A „KÖKÖNYÖSI OKTATÁSI KÖZPONT”

A „KÖKÖNYÖSI OKTATÁSI KÖZPONT”

ÓVODÁJA, ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA, GIMNÁZIUMA, SZAKKÖZÉPISKOLÁJA, SZAISKOLÁJA, SPECIÁLIS SZAKISKOLÁJA, KOLLÉGIUMA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNYE, EGYSÉGES PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATA

NEVELÉSI - PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Alkalmazotti közösség jóváhagyásának dátuma: 2012. augusztus 30.

Fenntartói jóváhagyás dátuma: 2012. augusztus 31.

KOMLÓ, 2012.

Tartalomjegyzék

12Intézkedések a „Kökönyösi Oktatatási Központ” nevelési pedagógiai programjáról

121. Érvényessége

122. Értékelés, felülvizsgálat

123. A módosítás körülményei

124. A nyilvánosságra hozatal módja, elhelyezése

131. Helyzetelemzés

131.1 Az intézmény hivatalos neve, jogállása, típusa, székhelye

131.2 OM azonosító: 201286

131.3 Közfeladat

141.4 Szervezeti felépítés

152. Nevelési Program

152.1 Küldetésnyilatkozatunk

162.2. Nevelő, oktató munkánk alapelvei, céljai, feladatai

162.2.1. Nevelő, oktató munkánk alapelvei

162.2.2. Nevelő, oktató munkánk céljai

172.2.3.Sikerkritériumaink

182.3 Nevelő, oktató munkánk feladatai

182.3.1 Alapfeladataink

192.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

192.4.1 Leggyakrabban, legeredményesebben alkalmazott eszközök, eljárások:

20I. Az Egységes Iskola Pedagógiai Programja

211. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

211.1. Speciális alapelveink

251.2. Céljaink

261.3. Eszközeink, eljárásaink

282. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

323. Közösségfejlesztő pedagógiai feladataink

354. Kompetencia alapú oktatás

375. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

386. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység

407. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

478. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

489. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

5110. A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

5110.1. A szülők-pedagógusok együttműködése

5310.2. A tanulók-pedagógusok együttműködése

5310.3. Diákszervezetek

5411. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

5411.1. A tanulók ellenőrzése és értékelése

5511.2. Magatartás – szorgalom ellenőrzése, értékelése, minősítése

5812. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

5913. Pedagógus-értékelés szintjei, módja

6114. Az iskola képzési rendje

6114.1. A tanítás szerkezeti formái

6114.2. Az iskola élete és munkarendje

6114.2.1. Az iskola szerkezete, szervezeti felépítése

6114.2.2. Egyéni és testületi jogosítványok

6214.3. Az iskola képzési rendje

6214.3.1. Speciális képzés

6214.4. Az átmenet biztosítása az új szervezeti egységben

63I. ÓVODA-ISKOLA ÁTMENET

65II. Általános iskola és középiskola ÁTMENET

6614.5. A tanulói jogviszony

6715. Környezeti- és egészségnevelési program

6715.1. Környezeti nevelés

6915.2. Egészségnevelési programunk

7116. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

7217. Kötelezően választható, illetve választható tantárgyak

7718. Nyitott iskola és a társadalmi partnerek együttműködése

8019. TAGINTÉZMÉNYI SZABÁLYOZÁSOK

8019.1. A Sallai utcai, Körtvélyesi, Ligeti, Magyarhertelendi, Magyarszéki Óvodák pedagógiai programja

811. Bemutatkozás

81Sallai utcai Óvoda

83Körtvélyesi Óvoda

84Ligeti óvoda

86Magyarhertelendi Óvoda

87Magyarszéki óvoda

892. Programunk legfőbb jellemzői

932./1. Helyi nevelési programunk teljes rendszere

942./2. Óvodakép, gyermekkép

95Az óvodáskorú gyermekek lételeme a játék.

95Gyermekközpontúság. Gyermeki jogok védelme.

97Egyéni bánásmód, öröm és sikerorientált nevelés alkalmazása.

98A másság elfogadása, elfogadtatása.

98Komplexitás érvényesülése a nevelésben.

99Nyitottság és rugalmasság érvényesülése

1013. A nevelés alapvető feladatai

1013./1. Egészséges életmódra nevelés

1073/2. Az érzelmi nevelés, szocializáció

1143./3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

1143/3.1. Anyanyelvi nevelés

1183/3.2 Az értelmi fejlesztés

1214. Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógusok feladatai

1214./1. A játék

1264./2. Munkajellegű tevékenységek

1304./3. A tevékenységekben megvalósuló tanulás

1355. A fejlesztés tartalmi eszközei

1355./1. A környező világ tevékeny megismerésére nevelés

1425./2. Rajzolás, mintázás, kézimunka

1475./3. Ének, zene, énekes játék

1525./4. Vers, mese

1575./5. Mozgás

1626. Napirend

1637. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei

1668. Az óvoda kapcsolatrendszere

1699. A program erőforrásai

17410. Sajátos feladataink

17410./1. Gyermekvédelem

17610./2. A cigány kisebbségi feladatok

17710./3. Óvodai integrációs program

18110./4. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése:

182A habilitációs, rehabilitációs tevékenység irányainak alternatívái:

19711. Mérés, ellenőrzés, értékelési rendszer

21012. Alapdokumentumaink

21113. Helyi program mellékletei: a TÁMOP 3.1.4 pályázat keretében kidolgozott intézményi innovációk dokumentumai:

21219.2. Az egységes iskola – alapfokú közoktatási feladatot ellátó – Gagarin Általános Iskola tagintézménye eltérő szabályozásai

2121. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2122. Speciális képzés

212A. Emelt szintű testnevelés oktatása

214B. Emelt szintű számítástechnika oktatása

214C. Sajátos nevelési igényű tanulók differenciált képességfejlesztésének területei

229D. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs programja

2313. Együttműködés – partneri kapcsolatok

2334. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer

2355. Műhelymunka-a tanári együttműködés formái

2396. Multikulturális tartalmak

2397. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása

2408. Magatartás – szorgalom ellenőrzése, értékelése, minősítése, gyakorisága és módjai

2449. A tanulmányi munka értékelése

24510. Jutalmazások és büntetések eszköztára, gyakorisága, módjai

24711. Modulok értékelése

24812. A szöveges értékelés szempontjai az alsó tagozat 1-2. évfolyamán

25613. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

26114. A tanulói jogviszony létesítése, az iskolába jelentkező tanulók felvételének elve

26319.3. Az egységes iskola – alapfokú közoktatási feladatot ellátó – Magyarszéki Általános Iskola tagintézménye eltérő szabályozásai

2631. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai

2632. Speciális képzések

263A. Német nemzetiségi oktatás

265B. A cigány kisebbségi oktatás

270C. Sajátos nevelési igényű tanulók differenciált képességfejlesztésének területei

279D. Úszásoktatás

280E. Mindennapos testnevelés

2813. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

2864. Magatartás, szorgalom értékelése

2885. A tanulmányi munka értékelése

2896. Jutalmazások és büntetések eszköztára, gyakorisága, módjai

2917. Moduláris oktatás, az egyes modulok beépítése az óratervbe

29419.4. Az egységes iskola gimnáziumi tagintézménye eltérő szabályozásai

29419.4.1.Gimnáziumunk elsődleges céljai:

29519.4.2. A TÁMOP 3.1.4/08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben elnevezésű pályázat megvalósításával kapcsolatos feladatok

2951. Tantárgytömbösítés a gimnáziumban

2962. Moduláris oktatás a gimnáziumban

2973. Témahét a gimnáziumban

2974. Projektmódszer a gimnáziumban

2985. Műveltségi terület tantárgyi bontás nélküli oktatása a gimnáziumban

2986. IKT-val támogatott tanulásszervezés

29919.4.3. A TÁMOP 3.1.4/08/2. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben elnevezésű pályázat fenntartásával kapcsolatos feladatok

30619. 4. 4. A gimnáziumi tagintézmény képzési rendszere

3061. Négyosztályos általános tantervű tagozat

3062. Az angol nyelvi előkészítő osztály pedagógiai programja

3073. Német nemzetiségi nyelvoktató program

3074. Nyolcosztályos tagozat

3085. Rendészeti képzés

3086. Esti tagozat

30819.4.5. Kötelezően választható, illetve választható tantárgyak

30919.4.6. A tanulmányi munka, a magatartás-szorgalom értékelése, minősítése

31219.4.7.Sajátos nevelési igényű tanulók differenciált képességfejlesztésének területei

3121. Látássérült tanulók fejlesztése

3182. Hallássérült tanulók fejlesztése

3213. Beszédfogyatékos tanulók fejlesztése

3264. A megismerés és/vagy a viselkedés fejlődésének tartós és/vagy súlyos rendellenességével küzdő tanulók iskolai fejlesztése

33119.5. Az egységes iskola szakközépiskolai tagintézménye eltérő szabályozásai

3311.A szakközépiskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai elvei, céljai, feladatai

3322.A szakközépiskolai tagintézmény szakmai programja

3332.1. Szakmai orientációs képzés (9-10. évfolyam)

3342.2. Szakmacsoportos képzés (11-12. évfolyam)

3352.2.1. Szakmacsoportos alapozó képzés (11-12. évfolyam)

3362.2.2. A szakmacsoportos alapozó tantárgyak tartalma:

3382.3. Szakmai képzés (I/13-II/13., illetve I/14. évfolyam)

3403. KÉPZÉSI KÍNÁLAT

3403.1. Képzési formák a 8. osztályt végzetteknek:

3403.2. Érettségi utáni képzések:

3413.3. Emelt szintű képzéseink:

3413.3.1. Emelt szintű testnevelés oktatása

3413.3.2. Emelt szintű informatika oktatása

3424. KOMPETENCIA ALAPÚ OKTATÁS

3424.1. A kompetencia alapú oktatás bevezetése, elterjesztése

3434.2. A kompetencia alapú oktatás intézményi kiterjesztését szolgáló mód-szerek, új tanulásszervezési eljárások

3434.2.1. „Tantárgytömbösített oktatás a szakrendszerű oktatásban a 2009/2010-es tanévben”

