbiakban: a kizárt eszközök) levonása után, mintegy 4,5 milliárd USD értékre, olyan módon, hogy a garantált put opció által fedezett portfólióban lévő eszközök (a továbbiakban: a fedezett eszközök) paritásos összege 12,48 milliárd USD-t tegyen ki. Az államok kezességvállalása önálló, első kérésre nyújtott, visszavonhatatlan és feltétel nélküli kezességvállalás. Felső határa egy 16,98 milliárd USD nagyságrendű (legfeljebb 12,48 milliárd USD paritásos maradványérték visszatérítését és 4,5 milliárd USD kamatot tartalmazó) teljes összeg, amelyet a portfólió értékcsökkenésével arányosan csökkentenek.

(52) A kiváltó események valamelyikének bekövetkezése esetén az FSAM – ügynöke közvetítésével – először felkéri a Dexiát a put opciós megállapodás keretébe tartozó kötelezettségeinek teljesítésére, azt követően pedig – a Dexia nemteljesítése vagy csődje esetén – bizonyos határidők lejártakor felkéri erre az államokat.


(53) Az államoknak a Dexia térítést fizet a kezességvállalásra vonatkozó lehívásaikra: i. készpénzben, amíg az összes kifizetés a 4,5 milliárd USD első részleténél alacsonyabb vagy azzal egyenlő; valamint ii. részvények, és adott esetben – ezen összegen felül – osztalékjegyek formájában. Mindazonáltal – bár a fentebb említett kizárt eszközökre nem terjed ki az államok kötelezettségvállalása – a kizárt eszközökre vonatkozó lehívások a 4,5 milliárd USD azon első részletének összegéhez számítódnak, amelyet az államok a Dexiával szemben készpénzben közvetlenül igénybe vehetnek.

(54) A kezességvállalás a Dexia által a belga és a francia államnak – a garantált put opció nemteljesítési kockázatának fedezése jogcímén – évente fizetendő 113 bázispontos ellentételezés tárgyát képezi, amelyhez a Dexia által az FSAM-nek tett likviditási kötelezettségvállalások nemteljesítési kockázatának fedezése jogcímén 32 bázispont adódik.

(55) Az FSA (FP-tevékenységek nélküli) eladására 2009. július 1-jén került sor, és az FSA-intézkedés ettől az időponttól lépett hatályba. Az FSAM-portfólió értékének megállapítására vonatkozó – a Société Générale (a továbbiakban: a tanácsadó), a belga állam által felhatalmazott független szakértő által a 2009. január 31-én megállapított adatok alapján elvégzett – utolsó tanulmányt 2009. március 18-án juttatták el a Bizottságnak.

(56) Az FSAM-portfólió fontosabb adatait az alábbi 1. táblázat tartalmazza:

1. táblázat

Az FSAM-portfólió fontosabb adatai (összesen)

Eszközosztály

Névérték Piaci érték Várt veszteség (alapforgatókönyv)

Várt veszteség (stresszforgatókönyv)

Millió USD-ben

Az összes %-ában Millió USD-ben

Az összes

%- ában

Millió USD-ben Az

összes %-ában

Millió USD-ben

Az össz

es %-

ában

RMBS standards (befektetési portfólión kívül)

10 582 63,8 [4 000-5 000] […] [1 500-2 500] […] […] […]

Subprime (másodlagos jelzáloghitel)

7 317 44,1 [3 000-4 000] […] [1 000-1 500] […] […] […]

Alt-A 2 424 14,6 [500-1 000] […] [0-1 000] […] […] […]

ARM opció 694 4,2 [0-500] […] [0-500] […] […] […]

Prime (elsődleges jelzáloghitel)

147 0,9 [0-100] […] [0-10] […] […] […]

CES/HELOC/befektetési portfólióban kezelt RMBS (*)

817 4,9 [0-500] […] [0-500] […] […] […]

NIM 277 1,7 [0-200] […] [0-30] […] […] […]

ABS CDO 36 0,2 [0-20] […] [0-40] […] […] […]

CLO 413 2,5 [0-400] […] [0-100] […] […] […]

US Agency RMBS 1 338 8,1 [1 000-1 500] […] [0-100] […] […] […]

Egyéb 3 119 18,8 [1 000-2 000] […] [0-400] […] […] […]

Összes 16 582 100,0 [7 000-9 000] […] [2 000-3 000] […] [3 500-4 500] […]

(*) CES = Closed -end second mortgages / HELOC = Home equity line of credit

(57) A portfólió elsősorban – közel 64 %-ban – „US RMBS standards” értékpapírokból, és konkrétabban (a portfólió 44 %-át jelentő) „Subprime” értékpapírokból és (a portfólió 15 %-át jelentő) „Alt-A” értékpapírokból áll. A portfólió kisebb mértékben (8 %-ban) „US Agency RMBS” értékpapíroknak és a „monoline” biztosítók által javított hitelminőségű értékpapírokat is tartalmaz. A portfólió névértéke 2009. január 31-én 16,6 milliárd USD volt, átlagos piaci értéke pedig ugyanezen időpontban a névérték (42,2–54,3) %-a, azaz (7–9) milliárd USD volt. Alapforgatókönyv szerint a várt veszteség (2–3) milliárd USD volt, míg stresszforgatókönyv szerint azt (3,5–4,5) milliárd USD-ra becsülték. A


tényleges gazdasági érték (a továbbiakban: tényleges gazdasági érték) 2009. január 31-én alapforgatókönyv szerint (13,6–14,6) milliárd USD, stresszforgatókönyv szerint pedig (12–13) milliárd USD volt.

(58) Az FSAM-portfólió fontosabb adatait a kizárt eszközök levonása után az alábbi 2. táblázat tartalmazza:

2. táblázat

Az FSAM-portfólió fontosabb adatai (a kizárt eszközök levonása után)

Eszközosztály

Névérték Piaci érték Várt veszteségek (alapforgatókönyv)

Várt veszteségek (stresszforgatókönyv)

millió USD-ben

az összes %-ában millió USD-ben

az összes

%- ában

millió USD-ben az

összes %-ában

millió USD-ben

az össz

es %-

ában

RMBS standards (befektetési portfólión kívül)

9 755 79,9 [3 500-4 000] […] [1 500-2 500] […] […] […]

Subprime (másodlagos jelzáloghitel)

6 544 53,6 [2 500-3 000] […] [1 000-1 500] […] […] […]

Alt-A 2 371 19,4 [500-1 000] […] [0-1 000] […] […] […]

ARM opció 693 5,7 [0-500] […] [0-500] […] […] […]

Prime (elsődleges jelzáloghitel)

147 1,2 [0-100] […] [0-10] […] […] […]

CES/HELOC/befektetési portfólióban kezelt RMBS (*)

817 6,7 [0-500] […] [0-500] […] […] […]

NIM 276 2,3 [0-200] […] [0-30] […] […] […]

ABS CDO 36 0,3 [0-20] […] [0-40] […] […] […]

CLO 413 3,4 [0-400] […] [0-100] […] […] […]

Egyéb 909 7,4 [200-600] […] [0-400] […] […] […]

Összesen 12 205 100,0 [4 500-5 500] […] [2 000-3 000] […] [3 500-4 500] […]

(*) CES = Closed -end second mortgages / HELOC = Home equity line of credit

(59) A kizárt eszközöket nem számítva a portfólió névértéke 2009. január 31-én 12,2 milliárd USD volt, és ugyanezen időpontban az átlagos piaci értéke a névérték [36,9–45,1] %-a, azaz [4,5–5,5] milliárd USD volt. Alapforgatókönyv szerint a várt veszteség [2–3] milliárd USD volt, míg stresszforgatókönyv szerint azt [3,5–4,5] milliárd USD-ra becsülték. A tényleges gazdasági érték 2009. január 31- én alapforgatókönyv szerint [9,2–10,2] milliárd USD, stresszforgatókönyv szerint pedig [7,7–8,7] milliárd USD volt.

IV. A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV

(60) A szerkezetátalakítási terv célja, hogy a Dexia tevékenységeit a főbb tevékenységi köreire és piacaira (azaz a franciaországi, belgiumi és luxemburgi PWB- és RCB-tevékenységekre) irányítsa át, csökkentse kockázati profilját és tőkeáttételi szintjét, továbbá újra egyensúlyba hozza likviditási profilját. Ez vonatkozik többek között bizonyos tevékenységek megszüntetésére, visszaszorítására és elidegenítésére; két különálló belső jelentéstételi rendszer bevezetésére, amelyek közül az egyik a Dexia (2009. végi mérlegfőösszegének 72 %-át jelentő) PWB- és RCB-tevékenységeinek jelentős részét tartalmazó hagyományos banki tevékenységekre (a továbbiakban: „Core Division”), a másik pedig az elsősorban a kötvényportfólióból és jóval kisebb mértékben – a Dexia 2009. végi mérlegfőösszegének 28 %-át adó – nemzetközi PWB-tevékenységekből álló, úgynevezett „Legacy Portfolio Management Division” (a továbbiakban: LPMD) kifuttatási tevékenységeire vonatkozik. A likviditási profil javulását a piaci finanszírozások és a rövid távú finanszírozások csökkentésével, valamint a finanszírozások átlagos időtartamának növelésével és a stabilabb finanszírozások (lakossági és kereskedelmi ügyfelek betétei, jelzálogkötvények) alkalmazásával érik el.


(61) A szerkezetátalakítási terv a Dexia által már bevezetett intézkedések sorozatából, valamint a Dexia által a szerkezetátalakítás ideje alatt – a betartásuk biztosítására kötelezettséget vállalt érintett tagállamok ellenőrzése mellett – végrehajtandó magatartási és strukturális jellegű intézkedésekből áll.

(62) Mindezen intézkedések lehetővé teszik – 2008. december 31-hez képest és az új termékekre figyelemmel – a Dexia 2014. december 31-i mérlegfőösszegének 35 %-os csökkentését.

4.1. A HOSSZÚ TÁVÚ ÉLETKÉPESSÉG HELYREÁLLÍTÁSA RENDES ÉS STRESSZHELYZETBEN

(63) Az érintett tagállamok részletes információkat közöltek a Bizottsággal a bank üzleti modelljével kapcsolatban. Ezek az információk többek között a következőket részletezik:

— a csoport 2009–2011 közötti időszakra vonatkozó üzleti terve, valamint a mérleg és az eredménykimutatás bizonyos adatainak a 2014–2017 közötti időszakra vonatkozó előrejelzései,

— a kintlevő állomány és az új termékek 2009–2011 közötti volumene és árrése a főbb tevékenységi körök (PWB, RCB és egyéb tevékenységek) szerint és földrajzi övezetek szerint,

— a csoport finanszírozási volumenei és átlagköltségei finanszírozási forrás (repóügyletek, garantált és nem garantált kötvények, betétek stb.) szerint.

(64) Ezen információk alapján a Dexia a szerkezetátalakítás 2009–2014 közötti teljes időtartamára pozitív eredményt és 11–15 % közötti sajáttőke mutatót (a továbbiakban: „Core Tier 1”) jelez előre. Az alábbi 3. táblázat a 2009 és 2014 közötti évek mindegyike esetében tartalmazza a Dexia eredményére és „Core Tier 1” mutatójára vonatkozó előrejelzéseket.

3. táblázat

A Dexia eredményére és „Core Tier 1” mutatójára vonatkozó előrejelzések a szerkezetátalakítási időszakban

millió EUR és %

2009 2010 2011 2012 2013 2014

Core Division

Adózás előtti nettó eredmény (…) (…) (…) (…) (…) (…)

LPMD


Dexia csoport összesen


„Core Tier 1” mutató (…) (…) (…) (…) (…) (…)

(65) Az érintett tagállamok háromféle stressz-szimulációt is benyújtottak a csoport külső sokkhatásokkal szembeni ellenállásának megállapítása érdekében.

(66) A Dexia által végrehajtott első típusú stresszteszt célja az volt, hogy 2011-ig tesztelje a csoport következő változóknak való ellenállását: i. a GDP-növekedési ráta különböző országokban; ii. a három hónapra és az öt hónapra szóló bankközi kamatlábak szintje; valamint iii. bizonyos devizák árfolyama. Ami a növekedési rátát illeti, alapforgatókönyvre és stresszforgatókönyvre vonatkozó feltevéseket fogalmaztak meg, az Európában nemrég lebonyolított más hasonló eljárásokra alkalmazott feltevésekkel együtt. A Dexia által végrehajtott stresszteszt eredményei arra utalnak, hogy a csoport 2010-ben és 2011-ben – még stresszforgatókönyv szerint is – nyereséges maradna. Az adózás előtti nyereség 2010-ben […] millió EUR, 2011-ben pedig […] millió EUR lenne.


(67) A Dexia által végrehajtott második típusú stresszteszt arra irányult, hogy egy éven keresztül tesztelje a csoport piacokon megszerzett finanszírozási költségének i. 100 bázisponttal; és ii. 200 bázisponttal történő emelésével szembeni ellenállását. A Dexia által végrehajtott stresszteszt eredményei arra utalnak, hogy a csoport eredményére gyakorolt hatás a finanszírozási költségének 100 bázisponttal történő emelése esetén […] millió EUR-ra, a finanszírozási költségének 200 bázisponttal történő emelése esetén pedig […] millió EUR-ra becsülhető.

(68) A Dexia által végrehajtott harmadik típusú stresszteszt a csoport likviditásának tesztelésére és konkrétabban a csoport rendkívüli körülmények közötti likviditási helyzetének tesztelésére irányult, összehasonlítva a potenciálisan megkövetelt likviditást az ilyen körülmények között potenciálisan rendelkezésre álló likviditással. A stresszteszt időtartama egy hónap. Az alkalmazott forgatókönyv egyesíti egy, a Dexiához kapcsolódó idioszinkratikus sokk hatását egy általános likviditási válság következményeivel. Ezt a stressztesztet a Dexia és a felügyeleti hatósága (a Commission bancaire, financière et des assurances, a továbbiakban: a CBFA) is elvégezte. […] ( 11 ) […].

4.2. MAGATARTÁSI JELLEGŰ KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

(69) A 2010. február 9-én bejelentett szerkezetátalakítási terv először is a rövid távú finanszírozások csökkentéséből, a hosszú távú finanszírozások átlagos élettartamának növeléséből és a csoport stabil finanszírozási forrásainak növeléséből áll. E tekintetben az érintett tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Dexia tiszteletben tart három mennyiségi finanszírozási mutatót.

— A Dexia a 2009. december 31-én 30 %-os „rövid távú finanszírozások ( 12 )/mérlegfőösszeg” mutatót 2010. december 31-én legfeljebb 23 %-os szinten, 2011. december 31-én legfeljebb 20 %-os szinten, 2012. december 31-én legfeljebb 14 %-os szinten, 2013. december 31-én legfeljebb 13 %-os szinten és 2014. december 31-én legfeljebb 11 %-os szinten tartja.

— A csoport forrásai ( 13 ) átlagos élettartamának fenntartása mellett a Dexia legalább az alábbi 4. táblázatban feltüntetett szintre emeli finanszírozásainak időtartamát:

4. táblázat

A Dexia forrásai átlagos élettartamának alakulása (években)

2009.12.31. 2010.12.31. 2011.12.31. 2012.12.31. 2013.12.31. 2014.12.31.

(…) (…) (…) (…) (…) (…)

— A Dexia növeli stabil finanszírozási forrásait: kiszámításra kerül egy olyan mutató, amelynek a számlálója a jelzálogkötvények formájában, az RCB és a PWB kereskedelmi betétek formájában nyújtott finanszírozás összegével, nevezője pedig a Dexia teljes eszközállományának összegével egyenlő. E mutatónak, amely 2009. december 31-én 36 %-kal egyenlő, 2010. december 31-én legalább 40 %-nak, 2011. december 31-én legalább 45 %-nak, 2012. december 31-én legalább 53 %-nak, 2013. december 31-én legalább 55 %-nak és 2014. december 31-én legalább 58 %-nak kell lennie.

— Egy független szakértő hathavonta ellenőrzi ennek a három finanszírozási mutatónak a betartását.

(70) A Dexia tartózkodik attól, hogy 10 %-nál alacsonyabb, kockázattal kiigazított tőkemegtérülési („risk- adjusted return on capital”; a továbbiakban: RAROC) szinten nyújtson kölcsönt PWB-ügyfeleinek. A RAROC számítása az adózás utáni nettó árrést a gazdasági tőkéhez ( 14 ) viszonyítja.


( 11 ) […] ( 12 ) A rövid távú finanszírozások a következőket foglalják magukban: (központi bankokkal lebonyolított, kétoldalú,

háromoldalú) bármilyen jellegű repóügyletek (szállításos penziós ügyletek), a betétkönyvek és kereskedelmi dokumentumok, a bankközi betétek, a vagyonkezelői betétek, a központi banki betétek, valamint a többi vállalati finanszírozás.

( 13 ) A csoportnak az e mutató tárgyát képező forrásai i. hosszú távon a csoport által kibocsátott valamennyi jelzálogkötvény, valamint az EMTN-formátumú kibocsátások (nem garantált és a bankközi piacra helyezett vagy a lakossági banki hálózaton keresztül nyújtott kezességvállalások) állományát; ii. rövid távon pedig a csoportszintű mérleg valamennyi rövid távú finanszírozását foglalják magukban.

( 14 ) A gazdasági tőke kiszámítása a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság módszertana szerint történik (lásd „Convergence internationale de la mesure et des normes de fonds propres – Dispositif révisé” – A saját tőke mérésének és előírásainak nemzetközi konvergenciája – Felülvizsgált eszköz) (2006. június).

— A bruttó árrés az ügyfél részére kiszámlázott (az IBOR referencia-kamatláb felett bázispontokban kifejezett) árrés, valamint a Dexiának a belső elszámolóárként megadott (az IBOR referencia- kamatláb felett bázispontokban kifejezett) finanszírozási költsége közötti különbség.

— A belső elszámolóár a Dexia valamely új finanszírozásának becsült költségét tükrözi, figyelembe véve a PWB-ügyfeleknek nyújtott kölcsönök tulajdonságait (futamidő, jelzálogkötvényekkel történő refinanszírozásra való jogosultság stb.).

— A nettó árrés i. a PWB-ügyfeleket célzó kölcsönnyújtási tevékenység költségeinek megfigyelése alapján becsült bármiféle költséggel (általános költségekkel, bérköltségekkel, működési költségekkel, törlesztésekkel stb.); ii. az egyes ügyletekre – az új Bázeli Tőkeegyezmény betartása mellett – kiszámított átlagos kockázat költségével (hosszú távon felmerülő átlagos kockázati költséggel), valamint iii. adóteherrel csökkentett bruttó árréssel egyenlő.

— Egy független szakértő hathavonta ellenőrzi, hogy a RAROC tükrözi-e a PWB-üzletág költségeit, hogy a PWB-tevékenység tekintetében legalább 10 %-os RAROC betartására vonatkozó fenti kötelezettségvállalást betartják-e, továbbá azt, hogy a módszertan, valamint a RAROC és az összetevők kiszámítása pontos-e.

(71) A Dexia legkésőbb 2011. június 30-ig nullára csökkenti a jelenleg a török leányvállalata – a DenizBank – rendelkezésére bocsátott finanszírozások összegét, és 2014. december 31-ig nem nyújt annak új, csoporton belüli finanszírozást.

(72) 2010. június 30-ig a Dexia bevezet egy LPMD-jelentéstételi üzletágat. Az ezen üzletághoz rendelt eszközöket kifuttatja vagy elidegeníti. Ezek az eszközök a következők:

— a (2009. december 31-én mintegy 134 milliárd EUR összegűre becsült) „Credit Spread Portfolio” (CSP) és a „Public Sector Portfolio” (PSP) portfólió,

— a Dexia által megtartott FSAM-eszközök (2009. december 31-én mintegy 10,7 milliárd EUR összegűre becsült) „Financial Products” portfóliója, valamint

— a (2009. december 31-én mintegy 17 milliárd EUR összegűre becsült) „non-core PWB loans” portfólió.

A Dexia által lehívott és a finanszírozási kezességvállalásban részesülő finanszírozások teljes egészében ehhez az üzletághoz vannak rendelve.

(73) A Dexia az új PWB-termékeket 2009-ben 12 milliárd EUR-ra, 2010-ben 15 milliárd EUR-ra, 2011–2014 között pedig 18 milliárd EUR-ra korlátozza.

(74) A Dexia működési költségeit 2012. december 31-ig 15 %-kal csökkenti.

(75) A Dexia csökkenti kereskedési tevékenységeit (a 2008-ban 126 milliárd EUR-s éves átlagos kockázat értékének 44 %-kal történő csökkentése), továbbá e bizottsági határozat időpontjától kezdődően megszünteti a saját részre végzett kereskedési tevékenységeit.

(76) A Dexia a bizottsági határozat időpontjától kezdődően véglegesen, azonnali hatállyal lemond a Dexia BIL átváltható kötvényének 376 millió EUR nyereségéről, amely kötvény jegyzésére Luxemburg 2008 szeptemberében vállalt kötelezettséget.


(77) Az érintett tagállamok finanszírozási kezességvállalásának a Dexia általi igénybevételét a következő feltételek szerint korlátozzák:

— a kezességvállalás megszüntetése a 2010. március 31-től kezdődően létrejött valamennyi betéti szerződés esetében,

— a finanszírozási kezességvállalás megszüntetése a 2010. május 31-től kezdődően lebonyolított valamennyi rövid távú (egy évnél rövidebb futamidejű) kibocsátás esetében,

— a finanszírozási kezességvállalás megszüntetése a 2010. június 30-tól kezdődően lebonyolított valamennyi (többek között hosszú távra szóló) kibocsátás vagy létrejött szerződés esetében,

— a garantált kintlevő állomány teljes összege soha nem haladhatja meg a 100 milliárd EUR-t,

— a kezességvállalás alkalmazásának időszakában a Dexia az érintett tagállamoknak kiegészítő ellentételezést fizet a túllépés összegére a garantált kintlevő állomány következő küszöbértékeinek túllépése esetén:

5. táblázat

A garantált forrásoldali kötelezettségek túllépése esetén folyósított kiegészítő ellentételezés

Küszöbérték/Értéktartomány (garantált kintlevő állomány milliárd EUR-ban) 60–70 70–80 80–100

A túllépés kiegészítő ellentételezése (bázispontban) + 50 + 65 + 80

(78) 2014. október 31-ig a Dexia az érintett tagállamok kezességvállalásának kedvezményezett bankjakénti jogállását sem kereskedelmi reklámcélokra, sem tiszta arbitrázsügyletekre nem használja fel.

(79) 2011. december 31-ig a Dexia SA és a kizárólagos vagy közös ellenőrzése alatt álló leányvállalatok a Bizottság engedélye nélkül nem vásárolják fel más hitelintézetek, befektetési vállalkozások vagy biztosítótársaságok alaptőkéjének több mint 5 %-át. Ez a kötelezettségvállalás – a Bizottság előzetes beleegyezésére is figyelemmel – nem akadályozza meg, hogy a Dexia eszközelidegenítési vagy (összeolvadással vagy tevékenységátvitellel történő) eszközösszevonási művelet keretében lebonyolított részesedés- vagy tevékenységátvitel ellentételezéseként részesedést szerezzen, sőt azt, hogy – hasonló feltételezés szerint – az említett részesedés nem biztosítja a Dexia számára a tevékenységátvitel vagy az összeolvadás következtében kedvezményezett jogalany kizárólagos vagy közös ellenőrzését. A Dexia előzetesen tájékoztatja a Bizottságot valamennyi vásárlási tervről, ideértve a Dexia közös ellen őrzése alatt álló vállalkozások által előirányzott valamennyi tervet is.

(80) 2014. december 31-ig a Dexia korlátozza a következők összegét:

— a Dexia SA által a törzsrészvényei alapján elosztott valamennyi osztalékforma, valamint

— valamennyi diszkrecionális előtörlesztés vagy olyan „Tier 1” kategóriájú hibrid eszközökre vagy „Tier 2” kategóriájú eszközökre teljesített kamatszelvény-fizetés, amely eszközöket i. a Dexia kizárólagos felügyelete alatt álló jogalanyok bocsátottak ki; ii. amelyek a Dexia SA-tól és a leányvállalataitól eltérő személyek vagy jogalanyok tulajdonát képezik; valamint iii. amelyeknek a kifizetése vagy lehívása az ezen eszközökre vonatkozó szerződéses rendelkezések alkalmazásában diszkrecionális, olyan módon, hogy az elosztás vagy a tervezett kifizetés után (és figyelembe véve a törzsrészvények jogcímén történő osztalékfizetés miatt kötelezővé tett esetleges kifizetéseket), a Dexia (az IFRS-standardokhoz készített legutóbbi konszolidált éves beszámolóra hivatkozva kiszámított) „Core Tier 1” kategóriájú tőkéje


— legalább az alábbi szinten marad, és

2009.12.31. 2010.12.31. 2011.12.31. 2012.12.31. 2013.12.31. 2014.12.31.

10,7 % 10,6 % (…) (…) (…) (…)

— legalább i. a „Legacy Portfolio Management Division” kockázattal súlyozott eszközállománya 12,5 %- ának; és ii. a csoport egyéb tevékenységeinek („Core Division”) kockázattal súlyozott eszközállománya 9,5 %-ának összege marad.

(81) A (80) preambulumbekezdésben említett kötelezettségvállalás:

— nem sérti (a belga társasági törvénykönyv 617. cikke értelmében) a Dexia szintjén kiosztható nyereséget,

— nem sérti azokat az ügyleteket, amelyeket a Dexia a törvény értelmében köteles végrehajtani a „Tier 1” vagy „Tier 2” kategóriájú hibrid eszközökön, illetve nem sérti azokat az ügyleteket, amelyeket a 2010. február 1-je előtt létrejött szerződések értelmében köteles végrehajtani az ilyen eszközökön, továbbá

— a szavatoló saját tőke és a Dexiára alkalmazandó számviteli standardok meghatározásának jelentős változása esetén felülvizsgálat tárgyát képezheti.

