a 2019-es esztendŐre - kincses.hu · ATR Kincses Kalendárium 6 a 2019-es esztendőre Január Télhó, Boldogasszony hava Újhold 6-án 2 óra 28 perckor Első negyed 14-én 7 óra

Kincses Kalendárium 1 a2019-esesztendőre

kincses kalendárium

a 2019-es esztendŐre

cental kft.budapest

naptár


Főszerkesztő: Jakubovits annaFelelős szerkesztő: csulák andrás

kiadja a cental kft.1054 Budapest, Alkotmány u. 31.

Felelős kiadó: Villás károly

ügyvezető igazgató

Címlapterv: dombrádi norbertNyomdai előkészítés: m. nagy Péter

Műszaki vezető: lénárt Zsolt – aZÉna kft.

Nyomdai előállítás:

A Kincses Kalendárium adatkezelési és játékszabályzatáról a www.kincses.hu/szabalyzatok.html weboldalon tájékozódhatnak.

Nyomtatva 125 000 példányban

A Kincses Kalendárium összeállítása során felhasználtuk az MTI hírarchívuma (www.mti.hu) és a Wikipédia (http://wikipedia.org) anyagait.

A szerkesztés lezárva: 2018. augusztus 31.

Előfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Megrendelhető az ország bármely postáján, a hírlapot kézbesítőknél, a posta webshopjában

(https://eshop.posta.hu/storefront/, rövidlink: bit.do/kincses), e-mailben a [email protected] címen,

telefonon a 06-1-767-8262 számon, levélben az MP Zrt. 1900 Budapest címen.

Árus terjesztés: Lapker Zrt. és Magyar Posta Zrt. Hírlap IgazgatóságKülföldi terjesztés: Colorinterpress Kft.

Előfizetői ár: 820 Ft, utcai árusításban 950 Ft

Hu issn 0133-9613


Kedves Olvasóink!

Zötyög, rázkódik, imbolyog, nyüszörög, sír, nyög, lötyög, rázkódik – az ember fohászkodik, hogy átérjen a kicsi csongrádi fahídon. Mindannyiszor, ahányszor sorra kerül az egyirányú forgalmat vezénylő zöld lámpa engedélyével. És a

rimánkodó átér.Ésátér1896óta,akkorletthídCsongrádvárosaésanagyrétitanyákközött.Ámnem

akárhogy lett ez a tiszai híd ide! Története kalandos, megható és máig fölülmúlhatatlan.Történt,hogyanagyréti tanyánélőkavárosvezetésétőlátjárótkérteka folyóra.

Gazdálkodtakott,hozták-vittékaszénát,azélelmet,jöttekavárosipiacraterményeikkel,mentekhazaaszekerekkel.ÁmaTiszaútjukatállta.Csaknéhányméter,dehátmégis.Szénás szekér nem úszik a vízen, s ha igen, rossz irányba. A tejföl, a kenyér elázik. Ember vizes lesz, ló szenved. Szóval, kellett egy híd.Ámmitörtént?Mimástörténtvolna,avárosvezetésnemépítetthidat.Nincspénz–

mondták.Errefőképpnincs.Eztnemmondták,eztahelyiekgondolták.Aztángondoltakmást. Azt fundálták ki, hogy megoldják a maguk gondját maguk.

Akkoriban bontották el az esztergomi fahidat, mely így eladó lett. A réti emberek neszétvettékennek,gyűjtéstszerveztek,sösszejöttahídára.Őkígyaztmegvásárolták.Öthídosztályt,darabjátezerforintért(1896-banjárunk!),mindenhídosztályalákellettháromtölgyfahajó,eztartottaőketavízen,ezekegyenkéntkétszázforintotkóstáltak.Szóval, nem volt olcsó vásár.És akkormég csakEsztergomban vagyunk, ahonnan,köztudomású,nincsegyenesvíziösszeköttetésCsongrádra.

Van viszont igen hosszú, kalandos, kemény út. A réti emberek azonban ezen már nem akadtak fönn. A híd részeit, egyenként, leúsztatták a Dunán, Esztergomtól Titelig, ezolyan380kilométer,ottkanyarodikaTiszaalegközelebbaDunához.Onnankicsithúzták-vontákazelemeket,ahajókat,majdaTiszárabocsátvaőketlovakkalvontattákfölfeléaszőkefolyón,240kilométert.Acsongrádifuvarosokkeménymunkájátelképzelniis nehéz, nemhogy utánozni!Aztánazemberekszépenösszeraktákahelyéreérkezetthidat,melyen1896.augusztus

30-ánmárátkelhettekafáradt,ámbüszkehelybéliek.Akkoribanezahídtetőtőltalpigfából volt, két irányban mehettek át rajta a megrakott szénás szekerek. Manemígyvan.Közbejöttkétvilágháború.Ésazemberekmunkáját,elszántságát,

büszkeségétmindlerombolta.Biztosannemvoltstratégiaijelentősége,ámakicsifahidatmindkét világháborúban fölrobbantották. A rombolás nyomot hagy a lelken, a kedven is–amásodikújjáépítéskormárcsakegynyomtávrafutotta.1956-banvasracseréltéka faszerkezetet,2004-benkicserélteknéhánypontonelemet,a többitkorszerűsítették,néhányévvelkésőbbpedigfölújítottákapadozatát.Demégisfahídnakhívják,ésmégishasználják. Mertmégmindigezazötyögős,síró,imbolygó,lassú,kicsihídkötiösszeatanyasiakat

avárosiakkal,aTiszánonnantaTiszáninnennel,atermőföldeketaszupermarkettal,akeletet a nyugattal.

Jakubovits anna

tartalom


KEdvEs OLvAsóINK! ............................................................................................. 3

naptár...................................................................................................................... 6

névnaptár ........................................................................................................... 54

HAZAI FöLdöNszázhetvenöt éve énekeljük ....................................................................................... 70Történetek az útlevélről ............................................................................................. 74Az ukrajnai Árpád-vonal ............................................................................................ 78Kalandozások a Tisza-tavon ...................................................................................... 82A palóc Amerika ........................................................................................................ 87Elöregedő települések ............................................................................................... 91vakvágányon .............................................................................................................. 95Egy esztendő krónikája .............................................................................................. 96

GAZdÁLKOdÁsszegény ember drága gyümölcse ............................................................................. 100Talajművelés szántás nélkül ..................................................................................... 103A Balaton virágos előszobája ................................................................................... 106Barack, pálinka és turisták ....................................................................................... 109A jövő a másolatoké? ................................................................................................112

TudOMÁNy, TECHNIKAFütyülve beszélgetők ................................................................................................115Őfelsége szent Istvánja .............................................................................................117Bolondos tudomány ................................................................................................. 121A végtelenbe és tovább! ........................................................................................... 123dugó és bárka .......................................................................................................... 128

HATÁrAINKON TúLIsten háta mögött ...................................................................................................... 129Zarándokok úton, útfélen ......................................................................................... 133Firenze nem csak a dávidoké .................................................................................. 138Ez történt a világban ................................................................................................ 142

sOrsOK, EMBErEKÁrva gyerekből lett milliárdos ................................................................................. 147Íme itt vagyok, engem küldj! ................................................................................... 150Földben lapuló bombák ............................................................................................ 153Gazda a kunok vízjárta földjén ................................................................................ 159vásárfia Martfűről .................................................................................................... 163

CsALÁd, OTTHONErdők népe gombával .............................................................................................. 166A szőke ló és a buborékok ....................................................................................... 169

tartalom


színek és illatok a kertben ....................................................................................... 174Híres balatoni nyaralók ............................................................................................ 176A mi kocsmánk ........................................................................................................ 180Kötelező oltás: igen vagy nem?: ............................................................................. 181

IrOdALOMPetőfi sándor: Befordúltam a konyhára ................................................................... 187Jókai Mór: Liszt hangversenye ................................................................................ 187Arany János: A walesi bárdok .................................................................................. 190Mikszáth Kálmán: A magyar nép bogarai ................................................................ 192Tömörkény István: A szüle a regénnyel ................................................................... 196reviczky Gyula: szép volt és ifju, mint a hajnal ..................................................... 199Tóth Árpád: Esti kertben... ....................................................................................... 199

KIKAPCsOLóItt a kezem, nem disznóláb! ..................................................................................... 201Honnan jövünk, mivé leszünk? ................................................................................ 205Keresztrejtvény ........................................................................................................ 208Híres szélhámosok ................................................................................................... 210régi patikák patinája ................................................................................................ 214Horoszkóp 2019-re ................................................................................................... 218Mezeitől Mezeiig ..................................................................................................... 220Nyereménypályázat .................................................................................................. 223A 2018. évi rejtvények nyertesei .............................................................................. 224vásárnaptár .............................................................................................................. 225

sportKülönleges sportok .................................................................................................. 229Kocsmai ötletek ....................................................................................................... 230Meg akarta mutatni a világnak ................................................................................. 233vissza a gyökerekhez ............................................................................................... 235

képregényA császár bora .......................................................................................................... 237A kapzsiság büntetése .............................................................................................. 240Nagy kópé sempronio! ............................................................................................ 243

KIs KINCsEsA zsugori ténsasszony (magyar népmese) ............................................................... 246Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj (magyar népmese) .......................................... 247Az okos fiú (finn népmese) ..................................................................................... 249A tizenkét hónap (görög népmese) ......................................................................... 251A bolha meg a légy (svéd népmese) ....................................................................... 253Mese a piros kalapos békákról (lengyel népmese) .................................................. 254Gyermekrejtvény ...................................................................................................... 256

naptár


JanuárTélhó, Boldogasszony hava

Újhold6-án2óra28perckorElsőnegyed14-én7óra45perckorTeliholdjanuár21-én6óra16perckorHarmadiknegyed27-én22óra10perckor

nap Névnap szentek napja a nap kel

a nap nyugszik

A Holdkel

A Hold nyugszik

01 k újév, Fruzsina Mária, Isten anyja 7.31 16.03 2.41 13.1302 sze Ábel vazul, Gergely 7.31 16.03 3.48 13.4403 Cs Genovéva, Benjámin Genovéva 7.31 16.04 4.53 14.1804 p Titusz, Leóna Angéla, renáta 7.31 16.06 5.55 14.5805 szo simon 7.31 16.07 6.51 15.4406 v Boldizsár vízkereszt 7.31 16.08 7.41 16.3607 H Attila, ramóna Bálint, rajmund 7.30 16.09 8.24 17.3208 K Gyöngyvér szeverinusz 7.30 16.10 9.00 18.3109 sze Marcell Juliánusz, Marcella 7.30 16.11 9.31 19.3210 Cs Melánia vilmos 7.29 16.12 9.59 20.3411 p Ágota Ágota, Honoráta 7.29 16.14 10.23 21.3612 szo Ernő 7.28 16.15 10.46 22.3913 v veronika veronika, Hiláriusz 7.28 16.16 11.08 23.4314 H Bódog Félix 7.27 16.18 11.31 –

15 k Lóránt, Loránd Mór, Pál 7.27 16.19 11.56 0.4916 sze Gusztáv Marcell 7.26 16.20 12.25 1.5717 Cs Antal, Antónia Antal 7.25 16.22 12.59 3.0818 P Piroska Árpád-házi szt. Margit 7.25 16.23 13.41 4.2019 szo sára, Márió Márta, Máriusz 7.24 16.24 14.34 5.3120 v Fábián, sebestyén sebestyén, özséb 7.23 16.26 15.39 6.3521 H Ágnes Ágnes 7.22 16.27 16.53 7.3222 K vince, Artúr vince, Artúr 7.21 16.29 18.12 8.1823 sze Zelma, rajmund Emerencia 7.20 16.30 19.32 8.5724 Cs Timót Ferenc 7.19 16.32 20.51 9.2925 P Pál 7.18 16.33 22.07 9.5826 szo vanda, Paula Timóteusz, Paula 7.17 16.35 23.21 10.2427 v Angelika Angéla, Angelika 7.16 16.36 – 10.5028 H Károly, Karola Tamás, Károly 7.15 16.38 0.32 11.1729 K Adél Adél, valér 7.14 16.39 1.40 11.4730 sze Martina, Gerda 7.13 16.41 2.46 12.2031 Cs Marcella Bosco-szt. János 7.11 16.43 3.49 12.58


Határidőnapló

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

naP-TárDecember22-tőljanuár20-igBak csillagjegy

január

1.265 éve született Pasquich János katolikus pap, a gellérthegyi csillagvizsgáló alapító igazgatója.

3.145 éve 108-as pályaszámmal üzembe állították az első, Magyarországon, a Magyar Királyi Állami vas-, Acél- és Gép-gyárakban, azaz a MÁvAG-ban gyártott gőzmozdonyt.

7.75 éves lenne solt Ottília szociológus, szociálpolitikus, az 1979-ben szegényeket Támogató Alap létrehozója, az sZdsZ alapító tagja.

16.120 éve született József Jolán írónő, József Attila idősebbik nővére, életrajzírója.

17.125 éve született szőnyi István festő, Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, a dunakanyar festője.

19.200 éve született stoczek József mérnök, ta-nár, akadémikus, a Műegyetem első rektora.

20.130 éve született sík sándor piarista szerzetes, tanár, Kossuth-díjas költő, műfordító.

23.75 éves lenne Tahi Tóth László színész, Jászai Mari- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész.

27.175 éve tartották a Nemzeti színházban Erkel Ferenc Hunyadi László című operá-jának ősbemutatóját.

28.175 éve született Benczúr Gyula festőmű-vész, a magyar történeti festészet legna-gyobb képviselője.

naptár


TÚRATIPPEK Főterek:Debrecen

vÁrOsCÍMEr üvEGMOZAIKBóL A város címere a Kossuth-szobor közelében, kü-lönös módon a főtéren, a földön fekszik. Cs. uhrin Tibor festő- és iparművész készítette 2000-ben. A 120 ezer darab, 1x1 centis muranói üveglapocskát bronzgyűrű fogja keretbe, melynek átmérője 3,2 méter. A körülötte látható feliratból tudhatjuk meg: „debrecen cí-merpajzsa a 16. században alakult ki. Az első címer 1660-ból maradt ránk, a régi városháza falát díszítette. A többször módosított, majd I. Lipót császár és király 1693. év április 11-én kelt adománylevele alapján elfogadott városcímer.” Az okirat rendelkezik a címerről: „A címer egyenesen fennálló égszínkék hadipajzs, alján három csúcsú halomból képzett zöld mező közepén zöld lombkoronájú pálmafa emelkedik. Alatta fehér színű gyapjas bárány áll, három lábával két nyitott könyvön, felemelt és kissé behajlított jobb első

A hónap műtárgya

„voltál-e már debrecenben, barátom?” – kérdezte Petőfi az olvasótól egy 1847-ben írott úti levelében. A költő sokszor és hosszan időzött itt. Itt lett szerelmes Prielle Kornélia színésznőbe, évekkel később pe-dig itt született meg szendrey Júliától fia, Zoltán. A kisfiú keresztapja, Petőfi barátja, Arany János is a városban lakott egy da-rabig. Ady Endre itteni kedvenc kávézója csak pár lépésre található a volt Kaszinótól, ahol egykor oly sokat időzött Krúdy is. utóbbi sokat járt az Aranybika szállóba is, ahol pedig Móricz Zsigmond lakott, ha debreceni barátnőjéhez látogatott. A sort sokáig lehetne folytatni: Jókai Mór, Tóth Árpád, szabó Lőrinc. Más irodalmi nagyjaink – Csokonai vitéz Mihály, Fa-zekas Mihály, vagy szabó Magda – pedig debrecenben születtek. Ha valaki még sohasem járt a város főterén, a Kossuth téren, történelmi ismeretei és irodalmi emlékei alapján ismerheti. Hiszen mesélt róla nekünk Nyilas Misi, Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című művében.

A Kossuth tér sokat változott az elmúlt évszázadok során. A főtéren ma már nem pöfög a gőzvontatású kisvonat, mely a vá-rost a hatalmas tanyavilággal kötötte össze. Helyette a villamos pályája szeli ketté a

hosszúkás, modern teret. szökőkutak, padok, hatalmas park díszíti. Télen ünnepi világítást kap, vásáron bámészkodhatnak a cívisek.

Mindent érdemes megnézni, de főkép-pen az Aranybika szállót, s persze a teret méltósággal uraló nagytemplomot, amely a hazai reformátusok legnagyobb istentisz-teleti helye. s mint emlékszünk, 1849-ben országgyűlést tartottak itt, a Kossuth-kor-mány ide menekült az osztrákok elől. Itt található a Kossuth Lajos emlékére emelt szoborkompozíció is.

sétánk közben érdemes emlékezni arra, hogy az utcán az 1600-as évektől két évszázadon át egy 650 méter hosszú, 6-7 méter széles fahíd tette lehetővé a közlekedést. Az egykori „sár-híd” marad-ványa az 1915-ben, szecessziós stílusban épült Aranybika hotel előtt egyedülálló régészeti emlék.


január

120 éve született Páger Antal

lábával aranyszínű kereszt rúdját tartja, a kereszten lecsüngő és szétterjesztett fehér kereszttel hímzett veres lobogó. A bárány egész testének súlyával a pajzs jobb oldala felé fordul és lép. A pajzs tetején nyílt sisak felett a koronán kiterjesztett szárnyú, mel-lén zöld borostyán koszorút viselő, felemelt fejű és kitátott szájú főnix madár, mely a koronából felcsapó lángoknál magát perzseli. A sisak felső részéről egyik oldalon veres és fehér, a másik oldalon arany és kék színű címerrojtok futnak le szorosan a sisakhoz, illetve a pajzshoz simulva. A főnixmadár feje felett tündöklő Napot ábrázolnak.”

Az 1899-ben egy makói csizmadia fiaként világra jött Páger Antal életében végig nagy szerepet játszottak a miniszterek és miniszterelnökök. Filmszínészi pályájá-nak felívelését A miniszter barátja című film indította el 1939-ben, emigrációból való hazatérése után pedig első igazi nagy filmsikerét Bán Frigyes Felmegyek a mi-niszterhez című vígjátékában aratta 1961-ben. Első korszakának tetőpontján Imrédy Béla szomszédja volt, többször szerepelt vele együtt gyűléseken, sikerét kihasználva szálasi is igyekezett vele fotózkodni – ami-ből Págernek később nagy baja származott. személyesen nem volt véresszájú jobbol-dali, de nem tiltakozott az ilyen tartalmú szerepek ellen – olyat is elvállalt, amit mások visszaadtak. Az Andrássy úti, a Ma-gyar, majd a vígszínház színésze, tucatnyi filmje révén a korszak egyik férfisztárja a háborús bűnöskénti felelősségre vonástól tartva családjával 1945-ben Ausztriába távozott, majd 1948-ban Argentínában telepedett le. Az ottani magyar társulattal turnézott, közben festményeivel kiállítá-sokon is szerepelt, de végig hazavágyott. Ezt a vágyát az 1953-as fordulat után Kállai Gyula kulturális miniszterhelyettes ajánlata formájában a magyar kormány is

támogatta. Páger 1956 augusztu-sában érkezett meg Budapestre, s miután a forra-dalom alatt végig csöndben ült a Gellért szálló-ban, kicsit sem beavatkozva az eseményekbe, 1957-től egy fénylő, nagy formátumú színészi pálya bontakozha-tott ki idős korára. Különleges tehetsége volt ahhoz, hogy a legeltérőbb jellemű és társadalmi helyzetű figurákat alakítsa. Egyformán meggyőző és sikeres volt a Hattyúdal öreg vagányaként, a Húsz óra téesz-elnökeként, a Mici néni két élete rárót hajtó taxisaként. A sort hosszan foly-tathatnánk vígjátéki és drámai szerepeivel filmen és színpadon. 1963-ban kiváló mű-vész címet, ’65-ben Kossuth-díjat kapott. Cannes-i és velencei fesztiváldíjaival a nemzetközi filmvilágban is hírnevet szer-zett. A csizmadiafi, aki a makói Hollósy Kornélia színháznál jegyszedő édesanyja mellett lábatlankodott, saját erejéből, tehetségéből gazdaggá, népszerűvé és az egyik legnagyobb magyar színésszé vált.

naptár


FebruárTélutó,Böjtelőhava

Újhold4-én22óra3perckorElsőnegyed12-én23óra26perckorTelihold19-én16óra53perckorHarmadiknegyed26-án12óra27perckor


a nap nyugszik

A Holdkel

A Hold nyugszik

01 p Ignác Brigitta 7.10 16.44 4.46 13.4102 szo Karolina, Aida 7.09 16.46 5.38 14.3103 v Balázs Balázs, Celerina 7.07 16.47 6.23 15.2504 H ráhel, Csenge András, veronika 7.06 16.49 7.01 16.2305 k Ágota, Ingrid Ágota, Etelka 7.05 16.50 7.34 17.2406 sze dorottya, dóra Pál, dorottya 7.03 16.52 8.02 18.2607 Cs Tódor, rómeó richárd 7.02 16.53 8.27 19.2808 P Aranka Jeromos 7.00 16.55 8.50 20.3009 szo Abigél, Alex Apollónia, Erik 6.59 16.57 9.12 21.3310 v Elvira skolasztika, Elvira 6.57 16.58 9.35 22.3711 H Bertold, Marietta 6.56 17.00 9.58 23.4312 K Lívia, Lídia Lídia, Eulália 6.54 17.01 10.24 –13 sze Ella, Linda Katalin 6.53 17.03 10.55 0.5114 Cs Bálint, valentin szt. Cirill, Metód 6.51 17.04 11.32 2.0015 p Kolos, Georgina Georgina 6.49 17.06 12.18 3.0916 szo Julianna, Lilla Julianna 6.48 17.08 13.15 4.1517 v donát donát 6.46 17.09 14.22 5.1418 H Bernadett Bernadett, simon 6.44 17.11 15.39 6.0519 K Zsuzsanna Zsuzsanna 6.43 17.12 17.00 6.4820 sze Aladár, Álmos Leó 6.41 17.14 18.22 7.2421 Cs Eleonóra Péter, Eleonóra 6.39 17.15 19.42 7.5522 P Gerzson 6.37 17.17 21.00 8.2323 szo Alfréd Polikárp, Alfréd 6.36 17.18 22.15 8.5024 v Elemér szt. Mátyás apostol 6.34 17.20 23.27 9.1825 H Mátyás Cézár 6.32 17.21 – 9.4726 K Géza viktor 6.30 17.23 0.36 10.2027 sze Edina Gábor, Leander 6.28 17.25 1.41 10.5628 Cs Ákos, Bátor Oszvald 6.26 17.26 2.41 11.38


Határidőnapló

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

naP-TárJanuár21-tőlfebruár19-igVízöntőcsillagjegy

február

1.Három, külön erre a célra szerkesztett kotrógéppel 125 éve kezdték meg a Han-ság-főcsatorna vezérárkának kiemelését.

2.135 éve született Grünwald Jakab, Gärtner sándor, Gerő Jenő, s. Z. szakall, azaz szőke szakáll, a soknevű kabarészerző, komikus, a vonósnégyes című örökbecsű kabarétréfa írója, aki magyar színész létére Hollywoodban is sikeres karriert futott be (ő volt a Casablanca főpincére).

3.140 éve védte meg a zürichi egyetemen A torokgyík miatti gégeoperációk című diplomamunkáját gróf Hugonnai vilma, az első magyar orvosnő.

4.15 éve egy Harvard egyetemi kollégi-umi szobában megkezdte működését a Facebook internetes közösségi hálózat.

15.110 éve született simon Böske, az első magyar szépségkirálynő, akit 1929-ben Miss Európává is megválasztottak.

16.130 éve alakult meg a magyar vízügyi irányítás első központi szerve, az Országos vízépítési Igazgatóság.

18.430 éve kezdték nyomtatni vizsolyban, Mantskovit Bálint nyomdájában az első teljes magyar nyelvű Bibliát, amelyet Ká-roli Gáspár fordított.

28.50 éve erős- és gyengeáramú karral, 3 felsőfokú technikumból megalakult a Kandó Kálmán villamosipari Műszaki Főiskola – 2010 óta az óbudai Egyetem villamosmérnöki kara.

naptár


A hónap műtárgya

TÚRATIPPEK Főterek:Kőszeg

NEPOMuKI sZENT JÁNOs Belőle kettő is van Kőszegen. Az egyik szent János a Fő tértől pár lépésre áll, a városháza utca egyik falfülkéjében. Ott bújik meg egy omladozó fal, néhány ereszcsatorna meg egy reklámtábla mellett.

A város alsó hídfőjétől került ide szent Jakabbal együtt (ő a szemközti falfülkében álldogál). szent Jánost mészkőből farag-

1532. augusztus 29-én, délelőtt 11 órakor vonult el a Jurisics-vár alól, emlékére a városkában 11 órakor is harangoznak. Ezért mondják a kőszegiek, hogy „nálunk vagy esik, vagy fúj, vagy harangoznak.”

Például a teret teljessé tévő, Jézus szíve- templomban, amelyet 1892–94 között épített Ludwig schöne bécsi építész. A neogótikus templom 57 méter magas tornyával és két fiatornyával lezárja, egyúttal eleganciával tölti meg a teret. Kecses, magasra törő, színes üvegekkel és mázas cseréptetőkkel díszített.

Az egyik legékesebb épület az Arany strucc hotel, az ország legrégibb szállodája, 1597-ben nyitották. A korabeli városfalon kívül épült, de ma már strauss (strucc) fogadós sem bánná, hogy a város szívébe jönnek a külföldiek, a turisták.

Az Alpokalja kis városának, Kőszegnek a főtere nagyon is illik egy kisvároshoz. Lakályos, otthonos, kedves. Mindenki köszön mindenkinek, és a kutyák is tudják az illemet. ugyanakkor olyan hely, ahol a múlt és a jelen találkozik. A város hármas szerkezetű, a középkori belvárosból, attól délre a magyar, északra pedig az eredetileg német külvárosból áll. A déli vagy magyar külváros ma lényegében a Fő tér és a várkör.

A Fő tér igen hangulatos, még télen is. Érdekes, szépen karbantartott, színes házak, az egyik közöttük olyan pici, hogy tízszer kell megnézni, hogy egyszer lássuk – az ország legkisebb barokk épületét a 13-as szám alatt kell keresni. Ezen a részen vannak a tér üzletei, kávézói, nyáron tera-szai, s innen lehet sétálni a szökőkutak, pa-dok, utcai székek mentén a tér végét – vagy kezdetét – jelző, rejtélyes, ám tájékozódási pontnak számító Oroszlános kúthoz. A kút tetején két morcos oroszlán nézeget jobbra-balra, Kőszeg és testvérvárosa, vaihingen an der Enz barátságát szimbolizálva. A marcona királyi állatok alatt egy jelmon-dat a kút káváján: „Ne menjen le a nap a te haragoddal!” A harag valószínűleg már nappal sincs jelen, hiszen oly régen elvo-nult a török innen. de azért emlékeznek a helyiek, délelőtt. szulejmán török pasa


február

90 éves lenne Vujicsics Tihamér

ták, barokk módra, 1733-ban. Kicsit kinéz a falfülkéből, egyházi ruhában, süvegben, bozontos szakállal figyeli az utcán vonuló népeket. Arcán mélységes bánat. A szobor alatt idézet János evangéliumából: „Akiknek megbocsátjátok bűneiket, megbocsáttat-nak nekik, és akiknek megtartjátok, meg vannak tartva.”

A Gyöngyös patak felső hídjánál, a Meskó utca végén áll egy másik szent János, egy kicsi, klasszicista, 1810 körül épült kápolnában, a szobor késő barokk, festett. Előtte pad. A hídfőnél lehet kényelmesen beszélgetni vele, a patak elviszi a titkokat, János pedig biztos nem árul senkinek semmit. Az ő szomorúságát szeméből kell kiolvasni, ám a vigasz? Maradjon a kápolna, s a padon ücsörgők titka.

„daloljunk vagy lőjek?!” Máig a fülünkbe cseng a legendás Keleti László re-kedtes hangja, midőn az Éjféli operabemutató című kisopera mellőzött zeneszer-zőjeként pisztollyal kény-szeríti az álmából felkeltett operaigazgatót elfektetett műve meghallgatására. A László Miklós–Brand István szövegírók által jegyzett 1964-es rádiós kabaréjelenetben a kor legendás operistái adták elő a Bátori család végeláthatatlan névsorát és ödönke „Mama, fogjál nekem békát” kezdetű áriáját, a zeneszerző pedig az 1929. február 23-án Pomázon született vujicsics Tihamér volt. Az egyfelvonásos-ból tévéjáték is készült, és színházban is bemutatták. A zeneszerző országos népsze-rűségét előadóként paródiái (Az árgyélus kismadár) és briliáns rögtönzései nyomán szerezte – jellegzetes, szemébe hulló hajú figurája gyakran feltűnt filmekben, de szívesen zongorázott vagy zenélt az általa ismert számos hangszer egyikén klubok-ban, élő műsorokban, baráti társaságban. Azt akkoriban nem mindenki tudta róla, hogy jelentős zeneszerző és korának egyik leghivatottabb tudós népzenekutatója.

A zeneszerzőségig rögös volt az út – noha a szerb püspöki vikárius fiát, Ko-dály tanítványát 1949-ben származása miatt kitiltot-ták a Zeneakadémiáról, a magyar és a balkáni népek népzenéjén alapuló kórus- és táncművei máig gyakran szerepelnek ének- és tánc-együttesek műsorán. Írt

operát, az ő műve Banovich Tamás Az élet-be táncoltatott leány népi táncra, klasszikus és modern balettre épülő filmballadájának zenéje, és valamelyik csatornán szinte naponta felcsendülnek emblematikus film-zenéi: a Bors, a Princ, a katona és főleg A Tenkes kapitánya jól ismert dallamai.

szerb gyökerei révén már korán érde-kelni kezdték a magyar és a balkáni népek zenéjének összefüggései. Bartókhoz hason-lóan délszláv és keleti népzenét gyűjtött. Halála után jelent meg A magyarországi délszlávok zenei hagyományai című könyve. Zenetudósi elhivatottsága indította utolsó, tragikus útjára is: szíriába indult 1975-ben kutatóútra, amikor repülőgépe szerencsétlenül járt. Életműve így befe-jezetlen maradt, de szentendrén ma tér és iskola viseli a nevét.

naptár



a nap nyugszik

A Hold kel

A Hold nyugszik

01 p Albin Leontina, Lea 6.25 17.28 3.35 12.2602 szo Lujza Ágnes, Henrik 6.23 17.29 4.22 13.1903 v Kornélia Frigyes, Kornélia 6.21 17.31 5.02 14.1604 H Kázmér Kázmér, Luciusz 6.19 17.32 5.36 15.1605 k Adorján, Adrián Adorján, Kolett 6.17 17.34 6.06 16.1806 sze Hamvazószerda Koletta 6.15 17.35 6.32 17.2007 Cs Tamás Perpétua, Felicitász 6.13 17.36 6.55 18.2308 P Zoltán János, domonkos 6.11 17.38 7.18 19.2609 szo Franciska, Fanni 6.09 17.39 7.40 20.3010 v Ildikó Emil 6.07 17.41 8.02 21.3511 H szilárd Konstantin 6.05 17.42 8.27 22.4212 K Gergely Gergely, Maximilian 6.03 17.44 8.56 23.5013 sze Krisztián, Ajtony Patrícia 6.01 17.45 9.29 –14 Cs Matild Matild, Paulina 5.59 17.47 10.10 0.5715 p Nemz. ünn., Kristóf Kelemen, Lujza 5.57 17.48 11.01 2.0216 szo Henrietta 5.55 17.50 12.02 3.0217 v Gertrúd, Patrik Patrik, Gertrúd 5.53 17.51 13.12 3.5518 H sándor, Ede Cirill, sándor 5.51 17.52 14.29 4.4019 K József, Bánk szt. József 5.49 17.54 15.49 5.1720 sze Klaudia Alexandra 5.47 17.55 17.11 5.5021 Cs Benedek Benedek, Miklós 5.45 17.57 18.31 6.1922 P Beáta, Izolda Beáta, Katalin 5.43 17.58 19.49 6.4723 szo Emőke 5.41 18.00 21.05 7.1524 v Gábor, Karina Gábor, Karina 5.39 18.01 22.18 7.4425 H Irén, Irisz 5.37 18.02 23.28 8.1626 K Emánuel Emánuel 5.35 18.04 – 8.5127 sze Hajnalka lídia 5.33 18.05 0.32 9.3228 Cs Gedeon, Johanna Johanna 5.31 18.07 1.29 10.1929 P Auguszta 5.29 18.08 2.20 11.1130 szo Zalán 5.27 18.10 3.02 12.0731 v* Árpád Benjámin 6.25 19.11 4.38 14.07

márciusTavaszelő,Böjtmáshava

* A nyári időszámítás kezdete

Újhold6-án17óra3perckorElsőnegyed14-én11óra27perckorTelihold21-én2óra42perckorHarmadiknegyed28-án5óra9perckor


Határidőnapló

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

naP-TárFebruár 20-tól március 20-igHalak csillagjegy

Atavaszkezdete:március20.22.58

MÁrCIus

8.95 éve ült össze a Budapesti Mérnöki Ka-mara alakuló közgyűlése.

12.Az 1997-es népszavazás elsöprő igen szavazatai alapján 20 éve Magyaror-szág teljes jogú tagként csatlakozott az Észak-atlanti szerződés szervezetéhez, a NATO-hoz.

14.250 éve született Kármán József író, a Fanni hagyományai szerzője.

15.125 éve született Aba-Novák vilmos festő, az expresszionizmus és az olasz neoklasz-szicista irányzat magyar változatának, a „római iskolának” a képviselője.

16.230 éve született Georg simon Ohm német fizikus, az elektromos ellenállás felfedezője.

18.65 éves lenne Józsa Imre, Jászai Mari-díjas színész, a József Attila színház tagja.

21.50 éve avatták fel Budapesten az első magyar színestelevízió-adóberendezést.

24.335 éve született Bél Mátyás evangélikus lelkész, polihisztor, hazánk földrajztudo-mányának megteremtője.

27.235 éve született Kőrösi Csoma sándor nyelvész, kelet-kutató, a tibetológia meg-alapítója.

28.90 éves lenne Psota Irén kétszeres Kos-suth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Nemzet színésze.

naptár


TÚRATIPPEK Főterek:Pécs

A hónap műtárgyasZENT BErTALAN-HArANGTOrONy Az egykori dzsámiban ma katolikus templom üzemel, s az egyházközösségnek régi vágya volt, hogy a szertartásokat újra harangszó kísérje, ezért 2004-ben kaptak egy harangtornyot. Így ez a műtárgy a régi dzsámi mo-dern tornya.

A három, addig a pincében hányódó harang a három oszlopon tulajdonképpen egy mozgó szobor, amelyet hidraulikus szerkezet emel tizenhárom méter magasra. A Bachman Zoltán tervezte torony belsejében egy bronzszobor – rétfalvi sándor Munkácsy-díjas érdemes művész munkája – a hajdani, még dzsámisága előtti templom névadóját, szent Bertalan apostolt ábrázolja, ő a tímárok és a szőlőhegyek védőszentje. Bertalan vértanúhalált halt

Pécs központja időtlen időktől fogva a szé-chenyi tér. Egyszerre hihetetlen gazdagságú régészeti lelőhely, műemléki negyed, a régi korokat felidéző gasztronómiai központ hagyományokat őrző vendéglőkkel. És legfőképpen pécsi emberekkel. Akik itt élik az életü-ket, ha színházba jönnek, vásárol-ni, kiállításra, ha jót akarnak enni, ha szünet van az iskolában, ha ran-devúznak, ha üldö-gélni akarnak egy kávé mellett, ha vendéget várnak.

A széchenyi teret mindenki megtalálja, az is, aki még soha nem járt ott. útba is igazítja bárki, a turistabuszok is a közelben teszik ki a népeket, vagy egyszerűen csak a város jelképét, a dzsámit kell keresni. Nem lehet eltéveszteni a zöld kupolás, mór díszítésű, üvegablakos, szigorú épületet, amely egy kicsit ferdén áll a tér tengelyéhez képest – Mekka felé tájolták Gázi Kászim pasa építői. de itt a téren áll, mintegy keretezi azt a városháza, a megyeháza, a nevezetes Nádor szálló, a bíróság, az irgal-

mas rendi templom, aztán belakja a teret a Zsolnay-kút, a szentháromság-szobor és a Pátzay Pál szobrászművész készítette Hunyadi-szobor, amelynek talapzatán jókat lehet üldögélni, randizni, csevegni.

A tér déli ol-dalán található a Pilch Andor tervei alapján készült eozinmázas Zsol-nay-kút. A négy méter magas kút négy oldalán egy-egy ökörfej-csor-góból folyik a víz az íves medencé-be. Az irgalmas

rendiek temploma 1727–1731 között épült. Impozáns látványt nyújt a pécsi megyeháza. Ettől északra a ciszterci rend Nagy Lajos Gimnáziuma található. A két-emeletes, három utcára néző háztömb tér felőli részét 1716 és 1726 között építették a jezsuiták. Az épület északkeleti sarkán levő kis parkban áll Leonardo da vinci fehérmárvány mellszobra, Baksa soós György alkotása.

Mostanában már teraszokba ágyazott virágok is futnak le a téren, hogy valami múlandó is legyen a halandók kedvére.


MÁrCIus

140 éve született Albert Einstein

időszámításunk szerint 70-ben, brutális módon végezték ki. Elevenen lenyúzták a bőrét, keresztre feszítették, majd fejét vették. A szobor kígyója Bertalan tevékenységére, az ördögűzésre utal, a kereszt a szenvedést jelképezi, a szent bronzban is lecsupaszított teste pedig megnyúzását jelképezi. A harangjáték és a kompozíció mindennap reg-gel hétkor, délben és este hatkor megmozdul és megszólal. A harangjátékot Kircsi László komponálta, egy szent Bertalanhoz méltó gregorián dallamra.

A kaján utókor szereti hangoztatni, hogy az 1879. március 14-én a németországi ulmban világra jött Albert Einstein, a „tudós” fogalmának megtestesítője, az „évszázad embere”, a matematika és a fizika forradalmasítója iskolás korában megbukott matematikából. Ámde ebből egy szó sem igaz. Az ellenben megfelel a valóságnak, hogy az iskoláit Németországban és svájc-ban kijáró Einstein valóban későn, csupán 4 éves korában kezdett beszélni és alapvetően képekben gondolkodott. Talán az autizmus egy enyhe formájában szenvedhetett, de gondolkodásának sajátos módja új szemlélet kialakításához segítette a fizika területén.

svájci főiskolai tanulmányai befejezté-vel hosszú évekig szabadalmi vizsgálóként dolgozott svájcban, ugyanakkor ezekben az években írta alapvető tanulmányait a folyadékbeli részecskék mozgásáról (ezzel igazolta az atomok létezését), a fényelekt-romos jelenségekről (ezzel egyik megala-pozója lett a kvantummechanikának), a mozgó testek elektrodinamikájáról (ezzel megalapozta a speciális relativitáselmé-letet) és a tömeg–energia viszonyról – ez utóbbiban írta le híres E=mc2 egyenletét, amiről még az is hallott, aki nem érti. Egye-temi és tudományos kutatói állásba csak 1909-ben került Einstein, először Zürich-

ben , 1911-ben Prágában d o l g o z o t t , végül 1914-ben a berli-ni egyetem professzora és a Porosz Tudományos A k a d é m i a tagja lett. 1915-ben leírta az általános relativitás elméletét, melyet a gravitáció és a gyorsulás közötti összefüggésből vezetett le. 1921-ben kapott Nobel-díjat a fényelektromos jelenségekről szóló mun-kájáért. A nácizmus előretörésekor Német-országból Amerikába költözött, ahol élete végéig előadója volt a princetoni Institute for Advanced study-nak, és részt vett a massachusettsi Brandeis university alapí-tásában. 1955-ben bekövetkezett haláláig a relativitáselmélet és a kvantummechanika egyesítésével létrejövő „egységes térel-mélet” leírásán dolgozott. Ez a törekvése nem járt sikerrel, de az általa lefektetett alapelvek egy sor tudományt forradalma-sítottak, például a szilárd Leóval föltalált hűtőgép elvén hűtik ma is az atomerőmű-veket. 2016-ban a gravitációs hullámokkal kapcsolatos elmélete is igazolódott.

naptár



a nap nyugszik

A Hold kel

A Hold nyugszik

01 H Hugó Hugó 6.23 19.12 5.09 15.0802 K Áron Áron, Ferenc 6.21 19.14 5.36 16.1003 sze Buda, richárd richárd 6.19 19.15 6.00 17.1304 Cs Izidor Izidor 6.17 19.17 6.22 18.1705 p vince 6.15 19.18 6.44 19.2206 szo vilmos, Bíborka 6.13 19.19 7.07 20.2707 v Herman Herman 6.11 19.21 7.31 21.3508 H dénes dénes, valér, valter 6.09 19.22 7.58 22.4309 K Erhard 6.07 19.24 8.30 23.5110 sze Zsolt 6.05 19.25 9.08 –11 Cs Leó, szaniszló Leó, szaniszló 6.03 19.26 9.55 0.5712 P Gyula Gyula 6.01 19.28 10.51 1.5713 szo Ida 5.59 19.29 11.57 2.5114 v Tibor virágvasárnap, Tibor 5.58 19.31 13.09 3.3715 H Anasztázia, Tas Anasztázia, Oktávia 5.56 19.32 14.26 4.1616 K Csongor Bernadett 5.54 19.34 15.44 4.4917 sze rudolf Izidóra, dezső, rudolf 5.52 19.35 17.03 5.1818 Cs Andrea, Ilma Apolló 5.50 19.36 18.21 5.4519 P Nagypéntek, Emma Emma 5.48 19.38 19.39 6.1220 szo Tivadar 5.46 19.39 20.54 6.4021 v Húsvét, Konrád Anzelm, Konrád 5.45 19.41 22.07 7.1022 H Húsvéthétfő, Csilla Kájusz, Noémi 5.43 19.42 23.16 7.4523 K Béla Adalbert, Béla 5.41 19.43 – 8.2424 sze György György, Fidél 5.39 19.45 0.19 9.0925 Cs Márk szt. József 5.37 19.46 1.13 10.0026 P Ervin Ervin, Klétusz 5.36 19.48 2.00 10.5627 szo Zita, Mariann 5.34 19.49 2.39 11.5528 v valéria valéria, Péter 5.32 19.50 3.12 12.5629 H Péter Katalin 5.31 19.52 3.40 13.5830 K Katalin, Kitti Piusz, Zsófia, Katalin 5.29 19.53 4.04 15.01

áPrilisTavaszhó, Szent György hava

Újhold5-én10óra50perckorElsőnegyed12-én21óra5perckorTelihold19-én13óra12perckorHarmadiknegyed27-én0óra18perckor


Határidőnapló

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

naP-TárMárcius21-tőláprilis20-igKos csillagjegy

ÁPrILIs

1.100 éve született Ákos stefi, az 1950-es-60-as évek népszerű táncdalénekesnője, a Csak egy kis emlék, Bolyongok a város pe-remén és még nagyon sok sláger előadója.

4.80 éves lenne Buda Béla orvos, ku-tató, pszichiáter, pszichoterapeuta és addiktológus, a szenvedélybetegségek szakértője, több mint 70 tudományos és népszerűsítő könyv szerzője.

9.70 éves lenne usztics Mátyás színész, forgatókönyvíró, rendező, Karádi őrmester népszerű alakítója.

10.85 éves lenne durkó Zsolt Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző, érdemes és kiváló művész.

13.125 éve született derkovits Gyula posztu-musz Kossuth-díjas festőművész.

16.130 éve született sir Charlie Chaplin angol filmszínész, forgatókönyvíró és filmpro-ducer, a XX. század egyik legeredetibb és legnagyobb hatású filmművésze.

18.200 éve született Franz von suppé osztrák zeneszerző, szimfonikus és egyházi zene-művek mellett közel 50 operett szerzője.

21.510 éve lépett trónra vIII. Henrik angol király.

24.165 éve vette nőül I. Ferenc József osztrák császár Wittelsbach Erzsébet hercegnőt.

28.265 éve született gróf széchényi Ferenc nagybirtokos, államférfi, a ma a nevét viselő könyvtár és a Nemzeti Múzeum alapítója.

naptár


TÚRATIPPEK Főterek:Szeged

A hónap műtárgyaAZ ÁLdÁsT HOZó És A rOMBOLó TIsZA A széchenyi tér szabadtéri szoborkiállítás is egyben. A szobrok mindegyike, Tisza Lajos, vásárhelyi Pál, a névadó széchenyi vala-milyen kapcsolatban állt szeged örömének, bánatának, létének legfontosabb tényezőjével, a város folyójával, a Tiszával, vagy legalábbis a folyamszabályozással.

Az egyik ilyen Az áldást hozó és a romboló Tisza című alkotás, de emlegetik Najá-dok kútja néven is. Pásztor János 1934-ben avatott szobra a romboló Tiszát ábrázolja egy pontyon száguldó, haragos férfi képében, aki egyik kezével egy fiatal anyát ragad el, ő fájdalmas arccal szorítja magához gyermekét. A neki háttal álló másik szobor az áldást hozó folyó szimbólumai, a najádok, akik a források, vizek antik őrzői voltak,

szeged legismertebb turisztikai látványos-sága a Kárász utca, amely a széchenyi tér korzójában, évszázados platánsora alatt folytatódik. Itt ugyan már elfogynak a bevásárlóutca elegáns üzletei, de a park, a teret körbeölelő házak, az alkalmi borfesz-tiválok élhetővé teszik a város ötvenezer négyzetméteres központját.

Már csak azért is megfordul itt minden helybeli, mert a tér körüli épületekben vannak a legfontosabb közintézmények. A neoreneszánsz stílusban épült törvény-széki palota például, amely igencsak há-nyatott képet mutat, s évek óta fölújításra szorulna. Talán, ha arra járnak az idén, már szépülni látják az 1882-ben épült neore-neszánsz stílusú épületet. de nézzenek föl a homlokzatára is, három mitológiai nőalak ül ott, középen Justitia, az igazság istennője. Kicsit eltérőn szoborikreitől, itt az egyik kezében a szokásos pallos, ám a másik kezéből hiányzik a mérleg! (szépen vagyunk. Már innen is lába kél annak?)

A tér talán leggyakrabban fölkeresett épülete a városháza, sárgára festett falai-val, jellegzetes alakú tornyával. s ha már firenzei hangulatú a törvényszék, itt egy kis velencei hangulatot idéz a sóhajok hídja, amely a szomszédos bérpalotával köti össze a hivatalt. Ezt Ferenc Józsefnek

köszönheti a város, ugyanis a császár 1883-ban szegedre látogatott, hogy megtekintse a pusztító, 1879-es nagy árvíz után újjá-épített várost. Az uralkodó a bérpalotában szállt meg, és hogy ne kelljen kilépnie az utcára, összekötő hidat építettek neki a két épület közé.

A térnek ezen az oldalán áll még a Zsó-tér-ház klasszicista stílusban épült palotája. Névadója a város egykori legnagyobb hajótulajdonosa és gabonakereskedője, Zsótér János. ugyancsak ezen az oldalon áll a Grünn Orbán-ház, mely 1810-ben épült. Az erkélyére kihelyezett domborítás a néphit szerint a nagy hun vezér, a Tisza medrében időtlen idők óta pihenő Attila koporsóját jeleníti meg.


ÁPrILIs

200 éve jelent meg Festetics Imre genetikai tanulmánya

engesztelésért könyörögnek az elemek haragjával szemben. A szoborcsoport főalakja Poszeidón hírnöke, Triton, aki csigatrombitával hirdeti ki istene parancsát.

A szobrok a városháza előtti szökőkút peremén figyelmez-tetnek a folyó kétarcúságára. A szobor eredetileg Tihanyba készült, a Balaton szimbólumaként. Hiszen minden víz, legyen tó vagy folyó, kétarcú. A kutatóintézet parkjába szánt alkotást azonban a helyiek nem látták szívesen, így végül szeged fogadta be – örömmel.

A XIX. század első évtizedében élénk viták folytak a Habs-burg Birodalom textiliparának fővárosában, a morvaországi Brünnben a gyapjú-előállítás alapját képező juhtenyésztés problémáiról, többek között a ke-resztezés, nemesítés, beltenyész-tés kérdéseiről. Itt gyűlésezett Európa első állatnemesítő szer-vezete, a Juhtenyésztők Barátainak, Tudó-sainak és Támogatóinak Társasága. Ennek folyóirata, az Oekonomische Neuigkeiten und verhandlungen, azaz Gazdasági újdon-ságok és Közlemények 1819. áprilisi száma közölte Festetics Imre A természet genetikai törvényei című munkáját, amelyben a szerző négy pontban foglalta össze tenyésztési kísérleteinek tapasztalatait.

A neves Festetics grófi família 1764-ben született sarja, a keszthelyi „georgikonos” György öccse pályáját katonaként kezdte, majd nyolc évi szolgálat után kilépett a seregből. Kőszegi birtokára visszavonulva a családi hagyományt követve egyebek közt juhtenyésztéssel és -nemesítéssel foglalko-zott. Az ő javaslatára alakult meg a vasi Juhtenyésztő Társaság, ő maga pedig rend-szeresen részt vett a brünni találkozókon. A tenyésztési munka és a viták figyelemmel

kísérése vezette el odáig, hogy állást foglalt a tulajdonságok örökölhetőségének környezettől független mivolta mellett, felis-merte és leírta ennek jellemzőit, tanácsokat fogalmazott meg a kí-sérletek módszertanával kapcso-latban, és felhívta a figyelmet a matematikai elemzések fontossá-gára. Cikkének címében először

jelenik meg a tudományban a „genetika” kifejezés (genetikos = görög szó, nemzeni, életet adni), hogy aztán egy időre átadja helyét a feledésnek, és 1905-ben az William Bateson nevéhez kötődve szülessen újjá.

Az utókor az öröklődés modern elmélete megalapozójaként az 1822-ben született Gregor Mendelt tartja számon. Ő is részt vett a brünni tudományos életben, és egyik-másik tételéből nagyon valószínű, hogy 1865-ben tartott előadásához, amelyben részletesen leírta az öröklődés törvényeit, felhasználta Festeticsnek a brünni könyv-tárban is megtalálható cikkeit. Egy rövid időre őt is elfelejtették, ám újrafelfedezése már a XX. század elején megtörtént, míg Festetics Imre örökségének rehabilitá-lására és a tudományos köztudatba való visszaemelésére a XX. század végéig kellett várni.

naptár


máJusTavaszutó,Pünkösdhava


a nap nyugszik

A Hold kel

A Hold nyugszik

01 sze Munka ünn., Fülöp Fülöp, Jakab, József 5.27 19.54 4.27 16.0402 Cs Zsigmond Atanáz, Zsigmond 5.26 19.56 4.49 17.0903 P Tímea, Irma Fülöp, Jakab 5.24 19.57 5.11 18.1504 szo Mónika, Flórián Mónika, Flórián 5.23 19.59 5.34 19.2205 v Györgyi Irén, Gotthárd 5.21 20.00 6.00 20.3206 H Ivett, Frida Judit, Frida 5.19 20.01 6.30 21.4207 K Gizella Gizella 5.18 20.03 7.07 22.5008 sze Mihály Mihály, Győző 5.17 20.04 7.51 23.5409 Cs Gergely Gergely 5.15 20.05 8.45 –10 p Ármin, Pálma Izidor, Ármin 5.14 20.07 9.48 0.5011 szo Ferenc Ferenc, Fábiusz 5.12 20.08 10.58 1.3812 v Pongrác Pongrác 5.11 20.09 12.12 2.1813 H szervác, Imola szervác, Imelda 5.10 20.11 13.29 2.5214 k Bonifác Bonifác 5.08 20.12 14.45 3.2115 sze Zsófia, szonja Zsófia 5.07 20.13 16.01 3.4816 Cs Mózes, Botond János, Mózes 5.06 20.14 17.17 4.1417 P Paszkál Paszkál 5.05 20.16 18.32 4.4018 szo Erik, Alexandra Alexandra 5.03 20.17 19.46 5.0819 v Ivó, Milán Celesztin, Ivó 5.02 20.18 20.57 5.4020 H Bernát, Felícia Bernát, Bernardin 5.01 20.19 22.04 6.1621 K Konstantin András 5.00 20.20 23.03 6.5922 sze Júlia, rita rita, Júlia, Emil 4.59 20.22 23.54 7.4823 Cs dezső dezső, renáta 4.58 20.23 – 8.4224 P Eszter, Eliza Eszter 4.57 20.24 0.37 9.4125 szo Orbán Gergely, Orbán 4.56 20.25 1.13 10.4226 v Fülöp, Evelin 4.55 20.26 1.42 11.4527 H Hella Pelbárt, Ágoston 4.54 20.27 2.08 12.4728 K Emil, Csanád vilma, vilmos 4.53 20.28 2.31 13.5029 sze Magdolna Magdolna, Ervin 4.53 20.29 2.53 14.5430 Cs Janka, Zsanett Johanna 4.52 20.30 3.14 15.5831 P Angéla Petronella 4.51 20.31 3.37 17.05

Újhold5-én0óra45perckorElsőnegyed12-én3óra12perckorTelihold18-án23óra11perckorHarmadiknegyed26-án18óra33perckor


Határidőnapló

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

naP-TárÁprilis21-tőlmájus20-igBika csillagjegy

május

1.13 évi társult tagság és a 2003-ban 83,76%-nyi támogató szavazattal végződött népsza-vazás után Magyarország 15 éve csatlako-zott az Európai unióhoz.

3.40 éve iktatták be tisztségébe Margaret Thatchert, a brit Konzervatív Párt veze-tőjét, Nagy-Britannia első női miniszter-elnökét.

4.90 éves lenne Audrey Hepburn Oscar-díjas belgiumi származású amerikai filmszínész-nő, akit a század egyik legtitokzatosabb és legszebb nőjének tartottak.

9.55 éves lenne Albert Györgyi, a népszerű újságíró, riporter, műsorvezető.

13.80 éves lenne schirilla György hosszútáv-futó, aki 1975-től 37 éven át minden télen átúszta a jeges dunát.

14.190 éve született Kamermayer Károly, az egyesült Budapest első polgármestere.

17.115 éve született Jean Gabin, a rezzenés-telen arcú francia színész, a Nyomorultak Jean valjeanja.

21.100 éve született Fehér Klára József Attila-díjas író, újságíró, gyermekkönyvek, útiraj-zok és hétköznapi kisemberek történeteinek népszerű szerzője.

31.Gróf széchenyi István 180 éve hozta létre a Pesti Hengermalom és Gépgyár rt.-t, és megkezdhették Lipótvárosban, a mai Honvédelmi Minisztérium helyén a József Hengermalom építését.

naptár


TÚRATIPPEK Főterek:Békéscsaba

A hónap műtárgyaróZsAKúT Békéscsaba leghíresebb lakosa Munkácsy Mihály volt, de a fölújítás miatt zárva lévő múzeum helyett (ha időközben újra megnyílt a múzeum, ne mulasszuk el felkeresni, kevés ilyen megható, a művész életébe betekintést engedő belsők láthatók ott. No meg festmények is, persze.) maradjunk a téren, az alig néhány éves, remek-mívű kompozíció, a rózsakút mellett. Nevével ellentétben nem a rózsák szökellnek föl az íves peremű kútból, azok egy kovácsoltvas pergolára futnak föl a Páduai szent Antal katolikus templom előtti kertben. A kút is virágszirmot idéz, a növénykazetták és a rózsalugas közepén három tálcán át folyamatosan növekvő vízsugárral teríti be a medencéket.

A békéscsabai f ő t é r t í z e z e r négyzetméteres, így hát mind ter-jedelmét, mind szépségét tekint-ve méltán büsz-kék rá lakosai.

Békéscsaba első, 1851-es ut-canévjegyzékében a főtér Nagy Piac Fő utcaként szerepel. 1884-ben Fő tér névre egyszerűsítették az elnevezést. Államala-pító királyunkról 1910-ben nevezték el a település történeti múltú főterét.

A szent István tér 10. alatt áll a város hajdani, impozáns bérpalotája, Békéscsa-ba legszebb épülete, melyet több évtizedes vegetálás után a város néhány éve uniós segítséggel gyönyörűen felújíttatott. A homlokzat mellett belül is sikerült visz-szaállítani a ház régi eleganciáját. A kapu-bejáró és az egyik emeleti iroda egy-egy sarkában az eredeti, korabeli falfestés is megtekinthető. Földszintjén jelenleg étte-rem működik, ahol megkóstolható a város neves, immár hungarikumnak számító kolbásza is.

Fölújították a tér burkolatát is, renge-teg növényt ültettek, és több mint kétezer

négyze tméter új gyepfelületet alakítottak ki. rózsakút, ha-rangjáték színe-síti a fagylalttal sétáló népeket, de a téren városi ünnepségek, es-küvők, sport- és

kulturális események is otthont kapnak.A városháza a szent István tér 7. szám

alatt található, s a tér egyik büszkesége. A rehabilitáció keretében teljesen megújult az ybl Miklós által tervezett homlokzat is. Az épület négyszögű belső udvara egységes kialakítású. Eredetileg a városháza u-alakú volt, és bár az elődök úgy vélték, hosszú időn át szolgálhatja a várost, harminc esz-tendővel az átadását követően a fejlődő város hivatalnokai már nem fértek el az épületben. Először meghosszabbították az épületet, és indokolt volt egy azonos stílusú hátsó szárny felépítése is 1927-ben. szemian sámuel főjegyző az alábbi szavakkal köszöntötte az új épületet 1873-ban avatóbeszédében: „Álljon itt ez épület századokig. Álljon fel akkor és amikor azt sokkal díszesebb, nagyobbszerű házak fogják környezni.”


május

140 éve született Dienes Valéria

A téren ezen kívül is rengeteg szökőkút van – s mi lehetne jobb szemnek, kedvnek, nyárnak, gye-reknek, mint a hűsítő vízsugár, azok különféle játéka, a vízoszlopok és a ködfúvókák, a feszített víztükör, a túlfolyás ereje. A vizek játékát, a virágok illatát kényelmes padokról, lépcsőkről, teraszokról lehet élvezni.

A szekszárdi liberális ügyvéd leánya, Babits Mihály unokatestvére, az 1879. május 25-én világra jött Geiger valéria a győri tanítónőképző elvégzése után a Bulyovszky utcai reálban érettségi vizsgát tett, majd az első nőhallgatók egyikeként beiratkozott a pesti tudományegyetemre, ahol már választott szakjaival is meglepte kortársait: 1905-ben filozófiából, mate-matikából és esztétikából doktorált, mind-emellett zeneszerzést és zongorát tanult a Zeneakadémián.

doktorátusuk napján jegygyűrűt cserél-tek dienes Pál matematikussal, házasságuk nem tartott a sírig, a két fiúgyermek anyja azonban végig szeretettel és tisztelettel beszélt férjéről. Az első évek harmonikusak voltak: együtt működtek a Galilei körben, az ifjú tudósnőnek cikkei és fordításai je-lentek meg, közös párizsi ösztöndíjas évük hozta el dienes valéria nagy fordulatát: megismerkedett Henri Bergson filozó-fussal, akinek munkássága nagy hatással volt rá, s aki rábízta művei fordítását, valamint Isadora duncannel, a szabad tánc művelőjével – az ő bátyjának műhelyében kezdte el tanulmányozni elméletben és gyakorlatban is a mozgás birodalmát. Mindez hazatérve egy mozdulattudomány kidolgozását eredményezte – ezt nevezte el

orkesztikának –, s 1915-ben megnyitotta Budapesten saját mozdu-latművészeti iskoláját. A Tanácsköztársaság utáni rövid bécsi és franciaországi kitérő után iskolája egyre népszerűbb lett, s mikor a hatalom, nem tudván mit kezdeni velük, betiltotta volna őket, 1925-ben megalapították a Mozdulatkultúra Egyesületet, s ezzel elis-mertették a mozdulatművészet önállóságát.

dienes növendékeinek több száz ko-reográfiát, köztük jó néhány nagyszabású mozdulatdrámát, misztériumjátékot, moz-dulatkórust, mesejátékot alkotott, legna-gyobbrészt Bárdos Lajos zeneszerzővel együttműködve, s közben fordítói munkás-sága sem lankadt – a magyar filozófiai nyelv fejlesztéséért 1934-ben Baumgarten-díjat kapott. Élményei és részben a fordított munkák hatására ekkor már Isten felé for-dult, elmélyült katolicizmusa újabb műveket eredményezett. Csaknem száz évig élt, s nem sokkal halála előtt még újra meglepte a tudóstársadalmat a szemiotika (jelelmélet) körében tartott előadásával (96 évesen!), mert egész életén át vallotta: „értsd meg a mozdulatot, és megérted az embert.”

naptár


JúniusNyárelő,SzentIvánhava


a nap nyugszik

A Hold kel

A Hold nyugszik

01 szo Tünde Jusztiniusz, Paulina 4.51 20.32 4.01 18.1402 v Kármen, Anita Marcellinusz, Péter 4.50 20.33 4.29 19.2503 H Klotild Károly, Klotild 4.49 20.34 5.03 20.3604 k Bulcsú 4.49 20.35 5.45 21.4405 sze Fatime Bonifác, reginald 4.48 20.36 6.36 22.4506 Cs Norbert, Cintia Norbert 4.48 20.36 7.37 23.3707 P róbert Fülöp, róbert 4.47 20.37 8.47 –08 szo Medárd Medárd, Ágnes 4.47 20.38 10.02 0.2009 v Pünkösd, Félix Efrém 4.47 20.39 11.18 0.5610 H Pünkösdhétfő Margit 4.46 20.39 12.34 1.2711 k Barnabás Barnabás 4.46 20.40 13.50 1.5312 sze villő János 4.46 20.41 15.04 2.1913 Cs Antal, Anett Antal, Antónia 4.46 20.41 16.17 2.4414 p vazul vazul 4.46 20.42 17.30 3.1015 szo Jolán, vid Jolán, viola 4.46 20.42 18.41 3.3916 v Jusztin Jusztina, Auréliusz 4.46 20.43 19.49 4.1317 H Laura, Alida Adolf, Laura 4.46 20.43 20.52 4.5218 K Arnold, Levente Arnold 4.46 20.43 21.46 5.3819 sze Gyárfás Gyárfás, romuald 4.46 20.44 22.33 6.3120 Cs rafael rafael, Florencia 4.46 20.44 23.12 7.2821 P Alajos, Leila Alajos, Lujza 4.46 20.44 23.44 8.2922 szo Paulina Tamás 4.46 20.44 – 9.3123 v Zoltán Etelka 4.46 20.44 0.11 10.3424 H Iván Iván 4.47 20.45 0.35 11.3625 K vilmos vilmos, viola 4.47 20.45 0.57 12.3926 sze János, Pál Cirill, dávid 4.47 20.45 1.18 13.4227 Cs László László, sámson 4.48 20.45 1.39 14.4728 P Levente, Irén Iréneusz, Irén, Laura 4.48 20.45 2.02 15.5529 szo Péter, Pál Péter, Pál, Judit 4.49 20.44 2.28 17.0430 v Pál Emília 4.49 20.44 2.59 18.15

Újhold3-án12óra1perckorElsőnegyed10-én7óra59perckorTelihold17-én10óra30perckorHarmadiknegyed25-én11óra46perckor


Határidőnapló

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

naP-TárMájus21-tőljúnius21-igIkrekcsillagjegy

Anyárkezdete:június21.17.54

JúNIus

7.125 éve született Csinszka, azaz Boncza Berta költő, Ady Endre felesége.

10.95 éves lenne somogyi Pál újságíró, költő, az 1960-as, 70-es évek népszerű Humo-risták Klubjának Karinthy-gyűrűs tagja.

12.90 éves lenne Anne Frank zsidó származá-sú német lány, akinek 1942 és 44 között, a család hollandiai bujkálása idején vezetett, halála után 65 nyelvre lefordított naplója hiteles tudósítás a náci megszállás min-dennapjairól.

18.95 éves lenne Máriássy Judit rózsa Ferenc- és József Attila-díjas író, újságíró, számos film, egyebek közt az Egy pikoló világos forgatókönyvírója.

23.85 éves lenne Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forga-tókönyvíró, érdemes és kiváló művész, Gusztáv alakjának megteremtője.

24.160 éve zajlott a solferinói csata, amelyben az olasz–francia csapatok súlyos vereséget mértek az osztrákokra, ezzel előkészítve az olasz egység megteremtését.

25.75 éves lenne ronyecz Mária Jászai Mari-díjas színésznő, a Nemzeti, majd a Katona József színház tagja, színházban Faust Mar-gitja, Lear király reaganje, Árva Bethlen Kata, filmen a szemüvegesek, a szeressétek ódor Emíliát, a Megáll az idő szereplője.