3464.2.2. „Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása”

3464.2.3. Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetését, alkalmazását segítő, a kulcskompetenciák fejlesztését támogató modern pedagógiai módszertan alkalmazása

3504.2.3. Kompetencia-alapú programcsomagok alkalmazása

3514.2.4. Információs és Kommunikációs Technológia (IKT) intézményi elterjesztése

3544.4. FENNTARTHATÓSÁG

3544.4.1.Kompetencia alapú oktatás

3544.4.2. A kompetencia alapú oktatás intézményi kiterjesztését szolgáló mód-szerek, új tanulásszervezési eljárások

3565. A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel összefüggő pedagógiai feladatok

3565. 1. A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók

3565.1.1. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai feladatok:

3575.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

3585.2.1. A kudarc hátterében állhatnak:

3585.2.2. A felzárkóztatást elősegítő tevékenységeink:

3585.2.3. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő feladataink:

3595.3. Tananyag elsajátításában problémás diákokra vonatkozó feladatok:

3617. Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja

3617.1. A sajátos nevelési igényű meghatározás

3627.2.Az integrált nevelés feltételei:

3627.2.1. Tárgyi és személyi tényezők:

3627.2.2. Módszerek:

3627.2.2.1. Differenciálás eszközei:

3627.2.2.2. céljai:

3627.2.3. Személyi feltételek

3637.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai

3647.4. A célcsoport számára biztosított pedagógiai többletszolgáltatások

3647.4.1. Az egyéni fejlesztési terv elkészítésének koncepciója

3647.4.2. Az egyénre szabott pedagógiai munka megvalósításának lehetőségei

3647.4.3. A pedagógiai segítségnyújtás - jellege szerint – differenciált alkalmazása:

3657.5. Az együttnevelés szükséges órakerete

3657.6. Az együttnevelés dokumentumai

3657.7. Speciális fejlesztő program alkalmazása a habilitációs/rehabilitációs ellátás folyamatos biztosítása érdekében

3667.8. Sajátos nevelési igényű tanulók differenciált képességfejlesztésének területei

3667.8.1. Feladatunk:

3667.8.2. Pedagógiai irányelveink:

3677.8.3. A foglalkozások felépítése a szakvélemények alapján, heti négy órában történik:

3677.9. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésének feladatai

3677.9.1. Feladatok a dyslexiás, dysgraphiás tanulók iskolai fejlesztése során:

3687.9.2. Feladatok a dyscalcuális tanulók iskolai fejlesztése során:

3687.10. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésének kiemelt területei

3687.10.1. Mozgásfejlesztés

3687.10.2. Finommotorika fejlesztés

3687.10.3. Dominancia, lateralitás

3687.10.4.Tájékozódás a testen, térben, síkban

3697.10.5.Megismerő funkciók fejlesztése

3697.10.5.1. ÉSZLELÉS

3697.10.5.2. FIGYELEM

3707.10.5.3. EMLÉKEZET

3707.10.6. Magasabb szintű pszichés funkciók fejlesztése

3707.10.6.1. GONDOLKODÁS

3707.10.6.2. KOMMUNIKÁCIÓ

3718. A mindennapos testnevelés bevezetése

3719. A szakközépiskolai tagintézményben folyó értékelés sajátosságai

3719.1. Az írásbeli munkák külső alakjának értékelése

3739.2. A magatartás szorgalom értékelés szempontjai

37519.6. Az egységes iskola szakképző iskola és kollégiumi tagintézménye eltérő szabályozásai

3751. Tantárgy- és órafelosztás

3801.1. A szabadon felhasználható órakeret felosztása

3811. 2. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja

3822. Az értékelés tagintézményünkre jellemző sajátos vonásai

3822.1. A témazáró- és egyéb írásbeli dolgozatok érdemjegyeinek meghatározása

3822.2. Értékelés a szakképző évfolyamokon (11-13. évf.)

3822.3. A magatartás értékelésének, minősítésének követelményei

3832.4. A szorgalom értékelésének, minősítésének követelményei

3833. A szakmai képzés

3833.1. A nevelés – oktatás – képzés feladatai

3863.2. A tagintézményünkben választható szakmák

3883.3. Moduláris képzés

3974. A szakmai tanulmányok beszámíthatóságának kérdése

3974.1. A szakmai előtanulmányok beszámíthatóságának kérdése a szakképzési évfolyamokon

3974.2. A szakközépiskolai szakmai tanulmányok beszámíthatósága a technikusi képzésen folyó tanulmányokba

3985. Előrehozott szakiskolai szakképzés

3996. Duális szakképzés

403A kollégiumi intézményegység pedagógiai programja

4031. Bevezetés

4042. Helyzetfeltárás

4073. Az intézmény profilja, működési hagyományai

4104. Jövőkép

4115. Küldetésnyilatkozat és alapelvek

4115.1. A nevelőmunka, a kollégiumi életrend alapelvei

4125.2. A tanulók életrendjére, tanulásuk, szabadidejük szervezésére vonatkozó pedagógiai elvek

4146. Hézagelemzés és célmeghatározás

4157. Kiemelt nevelési feladatok

4168. Fejlesztési tervek

4199. Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése

42010. A kollégiumi hagyományőrzés és továbbfejlesztésének terve

42111. Az egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése

42212. Gyermek- és ifjúságvédelem

42313. A szülő, a tanuló, a pedagógus együttműködésének formái

42414. Kollégiumi foglalkozások és témakörök

42616. A program megvalósításának feltételei

42617. A kollégiumi nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere

430A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő, a tanulási kudarcnak kitett és a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

430A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók nevelése, képzése

430A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai feladatok:

431A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

431A kudarc hátterében állhatnak:

431A felzárkóztatást elősegítő tevékenységeink:

432A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő feladataink:

433A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése, oktatása

433A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei

434A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai

434A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők

435A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű gyermek számára

435A szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógiai tanár/terapeuta kompetenciája

437A célcsoport számára biztosított pedagógiai többletszolgáltatások

437Az egyéni fejlesztési terv elkészítésének koncepciója

437Az egyénre szabott pedagógiai munka megvalósításának lehetőségei

437A pedagógiai segítségnyújtás - jellege szerint – differenciált alkalmazása:

438Az együttnevelés dokumentumai

438Sajátos nevelési igényű tanulók differenciált képességfejlesztésének területei

438Feladatunk:

439Pedagógiai irányelveink:

439A foglalkozások felépítése a szakvélemények alapján, heti négy órában történik:

439A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésének feladatai

439Feladatok a dyslexiás, dysgraphiás tanulók iskolai fejlesztése során:

440Feladatok a dyscalcuális tanulók iskolai fejlesztése során:

441A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésének kiemelt területei

441Mozgásfejlesztés

441Megismerő funkciók fejlesztése

441Észlelés

441Figyelem

442Emlékezet

442Magasabb szintű pszichés funkciók fejlesztése

442Gondolkodás

443Kommunikáció

44419.7. Az Erkel Ferenc alapfokú művészetoktatási intézményegység pedagógiai programja

4441.Köszöntő

4442.Bevezetés

4453.Az iskola jogi státusa

4464. Az intézményegységben folyó általános nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eljárásai, eszközei

4505. A személyiség-fejlesztéssel kapcsolatos feladatok

4516. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek

4537. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladato

4548. A szülők, a növendékek és a pedagógusok együttműködésének formái, fejlesztése

4569. Az alapfokú művészetoktatás célrendszere és funkciói intézményünkben

45710. Az alapfokú művészetoktatás fejlesztési követelményei, feladatai intézményünkben

45911. Esélyegyenlőségi program

459A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység:

460A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése – esélyegyenlőségi program:

460A hátrányos helyzet leküzdését segítő tényezők:

46112. Az iskola ellenőrzési- és értékelési rendszere

46413. Az alkalmazható kották (könyvek), egyéb taneszközök kiválasztásának elvei

46414. A nevelő-oktató munka tárgyi feltételei

46615. A kötelező eszköztár

46616. A nevelő - oktató munkát segítő személyi feltételek

46817. A pedagógusok továbbképzése

46818. A zeneiskola képzési rendje

47919.A szakmai pedagógiai program tanszakonként, hangszerenként, tantárgyanként

52420. A szakmai pedagógiai program tanszakonként, hangszerenként, tantárgyanként

551Ajánlott tananyag

551Követelmények

551Az év végi vizsga javasolt anyaga

552Ajánlott tananyag

553Az év végi vizsga javasolt anyaga

554Követelmények

560Ajánlott tananyag

564Ajánlott tananyag

592Előképző évfolyamok

74121. A művészeti iskola értékelési és vizsgarendszere

74319.8. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat nevelési programja

7441. Küldetés-nyilatkozat

7442. Az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat

7442.1. A Pedagógiai Szakszolgálat szakterületei

7452.2. A Pedagógiai Szakszolgálat működésének célja, feladatrendszere, szakmai irányelvei, módszerei

7452.3.Pedagógiai Szakszolgálat cél-, és feladatrendszere

7463. A Pedagógiai Szakszolgálat ellátott szakterületei

7463.1. NEVELÉSI TANÁCSADÁS

7463.1.1. PSZICHOLÓGIA SZAKTERÜLET FELADATAI

7483.1.2. PSZICHOLÓGUSOK MÓDSZEREI

7493.2. LOGOPÉDIA SZAKTERÜLET FELADATAI

7513.3. GYÓGYPEDAGÓGIA-FEJLESZTŐPEDAGÓGIA

751Az ellenőrzés megszervezése:

752Az ellenőrzés javasolt formája és lépései:

753Az ellenőrzés dokumentálása:

7533.4. GYÓGYTESTNEVELÉS

7554. A SZÜLŐKKEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI

7555. ELLNŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI RENDSZERÜNK

7556. A SZAKTERÜLETEK MUNKÁJÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

7567. SZAKMAI NÉVSOR

7578. ELLÁTOTT INTÉZMÉNYEK

75820. HELYI TANTERVEK

75920.1.Gagarin Általános Iskola óraterve

76120.2. Magyarszéki Általános Iskola óraterve 2010/11. tanévben

76620.3. Nagy László Gimnázium óraterve

77220.4. A szakközépiskolai tagintézmény óraterve

77620.5. Nagy László Szakiskola, Speciális Szakiskola óraterve

78120.6. Az Erkel Ferenc Alapfokú Művészetoktatási Intézmény óraterve

78221. Az integráltan oktatott sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztő programja

Elfogadás, jóváhagyás

A Pedagógiai Program és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi tanulójára, közalkalmazottjára nézve kötelező érvényűek.