(82) Másfelől azon ügyletek sérelme nélkül, amelyeket a Dexia a törvény értelmében köteles végrehajtani, illetve amelyeket a Dexia 2010. február 1-je előtt létrejött szerződések értelmében köteles „Tier 1” vagy „Tier 2” kategóriájú hibrid eszközökön végrehajtani, a Dexia 2011. december 31-ig tartózkodik attól, hogy:

— kamatszelvény-fizetést teljesítsen azokra a „Tier 1” kategóriájú hibrid eszközökre vagy „Tier 2” kategóriájú eszközökre, amelyek a Dexia SA-tól és a leányvállalataitól eltérő személyek vagy jogalanyok tulajdonát képezik, és amelyeknek a kifizetése az ezen eszközökre vonatkozó szerződéses rendelkezések alkalmazásában diszkrecionális,

— bármely olyan jogalanynak bármely osztalékforma kifizetését jóváhagyja vagy megszavazza, amely felett a Dexia SA közvetlen vagy közvetett módon kizárólagos ellenőrzést gyakorol (ideértve a 100 %-os tulajdonát képező jogalanyokat is), amennyiben az ilyen kifizetés a Dexia SA-tól és a leányvállalataitól eltérő személyek tulajdonát képező „Tier 1” kategóriájú hibrid eszközökre vagy „Tier 2” kategóriájú eszközökre vonatkozó kamatszelvény-fizetési kötelezettséggel járna, továbbá

— a fenti első francia bekezdésben említett „Tier 1” kategóriájú hibrid eszközökre vagy „Tier 2” kategóriájú eszközökre diszkrecionális előtörlesztési opciót hívjon le.

(83) A Dexia SA tartózkodik attól, hogy törzsrészvényeire 2011. december 31-ig osztalékot állapítson meg. Ez a tilalom nem vonatkozik az új részvények kiosztása útján lebonyolított osztalékelosztásra, amennyiben ezeknek az elosztásoknak az összege i. megfelel a (80) preambulumbekezdésnek; és ii. a 2010-ben bonyolított elosztások vonatkozásában a Dexia által a 2009-es pénzügyi évben realizált nettó eredménynek legfeljebb 40 %-a, valamint a 2011-ben bonyolított elosztások vonatkozásában a Dexia által a 2010-es pénzügyi évben realizált nettó eredménynek legfeljebb 40 %-a ( 15 ).


( 15 ) Az érintett tagállamok eljuttattak a Bizottságnak egy 2010. február 12-én kelt levelet, amely megerősíti, hogy nem létezik olyan, a csoport jogalanyai által kibocsátott hibrid és alárendelt adósságlevél, amelynek a feltételei kamatszelvény-fizetési kötelezettséget írnának elő abban az esetben, ha a Dexia SA részvények formájában teljesítene osztalékfizetést, az egyetlen kivétel a Dexia Funding Luxembourg SA által 2006-ban lebonyolított 500 millió EUR összegű kibocsátás (ISIN-kód: XS0273230572).

(84) E tekintetben indokolt emlékeztetni arra, hogy az érintett tagállamok által a kezességvállalást meghosszabbító, 2009. október 30-i bizottsági határozat keretében tett kötelezettségvállalások értelmében a Dexia az említett határozat időpontjától e határozat időpontjáig köteles tartózkodni attól, hogy:

i. bejelentsen bármely osztalékelőleget, vagy hogy a Dexia SA részvényesi közgyűlése számára bármely osztalékforma Dexia SA részvényesei javára történő kifizetését javasolja;

ii. bármely olyan jogalanynak bármely osztalékforma kifizetését jóváhagyja vagy megszavazza, amely felett a Dexia SA közvetlen vagy közvetett módon kizárólagos ellenőrzést gyakorol, de amelynek (közvetlenül vagy közvetve) nem 100 %-os tulajdonosa;

iii. bármely olyan jogalanynak bármely osztalékforma kifizetését jóváhagyja vagy megszavazza, amely felett a Dexia SA közvetlen vagy közvetett módon kizárólagos ellenőrzést gyakorol (ideértve a 100 %-os tulajdonát képező jogalanyokat is), amennyiben egy ilyen kifizetés a Dexia SA-tól és a leányvállalataitól eltérő személyek tulajdonát képező „Tier 1” kategóriájú hibrid eszközökre vagy „Upper Tier 2” kategóriájú állandó eszközökre vonatkozó kamatszelvény- fizetési kötelezettséggel járna;

iv. a Dexia SA-tól és a leányvállalataitól eltérő személyek tulajdonát képező „Tier 1” kategóriájú hibrid eszközökre vagy „Upper Tier 2” kategóriájú állandó eszközökre bármely kamatszelvény-fizetést teljesítsen, amelyeknek a kifizetése az ezen eszközökre vonatkozó szerződéses rendelkezések alkalmazásában diszkrecionális. Ha azonban ez a nemfizetés a Dexia SA által a 2009. évi eredmény jogcímén teljesítendő osztalékfizetés felfüggesztését vonhatja maga után, előfordulhat, hogy az előző tilalom nem alkalmazandó, amennyiben a Dexia arról előzetesen tájékoztatta a Bizottságot, és amennyiben a Bizottság eseti alapon jóváhagyta az említett kamatszelvény-fizetést, vagy

v. az e preambulumbekezdés iii. és iv. pontjában említett hibrid eszközökre diszkrecionális előtörlesztési opciót hívjon le.

(85) Annak érdekében, hogy tovább fokozza a helyi önkormányzatok bankhitelekkel kapcsolatos ügyletei terén folytatott versenyt és azokat átláthatóbbá tegye, Franciaország kötelezettséget vállal annak fokozott figyelembevétele céljából, hogy a pénzeszköz- vagy tőkeellátás érdekében bonyolított ügyleteik során a helyi önkormányzatok alakítsák ki saját versenyeztetési eljárásaikat. Konkrétan erre irányuló ajánlásokat az állam 2010 végéig juttat el a területi önkormányzatoknak a banki finanszírozások tárgyában és az összetett pénzügyi eszközök felhasználása területén egyaránt. Ezek az ajánlások nyomatékosítják a szóban forgó ágazaton belüli versenyeztetési intézkedések végrehajtásához szervesen kapcsolódó gazdasági érdeket, emellett feltüntetik ezen

intézkedések végrehajthatóságának különböző gyakorlati feltételeit. A javasolt helyes gyakorlatok a legjelentősebb összegű kölcsönök esetében a versenyeztetés nyilvánosságát írják elő. Konkrétan a területi önkormányzatok esetében a számukra biztosítandó segítségnyújtásért és tanácsadásért felelős szolgálatok figyelmét hívják fel ezekre az ajánlásokra. Ha ezek az ajánlások elégtelennek bizonyulnának annak biztosításához, hogy 2013-ig a helyi önkormányzatok a banki finanszírozások terén – széles körben – átlátható és megkülönböztetésmentes ajánlati felhívásokat alkalmazzanak, Franciaország kötelezettséget vállal arra, hogy normatív javaslatokat tesz ezzel kapcsolatban.

(86) Annak érdekében, hogy még tovább fokozza a helyi önkormányzatok bankhitelekkel kapcsolatos ügyletei terén folytatott versenyt és azokat átláthatóbbá tegye, a belga kormány – a régiókkal egyetértésben – kötelezettséget vállal arra, hogy ellenőrzi a helyi hatóságok finanszírozására vonatkozó közbeszerzési szerződések odaítéléséről szóló hirdetmények ajánlatkérők általi közzétételét.

4.3. ELIDEGENÍTÉSEK ÉS KIFUTTATÁS

(87) A Dexia az e preambulumbekezdésben felsorolt eszközöket idegeníti el:

a) a csoport által a Crediop elnevezésű olasz leányvállalatában birtokolt 70 %-os részesedés elidegenítése vagy tőzsdei bevezetése 2012. október 31-ig ( 16 );

b) az életbiztosítás és a szociális tervezés területén tevékenykedő DEP – a Dexia Insurance Belgium (a továbbiakban: DIB) francia leányvállalata – 2010. június 30-ig történő elidegenítése. Az elidegenítési megállapodás aláírására 2009. december 9-én került sor, és az eladás 2010 első féléve során várható;

c) a belgiumi helyi önkormányzatok számára informatikai szolgáltatások nyújtása területén tevékenykedő, AdInfo elnevezésű leányvállalatban szerzett 51 %-os Dexia-részesedés elidegenítése vagy tőzsdei bevezetése 2010. december 31-ig;

d) az SPE elnevezésű belga energiatermelő vállalkozásban szerzett Dexia-részesedés elidegenítése 2010. december 31-ig;

e) a Crédit du Nord-ban szerzett 20 %-os Dexia-részesedés elidegenítése (ez az elidegenítés 2009. december 11-én megtörtént);

f) 2010-re mintegy 80 belgiumi bankfiók bezárása a csoport új forgalmazási modellje keretében;

g) az „RCB International” üzletág következő tevékenységeinek megszüntetése:


( 16 ) A Dexia nem köteles a Crediopban szerzett részesedését túlságosan alacsony áron (a 2010-es és 2011-es könyv szerinti értéknél […]-/szor/-szer/-ször és a 2012-es könyv szerinti értéknél […]-/szor/-szer/-ször alacsonyabb áron) elidegeníteni.

i. az Experta Jersey – a Dexia „Private Bank” (PB) Jersey jogutóda – elidegenítése, a montevideói magánbanki tevékenységek megszüntetése, a szingapúri magánbank-fejlesztési projekt leállítása, az oroszországi fogyasztói finanszírozási projekt leállítása, valamint a Dexia Asset Management (a továbbiakban: DAM) tevékenységeinek megszüntetése a közép- és kelet-európai országokban, az Experta svájci vagyonkezelési tevékenységeinek elidegenítése 2009 során és 2010 elején történt meg;

ii. az Experta által a Bahama-szigeteken folytatott vagyonkezelési tevékenységek elidegenítése, valamint a Dexia BIL dán leányvállalatának elidegenítése 2011. december 31-ig;

h) a Dexia Banka Slovensko (a továbbiakban: DBS) ( 17 ) szlovák leányvállalatban szerzett Dexia-részesedés elidegenítése vagy tőzsdei bevezetése 2012. október 31-ig;

i) a „PWB International” üzletág következő tevékenységeinek megszüntetése és kifuttatása:

i. India: a jogalany elidegenítése 2009-ben történt meg;

ii. Svájc (Dexia Public Finance Switzerland) és Svédország (Dexia Norden): bezárás és felszámolás 2010. december 31-ig;

iii. Mexikó, Ausztrália és Japán: a mérleg kifuttatása;

j) az FSA elidegenítése (2009. július 1-jén vált véglegessé), majd az Assured Guaranty társaságban szerzett Dexia-részesedések elidegenítése 2011. december 31-ig;

k) a csoport által a Kommunalkredit Austria (KA) társaságban szerzett 49 %-os részesedés elidegenítése, amelyet 2008 negyedik negyedévében valósítottak meg;

l) a Deniz Emeklilik – a DenizBank biztosítási leányvállalata – elidegenítése vagy tőzsdei bevezetése 2012. október 31-ig;

m) a csoport által a Dexia Sabadell társaságban szerzett 60 %-os részesedés elidegenítése 2013. december 31-ig;

n) a Dexia kötvényportfóliójának gyorsított elidegenítése legfeljebb évi [10–20] milliárd EUR erejéig 2010-ben és 2011-ben, [5–15]–[10–20] milliárd EUR erejéig 2012-ben, évi [0–10]–[5–15] milliárd EUR erejéig 2013-ban és 2014-ben;

o) a Standby Bond Purchase Agreements (a továbbiakban: SBPA) és Tender Option Bonds (a továbbiakban: TOB) (USA-beli/kanadai) tevékenységek kifuttatása.

(88) A szerkezetátalakítási terv eredményeként a Dexia 2014. december 31-i mérlegfőösszege a 2008. december 31-i összegéhez képest 35 %-kal csökken. Az érintett tagállamok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Dexia az alábbi 6. táblázatban foglaltak szerint csökkentse mérlegfőösszegét.


( 17 ) A Dexia nem köteles a DBS-t túlságosan alacsony áron (a 2010-es és 2011-es könyv szerinti […] értéknél […]-/szor/- szer/-ször alacsonyabb áron) elidegeníteni.

6. táblázat

A csoport, a „Core Division” és az LPMD üzletág mérlegfőösszegének csökkentése

milliárd EUR-ban

2008.12.31. 2009.12.31. 2010.12.31. 2011.12.31. 2012.12.31. 2013.12.31. 2014.12.31.

Csoport mérleg- főösszege

651 580 [510–550] [485–545] [425–490] [405–465] 427

LPMD mérlegfőösszege

162 [120–140] [100–120] [80–110] [70–100] 79

„Core division” mérlegfőösszege

419 [390–410] [385–415] [345–380] [335–365] 353

4.4. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK VÉGREHAJTÁSA

(89) Egy független szakértő félévente jelentést tesz a Bizottságnak a szerkezetátalakítási terv kötelezettségvállalásainak végrehajtásáról. Ez a jelentés tartalmaz többek között egy részletes szakvéleményt i. a (88) preambulumbekezdésben említett mérlegfőösszeg-csökkentés betartásáról; ii. a (69) preambulumbekezdésben említett három likviditási és finanszírozási mutató betartásáról; és iii. a (70) preambulumbekezdésben említett, RAROC-ra ( 18 ) vonatkozó kötelezettségvállalás betartásáról. Ezenkívül:

— e jelentést legkésőbb a félévi beszámoló benyújtását és az éves beszámoló jóváhagyását követő egy hónappal, illetve minden év október 1-jéig és április 30-áig mindenképpen be kell nyújtani,

— ha a független szakértő a minden év október 30-ig benyújtott jelentésében a szerkezetátalakítási tervben előirányzott célkitűzések folyó év végi teljesülésének elmaradására vonatkozó kockázatokat tár fel, az érintett tagállamok hatóságai a jelentés benyújtását követő hónap során ismertetik a Bizottsággal azokat a Dexiával tervezett intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy e célkitűzések az év végéig a megfelelő eszközökkel teljesüljenek,

— ha a független szakértő a minden év április 30-ig benyújtott jelentésében a szerkezetátalakítási tervben előirányzott éves célkitűzések teljesülésének elmaradását állapítja meg, az érintett tagállamok hatóságai a jelentés benyújtását követő hónap során eljuttatják a Bizottságnak azokat a Dexiával tervezett intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy e célkitűzések a folyó év június 30. napjáig a megfelelő eszközökkel teljesüljenek,

— a tervezett intézkedéseknek az előírt határidőn belüli benyújtása hiányában, illetve (a benyújtott intézkedésekre vonatkozóan adott esetben az április 30. előtt benyújtandó jelentés utáni) célkitűzések június 30. előtti teljesítésének hiányában a Bizottság a 659/1999/EK tanácsi rendelet ( 19 ) rendelkezéseinek alkalmazásában újra megindíthatja a hivatalos vizsgálati eljárást […].

(90) A belga, a francia és a luxemburgi hatóságok a Bizottság előzetes jóváhagyása érdekében, és legkésőbb e határozatot követően egy hónappal benyújtanak egy egy–három – a Dexiával egyeztetve kiválasztott – személy független szakértői kinevezését tartalmazó listát. A független szakértőnek rendelkeznie kell az előírt kompetenciákkal, és megbízatása gyakorlásának időtartama alatt nem kerülhet összeférhetetlenségi helyzetbe. A Bizottság megadhatja jóváhagyását vagy elutasíthatja a javasolt független szakértő(ke)t. Ha a Bizottság elutasítja a javasolt független szakértő(ke)t, a Dexia, valamint a belga, a francia és a luxemburgi hatóságok az elutasítás közlését követő egy hónapon belül egy–három új jelöltre tesznek javaslatot, akiket a Bizottságnak szintén jóvá kell hagynia vagy el kell utasítania. Ha a Bizottság végül minden javasolt jelöltet elutasít, a Bizottság jelöl ki egy független szakértőt. A független szakértő szolgáltatásainak költségeit a Dexia viseli.


( 18 ) A RAROC a PWB-üzletág költségeit, valamint a RAROC módszertanát és kiszámítását tükrözi, és az összetevők pontosak.

( 19 ) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(91) Amennyiben a (87) preambulumbekezdés a), c), d), h), l) vagy m) pontjában említett eszköz-elidegenítési kötelezettségvállalások valamelyike nem teljesül a megállapított határidőkön belül, továbbá a Bizottság alternatív kötelezettségvállalása jóváhagyásának hiányában a francia, a belga és a luxemburgi hatóságok a Bizottság jóváhagyása érdekében, és legkésőbb az elidegenítésre megállapított határidőt követő egy hónappal benyújtanak egy egy–három – a Dexiával egyeztetve kiválasztott – személyt tartalmazó listát az említett elidegenítések végrehajtásáért felelős vagyonkezelői kinevezésre. Az elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek függetlennek kell lennie, rendelkeznie kell az előírt kompetenciákkal, és megbízatása gyakorlásának időtartama alatt nem kerülhet összeférhetetlenségi helyzetbe. A Bizottság megadhatja jóváhagyását vagy elutasíthatja a javasolt vagyonkezelő(ke)t. Ha a Bizottság elutasítja a javasolt vagyonkezelő(ke)t, a Dexia, valamint a belga, a francia és a luxemburgi hatóságok az elutasítás közlését követő egy hónapon belül egy–három új jelöltre tesznek javaslatot, akiket a Bizottságnak szintén jóvá kell hagynia vagy el kell utasítania. Ha a Bizottság végül minden javasolt jelöltet elutasít, a Bizottság jelöl ki egy vagyonkezelőt, akit a Dexia nevez ki, vagy akinek a kinevezéséhez hozzájárul a Bizottság által jóváhagyott felhatalmazás alapján.

(92) A francia, a belga és a luxemburgi hatóságok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Dexia az elidegenítésért felelős vagyonkezelő számára biztosítsa a szükséges képviseleti hatásköröket i. a (91) preambulumbekezdésben említett eszközök elidegenítésének végrehajtása érdekében (ideértve az elidegenítés lebonyolításához előírt dokumentumok megfelelő végrehajtásának biztosításához szükséges valamennyi hatáskört); valamint ii. az elidegenítés lebonyolításához szükséges vagy megfelelő bármely intézkedés vagy nyilatkozat megtétele érdekében, ideértve az elidegenítési eljárást segítő tanácsadók kinevezését is. Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő az adásvételi szerződés(ek)ben szerepelteti azokat a szokásos és ésszerű feltételeket, amelyeket megfelelőnek ítél az eladás létrejöttéhez a vagyonkezelő kinevezését követő évben. Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő olyan módon szervezi meg az eladási folyamatot, hogy biztosítson egy elidegenítést […]. Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő szolgáltatásainak költségeit a Dexia viseli.

V. A HIVATALOS ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKAI

(93) A Bizottság emlékeztet arra, hogy a 2009. március 13-i határozatával megindított hivatalos vizsgálati eljárás egyaránt vonatkozik a Dexia eredeti szerkezetátalakítási tervére, amelyről az érintett tagállamok 2009 februárjában értesítették a Bizottságot, valamint az FSA-intézkedésre.

(94) Először is a Dexia pénzügyi válság során felmerült nehézségeire és a kapott támogatások igen jelentős összegére való tekintettel a Bizottság a következőkkel kapcsolatban fogalmazott meg kétségeket:

— az eredeti szerkezetátalakítási terv állami támogatás nélkül és a lehető legrövidebb határidőn belül helyre tudja-e állítani a csoport hosszú távú életképességét,

— a javasolt szerkezetátalakítási intézkedések jellege, amelyek elmaradtak „a pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján” című bizottsági közleményben ( 20 ) (a továbbiakban: a banki szerkezetátalakításokról szóló közlemény) előírtaktól,

— a javasolt intézkedések biztosíthatják-e a versenytorzulások korlátozását, valamint az erkölcsi kockázatnak a szükséges minimumra korlátozott támogatásokkal, illetve a kedvezményezettek és az érintett tagállamok közötti megfelelő tehermegosztással történő kezelését.

(95) Ezt követően az FSA-intézkedés kapcsán a Bizottság a 2009. március 13-i határozatában úgy ítélte meg, hogy maga a kezességvállalás és az eszközök lefedettsége, valamint a Dexia és az érintett tagállamok közötti költségmegosztás összeegyeztethető a belső piaccal. Mindazonáltal az eszközök értékelését és a kezességvállalás ellentételezését, valamint a Dexia által a put opciós szerződés alapján lehívott 4,5 milliárd USD-s első részleten túlmenően kibocsátandó értékpapírok ellentételezését még ellenőrizni kellett. Ezért a Bizottság úgy határozott, hogy az FSA-intézkedés e szempontjait belefoglalja a Dexia szerkezetátalakítási tervére vonatkozóan megindított hivatalos vizsgálati eljárás keretébe. A Bizottság ugyanebben a határozatban azt is kimondta, hogy a kezességvállalás fennállása, a fedezett eszközökből álló portfólió és a Dexia első veszteségeinek szintje nem tartozik az említett határozattal megindított eljárás hatálya alá.

VI. AZ ÉRDEKELT FELEK ÉSZREVÉTELEI

(96) A Bizottság megállapítja, hogy a Dexia javára nyújtott támogatási intézkedések ellen megindított hivatalos eljárás keretében nem érkezett észrevétel az érdekelt felektől.

(97) Az eljárás megindítása előtt viszont a DBB egyik versenytársa hivatalos panaszt emelt a Bizottság szolgálatainál a hatóságok és a Dexia belga részvényesei által jegyzett 3 milliárd EUR-s tőkeemelés, valamint a belga állam által a Dexia javára nyújtott bankközi kölcsönökre és hasonló eszközökre odaítélt kezességvállalás ellen. A panasz indokai a következők voltak:


( 20 ) HL C 195., 2009.8.19., 9. o.

— a támogatás nem tekinthető arányosnak, mégpedig a Dexia által a feltőkésítési intézkedés keretében kibocsátott törzsrészvények jegyzési ára miatt: a műveletet megelőző harminc nap árfolyamának átlagán alapuló 9,9 EUR-s ár meghaladja azt az árat, amelyet egy piacgazdasági befektető fizetett volna a kibocsátás időpontjában az értékpapírok szempontjából nagyon leromlott körülményekre való tekintettel,

— a támogatás nem tekinthető úgy, hogy a szükséges minimumra korlátozódik, amennyiben a feltőkésítés összege lehetővé tette a Dexia „Tier 1” kategóriájú sajáttőke-mutatójának 11 %-ról 14 %-ra javulását, e tekintetben az egyik legjobban támogatott európai bankká téve azt,

— a támogatás jelentős versenytorzulásokhoz vezetne, amennyiben lehetővé tette volna a Dexia számára, hogy az ügyfélbetétekre a belga piacon tevékenykedő hagyományos bankok átlagánál magasabb árazást alkalmazzon.

VII. A TAGÁLLAMOK ÉSZREVÉTELEI

7.1. A BELGA KORMÁNY ÉSZREVÉTELEI A BIZOTTSÁGHOZ BEÉRKEZETT PANASSZAL KAPCSOLATBAN

(98) A Bizottság szolgálataihoz benyújtott panasztételi formanyomtatvány betekinthető változata alapján a belga hatóságok megfogalmazták a panasz indokaival kapcsolatos észrevételeiket.

(99) A Dexia által a feltőkésítési művelet keretében kibocsátott részvények jegyzési árával kapcsolatban a belga hatóságok hangsúlyozzák, hogy a részvényenkénti 9,9 EUR- s – a műveletet megelőző harminc nap átlagárfolyamának megfelelő – árat a belga társasági törvénykönyv 598. cikkének rendelkezéseivel összhangban állapították meg. Ez utóbbi ugyanis kimondja, hogy egy vagy több meghatározott személy számára fenntartott, készpénz ellenében lebonyolított tőkeemelés esetén az új részvények kibocsátási ára nem lehet alacsonyabb a műveletet megelőző harminc nap átlagárfolyamánál. A Dexia feltőkésítési művelete keretében kibocsátott részvények árfolyamát tehát az ezen felek számára előírt törvényi kötelezettségek értelmében állapították meg.

(100) A belga hatóságok egyrészt azt emelik ki, hogy a panaszt emelő fél azzal az indokkal vonja kétségbe a feltőkésítés szükségességét, hogy a Dexia likviditási válságban, nem pedig szolvenciaválságban volt, másrészt pedig azt, hogy a feltőkésítés csak azt eredményezte volna, hogy a Dexia „Tier 1” kategóriájú saját tőkéjét a hasonló európai bankokénál magasabb szinten stabilizálja. Márpedig a belga hatóságok szerint ezek az állítások nem veszik figyelembe a Dexia azon, 2008. szeptember végi szolvenciaszükségleteit, amelyek a 2008 harmadik és negyedik

negyedévében előrejelezhető kockázatok és veszteségek megnövekedéséből fakadnának a csoport különböző csődbe jutott vagy nehéz helyzetben lévő intézményeknek (Lehman Brothers, Depfa, Bradford & Bingley, ír és izlandi bankok) való kitettsége, az FSA kitettségétől várt veszteségek, valamint több – a Dexia tulajdonát képező értékpapírokra kezességet vállalt – hitelminőség- javító intézet minősítésének lerontásához kapcsolódó számos eszköz-értékcsökkenés miatt.

(101) Végezetül ami a Dexia javára nyújtott támogatási intézkedések okozta versenytorzulásokat illeti, a belga hatóságok hangsúlyozzák, hogy a belga államnak a Dexiát támogató eseti beavatkozásai indokoltak voltak egy rendszerszintű válság elkerülése érdekében, és e tekintetben nem különböznek a Bizottság által az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján engedélyezett más tagállami beavatkozásoktól. Másfelől a Dexia ügyfélbetétekre alkalmazott díjaival kapcsolatban a belga hatóságok eljuttattak egy olyan Dexia-feljegyzést, amely összehasonlítja a Dexia által alkalmazott díjakat a belga piacon ugyanilyen típusú szolgáltatásokat kínáló versenytársai (az ING, a Deutsche Bank, a Fortis, az Axa, a Citibank, a Rabobank és a KBC) által alkalmazottakéval. Így a Dexia által alkalmazott díjak a versenytársaiéval összhangban lévőnek tűnnek. Ugyanezen feljegyzésben a Dexia azt is hangsúlyozza, hogy ezek a panaszban említett díjak kizárólag az interneten kapott betétekre vonatkoznak, amelyek a teljes ügyfélbetét-állománynak csak kis részarányát ([10-15] %-át) teszik ki.