30.135 éve született szép Ernő Baumgarten-díjas költő, író, újságíró, különleges nyelvű színpadi szerző.

naptár


TÚRATIPPEK Főterek:Sopron

A hónap műtárgyasörMEsTEr sopronban sör is terem, hát érdemes sétát tennünk az ógabona térre, ahol egy bronzba öntött sörmester áll hordójával. Csizmában, mentében, kötényben, erős kezével, hetyke bajuszával komoly arccal tartja értékes terhét. A hordó lyukas, és bánatunkra, vagy épp örömünkre, víz fakad belőle. Kampfl József 1995-ben, a soproni sörgyár fönnállásának 100. évfordulója alkalmából adományozta alkotását a városnak. A sörmester pedig eme szökőkút fő motívuma. A kútban van még egy dézsa, melybe egy soklyukú vödörből folyik a víz. A kút káváján több sörös hordó, ezeken csapok, melyekből víz folyik a szomjazók javára. Persze, értjük mi ezt, a téren kiskorúak is mászkálhatnak, meg antialkoholisták, sőt, a sörhöz is kell a víz. de azért a látványtól megszomjazva

sopronba akkor is elmegy az ember, ha már kinőtt a gim-nazista korból. Fékezi magát, nem gajdolja kékfrankostól illumináltan a szentháromság-szobor tövében, hogyaszongya: „sopron városa, papok városa, csuhások járnak fapapucsban. Csuhások járjnak, in nomine patris, reverenda alatt pálinkát visz.” A nóta azért is jó, mert osztálykirándulások alkalmá-val a művelt diák helyhez tudja illeszteni. Egerben is bejött, itt is bejön. Csak jó bor legyen, meg pálinkás pap.

reggelre kelvén látja a csuhátlan turis-ta, hogy a soproni Fő tér minden épülete műemlék: a tér közepén áll az említett szentháromság-szobor, de körötte a Tűzto-rony, a városháza, az Angyal Patika épülete, a Gambrinus-ház, a Kecske-templom, a Kossow-ház, a vármegyeháza, a Fabricius-ház, a Lackner- vagy Generális-ház, a storno-ház. No, annyit nem bír az ember, hogy ezt mind megzenésítse. válasszunk hát józanul.

A legkedvesebb a Tűztorony, a város jelképe. Jut is eszünkbe: „Tízet ütött már az óra, térjetek hát nyugovóra!” Az eredetileg kaputoronynak szánt épület – aljában a kapuval – később a tűz figyelésére is szol-

gált, majd az idő múlását is innen jelezték. A tüzet színes zászlóval, a fertályórákat pedig trombitaszóval hozták a nagyérde-mű tudomására. Persze, onnan könnyű volt mindezt nyomon követni, 58 méter magasból messzire el lehetett látni. A négy zenész ekkor is fújta rendesen a trombitáját. Ma már nem kell fújni, a toronyban zene szól, eredeti dallamát Johann Wohlmuth evangélikus orgonista állította össze 1689-ben. A 45 másodperces változatot Fohner János karnagy hangszerelte újra, s 1986 óta hallható.

A toronyba föl lehet mászni a csiga-lépcsőn, s megtekinteni a várost, a piros cseréptetőket, a távolban a hegyeket. Meg alattunk a téren a többi műemléket.


JúNIus

160 éve született Bánki Donát

gyorsan keresnünk kell egy jó kis helyet, ahol a kemény habú, gabonaszínű, szűrt vagy szűretlen nedűvel öblögethetünk. Ilyen helyek bőséggel vannak a városban.

Ez az egyetlen sörmester ugyanis az, aki elakadt a gyár meg a csapos között. de, ha már így alakult, folyhatna igazából sör a hordóból, ne csak imitálná, mondjuk ki bátran, ilyen szemfényvesztő módon. Legalábbis addig, amíg nem jön el a Kánaán, mikor is ugye sörrel, mézzel folyik majd minden. Persze ingyen.

A kiegyezés és az első világháború kö-zötti időszak rendkívüli fejlődést hozott Magyarország gazdaságának, ezen belül különösen az iparnak és az ezt megalapozó műszaki tudománynak és modernizáció-nak. Az 1871-ben megalapított Magyar Királyi József Műegyetem egyetemes, mérnöki és gépészmérnöki szakosztállyal (karral) kezdte meg működését Budán. Ennek az utóbbinak első hallgatói között volt a Bakonybánkon 1859. június 6-án egy tudós falusi körorvos fiaként világra jött Bánki donát, aki az alkotó műszaki értelmiségi, elméletben és gyakorlatban egyaránt sikeres mérnökember ideálja lett Magyarországon. Már egyetemista korában pályadíjat nyert egy tanulmányával, de az elméleti érdeklődés mellett a gyakorlati éveket sem spórolta meg magának: 17 éven át dolgozott a Ganz Gépgyárban mint konstruktőr, majd osztályvezető, végül mint főmérnök. Ez alatt az idő alatt számta-lan szabadalom kötődött a nevéhez, melyek közül a szakmán kívül állók számára is ismerősen cseng a Csonka Jánossal együtt 1893-ban tervezett és megépített porlasz-tó – más néven karburátor – kifejezés. de Bánki mérnöki fantáziája végtelen volt, vérbeli feltalálóként mindegy volt neki, benzin, gáz, petróleum, víz vagy gőz hajtja

az általa tervezett motort, mindegy, hogy gépkocsi-ról, motorkerék-párról, repülőről, mezőgazdasági gépről vagy vízi erőműről volt szó, hűtés- vagy meghajtás-problémát kellett megoldani.

1899-ben alma matere tanszékvezető professzora lett, hallgatóit az elmélet és gyakorlat egységére nevelte: az egyete-men ő vezette be a laboratóriumi képzést. Előadásai népszerűek voltak, hallgatói kiadták előadásjegyzeteit, miközben tanulmányai folyamatosan jelentek meg hazai és külföldi folyóiratokban: 136 publikációja maradt fenn. Legfontosabb műve, az 1916-ban megjelent Energiaát-alakulások folyadékokban című könyve szakértők szerint máig a tervezők alapvető kézikönyve – el is nyerte a Mérnökegylet Cserháti-díját és aranyérmét. 1911-ben a Magyar Tudományos Akadémia is levele-ző tagjává választotta. 1922-ben hunyt el. Kollégái és hallgatói szerették és tisztelték, az utókor a humánus, alkotó tudós mérnök példaképét látja benne, számos intézmény, főként iskola viseli országszerte a nevét.

naptár


JúliusNyárhó,SzentJakabhava

Újhold2-án21óra16perckorElsőnegyed9-én12óra54perckorTelihold16-án23óra38perckorHarmadiknegyed25-én3óra18perckor


a nap nyugszik

A Hold kel

A Hold nyugszik

01 H Tihamér, Annamária Olivér, Áron 4.50 20.44 3.37 19.2502 K Ottó Ottó 4.50 20.44 4.24 20.3103 sze Kornél, soma Tamás, Kornél 4.51 20.44 5.21 21.2904 Cs ulrik Erzsébet, ulrik 4.52 20.43 6.30 22.1705 p Emese, sarolta Antal 4.52 20.43 7.45 22.5706 szo Csaba Mária 4.53 20.42 9.04 23.3007 v Apollónia Apollónia, vilibald 4.54 20.42 10.22 23.5808 H Ellák Edgár 4.55 20.41 11.39 –09 K Lukrécia veronika 4.56 20.41 12.54 0.2410 sze Amália Engelbert 4.56 20.40 14.08 0.4911 Cs Nóra, Lili Benedek 4.57 20.40 15.20 1.1512 P Izabella, dalma Eleonóra, János 4.58 20.39 16.31 1.4313 szo Jenő Henrik, Petronella 4.59 20.38 17.39 2.1414 v örs, stella Kamil 5.00 20.38 18.42 2.5115 H Henrik, roland Bonaventura 5.01 20.37 19.39 3.3316 K valter 5.02 20.36 20.29 4.2317 sze Endre, Elek András, Elek 5.03 20.35 21.10 5.1818 Cs Frigyes Hedvig, Frigyes 5.04 20.34 21.45 6.1819 P Emília Emília 5.05 20.33 22.14 7.2020 szo Illés Illés, Margaréta 5.06 20.32 22.39 8.2221 v dániel, daniella Lőrinc, dániel 5.07 20.31 23.01 9.2522 H Magdolna Mária Magdolna 5.09 20.30 23.22 10.2723 K Lenke Brigitta, Apollinár 5.10 20.29 23.43 11.3024 sze Kinga, Kincső Kinga, Krisztina 5.11 20.28 – 12.3325 Cs Kristóf, Jakab Jakab, Kristóf 5.12 20.27 0.05 13.3826 P Anna, Anikó Joakim, Anna 5.13 20.26 0.28 14.4527 szo Olga, Liliána Natália, rudolf 5.14 20.24 0.56 15.5428 v szabolcs Ince 5.16 20.23 1.29 17.0329 H Márta, Flóra Beatrix, Flóra 5.17 20.22 2.11 18.1130 K Judit, Xénia Péter, Judit 5.18 20.21 3.03 19.1331 sze Oszkár Loyolai szt. Ignác 5.19 20.19 4.07 20.06


Határidőnapló

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

naP-TárJúnius22-tőljúlius22-igRák csillagjegy

JúLIus

5.255 éve született Lavotta János zeneszerző, hegedűművész, a verbunkos zene úttörő mestere.

6.90 éves lenne Gordon Zsuzsa kétszeres Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes művész.

10.150 éve született Kandó Kálmán gépész-mérnök, akadémikus, a vasút-villamosítás úttörője.

11.200 éve született reguly Antal nyelvész, etnográfus, utazó, a magyar finnugrisztika megalapítója.

16.IX. Leó pápa küldöttsége 965 éve kiközösí-tette Kerulláriosz Mihály konstantinápolyi pátriárkát, ezzel a kereszténység keleti és nyugati egyházra szakadt.

19.135 éve született Jánszky Béla építész, a „magyar formanyelv és építőstílus” egyik legkiválóbb képviselője, Kós Károllyal a zebegényi római katolikus templom tervezője.

25.70 éves lenne Mányai Zsuzsa színésznő, a Nemzeti színház tagja, színpadon a Kol-dusopera Peacocknéja, A szecsuáni jólélek Mi Csü-je, filmen és tévében számos karakter- és komikai szerep alakítója.

27.195 éve született ifj. Alexandre dumas fran-cia regényíró, A kaméliás hölgy szerzője.

31.110 éve született Halassy Olivér kétszeres olimpiai bajnok vízilabdázó, úszó, sporto-ló, a Fort Lauderdale-i úszó Hírességek Csarnokának tagja.

naptár


TÚRATIPPEK Főterek:Csongrád

TAPINTHATó vÁrOs Elég lenne egyetlen útjelzés a fő utcákon: főtéri makett. Ezzel kellene ugyanis kezdenie annak az idegennek, aki Csongrád főterét szeretné fölfedezni. Mert bolyongása során, ha már megtalálta a Nagyboldogasszony-templomot, akkor talál mellette egy főtéri makettet. Itt állították föl néhány éve Lantos Györgyi és Máté István szobrászművészek alkotását, a Kossuth tér makettjét. És akkor megvilágosodik az idegen. Látja, áttekinti, megérti. A makett ráadásul tapintható, így azok is érzékelik a templomot, a városházát, a gimnáziumot, a művelődési központot, a Tari László Múze-umot, a köröttük lévő lakóházakat, akik a kezükkel látnak jobban, őket a Braille-írásos tájékoztató is segíti.

A hónap műtárgya

Nem éppen klasszikus főtér a csongrádi. Ha a turista a Fő utca és a gróf Andrássy Gyula út között vagy ötször föl-alá grasszálva megtalálja a városházát meg a barokk Nagy-boldogasszony-templomot, akkor nagyon boldog, nézelődik, de a két utca összekötését nem gondolná térnek. Pedig, annak nevezik. valójában utca ez, autóforgalommal, bicik-lisekkel, zebrákkal, fákkal és madarakkal gazdagon, jobbra egy szolid lakótelep, alatta üzletek, s a tér, vagyis az utca lezárásaként az ybl Miklós tervezte Batsányi János Gimnázium szecessziós épülete.

Persze az utak folyásának teret kell adni. Ahogyan a Tisza kanyarog a város mellett, az hatással volt-van a városka építészetére is. A városszerkezet az 1930-as években formálódott, majd a néhány évvel ezelőtti fölújításban nyerte el mai arculatát.

A tér rangját a városháza épülete adja meg, ide mindenkinek muszáj eljönnie. vagy mert helybéli, vagy mert házasodik, vagy mert turista, aki látni akarja a Károlyi grófok hajdani házának alapjaira 1935–37-ben épített, kissé még szecessziós épületet. Érdekessége, hogy Piroska János polgár-mester nem csak a ház terveit gondolta el, aztán bízta meg vele a városi főmérnököt, Csókási Ferencet, hanem a belső kialakításra is helybélieket kért föl. Így a csongrádi ipa-

rosok keze munkáját dicséri a tanácsterem belső berendezése. A városháza előtt a föl-újításkor új burkolatot kapott a tér, szökőkút is díszíti. Este pedig csodás kivilágítás jelzi, hol is van a város közepe.

Illetve dehogy. A klasszikus belváros, a Belsőváros odébb van, ahogy a Tisza diktálta, nyugat felé tudott terjeszkedni a város, s a központ kicsit odébb került: az öregvár és a Gyökér utca sarkától indul, a hajdani földvár köré épült. Gyönyörű hely, a városka igazi múltja. A vert vagy vályogfalú házak nádtetősek, két-három-száz évesek, a vízvetők csipkézett szélei mestermunkák. A házakban hajdan hajó-sok, hajóácsok, halászok, kisparasztok és kubikosok laktak, leszármazottaik szívesen látják a szállóvendégeket. de múzeum is nyílt itt, amelyben bárki ízelítőt kaphat az Alföld legkülönlegesebb műemlékéből.


JúLIus

50 éve lépett ember a Holdra

A kicsi makettet egy üvegbeton oszlop tartja, amely a világhírű magyar találmány, az üvegbeton föltalálójának, Losonczi Áronnak a munkája. A beton átlátszósága, fényjátéka, simasága, a bronz-ból érdesre formált alakzatok, a föliratok, címerek érdekes ellentétét adják az anyagok változatosságá-nak. A főtér makettje az üvegbeton oszlop közepén lebeg. Mintegy tálcán nyújtja át a látnivalókat az arra kíváncsiaknak.

„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek” – 1969. július 21-én 2 óra 56 perckor hangzott el ez a mondat Neil Armstrong űrhajós szájából, miután hat órával korábban az Apollo-11 űrhajó Columbia parancsnoki moduljáról leválasztott holdkomp, a sas simán landolt a Holdon, ő pedig első földi emberként lelépett a Holdra. sok évtizednyi kutatás és sok ezer ember munkája előzte meg ezt a pillanatot. Az Apollo-program 1961-ben indult, és Kennedy elnök ezt bejelentő beszéde szerint kilenc éven belül embert kellett juttatni a Holdra. 1969 májusában már embereket szállító űrhajó állt Hold körüli pályára, és utasai a holdkomppal 15 km-re közelítették meg a felszínt. A július 16-án startolt Apollo-11 másfél Föld körüli kör után a Hold felé vette útját, majd 3 napos repülés után Hold körüli pályára állt. A háromtagú legénységből ekkor ketten: Neil Armstrong parancsnok, repülőmér-nök és Edwin „Buzz” Aldrin (képünkön) repülőtiszt, a holdkomp pilótája megkezdte a leszálló egység üzembe helyezését. A 13. Hold körüli körben leválasztották a holdkompot a parancsnoki űrhajóról, amely a harmadik utassal, Michael Collinsszal tovább keringett a Hold körül. A holdkomp részben a Földről irányítva, részben kézi

manőverezéssel leszállt a koráb-ban kísérletek és számítások által kijelölt helyen. Ekkor jelentet-te Armstrong Houstonnak: „A sas leszállt.” El-sőként ő ereszkedett a Holdra, negyedórá-val később követte őt Aldrin. Az űrhajósok kipakolták a magukkal hozott műszereket, többek között azt a tévékamerát, amely-nek közvetítésében egymilliárdnyi néző követhette élőben az eseményeket, figyel-hette az űrhajósok furcsa, szökdelő járását, akik kőzet- és homokmintákat gyűjtöttek, fényképfelvételeket készítettek, s eköz-ben még az Egyesült Államok elnökének telefonhívását is fogadták. 2 óra 36 perc 40 másodperc múlva ért véget a világ első holdsétája, az űrhajósok némi pihenés után Hold körüli pályára álltak a sassal, majd dokkoltak a parancsnoki modullal. Az Apollo-11 a 31. Hold-kör után indult el a Föld felé, a leszálló egység július 24-én 16 óra 50 perc 35 másodperckor landolt a Csendes-óceánban. A három űrhajós nevét azóta kráter viseli a Holdon. Az Apollo-11 útját további 6 expedíció követte.

naptár



a nap nyugszik

A Hold kel

A Hold nyugszik

01 Cs Boglárka Alfonz, Péter 5.21 20.18 5.20 20.5102 P Lehel özséb 5.22 20.17 6.40 21.2803 szo Hermina Lídia, Hermina 5.23 20.15 8.01 21.5904 v domonkos János 5.24 20.14 9.22 22.2705 H Krisztina Krisztina 5.26 20.12 10.40 22.5306 K Berta, Bettina 5.27 20.11 11.56 23.1907 sze Ibolya sixtus, Kajetán 5.28 20.09 13.11 23.4608 Cs László domonkos 5.30 20.08 14.23 –09 P Emőd román 5.31 20.06 15.32 0.1610 szo Lőrinc Lőrinc, Blanka 5.32 20.04 16.36 0.5111 v Zsuzsanna, Tiborc Klára, Zsuzsanna 5.33 20.03 17.35 1.3212 H Klára Hilária 5.35 20.01 18.26 2.1913 K Ipoly Ipoly 5.36 19.59 19.10 3.1214 sze Marcell Maximilian, Marcell 5.37 19.58 19.46 4.1015 Cs Mária 5.39 19.56 20.16 5.1116 P Ábrahám Ábrahám, rókus 5.40 19.54 20.43 6.1317 szo Jácint Jácint 5.41 19.53 21.06 7.1618 v Ilona Ilona, rajnald 5.43 19.51 21.27 8.1819 H Huba Emília, Marián 5.44 19.49 21.48 9.2120 K Áll. ünn., István,vajk szt. István 5.45 19.47 22.08 10.2321 sze sámuel, Hajna Piusz, sámuel 5.47 19.45 22.31 11.2722 Cs Menyhért, Mirjam Menyhért 5.48 19.44 22.56 12.3223 P Bence róza 5.49 19.42 23.26 13.3824 szo Bertalan Bertalan 5.51 19.40 – 14.4625 v Lajos, Patrícia Patrícia, Elvira 5.52 19.38 0.02 15.5326 H Izsó Natália 5.53 19.36 0.48 16.5627 K Gáspár Mónika, Cézár 5.55 19.34 1.45 17.5228 sze Ágoston Ágoston, Mózes 5.56 19.32 2.53 18.4129 Cs Beatrix, Erna Beatrix 5.57 19.30 4.09 19.2130 P rózsa Félix, rózsa 5.59 19.28 5.31 19.5531 szo Erika, Bella Arisztid 6.00 19.26 6.54 20.25

augusZTusNyárutó,Kisasszonyhava

Újhold1-jén5óra11perckorElsőnegyed7-én19óra30perckorTelihold15-én14óra29perckorHarmadiknegyed23-án16óra56perckorÚjhold30-án12óra37perckor


Határidőnapló

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

naP-Tár

AuGusZTus

Július 23-tól augusztus 23-igOroszlán csillagjegy 2.

85 éves lenne Maár Gyula Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, forgató-könyvíró, egyebek közt a déryné, hol van?, a Teketória, a Töredék alkotója.

4.95 éves lenne szabad György széchenyi-díjas történész, egyetemi tanár, politikus, akadémikus, a harmadik magyar köztársa-ság első országgyűlésének elnöke.

15.A montmartre-i szent Péter templomban 485 éve Loyolai Ignác teológus, pap vezetésével letették első fogadalmukat a legnépesebb katolikus szerzetesrend, a Jézus Társasága, a jezsuita rend alapítói.

16.135 éve átadták a forgalomnak a ma is álló, cédrusfa cölöpökre épített Központi Indóházat, azaz a Keleti pályaudvart.

19.A magyarországi rendszerváltás és a német újraegyesítés fontos előkészítő eseményeként a nyugati határon 30 éve rendezett páneurópai pikniken keletnémet állampolgárok ellenállás nélkül átjutottak Ausztriába.

21.115 éve született Forró Magdolna, az első jelentős magyar fizikusnő, a kozmikus sugárzás kutatója.

22. 145 éve Jókai köszöntőjével és Katona József Bánk bánjának előadásával megnyílt az ifj. Koch Henrik és skalniczky Antal tervezte székesfehérvári színház.

23.90 éves lenne Czibor Zoltán olimpiai baj-nok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, az aranycsapat tagja.

naptár


TÚRATIPPEK Főterek:Kaposvár

A hónap műtárgyarIGó JANCsI A nevezetes sütemény névadójára emléktábla figyelmeztet a Kossuth téren, a Kapos szálló falán. Ez a szocreál épület a Pityók vendéglő, majd Fekete sas, aztán Korona szálló szecessziós épülete helyén áll az 1960-as évek óta. A szecessziós Korona szálló az Esterházyaké volt, s ennek elegáns éttermében működött közre rigó Jancsi cigányprímás Barcza József zenekarában az 1870-es évektől. A jóképű hegedűs ekkor tizenöt éves volt, s kilenc évig lakott, zenélt a városban. rigó Jancsi később saját zenekart alapított, s világgá ment, egészen New yorkig futott.

Közben még Párizsban összeszerelmesedett Ward Klárával, egy belga herceg felesé-gével. Az asszony elhagyta a férjét, Jancsi is a feleségét, Barcza zenekarvezető lányát.

régen úgy volt az, hogy az ember befutott az évszázados, romjaiban is elegáns kapos-vári vasútállomásra, belapátolt az átellenes önkiszolgálóban egy (két?) ínycsiklandó vesevelőt, majd beült a színház országos hírű előadására, aztán a visszavonatra várva a belvárosban az ország legfinomabb vargabélesét tesztelte le újra. És újra.

Manapság más a világ, más persze Kaposvár is. A vasútállomás megszépült, egy rejtélyes evolúció során hamburgerré fejlődött a vesevelő, s a fölújított belváros-ban nem találni azt a bizonyos vargabélest. (Lehet, hogy csak én tévedtem el, hazug GPs a múlt.)

Egy nemzetközi pályázaton a kapos-vári lett Európa legszebb főtere, s ennek rangjából semmit sem von le, hogy a rossz

nyelvek szerint ezzel a címmel számos európai város dicsekedhet, mert sok a pá-lyázat és sok a díj. Az azonban tény, hogy Kaposvár főtere gyönyörű, gondozott, s a városlakók nagyon szeretik. A Kossuth tér jelentőségét nemcsak az itt található neve-zetességeknek köszönheti: a városházának, a székesegyháznak, a Kossuth-szobornak, a Nepomuki szent János-szobornak, a roko-kó Mária-szobornak, az Erzsébet szállónak, a testvérvárosi emlékkőnek, a dorottya-háznak, a pénzügyi palotának, „a haza kis polgárainak” szentelt iskolaépületnek, hanem a város kulturális életében játszott szerepének is.

A teret fölújították, elzárták a forgalom elől, megszépítették a régi kandelábereket, s fölvirágozták, hogy a szintén virágdíszbe öltöztetett, a térbe futó Fő utcával együtt még a legvirágosabb európai városok címet is begyűjthessék. Most a hajdani parkolók helyett padok, sétálók, szobrok, szökőku-tak, napernyős teraszok várják a kör alakú tér látogatóit. Látnivaló van bőven, a meg-szépült eklektikus, szecessziós épületek szinte el sem férnek a téren, ha mindent alaposan meg akarunk vizsgálni, sok időt kell szánnunk rá. Pihenésképp egy bájos különlegesség: az időjelző házikó a román stílusú katolikus templom mellett.


AuGusZTus

50 éves a woodstocki fesztivál

A fáma szerint a habos, kakaós, csokis süteményt Jancsi cukrászbarátja készítette a szerelmes fiúnak, hogy ebbe az édes költeménybe foglalja szerelmét, amikor Pesten ezzel kedveskedett a nőnek. A fiatalok kapcsolata nagy vihart ka-vart, a cukrászbarát pedig a tojásfehérjét kavarta. Ez utóbbi eredménye is örökbecsű. de van még egy nevezetesség rigó Jancsiról és Kaposvárról. 1884-ben, amikor először fölhív-ták telefonon Pécset a távirdafőnök szobájából – a vendégek füle hallatára – a telefonba rigó Jancsi is belehegedült.

A woodstocki fesztivált, hivatalos nevén a Woodstocki Zenei és Művészeti vásárt nem is Woodstock városában rendezték. Amikor 1969-ben két pénzes amerikai fiatalember újsághirdetésben befektetési lehetőséget keresett, egy producer és egy fesztiválrendező jelentkezett egy olyan zenei rendezvény megszervezésére, amely-nek jövedelméből stúdiót alapíthatnak. Az akcióból nem stúdió, hanem sok évig fize-tett adósság származott, ugyanakkor létre-jött minden rockfesztiválok leghíresebbje, egy generáció életélménye, a szabadság szimbóluma. A várható felfordulástól visz-szariadva Woodstock után Wallkill város is visszalépett a rendezéstől, miközben már sok fellépővel szerződtek – végül a New york állambeli Bethel városka egy farmere ajánlotta fel birtokát tisztes díja-zás ellenében. A fesztivál ekkorra ismertté vált nevét már meghagyták. Az augusztusi eseményen a várt néhány tízezer látogató helyett félmillióan jelentek meg, a tömeg nagy részétől nem is tudtak belépőt kérni. A végül négynaposra nőtt program, amely „vízöntő-korszakbeli előadásnak” nevezte magát és „három nap békét és zenét” kínált, a korszak lázadó ellenkultúráját testesítette meg. A 32 fellépő együttes és szólista az új ízlést és értékrendet képviselte ravi

shankartól Joan Baezig, Janis Joplintól Jimi Hendrixig, a Creedence Clearwater revival-től a Ten years After-ig.

A rendezvény szellemisége beleolvadt a korszak tiltakozási hullámába, különösen a vietnami háború ellen. Az egész ese-mény ugyanakkor békés volt, a szelídség és békesség jegyében zajlott, az előzetes félelmekre rácáfolva semmiféle atrocitásra nem került sor. végig jellemző volt ugyan-akkor a nagymérvű kábítószer-fogyasztás, ami ezen a helyszínen legális volt. Ebből sem származott probléma, egy halálos túl-adagolás történt, a fesztivál másik áldozata balesetben hunyt el – ám a fesztivál alatt két kisbaba is született. A körülményeket nehezítette az időjárás is: részben hőség, részben viharok és szakadó eső jellemezte ezt a néhány napot. A woodstocki fesztivál ugyanakkor egy nemzedék legendájává vált, annak a pillanatnak a szimbóluma, amikor még el lehetett hinni, hogy a problémák békében, szeretettel, zenével, drogokkal megoldhatók.

naptár



a nap nyugszik

A Hold kel

A Hold nyugszik

01 v Egyed, Egon Egyed, Noémi 6.01 19.25 8.16 20.5202 H rebeka, dorina István, renáta 6.03 19.23 9.36 21.1903 K Hilda Gergely, Hilda 6.04 19.21 10.54 21.4704 sze rozália Ida, rozália, róza 6.05 19.19 12.10 22.1705 Cs viktor, Lőrinc Lőrinc, viktor 6.07 19.17 13.22 22.5006 P Zakariás Zakariás, Beáta 6.08 19.15 14.29 23.3007 szo regina regina 6.09 19.13 15.31 –08 v Mária, Adrienn 6.11 19.11 16.24 0.1509 H Ádám Ádám, Péter 6.12 19.09 17.10 1.0610 k Nikolett, Hunor Miklós 6.13 19.07 17.48 2.0311 sze Teodóra Jácint, Igor 6.15 19.04 18.20 3.0312 Cs Mária Mária 6.16 19.02 18.47 4.0513 P Kornél János, Kornél 6.17 19.00 19.11 5.0814 szo szeréna, roxána 6.19 18.58 19.32 6.1115 v Enikő, Melitta 6.20 18.56 19.53 7.1316 H Edit Ciprián, Edit 6.21 18.54 20.13 8.1617 K Zsófia róbert, Zsófia 6.23 18.52 20.35 9.1918 sze diána József 6.24 18.50 20.59 10.2419 Cs vilhelmina Januáriusz 6.25 18.48 21.26 11.2920 P Friderika Zsuzsanna 6.27 18.46 21.59 12.3621 szo Máté, Mirella Máté, Jónás 6.28 18.44 22.40 13.4122 v Móric Tamás, Móric 6.29 18.42 23.31 14.4423 H Tekla Linusz, Tékla 6.31 18.40 – 15.4224 K Gellért, Mercédesz Gellért 6.32 18.38 0.32 16.3225 sze Eufrozina, Kende Kleofás, Eufrozina 6.33 18.36 1.42 17.1526 Cs Jusztina Kozma, Jusztina 6.35 18.34 3.00 17.5027 P Adalbert vince, Adalbert 6.36 18.32 4.22 18.2128 szo vencel salamon, Pelbárt 6.37 18.30 5.45 18.5029 v Mihály Mihály 6.39 18.28 7.07 19.1630 H Jeromos Jeromos 6.40 18.26 8.28 19.44

sZePTemberŐszelő,SzentMihályhava

Elsőnegyed6-án5óra10perckorTelihold14-én6óra32perckorHarmadiknegyed22-én4óra40perckorÚjhold28-án20óra26perckor


Határidőnapló

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

naP-TárAugusztus24-tőlszeptember22-igSzűzcsillagjegy

Azőszkezdete:szeptember23.9.50

sZEPTEMBEr

15.230 éve született James Fenimore Cooper amerikai író, az ötkötetes Bőrharisnya-sorozat szerzője.

16.25 éve az ENsZ Közgyűlése ezt a napot az ózonpajzs megőrzésének nemzetközi napjává nyilvánította.

17.175 éve született Puskás Tivadar mérnök, a telefonközpont és a telefonhírmondó kitalálója.

18.200 éve született Léon Foucault francia fizikus, akinek 1851-es inga-kísérletével sikerült bebizonyítania, hogy a Föld ten-gely körül forog.

20.90 éve először vetítettek Budapesten han-gosfilmet – a Fórum moziban Az éneklő bolond című amerikai filmet.

21.85 éves lenne Leonard Cohen kanadai költő, regényíró, dalszövegíró, legendás hangú énekes.

22.15 éve Budapesten 4000 résztvevővel megtartották az első Critical Mass városi kerékpáros felvonulást, amit 2013-ig min-den évben megismételtek.

25.110 éve született sztehlo Gábor evangé-likus lelkész, aki a II. világháború után nyolcszáz menekült gyermek számára Zug-ligeten megalapította és 1950-ig működ-tette a Gaudiopolis nevű gyermekvárost.

26.135 éve született reichard Piroska Baum-garten-díjas költő, műfordító, a Nyugat szerzője.

naptár


TÚRATIPPEK Főterek:Óbuda

vÁrAKOZóK Közkeletű néven esernyősöknek nevezik az óbudaiak azt a négy bronzba merevedett asszonyt, akik esőben, kabátban, kendőben, elmaradhatatlan ridiküllel, a széllel dacolva lesnek a Fő tér és Laktanya utca sarkán elfele, a távolba. Nem kell olyan messzire nézniük, a Hajógyári-sziget bejárata közel van, onnan várják embereiket. Más vélemények szerint varga Imre szoborcsoportját a párizsi utcalányok ihlették, s Krúdy Gyulára gondolva szoborta e nőket ide, a vörös Postakocsi közelébe.

Ha így, ha úgy, a szobrok a reménytelenség megtestesítői. Minden ellenük van. A hideg, az eső, a szél, az ezek ellen kevésbé védő, szegényes ruházat – de ők csak állnak. Állnak és várnak. valami jóra, jobbra. A férjre, annak fizetésére, vagy kliensre, annak

A hónap műtárgya

Aki rajong a települések központját, törté-nelmét, mai nyüzsgő életét jelentő főterekért, annak Budapestre kell mennie. Itt legalább huszonhárom főtér van, meg az ország fő-tere is itt lelhető föl a pompás Parlamenttel. Persze, ezeket bejárni igen nagy kihívás, a csepeli főtér olyan messze van mondjuk a békásmegyeritől, hogy ajjaj. Ezért válasszunk ki egyet, legyen ez az óbudai Fő tér.

Ha szombaton járunk erre, biztosan láthatunk menyasszonyt, násznépet, hiszen a tér meghatározó épületében, a hajdani város-házában, ma a kerületi önkormányzat klasz-szicista épületében szívesen házasodnak az itteniek. Már csak azért is, mert a tér tágas, lehet sétálni, fölvonulni, fényképezkedni, az autósoknak kihívásként a környező kis utcákon kell helyet keresniük. Ám a nőknek tudniuk kell, a slágerből itt ragadt macska-kövek körömcipőben járhatatlanok, cipő, boka kárát látja. Kövek, vőlegények bírják. óbuda szívében minden hétvégén történik valami, koncertek, vásárok, borkóstolók, kézműves foglalkozások, grillteraszok ámít-ják a nagy és kis növésű népeket. A gaszt-ronómia kevéssé nyájas időben is jelen van a téren. A hivatal melletti házban, a hajdani Gebhardt-házban a szatócsbolt, fűszerke-reskedés és kerthelyiséges kocsma után az 1970-es években (ma már nem) a vörös

Postakocsi nevű műintézmény bonyolított le nagy forgalmat. A pincében nemcsak déli menü volt, hanem finom borok, finom bor-korcsolyák. A közeli gimnázium növendékei is szívesen látogattak ide.

Kénytelenek voltak, mert a tér másik nevezetessége, a sipos halászcsárda igen drága volt nekik, s bár akkor azt hitték, hogy ez az igazi sipos, ma az új előnevet viseli. És nem lett olcsóbb. Olcsóbb volt viszont a kis trafik a Kórház utca sarkán, mely hajdan az uradalmi jószágigazgató háza volt, a bol-dogult szocializmusban viszont szálra lehe-tett venni a cigit, sőt, volt tantuszos telefon és Esti Hírlap is. Ma ez nem történhet meg, így menjünk inkább a szerényen elegáns Zichy-kastélyba, ahol kiállítások, mozik, színházi előadások, klubestek valamelyike biztosan rabul ejti a turistát.


sZEPTEMBEr

135 éve nyílt meg az Operaház

alantas fizetségére. Arcuk fáradt, borús. A férj majd inni akar, a kliens durva lesz.

Bárcsak jönne egy hajó a duna-ágon, dudálna nekik, venné föl őket a fedélzet-re, s vinné napfényes, pálmafás tájakra, kedélyes úriemberek közé, cselédlányos villába. de a hajó nem jön. Az asszonyok várnak. Kapaszkodnak ernyőikbe. s az eső csak esik.

A XIX. század harmadik harmadának nekilendülő ipari és gazdasági fejlődése, a polgárosodás felgyorsulása a kultúra intézményeinek modernizálódását és szaporodását is magával hozta. A magyar kormány és a főváros vezetése egyaránt tá-mogatta ezeket a fejlesztéseket. Egy önálló, kizárólag operajátszásra létrejött színház kiváló lehetőséget biztosított a kultúra iránti elkötelezettség bizonyítására. A Nemzeti színház jó ideje kevésnek bizonyult a prózai és az operai művészet számára. 1872-ben Lónyay Menyhért miniszterelnök terve-zetet kért egy dalszínház létrehozásáról, a helyszínt és a költségigények felmérését a Fővárosi Közmunkák Tanácsa biztosította. Miután 1873-ban az uralkodó elfogadta a javaslatokat, az épület megtervezésére pá-lyázatot írtak ki, amelyet ybl Miklós nyert meg. Az építkezés 1875-ben kezdődött, és kilenc éven át tartott. Az ünnepélyes megnyitó Ferenc József jelenlétében 1884. szeptember 27-én zajlott, az első igazgató, Erkel Ferenc vezényletével. A Bánk bán első felvonását, a Hunyadi László nyitányát és Wagner Lohengrin című operájának első felvonását adták elő.

ybl Miklós neoreneszánsz épülete ele-ganciája mellett több építészeti és színpad-technikai újdonságot is tartalmazott. Ilyen

volt minde-nekelőtt a hidraulika alkalmazá-sa: a bécsi Asphaleia cég által kifejlesztett, világelső-ként itt alkalmazott színpadgépezet egészen 1970-ig működött. Az iparos munkák nagy részét neves magyarországi cégek kapták, a képző- és iparművészeti feladatok meg-oldásában pedig székely Bertalantól Than Mórig, Feszty Árpádtól Lotz Károlyig, vastagh Györgytől stróbl Alajosig a kor valamennyi híres alkotója részt vett.

A házban kívül-belül minden a zenéről szól. A főbejárat mellett Liszt és Erkel, a főpárkányon tizenhat zeneszerző szobra áll. A kétoldalt fekvő szfinxek maszkot és babérkoszorút tartanak. Az épület megannyi festménye, freskója, szobra és domborműve, az előcsarnoktól a lépcsőhá-zon és az előcsarnokon át a négyemeletnyi páholysorral övezett patkó alakú nézőtérig, a padlótól a mennyezetfreskókig számtalan allegorikus alak és kompozíció idézi a muzsika világát. Az épületet néhányszor fölújítani, modernizálni kellett, az idők szellemének megfelelően bővíteni. Az Operaház 135 éve szolgálja az egyetemes zeneművészet ideáját.

naptár


OkTóberŐszhó,Mindenszentekhava

* A nyári időszámítás vége. Ha mégsem lesz átállítás, akkor innen minden adathoz 1 órát hozzá kell adni.

Elsőnegyed5-én18óra47perckorTelihold13-án23óra7perckorHarmadiknegyed21-én14óra39perckorÚjhold28-án4óra38perckor


a nap nyugszik

A Hold kel

A Hold nyugszik

01 k Malvin Teréz 6.42 18.24 9.47 20.1302 sze Petra 6.43 18.22 11.04 20.4603 Cs Helga Évald 6.44 18.20 12.16 21.2404 p Ferenc Ferenc 6.46 18.18 13.22 22.0805 szo Aurél Placid, Attila 6.47 18.16 14.20 22.5906 v Brúnó, renáta Brúnó, renáta 6.48 18.14 15.09 23.5507 H Amália Amália 6.50 18.12 15.50 –08 K Koppány simeon 6.51 18.10 16.24 0.5509 sze dénes Ádám, János, dénes 6.53 18.08 16.52 1.5710 Cs Gedeon Ferenc 6.54 18.06 17.16 2.5911 p Brigitta, Gitta Lajos 6.56 18.04 17.38 4.0212 szo Miksa Edvin 6.57 18.02 17.59 5.0513 v Kálmán, Ede Kálmán, Edvárd 6.58 18.00 18.19 6.0814 H Helén Kallixtusz, Helén 7.00 17.58 18.40 7.1115 k Teréz Teréz 7.01 17.56 19.03 8.1616 sze Gál Margit, Hedvig 7.03 17.54 19.29 9.2217 Cs Hedvig Ignác, rudolf 7.04 17.53 20.00 10.2918 P Lukács Lukács, Jusztusz 7.06 17.51 20.38 11.3519 szo Nándor János, Pál 7.07 17.49 21.24 12.3920 v vendel vendel, Kleopátra 7.08 17.47 22.20 13.3721 H Orsolya Orsolya, Celina 7.10 17.45 23.26 14.2922 K Előd szalóme 7.11 17.43 – 15.1223 sze Nemz. ünn., Gyöngyi János 7.13 17.42 0.39 15.4924 Cs salamon salamon, Antal 7.14 17.40 1.56 16.2025 P Blanka, Bianka Blanka 7.16 17.38 3.16 16.4826 szo dömötör Armand 7.17 17.37 4.37 17.1527 v* szabina szabina 6.19 16.35 4.57 16.4128 H simon, szimonetta simon, Júdás, Tádé 6.20 16.33 6.18 17.0929 K Nárcisz Melinda 6.22 16.32 7.37 17.4030 sze Alfonz Alfonz, Zenóbia 6.23 16.30 8.54 18.1631 Cs Farkas Wolfgang 6.25 16.28 10.06 18.58


Határidőnapló

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

naP-TárSzeptember23-tóloktóber23-igMérleg csillagjegy

október

1.120 éve adták át Budapesten Magyarország legrégebbi tudományos intézete, az 1869-ben alakult Földtani Intézet új épületét, Lechner ödön szecessziós alkotását.

7.75 éve a dumbarton Oaks-i konferen-cián az usA, az Egyesült Királyság, a szovjetunió és Kína vezetői eldöntötték, hogy a Népszövetséget a leendő Egyesült Nemzetek szervezetével váltják fel, és megállapodtak annak céljairól, felépítésé-ről és működéséről.

9.145 éve megalakult az Általános Posta-egyesület, a későbbi Egyetemes Posta-egyesület, melynek alapító tagjai között volt Magyarország is.

10.210 éve született Flór Ferenc sebészorvos, egészségügyi szervező, Pest város tiszti főorvosa, a rókus kórház igazgatója.

13.50 éve a szojuz-6, -7 és -8 szovjet űrha-jók végrehajtották a világ első csoportos űrrepülését.

18.150 éve az Osztrák–Magyar Monarchia és a Japán Császárság képviselői által aláírt barátsági, hajózási- és kereskedelmi szerződéssel először jött létre hivatalos kapcsolat Magyarország és Japán között.

20.465 éve született az első magyar nyelven verselő lírai költő, Balassi Bálint, a magyar nyelvű reneszánsz költészet legnagyobb alakja.

23.Magyarországon harminc éve, 1989-ben, az 1956-os forradalom évfordulóján kiki-áltották a harmadik köztársaságot.

naptár


TÚRATIPPEK Főterek:Szigetvár

A hónap műtárgyasZENT róKus A KuTyÁJÁvAL Megtört arcával, botjára fáradtan támaszkodva, lesoványodva, rongyosan, kutyájára bízva magát egy szökőkút fölött görnyed szent rókus, a róla elnevezett templom előtt. 2002 óta figyelik ők ketten a tér nyüzsgő életét. vagy talán a következő, bizonytalan lépést, mely fenyegeti a továbbjutást. veres Kálmán megkapó alkotása a pestises rókust ábrázolja, aki remeteként élte betegségét. A legenda szerint hű vadászkutyája hozott neki élelmet a számkivetettségbe, az erdei hajlékba, s tartotta ezzel életben.

rókus ferences szerzetes volt, a pestisesek ápolását segítette Itália-szerte, s lett a védőszentjük később.

Ha szigetvár, akkor Zrínyi Miklós – gon-dolja az iskolázott magyar, s jól gondolja. A Baranya megyei kisvárosban szinte minden a hősről szól. Joggal, hiszen itt fordította meg a török útirányát Európa felől a hősi halált halt magyar sereg, s itt esett meg az is, hogy szulejmán (az első) fővezére, sokollu Mehmed följegyezte krónikájá-ban, hogy ilyen hős ellenféllel soha nem volt dolga. Nos, becsüljük meg mi is. Járjuk be a várat, nézzük meg az emléktáblákat, s adózzunk a hősök emlékének. Azzal is, hogy a közben barátira fordult viszony jegyében a törökök emlékeit is fölkeressük. Akár a Magyar–Török Barátság Parkban, akár a főtéren. szigetvár főterét természe-tesen Zrínyi térnek hívják, s mindjárt itt van a szent rókus-templom. Ezt látván kívül-belül, bizony senki nem mondaná, hogy dzsámiként kezdte. Kedves, szép, kecses, fehér épület a tér egyik oldalában, Ali pasa kedvére emelték 1588–89-ben. A törökök kiűzése után lett római katolikus templom, elbontották az imafülkét, eltün-tették Ali pasa sírkápolnáját, és rengeteg átalakítás után 1788-ban szentelték föl rókus tiszteletére.

Zrínyi egy oroszlán képében van jelen a tér közepén. Magyarország első Zrínyi-em-lékműve horganyöntvényből készült, s 1878

óta áll a főtéren. Az erős, fogait mutogató, dühös, izmos csúcsragadozó vörös márvány talapzaton áll, s a török félholdas zászlóját tapossa. A jelentős méretű szobor, Geren-dai István alkotása, adakozásból valósult meg. Az oroszlán körül méltó virágoskert, gondozott, színes, mögötte pedig a csinosan fölújított városháza szerénykedik. A míves részletekben gazdag épület homlokzatán apró csöngettyűk adnak olykor harangjátékot.

Csak kettőt kell lépnünk, s újra történe-lem: a főtér egyik házán emléktábla jelzi, hogy az épület helyén állt házban lakott szigetvár ura, Török Bálint, s lantosa, Tinódi sebestyén. Tovább időzve a bájos terecskén, találunk itt hajdani sóházat, történetében gazdag patikát – s persze szö-kőkutat, padokat, fákat, zászlókat, kávézó és sétáló helybélieket. Mert mindez annak is értékes, aki minden nap látja.


október

125 éve nyitotta meg kapuit a New York kávéház

A bronzszobor talapzata és a kútmedence márványa dévának, szigetvár erdélyi testvérvárosának ajándéka.

A kutyáról sem templomot, sem szentet nem neveztek el, sőt, a nevét sem jegyezték föl. Pedig mire ment volna a gaz-dája nélküle, a hű társ nélkül? A kutya lába nem tétovázik, ő lépni készül, biztosan, erősen, előre. Pofája ugyanolyan szomorú, ugyanolyan eltökélt, mint az emberé, akit vezet, csak a szeme – a szeme más. Ez a szem lát, ért és vezet. Névtelen kutya. A kutya.

volt idő, amikor Budapesten háromszáz kávéház működött, közülük is talán az egyik leghíresebb az 1894. október 23-án megnyílt New york kávéház.

Az Erzsébet körút 9–11. szám alatti épü-letet a New york biztosítótársaság építtette székháznak, a neves építész, Hauszmann Alajos tervei alapján. Az eklektikus stílusú, jellegzetes tornyú palotának különleges gyöngyszeme a földszinti kávéház. Ezt az önmagában is négyszintes helyiséget elegáns belső térelosztással és dekorációval álmodták meg: freskók, szobrok, márvány-asztalok és bársonypamlagok, „női szála” és biliárdterem, karzat és „mélyvíz” ... – és odaadó kiszolgálás, a vendég urak és höl-gyek szokásait jól ismerő pincérek, lapok a világ minden tájáról, kéziratpapír és tinta a betű embereinek, olcsó kávé és hitel.

A New york-nak két és fél nagy kor-szaka volt. Az első az 1900-tól az első világháborúig tartó, amikor Harsányi Adolf irodalombarát és fivére, a második a húszas évekbeli, amikor Tarján vilmos volt a gazda. A híres törzsvendégek listája köteteket töltene meg. Elég, ha csak a leg-nevezetesebb asztaltársaságokat említjük: a Nyugat-asztalt Ignotusszal és Adyval, a Pesti Napló asztalát Bródy sándorral, a MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Na-

turalisták Köre) festőinek asztalát szinyei Merse Pállal, a mindenkit kegyetlenül ki-veséző kritikusok tanyáját, a „veseasztalt” szomaházy Istvánnal, a zeneszerzőkét Kacsóh Pongráccal és Huszka Jenővel, a színészasztalt újházi Edével... És persze Molnár Ferencet, aki a legenda szerint a megnyitó éjszakáján a dunába dobta a kávéház kulcsát, hogy sose zárhasson be. A „két és feledik” korszak a II. világháború utánra esik, amikor egy rövid kitérő után a kávéház többé-kevésbé visszakapta eredeti funkcióját, és Hungária néven a palotában ekkor működő könyvkiadók és szerkesztő-ségek munkatársai és az ötvenes-hatvanas évek legkitűnőbb tollforgatói törzshelyévé lett. A XXI. században ismét New york néven egy luxusszálloda tartozékaként működik az irodalom és a művészetek egykori hajléka.

naptár



a nap nyugszik

A Hold kel

A Hold nyugszik

01 p Marianna Mindenszentek 6.26 16.27 11.10 19.4702 szo Achilles Achilles 6.28 16.25 12.04 20.4203 v Győző Márton, szilvia 6.29 16.24 12.49 21.4204 H Károly Károly 6.31 16.22 13.26 22.4505 k Imre Imre, Zakariás 6.32 16.21 13.56 23.4806 sze Lénárd Krisztina 6.34 16.19 14.21 –07 Cs rezső Ernő, Florentin 6.35 16.18 14.44 0.5108 P Zsombor Gottfrid 6.37 16.16 15.04 1.5409 szo Tivadar Teodor 6.38 16.15 15.24 2.5710 v réka Leó, András 6.40 16.14 15.45 4.0011 H Márton Márton 6.41 16.13 16.07 5.0512 K Jónás, renátó Jozafát 6.43 16.11 16.32 6.1113 sze szilvia szaniszló, szilvia 6.44 16.10 17.01 7.1914 Cs Aliz Huba 6.46 16.09 17.36 8.2715 p Albert, Lipót Albert 6.47 16.08 18.20 9.3316 szo ödön Margit 6.49 16.07 19.14 10.3417 v Hortenzia, Gergő dénes, Hilda 6.50 16.06 20.17 11.2818 H Jenő Jenő 6.52 16.04 21.27 12.1419 K Erzsébet, Zsóka Erzsébet 6.53 16.03 22.41 12.5220 sze Jolán Zsolt 6.55 16.02 23.58 13.2321 Cs Olivér Olivér 6.56 16.02 – 13.5122 P Cecília Cecília, Filemon 6.57 16.01 1.16 14.1723 szo Kelemen, Klementina Kelemen, Kolumbán 6.59 16.00 2.34 14.4224 v Emma Emma, Flóra 7.00 15.59 3.52 15.0725 H Katalin, Katinka Katalin 7.02 15.58 5.10 15.3626 K virág Konrád, viktória 7.03 15.58 6.28 16.0927 sze virgil virgil 7.04 15.57 7.43 16.4728 Cs stefánia Jakab 7.06 15.56 8.52 17.3429 P Taksony Filoména 7.07 15.56 9.53 18.2730 szo András, Andor András 7.08 15.55 10.43 19.26

Elsőnegyed4-én11óra23perckorTelihold12-én14óra34perckorHarmadiknegyed19-én22óra10perckorÚjhold26-án16óra5perckor

nOVemberŐszutó,SzentAndráshava



a nap nyugszik

A Hold kel

A Hold nyugszik

01 p Marianna Mindenszentek 6.26 16.27 11.10 19.4702 szo Achilles Achilles 6.28 16.25 12.04 20.4203 v Győző Márton, szilvia 6.29 16.24 12.49 21.4204 H Károly Károly 6.31 16.22 13.26 22.4505 k Imre Imre, Zakariás 6.32 16.21 13.56 23.4806 sze Lénárd Krisztina 6.34 16.19 14.21 –07 Cs rezső Ernő, Florentin 6.35 16.18 14.44 0.5108 P Zsombor Gottfrid 6.37 16.16 15.04 1.5409 szo Tivadar Teodor 6.38 16.15 15.24 2.5710 v réka Leó, András 6.40 16.14 15.45 4.0011 H Márton Márton 6.41 16.13 16.07 5.0512 K Jónás, renátó Jozafát 6.43 16.11 16.32 6.1113 sze szilvia szaniszló, szilvia 6.44 16.10 17.01 7.1914 Cs Aliz Huba 6.46 16.09 17.36 8.2715 p Albert, Lipót Albert 6.47 16.08 18.20 9.3316 szo ödön Margit 6.49 16.07 19.14 10.3417 v Hortenzia, Gergő dénes, Hilda 6.50 16.06 20.17 11.2818 H Jenő Jenő 6.52 16.04 21.27 12.1419 K Erzsébet, Zsóka Erzsébet 6.53 16.03 22.41 12.5220 sze Jolán Zsolt 6.55 16.02 23.58 13.2321 Cs Olivér Olivér 6.56 16.02 – 13.5122 P Cecília Cecília, Filemon 6.57 16.01 1.16 14.1723 szo Kelemen, Klementina Kelemen, Kolumbán 6.59 16.00 2.34 14.4224 v Emma Emma, Flóra 7.00 15.59 3.52 15.0725 H Katalin, Katinka Katalin 7.02 15.58 5.10 15.3626 K virág Konrád, viktória 7.03 15.58 6.28 16.0927 sze virgil virgil 7.04 15.57 7.43 16.4728 Cs stefánia Jakab 7.06 15.56 8.52 17.3429 P Taksony Filoména 7.07 15.56 9.53 18.2730 szo András, Andor András 7.08 15.55 10.43 19.26

Határidőnapló

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

naP-TárOktóber24-tőlnovember22-igSkorpiócsillagjegy

november

6.35 éve legördült a gyártósorról a 200 000-ik Ikarus autóbusz.

9.90 éves lenne Kertész Imre, az egyetlen irodalmi Nobel-díjas magyar író.

14.130 éve született dzsaváhárlál Nehru indiai politikus, függetlenségi vezető, 1947 és ’64 között India miniszterelnöke.

15.135 éve született Klösz György fényké-pész, festő, a magyarországi városfotózás úttörője.

16.130 éve született Kéthly Anna politikus, a magyar szociáldemokrata mozgalom kimagasló alakja, schlachta Margit után a második női képviselő az Országgyű-lésben.

17.150 éve született Ignotus, szerkesztő, pub-licista, kritikus, a Nyugat című folyóirat alapítója.

24.160 éve Charles darwin angol természet-tudós, az evolúciós elmélet klasszikusa megjelentette a tudománytörténet egyik legnagyobb hatású művét, A fajok eredetét.

25.90 éves lenne Gross Arnold Kossuth- és Munkácsy-díjas grafikus, festőművész, ér-demes művész, a Nemzet Művésze, tündéri színes rézkarcok alkotója.

27.95 éve született Matúz Józsefné, a magyar Tv-híradó alapítója, csaknem 29 éven át főszerkesztője.

28.75 éves lenne Komár László Hungaroton-életműdíjas énekes.

naptár


TÚRATIPPEK Főterek:Szolnok

A hónap műtárgyaA FŐTÉr ÁLLANdó LAKóI A városháza előtt sétál egy fiatal pár, egymást átölelve, tócsákat kerülgetve. Nem hinném, hogy a lakásosztályra mennek, annyira figyelik egy-más rezdüléseit, szótlanul igazítják egymáshoz lépteiket. Ha mégis a hivatalba indultak, hát sosem érnek oda. Bronzból vannak ugyanis. Kligl sándor életnagyságú szobrokat készített a térre, többet is. Ők a Kossuth tér állandó lakói.

Az egyik szökőkút peremén copfos, kalapos, mosolygós kislány ül. Jólnevelten, éppen csak a peremén egyensúlyoz, vigyázva ruhájára. Lábát szófogadóan megemeli, nehogy magas szárú cipője vizes legyen. Az egyik kezében a babája, ő szegény, lehet, hogy mindjárt vízbe esik, de most még ragaszkodik a kislányhoz. Nyáron túlöltözöttnek

A város főtere eredetileg ligetes vásártér volt. Hangulatában a kényelmes, ráérős, zöld, virágos, vizekkel gazdagított Kossuth tér ma is ezt a múltat idézi – bár kacskarin-gós út vezetett ehhez vissza.

A tér, a belvárossal együtt jó tíz éve megújult. A gyalogos, kerékpáros Tisza-virág-híd ismét forgalmat hozott ide, ahol a levegős, kényelmes, nyújtózkodó hely a fölújítást vezénylő építészek elképzelését váltotta valóra, hogy közösségi, akár töme-ges rendezvények mellett az intimebb pi-henésre vágyók, padon olvasók, ücsörgők kedvére is legyen. Bár a szolnoki Kossuth tér mindig is adott a rangjára. A hatalmas teret sem a panellakóház, sem a kötelező, monumentális munkásmozgalmi emlékmű, sem az obeliszk nem tudta megfojtani. Még a hatvanas években a kötelező térelemek mellett is elfértek a padok, a széles gyalogjárók, sőt, dukált az ég felé törő vízsugár. Hiszen mégiscsak a Tisza fővárosában vagyunk, s a főváros főterén.

A fölújított tér három részre oszlik: egyik szélén pihenőpa-dok, sétányok, közösségi életre alkalmas helyek, középütt sok-sok szökőkút, a keleti oldalon

pedig fás ligetek vannak. A híres, fontos épületeket, a verseghy Ferenc Megyei Könyvtárat, a damjanich János Múzeumot, az eklektikus városházát lassan keresni kell majd a zöld mögött. A városháza előtt ugyanis galagonya fasor nő, szemben ostorfák, a Tisza felé igyekvők leánderek alatt sétálnak. Pedig érdemes megkeresni az impozáns városháza muskátliktól ros-kadozó homlokzatán azt a híres erkélyt, amelyen Kossuth 1848. szeptember 27-én toborzóbeszédét tartotta.

A tér kazettáiban virágok s a víz me-dencékben, de csak a burkolatból föltörve is jelen vannak. Talán este a legszebb a tér, amikor a városháza is és a vízsugarak is különféle színekben fürdenek.


november

250 éves a magyarországi orvosképzés

tűnhet a kedves kislány, hiszen körötte fürdőnadrágos gyerekek rohangálnak, pancsolnak a szökőkút hűs vizében. Ők másképp jólneveltek.

Aztán lehet találkozni a pecással, aki botjával megy hazafelé, hű macskája kíséretében, kicsit odébb egy kisfiúval, akit megri-asztott egy kutya, s egy sráccal a gördeszkájával. És ha nem ül a szomszéd a padon, ha nincs ismerős, akivel pletyizni lehetne, ha nem akad alkalmi sakkpartner, hát itt vannak ők. Ők mindig meghallgatnak minket.

Az 1740 és 1780 között uralkodó Mária Terézia nagyszabású reformjai az oktatás- és az egészségügyre is kiterjedtek. Ennek jegyében az 1635 óta a jezsuiták által alapított és működtetett, három fakultás-ból álló nagyszombati egyetemet királyi rangra emelte, és 1769-ben orvosi kar alapítását rendelte el. Ezzel az egyetem 4 karral – teológiai, bölcsészettudományi, jogi és orvosi fakultással – működő, valódi „univerzitássá” vált. Még az ő uralkodása alatt, 1777-ben Budára, majd fia, II. József uralkodása alatt, 1784-ben Pestre helyez-ték át az oktatást. Az orvoskar eleinte öt tanszékkel működött, de a tudomány fejlődését követve a tanszékek és intézetek száma is gyarapodott, nőtt a hallgatói lét-szám. 1789-ben megjelent az első magyar nyelvű orvosi tankönyv, a magyar nyelv használatát 1830-ban engedélyezték, 1844-ben pedig hivatalossá tették.

A korábban külön kurzusban működött sebészképzést 1872-ben beemelték az egyetembe, és 1878-tól egységes orvosi diplomát adtak ki. A századforduló előtti és utáni évtizedekben kiépült a klinikák rendszere, egyre újabb diszciplínák kerültek be az oktatásba, 1895-től pedig már nőket is felvettek. Az egyetem 1921-ben felvette ala-pítója, Pázmány Péter nevét, 1922-ben pedig

megreformálták az orvosképzést, kialakult a szi-gorlatok rend-szere.

A II. világ-háború után or-voshiány alakult ki, ezért nagy létszámú évfo-lyamok indultak: már 1945 tavaszán meg-kezdődött az oktatás, az első évre felvett hallgatók nyáron pótolták be első félévüket. Az 1950-ben Eötvös Lóránd nevét felvevő egyetemből 1951-ben kivált az orvoskar, lét-rejött az önálló Budapesti Orvostudományi Egyetem, amely általános orvosokat, fog-orvosokat és gyógyszerészeket képezett, és 1969-ben felvette semmelweis Ignác nevét.

Az intézmény alapításának 250. évfor-dulójára kutató-elitegyetem címet elnyert, 6 karral működő, nemzetközi hírű egyetem-ként készül: az Általános Orvostudományi, Egészségtudományi, Egészségügyi Köz-szolgálati, Fogorvos-tudományi, Gyógy-szerész-tudományi Karon, valamint a kon-duktív pedagógiát oktató Pető András Karon és a 27 klinikán közel nyolcezer munkatárs gyógyít, és végzi több mint tízezer hallgató felkészítését választott hivatásukra.

naptár



a nap nyugszik

A Hold kel

A Hold nyugszik

01 v Elza Blanka 7.09 15.55 11.24 20.2902 H Melinda, vivien Aranka 7.11 15.54 11.57 21.3303 K Ferenc, Olívia Ferenc, Natália 7.12 15.54 12.25 22.3704 sze Borbála, Barbara János, Borbála 7.13 15.53 12.48 23.4005 Cs vilma 7.14 15.53 13.09 –06 P Miklós Miklós 7.15 15.53 13.29 0.4307 szo Ambrus 7.16 15.52 13.49 1.4608 v Mária 7.17 15.52 14.10 2.5009 H Natália valéria, Natália 7.19 15.52 14.33 3.5610 k Judit Eulália, Judit 7.19 15.52 15.01 5.0311 sze Árpád damazusz 7.20 15.52 15.34 6.1212 Cs Gabriella Johanna, Franciska 7.21 15.52 16.15 7.2113 P Luca, Otília Lúcia 7.22 15.52 17.06 8.2614 szo szilárda 7.23 15.52 18.07 9.2415 v valér valér 7.24 15.52 19.16 10.1316 H Etelka, Aletta Adelaida, Albina 7.25 15.53 20.31 10.5417 K Lázár, Olimpia Lázár, Olimpia 7.25 15.53 21.48 11.2818 sze Auguszta Gracián 7.26 15.53 23.04 11.5719 Cs viola Anasztáz, Orbán 7.27 15.54 – 12.2220 P Teofil Teofil, Liberátusz 7.27 15.54 0.21 12.4621 szo Tamás 7.28 15.54 1.37 13.1122 v Zénó Flórián, Zénó 7.28 15.55 2.53 13.3723 H viktória János, viktória 7.29 15.55 4.08 14.0724 K Ádám, Éva szenteste 7.29 15.56 5.23 14.4225 sze Karácsony, Eugénia urunk születése 7.30 15.57 6.34 15.2426 Cs Karácsony, István István 7.30 15.57 7.38 16.1327 P János János, Teodor 7.30 15.58 8.33 17.1028 szo Kamilla Aprószentek, vértanúk 7.31 15.59 9.19 18.1229 v Tamás, Tamara Tamás 7.31 16.00 9.56 19.1730 H dávid Libériusz 7.31 16.00 10.26 20.2231 K szilveszter szilveszter, donáta 7.31 16.01 10.51 21.26

decemberTélelő,Karácsonyhava

Elsőnegyed4-én7óra58perckorTelihold12-én6óra12perckorHarmadiknegyed19-én5óra57perckorÚjhold26-án6óra13perckor


Határidőnapló

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

..................................................................

naP-TárNovember23-tóldecember21-igNyilascsillagjegy

Atélkezdete:december22.5.19.

december

1.60 éve született az Antarktisz-egyezmény a déli-sarkvidék békés, tudományos célú hasznosításáról.

6.185 éve született Mechwart András gépész-mérnök, feltaláló, a magyar ipartörténet egyik legkiemelkedőbb alakja.

9.85 éves lenne Garas dezső Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész, a Nemzet szí-nésze, számtalan felejthetetlen színpadi és filmszerep – például vonó Ignác, Prospero, a régi idők focija Minarik és a ripacsok stock Edéje – alakítója.

12.90 éves lenne seregi László Kossuth-díjas táncos, koreográfus, érdemes és kiváló művész.

15.160 éve született Lazar Markovics Zamen-hof lengyel szemorvos, filológus, az eszpe-rantó nyelv megalkotója.

17.75 éves lenne Bene Ferenc sokszoros válo-gatott labdarúgó, Tokió olimpiai bajnoka.

18.280 éve született Balla Antal földmérő, térképész, vízépítő mérnök, akadémikus, a duna–Tisza-csatorna első tervének készítője.

19.75 éve szilárd Leó és Enrico Fermi be-jelentették az atomreaktorra vonatkozó szabadalmukat az Egyesült Államok sza-badalmi hivatalánál.

21.75 éve a debreceni református kollégium oratóriumában ült össze a II. világháború után az ideiglenes nemzetgyűlés.

naptár


TÚRATIPPEK Főterek:Vác

A hónap műtárgyaA vÁCI rEMETE vác egyik legkedvesebb zugában, a Kossuth téri városi zeneiskola hátsó falában található a váci remete szobra, Kapás sándor helyi művész alkotása még az 1930-as évekből. A szobor a város eredetének legendájára utal. Egy középkori krónika mint erdős helyet említi vácot, ahol csak egy „vácz” nevű, szentéletű remete lakott. A legenda innen származtatja a város elnevezését.