A Pedagógiai Programban foglaltak megismerése és megtartása azoknak is kötelessége, akik kapcsolatba kerülnek az intézménnyel, részt vesznek feladatainak megvalósításában, illetőleg igénybe veszik, használják helyiségeit, létesítményeit.

A Pedagógiai Program a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

A Diákönkormányzat a Pedagógiai Programot megtárgyalta, a tanulókra, gyermekekre vonatkozó rendelkezések tekintetében kifogást nem emelt, elfogadásra javasolja.

Komló, 2011. augusztus 30.

A Szülői Szervezet a Pedagógiai Programot megtárgyalta kifogást nem emelt, elfogadásra javasolja.

Komló, 2011. augusztus 30.

A kisebbségi önkormányzatok a Pedagógiai Programot megtárgyalták, rendelkezései tekintetében kifogást nem emeltek.

Komló, 2011. augusztus 30.

A Kökönyösi Oktatási Központ Óvodája, Általános Iskolája, Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata Pedagógiai Programját – az intézmény vezetőjének előterjesztése után, a diákönkormányzat és a szülői szervezet véleményének ismeretében – a nevelőtestület 2011. augusztus 31.-én elfogadta.

Az intézmény fenntartójának a jóváhagyását, annak megérkezését követően a Pedagógiai Programhoz csatolni kell.

Komló, 2011. augusztus 31.

………………………………

Komlói Kistérség Többcélú Önkormányzati Társulás elnöke

………………………………

főigazgató

Intézkedések a „Kökönyösi Oktatatási Központ” nevelési pedagógiai programjáról

1. Érvényessége: 2011. augusztus 31-től határozatlan időre szól.

2. Értékelés, felülvizsgálat

A „Kökönyösi Oktatatási Központ” Nevelési Pedagógiai Programja 2011. szeptember 30-tól a fenntartói jóváhagyás időpontjától lép érvénybe.

Hatályos 2011. szeptember 1- jétől.

A programban rögzítettek értékelését minden év augusztus 31-ig az intézményegységi programok értékelését követően, illetve a fenntartó által meghatározott időben kell elvégezni.

Felülvizsgálat esedékessége: 2015. június

3. A módosítás körülményei

A program módosításának módja, lehetséges indokai:

Vezetői testületi, tantestületi, szülői, diákönkormányzati kezdeményezések, javaslatok, a költségvetésben bekövetkező olyan változás, mely a program teljesülését nem teszi lehetővé, a részprogramokban bekövetkező módosulások, melyből automatikusan következik e közös pedagógiai-művelődési program módosításának szükségessége is, valamint a fenntartó utasítása.

A módosításra a szak-alkalmazotti kör jogosult.

A módosítások az érintettek /iskolaszék, diákönkormányzat, német kisebbségi önkormányzat, intézményi-egészségügyi szolgálat, nevelőtestület, igazgatótanács/, fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé.

A módosított program legkorábban az elfogadás időpontját követő szeptember 1-jén lép hatályba.

4. A nyilvánosságra hozatal módja, elhelyezése

Az iskola dokumentumait – így a Pedagógiai Program egy-egy példányát is – a tanári szobákban ki kell függeszteni, amelyet kérésre átolvasás céljából a tanulók, ill. szülők rendelkezésére kell bocsátani. Továbbá a szülők és a tanulók tájékoztatására az iskolai dokumentumok az intézmény központi épületében található könyvtárban, az intézményegységek, tagintézmények könyvtárainak nyitvatartási ideje alatt, valamint az adott település könyvtárban megtekinthetők. Az intézmény központi honlapjára az intézményi, intézményegységi, tagintézményi dokumentumokat fel kell tenni.

A tanulónak és a szülőnek joga van ahhoz is, hogy a dokumentumokba való betekintésen túl szóbeli tájékoztatást, illetve felvilágosítást kapjon. A tájékoztatáskérést legalább egy héttel korábban be kell jelenteni az intézményegységek, tagintézmények titkárságán.

Bevezető gondolatok

Programunk intézményünk életét, működését hivatott vázolni. Mutatja célkitűzéseinket, alapelveinket, nevelésről, tanításról vallott nézeteinket, elkötelezettségünket munkánk, felelősségünket a ránk bízott gyerekek iránt.

Nehéz a közösen meghatározott, kimondott célokat, feladatokat minél kevesebb hibával, egyformán jól megoldani. Törekszünk a megvalósításnál is az együtt gondolkodásra, az összehangolt, következetes nevelésre - oktatásra, hisz a gyerekek itt töltött évei a mi felelősségünk.

A szakmailag önálló intézményegységek, tagintézmények, telephelyek a nevelő-oktató munkát a közoktatási törvény 33. § értelmében a többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény nevelési-pedagógiai programjára épülő - a helyi sajátosságokat, hagyományokat is tartalmazó program, helyi tanterv alapján végzik.

1. Helyzetelemzés

1.1 Az intézmény hivatalos neve, jogállása, típusa, székhelye

A „Kökönyösi Oktatási Központ” Óvodája, Általános Iskolája, Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata – önálló jogi személy, többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény. Székhelye: 7300 Komló, Alkotmány u. 2.

1.2 OM azonosító: 201286

1.3 Közfeladat

Óvodai nevelés, alapfokú és középfokú iskolai oktatás-nevelés, kollégiumi nevelés, alapfokú művészetoktatás, pedagógiai szakszolgáltatás.

Az intézmény alap-, kiegészítő- és kisegítő szolgáltatásait a mindenkori hatályos alapító okirata alapján végzi.

1.4 Szervezeti felépítés

Intézményegységek, tagintézmények, telephelyek, feladat-ellátási helyek:

FŐIGAZGATÓ

KÖZÉPFOKÚALAPFOKÚÓVODAEFAMI

EGYSÉGES PED.

SZOLG

GIMNÁZIUM

SZAKKÖZÉP-

ISKOLA

SZAKKÉPZŐ

ÉSKOLLÉGIUM

GAGARIN

ÁLT. ISK.

MAGYARSZÉK

ÁLT. ISK.

SALLAI

KÖRTVÉLYES

MAGYARSZÉK

MAGYARHER-

TELEND

KOLL. VEZ.

LIGET

INTÉZMÉNYEGYSÉG –INTÉZMÉNYEGYSÉG-VEZETŐ

TAGINTÉZMÉNY -IGAZGATÓ

KÖKÖNYÖSI OKTATÁSI KÖZPONT SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

VEZETŐI

TESTÜLET

IGAZGATÓ-

TANÁCS

DIÁKÖNKOR-

MÁNYZAT

SZÜLŐI

KÖZÖSSÉG

EGYSÉGES ISKOLA

TAGINTÉZMÉNY -INTÉZMÉNYEGYSÉGVEZTŐ-HELYETTES

FŐIGAZGATÓ–EGYSÉGES ISKOLA INTÉZMÉNYEGYSÉG-VEZETŐ

TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐ

-IGAZGATÓTAGINTÉZMÉN-YVEZETŐ

INTÉZMÉNYEGYSÉG -INTÉZMÉNYEGYSÉG-VEZETŐHELYETTES

2. Nevelési Program

2.1 Küldetésnyilatkozatunk

· Többcélú intézményünkben olyan szolgáltatások biztosítására törekszünk, melyek értékeken alapuló, alkotó légkörben folyó munkát, az elvárásoknak való megfelelést eredményeznek.

· Pedagógiai felfogásunk, hogy a nevelés-oktatás különböző területein sokoldalúan fejlesszük a gyermekek személyiségét, kompetenciáit, az egyéni szükségleteket figyelembe véve minél eredményesebben bontakoztassuk ki képességeiket, gyarapítsuk tudásukat.

· Egyénre szabottan biztosítjuk a felzárkóztatást és a tehetséggondozást.

· Toleráns magatartásra, a másság elfogadására neveljünk, ezzel is támogatva az egyéni különbségeket, a hátrányok csökkentését.

· Kihasználjuk az innovációs lehetőségeket.

· Adaptáljuk, a helyi sajátosságokra formálva alkalmazzuk a kompetencia-alapú nevelés, oktatás és képzés új tartalmait, módszereit, eszközeit a kompetencia alapú nevelést, oktatást végző feladat-ellátási helyeken.

· Tanulóinkat képessé tesszük az informatikai eszközök és e-források önálló, célirányos használatára, az önálló ismeretszerzésre kompetencia alapú nevelést, oktatást végző feladat-ellátási helyeken.

· Sportlétesítményeink jóvoltából lehetőséget biztosítunk a szabadidő egészséges eltöltésére, a mindennapos mozgás biztosítására, a tágabb környezet sportolási igényeinek kielégítésére.

· A művészetoktatásban részesülő növendékek számára erősítjük a választott tanszakon a művészet iránti fogékonyságot, segítjük a tehetségek kiválasztását, támogatjuk fejlesztésük, képzésük eredményes megvalósulását.

· Pedagógiai szakszolgálatunk gyógypedagógiai ellátás, a logopédiai, az iskolapszichológusi, gyógytestnevelési feladatok elvégzése mellett közreműködik a tagintézmények nevelési-oktatási feladatainak megoldásában is.

· Pedagógiai szakmai szolgáltatás keretében szervezzük a tanulmányi és tehetség-gondozó versenyek kistérségi területén, programokat tesszük nyilvánossá a feladat-ellátási helyek által kínált ’ jó gyakorlatokat, saját innovációkat.