(102) Így a belga hatóságok – a panaszban megfogalmazott érvekkel ellentétben – úgy ítélik meg, hogy a Dexia javára biztosított támogatási intézkedések az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazásában összeegyeztethetők a belső piaccal.

7.2. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS TAGÁLLAMI ÉSZREVÉTELEK

(103) Az érintett tagállamok benyújtották a Bizottságnak a 2009. március 13-i határozattal megindított hivatalos vizsgálati eljárásra vonatkozó közös észrevételeiket. Az érintett tagállamok észrevételei a bejelentett intézkedések támogatássá minősítésére és az említett intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségére egyaránt kitérnek.

7.2.1. A BEJELENTETT INTÉZKEDÉSEK TÁMOGATÁSSÁ MINŐSÍTÉSE

7.2.1.1. A tőkeemelés

(104) Észrevételeikben az érintett tagállamok először is úgy ítélik meg, hogy a Dexia történelmi részvényesei (a Caisse des Dépôts et Consignations, a továbbiakban: CDC; a CNP Assurances, a Holding Communal, az Ethias és az Arcofin) által a feltőkésítési művelet keretében jegyzett részvények egyetlen állami támogatást képező elemet


sem tartalmaztak. Az érintett tagállamok ugyanis emlékeztetnek arra, hogy ezek a vállalkozások együttesen vállalnak kötelezettséget egy – a magánjog hatálya alá tartozó – 2007. augusztus 28-i szerződésben létrejött részvényesi megállapodás útján. Ezért e részvényesi csoport érdekeinek védelme érdekében elengedhetetlen volt, hogy mindegyikük részt vegyen a tőkeemelésben. Másfelől – a feltőkésítési művelet sürgősségére való tekintettel – logikus volt, hogy a Dexia annak lebonyolítása érdekében elsőként a referencia-részvényeseihez fordult. Az érintett tagállamok hangsúlyozták, hogy a CDC, a CNP Assurances, a Holding Communal, az Ethias és az Arcofin tőkeemelésben való részvételre vonatkozó döntését nem lehetett saját döntésüknek tekinteni, ráadásul azt az Arcofin és az Ethias esetében nem állami forrásokból finanszírozták.

7.2.1.2. A likviditási segítségnyújtás

(105) Másfelől a belga hatóságok úgy ítélik meg, hogy a Dexia javára a BNB által – a Banque de France-szal együttműködésben – odaítélt likviditási segítségnyújtás nem minősül az EUMSz. 107. cikke (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak, mivel a likviditási segítségnyújtás a nemzeti központi bankok szokásos feladatai közé tartozik és különösen ahhoz a feladatukhoz, hogy – egy egyébként fizetőképes bank ideiglenes likviditási problémái esetén végső hitelnyújtói minőségükben – hozzájárulnak a pénzügyi rendszer stabilitásához. Ennek indokai a következők

— a likviditási segítségnyújtás bevezetésekor a pénzügyi hatóságok megerősítették, hogy egyáltalán nincs okuk azt feltételezni, hogy a Dexia fizetésképtelen,

— a likviditási segítségnyújtásra a Dexia által nyújtott kellő biztosítékokkal vállaltak kezességet, amelyekre a BNB és a Banque de France – e biztosítékok minőségétől függően – jelentős biztonsági árréseket („haircut”) alkalmazott,

— a likviditási segítségnyújtást büntető, sőt korlátozó kamatlábak mellett biztosították,

— a BNB és a Banque de France mindenkor teljes autonómiával és teljes mértékben diszkrecionálisan döntött a likviditási segítségnyújtásról, annak meghosszabbításáról és az e keretben hitelezett összegekről,

— a likviditási segítségnyújtás ideiglenes intézkedés: a likviditási segítségnyújtás keretében nyújtott hitelek egy napra korlátozódnak („overnight”), és a hitelnyújtó központi bank döntése értelmében megújíthatók.

(106) A belga hatóságok ezenkívül kiemelik, hogy a Dexia javára biztosított likviditási segítségnyújtást az Európai Központi Bank (a továbbiakban: EKB) Kormányzótanácsa jóváhagyta (legfeljebb […] milliárd EUR összeg erejéig). A

likviditási segítségnyújtás állami támogatássá minősítése azt az EUMSz. 123. cikkében megállapított monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó elvvel összeegyeztethetetlenné tenné. Ezen elv értelmében ugyanis jogilag nem róhatók fel valamely tagállamnak egy nemzeti központi bank által a feladatai ellátása közbeni cselekedetei, amennyiben az említett központi bank tiszteletben tartja az EKB által e feladat ellátására megállapított feltételeket. Márpedig a Dexia javára odaítélt likviditási segítségnyújtás eleget tesz az EKB által előírt valamennyi feltételnek. Megfelel különösen annak a követelménynek, amely szerint az érintett nemzeti központi banknak vagy bankoknak teljesen függetlenül és diszkrecionálisan kell likviditási segítségnyújtást biztosítania vagy biztosítaniuk.

(107) A belga hatóságok szerint pusztán az a tény, hogy a BNB likviditási segítségnyújtása automatikusan részesül a belga állam kezességvállalásában, önmagában nem módosítja ezt a következtetést. Először is a BNB igazgatósága teljesen függetlenül hozta meg a Dexiának szánt likviditási segítségnyújtásra vonatkozó döntést, az állam kezességvállalása nem merült fel. Ezért azt nem lehetett számításba venni a döntéshozatal során. Sőt, az a tény, hogy a belga jogalkotó e műveletek esetében – a Dexia-aktától függetlenül – a belga állam kezességvállalásának kifejezett előírására kényszerült, míg más tagállamok esetében ez még mindig nem merült fel, a BNB részvényesi körének sajátosságából adódik; a BNB magánrészvényesekkel rendelkező, tőzsdén jegyzett társaság, míg a többi nemzeti központi banknak általában nincsenek magánrészvényesei. Ez a kezességvállalás ennélfogva a BNB szervezeti jogállásának szerves részét képezi, célja pedig az, hogy lehetővé tegye a BNB számára, hogy betöltse végső hitelnyújtói feladatát. Ilyen explicit kezességvállalás nem szükséges más központi bankok esetében, amelyek 100 %-ban az államuk tulajdonát képezik. A kezességvállalás automatikusságáról kifejezetten rendelkeztek annak biztosítása érdekében, hogy a BNB likviditási segítségnyújtásai valóban megfeleljenek a monetáris finanszírozás tilalmára vonatkozó elveknek és így megfeleljenek a – többek között a Northern Rock-ügyben hozott határozatában ( 21 ) kifejtett – bizottsági döntéshozatali gyakorlat kritériumainak.

(108) A belga hatóságok végezetül hangsúlyozzák, hogy amennyiben a Bizottságnak mindazonáltal a likviditási segítségnyújtást az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak kell tekintenie, a támogatás összegét az alkalmazott kamatláb, valamint a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleményben (a továbbiakban: a referencia-kamatlábakról szóló közlemény) ( 22 ) említett referencia-kamatláb különbsége alapján kellene kiszámítani. Ezenkívül a támogatás összegének mindenesetre a likviditási segítségnyújtás teljes összegének felére kellene korlátozódnia, amely a BNB által a Dexia számára ténylegesen nyújtott összegnek felel meg, mivel az összeg másik felét a


( 21 ) Az NN 70/07. sz., Northern Rock ügyben 2007. december 5-én hozott bizottsági határozat (HL C 43., 2008.2.16.) és 2008. február 16-i IP/08/1557. sz. sajtóközlemény.

( 22 ) A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.).

Banque de France javára és kockázataira nyújtották. Márpedig ez utóbbi egyáltalán nem részesül a francia állam határozottan kinyilvánított kezességvállalásában, és a belga állam kezességvállalása természetesen nem alkalmazható külföldi központi bank javára és kockázataira végrehajtott műveletre.

7.2.1.3. Az FSA-intézkedés

(109) Az érintett tagállamok hatóságai úgy ítélik meg, hogy a belga és a francia állam által az FSAM eszközeire nyújtott kezességvállalás tényleges végrehajtásának alacsony a valószínűsége: a Dexia első veszteségeinek való kitettség felső határát jelentő 4,5 milliárd USD-s küszöbérték ugyanis magasabb, mint a portfólió gazdasági veszteségeire vonatkozó legpesszimistább forgatókönyvekben. Következésképpen az államok esetleges támogatásának összegét még egy pesszimista forgatókönyvben is nullának kellene tekinteni.

7.2.2. A BEJELENTETT INTÉZKEDÉSEK ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

7.2.2.1. Az FSA-intézkedés

(110) Először is az érintett tagállamok azzal érvelnek a Bizottságnak, hogy az FSA-intézkedés – szerintük – nem tartozik az értékvesztett eszközök közösségi bankszektorban történő kezeléséről szóló bizottsági közlemény ( 23 ) (a továbbiakban: az értékvesztett eszközökről szóló közlemény) hatálya alá, mivel:

— az FSA-intézkedés a szó szoros értelmében nem eszközökre nyújtott kezességvállalás, hanem a Dexiának az FSAM-mel szembeni kötelezettségeire a saját kezességvállalása alapján (a put opció útján) nyújtott kezességvállalás: a belga és a francia állam kezességvállalásának lehívására csak akkor kerül sor, ha a Dexia nem teljesíti az érintett eszközök megvásárlására vonatkozóan az FSAM-nek tett kötelezettségvállalásait; következésképpen az FSA-intézkedés nem jár automatikus eszköz-átruházással és -elidegenítéssel,

— az intézkedésnek nem az a célja, hogy a Dexia javára kezességet vállaljon az FSAM-portfólióra, hanem az, hogy lehetővé tegyen egy sürgősséggel lebonyolított és a Dexia szerkezetátalakításához szükséges elidegenítési műveletet,

— az említett elidegenítési művelet megvalósítására egy nyílt és átlátható eljárás lezárulásakor került sor, amelyből – a privatizálási esetekhez hasonlóan – arra lehet következtetni, hogy az egyetlen állami támogatást képező elemet sem tartalmaz,

— mivel az értékvesztett eszközökről szóló közlemény elfogadásának időpontja (2009. február 15.) előtt bejelentett intézkedést már a nehéz helyzetben lévő

vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás ( 24 ) 16. pontjával összeegyeztethetőnek nyilvánították, nem helyénvaló megkövetelni, hogy az az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel is összeegyeztethető legyen.

(111) Az érintett tagállamok ezenkívül hangsúlyozzák, hogy még ha az FSA-intézkedést az értékvesztett eszközökről szóló közlemény fényében kell is értékelni, a Bizottság minden olyan információval rendelkezik, amely lehetővé teszi számára az említett intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségének megállapítását, mégpedig azzal az indokkal, hogy:

— a költségmegosztás megfelel az értékvesztett eszközökről szóló közleménynek, mégpedig a Dexia első veszteségeinek összege miatt, amely a fedezett eszközökből álló portfólió névértékének több mint 36 %-át teszi ki, ez tehát egy olyan küszöbérték, amely jóval meghaladja az értékvesztett eszközökről szóló közleményben megállapított 10 %-os minimumot; ezenkívül a veszteségek első részletén túl a belga és a francia állam kezességvállalásának lehívása esetén saját tőkét megtestesítő értékpapírok formájában téríti vissza, amelyeknek a kibocsátása gyengíteni fogja a csoport többi részvényesét,

— az intézkedésre – a Dexia öt évi CDS-ügyletei (2007. január 1-je és 2008. augusztus 31. közötti) átlagának és 70 bázispontnak az összegével egyenlő, azaz 113 bázispontos – piaci ellentételezés vonatkozik; az érintett tagállamok e tekintetben hangsúlyozzák, hogy az ellentételezés mértéke az eredetileg a Bizottságnak bejelentett összeghez képest 21 bázisponttal emelkedett,

— az intézkedés hatálya alá tartozó eszközökre vonatkozó gazdasági veszteséget, ahogyan azt független felek a nemzeti felügyeleti hatóságok által jóváhagyott módszertan szerint értékelték, teljes mértékben a Dexia viseli, amennyiben – a fentiekben említetteknek megfelelően – a maximális veszteség a Dexia első veszteségeinek összegénél alacsonyabb marad.

(112) Következésképpen az érintett tagállamok az FSA-intézkedést a belső piaccal összeegyeztethetőnek, az intézkedésben foglalt támogatás összegét pedig nullának tekintik.

7.2.2.2. Az eredeti szerkezetátalakítási terv

(113) Az érintett tagállamok nem osztják azokat a kétségeket, amelyeket a Bizottság a számára 2009 februárjában bejelentett eredeti szerkezetátalakítási tervnek a bank hosszú távú életképességének helyreállítására, a túlzott versenytorzulások megakadályozására és a szerkezetátalakítási költségek megfelelő elosztásának biztosítására való képességére vonatkoztak.


( 23 ) HL C 72., 2009.3.26., 1. o. ( 24 ) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(114) Észrevételeikben ugyanis az érintett tagállamok úgy ítélik meg, hogy a Bizottságnak bejelentett intézkedések lehetővé teszik a Dexia hosszú távú életképességének biztosítását, amennyiben:

— a Dexia kötvényportfóliójának 2010-re tervezett csökkentése – a 2011-re tervezettel megegyező összeget – [15–30] milliárd EUR-t tesz ki (amelyből […] milliárd EUR elidegenítés), ami hihetőnek, sőt inkább konzervatívnak tűnik a Dexia közelmúltbeli tapasztalatainak fényében,

— a többek között a Dexia rövid távú finanszírozási szükségleteinek 2010 végén 100 milliárd EUR-val történő csökkentését célzó likviditás-helyreállítási forgatókönyv realista, különösen a kötvénypiaci és jelzálogkötvény-piaci finanszírozási feltételek helyreállítása miatt,

— a Dexia szerkezetátalakítási tervét alátámasztó makrogazdasági feltételezések nagyon konzervatívak,

— a Bizottság által a helyi önkormányzatok finanszírozása piacának jövőbeli alakulására vonatkozóan említett bizonytalanságok csak jelentéktelen hatással vannak a Dexia tevékenységére, amennyiben ez a piac kevéssé érzékeny a makrogazdasági feltételekre, és a helyi önkormányzatoknak nyújtott új hiteltermékek egyébként elhanyagolható hatást gyakorolnak a Dexia bevételeire.

(115) Ezenkívül az érintett tagállamok hangsúlyozzák, hogy a 2009 februárjában bejelentett valamennyi szerkezetátalakítási intézkedés jövedelmező tevékenységekre vonatkozik, akár a PWB-tevékenységek, akár az RCB-tevékenységek körének szűkítése esetében. Következésképpen a túlzott versenytorzulások csökkentését célzó intézkedések értékelésekor valamennyi javasolt intézkedést figyelembe kell venni.

(116) Végezetül az érintett tagállamok úgy ítélik meg, hogy a Bizottság által a támogatás összegére vonatkozóan a 2009. március 13-i határozatban megfogalmazott értékelés pontatlan, mivel az helytelen összegeket ad össze és eltérő módon, annak érdekében, hogy egy [170–210] milliárd EUR nagyságrendű teljes támogatási összeghez jusson. Ezt az összeget, amelynek vonatkozásában a Dexia és az érintett tagállamok közötti szerkezetátalakítási költségmegosztást értékelni kell, tehát túlbecsülték. Ugyanakkor a Dexiának a szerkezetátalakítási költségekben való részvételét – az érintett tagállamok szerint – alulbecsülték, amennyiben az nem veszi figyelembe a Dexia és az érintett tagállamok által a szerkezetátalakítási tervben előirányzott új hiteltermékek csökkentését, amelyet a Dexiának a szerkezetátalakítási költségekhez való saját hozzájárulásának kell tekinteni.

(117) Következésképpen az érintett tagállamok támogatják az FSA-nak az Assured Guaranty részére történő elidegenítését lehetővé tevő FSA-intézkedés végleges engedélyezésére vonatkozó bizottsági határozatot, ami fontos tényező a csoport életképessége helyreállítása és kockázati profiljának csökkentése szempontjából. Ugyanakkor megítélésük szerint a Bizottságnak a többi intézkedésre vonatkozó kétségei megalapozatlanok.

7.3. A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERVVEL KAPCSOLATOS TAGÁLLAMI ÉSZREVÉTELEK

(118) A Bizottságnak 2009 februárjában bejelentett eredeti szerkezetátalakítási terv alapján megfogalmazott fenti észrevételek kiegészítéseként az érintett tagállamok eljuttatták a Bizottságnak a számára 2010. február 9-én bejelentett kiegészítő szerkezetátalakítási intézkedésekre vonatkozó észrevételeiket.

(119) E tekintetben az érintett tagállamok úgy ítélik meg, hogy a szerkezetátalakítási terv lehetővé tenné a csoport hosszú távú életképességének megerősítését, lehetővé téve a Dexia számára, hogy mielőbb kiléphessen a refinanszírozási kezességvállalási mechanizmusból, és választ adna a Bizottság által 2009. március 13-i és 2009. október 30-i határozataiban felvetett valamennyi egyéb aggodalomra. A 2009 februárja és 2010 februárja között bejelentett valamennyi szerkezetátalakítási intézkedés összességében véve egy olyan – szerkezetátalakítási és az esetleges versenytorzulásokat ellensúlyozó – tervet alkotna, amely megfelelne a Bizottság által a határozataiban, valamint az érintett tagállamok és a Dexia képviselőivel tartott értekezletek során megfogalmazott követelményeknek.

(120) Az érintett tagállamok azt is hangsúlyozzák, hogy a szerkezetátalakítási terv értékeléséhez a Bizottságnak figyelembe kell vennie a Dexia helyzete és annak a többi bankintézetnek a helyzete közötti objektív különbségeket, amelyeknek a Bizottság az elmúlt hónapok során hagyta jóvá a szerkezetátalakítási tervét. Különösen az említett többi intézménytől eltérően:

— a Dexia immár újra jövedelmezővé vált, 2009 első negyedévétől és az azt követő negyedévek során pozitív nettó eredménnyel,

— a Dexia hosszú távú életképességének helyreállítását biztosító tervet már széles körben alkalmazzák, különösen az FSA elidegenítésével és a rövid távú finanszírozási szükséglet 100 milliárd EUR-val történő csökkentésével, amely cél már 75 %-ban teljesült 2009 harmadik negyedévében,


— a Dexia alapvető tevékenységei (PWB és RCB) eredendően alacsony kockázati profilt mutatnak. Egy piaci befektető által várt ellentételezés figyelembe veszi ezt a differenciálási tényezőt és más, kockázatosabb intézmények tőkemegtérülési („return on equity”; ROE) szintjénél alacsonyabb szintet tesz lehetővé,

— a Dexia az érintett tagállamok számára az odaítélt támogatások ellentételezéseként jelentős ellentételezést folyósított és fog folyósítani, amelynek a szintje bizonyos esetekben (többek között az FP- és az FSA- portfólióra nyújtott kezességvállalás esetében) meghaladja a bizottsági iránymutatásban előírt szintet.

VIII. A TÁMOGATÁS ÉRTÉKELÉSE

8.1. A TÁMOGATÁS LÉTEZÉSE

(121) A Bizottságnak értékelnie kell, hogy a szóban forgó intézkedések állami támogatásokat képeznek-e az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. Az említett cikk ugyanis a következőket mondja ki: „Ha a Szerződések másként nem rendelkeznek, a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.” A Bizottságnak tehát minden egyes intézkedés esetében meg kell vizsgálnia, hogy együttesen teljesülnek-e az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdésében említett halmozott kritériumok.

8.1.1. A TŐKEEMELÉS

(122) A tőkeemeléshez kapcsolódó támogatás létezése kapcsán a Bizottság a 2009. március 13-i határozatára hivatkozik, amelyben megállapította, hogy a belga állam és régiók, valamint a francia és a luxemburgi állam beavatkozása az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásokat képez. A Bizottság másfelől úgy ítéli meg, hogy az ezen eset sajátos körülményei között a CDC és a Holding Communal magatartása szintén az államnak tulajdonítható.

(123) Az ítélkezési gyakorlat szerint kizárólag abból a tényből kiindulva, hogy valamely gazdasági szereplő állami felügyelet alatt áll, nem lehet az általa hozott intézkedéseket az államnak tulajdonítani ( 25 ). Mindemellett a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az is következik, hogy amennyiben – egyrészt a CDC és a Holding Communal, másrészt pedig az államuk között fennálló kiváltságos kapcsolatokból adódóan – a Bizottság nagyon nehezen tudja bebizonyítani, hogy ebben az esetben a Dexiának szánt tőkeinjekcióra vonatkozó döntéseket ténylegesen a hatóságok utasítására hozták meg, ezen intézkedések

államnak tulajdonítására az említett intézkedések alkalmazásának körülményeire jellemző számos jelből lehet következtetni ( 26 ).

(124) Többek között olyan jelek, mint például az, hogy „a vállalkozásnak a közigazgatási struktúrákba való beilleszkedése, tevékenységeinek jellege és e tevékenységeknek – szokásos versenyfeltételek melletti, magánjogi szereplőkkel való – folytatása, a közjog, illetve az általános társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozás jogállása, a hatóságok által a vállalkozás irányítására gyakorolt felügyelet intenzitása, vagy bármely egyéb, arra utaló jel, hogy a konkrét esetben a hatóságok érintettek, vagy valószínűtlen, hogy nem érintettek valamely intézkedés meghozatalában, tekintettel annak nagyságrendjére, tartalmára vagy a benne foglalt feltételekre is” relevánsak lehetnek annak a következtetésnek a levonása szempontjából, hogy valamely közvállalkozás által hozott támogatási intézkedés az államnak tulajdonítható ( 27 ).

(125) Jelen esetben egyrészt indokolt megállapítani a következőket:

— ami a CDC-t illeti, ez utóbbi az 1816. április 28-i francia költségvetési törvény által a jogalkotó hatóság felügyelete és kezességvállalása alá helyezett, általános érdekű feladatokat ellátó (többek között közszolgáltatási intézményeket finanszírozó) közintézmény, amelyre törvényi és rendeleti rendelkezések irányadóak, vezérigazgatóját és főbb vezetőit pedig a


( 25 ) Lásd ebben az értelemben a C-482/99. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben (az úgynevezett „Stardust-ügyben”) 2002. május 16-án hozott ítélet (EBHT 2002, I-4397. o.) 52. és 58. pontját.

( 26 ) A Franciaország kontra Bizottság, fent hivatkozott ügyben hozott ítélet 52., 55. és 56. pontja.

( 27 ) A fent hivatkozott Stardust-ügy 56. és 57. pontja: „56. Más jelek adott esetben relevánsak lehetek annak a következ

tetésnek a levonásához, hogy egy közvállalkozás által hozott támogatási intézkedés az államnak tulajdonítható, például különösen a közigazgatási struktúrákba való beilleszkedése, tevékenységeinek jellege és e tevékenységeknek – szokásos versenyfeltételek melletti, magánjogi szereplőkkel való – folytatása, a közjog, illetve az általános társasági jog hatálya alá tartozó vállalkozás jogállása, a hatóságok által a vállalkozás irányítására gyakorolt felügyelet intenzitása vagy bármely arra utaló jel, hogy a konkrét esetben a hatóságok érintettek, vagy valószínűtlen, hogy nem érintettek valamely intézkedés meghozatalában, tekintettel annak nagyságrendjére, tartalmára vagy a benne foglalt feltételekre is.

57. Kizárólag az a körülmény, hogy valamely közvállalkozás a közjog hatálya alá tartozó tőkeegyesítő társaság formájában jött létre, az e jogi forma által számára biztosítható autonómiára való tekintettel nem minősíthető elegendőnek annak kizárásához, hogy az ilyen társaság által hozott támogatási intézkedés az államnak tulajdonítható (lásd erre vonatkozóan a fent hivatkozott C-305/89. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben 1991. március 21-én hozott ítélet 13. pontját). Ellen őrzési helyzet fennállása, valamint a gyakorlatban ahhoz tartozó meghatározó befolyás gyakorlásának tényleges lehetőségei egyúttal megakadályozzák az ilyen társaság által hozott intézkedés államnak tulajdoníthatóságát és következésképp a Szerződés állami támogatásokra vonatkozó szabályai megkerülésének kockázatát, a közvállalkozás jogi formájának relevanciája mint jel ellenére, lehetővé téve többek között valamely konkrét esetben az állam érintettségének vagy érintettsége hiányának a megállapítását.”

Francia Köztársaság elnöke és a francia kormány nevezi ki ( 28 ); a CDC akkor – de facto és a közjogtól eltérve – nem tartozott sem a Francia Bankfelügyeleti Bizottság (Commission bancaire), illetve az Állami Részesedések Ügynöksége (Agence des participations de l’État) felügyelete alá, sem pedig az államkincstárnak „önkéntes hozzájárulást” biztosító társaságiadó-jog hatálya alá;

— ami a Holding Communalt illeti, ez utóbbinak 599 belga települési önkormányzat és tartomány a részvényese, és a helyi önkormányzatok finanszírozásának alapvető eszközét jelenti; igazgatóságának valamennyi tagja települési önkormányzati képviselő, polgármester vagy polgármester-helyettes; a Holding Communal alapszabálya kiköti, hogy – a törvényben megállapított feltételek szerint – a Pénzügyminisztérium és a Belügyminisztrium felügyelete alá tartozik; e tekintetben indokolt rámutatni arra, hogy (a Pénzügyminisztériumot, illetve a Belügyminisztériumot képviselő) két kormánybiztos hatáskörrel rendelkezik a Holding Communal igazgatósági határozatának kifogásolására; márpedig az ítélkezési gyakorlat szerint ( 29 ) az állam vétójogának vagy jóváhagyási hatáskörének létezése valamely jogalany magatartása államnak tulajdoníthatóságára utal, ami jelen esetben a Holding Communal esetére alkalmazandó.