A váci remetével találkozott a magyar trónért vívott döntő csata előtt Géza herceg, aki már királyként visszatért ide testvérével, a későbbi szent László királlyal. A va-dászó testvérek előtt megjelent egy agancsai között égő gyertyákat hordozó szarvas,

Ha az ember vác főterén sétál, lépked az egyik több évszázados kőről a másikra, el-képzelheti, hogy szembe jön vele Mária Te-rézia, a Habsburg-birodalom félt és tisztelt uralkodója. Hiszen a császárnő lényegében ugyanazt a városképet láthatta maga körül, amellyel ma mi is találkozhatunk.

A Március 15. téren minden egyes tégla, minden ablak a múltat idézi. A gyönyörű barokk házakat a törökdúlásban elpusztult épületek alapjaira emelték, a változás csu-pán annyi, hogy ma már nem a termetes stráfkocsik, hanem a hellyel-közzel parkoló autók adják meg az alapzajt.

Ilyen formájú teret máshol az országban nem találni. Más városok központja általá-ban téglalap, négyzet, esetleg kör alakú, a váci azonban háromszöget formáz.

A tér megannyi érdekességet kínál a helybéli lakosoknak is. Néhányan regge-lente benéznek imádkozni a Fehérek temp-lomába, mely a fehér ruhás domonkos rendi szerzetesekről kapta nevét. A templom alatti kriptában fedezték fel 1994 őszén azt a különös épségben megőrződött, XvIII. századi temetkezőhelyet, melyből a „váci múmiák” néven közismertté vált leletanyag származik. Csak erős idegzetűeknek ajánl-ható ez a kripta, ahol a város halottai a különleges klímának köszönhetően igen látványosan maradtak épségben.

A Fehérek temploma mögött nyílik a város piaca. Az ötvenes évekig az egész főtér ezt a célt szolgálta, de a szomszé-dos, immár hátrébb költözött piac máig őrzi régi báját. A tér központjában áll a városháza, az is évszázadok óta változat-lan formában. A tér duna felé eső részén tekinthető meg az ortodox templom, melyet a letelepedett délszláv kereskedő-családok építettek az 1790-es évek elején. Ma kiállítóterem. A városháza mellett található az irgalmas rendi kórház, mely eredetileg papnevelde volt.

A Cházár András alapította siketnémák Országos Intézete (Március 15. tér 6.) két középkori kanonokház egybeépítésével alakult ki, s a török kiűzése után püspöki palotaként működött. 1741-ben felújítot-ták, bővítették. Itt lakott Migazzi püspök vendégeként Mária Terézia a családjával 1764-ben.


december

50 éve nyílt meg a Hotel Duna Intercontinental

elvezette őket egy duna-parti magaslatra, s ott eltűnt a szemük elől. A különös élmény hatására Géza király azon a helyen alapította meg az első püspöki székesegyházat, melyet szűz Mária tiszteletére szenteltek fel. Néhány év múlva Gézát ebben a templomban temették el.

A váci remete szobra környezetében számos padot helyeztettek ki a városatyák, melyeket a fiatalok késő délutántól előszeretettel látogatnak. de nem kell félteni őket, vigyáz rájuk a váci remete.

A XX. század első felében a főváros egyik ékköve volt a pesti folyópart a korzóval s a mögötte álló épületekkel, amelyek között volt biztosítóintézet, bérpalota, tőzsdepa-lota, de mindenekelőtt hotelek: Carlton, Bristol, Hungária, ritz – a híres duna-parti szállodasor. Amelynek tagjaiból csak por és hamu maradt a II. világháború után. Kivéve a duna szállót, amely történetünk idején felvonulási épületként szolgált a nagy építkezéshez. A hatvanas években már közgazdász- és politikuskörökben formálódott az új gazdasági mechanizmus terve, „nyugati tőkét” lehetett bevonni például szállodaépítésbe. Az osztrák köl-csönből felépítendő épület tervpályázatát a csaknem pályakezdő Finta József nyerte meg. Az ő eredeti, a később megvalósultnál vagányabb tervét a külföldi partner meg-csonkíttatta, ám az 1969 szilveszterén meg-nyílt Hotel duna Intercontinental a főváros egyik első karakterisztikus, háború utáni épülete volt, amely sok tekintetben szakí-tott az addigi építészeti gyakorlattal. Már a döntés előtt viták folytak a leendő épület jellemzőiről, Finta tervét pedig sokan bírál-ták – maga sem volt teljesen elégedett vele. A ház tájolása például sötétbe borította az Apáczai Csere János utcát – de csak így tudták megoldani, hogy minden szoba a dunára nézzen. Nem sikerült közvetlen,

élő kapcsolatot teremteni a folyóval – a korzó ugyan visszanyerte eredeti sétatér-mivoltát, de a villamost nem sikerült – ahogy eredetileg képzelte Finta – a föld alá rejteni. A fő tömbjében y alakot formázó, több mint három és félszáz szobát, azon-kívül éttermeket, bárokat, fitnesz centert és egyéb kiszolgáló helyiségeket magába foglaló hotel azonban az adott pillanatban tökéletesen kielégítette a kor igényeit. A szálloda a magyar állam tulajdona, meg-alapításától 1993-ig az Intercontinentals Hotel Intercorporation működtette, majd a Marriot hotellánc kezelésébe került. A Hotel Intercontinental nevet ma a tőle kissé északabbra álló, 1981-ben megnyílt, egy-kori Forum Hotel viseli, amely ugyancsak Finta tervei alapján készült. A duna-parti szállodasor felélesztését eredetileg négy, az Intercontinentalhoz hasonló jellegű épület egymás mellé helyezésével képzelték el, ez nem valósult meg.

névnaptár


Abélia vIII. 5.Abiáta II. 5.Abigél II. 9.Ada vII. 28., XII. 4.Adala I. 29., XII. 24.Adalberta Iv. 23.Adalbertina Iv. 23.Adél I. 29., XII. 24.Adela XII. 24.Adéla XII. 24.Adelgund I. 30.Adelheid II. 5., XII. 16.Adelina vII. 28., vIII. 28., XII. 4.Adelinda vIII. 28., XII. 4.Adeodáta vII. 31.Adina XII. 22., vI. 17.Admira IX. 7., X. 22.Adolfina vI. 17., vI. 30.Adria XII. 2.Adriána III. 4., III. 5., IX. 8.Adrianna vI. 26.Adrienn III. 4., III. 5., IX. 8.Áfra vIII. 5., vIII. 7.Afrodita vIII. 5., vIII. 7.Afrodité vIII. 5., vIII. 7.Agáta I. 11., II. 5.Aglája I. 1., v. 14.Agnella XII. 14.Ágnes I. 21., I. 28., III. 6., vI. 8., XI. 16.Ágota I. 11., II. 5.Agrippína II. 5.Aida II. 2., vIII. 31.Aina v. 10.Ainó v. 10.Ajándék II. 6., vII. 17., XII. 31.Ajna v. 10.Ajnácska Iv. 25., XI. 15.Ajnó v. 10.Ajsa Iv. 25., XI. 15.Ajtonka vII. 19., X. 4.Akilina II. 5.Alba XII. 16.Alberta vIII. 24., XI. 15.Albertin vIII. 24., XI. 15.Albertina vIII. 24., XI. 15.Albina III. 1., vI. 22., XII. 16.Alda v. 10.Áldáska vIII. 13., X. 8., XII. 29.Aléna v. 29.

Aleszja I. 9.Alesszia I. 9.Alett XII. 16.Aletta XII. 16.Alexa III. 20.Alexandra III. 18., III. 20., v. 18.Alexia I. 9.Alfonza vIII. 2., X. 30.Alfonzina vIII. 2., X. 30.Alfréda II. 23., vII. 19., X. 28.Alica vI. 29., vIII. 24.Alicia vI. 29., vIII. 24.Alícia vI. 29., vIII. 24.Alida II. 5., vI. 17.Alina vI. 17., vII. 28.Alinda XII. 4.Alinka vI. 17., XII. 24.Alitta XII. 16.Alíz vI. 29., vIII. 24.Aliz vI. 29., vIII. 24., XI. 14.Aliza vI. 29., vIII. 24.Alízia vI. 29., vIII. 24.Alma vII. 10.Almira III. 9., v. 28., vIII. 25.Almiréna III. 24., v. 29.Alojzia vI. 21.Aloma vI. 21.Alóma vI. 21.Alvina vI. 22., XII. 16.Amábel vI. 11., vII. 11.Amadea I. 28., III. 30., vIII. 10.Amadil I. 5., II. 20., IX. 13.Amál I. 28., v. 4., vII. 10., X. 7., XI. 20., XI. 21., XI. 30.Amália I. 28., v. 4., vII. 10., X. 7., XI. 20., XI. 21., XI. 30.Amanda II. 6., X. 26.Amarant XII. 7.Amaranta XI. 7., XII. 7.Amarill v. 1.Amarilla v. 1.Amarillisz v. 1.Amáta I. 5., II. 20., IX. 13.Amázia I. 23., XII. 29.Ambrózia XII. 7.Amelda IX. 16.Ameli I. 28., v. 4., vII. 10.,

X. 7., XI. 20., XI. 21., XI. 30.Amélia v. 4., vI. 2.Amelita vIII. 16.Ametiszt X. 26.Amina vIII. 31., XI. 27.Aminta I. 30., vIII. 17.Amira vIII. 31.Amrita XII. 7.Anabel vI. 9., vII. 1.Anabella vI. 9., vII. 1.Anasztázia III. 10., Iv. 17., XII. 25.Anatólia vII. 3.Ancilla III. 25., XII. 23.Anda II. 19.Andelin I. 27.Andelina I. 27.Andi II. 4.Andrea II. 4.Androméda II. 4.Anélia vII. 26.Anelma XII. 2.Anett vI. 13., vII. 26.Anetta vI. 13., vII. 26.Angéla I. 4., I. 27., v. 31., vI. 1., vII. 21.Angelika I. 4., I. 27.Angelina vII. 15., vII. 21.Angyalka I. 4., I. 27., v. 31.Anica vII. 26.Anicéta Iv. 17.Aniella XII. 14.Anika vII. 26.Anikó vII. 26., XII. 22.Anilla vII. 26.Anina vII. 26.Anissza I. 21.Anita vII. 26.Anitra vII. 26.Anízia XII. 30.Anka vII. 26.Anna vII. 26.Annabel vI. 9., vII. 1.Annabell vI. 9., vII. 1.Annabella vI. 9., vII. 1.Annaliza vI. 9.Annamari vI. 9.Annamária vI. 9.Annaregina vII. 26.Annarita vI. 9.Annavera vI. 9.Annunciáta III. 25.

Anriett I. 25., III. 2., III. 16., vII. 13.Antea II. 27.Antigoné II. 27.Antoanett II. 28.Antonella v. 3.Antónia II. 28., Iv. 29., v. 3., v. 4., v. 10.Antoniett II. 28.Antonietta II. 28.Anzelma Iv. 21.Apollinária I. 8., vII. 23.Apollónia I. 28., II. 9., III. 8., vII. 7.Aporka II. 2.Appia III. 23., XI. 22.Áprilka III. 23., XI. 22.Arabella III. 13., vIII. 7.Aranka II. 8., vII. 19., X. 4., X. 15., X. 16., XII. 2.Arany vI. 16., vII. 19., X. 4.Aranyka vI. 16., vII. 19., X. 4.Aranyos vI. 16., vII. 19., X. 4.Ariadna vI. 7., IX. 17.Ariadné vI. 7., IX. 17.Ariella Iv. 11., XI. 10.Arika vIII. 17.Arikán vIII. 17.Arita III. 13.Arlett Iv. 11.Armanda Iv. 7.Armandina Iv. 7.Armida IX. 14., IX. 22., XII. 4.Armilla IX. 14., IX. 22., XII. 4.Ármina vI. 2.Árnika Iv. 17.Arnolda vII. 8., vII. 18.Árpádina XII. 11.Artemisz I. 22., vI. 6.Árvácska v. 5., vII. 27.Arzénia vII. 19.Asma Iv. 17.Aszpázia I. 2., XII. 29.Asszunta Iv. 7., vIII. 15.Asztéria vIII. 10.Asztrid XI. 12.Asztrida XI. 12.Atalanta III. 10., vII. 6.Atália XII. 3.Atanázia vIII. 14.

nŐi nevek

névnaptár


Aténa I. 18., vII. 16.Aténé I. 18., vII. 16.Auguszta III. 27., III. 29., XII. 18.Augusztina III. 27., III. 29.Aura vII. 19., XII. 2.Aurea vII. 19.Aurélia vII. 19., X. 15., X. 16., XII. 2.Auróra X. 4., X. 15., X. 16.Avarka XI. 5.Azálea XII. 24.Azucséna Iv. 7., vII. 30.Azura vI. 19.Azurea vI. 19.Babett vII. 4.Babetta vII. 4.Babiána XII. 4.Babita XII. 4.Bagita v. 25.Balbina III. 31.Balda II. 27.Balzsam Iv. 6.Baranka I. 21.Barbara XII. 4.Barka Iv. 17., vI. 13.Bársony v. 25., vI. 27.Bársonyka v. 25., vI. 27.Baucisz XII. 4.Bea vII. 29., IX. 6.Beáta III. 8., III. 22., vI. 24., vI. 29., IX. 6., XII. 16.Beatricse I. 18., vI. 29., vIII. 29., X. 14.Beatrisz I. 18., vI. 29., vIII. 29., X. 14.Beatrix I. 18., vI. 29., vIII. 29., X. 14.Béda v. 25.Begónia IX. 7., XII. 17.Béke vI. 5.Belinda II. 3., vIII. 13.Bella vIII. 31., IX. 1.Benáta I. 4.Benedikta I. 4., vIII. 13., X. 8., XII. 29.Benigna vI. 20., XI. 1.Benita XI. 12.Benjamina III. 31.Bereniké II. 4., vII. 9.Berill vII. 26., XI. 4.Bernadett II. 18., Iv. 16.Bernadetta Iv. 16., v. 19., v. 20.Bernarda Iv. 16., v. 19., v. 20.

Berta v. 1., vII. 4., vIII. 6.Bertilla XI. 5.Bertina IX. 5.Bertolda III. 29., XI. 5.Béta XI. 19.Betsabé XI. 19.Betta vII. 4.Betti vII. 4.Bettina vII. 4., vIII. 6., X. 8.Bianka vIII. 10., XII. 1.Bibiána XII. 2.Bíbor Iv. 6.Bíbora Iv. 6.Bíboranna Iv. 6.Bíborka Iv. 6.Birgit II. 1., vII. 23., X. 8., X. 11.Bítia XI. 19.Blandina v. 10., v. 18., vI. 2.Blanka vIII. 10., X. 25., XII. 1.Blazsena II. 3.Blondina XII. 1.Bóbita vI. 1., vI. 22.Bodza v. 15.Bogárka v. 22.Bogáta IX. 15.Bogi vIII. 1., vIII. 22.Boglár vIII. 1., vIII. 22.Boglárka vIII. 1., vIII. 22.Bojána Iv. 24.Bolda vIII. 29.Bonita XII. 1.Bóra XII. 4.Borbála XII. 4.Borbolya III. 11.Borcsa XII. 4.Bori XII. 4.Boris XII. 4.Boriska XII. 4.Borka XII. 4.Boróka XII. 4.Borostyán III. 11.Borsika III. 11.Bozsena II. 11.Bozsóka vII. 15., XI. 9.Brenda v. 16., XI. 29.Brigitta II. 1., vII. 23., X. 8., X. 11.Brunella X. 6., X. 11.Brunhilda XI. 17.Cecília vI. 3., XI. 22.Cecilla XI. 22.

Celerina II. 3.Celesztina Iv. 6., v. 19., vI. 27., vIII. 14., X. 14.Célia vI. 3., XI. 22.Celina vII. 17., X. 11., X. 21.Cezarina I. 12.Ciklámen XI. 26., XII. 4., XII. 5.Cilla vI. 3., XI. 22.Cinella I. 22., vI. 6., X. 20.Cinna I. 22., vI. 6., X. 20.Cinnia II. 1., vI. 12.Cintia I. 22., vI. 6., X. 20.Cippóra vII. 5., IX. 26.Cipra vII. 5., IX. 26.Cipriána vII. 5., IX. 26.Ciprienn vII. 5., IX. 26.Cirilla vII. 5., vII. 7., X. 28.Csende vII. 11., XI. 18.Csendike vII. 11., XI. 18.Csenge II. 4., vII. 24.Csengele II. 4., vII. 24.Cseperke III. 1., vIII. 7.Csepke III. 1., vIII. 7.Cserne v. 10.Csilla III. 22., Iv. 22., vI. 2., vIII. 10., XI. 22.Csillag III. 22., vIII. 10.Csinszka II. 3., XII. 6.Csobánka vIII. 6.Csobilla vIII. 6.Csönge II. 4., vII. 24.Csöre XI. 19.dafna X. 25.dafné X. 25.dália X. 25.dalida v. 31., vII. 21.dalla X. 25.dalma v. 7., v. 12., vII. 12., XII. 5.damarisz X. 4.damiána IX. 26., IX. 27.damira IX. 26., XII. 11.damjána IX. 26., IX. 27.dana vII. 21.danica vII. 21.daniela vII. 21.daniéla vII. 21.daniella vII. 21.danila vII. 21.danka vII. 21.danuta vII. 21.dára Iv. 10.

dária X. 25.darina II. 24., XII. 31.darinka II. 24., XII. 31.dea vI. 20., vII. 31.debóra Iv. 24., IX. 15.délia I. 22., vI. 6., X. 20.délibáb vIII. 25., XII. 24.delila XII. 9.delinda III. 28.delinke XI. 10.della I. 29., XII. 24.demetria vI. 21.denisza v. 15., XII. 6.denissza v. 15., XII. 6.dezdemóna vI. 18., XI. 28.dézi v. 23.dezideráta v. 8.dezidéria v. 8.dia vI. 9., vI. 10., IX. 18.diána vI. 9., vI. 10., IX. 18.diké X. 1.dina vI. 20., vIII. 12.dionízia v. 15., X. 9., XII. 6.ditta v. 6., vI. 29., vI. 30., IX. 16.ditte II. 6., IX. 16.dolli II. 6.dolóresz vI. 18., IX. 15.dolorita vI. 18., IX. 15.doloróza vI. 18., IX. 15.domicella v. 12.dominika vII. 6., vIII. 4.dominka vII. 6., vIII. 4.domitilla v. 12.donáta vII. 7., vII. 17., XII. 31.donatella vII. 30., vIII. 7.donna vII. 30.dóra II. 6.dorina II. 6., IX. 2.dorinka II. 6., IX. 2.dorisz Iv. 28.dorit II. 6.dorka II. 6.dorkás II. 6.dorkász II. 6.dormánka I. 22., XI. 30.dorotea II. 6.doroti II. 6.dorotina II. 6.dorottya II. 6.döníz v. 15.druzsiána vII. 11.

névnaptár


dulcinea vIII. 11., v. 13.dusánka III. 26., Iv. 9., IX. 7.dusmáta III. 26., Iv. 9., IX. 7.dzsenet v. 30.dzsenifer I. 3.dzsenna I. 3., v. 30.dzsenni I. 3., v. 30.dzsesszika vII. 17.Éda XII. 13.Edda XII. 13.Edentina II. 26.Edina II. 26.Edit IX. 16.Edmunda XI. 16., XI. 20.Edna II. 26.Édua III. 10., v. 9., vI. 23.Eduárda III. 18., X. 13.Edvarda III. 18., X. 13.Edvina X. 4., X. 12.Effi II. 8.Egberta Iv. 24.Eija II. 19.Elektra III. 15., v. 26.Eleonóra II. 21., vII. 9., vII. 11., vII. 12.Életke XI. 4.Elfrida II. 8., vIII. 2.Eliána II. 16., vII. 20.Eliz v. 6., vI. 18.Elíz v. 6., vI. 18.Eliza II. 19., v. 24.Elizabet II. 19.Elke II. 5., XII. 16.Ella II. 10., II. 13., III. 24., IX. 2.Ellina I. 7., XI. 4.Elma v. 4., vII. 10.Elmira III. 9., v. 28., vIII. 25.Elvira II. 10., III. 6., III. 9.Elza XII. 1., XII. 13.Emanuéla III. 26.Emerencia I. 23.Emerita IX. 14., IX. 22., XII. 4.Emese I. 23., vII. 5.Emili I. 5., vII. 19., IX. 19.Emília I. 5., vII. 19., IX. 19.Emiliána I. 5., v. 19., vI. 30., vIII. 17., XI. 20.Emíra vIII. 31.Emma Iv. 19., vI. 29., XI. 24., XI. 25.

Emő III. 23., XII. 8.Emőke III. 23., XII. 8.Enciána vI. 9., XII. 11.Ené XI. 13.Enéh XI. 13.Enid vIII. 13., XII. 1., XII. 13.Enikő Iv. 16., IX. 15.Enna IX. 8.Eper vII. 8., vII. 19.Eperke vII. 8., vII. 19.Epifánia I. 6., I. 21.Eponin II. 16., IX. 20.Era I. 24., II. 9., v. 18., vIII. 21., vIII. 31.Erátó II. 12., XII. 10.Erika I. 24., II. 9., v. 18., vIII. 21., vIII. 31.Erina vI. 28.Ermelinda X. 29.Erna I. 12., v. 5., vIII. 29.Erneszta I. 12., vIII. 29.Ernesztina I. 12., vIII. 29.Ervina Iv. 25., Iv. 26.Ervínia Iv. 25., Iv. 26.Erzsébet XI. 19.Esma III. 16., vIII. 8.Estilla vII. 8., vII. 15.Eszmeralda III. 16., vIII. 8.Esztella vII. 14., vII. 15., vII. 19.Eszténa vII. 15., vII. 19.Eszter v. 24., vII. 8.Etel II. 24.Etelka I. 29., II. 5., vI. 11., vI. 12., X. 8., XII. 16.Eudoxia III. 1., IX. 16.Eufémia vI. 18., vI. 27., IX. 16.Eufrozina I. 1., IX. 25.Eugénia IX. 16., XII. 25.Eulália II. 12., XII. 10.Eunika II. 24.Euniké II. 24.Euridiké X. 1.Eutímia v. 3.Euzébia III. 16., X. 29., XII. 16.Éva XII. 24.Evangelina XII. 27.Evelin v. 26.Evelina v. 26.Evetke v. 6.Evódia vI. 18.

Fabiána I. 20., vI. 20.Fabrícia XII. 27.Fáni I. 2., I. 16., III. 9., X. 30.Fanni I. 2., I. 16., III. 9., X. 30.Fáta II. 23.Fatima v. 13., vI. 4., vI. 5., X. 13.Fatime v. 13., vI. 4., vI. 5., X. 13.Fausztina I. 18., II. 15., vII. 9.Febrónia vI. 25.Fedóra Iv. 28.Fédra v. 1., vII. 4., IX. 2.Fehér XII. 16.Fehéra XII. 16.Fehére XII. 16.Fehérke v. 9., XII. 16.Felícia v. 20., vI. 6., IX. 30.Feliciána vI. 9., vI. 20.Felicita III. 6., XI. 23.Felicitás III. 6., XI. 23.Felicitász III. 6., XI. 23.Ferdinanda v. 30.Fernanda v. 30.Fiametta II. 1., v. 22.Fiamma II. 1., v. 22.Fidélia Iv. 24.Filadelfia I. 3., v. 10.Filippa II. 16.Filoméla vIII. 11., XI. 29.Filoména vIII. 11., XI. 29.Filotea XI. 5., XII. 9.Fióna vIII. 11.Fiorella vII. 29.Fioretta vII. 29.Flávia X. 5.Flóra vII. 29., XI. 24.Floransz vI. 20.Florencia vI. 20., IX. 27., XI. 10.Florentina vI. 20., IX. 27., XI. 10.Florianna v. 1., v. 4.Florina v. 1., v. 4.Florinda vII. 29., XI. 24.Fortuna Iv. 23.Fortunáta Iv. 23.Franciska III. 9., vIII. 21., XII. 12.Franka X. 4.Frida v. 6., IX. 20., X. 19.Friderika v. 6., IX. 20., X. 19.

Fruzsina I. 1.Fulvia Iv. 10., X. 5.Fürtike v. 15.Füzike II. 13.Gabriella II. 4., III. 24., IX. 29., XII. 12.Gajána I. 19., vII. 27.Galamb v. 20., IX. 17.Galatea Iv. 19., vIII. 1.Galina X. 5., X. 11.Gardénia v. 10., XII. 9.Gemella vI. 2., XII. 10.Gemma Iv. 11., v. 12., v. 14., vI. 20.Genovéva I. 3.Georgina II. 15., XII. 9.Gerda I. 30., v. 13., vIII. 13., IX. 24.Gerle III. 29., v. 20.Gertrúd III. 17., vIII. 13., XI. 16., XI. 17.Gertrúdisz III. 17., vIII. 13., XI. 16., XI. 17.Gilberta X. 24.Gilda Iv. 19., IX. 1.Gina II. 15., XII. 9.Giszmunda IX. 24.Gitta vI. 10., X. 8.Gizella v. 7.Glenda Iv. 11., v. 13.Glória Iv. 11., v. 13.Godiva Iv. 11.Golda vII. 19., X. 4.Gordána v. 10.Grácia vI. 13., vIII. 21.Graciána vI. 1.Graciella vI. 1., XII. 18.Gréta I. 28., II. 22.Gréte I. 28., II. 22.Gréti I. 28., II. 22.Grizelda IX. 24.Gunda III. 3.Gvenda I. 3.Gvendolin I. 3.Gyémánt X. 4.Gyopár III. 1., XII. 6.Gyopárka III. 1., XII. 6.Gyöngy I. 18., v. 12., v. 14.Gyöngyi v. 12., v. 14., X. 23.Gyöngyike v. 12., v. 14., X. 23.Gyöngyös v. 12., v. 14., X. 23.Gyöngyvér I. 3., v. 26., X. 23.

névnaptár


Gyöngyvirág Iv. 24., v. 12., v. 14.Györgyi II. 15., Iv. 24., v. 5., XII. 9.Györgyike II. 15., Iv. 24., v. 5., XII. 9.Hágár vIII. 9., XII. 4.Hajna vII. 9., vIII. 21., X. 10.Hajnácska Iv. 25., XI. 15.Hajnal III. 27., vI. 19., X. 4.Hajnalka III. 27., vI. 19., X. 4.Hajni III. 27., vI. 19., X. 4.Hanga v. 18., vIII. 31.Hanka v. 24.Hanna III. 28., v. 20., v. 30.Hannadóra III. 6.Hanni III. 28., v. 20., v. 30.Hargita vIII. 5.Hargitta vIII. 5.Harmat vIII. 3., XII. 18.Harmatka vIII. 3., XII. 18.Havaska vIII. 5.Hedda X. 17.Hédi X. 17.Hedvig II. 24., vII. 18., X. 15., X. 16., X. 17.Héla Iv. 23., vII. 31.Helén vIII. 13., vIII. 18., vII. 21., vII. 31., X. 14.Heléna vII. 31., vIII. 13., vIII. 18.Helga vI. 8., vII. 11., IX. 11., X. 3.Helka vII. 11.Hella Iv. 23., v. 27., vII. 31., X. 14.Heni I. 25., III. 2., III. 16., vII. 13.Henriett I. 25., III. 2., III. 16., vII. 13.Henrietta I. 25., III. 2., III. 16., vII. 13.Héra vI. 24.Hermia vIII. 28.Hermina I. 3., Iv. 13., Iv. 18., vIII. 3., XII. 24.Herta vI. 14.Hetti II. 24., vII. 18., X. 15., X. 16., X. 17.

Hiacinta I. 30.Hieronima IX. 30.Hilária vIII. 12.Hilda Iv. 30., vIII. 12., IX. 3., XI. 17.Hildegárd IX. 17.Hilka XI. 17., XI. 27.Hippia vIII. 13.Hippolita vIII. 13.Hófehérke v. 9., vIII. 5., XII. 16.Holda Iv. 30., vII. 11.Honóra IX. 10., IX. 30.Honoráta I. 11., Iv. 5.Honória IX. 10., IX. 30.Honorina IX. 10., IX. 30.Honorka IX. 10., IX. 30.Horácia vI. 22.Hortenzia vI. 1., XI. 17.Hóvirág III. 21., Iv. 3.Huberta III. 20., XI. 3.Hunóra Iv. 24., IX. 10., IX. 30., IX. 30.Hunorka Iv. 24., IX. 10., IX. 30., IX. 30.Ibolya vIII. 7., vIII. 13., IX. 12.Ibolyka vIII. 7., vIII. 13., IX. 12.Ica III. 13., Iv. 13., v. 6., IX. 4., IX. 6., XI. 3.Ida III. 13., Iv. 13., v. 6., IX. 4., IX. 6., XI. 3.Iduna v. 5., v. 6., v. 8.Ifigénia IX. 21.Ignácia vII. 31.Ilda III. 10., Iv. 30., IX. 17., IX. 21., IX. 23., XI. 17.Ildikó III. 10., Iv. 30., IX. 17., IX. 21., IX. 23., XI. 17.Ilka Iv. 23., vII. 31., vIII. 18., IX. 23.Illa Iv. 23., vII. 31., vIII. 18., IX. 23.Ilma Iv. 18., Iv. 23., vII. 21., vIII. 18., X. 14., XI. 29.Ilon Iv. 23., vII. 31., vIII. 18., IX. 23.Ilona Iv. 23., vII. 31., vIII. 18., IX. 23.Ilonka Iv. 23., vII. 31., vIII. 18., IX. 23.Ilus Iv. 23., vII. 31., vIII. 18., IX. 23.

Iluska Iv. 23., vII. 31., vIII. 18., IX. 23.Ilze XI. 19.Imelda v. 12., IX. 16.Immakuláta XII. 8.Imola v. 13.Indira Iv. 3., vII. 30.Indra vII. 13., vIII. 4.Inez I. 21., I. 28., III. 6.Inge II. 11.Ingeborg vII. 30., X. 22.Ingrid II. 5., IX. 2.Inka vII. 30., IX. 2.Innocencia II. 1.Ippolita vIII. 13.Irén III. 25., Iv. 3., Iv. 5., v. 5., vI. 28., X. 20.Iréne III. 25., Iv. 3., Iv. 5., v. 5., vI. 28., X. 20.Irénke III. 25., Iv. 3., Iv. 5., v. 5., vI. 28., X. 20.Irina III. 25., Iv. 3., Iv. 5., v. 5., vI. 28., X. 20.Iringó vI. 28., X. 20., XII. 24.Írisz III. 25., IX. 22.Irma III. 3., III. 20., v. 3., vI. 2., IX. 8., IX. 12.Isméria III. 25., IX. 28.Itala I. 15., III. 10.Ivána v. 12., v. 13.Ivett I. 13., v. 6.Ivetta I. 13., v. 6.Ivica v. 12.Ivola v. 3., vI. 15., vI. 25.Ivon v. 19.Ivonn v. 19.Iza vII. 8.Izabella I. 4., II. 26., vI. 8., vII. 4., vII. 8., vII. 12., vIII. 31., IX. 1.Izaura v. 1., v. 15.Izidóra Iv. 17.Izméne III. 25., IX. 28., IX. 30.Izolda vI. 15.Izóra v. 1., v. 15.Jácinta I. 30.Jadviga X. 17.Jáél II. 8.Jáhel II. 8.Jakobina II. 8., vII. 25.Jana v. 24., v. 30.Janina I. 16., III. 28., v. 30.Janka II. 4., v. 30.Jára II. 4., III. 14.

Jarmila II. 4., III. 14.Jávorka II. 24., v. 10.Jázmin II. 24., v. 10.Jelena vII. 31., vIII. 13., vIII. 18.Jelina vII. 31., vIII. 13., vIII. 18.Jelka vIII. 18.Jella III. 24.Jenni v. 30.Jerne vI. 28.Jeronima IX. 30.Jerta vIII. 13.Jetta III. 16.Johanna II. 2., II. 4., III. 28., III. 31., v. 12., v. 20., v. 30., vIII. 21., XII. 12.Jolán vI. 15., XI. 18., XI. 20.Jolanda vI. 15.Jolánta vI. 15.Jolina IX. 15.Jonka vI. 15.Jordána II. 15.Jozefa II. 14., III. 19., X. 3.Jozefina II. 14., III. 17., III. 19., X. 23.Józsa II. 14., III. 19., IX. 1.Judit I. 13., v. 5., v. 6., vI. 29., vI. 30., XII. 10.Júlia Iv. 8., v. 22., vII. 21.Julianna II. 16., Iv. 5., v. 14., v. 22., vI. 19.Julietta vII. 30.Julitta vII. 30.Júnó II. 16., vI. 1.Jusztícia vI. 16., IX. 26., IX. 28.Jusztina vI. 16., IX. 26., IX. 28.Jusztínia vII. 16., IX. 26., IX. 28.Jutta v. 5., vII. 30., XII. 22.Kalina vII. 11.Kalipszó vI. 8.Kalli vI. 8.Kalliopé vI. 8.Kalliszta II. 6., Iv. 25., v. 11., IX. 2.Kámea III. 3., v. 18., vII. 18.

névnaptár


Kamélia vIII. 3., IX. 16.Kamilia III. 3., III. 10., v. 18., vII. 18., vII. 27., vIII. 29., XII. 28.Kamília III. 3., III. 10., v. 18., vII. 18., vII. 27., vIII. 29., XII. 28.Kamilla III. 3., III. 10., v. 18., vII. 18., vII. 27., vIII. 29., XII. 28.Kandida III. 10., vIII. 29., X. 22.Karen III. 24., XI. 7., XI. 25.Karin III. 24., XI. 7., XI. 25.Karina III. 24., Iv. 30., XI. 7., XI. 25.Karitász vII. 3., vII. 4.Karla v. 9., XI. 4.Karméla vII. 16.Karmelina vII. 16.Karmella vII. 16.Karmen vI. 2., vII. 16.Kármen vI. 2., vII. 16.Karola v. 9., XI. 4.Karolin v. 9., XI. 4.Karolina II. 2., v. 9., XI. 4.Karolt XI. 4.Kasszandra Iv. 25., IX. 2.Kata Iv. 29., XI. 25.Katalin II. 13., III. 9., III. 22., III. 24., Iv. 29., Iv. 30., v. 9., IX. 15., XI. 25., XII. 31.Kenza v. 27.Kersztin vII. 24.Kerubina vI. 4., vIII. 4.Késa v. 7.Kiara Iv. 17., vIII. 11., vIII. 12.Kiliána vII. 8.Kimberli vIII. 3.Kincső II. 1., vII. 24.Kinga vII. 24.Kira vII. 7., vIII. 3.Kíra vII. 7., vIII. 3.Kiri vII. 24.Kirilla vIII. 3.Kisanna vII. 26.Kisó vII. 26.Kitti Iv. 30., XI. 25., XII. 31.Klára Iv. 17., vIII. 11., vIII. 12.Klarissza I. 15., vIII. 11., vIII. 12.

Klaudia III. 20., v. 18., vI. 6.Klélia XI. 23.Klemencia XI. 23.Klementina X. 21., XI. 14., XI. 23.Kleó vIII. 1., X. 20.Kleopátra vIII. 1., X. 20.Klió Iv. 11., IX. 25.Kloé vI. 21.Klotild vI. 3.Kolett III. 6.Koletta III. 6.Kolomba v. 20., IX. 17.Kolombina v. 20., X. 21.Konkordia I. 1., II. 18.Konstancia IX. 19.Konstantina IX. 19.Kora X. 22.Korália v. 12., v. 14.Korall v. 12., v. 14.Kordélia X. 22.Korina X. 22.Korinna X. 22.Kornélia III. 3., III. 31., IX. 16.Kozett III. 6.Kozima IX. 26., IX. 27.Kreszcencia Iv. 5., Iv. 7., vI. 15.Krimhilda XI. 17.Kriszta vI. 22., vII. 24., vIII. 5.Krisztabell vI. 22., vII. 24., vIII. 5.Krisztiána vI. 22., vII. 24., vIII. 5.Krisztina vI. 22., vII. 24., vIII. 5.Krizanta X. 14., X. 25.Kunigunda III. 3.Küllikki XII. 8.Küne III. 3.Ladiszla vI. 27.Lamberta Iv. 16.Lara III. 26.Larcia X. 4.Larina vIII. 12., IX. 5.Larissza III. 26.Lartia X. 4.Laura vI. 17., vI. 28., X. 19.Laurencia vI. 28., X. 8.Lavínia Iv. 14.Lea III. 22.Léda II. 5., XII. 24.

Leila II. 13., vI. 21.Lejla II. 13., vI. 21.Lelle X. 16.Léna vII. 21., vII. 22., vII. 31.Léni vII. 21., vII. 22., vII. 31.Lenka vII. 21.Lenke vII. 22., vII. 23., vIII. 18.Lenóra II. 21.Leona I. 4., II. 20., II. 21., Iv. 11., XII. 9.Leonarda XI. 6., XI. 26., XI. 27.Leonetta I. 17.Leonóra II. 21., III. 26., vII. 9., vII. 12., vII. 15.Leontina III. 1., XII. 6.Leopolda XI. 15.Leopoldina XI. 15.Letícia vIII. 12., vIII. 30.Létó vIII. 12., vIII. 30.Letta v. 3., vI. 15., vI. 25.Letti vIII. 12., vIII. 30.Levendula vI. 18., vII. 22., vII. 24.Lia III. 22.Liána vI. 19.Lícia I. 6., I. 9.Lida II. 12., III. 27., Iv. 14., vIII. 3.Lídia II. 12., III. 27., Iv. 14., vIII. 3.Lígia III. 27., vIII. 3.Lili vII. 11.Lilia vII. 11.Lilian vII. 27., vIII. 11.Lilián vII. 27., vIII. 11.Liliána vII. 27., vIII. 11.Lilianna vII. 27., vIII. 11.Lilibell vII. 11.Lilien vII. 27., vIII. 11.Liliom vII. 27., vIII. 11.Liliróza vII. 11.Lilla II. 12., II. 16., vII. 11.Lilu I. 19.Lina IX. 23., XI. 4.Linda II. 13.Linett IX. 23., XI. 4.Linetta IX. 23., XI. 4.Lionella III. 1.Lívia II. 12., X. 14., XII. 10.Liza vII. 8., XI. 25.Lizandra I. 18., III. 13.

Lizavéta XI. 19.Lizett XI. 19.Lizetta XI. 19.Lola IX. 15.Lolita IX. 15.Lolli vI. 17., vI. 28., X. 19.Lora vI. 28., X. 19.Loréna X. 8.Lorett vI. 17., vI. 28., X. 19.Loretta XII. 10.Loriana X. 8.Lorin X. 8.Lorina X. 8.Lotte vII. 17.Lotti vII. 17.Luca XII. 13.Lúcia III. 25., IX. 16., XII. 13.Luciána I. 7., XII. 13.Lucilla vII. 27.Lucinda vII. 27.Ludmilla IX. 16., IX. 17.Ludovika I. 31., III. 15., vI. 9., IX. 13., X. 1.Lujza I. 31., III. 2., III. 15., vI. 21., vII. 24., vIII. 11., IX. 13.Lukrécia III. 15., vII. 9.Mábel vI. 11., IX. 7.Mabella vI. 11., IX. 7.Madlen v. 25.Madléna v. 25.Magda v. 25., vII. 17., vII. 22.Magdaléna v. 25., vII. 17., vII. 22.Magdi v. 25., vII. 17., vII. 22.Magdó v. 25., vII. 17., vII. 22.Magdolna v. 25., vII. 17., vII. 22.Maja III. 28., v. 1.Maléna v. 25., vII. 17., vII. 22.Malvin Iv. 19., X. 1.Malvina Iv. 19., X. 1.Mályva v. 11., X. 17.Manda II. 6., vII. 22., X. 26.Manfréda I. 28.Manka III. 26., vII. 15.Manna Iv. 7.Manolita III. 26., vII. 15.

névnaptár


Manon vIII. 5.Manszvéta II. 19.Manuela III. 26., vII. 15.Manuéla III. 26., vII. 15.Manuella III. 26., vII. 15.Mara Iv. 26.Marcella I. 31., vI. 28.Marcellina vII. 17.Margarét vII. 20.Margaréta vII. 20.Margaretta vII. 20.Margarita vII. 20.Margit I. 18., I. 19., I. 28., II. 22., vI. 10., vI. 20., vII. 9., vII. 20., vIII. 26., IX. 2., X. 16., X. 17., X. 25., XI. 16., XII. 30.Mária I. 23., II. 2., II. 11., III. 25., Iv. 2., Iv. 7., Iv. 26., v. 24., v. 29., v. 31., vII. 2., vII. 6., vII. 16., vII. 17., vII. 22., vIII. 2., vIII. 5., vIII. 15., vIII. 22., IX. 8., IX. 12., IX. 15., IX. 19., IX. 24., X. 3., X. 7., X. 8., X. 11., X. 22., XI. 21., XII. 8., XII. 15., XII. 18.Mariann Iv. 27., Iv. 30.Marianna Iv. 27., Iv. 30., XI. 1.Marietta II. 11.Marilla IX. 21.Marina vII. 9., vII. 20.Marinella III. 25., vII. 9., vII. 20.Marinetta vII. 9., vII. 20., vIII. 25.Markéta vII. 13.Marléne v. 25., vII. 17., vII. 22.Márta I. 19., vII. 29.Márti I. 19., vII. 29.Martina I. 30.Matild III. 14., v. 31.Matilda III. 14., v. 31.Mátka III. 25., XI. 10.Maura II. 13., v. 3., IX. 21.Maurícia IX. 22.Maxima III. 26., vII. 30.Maximilla vI. 25.Medárda vI. 8.Médea v. 15., vIII. 1., IX. 30.

Médi vII. 22.Megán vIII. 20.Melani I. 10.Melánia I. 7., I. 10., XII. 31.Melina vII. 10.Melinda X. 29.Melióra Iv. 24., v. 29.Melissza III. 10.Melitta III. 10., Iv. 24., IX. 15.Melodi v. 29.Melódia v. 29.Meluzina IX. 15., XI. 10.Mendi II. 6., X. 26.Menodóra II. 6., IX. 10.Menta vIII. 14.Mercédesz IX. 24.Méta III. 14.Metella I. 24., v. 31., vII. 6., vIII. 31.Metta III. 14.Mia vII. 2., vIII. 2.Mihaéla vI. 19., vIII. 24.Mikolt XII. 6., IX. 10., IX. 25.Milda vII. 13.Miléna I. 24., v. 24.Miletta vII. 6.Milica IX. 16.Milka vII. 18.Milla vII. 18.Mimóza vIII. 28.Mína Iv. 13.Mínea XII. 24.Minerva v. 2., vIII. 23.Minka Iv. 13.Minna Iv. 13.Mira v. 10., IX. 21.Míra v. 10., IX. 21.Mirabel IX. 27., X. 22.Mirabell IX. 27., X. 22.Mirabella IX. 27., X. 22.Miranda v. 10.Mirandella v. 11.Mirandola v. 11.Mirandolína v. 11.Mirella v. 21., IX. 21.Miriam vIII. 22.Miriám vIII. 22.Mirjam vIII. 22.Mirjána vIII. 22.Mirka v. 10., IX. 21.Mirna v. 9.Mirtill II. 23., vIII. 3.Misell vI. 19., vIII. 24.

Modeszta II. 5., XI. 4.Mona vIII. 31.Móna vIII. 31.Móni v. 4., vIII. 27.Mónika v. 4., vIII. 27.Montika vIII. 14.Morella vII. 6., vII. 19.Morgána vI. 26., vIII. 28.Muriel IX. 4.Múzsa Iv. 2., Iv. 3.Nadett II. 18., Iv. 9.Nadia vIII. 1.Nadin vIII. 1.Nadinka vIII. 1.Nádja vIII. 1.Nanett vII. 26.Nanetta vII. 26.Naomi Iv. 22., IX. 1., IX. 10., XII. 24.Naómi Iv. 22., IX. 1., IX. 10., XII. 24.Napsugár III. 21., vII. 3.Nárcisz III. 18., X. 29.Narcissza III. 18., X. 29.Násfa v. 12., v. 14.Nasztázia III. 10., Iv. 17., XII. 25.Natália vII. 27., vIII. 26., XII. 1., XII. 9.Natasa XII. 9.Nauszika vII. 28., XII. 16.Nausziká vII. 28., XII. 16.Nauzika vII. 28., XII. 16.Nedda vII. 6., vIII. 4.Nefelejcs Iv. 17., Iv. 24.Nelli vII. 11.Nenszi vII. 26.Nerina v. 12., XII. 25.Neszta Iv. 15., Iv. 17.Netta vI. 13.Niké Iv. 25., XII. 23.Niki III. 21., IX. 10., IX. 25., XII. 6.Nikodémia III. 27., vIII. 3.Nikol III. 21., IX. 10., IX. 25., XII. 6.Nikola III. 21., IX. 10.Nikolett III. 21., IX. 10., IX. 25., XII. 6.Nikoletta III. 21., IX. 10., IX. 25., XII. 6.Níla IX. 10.Nilla v. 31.Nimfa XI. 10.Nina vII. 26., XII. 22.

Ninett vII. 1., vII. 26.Ninetta vII. 1., vII. 26.Ninon vII. 26.Niobé IX. 15.Noa Iv. 22.Noélia vII. 27., vIII. 26., XII. 1., XII. 9.Noella vII. 27., vIII. 26., XII. 1., XII. 9.Noémi Iv. 22., IX. 1., IX. 10., XII. 24.Nona III. 16., III. 17., vIII. 5.Nóna III. 16., III. 17., vIII. 5.Nóra II. 21., vII. 9., vII. 11., vII. 12.Norberta vI. 6.Nóri II. 21., vII. 9., vII. 11., vII. 12.Norina vII. 11., IX. 30.Norma Iv. 13., Iv. 23., v. 23.Nyeste III. 10., Iv. 15., Iv. 17., XII. 25.Odett Iv. 20., X. 23.Odetta Iv. 20., X. 23.Odil Iv. 20., X. 23.Odília Iv. 20., X. 23., XII. 13.Ofélia v. 13., IX. 5.Oktávia vIII. 6., Iv. 15.Olga vI. 21., vI. 27., vII. 11., vII. 27.Olimpia XII. 17.Olinda vII. 7., XI. 16.Oliva III. 5.Olivia III. 5.Olívia III. 5.Opika II. 2., vII. 15.Orália Iv. 19., vIII. 12.Orchidea vIII. 1.Orgona I. 30., IX. 9.Oriána vI. 7., IX. 17.Orsi X. 21.Orsika X. 21.Orsolya X. 21.Oszvalda vIII. 5.Otília XII. 13.Ottilia XII. 13.Oxána I. 24., Iv. 12.örsi vII. 14., X. 26.örzse XI. 19.Őszike IX. 23.Őzike III. 16., vIII. 5., X. 29.

névnaptár


Pálma v. 10., vIII. 1., X. 5.Palmira v. 10., X. 5.Palóma v. 20., IX. 17.Pamela vI. 1., IX. 15.Paméla vI. 1., IX. 15.Pamína vIII. 31., IX. 6.Pandora vI. 1.Pandóra vI. 1.Panka vII. 26.Panna vII. 26.Panni vII. 26.Paszkália II. 11., v. 14., v. 17.Pasztorella v. 17., vIII. 6.Patrícia III. 13., Iv. 28., vIII. 25.Paula I. 26., II. 20., vI. 11.Paulin II. 20., III. 14., vI. 1., vI. 22.Paulina II. 20., III. 14., vI. 1., vI. 22.Peggi vI. 10.Pelágia vI. 9., vIII. 28., X. 8.Pénelopé vI. 26., vIII. 1.Peónia v. 1., vIII. 1.Peregrina Iv. 26., v. 1., v. 2., vIII. 5., X. 5.Perenna III. 15., vI. 24., XI. 13.Perla vII. 13.Perpétua III. 6., III. 7.Petra vI. 29., X. 2.Petronella v. 31., vII. 13.Petrónia v. 31., vII. 13.Petúnia Iv. 27., vI. 28.Pilár X. 12.Pintyőke Iv. 27., X. 11.Piri I. 18.Pirit I. 18.Piros I. 18.Piroska I. 18.Placida vII. 11., X. 11.Platina Iv. 4., X. 11.Polda XI. 15.Polett II. 20.Pólika III. 14.Polina I. 8., vII. 23.Polixéna vII. 30., IX. 23.Polla I. 8., vII. 23.Pompília vII. 15.Pompónia IX. 19., X. 30.Poppea Iv. 27.Priszcilla I. 16., III. 10., vII. 8.Prudencia vII. 3., vII. 4.

Psziché Iv. 9., IX. 7.ráchel II. 4., v. 2., vII. 11., X. 24.rafaéla I. 6., vI. 20.rafaella I. 6., vI. 20.ráhel II. 4., v. 2., vII. 11., X. 24.rajmonda vIII. 31.rajmunda vIII. 31.rákhel II. 4., v. 2., vII. 11., X. 24.ramóna vIII. 31.rea IX. 7.rebeka III. 3., IX. 2.regina IX. 7.réka II. 6., XI. 10.relinda II. 13., III. 22., vIII. 13.rella X. 15.relli X. 15.renáta v. 22., v. 23., X. 6., XI. 12.réta vII. 9., X. 25.rezeda v. 17.rézi X. 15.rika IX. 25.ríka IX. 25.rikarda IX. 18., IX. 25.rita v. 22., vIII. 26.ritta v. 22., vIII. 26.riza III. 11.roberta Iv. 29., v. 13.robina Iv. 29., v. 13.rodelinda II. 26., vIII. 13.romána II. 23., v. 22.romi IX. 4.romina II. 23., v. 22.romola vII. 6., vII. 23.rovéna vII. 30.roxána I. 17., vI. 11., IX. 14.róza vIII. 23., vIII. 30., IX. 4.rozál vIII. 23., vIII. 30., IX. 4.rozália IX. 4.rozalinda I. 17., vI. 11., vIII. 30.rozamunda Iv. 30.rozanna IX. 4., IX. 14.rozi IX. 4.rozina III. 13.rozita vIII. 30., IX. 14.rozmarin Iv. 30.rozmaring Iv. 30.rozvita vI. 22.

rózsa vIII. 23., vIII. 30., IX. 4.rózsi vIII. 23., vIII. 30., IX. 4.röné v. 23.rubin vII. 10., vII. 19.rubina vII. 10., vII. 19.rubinka vII. 10., vII. 19.rudolfina Iv. 17., X. 17.rufina vII. 10., vII. 19.ruperta III. 27.ruszlána vII. 17.rut I. 4., III. 13.ruzsinka I. 1.sába Iv. 12., Iv. 24., XII. 5.sáfély vIII. 18., XI. 22.salomé vI. 29., X. 22., XI. 17.salóme vI. 29., X. 22., XI. 17.samuella vIII. 20., vIII. 21.santál vIII. 21., XII. 12.sára I. 19., vII. 13., X. 9.sári I. 19., vII. 13., X. 9.sarlott v. 9., XI. 4.sarolt vII. 2., vII. 5.sarolta I. 19., v. 9., vII. 5., vII. 13., vII. 17., XI. 4.sáron I. 19.seherezádé v. 3., vI. 7.seila vI. 3., XI. 22.sejla vI. 3., XI. 22.seron I. 19.skolasztika II. 10.stefánia I. 2., I. 16., vIII. 20., X. 23., X. 30., XI. 28., XII. 26.stella vII. 14., vII. 15., vII. 19.sudár III. 15., vI. 18.sudárka III. 15., vI. 18.sugár III. 20., vIII. 12.sugárka III. 20., vIII. 12.szabella vII. 8., vIII. 29., X. 27.szabina vIII. 29., X. 27.szabrina vIII. 29., X. 27.szalóme vI. 29., X. 22., XI. 17.szalvia I. 11., X. 28.szamanta II. 6., X. 26.szamira X. 26.szandra v. 18.szániva vII. 8.

szanna II. 19., vIII. 11.szavéta v. 6., XI. 19.szavina vIII. 29., X. 27.szeder vII. 11., vII. 19.szederke vII. 11., vII. 19.szegfű vII. 17.szelina X. 11., X. 21.szelli I. 19., X. 9.szellő Iv. 6., vIII. 26.szellőke Iv. 6., vIII. 26.szelma Iv. 21.szemira Iv. 22., vI. 1.szemirámisz Iv. 22., vI. 1.szemőke vII. 18., vII. 30.szende vII. 11., X. 11.szendi v. 18.szendike vII. 11., X. 11.szendile III. 2., X. 5.szénia I. 24., vII. 30.szenta Iv. 7., vI. 15.szerafina IX. 8., X. 12.szeréna vII. 28., vIII. 16.szerénke vII. 28., vIII. 16.szeverina I. 8., X. 23.szibilla X. 9.szidónia vIII. 23.sziglind I. 7.szilárda IX. 19., XII. 14.szilvána vII. 10.szilvesztra XII. 31.szilvi XI. 3., XI. 13.szilvia XI. 3., XI. 13.szimóna v. 24., X. 28.szimonett v. 24., X. 28.szimonetta v. 24., X. 28.szindi I. 22., vI. 6., X. 20.szintia vI. 6., X. 20.szirén I. 22., II. 23.sziringa IX. 9.szirom vIII. 16., vI. 28.szironka vIII. 16., vI. 28.szixtin III. 28., Iv. 6., vIII. 6.szixtina III. 28., Iv. 6., vIII. 6.szkarlett Iv. 6.szofi v. 15., IX. 17.szofia Iv. 30., v. 15., v. 24., v. 25., IX. 17., IX. 30.szófia Iv. 30., v. 15., v. 24., v. 25., IX. 17., IX. 30.szofrónia III. 11.szolanzs v. 10.szona v. 31., IX. 14.

névnaptár


szonja v. 15.szonóra v. 31., IX. 14.szorina vI. 19.szörénke v. 27., vII. 20.sztella vII. 14., vII. 15., vII. 19.szulamit vI. 29., X. 22., XI. 17.szultána I. 19., vI. 23.szvetlána v. 1., vII. 4., XI. 24.Tábita Iv. 22., vII. 1.Tácia I. 8., Iv. 22.Taciána I. 30.Tália v. 20., vIII. 26.Tamara v. 6., IX. 1., XII. 29.Tánya I. 12., Iv. 22.Tarzícia vIII. 15.Tatjána I. 12., Iv. 22.Tavasz III. 21.Tavaszka III. 21.Tea vIII. 3., XII. 19.Tegza X. 15.Tekla IX. 23., X. 15.Telma IX. 23.Témisz XII. 21.Ténia v. 3.Teobalda v. 21., vII. 1.Teodolinda I. 22., II. 11.Teodóra II. 11., Iv. 5., Iv. 28., IX. 2., IX. 11.Teodózia Iv. 2., v. 29.Teofánia II. 2., III. 12., XII. 22., XII. 27.Teofila v. 21., vI. 17., XII. 28.Teónia vIII. 23.Tercia Iv. 16., Iv. 30.Teréz X. 15.Tereza X. 15.Teréza X. 15.Terézia III. 11., vI. 17., vII. 8., vIII. 3., X. 1., X. 3., X. 15.Teri X. 15.Terka X. 15.Tertullia Iv. 29., Iv. 30.Tétisz II. 6., XII. 19.Tícia vIII. 11., vIII. 12., vIII. 30.Ticiána II. 6., III. 3.Tifani II. 2., III. 12., XII. 22., XII. 27.Tilda III. 14., v. 31., vI. 3.

Tilla III. 14., v. 31., XII. 13.Tímea I. 20., III. 11., v. 3.Timótea vIII. 22.Tina vI. 16., vII. 24.Tíra II. 20.Tirca IX. 3.Tíria vIII. 3., IX. 3.Tirza IX. 3.Titánia I. 26., II. 6., II. 11.Titanilla I. 26., II. 6., II. 11.Titti I. 26., II. 11.Tittína I. 26., II. 11.Tóbia III. 1.Tomázia Iv. 14., vIII. 25.Toszka v. 18.Túlia II. 22.Tulipán vI. 11., vIII. 1., X. 5.Tullia Iv. 27., X. 5.Tünde Iv. 2., vI. 1., XI. 10.Tündér vI. 1.Tündi Iv. 2., vI. 1., XI. 10.Tűzvirág vII. 29., XI. 24.uljána v. 22.ulla v. 8., vII. 4.ulrika v. 8., vIII. 6.uránia v. 28., vIII. 7.urbána v. 25.urszula X. 21.urzula X. 21.urzulina Iv. 7.uzonka vII. 12.üdvöske vII. 13., XII. 9.valencia vII. 25.valentina vII. 25.valéria Iv. 28., vI. 5., XII. 9.vanda I. 26., II. 25., XI. 14.vanessza v. 24.varínia XII. 4.vaszília Iv. 22., v. 30., vI. 11.vélia Iv. 28.velmira X. 9.vendelina X. 7., X. 20.vénusz vI. 2., vIII. 7.vera I. 13., I. 24., vII. 9.verbéna vII. 9., vII. 22.veréna vII. 22., IX. 1.verita vII. 9., vII. 22., IX. 1.veronika I. 12., I. 13., I. 19., I. 24., II. 4., vII. 9.veronka I. 12., I. 13., I. 19., I. 24., II. 4., vII. 9.

veszta III. 1., vII. 17.véta v. 24., XI. 19.vetúria vII. 17.viki XI. 17., XII. 23.viktória XI. 17., XII. 23.viktorina I. 26., IX. 5., XI. 26.vilhelma v. 28., IX. 19.vilja vIII. 27.villő vI. 12., v. 31.vilma I. 10., v. 28., vI. 25., IX. 19., X. 15., XII. 5.vincencia I. 27., II. 1., Iv. 20.viola v. 3., v. 5., vI. 15., vI. 25., XII. 19.violet v. 3., vI. 15., vI. 25.violetta v. 3., vI. 15., vI. 25.viorika v. 3., vI. 15., vI. 25.virág I. 8., vII. 29., XI. 24., XI. 26.virgília III. 5., XI. 27.virgínia II. 1., II. 2., XI. 10.víta vI. 15., vIII. 13., XII. 13.vitália Iv. 28., vIII. 13., XII. 13.vitolda Iv. 28.viviána XII. 2.vivien XII. 2.vivika XI. 16.vulfia I. 31., IX. 9., X. 31.Xavéria XII. 3., XII. 22.Xénia I. 24., vII. 30.Zádorka III. 16., vIII. 8., IX. 1.Zakária III. 15.Zalánka vII. 14.Zamfira vIII. 26.Zara I. 19., vII. 13., X. 9.Zdenka vI. 23., vIII. 23.Zelda IX. 24.Zelina X. 11., X. 21.Zelinda IX. 22., X. 17.Zelinde IX. 22., X. 17.Zella I. 31., IX. 22.Zelli I. 31., IX. 22.Zelma I. 23., Iv. 21.Zelmira II. 21., Iv. 21.Zenina Iv. 12., vI. 5.Zenóbia X. 30.Zenta Iv. 7., vI. 15.Zeta Iv. 27.

Zetta Iv. 27.Zia Iv. 17.Zília vI. 3., IX. 16.Zille IX. 16.Zina III. 13., vI. 5., X. 11.Zinaida vI. 5., X. 11., X. 30.Zita Iv. 27.Zoárda XII. 3., vII. 17.Zoé v. 2., vI. 15., vII. 5.Zohara vI. 19., vII. 29.Zolna vI. 23., X. 17.Zoltána vI. 23.Zomilla vII. 15., vII. 18.Zora vI. 19., X. 4.Zóra vI. 19., X. 4.Zorina vI. 19., X. 4.Zorinka vI. 19., X. 4.Zorka vI. 19., X. 4.Zöldike IX. 22.Zulejka I. 9., III. 1.Zsadányka vIII. 23.Zsaklin II. 8., v. 1., v. 3., vII. 25.Zsálya I. 11., X. 28.Zsanett v. 30., vIII. 21.Zsanin v. 30., vIII. 21.Zsanina v. 30., vIII. 21.Zsanna II. 19., vIII. 11.Zsazsa II. 19., vIII. 11.Zsella I. 31., IX. 22.Zselyke Iv. 8., X. 21.Zseni IX. 16., XII. 25.Zseraldin Iv. 19.Zseráldin Iv. 19.Zseraldina Iv. 19.Zsinett I. 3.Zsófi v. 15., IX. 17.Zsófia Iv. 30., v. 15., v. 24., v. 25., vIII. 1., IX. 17., IX. 30.Zsóka v. 6., vII. 8.Zsorzsett II. 15., XII. 9.Zsuzsa II. 19., vIII. 11.Zsuzsanna II. 19., vIII. 11., IX. 20.Zsuzsánna II. 19., vIII. 11., IX. 20.Zsuzsi II. 19., vIII. 11., IX. 20.Zsuzska II. 19., vIII. 11.Zsüliett Iv. 8., v. 22., vII. 21., vII. 30.Zsüsztin Iv. 14., Iv. 1., Iv. 16., vII. 18.

névnaptár


FÉrFineVekAba XI. 12.Abád XI. 12.Abbás XI. 12.Abdiás XI. 19.Abdon XI. 19.Ábel I. 2., vI. 2., vIII. 5., XII. 5., XII. 9.Abelárd Iv. 21.Abod XI. 12.Abony vII. 12.Abos XI. 12.Abosa XI. 12.Ábrahám vI. 15., vIII. 16., X. 9.Ábrám X. 9.Ábrán X. 9.Ábris III. 16., X. 9.Absa I. 19., III. 2., IX. 2.Absolon III. 2., IX. 2.Achilles Iv. 23., v. 12., XI. 2.Achillesz Iv. 23., v. 12., XI. 2.Acsád I. 2., v. 8.Adalbert Iv. 23., IX. 27.Ádám IX. 9., XII. 24.Adelmár v. 29., vII. 29.Adeodát vI. 19., vI. 26., XI. 8.Adolár Iv. 21., vIII. 26.Adolf II. 11., vI. 17.Adony vI. 26.Adorján IX. 8.Adrián IX. 8.Adriánó IX. 8.Agád I. 10., Iv. 1.Agapion Iv. 1.Agaton I. 10., vIII. 22., XII. 7.Agenor vIII. 18.Aggeus I. 4., vII. 4., XII. 16.Agmánd II. 6., v. 28.Ágost v. 28., vIII. 3., vIII. 8., vIII. 28.Ágoston v. 27., v. 28., vIII. 28.Ahillész Iv. 23., v. 12., XI. 2.Áhim III. 20., Iv. 16., vII. 26., vIII. 16.Ahmed I. 16.Ajád III. 9., IX. 15.Ajándok II. 17., vIII. 7.Ajtony III. 13., Iv. 30., vI. 16., vII. 27.

Akács II. 27., III. 31., v. 8., vI. 22.Ákos I. 2., II. 27., III. 31., vI. 22.Aladár II. 20., III. 11., Iv. 18., Iv. 20., v. 26.Aladin II. 9., Iv. 20., vIII. 8.Alajos vI. 21., X. 17.Alán IX. 8., X. 14., XI. 25.Alárd X. 19.Albert Iv. 23., vIII. 7., vIII. 24., IX. 5., IX. 27., XI. 15.Albin II. 5., III. 1., vI. 22., X. 26.Aldán vIII. 31., IX. 6.Áldás vIII. 13., X. 8., XII. 29.Aldó I. 10., Iv. 15., v. 31.Áldor II. 6.Alek II. 26., III. 18., v. 3.Alen IX. 8., X. 14., XI. 25.Alex II. 9., II. 17.Alexander II. 26., III. 18., v. 3.Alfonz I. 23., vIII. 1., vIII. 2., X. 30., X. 31.Alfréd I. 15., II. 15., II. 23., vII. 19., vIII. 15., vIII. 28., X. 28., XI. 16.Algernon I. 1.Ali vIII. 15.Almár III. 24.Álmos II. 20.Alpár III. 27., IX. 5.Alvián v. 19.Alvin v. 19.Amadé I. 28., III. 30.Amadeusz I. 28., III. 30.Amadó I. 28., III. 30.Amand II. 6., X. 26.Amator v. 1.Ambos vII. 19., X. 16., X. 18., XII. 7.Ambró vII. 19., X. 16., X. 18., XII. 7.Ambrus vII. 19., X. 16., X. 18., XII. 7.Ámer vII. 19.Ámon I. 14., X. 4.Amondó I. 28., III. 30.Ámos I. 14.