2.2. Nevelő, oktató munkánk alapelvei, céljai, feladatai

E fejezetben intézményi – minden feladat-ellátási helyünket érintő - alapelveinket, céljainkat, feladatainkat rögzítjük.

Az óvoda, egységes iskola és kollégium, alapfokú művészetoktatás, a pedagógiai szakszolgálat specifikus cél- és feladat-meghatározásai az intézményegységek programleírásában találhatók.

2.2.1. Nevelő, oktató munkánk alapelvei

· Magas színvonalú feladat-ellátás.

· A szabályzatokban, szabályozókban rögzítettek egységes betartása, betartatása.

· A pedagógiai értékek megőrzése.

· Gyermekek személyiségéhez igazodó pedagógiai intézkedések alkalmazása, egyéni sajátosságok figyelembe vétele, differenciált fejlesztés.

· Tapasztalásra is építő ismeretszerzés, készségfejlesztés- tevékenységközpontú pedagógia gyakorlat alkalmazása.

· Az értéktartó tudás, az „egész életen át tartó tanulás” megalapozása.

· Az egyenlő hozzáférés, az esélyegyenlőség biztosítása.

· Az egymást elfogadó, segítséget nyújtó, támogató közösségek kialakítása, a kommunikációs kultúra, az egymás iránti tolerancia képességének formálása.

· Az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás igényének felkeltése, az élet tisztelete, a helytelen szokások csökkentése, a fizikai állóképesség fejlesztése.

· A művészetek iránti nyitottság kialakítása, fenntartása.

2.2.2. Nevelő, oktató munkánk céljai

Általános céljaink:

· a gyermekeket sokoldalúan - az adottságoknak, lehetőségeknek, követelményeknek, elvárásoknak megfelelően – nevelni-oktatni,

· a személyes fejlődéshez, helytálláshoz, az egész életen át tartó tanulás megalapozásához szükséges – a NAT-ban is rögzített - kulcskompetenciákat eredményesen fejleszteni,

· a gyermekek testi és lelki épségét megóvni,

· az egészséges élet, a rendszeres testmozgás iránti igényt kialakítani, fenntartani, képessé tenni ezek megőrzésére;

· a gyerekek művészetek iránti érzékenységét felkelteni, tehetségüket gondozni,

· az esélyegyenlőséget érvényesíteni, a szegregációmentes együttnevelési környezetet kialakítani,

· a HH, HHH gyermekek problémájával kapcsolatban a lehetséges és szükséges intézkedések megtenni

· gyógypedagógusaink, logopédusaink, fejlesztő pedagógusaink segítségével a sajátos nevelési igényű gyermekeket eredményesen fejleszteni

· 1-13 évfolyamokon a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciákat eredményesen fejleszteni

· 5-6. évfolyamokon a szakrendszerű, nem szakrendszerű oktatást az elvárásoknak megfelelően megszervezni

Sajátos céljaink:

· az óvoda-iskola átmenetet megfelelő módszerekkel, technikákkal a gyermekek és szüleik számára könnyíteni,

· 5-6. évfolyamokon a nem szakrendszerű oktatás módszertanával és szervezési lehetőségeivel a gyerekek számára az ismeretszerzést megkönnyíteni,

· képessé tenni a gyerekeket a német vagy az angol nyelv használatára;

· arra törekedni, hogy belső igénnyé váljon a gyermekekben a nemzetiségi kultúra- és hagyományápolás, hagyományőrzés,

· információtechnikai kompetenciákat: digitális írástudást, információtechnikai kultúrát eredményesen fejleszteni,

· a ’jó gyakorlatokat’, újszerű nevelés-és tanulásszervezési eljárásokat a gondozás-nevelés-oktatás folyamatába beépíteni.

· ’jó gyakorlatainkat’ más intézmények számára átadni.

/Az óvoda, az iskolai oktatás 1-13.évfolyama, a kollégium, az alapfokú művészetoktatás, a pedagógiai szakszolgálat specifikus céljait a 19.fejezet tartalmazza./

2.2.3. Sikerkritériumaink

· az iskolakezdés előtt az óvodás gyermekek 100 %-a megfelelő pedagógiai szakszolgálati felmérésben részesíteni, megfelelő ellátásukat biztosítani;

· általános iskolai tagintézményenként és a gimnáziumi tagozaton az országos kompetencia-mérések átlagát, vagy az átlag fölötti eredményt elérni,

· biztosítani, hogy nevelőink a tanórákon és a szabadidős programok minimum 15 %-ában alkalmazzák az IKT-ban rejlő lehetőségeket,

· elérni, hogy tanulóink legalább 80 %-a az elsőnek megjelölt középiskolában folytassa tanulmányait,

· a művészetoktatás tagozatain a kiváló minősítést megtartani,

· a tanulási képességet vizsgáló bizottság szakvéleménye alapján minden érintett gyermeket fejlesztésben részesíteni,

· tanévenként a megyei diákolimpiai pontrangsorban elérni az első öt helyezés valamelyikét,

· intézményi szinten évente minimum 4 sikeres pályázatot megvalósítani.

· 2015-ig a TÁMOP 3.1.4 pályázat szakmai vállalásait fenntartani, az indikátorokat teljesíteni

2.3 Nevelő, oktató munkánk feladatai

2.3.1 Alapfeladataink

· oldott, humánus, együttműködő nevelési-tanulási-tanítási légkör megteremtése, megőrzése,

· az általános emberi értékek megismertetése, társadalmi normák elfogadtatása, azonosulás ezekkel az értékekkel;

· a gyerekek értékeinek, adottságainak megismerése, megismertetése, önbecsülésük erősítése, kritikus önértékelés kialakítása, mások elfogadása, segítő bírálata, toleráns magatartás kiépítése,

· a gyermeki személyiség ismeretére alapozott egyéni fejlesztés, a képességek egyéni kibontakoztatása,

· a gyerekek érdeklődésének minél sokoldalúbb felkeltése,

· az iskolaérettség, valamint az általános műveltség megalapozása az életkor, a fejlettség figyelembe vételével;

· testi és lelki egészségük megóvása, állóképességük, erőnlétük, kitartásuk, akaratuk fejlesztése;

· nyitottság a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt;

· differenciált fejlesztés, esélyegyenlőség biztosítása, az egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése;

· az életkori sajátosságoknak megfelelő tevékenységszervezés, módszerválasztás,

· a gyerekek bevonása tanulási folyamataikba,

· érzékszervi tapasztalásra építő ismeretszerzés, készségfejlesztés, tevékenységközpontú pedagógiai gyakorlat, módszerek, eljárások alkalmazása,

· változatos nevelési és oktatásszervezési munkaformák alkalmazása /projekt, témahét, kutatómunka/,

· az ön- és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása, szerepének növelése,

· az IKT eszközök használatának megismertetése, hogy mielőbb képessé váljanak alkalmazásukkal az önálló ismeretszerzésre, az információk elérésére.

/Az óvoda, az iskolai oktatás 1-13. évfolyama, az alapfokú művészetoktatás, a pedagógiai szakszolgálat specifikus feladatait a 19. fejezet. tartalmazza./

2.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Eljárásainkat, módszereinket az adott szituációnak megfelelően a hatékonyság érdekében úgy választjuk meg, hogy igazodjanak céljainkhoz, a gyerekek életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a nevelő személyiségéhez.

2.4.1 Leggyakrabban, legeredményesebben alkalmazott eszközök, eljárások:

KÖZVETLEN

KÖZVETETT

Tevékenységek megszervezését,

szokások kialakítását,

megerősítését célzók

Beszéd, beszélgetés

Tevékenykedtetés

Gyakoroltatás

Önálló egyéni munka

Prezentáció

Differenciált egyéni munka

Segítségadás

Játékos módszerek

Páros munka

Megbízás

Követelés

Hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás

A gyermekközösség tevékenységének megszervezése,

Közös célok kitűzése, elfogadtatása

Hagyományok kialakítása

Ellenőrzés

Ösztönzés

Értékelés –önértékelés

Önellenőrzés

Kooperatív csoportmunka

Projektmunka

Dramatizálás

Magatartásra hatók:

- Ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, verseny, differenciált csoportmunka, tevékenykedtetés

- Gátlást kiváltó módszerek:

felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, felszólítás, utasítás, intés, tilalom, elmarasztalás

A nevelő részvétele a gyermekközösségek tevékenységében.

A követendő egyéni és csoportos minta kiemelése a közösségi életből.

Kooperatív csoportmunka

Projektmunka

Dramatizálás

Tudatosítás, meggyőzés

eljárásai, eszközei, módszerei:

Magyarázat, meggyőzés, példaadás, eszménykép, bírálat, önbírálat,

felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló, beszélgetés, frontális osztálymunka.

A tanulók önálló elemző munkája.

Felvilágosítás betartandó magatartási normákról

vita,

minta,

példakép, példakövetés,

Egyéb:

Az új tanulásszervezési eljárások megvalósítása során olyan IKT eszközökkel készített tanulói produktumok elvárása, melyek közös együttműködés eredményeképpen jöhetnek létre: tanulói prezentációk, e-gyűjtemények, online feladattárak és anyagok, iskolai és osztály honlapok karbantartása és feltöltése, multimédia elemek használata, iskolai diákújság szerkesztése, készítése, online információ közreadása.

Habilitációs és rehabilitációs tevékenység.

Egyéni fejlesztés.

I. Az Egységes Iskola Pedagógiai Programja

A „Kökönyösi Oktatási Központ” Óvodája, Általános Iskolája, Gimnáziuma, Szakközépiskolája, Szakiskolája, Speciális Szakiskolája, Kollégiuma, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Egységes Pedagógiai Szakszolgálata – mint a TÁMOP- 3.1.4/08/2. kódszámú „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – Innovatív intézményekben” pályázat nyertese, az alábbiak szerint újította meg pedagógiai programját.