Másrészt meg kell állapítani, hogy ebben az ügyben a CDC és a Holding Communal tőkeinjekciójára az államok által hozott egyéb intézkedésekkel (az államok és a régiók közvetlen tőkeinjekciójával, az államok kezességvállalásával, az FSA-intézkedéssel, a belga állam kezességvállalása melletti likviditási segítségnyújtással) egyidejűleg került sor. Ezek a tőkeinjekciók a többi intézkedéssel együtt a Dexia 2009. szeptember végi megmentését célzó intézkedések egységes átfogó sorozatába illeszkednek.

Márpedig e beavatkozások egyidejűsége a fent említett tényezőkkel együtt valószínűtlenné teszi, hogy a hatóságok nem érintettek a CDC-nek és a Holding Communalnak a Dexia tőkeemelésében való részvételére vonatkozó határozatokban. Helyénvaló tehát úgy tekinteni, hogy a CDC és a Holding Communal által jóváhagyott tőkeemelések a tagállamuknak tulajdoníthatók.

(126) A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az úgynevezett „történelmi” részvényesek általi feltőkésítés nem tesz eleget a piacgazdasági magánbefektető ítélkezési gyakorlatbeli kritériumának. Ugyanis azoknak a részvényeseknek a Dexia feltőkésítésében való – a teljes tőkeemelés

12,4 %-ára korlátozott – részvétele, amelyeknek a magatartása nem az államnak tulajdonítható, nem elegendő annak a következtetésnek a levonásához, hogy a történelmi részvényesek nem piacgazdasági magánbefektetőként jártak el. A piacgazdasági magánbefektető elve csak szokásos piaci körülmények között alkalmazandó ( 30 ). Márpedig a történelmi részvényesek a pénzügyi válság kellős közepén, teljesen rendellenes, szokásos piaci körülmények között avatkoztak be. Ráadásul a „történelmi” részvényeseknek ez a beavatkozása a Dexia – komolyan nehézséggel küzdő, a három érintett tagállam gazdasága szempontjából rendszerszintű jelentőséggel bíró vállalkozás – megmentését célzó intézkedések sorozatába illeszkedett be. Márpedig indokolt rámutatni arra, hogy a piacgazdasági magánbefektető elvének értékeléséből ki kell iktatni az állami politikai, gazdasági, társadalmi megfontolásokat ( 31 ). Ezt követően – a piacgazdasági magánbefektető kritériumának való megfelelés érdekében – a befektetés hitelességét előzetes üzleti tervvel és lehetőleg független könyvvizsgálók és válságszimulációk („stressztesztek”) által hitelesített előzetes üzleti tervvel kell alátámasztani ( 32 ).

(127) Végezetül, még ha az állami befektető tulajdonosi minőséggel bír is (amely eset azon „történelmi” részvényesekre áll fenn, amelyeknek a magatartása az államnak tulajdonítható, azaz a CDC-re és a Holding Communalra), a piacgazdasági magánbefektetővel való összehasonlításban helyénvaló ellenőrizni, hogy a befektető olyan körültekintő befektetőként viselkedik-e, aki nem vállal több kockázatot, mint amennyit egy piacgazdasági magánbefektető vállalna ( 33 ). A befektető „történelmisége” tehát nem indokolhatja a piacgazdasági magánbefektető elvének „rugalmasabb” alkalmazását.

(128) Másfelől a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállamoknak tulajdonítható tőkeemelés szelektív, mivel csak egyetlen vállalkozásra, a Dexia csoportra vonatkozik. A Dexia méretére, valamint a belga, a francia és a luxemburgi piacon érvényesülő jelentőségére, továbbá arra a


( 28 ) Az úgynevezett Air France-ügyben ezek a tényezők elegendőek voltak annak igazolásához, hogy a CDC-t közszférabeli intézménynek tekintsék, amelynek a magatartása az államnak tulajdonítható (lásd különösen a T-358/94. sz., Air France kontra Bizottság ügyben 1996. december 12-én hozott ítélet [EBHT 1996, II-2019. o.] 58–61. pontját).

( 29 ) Lásd többek között a Bíróság 67/85. sz., 68/85. sz. és 90/85. sz., Van der Kooy és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítéletének (EBHT 1988, 219. o.) 36. pontját.

( 30 ) A Bizottság az EGK-Szerződés 92. és 93. cikkének az állami hatóságok által a vállalkozások tőkéjében birtokolt részesedésekre való alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz intézett 1984. szeptember 17-i (SG(84) D/11853 iktatási számú) levele óta kimondta, hogy a piacgazdasági magánbefektető elve csak szokásos piaci feltételek mellett alkalmazandó. A Bíróság ezt a tényt a T-228/99. sz. és T- 233/99. sz., Westdeutsche Landesbank Girozentrale kontra Bizottság (WestLB) ügyben 2003. március 6-án hozott ítéletének (EBHT 2003, II-435. o.) 267. pontjában megerősítette.

( 31 ) Lásd a Belgium kontra Bizottság ügyben 1986. július 10-én hozott ítélet (EBHT 1986, 2263. o.) 14. pontját.

( 32 ) Lásd a német „Landesbanken” feltőkésítésére vonatkozó, például az NN 71/05. sz. támogatásról szóló HSH Nordbank ügyben hozott, valamint az NN 72/05. sz. támogatásról szóló, Bayern LB ügyben hozott, a HL-ben közzé nem tett 2005-ös bizottsági határozatokat. Lásd még a Shetland Shellfish ügyben hozott bizottsági határozatot (2006/226/EK határozat, HL L 81., 2006.3.18., 36. o.). A Bizottság elutasította a shetland-szigeteki hatóság által a 2000., a 2001. és a 2002. évre vonatkozóan készített előzetes eredménykimutatást, előzetes mérleget és pénzforgalmi táblázatot tartalmazó két befektetési jelentést. Az Egyesült Királyság a tanulmányok előzetes jellegével, valamint az alapjukat képező feltételezések „konzervatív és óvatos” jellegével érvelt, a Bizottság azonban azt a következtetést vonta le, hogy azokat egy piacgazdasági befektető – a szóban forgó viszonylag csekély összegek ellenére – nem ítélte volna elegendőnek.

( 33 ) Lásd a fent hivatkozott West LB-ügyben hozott ítélet 255. pontját.

tényre való tekintettel, hogy a beavatkozások nélkül a csoport fizetésképtelenségi helyzetbe kerülhetett volna, amely a három területen jelentősen megváltoztathatta volna a bankpiac szerkezetét, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó intézkedések érintik a tagállamok közötti kereskedelmet.

(129) Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a CDC és a Holding Communal általi tőkeinjekció tehát az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a Dexiának nyújtott támogatás eleme.

(130) A Bizottság ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy az Ethias (amely a tőkeemelés során nem került államosításra), az Arcofin (amely társaság tőkéjének a többsége magánrészvényesek tulajdonát képezi) és a CNP Assurances (amely társaság tőkéjének többsége magánrészvényesek, azaz a Banque Populaire Caisses d’Épargne csoport és a „lebegő” tőkével rendelkezők tulajdonát képezi) viselkedése alapján a Dexia rendelkezésére bocsátott források nem állami források.

8.1.2. AZ ÁLLAMOK KEZESSÉGVÁLLALÁSA

(131) A Bizottság a 2008. november 19-i határozatában (annak (24)–(27) preambulumbekezdésében) és a 2009. október 30-i határozatában (annak (13) preambulumbekezdésében) állapította meg a kezességvállalás támogatásjellegét. E tekintetben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e határozatokban foglalt érvelés továbbra is alkalmazandó, és hogy az intézkedés az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást képez.

8.1.3. A LIKVIDITÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

(132) Ami a likviditási segítségnyújtáshoz kapcsolódó támogatás létezését illeti, a Bizottság tudomásul veszi a belga hatóságoknak a BNB által a Dexia javára bevezetett likviditási segítségnyújtásra vonatkozó észrevételeit. A Bizottság azonban úgy ítéli meg, hogy ezek az észrevételek önmagukban nem módosítják a likviditási segítségnyújtáshoz kapcsolódó támogatási elemre vonatkozóan a 2008. november 19-i határozatában foglalt észrevételeit.

(133) Az állami támogatásokról szóló szabályoknak a pénzintézetek vonatkozásában a jelenlegi pénzügyi világválsággal összefüggésben tett intézkedésekre történő alkalmazásáról szóló közleményének ( 34 ) (a továbbiakban: a banki közlemény) 51. pontjában ugyanis a Bizottság megállapította, hogy véleménye szerint a pénzintézet számára központi banki források nyújtása bizonyos feltételek teljesülése esetén nem minősül támogatásnak ( 35 ).

(134) A banki közleményben a támogatás hiányára vonatkozó egyik feltétel az, hogy „az intézkedés […] állami viszontgaranciában nem részesül”. Ebben az esetben a Bizottság megjegyezte, hogy a BNB által nyújtott hitelek a pénzügyi

stabilitás előmozdítását célzó intézkedésekről, valamint különösen a pénzügyi stabilitás keretében nyújtott hitelekre és bonyolított egyéb ügyletekre vonatkozó állami kezességvállalás létrehozásáról szóló, 2008. október 15- i törvény értelmében (visszamenőleges hatállyal) a belga állam kezességvállalásában részesülnek. Mivel a BNB által odaítélt likviditási segítségnyújtásra a belga állam kezességet vállal, a közleményben előírt feltétel következésképpen nem teljesül.

(135) Az állami támogatás létezésének kizárása érdekében a banki közleményben meghatározott feltételek tehát nem teljesülnek teljeskörűen. Ennélfogva azt kell ellenőrizni, hogy az állami támogatást képező feltételek tulajdonképpen teljesülnek. Mivel a BNB a belga állam intézménye, a forrásai állami források. Ez annál is inkább érvényes ebben az esetben, mert a viszontgaranciának az a hatása, hogy minden veszteséget közvetlenül a belga állam visel. Ezenkívül a likviditási segítségnyújtás a Dexia számára szelektív módon biztosított intézkedés. Végezetül az intézkedés szelektív előnyben részesíti a Dexiát azáltal, hogy biztosítja számára azt a finanszírozást, amelyet a bank a piacon már nem tud megszerezni. Mivel a Dexia több tagállamban és – tevékenységeinek jelentős része esetében – olyan egyéb pénzintézetekkel versengve tevékenykedik, amelyeknek a többsége nem részesült hasonló támogatásokban, ez az előny torzítja a versenyt, és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(136) A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a BNB által a saját részére bevezetett likviditási segítségnyújtás az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében egyértelműen állami támogatást képez.

8.1.4. AZ FSA-INTÉZKEDÉS

(137) A Bizottság az FSA-intézkedés jellegét a 2009. március 13-i határozatában (annak (53)–(56) preambulumbekezdésében) állapította meg, és úgy ítéli meg, hogy az érintett tagállamok észrevételei nem olyan jellegűek, hogy kétségbe vonják ezeket a következtetéseket.

(138) A Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az FSA- intézkedés az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül.

8.2. A TÁMOGATÁS SZÁMSZERŰSÍTÉSE

(139) 2008. november 19-i és 2009. március 13-i határozatában a Bizottság már elvégezte a szóban forgó intézkedésekhez kapcsolódó támogatási összeg első értékelését. Ezen első értékelés és az érintett tagállamok által 2009. március 13. óta közölt kiegészítő információk alapján a Bizottság a következő elemekből álló támogatási összeget állapítja meg:


( 34 ) HL C 270., 2008.10.25., 8. o. ( 35 ) Lásd még a Northern Rock ügyben hozott bizottsági határozatot és

a IP/08/1557. sz. sajtóközleményt.

8.2.1. A TŐKEEMELÉS

(140) A 2008. szeptember 30-án bejelentett tőkeinjekció teljes összege 6,4 milliárd EUR, amelyből az előző okok miatt ki kell vonni az Ethias, az Arcofin, illetve a CNP Assurances tőkeinjekcióját, azaz 150 millió EUR-t, 350 millió EUR-t, illetve 288 millió EUR-t.

(141) A Bizottság azt is megállapítja, hogy a Dexia a szerkezetátalakítási terve keretében lemondott a Dexia BIL átváltható értékpapírjainak 376 millió EUR nyereségéről, amely értékpapírokat a luxemburgi államnak kellett jegyeznie, és amelyek sohasem kerültek jegyzésre. Következésképpen ez az összeg is kivonásra kerül a tőkeemeléshez kapcsolódó, figyelembe veendő összegből.

(142) Következésképpen a tőkeemeléshez kapcsolódó teljes összeg 5,2 milliárd EUR ( 36 ).

8.2.2. AZ ÁLLAMOK KEZESSÉGVÁLLALÁSA

(143) A Dexia és az érintett tagállamok által 2008. október 9- én aláírt kezességvállalási szerződésnek megfelelően az érintett tagállamok kezességvállalásának maximális összege 150 milliárd EUR. Ezt az összeget a 2009. november 1-jén hatályba lépett kezességvállalási szerződésben 100 milliárd EUR-ra csökkentették.

(144) Az eljárást megindító határozatra vonatkozó észrevételeikben az érintett tagállamok kijelentik, hogy a kezességvállaláshoz kapcsolódó támogatási összeget a referencia- kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleménynek (a továbbiakban: a referencia-kamatlábakról szóló közlemény) ( 37 ) megfelelően kell kiszámítani. E közlemény rendelkezései szerint a kezességvállaláshoz kapcsolódó támogatási összegek a kezességvállalás kamatlába és a bankközi piac referencia-kamatlábaként (IBOR) meghatározott, 75 bázisponttal megnövelt referencia-kamatláb különbségével egyenlőek.

(145) Ezen észrevételekre reagálva a Bizottság megállapítja, hogy a nehéz helyzetben lévő vállalkozások esetében a piaci kamatlábakon alapuló referencia-kamatláb alkalmazása nem helytálló, mivel kezességvállalás hiányában a Dexia semmiféle finanszírozást nem hívhatott volna le a piacokon. Ezért a Bizottság – az elé terjesztett szerkezetátalakítási esetekben alkalmazott állandó gyakorlatának megfelelően – úgy ítéli meg, hogy a kezességvállalásban figyelembe veendő támogatási elem elérheti a kezességvállalás által ténylegesen fedezett összegeket, azaz 100 milliárd EUR-t, amely megfelel a Dexia azon forrásoldali tételei maximális összegének, amelyek – a

kezességvállalás értelmében – 2009. november 1-je óta ténylegesen fedezhetők ( 38 ).

8.2.3. A LIKVIDITÁSI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS

(146) A kezességvállalás esetében fenntartott előző érveléshez hasonlóan a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a BNB által bevezetett likviditási segítségnyújtásra a belga állam biztosította kezességvállalásban foglalt támogatási elem elérheti a kezességvállalás által ténylegesen fedezett összegeket, azaz a(z) […] milliárd EUR-t, amely megfelel az EKB Kormányzótanácsa által jóváhagyott, a BNB által fizetendő és a belga állam kezességvállalásában részesülő maximális összeg részarányának.

8.2.4. AZ FSA-INTÉZKEDÉS

(147) Az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel ( 39 ) összhangban a Bizottság úgy ítéli meg, hogy értékvesztett eszközökre vonatkozó intézkedéshez kapcsolódó támogatási összeg értékelése során figyelembe veendő összeg a belső elszámolóár és a vizsgált portfólió piaci árának különbsége. A Bizottság gyakorlata ( 40 ) szerint a belső elszámolóár a paritásos maradványérték és a teljes egészében az intézkedés kedvezményezett bankja által fizetendő első részlet különbségeként kerül meghatározásra.

(148) Az FSA-intézkedés az értékvesztett eszközök kezelésére vonatkozó egyéb intézkedésekhez képest mutat bizonyos sajátosságokat, amelyekről a Bizottságnak véleményt kellett nyilvánítania:

— az FSAM-portfólió (paritásos maradványértéke 2008. szeptember 30-án 16,98 milliárd USD) két alportfóliót tartalmaz: i. egy nem garantált put opciós szerződés tárgyát képező (4,5 milliárd USD paritásos maradványértékű) kizárt eszközöket; és ii. és egy garantált put opciós szerződés tárgyát képező (12,48 milliárd USD paritásos maradványértékű) fedezett eszközöket, amennyiben kezességvállalási szerződés írja elő, hogy a belga és a francia állam vállaljon kötelezettséget arra, hogy ezekre az érintett eszközökre vonatkozó put opciós szerződés alapján kezességet vállal a Dexia kötvényeire. Mindazonáltal a Bizottság megállapítja, hogy a Dexia által megtartott 4,5 milliárd USD-s első részlet törlesztéséhez a put opciós szerződés alapján (mind a fedezett eszközökre, mind pedig a kizárt eszközökre irányuló) valamennyi lehívást figyelembe veszi. Ez a 4,5 milliárd USD-s első részlet tehát nemcsak az intézkedés hatálya alá tartozó eszközportfóliót, hanem az FSAM-portfólió egészét is fedezi,


( 36 ) 6,376 – (0,150 + 0,350 + 0,288 + 0,376) = 5,212 milliárd EUR. ( 37 ) HL C 14., 2008.1.19., 6. o.

( 38 ) A Dexia kezességvállalással fedezett forrásoldali kötelezettségeinek maximális összege soha nem haladta meg a 100 milliárd EUR-t, még 2008. október 9. és 2009. november 1-je között sem, amely időszakban a maximális összeg a kezességvállalási szerződés értelmében 150 milliárd EUR volt. A Dexia által igénybe vett kezességvállalások 2009. május 27-én regisztrált maximális összege 95,6 milliárd EUR.

( 39 ) Lásd a 20. pontot. ( 40 ) Lásd többek között a C 17/09. sz., LBBW-ügyben 2009. december

15-én hozott (még közzé nem tett) bizottsági határozatot és a 2009. december 15-i IP/09/1927. sz. sajtóközleményt.

— ezenkívül az intézkedés szükség esetén előírja a belga és a francia állam első kérés alapján történő beavatkozását még a 4,5 milliárd USD első részletére is, a belga és a francia állam ezt követően a Dexiához fordul, amelynek ekkor ezt a beavatkozást készpénzben kell visszatérítenie. Ez az intézkedés következésképpen a belga és a francia államot a fedezett eszközökön keletkező veszteség kockázatának és a Dexia nemteljesítése kockázatának teszi ki, mégpedig már a 4,5 milliárd USD-s első részlet esetében is. Ez az értékvesztett eszközökre vonatkozó intézkedéseknek nem közös sajátossága.

(149) E sajátosságok miatt a vizsgált portfólió, amelynek az esetében a belső elszámolóár kiszámításra kerül, a teljes FSAM-portfólió, és nemcsak a fedezett eszközportfólió. 2009. január 31-én a paritásos maradványérték 16,6 milliárd USD-t tett ki. A belső elszámolóár tehát 12,1 milliárd USD (azaz a 16,6 és a 4,5 milliárd USD különbsége). A piaci ár [7–9] milliárd USD volt, így a támogatási összeg [3,1–5,1] milliárd USD, azaz [2,4–4,0] milliárd EUR ( 41 ).

8.2.5. A KÜLÖNBÖZŐ TÁMOGATÁSI INTÉZKEDÉSEK TELJES ÖSSZEGE

(150) Ahogyan azt az érintett tagállamok az eljárást megindító határozatra vonatkozó észrevételeikben hangsúlyozták, a Bizottság elismeri, hogy nem helyénvaló a feltőkésítéseknek megfelelő támogatási összegek és a forrásokra nyújtott kezességvállalások összeadása, mivel a két intézkedéstípusnak nem ugyanolyan versenytorzító hatásai vannak. Következésképpen a Bizottság megállapítja, hogy a Dexia számára tőkeemelés és az értékvesztett eszközök kezelésére nyújtott támogatás (FSA-intézkedés) formájában nyújtott támogatás teljes összege 8,4 milliárd EUR, és hogy a kezességvállalás és likviditási segítségnyújtás formájában nyújtott támogatás összege elérheti a [95–135] milliárd EUR-t.

8.3. A TÁMOGATÁS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

8.3.1. JOGALAP

(151) Az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében „a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető […] egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komolyan zavar megszüntetésére nyújtott […] támogatás”. A pénzügyi piacoknak a szóban forgó intézkedések odaítélése óta fennálló helyzetére való tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szóban forgó intézkedések az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján értékelhetők. Ami a belga, a francia és a luxemburgi gazdaságot illeti, ezt az említett tagállamok hatóságai által a pénzügyi

válság leküzdése érdekében hozott intézkedéseket jóváhagyó különböző bizottsági határozatok ( 42 ) megerősítették. Következésképpen a Dexiára vonatkozó, 2008. november 19-i, 2009. március 13-i és 2009. október 30-i határozatokhoz hasonlóan a szóban forgó támogatási intézkedések értékeléséhez továbbra is az EUMSz. 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja jelenti a jogalapot.

(152) A Bizottság a jelenlegi válság összefüggésében pontosan meghatározta az értékvesztett eszközök kezelésére vonatkozó támogatások és a nehéz helyzetben lévő intézmények szerkezetátalakítására nyújtott támogatások alkalmazásának feltételeit. Ezeket az elveket az értékvesztett eszközökről szóló közlemény és a szerkezetátalakítási közlemény tartalmazza.

8.3.2. AZ FSA-INTÉZKEDÉS ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

(153) A 2009. március 13-i határozatban foglaltaknak megfelelően az FSA-intézkedés az értékvesztett eszközökről szóló közlemény hatálya alá tartozik, még akkor is, ha elsődleges célkitűzése az volt, hogy lehetővé tegye az FSA eladási műveletének megvalósítását. Ezt az intézkedést tehát az értékvesztett eszközökről szóló közleményben előírt feltételek alapján kell elemezni. E tekintetben a Bizottság a 2009. március 13-i határozatában azt a következtetést vonta le, hogy maga a kezességvállalás és az általa fedezett eszközök, valamint a Dexia, illetve a belga és a francia állam közötti költségmegosztás összeegyeztethető a belső piaccal. Az eszközértékelés, az intézkedés ellentételezése, valamint a 4,5 milliárd USD-s első részleten túl a Dexia által kibocsátandó értékpapírok ellentételezése még ellenőrizendő.

8.3.2.1. Eszközértékelés

(154) A Bizottság megvizsgálta azt, hogy a tényleges gazdasági érték alkalmazott elemzési módszere megfelelt-e az értékvesztett eszközökről szóló közleményben megállapított követelményeknek, valamint különösen azt, hogy i. az a lehető legnagyobb mértékben megfigyelhető adatokon alapult-e; ii. realista és óvatos feltevéseket állapított-e meg a jövőbeli pénzforgalomra vonatkozóan; és iii. óvatos válságszimulációkon alapult-e az értékelés lebonyolításakor.


( 41 ) A 2009. január 30-án alkalmazandó 1 EUR = 12 816 USD átváltási árfolyamon.

( 42 ) Lásd többek között a következő állami támogatási ügyekben hozott bizottsági határozatokat: N 574/08, Fortis-kezességvállalás (HL C 38., 2009.2.17., 2. o.); NN 42/08, Fortis (HL C 80., 2009.4.3., 7. o.); NN 57/09, az Ethias javára biztosított sürgősségi intézkedések (HL C 176., 2009.7.29., 1. o.); C 18/09 KBC (HL C 216., 2009.9.10., 10. o.); a KBC javára nyújtott C 18/09. sz. támogatásról szóló (még közzé nem tett), 2009. november 18-i határozat; N 548/08, Pénzintézetek javára nyújtott refinanszírozási intézkedések – Franciaország (HL C 123., 2009.6.3., 1. o.); N 251/09, Pénzintézetek javára biztosított refinanszírozási mechanizmus – Franciaország (HL C 174., 2009.7.28., 2. o.); N 613/08, Sajáttőke-stabilizálási mechanizmus – Franciaország (HL C 106., 2009.5.8., 15. o.); N 29/09, Sajáttőke-stabilizálási rendszer módosítása – Franciaország (HL C 116., 2009.5.21., 5. o.) C 123/09, Sajáttőke-stabilizálási mechanizmus módosítása – Franciaország (HL C 123., 2009.6.3., 3. o.); N 23/09, A kezességvállalás formájában nyújtott támogatásokra vonatkozó ideiglenes rendszer – Franciaország (HL C 62., 2009.3.17., 11. o.); N 128/09, Gazdaságélénkítési célú ideiglenes kezességvállalási rendszer – Luxemburg (HL C 106., 2009.5.8., 9. o.).

(155) A felhasznált eszközökre vonatkozó értékelési módszerek vizsgálatára a Bizottság által szerződtetett szakértők technikai segítségnyújtásával került sor. Az értékelést a vizsgált FSAM-portfólióban található minden fő eszközosztály esetében – alapforgatókönyv mellett és stresszforgatókönyv mellett egyaránt – elvégezték. A tényleges gazdasági érték értékeléséhez figyelembe vett módszertan és feltevések vizsgálata alapján a Bizottság kedvező értékelést adott. A Bizottság így rámutat arra, hogy a figyelembe vett feltevések összességében konzervatívak:

— a nemteljesítési rátákat óvatosan tervezték, ezen eszközök legutóbbi teljesítmény-tendenciáinak felhasználásával, konzervatívnak ítélt szinteken,

— óvatos (a felszámolási és a visszafizettetési költségeket is tartalmazó) visszafizettetési rátákat terveztek, amelyek tükrözték a legutóbbi tendenciákat és nem terveztek javulást az elkövetkezendő években,

— az előtörlesztésekre vonatkozó feltevések szintén konzervatívak és összhangban vannak a megfigyelt legutóbbi tendenciákkal.

(156) […]

(157) A Dexia által készpénzben visszatérítendő első 4,5 milliárd USD-s részlet meghaladja az óvatosan és az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel összhangban – mind alapforgatókönyv, mind pedig stresszforgatókönyv szerint, és mind a teljes FSAM-portfólióra, mind pedig a kizárt eszközök levonása utáni FSAM-portfólióra vonatkozóan – becsült várt veszteségek szintjét. A 12,1 milliárd USD-ben megállapított belső elszámolóár az alapforgatókönyv szerint ([13,6–14,6] milliárd USD és a stresszforgatókönyv szerint ([12–13] milliárd USD) is alacsonyabb a tényleges gazdasági értéknél.