Anasztáz I. 6., I. 8., I. 22., III. 10., Iv. 21., Iv. 27., XII. 19., XII. 25.Anatol vII. 3.Andor v. 17., X. 9., X. 11., XI. 30.Andorás II. 4., v. 21., XI. 10., XI. 30.András II. 4., v. 21., XI. 10., XI. 30.André XI. 30.Andrej II. 4., v. 21., XI. 10., XI. 30.Andzseló v. 5.Angelus v. 5.Angelusz v. 5.Ángyán Iv. 25., XI. 15., XII. 7.Anicét Iv. 17.Aníziusz XII. 30.Antal I. 17., vI. 13., vII. 5.Antigon II. 23.Anton I. 17., vI. 13., vII. 5.Antónió vI. 13.Anzelm Iv. 21.Ányos Iv. 25., XI. 15., XII. 7.Apollinár I. 8., vII. 23., IX. 2., X. 5.Apolló III. 8., Iv. 18.Apor II. 2., XII. 28.Apostol I. 25., vI. 30.Apród XII. 28.Archibald III. 27.Arétász X. 24.Arián III. 4.Ariel Iv. 11., XI. 10.Arion II. 3.Árisz Iv. 27., vIII. 31.Arisztid Iv. 27., vIII. 31.Arkád I. 12., XI. 13.Árkád I. 12., XI. 13.Árkos I. 12.Armand Iv. 7., v. 10., X. 26.Armandó Iv. 7.Ármin Iv. 7., v. 10., vI. 2., XII. 28.Arnó vII. 13., XI. 16.Arnold vI. 18., vII. 18., XII. 1.Arnót vI. 18., vII. 18., XII. 1.Áron Iv. 2., vII. 1.

Árpád I. 5., III. 31., Iv. 7., XII. 11.Árszen vII. 19., X. 30.Arszlán vI. 23.Artemon X. 20.Artúr I. 7., I. 22., IX. 1., X. 20., XI. 15., XII. 11.Arvéd vIII. 31.Arvid III. 13.Arzén vII. 19., X. 30.Aszter I. 17., III. 3., Iv. 28., vIII. 23., X. 30.Asztrik XI. 12.Ata XI. 12.Atád XI. 11.Atanáz v. 2., vIII. 14., XI. 26.Atilla I. 7., X. 5.Atlasz Iv. 6.Atos III. 10., v. 22., XI. 11.Atosz III. 10., XI. 11.Attila I. 7., X. 5.Augusztusz vIII. 3., vIII. 8.Aurél I. 15., vI. 15., vII. 15., vII. 20., vII. 27., X. 5., XII. 2.Aurélián vI. 16., X. 20.Avenár vII. 30.Axel III. 2., IX. 2.Azár III. 20., III. 16.Bács I. 10., vI. 10., vI. 30., XI. 12., XII. 5.Bagamér II. 8., XI. 8.Baján Iv. 24., XII. 20.Bajnok III. 4., vI. 24.Bakács X. 7.Baksa III. 29., X. 7.Balabán III. 23., v. 20.Balambér I. 26., II. 23., II. 27.Balár I. 24.Balassa II. 3.Balázs II. 3.Baldó II. 27.Baldvin Iv. 12., vII. 15., vIII. 21., X. 26.Bálint I. 7., II. 14., III. 16., XI. 3.Balló vI. 11.Balmaz II. 3.Baltazár I. 6., I. 11., vI. 20.Bán II. 12., vI. 5., vIII. 28.Bandó vII. 7., XI. 30.Bánk III. 19., III. 21., Iv. 16., v. 1., vII. 17.

névnaptár


Bános I. 24., Iv. 16.Barabás vI. 11.Baracs III. 29.Barakony vIII. 13., vIII. 22.Bardó vI. 10.Barlám XI. 19.Barna vI. 11.Barnabás vI. 11.Barót vI. 15., vI. 16.Bars I. 30., vII. 28.Barsz I. 30., vII. 28.Bató vI. 17., vII. 31., XI. 2.Bátony I. 26., vI. 15.Bátor II. 27.Bazil I. 2.Bazsó I. 2., X. 1.Becse Iv. 24., IX. 30.Bedecs v. 25., X. 16.Bedő v. 25., X. 16.Beke v. 14., vII. 10., X. 7.Bekény v. 14., vII. 10., X. 7.Bekes v. 14., vII. 10., X. 7.Bekő III. 21., XII. 29.Béla Iv. 23.Belián v. 13.Belizár XII. 17.Ben III. 31.Bence III. 21., vII. 11.Bende III. 21., vII. 1.Bendegúz v. 7., X. 10.Bene III. 21., Iv. 14., Iv. 16., v. 1., vII. 11.Benedek III. 21., Iv. 14., Iv. 16., v. 1., vII. 11.Benedikt III. 21., Iv. 14., Iv. 16., v. 1., vII. 11.Benediktusz III. 21., Iv. 14., Iv. 16., v. 1., vII. 11.Benett III. 21., Iv. 14., Iv. 16., v. 1., vII. 11.Béni III. 31.Benignusz II. 13., v. 1., XI. 1.Benitó III. 21., Iv. 14., Iv. 16., v. 1., vII. 11.Benjamin I. 3., III. 31.Benjámin I. 3., III. 31.Benke I. 12., XI. 1.Benkő I. 16., III. 11.Bennó vI. 16., vII. 27., vIII. 3.Benő III. 31.

Benvenútó vII. 15.Berárd v. 20., vI. 15., vII. 3., vII. 24., vIII. 19., vIII. 20., IX. 28.Bercel III. 29., vI. 3.Bere vIII. 14.Berec vI. 3.Berend XII. 3.Berengár v. 26., vI. 7., X. 2., XI. 26.Berény X. 6., X. 15., X. 19., XII. 3.Beriszló XII. 14.Bernárd v. 20., vI. 15., vII. 3., vII. 24., vIII. 19., vIII. 20., IX. 28.Bernát v. 20., vI. 15., vII. 3., vII. 24., vIII. 19., vIII. 20., IX. 28.Bertalan vIII. 24.Bertin IX. 5.Bertold I. 2., II. 11., III. 29., vII. 27., XI. 3., XII. 14.Berton IX. 5.Bertram I. 23., I. 24.Bese vI. 30., X. 27.Beten vII. 27.Boáz v. 22.Bocsárd vI. 25., X. 14.Bod v. 28., vI. 15.Bodó II. 2.Bódog I. 14., II. 21., v. 18., vI. 9., vII. 7., XI. 20.Bodomér XII. 21.Bodony vIII. 30.Bodor X. 4., XI. 19.Bogát IX. 15.Bogdán IX. 2.Bogumil X. 7.Bohumil XI. 8.Bohus I. 27., X. 7.Boján IX. 5.Bojta Iv. 24., XII. 20.Bojtorján Iv. 24., XII. 20.Boldizsár I. 6.Boleszláv XII. 14.Bolivár II. 18.Bonaventúra vII. 15.Bonifác Iv. 24., v. 14., vI. 5., X. 25., XII. 19.Borbás II. 19.Borisz v. 2., vII. 24., IX. 15.Boromir IX. 5.Boroszló XII. 14.

Bors I. 12., III. 11.Botár I. 27.Botond v. 16., vII. 28.Bottyán I. 25.Bozsidár XI. 9.Bozsó XI. 9.Bökény XII. 29.Böngér v. 12., IX. 7.Brájen IX. 6.Brendon XI. 13.Brúnó II. 2., II. 14., v. 17., X. 6., X. 11.Brútusz II. 2., III. 4.Buda II. 19., Iv. 3., v. 19.Bulcsú Iv. 28., v. 4., vI. 4., XI. 13., XI. 20., XII. 12.Buzád Iv. 30., X. 14., XII. 8.Buzát Iv. 30., X. 14., XII. 8.Cecilián Iv. 16., vI. 3.Celesztin Iv. 6., v. 19., vII. 27.Cézár I. 12., II. 25., III. 25., Iv. 15., vIII. 27., vIII. 29., IX. 25.Ciceró II. 9.Ciprián IX. 16., IX. 26.Cirill II. 9., II. 14., III. 18., III. 29., vI. 26., vII. 7., vII. 17.Cirják III. 16., vIII. 8.Cirjék III. 16., vIII. 8.Círus I. 31., vI. 16., vI. 28.Csaba Iv. 12., Iv. 24., vII. 6., X. 6., XII. 5.Csák III. 20., X. 11.Csanád Iv. 12., v. 28., IX. 6., XII. 5.Csát Iv. 6.Csatád vII. 8., v. 25.Csatár vII. 8., vII. 29.Csató vII. 8.Csege vII. 15.Csegő vII. 15.Cseke vIII. 26., X. 31.Csekő vIII. 26., X. 31.Csenger XI. 7.Csépán IX. 2.Csepel v. 24., XII. 12.Cserjén X. 25.Csikó v. 10.Csobán vIII. 6., IX. 3., IX. 8.Csolt III. 8., III. 13.Csoma I. 1., Iv. 9.

Csombor I. 1., Iv. 9.Csomor I. 1., Iv. 9.Csongor I. 13., Iv. 16., Iv. 17.Csörsz I. 31., v. 10.dagobert XII. 23.dagomér XII. 23.dalia I. 5., vI. 27.dalibor vII. 25.damáz XII. 11.damír vI. 5.damján IX. 26., IX. 27.dániel II. 16., vII. 21., IX. 26., X. 10., XI. 23., XII. 11.daniló XII. 17.dárius X. 25., X. 19.dáriusz X. 25., X. 19.dávid III. 1., vI. 26., XII. 29., XII. 30.deján vI. 24.dejte Iv. 20.deli I. 5., vI. 27.demény IX. 26., IX. 27.demeter X. 8., X. 26.demjén IX. 26., IX. 27.dénes Iv. 6., Iv. 8., X. 9., XI. 17., XII. 2., XII. 26., XII. 30.denisz Iv. 6., Iv. 8., X. 9., XI. 17., XII. 2., XII. 26., XII. 30.ders III. 25., XII. 14.derzs III. 25., XII. 14.dés v. 23., XII. 18.detre vII. 1., vII. 9., vIII. 24., XII. 15.dévald v. 21., vII. 1.dezsider II. 11., v. 23., v. 30., XI. 15., XII. 15., XII. 18.dezső II. 11., v. 23., v. 30., XI. 15., XII. 15., XII. 18.dienes Iv. 6., Iv. 8., X. 9., XI. 17., XII. 2., XII. 26., XII. 30.dimitri X. 26.dimitrij X. 26.dioméd III. 29., vIII. 16., IX. 11.ditmár I. 2.domán III. 9., III. 12., vIII. 8.dominik III. 9., vIII. 4., vIII. 8., X. 14.

névnaptár


domokos III. 9., vIII. 4., vIII. 8., X. 14.domonkos X. 14.donald II. 9., vII. 7.donát II. 17., vII. 7., vIII. 7.dorián IX. 19.dorion IX. 19.dormán I. 22., XI. 30.dormánd I. 22., XI. 30.döme Iv. 9., vIII. 4., IX. 27., X. 25.dömjén IX. 26., IX. 27.dömös X. 9.dömötör Iv. 9., X. 8., X. 26.dukász v. 19.dusán III. 26., Iv. 9., IX. 7.dzsúlió I. 9., III. 8., v. 22.Ede I. 5., III. 10., III. 18., X. 13., XI. 17., XII. 1.Edgár vII. 8., IX. 10., X. 13.Edmond XI. 16., XI. 20.Edmund XI. 16., XI. 20.Edömér I. 14., II. 24.Eduárd III. 18., X. 13.Eduárdó III. 18., X. 13.Edvárd III. 18., X. 13.Edvin X. 4., X. 12.Efraim II. 1., vI. 9., vI. 18.Egbert III. 12., Iv. 24.Egmont Iv. 24.Egon Iv. 23., vII. 15., IX. 1.Egyed II. 17., III. 13., Iv. 23., IX. 1.Elek II. 11., II. 17., vII. 17.Elemér II. 20., II. 28., vIII. 25., vIII. 28., X. 9.Éliás II. 16., vII. 20., vIII. 20.Elígiusz XII. 1.Elizeus vI. 14.Ellák I. 5., vII. 8.Elmár v. 29.Elmó vII. 29.Előd vI. 9., vII. 1., X. 22., XII. 26.Emánuel III. 26.Emil III. 10., v. 22., v. 28., IX. 11.Emilián III. 10., IX. 11., XI. 12.Emőd II. 17., vIII. 5., vIII. 9., vIII. 13.

Endre vII. 17., XI. 30.Éneás II. 27., X. 30., XI. 7.Engelbert vII. 10., XI. 7.Engelhard III. 12.Énók vI. 7.Énok vI. 7.Enrikó I. 16., I. 25., III. 2., III. 16., vII. 13., vII. 15.Erazmus vI. 2.Erhard I. 8., Iv. 9.Erik I. 24., II. 9., v. 18., vIII. 21., IX. 10.Erk I. 24., II. 9., v. 18., vIII. 21., IX. 10.Ernák III. 25.Erneszt I. 12., vII. 12., vII. 13., XI. 7.Ernesztó I. 12., vII. 12., vII. 13., XI. 7.Ernik I. 16., I. 25., III. 2., III. 16., vII. 13., vII. 15.Ernő I. 12., vII. 12., vII. 13., XI. 7.Ernye III. 25.Erős II. 9., v. 18.Ervin Iv. 25., Iv. 26., XII. 24.Ete vIII. 1., vIII. 17.Etele I. 7., III. 10., vI. 2., X. 5.Etre III. 10., vI. 2.Eugén vI. 2., vII. 8., vII. 13., XI. 13., XII. 20.Euszták Iv. 14., vII. 16., IX. 20.Eutim I. 20., I. 11.Évald vII. 7.Evariszt X. 26.Everard Iv. 25.Ezékiel Iv. 10., Iv. 19.Ézsaiás vII. 6.Fábián I. 20.Fábiusz v. 11., v. 17., vII. 31.Fabrícius vII. 31.Fabríciusz vII. 31.Fajsz IX. 1., X. 31.Farkas vIII. 23., IX. 1., X. 31.Fausztusz II. 15.Fedor vII. 12., XI. 9.Felicián vI. 9.Félix I. 14., III. 1., v. 18., v. 30., vI. 9., vII. 7., vII. 9., vII. 11., vII. 12.,

vII. 29., vIII. 30., IX. 11., XI. 20.Ferdinánd v. 30., vI. 5., X. 19.Ferenc I. 24., I. 29., Iv. 2., v. 11., vI. 4., vI. 16., vII. 14., X. 4., X. 10., XII. 3.Fernándó v. 30., vI. 5., X. 19.Fernandó v. 30., vI. 5., X. 19.Fidél Iv. 24.Filemon III. 8., III. 22.Filep II. 16., v. 1., v. 3., v. 11., v. 26., vI. 6., vIII. 23., IX. 20.Filibert vIII. 20.Filip II. 16., v. 1., v. 3., v. 11., v. 26., vI. 6., vIII. 23., IX. 20.Filippó II. 16., v. 1., v. 3., v. 11., v. 26., vI. 6., vIII. 23., IX. 20.Filomén vIII. 11.Flavián II. 18., XII. 22.Flávió II. 18., XII. 22.Fláviusz II. 18., XII. 22.Florentin IX. 27., XI. 7.Flórián v. 4.Fodor vIII. 1., IX. 2., X. 4., X. 25.Folkus vI. 17., vII. 20.Fortunát vI. 1., vII. 12.Fortunátó vI. 1., vII. 12.Fridolin III. 6.Frigyes III. 3., vII. 18.Fülöp II. 16., v. 1., v. 3., v. 11., v. 26., vI. 6., vIII. 23., IX. 20.Gábor II. 27., III. 24., IX. 29.Gabos II. 27., III. 24., IX. 29.Gábriel II. 27., III. 24., IX. 29.Gál X. 16.Gallusz X. 16.Gara II. 6., IX. 9.Gáspár I. 5., I. 6., vIII. 27., XII. 28., XII. 29.Gaszton II. 6., Iv. 24.Gécsa II. 25., II. 26., v. 8., vIII. 6.Gede III. 28., IX. 1., X. 10.

Gedeon III. 28., IX. 1., X. 10.Gedő III. 28., IX. 1., X. 10.Gejza III. 28., IX. 1., X. 10.Gellén vII. 8., XI. 13.Gellért I. 30., Iv. 23., v. 13., IX. 24., X. 16.Geminián I. 31., vI. 2., IX. 16.Geraszim III. 5.Geréb III. 16.Gergely I. 2., II. 13., III. 9., III. 12., III. 21., v. 9., v. 25., IX. 3., XI. 17.Gergő XI. 17.Gerhárd I. 30., Iv. 23., v. 13., IX. 24., X. 16.Gerjén X. 9.Germán II. 21., v. 7., v. 12., v. 28., vII. 31., X. 11.Gerold Iv. 19., X. 7.Gerváz vI. 19.Gerzson II. 22., vII. 12.Géza II. 25., II. 26., v. 8., vIII. 6.Gibárt vI. 15., vIII. 27.Gilbert II. 4., vI. 6., X. 24.Gilgames X. 24.Gobert I. 26.Godó I. 16., v. 26.Godvin v. 24.Gorán II. 21., III. 9., III. 12., Iv. 23., Iv. 24., v. 9., v. 25., vII. 27., XI. 17., XII. 9.Gordon v. 10.Gorgiás IX. 9.Gotárd v. 4., v. 5.Gotfrid I. 13., I. 14., I. 16., vII. 9., XI. 8.Gothárd v. 4., v. 5.Gotlíb III. 6., vI. 7.Göncöl II. 14., II. 18., II. 19., Iv. 20., Iv. 21., vI. 1., XI. 26., XII. 14.Gracián vI. 1., XII. 18.Gregor I. 2., II. 13., III. 9., III. 12., III. 21., v. 9., v. 25., IX. 3., XI. 17.Guidó I. 12., I. 15., III. 30., III. 31., v. 11., IX. 12.

névnaptár


Gujdó I. 12., I. 15., III. 30., III. 31., v. 11., IX. 12.Gusztáv I. 16., III. 10., Iv. 14., vIII. 1., vIII. 2., vIII. 8.Günter X. 9.Gyárfás vI. 19., vII. 6.Gyenes XII. 2.György II. 21., III. 9., III. 12., Iv. 23., Iv. 24., v. 9., v. 25., vII. 27., XI. 17., XII. 9.Györk II. 21., III. 9., III. 12., Iv. 23., Iv. 24., v. 9., v. 25., vII. 27., XI. 17., XII. 9.Györke II. 21., III. 9., III. 12., Iv. 23., Iv. 24., v. 9., v. 25., vII. 27., XI. 17., XII. 9.Győző II. 26., v. 8., vII. 28., XI. 3.Gyula Iv. 12., v. 27., vI. 28., vII. 1.Hadúr vII. 3.Hamilkár XI. 12.Hannibál v. 16.Hannó vIII. 13.Harald X. 24.Harkány IX. 6.Harlám II. 10.Harri III. 2., vII. 13.Hartvig vIII. 8., vI. 14.Harun Iv. 2., vII. 1.Hasszán II. 23.Hektor vI. 28.Heliodor vII. 3., X. 3.Héliosz vII. 3.Helmut III. 16.Henrik I. 16., I. 25., III. 2., III. 16., vII. 13., vII. 15.Herbert III. 16.Herkules vII. 14.Herman Iv. 7.Hermész vIII. 28.Hermiás v. 31., vIII. 28.Herold X. 24.Hetény vIII. 17., IX. 15.Hiador vII. 3., X. 3.Hiláriusz I. 13., I. 14., III. 16., vIII. 12., X. 21.Hilmár I. 13.Hippolit vIII. 13.Hódos XI. 8.Holló II. 4.Honor I. 16.

Honorát I. 16.Honorátusz I. 16.Honóriusz I. 16., Iv. 24., IX. 30.Hont I. 9., X. 11., X. 20.Horác v. 3.Horáció v. 3.Horáciusz v. 3.Horka IX. 6.Huba vIII. 19., XI. 14.Hubert III. 20., XI. 3.Hubertusz XI. 3.Hugó Iv. 1., Iv. 29., vII. 27.Humbert III. 25.Hunor Iv. 24., IX. 10., IX. 30., XII. 30.Hümér Iv. 24., XI. 12.Ibrahim vI. 15., vIII. 16., X. 9.Ibrány X. 9.Ignác II. 1., vII. 31., IX. 1., X. 3., X. 17., X. 23., XII. 20.Igor IX. 11., XI. 1.Ilárion I. 14., X. 21.Ildefonz I. 23.Ilián vII. 3., X. 3., XI. 21.Illés II. 16., vII. 4., vII. 20.Ilmár II. 28., vI. 18.Imbert I. 15.Immánuel III. 26.Imre XI. 5.Ince I. 8., III. 12., Iv. 17., vI. 19., vII. 4., vII. 28., vIII. 11., vIII. 13., XII. 28.Ipoly III. 10., III. 20., vIII. 13.Iréneusz vI. 28.Irnik III. 25.István vIII. 3., vIII. 16., vIII. 20., IX. 2., IX. 7., XII. 26.Iván vI. 24.Ivó v. 19.Ivor IX. 7.Ixion III. 28.Izaiás vII. 6.Izidor I. 16., III. 30., Iv. 4., v. 11., v. 15., XII. 21.Izmael Iv. 25.Izrael II. 3., II. 5.Izsák v. 15., X. 19.

Izsó vIII. 26.Jácint vIII. 17., IX. 11.Jáfet II. 5.Jagelló X. 13.Jakab v. 1., v. 3., v. 11., vII. 13., vII. 25., X. 13., XI. 27., XI. 28.Jákim III. 20., Iv. 16., vII. 26., vIII. 16.Jákob v. 1., v. 3., v. 11., vII. 13., vII. 25., X. 13., XI. 27., XI. 28.János I. 23., I. 27., I. 31., II. 8., II. 24., III. 8., III. 27., III. 28., v. 6., v. 15., v. 16., vI. 12., vI. 24., vI. 26., vII. 12., vIII. 9., vIII. 13., vIII. 19., IX. 13., X. 8., X. 23., X. 25., XI. 24., XII. 27.Január vII. 10., IX. 19.Járed v. 1.Járfás vI. 19., vII. 6.Jávor vI. 19., vII. 6.Jázon III. 21.Jefte v. 1.Jelek III. 31., Iv. 7.Jenő vI. 2., vII. 2., vII. 8., vII. 13., XI. 13., XI. 18.Jeremi v. 1., vI. 7.Jeremiás v. 1., vI. 7.Jermák vIII. 28.Jernő III. 25.Jeromos II. 8., vII. 20., IX. 30.Joachim III. 20., Iv. 16., vII. 26., vIII. 16.Joáhim III. 20., Iv. 16., vII. 26., vIII. 16.Joakim III. 20., Iv. 16., vII. 26., vIII. 16.Joákim III. 20., Iv. 16., vII. 26., vIII. 16.Jób v. 10.Joel X. 19.Jónás III. 29., IX. 19., IX. 21., XI. 12., XI. 18., XI. 20.Jonatán vIII. 24., XII. 29.Jordán II. 13., II. 15.Jozafát IX. 16., XI. 12., XI. 14.József III. 17., III. 19., Iv. 7., Iv. 16., v. 1., vIII. 25., vIII. 27., IX. 18.

Józsiás II. 16., vI. 22., vII. 6.Józsua vI. 22., IX. 1.Józsué vI. 22., IX. 1.Júda IX. 1.Jukundusz I. 8., v. 29.Juliánusz I. 9., III. 8., v. 22.Júliusz I. 9., III. 8., v. 22.Jusztin Iv. 14., vI. 1., vI. 16., vII. 18.Jusztusz vII. 14., vIII. 6., X. 18., XI. 10.Juszuf II. 16., vI. 22., vII. 6.Jutocsa I. 8., II. 8.Juvenál v. 3.Kabos II. 19., XII. 25.Kada II. 4., III. 2., III. 8., III. 10.Kadicsa III. 10., III. 11.Kadisa III. 10., III. 11.Kadocsa III. 10., III. 11.Kadosa III. 10., III. 11.Kajetán vIII. 7.Kájusz Iv. 22.Kál XI. 8.Káldor v. 19., vIII. 27.Káleb X. 13.Kálmán X. 13.Kamill vII. 14., vII. 18.Kamilló vII. 14., vII. 18.Kán III. 10., v. 29.Kandid III. 10.Kanut I. 19., vII. 10.Kapisztrán III. 28., X. 23.Kaplon I. 12.Kaplony I. 12.Kapolcs III. 24., IX. 29.Kara I. 16., v. 28.Karácson v. 13., XII. 18., XII. 25.Karád I. 16., v. 28., XI. 8.Karcsa I. 16., v. 28.Kardos I. 3., II. 23., Iv. 24., vII. 15.Karim Iv. 16.Karion I. 12.Kármán vIII. 17.Károly I. 28., III. 2., IX. 27., XI. 4.Karsa I. 16., v. 28.Kartal III. 23.Kászon Iv. 24., vIII. 13.Kasszián vIII. 13.Kasztor vI. 7., XI. 8.

névnaptár


Katapán III. 28., X. 23.Kazimír III. 4.Kázmér III. 4.Keled v. 1., III. 15.Kelemen III. 15., Iv. 22., XI. 23.Kelemér III. 15., XI. 23.Kelen III. 15., Iv. 22., XI. 23.Kemenes vIII. 21.Kende IX. 1., IX. 25., X. 21.Kenese II. 15., vII. 10., XII. 13.Kenéz I. 19.Kerecsen XII. 5., XII. 20.Kerény Iv. 4., vI. 4.Keresztély Iv. 3., vII. 27., XI. 12., XII. 20.Kerubin vI. 4., vIII. 4.Keszi I. 12., vI. 29.Ketel I. 12.Keve I. 8., II. 22., vI. 9.Kevin vI. 3.Kilény vII. 8., XI. 13.Kilián vII. 8., XI. 13.Kilit Iv. 26., vII. 13.Klaudiusz vI. 6., XI. 8.Klausz III. 21., IX. 10., IX. 25., XI. 13., XII. 6.Kleofás IX. 25.Kleon IX. 25.Klétus Iv. 26.Kocsárd Iv. 19., v. 4., v. 5., vI. 7.Kolja III. 21., IX. 10., IX. 25., XI. 13., XII. 6.Kolos II. 5., II. 15., III. 10., vI. 6., X. 30., XI. 8.Kolozs II. 5., II. 15., III. 10., vI. 6., X. 30., XI. 8.Kolta XII. 6.Kolumbán XI. 21., XI. 23.Kolumbusz vI. 9.Kond v. 29., IX. 1., IX. 25.Konrád II. 14., II. 18., II. 19., Iv. 20., Iv. 21., vI. 1., XI. 26., XII. 14.Konstantin III. 11., Iv. 12., v. 21., vI. 27.Kont vII. 16., X. 17.Koppány vI. 20., vI. 9., X. 8., X. 23.Koridon v. 10.Koriolán III. 6., IX. 8., XI. 20.

Kornél III. 3., vI. 2., vII. 3., IX. 13., IX. 16.Korvin II. 6.Kósa IX. 7., IX. 27.Kozma IX. 26., IX. 27.Kötöny III. 20., vIII. 7.Kövecs I. 8., II. 22., vI. 29.Kristóf III. 15., III. 25., v. 9., vII. 25., X. 31.Krisztián III. 13., vII. 27., XI. 12., XII. 20.Krisztofer III. 15.Krizosztom I. 27., IX. 13.Kund v. 29., IX. 1., IX. 25.Kunó II. 19., v. 29., vI. 1.Kurd vIII. 23., IX. 1., X. 31.Kurszán XI. 24.Kürt II. 14., II. 19.Laborc vII. 23., IX. 30.Lád vII. 15., XI. 15.Ladomér vII. 15., XI. 15.Lajos vIII. 19., vIII. 25., X. 10.Lambert Iv. 16., Iv. 18., vI. 22., IX. 17.Lantos II. 27., vII. 18.Larion I. 14., X. 21.László II. 27., v. 4., vI. 27., vIII. 8., vIII. 28.Laurent vII. 21., vIII. 10., IX. 5.Lázár II. 23., XI. 7., XII. 17., XII. 27.Leander II. 22., II. 27., III. 13.Lehel III. 26., vIII. 2., X. 16.Lél III. 2., Iv. 9., vIII. 2., IX. 7., X. 16.Lénárd XI. 6., XI. 26.Lénárt XI. 6.Leó II. 18., II. 20., Iv. 11., Iv. 19., vI. 12., vI. 28., vII. 3., vII. 17., X. 10., X. 17., XI. 10.Leon II. 18., II. 20., Iv. 11., Iv. 19., vI. 12., vI. 28., vII. 3., vII. 17., X. 10., X. 17., XI. 10.Leonárd XI. 6., XI. 26.Leonárdó XI. 6., XI. 26.Leonidász Iv. 22., vI. 28.Leopold XI. 15.Lestár vII. 16.Levedi vI. 18., vI. 24.

Levente II. 13., vI. 18., vI. 24., vI. 28., XI. 12.Lévi Iv. 2., vII. 1.Liberátusz vIII. 17., XII. 30.Libériusz XII. 30.Libóriusz XII. 30.Lionel XI. 11.Lipót vII. 22., XI. 15.Lívió IX. 23., XI. 12.Liviusz IX. 23., XI. 12.Líviusz IX. 23., XI. 12.Lizander III. 13.Loránd I. 15.Lóránd I. 15.Lóránt I. 15., vII. 15., vIII. 10., IX. 15.Lorenzó vII. 21., vIII. 10., IX. 5.Lotár I. 27., Iv. 7., vI. 15., XII. 30.Lőrinc vII. 21., vIII. 10., IX. 5.Lucián I. 7., v. 28.Lúciusz III. 4., vIII. 5., X. 19., XII. 3.Lukács II. 17., X. 18.Lüszien I. 7., v. 28.Magnusz IX. 6.Magor X. 8.Majlát v. 11.Makabeus vIII. 1.Makár I. 2., I. 15.Malakiás I. 14., XI. 3.Manassé I. 28.Manfréd I. 28.Manó III. 26.Manszvét II. 19.Manuel III. 26.Mánuel III. 26.Marcel I. 9., I. 16., Iv. 26., vIII. 14.Marcell I. 9., I. 16., Iv. 26., vIII. 14.Marcián II. 9., II. 17., vII. 2., X. 25.Március vI. 30.Marcselló I. 9., I. 16., Iv. 26., vIII. 14.Marián II. 9., vIII. 19.Marinusz III. 3., IX. 4., XI. 15.Márió I. 19.Máriusz I. 19., XII. 31.Márk Iv. 25., v. 25., vI. 18., X. 7.

Márkó vI. 18.Markó vI. 18.Márkus Iv. 25., v. 25., vI. 18., IX. 7., X. 7.Márkusz Iv. 25., v. 25., vI. 18., IX. 7., X. 7.Marót III. 27., IX. 22.Martin Iv. 13., XI. 11., XI. 12.Márton Iv. 13., XI. 11., XI. 12.Marton Iv. 13., XI. 11., XI. 12.Máté IX. 21.Mateusz II. 24., XII. 8.Mátyás II. 24., XII. 8.Mauríció I. 15., III. 20., IX. 4., IX. 13., IX. 22., X. 25., XII. 4.Mauró I. 15., III. 20., IX. 4., IX. 13., IX. 22., X. 25., XII. 4.Max Iv. 14., v. 29., vI. 25., vIII. 13., XI. 19.Maxim Iv. 14., v. 29., vI. 25., vIII. 13., XI. 19.Maximilián III. 12., vIII. 14., vIII. 21., X. 12.Maximusz Iv. 14., v. 29., vI. 25., vIII. 13., XI. 19.Medárd vI. 8.Megyer Iv. 17., XI. 13.Melchior I. 6.Meliton Iv. 24.Ménás XI. 11.Mendel III. 26.Ménrót Iv. 28., vIII. 1., XI. 11.Menyhért I. 6., vIII. 14., vIII. 22.Merse vIII. 22.Metód II. 14., III. 9., vI. 14., vII. 5., vII. 7., IX. 18.Mihály v. 8., vI. 19., IX. 29.Mikán III. 12.Mike I. 15., XII. 6.Mikeás vIII. 14.Mikes v. 23., IX. 29., XII. 6.Miklós III. 21., IX. 10., IX. 25., XI. 13., XII. 6.Mikó vI. 19., XII. 6.Miksa III. 12., vIII. 14., X. 12., XII. 6.

névnaptár


Milán v. 19., vII. 18., IX. 11.Miló I. 25., XII. 18.Milos XI. 26.Mirkó III. 3., vII. 18.Miron XII. 10.Misa v. 8., vI. 19., IX. 29.Misel v. 8., vI. 19., IX. 29.Miske v. 8., vI. 19.Misó v. 8., vI. 19., IX. 29.Modesztusz II. 5., vI. 15.Mór I. 15., III. 20., IX. 4., IX. 13., IX. 22., X. 25., XII. 4.Morgan vI. 9., vI. 26., vIII. 28.Móric I. 15., III. 20., IX. 4., IX. 13., IX. 22., X. 25., XII. 4.Mózes v. 16., vII. 26., vIII. 28., IX. 4., XI. 4., XI. 25.Nándor v. 30., vI. 5., X. 19.Napóleon v. 7., vIII. 15.Narcisszusz III. 18., X. 29.Nátán XI. 9.Nátánael XI. 9.Nataniel XI. 9.Nemere XII. 19.Nepomuk v. 16.Nesztor II. 26., IX. 8.Nétus v. 2.Nétusz v. 2.Nikander vI. 17.Nikétás I. 7.Nikodémus III. 27., vIII. 3., XII. 25.Nikodémusz III. 27., vIII. 3., XII. 25.Nikolasz XII. 6.Nimród Iv. 28., vIII. 1., XI. 11.Noé Iv. 22., XI. 18., XII. 24.Noel v. 13., XII. 25.Nónusz III. 16.Norbert vI. 6.Norman vI. 6.Norton vI. 6.Nyikoláj III. 21., IX. 10., IX. 25., XI. 13., XII. 6.Oberon I. 26.

Odiló I. 1., I. 2., vII. 4., vII. 7., XI. 18.Odin III. 23., vII. 2.Odisszeusz I. 2.Odó vII. 4., vII. 7., XI. 18.ódor vII. 4.Oguz XI. 4.Oktáv III. 22., vIII. 6.Oktávián III. 22., vIII. 6.Olaf vII. 29.Oleg IX. 20.Olivér III. 5., vII. 1., vII. 11., XI. 21.Omár IX. 9.Ompoly v. 14.Ond vII. 17.Orbán v. 25., vI. 29., vII. 29., XII. 19.Orbó vI. 29.Oresztész I. 14., XI. 9., XII. 13.Orfeusz II. 27.Orion I. 14.Ormos II. 4.Oros I. 17., XII. 1., XII. 19.Oszkár II. 3., III. 3., vII. 31., XII. 1.Oszlár II. 3.Osszián II. 28.Oszvald II. 19., II. 28., vIII. 5.Otelló I. 16.Otmár XI. 16.Ottó I. 16., II. 23., III. 23., vII. 2., IX. 22., XI. 18.Ottokár II. 26., Iv. 2., v. 8., vII. 2.Ovídiusz v. 6.Ozmin v. 21., vIII. 20.Ozor I. 16.ödön XI. 16., XI. 20.örkény vII. 15.örs vI. 26., vII. 14., IX. 30., X. 2.özséb I. 18., I. 20., III. 5., vI. 20., vIII. 2., vIII. 14., IX. 26., XII. 16.Pál I. 15., I. 18., I. 25., II. 10., II. 22., Iv. 1., Iv. 28., vI. 26., vI. 29., vI. 30., X. 19.Pálos I. 15., I. 18., I. 25., II. 10., II. 22., Iv. 1., Iv. 28., vI. 26., vI. 29., vI. 30., X. 19.

Pamfil vI. 1.Pantaleon vII. 27.Páris III. 17., Iv. 28., vIII. 5.Paszkál II. 11., v. 14., v. 17., v. 27.Patony II. 21., Iv. 28.Patrícius III. 17., Iv. 28.Patrik III. 17., Iv. 28.Pázmán vIII. 30.Pelágiusz v. 4., vI. 9., vI. 26., vIII. 28., X. 8., XII. 19.Pelbárt v. 27., vIII. 21., IX. 28.Pellegrin v. 2., v. 16.Periklész vII. 8.Perjámos v. 28., vI. 9.Péter I. 25., I. 28., I. 31., II. 21., II. 22., II. 23., Iv. 27., Iv. 29., v. 8., vI. 2., vI. 16., vI. 29., vIII. 1., IX. 9., X. 19., XI. 16., XI. 18., XI. 26., XII. 4., XII. 9., XII. 21.Petrik I. 25., I. 28., I. 31., II. 21., II. 22., II. 23., Iv. 27., Iv. 29., v. 8., vI. 2., vI. 16., vI. 29., vIII. 1., IX. 9., X. 19., XI. 16., XI. 18., XI. 26., XII. 4., XII. 9., XII. 21.Petróniusz v. 31.Petúr III. 17.Piládész XII. 9.Pió Iv. 30., v. 5., vII. 11., vIII. 21., IX. 3.Piramusz vI. 9.Piusz Iv. 30., v. 5., vII. 11., vIII. 21., IX. 3.Placid vII. 11., X. 5.Platón Iv. 4., vII. 22.Polidor Iv. 10.Polikárp I. 26., II. 23.Pongrác v. 12.Porfir II. 26.Prímusz vI. 9.Principiusz IX. 25.rabán II. 4.radamesz Iv. 10.radiszló Iv. 17.radó Iv. 17.radomér vI. 21.rados XI. 7.radován XI. 7.radvány XI. 7.

rafael vI. 20., IX. 29., X. 24.ragnar X. 1.rajmond I. 7., I. 23.rajmund I. 7., I. 23., vII. 4., vIII. 31.rajnald II. 9., vIII. 18.ralf Iv. 17., vI. 21., XI. 7.ramón vII. 4.rápolt XI. 29.rátold XI. 2.raul Iv. 17., XI. 7.razmus vI. 2.rázsony Iv. 17., vII. 23.reginald II. 12., vI. 5., XII. 4.regő vI. 5., vIII. 2.remig X. 1.rémus X. 1.rémusz X. 1.renátó XI. 12.renátusz IX. 2., X. 6., XI. 12.rézmán vI. 2.rezső Iv. 17., X. 12., X. 17., XI. 7.richárd II. 7., Iv. 3., IX. 18., XI. 15.rihárd II. 7., Iv. 3., IX. 18., XI. 15.rikárdó II. 7., Iv. 3., IX. 18., XI. 15.róbert II. 4., Iv. 29., v. 13., vI. 7., vII. 17., IX. 17.robertó II. 4., Iv. 29., v. 13., vI. 7., vII. 17., IX. 17.robin I. 30., vI. 7.rodel III. 13., X. 30., X. 31.roderik III. 13., X. 30., X. 31.rodion X. 7.rodrigó III. 13.rókus vIII. 16.roland vII. 15., vIII. 9., vIII. 10., IX. 15.román II. 28., v. 22., vIII. 9., XI. 18.románó II. 28., v. 22., vIII. 9., XI. 18.rómeó II. 7., vI. 19., X. 1.romuald II. 7., vI. 19.romulusz vII. 6., IX. 5., X. 13.

névnaptár


ron II. 9., vIII. 18.ronald II. 9., vIII. 18.ronaldó II. 9., vIII. 18.roni II. 9., vIII. 18.ruben Iv. 6.rúben Iv. 6.rudolf Iv. 17., vII. 27., X. 17., XI. 7.rúfusz XI. 21., XII. 28.rupert III. 7., III. 27., v. 15.ruszlán vII. 17.rusztem X. 9., XI. 10.ruven Iv. 6.salamon II. 8., III. 13., IX. 28., X. 17., X. 24.sámson vI. 27.samu vIII. 21.sámuel II. 16., vIII. 20., vIII. 21., X. 10.sándor I. 15., II. 26., III. 18., Iv. 23., v. 3., X. 11.saul I. 25., X. 20.sebes II. 3., vI. 7.sebestyén I. 20.sebő I. 20., Iv. 12., Iv. 24., vIII. 29., IX. 19., XII. 5., XII. 30.sebők I. 20., XII. 30.semjén X. 8.simeon I. 5., II. 18., III. 24., Iv. 21., v. 24., vI. 1., X. 8.simon I. 5., II. 18., Iv. 24., v. 16., v. 24., X. 28.solt III. 13.sólyom IX. 25.som vII. 3., IX. 16.soma vII. 3., IX. 16.stefán vIII. 3., vIII. 16., vIII. 20., IX. 2., IX. 7., XII. 26.surány I. 22., I. 24.surd I. 22., I. 24.sükösd Iv. 3.szabin II. 9., vIII. 29., XII. 7., XII. 11., XII. 30.szabolcs vII. 17., vII. 28., IX. 19.szalárd vII. 17.szaléz I. 24., I. 29.szalók I. 24., I. 29., v. 17.szalvátor III. 18., vIII. 5.szalviusz X. 28.

szaniszló Iv. 11., v. 7., XI. 13.szavér XII. 3.szebáld vIII. 19.szebasztián I. 20.szecső III. 1., Iv. 9.szelemér II. 8., vII. 17., IX. 12.szelestény IX. 12.szelim IX. 28.szemere II. 23., v. 26.szente XII. 23.szeráf X. 12.szerénusz vI. 28., vIII. 2., vIII. 16., IX. 14.szergiusz IX. 8., IX. 9., X. 7., X. 8.szervác v. 13.szevér I. 8., II. 1.szeveréd II. 15.szeverián I. 8., X. 23.szeverin I. 8., X. 23.szidor I. 15., I. 16.szigfrid II. 15., vIII. 22.szilamér vI. 20.szilárd III. 11., Iv. 12., XII. 14.szilas vII. 13.szilvánusz II. 6., II. 18., II. 20., III. 8., v. 4., vII. 10., vII. 13., vIII. 24., XI. 12., XII. 2.szilveszter XI. 26., XII. 31.szilviusz XI. 3.szindbád vII. 25.szíriusz I. 22.szixtusz III. 28., Iv. 3., Iv. 6., vIII. 6., vIII. 7.szofron III. 11.szókratész XI. 28.szolón v. 17., XI. 13.szórád vII. 13., vII. 17.szovát vII. 13.szörény I. 8., X. 23.Tacitusz II. 25.Taddeus I. 24., vII. 26., X. 28.Tádé I. 24., vII. 26., X. 28.Tadeusz I. 24., vII. 26., X. 28.Taksony Iv. 6., III. 29., vIII. 24., XI. 29.Talabér vII. 25.Talabor vII. 25.Talamér I. 5., vII. 15.Táltos I. 5.

Tamás I. 28., III. 7., vI. 22., vII. 3., vII. 6., vIII. 25., IX. 22., X. 2., XII. 21., XII. 29.Tankréd v. 6., vII. 6.Taráz II. 25.Tarcal II. 25.Tarcsa II. 25.Tardos IX. 10.Tarján vIII. 11., XI. 30.Tárkány IX. 5., IX. 28.Tarsa II. 25.Tarzíciusz vIII. 15.Tas I. 8., II. 22., Iv. 15., Iv. 27., vI. 8.Tasziló I. 11., X. 11.Tege II. 25.Teó IX. 2.Teobald v. 21., vII. 1.Teodor vIII. 16., IX. 2., XI. 9., XII. 27., XII. 28.Teofil III. 5., III. 10., v. 21., vI. 17., X. 13., X. 29., XII. 20.Terestyén II. 7., XI. 28.Tétény v. 1., XI. 5.Tézeusz I. 11.Tibériusz vIII. 11.Tibor Iv. 14., vIII. 11.Tiborc Iv. 14., vIII. 11.Ticián I. 26.Tihamér Iv. 20., Iv. 26., Iv. 29., vII. 1., XI. 9., XI. 12., XII. 16.Timon v. 3.Timóteus I. 24., I. 26., v. 3., vIII. 22.Timóteusz I. 24., I. 26., v. 3., vIII. 22.Timur vII. 25., IX. 18.Tirzusz X. 12.Titán II. 6.Titusz I. 4., I. 26., II. 6.Tivadar Iv. 20., Iv. 30., vI. 28., IX. 19., XI. 9.Tiván vI. 22.Tóbiás I. 1., vI. 13., IX. 12., XI. 2.Tódor II. 6., II. 7., IX. 19., X. 11., XII. 28.Toma I. 28., III. 7., vI. 22., vII. 3., vII. 6., vIII. 25., IX. 22., X. 2., XII. 21., XII. 29.Tomaj III. 7., X. 2.Tomor vII. 25.

Tonuzóba XII. 11.Torda vI. 27.Tormás III. 26.Torna III. 26.Torontál III. 26.Töhötöm Iv. 20., vI. 14., IX. 2., IX. 15., XI. 5., XII. 18.Tömör X. 28.Törtel vIII. 4.Trajánusz vIII. 11., XI. 30.Trisztán II. 7., XI. 28.Tullió vIII. 11., XI. 30.Turul III. 26.Tuzson v. 19.ubul III. 7., v. 16., XII. 31.údó III. 23., vII. 4.ugocsa v. 22., XI. 9.ugod v. 16.ugor v. 3., vIII. 16.ugron v. 22., XI. 9.ulászló I. 27., vI. 27., vI. 29.ulisszesz I. 2.ulpián Iv. 3.ulrik III. 11., vII. 4., vII. 10., vII. 11., vIII. 7.umbertó III. 25.upor v. 15., vI. 26.urbán Iv. 1., v. 25., vI. 29., XII. 19.uriás I. 14.uriel I. 14.uros I. 14., I. 17., XII. 1.uzon I. 15., I. 16., Iv. 18.uzor Iv. 18.üllő III. 31.vadony vIII. 30.vajk vIII. 20.vajta Iv. 24., XII. 20.valdemár II. 27.valdó II. 27.valentin I. 7., II. 14., III. 16., vII. 25., XI. 3.valentínó I. 7., II. 14., III. 16., vII. 25., XI. 3.valér I. 29., III. 10., vI. 14., XII. 15.valérió I. 29., III. 10., vI. 14., XII. 15.valter Iv. 8., vII. 16.várkony vII. 2., X. 22.varsány vII. 19.vászoly I. 2., v. 30.vata Iv. 24., XII. 20.

névnaptár


A névnapadatok az MTA Nyelvtudományi Intézetétől

származnak. MTA NyTI utónévkereső:

http://corpus.nytud.hu/utonevportal

vazul I. 1., I. 11., III. 22., v. 30., vI. 14.vázsony I. 19., v. 30.velek IX. 28.vencel IX. 28.vendel X. 20.verner Iv. 18.versény vII. 19.viátor vIII. 5., X. 21.vid vII. 15.vidor I. 13., I. 14., III. 16.viktor II. 26., v. 12., vII. 28., IX. 5., IX. 30., XI. 2.vilibald vII. 7., X. 22.vilmos I. 10., II. 10., Iv. 6., v. 23., v. 28., vI. 8., vI. 25., vII. 5.vince I. 22., Iv. 5., Iv. 9., v. 24., vI. 19., IX. 27.vincent I. 22., Iv. 5., Iv. 9., v. 24., vI. 19., IX. 27.virgil III. 5., XI. 27.

vitálij Iv. 28., X. 20., XI. 4.vitális Iv. 28., X. 20., XI. 4.vitéz Iv. 28., XI. 2.vító I. 15., vI. 15.vitold Iv. 28.vitus I. 15., vI. 15.vladimír vII. 15., XI. 15.vojta Iv. 23.volfram III. 20.vulkán v. 19.Xavér XII. 3.Zádor III. 16., vIII. 8., IX. 1.Zágon vIII. 23., XI. 17.Zajzon XII. 18.Zakariás II. 21., III. 15., IX. 6., XI. 5.Zakeus vIII. 22., vIII. 23., XI. 17.Zala vII. 14.Zalán III. 30., vII. 14., IX. 10., XII. 30.

Zámor II. 16., II. 19.Zaránd vI. 8., X. 23.Zdenkó XI. 14.Zebulon vIII. 5.Zekő Iv. 21., vIII. 23., XI. 17.Zénó Iv. 12., X. 29., XII. 22.Zente XII. 23.Zerind I. 8., X. 23.Zéta XI. 22., XII. 23.Zete XII. 23.Zétény II. 22., XII. 23.Zoárd vII. 17., XII. 3., XII. 30.

Zobor v. 1., vII. 17., XI. 19.Zoltán III. 8., III. 13., vI. 23., XI. 20.Zombor vIII. 22., XII. 26.Zorán III. 4.Zotmund III. 1.Zsadány vIII. 23.Zserald Iv. 19., X. 7.Zsigmond v. 1., v. 2.Zsolt Iv. 10., X. 21., XI. 20.Zsombor Iv. 21., XI. 8.Zsülien I. 9., III. 8., v. 22.

Fiúk első utónévként

második utónévként lányOk első

utónévkéntmásodik

utónévként

bence 1 690 250 HANNA 1 582 362

máté 1 321 238 anna 1 171 522

levente 1 209 206 ZOÉ 895 405

noel 1 197 415 luca 846 126

ádám 1 183 199 emma 783 128

marcell 1 154 174 ZsóFIA 776 189

dOMINIK 1 145 270 JÁZMIN 761 179

dÁvId 1 066 209 nóra 744 129

dÁNIEL 1 045 246 boglárka 735 121

MILÁN 1 028 199 léna 726 160

botond 869 92 maja 689 149

ZALÁN 864 122 LILI 679 95

áron 856 157 gréta 571 92

OLIvÉr 850 141 laura 538 131

BALÁZs 807 171 IZABELLA 526 97

ezeket a keresztneveket adták leggyakrabban a 2017-ben született gyermekeknek(Forrás:http://nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/kozerdeku_ujszulottutonev2018.xlsx)

hazai földön


a magyarságnak a XIX. századig nem volt nemzeti himnusza. A katolikus magyarok néphimnu-

sza a Boldogasszony Anyánk kezdetű egyházi ének, illetve az Ah, hol vagy, magyarok tündöklő csillaga kezdetű, szent István királyról szóló, templom-ban is énekelt himnusz volt. A refor-mátus magyarság pedig a Tebenned bíztunk eleitől fogva kezdősorú zsol-tárt, a 90. genfi zsoltárt tekintette him-nuszának. Ezek mellett népszerű volt az úgynevezett (és a hatóságok által többször betiltott) rákóczi-nóta, illet-ve a rákóczi-induló, amelyet Hector Berlioz, majd Liszt Ferenc dolgozott fel nagyzenekari formában. Érdemes megjegyezni, hogy az 1820-as évekre már nagyon megérett az idő egy ma-gyar nemzeti énekre (mintegy a Haydn dallamára írt „Gott erhalte…” ellensú-lyaként), ezért Kisfaludy sándor írt is egyet, schreiber Károly zenét szerzett hozzá, a szöveget és a dallamot pedig közölte az 1822. évi Aurora-zsebkönyv; szerencsére mégsem ez az udvarhű szö-veg és dallam terjedt el: „Tartsd meg, Isten, nemzetünket, királyunkat, törvé-nyünket boldog egyezségben…” – is-merteti Nemeskürty István diák, írj ma-gyar éneket című könyvében.

verselŐ jogi doktorKölcsey Ferenc harminchárom éves korá-ban, 1823. január huszonkettedikén fejez-

százhetvenöt éve énekeljüklelkes, emelkedett hangulatú ünnepi költemény – íme, a görög eredetű him-nusz szó legáltalánosabban ismert magyar nyelvű jelentése. Ám ha azt írjuk, a Himnusz, akkor nemzeti énekünkre, kölcsey Ferenc versére és erkel Ferenc zenéjére gondolunk. ez a zene 1844-ben született, éppen 175 éve.

te be Hymnus – a Magyar nép zivataros századaiból című költeményét szatmár-csekén, udvarházában. Január huszonket-tedikét 1989 óta a magyar kultúra napja-ként ünnepeljük.

A szatmár megyei nem gazdag, de igen nagy hírű nemesi családban szü-letett Kölcsey a magyar mellett kis-gyermek korától tanult és tudott latin nyelven, franciául, valamivel később németül és görögül is. Hatéves korában elveszítette édesapját, tizenegy éves ko-rában édesanyját. Közben megtámadta a fekete himlő, amely egész életére be-tegessé tette, egyik szemére megvakult, és kihullott a haja. Az ifjú Kölcsey előbb a híres debreceni kollégiumban tanult, majd onnan került fel Pestre, joggyakor-latra. s bár befejezte jogi tanulmányait, ügyvédi vizsgára nem jelentkezett. Ak-korra már kiábrándult abból a feudális jogból, amelynek közben kiváló tudósa lett. Bár nem volt gyakorló jogász, az évek során újra meg újra felkérték jogi szakértőnek főbenjáró perekben. Ami pedig költeményét, a Himnuszt illeti: soha nagyobb karriert magyar vers nem futott be. Nincs nap, hogy sorai vala-hol, valamilyen alkalomból, s mindig a magyar nemzeti függetlenség bizonysá-gaként fel ne csendülnének. A közvéle-mény 1829-ben ismerhette meg először, ekkor jelent meg az Aurora évkönyvben, majd 1832-ben Kölcsey verseskötetében. s miközben a költő vármegyéjének kö-

hazai földön


veteként nyakig belemerült az egyre iz-gatottabb hangulatú országgyűlésekbe, az ifjúság egyik szellemi vezére lett, és a halála (1838) előtti években Lovassy, Kossuth és Wesselényi Miklós híres pe-reiben fogalmazta meg a védők számára a perbeszédek érveléseit, költeményét, a Himnuszt szerte az országban szaval-ták, énekelték – különböző dallamokra. 1844-ben azután elérkezett az ideje an-nak, hogy pályázatot írjanak ki Kölcsey Himnuszának megzenésítésére. A pálya-díjat Erkel Ferenc, a Nemzeti színház karnagya nyerte el.

VirTuóZ ZOngOrisTaErkel 1810 novemberében született Gyu-lán. Családja Hollandiából származott, valamikor a XvIII. század közepe táján jött Magyarországra. (Más vélemények szerint közvetlen felmenői pozsonyi kato-likus németek.) Ám a források azt is meg-említik, hogy Ferenc, édesanyja, ruttkay Klára Terézia révén rokonságban állt a

Kossuth-családdal. Az Erkelek – Ferenc dédapja, nagyapja és édesapja, ifjabb Erkel József is – képzett muzsikusok vol-tak. Az ifjú Erkel Ferenc középiskolai tanulmányait Nagyváradon kezdte, majd Pozsonyban folytatta, ahol kiváló zenei nevelője volt a morvaországi Henrik Kle-in személyében. Pozsonyban ismerkedett meg a bécsi klasszikus mesterek muzsiká-jával, valamint a nagy operaszerzők műve-ivel. Ott hallotta a magyar verbunkoszene virtuózának, Bihari Jánosnak hegedűjáté-kát, és ott látta-hallotta először Liszt Fe-rencet koncertezni. Erkel már gyermekként virtuóza volt a zongorának. (Nyolcvanéves volt, amikor utolsó koncertjét adta Pesten, óriási sikerrel.) Az sem nevezhető minden-napi eseménynek, hogy a tizenhét éves (!) Erkel Ferencet Kolozsvárra hívták zongo-ratanárnak, majd kinevezték a városi hang-versenyzenekar karmesterévé is. Később így emlékezett: „Ami vagyok, azt mind Kolozsváron eltöltött éveimnek köszönhe-tem. Ott műveltem ki magam zongoramű-vésznek, ott tanultam a legtöbbet, ott lel-kesítettek, ott kötötték lelkemre a magyar zene felvirágoztatásának ügyét, és ott telt meg a szívem a szebbnél szebb magyar–

Erkel Ferenc

hazai földön


székely népdalok árjával, melyektől nem tudtam többé szabadulni.”

Cseppet sem mellesleg, Erkel Ferenc kitűnő sakkozó, sakkmester volt. A Pesti sakk-kör meg is választotta őt elnökének. Itt ismerkedett meg vele Gárdonyi Géza, maga is szenvedélyes sakkozó. Egy téli estén az öreg Erkel elmesélte az ifjú új-ságírónak, hogy hogyan is született meg a Himnusz zenéje. Gárdonyi ezt leírta, majd közre is adta. valahogy így…

cán, a lakása előtt Bartay András. Felhí magához, és azt mondja odafenn: – Ír-tál-e himnuszt? – Nem. Nem is írok. Egressynek hagyom ezt az örömöt. [...] – Kell. Nem érted és nem érzed, hogy ez a pályázat nem a nyomorult aranyak-nak szól, hanem az örökkévalóságnak? Amelyik dalt megjutalmazzák, azt meg is szentelik.

Egy hét múlva milliók ajka zengi visz-sza, és az lesz a dalok dala, az örökkéva-ló, a halhatatlan, szerzőjével együtt. – Ezt mondva betuszkolt engem a mellékszo-bába, ahol egy kopott zongora sárgállott. Odatett egy ív kottapapirost, melléje a szöveget. – Csináld meg rögtön! – de bá-tyám, hová gondol! Nem cigaretta-sodrás ez, hogy csak úgy rögtön!

– Meg kell csinálnod!– Nem lehet. Késő már! Felelet helyett egyet lépett. Kifordult

az ajtón, s rám fordította a kulcsot. Még csak annyit hallottam, hogy: Alászolgája.

Állok, mint Nepomuki János. Hallom, hogy a külső ajtó is csukódik, záródik. No kutyateremtette: szépen vagyunk!

Csend van. ülök és gondolkozom: hát hogy is kellene azt a himnuszt meg-csinálni? Elém teszem a szöveget. Ol-

A Himnusz kéziratának részlete

rákosi himnusza Egy anekdota szerint hajdan Rákosi Mátyás pártfőtit-kár megbízta a költő Illyés Gyulát, valamint Kodály Zoltánt, hogy alkossanak egy új, egy „szocialista” himnuszt. Erre a felszólításra az akkor már óriási nemzetközi hírnévnek és tekintélynek örvendő zene-szerző és zenetudós Kodály (ő volt az egyetlen ember az országban, akit Rákosi, elvtárs helyett úrnak szólí-tott) csak ennyit válaszolt: „Minek új? Jó nekünk a régi himnusz.” Ezzel a kérdés le is került a napirendről.

megsZenTelT dallam„– Én nem pályáztam. Eszem ágában sem volt, hogy pályázzak. A Himnusz-ra se pályáztam volna. Hanem egyszer az történik velem, hogy megfog az ut-

hazai földön


vasom. Megint gondolkozom. És amint így elgondolkozom, eszembe jut az én első mesteremnek a szava, aki Pozsony-ban tanított. Azt mondta: – Fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszed-be. És ott, a szoba csendességében meg-zendülnek az én fülemben a pozsonyi harangok. Áhítat száll meg. A kezemet a zongorára teszem, és hang hang után olvad. Egy óra nem telik belé, megvan a himnusz úgy, ahogy ma ismeri.” Gárdo-nyi írása afféle legenda, a szakemberek azt állítják, hogy Erkel adta be elsőként a pályamunkát.

vitathatatlan, hogy a Himnuszt a ma-gyar közmegegyezés tette nemzeti imád-sággá. Annál érdekesebb, hogy az ország alkotmányába, pontosabban a Magyar Köztársaság Alkotmányába, csak 1989-ben került be hivatalosan. ugyan 1903-ban a magyar Országgyűlés elismerte a Himnusz hivatalosságát, ám az erről szóló törvényjavaslatot I. Ferenc József magyar király nem szentesítette. Az 1989. évi, az Alkotmány módosításáról szóló XXXI. törvényben viszont ez áll: „A Magyar Köztársaság himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Fe-renc zenéjével.” A 2012. évi alaptörvény ugyanígy fogalmaz.

sZóTagOk És HangOkA Himnusz éneklését nehezíti, hogy a költeményben a páratlan sorok hét, a páros sorok hat szótagból állnak (pl. Bal sors akit régen tép / Hozz rá víg eszten-dőt), ugyanakkor valamennyi sor hét dallamhangot tartalmaz. A zene ezt úgy hidalja át, hogy a páros soroknak általá-ban az ötödik szótagját hajlítják; viszont a hatodik sornak az első szótagját (hozz)

kell hajlítani (ho-ozz rá). Ez így szere-pel Erkel kéziratában, valamint a hivata-los partitúrában is. Ezt azonban nagyon sokáig nem vették figyelembe. Törté-nelmi tény, hogy 1939-ben a vallás- és közoktatási miniszter rendeletet hozott a Himnusz egyöntetű előadásáról, előírva: „a könnyebb énekelhetőség kedvéért” az eredeti szöveg helyett „hozz reá víg esztendőt” éneklendő. Ez a hibás válto-zat igen széles körben elterjedt, és csak a 2000-es évek elején sikerült a versnek és a zeneszerzői akaratnak megfelelő előadásmódot (ho-ozz rá víg esztendőt) közismertté tenni.

gy. Őri lászló

Kölcsey Ferenc

hazai földön


no, de félre a tréfával, az útlevél mindig is fontos okmány volt, már, amikor volt. Már a Bibliá-

ban olvashatunk útlevélről, az ótestamen-tumban, Nehemiás könyvében. Nehemiás héber főember volt a perzsa király udva-rában, az időszámítás előtti v. században. Amikor népe kiszabadult a babiloni fog-ságból, arra kérte királyát, hogy nevezze ki őt Júdea perzsa tartomány helytartójá-vá, hogy segíthessen a hazatértek közös-ségeinek újjászervezésében, Jeruzsálem és a Templom újjáépítésében. „Mivel a király jónak látta, hogy elbocsásson en-gem… ezt mondtam a királynak: Ha jó-nak látja a király, adasson nekem levele-ket a Folyamon túli helytartókhoz, hogy engedjenek átutazni, amíg meg nem érke-zem Júdeába… A király megadta ezt ne-kem… Amikor megérkeztem a Folyamon túli helytartókhoz, átadtam nekik a király leveleit…” (Nehemiás 2:4–7.)

PeJrancs aZ uTaZóknakAz első tárgyi emléket úti okmányokról a mongoloknál találjuk. dzsingisz kán készíttetett először viszonylag apró fém-lemezeket (paizzi vagy pejrancs), ame-lyeket vagy tisztviselők kaptak, hogy

AHElyVÁlTOzTATÁSPAPírJAI

Történetek az útlevélrőlBoldogult ifjúkoromban – az 1960-as, ’70-es években – Magyarországon sokan vágytak útlevélre. olyanra, amellyel a tőlünk nyugatra lévő országokba lehe-tett utazni. A más tájakon élők beérték volna másfajta útlevéllel is. Akkoriban hallottam az első történetet az útlevélről. valahol székelyföldön, egy távoli kis faluban, Mariska néni arra ébred, hogy az ő élete párja, Áron halkan fütyöré-szik mellette az ágyban, pedig még alig pitymallik. – no, Áron, jókedved van? – Hej, Mariskám! gyönyörűt álmodtam. – gyönyörűt? – Bizony. Bukarestben voltam. – Bukarestben?! – Úgy ám! Útlevéllel!

igazolják rangjukat és beosztásukat, vagy utazóknak adták, akik keresztül-utaztak a hatalmas birodalmon. Nagy-jából tucatnyi ilyen fémlemezt találtak eddig a régészek. Ezek egyike egy tibeti szerzetes nevére szól, aki Kubiláj nagy-kán tanácsadója volt. Az idők folyamán azután sokszor állítottak ki ilyen (már papír alapú) dokumentumokat, amelye-ket uralkodók írtak alá s küldötteiknek adták, hogy igazolják kilétüket idegen országokban. Nagy becsben tartották ezeket, de még nem voltak a mai érte-lemben vett útlevelek, inkább egyfajta kiváltságot jelentettek.

Az első brit útlevelet a stuart-házból származó I. Károly állította ki 1641-ben. Ő volt az az uralkodó, aki hatalma fenn-tartása érdekében polgárháborút robban-tott ki, és miután veszített, az angol par-lament perbe fogta, elítélte és 1649-ben kivégeztette. A hatalomban őt követő Oli-ver Cromwell visszavonatta az I. Károly által kiadott útleveleket, s mint Anglia, skócia és Írország lord protektora (lé-nyegében diktátora) csak azoknak adott útlevelet, akik felesküdtek a kormányra. s ha már itt tartunk, érdemes megemlíte-ni, hogy 1772 és 1858 között a brit útle-

hazai földön


veleket francia nyelven, az akkori Európa diplomáciai nyelvén állították ki, ugyan-így, akiket Napóleon ellen küldtek harcolni, azoknak is francia nyelvű útlevelük volt.

Az útlevél magyarországi történetéről szólva emlékez-zünk arra, hogy szent Ist-ván királyunk a fiához, Imre herceghez írt Intelmekben figyelmeztetett arra: célsze-rű befogadni az idegeneket, mert azok az ország épülé-sére szolgálhatnak. I. (szent) László ki-rályunk néhány évtizeddel később azon-ban már megkülönböztette a hozzánk ajánlólevél nélkül érkezőket és az ilyen okmányt felmutatókat. Elrendelte, hogy „amely papok enélkül érkeznek hozzánk, kivizsgálandók, milyen hajlandóság-gal vannak irántunk”. utóda, Könyves Kálmán király pedig már kerek perec kimondta: ajánlólevél nélkül érkező pa-pokat nem szabad befogadni. E sorokból is kitűnik, hogy ennek a kornak a leggya-koribb utazói papok, szerzetesek voltak. A különféle szerzetesrendek képviselői sűrűn látogatták rendházaikat egy-egy országon, illetve Európán belül. Minde-nekelőtt híreket, információkat hoztak és vittek. E tevékenységüket rendkívüli mó-don megkönnyítette, hogy például egy ír szerzetes ugyanolyan jól beszélt latinul, mint egy francia, német vagy magyar.

menleVÉl, VándOrló könyVAz Árpád-korban, de az azt követő szá-zadokban is szükségük volt az utazóknak valamiféle úti okmányra, ajánlólevélre, menlevélre. Megnőtt ezek szerepe a Xv. századtól, amikor egyre több zarándok lepte el Európa útjait. A magyar zarándo-kok úti célja akkoriban róma és Aachen

volt, de sokan eljutottak Compostelába, szent Jakab feltételezett sírjához. A hosz-szú, kalandos és többnyire gyalogosan megtett zarán-dokutak során az útlevele-ket-menleveleket mindig at-tól a birtokostól kellett kérni, akinek a területén, birtokán áthaladtak.