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

1.1. Speciális alapelveink

· A gyermekek személyiségének fejlesztése; korszerű ismereteik, képességeik, készségeik, problémamegoldó gondolkodásuk, lényegkiemelő tudásuk, érdeklődésükre épülő tapasztalatszerzésük életkori és egyéni sajátosságaiknak megfelelő kialakítása, bővítése.

· Az egymást elfogadó, segítséget nyújtó, támogató közösségek kialakítása, a kommunikációs kultúra, az egymás iránti tolerancia képességének formálása.

· Az egészséges életmód és a környezettudatos magatartás igényének felkeltése, az élet tisztelete, a helytelen fogyasztói szokások csökkentése, a fizikai állóképesség fejlesztése.

· Újraéleszteni, megtartani és kialakítani mindazon értékeket, amelyek birtokában tanítványaink - szociális helyzetükre, világnézetükre, családi hátterükre való tekintet nélkül - képesek művelt, kulturált emberként helytállni, majd (az iskolában szerzett ismeretekre és készségekre építve) későbbi tanulmányaikat folytatni, szak-emberként érvényesülni a felnőtt életükben.

· Nevelő-oktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munka-erőpiaci alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatunk akkor érvényesülhet, ha azt olyan eszközrendszer garantálja, amelyben a gyerekek sokféle lehetőségeket kapnak tanórán és tanórán kívül ahhoz, hogy szerepek sokaságában próbálhassák ki, ismerhessék meg magukat, társaikat.

Olyan iskolai légkör megerősítésén dolgozunk, ahol a sokoldalú, sokszínű tevékenységek valódi eséllyé teszik a személyiségfejlesztés megvalósulását. Ennek eredménye az érett, felelős, a társadalmi életben, a gazdaságban és a személyi, emberi kapcsolatokban teljesíteni képes személyiség.

Alapvető az egyéni képességek megismerése, a megbízható önismeret kialakulása. Mindezt segítik:

· az egyéni különbségeket elfogadó, megértő és követelményeket támasztó pedagógiai attitűd kívánalma, a pedagógusok önképzésének, a horizontális tanulás elfogadása és támogatása,

· életszerű, életközeli ismeretek közvetítésére épülő fejlesztés,

· fokozatosság, folyamatosság elve a fenntarthatóság érdekében

· az egyéni célok kialakításának és elérésének segítése

· az egyéni tanulási módszerek alkalmazása,

· tantárgyrendszerünk,

· újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése,

· tevékenységrendszerünk sokszínűsége,

· szakköreink kínálata,

· közösségi programjaink.

A kompetenciák fejlesztésének elve alapján arra törekszünk, hogy az iskolai élet során minél többféle képesség, készség, attitűd birtokába jussanak tanulóink.

Az eredményes tanuláshoz szükséges kompetenciák fejlesztése alapvető feladatunk. A tanterv kialakítása és folyamatos felülvizsgálata, korrekciója biztosítja, hogy olyan tanulási módszereket, technikákat működtessünk, melyek teret adnak a gyermek személyiségének eredményes fejlődéséhez. Elvárás a pedagógusoktól az egyéni tanulási, gyakorlási programok megvalósítása, a képességek auditív fejlesztése is.

Nevelési-tanulásirányítási folyamatainkat úgy szervezzük, hogy tudatos és felkészült nevelői irányítás mellett a gyerekek érdeklődéséhez, igényeihez alkalmazkodva bevezessük őket abba a kultúrába, melyben lehetőség nyílik az esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés biztosításával az eredményes társadalmi helytállásra.

Különösen fontosnak tartjuk a kulcskompetenciák, az egészséges életvitel és környezettudatos magatartás kialakulását szolgáló képességek alapozását, az önálló tanulás képességének elsajátítását.

Mindezt elősegíti:

· a gyerekekhez, szülőkhöz eljutó tantárgyi követelményrendszer,

· a tanulók felelősségvállalásának megalapozása, fejlesztése,

· kis lépések alkalmazásának elve,

· rendszeresség elve,

· ismeretnyújtás helyett a kompetenciafejlesztés elsődlegességének elve,

· az életkori sajátosságok figyelembe vételével a tanulók kreativitásának fejlesztése,

· a tanórai belső és külső differenciálás, változó kooperatív csoportmunkák, a projektmódszer, drámapedagógia és tantárgytömbösített oktatás, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, a moduláris oktatás gyakorlatának alkalmazása, nem szakrendszerű tanórák,

· bontott tanulócsoportos oktatás,

· az iskolai informatikai rendszer, a szabad internet használat lehetősége,

· elektronikus médiumok, IKT eszközök alkalmazása az oktatató-nevelő folyamatokban,

· könyvtárhasználat,

· szakkörök,

· tanulmányi versenyek, pályázatok.

Az esélynövelés elve alapján feladatunknak tekintjük, hogy segítsük az eltérő tanulási motivációval, feltételekkel hozzánk érkező gyerekeket. Igyekszünk differenciált segítséget nyújtani, melyekkel tanulóink tudjanak, és legfőképpen akarjanak is élni az eredményes iskolai teljesítés érdekében.

Ezt a következők szolgálják:

· a tevékenységrendszer belső egyensúlya, arányai,

· szociális szolgáltatások,

· inkluzív nevelés,

· belépő osztályok képességfejlesztő időszaka,

· az iskolatípusok közötti átjárhatóság biztosítása,

· a napközi és tanulószoba,

· fejlesztő, felzárkóztató, tehetséggondozó foglalkozások,

· bemeneti és évközi képesség mérések, szakvizsgálati eredmények és személyre szabott fejlesztések,

· ön- és csoportértékelés gyakorlati alkalmazása,

· tanórán kívüli foglalkozások kínálata,

· új tanulási formák alkalmazása, a tanulók bevonása saját tanulási folyamataikba,

· együttműködés partnereinkkel,

· szakszolgálati lehetőségek kihasználása,

· tanulók tanulási fejlődési útjának nyomon követése.

A szülők, tanulók pedagógusok és partnereik együttműködésére olyan kölcsönös kapcsolatrendszert alakítunk ki, mely biztosítja az információk elérését, és amely őszinteségen, nyitottságon, kölcsönös tiszteleten alapszik.

Ennek érdekében:

· biztosítjuk az információk széles körű elérhetőségét,

· rendszeresen tájékoztatást adunk nevelő-oktató munkánk eredményeiről, iskolai életünkről,

· rendszeresen együttműködési fórumokat működtetünk (Iskolaszék, Szülői Munkaközösség, alapítványok, egyesületek, DÖK/IDU, Közalkalmazotti Tanács, Igazgatótanács, szakmai munkaközösségek),

· biztosítjuk a lehetőségeket, hogy partnereink élni tudjanak véleményezési, egyetértési jogukkal,

· segítő tanár támogatja a DÖK/IDU munkáját,

· kikérjük partnereink véleményét, megismerjük igényüket, továbbfejlesztési javaslatukat, erre alapozzuk fejlesztéseinket,

· bevonjuk partnereinket hagyományaink ápolásába, az új tanulásszervezési eljárások során az együttműködés növelése érdekében számítunk aktív részvételükre,

· törekszünk a problémák okainak gyors feltárására, a megoldások közös keresésére,

· minden lehetséges eszközzel támogatjuk az osztályok, önszerveződő csoportok fejlődési útját, belső klímájának egészséges alakulását.

1.2. Céljaink

· intézményünk eredményes működtetése,

· az egész életen át tartó tanulás ösztönzése,

· sikeres tehetséggondozás,

· felkészítés az eredményes továbbtanulásra,

· a gyerekek készségeinek, képességeinek stabil alapozása,

· elfogadó intézményi légkör biztosítása,

· a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási zavarokkal küszködő, hátrányos helyzetű tanulók integrált fejlesztése,

· az egészséges élet, a rendszeres testmozgás iránti igény kialakítása, mely hozzájárul a személyiség, az önfegyelem, a cselekvésbiztonság fejlődéséhez is,

· képessé tegyük a gyerekeket legalább egy idegen nyelv (angol, német, olasz, francia, orosz) használatára,

· belső igénnyé váljon, hogy ismerjék, őrizzék, ápolják a nemzeti, nemzetiségi kultúrát és hagyományokat.

Céljainkat akkor tekintjük teljesültnek, ha az intézményhasználók és a fenntartók körében végzett elégedettség-vizsgálat eredménye, valamint a minőségirányítási programunkban meghatározott mérések a fentiek teljesülését igazolják.

Az intézményvezetés feladata arról gondoskodni, hogy az alapelvek szellemében - a belső munkamegosztás alapján - az egyes feladat-ellátási helyeken dolgozók az elvárt szinten teljesítsék a célokat.

Az azonos korosztállyal foglalkozó egységek összehangolják feladataikat, fejlesztési elképzeléseiket, rendszeres szakmai konzultációkat, belső továbbképzéseket szerveznek, tartanak.

Az óvoda-iskola átmenet, a kompetencia alapú oktatás, a német nemzetiségi oktatás, az iskola-középiskola átmenet, a különleges gondozást igénylő tanulókkal való foglalkozás területén intézményi szintű munkaközösségek működtetésének lehetősége.

1.3. Eszközeink, eljárásaink

Eljárásainkat, módszereinket az adott helyzetnek megfelelően a hatékonyság érdekében úgy választjuk meg, hogy igazodjanak céljainkhoz, tanulóink életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a nevelő személyiségéhez.

A kompetencia alapú oktatás keretén belül alkalmazott új oktatásszervezési eljárások és eszközök:

· teljes tanórai lefedettséget biztosító kompetencia alapú programcsomagok bevezetése a választott kompetencia területen,

· tantárgytömbösítés a szakrendszerű oktatásban a 2009/2010-es tanévben

· műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása,

· moduláris oktatási program,

· három hetet meghaladó projekt,

· témahét,

· jó gyakorlat átvételének alkalmazása.

Moduláris oktatás:

A tananyag kisebb, önmagában koherens részei a modulok, melyek az egyes tanórák anyagánál általában nagyobb, de a tanterv egészénél kisebb egységek. A modulok a tananyag egészén belül, azzal összehangoltan saját, jól átlátható követelménnyel rendelkeznek, azonos didaktikai elveket kell, hogy kövessenek.