8.3.2.2. Az FSA intézkedés ellentételezése

(158) Az FSA-intézkedésre a garantált put opcióra a nemteljesítési kockázat fedezése címén a Dexia által a belga és a francia államnak fizetendő 113 bázispontos ellentételezés vonatkozik, amelyhez a Dexia által az FSAM-nek tett likviditási kötelezettségvállalások nemteljesítéséhez kapcsolódó kockázat fedezése címén 32 bázispont adódik.

(159) A Bizottság pozitívan értékeli azt a tényt, hogy a Dexia által készpénzben visszatérítendő első 4,5 milliárd USD-s részlet 2009. január 31-én – mind alapforgatókönyv, mind pedig stresszforgatókönyv szerint – meghaladja a várt veszteségek szintjét, mivel csökkenti a belga és a francia állam által vállalt kockázatot. Konkrétabban: a

Bizottság a belga és a francia államnak az FSA-intézkedésért nyújtott ellentételezés szintjét – a belga és a francia állam által vállalt fennmaradó kockázathoz képest – pozitívan értékeli. Másfelől az értékvesztett eszközökről szóló közlemény szerint az FSA-intézkedés ellentételezésének értékeléséhez hivatkozni lehet az intézkedésnek köszönhetően keletkezett szavatoló tőke felszabadítására. Az első részlet jelentős nagyságrendjére, valamint arra való tekintettel, hogy ez utóbbi az ehhez az első részlethez kapcsolódó szavatoló tőke kiszámítása érdekében 1 250 %-os súlyozás tárgyát képezi, a belga és a francia állam bebizonyította, hogy az FSA-intézkedés nem szabadít fel szavatoló tőkét. Az értékvesztett eszközökről szóló közlemény 21. pontjában (a 11. lábjegyzetben) foglaltaknak megfelelően az eszközátviteli intézkedéseket a tőkeinjekcióval összehasonlítható módon kell ellentételezni. Az FSA-intézkedéssel összehasonlítható tőke összege itt – a szavatoló tőke felszabadításának hiánya miatt – nulla. Az FSA-intézkedés hatálya ugyanakkor több kiváltó eseményre terjed ki, mint kizárólag a fedezett eszközök veszteségei. Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az FSA-intézkedés ellentételezése megfelelő.

8.3.2.3. A kibocsátandó értékpapírok ellentételezése

(160) A Bizottság megállapítja, hogy a belga és a francia állam által a 4,5 milliárd USD-s első részletet meghaladó kezességvállaláson alapuló lehívás esetén kapott kompenzáció meghaladja az értékvesztett eszközökről szóló közleményben előírt kompenzációt.

8.3.2.4. Az FSA-intézkedésnek az értékvesztett eszközökről szóló közleménnyel való összeegyeztethetőségére vonatkozó következtetés

(161) A Bizottság tehát azt a következtetést vonja le, hogy az FSA-intézkedés összeegyeztethető az értékvesztett eszközökről szóló közlemény elveivel.

8.3.3. A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERV ÖSSZEEGYEZTETHETŐSÉGE

8.3.3.1. A szerkezetátalakítás előírt mértéke

(162) A fentiekben foglaltaknak megfelelően a tőkeemeléshez és az FSA-intézkedéshez kapcsolódó támogatási összeg összesen 8,4 milliárd EUR. A szerkezetátalakítási közlemény 4. pontjának megfelelően ezt az összeget kell figyelembe venni a szerkezetátalakítási terv benyújtására vonatkozó kötelezettség értékelése során. A BNB által bevezetett kezességvállaláshoz és likviditási segítségnyújtáshoz kapcsolódó támogatási összegeket a szerkezetátalakítási tervnek a belső piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó értékelés során kell figyelembe venni ( 43 ).


( 43 ) Lásd különösen a szerkezetátalakítási közlemény 31. pontját.

(163) A szerkezetátalakítási közlemény 4. pontjában (a 4. lábjegyzetben) foglaltaknak megfelelően a szerkezetátalakítási terv benyújtására vonatkozó kötelezettséggel járó különleges szempontok és körülmények elsősorban, de nem kizárólag azokra az esetekre vonatkoznak, amelyekben egy nehéz helyzetben lévő bankot az állam tőkésített fel, vagy amelyekben egy eszközátvétel által érintett bank már kapott valamilyen, veszteségfedezési vagy veszteségelkerülést segítő támogatást, és a támogatás értéke összességében meghaladja a kockázattal súlyozott teljes eszközállomány 2 %-át. Márpedig a Bizottság a 2008. november 19-i, a 2009. március 13-i és a 2009. október 30-i határozatában már bebizonyította, hogy a Dexia a támogatási intézkedések bevezetésekor nehéz helyzetben lévő vállalkozás volt.

(164) A tőkeemeléshez és az FSA-intézkedéshez kapcsolódó támogatási elemek a csoport 2008. december 31-én számított, kockázattal súlyozott eszközállományának 5,5 %-át teszik ki, amely összeg jelentősen meghaladja a kockázattal súlyozott eszközállomány 2 %-os részarányát, és amelynek célja a Dexia veszteségeinek fedezése. Ezen elvek alapján a Dexia tehát köteles szerkezetátalakítási tervet benyújtani.

(165) A szerkezetátalakítás előírt mértéke az egyes bankok felmerült problémáinak súlyosságától és a kapott támogatások összegétől függ. E tekintetben a figyelembe veendő támogatás a feltőkésítésre és az értékvesztett eszközök kezelésére vonatkozó intézkedésekből, valamint a megszerzett kezességvállalásokból származó teljes támogatás. A szerkezetátalakítási terv összeegyeztethetőségét a szerkezetátalakítási közleményben kifejtett feltételek szempontjából kell értékelni. Ezek a feltételek a következők:

— a szerkezetátalakítási tervnek lehetővé kell tennie az intézmény hosszú távú életképességének helyreállítását,

— a szerkezetátalakítási tervnek biztosítania kell a szerkezetátalakítási költségeknek az államok és a bank közötti méltányos megosztását,

— a szerkezetátalakítási tervnek lehetővé kell tennie a támogatások okozta túlzott versenytorzulások kijavítását.

8.3.3.2. Az intézmény hosszú távú életképességének helyreállítása

(166) A szerkezetátalakítási közlemény 2. szakaszának megfelelően a szerkezetátalakítási tervnek lehetővé kell tennie az intézmény hosszú távú életképességének helyreállítását, azaz a szerkezetátalakítási tervnek átfogónak, részletesnek és koherensnek kell lennie, lehetővé téve annak kifejtését, hogy a bank hogyan állítja vissza hosszú távú életképességét állami támogatás nélkül és a lehető legrövidebb időn (legfeljebb öt éven) belül. A szerkezetátalakítási tervnek többek között tartalmaznia kell több alter

natív helyzet összevetését, például a bank feldarabolását vagy egy másik bank által történő felvásárlását, meg kell neveznie a bank nehéz helyzetét okozó tényezőket, tájékoztatást kell adnia a bank üzleti modelljéről, elő kell írnia azoknak a tevékenységeknek a megszüntetését, amelyek strukturálisan veszteségesek maradnának, megfelelő sajáttőke-arányos nyereséget kell előírnia (mégpedig alapforgatókönyv és stresszforgatókönyv szerint), és az állami támogatások visszafizetésére vonatkozó feltételekről kell rendelkeznie.

a) A Dexia üzleti modelljének értékelése

(167) A Bizottság először is kedvezőnek tartja azt a tényt, hogy a Dexia pozitív eredményt realizált 2009 első három negyedéve során. Ezen eredmény tekintetében azonban a Bizottság a következőket is megállapítja:

— a csoport működési teljesítménye meglehetősen leromlott a 2009. év folyamán, 2009 első és harmadik negyedéve között 44 %-kal esett vissza,

— a csoport eredményének – a Dexia által 2009-ben mintegy [300–500] millió EUR-ra becsült – jelentős része a pénzforgalmi eredményből és konkrétabban az egy évnél rövidebb futamidőkre vonatkozó görbe erőteljes elhajlásának köszönhetően lehetséges átalakulási tevékenységekből származik,

— a Dexia valószínűleg nem realizált volna nyereséget, ha nem részesült volna az érintett tagállamok által garantált ennyire jelentős (és Európában az egyik legszámottevőbb) pénzügyi keretösszegben.

(168) A Bizottság a Dexia és az érintett tagállamok által vele közölt részletes információk alapján két fő nyereségforrást különített el a Dexia esetében: egyrészt a Dexia hagyományos banki tevékenységeihez kapcsolódó visszatérő nyereségeket, másrészt pedig a kevésbé határozott nyereségeket. Az első nyereségtípus főként a kölcsönök bevételeire és a kötvényportfóliót, a jutalékbevételeket, a refinanszírozási költségeket és a működési költségeket érinti. A második nyereségtípus a rövid távú átalakulási tevékenységekből, a saját részre végzett piaci tevékenységekből és a visszavont rendkívüli bevételekből – például az eszközeladás, a céltartalék-visszavétel vagy a származtatott pénzügyi eszközökre elkülönített nyitott pozíciókból – származik.

(169) Az érintett tagállamok által a Bizottsággal közölt információk alapján […], olyan módon, hogy a csoport fő nyereségforrásait elemezni lehessen a bankközi referencia-kamatlábakhoz viszonyított árrések tekintetében. Ennek a 2009-re vonatkozó elemzésnek a hatására a Bizottság úgy tekinti, hogy a Dexia hagyományos banki tevékenységei igen alacsony, sőt negatív jövedelmezőséget eredményeznének. Az ilyen elemzésnek nem mondana ellent a 2009 első három negyedévében regisztrált – a fentiekben foglaltak szerinti különleges körülményekből adódó – pozitív eredmény vizsgálata.


(170) Ezenkívül a csoport fő nyereségforrásainak jövőbeli alakulására vonatkozóan ésszerűen levezethető előrejelzések jelenleg nem teszik lehetővé a Dexia hagyományos banki tevékenységei nyereségének lehetséges javulására vonatkozó következtetés levonását. Ennek indokai a következők:

— a PWB-kölcsönnyújtási tevékenységek és a kötvényportfólió átlagos árrése a következők miatt tartósan alacsony maradna: i. az e tevékenységek esetében keletkezett bevételek alacsony szintje (a szerkezetátalakítási tervben foglalt információk szerint […] közötti bázispont); ii. ezen eszközöknek a PWB- kölcsönök és a kötvényeszközök közepes (hosszú) futamideje miatti, viszonylag lassú értékcsökkenési profilja; valamint iii. a Dexia számára az ezen lejáró eszközök új, magasabb bevételeket keletkeztető kölcsönökkel való helyettesítésének nehézsége. Ez utóbbit illetően a Bizottság megállapítja, hogy a Dexia a PWB-tevékenység során 2009-ben […] milliárd EUR-s új célhozamot tűzött ki, amelyet a 2009. év első 11 hónapja során az előirányzott összeg ([…] milliárd EUR) […] arányában realizált, mégpedig a Dexia hagyományos piacain az e tevékenységek esetében megnövekedett verseny és az árréseket terhelő csökkenő nyomás miatt,

— fennállna annak a kockázata, hogy a jutalékbevételek, amelyeknek egy jelentős múltbeli forrása a Dexia által a helyi önkormányzatoknak kínált pénzügyi szolgáltatások keretében megvalósított strukturálteszköz- eladás volt, a jövőben csökkennek, e forrás várható kiapadása (az új PWB-termékek körének szűküléséből és a helyi önkormányzatok e terméktípusok iránti jövőbeli alacsony keresletéből fakadó strukturálttermék-forgalmazás csökkenése), valamint a jutalékokat keletkeztető tevékenységek esetében megnövekedett verseny miatt,

— a finanszírozási költségek növekednének amiatt, hogy a Dexiának a rövid távú és/vagy a központi bankoktól szerzett finanszírozásokat fokozatosan hosszabb távú finanszírozásokkal kell helyettesítenie, amelyeket vagy i. a kötvénypiacon szerez meg, a pénzügyi válság előtt megfigyelt költségeknél magasabb költségek mellett; vagy ii. a jelzálogkötvények piacán szerez meg, szintén a válság előttieknél magasabb költségek mellett és e piac felvevőképességének határain belül, amely a jövőben csökkenhet az EKB által támogatható biztosíték várható szigorítása miatt; vagy iii. az üzleti és intézményi ügyfélkör betétei segítségével szerez meg, de egy versenyképesebb környezetben,

— fennállna annak a kockázata, hogy a (mérlegfőösszeghez képest bázispontban kifejezett) működési és strukturális költségek továbbra is a jelenlegi szinten maradnának, sőt emelkednének, mégpedig a költségek 2012. december 31-ig történő 15 %-os csökkentésére vonatkozó terv ellenére, mivel ezt a csökkentést a csoport mérlegfőösszegének ugyanezen időszakra vonatkozó – 15 %-ot meghaladó – csökkentésére kell visszavezetni,

— végezetül a kockázati költség olyan tényező, amely kedvezően alakulhatna az elkövetkezendő években, ahogyan azt a Dexia által 2009-ben végrehajtott céltartalék-visszavételek igazolják. A kockázati költség csökkenése azonban korlátozott marad bizonyos olyan közszférabeli jogalanyoknak a hitelminőség- romlása miatt, amelyeknek a Dexia ki van téve.

(171) Ezen elemzés végén a Bizottság tehát úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási tervnek i. csökkentenie kell a Dexia tőkeáttételi szintjét, többek között annak érdekében, hogy magasabb finanszírozási költségeket és alacsony eszközárréseket vállalhasson; ii. javítania kell finanszírozási forrásainak minőségét és összetételét; továbbá iii. csökkentenie kell állandóköltség-állományát.

(172) E tekintetben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2010. február 9-én bejelentett szerkezetátalakítási terv – ha az az érintett tagállamok kötelezettségvállalásainak megfelelően valósul meg – kielégítő válaszokat ad majd a csoport hosszú távú életképességére vonatkozó kérdésre.

(173) Először is a szerkezetátalakítási terv lehetővé teszi a Dexia mérlegfőösszegének – a 2008. december 31-i összeghez képest – 35 %-kal történő csökkentését 2014-ig, valamint a csoport tevékenységeinek a hagyományos banki tevékenységeire való reorientálását:

— az FSA-nak az Assured Guaranty részére történő, 2009. július 1-jén lebonyolított eladása jelentős mértékben javította a Dexia kockázati profilját, csökkentve az amerikai állami szektort és strukturált eszközöket érintő kockázatnak való kitettségét. A Dexia által az FSA elidegenítése keretében kapott Assured Guaranty-értékpapírok szintén elidegenítésre kerülnek, ezzel is csökkentve a Dexiának a „monoline” biztosítási ágazatnak való kitettségét,

— a kötvényportfólió-kezelési tevékenységek jelentős része, valamint a Dexia nem történelmi piacain (mégpedig Ausztráliában, Japánban, Mexikóban, Svájcban és Svédországban) folytatott bizonyos PWB-tevékenységeket elkülönítik a csoport hagyományos banki tevékenységétől, majd kifuttatják. Mindezek az LPMD-be helyezett tevékenységek 2009. december 31-én összesen 161,7 milliárd EUR-t tesznek ki, azaz a Dexia ezen időpontbeli mérlegfőösszegének 27,9 %-át adják. Az érintett tagállamok az LPMD fokozatos értékcsökkenését irányozzák elő, ahogyan azt a 4. táblázat feltünteti. A Bizottság megállapítja, hogy a kötvényportfóliónak a szerkezetátalakítási tervben előirányzott felgyorsított elidegenítése ellenére az LPMD tevékenységeinek értékcsökkenése az érintett eszközök hosszú futamideje miatt lassú ritmusú (az LPMD 2014-re a Dexia mérlegfőösszegének 17,9 %-át tenné ki). E tevékenységek tehát az elkövetkezendő években továbbra is jelentősen befolyásolni fogják a csoport jövedelmezőségét. Mindazonáltal a Bizottság kedvezőnek tartja azt a tényt, hogy az LPMD konzervatív tőkésítési szabályainak alkalmazása ([10–15] %-os „Core Tier 1” mutató


betartása) korlátozza a csoport forgalmazási képességét, és ezáltal hozzájárul az eredmény tőkésítéséhez. Ráadásul a szigorú finanszírozási szabályok betartása (stabil források rendelése az LPMD-hez: garantált vagy nem garantált kötvénykibocsátások, jelzálogkötvények és betétek) szintén lehetővé kell, hogy tegye az LPMD-hez kapcsolódó likviditási és átalakítási kockázatok visszaszorítását. Végezetül az LPMD-tevékenységeknek a csoport fennmaradó tevékenységeitől való elkülönítése lehetővé fogja tenni a piacfigyelők általi nyomon követésüket,

— a Dexia történelmi piacokon (Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban) folytatott PWB-tevékenységei szintén jelentősen szűkülnek: az olasz leányvállalat (a Dexia Crediop, amelynek a mérlegfőösszege 2009. június 30-án 61,2 milliárd EUR volt) és a spanyol leányvállalat (a Dexia Sabadell, amelynek a mérlegfőösszege 2008. december 31-én 15,6 milliárd EUR volt) 2012. december 31-ig, illetve 2013. december 31-ig elidegenítésre kerül, ahogyan elidegenítésre került 2008-ban a Kommunalkredit Austria társaságban szerzett Dexia-részesedés és 2009-ben a PWB-tevékenységekkel foglalkozó indiai jogalanya. A PWB-tevékenységeknek a Dexia történelmi piacain kívüli megszüntetése hozzá kellene, hogy járuljon ahhoz, hogy csökkenjen a Dexia PWB-tevékenységeinek árrésére gyakorolt nyomás,

— végezetül a saját részre végzett kereskedési tevékenységek e határozat időpontjától számítva megszüntetésre kerülnek, a piaci tevékenységek pedig jelentősen szűkülnek, lehetővé téve a Dexia piaci kockázatoknak és a mérlegen kívüli műveletekre vonatkozó partnerkockázatnak való kitettsége csökkenését: az SBPO- és TOB-tevékenységeket kifuttatják és a Dexia kockáztatott értékeinek (Value At Risk; VaR) határértékeit 2008-hoz képest 44 %-kal csökkentik. A saját részre végzett kereskedési tevékenységek teljes megszüntetése azt jelenti, hogy a Dexia csak azért fogja fenntartani kereskedési tevékenységeit, hogy átvegye, továbbítsa és végrehajtsa ügyfeleinek vásárlási és eladási megbízásait. A Dexia egyetlen esetben sem őriz meg nyitott pozíciókat saját részére, kivéve ha az ilyen pozíciók abból adódnak, hogy a Dexia nem tudja végrehajtani ügyfeleinek bizonyos megbízásait, mégpedig kellően – olyan módon – meghatározott határokon belül, hogy ne veszélyeztessék a csoport fizetőképességi és/vagy likviditási pozícióját.

(174) A Dexia tőkeáttételi hatásának csökkentése és tevékenységeinek a hagyományos banki tevékenységekre való reorientálása – az alacsony árréseket keletkeztető tevékenységek (többek között a PWB-állomány és a kötvényportfólió) részesedésének csökkentése és a jövedelmezőbb tevékenységek (többek között új PWB- és RCB-termékek és projektfinanszírozások) részesedésének növelése révén – lehetővé fogják tenni, hogy a csoport újra egyensúlyba hozza mérlegét. E tekintetben a Bizottság kedvezőnek

tartja azt a tényt, hogy a Dexia tevékenységeinek reorientálása e tevékenységek – többek között a PWB-tevékenység – jövedelmezőségének szigorú felügyelete mellett történik. Amennyiben ugyanis a Dexia tartózkodik attól, hogy e határozattól kezdődően 10 %-nál alacsonyabb RAROC-szinten nyújtson kölcsönt PWB-ügyfeleinek, a PWB-tevékenységben a gazdasági tőke minimális jövedelmezőségi szintje 2014. december 31-ig biztosítható. A Dexia 2009–2014 közötti időszak alatti eredményeire vonatkozóan az érintett tagállamok által a Bizottsághoz eljuttatott előrejelzések ( 44 ) megerősítik, hogy a csoport tevékenységeinek teljes jövedelmezősége biztosítható az adott időszakban, és hogy a kifuttatás alá kerülő tevékenységek (LPMD) esetében várható veszteségeket ellensúlyozhatják a „Core Division” nyereségei.

(175) Végezetül a Dexia tevékenységeinek a hagyományos tevékenységei és piacai irányába való reorientálásával egyidejűleg egyre javul a csoport likviditási profilja – azáltal, hogy finanszírozásainak futamidejét fokozottabban az eszközei futamidejéhez igazítja. A likviditási profil említett javulása három fő intézkedésből fakad:

— a hosszú távú finanszírozások átlagos élettartamának növekedése és a csoport stabil finanszírozási forrásainak növekedése. E tekintetben a Bizottság kedvezőnek tartja a szerkezetátalakítási terv által a mérlegfőösszeghez igazított rövid távú finanszírozások esetében megállapított célmutatókat, a csoport forrásoldali tételeinek átlagos élettartamát és a csoport eszközoldali főösszegéhez igazított stabil finanszírozási forrásokat. A Bizottság megítélése szerint – szigorúan azon feltétel mellett, hogy ezeket a mutatókat a megállapított lejárati időpontig tiszteletben tartják – a Dexia likviditási és átalakítási kockázatoknak való kitettsége kedvezően fogja befolyásolni hosszú távú életképességének helyreállítását. Egy ilyen tendencia egyébként a likviditás mérésére és ellenőrzésére szolgáló, jelenleg a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottságon belüli vita tárgyát képező új nemzetközi normák irányába mutat,

— a Dexiának a forrásoldali kötelezettségeire vonatkozó kezességvállalási mechanizmusból való fokozatos és előrehozott kilépése 2010. június 30-ig. A Bizottság kedvezőnek tartja, hogy a Dexia hosszú távú életképességének helyreállítása keretében kilép a kezességvállalásból,

— a Dexia által a DenizBank elnevezésű leányvállalatának rendelkezésére bocsátott finanszírozások nullára csökkentése. Ez az intézkedés ugyanis lehetővé teszi annak biztosítását, hogy a DenizBank RCB-tevékenységének előirányzott fejlesztését ez utóbbi saját forrásaiból finanszírozzák, és az tovább ne terhelje a csoport egészének finanszírozási szükségleteit.


( 44 ) Lásd a (64) preambulumbekezdést.

b) A szerkezetátalakítási terv keretében eljuttatott stresszforgatókönyvek

(176) A szerkezetátalakítási közlemény 13. pontjának megfelelően a Bizottság arra kérte az érintett tagállamokat, hogy hajtsanak végre néhány stressztesztet annak érdekében, hogy teszteljék az elkövetkezendő években esetlegesen bekövetkező sokksorozatnak való ellenállását, és hogy következtetést vonjanak le a csoport hosszú távú életképességére vonatkozóan.

(177) Fontos egyértelművé tenni, hogy a Bizottság az elemzését az érintett tagállamok által benyújtott tesztek eredményeire alapozta. […].

i. Első stresszteszt

(178) A Dexia főbb makrogazdasági változók (GDP, kamatlábak, átváltási árfolyamok) módosulásának való ellenállása tesztelésére irányuló első stresszteszttel kapcsolatban a Bizottság a következő észrevételeket fogalmazza meg:

— először is úgy tűnik, hogy a Dexia nyereségének változása eleve viszonylag kevésbé rugalmasan követi a növekedési rátára alkalmazott stressz-szinteket. A múltbeli megfigyelésekhez képest rendkívüli stressznek kitett növekedési ráta szimulálásának ténye ellenére ugyanis a Dexia nyeresége a kockázati költség emelkedése miatt kétségkívül csökkenne, de bőven nyereséges maradna. Ez i. a „Public Finance” portfólió és a kifuttatott kötvényportfólió viszonylag nagy arányával és jó hitelminőségével ( 45 ); valamint ii. azzal magyarázható, hogy a Dexia indokoltan döntött amellett, hogy a modelljében stressz esetén szereplő csoportszintű bevételeket nem igazítja ki,

— másodszor úgy tűnik, hogy a Dexia stresszteszthez alkalmazott modelljében nem állapít meg valós kapcsolatot a Dexia növekedési rátája és finanszírozási költsége között, és általánosabban a „finanszírozási költség” változó, azaz a Dexia által az új finanszírozásokra fizetendő bankközi kamatláb feletti árrésre nem nehezedett nyomás. Ez magyarázattal szolgálhatna a Dexia nyereségének stressz esetén megfigyelhető viszonylag alacsony rugalmasságára is. Ezt a tényezőt annál is inkább helyénvaló mérlegelni, mert a Dexia túlnyomórészt piaci finanszírozásoktól és rövid távú finanszírozásoktól függ, amelyek növelik a Dexiára esetlegesen visszaható, említett finanszírozásiköltség-növekedés intenzitását és sebességét is. E kérdés elemzése érdekében a Bizottság egy második, különálló stresszteszt elvégzését kérte,

— harmadszor, ami a két másik változót illeti, a stresszforgatókönyvben szereplő feltevések viszonylag hasonlóak voltak az alapforgatókönyvben alkalmazottakhoz. A kamatlábak esetében például – alapforgatókönyv és stresszforgatókönyv szerint egyaránt – a

három hónapos EURIBOR-kamatlábakat […] %-ra, a swap-kamatlábakat pedig […] %-ra és […] %-ra tervezték, a görbe elhanyagolható lapulására utalva. Ami az átváltási árfolyamokat illeti, azok mindkét forgatókönyvben hasonlóak voltak. Ezen okból kifolyólag a Bizottság külön érzékenységi elemzés elvégzését kérte (lásd a (186)–(195) preambulumbekezdést).