A Xv. században Európa-szerte keresettek voltak a ma-gyar vendégmunkások és a katonák, zsoldosok. Itáliában

szívesen alkalmazták a magyar aranymű-veseket, dolgozott magyar festő a ferra-rai katedrálison, kőfaragó a milánói dóm építésén. róma is vonzotta a magyarokat, sokan nyitottak ott kocsmát, italmérést, kö-zülük többen azután házat is vásároltak az örök városban. A XIv–Xv. században az Itáliában harcoló magyarok közül a legis-mertebb Toldi Miklós, illetve az ifjú Hu-nyadi János volt, aki királya, Luxemburgi Zsigmond engedélyével két éven át a milá-nói visconti herceg szolgálatában állt.

Magyarországon az 1723 és 1867 kö-zötti időszakban jelentek meg a funkci-ójukban a modern korihoz már igencsak hasonlító úti okmányok, útlevelek. Az 1723-ban felállított helytartótanács, a ná-dor elnökletével, az államigazgatás leg-főbb szervévé vált, hatáskörébe tartozott a belügyi igazgatás is. Azokban az évek-ben, évtizedekben, a birodalom biztonsága érdekében, az emberek helyváltoztatását már fokozott éberség kísérte. Az egyik legtöbbet utazó népesség, a szakmai is-mereteiket külföldön elmélyíteni óhajtó mesterlegények utazásához külön nyilván-tartó-könyvet írtak elő, ez volt az úgyne-vezett vándorló Könyv. Az ország határain működő katonai vagy kamarai hatóságok jegyzéket vezettek a külföldre utazókról,

Ősi mongol útlevél

hazai földön


és azt negyedévenként elküldték a hely-tartótanács illetékeseinek. Az ország vég-leges elhagyásához királyi engedélyre volt szükség. sőt, III. (Habsburg) Károly király 1725-ben királyi rendelettel már minden külföldre (az örökös tartományokon túli te-rületre) történő utazást is királyi engedély-hez kötött. Ezt a rendeletet 1742-ben Mária Terézia újból kihirdette. A Budán székelő helytartótanács már leiratban rögzítette az úti okmányok használatát, azt, hogy azok-ban milyen adatoknak kell szerepelniük, valamint előírta a lejárt útlevelek vissza-szolgáltatását is. (Az már más lapra tar-

tozik, hogy ezt nagyon sokan nem tették meg.) Később minden útlevélhez egy-egy kérdőívet csatoltak az illetékesek, amely kitöltve részletes személyleírást tartalma-zott, hiszen fénykép még nem létezett.

a magyarOk móZeseAz útleveleket természetesen hamisították is. Az ellenőrzéssel az utazóknak szállást adó kocsmárosokat, fogadósokat bízták meg, illetve „a hozzáértő helybéli nótáriu-sokat”, vagyis a jegyzőket. A kocsmárosok minden utazót kötelesek voltak bejelen-teni a helyi elöljáróságnak. ugyanakkor kemény szankciók fenyegették a passzus nélkül utazókat és azokat, akik befogadták őket. A XIX. század első felének egyik leg-nevesebb magyar utazója gróf széchenyi István volt, akinek 1818. évi törökországi utazását még személyesen gróf Metternich (a későbbi herceg és nagy hatalmú oszt-rák államkancellár) engedélyezte, 1834-es útjára Bécsben kitöltött nyomtatványt vitt magával, 1848. évi útjának passzusát pedig már szemere Bertalan, az első füg-getlen magyar kormány belügyminisztere írta alá. Ennek érdekessége, hogy a sze-mélyi azonosító rész nincs kitöltve. Talán úgy gondolta szemere: egy kormánytag van annyira ismert, hogy fölösleges a sze-mélyazonosítás. s ha már a forradalom és szabadságharc időszakához értünk, ér-demes felidézni egy nevezetes okmány-ellenőrzést. debrecen városában a Piacz utcai kapunál vizsgálták meg a városba ér-kezők iratait. 1849. január 7-én, vasárnap délután 1 órakor került a kapujegyzékbe a 2265. sorszám alatt a következő bejegyzés: „Kossuth Magyarok Mózesse”.

a sZabad VilágAz első olyan útlevélkönyvecskét, amely formáját tekintve már hasonlított napja-ink útleveleihez, a kiegyezés után tíz év-

Verderber Antal budai lakos számára kiállított útlevél. Az 1838 novemberében kiadott okirat tanúsága szerint a 45 éves, római katolikus, nős, nagy termetű, kék szemű, arányos orrú, kerek, himlőhelyes arcú városi tanácstag Bécsbe készült (Forrás: BTM, Kiscelli Múzeum, Térkép- Kézirat és

Nyomtatványtár

hazai földön


vel, 1877-ben adták ki, 1903-ban pedig törvény született az útlevélről. Fénykép beragasztását az útlevélbe 1915-ben ren-delték el, annak igazolásával, hogy az va-lóban az útlevél aláíróját és tulajdonosát ábrázolja. 1978-ban, egy elnöki tanácsi rendelet nyomán, Magyarországon törvé-nyes jog lett az utazás. volt vörös turista-útlevél, amellyel az úgynevezett szocialis-ta országokba lehetett látogatni, kivéve a szovjetuniót és Jugoszláviát, mert ahhoz külön engedély (az útlevélben külön „ab-lak”) szükségeltetett. És volt kék útlevél, amellyel a politikai értelemben vett nyu-gati országokba lehetett látogatni, három-évenként egyszer. Ilyenkor személyen-ként 70 dollárt válthattak ki az utazók; a család nemegyszer ezért vitte magával a kilencvenéves nagymamát is, ha akart utazni, ha nem. Ha valaki valamilyen úton-módon több valutát vitt ki az enge-délyezett 70 dollárnál, az már bűncselek-

ménynek számított. A kék útlevélnek volt meghívó útlevél változata is, amikor egy Nyugaton élő rokon írt meghívó levelet, amelyet persze csatolni kellett az útle-vélkérelemhez. Ilyenkor 50 dollár járt az utazónak. Kék útlevél esetében az útlevél-kérelemhez csatolni kellett a munkahelyi szakszervezeti titkár és a párttitkár ajánlá-sát, diákok esetében a KIsZ-titkár ajánlá-sát is. Azokban az években is közszájon forgott egy történet az útlevélről.

Kovács elvtárs, 1945-ös párttag, aktív szakszervezeti bizalmi, aki részt vett a mezőgazdaság kollektivizálásában, felke-resi vállalatának pártbizottságát.

– Elvtársak! Otthon van egy kis spórolt pénzünk, és a feleségemmel arra gondol-tunk, hogy eltöltünk egy hetet Párizsban. Mondjátok, lehetséges ez?

– A te esetedben, Kovács elvtárs? Már hogyne lenne lehetséges? Add csak be az útlevélkérelmet, megkapod az útlevelet, és menjetek. Érezzétek jól magatokat.

Kovácsék mennek. Eltelik az egy hét, amelynek utolsó napján a pártbizottság-ra távirat érkezik. „Elvtársak, döntöttem. A szabad világot választom. Kovács.” Azonnal összeül a pártbizottság.

– Elvtársak! Hát mi van ebben az or-szágban, hogy már egy Kovács is itthagy minket? Mit rontottunk el?

Egyszer csak nyílik az ajtó és belép a Kovács.

– Kovács elvtárs! Te itt? – Hát persze. Megtáviratoztam, nem? Ami pedig napjainkat illeti: érvényes

magyar útlevéllel a Föld 168 országába utazhatunk vízummentesen. A schengeni övezetben utazgató európai polgárok pe-dig – úgy tűnik – visszatérhetnek az út-levéltörténet hajnalához: tőlük már nem követelnek útlevelet, személyi azonosító okmányt is csak ritkán.

(győri)

Magyar útlevél az 1920-as évekből

hazai földön


a támadó csapatok egyszerűen meg-kerülték őket (Maginot-vonal), esetleg a rengeteg őrtoronnyal,

erődítménnyel ellátott védvonalak leg-gyengébb pontjain be-betörtek és részle-ges győzelmet arattak, vagy éppen szám-beli és technikai fölényük birtokában, ha rengeteg véráldozattal is, de átgázoltak ezeken az erődítéseken.

kaPuk, TOrnyOk, sáncOkPersze a gyűjtőnéven falnak nevezett erődítményeknek csak elenyésző része volt igazából egybefüggő akadály. Míg Hadrianus császár százhúsz kilométer hosszú észak-angliai kettős sánca tizen-hét erődítéssel, nyolcvan kapuval és há-romszázhúsz toronnyal volt fölszerelve, a kínai nagy fal pedig a leágazásokkal együtt szinte elképzelhetetlen, huszon-egyezer kilométer hosszan egybefüg-gő fizikai akadályt jelentett a támadók számára, addig a többi, falnak nevezett építmény valójában egy széltében és mélységében tagolt erődrendszer volt csupán.

Magyarországon a II. világháborúban az Árpád-vonal volt arra hivatott, hogy megállítsa az előretörő vörös Hadsereget az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban. A Keleti-Beszkidektől a Berecki Havaso-

Az ukrajnai Árpád-vonalKüzdelem az ezeréves határokon

Hadrianus császár sánca britanniában, a kínai nagy fal, a maginot-vonal Fran-ciaországban, vagy éppen Hitler nyolcezer kilométer hosszúságban elnyúló at-lanti-fala: csak néhány példa arra, hogy a történelem folyamán mindig is hittek az áttörhetetlen védvonalakban. Pedig rendre bebizonyosodott, hogy hiábavaló volt a tengernyi pénzt és emberi életet felemésztő erődítményrendszerek kiépí-tésének már csak a gondolata is.

kig terjedő, több mint hatszáz kilométer széles védelmi rendszert 1940-ben kezd-ték el építeni. A munkálatok az 1943-as sztálingrádi csata után felgyorsultak, majd 1944 elején, amikor már közvetlen veszély fenyegette Magyarországot, ki-egészítették a Hunyadi- és szent László-állással.

E két utóbbi védvonal az Árpád-vonal előtti hadműveleti előtér megerősítését volt (lett volna) hivatott biztosítani. a Hunyadi-állás az Északkeleti-Kárpátok hágóit lezáró erődítések legkülső vona-la volt. Nem képezett összefüggő védel-mi rendszert, műszakilag megerődített támpontokból, völgyzárakból, műszaki zárakból és az azokat fedező fa- és föld-erődök, illetve reteszállások rendsze-réből állt. A Keleti-Beszkidekhez és a Berecki-havasokhoz vezető utakat zárta le a völgyek bejáratánál.

A szent László-állás igazából ki sem épült teljesen, fő feladata az lett volna, hogy az Árpád- és a Hunyadi-állás kö-zötti térségben biztosítsa a völgyeket, hágókat, ezáltal egy esetleges támadás során lelassítsa az ellenséget, illetve időt adjon a csapatoknak a visszavonu-lásra, újjászerveződésre, esetleg ellen-támadásra. E három erődrendszernek kellett biztosítania az ezeréves határok-

hazai földön


hoz vezető, illetve azoktól levezető völ-gyek, hágók megtartását.

Hágók, Völgyek, gerincekEzek a néhol szakasz, máshol század vagy zászlóalj erejű támaszpontok si-kerrel védték, védhették volna a straté-giai fontosságú hágókat, amelyeken az ellenség amúgy sem tudott volna klasz-szikus, szétbontakozott támadást indíta-ni. A völgyekben előretörő támadókat viszont akár egyesével is levadászhat-ták a domboldalakra, gerincekre telepí-tett tüzér, páncéltörő tüzér, aknavetős és gyalogos csapatok.

1944-ben azonban a politika és az aktuális hadi helyzet felülírt minden addigi elképzelést. Március 19-én a né-metek megszállták Magyarországot, el-vesztettük állami szuverenitásunkat, au-gusztus 23-án pedig románia átállt. E két időpont között igyekeztünk mindent megtenni az Árpád-vonal megtartására, egyben a szovjet csapatok előretörésé-nek megakadályozására. szombathelyi Ferenc vezérezredes, vezérkari főnök a német főhadiszállásra utazott, hogy el-érje: kilenc magyar hadosztályt feltűnés nélkül visszavonhassanak az Árpád-vo-nalból. Elutasításban volt része, sőt a

Az Árpád-vonal és a többi véderőmű

hazai földön


német csapatokat kezdték el vissza-vonni a térségből, a magyarokat pe-dig ellentámadásra ösztökélték.

A helyzetet jól jellemzi a német megszállás után Bakay szilárd al-tábornagynak a vezérkarhoz intézett gunyoros távirata: „Előttünk az orosz, hátunk mögött a né-met, fejünk fölött az angol. Parancsot kérek.” Később megkapták, de nem úgy, ahogy várták.

A magyar 1. hadsereget a német Észak-ukrajna hadseregcsoportnak ren del ték alá, és Mannstein tábornagy, hadseregcsoport-parancsnok utasítá-sa szerint támadást kellett indítania a Kárpátok előterében az Észak- és dél-ukrajna hadseregcsoport között ke-letkezett rés lezárására. Náday István vezérezredes, hadseregparancsnok az eredeti parancshoz ragaszkodott: őt a Honvéd vezérkar arra utasította, hogy a Kárpátok védelmére vonuljon fel. Náday tisztában volt azzal, hogy hadse-rege védelemre szerveződött, támadás-ra nem alkalmas. Kérte tehát a magyar politikai döntést, de hiába: a politika – képletesen – a vállát vonogatta, tanács-talan volt. A hadseregparancsnok értett a szakmájához, tudta, hogy Mannstein parancsa a magyar 1. hadsereg pusz-tulásához vezethet. Nem tehetett mást, lemondott posztjáról.

utóda, Lakatos Géza vezérezredes már nem volt ilyen kényes, megindította a tá-madást. Az április 17–30. közötti támadás lezárta ugyan a rést, de milyen áron! A ma-gyar csapatok 15 000 embert vesztettek. A küzdelem súlyát viselő egyetlen páncélos

hadosztály harckocsijainak 80%-át kilőt-ték. A nagy veszteségeket szenvedett ma-gyar 1. hadsereg arcvonala a Kuty–Kosov–Pistyin–Pecsenycsin–Kolomea–délnyugat –Ottynia–Tlumacs terepszakaszon szilár-dult meg, ahol védelemre rendezkedett be. 1944. július közepéig sikeres védelmi har-cokat folytatott, de a július 22-én indított szovjet támadás átszakította az arcvonalat, és a magyar csapatok megkezdték vissza-vonulásukat a Keleti-Kárpátokban kiépített védővonalakba.

A többi pedig – ahogy mondani szok-ták – már történelem. A hadászati célok-nak megfelelően a szovjetek már Berlinre összpontosítottak, néhány sikeres, illetve többségében sikertelen támadás után fel-hagytak a Kárpátok áttörésével, azt kike-rülve északon és délen folytatták hadmű-veleteiket.

A száraz történelmi események, té-nyek megismerése azonban nem vonhat-ja el figyelmünket egy nagyon fontos do-logról: az ezekben az erődítményekben szolgált, a mindenkori politika kénye-kedvére kiszolgáltatott, de a legremény-telenebb helyzetben is erejükön felül teljesítő katonák előtti főhajtásról. Mert az Árpád-vonalat védő 1. hadsereg ka-tonái, a doni 2. hadseregbéli társaikhoz hasonlóan, az embertelen körülmények, a sokszoros túlerő ellenére is példásan helytálltak.

A felsőgerebeni bunkerrendszer bejárata

hazai földön


massZíV reJTÉlyde ne feledkezzünk meg az Árpád-vonal székely védőiről sem. Erdély visszacsa-tolása után, 1940-től Gyergyó vidéke is, Magyarország részeként, a Magyar Királyi Honvédség által megszállt terület volt. A Honvédség helyi alakulatokat hozott létre, köztük a gyergyótölgyesi 21. Határvadász Zászlóaljat és három székely határőr zász-lóaljat. Ezek alkották a Magyar Királyi 65. Határvadász Csoportot, amely 1944 szep-temberében a szovjet csapatokkal vette fel a harcokat. Ezekben a katonai szervezetek-ben székely apák és fiúk együtt küzdöttek, és gyakran együtt haltak hősi halált.

1944. szeptember 3-án a szovjet vörös Hadsereg a Békás-szorosban érte el először a védelmi vonalat, ahol kibontakoztak a rö-vid ideig tartó védelmi harcok. A magyar állam stratégiai okokból a kiürítés mellett döntött: a visszavonuló harcokban a 21. ha-tárvadász-zászlóalj egy része a Gyergyói-havasokban fogságba esett, másik része visszavonult szalárdig a Maros völgyében.

Az Árpád-vonal maradványai – bun-kerek, géppuskafedezékek, erődítések. – ma is megtalálhatók szerte ukrajna (Kárpátalja) és románia (székelyföld) területén.

Ezek egyik legérdekesebb, legjobban megmaradt és feltárt emléke a vereckei-hágótól 13 km-re, a Felsőgerebenben található bunkerrendszer. ukrajna leg-nagyobb, épen maradt bunkerét találjuk itt, mely jelenleg egy kilométer hosszan látogatható: hat bejárata, öt lőállása, tábori kórháza és raktára van. A komp-lexum feladata és létrehozásának célja mindmáig rejtély. A tulajdonos szerint a bunkerrendszer még legalább három irányban folytatódik, mely részeket még nem tártak fel.

sz. b.

Forrás: Szabó József János: Az Árpád-vonal. A Magyar Királyi Honvédség vé-delmi rendszere a Keleti-Kárpátokban1940–1944.

Ábránka – búvóbejárat

hazai földön


Harka Ákos Békésszentandráson született 1941-ben. A Holt-Kö-rös partjától 200 méterre töltötte

gyerekkorát, és amikor hokibottal fogta a sekély vízbe belefagyott törpeharcsá-kat, nem gondolt arra, hogy a gondvise-lés a Tisza-tó fővárosában, Tiszafüreden állítja majd egy olyan posztra, amelyen szolgálva haltani kutatásaiért és a térség élővilágának megóvása érdekében kifej-tett munkásságáért 2018-ban Pro Natura-díjjal tüntetik ki. Már csak azért sem gon-dolhatott erre, mert a tó sem létezett még akkor, amikor a Kossuth Gimnáziumba irányította a frissdiplomás biológia–ké-mia tanárt az Oktatási Minisztérium.

Kalandozások a Tisza-tavonMásfél emberöltővel ezelőtt különleges erőforrással gazdagodott az Alföld. A kiskörei Víztározóként született létesítmény 1988-ban Tisza-tóra cserélte a nevét. vizével táplálja Petőfi rónaságát, egészen a körösök vidékéig. turisz-tikai célpontként a Balaton nyomában jár, a vadvilág szerelmeseinek édene, legyen szó akár a víz alatti, akár a víz feletti világról. ma már sok száz vállal-kozás mondhatja el az eger – debrecen – szolnok háromszögben azt, hogy a tervezőasztalon tisza ii. vízlépcsőként megálmodott, 127 négyzetkilométeren tárolt élővíz jövedelemtermelő tényező, jelképesen szólva minden forinthoz hozzáad még egyet. sőt, még arra is jó példa, hogy a kevesebb néha többet ér.

HalásZ Párás PirkadaTbanA halak már akkor is ismert szerelmeseként hamar utolérte a felkérés a hetvenes évek elején: mérje fel a tervezett víztározó Tisza-szakaszának vízi élővilágát. Az 1954-ben átadott tiszalöki vízlépcső építését megelő-zően erről elfeledkeztek, és az ismerethi-ánynak a halgazdálkodás látta kárát.

A kutatás párás pirkadatok halászcsóna-kos kalandjainak során át érte el eredmé-nyeit. A gimnazisták is segítették a tanár urat, tíz mázsa pontyot jelöltek meg Tisza-füreden egy-egy kis műanyag lapocskával, és így derítették ki, hogy azok Tiszalöktől a Körös bökényi duzzasztójáig 200 kilomé-teres körzetben szóródtak szét.

hazai földön


– A tározótér feltöltése 1978-ban kez-dődött, de a Kisköre feletti folyószaka-szon már 1973-tól duzzasztottak. Felmé-réseink szerint a kecsege, a márna és a bagolykeszeg szinte eltűnt, a duzzasztás előtt legnagyobb egyedszámban fogható karikakeszeg is fokozatosan visszaszorult, viszont tömegesen elszaporodott az ezüst-kárász – emlékszik vissza Harka Ákos.

A víztározó árvízvédelmi, vízellá-tási és energiatermelési céllal épült. Az utóbbi jelentősége a legkisebb, hiszen az erőmű teljesítménye 28 megawatt. (Igaz, ezzel is a legnagyobb vízi erőmű hazánkban. A nagymarosi tervezett kapa-citása 600 MW lett volna.) A 123 millió köbméter vizet befogadó mesterséges tó vízállását a vízlépcső zsilipjeivel szabá-lyozzák. Télen kétféle vízszintet állíthat-nak be, a magasabb 120, az alacsonyabb 170 cm-rel lehet kisebb a nyári víznél, elsősorban azért, hogy megelőzzék az esetleges jégkárokat a töltésen, a parti településeken, a vízlépcsőben. Mivel a tározót sosem töltötték fel az eredetileg tervezett szintig, nem vált mesterséges Balatonná, viszont több lett egy síkvidé-ki tározónál. A nagyobb szabad vízfelü-leteket felvonultató tiszavalki, poroszlói, sarudi és abádszalóki medencék mellett árkok, morotvák, öblítőcsatornák, mo-csarak, szigetek, pallóutak, sétányok te-szik változatossá a „tavat” – amit folyó-hátak választanak el a névadó folyótól, és ahol eltévedni is egy pillanat műve. sokan mesélhetnek róla, hogy csak a szemükre hagyatkozva nem volt könnyű megadni a helyzetüket a parti szolgálta-tóknak, amikor kifogyott a benzin a bé-relt motorcsónakjukból… A Tisza-tóban elég jelentős vízmozgás is észlelhető. Akiknek szemük van rá, felfedezik ben-ne a Kis-Tiszát is, ezt a mellékágat, amin hajdanában fát úsztattak Poroszlóra.

A nyolcvanas évek végétől kezdve vált elsősorban idegenforgalmi központtá a Ti-sza-tó, amely ma Magyarország negyedik legfontosabb turisztikai régiója. A tározó felső területe – elsősorban a Füzesabony–debrecen vasútvonal hídjától keletre eső szakasz – a természetvédelem szentélye, a középső medencék az ökoturizmus hely-színei. Itt országos elismertségre tett szert a Tisza-tavi ökocentrum, ahol egymillió literes akváriumrendszerben tekinthetők meg az édesvízi halak, s ahonnan veze-tővel is lehet csónaktúrára indulni, két kilométertől 24 kilométeres távig. Az abádszalóki víztér a „vigalmi negyed”: az üdülés és a vízisportok öble.

leHet tíz centivel töBB?vajon mi az értékesebb a Tisza tavon? A víz feletti vagy a víz alatti élővilág? A szürke gémben, a kanalas gémben, az üstökös gémben, a bakcsóban, a kis- és nagykócsagban, a jégmadárban és a kor-moránban is gyönyörködhetünk, a bog-rácsba és serpenyőbe azonban a vízszint alól kerül a zsákmány, és innen táplálkoz-nak a madarak is.

Ez a folyószakasz az ország legjobb harcsafogó helye, állítja Harka Ákos. A hungaricumszámba menő kuttyogatás 80–100 kilós zsákmányokhoz segítheti a szerencsés horgászt. Mégsem mondhatjuk a Tisza-tóról, hogy újraélesztette volna azt a halak számára idilli állapotot, amikor tavasszal a folyó kilátogatott az ártérre, hetekig szabadon áramlott szerteszét, s ez idő alatt az alföldi halak nagy többsége a kiöntések növényzetére rakta az ikráját. A frissen elöntött ívóhelyeken és halböl-csőkben bőségesen keletkezett plankton, amit az ivadékok fogyasztanak.

A Tisza-tó tározóterét a mesterséges szabályozás során túl korán önti el a ta-vaszi feltöltés és túl sokáig borítja a víz

hazai földön


ahhoz, hogy a szárazföldi növényzet meg tudjon újulni. A természettel szemben a mi játékterünk az a 10 centiméter plusz vízmagasság – a tóban 10 millió köbméter víz –, amiben meg tud egyezni a fenntartó Közép-Tisza-vidéki vízügyi Igazgatóság és a halgazdálkodó Tisza-tavi sporthor-gász Közhasznú Nonprofit Kft.

A víztöbblettel mindenki nyer. Az Abádszalók mellett eredő Nagykunsá-gi-főcsatorna a Hortobágy-Berettyón át pótolja szarvas térségében a Körösök ví-zét, amiből egyre többet tartanak vissza a folyók romániai szakaszán. A Tisza-tóban a gát tövéig emelkedő víz pedig lehetővé teszi a halak számára az ikrák lerakását az ottani füves sávon.

A halasok azonban – köztük Har-ka Ákos, a 2005-ben alapított Magyar Haltani Társaság elnöke is – még egy álmot dédelgetnek. Ott, ahol az Eger-patak a tóba torkollik, van egy kétszáz hektáros rét, amely nyáron sem kerül víz alá. Egy gát segítségével áprilisban itt fel lehetne duzzasztani a patakot, egy kis vízáramlással odacsalogatni az ívás-ra készülő pontyféléket, majd pár hét múlva a szaporulatot beengedni a tóba. Helyben, veszteség nélkül gondoskodna az utánpótlásról a természet, kis emberi segítséggel. Igaz, mindehhez 600 millió forint is kellene.

a VíZen is csak lábuJJHegyenEgy szó mint száz, nehéz mesterségesen lét-rehozni azt, ami a természetben még meg-volt. Friss példa erre a kiskörei zsilipeket megkerülő halfolyosó, a halak 2014-ben átadott raftingpályája. A mintegy 1400 mé-ter hosszú, félkört leíró, 27 darab, 20 cen-timéter szintkülönbségű, kis medencéből álló patakban a halak felfelé és lefelé is sza-badon közlekedhetnek, amit webkamerán bárki figyelemmel kísérhet a világ minden pontjáról. Nagy is ott a jövés-menés.

Az ívóhelyek hiányát telepítéssel is igye-keznek pótolni. Pontyból évente 50 ezer kg, compóból 24 ezer db, csukából 400 ezer 3-4 centiméteres példány kerül a tóba.

Harka Ákos azonban arra is felhívja a figyelmünket, hogy a síkvidéki táro-zók élettartalma korlátozott. A Tisza-tó nemcsak a Tisza hordalékával töltődik, hanem azzal a szerves anyaggal is, ami helyben termelődik és leülepszik. Ha nem akarjuk, hogy mocsárrá váljon az Alföld tava, hanem meg akarjuk őrizni hasznosított vízfelületnek, akkor erre ál-dozni kell. Elsősorban kotrással. A halak áttelelésére alkalmas helyeket mélyíte-ni kell. Gondoskodni kell arról is, hogy

Úton, útfélen

hazai földön


ne borítson el mindent a sulyom, mert a vízfelszínen szétterülő leveleivel nem engedi a mélybe a napfényt, ahol emiatt nem keletkezik elegendő plankton a sza-porulat számára.

Biztató jelei vannak annak, hogy mind-ezt felismerte a tó fenntartója is. Poroszló és Tiszafüred között a vasútról és a köz-

HoRGásZnaK Is tanulnI KEll

nemcsak a halak, hanem a horgászok utánpótlásáról is gondoskodni kell! tiszafüreden, a tisza-tavi sporthor-gász Kht.-ben született meg a tiszai Pecasuli gondolata, és az agrárminisztérium támogatásával ma már Vásá-rosnaménytól szegedig, a folyó magyarországi szaka-szán közel száz településen vesznek részt 4-5. osztályos tanulók a kiscsoportos, szakkörszerű foglalko-zásokon – ingyenesen. a botot és a szereléket egy horgászcikkek nagykeres-kedelmével foglalkozó vál-lalat segítségének köszön-hetően szintén díjtalanul kapják a gyerekek.

a dr. Harka ákos szakmai irányításával ké-szült, színes fotókkal bőven illusztrált füzetben megka-pott tananyag elsajátítása fele részben elméleti, fele részben gyakorlati foglal-kozásokon zajlik. Ha az adott iskola pedagógusa nem horgász, akkor a zsinórkötés és a további gyakorlottsá-got igénylő teendők mesterfogásait felkért, szakavatott segítő adja át a diákoknak.

a tananyaghoz egy munkafüzet is tartozik, ami-ben a pecasulisok játékos feladatok keretében gyako-rolhatják a tanultakat. az ismeretek átadása a halak és jellemző élőhelyeik általános tudnivalóival kezdő-dik, majd kimondottan a tiszára specializált ismeretek oktatása következik, kiegészítve a természetvédelem és az etikus viselkedés alapvető szabályaival. Mindez annak reményében, hogy a gyerekek felnőttként is kötődnek majd a vizekhez, a horgászathoz.

útról is látható, hogy ablakokat nyitnak a vízen, vágják a növényzetet. Ennek is kö-szönhető, hogy a kétnyaras, 50 dekás pon-tyoktól egyre inkább az egynyaras, kb. 7 dekás pontyok felé tolódik el a telepítés szerkezete, így ugyanakkora összegből hétszer annyi hal kerül a vízbe.

A Tisza-tó látogatói is sokat tehetnek azért, hogy értékeiben inkább gyarapod-jon ez a vízi világ. A természetvédők ta-vaszi jelmondata: Májusban a vízen is csak lábujjhegyen! A halak jobb híján a fák vízbe nyúló hajszálgyökereire is ikrá-kat raknak, amiket a motorcsónak keltette hullámok leverhetnek a vízbe.

A tó elsősorban a csendes turisták ked-velt helye, akik között évente 30 ezerre te-hető a kerékpárosok száma. Nagy fájdal-muk, hogy ugyan Tiszafüreden megépült a Tisza-tavi kerékpáros centrum, aminek szép kilátást nyújtó tetejére két keréken is fel lehet tekerni, a tavat mindeddig nem tudják még körbepedálozni. Éppen a Po-roszló és Tiszafüred közötti szakasz nem épült még ki. Leginkább a hidakon való biztonságos áthaladás feltételeire kell vár-ni. Az ígéretek szerint már csak 2019 nya-ráig, amikorra is hazai forrásból, három

hazai földön


milliárd forintból elkészül a 9 kilométeres szakasz. A tó így akár két óra alatt körbe-kerekezhetővé válik.

kiskacsa sZárnya köZöTTÉrdekesség, hogy éppen a vízlépcső át-adásának évében alakult meg a Horto-bágyi Nemzeti Park, amihez a Tisza-tó, benne a Madárrezervátum is tartozik. Ez már olyan időtáv, ami alatt a természetben lezajlott változások is észlelhetők, mér-hetők. Amikor Harka Ákos a kutatásait kezdte a Tiszán, még azzal számolt, hogy a bagolykeszeg eltűnhet a tóból. Legfrissebb vizsgálatai szerint azonban valamelyest ez a keszegféle is alkalmazkodott a megválto-zott környezethez. Nyilván azok a példá-nyok szaporodtak el, amelyek jobban bír-ták a lassúbb vizet. sosem lesz számukra ideális ez a hely, mégis képesek élni benne.

Egy különös kutatói szerencse is érte a halkutató tiszafüredi tanárt: a Kárpát-me-dencéből elsőként mutatta ki a Tiszában az amurgébet. Egy kis nyomozással kide-rítette, hogy az 1900-as évek legelején az Amur folyóból vittek szentpétervárra né-hány darabot ebből a fajból, úgy gondol-va, jó lesz díszhalnak. Amennyire öröm-teli volt ez a felfedezése, annyira bánatos is miatta, mert ahol ez a kisragadozó meg-jelenik, ott a fokozottan védett lápi póc egyre inkább visszaszorul. s hogy miként kerülhetett a Kárpát-medencébe? A gyer-mekmondóka kiskacsája Lengyelország-ból haza tartva a „fekete tóból” kaphatta véletlenül szárnya alá az ikráját. A termé-szet, az élet útjai egy olyan mesterséges tóban is kifürkészhetetlenek, mint amit írásunk tárgyaként választottunk.

balázs gusztáv

Ablakokat nyitnak a tavon A szerzŐ FölVéTelei

hazai földön


története távoli időkbe vész, csak feltételezés, hogy a közeli Arany-domb-dűlő ősi temetkezési hely

lehetett. A múlt század eleji vasútépíté-sekkor találtak épületmaradványokat és urnákat. A titokzatos Kastély-hegy mára nyomaiban sem látszó romja állítólag po-gányok vára volt, aztán az Árpádok idején monostor, később főúri kastély.

Nem bizonyított a szakál név eredete sem, származhat a török ‚puszta’ szóból, cseh gyökereket sejtők is akadnak, megint mások személynévből eredeztetik. Any-nyi bizonyos, hogy a XIv. században már lakták szakált, a Xv. században pedig a Mátra-vidék egy részét is uraló Guthi-Or-szágh család birtoka volt. Több nemesi kastély, udvarház épült annak idején, ami ezekből megmaradt, ma közösségi épület-ként hasznosul.

A XIX. század gyarapodását jelzi, hogy a Felvidék gyakran látogatott tele-pülése volt szakál, forgalmas postaút-vonal mentén. Nem hagyhatjuk említés nélkül ebből az időből nagy drámaköl-tőnk, Madách Imre nevét, aki a szakáli szolgabíró veres Gyula nemesi kúriájában gyakran vendégeskedett. veres Madách

Újabban ismét hallani vízállásjelentéseket a rádióban, így a falunak a médiá-ban egyébként ritkán szereplő neve ismét felszínre került: „az ipoly nógrád-szakálnál...”. erdők övezte tájon, a cserhát karéjában, szép fekvésű völgyben, a folyó és az országhatár mentén domboldalba kapaszkodó kicsiny település. A forgalmasabbnak mondható főútvonal elkerüli, bár ezt a vidéket egyébként sem virágzó gazdaságáról emlegetik manapság. gazdag viszont a múltja. Ami pedig megmaradt sok millió évvel ezelőttről, lenyűgöző természeti látványos-ság: a „Palóc grand canyon”.

NÓGrÁDSzAKÁlKÖzMuNKÁSAI

A palóc Amerika

Imre barátja volt. róla az is nevezetes, hogy a híres losonci megyebál után nagy igyekezettel próbálta nyugtatni a költőt, cáfolandó a pletykát: Madáchné Fráter Erzsébet férje nélkül mulatta át az éjsza-kát bizonyos Meskó Miklós nevű gaval-lér oldalán. (sikerrel-e, nem tudni.) veres Gyula igaz barátként a költő halála után a Madách-árvák gyámja, végrendeletének végrehajtója lett.

esküvŐ, AHogy illikMadách révén máris a jelenben járunk: a falu főutcája a Madách utca, közepén ren-dezett, szép környezetben a polgármesteri hivatal. Ahogy bekopogok, radvánszky Judit, a polgármester jó háziasszony mód-ján éppen függönyöket szerel az ablakok-ra. segítői, alkalmazottai egy kivétellel közmunkások.

– Esküvőre készülünk, szépítjük a környezetet – lép le egy székről. – roma fiatalok, néhány éve együtt élnek, most úgy döntöttek, hogy anyakönyvveze-tő elé állnak. Egyébként ez már gyakori nálunk, nem tartják elegendőnek a régi szokást, hogy megszöktetik a lányt, és ezzel megvolt a házasságkötés. A meny-

hazai földön


asszony most még ahhoz is ragaszkodik, hogy fehér ruhában esküdjön. A mintegy hatszázlelkes falu lakóinak nyolcvan szá-zaléka cigány származású. Molnár László Nándorné pénzügyi előadó az anyakönyv-vezető. Mutatja az elegáns emléklapot, amit a fiatalok kapnak az esemény alkal-mából. Havaj Krisztián és Oláh Beatrix, a pár mindkét tagja közmunkás. Az anya-könyvvezető elmondja, hogy igyekeznek iskolába is beíratni a közmunkára jelent-kezőket, ,,legalább írni-olvasni megtanul-janak, akik korábban kihagyták az iskolát. Büszkék arra, hogy a nevüket le tudják írni a hivatalos okmányra”.

A faluban 130 közmunkás van je-lenleg, szerencsére sikerült a létszámot megőrizniük, ezt már a polgármestertől tudom. Miként azt is, hogy az önkor-mányzaton és az öregek otthonán kívül más munkáltató nincs a faluban. volt egy kefeüzem csökkent munkaképességűek-nek, de az megszűnt, az épületüket bezár-ták, az önkormányzat azzal nem tud mit kezdeni. vettek viszont egy parasztházat, amit felújítottak, tájháznak tervezik, itt legalább tíz vendégnek szállást is adhat-nának. Emellett hivatalosan egy család fo-gad vendégeket falusi turizmus keretében. Némi igény mutatkozik erre, érdeklődnek turisták, megnéznék a Palóc Canyont, a templomot. A közeli rárós pusztán hét-végi házakat is vesznek a környékbeliek.

– A közmunka itt az egyetlen lehető-ség, nekünk létkérdés. Zsákutca, de hova is lehetne kitörni? Igyekszünk értelmes elfoglaltságot találni, három fóliasá-torban termelünk zöldségfélét, amit a konyhán felhasználunk. Természetesen az igyekezetünk nem megy minden gond nélkül. Amikor például felszámoltuk az illegális szemétlerakókat, a területet beültettük gyümölcsfákkal, másnap-ra kiszedték őket. Pénzt gyűjtünk arra,

hogy ne csak a faluközpontban legyenek kamerák. Harcolunk azért, hogy meg-maradjon az iskolánk, most alsó tago-zatunk van, összevont osztályokkal, ám inkább elviszik a gyerekeket más tele-pülésekre. Csak hát az is gond, hogy a buszról leszállva némelyik gyerek nem az iskolába megy, a szülők erről csak akkor értesülnek, amikor érkezik az ér-tesítés a családi pótlék megvonásáról igazolatlan hiányzások miatt. Egyébként bizakodom. Amióta például a fóliákban termelünk, otthon a kertekben is vetnek, ültetnek néhányan, még versenyeznek is. A háziorvos kijár a faluba, hetenként nő-gyógyász is, nagy szükség van rá. Pályá-zati támogatásból nemigen részesülünk, a közmunkához tudunk elegendő indokot előadni. Én 2010 óta vagyok polgármes-ter, helybéliként baloldali támogatással lettem faluvezető.

Némi izgalom a hivatal folyosóján, érkezik a násznép. Legelöl egy iskolás korú fiú, tányérral a kezében, tányéron a jegygyűrűk. Az ifjú pár első gyermeke.

A polgármester büszke a fóliakertekre

hazai földön


PörkölT, lecsó, bOdakEgyik nap lakodalom, a következő nap roma ünnep. Hivatalos az egész falu, és persze a környező települések önkor-mányzatai. A kísérőmnek szegődő Oláh Mária, közmunkásként a hivatal alkal-mazottja, mesél arról, mi minden fő majd a bográcsban, sül a platnin. Pörkölt, le-csó, saláták és persze a bodak, a lepény. Egy percre szóba kerül az esküvő, kér-dés nélkül is mondja, ő 22 éve él együtt a párjával, és ha az esküvőzés szokása terjedőben is, ő már nem akarná. „Én is Oláh vagyok, a párom is Oláh, most legyek harmadik Oláh?” – kérdezi hun-cut szemmel. Különben, akik esküsznek, már nem vesznek fel menyasszonyi ruhát – ez a mostani kivétel.

A roma ünnep műsoros lesz, ahol az ő lánya, a 16 éves szandra is szerepel.

– Tehetséges, szépen énekel, tavaly szerepelt az X Faktorban, a tévé elé is eljutott. Középiskolába jár szécsényben, zongorázni tanul, tanár szeretne lenni. Büszke vagyok rá, és a falu is. van egy 21 éves fiam, ő mezőgazdasági szakmát tanult, most rendőr szeretne lenni. Ahogy mondják, a halmozottan hátrányos hely-

zetből, ahonnan én kezdtem, ők biztosan ki tudnak kerülni.

Megszemléljük az ünnepi előkészüle-teket, ahol Oláh Ernő alpolgármester és a felesége, a roma önkormányzat elnöke is szorgoskodik.

– Én, mielőtt alpolgármester lettem, va-saztam – mondja Oláh Ernő. – Jártuk az or-szágot. Ezt abbahagytam, és arra próbálom rávenni a többieket, hogy ne szórják szét a mindenféle hulladékot, amit nem tudnak eladni. van egy autóm, azzal is segítek az önkormányzatnak a fuvarozásban.

Feleségével arról váltunk szót, kap-nak-e támogatást az országos önkor-mányzattól. „Nem kapunk mi semmit, saját erőből, összefogva tesszük, amit tudunk. Nem jött most elég pénz a fóli-ákhoz, összegyűjtöttük, hogy magot tud-junk venni, persze otthonra is. Az a baj, a fiatalok nem nagyon akarnak otthon kertészkedni.”

negyVen PlusZ öT Az óvodában, ahová kalauzom elkísér, talán mondani se kell, szintén ünnep ké-szülődik. Az udvarra kipakolt széksorok jelzik, délután itt ballagás lesz. Kovács Bernadett, az óvodavezető inkább az óvo-da történetét mesélné, de a saját története is példaértékű. Amit itt a faluban érdemes megjegyezni, ő nem roma, igaz, nem is itteni lakos, miként a helyettese, Jusztin Beáta sem. A dajka cigány.

– Együtt végeztünk a helyettesemmel a főiskolán, én hívtam, jöjjön ide óvo-dapedagógusnak. Korábban is hason-ló összetételű óvodában gyakoroltam, így nekem nem szokatlan ez. Negyven gyermekünk van, közülük kettő nem roma. Azt a szót, szegregáció, felejtsük el. Gyerekek, akiket nevelünk, iskolára készítünk fel. sokat segít a gyerekház, ahová csecsemőkortól hároméves ko-igent mondanak

hazai földön


rig hordhatják a szüleik az apróságokat. Amit magamról mondhatok: nekem öt gyermekem van, a helyettesemnek pedig tíz. Nekünk elhiszik, hogy érdemes gyer-meket vállalni, és azt is, hogy fontos a fogamzásgátlás. Látják azt is, hogy ne-künk sem könnyű otthon – meséli a filig-rán termetű óvodavezető.

Az óvoda története, aminek megismer-tetéséhez még a faliújságra kitett cikket is leemeli, valóban izgalmas ötven évről szól. Fél évszázad előtt ugyanis két óvoda működött, az egyikbe csak cigány gyere-kek jártak, mivel szinte egyikük sem is-merte a magyar nyelvet. Iskolára készítve tanítgatták őket, miközben a fenntartó sok bírálatot kapott a szegregáció miatt. Két év után az élet oldotta meg a gondot: a külön óvodában felrobbant a kazán, így hát ötven éve megépítették ezt a mostani, egyetlen óvodát.

– Hogy sikeres az integráció, az is bi-zonyítja, a dajkánk egy ünnepi alkalomra cigány nyelven énekelt, mesélt a gye-rekeknek. Egy szót sem értettek belőle, bár nagyon figyelték. Olyan programokat is szervezünk, bevonva a szülőket, ahol megismerkednek a cigány hagyományok-kal. Legyenek ezekre büszkék.

Mindezek után nem kerülhettük el a gyerekházat, ahol Kővágóné Baranyi Gi-zella munkatárs fogadott. – Anyukákkal együtt vannak itt a gyerekek, közösen vesz-nek részt a foglalkozásokon. Ha szükség van rá, jár ide gyógytornász, logopédus, esetleg gyógypedagógus is. Most éppen felújítjuk az épület egy részét, új fejlesztő játékok is érkeznek. Tíz-tizenkét gyereket hoznak rendszeresen, három éves korig. A környéken néhány faluban szintén műkö-dik hasonló. Egy alapítvány hozta létre a hálózatot, svédországi támogatásból.

n

A falu szélén a nevezetes Palóc Grand Canyon. Bővelkedik a táj egyéb termé-szeti értékekben is, a XvIII. században például már ismerték a Csevice-kút sa-vanyúvizét. Az a bizonyos kanyon pedig a Páris-patak andezitbe vájt völgye, ahol évmilliók mostak Litke és szakál között tizenöt-húsz méteres meredélyt a vulkáni takaróba. Táblák igazítanak el a látvány megértéséhez. A földtörténeti tanösvény kivált csapadékos időben és hóolvadás-kor nyújt páratlan élményt, ekkor ugyanis megéled a száraz patakmeder, látványos vízesés zuhan a magasból.

Több millió évvel ezelőtt folyó kanyar-gott itt. A hordalék megkövesült rétegei tárulnak a látogató szeme elé. Ha a szur-dokban sétál az ember, fölé magasodnak a hordalékból keletkezett, sziklaszerű épít-mények. Néhol fagyökerek szövik át a kő-rétegeket, itt-ott kidőlt fatörzseken és mo-hától csúszós kőtömbökön kell átmászni. Indák nyúlnak a gyanútlan vándor után. Feltehetően egy nagyobb folyam tenger-parti deltatorkolatánál halmozódott fel az a hatalmas mennyiségű üledék, amelybe a Páris-patak vájta medrét.

A régmúlt, amiben búvárkodni érde-mes. Ha nem is valami Amerika.

Hekeli sándor

sziklák magasodnak fölénkA sZEZŐ FöLvÉTELEI

hazai földön


– Onnan nem jön már ki senki sem! rég meghaltak – igazít el egy arra járó idős asz-szony, Kucsik Jánosné Erzsébet. Azt mond-ja, ismerte a ház egykori tulajdonosait, de több éve elhunytak már, a rokonok meg hiába hirdetik a telket, nemigen akad vevő.

– Nem csak ez áll lakatlanul a faluban, talán már tizenöt ház is üres – panaszolja az asszony, majd nagyot sóhajtva fűzi to-vább a szót. – Egyre többen mennek el a régiek közül, és senki nem jön a helyükre. Mind több ház marad üresen.

nem sZüleTik gyerekszinte ugyanezekkel a szavakkal von mérleget az ország másik felében, a szlo-

NyuGDíJASFAlVAK,üDülŐlAKOSOK

Elöregedő települések A rozsdás kerítésre festett „eladó” felirat is kopni kezd már, olyan régen árul-ják a felsőtoldi házat, az épület pedig alig látszik ki a zabolátlanul terebélyesedő bokrok mögül. annyi azért még látható: a ház ablakai homályosak az évek óta le-vakaratlan kosztól, a falakról pereg a vakolat. csak a földön rothadó lekaszált fű jelzi, hogy olykor felbukkan még valaki a nógrádi falu központjában lévő telken.

vén határtól kőhajításnyira fekvő, dombok közé szorult zalai zsákfalu, Maróc veze-tője, mielőtt számadatokkal dúsan alátá-masztva ismertetné helyzetüket. simonyai István, a falu polgármestere a hatvanas évektől indul: akkoriban a térségben csúcs-ra járt az olajipar, és volt olyan időszak, amikor ötszázan is éltek a községben. Az-tán, ahogy elapadtak az olajkutak forrásai, úgy kezdett fogyni a falu lakossága is. A rendszerváltáskor már csak úgy 130-140-en laktak a településen. Az azóta eltelt 28 évben pedig ez is megfeleződött: ma már csak 77-en élnek itt. A községben 60 ház áll, ezek felében vannak állandó lakosok, a többi lakatlan. A helyiek fele 65 évesnél

A zala megyei Maróc községben 60 ház áll, ezek felében vannak állandó lakosok

hazai földön


idősebb, 15 aktív korú lakik a faluban, és „a községnek van négy gyereke”.

– 2014 óta vagyok polgármester, azóta egy születés sem volt, viszont hét temetést tartottunk – ad ízelítőt a sajátos maróci időszámításból a polgármester.

– És beköltözők akadtak-e? – kérde-zem a faluvezetőt.

– utoljára tizenkét éve jött egy család. Pontosan emlékszem rá, ugyanis a párom-mal mi telepedtünk le itt utoljára.

Amikor a falu jövőjéről esik szó, simonyai István inkább óvatosan biza-kodó. Egyfelől abban bízik, hogy ha a községet tovább csinosítják, akkor talán lesznek olyan fiatalabb családok, akiknek megtetszik a falu, és a megye városainak egyikéből kiköltöznek. Másfelől azért, mert szerinte manapság sok olyan sze-gény ember van, akinek a falusi élet kife-jezetten kitörési lehetőséget jelenthet.

– Fillérekért lehet ma házat venni az elöregedő falvakban, miközben munkale-hetőség is akad. A környékbeli üzemekbe, a földekre keresik a munkaerőt, mi is több közmunkást tudnánk alkalmazni.

simonyai István szerint javítaná a falvak túlélési lehetőségeit, ha lennének speciális kormányzati programok. Ha az állam segítene szociális bérlakásokhoz juttatni a településeket, és az otthon mellé még – a kormány vagy az önkormányzat – földet is adna a beköltözőknek.

Maróc persze csak egyike azoknak a településeknek, amelyeket az a veszély fenyeget, hogy ha nem sikerül gyorsan változtatni, akkor pár évtized múltán egyszerűen megszűnhet állandóan lakott településnek lenni. A Központi statiszti-kai Hivatal (KsH) 2014-ben készített egy felmérést: azokat a településeket vették górcső alá, amelyek – kizárólag a lakos-ságszám csökkenése alapján – veszélyben lehetnek.

A tanulmányban az állt: „Elemzésünk során azokra a településekre fókuszálunk, amelyek lakosságszáma a 2011-es nép-számlálás alkalmával nem érte el a 200 főt, valamint népességük legalább 30 százalékát elvesztették a legutóbbi két népszámlálás között. E két feltételnek összesen 60 telepü-lés felelt meg.” A kutatásból kiderül, hogy miután Borsodban, somogyban, Zalában és Nógrádban van a legtöbb 200 lakosúnál kisebb település, ezeken a vidékeken van a legtöbb veszélyeztetett falu. Árulkodó az is: a KsH felmérése szerint ma a mintegy 4,4 millió lakóingatlanból 560 ezer ház, lakás hivatalosan üres, és becslések szerint ezek kétharmada valóban lakatlan.

minden Falu sZámíT– Megbecsülni is nehéz, hogy hány falu léte van veszélyben, de az egészen biztos, hogy évről évre több. A települések elöre-gedése ugyanis önmagában országszerte mind súlyosabb problémát jelent, ezt a folyamatot azonban az utóbbi években fel-gyorsította, hogy a fiatalok ma már nem is a városokba, hanem külföldre költöznek – mondja Gémesi György, a Magyar önkor-

régóta lakatlan ház Felsőtoldon

hazai földön


mányzatok szövetségének elnöke, Gödöl-lő polgármestere. A mára kialakult helyzet súlyosságát azzal érzékeltette: sok olyan kistelepülés van, ahol hamarosan már visz-szafordíthatatlanná válik a folyamat. Ezért ahhoz, hogy egyetlen falut se veszítsünk el, azonnali lépésekre lenne szükség. Gémesi György szerint életbevágóan fontos lenne visszaadni a falvaknak az önfenntartó ké-pességüket, és el kell érni, hogy ne csak a közmunkához meg a minimálbéres állá-sokhoz jussanak helyben a fiatalok.

Arra a felvetésünkre, hogy a falvaknak egyre kisebb a mozgásterük, az önkormány-zatok mind kevesebb ügyben dönthetnek, Gémesi György úgy reagált: ez valóban sokszor gátja annak, hogy éljenek a kitörési lehetőségeikkel. Az önkormányzás mellett persze jelentős forrásokra is szükség lenne.

– Ha a modern városok program kere-tében 3400 milliárd jutott a nagyobb tele-püléseknek, akkor ennyi járna a falvaknak is. Az önkormányzati szövetségek ezért közösen kérték a kormánytól, hogy 100

milliárd forintot különítsen el egy modern falvak program elindítására – mondja Gémesi György.

valami már mozdult is az ügyben: a kor-mány bejelentette, hogy elindítja a Magyar falvak programot. Ennek egyik hangsúlyos eleme, hogy növelik a családi otthonterem-tési kedvezmény (csok) összegét az ötezer lakosúnál kisebb településeken. Azoknak a kistelepüléseknek pedig, amelyekben az or-szágos átlagot meghaladó a népességcsök-kenés, külön programot ígért a kabinet.

Az elöregedő településekről szóló KsH-kutatás megannyi lesújtó megállapí-tása mellett van azért bizakodásra okot adó jelenség is: a felmérésben jelzik, akadnak olyan törpefalvak, amelyeknek sikerült megfordítaniuk a folyamatokat azzal, hogy kiaknázták lehetőségeiket – például termé-szeti adottságaikat vagy épp egy fürdő kö-zelségét. „Mindez azt mutatja, hogy terüle-ti tőkével e kis települések is rendelkeznek, s amelyik ezt ki tudja aknázni, az fennma-rad, sőt fejlődésre is képes” – állapították

elhagyatott, pusztuló tanya Bács-Kiskun megyében

hazai földön


meg a kutatók. És valóban: nem egy falu a példa arra, hogy korántsem a méret hatá-rozza meg egy község életképességét.

asZFalTOs kiúTÉs újra északon. A kivételek közé tarto-zik Nógrád megye legkisebb települése, a Hollókőtől alig tíz kilométerre fekvő, szűk félszáz lakosú Garáb. Már akkor meglepetés éri az embert, amikor ráfordul a cserháti zsákfaluba vezető útra: tükör-sima aszfalton jut el a festői településre. Ahol aztán nem győz hüledezni a látoga-tó: a megnyert pályázatoknak köszönhe-tően a hatutcás falu majd minden részén munkások sürgölődnek, a község maga-sabban fekvő részein vízelvezető árkot építenek, lent pedig kavicsos utcát burkol-nak. Az épületek zöme új vagy felújított, a porták gondozottak, a takaros községháza udvarán pedig még a gyep is makulátlan.

– Nem így képzelt egy negyvenkilenc lakosú, elöregedő falut, ugye? – fogad mosolyogva a település polgármestere, Kovács Zoltán. A lesújtó adatokkal kez-di persze ő is: amikor polgármester lett 2002-ben, még nyolcvanan lakták a falut, vagyis 16 év alatt bő harminccal csökkent a település lélekszáma. Az állandó lako-sok többsége nyugdíjas már, és összesen négy gyerek lakik a településen. Mindezt ellensúlyozza, hogy időközben egyre töb-ben fedezték fel a falu nyugalmát, a párat-lan természeti adottságokat, a jó levegőt, és sokan vettek itt házat, van norvég, hol-land, német, francia, sőt hongkongi új tu-lajdonos is. Jelenleg mindössze két eladó ház van a faluban, az egyik 15, a másik 28 millió forintot kóstál. Mára oda jutottak, hogy hetven ház van a községben, vagyis nyári hétvégéken akár kétszázan is belak-ják Garábot.

– Ha viszont az állandó lakosok száma úgy csökken tovább, ahogy eddig, akkor

hamarosan csak üdülők maradnak. Az nem Garáb végét jelenti-e? – vetjük fel Kovács Zoltánnak, ám bizakodását nem lehet megingatni.

– van mozgópostánk, hetente egyszer rendel a háziorvos, és bolt is üzemel a te-lepülésen. A busz naponta többször jön. van víz, gáz, csatorna, telefon, internet. És persze a páratlan környezet. Budapest-re pedig akár egy óra alatt is el lehet jutni. Mindez azt jelenti, hogy a falu vonzóbb és élhetőbb, mint valaha. Épp ezért biz-tos vagyok abban, hogy sokan lesznek olyanok, akik hétvégi vendégekből előbb- utóbb állandó lakosokká válnak – vázolja terveit a polgármester, s hozzáfűzi: – Ol-vasom én is a statisztikákat, amik szerint sok település áll a kipusztulás szélén. A számok alapján már mi is az agóniánál tartunk. de nézzen csak körül! Így néz ki egy haldokló falu?

boda andrás

Garáb polgármestere, Kovács zoltán mutatja a falu egyetlen még romos, de már felújítás előtt álló épületét

A szerzŐ FölVéTelei

hazai földön


Kattognakakerekek,távolifüttyszófoszlikszétasűrűvonatfüstben.Avölgybőlmadárválaszol,aztánőistovaszáll.Valahogyígyidézifelálmábanazidőssze-relvényazutolsóútjaiegyikét,mielőttjavítanivitték.Nemvoltottegyedül,régi

cimborákvettékkörül,öregmasiniszták,szerelőksürögtek-forogtakmellette.Megszépü-lök, és még száz utat is megteszek! bíztatta magátAztánnemjöttektöbbé.Ott,valaholhátulvanegykerülőút,azonjárnakpirosmeg

kék,csillogó,újvonatok.Idenemjönnek.Méghogymegszépülök!Korhadokminden-ütt, kitörtek az ablakaim, és a Jóska se jön felém. Nyugdíjazták?Ésminketis?Dehátcsakígy?Kiazesőnek,hónak?lyukas,rozsdástetőalá,fölvertgazközé?Hiszenénmégjóvagyok!Énmégúgyszeretnék száguldani! A vonat kétségbeesetten, erőlködve próbált

egy bizonyítóan daliás füttyszót megereszte-ni. Nem sikerült. Újra elaludt. Álmot látott.Csodaszép márványpadlót, rengeteg utast. Nade,miféleutasokezek?Csupagyerek!Ámholvannak a sínek? Hogy lehet anélkül röpülni?A többiek is hogy ragyognak! Kellemes érzés járta át a vonatot. Külleme újra régi fényében tündökölt, és a gyerekek utazóst és masinisztát játszottak rajta. Hangosan kacagtak. Ez melengette meg az öreg kocsi szívét, és megnyugodott.Meleg is van,meg is szépült, sújra mindenki a csodájára jár.

Mosolyog, mosolyog. Jaj, ha felébred, szer-tefoszlikazálom.Nemvárjaőtsemúzeum,segyerekhad.Őazidőmartalékamár,rozsdafaljafel. Talán a Jóska, ha még él, az egyetlen, aki emlékszik rá.

Fotó

: Bal

la T

amás

, szö

veg:

B. Z

s.

hazai földön


2017. sZePTemberTiltakozó akcióba kezdtek a fogorvosok, mert évek óta sokkal kevesebb pénzt kap-nak a betegellátásra, mint amennyiből pra-xisaik még működtethetők. ● 73 centimé-tert lendült ki a Balaton egy vihar miatt; a hosszában fújó délnyugati szél átnyomta a tó vizét a keleti medencébe, így Keszthe-lyen extrém alacsony, 48 cm-es vízállást, míg Balatonfűzfőn ugyanebben az idő-pontban extrém magas, 121 cm-es árvizet mértek. ● Menekülteket üdültetett volna a Tolna megyei Őcsényben egy panziós, de az ott élők egy része felháborodottan tiltakozott, kiszúrták a panziótulajdonos autójának gumiijait. Az események miatt lemondott a falu polgármestere.

OkTóberA Pécsi Ítélőtábla, majd a Kúria is elren-delte az oktatási szegregáció felszámolását egy kaposvári általános iskolában. A jogel-lenes helyzet miatt bezárásra ítélték az is-kolát, szeptembertől már nem indíthat első osztályt, a roma gyerekeket a körzeti isko-lákban kell tanítaniuk. ● 18 évnyi együtt-működés után egyoldalúan felmondta a megállapodást a Büntetés-végrehajtás Or-szágos Parancsnoksága a Magyar Helsinki Bizottsággal, arra hivatkozva, hogy a fog-vatartottak jogai a megállapodás nélkül is biztosíthatók – ezzel egy időben a börtön-rádiót működtető egyesülettel is felmondta a szerződést. ● Nem sokkal az Egyesült Ál-lamokban kibontakozó Weinstein-botrány után a magyar színházi életben is zaklatási ügyekre derült fény: a vígszínház korábbi igazgatója, Marton László, valamint a Bu-dapesti Operettszínház művészeti vezetője, Kerényi Miklós Gábor kényszerült bocsá-natkérésre.

Egy esztendő krónikájanOVember

várszegi Asztrik pannonhalmi főapát be-jelentette, hogy 2018 elején visszavonul az apáti szolgálatból. ● Mirkóczki Ádám jobbikos politikus a rendőrséghez fordult, mert fideszes politikusok kijelentései alapján „soros György a magyar állami szuverenitásra kiemelten veszélyes sze-mély”; a Nemzeti Nyomozó Iroda azon-ban elutasította a feljelentést, arra hivat-kozva, hogy soros György a véleményét mondja el a migráció kapcsán, ez pedig „nem tekinthető erőszakos, fenyegetés-sel járó cselekmény előkészületének”. ● Megállapodtak egymással a Ferencváros vezetői, illetve a vénaszkenneres regiszt-ráció miatt sztrájkoló kemény mag tag-jai, így az ultrák először léptek be az új stadionba. A mérkőzés szünetében azon-ban késeléses verekedés tört ki, ami miatt az MLsZ Fegyelmi Bizottsága 10 millió forintra és a B lelátó három meccses bezá-rására büntette a klubot.

decemberöt ellenzéki pártot bírságolt meg az Álla-mi számvevőszék tiltott pártfinanszírozás miatt; az érintettek jogsértőnek találták az eljárást. ● Kimondta a Fővárosi Ítélőtáb-la, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda a minden háztartáshoz eljuttatott nemzeti konzultációs kérdőívében valótlan és jó hírnevét sértő állításokat fogalmazott meg a Helsinki Bizottságról. ● Nyilvánosságra hozta a Bevándorlási és Menekültügyi Hi-vatal a letelepedési kötvényprogrammal kapcsolatos adatokat, amelyek szerint ösz-szesen 6585 külföldi vett részt a program-ban, családegyesítés címszó alatt pedig további 13 300 bevándorló kapott magyar-országi letelepedési engedélyt.

hazai földön


2018. Január2018-ban 16 városban épül állami lőtér. A Honvédelmi sportközpontok 17 és fél mil-liárd forintból megvalósuló programját a kormány nemzetgazdasági szempontból ki-emelt jelentőségű üggyé nyilvánította. ● A Kormányzati Tájékoztatási Központ nyilvá-nosságra hozta, hogy 2015-ben 508, 2016-ban 432, 2017-ben pedig 1291 menekültet fogadott be Magyarország. ● Magyarorszá-gon, egy szántóföldön landolt egy mene-külteket csempésző ukrán kisrepülőgép. A nyolc vietnami és három afgán állampolgárt elfogták, de a pilóta elmenekült.

FebruárKövér László, az Országgyűlés elnöke és a Fidesz választmányi elnöke elismerte, hogy a választókerületek újraszabásakor azon voltak, hogy „az ellenzék ne rúghas-son labdába”. ● Kiszivárgott az Eu Csalás Elleni Hivatalának jelentése az Eliosról, ar-ról a cégről, amely több városban kivitelez-te a közvilágítás korszerűsítését; az OLAF

a 2011 és 2015 között elnyert, uniós for-rásból fizetett projektekkel kapcsolatban költségvetési csalás, sőt szervezett bűnözés esetét gyanítja. ● Az összes ellenzéki párt által támogatott független Márki-Zay Péter győzött a Hódmezővásárhelyen tartott idő-közi polgármester-választáson. ● A Burján Csaba, Liu shaoang, Liu shaolin sándor, Knoch viktor összeállítású magyar csapat aranyérmet szerzett a férfi 5000 méteres rövidpályás gyorskorcsolyaváltók döntőjé-ben a phjongcshangi téli olimpián; ez Ma-gyarország első győzelme a téli olimpiák történetében.

márciusAz Európai Bizottság országjelentése szerint az uniós átlaghoz képest kétszer annyian halnak meg itthon kezelhető betegségekben, ami az időben történő és minőségi ellátás hiányára vezethe-tő vissza. ● A gyűlöletkeltő tartalmak kihelyezésének tiltására hivatkozva leszedette, illetve leragasztatta a kor-

A 2.0 Mi vagyunk a többség – újabb tüntetés a demokráciáért! címmel meghirde-tett demonstráció résztvevői vonultak Budapesten, a Bajcsy-zsilinszky úton 2018. április 21-én, elégedetlenségüket fejezve ki a választási eredményekkel szemben

FoTó: MTi/BAloGh zolTÁN

hazai földön


mány határzáras-sorosozós-ellenzékis plakátjait Gajda Péter, Kispest MsZP-s polgármestere. ● A Független Egészség-ügyi szakszervezet tüntetett Budapesten az elvándorlás és a túlmunka miatt. ● Egy 2015-ös közjegyzői okirat tanúsága szerint négymilliárd-háromszázötven-hárommillió euró felett rendelkezhetett Kósa Lajos egy állítólagos örökösnő megbízásából; a közjegyzői papírokban az is szerepelt, hogy az 1300 milliárd fo-rintból 800 milliót Kósa Lajos édesany-jának kell „ajándékozni” – Kósa, állítása szerint, csalás áldozata lett.