A modulok úgy épülnek fel, hogy ismeretanyaguk és gyakorlatsoraik teljes egészében lefedik a feldolgozandó tartalmat, vagy kisebb-nagyobb terjedelmű elemként beépíthetők a hagyományos tanulási-tanítási folyamatokba is. A modulárisan építkező tananyag elrendezés az iskola tanórai kereteit túllépve felkínálja a tanórán kívüli tevékenységeket, az élet különböző területén hasznosítható alkalmazást, a közvetlen gyakorlati kipróbálást.

A moduláris felépítés felkínálja az új tantervi irányok és képzési tartalmak tervezésének nyitott lehetőségét, ugyanakkor a régi elemek felhasználását is. A modulrendszerű képzés jól felszerelt tanulási környezetet (iskolai könyvtár, információforrások, informatikai eszközök aktív használata stb.) és fejlett taneszköz-parkot kíván.

Témahét

A tananyag komplex elsajátításának egyik lehetséges formája az ún. témahét, amikor az adott tárgykört a diákok három-öt tanítási napon, esetleg hosszabb időkeretben iskolai és iskolán kívüli helyszíneken, rugalmas időkeretek között, változatos tevékenységtípusok és sokszínű módszertani eszközök segítségével kereszttantervi szempontokat érvényesítő módon dolgozzák fel.

Projektpedagógia

Valamely összetett, komplex, gyakran a mindennapi életből származó téma; a témafeldolgozáshoz kapcsolódó célok, feladatok meghatározása, a munkamenet és az eredmények megtervezése; az eredmények bemutatása. A projektmódszer egy sajátos tanulási egység, amelynek középpontjában egy probléma áll.

A módszer lényeges vonása, hogy megszűnik a verbális képességek fölényhelyzete, az eltérő képességek egyenértékű szerephez jutnak a közösen választott feladat közös megoldásában. Elsősorban kooperativitásra épít, lehetővé téve, hogy a résztvevők a korábbi élményeik, tapasztalataik, tehetségük és ambícióik szerint válasszanak érdeklődésüknek megfelelő részfeladatot. Átlép a hagyományos oktatáson, az iskola hagyományos időkeretein, falain, élet közeli problémákból indít, és minden résztvevő mindenféle tapasztalataira épít.

Műveltségterület tantárgyi bontás nélkül

A NAT-ban a tantárgyi keretek helyett jóval tágabb keretek közötti ún. műveltségi területeken belül fogalmazódnak meg a követelmények, ezzel is hangsúlyozva a világ megismerésének komplexitását. Ez a tananyag minden korábbinál változatosabb és életszerűbb elsajátítását eredményezi, további teret engedve az iskolai évek alapozó időszakában jól bevált nem szakrendszerű oktatásnak.

Jó gyakorlatok alkalmazása

Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítése érdekében, a feladatellátási hely sajátosságainak megfelelő, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett, kipróbált és jól bevált pedagógiai módszerek, eljárások megismerése, adaptációja, referencia intézményekkel való együttműködés kialakítása, illetve referenciahelyi szolgáltatások igénybe vétele révén (pl. a pedagógiai eljárást már sikerrel alkalmazó intézményben hospitálással egybekötött konzultációk szervezése).

Tantárgytömbösített oktatás

A tantárgytömbösítés a tanórai foglalkozások ciklikus megszervezésének rendje, melynek keretei között adott tantárgy, adott műveltségi terület, adott félévre számított tanórai foglalkozásait nem egyenletesen, minden tanítási hétre elosztva, hanem ciklikusan egy-egy időszakra összevonva szervezik meg.

Ez a szervezeti megoldás lehetővé teszi, hogy a tanulók figyelme, érdeklődése tartósan egy-egy műveltségterületre koncentrálódjon, változatos eszközökkel, projektmódszer támogatásával sajátítsanak el egy-egy tananyagot.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A személyiségfejlesztés általános célja a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségek minél teljesebb megvalósulásának, a gyermeki, tanulói személyiség teljes kibontakoztatásának segítése.

Az intézmény valamennyi egysége a maga sajátos eszközrendszerével hozzájárul az ott nevelődő gyermekek személyiségének sokoldalú, harmonikus fejlesztéséhez.

Ennek érdekében feladataink:

· a bizalom légkörének megteremtése, az intenzív személyi kapcsolatok kialakítása – figyelembe véve az adott életkori szakaszok jellegzetességeit,

· a gyermekek sokoldalú megismerése, a személyiség fejleszthető képességeinek minél előbbi felismerése,

· sajátos, sokszínű szakmai lehetőségeinkkel a differenciált képességfejlesztés, a műveltségi hátrányok csökkentése, tehetségfejlesztés, alkotó-képesség fejlesztése,

· az ismeretszerzési, tanulási motívumok fejlesztése,

· a helyes tanulási szokások kialakítása, a tanulás tanítása,

· a gyermekek, tanulók erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése;

· önismeret, önértékelés képességének fejlesztése,

· egyértelmű elvárások, követelmények megfogalmazása, rendszeres, sikeresen teljesíthető feladatok, következetes ellenőrzés, útmutató, fejlesztő értékelés,

· mentor tanár és fejlesztőpedagógus alkalmazása.

Sajátos nevelési igényű tanulók személyiségfejlesztése

Az intézmény a tanulók személyiségfejlődésében másodlagos szocializációs színtér, mely a speciális szükségletek jelenléte miatt adaptált és differenciált feladatrendszert feltételez:

· Az emberré nevelés törekvése a pedagógiai tevékenység egészére nézve megváltoztatja az oktatás és nevelés viszonyát és arányait. A jellemformálás, az érzelmekhez szóló nevelés alapját képezi minden további pedagógiai ráhatásnak. Az iskolai személyiségformálás iránytűje az az atmoszféra, amely a fejlődéshez szükséges biztonságnak és elfogadásnak a melegét sugározza. A légkör ereje és töltése elsősorban a pedagógus személyiségéből, interakcióiból ered, aki úgy alakítja az iskolai élet mindennapjait, hogy minél közelebb kerüljön az egyes gyermekhez. A tanuló számára lehető legoptimálisabb testi – lelki fejlődést, az értelmi és érzelmi kibontakozást csak az egyéni szükségletekre épülő pedagógiai megoldásokkal érhetjük el.

· Az oktató – nevelő munkának a személyiség formálásban betöltött két – hagyományos értelemben használt – alapfunkciója: az ismeretátadás és a képességfejlesztés egymásra épülve, összekapcsolódva, egymást kiegészítve és egyben erősítve jelennek meg. Mindezekkel párhuzamosan és velük kölcsönhatásban történik a diszharmonikus rendszerek átszervezése és a következményes károsodások megelőzése. Ez a komplex megközelítés és tevékenységrendszer eredményezheti a tanuló személyiségének egyensúlyát a fejlődés korlátai és lehetőségei között.

· Az intézménytől függetlenül jelen lévő szocializációs hatások, életminták nap mint nap befolyásolják tanulóinkat a kortárs csoportok és az információk tömege által, melyek sok esetben a tárgyi értékek preferálását és negatív hatásokat közvetítenek feléjük. Ezzel szemben az iskolai közösségben az ember, az élet, a természet szeretetét és megbecsülését, a pozitív életszemléletet, a humanisztikus értékeket kívánjuk megerősíteni.

· A családi nevelés problémái, a szülői modellek szerepének gyengülése miatt az iskolára jelentős szerep és felelősség hárul a normák közvetítésében, a szociális tanulás feltételeinek megteremtésében. Az iskolában eltöltött idő megnövekedésével sokoldalú lehetőség nyílik a közösségalakító minták megismertetésére, az emberi kapcsolatok gazdagságának és az egymáshoz tartozás örömének megtapasztaltatására. A kudarcélmények, az elfogadottság és a sikerek hiánya miatt a tanulók közösségi nevelése, közös élményhez juttatása kiemelt fontosságú.

Mindezek alapján a tanulók személyiségformálásának folyamatában a következőket tartjuk fontosnak:

· az elfogadás, a motiválás, a pozitívumokra történő támaszkodás, a sikerélményhez juttatás - a napi pedagógia minden színterén(

· a különleges gondozási igény kielégítésében a biológiai, pszichológiai és a szociális tulajdonságok komplex megközelítése( a fizikai, szellemi és erkölcsi fejlesztés egysége és egyenértékűsége(

· az intézmény szakembereinek együttműködése(

· a kötelező és szabadon választott tevékenységek egysége, integrációja az egyéni személyiségfejlődés céljainak szolgálatában(

· az adott gyermek sajátos életútjának, életesélyének szempontjából döntő kompetenciák kialakításának előtérbe helyezése, ezen belül:

A személyiség belső tényezőiben megmutatkozó változások:

· reális énkép, önismeret, önértékelés, önmaga értékeinek felismerése(

· nyitottság, érdeklődés(

· igyekezet, szorgalom(

· esztétikai érzékenység(

· törekvés a testi-lelki egészség megóvására(

· pozitív értékrend(

· tanulási képességek, módszerek, ismeretszerzési igény kialakulása(

· információk feldolgozása, szelektálása(

· problémamegoldó képesség(

· ismeretek, alkalmazható tudás elsajátítása(

· kötődések, azonosulások (közösséghez, családhoz, társhoz, hagyományhoz)

A személyközi viszonyokban észlelhető változások:

· érintkezési formák, kapcsolatteremtés kulturált módja(

· egymásra figyelés, együttműködés képessége(

· mások elfogadása, szeretet, segítőkészség, önzetlenség cselekedetekben történő megmutatkozása(

· viselkedéskultúra a hagyományosan elfogadott normák és illemszabályok szerint(

· kommunikációs, metakommunikációs csatornák adekvát és kulturált használata(

· felelősségvállalás a tettekért(

· konfliktuskezelés békés technikáinak alkalmazása(

· részvétel az iskolai közösségi életben(

· kritikai készség fejlettsége(

· a társas kapcsolatok örömteli megélése, fenntartásukra irányuló törekvések.