(179) Következésképpen, ami ezt az első stressztesztet illeti, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a kifuttatás alatt álló „Public Finance” portfólió és kötvényportfólió viszonylag nagy arányából és jó hitelminőségéből adódóan a Dexia képes jelentősen leromlott makrogazdasági környezet esetén felmerülő jelentős kockázatiköltség- növekedést kezelni, és ennélfogva eleget tesz a stressztesztnek.

ii. Második stresszteszt

(180) Ami a Dexia piaci finanszírozási költsége emelkedésének való ellenállására vonatkozó második stressztesztet illeti, úgy tűnik, hogy a finanszírozási költség három hónapos időszak alatti, további 100 bázispontos és 200 bázispontos emelkedése az adózás előtti nyereség […], illetve […] millió EUR-val történő csökkenésével járna. A hatás valószínűleg ténylegesen jelentősebb lenne, ha a Dexia a stressztesztjében alkalmazta volna a Bizottság által előírt feltevéseket, […]. A Dexia által módosított feltevések a következők:

— a finanszírozási költség emelkedését egy […]-ra/-re korlátozott időszakban szimulálták. E tekintetben a Bizottság megállapítja, hogy bizonyos tényezők, mint például a Dexia CDS-portfóliója vagy a hosszú távú „senior unsecured” (fedezetlen, nem alárendelt) finanszírozási költsége több mint […] bázisponttal emelkedett egy […]-t meghaladó időszak során. Ami a rövid távú finanszírozási költséget illeti, az érintett tagállamok és a központi bankok példátlan – megszüntetésre kerülő – beavatkozásai nélkül ez a finanszírozási költség is jelentősen emelkedett volna,

— a Dexia megváltoztatta finanszírozási szerkezetét, és a finanszírozási költségre nehezedő nyomás időszakában a Dexia csak rövid távú finanszírozások lebonyolítását feltételezte. E tekintetben a Bizottság megállapítja, hogy az ilyen feltevések ellentmondanak a Dexia közelmúltbeli tapasztalatának, mivel ez utóbbi – finanszírozási költségének támogatott emelése ellenére – növelte a hosszú távú finanszírozás arányát,

— stresszforgatókönyv szerint a Dexia nem más hasonló, közelmúltbeli európai gyakorlatok esetére vonatkozó feltevésekkel összhangban alkalmazott feltevéseket.


( 45 ) Például az LPMD-üzletágat 2009. december 31-én alkotó, 161,7 milliárd EUR értékű eszközök esetében azok 97 %-a „befektetési fokozat” minősítésűk (32 %-uk AAA minősítésű, 28 %-uk AA minősítésű, 25 %-uk A minősítésű, 12 %-uk BBB minősítésű).

(181) A Bizottság ebből azt a következtetést vonja le, hogy […]. A Bizottság azt is megállapítja, hogy ezt a paramétert valójában figyelmen kívül hagyják a Dexia többi stressztesztjében, azaz a más hasonló, közelmúltbeli európai gyakorlatok keretében végzett stressztesztben és a likviditási stressztesztben.

(182) A Dexia fenntartja, hogy i. az üzleti tervében alkalmazott feltevések […] vagy […] bázispontos emelkedés szimulálása előtt már önmagukban nyomás alatt vannak, mivel a 2009. júliusi körülményeket tükrözik, amelyek kétségkívül jobbak voltak a 2008. év végieknél vagy a 2009. év elejieknél, nem tükrözik viszont a 2009. év második felének pozitív tendenciáját; ii. a finanszírozási szerkezet változatlanságára vonatkozó feltevés nem tükrözné valamely piaci szereplő ilyen körülmények közötti magatartását. A Bizottság megerősíti, hogy – a Dexia 2009. évi tapasztalatára való tekintettel – a finanszírozási költségre vonatkozóan előrevetített feltevések a stressz-szimuláció előtt konzervatívak. Tekintettel azonban a bankszektor esetében 2009-ben biztosított rendkívüli intézkedésekre és a bizonytalan jövőbeli háttérre, a Bizottság nem nyilváníthat véleményt a Dexia finanszírozási költségének jövőbeli alakulásáról. Az ez utóbbi tényezőre vonatkozó stresszteszt hasznos, mivel lehetővé teszi annak a következtetésnek a levonását, hogy fontos, hogy a szerkezetátalakítási terv i. csökkentse a Dexia finanszírozásának a piaci finanszírozásoktól való függőségét; és ii. növelje finanszírozásainak átlagos futamidejét, mégpedig annak érdekében, hogy csökkenjen a Dexia finanszírozásiköltség-emelkedésnek való érzékenysége. Pontosan ez az egyik szempont, amelyet a Dexia vezetése figyelembe vett 2008. szeptember 30. és 2009. szeptember 30. között, és amelyre a szerkezetátalakítási terv ki szándékozik térni. Egy 2008 végi [200–300] milliárd EUR-s rövid távú dinamikus finanszírozási szükséglet alapján ez utóbbit 2009. szeptember 30-án [150–200] milliárd EUR-ra csökkentették, és a szerkezetátalakítási terv előírja, hogy a „rövid távú finanszírozások/mérlegfőösszeg” mutató a 2009. december 31-i 30 %-ról 2014. december 31-re 11 %-ra csökkenjen. Egy ilyen rövid távú finanszírozási szint teljes mértékben kielégítő a Bizottság számára, mivel jelentősen csökkenti a finanszírozási költség időben elhúzódó emelkedése jelentette sokkhatásokra való érzékenységét.

(183) Következésképpen ami a második stressztesztet illeti, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy – bár a Dexia jelenlegi finanszírozási szerkezete a Dexiát a finanszírozási költségét érő szélsőséges sokkhatásokkal szemben kiszolgáltatottá teszi, a szerkezetátalakítási terv fokozatosan és kielégítően reagál a Dexia a finanszírozásiköltség-emelkedésre való érzékenységére. Másfelől a Bizottság pozitívan jegyzi meg azt a tényt, hogy a Dexia számottevő jó minőségű eszközállománnyal rendelkezik (ideértve az LPMD-üzletág eszközeit is), a bankközi repópiacon és – szükség esetén – a központi bankoktól – elhanyagolhatóan alacsonyabb költség mellett juttathatja finanszírozáshoz.

iii. Harmadik stresszteszt

(184) A csoport likviditási profiljának tesztelésére irányuló harmadik stresszteszttel kapcsolatban a Bizottság megállapítja, hogy a Dexia stressztesztje és a CBFA stressztesztje is arra utal, hogy a csoport megfelel az egy hónapra kiterjedő teszt követelményeinek. A Bizottság a következőket jegyzi meg:

— úgy tűnik, hogy a likviditási stresszteszteknek a Dexia és a jogalkotó által megállapított modelljei – rendkívüli és állami támogatások nélküli körülmények esetére – nem fogalmaznak meg feltevéseket e likviditás költségére vonatkozóan. E tekintetben a Bizottság azt kérte a csoporttól, hogy végezzen a „finanszírozási költség” változó szimulálására irányuló külön stressztesztet (lásd a (180)–(183) preambulumbekezdést),

— a CBFA által végzett stresszteszt – 2009. május 8-i körrendeletben megfogalmazott – feltevései konzervatívak és a válság közelmúltbeli tapasztalatát tükrözik. Például a következő feltevéseket tartalmazzák: i. az intézmény nem finanszírozhatja magát fedezetlenül a monetáris piacon és tőkepiacon; ii. konzervatív „haircut”-szintek alkalmazása repófinanszírozások esetén; iii. a lakossági ügyfelek látra szóló betétei és takarékbetétei 5 %-ának kivétele egyhetes határidőn belül és e betétek 20 %-ának kivétele egyhónapos határidőn belül; iv. a vállalati ügyfelek azonnal követelhető (és likvid pénzügyi eszközökkel nem garantált) betétei és bizonytalan futamidejű betétei 100 %- ának kivétele egy hetes határidőn belül; v. az intézmény valamennyi határidős betéte megújításának elmaradása azok következő lejáratakor,

— a likviditási stresszteszt pozitív eredményei a következőket tükrözik: i. a Dexia vezetése által a rövid távú dinamikus finanszírozási szükségletek csökkentése érdekében a 2009. év során végrehajtott tökéletesítések; valamint ii. a pénzügyi piacokon világviszonylatban fennálló kedvező háttér. Valamely adott időpontban egy likviditási stressztesztnek való megfelelés ténye azonban nem garantálja az annak való jövőbeli megfelelés tényét. Fontos tehát, hogy (a finanszírozási politika területén) az elkövetkezendő hónapok és évek során bizonyos fegyelem maradjon fenn az e stressztesztnek való folyamatos megfelelés érdekében. E tekintetben a szerkezetátalakítási tervben bejelentett kötelezettségvállalások nemcsak a csoport likviditása javulásának irányába mutatnak, hanem lehetővé teszik azok teljesítésének rendszeres időközönkénti ellenőrzését is.

(185) Következésképpen a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a Dexia megfelel ennek a harmadik stressztesztnek.

iv. A stressztesztekre vonatkozó egyéb megfontolások

(186) Először is a Dexia modelljeiben figyelembe vett bizonyos feltevések vizsgálata alapján úgy tűnik, hogy:


— bizonyos ágazattípusok, illetve szerződőfél-típusok esetében a nemteljesítés valószínűsége és/vagy a nemteljesítési veszteség (a továbbiakban: „loss given default”, illetve LGD) nem kifejezetten óvatos, amenynyiben azokat bizonyos, nyilvánosan hozzáférhető információkkal vetik össze,

— a helyi önkormányzatoknak szánt kölcsönportfólió esetében egyetlen minősítésmódosításra vonatkozó feltevést sem fogalmaznak meg, ami az államháztartás jövőbeli romlását tükrözi.

(187) Fontos azonban kiemelni, hogy a nyilvánosan hozzáférhető adatokkal való összehasonlítás bonyolult, mivel a Dexia kitettségének köre nem hasonlít a nyilvánosan hozzáférhető információkéhoz. A Dexia által a várt veszteségek kiszámításához alkalmazott módszer a belső minősítéseken alapuló módszer, amely kiterjed a nemteljesítés és az átlagos LGD – hosszú távú, konzervatív és a gazdasági cikluson átívelő bizonyos adatokra vonatkozó bizonytalanság és volatilitás tükrözése érdekében kiigazított – valószínűségi paramétereire. Az ilyen paramétereket a CBFA, a Francia Bankfelügyeleti Bizottság és a CSSF vizsgálja meg és hitelesíti. Az érintett tagállamok szerint a Dexia által alkalmazott kockázati paraméterek az új Bázeli Tőkeegyezményben foglalt prudenciális szabályok szerinti minimumkövetelményekhez képest 10–30 %-kal magasabb konzervativizmus-szintet jelentenek.

(188) Másodszor: a Bizottság megállapítja a bizonyos országok és bizonyos pénzügyi intézmények adósságának való – abszolút összegekben és relatív összegekben is kifejeződő – számottevő kitettséget. Különösen ami a szuverén kockázatoknak való kitettséget illeti, a Bizottság észrevételezi a 2008 végén a(z) […]-nak/-nek való kitettséget. […].

(189) Fontos azonban hangsúlyozni, hogy:

— az ilyen kitettségeknek nem kellene eleve ténylegesen befolyásolniuk a csoport eredményét, különösen akkor nem, ha a csoport nem szándékozik eladni ezeket az eszközöket a szerződés szerinti lejárati idejük előtt (ezek növelhetnék a csoport mérlegében szereplő AFS-tartalék volatilitását),

— a Dexia szerkezetátalakítási terve keretében ezeket a kitettségeket korlátozzák, mivel a kötvényportfólió jelentős csökkentését irányozzák elő.

(190) Harmadszor: a Bizottság kedvezőnek tartja a csoport rövid távú finanszírozási szükségletének alakulását. A Bizottság azonban hangsúlyozza, hogy a csoport 0–1 hónap alatt jelentősen csökkentette finanszírozási szükségletét. Ahogyan azt az alábbi 7. táblázat kifejti, úgy

tűnik, hogy a teljes finanszírozás százalékos arányát tekintve 0–1 hónap alatt a finanszírozás 2008. december 31. és 2009. szeptember 30. között […] %-ról […] %-ra csökkent. Az 1–3 hónapos és a 6–12 hónapos finanszírozások részaránya azonban […] %-ról […] %-ra, illetve […] %-ról […] %-ra emelkedett. Az 1–5 éves finanszírozás […] %-ról […] %-ra emelkedett. Az ezen időszak alatti finanszírozás túlnyomó része azonban 1–2 év közötti.[…].

7. táblázat

A különböző finanszírozási források részesedése a Dexia teljes finanszírozásában

(…)

(191) E tekintetben a Bizottságnak bejelentett szerkezetátalakítási terv i. az LPMD-üzletág kötvényportfóliójának 83 milliárd EUR-s csökkentését; ii. a stabilabb finanszírozási források (például a kereskedelmi betétek és a jelzálogkötvények) részarányának 36 %-ról 58 %-ra történő emelését; a források átlagos élettartamának fokozatos növelését írja elő. Ezek a tényezők önmagukban csökkentik a Dexia refinanszírozási problémáinak kockázatát. Másfelől fontos hangsúlyozni, hogy az ehhez a finanszírozásipolitika-változáshoz kapcsolódó finanszírozásiköltség-növekedés szerepel a csoport eredménykimutatásra vonatkozó előrejelzéseiben, és megerősíti, hogy a Dexia a szerkezetátalakítási időszakában nyereséges maradna.

(192) Negyedszer: a piaci feltételek javulása ellenére a Dexia finanszírozási költsége – más bankokhoz viszonyítva – továbbra is viszonylag magas. Az 5 évre szóló CDS szintje Európában az egyik legmagasabb és tartósan 180 bázispont körüli; a Dexia nem garantált és referenciaméretű kibocsátásai hitelkamatrésének másodlagos szintje továbbra is magas, és 4–5 év közötti futamidők esetében 140–150 bázispont körüli; a fedezett kötvények finanszírozási költsége szintén továbbra is magas, a finanszírozott eszközökéhez viszonylag hasonló időtartamok esetében pedig 50–60 bázispont körül mozog.

(193) Ötödször: a Dexia kamatlábváltozásra való érzékenységének mérése érdekében a Dexia minden egyes futamidő esetében egy 1 %-os sokkhatásra való érzékenységet tartalmazó táblázatot juttatott el. Úgy tűnik tehát, hogy a kamatlábgörbe egységes emelkedése esetén a Dexia úgy ítéli meg, hogy nem veszít […] millió EUR- nál ( 46 ) többet. Ez az érzékenységi szint teljesen ésszerűnek tűnik, és részben a Dexia […]-ra/-re vonatkozó politikájával magyarázható, amely ilyen módon csökkenti a kamatlábváltozásokra való érzékenységet. A Bizottság mindemellett megállapítja, hogy ebben az érzékenység- számításban nem szerepel a csoport […] milliárd EUR-s rövid távú finanszírozása, ami arra utal, hogy az egy évnél rövidebb futamidők esetében a Dexia továbbra is


( 46 ) 2009. szeptember 30-án.

viszonylag érzékeny a kamatlábgörbe elmozdulásaira. Ezt megerősítette a Dexia, mivel a csoport – becslése szerint – 2009-ben mintegy […] millió EUR nyereséget realizált az egy évnél rövidebb időszakra vonatkozó bankközikamatláb-görbe elhajlásának egyszerű hatására. Az átalakításokból származó bevételek jelentős csökkenésének hatását mindazonáltal mérlegelték a Dexia előrejelzéseiben, amelyek azt jelzik, hogy a csoport az elkövetkezendő évek során nyereséges maradna.

(194) Hatodszor: a Dexia negatív AFS-tartalékának abszolút és relatív szintje – a 2009. év során megfigyelt javulás ellenére – ugyancsak igen jelentős marad. A negatív AFS- tartalék a 2009. március 31-i 12,7 milliárd EUR-ról 2009. szeptember 30-ra 7,2 milliárd EUR-ra csökkent. Tekintettel i. a Dexia tőkeszintjére (2009. szeptember 30-án 17,1 milliárd EUR „Tier 1” kategóriájú tőke és összesen 19,6 milliárd EUR szavatoló tőke); ii. a szavatoló tőke kiszámításában jelenleg figyelmen kívül hagyott AFS-tartalékra, a Bizottság attól tart, hogy – a Bázeli Bizottságon belüli jelenlegi viták keretében – ennek az AFS-tartaléknak a szavatolótőke-mutatókban való figyelembevétele szankcionálja a Dexiát. E tekintetben a Bizottság a következőket jegyzi meg:

— még ha a negatív AFS-tartalék teljes egészében szerepelt is a szavatoló tőke kiszámításában, a Dexia 2009. szeptember 30-án továbbra is eleget tett volna a szavatoló tőkére vonatkozó követelményeknek. A „Tier 1” tőkemutató […] -ra, az összes tőke pedig […] -ra változott volna,

— egy ilyen szabályozási változás számos más bankra hatással lenne,

— egy ilyen szabályozási változás – az érintett tagállamok szerint – 2012 előtt nem lenne alkalmazandó. Addig a szerkezetátalakítási terv az (ennek a negatív AFS-tartaléknak a képzéséért elsősorban felelős) LPMD-üzletág 30–40 %-os csökkentését írja elő, amelynek – minden tényező azonossága mellett – csökkentenie kellene a negatív AFS-tartalék összegét.

(195) Hetedszer: a mérlegen kívüli kötelezettségvállalások 2009 során történő csökkentése ellenére a Dexiának továbbra is vannak bizonyos, viszonylag jelentős mérlegen kívüli kötelezettségvállalásai. Ez utóbbiakat azonban a Dexia szerint figyelembe vették a stressztesztekben.

c) A származtatott pénzügyi eszközökre vonatkozó tevékenységek

(196) A Dexia 2008. év végi mérlegének elemzéséből az következik, hogy a származtatott termékek eszközoldali piaci értéke 55 milliárd EUR, a mérleg forrásoldala szerinti piaci értéke pedig 75 milliárd EUR, ami – alapvetően

kamatderivatívákból származó – jelentős, 20 milliárd EUR-s nagyságrendű negatív eltérést jelent. A Bizottság összevetette ezt az eltérést más pénzügyi intézményekével. A mérlegfőösszeg százalékos arányában és a saját tőke százalékos arányában kifejezve ez az eltérés a Dexia esetében nemcsak negatív, hanem különösen magas is ezekhez a más intézményekhez képest.

(197) A Dexia ezt i. a(z) […] csaknem rendszeres politikájával; ii. a kamatlábak visszaesésével; iii. az eszközök és a források átlagos élettartama közötti jelentős eltéréssel, iv. […]-val/-vel indokolja. A Bizottság elfogadja ezeket a magyarázatokat, ugyanakkor megállapítja, hogy i. ennek a negatív eltérésnek a tartománya valóban igen jelentős; és hogy ii. ez utóbbi a Dexia számára valószínűleg olyan jelentős biztosítékszükségleteket igényel, amelyek csökkenthetik a központi bankok általi finanszírozásra jogosult vagy a bankközi repópiacon finanszírozható biztosítékállományát. Mindazonáltal ez utóbbi szempont esetében az ilyen szükségleteket figyelembe vették a stressztesztekben.

d) Az életképességre vonatkozó következtetés

(198) A Bizottság az előző elemzésből azt a következtetést vonja le, hogy a szerkezetátalakítási terv lehetővé fogja tenni a Dexia hosszú távú életképességének helyreállítását. E tekintetben a Bizottság azt is megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv lehetővé fogja tenni, hogy a Dexia kezelje a prudenciális szabályozás várható szigorítását. Egyrészt a szerkezetátalakításból fakadó tőkeáttételi hatás csökkenése összhangban van egy maximális tőkeáttétel esetleges bevezetésével. Másrészt a Dexia finanszírozási forrásainak javulása és diverzifikálódása megfelel a hitelintézetek likviditási kockázatának mérésére és ellen őrzésére vonatkozó új szabályok bevezetésének ( 47 ).

8.3.3.3. Az intézmény saját hozzájárulása

(199) A szerkezetátalakítási közlemény 3. szakasza szerint a szerkezetátalakítási tervnek biztosítania kell a szerkezetátalakítási költségeknek az érintett tagállamok és a bank közötti méltányos elosztását, azaz a szerkezetátalakítási tervnek a bank és részvényesei lehető legmagasabb hozzájárulását kell előírnia. Az ilyen hozzájárulás ugyanis szükséges ahhoz, hogy a megmentési intézkedésekben részesülő bankok megfelelően felelősséget vállaljanak múltbeli viselkedésük következményeiért, és hogy jövőbeli magatartásukat megfelelő ösztönzők irányítsák.

(200) A Dexia, a részvényesei és az érintett tagállamok már tettek saját hozzájárulást a szerkezetátalakítási erőfeszítéshez, mégpedig a bank tőkéjének megemelése előtt létező részvényesek tulajdonában lévő alaptőke-részesedés felhígításával (a francia és a belga hatóságok a 2008 szeptemberében bejelentett 6,4 milliárd EUR tőkeemelésből közvetlenül 3 milliárd EUR-t jegyeztek).


( 47 ) Lásd különösen Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság, International framework for liquidity risk measurement, standards and monitoring (Consultative Document) (A likviditási kockázat mérésére, előírásaira és nyomon követésére vonatkozó nemzetközi keretrendszer (konzultációs dokumentum)). 2009. december.

(201) A Bizottság másfelől megállapítja, hogy a szerkezetátalakításban előírt osztalékelosztás felfüggesztését bizonyos számú kedvezőtlen tényező kíséri:

— a Dexia 50 %-os tulajdonát képező leányvállalatokat nem érinti az osztalékelosztás felfüggesztése, az ugyanis csak azokra a jogalanyokra vonatkozik, amelyek felett a Dexia SA közvetlenül vagy közvetve kizárólagos ellenőrzést gyakorol ( 48 ), továbbá

— a szerkezetátalakítási terv feltételei szerint a „Tier 1” vagy „Tier 2” kategóriájú hibrid eszközökre vonatkozó osztalékelosztás (a 2011. év végéig történő) felfüggesztése nem sérti azokat a műveleteket, amelyeket a Dexia a 2010. február 1-je előtt létrejött szerződések értelmében köteles végrehajtani.

(202) A Bizottság azt is megállapítja, hogy a „Tier 1” vagy „Tier 2” kategóriájú hibrid eszközökre vonatkozó osztalék- vagy kamatszelvény-fizetés felfüggesztését alkalmazni kell a 2010. február 1-je előtt létrejött szerződésekre, amennyiben a 2009. október 30-i határozat ( 49 ) arra kötelezte a Dexiát, hogy négy hónap időtartamig ne teljesítsen kamatszelvény-fizetést és saját tőkét megtestesítő („Tier 1” és „Upper Tier 2” kategóriájú) hibrid eszközeire ne hívjon le előtörlesztési opciót. E tekintetben a Bizottság megállapítja, hogy a Dexia hibrid eszközeinek értéke 2008. december 31-én 1,4 milliárd EUR volt.

(203) Sőt, annak biztosítása érdekében, hogy a Dexia („Tier 1” és „Upper Tier 2” kategóriájú) hibrid értékpapírjaira – a szerkezetátalakítási közlemény elveivel ellentétben – egyáltalán ne vonatkozzon kamatszelvény-fizetés, a Bizottság e határozatát ahhoz a feltételhez köti, hogy a 2010. február 1-je előtt kibocsátott „Tier 1” és „Upper Tier 2” kategóriájú hibrid eszközökre vonatkozó bármely kamatszelvény-fizetés előtt, és legkésőbb a kamatszelvény-fizetés befektetőknek történő bejelentésére vonatkozó határidő kezdete előtt két héttel a Dexia 2011. december 31-ig értesítse a Bizottságot az ilyen kamatszelvény-fizetési szándékáról és bebizonyítsa, hogy ez a fizetés i. kötelező; ii. nem halasztható el; iii. nem diszkrecionális; és iv. azt formájától függetlenül – a DFL általi „Tier 1” kategóriájú kibocsátás kivételével – a Dexia SA vagy annak az egyik leányvállalata általi osztalékfizetés nem indítja meg automatikusan. A Bizottság fenntartja magának azt a jogot, hogy nem engedélyezi az ilyen fizetést, ha az előző négy halmozott kritérium valamelyike nem teljesül.

(204) Másfelől a Bizottság azt is megállapítja, hogy az osztalékfizetés felfüggesztése nem vonatkozik a teljes egészében új részvények juttatásával lebonyolított osztalékelosztásra. Indokolt azonban megjegyezni, hogy az új részvények juttatásával lebonyolított – a kiosztható nyereség realizálása által lehetővé tett – osztalékfizetés nem ellentétes a szerkezetátalakítási közleménnyel, amennyiben az ilyen fizetés a Dexia elszámolásaiban a tőketartalékba való bekerülésben, valamint az utolsó lezárt pénzügyi év nyereségéből levont és a részvényesek által a Dexia tőkéjéhez adott osztalék kiosztásában nyilvánulna meg. A részvényjuttatás tehát nem befolyásolná a Dexia saját tőkéjét.

(205) A Bizottság azt is megállapítja, hogy a Dexia-részvények formájában történő osztalékfizetés nem jár a Dexia egyetlen („Tier 1” vagy „Tier 2” kategóriájú) hibrid értékpapírjára vonatkozó kamatszelvény-fizetéssel sem, az egyetlen kivételt a Dexia Funding Luxembourg SA (a továbbiakban: DFL) által 2006-ban lebonyolított kibocsátás képezi. Indokolt azonban leszögezni, hogy e kivétel jóváhagyására a szerkezetátalakítási terv átfogó keretében került sor. Általánosságban – ahogyan az a (204) preambulumbekezdésben szerepel – a Bizottság nem ellenzi a kizárólag részvények formájában fizetett osztalékelosztást, ha az nem jár más, saját tőkét megtestesítő értékpapír-kategóriákra vonatkozó osztalék- vagy kamatszelvény-fizetési kötelezettséggel. Ebben az esetben a Dexia számára a DFL-kibocsátásra vonatkozó kamatszelvény-fizetési kötelezettség – tekintettel arra, hogy a kivétel a szerkezetátalakítási terv keretébe illeszkedik és korlátozott kamatszelvény-fizetéssel járó, egyetlen kibocsátásra vonatkozik, valamint arra, hogy a Dexia a szerkezetátalakítási időszak során nyereség realizálását irányozza elő – önmagában nem módosítja a Bizottság megközelítését.

(206) Végezetül a Bizottság megállapítja, hogy a támogatás a következők révén a szükséges minimumra korlátozódik:

a) eszközök és leányvállalatok – köztük eléggé jövedelmező leányvállalatok, például a Dexia Sabadell, a Dexia Banka Slovensko (DBS) és a Deniz Emeklilik (az elsősorban a törökországi RCB-piacon tevékenykedő, DenizBank elnevezésű leányvállalatának biztosítási leányvállalata) – elidegenítése; valamint

b) az érintett tagállamok által a Dexia forrásaira és értékvesztett eszközeire nyújtott kezességvállalás formájában kapott támogatás megfelelő ellentételezése (lásd a (158)–(159) preambulumbekezdést).