áPrilisMintegy 70 százalékos részvétel mellett a listás szavazatok közel felének, valamint az egyéni képviselői helyek túlnyomó többségének megszerzésével ismét el-nyerte a mandátumok kétharmadát a par-lamenti választásokon a Fidesz−KdNP, Budapesten azonban a baloldal győzött. ●A spekuláns emberei címmel hosszú lis-tát közölt a Figyelő című hetilap mind-azokról, akik szerinte soros György által finanszírozott szervezetnek dolgoznak. ● új bizonyítékok alapján kihallgatták a Nemzeti Nyomozó Irodában Gyárfás Ta-mást a húsz évvel ezelőtti Fenyő-gyilkos-sággal kapcsolatban; a gyilkosságot Jozef roháč követte el, Gyárfást felbujtással vádolják. ● Megszűnt a Magyar Nemzet és a Lánchíd rádió, miután simicska La-jos úgy döntött, finanszírozási problémák miatt bezárja őket.

máJusMegalakult a negyedik Orbán-kormány; a 13 miniszterből hatan újak, s közülük egy nő. ● vizsgálatot indított a Nemzeti Élel-miszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szennyezett tejtermékek miatt, mert egyes üzletláncok bizonyos uHT termékeit szándékosan szennyezhette valaki, felte-

hetően gazdasági kár okozásának céljával. ● Beismerő vallomást tett az a 15 éves fiú, akit egy 8 éves sólyi kislány megölésének gyanújával vettek őrizetbe.

JúniusMűszaki hiba miatt néhány órára le kellett zárni a Liszt Ferenc repülőteret, mert egy startoló Jumbo Jet alatt megsérült a kifu-tópálya. ● Tisztújítást tartott az MsZP és a Momentum, miután a választási kudarc után mindkét párt elnöke lemondott tiszt-ségéről; a Momentum elnöke ismét Feke-te-Győr András lett, az MsZP új elnöke pedig Tóth Bertalan. ● Zászlót bontott és bejelentette párttá alakulását a Mi Hazánk mozgalom, amelyet Toroczkai László ala-pított, miután vona Gábor lemondása után a Jobbik tisztújításán alulmaradt sneider Tamással szemben, és kizárták a pártból. ● A 2019-es költségvetés tervezete szerint az MTA kutatóintézeteinek támogatásáról az eddigiektől eltérően az újonnan felállított Innovációs és Technológiai Minisztérium dönt majd − a lépés hazai és nemzetközi tiltakozást váltott ki, mert sokan a tudo-mány államosítását látják benne.

JúliusA hatóanyag szennyeződése miatt az egész Európai unió területén kivontak a forgalomból egyes, egy kínai gyártó által előállított valsartan-alapanyagot tartal-mazó vérnyomáscsökkentőt – Magyaror-szágon az intézkedés kb. 200 ezer embert érint. ● Tizenegy év szabadságvesztésre ítélte és végleg eltiltotta orvosi hivatásá-tól a Kúria jogerős ítéletében azt a férfit, aki elkábította volt barátnőjét és altestére lúgot öntött, maradandó, életveszélyes sé-rüléseket okozva ezzel. ● Magyarország kilépett az ENsZ globális migrációs cso-magjával kapcsolatos tárgyalásokból. ● A bruttó havi átlagfizetés háromszorosára emelték a képviselők fizetését; a törvény-

hazai földön


javaslatot az ellenzék jó része is megsza-vazta, mivel azt összekötötték a párttá-mogatással. ● Magyarország negyedik lett a glasgow-i úszó Európa-bajnokság éremlistáján; Hosszú Katinka mellett Ka-pás Boglárka, Milák Kristóf és verrasztó dávid is aranyérmet, nyílt vízen pedig rasovszky viktor további 2 aranyat és egy ezüstöt szerzett. ● Kora nyártól szinte teljes káosz jellemezte a főváros tömeg-közlekedését. Egyszerre kezdtek hozzá a 3-as metró fölújításához, a nagykörúti villamospálya cseréjéhez, a városligeti mélygarázsok kivitelezéséhez. Tíz kerü-letben közműépítés folyt.

augusZTus● A Felső-Tisza 74 kilométernyi szaka-szán a hagyományos PET Kupa önkén-tesei 10 tonna szemetet, főként PET-palackot szedtek össze. ● Az ápolási díj emeléséről és a devizahitel-károsultak segítéséről szóló törvényjavaslatról tár-gyaltak volna az országgyűlés ellenzéki

kezdeményezésre összehívott rendkívüli ülésén, de a Fidesz és a KdNP képviselői nem mentek el rá, így az határozatkép-telen lett. ● Nem kaptak enni a tranzit-zónában azok a menedékkérők, akiknek kérelmét a július elején életbe lépett a menekültügyi szabályozás értelmében első fokon elutasították; a hazai és nem-zetközi felháborodás nyomán a mene-kültügyi hivatal végül megtalálta a jogi kiskaput ahhoz, hogy a tranzitzónákban a másodfokú eljárásra várók is kaphas-sanak ételt. ● Engedély nélkül épített buszmegállót és kátyúzott a Magyar Két-farkú Kutya Párt Felcsúton; a Magyar Közút Nonprofit Zrt. a buszmegálló el-bontására, a felcsúti önkormányzat pedig a kátyúk helyreállítására szólította fel a pártot. ● A Honvédkórház 112 orvosa felmondta az önkéntes túlmunkára vo-natkozó szerződését, mert a kórház nem fizette ki túlóráikat – néhány nappal ké-sőbb bejelentette távozását a sürgősségi osztály vezetője, Zacher Gábor is.

A Duna ártere Vámosszabadi határában. évek óta nem mértek ilyen alacsony víz-állást a Dunán, s számos más magyarországi folyón sem. A teherhajók a kikötőkbe szorultak, vagy csak a szokásosnál kisebb terheléssel közlekedhettek

FoTó: MTi/KrizsÁN CsABA

gazdálkodás


a csonthéjas termésű gyümölcsö-ket – például a cseresznyét, a meggyet, az őszibarackot, a kaj-

szibarackot és a szilvát – magába fogla-ló nemzetség valahol Eurázsia területén keletkezhetett, s a kontinenseket egykor összekötő Bering-földhídon át több mint 50 millió évvel ezelőtt jelent meg Észak-Amerikában. A szilva eredete még rejtély. A genetikusok nemcsak ezt akarják kibo-gozni, hanem vissza szeretnék csempész-ni az új fajtákba azoknak a régi magyar muskotályos szilváknak az ízét, amelye-ket vírusbetegségek fektettek két vállra.

nem sikerül uTánOZni– A kutatók egyik első feltételezése az volt, hogy az európai szilva a kökény és a cse-resznyeszilva kereszteződéséből jött létre – meséli dr. Halász Júlia, a szent István Egyetem Genetika és Növénynemesítés Tanszékének docense. – Ezt a nászt töme-gesen próbálták meg mesterségesen utá-nozni, de sosem született olyan eredmény, amely hasonlított volna a mai gyümölcsre, aminek nagyon összetett a genetikai hátte-re. Az európai szilva egy-egy fajtájának a tulajdonságait – például a termésméretet vagy a termőképességet – befolyásoló gé-nek hat példányban vannak jelen, szemben

NEMISOlyANKÖNNyűSzIlVÁTTErMESzTENI

szegény ember drága gyümölcseszegény gazdagok vagyunk vagy gazdag szegények? A válasz a szilva esetében is-is! A szilvára Magyarországon még úgy gondolunk, mint egyszerű, közönsé-ges gyümölcsre. ennek történelmi okai is lehetnek. A hétszilvafás nemes kifejezés lekicsinylést jelentett: ennyije van, és nem több. lehet, hogy egy jó fajtából az a hét fa sem lenne értéktelen? A szilva ma sem igazán divatos gyümölcs. Pedig a statisztikák szerint mindegyikünkre két fa is jut. sokszor csak fel kell(ene) nyúlni terméséért az ágra a kertben vagy az utcán – a piacon mégis 350 forintért mérik kilóját. Merthogy nem is olyan könnyű egészséges szilvát termeszteni!

például a kajszival és a cseresznyével, ahol a sejt genetikai információit hordozó dNs – mint az embernél is – két kromoszóma-szerelvénybe van csomagolva.

Az európai szilva termesztése Kelet-Kö-zép-Európára korlátozódik. A mediterrán régióban és az Egyesült Államokban más szilvafajok népszerűek. A világ évi 10 mil-lió tonnás szilvatermésének négyötödét a japánszilva adja, amely Magyarországon nem terjedt el, mert annyira más az íze, és a felhasználása sem kínál olyan széles körű lehetőségeket, mint a mi szilváink. Az euró-

Kék szilva

gazdálkodás


pai szilva frissen is finom, de így fogy be-lőle kevesebb. Befőzve, lekvárként, aszalva és lepárolva, mint a legsokoldalúbban hasz-nosított csonthéjas csemegénk, egész évben az asztalra kerülhet. szív- és érrendszeri be-tegségek, daganatok ellen képes megelőző védelmet nyújtani. Ezek a vitaminnak nem minősülő, de nagyon hasznos anyagok is fő-képp a gyümölcs héjában halmozódnak fel.

a TermÉsZeT kínálaTaA szilvatermesztés első számú közellen-sége egy rendkívül fertőzőképes vírus, a szilvahimlő, ami ellen nincs védelem. A vírusos fa termése élvezhetetlenné válik.

vajon a természet vagy az ember si-keresebb a nemesítésben? Halász Júlia szerint az összes nemesítési program még mindig arra a választékra hagyatkozik, amit a természet kínál a növények tulaj-donságaiból. A korszerű technikai arzenál könnyítheti és gyorsíthatja a nemesítést, de olyan drámai változásokat előidéző biotechnológiai eljárásokról ritkán halla-ni, mint a kék rózsa előállítása.

A kutatóknak még mindig csak felte-véseik vannak arról, hogy miként zajlik le a szilvavirág termékenyülése. Miért lenne jó ezt pontosan tudni? Azért, mert a ne-mesítők a rezisztenciára utaznak, arra vi-szont kisebb figyelmet fordítanak, mutat rá Halász Júlia, hogy az új fajták önter-mékenyülők-e, vagy pedig meghatározott fajtával együtt kell telepíteni őket, hogy a termés mennyisége is megfelelő legyen.

A csonthéjas gyümölcsfajok úgy ren-dezkedtek be, hogy idegen termékenyülők, azaz egy másik fajta kell a megporzásuk-hoz. Ez nagyon kedvező tulajdonság, mert az ennek következtében kialakuló geneti-kai sokféleség a legfőbb biztosítéka a ter-mészetben a fajok túlélésének. Az ősziba-rack elvesztette ezt a tulajdonságát, emiatt hiába létezik több ezer ismert fajtája, mini-mális genetikai különbség van köztük.

A nemesítők álma az öntermékenyülő, vírusoknak, kórokozóknak és kártevők-nek ellenálló, minél szélesebb körű fel-használásra alkalmas szilva. Ha egy faj-tának csak egy tulajdonsága emelkedik ki, akkor valószínűleg nem fog elterjedni. A siker garanciája az lehet, ha a gyümölcsfa több jó tulajdonsággal kelleti magát. Ilyen a rezisztencia, a gyümölcsméret, a hozam, a cukortartalom, az íz, a szín.

A Kárpát-medence a szilvának olyan területe, amit a szakemberek másodlagos géncentrumnak neveznek, vagyis ennek a növénynek itt új helyi fajtái alakultak ki. va-lamikor bejött ide a gyümölcs, és azóta kiva-dulva is él. Nemcsak az ember kontrollálja, hogy mit mivel termékenyít. A szatmár-beregi síkon erdőségeket alkot a szilva. A természetre van bízva, hogyan termékenyül. A magok elhullnak, kinőnek. A méhecskék segítségével létrehoznak mindenféle geneti-kai kombinációkat, széles tárházát adják a

halász Júlia

gazdálkodás


különféle változatoknak. A rendkívül gaz-dag populáció a magyar szilvanemesítők kifogyhatatlan kincsesbányája.

Ember legyen a talpán, aki meg tud-ja különböztetni a fajtákat! A legkele-tibb megyénkben termő penyigei vagy nemtudom szilva elsősorban pálinka-alap-

afRIKától táVol

nem a Paradicsomból való kiűzetésünk következmé-nye, hogy szervezetünk képtelen előállítani az éle-tünkhöz nélkülözhetetlen C-vitamint. Őseink az afrikai szavanna és a trópusi őserdő határmezsgyéjén éltek, amikor megjelent közöttük az ezt okozó genetikai el-változás, egy mutáció.

Ha túlságosan sok szabad gyök, azaz más vegyü-letekkel gyorsan reakcióba lépő molekula keletkezik a sejtjeinkben, és mi aznap éppen nem ettünk salátale-velet vagy nem vettünk be az antioxidáns hatású C-vi-tamint tartalmazó tablettát, akkor ezek károsíthatják szervezetünk ép sejtjeit. azt nem tudjuk kiszámítani, hogy mikor mennyi C-vitaminnak kellene lennie a sejt-jeinkben. amíg szervezetünk elő tudta állítani az asz-korbinsavat, az antioxidáns vegyület hiányát érzékelve növelte a termelését.

a genetika alaptézise, hogy ha egy mutáció nem segíti elő az élőlény fennmaradását, az kiszorul a populációból. akikben ugyanis nincsen ilyen hiba, azok sikeresebbek lesznek, több utódot hoznak létre. néhány generáció múlva a káros változatok eltűnnek.

Vajon miért maradt meg és vált általánossá ez az embernél? a természetből táplálkozó őseink annyi C-vi-tamint vittek be a szervezetükbe, hogy lényegtelennek bizonyult, elő tudja-e azt állítani a szervezetük. Most vi-szont azzal kell szembenéznünk, hogy a mutációt tovább hordozzuk, de már nem az őserdő határában élünk, és nem eszünk mindennap annyi gyümölcsöt, mint régen.

semmi sem változott annyit fiziológiai igényeink kielégítése terén, mint a táplálkozásunk. a termé-szetben élve változatosabban étkeztünk. Ételeink a természetben születtek, és ezek fogyasztásához alkal-mazkodtunk magunk is. Most ipari termékeket eszünk, amikben a természetes anyagokból van a legkevesebb, és ezekhez nincs meg az evolúciós történetünk. Itt lehet keresnünk számos civilizációs betegség okát.

anyag. Olyan egyedi, illékony komponen-sekkel, aromákkal rendelkezik, amelyek a lepárlás során megőrződnek. Ősi fajtánk, de a tapasztalatok szerint mindenkinek van saját penyigeije, ami „tud valamit, nagyon hasonlít a másikéra, de nem pont ugyanaz”. A penyigeinél az egyetlen za-varó tényező, hogy nem magvaváló. Jó lenne olyan keresztezési partnerekkel ösz-szeházasítani, amelyek révén egy magva-váló utód jönne létre, megtartva az eredeti jó tulajdonságait.

sorolhatjuk a többit, akár egy egész oldalt megtölthetnénk az elnevezésekkel a bódi szilvától a cukor szilván, a fehér szilván, a gömöri nyakason, a lószemű szilván át az őszi aszalóig és a vörös szil-váig. A ringló is az európai szilvákhoz tartozik.

A legkiemelkedőbb magyar szilvafaj-ták muskotályos ízűek. Ilyen tájfajta pél-dául a besztercei vagy a debreceni mus-kotály. Ezek sajnos nagyon fogékonyak a vírusfertőzésre. A megbetegedés hatására pedig a muskotályos íz eltűnik. Tehát ép-pen a legfőbb értéket képviselő tulajdon-ságát teszi tönkre a növénynek. A korsze-rű genetikai technikák segítségével esély van rá, hogy vírus-rezisztens muskotályos fajtákat nemesítsenek.

balázs gusztáv

Fehér szilva A szerzŐ FölVéTelei

gazdálkodás


a z 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején már volt Ma-gyarországon egy ilyen eszköz,

a túró eke, amely lazító alkatrésszel volt ellátva – mondja Birkás Márta professzor asszony, az MTA doktora, a szent Ist-ván Egyetem Növénytermesztési Intézet Földműveléstani Tanszékének vezetője. A túróeke némi forgatás és keverés mellett átlazította a talajt a szántás mélysége alatt. Ha ugyanis a szántás évtizedeken, sok esetben évszázadokon keresztül ugyan-azon mélységig hatol, akkor ott olyan tömör talajréteg, talp alakul ki, amely az

TArTSuKAFÖlDBENAVIzETÉSAHuMuSzT

Talajművelés szántás nélkülgazdaságunk legnagyobb munkapadja – a szántóterület – betölti az ország felét. A környezettudatos szemlélet erősödése és az éghajlatváltozás problémája eddig nem ismert vagy csak háttérbe szorult eljárások, módszerek alkalmazását ered-ményezi. ilyen lehetőség a szántás nélküli talajművelés is. kevesen tudják, hogy a nemzetközi tapasztalatok mellett ennek voltak hazai úttörői is.

idők során egyre vastagszik. Ez a réteg nem úgy engedi át a vizet és a gyökereket, mint az egészséges szerkezetű talaj. Ha tehát ilyen nem keletkezik, akkor a növé-nyek mélyen tudnak gyökerezni, és elérik a nedvesebb talajrétegeket. Az eljárást és hozzá az eszközt a szükség hozta létre, an-nak ellenére, hogy akkor még nem voltak ilyen szárazságok, mint napjaikban, jólle-het aszály akkoriban is előfordult.

nyárOn nem aJánlOTTA túróekék után megjelentek a kultivá-torok, amelyeket előbb sorközművelésre

A kultivátoros művelés számos előnyének egyike a védőtakaró-hagyás

gazdálkodás


használtak. Akkor még nem tudtak le-hatolni 30 centiméter mélységig – de a 20-25 centiméter mélységű művelés jó minőségű és talp nélküli volt. A szakem-berek rájöttek: a tarló gondozásakor sem kell aláforgatni a szármaradványokat, a szalmát, szakszóval mulcsot kell hagyni, hogy védje a talajt.

A magyar hagyományoktól függetle-nül több országban, így az Egyesült Álla-mokban is kialakult a talajvédő irányzat. Ha a magyar szakemberek annak idején nagyobb publikációs tevékenységet fejt-hettek volna ki a világban, akkor most nem úgy tudná a nemzetközi szakmai közönség, hogy mindezt Amerikában találták ki. Az amerikaiak azonban nagy mellszélességgel hirdették előbb a minimális művelést, majd a talajvédő művelést. Az előbbit Magyar-országon félreértelmezik. A tárcsás mű-velés 10-12 cm mélyre hatol, ám az nem elég a biztonságos termesztéshez. Az ilyen sekélyen bolygatott réteg ugyanis igencsak nehezíti a gyökerek mélyre hatolását.

Magyarországon az 1970-es évektől a Bábolnai Gazdanapok rendezvényei tettek sokat azért, hogy a gazdálkodók megismerjék a talajkímélő művelési mód gépeit. Ezzel együtt a magyar mezőgaz-dasági kutatásnak már az 1970-es évektől voltak talajlazításos, kultivátoros műve-lési kísérletei. A hazai kutatók így már nagyon korán felismerték a talajkímélés hasznosságát.

sZalOnna És rögA szántás alakítja a talaj fizikai állapotát és a benne végbemenő életfolyamatokat. s szántani nem lehet bármikor, a talaj nem mindig művelhető. Eléggé szűk az a ned-vességtartomány, amikor nem „szalonna” vagy nem nagy rög keletkezik. Ha nem kö-veti az ekét elmunkáló eszköz, akkor a talaj vizet veszít, és szén-dioxid távozik a talaj-

ból. Ez az atmoszférába jutó szén-dioxid pedig a hozzájárul a klímaváltozáshoz.

A kutatók tapasztalatai szerint a szán-tott talaj nem ideális élőhely a földigi-lisztáknak, amelyek tevékenysége pedig nélkülözhetetlen a talajélet fenntartásában. A szántás felülete időjárási elemeknek ki-tett. Az eke után, ha ősszel nem végeznek további munkákat, tavasszal legalább két-három művelés szükséges – amely további vízveszteséggel és taposással jár. Mindez nincs így a kultivátoros, lazításos műve-lésnél. Míg az ekés művelésnél a szerves anyag távozik a talajból, a lazított talajba juttatott tarlómaradványok feltáródásával a humusztartalom gyarapodik. Gondoljunk csak a bibliai időkben végzett szántásra, az akkori ekék lazítószerű eszközök voltak, tehát talajforgatás sem történt.

szAlMAkAlAP és esŐkABÁtHelyes, ha a nyári aratást követő tarlómű-velés után a talaj legalább 60 százalékban fedett. Gazdaberkekben közismert Bir-kás Márta szólása: – Kalap és esőkabát kell a földekre! Így a talaj kevésbé veszít nedvességéből, és biológiai átalakulás

Birkás Márta rögös szántású talajonFoTó: DeKeMATi iGor

gazdálkodás


kezdődik. Ha két hét után be-lenyúlunk ebbe a rétegbe, már talajmorzsákat találunk. Az ara-tásra szinte leálló talajélet új-rapezsdül, és ezt a biológiailag aktív réteget lejjebb, mélyebbre lehet vinni. Ez azonban ekével nem lehetséges. Lehet viszont lazítóval. Erre a változó éghajlat miatt kialakuló, hirtelen lezúdu-ló nagy esők ülepítő hatása miatt is szükség van.

Másik fontos eszköz a kultivá-tor. Ma már vannak olyan mélyen, 30-35 centiméterig járó talajlazí-tók, amelyek munkája a főgyö-kér-elhelyezkedési mélységhez elegendő. Ezek még cukorrépa-termesztés esetén is használhatók; biztosítják a szük-séges, kellően lazított mélységet.

nem VeT gyOmOTA szántásos művelésről történő átálláskor a nem forgatott talajok az első években mutatják, hogy a talajnak milyen volt a gyommagkészlete. A felszín közelében lévő gyommagok az egyenletesre munkált talajon tavasszal egyszerre kelnek ki, így jól irthatók. Két-három év után fokozato-san csökken a gyommennyiség.

A szántás nélküli talajművelésnél jelentős tényező a kombájn szecskázó adaptere. ugyanis a kis méretűre szecs-kázott szalmát vagy kukoricaszárat lehet egyenletesen teríteni – és a tarlóhántásig ez a takaró védi a talajt a hőstressztől és a károkozó esőktől. A kis méretre történő szecskázásnak növényvédelmi szerepe is van. A kicsire szecskázott, átázó szárma-radványban a kukoricamoly lárvája el-pusztul a tél folyamán.

Egyre nagyobb szerepe van az éghaj-latváltozás okozta károk enyhítésének. A hirtelen lezúduló, nagy mennyiségű

csapadékot a talaj nem tudja befogadni – így nemcsak elvész a víz a mezőgaz-daság számára, hanem a helyi áradással kárt okoz. Ezért is szükséges a talajban a kellő mélységű, lazított réteg létrehozása. ugyanakkor a felszín egyenletességét a párolgás csökkentése végett hengereléssel kell biztosítani.

Az időjárási szélsőségek következté-ben a talajt kevesebb kár éri, ha jó állapot-ban tartott, jó minőségű. A kulcs a szer-vesanyag-tartalom. Ismert, hogy három és félszer több vizet vesz fel a humusz, mint az agyag. A klímakárok csökkentésében kiemelt jelentőségű a vízbefogadó- és víztároló képesség, a gyökerek mélyre ha-tolásának biztosítása.

A szántás nélküli művelés esetében az a lényeg, hogy a gazda kímélje a talajt – figyelmeztet a professzor asszony. A talaj-művelő eszköz ne gyúrjon talpat a talajba, ne rögösítsen, olyan állapotot alakítson, amely befogadja, tárolja a vizet, amit a nö-vény majd föl tud venni. A humusztartalom növekedésével javul a művelhetőség is, így kevesebb gázolaj elég lesz a traktorba.

b. g.

A talajlazítás szélsőséges klímában, a legfonto-sabb művelési eljárás FoTóK: BirKÁs MÁrTA

gazdálkodás


– van már negyven éve is, hogy ígérgetik – tárja szét a kezét Kara Lajos, a másfél ezres észak-somogyi település polgár-mestere –, időről időre a terveket is elké-szítették, de valahogy mindig akkor fogy el a pénz, amikor a célegyenesbe kanya-rodnánk. Pedig nem nagy távolságról van szó, hiszen csak 1700 méternyi szakasz nincsen leaszfaltozva. Cseppet sem mel-lékesen, a pormentes burkolat nemcsak nekünk lenne fontos, hiszen legalább megötszöröződne Csisztafürdő forgalma, de a környező tóparti településeknek, Fo-

A Balaton virágos előszobájacsodálatos a panoráma a csisztafürdőtől északra fekvő kertekből: szemben a Badacsony és gulács, a fonyódi hegy pedig kőhajításnyira tűnik. A látvány persze csalóka, a távolság úgy öt kilométer a buzsáki faluvégtől a Balatonig, autóval mégis vagy húsz perc és ugyanannyi kilométer, hiszen lengyeltótin át kell kerülni. a tópartról ugyan vezet egy út a nagybereki töltésen át a faluba, ám hiába épült meg az átjáró is az M7-es sztrádánál, a költségekbe már nem fért bele, hogy népművészetéről, táncáról, búcsújáról és fürdőjéről híres falut kinyissák a magyar tenger felé.

nyódnak, Boglárnak, Lellének és Feny-vesnek is. ugyanis éppen a mi termálvi-zünkre alapozva lehetne megvalósítani a turisztikai szakemberek régi álmát, az egész éves balatoni szezont.

A fürdŐ vonzottABuzsák persze így sem panaszkodhat, míg a magyar tenger észak-somogyi háttérte-lepülésein folyamatosan fogy a lakosság, addig a faluban ma úgy négyszázzal töb-ben élnek, mint az évtized elején. Pedig az ezredforduló utáni éveket, egészen ponto-

gazdálkodás


san a Balatonfenyves–Csisztafürdő kis-vasút bezárását komolyan megsínylette a település, néhány évig úgy tűnt, a fürdő is az enyészeté lesz, de aztán magára talált a falu, köszönhetően a külföldiek folyama-tos betelepülésének.

– Az első németek a kilencvenes évek elején érkeztek – emlékezik vissza Kara Lajos –, jellemzően nyugdíjasok, akik ki-fejezetten a fürdő miatt vettek házat Bu-zsákon. Ők aztán hírét vitték a falunak, s mára odáig jutottunk, hogy a hatszáz ház-ból kétszáznak külföldi a tulajdonosa.

A németek mellett osztrákok, svájciak, olaszok, angolok, hollandok, belgák és lengyelek telepedtek le, s velük érezhető frissesség is érkezett. Első lépésként fel-újították a megvett házakat, parkosították udvaraikat, gyepesítették-virágosították a portáik előtti utcarészeket, s miután a he-lyiek sem akartak lemaradni a betelepülők mögött, így a korábban klasszikus-poros somogyi falu ezer színben pompázó ró-zsaágyásokkal, muskátliktól roskadozó ablakpárkányokkal, díszfákkal tarkított településsé vált.

– Amikor idejöttünk, csak a fürdő miatt vettük meg a házat – állítja Anita Freier, aki húsz éve érkezett Németországból, Baden-Württembergből. – Akkor úgy gondoltuk, a nyári hónapokat itt töltjük, aztán visszamegyünk, mert azért másfajta komforthoz szoktunk. Akadt olyan ház,

ami előtt még söpörték az utcát a kendős öregasszonyok, a boltban szinte semmit sem lehetett kapni, ha valamit akartunk, el kellett autózni Lengyeltótiba.

– Ma csak vendéglőből akad négy – bólogat dieter, aki az ezredfordulón költözött Buzsákra. – És van több bolt, kávézó, szálláshely, fodrász, manikűrös, kozmetikus…

bOlT, POsTa, óVOda– …valamint, ami nekünk legalább annyi-ra fontos, hogy megmaradt a nyolcosztá-lyos iskola – veszi át a szót a polgármester – , van óvodánk, postánk, a térségi kony-hánk hét települést szolgál ki. Ezeknek és a szolgáltatásoknak köszönhetően nincs munkanélküliség, közmunkás is alig. És mindemellett, hiába a rengeteg betelepü-lő, a közösségi élet sem csorbult, sőt, ha lehet mondani, a nemzetiségi sokszínűség még javított is rajta.

A külföldiek ugyanis nem különülnek el a falusiaktól, hanem velük együtt élik mindennapjaikat és ünnepeiket, együtt tart-ják szokásaikat. A futballcsapatot német és angol szó is biztatja az aktuális ellenféllel szemben, a németek két tűzoltóautót ado-mányoztak a tűzoltó egyesületnek, a faluna-pon vagy pünkösdkor nemcsak gulyás vagy pörkölt rotyog a kondérokban, hanem meg-annyi német, osztrák, németalföldi vagy ép-pen északi specialitás is asztalra kerül. sőt,

Anita és Dieter Freier Kara lajos polgármester

gazdálkodás


a betelepülők közül többen már a tánccso-portokba is elmerészkedtek, s ami legalább ekkora szó, nem lógnak ki a helyiek közül. Pedig a hetven éve alakult Buzsáki Népi Együttes utóda, a Boszorkányos Néptánc Együttes messze földön híres, s jellemzően olyanok kerülnek a csoportba, akik gyerek-koruk óta gyakorolják a helyi táncokat.

A néptáncoktatás már az óvodában megkezdődik, s szakkörként az iskolában is a tananyag része. Éppúgy, mint a hímzés.

csibeláb És a kaTykaringó– Csak az a baj, hogy a lányok megtanul-ják ugyan az alapokat, de az iskola után már nem foglalkoznak vele – sóhajt a 89 éves debity Jánosné a falu népművészeti nevezetességeit és hajdani életét bemutató tájház udvarán, ahol hatodmagával árulja a saját készítésű hímzéseket.

– Bizony, én vagyok a legfiatalabb, pedig már nem most voltam hatvanéves – szól közbe Nagy Lajosné, aki terítői, alátétjei mellett arra is büszke lehet, hogy ő varrta-hímezte a néptánccsoport ruháit. – Gyakorlat nélkül hamar elvész a tudás, és sajnos jelen állás szerint velünk sírba szállnak a buzsáki motívumok.

A vézás, a rátétes és a boszorkányos, melyek fő motívumai – ahogyan az asszo-nyok egymás szavába vágva magyarázzák – a tulipán, a hajó, a rózsa, a csibeláb és a katykaringó. A színük pedig piros-kék, pi-ros-fekete, esetleg még zöld és sárga lehet.

– Még az is meghatározott, melyik motívum mi mellé kerülhet – jegyzi meg Lenhoffer Istvánné, míg Novák Ferencné rózsi néni a gyakorlatban is bemutatja, hogyan készül a rátétes, melyet már alig néhányan tudnak csak a faluban, olyan bonyolult megrajzolni és kivágni.

– Még szerencse, hogy a táncot tovább-viszik – bólogat Péterfi Istvánné, aki a hím-zés mellett maga is ropja még a nyugdíjas

hímzőasszony a tájházbanA szerzŐ FölVéTelei

csoportban. És készül az augusztusi búcsú-ra, mely a fürdő és a tájház mellett a falu harmadik turistacsalogató látványossága. Jövőre lesz ötven éve, hogy először meg-rendezték, s bár a nyári balatoni fesztivá-lok manapság már sokakat elszipkáznak, így is ezrek zarándokolnak el a Mária-nap-hoz igazított búcsúra. Ilyenkor a tájháztól vonul végig a tömeg a falu déli határában álló, XIII. századi Fehér-kápolnáig, táncol-va, zeneszóra, helyi viseletbe öltözve, idő-sek és fiatalok, németek, svájciak, svédek, osztrákok és a többi náció.

– A hagyományaink mellett magun-kat is ünnepeljük, s persze a falu jelenét és jövőjét – mondja Kara Lajos. – Mert abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nyugodtan tervezhetünk. Elvileg két éven belül megépül a Krisna-völgyig érő kerékpárút, s újra megindul a kisvasút is. Aszfaltos út nélkül is Buzsák a Balaton előszobája.

Vas andrás

gazdálkodás


a vágya lassan teljesül. A semmiből hívta életre a gönci barack köré szervezett fesztivált, ismertté tette

a gyümölcsöt, a térség érdekességeit, és egyik tulajdonosa lett Boldogkőváralján a Bestillo Pálinkaháznak. Igaz, ez utóbbi ötlet egy sikeres férfi, a férje, Czakó Gá-bor fejében született meg.

Két sikeres ember? Igen. régi az isme-retség, Mónika így mesélte:

– Már óvodás korunktól ismertük egymást, kamaszkorunkban kóstolgattuk egymást, felnőtt létünkre megértünk egy-másnak…

A diploma után Mónika tanácsadó-ként dolgozott a fővárosban, majd 2000 őszén váltani szeretett volna, azt kérte a férjétől, hogy menjenek ki egy évre Ausztráliába. A szervezés során derült ki, hogy új-Zélandon elszármazott roko-nok, ismerősök vannak. A mérnök–köz-gazdász házaspár néhány Pesten eltöltött év után kiköltözött új-Zélandra, ahol két évig éltek. Mivel soha nem szeretett unatkozni, talán nem is tud, Mónika el-kezdett sütiket sütni. de annyit, hogy a család meg sem tudta enni: egyik ismerő-se javaslatára megpályázták egy golfklub konyhájának működtetését. Ezt meg is nyerték, és későbbi pályafutása első lé-péseként Mónika így megismerkedett a vendéglátással.

SIKErESENBOlDOGKŐVÁrAlJÁN

Barack, pálinka és turistákAzt mondják, minden sikeres férfi mögött áll egy nő. és ha egy nő sikeres, ki áll mögötte? egy férfi? Ahogy megismertem czakó Mónikát, úgy láttam, ennek a sikernek ő áll a közepén, és vonzza magához segítőit, akik szintén sikeresek lesz-nek. több éve már, hogy szülőhelyét, az abaúji térséget akarja kiemelni, ahogy ő mondja: a nihilből, sereghajtó mivoltából. és ehhez választott magának társakat.

de a nagyobb sikerhez még hosszú út vezetett. Hazajöttek, és nem igazán talál-ták a helyüket. Gábornak jutott eszébe a gondolat: csináljunk pálinkafőzdét Bol-dogkőváralján!

de miért éppen ez jutott eszébe? Mó-nika meséli, hogy akkoriban a falvakban még még sokan főztek pálinkát, és tudták, hogy a gönci barackból jó pálinkát lehet készíteni. Megvették a régi termelőszö-vetkezet épületét a hozzá tartozó terü-lettel, és üzemmé alakították. A Bestillo néven megalakult „gyár” lassan világhírű lett az itt termesztett kajszibarack földol-gozásával. 2006-ban indultak útnak az első szállítmány pálinkáik.

FellendíTik a rÉgióTMónikának bőven volt munkája, de nem olyan ember ő, aki egyfélét csinál csak. Törte a fejét, tudta, hogy nem elég, ha több embernek munkát adnak. A környé-ket is híressé, vonzóvá, érdekessé kell tenni, és akkor jönnek a turisták, akik itt költenek, és fellendítik a régiót is. Igen, de mi az, amit itt lehet nekik kínálni? Hát az eredetvédett gönci barackpálinkát, és itt van a boldogkői vár is látványosság-nak. össze is számolta, milyen lehetősé-gek vannak ezen túl a környéken.

– van nekünk Hernádunk, ahol kalan-dos vízi élményben lehet része a látoga-

gazdálkodás


tónak. vannak Árpád-kori templomaink – ennyi egy csomóban az országban se-hol máshol nem található. Messzeföldön híres a vizsolyi bibliánk, várunk turistá-kat a miénk mellett regécen is – ha a középkorba szeretne bárki „időutazni” – kéktúránk, ha meg akarja valaki érez-ni, milyen a természet részeként létezni. vannak sajátos hangulatú éttermeink a környéken, ahol az utazó biztosan jót lakmározik, a fő attrakció pedig mi más lenne, mint a gönci barack.

Itt mutatkozik meg Mónika kreativi-tása, strapabírása, az évek alatt felhalmo-zódott tapasztalata. Már 2012 óta évente szervezi a fesztiválnak is nevezhető vi-gasságot, amiről már a kezdetekkor tudta, hogy egyedül nem megy. Ezért minden évben társul hívott valakit, és az évek során így gazdagodott a vigasság prog-ramja. Telitalálatnak bizonyult a híres encsi Anyukám Mondta étterem dudás nevű testvérpár-tulajdonosaival kötött

együttműködése. Idén pedig csatlakozott hozzájuk a svÉT, vagyis a sikeres vidéki Éttermiség Egyesület.

mónika FesZTiVálJa2018-ban hetedik alkalommal rendezték meg a gönci barack-vigasságot, amely hatalmas siker évről évre. Mónika több helyen áll helyt. Mint mondja: „Kicsit sok rajtam a sapka, de általában tudom, me-lyik helyzetben melyik van a fejemen.” Amikor kiderült számára, hogy nem tud-ja úgy bemutatni a pálinkafőzdét, hogy ne hozzon létre egy vendégházat, ahol megpihenhetnek a környék látnivalói után a vendégek, megszületett a Manda-la vendégházuk ötlete. A nyolc embernek kényelmes helyet biztosító vendégházat 2015-ben nyitották meg, és a következő évben már a szallas.hu versenyhirdetése alapján az apartmanház kategóriában el-sők lettek. de nemcsak minőségi szállás-helyet adnak, hanem programcsomagot is, mit nézzenek meg a vendégek a környé-ken, hol egyenek jót, hol sportolhatnak. Az eredmény: egy évben 1300 vendég-éjszakát regisztrálhattak. Aki pedig nem fért el a Mandalában, azokat jó szívvel irányítják el a községben lévő többi szál-láshelyre.

Jelenleg két „munkahelye” van, a Bestillo és a Mandalaház. „Az egyik pillanatban arról döntök, milyen kenyér kerüljön a vendégházban az asztalra, a másikban arról, hogy kitől, milyen fel-tételekkel vásároljunk meg ezer mázsa gyümölcsöt. Fura, de a fontosság ugyanaz – az múlik rajta, mennyire lesz elégedett a vevőm az egyik és a másik érdekeltsé-gemben” – foglalta össze.

Ám hogyan kerül ide a turista? Aki nem kocsival jön, annak ez nem egyszerű.

„Ezt is a közösségnek kellene meg-oldania, összefogva segíteni egymáson.

Czakó Gábor és felesége, Mónika A szerzŐ FölVéTele

gazdálkodás


A környéken több mint tíz községben van vendégház. Ha a fővárosból jön az utas, akkor Encsen tud leszállni, naponta egyszer megáll a vonat. de onnan? Oda kellene a községi buszt küldeni, hogy be-hozzák a vendégeket. Ha összefognának a vendéglátók, a sok községből egy hónap-ban mindenkire jutna 1-2 nap, aki fuva-rozná a falvakba a turistákat.”

sikeres nŐMég folytathatnám, de az újság nem gu-miból van – szokta volt mondani első szerkesztőm –, így csak ennyiből tudtam bemutatni azt a sikeres nőt, akinek az az

Gönci barackos

álma, hogy Abaúj térségét ismertté tegye, az embereknek munkát adjon, föllendül-jön a turizmus is.

bódi ágnes

gazdálkodás


a jóslat szerint tehát eredeti formájá-ban a tej, a hús, a csokoládé vagy a majonéz lekerülne az asztalról. A

műfogások, a legnemesebb étkek tökéletes utánzatai úgy készülnének, hogy a növé-nyi eredetű alapanyagokat számítógépen kidolgozott receptek segítségével úgy ke-verik össze, hogy azok végeredményben az eredetinek összetéveszthetetlen mását mutatják ízre, szagra, elkészítési tulajdon-ságokra egyaránt. Feltalálóik szerint azért, mert például az ily módon elkészített mar-haszelet nem csak hasonlít a marhahúshoz, hanem magát a marhahúst sikerült meg-alkotni a növényekből. Hasonlóan ahhoz, ahogy azt maga a szarvasmarha teszi.

legeljünk rÁntott HÚst!Ettől a grandiózus tervtől a húsimádók természetesen idegenkednek, mi több, mélységesen megbotránkoznak. Az ötlet támogatói azonban azt állítják, fölösle-ges a félelem, hiszen a növényi eredetű marhahús megkülönböztethetetlen lesz az eredetitől. Az ENsZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági szervezete (FAO) szerint nagyjából 250 ezer növényi faj található a Földön. Ez a végtelen gazdagság lehetősé-get nyújt arra, hogy a növényfajok olyan összetevőiből merítsenek, amelyek tökéle-tes végeredményt produkálnak. A kutatók nem elsőre találják meg a legjobb megol-dást, de a végeredmény minden hibával javul. A kísérletezés mindenesetre lehetővé

A jövő a másolatoké?Mindenki vegetáriánus lesz a jövőben. ezt jósolják a tudósok, akik szerint más módon képtelenség lépést tartani a világ túlnépesedésével. ennek érdekében olyan recepteket állítanak össze, melyek segítségével növényekből állati termé-kekhez megtévesztésig hasonlító ennivalókat, azaz a ma közkedvelt ízletes ét-kek megannyi változatát lehet előállítani.

teszi, hogy élelmiszer-kutatók, -mérnökök meglepő recepteket, alapanyag-összeállítá-sokat hozzanak létre, s ily módon helyette-sítsék az ízletes állati zsírokat és fehérjéket, azokat, amelyek sajátos jelleget kölcsö-nöznek az ételeknek. A módszer terjedését indokolná az is, hogy jelenleg a világon 6 milliárd ember rossz minőségű élelmiszert fogyaszt. Csak a vastag bukszájú földla-kóknak telik jó minőségű, friss és egészsé-ges élelmiszerekre.

Amennyiben a kutatások eredményre vezetnek, a mesterséges, növényi alap-anyagú élelmiszereket sikerül ipari mé-retekben előállítani, ebben is előre lehet lépni, hiszen a növényi alapanyagú élel-miszer nyilvánvalóan sokkal olcsóbb lesz, mint az, amely élő állatok révén kerül az asztalunkra. Nem mellékes a grandiózus terv környezetvédelmi hatása sem. Ku-tatások szerint az állatok töménytelen

gazdálkodás


mennyiségű káros anyagot termelnek, s jelentősen hozzájárulnak korunk légköri problémáihoz. Ha lényegesen kevesebb hús kerülne az étlapunkra, 60 százalékkal csökkenhetne az üvegházhatást okozó gá-zok mennyisége.

sarki banánA banán tipikus trópusi gyümölcs, növe-kedéséhez meleg, magas páratartalom és sok fény kell. Európában csupán néhány helyen terem meg. Természetesen a szub-trópusi területeken, de ezen kívül még egy különösen meglepő helyen: az északi sark-körhöz közel eső Izlandon is. A geotermi-kus energiával kiválóan megáldott ország-ban bőségesen tör elő a földből a forró víz, a gőz. Ezt az áldást azonban nem csupán energiatermelésre hasznosítják. Népszerű az üvegházas növénytermesztés is, hiszen szó szerint trópusi körülményeket lehet te-remteni már egy egyszerű fóliasátorral is.

Mi kell az eredményes banántermesz-téshez? Mindenekelőtt meleg, párás levegő és valamennyi napfény. Mikor a második világháború idején bezárultak a kereske-delmi utak, izlandi tudósok rájöttek, hogy ezek a feltételek náluk is adottak. A gejzí-rek ontják a meleget, víz van bőven, így tehát üvegházakban náluk is lehet banánt nevelni. A banántermesztés gondolata az 1940-es években fogant meg az izlandi kertészek fejében, és nagy nyereséggel tudták előállítani. Mivel a banán ára a má-sodik világháború alatt az egekbe szökött, az izlandi üvegházas banántermesztés egy-

re jobb üzlet lett, s Izland Európa legna-gyobb termelőjévé lépett elő. Ez úgy volt lehetséges, hogy a banánra védővámot ve-tettek ki, s mesterségesen magasan tartot-ták az árát. Ez a háború után azonban már fenntarthatatlan volt, a kormány kénytelen volt megszüntetni a korlátozást, s az olcsó külföldi gyümölccsel már nem tudtak kon-kurálni az izlandi banántermelők.

Az izlandiak ugyan ma is banánimá-dók, egy főre nézve ők fogyasztják a leg-többet a világon, 18 kilót évente, de már nem a saját gyümölcsüket eszik, hanem importálják. A kormány tett egy újabb próbát a banántermesztés felfuttatására, de ez a próbálkozás sem járt sikerrel, hi-szen az importgyümölcs sokkal olcsóbb, mint a melegházban nevelt. A banánter-mesztés az izlandi háztartásokban már hobbi lett. van egy nagy ültetvény is Hveragerði város környékén, melyet az agráregyetemisták tanulmányoznak. Ami-kor beérik egy termés, a hallgatók annyit falhatnak belőle, amennyit csak bírnak, hiszen a banánkert 1100 négyzetméteres, és 6-700 banánfának ad otthont. Ha így, ha úgy, máig ez Európa legnagyobb ba-nánültetvénye.

dollyé Az elsŐségTudományos szenzációt jelentett, ami-kor néhány hetes korukban bemutatták a nagy nyilvánosságnak a Csung Csung és Hua Hua névre keresztelt két makákó majmot. Az állatok semmiben sem kü-lönböztek fajtatársaiktól, egymástól pe-dig végképp nem. Nem is üthetnek el, hiszen születésük klónozás eredménye, azaz az egyik a másiknak pontos máso-lata. Esetükben azért beszélhetünk tudo-mányos eredményről, mert ők a világon az első főemlősök, amelyeket sejtmagát-ültetéssel klónoztak, ugyanazzal az eljá-rással, aminek eredményeként két évtize-

gazdálkodás


de dolly, a világszerte ismert bárány is világra jött.

dolly 1996. július 5-én született Edinburgh-ben, s óriási szenzációt kel-tett, mind a laikusok, mind a tudósok körében, hiszen addig csak embriók hasításával (embriófelezéssel) sikerült emlős állatot klónozni. John Gurdon brit biológus módszerét alkalmazták, aki felnőtt békák bőrsejtjeiből 1958-ban si-keresen hozott létre genetikailag egyező békákat. sokan megpróbálták az eljárást kiterjeszteni, hasonló módon más állato-kat előállítani az egerektől a malacokig, de senkinek sem sikerült. Arra gyana-kodtak, hogy az emlősök genetikai állo-mányában van valami, ami szinte meg-akadályozza a sikeres klónozást. dolly születésével azonban bebizonyosodott, hogy az új módszer működhet.

klónOk ÉleTgörbÉJeFelmerült egy másik probléma is. dollyt hat és fél éves korában súlyos tüdőproblé-mái és ízületi panaszai miatt el kellett altat-ni, ezért sokan arra gondoltak, hogy korai halálának oka (a birkák átlagosan 10-12 évig élnek) a klónozás következménye le-het. szakértők úgy vélték, hogy az idősebb állatokból vett sejtekből klónozott utódok sohasem fognak annyi ideig élni, mint a természetes módon születettek.

Ennek azonban ellentmond, hogy dolly szintén klónozott rokonai, például hat utóda és más klónozott bárányok normális ütem-ben öregedtek. Bár dolly négy klóntestvé-rét 2017 elején ízületi panaszaik miatt szin-tén el kellett altatni, az állatok addigra már 10 évesek is elmúltak, vagyis birka szem-szögből normális életkort éltek meg.

dolly sikerén felbuzdulva az elmúlt két évtizedben számos más fajt is eredmé-nyesen másoltak a malacoktól kezdve a macskákon át a farkasokig. A kísérletekből azonban az is világossá vált, hogy a mód-szer rossz hatásfokú. dolly 276 társa közül egyedüliként született meg. A most világra jött két makákó 149 sejtmagátültetéssel lét-rehozott embrió közül bizonyult sikeresnek.

sorozAteMBerek?Mindezek után sokakban felmerülhet, hogy lehet-e embert is klónozni.

A humán klónozás ma már egyálta-lán nem lehetetlen, hiszen a beavatkozás technikája már a rendelkezésünkre áll. ugyanakkor a szakértők többsége azon a véleményen van, hogy egyelőre korai ez-zel a kérdéssel foglalkozni, felelőtlenség lenne embermásolatokat gyártani.

És kérdés az is, hogy a majmok klóno-zása közelebb visz-e ahhoz, hogy hasonló eljárással az embernél is próbálkozzanak. Ez nem csak sebészeti, orvostudomá-nyi kérdés, hanem etikai is. Technikailag ugyan valószínűleg lehetséges, de a szak-értők túlnyomó többsége szerint nagy kockázatot jelentene. Egyelőre édeskeve-set tudunk az emberklónozás hatásairól, következményeiről. Beszélni róla, kutatni, alaposan megismerni azonban szükséges és fontos, hiszen a klónozás útján született makákók világra jövetele után meg kell ba-rátkoznunk a gondolattal, hogy karnyújtás-nyira került az emberklónozás is.

cs. a.

tudomány, technika


több nép használja a madárnyelvnek nevezett füttyös beszélgetést. Példá-ul a törökök, akik öt-tíz kilométer

távolságba is – a hegyek magassága, a völ-gyek mélysége, az időjárás milyensége be-folyásolja a hatósugarat – el tudják kiálta-ni, hogy ebéd!, gyere haza!, kész van már a kávé? Mindezt persze fütyülve, a megfele-lő hangtónussal, magassággal, mélységgel, szünetekkel, kitartással. s persze válasz is érkezik, hol a szomszédtól, a nyájat legel-tető fiútól, netán egy kóbor madártól. Ma már ritka az, aki tud értelmesen fütyülni, bár néhány fiatal megtanulja, hogy villog-hasson vele társai előtt.

madársZóVal PleTykálnakÇanakçı járásban rendszeresen tartanak fütyülőkurzust, sőt madárnyelvfesztivált is rendeznek minden évben, hogy a gye-rekek valami különlegeset, becseset ta-nulhassanak. Fütyülnek a görög Evia szi-getén, a Pireneusokban Aas faluban, ami arról nevezetes, hogy II. világháborúban füttyel kért segítséget egy lakos a tőle két kilométerre lévő pásztortól. Füttyögnek a mexikói Oaxaca tartományban, Afrikában pedig mintegy 25 millió ember használja a tájékoztatásnak ezt a formáját. Nigériá-ban, Beninben, Togóban ajakkal is képzik a füttyszerű hangokat – ezek nem szállnak

ElTűNŐ,KIHAlÓ,ÉlEDŐNyElVEK

Fütyülve beszélgetőkvolt társalgás a mobiltelefon előtt is. Az emberek ekkor a szájukkal beszéltek, persze, közel kellett menni a másikhoz. van viszont a mobiltelefonnak ősi előd-je, némely népek több átjátszótoronnyi távolságba tudnak üzenetet küldeni füttyök által. Még ma is. A térerő ugyanis bizonytalan, az aksi lemerülhet – no de a torok, az emberi hang nem ismer akadályt.

messzire, ám az ujjakkal sokkal messzebb-re szálló fütyülés képezhető. Közben per-sze hanglejtés, magas és mély, dallamos és kevésbé az – tehát értelmes mondanivaló. Állítólag a férfiak művelik művészi mó-don, de az asszonyok is megértik. szóval, magánügyekhez nem igazán alkalmas.

Az európaiak irigyelték a füttynyelvet – még a mobiltelefon előtti, történelmi időkben. Féltékenyek voltak, hogy nem értik, hogy hátrányban vannak a lovas fu-tárral, meg egyáltalán, a fölsőbbrendűség miatt. A Kanári-szigeteken dívó füttybe-szédet, amit már az ókori rómaiak is él-veztek, végül a spanyol hódítók mentették át az utókornak – bár az őslakosokat kiir-tották, a fütyülést áttették spanyolra. Az-tán a helybeliek tettek róla, hogy életben maradjon a füttynyelv, ma minden helyi általános iskolában tanítják az ősi füttyö-ket. sőt, az uNEsCO 2009-ben felvette a füttynyelvet a világörökségi listára, ki-emelve, hogy „rendkívül hasznos, a sziget terepviszonyaihoz tökéletesen alkalmaz-kodó kommunikációs rendszerről van szó, amelynek összetettsége igen magas fejlettségi fokról tesz tanúbizonyságot”.

Az európai nyelvek általában nem jól fordíthatók le füttyre, nem olyan zeneiek. Ennek ellenére a görög, török vidékeken még ma is használt madárnyelv szinte tel-

tudomány, technika


jes érthetőséget és beszélhetőséget biztosít. Itt valószínűleg nem fordításról, hanem külön nyelvről van szó. Amely különleges nyelvek amúgy kihalóban vannak.

eltűnik ötszÁz nyelv

gyógynöVÉnyek És HaJóZásA nyelvek kihalása nem csak a sokféleség, a ritkaság, a különlegesség elmúlása miatt fájó. A tudás tűnik el az ősi nyelvekkel, melyekkel a le nem írt, könyvekbe nem foglalt, a wikipédián föl nem lelhető is-meretek vesznek a semmibe. Bolíviában a kallawaya népcsoport például az inkák óta őrzi nyelvében a gyógynövényekről gyűjtött tudást, több ezer gyógynövény tudnivalóit csak ezen a titkos, csak szá-mukra érthető nyelven raktározták el. Egy kis mikronéziai népcsoport pedig a tenge-ri hajózás fortélyait fogalmazza meg saját nyelvén. Ezek az ismeretek a tudomány számára fontosak, nekünk pedig érdeke-sek. Hiszen ismerjük a gyógynövényeket, tudunk hajót építeni – de hátha vannak ismeretlen gyógynövények, másképp épít-hető hajók – ki tudja, miről maradunk le, mivel lehetnénk gazdagabbak?

Nem adja föl mindenki. Egy nyolcvan-éves ausztráliai asszony, aki a yawuru nyelvet bíró három ember egyike, gyógy-növényoktatás álcája alatt iskolás osztá-lyokat tanít meg erre a nyelvre. A gyere-kek élvezik az oktatást, tudatában vannak annak, hogy ősi, ritka nyelvük tudói lesz-nek, s a gyógynövények is hasznukra lesznek. Ősi nyelv, ősi tudomány, mo-dern gyerekek. Akik majd talán leírják a gyógynövényekről tudnivalókat is.

Jó hír, hogy nem csak halnak ki nyel-vek, hanem születnek is újak. A tudósok föltérképezése szerint korábbi dialektu-sok válnak új nyelvvé, például délke-let-Indonéziában az illu nyelv, amely az egyik pápuai nyelvjárásból válik éppen önállóvá.

s tegyük hozzá, alakul az sms-nyelv, az internet dialektusa is. Ami szintén tu-dást halmoz föl, már a következő generá-ció jövőbe tekintő tudását.

(vanczák)

Az uNEsCO fölmérése szerint a nyel-vek gyorsabban halnak ki, mint az élőlé-nyek. ötszáz nyelvet veszélyeztet, hogy eltűnik, örökre elnémul. Ezek főképp Kelet-szibéria, Észak-Ausztrália, dél-Amerika középső területe, az Egyesült Államokbeli Oklahoma, az Egyesült Államok és Kanada nyugati határvidé-kének nyelvei. Persze magnófölvéte-lekkel megőrizhetők ezek a nyelvek, a tudósok afféle Bartók Bélaként, Kodály Zoltánként járják a világot. A National Geographic society kutatói föltérképe-zik a világ összes veszélyeztetett, kihal-ni készülő nyelvét. A tudósok szerint a jelenleg használt hétezer nyelv fele ve-szélyben van, a század végére akár ki is halhat. És ötszáz olyan nyelv van, amit alig néhány ember beszél. Például Auszt-rália északi részén az ősi magatik nyel-vet, a nyugati részen a yawurut mindösz-sze hárman-hárman beszélik.

tudomány, technika


Honfoglaló eleinknek több ezer kilométeres vándorlásuk során számtalan folyón, vízi akadályon

kellett átkelniük: ezt felfújt kecskebőr tömlőkkel, fából ácsolt tutajokkal sikere-sen meg is oldották. Aztán megérkeztek a Kárpát-medencébe, s rájöttek, hogy innen elég bajos kijutni bármelyik tengerhez is.

úT a TengerHeZÁrpád fejedelem 899-ben úgy döntött, hogy Kadocsa vezér vegye célba a mai Itá-liát. Kadocsa Brentánál szétverte a longo-bárd hadat, majd 900-ban, útban hazafelé szárazon és vízen is megtámadta velencét.

MAGyArHADIHAJÓKFOlyÓN,TENGErEN

Őfelsége szent Istvánjabár a magyarokat a történelem folyamán lovas nemzetként emlegették, azt kevesen tudják: nevezhetnénk magunkat tengeri, folyami hajós nemzetnek is. immár több mint ezer esztendeje. cikkünk célja, hogy bepillantsunk a magyar tengeri és folyami hadihajózás sokszor dicsőséges, máskor tragikus történetébe, megemlítsük emblematikus hajóit, s végül eljussunk napjaink folyami hadiha-jósainak megismeréséig.

Elfoglalta a mai rijekát. utat nyitott tehát a tengerre. Az államalapítás után I. (szent) István is nagy figyelmet fordított a térség-re, hiszen ő maga és sógora, Orseolo Ottó velencei dózse, valamint a horvátok, akik önálló államot kívántak itt alapítani, min-dent bevetettek a dalmát tengerpart birtok-lásáért. Ez a küzdelem vagy jó ötszáz évre meghatározta a terület helyzetét: a felek hol háborúkkal, hol ármánnyal, máskor ér-dekházasságokkal kívánták érvényesíteni hatalmukat. Ám 1379-ben a genovai flot-tával szövetséges magyar sereg elfoglalta a velence melletti Chioggiát, s a város falai-ra kitűzte a magyar zászlót.

A szent istván csatahajó (előtérben) első harci bevetése egyben az utolsó is volt

tudomány, technika


Csaknem mindenki előtt is-mert Búvár Kund (Zotmund) és a nándorfehérvári diadal hajós epi-zódja. A monda szerint 1052-ben Kund megfúrta és elsüllyesztette III. Henrik német-római császár hajóit. Nándorfehérvárnál pedig a dunai sajkások segítették áttör-ni a török hajóblokádot.

A dunai hajók kezdetben eve-zővel hajtott kereskedelmi gályák voltak. Az ellenfelek nyíllal, kard-dal próbálták legyilkolni egymást. Mátyás idejében jelentek meg a naszádok (mai szóhasználatban kis méretű hadihajók). Ezeket a mintegy húsz méter hosszú ha-jókat már vitorlák és evezők is hajthatták, s egy kis méretű ágyú is volt a fedélzetükön.

1688 és 1711 között – Thököly Imre fejedelemsége idején – volt egy kuruc hajóhad is a dunán, amely azonban a karlócai béke után szétszéledt. A rákóczi-sza-badságharc idején újjászervezték ugyan, de nem tudta felvenni a harcot a császári naszádokkal.

tArAckos gŐzösEgy nagyobbat ugorva az idő-ben, eljutunk 1848-ig, az önálló magyar dunai hadihajózás meg-alapításának évéhez. Kevésbé ismert tény, hogy Európa első felfegyverzett folyami gőzösét az első Felelős Magyar Kormány szerelte fel. A felfegyverzett gőz-hajó ötlete széchenyi Istvántól származik, aki eredetileg csak a duna-gőzhajózási Társaság ha-jóit kívánta védelmezni az Al-dunán a szerb támadások ellen. A minisztertanács széchenyit

Chioggiában a Genovával szövetséges magyar hajóhad 1379-ben kitűzte a magyar zászlót a vá-ros falára

Az 1848–49-es szabadságharc első tüzérségi lö-vését leadó Mészáros lázár hadigőzös makettje

A Magyar honvédség hajói

A szent istván emléktáblája az Adriai-tengerben

tudomány, technika


és Mészáros Lázár honvédelmi minisztert bízta meg a terv megvalósításával, akik aztán megvásárolták a Franz I. nevű gőz-hajót, és átalakították hadihajóvá.

Az 58,37 méter hosszú, 7,9 (a kerék-doboknál 13,82) méter széles, egy méter mély merülésű, 318 tonna vízkiszorítá-sú hajót egy 60 lóerős gőzgép hajtotta, de volt vitorlázata is. Fegyverzete nyolc hatfontos, kettő tizenkét fontos ágyúból, valamint két hétfontos tarackból állt. Egy 1848. július 15-ei tudósításban szerepel először a Mészáros név: ismerve azonban Mészáros Lázár visszahúzódó természe-tét, valószínű, hogy a „forradalmi hevü-letben” mások gondolták úgy: az első magyar folyami hadihajót az első magyar honvédelmi miniszterről kell elnevezni.

Az Országos Hadigőzös Mészá-ros nevű hajó a szabadságharc idején a duna felső, középső és alsó szakaszán is számtalan bevetésen vett részt. 1849-ben osztrák tulajdonba került, először hadi-hajóként, majd teher- és vontatóhajóként szolgált, pályafutását pedig A-7 nevű uszályként fejezte be.

Egy újabb időugrással már az Oszt-rák–Magyar Monarchiába, majd az első világháborúba érkezünk, bemutatandó az egyik legismertebb és legtragikusabb sorsú magyar csatahajó, a szent István történetét.

Őfelsége hadihajója (seiner Majestät schiff – sMs), a szent István az Osztrák–Magyar Monarchia haditengerészetének legmodernebb egységeit magában foglaló Tegetthoff-osztályt képviselte, amely négy csatahajóból állt. Elsőként a Ferenc József császár jelmondata után viribus unitis (Egyesült erővel) nevű egységet bocsátot-ták vízre 1911 júniusában, majd követke-zett a Tegetthoff (1912. március), a Prinz Eugen (1912. november) s végül a szent István. Az utóbbi azonban (három test-vérhajójával ellentétben) nem Triesztben,

hanem a Fiume melletti Ganz–danubius gyárban épült. Ennek az volt az oka, hogy a magyar Országgyűlés csak azzal a felté-tellel ajánlotta meg a siegfried Popper ha-jóépítő főmérnök által tervezett négy csa-tahajó építéséhez szükséges pénzt, ha az egyiket magyar vállalat építheti. A 151 mé-ter hosszú, 27,3 méter széles, 21 595 tonna vízkiszorítású szent István így a mai napig a legnagyobb magyar gyártású hadihajó-nak számít, de polgári célokra sem készült méretesebb úszóegység hazai üzemben.

Meghajtásáról két AEG-turbina gon-doskodott, ezeket tizenkét Babcock–Wilcox kazán táplálta gőzzel. A hajó maximális sebessége elérte a 21 csomót, megépítése 60,6 millió koronába került. Fő fegyverzetét a pilseni skoda Művek ál-tal gyártott, tizenkét darab 305 milliméter űrméretű ágyú alkotta, amelyek egyetlen sorozattal 5400 kilogramm gránátot zú-díthattak a kijelölt célpontra. Hadrendbe állítása után a szent István többnyire a mai Horvátországhoz tartozó Pola (Pula) kikötőjében állomásozott, amelyet csak a lőgyakorlatok idejére hagyott el.

végzete 1918. február 27-én kezdődött, amikor Károly, a Monarchia 1916-ban trónra lépett uralkodója a sorhajókapitány-ból ellentengernaggyá előléptetett Horthy Miklóst nevezte ki a flotta parancsnokává. Horthy fő feladatának az ottrantói szoros blokádjának feltörését tartotta, ezért az ad-dig féltve őrzött szent Istvánt is besoroz-ta a támadó kötelékbe. rossz döntés volt. ugyanis az olasz MAs-15 nevű torpedó-vető rohamcsónak Luigi rizzo korvettka-pitány parancsnoksága alatt 1918. június 18-án 3 óra 37 perckor Premuda szigetétől nyolc mérföldre, délnyugatra megtorpe-dózta a csatahajót, amely 6 óra 5 perckor felborult, majd hét perccel később elsüly-lyedt. A tragédia 89 kilenc életet követelt és hatalmas presztízsveszteséget okozott.

tudomány, technika


Hadihajós kalandozásunkat egy vi-lágszinten is kuriózumnak számító, ma is úszóképes egység bemutatásával foly-tatjuk.

mOniTOrból eleVáTOrA Leitha (illetve a Tanácsköztársaság ide-je alatt Lajtára átkeresztelt) monitorhajót 1871-ben bocsátották vízre, és testvérha-jójával, a Marossal együtt 1919-ig álltak hadrendben. A Maros és a Leitha Európa és az Osztrák–Magyar Monarchia hadi-tengerészetének első folyami monitorjai voltak. Jellemzőjük az alacsony hajótest, a szabadon forgó lövegtorony és a teljes páncélvédettség volt.