A tanulók személyiségformálásának megvalósulása

· az oktató-nevelő munka hagyományos színterein:

· a tanórákon, differenciált tanulásszervezéssel(

· a napközis foglalkozások keretében(

· a választható szabadidős tevékenységek során(

· speciális többletszolgáltatásokkal:

· a tanulóra kidolgozott egyéni fejlesztési terv és a fejlődés nyomonkövetése a személyiség komplex megközelítésének szem előtt tartásával(

· személyiségfejlesztő, csoportos foglalkozások(

· speciális terápiák egyéni és kiscsoportos formában(

· drámapedagógia(

· szakemberek közti konzultációk, esetmegbeszélések egy - egy tanuló fejlődésével kapcsolatban, folyamatos segítségük a diagnosztizálásban, fejlesztési stratégia kidolgozásában és megvalósításában(

· pszichológiai, mentálhigiénés és szükség esetén szociális megsegítés az iskoláskor valamennyi életszakaszában.

3. Közösségfejlesztő pedagógiai feladataink

Alapvető feladatunk, hogy a gyermekekben életkori sajátosságaiknak megfelelően kialakítsuk a közösségéhez való tartozást.

A személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A gyermekközösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása intézményünk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A közösségfejlesztés különböző területei tevékenyen hozzájárulnak a közösségi magatartás kialakításához, véleményalkotó, véleménynyilvánító képesség fejlődéséhez, a közösségi szokások, normák, a másság elfogadásához, az együtt érző magatartás kialakulásához, a harmonikus emberbaráti kapcsolat fejlesztéséhez.

Törekednünk kell olyan közös rendezvények szervezésére, amelyek hozzájárulnak, hogy gyermekeink, tanulóink megismerjék egymást, egymás értékeit, lehetőségeit.

A sajátos nevelési igényű tanulók beilleszkedésének elősegítése a közösségfejlesztés eszközeivel

Az ember társas lény, törekszik a társas együttlétre, együttes tevékenységek végzésére. E szándéka azonban nem feltétlenül jár azzal a képességgel, hogy ezt zökkenőmentesen el is tudja érni. A gyerekeknek lehetőségek kellenek, ahol társas kapcsolatokat építhetnek ki, ahol érzékelhetik mások viselkedését, reagálását, ugyanakkor saját érzelmeikkel is tisztában lehetnek. A gyermekek családi környezetének, fejleszthetőségének valóságos és egyre jobban figyelembe vett különbségeit a pedagógusnak és az iskolai munkának kell kiegyenlítenie. A tanulók eredményes nevelése - oktatása - speciális szükségleteik miatt - egész napra kiterjedő, pontosan megtervezett, irányított tevékenységi formában biztosítható optimálisan, melyben a szervezett foglalkozások és a pihenés lehetőségének ciklikus váltogatására is ügyelnünk kell.

A közösség kialakításának fokozatosan megvalósuló folyamatában a csoport peremére szorult tanulókat közelebb kell vinnünk társaikhoz, a közösséget pedig alkalmassá kell tennünk az egyéni különbségek elfogadására. A közösségformálás kezdetén figyelembe kell vennünk az adott gyermekcsoport biológiai, pszichológiai és pedagógiai szükségleteit, állapotát, a különböző szociokulturális háttérrel érkező tanulók egymáshoz való viszonyát és értékrendjét. Ennek ismeretében tervezhetjük meg azokat a tevékenységformákat, melyek hozzásegíthetik tanulóinkat a közösséghez tartozás pozitív élményének és a hasznosság, fontosság érzésének átéléséhez. A közösségformálás a tevékenységeken, élményeken keresztül szinte észrevétlenül végbemenő folyamat, melynek legfőbb eszközei: a játék, a tanulás, a közös alkotások és az életkori sajátosságoknak megfelelő munka (az önkiszolgálás, az egészségvédelem és a környezetvédelem területén).

A megvalósítás lehetőségei:

A kötelező tanórák keretén belül:

- az anyanyelvi nevelésben szituációs játékok során irodalmi művek, párbeszédek megjelenítésével, a tánc és dráma elemeinek felhasználásával(

- környezetvédelmi akciók, gyűjtések során(

- technikai jellegű közös alkotómunka lehetőségeinek megteremtésével (plakátfestés, díszlet-és jelmezkészítés, rendezvények előkészítése)

- testnevelés órán a csoportkohézió erősítésével (csapatjátékok, váltóversenyek, páros gyakorlatok)

- ének órákon a közös éneklés örömének megismertetésével (játékos kánon, felelgető játék, népi gyermekjátékok, körjátékok)

- bármely tantárgyban a csoportmunka rendszeres alkalmazásával.

A szabadidős tevékenység sokoldalú megszervezése:

A szabadidős tevékenység a személyiség önmegvalósításának szerves része.

Ezek hatására

megváltozik a gyermek és a közösség kapcsolata,

a gyermekek - nevelők együttműködése,

a gyermek aktivitása, alkotóképessége javul,

fejlődik önbizalma,

sikerélmény elérésére törekszik,

a tanulását, ismeretbővítését segítő programok iránt fokozatosan érdeklődővé válik,

megszerzett tapasztalatai alapján bővül a kapcsolata tágabb környezetével,

olyan értelmes tevékenységek végzését tartja fontosnak, aminek előnyeit hasznosítani tudja.

Kiemelt szerepet kap az együttműködés, alkalmazkodás, önellátás, önkifejezés, pozitív önértékelés képességének fejlesztése. Ezzel párhuzamosan olyan tevékenységi formák alkalmazása is jelen van, amelyek elősegítik a tanulók későbbi eredményes társadalmi beilleszkedését. Fejlesztik a testi, lelki, szellemi egészséget, akaratot, jellemet, cselekvési képességet, erkölcsi arculatot, művelt, kulturált magatartást.

A szabadidős tevékenységek szervezésével kapcsolatos követelmények, irányok:

· Az iskolakezdés első szakaszában célszerű - egy-egy tevékenységi terület késleltetett indítása, a délutáni időszak lépcsőzetes felépítése. A csoport életkori sajátosságait, speciális szükségleteit messzemenően figyelembe véve lehet meghatározni a foglalkozások heti időtartamát. A rendelkezésre álló idő is a tervezés része. A jó időbeosztás, az átgondolt tervezés példaértékű a gyermek előtt. Az egyes tevékenységi területek programjába is beépülnek a fejlesztő szakemberek ajánlásai, melyek kifejezetten játékos, indirekt formában illeszkednek a tevékenységi területekbe.

· A szabadidős tevékenységek sokrétű, színes választékot nyújtsanak és igazodjanak a tanulók igényeihez, képességeihez, életkori sajátosságaihoz - időtartam, módszerek, eszközválasztás, helyszín tekintetében is.

· A tanuló olyan foglalkozáson vegyen részt, amelyben sikereket érhet el, ahol egyenértékű tagja lehet a csoportnak, közösségnek, és amely egyben hozzájárul képességei fejlődéséhez is.

· A tevékenységek erősítsék az én-tudatot, legyenek az öröm forrásai, nyújtsanak élményt a gyermeknek, adjanak lehetőséget az önmegvalósításra, a feszültség oldására.

4. Kompetencia alapú oktatás

Iskolánk elkötelezte magát a kompetencia alapú oktatás bevezetése mellett. A kompetenciaalapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. Kompetenciaalapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük.

A fejlesztendő kulcskompetenciákat a NAT határozza meg.

Eredményt tanítványaink csak akkor érhetnek el, ha a cselekvéskompetencia-modellek birtokában vannak, rendelkeznek problémamegoldó képességgel, kritikai gondolkodással, birtokolják az adott helyzetre jellemző általános és specifikus ismereteket, kellő önbizalommal rendelkeznek, reális az önképük, s megfelelően szocializálódtak.

Az iskolának elsődleges feladata, hogy felkészítse a tanulókat a sikeres életpályára.

Nevelésünk célja, hogy tanítványaink a különböző terepeken (magánszféra, gazdasági- és társadalmi szféra) sikeresek legyenek. Ennek érdekében rendelkezniük kell specifikus életpálya-építési kompetenciákkal.

· Képességek: jó fellépés, beszédkészség, helyzetfelismerés.

· Ismeretek: munkaerő-piaci ismeretek, munkaerő-piaci intézményrendszer, álláskeresési technikák, munkajogi ismeretek, pályaismeret, szakmaismeret.

· Attitűdök: nyitottság, határozottság, magabiztosság.

A sikeres életpálya nagyban függ a szociális készségek szintjétől; a szociális viselkedés tanult viselkedés, ezért tanítható is, megfelelő tanulási tapasztalatok birtokában.

A szociális kompetencia tartalmi összetevői.

· személyközi viselkedés,

· önmagunkkal szembeni viselkedés,

· a feladattal kapcsolatos viselkedés,

· környezeti viselkedés.

A kulcskompetenciák közé tartozik a digitális kompetencia. Ez többek között felöleli az információs és a kommunikációs technikák (IKT) használatát a munka, a szórakozás és a kommunikáció terén. Az IKT alkalmazásának előnye az oktatásban, hogy segít a diákoknak abban, hogy a saját tempójukban haladhassanak, megszünteti a tantárgyak közötti éles határokat, valamint növeli a kreativitást.

Az IKT eszközök alkalmazásához kapcsolódó készségek a legalapvetőbb szinten a multimédia technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét ölelik fel.

A szövegértés-szövegalkotás kompetenciájának az integrált nyelvi-irodalmi-kommunikációs képességek fejlesztését szolgáló tanítást állítja. Ennek része a kommunikációs képesség hatékony fejlesztése.

Matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák.

A legalapvetőbb szinten a matematikai kompetencia az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatának képességét foglalja magában fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. Egy magasabb fejlettségi szinten a matematikai gondolkodásmód (logikus és térbeli gondolkodás) és a valóság magyarázatára és leírására használt matematikai kifejezésmód (képletek, modellek, geometriai ábrák, görbék, grafikonok) használatára való képesség és készség az adott kontextusnak megfelelően.