(207) A fenti tényezők túlnyomórészt ellensúlyozzák a Bizottság által kedvezőtlennek ítélt – a szerkezetátalakítási tervben előírt osztalékelosztás felfüggesztését kísérő – számos feltételt és fenntartást. Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Dexia és részvényesei saját forrásaikból kellően hozzájárulnak a szerkezetátalakításhoz.


( 48 ) Lásd e határozat I. mellékletének 9. pontját. ( 49 ) Lásd a State aid: Commission recalls rules concerning Tier 1 and Tier 2

capital transactions for banks subject to a restructuring aid investigation (Állami támogatás: a Bizottság a szerkezetátalakítási támogatás vizsgálata alatt álló bankok vonatkozásában visszavonja a „Tier 1” és a „Tier 2” tőkeügyletekre vonatkozó szabályokat) című, 2009. október 8-i MEMO/09/441. sz. sajtóközleményt, amely a Bizottság internetes honlapján a következő címen férhető hozzá: http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/09/ 441&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/09/441&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en

http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/09/441&format=HTML&aged=0&language=EN&guiLanguage=en

8.3.3.4. A versenytorzulások kiigazítására irányuló intézkedések

(208) A szerkezetátalakítási közlemény 4. szakasza szerint a szerkezetátalakítási tervnek lehetővé kell tennie a támogatások okozta túlzott versenytorzulások korlátozását, azaz a szerkezetátalakítási tervnek (tevékenység-elidegenítési és/vagy -szűkítési) strukturális intézkedéseket és magatartásbeli korlátozásokat kell előírnia. Megfelelő intézkedéseket kell bevezetni a versenytorzulások minimálisra csökkentése, valamint annak elkerülése érdekében, hogy a Dexia javára nyújtott állami támogatások ne tegyék tartóssá – a múltban túlzott kockázatvállalás és nem életképes kereskedelmi modell okozta – torzulásokat.

(209) A szerkezetátalakítási közlemény 30. pontja szerint a versenytorzulások korlátozását célzó intézkedések jellegét és formáját két kritérium határozza meg: először is a támogatási összeg, valamint a támogatásnyújtási feltételek és körülmények, másodszor pedig a kedvezményezett bank működési piacának vagy piacainak sajátosságai.

(210) Ez utóbbi kritériummal kapcsolatban a Bizottság megállapítja, hogy a Dexia jelentős szereplő a helyi önkormányzatok finanszírozásának (PWB) piacán, különösen Franciaországban, Belgiumban és Olaszországban, és fokozottan jelen van Spanyolországban. A PWB-piac erőteljesen koncentrált Belgiumban ( 50 ), Franciaországban ( 51 ) és Olaszországban ( 52 ), és ezen országokban magasak a piacralépési korlátok ( 53 ).

(211) A Bizottság másfelől megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv biztosítja, hogy a Dexia meghozza a helyi önkormányzatok finanszírozási piacának megnyitásához szükséges intézkedéseket és az adott piacokon korlátozza a kapott támogatás által kiváltott versenytorzulásokat:

— először is a PWB-tevékenységi kör csökkentése a Dexia kulcsfontosságú piacain a PWB International tevékenység hozamának korlátozása, sőt megszüntetése révén lehetővé fogja tenni a verseny fokozását

bizonyos piacokon. E tekintetben a Dexia kötelezettséget vállalt arra, hogy elidegeníti a Crediop elnevezésű, az olaszországi helyi önkormányzatok finanszírozása terén jelentős szereplőt, valamint a spanyol piacon tevékenykedő Dexia Sabadellt,

— ezt követően azokon a kulcsfontosságú piacokon, ahol a Dexia továbbra is tevékenykedik, az új termékek volumenének korlátozása lehetővé fogja tenni új szereplők belépését is, és kedvezni fog a versenynek ezeken a piacokon (a Dexia a PWB- üzletág új, éves hozamát 2009-ben 12 milliárd EUR-ra, 2010-ben 15 milliárd EUR-ra, 2011–2014 között pedig 18 milliárd EUR-ra korlátozza, ami a 2008-ban realizált 34 milliárd EUR-s szinthez viszonyítva számottevő csökkenést jelent),

— végezetül a Dexia kötelezettséget vállalt arra, hogy lemond az AdInfo elnevezésű, a belgiumi helyi önkormányzatoknak szánt informatikai szolgáltatások nyújtása terén tevékenykedő leányvállalatban szerzett többségi részesedéséről. Ez a leányvállalat a Dexia számára számos vállalati ügyfélhez biztosít hozzáférést Belgium egész területén, ami lehetővé tette, hogy megerősítse a helyi szereplők szempontjából belgiumi referenciabankári pozícióját, és hogy a helyi önkormányzatoknak kínált pénzügyi szolgáltatásaival kompatibilis technológiai megoldásokat fejlesszen ki. E tekintetben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ennek a leányvállalatnak az elidegenítése lehetővé fogja tenni a verseny fokozását a belgiumi PWB- piacon.

(212) Másfelől a Dexia kötelezettséget vállalt arra, hogy a PWB- ügyfeleknek nyújtott minden egyes kölcsön RAROC- mutatója továbbra is meghaladja a 10 %-ot, lehetővé téve annak biztosítását, hogy a Dexia által az ezen ügyfélkör esetében alkalmazott díjak összhangban legyenek a piaccal, valamint a jövőben annak elkerülését, hogy a Dexia – a piaci gyakorlatoknál alacsonyabb díjak alkalmazása révén – ne legyen túlzott erőfölénnyel rendelkező szereplő ezen a piacon.

(213) A lakossági banki tevékenységek piacán a Dexia nem érvényesül annyira, mint a helyi önkormányzatok finanszírozásának piacán. A csoport elsősorban négy országban folytat lakossági banki tevékenységeket leányvállalatain keresztül: Belgiumban a DBB-n keresztül, Luxemburgban a Dexia BIL-en keresztül, Szlovákiában a Dexia Banka Slovensko (DBS) bankon keresztül, Törökországban pedig a DenizBankon keresztül. A betétek nagyságrendje tekintetében a Dexia Belgiumban mintegy [10–15] %-os, Luxemburgban [10–15] %-os, Szlovákiában [0–5] %-os, Törökországban pedig [0–5] %-os piaci részesedéssel rendelkezik.

(214) Amennyiben Franciaországban, Belgiumban, Olaszországban és Spanyolországban a lakossági banki tevékenységek piaca nem annyira koncentrált, mint a helyi önkormányzatok finanszírozásának piaca, a versenytorzulások korlátozását célzó intézkedések szükségessége csekély. Különösen Belgiumban, ahol a Dexia a legnagyobb piaci részesedésével rendelkezik, de ennek ellenére csak a harmadik helyen áll.


( 50 ) Lásd különösen a COMP/M.2400 számú (Dexia/Artesia) összefonódási ügyben hozott bizottsági határozatot. Ebben a határozatban a Bizottság kiemeli, hogy a Dexia rendkívüli erőfölénnyel rendelkező szereplő a belga piacon, a „helyi hatóságok” finanszírozásának nemzeti piacán 80–85 %-os, a nem helyi hatóságok – például a régiók és a közösségek figyelembevétele esetén – pedig 65–70 %- os részesedéssel rendelkezik.

( 51 ) Franciaországban – a Bizottság rendelkezésére álló információk szerint – a Dexia Crédit Local a helyi önkormányzatoknak nyújtott hosszú távú kölcsönállománynak a döntő többségét, azaz [40–45] %-át birtokolja, legnagyobb versenytársai a takarékpénztárak (mintegy 20 %-kal), a Crédit Agricole (mintegy 15 %-kal), a Société Générale és a BNP Paribas.

( 52 ) Olaszországban – a Bizottság rendelkezésére álló információk szerint – négy bankcsoport között oszlik meg a piac 80 %-a, a Dexia a Cassa Depositi et Prestiti (CDP) mögött (mintegy [20–30] %-kal) a második helyen áll. A két másik szereplő az Intesa SanPaolo (14 %) és a BNL (10 %).

( 53 ) Némely tényezők többek között azt látszanak jelezni, hogy az ajánlati felhívások lebonyolítása nem mindig átlátható és nyílt, és hogy a belső elszámolóárak elég magasak a helyi önkormányzatok számára (mégpedig abból kifolyólag, hogy a történelmi minőségű bankok széles körű szolgáltatásokat kínálnak az önkormányzatok számára, például pénzgazdálkodási szolgáltatásokat, amelyeknek a finanszírozása csak az egyik tényező).

(215) A Bizottság a lakossági banki tevékenységek vonatkozásában a Dexia alábbi kötelezettségvállalásait mindenesetre kedvezőnek tartja:

— a Dexia Banka Slovensko elidegenítése,

— 2014 végéig a csoporton belüli finanszírozásokról való lemondás a DenizBank javára,

— a Franciaországban a szociális tervezés és az életbiztosítás területén tevékenykedő Dexia Epargne Pension elidegenítése,

— a Franciaországban a lakossági piacon tevékenykedő Crédit du Nord-ban szerzett részesedés elidegenítése, valamint

— a törökországi biztosítási tevékenység elidegenítése.

(216) A szerkezetátalakítási terv a Dexia – 2008-hoz viszonyított – mérlegfőösszegének 35 %-os csökkentése irányába mutat. Ez a mérlegfőösszeg-csökkentés az LPMD-üzletágba helyezett tevékenységek kifuttatásából, a Dexia tevékenységeinek a történelmi piacaira történő reorientálásából, a tevékenységek elidegenítéséből és az új PWB- termékeinek korlátozásából is ered.

(217) A Dexiára bizonyos magatartásbeli korlátozások vonatkoznak, mint például az, hogy (2011. december 30-ig) nem vásárolhatja fel más hitelintézetek vagy befektetési vállalkozások alaptőkéjének több mint 5 %-át ( 54 ). Egy ilyen korlátozás lehetővé teszi annak biztosítását, hogy a Dexia elvileg ne vásároljon fel más hitelintézetet vagy befektetési vállalkozást annak érdekében, hogy az összefonódásokról szóló szabályozás értelmében afelett ellen őrzést gyakoroljon. Egy ilyen elv megfelel különösen a szerkezetátalakítási közlemény 40. pontjának.

(218) A Dexia saját hozzájárulása és a kulcsfontosságú piacain alkalmazott intézkedések tekintetében a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a szerkezetátalakítási terv valamennyi strukturális intézkedése elegendő a szóban forgó támogatások okozta túlzott versenytorzulások korlátozásához.

(219) Végezetül a Dexia tiszteletben tartja a G20 keretében és az érintett nemzeti hatóságok által a Dexia és főbb operatív jogalanyai igazgatósági és ügyvezető testületi tagjainak javadalmazására vonatkozóan kialakított javadalmazási elveket.

8.3.4. AZ INTÉZKEDÉSEK NYOMON KÖVETÉSE

(220) A Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási közlemény 46. pontja azt ajánlja, hogy az érintett tagállamoknak rendszeres időközönként részletes jelentést kell eljuttatniuk a Bizottság számára annak érdekében, hogy ez utóbbi ellenőrizhesse, hogy a szerkezetátalakítási tervet a bejelentett kötelezettségvállalásokkal összhangban alkalmazzák-e. E tekintetben a szerkezetátalakítási terv nyomon követéséért felelős független szakértő féléves jelentéseit minden év október 1-je és április 30- a között eljuttatja a Bizottságnak.

IX. KÖVETKEZTETÉSEK

(221) A Bizottság megállapítja, hogy Belgium, Franciaország és Luxemburg jogellenesen – az EUMSz. 108. cikke (3) bekezdését megsértve – hajtott végre tőkeemelés, kezességvállalás, valamint kezességvállalás hatálya alá tartozó likviditási segítségnyújtás formájában nyújtott állami támogatásokat.

(222) Az érintett tagállamok által a Bizottsággal közölt információk és kötelezettségvállalások alapján a Bizottság a 2. cikkben előírt feltételek mellett engedélyezi a Dexia szerkezetátalakítási tervét és a sürgősségi támogatások szerkezetátalakítási támogatássá alakítását. A Bizottság emellett úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási terv megfelel a részére eljuttatott panaszban megfogalmazott állításoknak, és nem sérti a panaszt emelő fél azon jogát, hogy érvényesítse jogait a szóban forgó támogatások tilalmának időszakára vonatkozóan,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

(1) A Belgium, Franciaország és Luxemburg által a Dexia javára 8,4 milliárd EUR összegben – tőkeemelés és az értékvesztett eszközök kezelésére nyújtott támogatás formájában –, továbbá [95–135] milliárd EUR összegben – kezességvállalás, valamint kezességvállalás hatálya alá tartozó likviditási segítségnyújtás formájában – végrehajtott intézkedések az EUMSz. 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősülnek.

(2) Az említett támogatások a 2. cikkben előírt feltételek mellett összeegyeztethetőek a belső piaccal.

2. cikk

(1) Belgium, Franciaország és Luxemburg a megállapított határidőkön belül eleget tesz az e határozat I. mellékletében említett valamennyi kötelezettségvállalásnak és feltételnek.


( 54 ) Lásd e határozat I. mellékletének 2. pontját.

(2) A 2010. február 1-je előtt kibocsátott „Tier 1” vagy „Upper Tier 2” kategóriájú hibrid eszközökre vonatkozó bármely kamatszelvény-fizetés előtt, és legkésőbb a kamatszelvény-fizetés befektetőknek történő bejelentésére vonatkozó határidő kezdete előtt két héttel a Dexia 2011. december 31- ig értesíti a Bizottságot az ilyen kamatszelvény-fizetési szándékáról, továbbá bebizonyítja, hogy az említett fizetés:

i. kötelező;

ii. nem halasztható el;

iii. nem diszkrecionális; és

iv. azt formájától függetlenül – a DFL általi „Tier 1” kategóriájú kibocsátás (ISIN-kód: XS0273230572) kivételével – a Dexia SA vagy annak az egyik leányvállalata általi osztalékfizetés nem indítja meg automatikusan.

A Bizottság fenntartja magának azt a jogot, hogy nem engedélyezi az ilyen fizetést, ha az előző négy halmozott feltétel valamelyike nem teljesül.

3. cikk

Belgium, Franciaország és Luxemburg az e határozatról szóló értesítés időpontjától számított kéthónapos határidőn belül tájékoztatja a Bizottságot a határozatnak való megfelelés érdekében hozott intézkedésekről.

Belgium, Franciaország és Luxemburg a szerkezetátalakítási terv teljes időtartama alatt és félévente részletes jelentést juttat el a Bizottságnak 2010. február 9-én bejelentett (e határozat I. mellékletében csatolt) kötelezettségvállalásaikban foglalt szerkezetátalakítási intézkedések megvalósításáról. Az első jelentést az e határozat időpontjától számított hat hónapon belül juttatják el.

4. cikk

Ennek a határozatnak a Belga Királyság, a Francia Köztársaság és a Luxemburgi Nagyhercegség a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2010. február 26-án.

a Bizottság részéről Joaquín ALMUNIA

alelnök


I. MELLÉKLET

AZ ÉRINTETT TAGÁLLAMOK ÁLTAL A BIZOTTSÁGNAK 2010. FEBRUÁR 9-ÉN BEJELENTETT KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK

Magatartási jellegű kötelezettségvállalások

1. Eltérő rendelkezés hiányában az alábbi kötelezettségvállalások – az alábbi 7. pontban foglalt kötelezettségvállalás kivételével – 2014. december 31-ig alkalmazandóak.

2. 2011. december 31-ig a Dexia SA és a kizárólagos vagy közös ellenőrzése alatt álló leányvállalatok (a továbbiakban: Dexia) a Bizottság engedélye nélkül nem vásárolják fel (a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelv értelmében vett) más hitelintézetek, befektetési vállalkozások vagy biztosítótársaságok alaptőkéjének több mint 5 %-át.

Az előző kötelezettségvállalás – a Bizottság előzetes beleegyezésére is figyelemmel – nem akadályozza meg, hogy a Dexia eszköz-elidegenítési vagy (összeolvadással vagy tevékenységátvitellel történő) eszköz-összevonási művelet keretében lebonyolított részesedés- vagy tevékenységátvitel ellentételezéseként részesedést szerezzen, sőt azt, hogy – hasonló feltételezés szerint – az említett részesedés nem biztosítja a Dexia számára a tevékenységátvitel vagy az összeolvadás következtében kedvezményezett jogalany kizárólagos vagy közös ellenőrzését.

A Dexia előzetesen tájékoztatja a Bizottságot valamennyi vásárlási tervről, ideértve a Dexia közös ellenőrzése alatt álló vállalkozások által előirányzott valamennyi tervet is.

3. a) A Dexia tartózkodik attól, hogy e határozattól kezdődően 10 %-nál alacsonyabb kockázathoz igazított tőkemegtérülési (a továbbiakban: RAROC) szinten nyújtson hitelt PWB-ügyfeleinek. A RAROC számítása az adózás utáni nettó árrést a gazdasági tőkéhez viszonyítja. E kötelezettségvállalási nyilatkozat értelmében:

i. a bruttó árrés az ügyfél részére kiszámlázott (az IBOR referencia-kamatláb felett bázispontokban kifejezett) árrés, valamint a Dexiának a belső elszámolóárként megadott (az IBOR referencia-kamatláb felett bázispontokban kifejezett) finanszírozási költsége közötti különbség;

ii. a belső elszámolóár a Dexia valamely új finanszírozásának becsült költségét tükrözi, figyelembe véve a PWB- ügyfeleknek nyújtott kölcsönök tulajdonságait (futamidő, fedezett kötvényekkel történő refinanszírozásra való jogosultság stb.);

iii. nettó árrés i. a PWB-ügyfeleket célzó kölcsönnyújtási tevékenység költségeinek megfigyelése alapján becsült bármiféle költséggel (általános költségekkel, bérköltségekkel, működési költségekkel, törlesztésekkel stb.); ii. az egyes ügyletekre – az új Bázeli Tőkeegyezmény betartása mellett – kiszámított átlagos kockázat költségével (hosszú távon felmerülő átlagos kockázati költséggel); valamint iii. adóteherrel csökkentett bruttó árréssel egyenlő. A gazdasági tőke kiszámítása az új Bázeli Tőkeegyezmény módszertana szerint történik.

b) Az alábbi 17. pontban említett feltételek szerint független szakértő megbízására kerül sor annak érdekében, hogy hathavonta ellenőrizze, hogy:

i. az e kötelezettségvállalási nyilatkozat szerinti RAROC és annak összetevői (refinanszírozási költségek, általános költségek, bérköltségek, működési költségek, törlesztések, adóterhek stb.) tükrözik-e a PWB-ügyfeleket célzó kölcsönnyújtási tevékenységnek a csoport jövedelmezőségéhez való hozzájárulását;

ii. a RAROC kiszámítása pontos-e; és

iii. betartják-e a módszertant.

c) A független szakértő hathavonta ellenőrzi a 3. pont a) alpontjában foglalt kötelezettségvállalás betartását.

d) A független szakértő hozzáféréssel rendelkezik a Dexiának a RAROC (e kötelezettségvállalási nyilatkozat szerinti) alkalmazását pontosan meghatározó és általánosan elterjesztő belső eljárási szabályzatához, valamint a Dexia által PWB-ügyfelei részére nyújtott minden egyes kölcsön jegyzékéhez és feltételeihez.


4. A Dexia legkésőbb 2011. június 30-ig nullára csökkenti a jelenleg a török leányvállalata – a DenizBank – rendelkezésére bocsátott finanszírozások összegét, továbbá kötelezettséget vállal arra, hogy 2014. december 31-ig nem nyújt annak új, csoporton belüli finanszírozást.

5. A Dexia csökkenti a mérlegében szereplő rövid távú finanszírozások részesedését, továbbá növeli hosszú távú finanszírozásainak átlagos élettartamát. E kötelezettségvállalás betartásának értékelése átfogó módon kerül sor, három mennyiségi mutató segítségével. Ennek keretében:

a) A Dexia az e határozat II. mellékletében meghatározott „rövid távú finanszírozások/mérlegfőösszeg” mutatót 2009. december 31-én legfeljebb 30 %-os szinten, 2010. december 31-én legfeljebb 23 %-os szinten, 2011. december 31-én legfeljebb 20 %-os szinten, 2012. december 31-én legfeljebb 14 %-os szinten, 2013. december 31-én legfeljebb 13 %-os szinten és 2014. december 31-én legfeljebb 11 %-os szinten tartja. E kötelezettségvállalás alkalmazásában a mutató a referencia-időszak egészében éves átlagban is nyomon követés tárgyát képezi.

b) A Dexia növeli finanszírozásainak élettartamát, és csökkenti az élettartambeli eltérését, a csoport e határozat II. mellékletében meghatározott forrásainak átlagos élettartamát legalább az alábbi szinteken tartva:

(évek)

2009.12.31. 2010.12.31. 2011.12.31. 2012.12.31. 2013.12.31. 2014.12.31.

[…] […] […] […] […] […]

c) A Dexia növeli stabil finanszírozási forrásait. Kiszámításra kerül egy olyan mutató, amelynek a számlálója a fedezett kötvények formájában, az RCB és a PWB kereskedelmi betétek formájában nyújtott finanszírozás összegével, nevezője pedig a Dexia teljes eszközállományának összegével egyenlő. Ennek a mutatónak, amely 2009. december 31-én 36 %-kal egyenlő, 2010. december 31-én legalább 40 %-nak, 2011. december 31-én legalább 45 %-nak, 2012. december 31-én legalább 53 %-nak, 2013. december 31-én legalább 55 %-nak és 2014. december 31-én legalább 58 %-nak kell lennie.

6. A Dexia 2014. október 31-ig:

i. a Dexia – bizonyos kötelezettségvállalásai esetében – az államok kezességvállalásának kedvezményezett bankjakénti jogállását kedvezményezett harmadik felektől eltérő harmadik felekkel szemben nem használja kereskedelmi reklámcélokra; továbbá

ii. a kezességvállalást nem használja tiszta arbitrázsügyletekre.

7. 2010. június 30-ig a Dexia bevezet egy „Legacy Portfolio Management Division” elnevezésű jelentéstételi üzletágat. Az ezen üzletághoz rendelt eszközöket – az alábbi 13. pontban említett kötelezettségvállalás keretében – kifuttatja vagy elidegeníti. Ezek az eszközök a következők: i. a (2009. december 31-én mintegy 134 milliárd EUR összegűre becsült) CSP-/PSP-portfóliók; ii. a (2009. december 31-én mintegy 10,7 milliárd EUR összegűre becsült) FP-portfólió; valamint iii. a (2009. december 31-én mintegy 17 milliárd EUR összegűre becsült) non-core PWB loans elnevezésű portfólió. A Dexia által lehívott és a finanszírozási kezességvállalásban részesülő finanszírozások teljes egészében ehhez az üzletághoz vannak rendelve.

8. A Dexia csökkenti a következők összegét:

a) a Dexia SA által a törzsrészvényei alapján elosztott valamennyi osztalékforma; valamint

b) valamennyi diszkrecionális előtörlesztés vagy olyan „Tier 1” kategóriájú hibrid eszközökre vagy „Tier 2” kategóriájú eszközökre teljesített kamatszelvény-fizetés, amely eszközöket i. a Dexia kizárólagos felügyelete alatt álló jogalanyok bocsátottak ki; ii. amelyek a Dexia SA-tól és a leányvállalataitól eltérő személyek vagy jogalanyok tulajdonát képezik; valamint iii. amelyeknek a kifizetése vagy lehívása az ezen eszközökre vonatkozó szerződéses rendelkezések alkalmazásában diszkrecionális,

olyan módon, hogy az elosztás vagy a tervezett kifizetés után (és figyelembe véve a törzsrészvények alapján történő osztalékfizetés miatt kötelezővé tett esetleges kifizetéseket), a Dexia (az IFRS-standardokhoz készített legutóbbi konszolidált éves beszámolóra hivatkozva kiszámított) „Core Tier 1” kategóriájú tőkéje


i. legalább az alábbi szinten marad; és

2009.12.31. 2010.12.31. 2011.12.31. 2012.12.31. 2013.12.31. 2014.12.31.

10,7 % 10,6 % […] % […] % […] % […] %

ii. legalább a következők összege marad:

i. a fenti 7. pontban meghatározott Legacy Portfolio Management Division kockázattal súlyozott eszközállományának 12,5 %-a; és

ii. a csoport egyéb tevékenységeinek („Core Division”) kockázattal súlyozott eszközállománya 9,5 %-a.

Az előző kötelezettségvállalás:

i. nem sérti (a belga társasági törvénykönyv 617. cikke értelmében) a Dexia szintjén kiosztható nyereséget;

ii. nem sérti azokat az ügyleteket, amelyeket a Dexia a törvény értelmében köteles végrehajtani a „Tier 1” vagy „Tier 2” kategóriájú hibrid eszközökön, illetve nem sérti azokat az ügyleteket, amelyeket a 2010. február 1- je előtt létrejött szerződések értelmében köteles végrehajtani az ilyen eszközökön;

iii. a szavatoló saját tőke és a Dexiára alkalmazandó számviteli standardok meghatározásának jelentős változása esetén felülvizsgálat tárgyát képezi; továbbá

iv. a 2014. december 31-ig végrehajtott valamennyi elosztásra alkalmazandó.

9. Másfelől azon ügyletek sérelme nélkül, amelyeket a Dexia a törvény értelmében köteles végrehajtani, illetve amelyeket a Dexia 2010. február 1-je előtt létrejött szerződések értelmében köteles „Tier 1” vagy „Tier 2” kategóriájú hibrid eszközökön végrehajtani, a Dexia 2011. december 31-ig tartózkodik attól, hogy:

a) kamatszelvény-fizetést teljesítsen azokra a „Tier 1” kategóriájú hibrid eszközökre vagy „Tier 2” kategóriájú eszközökre, amelyek a Dexia SA-tól és a leányvállalataitól eltérő személyek vagy jogalanyok tulajdonát képezik, és amelyeknek a kifizetése az ezen eszközökre vonatkozó szerződéses rendelkezések alkalmazásában diszkrecionális;

b) bármely olyan jogalanynak bármely osztalékforma kifizetését jóváhagyja vagy megszavazza, amely felett a Dexia SA közvetlen vagy közvetett módon kizárólagos ellenőrzést gyakorol (ideértve a 100 %-os tulajdonát képező jogalanyokat is), amennyiben az ilyen kifizetés a Dexia SA-tól és a leányvállalataitól eltérő személyek tulajdonát képező „Tier 1” kategóriájú hibrid eszközökre vagy „Tier 2” kategóriájú eszközökre vonatkozó kamatszelvény- fizetési kötelezettséggel járna; továbbá

c) a fenti a) pontban említett „Tier 1” kategóriájú hibrid eszközökre vagy „Tier 2” kategóriájú eszközökre diszkrecionális előtörlesztési opciót hívjon le.

A Dexia SA tartózkodik attól, hogy törzsrészvényeire 2011. december 31-ig osztalékot állapítson meg. Ez a tilalom nem vonatkozik az új részvények kiosztása útján lebonyolított osztalékelosztásra, amennyiben ezeknek az elosztásoknak az összege i. megfelel a fenti 8. pontnak; és ii. a 2010-ben bonyolított elosztások vonatkozásában a Dexia által a 2009-es pénzügyi évben realizált nettó eredménynek legfeljebb 40 %-a, valamint a 2011-ben bonyolított elosztások vonatkozásában a Dexia által a 2010-es pénzügyi évben realizált nettó eredménynek legfeljebb 40 %-a.

10. A Dexia továbbra is alkalmazza a G20 keretében és az érintett nemzeti hatóságok által a Dexia SA, valamint a Dexia csoport főbb operatív jogalanyai igazgatósági és ügyvezető testületi tagjainak javadalmazására vonatkozóan kialakított javadalmazási elveket.


11. A 2009. december 17-én benyújtott szerkezetátalakítási tervnek megfelelően a Dexia:

a) az új termékekre vonatkozó politikájában a PWB-ügyfeleknek szánt új termékeket 2009-ben 12 milliárd EUR-ra, 2010-ben 15 milliárd EUR-ra, 2011–2014 között pedig 18 milliárd EUR-ra csökkenti;

b) működési költségeit 2012. december 31-ig 15 %-kal csökkenti;

c) kereskedési tevékenységei során biztosítja, hogy nem vállal magára olyan kockázatokat, amelyek nincsenek összhangban az életképesség – körültekintő gazdálkodáson alapuló – helyreállítására irányuló célkitűzéssel. Következésképpen a Dexia csökkenti kereskedési tevékenységeit (a 2008-ban 126 milliárd EUR-s éves átlagos kockázat értékének 44 %-kal történő csökkentése), továbbá e bizottsági határozat időpontjától kezdődően megszünteti a saját részre végzett kereskedési tevékenységeit;

d) a bizottsági határozat időpontjától kezdődően véglegesen, azonnali hatállyal lemond a Dexia BIL átváltható kötvényének 376 millió EUR nyereségéről, amely kötvény jegyzésére Luxemburg 2008 szeptemberében vállalt kötelezettséget.

Finanszírozási kezességvállalás

12. A 2009. október 14-i módosító záradékkal meghosszabbított finanszírozási kezességvállalás (a továbbiakban: a kezességvállalás) Dexia általi igénybevételét a következő feltételek szerint korlátozzák:

a) a Dexia számára a kezességvállalás igénybevételére vonatkozó lehetőség megszüntetése a 2010. március 31-től kezdődően létrejött valamennyi betéti szerződés esetében;

b) a Dexia számára a finanszírozási kezességvállalás igénybevételére vonatkozó lehetőség megszüntetése a 2010. május 31-től kezdődően lebonyolított valamennyi rövid távú (egy évnél rövidebb futamidejű) kibocsátás esetében;

c) a Dexia számára a finanszírozási kezességvállalás igénybevételére vonatkozó lehetőség megszüntetése a 2010. június 30-tól kezdődően lebonyolított valamennyi kibocsátás vagy létrejött szerződés esetében;

d) a garantált kintlevő állomány teljes összege soha nem haladhatja meg a 100 milliárd EUR-t;

e) a kezességvállalás alkalmazásának időszakában a Dexia az államoknak kiegészítő ellentételezést fizet a túllépés összegére a garantált kintlevő állomány következő küszöbértékeinek túllépése esetén:

Küszöbérték/értéktartomány (garantált kintlevő állomány millió EUR-ban) [60–70] [70–80] [80–100]

A túllépés kiegészítő ellentételezése bázispontban + 50 + 65 + 80

Elidegenítések és kifuttatás

13. A Dexia a következőkben felsorolt és ütemezett eszköz-elidegenítéseket hajtja végre:

a) A csoport által a Crediop elnevezésű olasz leányvállalatában birtokolt 70 %-os részesedés elidegenítése vagy tőzsdei bevezetése 2012. október 31-ig. A banki szerkezetátalakításokról szóló közlemény 15. pontjának alkalmazásában a Dexia nem köteles a Crediopban szerzett részesedését túlságosan alacsony áron (a 2010-es és 2011- es könyv szerinti értéknél […]-/szor/-szer/-ször és a 2012-es könyv szerinti értéknél […]-/szor/-szer/-ször alacsonyabb áron) elidegeníteni.

b) Az életbiztosítás és a szociális tervezés területén tevékenykedő DEP – a DIB (Dexia Insurance Belgium) francia leányvállalata – 2010. június 30-ig történő elidegenítése. Az elidegenítési megállapodás aláírására 2009. december 9-én került sor, és az eladás 2010 első féléve során várható.

c) A belgiumi helyi önkormányzatok számára informatikai szolgáltatások nyújtása területén tevékenykedő, AdInfo elnevezésű leányvállalatban szerzett 51 %-os Dexia-részesedés elidegenítése vagy tőzsdei bevezetése 2010. december 31-ig.

d) Az SPE-ben szerzett Dexia-részesedés elidegenítése 2010. december 31-ig.


e) A Crédit du Nord-ban szerzett 20 %-os Dexia-részesedés elidegenítése. Ez az elidegenítés 2009. december 11-én (tényleges értékpapír-átruházással és készpénzátutalással) megtörtént.

f) 2010-re mintegy 80 belgiumi bankfiók bezárása a csoport új forgalmazási modellje keretében.

g) Az RCB International üzletág következő tevékenységeinek megszüntetése:

i. az Experta Jersey – a Dexia PB Jersey jogutóda – elidegenítése, a montevideói magánbanki tevékenységek megszüntetése, a szingapúri magánbank-fejlesztési projekt leállítása, az oroszországi fogyasztói finanszírozási projekt leállítása, valamint a Dexia Asset Management (a továbbiakban: DAM) tevékenységeinek megszüntetése a közép- és kelet-európai országokban, az Experta svájci vagyonkezelési tevékenységeinek elidegenítése 2009 során és 2010 elején történt meg;

ii. az Experta által a Bahama-szigeteken folytatott vagyonkezelési tevékenységek elidegenítése, valamint az eszközkezelés, a magánbanki szolgáltatások és a piaci/strukturálási tevékenységek területén tevékenykedő Dexia BIL dán leányvállalatának elidegenítésére 2011. december 31-ig kerül sor.

h) A Dexia Banka Slovensko (DBS) szlovák leányvállalatban szerzett Dexia-részesedés elidegenítése vagy tőzsdei bevezetése 2012. október 31-ig. A banki szerkezetátalakításokról szóló közlemény 15. pontjának alkalmazásában a Dexia nem köteles a DBS-t túlságosan alacsony áron (a 2010-es és 2011-es könyv szerinti értéknél […]-/szor/- szer/-ször alacsonyabb áron […]) elidegeníteni.

i) A „PWB International” üzletág következő tevékenységeinek megszüntetése és kifuttatása:

1. India: a jogalany elidegenítése 2009-ben történt meg.

2. Svájc (Dexia Public Finance Switzerland) és Svédország (Dexia Norden): bezárás és felszámolás 2010. december 31-ig.

3. Mexikó, Ausztrália és Japán: a mérleg kifuttatása és létszámleépítés. A mexikói jogalanyt 2009-ben bezárták, eszközeit pedig a DCL New Yorkra ruházták át, ahol azokat kifuttatják; a Japánban és Ausztráliában foglalkoztatott alkalmazottak számát 2009-ben a felére csökkentették, és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket ugyancsak kifuttatják.

j) Az FSA elidegenítése (2009. július 1-jén vált véglegessé), majd az Assured Guaranty (AGO) társaságban szerzett Dexia-részesedések elidegenítése 2011. december 31-ig.

k) A csoport által a Kommunalkredit Austria (KA) társaságban szerzett 49 %-os részesedés elidegenítése. Erre az elidegenítésre 2008 negyedik negyedévében sor került.

l) A Deniz Emeklilik – a DenizBank biztosítási leányvállalata – elidegenítése vagy tőzsdei bevezetése 2012. október 31-ig.

m) A csoport által a Dexia Sabadell társaságban szerzett 60 %-os részesedés elidegenítése 2013. december 31-ig.

n) A Dexia kötvényportfóliójának gyorsított elidegenítése, legfeljebb évi [10–20] milliárd EUR erejéig 2010-ben és 2011-ben, [5–15]–[10–20] milliárd EUR erejéig 2012-ben, évi [0–10]–[5–15] milliárd EUR erejéig 2013-ban és 2014-ben.

o) A Standby Bond Purchase Agreements (a továbbiakban: SBPA) és Tender Option Bonds (a továbbiakban: TOB) (USA-beli/kanadai) tevékenységek kifuttatása a 2009. december 17-én benyújtott szerkezetátalakítási tervnek megfelelően.

A fenti a)–n) pontban említett elidegenítési kötelezettségvállalások teljesültnek tekintendők, ha – a valamely jogalanyban szerzett összes Dexia-részesedés vagy érintett eszköz elidegenítésére vonatkozóan – a Dexia és a vevő kötelező erejű és végleges megállapodást kötött (azaz olyan megállapodást, amelyet a Dexia nem mondhat fel egyoldalúan bírságfizetés nélkül), még ha az illetékes felügyeleti hatóságok valamennyi engedélyét és jóváhagyási nyilatkozatát nem is szerezték meg a megállapodás aláírásakor.


14. A fenti 13. pontban ismertetett eszköz-elidegenítéseknek, valamint a Dexia eszközei és forrásai értékcsökkenésének a következő eredményei lesznek:

a) A Dexia 2014. december 31-i mérlegfőösszegének a 2008. december 31-i mérlegfőösszeghez képest 35 %-kal történő csökkentése a Dexia szerkezetátalakítási tervéhez tartozó, a Bizottság részére 2009. december 17-én eljuttatott kiegészítő intézkedésekben ismertetett feltételek és számviteli megállapodások szerint. Abszolút értékben a mérlegfőösszeg a 2008. december 31-i 651 milliárd EUR-ról 2009. december 31-én 580 milliárd EUR-ra, 2010. december 31-én [510–550] milliárd EUR-ra, 2011. december 31-én [485–545] milliárd EUR-ra, 2012. december 31-én [425–490] milliárd EUR-ra, 2013. december 31-én [405–465] milliárd EUR-ra, 2014. december 31-én pedig 427 milliárd EUR-ra, azaz 224 milliárd EUR-val csökken. Ezeket az összegeket ki kell igazítani a Dexia mérlegében feltüntetett származtatott termékek piaci értékének alakulásával, ha az eltér a Dexia szerkezetátalakítási tervében leírttól, és amennyiben az ilyen eltérés nem ezen származtatott termékek névértékének jelentős növekedéséből adódik.

b) A Core Division tevékenység mérlegfőösszege 2010. december 31-én [390–410] milliárd EUR, 2011. december 31-én [385–415] milliárd EUR, 2012. december 31-én [345–380] milliárd EUR, 2013. december 31-én [335–365] milliárd EUR, 2014. december 31-én pedig 353 milliárd EUR, azaz a csoport 2008. december 31-i mérlegfőösszegéhez képest mintegy 45 %-kal csökken. A Core Division, illetve a Legacy Portfolio Management Division tevékenységek mérlegfőösszege megfelel az e határozat II. mellékletében szereplő leírásnak.

Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő

15. a) Amennyiben a 13. pont a) alpontjában, a 13. pont c) alpontjában, a 13. pont d) alpontjában, a 13. pont h) alpontjában, a 13. pont l) alpontjában vagy a 13. pont m) alpontjában említett eszköz-elidegenítési kötelezettségvállalások valamelyike nem teljesül a megállapított határidőkön belül, továbbá a Bizottság alternatív kötelezettségvállalása jóváhagyásának hiányában a francia, a belga és a luxemburgi hatóságok a Bizottság jóváhagyása érdekében, és legkésőbb az elidegenítésre megállapított határidőt követő egy hónappal benyújtanak egy egy–három – a Dexiával egyeztetve kiválasztott – személyt tartalmazó listát az említett elidegenítések végrehajtásáért felelős vagyonkezelői kinevezésre.

b) Az elidegenítésért felelős vagyonkezelőnek függetlennek kell lennie, rendelkeznie kell az előírt kompetenciákkal, és megbízatása gyakorlásának időtartama alatt nem kerülhet összeférhetetlenségi helyzetbe.

c) A Bizottság megadhatja jóváhagyását vagy elutasíthatja a javasolt vagyonkezelő(ke)t. Ha a Bizottság elutasítja a javasolt vagyonkezelő(ke)t, a Dexia, valamint a belga, a francia és a luxemburgi hatóságok az elutasítás közlését követő egy hónapon belül egy–három új jelöltre tesznek javaslatot, akiket a Bizottságnak szintén jóvá kell hagynia vagy el kell utasítania. Ha a Bizottság végül minden javasolt jelöltet elutasít, a Bizottság jelöl ki egy vagyonkezelőt, akit a Dexia nevez ki, vagy akinek a kinevezéséhez hozzájárul a Bizottság által jóváhagyott felhatalmazás alapján.

d) A francia, a belga és a luxemburgi hatóságok kötelezettséget vállalnak arra, hogy a Dexia az elidegenítésért felelős vagyonkezelő számára biztosítja a szükséges képviseleti hatásköröket:

i. a fenti a) pontban említett eszközök elidegenítésének végrehajtása érdekében (ideértve az elidegenítés lebonyolításához előírt dokumentumok megfelelő végrehajtásának biztosításához szükséges valamennyi hatáskört); valamint

ii. az elidegenítés lebonyolításához szükséges vagy megfelelő bármely intézkedés vagy nyilatkozat megtétele érdekében, ideértve az elidegenítési eljárást segítő tanácsadók kinevezését is.

e) Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő az adásvételi szerződés(ek)be belefoglalja azokat a szokásos és ésszerű feltételeket, amelyeket megfelelőnek ítél az eladás létrejöttéhez [0]a vagyonkezelő kinevezését követő évben. Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő olyan módon szervezi meg az eladási folyamatot, hogy biztosítson egy elidegenítést […].

f) Az elidegenítésért felelős vagyonkezelő szolgáltatásainak költségeit a Dexia viseli.

Végrehajtás

16. A Dexia ellenőrzésének megváltozása esetén a Bizottság dönthet a fenti kötelezettségvállalások összessége vagy egy része alkalmazásának megszüntetéséről. A Bizottság figyelembe veszi a tervezett változtatásnak a hosszú távú életképességre és a versenyre gyakorolt hatását, és alkalmazza különösen azt az elvet, amely szerint valamely támogatás kedvezményezettjének egy versenytárs részére történő eladása önmagában az esetleges versenytorzulások kompenzálásának egyik formája.


17. a) A belga, a francia és a luxemburgi hatóságok a Bizottság előzetes jóváhagyása érdekében, és legkésőbb ezen végleges határozatot követően egy hónappal benyújtanak egy egy–három – a Dexiával egyeztetve kiválasztott, a fenti kötelezettségvállalások részletes ellenőrzéséért felelős – személy független szakértői (a továbbiakban: független szakértő) kinevezését tartalmazó listát.

b) A független szakértőnek rendelkeznie kell az előírt kompetenciákkal, és megbízatása gyakorlásának időtartama alatt nem kerülhet összeférhetetlenségi helyzetbe.

c) A Bizottság jóváhagyhatja vagy elutasíthatja a javasolt független szakértő(ke)t. Ha a Bizottság elutasítja a javasolt független szakértő(ke)t, a Dexia, valamint a belga, a francia és a luxemburgi hatóságok az elutasítás közlését követő egy hónapon belül egy–három új jelöltre tesznek javaslatot, akiket a Bizottságnak szintén jóvá kell hagynia vagy el kell utasítania.

d) Ha a Bizottság végül minden javasolt jelöltet elutasít, a Bizottság jelöl ki egy független szakértőt.

e) A független szakértő szolgáltatásainak költségeit a Dexia viseli.

18. a) A Bizottság a szerkezetátalakítási terv teljes időtartama alatt folyamatosan korlátozás nélküli hozzáféréssel rendelkezik a szerkezetátalakítási tervet jóváhagyó határozatának végrehajtásához szükséges információkhoz. A belga, a francia és a luxemburgi hatóságok beleegyezésével közvetlenül fordulhat a Dexiához a szükséges magyarázatok és pontosítások megszerzése érdekében. A belga, a francia és a luxemburgi hatóságok, valamint a Dexia teljes körű együttműködést folytatnak a Bizottság vagy – adott esetben – a független szakértő által kért valamennyi ellenőrzés kérdésében.

b) A független szakértő – a Dexiával együttműködésben – félévente jelentést tesz a Bizottságnak a fenti kötelezettségvállalások végrehajtásáról. Ez a jelentés részletes beszámolót tartalmaz a szerkezetátalakítási terv végrehajtása terén elért haladásról, különösen a következőkről: i. a mérlegfőösszegnek a fenti 14. pontban előírt csökkentése; ii. a fenti 5. pontban előírt likviditási és finanszírozási mutatók; iii. az eltelt félév során a fenti 3. pont szerinti, RAROC-ra vonatkozó kötelezettségvállalás betartása; iv. a fenti 13. pontban előírt tevékenység-elidegenítések és megszüntetések, megadva az elidegenítés vagy a megszüntetés időpontját, az eszközök 2008. december 31-i könyv szerinti értékét, az elidegenítési értéket, a realizált tőkenyereséget vagy tőkeveszteséget, valamint a szerkezetátalakítási terv keretében még végrehajtandó intézkedésekre vonatkozó részleteket. Ez a jelentés emellett tartalmazza a jelentés benyújtását követő félévre vonatkozó (a fenti 3. pontban említett) költségelemeket és RAROC-számítást. E jelentést legkésőbb a félévi beszámoló benyújtását és az éves beszámoló jóváhagyását követő egy hónappal, illetve minden év október 1-jéig és április 30-ig mindenképpen be kell nyújtani.

c) Ha a független szakértő a minden év október 1-jéig benyújtott jelentésében a szerkezetátalakítási tervben előirányzott célkitűzések folyó év végi teljesülésének elmaradására vonatkozó kockázatokat tár fel, az érintett tagállamok hatóságai a jelentés benyújtását követő hónap során eljuttatják a Bizottságnak azokat a Dexiával tervezett intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy e célkitűzések az év végéig a megfelelő eszközökkel teljesüljenek.

d) Ha a független szakértő a minden év április 30-ig benyújtott jelentésében a szerkezetátalakítási tervben előirányzott éves célkitűzések teljesülésének elmaradását állapítja meg, az érintett tagállamok hatóságai a jelentés benyújtását követő hónap során eljuttatják a Bizottságnak azokat a Dexiával tervezett intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy e célkitűzések a folyó év június 30. napjáig a megfelelő eszközökkel teljesüljenek.

19. A fenti 18. c) és 18. d) pontban tervezett intézkedéseknek az előírt határidőn belüli benyújtása hiányában, illetve (a benyújtott intézkedésekre vonatkozóan adott esetben az április 30. előtt benyújtandó jelentés utáni) célkitűzések június 30. előtti teljesítésének hiányában a Bizottság a 659/1999/EK rendelet rendelkezéseinek alkalmazásában újra megindíthatja a hivatalos vizsgálati eljárást. […]

A kötelezettségvállalások felülvizsgálata

20. Franciaország, Belgium és Luxemburg kellően megindokolt kérelme alapján a Bizottság:

a) engedélyezheti a Dexia számára a fenti 13. pontban említett egy vagy több eszköz elidegenítésének elhalasztását; vagy

b) engedélyezheti a Dexia számára, hogy a fenti 13. pontban említett egy vagy több eszköz elidegenítését a Dexia mérlegében azzal vagy azokkal megegyező értékű eszközök elidegenítésével helyettesítse; vagy


c) dönthet a fenti egy vagy több kötelezettségvállalás alkalmazásának megszüntetéséről;

d) figyelembe veheti azt, hogy a Dexia képes-e arra, hogy – az 5. pontban említett mutatók valamelyikének el nem érése esetén – szállításos penzióba (repóba) adásra alkalmas eszköztartalékainak mobilizálásával fedezze rövid távú finanszírozási szükségletét.

21. A Bizottság meghozhatja a fenti bekezdésben említett döntések egyikét, ha úgy ítéli meg, hogy egy ilyen döntés szükséges például a tényleges piaci verseny fenntartása, illetve tartós pénzügyi vagy gazdasági válság esetén a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében, vagy ha azt a gazdasági környezet – különösen az átváltási árfolyamok vagy a számviteli és prudenciális szabályok – alakulása indokolja.

Verseny és átláthatóság a helyi önkormányzatoknak szánt bankhitelezés terén

22. Annak érdekében, hogy még tovább fokozza a helyi önkormányzatok bankhitelekkel kapcsolatos ügyletei terén folytatott versenyt, és azokat átláthatóbbá tegye, Franciaország kötelezettséget vállal annak fokozott figyelembevételére, hogy a pénzeszköz- vagy tőkeellátás érdekében bonyolított ügyleteik során a helyi önkormányzatok továbbfejlesszék versenyeztetési eljárásaikat.

Az állam erre irányuló konkrét ajánlásait 2010 végéig juttatja el a területi önkormányzatoknak a banki finanszírozások tárgyában és az összetett pénzügyi eszközök felhasználása területén egyaránt.

Ezek az ajánlások nyomatékosítják a szóban forgó ágazaton belüli versenyeztetési intézkedések végrehajtásához szervesen kapcsolódó gazdasági érdeket, emellett feltüntetik ezen intézkedések végrehajthatóságának különböző gyakorlati feltételeit. A javasolt helyes gyakorlatok a legjelentősebb összegű kölcsönök esetében a versenyeztetés nyilvánosságát írják elő.

Konkrétan a területi önkormányzatok esetében a számukra biztosítandó segítségnyújtásért és tanácsadásért felelős szolgálatok figyelmét hívják fel ezekre az ajánlásokra. Ha ezek az ajánlások elégtelennek bizonyulnának annak biztosításához, hogy 2013-ig a helyi önkormányzatok a banki finanszírozások terén – széles körben – átlátható és megkülönböztetésmentes ajánlati felhívásokat alkalmazzanak, Franciaország kötelezettséget vállal arra, hogy normatív javaslatokat tesz ezzel kapcsolatban.

23. Annak érdekében, hogy még tovább fokozza a helyi önkormányzatok bankhitelekkel kapcsolatos ügyletei terén folytatott versenyt, és azokat átláthatóbbá tegye, a belga kormány – a régiókkal egyetértésben – kötelezettséget vállal arra, hogy ellenőrzi a helyi hatóságok finanszírozására vonatkozó közbeszerzési szerződések odaítéléséről szóló hirdetmények ajánlatkérők általi közzétételét.


II. MELLÉKLET

1. A Core Division és a Non-Core tevékenységek mérlegfőösszegének alakulása, az üzletágakon belüli finanszírozásokat is beszámítva

milliárd EUR-ban

2009 2010 2011 2012 2013 2014

Core eszközök összesen 419 [390–410] [385–415] [345–380] [335–365] 353

Non-Core eszközök összesen 162 [120–140] [100–120] [80–110] [70–100] 79

2. A csoport konszolidált mérlegfőösszege

milliárd EUR-ban

2008.12.31. 2009.12.31. 2010.12.31. 2011.12.31. 2012.12.31. 2013.12.31. 2014.12.31.

651 580 [510–550] [485–545] [405–465] 427

3. A kötelezettségvállalási nyilatkozat 3. pontjának a) alpontja szerinti RAROC-számítás

A RAROC kiszámítása a következő képlet segítségével történik:

EC t¼0 ¼ X T

t¼1 ðRevenues t – EL t – Costs t Þ Ü ð1 – taxesÞ þ ðEC t–1 – EC t Þ

ð1 þ RAROCÞ t

Amelyben:

Revenues = bevételek EC = gazdasági tőke

EL = várható veszteség

Costs = az üzletág keretében az ügylethez rendelt költségek Taxes = adók

4. A kötelezettségvállalási nyilatkozat 5. pontja a) alpontjának hatálya alá tartozó, csoportszintű rövid távú finanszírozások meghatározása

Az 5. pont a) alpontjában foglalt rövid távú finanszírozások a következők: (központi bankokkal lebonyolított, kétoldalú, háromoldalú) bármilyen jellegű repóügyletek (szállításos penziós ügyletek), a betétkönyvek és kereskedelmi dokumentumok, a bankközi betétek, a vagyonkezelői betétek, a központi banki betétek, valamint a többi vállalati finanszírozás. Mindezeket a csoporton belüli likviditási kompetenciaközpont követi nyomon, összetételükről pedig a független szakértő által továbbítandó szabályok rendelkeznek.

5. A kötelezettségvállalási nyilatkozat 5. pontja b) alpontjának hatálya alá tartozó csoportszintű források

Az 5. pont b) alpontjában említett csoportszintű források a következő állományt foglalják magukban:

i. a csoport által kibocsátott valamennyi jelzálogkötvény, valamint az EMTN-formátumú kibocsátások (nem garantált és a bankközi piacra helyezett vagy a lakossági banki hálózaton keresztül nyújtott kezességvállalások);

ii. rövid távon: a csoportszintű mérleg valamennyi rövid távú finanszírozása.


Documents

A Bizottság határozata (2010. február 26.) a Belga