Az sMs Leitha részt vett Bosznia-Hercegovina megszállásában, majd ezt követően az első világháborúban. Meg-menekülését annak köszönheti, hogy a háború végére elavultnak nyilvánították, kivonták a hadrendből. 1919-ben, a Ta-nácsköztársaság idején azonban ismét fel-szerelték. Az antikommunista monitorlá-zadás után végleg kivonták a hadrendből, és 1928-tól 1994-ig polgári szolgálatban, kavicskotró elevátorként dolgozott. Idő-vel felfedezték, hogy az elevátor történel-mi értékű hajótestet rejt, így megindult a megmentése: ma is látható, az 1888 és 1893 közötti állapotának megfelelő arcát 2010-re nyerte el. A Lajta napjainkban múzeumhajó. Ma is úszóképes, turista-szezonban a Parlament előtt horgonyoz. Látogatható, de rendszeresen felkeresi a duna menti településeket is.

Vasmacska És Társais ezzel meg is érkeztünk napjainkba, az elődök hagyományait ápoló MH 1. Hon-véd Tűzszerész és Hadihajós Ezredhez, amely az elmúlt évtizedekben (a varsói szerződés, majd a NATO kötelékében is) számtalan szervezeti átalakuláson, név-

változáson ment keresztül. Egy valami azonban nem változott: hadihajósaink a múltban és napjainkban is folyóink őrzői. A második világháború után főleg akna-mentesítéssel foglalkoztak.

Fő feladataik közé tartozik – az országvédelmi feladatok mellett és a tel-jesség igénye nélkül – a folyó- és álló-vizek aknamentesítése, a tűzszerész te-vékenység vízi biztosítása, a különösen fontos szállítmányok és személyek (vIP) kísérése, illetve részvétel a katasztrófavé-delmi feladatokban.

A dunán kívül a többi folyón is folytat-nak partmű- és mederfelméréseket, hogy ki tudják szűrni egy leendő árvíz esetén a kockázatokat. Két hajójuk Zenon típusú víztisztító berendezéssel is fel van szerel-ve, ezekkel szennyezett vagy tengervízből is iható vizet tudnak előállítani, ha például az ár elöntené az ivóvízkutakat. Feladatuk a különleges műveleti erők, valamint a har-ci és műszaki búvárok kiképzésében való részvétel is.

Kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkeznek: katonáik rendszeresen vesz-nek részt külföldi missziókban, az Iron Cat (vasmacska) elnevezésű gyakorlatokon pedig a szerb folyami flottillával hajtanak végre közös kiképzéseket, lövészeteket, az egyik évben magyar, a másikban szerb vizeken. Találkozhatunk a hadihajósokkal számtalan civil rendezvényen is: hiszen a redbull Air race mellett az augusztus 20-ai vízi és légi parádén túl sok más esemény biztosításában vesznek részt, rendszeresen tartanak nyílt napokat is a hadikikötőben.

szabó béla

Forrás:BaloghTamás–CsonkarétiKá-roly–Danyikólászló–DarukaNorbert–KaiserFerenc–KrámliMihály:Hajózniszükséges! A magyar hadihajózás történe-te,zrínyiKiadó,2016.

tudomány, technika


egy Vödör VíZ balTáVal1942. december 2-án kapcsolták be a világ első atomreaktorát. Ez a híres Chicago Pile-1, a Chicagói Egyetem egyik laboratóriu-mában épült, olyan tudósok közreműködé-sével, mint Enrico Fermi és szilárd Leó. A reaktor nagyon kis teljesítményű volt (0.5 wattos), ami egy lámpaégő áramellátáshoz sem lenne elég, viszont a veszélyei már en-nek is nagyok voltak. Hiszen ha a nukleáris láncreakciót nem sikerül kordában tartani, a reaktor leolvadhat vagy felrobbanhat. Ennek elkerülése végett a tudósok több biztonsági rendszert is készenlétbe helyez-tek, ami első látásra „egy vödör víz és egy balta” együttműködésének tűnhet.

samuel Allison amerikai fizikus állt ké-szen a reaktor mellett egy vödör folyadék-kal, hogy a reaktor felhevülése esetén (ha a mérőműszerek nem működtek volna, érez-ték volna, hogy túl meleg van a szobában – hiszen a reaktoron nem volt semmilyen hűtés, burkolás vagy radioaktív szigetelés), leöntse vele a reaktort. A folyadékban nagy mennyiségű kadmium volt, amely képes neutronokat elnyelni, és ezáltal szükség esetén a láncreakció sebességét csökkente-ni, vagy akár le is állítani.

Norman Hilberry pedig a reaktor mel-lett állt egy baltával a kezében, készen arra, hogy szükség esetén elvágjon egy kötelet. A kötél a reaktor felett biztonsági rudakat tartott, melyek kadmiumtömbök voltak, ha ezeket a reaktorba eresztették

Bolondos tudománysokan úgy tartják, hogy a tudósok hóbortos népség. Ősz hajú, szétszórt professzorok furcsa kísérleteiről, látszólag hasztalan célokra szolgáló meg-magyarázhatatlan ketyerékről, vicces sztorikról, híres tudósokról sokat tud-nánk mesélni. alább szemezgetünk e témában.

volna, az szintén lassította vagy megál-lította volna a láncreakciót. Ezt a beren-dezést angolul „safety Control rod Axe Man”-nek hívták (röviden sCrAM), ami nagyjából annyit tesz: „biztonsági rudat elvágó baltás fickó”. Érdekesség, hogy a mai napig a modern atomerőművekben a láncreakció biztonságosságáért felelős mechanizmusokat sCrAM-nek hívják.

HÁroMlövetűvel Az űrBeA szovjetunió a szojuz-kapszulákban Földre visszatérő kozmonautái számára többek között pisztolyt is biztosított. Kez-detben ez egy egyszerű, 9 mm-es pisztoly volt, később azonban speciálisan tervezett háromlövetű puskára cserélték, melyet TP-82-nek hívtak. Talán furcsának tűnhet, miért kellett az űrbe vinni ilyen fegyve-reket (nem, nem az amerikai űrhajósok

A Chicago Pile–1

tudomány, technika


ellen), a magyarázat meglehetősen egy-szerű. Míg a NAsA visszatérő kapszu-láit általában a Csendes-óceánba ejtették, majd hajóval és helikopterrel mentették ki az űrhajósokat, a roszkozmosz a visz-szatérőket szibéria felé irányította, és a földön kereste meg őket. Előfordult, hogy a visszatérő kapszulával kissé mellétalál-tak, és egy biztonságos síkság helyett egy veszélyes erdőben landolt az űrutazó, aki így medvékkel, farkasokkal is találkozha-tott, mire kiérkeztek hozzá. A túlélési cso-magjukban ezért volt a háromlövetű mel-lett iránytű, elemlámpa, gyufa és kés is.

VÉgre nem buTulOk TOVábbErdős Pál világhírű magyar matematikus az egyik legfurcsább szerzete a matemati-kusok társaságának. szülei matematikata-nárok voltak, és már gyerekkorában foglal-koztatta őt is ez a tudományág. Életét teljes egészében a matematikának szentelte, so-sem nősült meg, gyereke sem volt. Életé-nek jó részét az egyetemek közti utazás-sal töltötte, ahol előadott. utazásai során sokszor toppant be hívatlanul kollégáihoz, napokra ott maradt, hogy együtt tudjon ve-lük dolgozni matematikai problémákon. Kollégáit rendszeresen hívta fel az éjszaka közepén, ha egy fontos matematikai tétel-ről akart beszélni. Életének egy szakaszá-ban rendszeresen fogyasztott amfetamint, hogy napi 16-19 órákat tudjon dolgozni.

Fizetésének egy részét különböző mate-matikai problémák megoldására ajánlotta fel. Ezeket Erdős-problémáknak hívják, és a mai napig rengeteg ilyen áll megol-datlanul. Az egyik az Erdős–straus-sejtés: bizonyítsd be, hogy minden 2-nél nagyobb egész számra (n) van olyan x, y és z egész szám, melyre érvényes: 4/n = 1/x + 1/y + 1/z. Egyébként Erdős szerint a matemati-kus egy olyan gép, amely kávéból tételeket állít elő. Tehát a képlethez és megfejtésé-hez javaslunk kávégépet használni.

Elszántsága meg is hozta a gyümölcsét. Erdős Pál a valaha legtöbbet publikált mate-matikus, 1525 cikkel. rengeteget dolgozott és írt kollégákkal együtt is, így a matema-tikusok ma is számon tartják az „Erdős-szá-

mokat”. Ez a szám egy adott ember akadé-miai távolsága Erdőstől. Mindenkinek, aki publikált cikket Erdőssel, a száma 1. Aki publikált valakivel, akinek az Erdős-száma 1, annak az Erdős-száma 2. Jelen cikk szer-zőjének Erdős-száma például 5.

Erdős Pál, hogy humorát is méltányol-juk, azt íratta a sírkövére: végre nem bu-tulok tovább.

Várkonyi dávid

Túlélőkészlet űrhajósoknak

erdős Pál matematikus

tudomány, technika


Az ember felfedező. Az ősember barlang-jából előbújva meglátta a tüzet, és megba-bonázta annak ereje. Meg kellett ismernie, meg kellett értenie és meg kellett tanulnia igába hajtani ezt az erőt. Házakat épített, föl-deket vetett be. Elvándorolt messzi tájakra, felfedezni azok kincseit. vízre kelt és bejár-ta az óceánokat, majd légi járműveket épí-tett, hogy beutazza az ég végtelenségét. A modern ember autóval jár, mobiltelefonon beszél, repülővel látogatja meg távoli roko-nait, és újabb kihívást keres. Ismeretlen tájat felfedezni, újabb erőket igába hajtani. Mi lehetne jobb játszótere az emberiség tudás-szomjának, mint a határtalan világűr, mely oly messzinek tűnik, és oly sok titkot rejt?

a HaTár a kármán-VOnalAz első rakétát, mely elérte a világűr ha-tárát, a náci Németország kutatói lőtték

elon Musk amerikai milliárdos 2018. február 6-án kilőtte a világűrbe 50 millió forintos, tűzpiros tesla roadster sportkocsiját. csak úgy. illetve, azt legtöbben csupán gondolták, hogy „csak úgy”. Miért is történt ez az egész? valóban csak milliárdosok játszótere a minket körülvevő végtelen világűr? van, aki több mil-lió dollárt költ egy poénra? volt értelme ennek az egésznek?

ki, 1944. június 20-án. A v–2 rakéta 176 km magasra szállt, majd visszazuhant a földre, és megsemmisült. Ezzel átlépte a világűr határát, mely 100 km magasan húzódik. Ez a határ képzeletbeli, mert a világűrnek nincs tényleges, egyértelmű határa. A Föld légköre nem egy éles vona-lon szűnik meg, ahonnan a vákuum kez-dődne. A légkör felfelé haladva fokozato-san ritkul, míg végül oly ritka nem lesz, hogy már észre sem vehető. Így a 100 km magasra tett határ, melyet a magyar származású Kármán Tódor rakétatudósról neveztek el Kármán-vonalnak, egy nem-zetközileg elfogadott, képzeletbeli határ.

Ezzel megkezdődött az emberiség űr-korszaka. Az ezt követő évtizedekben a szuperhatalmak hihetetlen mennyiségű pénzt fektettek a világűr felfedezésébe. Az 1957-ben fellőtt szovjet szputnyik–1

A végtelenbe és tovább!

tudomány, technika


műhold volt az első hasznos, űrbe küldött tárgy. A műhold három héten keresztül keringett a Föld körül, rádiójeleket su-gározva, adatokat gyűjtve a világűrről, míg lemerült az akkumulátora, majd két hónapra rá visszazuhant a Föld felszínére. A szovjetek 1961-ben egy embert is küld-tek az űrbe, Jurij Gagarint, aki egy órát töltött odakinn, majd hazatérve a világ egyik legismertebb embere lett. Ezután, az űrverseny szellemében, az amerikaiak 1969-ben három embert lőttek ki a Holdra az Apollo–11 küldetés keretében.

A Hold a mai napig a legtávolabbi hely, ahová ember eljutott. Az utolsó felfedezett folt a térképünkön. A hidegháború végével megismerési lázunk is csitult. 1969 óta rengeteg műholdat lőttünk ki a világűrbe, telekommunikációs műholdakat, melyek segítségével tudunk beszélni a világ másik felén élő barátainkkal, mintha csak mellet-tünk lennének, GPs-műholdakat, melyek-kel könnyedén tudjuk magunkat navigálni az utakon, űrállomást, melyen sok tudo-mányos kísérletet végezhetünk. Építettünk gépeket, melyek messzebb utaztak, mint ameddig mi merészkedtünk. 1971-ben a Mars–3 nevű űrszonda leszállt a Mars felszínére, 1973-ban a Pioneer–10 meg-közelítette a Jupitert, 1989-ben az 1977 augusztusában indított voyager–2 elérte a Neptunuszt, 2012-ben pedig az 1977 szept-emberében fellőtt voyager–1 lett az első ember által alkotott tárgy, mely elhagyta a naprendszerünket. A mai napig utazik, megközelítőleg 21 milliárd kilométerre tőlünk, és szorgosan küld nekünk jelentést felfedezéseiről.

űrverseny egy zsÁk kŐértMi azonban nem mentünk messzebb, a Hold volt az utolsó állomás számunkra. Legalábbis idáig. Az űrkutatás létjogosult-ságát sokan kérdőjelezték meg az utóbbi év-

tizedekben. Egy rakéta kilövése több milli-árd dollárba is kerülhet, és nem feltétlen hoz kézzelfogható hasznot. A legdrágább kül-detések merészkednek a legmesszebb, de ezeknek van a legkevesebb eredményük. Az Apollo-program mai árfolyammal számol-va 100 milliárd dollárba került, és minden, amit Neil Armstrong hazahozott a Holdról, az mindössze 22 kg kő. Holdkő, természete-sen. Miért éri meg nekünk hát mindez?

Ezek a felfedezések később hozzák meg gyümölcsüket. A szputnyik fellövé-se hihetetlen mennyiségű pénzébe került a szovjetuniónak, és minden, amit csinált, az az volt, hogy körülbelül három héten keresztül pittyegett az űrből rádión. Ebből a kezdetleges műholdból tanulva azonban az emberiség megannyi hasznos műholdat fejlesztett ki. Ma nagyjából 1100 kering a Föld körül, melyek segítségével tudunk telefonálni, internetezni, navigálni, gya-korlatilag bárhol a Föld felszínén, és ez nem történhetett volna meg, ha az 50-es években egy csapat szovjet tudós nem költött volna rubelmilliókat arra, hogy fellőjenek egy „játékszert” a világűrbe.

Egy technológia kifejlesztésének a kez-detén általában látszólag hasztalan célokba fektetünk rengeteg erőforrást, a felfedezés jegyében. Ahogy a technológia egyre ki-forrottabbá válik, egyre jobban értjük és tudjuk hasznosítani, úgy csökken a szüksé-ges befektetés, és kezd valóban hasznossá válni a tudás. Mivel kezdetben hatalmas befektetést igényel, és rövid távú hozama nincs, így olyan szervezetek támogatását igényli, melyeknek a tőkéje nagy, rövid távú megtérülést nem igényelnek, tehát tervezhetnek hosszú távra. Ilyenek az álla-mok, leginkább a szuperhatalmak.

Az Amerikai Egyesült Államok 2015-ös költségvetése 3,8 billió (3800 milli-árd) dollár volt, melyből 114 milliárdot kutatásra, fejlesztésre költöttek. Ezek ha-

tudomány, technika


talmas összegek, melyeket egyetlen cég, multinacionális vállalat vagy magánember sem engedhet meg magának. Az usA mint állam nincs rászorulva a befektetés rövid távú megtérülésére. Egy cég, ha befektet, bizonyos időn belüli megtérülést vár, hi-szen kisebb tőkéje lévén hamarabb csődbe mehet. Azonban az Egyesült Államok, ha egy kutatás akár 50 évig is tart, mire hasz-not termel, nem megy sehova.

Ahogy a technológia kifejlődik, a költ-ségek csökkennek és a megtérülés köze-ledik, úgy nyílik meg ez az új piac a vál-lalatok számára is. Először a legnagyobb, legerősebb tőkével rendelkező multik előtt, majd a kisebb cégek, végül pedig a magánemberek előtt is.

Ez a folyamat zajlik le az űrkutatásban is. Az emberiség űrkorszaka 1944-ben kez-

dődött. A 40-es, 50-es, 60-as években a világűr kizárólag a szuperhatalmak játszó-tere volt. A 70-es évektől már multinacio-nális vállalatok lőttek fel műholdakat, és egyre kisebb államok is be tudtak szállni az űrkutatásba (2012-ben egy magyar mű-hold, a Masat–1 is pályára állt a Föld kö-rül). Egyre messzebb tudunk menni, egyre nagyobb dolgokkal, egyre olcsóbban. ren-geteg magánkézben lévő műhold kering a Föld körül, több cég fejleszt kereskedelmi űrutazási programot (Blue Origin, virgin Galactic), néhányan már a következő nagy mérföldkőre vetettek szemet. A Marsra.

A Marsra szállás régóta célkeresztben van. A hidegháború végével az űrverseny is véget ért, és az emberi rövidlátóság új-ból úrrá lett a költségvetési terveken. Az űrkutatás eltűnt a reflektorfényből. Miért

landolnak a Falcon-rakéták

tudomány, technika


menne bárki a Marsra? Haszna hiányá-ban a szuperhatalmak egyre kevesebbet költenek erre. Az utóbbi egy-két évtized-ben azonban a technológia elért oda, hogy néhány magánsze-replő is megjelen-hessen a piacon. Ezek egyike az Elon Musk által vezetett spaceX nevű cég is. A cég célkitűzése (többek között) egy Mars-utazás mi-előbbi megvalósítá-sa. Ez ma, ha nem is oly távoli és költsé-ges célkitűzés, mint az 50-es években volt, elég arra, hogy újságok címlapján landoljon.

úJraHasZnOsíTHaTó rakÉTaA cég 2010 óta lő fel Falcon–9 típusú rakétákat. Ez egy 70 méter magas, 550 tonnás rakéta, mely ugyan nem elég arra, hogy a Marsra embereket küldjön (kb. 4 tonnát képes a Marsig elvinni, ami azon-ban nem elég személyzetre, annak ellátá-sára, hasznos rakományra és a visszatérés-re is), de műholdak fellövésére tökéletes. Eddig nagyjából ötven ilyen rakétát lőttek fel. Ennek a típusnak a hatalmas újítása az volt, hogy a rakéta maga újrahaszno-sítható. Eddig minden rakéta „egyszer használatos” volt: miután a rakományát a célállomásra szállította, a rakéta darab-jait vagy az űrben hagyták sorsára, vagy az óceánba ejtették, mivel a biztonságos leszállás nem volt kivitelezhető. Egy Fal-con–9 típusú rakétát viszont 10–100-szor lehet újrahasznosítani, mert útja végén lá-bakon megállva leszáll a földre (vagy egy óceánjáró teherhajóra). Ezután csak tan-kolni kell, és a rakéta újra útnak eredhet.

A 2018. februári rakétakilövés volt az első tesztje az új, Falcon Heavy rakétá-nak. Ezt ugyan még nem a Marsra szál-lásra tervezték, de már 16-17 tonnát is el

lehet juttatni vele a Marsra, ami ellát-mány szállítására már megfelelhet. Míg elődje, a Fal-con–9 darabja 62 millió dollár körül van, ez 90 millió-ba kerül. drágább ugyan, de nagyobb is, így egy tonna el-szállítása a Marsra (vagy bárhová) ol-csóbb lett. Látható a tendencia, ahogy

a technológia alkalmazása egyre olcsóbb lesz, és a nyeremény egyre közelebb.

Elon Musk autóját tesztsúlynak lőtték ki a rakétával. Egy ilyen kilövés alkalmá-val ellenőrizni kell azt is, hogy a rakéta a rakományt is képes biztonságosan szál-lítani. Ebből a célból fém alkatrészeket, vagy akár vizet is szoktak használni, iga-zából a cél elérése szempontjából teljesen mindegy. Musk stílusosan a saját autóját lőtte ki az első ilyen rakétával. A kilövés tehát semmiképpen nem azért történt, hogy egy autót küldjenek az űrbe, csupán kellett valamilyen tárgy a kísérlethez.

Az autónak építettek egy fém talapza-tot, hozzárögzítették, a talapzat pedig a rakéta elejére került. Az egészet csavarok-kal és hegesztésekkel biztosították, mivel az utazás során a szerkezet olyan erőha-tásoknak volt kitéve, melyektől könnyen széteshetett volna. Az autóban ült egy próbababa is, amely a cég által tervezett űrruhát viselte. A kilövés egyben az űrru-ha tesztje is volt. Az autót egy fém bur-kolat védte, ami a rakéta orrát fedte. Ez

tudomány, technika


a burkolat az űrben levált a rakétáról, és így láthatóvá vált az autó. Ilyen burkolatot minden rakéta orrára szerelnek, egyrészt hogy megvédjék az alatta található rako-mányt, másrészt aerodinamikai okokból van rá szükség (hogy jobban és irányítha-tóbban repüljön a rakéta).

csillAgközi törülközŐEzenkívül az autó műszerfalán elhelyez-ték az autó miniatűr mását, amiben az űrruhás baba miniatűr mása ült. A mű-szerfalon lévő kijelző a „don’t panic!”, vagyis a „Ne ess pánikba!” kiírást mu-tatta, douglas Adams Galaxis útikala-uz stopposoknak című könyvének híres mondatát idézve. A kesztyűtartóba tettek egy törülközőt is, mivel a könyv szerint a törülköző a leghasznosabb tárgy, melyet egy galaktikus stoppos magánál tarthat. A kocsiban továbbá egy speciális lemezen megtalálható Isaac Asimov Alapítvány trilógiája is.

A cég már fejleszti következő raké-táját. A BFr (Big Falcon rocket, Nagy Falcon rakéta) a tervek szerint 106 méter magas, 4400 tonnás lesz, 150 tonnát ké-

GALAXIs úTIKALAuZ sTOPPOsOKNAK (részlet a regényből)

„Atörülköző,írjaazÚtikalauz,alehetőleghasznosabbdolog,amitcsakmagávalvihetacsillagközistoppos.Egyrésztkomolygyakorlatiértékevan:betakarózha-tunk, hogy meleghez jussunk, míg átugrándozunk a Laglan-Béta hideg holdjain; heverhetünkrajta,mígaSantagrinus-Vragyogó,márványhomokostengerpartja-inszívjukasűrűtengerilevegőt;felvitorlázhatjukveleminitutajunkat,míglefelesodródunk a lassú, lomha Moth folyón, takarózhatunk vele, miközben Kakrafoon sivatagainak vörös csillagai ragyognak ránk, megnedvesíthetjük és fegyverként használhatjukkézitusában,fejünkretekerhetjük,hogytávoltartsukamérgesgőzö-ket,vagyhogyelkerüljükaTraalbolygómohóPoloskapattintóFenevadjánakpil-lantását(észvesztőenostobaállat,azthiszi,haőnemláttéged,teselátodőt–annyieszevan,mintegycipőtalpnak,denagyon-nagyonmohó),veszélyeseténvészjeleketadhatunk vele, és természetesen beletörölközhetünk, ha még elég tiszta hozzá.”

pes a Marsra szállítani, és már alkalmas lesz a Marsra szállásra is. A tervek szerint két ilyen rakétát küldenek 2022-ben a vö-rös bolygóra, személyzet nélkül, csupán alapanyagokat és ellátmányt szállítva. 2024-ben pedig négy ugyanilyen rakétát szeretnének kilőni, melyből kettő már embereket is szállítana.

Miért utazunk hát a Marsra? Nem tud-juk. Kolumbusz Kristóf azt hitte, Ázsi-ába érkezik, ha nyugatra hajózik, ehe-lyett felfedezett egy új kontinenst. Nem tudhatjuk, mit fogunk találni ott, ahova megyünk, mielőtt megérkeznénk. Mégis elindulunk, el kell indulnunk. Az emberi-ség történetét a felfedezés hajtja előre, az ismeretlen keresése. Addig csupán fantá-ziálni lehet. Talán 20 év múlva nyaralót vehetünk a Marson. Talán 30 év múlva, ha rossz az éghajlat nekünk a Földön, elköl-tözhetünk a vénuszra. Talán 40 év múl-va a Neptunuszon bányászott gyémántok díszítik nyakláncainkat. Nem tudhatjuk. Őseink sem tudták, hová lesz a világ, ha ők előbújnak a barlangból, és köveiket összeütve tüzet gyújtanak.

– várkonyi

tudomány, technika


Tehenek,halak,nyulak,csirkék.Fák,virágok,madarak,pillangók.Folyók,tavak,mocsarak,csatornák.Emberek.Pelenkások,sulisok,melósok,közmunkások,nyug-díjasok,elfekvők.Gyűröttarcúasszonyok,nikotinosujjúférfiak.ForogalattukaFöld.Csakforogésforog,haladégipályáján,ésnemvigyázrájuk.NemóvjaőketsemaNap,semacsillagok,sematelihold.Mileszvelük?Mileszvelünk,hamisemügyelünkmagunkra?Eszünk, iszunk, dohányzunk. Egyengetjük a kanapét, tespedünk a tévé előtt.

Csak a reggel jönnemár!Amókuskerék, a hétköznapok langyossága, az agyatzsibbasztóverkli.Csakleszvalami.Egyszer.Valahol.

Egyszer a Déli-sarkon elolvad az a jégdugó, amelyik ma még féken tartja a világóceánjait.Nemkérdezminket,nemnézianaptárat,elolvad,elhagyjaakon-tinens földjét, belecsúszik a tengerbe, s hét-nyolc méterrel megemeli a víz szintjét. BúvárruhábanleszlátogathatóazEiffel-torony,aCentralpark,nyakigérmajdaHimalája, ám lesz végre sós magyar tenger. Jönnek majd úszva a francia, ameri-kai,kanadai,holland,németmigránsok,szárazföldértéslevegőértrimánkodva.Egyszereljönazújvízözön.Márittazelsőóvaintőjel:beázottasarkvidéki

magtár.Afagyosnorvégvidékreépítettékavilágösszesfontosmagjánakraktárát,mélyen a hegy gyomrába, az örökös jégbe, senki nem gondolta, hogy néhány év múlva annyira fölmelegszik az északi vidék, hogy becsorog a víz a bunkerba. Hát, becsurgott.HolazaNoé-bárkamostmár,amelyenelhajózhatnánk?Megőrizveatehene-

ket, a virágokat, a pillangókat, amunkanélkülieket, az ebédszüneteket, amese-könyveket?Holvanaszárazpart?Akanapén,atévéelőtt?AMekibenazacsissültkrumplival?Azapróhirdetésekközött?Azállásinterjúk sorai között?Keresnünkkell.Kinekatoroskáposzta,kinekahullócsillagok,kinekakörhinta,kinekatal-ponállóamenedék.Jégellen,vízellen,melegellen,szélellen.Magány,szegény-ség, betegség ellen. Globalizáció és szöges drót ellen.

Önmagunk ellen. Azért,hogymegőrizhessükakukoricaföldeket,akertipancsolót,azakciósku-

ponokat,azesküvőkkönnyeit,anyáriesőkkeltetteszivárványt,akarácsonyilla-tát,abüdipelenkákat,afőnökgonoszmosolyát,atömöttvonatokizzadságszagát.Mertezekvannakaszárazparton.Sezeketkellmagunkkalvinni,hajönazár.Mitiskezdenénknélkülük?Azegészpartotvinnikell,nemlehetválogatni.Nemlehetkihajítani, vízbe dobni, nem lehet jót a rossztól szétválogatni.Miértisnem?Nemlehetneegyszerjónekünkis?Nemhagyhatnánkmagunkmö-

göttacigit,apiát,afőnököt,agyógyszereket,abugyutasorozatokat,agonoszszom-szédot?Nem,nemválogathatunk.Józsiasörhözragaszkodik,Palikaakárálókaka-sához,Teriaszomszédrózsikához,ésmindjártkezdődikarexfelügyelő.DeTibimostmentleafocipályára.lehet,hogyelsemindulunk?Mireezabagázsösszeverődik!

- ja

Dugó és bárka

határainkon túl


Ilyen például a Pitcairn-szigetek, új-Zéland és Panama között félúton, a Csendes-óceánban, Polinézia keleti

csücskénél. Ha arra vezet útjuk, ne felejt-sék el meglátogatni. Négy pici szigetről van szó, ezek közül csak egy, a vulkani-kus Pitcairn lakott. Brit fennhatóság alá tartozik, de mind az ötvenkét lakos büsz-ke a saját közigazgatására. A függetlenség tisztelete a múltjukban gyökerezik, ők ugyanis a híres Bounty föllázadt legény-ségének s néhány magukkal hurcolt tahiti bennszülöttnek a leszármazottai. 1790-ben érkeztek ide, kilenc lázadó hajós, egy tucat polinéz nő és hat tahiti férfi. Őket Adams, az utolsó Bounty-túlélő próbálta közösséggé szervezni, a hajóról kimen-tett Bibliát használta olvasókönyvnek, nyelvtanításra, jogra és erkölcsre alkal-

Isten háta mögöttisten valószínűleg elfelejtkezett néhány helyről a földön. Hátat fordított nekik, magukra hagyta őket. így maradt egy kis paradicsomi világ ezen a túlnépese-dett, zsúfolt, bűzös bolygón, ahol mégis békében élhet emberek maroknyi cso-portja. Az isten háta mögött, mindentől és mindenkitől távol.

mas tankönyvnek. Hálaképp a fővárost Adamstownnak hívják. Az angol és a ta-hiti nyelv különös keverékét beszélik, kö-zépkori angol szavakkal tűzdelve.

HOrgOny És TalicskaCímerükben pedig, mikor már békés föld-művelő néppé váltak, ahol a világon első-ként a nők is kaptak szavazati jogot – kü-lönben hányan mentek volna szavazni? –, talicska, virág, horgony és a biblia ékes-kedik. A horgony a Bounty miatt, amit föl is gyújtottak annak idején, nehogy meg-szökjön valaki.

Hát a Pitcairn szigetekre azóta se ki, se be. Mert tényleg az Isten háta mögött van-nak. röpülőgép csak elzúg fölöttük, nincs leszállópályájuk. Hajóval az új-zélandi Aucklandből alig 5300 kilométer az út,

határainkon túl


de Francia Poliné-ziából is 30 órányi hajókázásra és ren-geteg dollárnyira vannak. Persze, ha-jókikötőjük sincs, a ritka kiránduló-hajók tisztes távol-ságban eresztik le a horgonyt, onnan csónakokkal juthatnak el a kalandvágyók a szigetre. Hacsak nincs vihar. Ha éppen ki lehet kötni a szigeten. És éppen van otthon valaki. És az szívesen látja a vendéget. Mert nem föltétlenül. A tartózkodási és a letelepedési engedélyt alaposan elbírálják, s megkérik az árát. válogatnak, hogy kiket engednek maguk közé. s azokat megtartják-e.

Így aztán nem nagyon keverednek más népekkel, és sokkos behatás évszázadok óta nem érte őket. Bár egyszer, 1838-ban az angolok újra fölfedezték, sikerült is kikötniük a szigetecskén, amely – ad-digi szerencséjükre – rossz helyre került a térképeken. Az angolok persze rögtön lecsaptak rá, meg is ugrott a népesség, 1856-ban már 194-en tolongtak a pici, mindössze 47 négyzetkilométernyi szige-ten. Így sokan kivándoroltak, vagy kite-lepítették őket az óceániai Norfolkra. Ők lassanként visszaszivárogtak.

Tudták, miért. A világ hírei csak ama-tőr rádiók révén jutnak el hozzájuk, és őszintén, miért érdekelnék őket az olvadó jéghegyek, az ózonlyuk, az atomerőmű-vek, az amerikai választások? ... Ott van nekik az égbe törő hegycsúcsokon szik-rázó hó, az azúrkék tenger, a buja, zöld trópusi erdő, a milliárdnyi csillaggal ékes éjszaka. Ennyi elég egy életre.

A trópusi szigeten ellátják magukat a lakók, halásznak, citromot, narancsot, banánt, kókuszdiót termesztenek, mé-heket tartanak. A királynő kedvence ez a méz, állítólag a titkosszolgálat titkos utakon viszi neki innen Londonba. Mesz-sziről jött emberek viszont azt mesélik, hogy van már telefonjuk, internetük, ami kétélű dolog.

Híre jött ugyanis még 2004-ben a szi-getecskéről, hogy pedofília miatt letartóz-tattak néhány embert, köztük a kormány-zót is. A szigorú börtönbüntetés kapcsán kiderült, hogy az adventisták már koráb-ban kizárták őket közösségükből, amelyet ők még 1936-ban alapítottak a szigeten.

iskOla egyeTlen gyereknekMég ennél is kevesebben, alig harmin-can lakják a hajdani viking szigetet, a ma skóciához tartozó Foulát, az Atlanti-óce-án, a Norvég-tenger és az Északi-tenger

határainkon túl


találkozásánál a nagy víz kellős közepén. Foula vikingül madárszigetet jelent, no, ők aztán tekintélyes populációval né-pesítik be a shetland-szigetek egyetlen, ember is lakta darabkáját. A négy kilo-méter hosszú, öt és fél kilométer széles, tengerbe szakadó és égbe törő sziklákkal szabdalt, fókáktól hemzsegő vizekkel ölelt földdarabot turisták csak ritkán ke-resik föl, hajóik két-három órára kötnek ki, annyira, hogy minden helyi nevezetes-séget, a pónilovakat, a helyi postát, mely egyben könyvtár, klub, bolt, és néhány kőből rakott lakóházat megnézzenek a kí-váncsiak. No meg persze a madarakat: az ezrével tanyázó alka, a dundi, színes csőrű fratercula, a halfarkas, a morus, a külön-leges fajok egyedeit ezen a különlegesen védett természetvédelmi területen.

de ritkaságszámba megy az egyetlen iskoláskorú fiú is, akit a helybéli iskolá-ban az tanít, aki éppen ráér. És aki ráér, az a birkanyáj terelgetése közben ellátja a postási hivatalt is, vagy a halászoknak segít. Mindenki egyért, egy mindenki-ért. A világtól jócskán elzárt kis szigeten közös összefogásból fönntartanak egy kompot, de mivel előfordult már, hogy másfél hónapig elzárta őket a haragos víz a többi népektől, ugyancsak közös erővel építettek egy pici leszállópályát. Így most már hetente akár többször is jöhetnek ide emberek, mehetnek innen állatok a többi szigetre, a piacra, vízen is, levegőben is.

Hogy melyik napokon, azt alaposan föl kell mérni, ha valaki arra akarna vetődni. A vikingek által 800-ban fölfedezett és birtokba vett szigeten ugyanis megrekedt az időszámítás, az itt élő skótok – akik a vikingek után jöttek – a Julián-naptár sze-rint múlatják az időt. A miatyánkot még száz évvel ezelőtt is vikingből származó nyelven mormolták, s a helynevek is az első telepesek nyelvét idézik. A nyelv per-

sze elmúlik, ahogy fogynak a lakosok. Az egy-egy gyerek, ha kinövi a helyi iskolát, elköltözik, mert tanulni kell. Ők már nem jönnek vissza, beszippantja őket az Isten orra előtt tobzódó világ.

Az elzártságnak a békés együttélés mellett hátrányai is vannak. Az egyikre 1720-ban jöttek rá a szigetlakók: akkor egy betévedt feketehimlő-vírus meg-tizedelte az akkor még kétszázra rúgó népességet. Ma már az immunitás is megoldható, s a kommunikáció is mű-ködik. Olyannyira, hogy a szigetnek már világítótornya is van, haladva a távoli civilizációs eredményekkel, nem olajjal, hanem szélenergiával működik. s figyelmezteti a kései viking hajóso-kat: ez a pici föld foglalt. de ha valaki szereti a kihívásokat, van benne közös-ségi szellem, dolgozni tud keményen, bírja az esőt, a hideget, a szelet, szeret kőházban élni, kandallónál melegedni, kedveli a madarakat, a fókákat, bírja a vikingbe oltott skótot, azt szívesen be-fogadják Foulán. A gyerek is jöhet.

köZel a Világ VÉgÉHeZIstennek vagy több háta van, vagy az az egy nagyon hatalmas. Minden égtájra jut belőle. Ilyen a norvégiai Nordkapp is. Ez már aztán tényleg annyira a világvége, hogy ember nem is lakja. Nem is lakhat-ná, mert ez Európa szárazföldi részének legészakibb csücske, tulajdonképpen az onnan néhány kilométerre lévő Mageroya-szigetről érhető el, s nem más, mint egy ha-talmas sziklaplató. Ha a turista – mert azért csődülnek a különlegességet kedvelők ide – egy tenger alatti úton végre idetalál, na-gyon elhagyatottnak érzi magát.

Még augusztusban is, amikor éjsza-ka világos van, más, békésebb tájakon nyaralnak, izzadnak, pancsolnak, diny-nyét majszolnak, a Nordkappra tévedtek

határainkon túl


a szélnek nekifeszülve araszolnak, téli kabátban, sapkában, kesztyűben vacogva áznak ronggyá, csak azért, hogy elmond-hassák, közel voltak a világ végéhez.

eVOlúció sZínesbenEljut végül a dermedt turista a világ gyermekeinek összefogását jelképező acélglóbusz mellett az egyetlen épületbe, ahol mindent megért. Megérti, hogy a vi-lág vége tulajdonképpen a kezdet. Azok a sirályok, akik az imént a Jeges-tenger-be zuhanó sziklák fölött köröztek, s az a szél, amely onnan fölkapta, megröptette, majd visszahozta a pólushoz méltónak vélt, hónapokig készített, szorongatott, több ezer kilométeres úton őrizgetett csa-ládi zászlót – mindezek csak az eposz címét vázolták.

A meleg moziterem puha foteljében veszi kezdetét az utazás. Innen indu-lunk, a szikláról. Először hajóról nézzük

a végtelen vizet, érezzük a hullámokat, kapkodjuk a fejünket a madarak színes raja elől. Aztán helikopterrel járjuk be ugyanezt az utat, lelátunk a tiszta víz felszíne alá, halrajok gyűlnek és futnak szét, a még távolabbi szigeteken ezer színben pompázik millió virág. Eny-nyi szín, ennyi forma, ennyi élet van az Északi-sark felé?

És még csak akkor ülünk be a tenger-alattjáróba, hogy a vízi életformák pom-pája is elénk táruljon. Növények, állatok, növénynek látszó állatok, állatnak tetsző növények, az evolúció páratlan múzeu-ma. Kapkod az ember levegő után. Fújja megint a szél, veszi el tőle az oxigént, de az ember most már mégis menne tovább. Tovább a sark felé, az élet, a forma, a szí-nek nyomában. A Föld, ha nincs is ott em-ber – vagy éppen azért – gazdagon belakja a ridegnek hitt tájat is.

– jakubovits

határainkon túl


a zarándoklat utazás, amelynek so-rán a zarándok elhagyja otthonát és valamilyen szent cél érdekében

kel útra, vagy egy szent helyhez igyek-szik, s ennek érdekében fizikai megpró-báltatást vállal. Ide tartozik a gyaloglás, a koplalás, önmaguk eltiltása a beszédtől, az állandó imádkozás és az önsanyarga-tás számos más formája, túlbuzgó hívek esetében a test korbácsolása. sokak emlé-kezetében minden bizonnyal emlékezetes az a film, melyben tibeti zarándokok úgy tesznek meg több száz kilométernyi utat, hogy minden egyes lépés után leborulnak a földre, és csak a feltápászkodás után folytatják útjukat.

A zarándoklat olyan intenzív élmények birtokába juttatja a résztvevőket, ame-lyek szükségesek számukra vallásosságuk megéléséhez és megerősödéséhez. Azért válhatott ismét népszerűvé ez a hagyo-mány, mert rendkívül telített: egyszerre mozdítja meg az ember testét, szellemét, érzelmeit és gondolatait. A klasszikus za-rándoklat gyalogmenet, de mára ebben is változott a divat. rendeznek biciklis, görkorcsolyás zarándoklatokat, elutaznak tömegközlekedéssel, sőt a tehetősebbek akár légi úton is megközelítik a szent he-lyeket. Ezek a kényelmes utazások azon-ban aligha felelnek meg a zarándoklat

lElKIFElüDülÉS,CSODÁSGyÓGyulÁSOK

Zarándokok úton, útfélenévente milliók kerekednek fel a világ minden táján európától Afrikáig, Ázsiától Amerikáig, hogy elzarándokoljanak egy, a hitük által szentként tisztelt helyre. teszik ezt abból a megfontolásból, hogy ezeken a tájakon az isteni erők jelenlé-te az átlagosnál hatékonyabb, sokkal inkább tetten érhető, megtapasztalható. A hívők szerint ennek tudhatók be a csodás gyógyulások, de a zarándoklatoknak köszönhető a résztvevők lelki felüdülése, kiegyensúlyozottá válása is.

eredeti céljának. Manapság még mindig igaza van a német közmondásnak: A za-rándok magával viszi a szent hely lelkü-letét, a zarándoklat élményeit. A zarándok lélekben megtisztulva tér haza, jobb akar lenni, és jobbá szeretne tenni másokat is.

A következőkben bemutatunk néhány nevezetes, sokak által látogatott, a külön-böző vallásokban közismert és népszerű zarándokhelyet.

el caminO de sanTiagO, sPanyOlOrsZág

Európában és Magyarországon is talán a legnépszerűbb a 800 kilométer hosszú

határainkon túl


El Camino de santiago, magyarul szent Jakab-zarándokút. sikerének számos oka van. Az egyik minden bizonnyal az, hogy ennek a túrának nagy turisztikai hagyo-mányai is vannak. Az útvonalon számos zarándokszállás található, s a helyi lako-sok vendégszeretők. Nem ritka, hogy sa-ját lakásukba invitálják a zarándokokat, ellátják őket étellel, itallal, szállással. de ugyanilyen nyitottak a parókiák, a temp-lomok is.

Az El Camino de santiago zarándokút Észak-spanyolországban, a francia–spa-nyol határtól santiago de Compostela ka-tedrálisáig vezet, ezért is nevezik francia útnak, más néven Camino Francésnek. A Pireneusokat átszelve a Kasztíliai-fenn-síkon és a kietlen Mesetán keresztül ju-tunk el Galíciába, olyan városokat érint-ve, mint Pamplona, Logrono, Burgos, León, Astorga, majd végül santiago de Compostela. utunkat meghosszabbíthat-juk egészen az óceánig, Fisterra és Muxia városáig.

Miért indulnak az emberek az El Camino zarándokútra?

Az El Camino felkeresésével lehető-ség nyílik arra, hogy abbahagyjuk ad-digi tevékenységünket és kiszakadva a megszokott hétköznapokból vagy akár a túlságosan is pörgős, stresszes élet-módunkból, rendezzük magunkban a gondolatainkat. van aki vezekelni akar, ezért járja meg az utat, mások köszöne-tet mondani vagy hálát adni indulnak el, megint mások elmélkedni, van aki a múl-tat szeretné feldolgozni.

assisi, OlasZOrsZágAz olaszországi Assisi az ország s a ka-tolikus világ egyik legismertebb zarán-dokhelye. Ez szent Ferenc szülőhelye, ő alapította a ferences rendet 1209-ben. A hozzá vezető utak páratlan szépségű he-

lyeket érintenek. A kis falvakban élő em-berek a szent helyhez vezető utak mellett szintén nagy tisztelettel adóznak szent Ferenc életművének, így a zarándokok már menet közben is átélhetik a zarán-dokhely szellemiségét. Az útvonal nagyja kerékpárral is megtehető.

Assisibe több kisebb zarándokút vezet. Assisi városa minden jóakaratú ember számára az összetartozás helye, ahol – az alapeszméknek megfelelően – felülemel-kedünk a kultúrák és vallások közötti ki-sebb-nagyobb különbségeken.

csíksOmlyó, rOmániaA csíksomlyói búcsú a székelyek és az összmagyarság 1567-ben kezdődő, ka-tolikus hitük megvédéséért hálát adó fogadalmi zarándoklata. Minden év pün-

kösdjén a magyar katolikus és keresz-tény hívők által, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó kegytemplomában, valamint szabadtéri szentmise a közeli Kissomlyó- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben.

határainkon túl


A római katolikus egyház hívei Csík-somlyón teljes búcsút nyerhetnek: a bűneit megvalló és bűnbánatot tanúsító hívő, aki a gyónás után meglátogatja a kegyhelyet és ott meghallgatja a szentmisét, elnyeri a bűnei megbocsátása után visszamaradt büntetések teljes elengedését is.

Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség már nem tudta befo-gadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban a hegy nyergé-ben oltáremelvényt építettek, és azóta oda irányítják a templomuk zászlaja és a településük nevét jelző felirat mögé fel-sorakozó zarándokcsoportokat és a világ különböző részeiből érkező hívőket.

częstocHowA, lengyelOrsZág

A lengyelek és az európai katoliku-sok körében nagy tiszteletnek örvend a kegyhely, ezért életükben többször is el-látogatnak ide, elsősorban fontos családi események bekövetkezte előtt. Fiatalok, mielőtt összeházasodnának, hagyomány szerint eljönnek ide áldást kérni kapcsola-tukra. de ide jönnek a mozgássérültek is, reménykedve, hogy meggyógyulnak.

FáTima, POrTugáliaA fátimai jelenések 1917-ben történtek, amikor a szűzanya megjelent három pász-torgyereknek. Ezekről a látomásokról a ka-tolikus egyház 13 évvel később deklarálta, hogy a szűzanya jelenései voltak. Ebben az évben, október 13-án megmagyarázha-tatlan napcsoda is történt a jelenés színhe-lyén, ennek harminc–hetvenezer szemta-núja volt. „A Nap hirtelen tarka színekben táncolni kezdett és csaknem leesett a Föld-re” – emlékeztek. A csodában kételkedő hívők azóta is találgatják, hogy milyen természeti jelenséggel magyarázható az esemény. Fátima Európa egyik leglátoga-tottabb zarándokhelye.

Főtere kétszer nagyobb, mint a római szent Péter tér. Kell is ekkora hely, hiszen évente több mint hatmillióan keresik fel ezt a szent helyet. A zarándoklat kezdetét jelentő kapu és a bazilika között félúton áll a jelenési kápolna, amely pontosan a jelenés színhelyéül szolgáló tölgyfa he-lyére épült. Érdekes figyelni azokat a za-rándokokat, akik e szentélyig vezető utol-

Częstochowa legfőképp azok számára je-lent életre szóló élményt, akik az év bár-mely szakában, nagy katolikus ünnepek idején látogatnak el ide. A zarándokhely elsősorban pálos monostoráról és a benne levő híres Fekete Madonna képről ismert, mely a törökök elleni harc jelképe lett. Ezt az ikonképet különleges ereklyének tartják, mert valamikor egy templomban függött a falon, amely templom bár teljes mértékben tűzvész áldozata lett, ez az ikon a csodával határos módon megmaradt ép-ségben, leszámítva, hogy a rajta szereplő Mária-alak a kis Jézussal megfeketedett.

határainkon túl


só nyolcszáz métert térden csúszva teszik meg a tér fényes márványlapjain.

lOurdes, FranciaOrsZágA világ egyik legjelentősebb spirituális helyszíne, a szűz Mária-tisztelet egyik leghíresebb zarándokhelye. Közel 6 millió

mariaZell, ausZTriaKözép-Európa egyik legnépszerűbb Má-ria-kegyhelye. Legismertebb épülete a ba-zilika. A jellegzetes, háromtornyú kegy-templom Mariazell jelképe. Évszázadok óta keresik fel a zarándokok a csodatévő szűzanya segítségében bízva.

A szűzanyát számos néven tiszte-lik: Magna Mater Austriae, Alma Mater Austriae, Gnadenmutter von Mariazell, Alma Mater Gentium slavorum, Magna domina Hungarorum.

A bazilika két legfontosabb kincse a Máriát és a kis Jézust ábrázoló kegyszobor és az I. Lajos által adományozott szűz Má-ria-kép. A szobrot díszes ruhába öltöztetik az év három legfontosabb ünnepnapján: nagypénteken, Mária születésének ünne-pén (szeptember 8.) és a város alapításának napján (december 21.). A hely népszerűsé-ge egészen II. József zarándoklatokat meg-tiltó rendeletéig növekedett, és a tiltás fel-oldása után újra töretlenül nőtt napjainkig, amikor évente egymillió búcsújáró keresi fel a várost. A tradicionális zarándokútvo-nalakat 1100 kilométeren 1981-ben fog-lalták egységes rendszerbe, ezek Bécsből, Burgenlandból, Alsó-Ausztriából, stájer-országból, Felső-Ausztriából és Karintiá-ból vezetnek Mariazellbe.

Međugorje, bOsZnia-HercegOVina

A közvélemény előtt 1981-től ismert a település, amikor gyerekek azt állították, hogy megjelent nekik szűz Mária. A ka-tolikus egyház a csodában kételkedik, a jelenéseket nem mindig ismeri el. Ennek ellenére évente csaknem egymillió zarán-dok látogatja meg a kisvárost, melynek fő temploma a szent Jákob-templom.

A zarándokhely nevezetessége a majd 7 méter magas, bronzból készült, fel-támadt Krisztus-szobor. Az 1998 óta

zarándok érkezik évente a világ minden tájáról. Lourdes szentélyei egész évben, a nap 24 órájában megtekinthetők.Tisztele-te azután alakult ki, hogy egy helyi lány-nak, Bernadette soubirous-nak 1858. február 11-én megjelent szűz Mária. a zarándokturizmus a város egyik legfonto-sabb bevételének számít. 2008 kivételes év volt, mert a jelenések 150. évfordulóját ünnepelték, így 9 millió zarándok érkezett a városba. Lourdes városába azok a bete-gek utaznak, akik felépülésüket már nem bízzák gyógyszerekre. úgy tartják, hogy a szűz Mária-jelenés helyszínén, a barlang-ból kifolyó forrásvíz gyógyító hatású.

határainkon túl


Međugorjében álló alkotásnak csodatévő erőt tanúsítanak, mivel állítólag köny-nyeket hullajtott. A jelenség alapja egy zarándok megfigyelése, aki szerint a szo-bor jobb lábából térdmagasságban tiszta folyadék tört elő, amely egy percen belül egy cseppet alkotott. A „könnyek” vegyi analízise alapján kiderült, hogy feltehe-tően kiáramló esővízről lehet szó. Ez a magyarázat azonban nem tartja vissza a hívőket attól, hogy a „könnyeket” zseb-kendővel vagy kezükkel töröljék le, és csodatévő hatást tulajdonítsanak nekik.

mekka, sZaúd-arábiaLegalább egyszer életében minden muszlim kötelessége zarándoklatot tenni Mekkába, a szent Mecsethez. A zarán-doklat a muzulmán év 12. hónapjának 8. és 10. napja között zajlik, a mi időszámí-tásunk szerint ez az időpont mindig más-korra esik. A zarándok útja során csak Istennek él. Mikor vállalását teljesíti, hadzsivá válik.

A zarándoknak ép elméjűnek kell len-nie, mert útja értelmét meg kell értenie.

Egészségesnek kell lennie, hiszen maga az út és a szertartás is megerőltető, bár tolószéket igénybe lehet venni. A rész-vételhez szükséges anyagi eszközöket tisztességes úton kell előteremtenie, ugyanakkor biztosítania kell, hogy ott-hon maradt családtagjai ne szenvedjenek hiányt. A kötelező zarándoklat azonban helyettes küldésével is megoldható, és a zarándoklatra félretett pénzt jótékony célra is fordíthatják.

A zarándoklat ténylegesen az egy hóna-pig tartó esemény nyolcadik napján kezdő-dik, rituális mosakodással, majd azonnal a Kába-kő hétszeri megkerülése következik az óramutató járásával ellentétesen.

Az időnként sokmilliós tömeg leve-zénylése rengeteg gondot okoz a mekkai hatóságoknak. Többezres egészségügyi személyzet áll készenlétben a zsúfolásig megtelt téren rosszul levők elszállítására. Ennek ellenére a zarándoklat során szá-mos haláleset is történik. A legsúlyosabb 1990-ben történt, akkor 1426 ember ma-radt holtan a szent helyen.

cs. a.

határainkon túl


olaszországra a kettősség jellemző: csöndes, festményszerű toszkán tájak, kanyargós utak, szőlőültet-

vények, ahol a tőkéket tűzi a nap, és érezni lehet, ahogyan az olívabogyók megérnek a sötétzöld ligetekben, a hegyek ölelésé-ben, a tengerre nézve.

olívAkertek és fejkendŐkAz ember egészen bele tud veszni ebbe a tájba, mert az utak végtelenül kanya-rognak a dimbek-dombok között, váltják egymást a zöldek és sárgák, az ég kékebb, mint bárhol máshol. Az olasz mammák kendővel a fejükön a kertjükben tereget-nek, néha megkavarják az ebédet, lassan, komótosan járnak, hiszen hova is sietné-nek, legföljebb a pappa türelmetlenkedik kicsit, a horgászásból hazatérve, mert megéhezett. Ez pedig pontosan az a lát-

Firenze nem csak a dávidokéHa az ember egyszer eljut egy olasz körútra, az egyik megálló mindenkép-pen firenze legyen. legalább két napot engedjünk meg magunknak a hangos, nyüzsgő, színes, történelmi városban. látnunk kell, hogy firenze sokkal több, mint a dávid-szobor.

vány, amit mindenkit ki tud szakítani a szürke hétköznapokból.

A másik véglete a csizmaországnak a tömött, pirosas színű, történelmi, építé-szeti remekművekkel telezsúfolt, turis-ták által sűrűn látogatott része. Firenze ide sorolható, nem is véletlenül. Az apró utcácskák és a nagy terek egyformán megtalálhatók a várost róva. Templo-mok, fagyizók, kisboltok, trattoriák (éttermek) tömkelege mindenhol. Az olasz vendéglátósok hangosan kiabál-nak utánunk. Ha valaki érzékeny erre a fajta nyomulós viselkedésre, az jobban teszi, ha inkább a kis utcákban keres magának vacsorát, mert a főtereken és a látványosságok közelében nem tudunk menekülni attól, hogy legalább egy sző-rös olasz férfi ne üvöltsön ránk: nála kell ennünk!

határainkon túl


Az utcákon a turistáknál már csak az eldobált szemét a több, a kukából kifoly-va várják, hogy mi, idegenek megtanuljuk egyszer, hogy szemetelni nem szép dolog. Áprilistól kezdve a hőmérséklet a leg-többször eléri a 35-40 fokot, ami a fátlan és víztelen utcákon sokkal többnek is ér-ződhet, így talán inkább télen vagy ősszel érdemes ide utaznunk. Akkor a szemét sem bűzlik annyira.

Mindig arra törekszünk, hogy minél beljebb a városban találjuk meg az ol-csó, de elegáns szállásunkat. viszont Fi-renzében nem is érdemes keresni másik szállást, mint a várostól fél óra buszútra található kempinget. Ilyen több is van, például a találó nevű Firenze kemping. Itt légkondicionált konténerházak állnak, amelyek modernebbek és kényelmeseb-bek, mint bármelyik luxusszálloda. Bolt és medence is található benne, kocsinkkal az ajtónk elé is parkolhatunk, de ha gyalo-gosan vagyunk, a városi busz a kemping bejáratánál tesz le minket.

kuPOla kíVül És belülFirenze egyik leghíresebbje a dávid-szo-bor. órákig tart az épületbe, a Galleria dell’ Accademiába bejutni, ahol még a szoborhoz is sorba kell állni. Természe-tesen maga a tény, hogy Michelangelo eredetijét látjuk, mindenért kárpótol, de csak a legnagyobb művészetrajongóknak ajánlott ez a próbatétel.

A firenzei dóm viszont megéri a fárad-ságot. Maga a templom is nagyon szép, azonban, ha már jártunk hasonló temp-

határainkon túl


Több, mint 1000 kabinban_kisvárosnyi utas és még 550 autó is elfér ezen a komphajón_FoTó = VollwertBiT

lomban, nagy újdonságot ettől ne várjunk. Ami igazán elképesztő benne, az a tetején vár minket. Oda 463 lépcső vezet fel, a túra közben kétszer is meg tudunk állni, egy-egy függőfolyosón, amelyek a dóm belsejébe engednek rálátást. Közel a 45 méteres átmérőjű kupola 91 méter ma-gas tetejéhez vasari és Zuccari mesterek 1570-es években készült freskóiban, azok részleteiben gyönyörködhetünk.

Baktatva felfele a több milliárdnak tűnő lépcsőn, néha kényszerpihenőt is tar-tunk, mert a járatok szűkek, nagyon meleg van a dóm belsejében, és felfele és lefele is ugyanazt a járatot használják a mászók, így néha dugó alakul ki. Nem ajánlatos gyenge idegrendszerűeknek, a kevésbé fitteknek és a klausztrofóboknak.

Ha felverekedtük magunkat, és az utol-só 10 centis lyukon is átmásztunk, akkor belátjuk, érdemes volt. A kilátás elképesz-tő megnyugvással ajándékoz meg: amíg a szem ellát, piros háztetők, a tengernyi cse-rép hullámzását bámulva értjük meg iga-zán Firenzét. Nem csak a dávid, nem csak a Leonardo da vinci Múzeum, és még csak nem is az utcák zsongása az igazi Fi-renze, hanem eltávolodva ezektől, felülről nézve mindezek összessége, a múlt és a jelen, minden egyes cserépben, kőben,

kéményben. A kilátóban nincs egyetlen ember sem, aki a telefonját nyomkodná (pedig itt aztán van térerő!) vagy fáradtan pihegne, a melegre panaszkodva. Itt min-denki csöndesen imádja, amit lát.

Ha újabb szépségekre (és magaslatokra) vágyunk, a Boboli-kertek, a város másik szegletében egy hatalmas, bejárhatatlanul nagy park, amely a Pitti-palota mögött terül el. 1550-ben alakították ki I, Cosimo nagy-herceg feleségének, Toledói Eleonórának a kérésére. Olasz diákok, kisgyermekeket nevelő anyukák ténferegnek mindenütt a kertben, sétálgatnak, bűvölik a madarakat. szerelmesek hevernek a fűben, napoznak, olvasnak, piknikeznek. Ha mindent látni szeretnénk, sok vízzel, sok energiával és sok szabadidővel lássunk neki a túrának, mert a kert leglátványosabb része a domb tetején terül el. Mikor azt hinnénk, már felértünk, újabb felfele vezető utak toppannak elénk. Toledói Eleonórát biztosan szekéren vitték fel a dombtetőre, belátjuk, hogy miért sze-rette itt elütni az idejét, férjére várva.

uTca VÉgÉn káVÉZóFirenzéből kimozdulva, két órányi kocsiútra eljuthatunk Monteriggioniba, ahol megállt az idő. Pár kis utca, néhány kőépület, egy középkori erőd, egy kis kert, egy kávézó, és

határainkon túl


már el is értünk a városka végére. Nincsenek szolgáltatások, talán egy kis múzeumot látni valahol, de nincs is rá szükség. Ide nem né-zelődni megy az ember, vagy megismerni a hely történelmét. Ide megnyugodni jövünk. Nincsenek sokan, hiszen autó nélkül nehéz megközelíteni, és kevesen ismerik ennek a pár utcának a csodálatos ürességét. Kevesen laknak itt, de őket mind irigyli a rengeteg turista. Ilyen nyugalmas, mindentől távoli, panorámás, olaszos, csöndes életet kíván minden nagyvárosi, pörgős életet élő, fáradt felnőtt ember magának. A hely szépsége még a híres Assassin’s Creed számítógépes játékba is belopta magát díszletként.

bOldOg PiZZák

visszatérve szállásunkra, a kemping bejára-tánál egy hatalmas, hangulatos étterem áll, ahol esténként minden szállóvendég ösz-szegyűlik, vacsoráznak, iszogatnak, mecs-cset néznek, a pincérek sürögnek-forognak körülöttük. A szakácsok a nyitott kony-hában magasba repítve dobálják a pizzát, gyúrják a spagettit, mossák a paradicsomot, kemencében sütik a rendelésünket, nem is akárhogyan. valahogy az itt készített vacso-

ra pontosan azt az élményt adja, mint amit a regényekben olvasunk: a paradicsomon érezni, hogy a toszkán tájakon érlelődött, az olasz levegő nevelgette és olasz kezek munkája által került a pizzánkra. A sajt és a sonka egészen más, mint amit eddig ta-pasztaltunk, mintha boldogabb állatokból keletkezett volna. Mindezt nyakon öntjük olívaolajjal, és megkapjuk életünk legjobb-ját. Borimádóknak is van bőven választék, de ne hagyjuk ki a méltán híres Aperol spritzet sem, amely egy igazi olasz, pezsgős ital, jéggel és olívabogyóval.

Olaszország nagyon sok képet fest magáról: csöndeset, hangosat, picit, óriásit, csizmásat, mammásat, tratto-riásat, kulinárisat, hizlalót, turistásat, kulturálisat, gyönyörűt, pihentetőt, fel-pörgetőt. Firenze ezt egy kalapban adja meg nekünk, ha ügyesen használjuk ki az időnket. Ha jártunk magasan, múzeum-ban, tömött utcán, dávidnál, da vincinél, majd egy pizzával és egy spritzcel meg-pihentünk a firenzei kemping medencéjé-nek szélén, akkor elmondhatjuk: éreztük az igazi Firenzét és az igazi olasz érzést.

cs. n.

határainkon túl


Ez történt a világban2017. sZePTember

Legalább 19 amerikai és kanadai diploma-ta szenvedett tartós halláskárosodást rej-télyes, akusztikus fegyvertől Kubában. ● Észak-Korea bejelentette, hogy sikeresen teszteltek egy interkontinentális balliszti-kus rakétára szerelhető hidrogénbombát. ● Nyolcan meghaltak és 67-en megsebe-sültek egy viharban Erdélyben. ● Néhány héten belül két nagy erejű földrengés ráz-ta meg Mexikót, több száz ember halálát okozva. ● Az iraki kurdok népszavazásu-kon a szavazatok több mint 90%-ával tá-mogatták egy független állam létrehozását, a referendum eredményét azonban sem az iraki vezetés, sem a környező államok, sem pedig az usA nem ismeri el.

OkTóberA jogosultak 42,3%-a, 2,26 millió szavazó vett részt, közülük kétmillió voksolt igennel a Katalónia függetlenedéséről szóló nép-szavazáson, melyet a spanyol alkotmány-bíróság korábban alkotmányellenesnek nyilvánított. ● A csalások hatékony felgön-gyölítése és az adófizetők pénzének védel-me érdekében az uniós tagállamok igaz-ságügy-miniszterei megegyeztek a közös Európai ügyészség létrehozásáról. Magyar-ország nem csatlakozik a szervezethez, így annak itt nem lesz joghatósága nyomozni.

nOVemberszaúd-Arábiában őrizetbe vettek a kirá-lyi családhoz tartozó tizenegy herceget, négy jelenlegi és mintegy harminc volt minisztert. A letartóztatások mögött Mo-hammed bin salman Al saud koronaher-ceg és a frissen létrehozott korrupcióelle-nes bizottság állhatott. ● Katonai puccsot

követően 37 év után lemondott Muga-be zimbabwei elnök; utóda, Emmerson Mnangagwa korábban az ország alelnöke volt, és épp Mugabe menesztette őt ebből a tisztségből. ● Az Iszlám Állam tobor-zódalát sugározta egy svéd rádió mintegy fél órán keresztül. A frekvenciát valószí-nűleg eltérítették. ● Eltűnt az argentin haditengerészet egy tengeralattjárója 44 fős legénységgel. A hajót több mint egy tucat ország közreműködésével keresték, de eredménytelenül. ● Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte a hágai nemzetkö-zi törvényszék ratko Mladićot, a boszniai szerb hadsereg egykori főparancsnokát, a srebrenicai mészárost.

decemberAkihito japán császár bejelentette, hogy átadja a trónt idősebb fiának, Naruhito hercegnek, mert 85 évesen – saját beval-lása szerint – már nyomasztják az uralko-dással járó kötelezettségek. Hivatalban lévő császár lemondására két évszáza-da nem volt példa Japánban. ● donald Trump amerikai elnök elismerte Jeruzsá-lemet Izrael fővárosának; válaszul a Ha-masz meghirdette a harmadik intifádát. ● Kiállt a magyar álláspont mellett az unió az ukrán nyelvtörvénnyel kapcsolatban. ● önálló nyelvvé nyilvánította a monteneg-róit a washingtoni székhelyű Nemzetkö-zi szabványügyi szervezet (IsO), és ki-mondta, hogy a montenegrói nem a szerb nyelv egyik változata vagy nyelvjárása.