A természettudományi kompetencia fejlesztésével érhetjük el, hogy tanítványaink birtokolják azokat az ismereteket, módszereket, képességeket és készségeket, amelyekkel a természettudományok a világot magyarázzák. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszolva.

Az idegen nyelvi kompetencia fejlesztésének célja, hogy tanítványaink képesek legyenek a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésére, kifejezésére és értelmezésére a társadalmi és kulturális kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az anyanyelvtől különböző nyelve(ke)n, a vizsgakövetelményeknek megfelelően, illetve az egyéni igények és szükségletek szerint.

Kulturális kompetencia a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. A kompetencia fejlesztése átszövi nevelői-oktatói munkánkat.

A kompetencia-alapú oktatással megváltoznak a pedagógus kompetenciái:

· tudni kell tervezni

· fontos a tanulni megtanítás képessége

· új tanulásszervezési formák ismerete (kooperatív technikák, projektoktatás, drámapedagógia, tantárgytömbösítés, stb.)

· interaktív kapcsolat a tanár és a diák között

· magas empátiával rendelkezzen

· facilitátor (segítő) legyen

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

Minden gyermek valamiben tehetséges, pedagógusaink lehetősége, feladata felismerni és támogatni ezt, valamint feltárni a fejlesztés lehetőségeit.

A tehetség valami iránt megmutatkozó hajlam, képesség. A tehetséges ember valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb teljesítményre képes.

Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet a tehetséges tanítványokra, hogy megfelelően lehessen gondoskodni a fejlesztésükről.

E tevékenység kiterjed a tanórai és tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal, valamint a tehetségek fejlesztésével foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel.

A tehetségkutatás, tehetséggondozás céljai az optimális fejlődés segítése érdekében:

· a korai felismerés,

· a tehetségek számbavétele,

· a tantárgyi programok követelményeit magasan túlteljesítő diákok számára a fejlesztés színtereinek meghatározása.

Az egyes szaktárgyi területeken tehetséges diák foglalkoztatása célirányosan az iskolai tehetséggondozás keretében folyik.

A tehetséggondozás szervezett formái

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán belül:

· az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

· a tanórákon érvényesülő differenciált képességfejlesztés,

· csoportbontás, nívócsoportos oktatás,

· az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

· a továbbtanulásra felkészítés,

· személyes beszélgetések, a biztatás a jutalmazás megfelelő formáinak alkalmazása.

A tehetségfejlesztés lehetőségei tanórán kívül:

· versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.),

· a kiugró tehetségek szakemberekhez való irányítása, akik gondoskodnak a tanulók megfelelő fejlesztéséről,

· tehetséggondozó szakkörök,

· iskolai sportkörben, versenyeken, bajnokságokon való részvétel,

· szabadidős foglalkozások (pl.: színház, múzeumlátogatás),

· az iskolában rendelkezésre álló tanulási források használata (számítógépes multimédiás tanuló programok).

6. A beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység

Napjainkban a családok egyre kevésbé tudják ellátni szocializáló védő funkcióikat, emiatt nagyok a társadalmi elvárások az intézményes neveléssel szemben.

Egyre kevesebb gondot tudnak fordítani a szülők gyermekük nevelésére. A magukra maradt tanulók fejlesztése egyre fokozódó mértékben az iskolára hárul. A szokásrendszerek, a harmonikus személyiség, a pozitív én –kép kialakulása a nyugodt és biztonságos családi hátteret feltételezi, melyben adottak a teste-lelki fejlődés feltételei.

A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek:

· szűrés, diagnosztizálás,

· együttműködés segítő szakemberekkel,

· speciális programok meghatározása, kialakítása.

A beilleszkedési- tanulási nehézséggel küzdő gyermekek leggyakoribb ismertetőjelei:

· a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,

· passzív, vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak,

· nehezen tud alkalmazkodni és a közösségbe beilleszkedni,

· testi és pszichés tünetei vannak,

· személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok, pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök stb.).

A megismerés és a problémák feltárása utáni feladataink:

· szükség esetén fejlesztő pedagógiai szolgáltatásaink keretén belül különféle vizsgálatokat és terápiás módszereket alkalmazni,

· esetelemzésekkel alakítjuk az egységes szemléletet a hatékony nevelés érdekében a gyermeket tanító kollegák körében,

· differenciált bánásmódot biztosítunk, segítjük tanulóinkat önértékelési problémáik rendezésében, új értékrend kialakításában, az önszabályozás képességének fejlesztésében.

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók fejlődésének érdekében szoros kapcsolatot kell kialakítani a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval és gyermekjóléti szolgálattal.

Teendőink:

· helyzetfelismerés és helyzetértékelés,

· magatartási zavar feltárása,

· kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel illetve gondviselőkkel,

· egyéni fejlesztési terv kidolgozása, megszervezése és lebonyolítása,

· tanítási órán differenciált foglalkozás kialakítása, a képességek szerinti csoportbontás,

· együttműködés a gyermekekkel foglalkozó szakemberekkel, az osztályban tanító pedagógusokkal, a gyermekvédelmi felelősökkel,

· tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórán kívüli tevékenységek során,

· speciális osztályfőnöki órák, ahol személyiségfejlesztő tréningeken keresztül fejlődhet a gyermek önértékelési és önismereti képessége,

· felzárkóztató fejlesztő foglalkozások,

· óvoda-iskola, alsó-felső tagozat, általános iskola-középiskola közötti átmenet megkönnyítése.

A magántanulóra külön rendelkezések vonatkoznak.

Eredményes nevelő- oktató munkánk érdekében a magatartási problémák megfelelő, személyre szabott és türelmes kezelése minden pedagógus feladata.

A beilleszkedési és magatartási gondokkal küzdő tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez az iskola legfontosabb feladata a prevenció és a folyamatos gondozás, célja a beilleszkedési, magatartási nehézségek kialakulásának megakadályozása, a meglévők csökkentése, enyhítése.

7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

A Közoktatási Törvény biztosítja, hogy a tanulók képességeiknek, érdeklődésüknek, adottságaiknak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljenek. Állapotuknak, személyes adottságaiknak megfelelő ellátásban, különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban, életkoruktól függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez fordulhassanak segítségért.

Egy oktatási intézmény szabályozott folyamatainak egyike a nevelési tanácsadóhoz, szakértői bizottsághoz, gyermekjóléti szolgálathoz történő irányítás, és az onnan való visszajelzés folyamatának, eljárásának szabályozása.

Az iskolakezdéstől a befejezésig nagy gondot kell fordítani a tanulási kudarcnak kitett, a különleges helyzetben levő, illetve sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatására, egyéni fejlesztésére.

Nem minden viselkedési rendellenesség hátterében húzódik meg tanulási nehézség. Mindig az adott eset elemzése dönti el, hogy melyik tényező a probléma okozója.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek, feladatok:

· az alapozó időszak megnyújtása; az óvodában megkezdett fejlesztések folytatása

· az érzékszervi tapasztalásra épülő tanulás a kezdő és az alapozó szakaszban

· egyéni fejlesztési tervek alkalmazása

· az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése,

· differenciált foglalkozás, differenciált rétegmunka

· a nívócsoportos oktatás,

· az egyéni foglalkozások,

· kooperatív csoportmunka alkalmazása heterogén csoportban, egymástól való tanulás biztosítása

· a felzárkóztató foglalkozások,

· az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata,

· a napközi otthon, tanulószoba,

· továbbtanulás irányítása, segítése,

· a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre való nevelése,

· a tanulókat önmagukhoz mért fejlődésükben kell látni és értékelni,

· a gyermekeket meg kell tanítani tanulni,

· egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; az értő olvasás fejlesztése, az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása,

· a kudarc, alulteljesítés okainak felderítése,

· a kudarc okainak kezelése, megszüntetése;

· a legoptimálisabb egyéni fejlesztő módszerek alkalmazása,

· őszinte együttműködő légkör kialakítása a szülői házzal, szükség esetén pszichológussal, gyermekvédelmi felelőssel, fejlesztőpedagógussal,

· kis lépések taktikáját alkalmazva követeléssel értelmes aktivitásra ösztönözni a kudarcnak kitett tanulókat meghagyva a tévedés szabadságát,

· a másodszor is évismétlő tanuló számára egyéni felzárkóztató tervet készíteni azokból a tantárgyakból, melyekből elégtelen osztályzatot kapott,

· a személyes kompetenciák megalapozása, kommunikációs készségek kialakítása,

· önbecsülés felelősségérzet, magabiztosság fejlesztése, önfegyelem kialakítása,

· problémamegoldó képesség fejlesztése,

· kommunikációs készségek fejlesztése.

A tanulási kudarcot kiváltó okok sokfélesége jelzi, hogy a kezelés módszerei is sokfélék lehetnek. Minden alkalmazott eljárás személyfüggő.

Feladataink:

· a probléma időben történő észrevétele, diagnosztizálása,

· az okok feltárása,

· a szükséges intézkedések megtétele,

· a felzárkóztatás megtervezése.

Sajátos nevelési igényű tanulók integrációja

1. Célcsoportok és az integrálásukra jogosult intézményegységek

· látássérült (óvoda, általános iskola, középfokú intézmények)

· hallássérült (óvoda, általános iskola, középfokú intézmények)

· mozgássérült (óvoda, általános iskola, középfokú intézmények)

· értelmi fogyatékos (óvoda, általános iskola, szakiskola)

· beszédfogyatékos (óvoda, általános iskola, középfokú intézmények)

· autista (óvoda, általános iskola, középfokú intézmények)

· a megismerés és/vagy a viselkedés fejlődésének tartós és/vagy súlyos rendellenessége

(óvoda, általános iskola, középfokú intézmények)

2. Az általános iskolai együttnevelés koncepciója

A sajátos nevelési igényû tanulók eredményes szocializációját az alábbi tényezõk biztosítják:

- Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógu