A becslési eljárás módszerei az ellenőrzési gyakorlatban

Készítette:

Beke Krisztián

A prezentáció felépítése:

A szakdolgozat célkitűzései.

A becslés fogalma.

A becslés funkciói.

A becslés alkalmazása.

A becslés módszerei.

Következtetések, javaslatok.

A bírálók kérdései.

Az összehasonlító becslés.

A klasszikus becslés.

Az átlagadó.

Az áfa becslése.

A járulékalap becslése.

Statisztika az ellenőrzésekről.

A vagyonosodási vizsgálat.

Statisztika a vizsgálatokról.

Miért a becslés?

Helyezzük el a becslést az adózásban (lokalizálás).

↓Szélesítsük az adózó látókörét a becslés globális

ismertetésével (tájékoztatás).↓

A megfelelő tájékoztatással segítsük a helyes adózói magatartás kialakítását (terelés).

A becslés fogalma.

$ Az adóalap valószínűsítésére irányul:

→ amennyiben az egyértelműen nem állapítható meg!

$ Rendkívül szabályozott, speciális adóztatási technika.

$ A becslés kulcselemei:

→a hitelt érdemlő adat, bizonyítás,

→a bizonyítási teher megfordulása, és

→a valószínűsítés.

$ Csak akkor, ha az alkalmazhatóság feltételei fennállnak, és más

módszer már nem jöhet szóba!

A becslés funkciói.

$ Meghatározott esetekben alkalmazható.

$ A valós adóalap megállapítására - más megfelelő információ

híján - alkalmazott bizonyítási módszer.

$ Nem hátrányos jogkövetkezmény, de ha kell, szankció

jellegű.

$ Terelő hatással bír.

A becslés alkalmazása.

$ Az Art. alkalmazható ellenőrzési eszközként definiálja:

→ vagyis általánosságban nem kötelező!

$ Az adóalapot nem lehet megállapítani (bizonyíték hiánya):

→ nincs mérlegelés!

$ A bejelentési kötelezettség eltitkolása:

→ mérlegelés kizárólag az összegszerűségben!

$ A nyilatkozattétel megtagadásakor:

→ és a kétségbe vont nyilatkozatok?

Az összehasonlító becslés.

$ Kézzel fogható bizonyíték hiányában az adóhatóságnak

becsülnie kell, tekintettel:

→ az azonos időszakra,

→ a hasonló körülményekre, és

→ a hasonló tevékenységre.

$ Nagy segítséget nyújtanak a megfelelő adatbázisok.

$ A hatóság számára rugalmasabb becslési mód.

$ A probléma vele, hogy csak a „kis halak” akadnak horogra.

A klasszikus becslés.

$ Alapmódszer.

$ A becslésre okot adnak:

→ a kétségbe vont gazdasági események,

→ a nem megfelelő iratok, és

→ a hiányos bevallás, nyilatkozat.

$ A választott módszer attól függ, hogy milyen adatok állnak a

hatóság rendelkezésére!

$ Vizsgálati módszerei: nyilatkozat, helyszíni szemle, próbagyártás,

leltár, egyéb módszerek.

Az átlagadó.

$ Az összehasonlító becslés speciális változata.

$ Megállapítása két ellenőrzésből áll össze:

→ az operatív vizsgálatból, és

→ az utólagos adónem vizsgálatból.

$ Szankció jellegű, ezért:

→ adóbírságnak, késedelmi pótléknak helye nincs!

$ Az adóalaptól való eltérést az adózó bizonyítja:

→ újabb példa a bizonyítási teher megfordulására!

Az áfa becslése.

$ „Közkedvelt” adóelkerülési cselekmény az áfa csalás:

→ az itt realizált nyereség a jogtalanul visszaigényelt áfa.

$ Különösen jellemző:

→ a kereskedelemre (számítástechnika, gépjárművek), és

→ az építőiparra.

$ A bevallás, visszaigénylés alapját képező bizonylatok hiánya:

→ jogalapot teremt a becslés alkalmazásához!

$ A becslésre az előzetesen felszámított és a fizetendő adó

tekintetében alkalom nyílik!

A járulékalap becslése.

$ A „legnépszerűbb” ellenőrzési terület:

→ célja a feketefoglalkoztatás visszaszorítása.

$ A valós adó alapjának megállapítása meghiúsul - be nem

jelentett foglalkoztatás.

$ Két dolog vizsgálandó:

→ a keresetnek megfelelő bejelentés,

→ a foglalkoztatási minőségnek megfelelő bejelentés.

$ A feketefoglalkoztatásban leginkább érintett az építőipar!

Statisztika az ellenőrzésekről.

Munkáltatók: Munkavállalók:

A vagyonosodási vizsgálat.

$ Speciális becslési eljárás.

$ A bevételek és az életvitel vagy a vagyongyarapodás között

aránytalanság áll fenn.

$ A vizsgálat két részből áll: a felkészülésből, és az ellenőrzésből.

$ A vizsgálat megindítását számtalan ok eredményezheti.

$ Eljárási cselekmények: a bizonyítás, az adatgyűjtés, elemzés,

értékelés, kronologikus mérlegmódszer, és a megállapítások

írásba foglalása (jegyzőkönyv, észrevétel, határozat).

Statisztika a vizsgálatokról.

A vizsgálatok hozadéka: A feltárt adókülönbözet:

Következtetések, javaslatok.

$ Körülményesen alkalmazható, bizonyos tényezők tovább nehezítik.

$ A nyilatkozatok értékelése sokat számít.

$ Folyamatosan javul az adatbázisokhoz való hozzáférés.

$ Növelni kellene az információcsere hatékonyságát.

$ Továbbra is problémát jelentenek az offshore cégek.

$ A határidők különös jelentőséggel bírnak.

$ Megváltoztak az „erőviszonyok”.

$ Az elévülésnek is nagy szerepe van.

A bírálók kérdései.

Mennyiben egyszerűsödhet a becslési eljárás bizonyos adónemek megszűnésével?

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!