2018. JanuárHollandia és Belgium átrajzolta a Maas folyó menti határait: egy sziget Belgi-umtól Hollandia fennhatósága alá került,

határainkon túl


cserébe Belgium kapott egy félszigetet. ● Hatodszor is meghosszabbították Török-országban a puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapotot; 2016. július 15-e óta több mint 134 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 50 ezret pedig előzetes letartóz-tatásba helyeztek. ● Elfogadta az Európai Parlament a méz minőségét és piacát védő jelentést; ez Magyarországnak különösen fontos, hiszen méztermelésünk 75 száza-léka döntően az Európai unió piacaira jut.

FebruárIsmeretlenek Molotov-koktélt dobtak a Kárpátaljai Magyar Kulturális szövetség központi irodájának épületére ungváron. ● Az ukrán határőrség őrizetbe vette és Lengyelországba vitte Miheil szaakasvili volt grúz államfőt, akinek 2015-ben megadott ukrán állampolgárságát tavaly nyáron vonták vissza. ● Észak- és dél-Korea sportolói együtt vonultak be a nyitóünnepségen, illetve közös női jégko-rong-válogatottat indítottak a XXIII. téli olimpián, a dél-koreai Phjongcshangban.

márciusNémetországban a választások után csaknem fél évvel megalakult a negyedik Merkel-kormány. A nagykoalíciót a Ke-reszténydemokrata unió (Cdu), testvér-pártja, a bajor Keresztényszociális unió (Csu) és a Német szociáldemokrata Párt (sPd) alkotja. ● Az öt Csillag Mozga-lom nyerte az olaszországi választásokat a voksok 33 százalékával; a szélsőjob-bos Északi Liga 18 százalékos eredmé-nyével a jobboldal legerősebb pártjává vált, a silvio Berlusconi vezette Forza Italia támogatottsága viszont csökkent. ● Idegméreggel próbáltak megölni Angliá-ban egy volt orosz–brit kettős ügynököt, szergej szkripalt és lányát. Az Egyesült Királyság Oroszországot gyanúsítja.

áPrilisBetörte egy New yorkból dallasba tartó repülő ablakát egy, a motorjából letörő al-katrész, a légnyomáskülönbség pedig félig kiszippantott egy utast; a 43 éves nőt sike-rült ugyan visszahúzni a gépbe, de nem élte

olaszország és Málta elutasítását követően spanyolország engedélyezte az egy hétig bolyongó Aquarius mentőhajó kikötését, fedélzetén a korábban a tengeren hánykolódó lélekvesztőkről felvett afrikai menekültekkel

FoTó: ANThoNy JeAN/sos MéDiTerrANée

határainkon túl


túl a balesetet. ● Bár 2017-ben az Egyesült Államok felmondta a párizsi klímaegyez-ményt, Michael Bloomberg milliárdos vál-lalta, hogy befizeti a szervezetnek az ame-rikai hozzájárulás teljes tavalyi összegét, négy és félmillió dollárt. ● Megtagadták az állampolgárságot attól az algériai asszony-tól, aki a francia állampolgársági papírja-inak átvételekor vallási okokból nem volt hajlandó kezet fogni a hivatalnokokkal. ● Történelmi csúcstalálkozó jött létre Kim dzsong un észak-koreai vezető és Mun dzse In dél-koreai elnök között, miután Kim – a phenjani vezetők közül elsőként – átlépte az 1953-ban kihirdetett tűzszünet után létrejött határt.

máJus Hivatalos közleményt adott ki megszűné-séről a Baszk Haza és szabadság (ETA) terrorszervezet. ● Megnősült Harry her-ceg, Károly trónörökös és a néhai diana hercegnő másodszülött fia, aki a hato-dik helyen áll a brit trónöröklési sorban. választottja, a félvér amerikai Meghan Markle korábban színésznő volt. ● Az amerikai belbiztonsági minisztérium vizs-gálatai során kiderült, hogy közel 700 kül-földi személy csalás útján jutott magyar útlevélhez. Az amerikai kormány felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, de ha nem sikerül megoldani a problémát, Magyarország kikerül a vízummentességi programból.

JúniusAz usA az importacélra 25, az import-alumíniumra 10 százalékos vámot vetett ki. ● Phenjan elkötelezte magát a Ko-reai-félsziget teljes atomfegyver-men-tesítése mellett, az Egyesült Államok pedig biztonsági garanciákat vállalt azon a szingapúri találkozón, amelyen a történelem során először találkozott

hatalmon lévő amerikai elnök és észak-koreai diktátor: donald Trump és Kim dzsong un. ● Miután a legnagyobb ellenzéki párt által rojas kormányfő ellen benyújtott bizalmatlansági indít-vány többséget kapott, Pedro sanchez, a korábban ellenzékben lévő szocialisták vezetője lett spanyolország miniszter-elnöke.

Július18 nap után kimentették egy thaiföldi barlangból annak a gyermek focicsa-patnak minden tagját és edzőjét, akik a hirtelen lezúduló eső miatt rekedtek a barlangban. ● Erdőtüzek pusztítottak Athén külvárosainak környékén; a tűz-vésznek – amit gyújtogatás okozhatott – több mint 90 halálos áldozata volt. ● A döntőben Horvátországot legyőzve Fran-ciaország nyerte az oroszországi labda-rúgó világbajnokságot. A sportesemény alkalmat adott vlagyimir Putyin és Or-bán viktor találkozójára is. ● szokatlan hőség: svédországban 34, Norvégiában 33, Finnországban és Észtországban 32 fokot mértek. ● Két amerikai, egy holland és egy svájci turistát végzett ki az Iszlám Állam Tádzsikisztánban. Három támadót a rendfenntartók likvidáltak, hármat őri-zetbe vettek. ● Tizenkét orosz állampol-gárt vádolt meg az amerikai igazságügyi minisztérium azzal, hogy meghekkelték a demokrata szervezetek, valamint Hillary Clinton kampánycsapatának számítógé-peit. ● Ferenc pápa elfogadta a pedofília eltussolása miatt korábban már elítélt ausztráliai bíboros érsek lemondását. ● robbanóanyaggal felszerelt drónokkal kí-séreltek meg merényletet Nicolás Maduro venezuelai elnök ellen egy rendezvényen, miközben az országot elképesztő mérté-kű gazdasági válság, hatalmas infláció és milliós kivándorlás sújtja.

határainkon túl


pápa elismerte, hogy az egyház nem lépett fel időben a pedofil papokkal szemben. ● szlovéniában a parlament megszavazta Marjan Šarec miniszterelnökségét, és így annak ellenére baloldali kormány alakul-hat, hogy a választáson a szavazatok rela-tív többségét Janez Janša jobboldali pártja kapta. ● Több mint száz menekült mászott át a határkerítésnél Marokkóból spanyol-ország egyik afrikai autonóm városába, Ceutába. ● Jobboldali és baloldali tünte-tések hulláma alakult ki a németországi Chemnitzben, miután egy szír és egy iraki férfi halálra késelt egy német állampolgárt; a két demonstráló csoport összecsapásának megakadályozására jelentős rendőri erőket is be kellett vetni. ● Francia és brit halász-hajók csaptak össze a La Manche-csatorna kagylóban gazdag térségben; a konfliktus forrása, hogy ott a franciák csak október 1. és május 15. között halászhatnak, míg a britek egész évben.

Az olaszországi Genovában a Polcevera patak fölött negyven méter magasan álló Morandi autópályahíd nyolcvan méteres szakasza augusztus 14-én délben a mély-be omlott, lakásokra, vasúti sínekre, gyárakra hullottak a betonrészek, 43 halálos áldozatot követelve. Az A10-es autópálya részeként ezen lehetett eljutni a kikötővá-rosból Dél-Franciaországba, Piemontba és lombardiába is

FoTó: sAlVATore FABBrizio / WiKiMeDiA

augusZTusÉletbe lépett dániában az a törvény, amely megtiltja az arcot takaró ruhadarabok vise-lését, így a muszlim előírásokat követő nők által hordott nikábot és a burkát. Hasonló törvény már létezik Ausztriában, Francia-országban és Belgiumban. ● A nyári sza-badságuk idején külföldről hazatért ven-dégmunkások részvételével folytatódtak a korrupció elleni tüntetések Bukarestben. A csendőrség vízágyút és könnygázt is bevetett. ● Majd ötszáz halottja és több mint 3000 sebesültje volt a több hónapos kormányellenes tüntetéssorozatnak Nica-raguában.● Népirtás és emberiség elleni bűncselekmények miatt kellene bíróság elé állítani a mianmari hadsereg vezetőit egy ENsZ-jelentés szerint. A brutalitás elől egy év alatt több mint 700 ezer rohingya muszlim szökött a szomszédos Bangla-desbe. ● A katolikus egyház papságához és a hívőkhöz intézett levelében Ferenc

hirdetés


sorsok, emberek


demján sándor, a későbbi ne-ves üzletember erdélyi szár-mazású. 1943-ban a szatmár

megyei Börvelyen született. Későbbi antirasszizmusát meghatározták a kitele-pítésről hallott családi beszámolók a bor-zalmakról, előbb a magyar katonák részé-ről a román civilek ellen, aztán fordítva.

EMlÉKEzÉSDEMJÁNSÁNDOrrA

Árva gyerekből lett milliárdos2018. március 26-án, életének 75. évében elhunyt demján sándor. kevesen tud-ják, hogy a nagyvállalkozó nevéhez kötődik lapunk, a kincses kalendárium kiadásának utóbbi negyedszázada. A szegény sorsú gyerekből lett milliárdos üzletember gyökereit nem feledve, sokat tett a vidéki emberek életkörülmé-nyeinek javítása érdekében.

is, visszatért a román uralom, 1945-ben Börvely székely családjait egyetlen nap alatt elkergették lakóhelyükről.

reggel 9-kor körbejártak a román ka-tonák, és kihirdették, hogy a magyarok délig kapnak időt arra, hogy összepa-koljanak. Családonként kaptak egy-egy tehervagont, oda pakolhatták cókmókja-ikat, bútoraikat. délben valóban elindult a szerelvény Biatorbágy felé, Etyeken a kitelepített svábok helyére költöztették be az Erdélyből kitelepítetteket.

ViZeskannák És POFOnOkdemján édesanyja tanulni akart (szülésze-ti asszisztensnek készült), demján sán-dort nevelőszülőkhöz adták. A végtelenül szegény kiskunlacházi nevelőszülőkre demján szeretettel emlékezett vissza, bár sokat éhezett és nélkülözött.

A családnak volt egy gebéje, melyet hajnalban mindig demján látott el, s ő járt például a kútra is vízért. Elmesélése szerint itt szerette meg a cigányokat, mert közöt-tük voltak olyanok, akik olykor segítettek neki cipelni a nagy alumíniumkannákat.

A munka miatt eleinte nem járhatott iskolába, de volt a faluban egy tanító, aki szívesen foglalkozott az érdeklődő fiúval. Lelkesedéssel tanult, falta a könyveket. Kiskunlacházán kevés tanár jutott a 600 diákra. Ha nem volt tanár, ő mesélt társai-nak a könyvről, amit éppen olvasott.

demján édesapja a második világháború-ban elesett. Édesanyja három gyermekével egyedül maradt. Fordult a hadi szerencse

sorsok, emberek


Az akaratos, öntörvényű fiú a kedvelt tanárainál ötös tanuló volt, akiket nem szeretett, azoknál bukdácsolt. sokszor küldték el a falusi iskola igazgatójához egy-egy pofonért. volt, hogy az igazga-tói szoba környékén bandukolt, amikor váratlanul kilépett az igazgató és azonnal pofon vágta. „Igazgató úr, engem most nem küldtek” – panaszkodott demján. „Nem baj, akkor, amikor legközelebb kül-denek, szólj, hogy ez már megvolt.”

a kóPÉ És a VeZÉrdemján végül kifejezetten jó tanuló lett, középiskolai tanulmányait a budai József Attila Gimnáziumban végezte. Érettségi után kimagasló tehetsége révén a Fo-gyasztói szövetkezetek Országos szö-vetségének (szövosz) ösztöndíjasaként, 1965-ben diplomát is szerzett a Budapesti Kereskedelmi és vendéglátó-ipari Főis-kolán. Itt ismerte meg feleségét, akivel a főiskola elvégzése után házasodott össze, és haláláig boldogan együtt éltek.

Iskolái elvégzése után a kereskedelmi szakmában kezdett dolgozni. Gyorsan lépdelt felfelé a ranglétrán. Tehetségét egyre jobban elismerték.

Egyszerre feszegette a határokat és volt a rendszer kedves embere.

1973-ban őt, a fiatal szövetkezeti ve-zetőt hívták Budapestre a szövetkezeti rendszer csúcsintézményének, a skálának a létrehozására. A skála volt az első nyu-gati mintára szervezett nagyvállalkozás. A bevásárlóközpontot egyszer Kádár János is megtekintette. Amikor a pártfőtitkár, szo-kásához híven, rá akart gyújtani, demján figyelmeztette a mindenkire kötelező házi-rendre, amit így a pártfőtitkár is betartott.

A rendszerváltás előtt pár évvel meg-alakult a kétszintű bankrendszer, melynek vezetésére demján sándort kérték fel. Emlékei szerint soha nem lett igazi ban-

kár: „Én az MHB (Magyar Hitelbank) élén is egyszerű kereskedő maradtam, csak ott éppen pénzzel kereskedtem” – mondta, de azért nagyon büszke volt a bankárként elért sikereire.

demján sándor maga nem értett a technológiához, soha nem használt számí-tógépet, mindent tudó titkárnőkkel vetette körül magát. Ám még a rendszerváltás előtt, barátjával, soros Györggyel első-ként nyitott Budapesten menedzserkép-zőt. Nagy túljelentkezés volt, sokat cikke-zett róla a sajtó, akkor még nagyon nagy szó volt, hogy azonnal számítógépeken tanulhattak a diákok.

Aztán eljött a rendszerváltás, demján Mark Palmer amerikai nagykövettel, Pe-ter Munk és Andrew sarlós üzletemberek-kel létrehozta a Közép-európai Fejlesztési Társaságot.

sikerdíJból birOdalOmdemján Oroszországban terjeszkedett tovább. Jól döntött, így lett milliárdos. A tatárföldi Naberezsnije Cselniben műkö-dött a Kamaz teherautógyár. Az 1976-ban alapított orosz cég termékeire hatalmas kielégítetlen kereslet volt Oroszországban még az ezredforduló tájékán is.

demjánék beszálltak ebbe az üzletbe. Bevezették a céget a moszkvai tőzsdére. demján úgy döntött, hogy nem vesz fel fi-zetést, de a tőzsdei megjelenés és az adós-ság-visszafizetés után megmaradt pozitív tőke huszada lesz a sikerdíja. Hetvenmil-lió dollárt keresett az üzleten, egy csapás-ra igazán gazdag ember lett.

Bár az alku tiszta volt, demján maga is soknak érezte a nyereségét, igyekezett visszaadni: 2000 lakást építtetett és egy mecsetet a dolgozóknak. Egy amerikai alapítványi program keretein belül két-ezer tatár szakember számára tanított de-mokráciát Magyarországon, feleségével

sorsok, emberek


együtt. Méltán vált a tatár miniszterelnök személyes tanácsadójává.

demján sándor gyakran Magyarorszá-gon sem pénzt, hanem „bónuszt”, a sike-res üzletből való részesedést kért munká-jáért. Így történt ez a szabad Föld hetilap sikeres részvénytársasággá alakításakor, ahol a Kincses Kalendárium kiadói jogát kapta meg. vállalkozása 1994-től adja ki a döntően vidéki lakosságnak szánt kalen-dáriumot, amely a mai napig nagy érdek-lődésre tart számot.

Legújabb kori vállalkozásai is jól is-mertek. A hazai ingatlanboom idején a TriGránit márkanév alatt véghezvitt nagy hazai és térségi ingatlanfejlesztései közül kiemelkedik a Pólus, a West End, a Nem-zeti színház, a Müpa és a Bank Center.

demján élete során sok nemzetközi nagysággal került kapcsolatba. Jó barátja volt az általa kiemelkedően okosnak tar-tott Henry Kissinger külpolitikus, több Nobel-díjassal és amerikai elnökkel is találkozott, többször járt a Fehér Házban.

Jó barátja volt Li Kuang-jaó, szingapúr kormányfője, akit nagy államférfinak tartott.

üzleti sikerei mellett büszke volt arra, hogy vissza is adhatott. Elsősorban a 2003-ban alapított Príma Primissima-díjra, amelynek támogatásába több barát-ját is bevonta.

1994-ben létrehívta a nevét viselő alapítványt, mely több milliárd forintos támogatást nyújtott a rászoruló intézmé-nyek, népcsoportok, magánszemélyek ré-szére. ugyancsak ebben az évben indult az encsi és a nyírbátori kistérségekben a hátrányos helyzetű roma lakosság és ezen belül a kiskorú gyermekek felzárkóztatá-sának átfogó programja.

demján sándor karakán ember volt, és vagányul igénytelen. Minden rendszerben, minden kormány alatt hatékonyan együtt tudott működni a politikusokkal.

brückner gergely Indexben megjelent cikke alapján

a kincses kalendárium szerkesz-tősége demján sándor vállalko-zásaival, családjával együtt azon fáradozik, hogy munkásságának és személyiségének jegyeit méltó módon megőrizze és továbbvigye a jövő generációi számára. kíván-juk, hogy nyugodjék békében.

Demján sándor igazgató a skála Budapest szövetkezeti Nagyáruház megnyitásánFoTó: ForTePAN/UrBÁN TAMÁs

sorsok, emberek


talán túlzás lenne állítani, hogy az éppen 120 éve Kassán született majdani apáca önfeláldozásra való

hajlama eleve elrendelésből fakadt volna, de az bizonyos, hogy erős jellemű, függet-len akaratú, elvei mellett kiálló nő volt.

Amikor az első világháború után Kas-sát az újonnan létrejött Csehszlovákiához csatolták, és a kormány hűségesküt köve-telt a pedagógusoktól is, schalkház sarol-ta ezt megtagadta, pedig tudta, hogy ez tanítónői állásába kerül. Német írásmódú nevét a fasizmus térhódítása idején cserél-te le salkaházi sárára, mintegy politikai állásfoglalásként.

Akik ismerték, határozott fellépésű fiatal lányként írták le, aki tudatosan ké-szült újságírói, írói pályára. de kitanulta a könyvkötészetet, s dolgozott húga kalap-üzletében is. Életképeket, novellákat, tár-cákat írt felvidéki magyar lapokba. Több-nyire a kisebbségbe került magyarokról, szegény munkásokról és nyomorban élő munkanélküliekről írt, nagy átérzéssel.

Emancipált nőként – akkoriban még ez sem volt mindennapos – élte az újságírók mozgalmas, bohém életét: önállóság, ci-garetta, kávéház, csavargás a nagyvilág-ban – hajadonfőtt, zsebre dugott kézzel, vacsora egy kis kocsmában, cigányzene – írta akkori életéről később salkaházi sára. Nagyon rövid ideig, mindössze néhány

BOlDOGSAlKAHÁzISArOlTAMÁrTírOMSÁGA

Íme itt vagyok, engem küldj!salkaházi sárát 2006. szeptember 17-én a szent istván-bazilika előtti téren tíz-ezres tömeg előtt avatták boldoggá. ez volt az első Magyarországon celebrált boldoggá avatás 1083 óta. A jeruzsálemi jad vasem intézet 1972-ben felvette a Világ igazai közé. a magyar zsidóság 1989-ben emléktáblát állított a tiszteleté-re, amelyet kétszer is összetörtek.

hónapig eljegyzett menyasszony is volt, de végül kikosarazta a vőlegényét.

sZürke TesTVÉrek„új vészben, új bajban / új tatárdúlásban / új engesztelésre: itt vagyunk! / Te kö-nyörögj értünk / szent Margit.” – hangzott fel Árpád-házi szent Margit szentté ava-tásának tiszteletére írt, Fény és illat című misztériumjátékának bemutatóján – 1944. március 19-én –, aznap, amikor a német tankok átlépték a magyar határt.

Ekkor salkaházi sára már a slachta Margit alapította szociális Testvérek Tár-sasága rend keretei között, a szürke ruhás apácákkal élte életét, 1927-től aktívan részt vett a szociális munkában, tanfolyamokat végzett a szerzetesrendnél, végül ellátoga-tott a budapesti anyaházba is, ahol stílusát túl modernnek találták. Harmincévesen je-lentkezett novíciának, de végül csak 1940-ben tette le az örök fogadalmat, jelmondata – „Íme itt vagyok, engem küldj!” (Allelu-ja! Ecce ego, mitte me!) – utólag sorsszerű jóslatnak is tűnhet. A szegvári rendházhoz csatlakozhatott, Kassán és Komáromban végzett karitatív munkát.

Barátaival, néhány rendtársával már 1939-ben nyíltan és bátran szembement az egyre erősödő antiszemitizmussal. Azt hirdették, hogy keresztény alapokon állva nem tehetik magukévá a zsidótörvénye-

sorsok, emberek


ket. Mindent megtettek, hogy küzdjenek a nemzetiszocializmus terjedésének ember-telen következményei ellen, és salkaházi sára is azért imádkozott, hogy ehhez a küzdelemhez legyen ereje.

1941 elejétől a Katholikus dolgozó Nők és Leányok szövetsége országos vezetője lett. szerkesztette a mozgalom lapját, gyűléseket, lelki napokat tartott az országban, három év alatt öt új szegény-otthont nyitott összesen háromszáz sze-mély számára, és elkezdte a Munkásnő Főiskola építését.

A rend tettekkel is kivette részét az ül-dözöttek megsegítéséből, amikor erre már szükség volt, mintegy ezer üldözöttet búj-tattak. valamennyi rendházuk telve volt velük, közülük majdnem százat szemé-lyesen sára nővér mentett meg, aki ekkor a Bokréta utcai munkásnőotthont, a Kato-likus Nővédő Otthont vezette, s a hozzá menedékért forduló zsidókat alkalmazott-ként vette fel, miután ellátta őket a szük-séges okmányokkal. Közben helyettese és

későbbi mártírtársa, Bernovits vilma hit-oktató a kikeresztelkedő zsidókat oktatta hittanra, gondoskodott keresztelő papról és keresztszülőkről. sokszor saját maga volt a keresztszülő. Az üldözötteknek ha-marosan sárga csillagos házakba kellett vonulniuk, ettől kezdve Bernovits vilma már minden előkészület nélkül keresz-telt, és beszerezte a szükséges iratokat, még később pedig már nem is keresztelt, hanem minden formalitás nélkül átadta a keresztleveleket és az élelmiszersegélyt.

kicsinyes bOssZúAz önzetlen embermentők talán sosem buktak volna le, ha az otthonban dolgo-zó fiatal dömötör Erzsébet fel nem jelenti őket a nyilasoknál kicsinyes bosszútól ve-zérelve. sára nővér ugyanis rosszallotta, hogy a lány légyottokra jár a házban szin-tén bújtatott magyar katonákhoz, s emiatt egy másik otthonba akarta áthelyezni.

A nyilasok az információ birtokában 1944. december 27-én megjelentek a

sorsok, emberek


A sZOCIÁLIs TEsTvÉrEK TÁrsAsÁGA 1923-ban alakult meg, amikor jö-vendő tagjai, slachta Margit vezetésével, kiléptek a szociális Missziótársulatból, és megőrizni kívánva annak eredeti, szent Benedek regulájának szellemét követő, de kevésbé szigorúan szabályozott, nyitottabb szervezeti kereteit, létrehozták Bu-dapesten saját társaságukat. Az addigi kék fátyol helyett szürkét öltöttek magukra, ezért nevezték és nevezik őket szürke testvéreknek is.

Társasági formájuk nem hagyományos szerzetesrend, hanem annál kevésbé kötött forma lett: úgynevezett „magánjogi fogalmat tevő világi nők társasága”. Tagjai hároméves oktatást követően tíz évig évenként, majd ezután örök, úgyne-vezett egyszerű magánfogadalmat tettek. Az ország számos pontján működtek, követve fő céljukat: a közjó szolgálatát, társadalmi problémák enyhítését, a nők, a nehéz helyzetben lévő gyermekek és családok segítését az Evangélium és a katolikus egyház szociális tanításának szellemében. Lényegét tekintve karitatív, szociális, mozgalmi és közéleti tevékenységet folytattak.

1937-ben Budapesten megalapították a Katolikus Női szociális Képzőt, ahol az intézet megszűnéséig, 1948-ig közel kilencven szociális gondozót képeztek.

A testvérek a háborút követően is folytatták munkájukat. slachta Margit 1945 és 1948 között országgyűlési képviselőként részt vett a politikai életben. 1950-ben, a szerzetesrendek állami feloszlatásakor a mintegy másfélszáz fogadalmas tagot számláló magyarországi társaság működését is betiltották, 1989-ig illega-litásban működtek tovább. Ezekben az években, bár hat testvér összesen 11 évet töltött börtönben, mégis, titokban 69 új belépő tett fogadalmat.

A Társaság 1998-tól egyházjogilag „pápai jogú apostoli élet társasága”. Tagjai részt vesznek a cigánypasztorációban, a hajléktalanok szolgálatában, a plébániai és egyházmegyei karitász munkában. Bekapcsolódnak különféle egyházi és lelkiségi mozgalmakba (cserkészmozgalom, életvédelem, nőmozgalom). dolgoznak testvé-rek a szociális munka, az egészségügy, a kultúra, a nevelés és a közélet területén is. Tevékenységükkel 2007-ben kiérdemelték a radnóti Miklós antirasszista díjat.

budapesti Bokréta utcai otthonban, négy embert (Fischer Béláné Féderer Leontint, dr. róna Andornét, dr. Jónás Magdolnát és egy bizonyos Bátorinét a fiával, Báto-ri Istvánnal, akik nem tudták bizonyítani, hogy nem zsidók) és Bernovits vilmát is őrizetbe vették. sára nővér az akció végén érkezett. Menekülhetett volna, de a nyi-lasok elé állva közölte, hogy ő az otthon vezetője, majd próbálta igazolni a gya-núsnak talált lakókat, így őt is magukkal vitték. Az árulót pedig hálából kinevezték az otthon vezetőjének.

gyilkOsai sZemÉbe nÉZeTTAz elhurcoltak sorsa, sokáig ismeretlen volt, arra csak két évtized múltán, az 1967-es zuglói nyilas per során derült fény. Az egyik vádlott elmondása szerint a Ferenc körúti nyilas központban fogva tartottakat késő este a Fővámház elé terelték, levetkőztették és a duna partjára állították őket. Mielőtt a sortűz eldördült, egy alacsony, fekete hajú nő – sára nővér – a kivégzők felé fordult, a szemükbe nézett, letérdelt, az égre emelte a tekintetét, és keresztet vetett…

(mnp)

sorsok, emberek


a Magyar Honvédség 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred tűzszerészeinek az az alapvető

feladatuk, hogy a XX. század háborúi-ból ittmaradt, évtizedeken keresztül akár egy óvoda udvarán lapuló, majd példá-ul tereprendezés során felszínre kerülő robbanótesteket hatástalanítsák, ezzel akár emberek százainak, ezreinek életét megmentsék. Mi legtöbbször csak akkor „találkozunk” velük, amikor egy híradás-ban arról hallunk: valahol egy ötszáz ki-logrammos világháborús bombát találtak, a tűzszerészek már a helyszínen vannak, a rendőrség lezárta a környéket, és ötszáz méteres körben kiürítik a területet. vagyis minden lakót evakuálnak, korlátozzák a közúti forgalmat, esetenként a gázszolgál-

Földben lapuló bombák

A tűzszerészek évente mintegy kétezer bejelentést kapnak arról, hogy valahol robbanótestet találtak. minden esetben kivonulnak, aztán a helyszínen hatás-talanítják, felrobbantják vagy elszállítják a bombákat, fel nem robbant lövedé-keket. mindezt immár több mint hetven éve végzik, s az egyik parancsnokuk szerint még ötven évig biztos lesz munkájuk.

tatást. Az olvasónak, tévénézőnek vagy rádióhallgatónak ez csak egy hír, az érin-tettek számára viszont elég nagy trauma, hiszen néha éjszaka is buszokban, iskolai tornatermekben kell várniuk, hogy mikor költözhetnek vissza.

Az elmúlt csaknem hét évtized során a tűzszerészek és aknakutatók mintegy 100 ezer hektár területet mentesítettek, hatás-talanítottak. Megsemmisítettek mintegy húszmillió aknát, bombát és tüzérségi lőszert, valamint 30 ezer tonna egyéb lő-szert és robbanóanyagot.

A veszélyes feladat végrehajtása köz-ben több mint háromszáz tűzoltó, határ-őr és honvéd tűzszerész halt hősi halált. Csak az elmúlt tizenkét esztendőben nyol-can vesztették életüket bombák hatástala-

sorsok, emberek


nítása során: ketten Afganisztánban, hatan pedig itthon. Mert legyen legjobb a felké-szültség, szakmai tudás – egy évtizedek óta földben lapuló robbanószerkezet, egy terroristák által barkácsolt bomba bármi-kor képes tragédiát okozni.

VÉgig a skálánde kik azok a katonák – nők és férfi-ak –, akik minden esetben az életüket kockáztatják azért, hogy megmentsék másokét? Hogy megismerjük egyiküket közelebbről, beszélgetésre kértük volter József zászlóst, első osztályú tűzsze-részt, járőrparancsnokot, hogy szemé-lyes életútjának bemutatása mellett ol-vasóink bepillanthassanak a tűzszerész életének kulisszái mögé is. volter zász-lós sorkatonaként kezdte pályafutását – igaz, akkor még határőrként. Leszere-lése után érettségizett, majd jelentkezett

a hadseregbe: a mostani Altiszti Akadé-mia jogelődjénél műszaki szakon vég-zett, mégpedig kiváló eredménnyel, má-sodmagával törzsőrmesterként avatták fel. Első beosztása mostani alakulatánál egyből tűzszerész rajparancsnoki volt. Azóta, végigjárva a beosztás- és rendfo-kozati skálát, ma már járőrparancsnok.

Első kérdésem nem is lehetett más, mint hogy egy műszakiból miként lett tűzszerész?

– Az élet hozta így – mondja –, szol-noki vagyok, ezért ott akartam szolgálatot teljesíteni, de nem volt számomra megfe-lelő műszaki beosztás. Elfogadtam a kö-vetkező ajánlatot a tűzszerészeknél.

Amikor megkérdezem, hogy miért választja valaki a világ egyik legveszé-lyesebb szakmáját, hivatását, amelynek gyakorlása során naponta kockáztatja az életét, csak annyit válaszol: mindig is

A tűzszerészbúvárok rossz látási viszonyok közepette dolgoznak a víz alatt

sorsok, emberek


érdekeltek a kihívások, s ha újra kellene kezdenem, ma is ezt választanám.

Kihívásokból aztán bőven volt és van része. A tűzszerészek budapesti oktatóter-mében beszélgetünk, a falakon, polcokon, a padlón több száz különféle lőszer, akna, bomba, rakéta látható, amelyek mindegyi-kének működési mechanizmusát – a rob-banó töltet mennyiségét, a gyújtószerkezet felépítését, eltávolításának módját – álmá-ból felébresztve is tökéletesen kell tudnia.

de térjünk vissza a mindennapokhoz, az évi kétezer bejelentés egyikének bemu-tatásával: mi történik a telefonhívás után? Nos, az alakulatparancsnok útra indítja a járőröket, akik, ha kell, több száz kilo-métert is utaznak helyszínre. Első dolguk, hogy megállapítsák: milyen robbanóesz-közről van szó, helyben hatástalanítható vagy felrobbantható-e, avagy el kell szál-lítani? roppant fontos kérdés a helyszín,

hiszen nem mindegy, hogy egy zalai me-zőn szántott ki az eke egy aknagránátot, vagy Budapest belvárosában találtak egy több száz kilós bombát. A protokoll min-den esetben más, egy dologban azonban azonos: a járőrparancsnok dönt, a hely-színen mindig az ő szava a szent, és övé a felelősség.

roBBAntAni vAgy szÁllítAni?vagyis bárhol vannak, azonnal felveszi a kapcsolatot a rendőrséggel, a helyi ön-kormányzattal, ha kell, az áram-, gáz- és vízszolgáltatóval. A rendőrségtől zárást kér, a többi résztvevő pedig gondoskodik a közműtérképekről, a kitelepítendő la-kosság elhelyezéséről és még számos do-logról. Ha mindez megtörténik, a tűzsze-részek csak akkor látnak neki tényleges munkájukhoz. Leguggolnak a bombához és elkezdik méregetni: mi is ez, lehet-e

Vajon mi lapul a földben?

sorsok, emberek


hatástalanítani a helyszínen – kiszerelni belőle a gyújtószerkezetet –, vagy annyira instabil, hogy fel kell robbantani a hely-színen, avagy instabil ugyan, de elszállít-ható. Egy szántóföldön ez elég egyszerű, de egy város központjában már ezreket érint a járőrparancsnok döntése.

s ekkor még nem beszéltünk arról, hogy az élet miket tud produkálni. volter zászlós szavaiból kiderül, hogy a körül-mények néha bonyolultabbak, mint maga a robbanótest. Arról már szóltunk, hogy ők a világháborús robbanótesteket hatás-talanítják, bárhol legyenek is azok. Csak-hogy a megtalálók sok esetben elmozdít-ják azokat – a kertben találtat kiviszik az utcára, a tereprendezés során felfedezettet kiteszik a gödör szélére –, ezzel önma-guknak és a hivatalos szerveknek is egy sor bonyodalmat okoznak.

– Nagyon fontos, hogy mindenki tud-ja – mondja a zászlós –, ha bárhol felfe-dezünk egy ilyen veszélyes eszközt, ne nyúljunk hozzá, hanem értesítsük a rend-őrséget vagy a jegyzőt, kiérkezésükig pe-dig jelöljük meg a helyet.

E kis, de roppant fontos tudnivaló-kat tartalmazó kitérő után visszatérünk a helyszínre, vagyis a tűzszerészhez, aki ott guggol a bomba mellett, és méregeti. soha nem fél? – kérdezem –, és arra is kíváncsi vagyok, hogy milyen eszközök, felszere-lések állnak a rendelkezésükre a hatásta-lanításhoz. – Aki azt mondja, hogy nem fél, az vagy önmagát is becsapja, vagy még nem végzett ilyen munkát – mondja volter zászlós. – Az egészséges félelem természetes, azt jelenti, hogy az amúgy nagyon magas színvonalú képzésünknek köszönhetően óvatosan, de magabiztosan ténykedhetünk. Az eszközökről: a tűz-szerész fő szerszáma a véső, a csőkulcs, a drótkefe, a csavarhúzó, a kalapács és a csavarlazító.

Ha belegondolok, hogy ezekkel az eszközökkel kellene küzdenem egy öt-száz kilogrammos bombával, hát kiráz a hideg. A tűzszerész azonban megnyugtat: ez természetes. Az évtizedek óta föld-ben lapuló robbanótestekből először is a gyújtószerkezetet kell eltávolítani, ehhez pedig ezek a szerszámok a legalkalma-sabbak. A tűzszerészek persze nem csak a világháborús örökséggel dolgoznak. Az aszimmetrikus hadviselésnek köszönhe-tően az ezred tűzszerészeit felkészítették az úgynevezett improvizált robbanótestek hatástalanítására is: vagyis a terroristák, ellenállók által roppant találékonyan al-kalmazott útszéli bombák semlegesítésére is. Erre a hadműveleti területeken, példá-ul Irakban, Afganisztánban kerülhet sor, s ehhez a munkához világszínvonalú fel-szerelések és eszközök állnak a rendelke-zésükre. A tűzszerészrobotok, a különbö-ző – nehéz és könnyű – tűzszerészruhák, a robbanásbiztos páncélozott járművek mind a professzionális munkavégzés fel-tételeit biztosítják. s ha már itt tartunk, azt is megtudom, hogy az ezrednél a kiváló-an felkészült robbanóanyag-kereső kutyás kollégák mellett a tűzszerészbúvárok is a biztonságunkat szolgálják.

állaTkerTben, óVOdában...Amikor arról kérdezem, hogy az évi hetven-nyolcvan hazai járőrözése során került-e már igazán veszélyes helyzetbe, kis gondolkodás után csak annyit mond somolyogva: azt hiszem, csupán kétszer volt „tele a gatya”. Először akkor, ami-kor az állatkert mögött találtak egy száz-ötvenkét milliméteres tüzérségi lőszert, és másfél óra kínlódás után sem tudta kiszerelni a gyújtót.

– valami kattant, de nem az igazi volt, s tudtam, hogy ezt el kell szállítani, ilyen instabil állapotban is, hiszen minimum

sorsok, emberek


négy kilogramm robbanóanyag volt ben-ne. rendőrségi felvezetéssel, harminc kilométer per órás sebességgel vittük ke-resztül egész Budapesten.

A másik esetben egy óvoda udvarán kellett felrobbantanunk egy lőszert, elő-ször minden rendben volt: a rendőrség zárta a környéket, mi biztonságosan elő-készítettük a robbantást, csak arra nem számítottunk, hogy roppant agyagos a terület, így a robbanás többkilós agyag-gömböket repített a levegőbe, amik visz-szahullva záporoztak körülöttünk.

Miután a Magyar Honvédség hosszú évek, évtizedek óta vállal küldetéseket a világ számos forró pontján, így a tűzszeré-szeket, és volter zászlóst sem kerülte el a külföldi szolgálat. 2003-ban Koszovóban, a KFOr kötelékében teljesített hathóna-pos szolgálatot, majd háromszor egymás után Afganisztán következett. Kétszer Pol-e Khomriban, a Magyar Honvédség Tartományi újjáépítési Csoportjában, egyszer pedig a kabuli nemzetközi repü-lőtéren látott el tűzszerészi feladatokat.

Akárhogyan is számolom, ezek a kül-szolgálatok, a hazai felkészülést is bele-számítva, 2003 és 2011 között csaknem

három év távollétet jelentettek számára. A családtól is.

– Na, igen, a család – sóhajt egyet –, ez volt a legnehezebb.

Feleségével, Hajnalkával, aki a szol-noki önkormányzat egyik intézményében dolgozik, immár húsz éve vannak együtt, és nevelik gyermekeiket, a tizenkét éves Adélt és a négyéves Ivánt. Mielőtt vissza-térnénk a külszolgálat nehézségeire, meg kell kérdeznem: a felesége hogyan fogadta, fogadja el, hogy párja a világ egyik legélet-veszélyesebb hivatását gyakorolja?

– Eleinte nehezen, de az évek során összecsiszolódtunk – mondja a zászlós. – Persze félt engem, de elfogadta, hogy ez a hivatásom. A külszolgálatban például az volt a legnehezebb, hogy a lányom élete első pár évében többet voltam távol, mint vele. Nehéz volt ledolgozni a hátrányt, de sikerült.

Persze még ma, itthon sem fenékig tej-föl az élet, hiszen továbbra is kétlaki életet él. szolnoki kötődésűként, több év után sikerült egy családi házat venniük: miután felesége munkahelye és a gyerekek isko-lája, óvodája is a városhoz köti őket, így ő ingázik. Havonta hat-nyolc alkalommal

Volter József zászlós... és családja

sorsok, emberek


megy járőrszolgálatba Budapestről az or-szág akár legtávolabbi pontjára is, és ha normális időben visszaér, autózik haza, szolnokra. Ha ez nem jön össze, akkor a laktanyában alszik.

– Nekem sem könnyű, de a család hoz-za a legnagyobb áldozatot a munkám mi-att – mondja –, már belerázódtunk.

Bár tudom, hogy nem illik más zsebé-ben kotorászni, de meg kell hogy kérdez-zem: egy ilyen roppant veszélyes munkát mennyivel honorálunk mi, az állam, a hadsereg, a társadalom?

– Minden juttatással, kedvezménnyel, pótlékkal együtt, úgy nettó háromszáz-ötvenezer forintot viszek haza havonta – mondja a zászlós rövid fejszámolás után.

Nem tisztem eldönteni, hogy ez sok-e vagy kevés, de azt látom: ezt a munkát

csak pénzért (bármennyiért) sem ő, sem kollégái nem végeznék.

Beszélgetésünk végén már csak egy kérdés motoszkál bennem: egy ilyen élet-veszélyes hivatást gyakorló ember, ha van is egy kis szabad ideje, mivel kapcsolja ki magát, hogyan tud ellazulni?

– Az első a család – mondja –, hiszen minden együtt töltött percet meg kell be-csülni. Aztán a családi ház körül mindig van mit tenni, de a legutóbbi időben ráéreztem az autó- és motorszerelés ízére is. szeretek bütykölgetni, ezért autodidakta módon el-kezdtem ezzel is foglalkozni.– Azt már csak e sorok írója teszi hozzá, hogy ezen a terü-leten sem bízott semmit a véletlenre, mint semmi mást eddigi hivatásában sem: motor-szerelésből is OKJ-s vizsgát tett.

– szabó

A tűzszerészrobot a világszínvonalat képviseli rÁCz TüNDe FoTói

sorsok, emberek


rÁkóczi és A teknŐcökMielőtt azonban a karcagi kunvidék talán legnagyobb gazdálkodója és népes családja mindennapjairól szólnánk, engedtessék meg darab időre a múltba révednünk. Már csak azért is, mert beszélgetésünk közben Hubai Imre is rendre ez irányba igyekszik terelni a szót. Talán joggal, hiszen múltjukra, hagyo-mányaikra igencsak büszkék a kunok.

Már a határjárást is emlékszobor-nál megállva kezdjük. A kun lovasokat mintázó szoborcsoport alatti emléktáb-lán találkozunk a másutt kevésbé, ám itt igencsak ismert latin szóval: redemptio. Magyarul: megváltás. Amikor Iv. Béla királyunk behívta a tatárjárás elől mene-külő kunokat, az első, tragikusra sikerült bejövetelük után a következő időkben végleg letelepültek az Alföld közepén, ahol egykori térképek végtelen tenger-ként mutatják a Nagykunságot. A kanyar-gó Tisza ártere náddal, sással, gyékény-nyel felvert rétség volt. szilaj pásztorok, rétes emberek, pákászok világa. Az itt hazát lelt harcias nép kiváltságokkal rendelkezett: katonáskodás fejében adót nem fizettek, életük igazgatásában auto-nómiával bírtak. A török időket átvészel-ték úgy-ahogy, éppen az utolsó eszten-dőkben szenvedtek legtöbbet, amikor a

Gazda a kunok vízjárta földjénA cím félrevezetőnek tűnhet. Ahogy a karcagi határt járjuk, inkább aszály jeleit látjuk, eső után hajladozó napraforgók, napszítta gabonatáblák mellett bukdá-csol a terepjárónk. „A széna miatt nem, egyébként meg nagyon kéne az eső”– hallom a mindent összefoglaló, lakonikus véleményt. igaz, autónk esős napokra is emlékeztet. A pocsolyák hosszú ideig megmaradnak, a kocsit sár borítja, de a naponta ismétlődő körutak miatt körülményes folyamatosan tisztán tartani. Hubai imre, a gazda sűrűn látogatja a kunlapost, a tilalmast, a Hegyesbort s a többi dűlőt. családi vállalkozásként feleségével, gyermekeivel több ezer hektáros biogazdaságot vezet. a megyei gazdakör elnöke 1993 óta.

Bécs ostromára vonuló sereghez csatla-kozva a tatárok erre vonultak, majd vere-ségük után ez volt a visszaútjuk is. Ekkor pusztult el a Kolbász-szék, a Nagykun-ság fővárosa, az iratokat a hagyomány szerint Karcagra menekítették. (A kolbá-szi puszta nevét a szomszéd kunhegyesi határ őrzi.) Karcag neve egyébként kun nyelven: pusztai róka...

A török idők után I. Lipót császár, mi-vel pénzre volt szüksége, a jászkunokat el-adta a német lovagrendnek, jobbágysorba lökve a szabad népet. Nem véletlen, hogy egy esztendő múltán, 1703-ban, amikor rákóczi Ferenc zászlót bontott, a kunok egy emberként vonultak a zászló alá, bír-va a nagyságos fejedelem ígéretét jogaik visszaállításáról. (A családtörténet szerint Hubai Imre egyik őse rákóczi testőrségé-ben szolgált, ezért is lett szorgos kutatója a nagyságos fejedelem korának.)

Később békésebb idők jöttek, de maradt a jobbágysors, bár a nyakas jászkunokkal mindig gondja volt a hatalomnak. Mária Terézia uralkodása idején aztán elhatároz-ták a redemptiót, a megváltást, visszavá-sárolni szabadságukat. Ezt kieszközlendő, küldöttség indult Bécsbe arannyal teli ta-risznyával és egy szekérnyi teknősbékával megrakottan. A teknőc ugyanis akkoriban

sorsok, emberek


úri asztalokon különleges csemegének számított, a mocsárvilágban pedig bőven termett. Karcag városának írott jelentésé-ből idézünk: „Mind ezen méltóságoknak juttattunk a teknős békákból kinek többet, kinek kevesebbet és mindnyájan igen nagy kedvességgel vették...”

Az arany és a teknős volt akkoriban az alkotmányos költség.

A megkent méltóságok javaslatára, félévnyi huzavona után született meg a királynő oklevele: „...kegyünknél és bőkezűségünknél fogva kegyesen meg-engedjük a fent említett kötelezettségek mellett...” A kegy 575 ezer aranypénz lefizetését és ezer lovas katona kiállítá-sát írta elő szabadságuk megváltásaként. Nem véletlen tehát az évszázadok előtt adósságba hajszolt, kemény élethez szo-kott kunok szorgalma és a hagyományok-hoz való ragaszkodása ma is. „Egy kun leszármazott, akárhová veti a sors, mindig megállja a helyét, így van ez a testvére-immel, unokatestvéreimmel is” – sorolja nem kis büszkeséggel itthon és külföldön sikeres családtagjait Hubai Imre.

diPlOmák És kárPóTlásAmikor önmagáról kezd mesélni, hamar kiderül, nemcsak a birtok nagy, de a csa-

lád is népes. Három felnőtt gyermeke és tizenegy unokája a családi gazdálkodás folytatásának ígérete.

– Kunhegyesen születtem, nagyapám kunhegyesi tanyáján töltöttem a gyer-mekkoromat, pulykából, tejből csinál-tunk pénzt – kezdi a saját történetét. Elárulja, ő csak félig kun, még ha egé-szen annak is érzi magát. Apja, a Horthy-hadsereg határvadász tisztje, szolgálata idején ismerte meg, vette feleségül ru-szin származású anyját.

– A ruszinok már a honfoglalás előtt itt éltek – merülünk el újra a történelemben –, ők is feltétlen hívei voltak a nagyságos fejedelemnek, évszázadokig őrizték egyik templomukban a zászlaját.

A ruszin emlék iskolás korába is elkísé-ri. A forradalom idején két osztálytársával kicseréli a magyar címert az ötvenhatosra, ezért folyamatosak a délutáni bezárások, ezektől csak akkor mentesül, amikor ru-szin tanárnő kerül az iskolába.

– Mindig a mezőgazdaság érdekelt, jobb híján mégis a szegedi építőipari technikumba jelentkeztem. Alig kezdtem azonban az iskolát, amikor apám megtud-ta, Kisújszálláson növényvédő szak indul a középiskolában. Gyorsan átjelentkez-tem, onnan már egyenes az utam. Mire

A múlt jelképe, a Zádor híd

sorsok, emberek


végeztem, ösztöndíjat ajánlottak, Gö-döllő vagy Keszthely között választhat-tam. Keszthelyen végeztem növényvédő mérnök szakon, ott ismerkedtem meg a feleségemmel, Margitkával, aki szintén növényvédő mérnök.

A karcagi Május 1. Tsz-ben kezdte a pályát, ahol hamarosan főmezőgazdász lett. Az egyetem végén az amerikai Berke-ley egyetem már bejegyezte növényor-vosként, ennek révén növényorvosi szak-tanácsadóként végzett kísérleteket egy amerikai vállalatnak. Egészen a rendszer-váltásig tartott a megbízatás, a kapcsola-tuk azóta is tart, miközben igen sok ta-pasztalatot szerzett a biogazdálkodásban.

Nem vesztegette idejét a diákévek után sem. Munka mellett vállalatgazdasági, ta-lajtani, állattenyésztési szakmérnöki dip-lomát szerzett, elvégezte a mérlegképes könyvelő szakot. „A kunok mindig sokat dolgoztak” – jegyzi meg, persze magát is közéjük sorolva, s nem fékezte a tempót a rendszerváltás után sem, amikor a fele-ségével kertészkedni kezdtek. Kárpótlási jegyből vásárolták az első 180 hektár föl-det, egy amerikai vállalkozási alapnál pe-dig hitelre pályáztak.

– Pénteken beadtam a pályázatot, hét-főn már a számlámon volt a pénz – meséli büszkén. – Traktort, öntözőberendezést vá-sároltam, ahogy a gép megérkezett novem-berben, aznap már szántottam vele, a kö-vetkező évben pedig rekordtermésünk volt. A hitelt visszafizettük, újra pályáztunk, kárpótlási jegyet, újabb földeket vettünk. Két ikerlányom, egy fiam van, a családban mindegyiküknek van 180-200 hektár föld-je, barátainkkal szövetkezetet is alakítot-tunk ökogazdálkodásra vállalkozva.

biOdinamikus gaZdaság

Teljes gazdasági vertikum képe tárul elénk a nyári határt járva, ahogy egyik büszke-

ségük, a szürkemarha-gulya legelőjéhez igyekszünk. Percnyi időre ismét megjelenik a múlt, ma már idegenforgalmi látványos-ságként: a műemlék Zádor híd.

A Tisza szabályozása előtt, az 1800-as évek elején kilenc nyíláson folyt alatta bő-ségesen az ártér vize, nagyobb részét 1830-ban el is sodorta egy áradás, a szabályozás után a vízjárta vidék emlékeként őrzik. Erről vették a mintát a kilenclyukú hortobágyi híd építéséhez.

Hubai Imre fiának juhtelepe mellett elha-ladva, vetőmagtermelő, takarmány táblákkal ismerkedhetünk, repceföld, barnamustár-ül-tetvény következik, mivel gyógynövényter-mesztéssel is foglalkozik a szövetkezet. Itt található földterületükön részt vesznek egy egyetemi kutatóintézeti telep működtetésé-ben is. Működik egy kis malmuk, ahol nem csak búzát őrölnek. A fiáról szólva megtu-dom, hogy ő a bereki tanyája mellett vágó-pontot irányít, itt ér véget az útjuk az állat-tenyésztési ágazatból érkező sertéseknek, juhoknak, szürke marháknak.

rövid időre megállunk a terület ön-tözését szolgáló, a Tisza-tó vizét fogadó

hubai imre, felesége, Margitka, szabó ildikó, ifjabb hubai imre

sorsok, emberek


műtárgynál, ahonnan mint erek, kis folyók ágaznak el, életet adva a határnak. Aztán a szürke marhák, a körülöttük ugrándozó kis pirókok, színüket később szürkére vál-tó borjak, több mint négyszázan a kiter-jedt legelőn. Tulajdonosok a szövetkezet tagjai, „nekem olyan nyolcvan van kö-zöttük, a lányomnak több” – tudom meg kísérőmtől.

Természetesen nem teljes a felsorolás, hiszen a biogazdaság része az értékesítés, az ellenőrzött folyamat utolsó állomása. Bioboltokat üzemeltetnek, többek között a fővárosban is, felvevőpiac a családi tulaj-donban lévő karcagi Nimród szálloda, a be-rekfürdői étterem, ahová szállodát is tervez-nek. Ez így összefoglalva az úgynevezett biodinamikus gazdaság. Termékeik több mint felét – búzát gyógynövényeket, nap-raforgót – Németországba, svédországba, Ausztriába exportálják, a partnerek éven-ként megjelennek megszemlélni a termést.

Némi pihenő a szállodában, ahol már az ifjabb Hubai Imre az igazgató. rövid beszélgetésünkből kiderül, repülőmér-nöknek tanult eredetileg, eközben ismer-kedett meg apja vállalkozásaival. Az idő-sebb Hubai nem akarta, hogy átnyergeljen

a fERDInánD-RECEPtaz első karcagi ferdinánd receptet nagy Bálintné Mile Mária hozta Karcagra 1923-ban. a kéziratos sütemé-nyes könyv megőrizte ezt a receptet. a könyvecske tu-lajdonosa B. Kiss Jánosné Örsi tóth Mária volt, aki 41. sorszám alatt jegyezte fel a „ferdinánd tészta” receptet, amely a következő: „5dl cukros tejbe 3dkg élesztőt fel-kelesztünk. 50 dkg lisztet, 6 tojás sárgáját, 5dkg vajat, sót rétes tészta lágyságúra gyúrjuk vagy kavarjuk. 20 dkg vajat 20 dkg vaníliacukorral habosra kavarunk. a tésztát elnyújtjuk késfok vékonyra, rákenjük a habot, felgöngyöljük, rövidekre vágjuk. lábasba állongatva szépen megkelesztjük. sütés közben vaníliás cukros tejszínnel meglocsoljuk.”

az üzleti világba, végül mégis apja mellett kötött ki, ma önállóan irányítja a cég étter-meit, szállodáját, húsüzemét.

– Jövőt látok a turizmusban, ennek a térségnek ez lehet a kitörés mostani hely-zetéből, ezért kezdünk szállodaépítéshez is Berekfürdőn. Igaz, gondok tömegét vesszük a nyakunkba. Kritikussá kezd válni a szakemberhiány. A gazdakörben, kamarában is tisztséget vállaltam, közö-sen törjük a fejünket, keressük a kiutat, itt tartani az itt dolgozókat, ide csábítani, a fiatalokat. A repülés? Az már csak hobbi lehetne, ha jutna rá idő.

Társa, szabó Ildikó a marketingért fe-lel, gasztronómiai centrum kiépítése a kö-zös terv. Ahol a munka folyik, ott laknak, a bereki tanyán, ahogy a szülők is csak néha látogatnak haza, a városi házukba. A tanyán való élet is hagyomány errefelé.

nA nagyságos fejedelem történetének ku-tatása mind fontosabb lehet így hetvenen túl, amikor a következő nemzedék foko-zatosan átveszi a stafétabotot. Határidőt is szabott magának Hubai Imre, két éven be-lül befejezi a kutatást, és elkezdi rendezni a ládányi anyagot. A testőr ős, a ruszin elődök erre késztetik. Az írás kényszere is ott van a famíliában, távoli rokon volt Hu-bay Miklós, a drámaíró. Beszélgetésünk közben jött a telefon a határon túlról, a szlovákiai Huba községből, a polgármes-ter tájékoztatta, helytörténeti könyv jelent meg a hubaiakról, róluk is szó van benne. A hírre derűs lett a kemény kun tekintet.

– Ha nem is Mária Teréziához, nekünk a redemptio emlékéhez kötődik itt egy sü-temény receptje is. valószínűleg Ferenc Ferdinánd után Ferdinandinak hívjuk.

A királynő testőrei egyébként kunok voltak.

Hekeli sándor

sorsok, emberek


a mézeskalács dicsősége nem múlik el soha. volt, mikor a huszár vitte kedvesének, piacozó apa otthon vá-

rakozó leányának, vőlegény a menyasszo-nyának, férfiember asszonyának. vásárfia volt a mézeskalács, tükörrel, piros szívvel, habgirlandokkal, kis huszárokkal, csákók-kal, galambokkal. Tömény, édes – túláradó érzelem egy kicsi kalácsba sűrítve. való-színűleg nem ette meg soha senki, hiszen ajándék volt, kedves emlék. sorakoztak a vitrinben, kislánykorból, serdülőből, me-nyecskéből, asszonykorból kapottak. És a mézeskalács karrierje még ma is tart.

Martfűn, ebben a Tisza-parti kisváros-

vásárfia Martfűrőlcsöndes, kényelmesen nyújtózkodó városka Martfű a tisza partján. kinőtte ci-pőgyárát, amely alapítója és eltartója volt hosszú évtizedekig. A gyár megszűnt, az emberek maradtak. Élnek a híres gyári lakóházakban, a nem híres betonházakban, a parti családi házakban. s boldogulnak, ahogy tudnak. s tudnak. kedvükre, hob-bijukra, a városiak hasznára mézeskalácsukkal, vagy a folyó örömére halőrként.

ban egy tanítónő a közösségi házban tanít-ja a mézeskalács fortélyait a gyerekeknek. Juhászné Hidvégi Edit népművészi szint-re emelte tudását, s ezerfajta kalácsot tud egy kis lisztből, cukorból kutyulni. Több mint kétszáz fajta kalács fotóit s a nyertes valódikat őrzi szekrényekben a martfűi Gesztenye soron lévő közösségi házban.

HúZOTTas cirmOsItt hagyományőrző házat vezet egyéb-ként, jönnek a gyerekek suli után, kézműveskednek, gyúrnak, sütnek, fes-tenek, rajzolnak. A tanítónő lelkesen fog-lalkozik velük, ha sajnos véget érnek az

hidvégi edit eredeti bútorok között

sorsok, emberek


órák, visszatér a mézeskalácsokhoz. Maga sem gondolta volna, de akkora a sikere ezeknek a termékeknek, hogy alig bírja. Esküvőre, keresztelőre, ünnepekre, kiállí-tásokra készülnek százszámra a kalácsok, a kosárkák, betlehemek, variálja is őket, fehér és színes mázzal írókázza, mag-vakkal, cukorgyöngyökkel díszíti, fehér mázat fest rájuk ecsettel, csipkézi vagy húzottas cirmos mintát ír bele, címereket fest ételfestékkel ehető papírra. Piacozik velük, kiállításokra jár, bemutatókra.

Kezdetben kedves hobbinak tűnt a mézeskalács, aztán elragadta a hév. Már több mint tíz éve ragadt hozzá, alig eresz-ti a most már népművészeti mesterség. s ahogy lenni szokott – az ember kitekint a celofán mögül. Ahogy Juhászné Hidvégi

Edit is tette: a közösségi házban kicsi mú-zeumot rendezett be nagyszülei, rokonai, családja bútoraiból. Történelem, néprajz, lakáskultúra, paraszti életmód egyszerre. Csöppnyi múlt a Tiszazugból, Csépáról, szelevényről, Tiszaföldvárról. Az uradalmi cselédházak múlt századfordulójának éle-téből, amikor Martfű még csak majorság, Kövér János földbirtokos tulajdona volt, s a későbbi város még csak Martfűpuszta néven szerepelt a térképen. A múzeum a tiszazugi térségből s ezzel Martfűről is el-tűnő múltba enged betekintést.

TOneTT, rOkka, csiPkeBerendezett helyiségek, konyha kre-denccel, porcelán tállal, rézmozsárral, lavórral, lócával, étkező tonett székek-kel, hímzett terítőkkel, falvédőkkel, var-rógéppel, mázas csuprokkal, hálószoba bevetett ággyal, szekrénnyel, rokkával, rongyszőnyeggel. Bátorság és elhivatott-ság. Őszintén, nem mutatna jól otthon a régi kávédaráló, a csészék, tányérok, vánkosok? Nem lehetnének még ma is használatban? Magunknak? Netán ven-dégeink csodálatára?

HIDVÉGI EDIt MottóJa:

a recept önmagában nem garancia a sikerre. Ha elsőre nem sikerül, ne add föl, sok-sok kísérletező sütés meg-hozza az eredményt.

Egyik receptje, melyet lázár Julianna népi iparmű-vész, Edit szakoktatója kísérletezett ki, de ma már Edit is sajátjának tekinti:

25 deka mézet és 5 deka vajat langyosítsunk meg. Egy másik edényben 3 egész tojást, 10 deka porcukrot, 1 evőkanál fahéjat, 1 kávéskanál szegfűszeget és 2 dkg szalakálit keverjünk össze, majd turmixszal dolgozzuk még össze. Ezután öntsük bele a langyos mézbe. És még gyúrjuk, turmixoljuk. Most jön bele 70 deka sima liszt, ezt kézzel kell szépen gyúrni. aztán pihenhet a tészta egy egész napig, szobahőmérsékleten.

utána fél centi vastagra kell nyújtani, aztán for-mázni, majd alufóliával bélelt sütőlemezre tenni. forró sütőben mogyoróbarnára sütjük (kb. 4-5 perc). tetejét felvert egész tojással kenjük be sütés előtt vagy után, hogy szép fényes legyen.

a díszítő cukormáz: 1 tojásfehérjéhez annyi jól át-szitált porcukrot rakunk, hogy összekavarva igen sűrű anyagot kapjunk. Kanállal rakjuk kicsi nejlonzacskóba, melynek sarkán lyukat vágva, mint ceruzával rajzolha-tunk vele bármilyen díszt a kalácsra.

Mézeskalácsok házikóban

sorsok, emberek


Most bárki megcsodálhatja Martfű, il-letve a térség egy csöppnyi múltját a kö-zösségi házban. Lapos, beton, lakótelepi helyen. Nehéz köréképzelni a régi telepü-lést, a hajdani majorságot, de a bútorok visszaidézik azt az életet. Azt, amelyik-ben a mézeskalácsot még a férj hozta az asszonyának, az apa a lányának.

Juhászné Hidvégi Edit a kicsi múlt hű őr-zője, a mézeskalács el nem múló dicsőségé-nek hirdetője, a hagyományok továbbadója.

búVó FOlyóAki nem keresi kimondottan a folyót, nehe-zen találkozik vele. Martfűn a Tisza csönde-sen bújik meg a városka alatt, de ott hozza a formáját. Kanyar kanyar után, szélesen, lassan, ráérősen hömpölyög, zölden fogad-ja a parti fák tükörképét. Kerüli a szállót, a villákat, a lakótelepet, a gyárat, visszaveri a múltat, a jelent. Partja sáros, agyagos, fák zuhannak lefelé, nehezen engedi magához még az elszántakat is. Ők persze lépcsőt építenek, s nem tágítanak. Leereszkednek a partra, ladikjaikkal vízre szállnak. Csurog-nak lefelé, s várják a jó szerencsét.

Egyikük szöllősi Béla. Nyugdíjas, ak-tív éveit a cipőgyárban töltötte. Látjuk is a csónakból a hajdanvolt gyár még ma is gyönyörű kéményét, ahogyan evezünk egyet a vízen. szöllősi Béla itt élte a gyá-ron kívüli idejét. Annak minden percét. Gyerekkorában itt tanult úszni, evezni, horgászni. A Tisza foglya lett. Megnősült, a parton építettek házat. Két lépés a víz. Jó ez a közelség, annak, aki szereti. szöl-lősi Béla szereti. Asszonya nem igazán. Ő várja haza az urát, aggódik, de aztán örül a fogásnak. Finom ebéd, vacsora kerekedik a halakból. Ha van fogás. Nincs mindig.

sZemmel TarT a TisZade a folyó akkor is jó. Csönd van, nyuga-lom, béke. Elszállnak a gondok. A befize-

tendő csekkeké, a kapálásra váró kerté, a gyári múlté. A víz minden centijén érezni, van-e hal. És milyen? És kifogható-e? A szomszéd csónakokból is érkeznek hírek.

szöllősi Béla mindent tud a Tisza mart-fűi szakaszáról. Nem csoda, hiszen több mint öt évtizede járja a vizet. Ez idő alatt komoly emberi kapcsolat alakult ki kö-zötte, a Nemzeti Park és a vízügyi Igaz-gatóság szakemberei között. És hogy mi hozta őket mondhatni baráti kapcsolatba? Elsősorban az árvizeknél kialakult közös feladat és a Tisza föltétel nélküli szeretete.

Aztán egyszer neki segítettek: a folyó, az asszonya és a horgászok. Infarktust ka-pott a folyó közepén. Egyedül a csónak-ban, csöndes hajnalon. A mobiltelefonja mentette meg, még éppen tudott telefo-nálni asszonyának. Mire visszaevezett a partra, már ott volt a mentő. A Tisza nem engedte el a férfit. A folyó visszavárta őt. Hogy evezzen rajta, hogy vigye kincseit, egye a halait, figyelje járását. Hogy to-vábbra is tartsák szemmel egymást.

-ja

szöllősi Béla nyugdíjas halőr

család, OtthOn


a budapesti Hunyadi téri piacra a Bükkből, a Mátrából jön az erdő népe. Azt mondják, a közelben

az emberek szednek maguknak, hát tele a poci is. A pestiek azonban hiányt szen-vednek. Aszfalton nem nő gomba, a vá-roslakók pedig lusták kimozdulni. ráczné Lakatos szilvia azonban nem rest Mát-raverebélyről már harmadik éve gombás kosarakkal megrakodva kiállni a pesti standra, férje pedig a józsefvárosi piac vevőit látja el. Az asszony édesapjától tanulta a gombászást egész kis korában, megismeri, hogy melyik a jó, melyik mérges. A faluból és a környékből sokan járnak az erdőbe gombát keresni. Ahogy mondja, elég nagy az erdő Mátraverebély-nél, szentkút felé és szerte a Mátrában is sokat találnak, nem veszik el más elől, el-férnek a hegyen, az erdőn mindannyian. sajnos megélhetést nem hoz eleget, mert nincs mindig szezonja, ha meg piacol, ak-kor egy út oda-vissza egy kiló vargányába kerül. Ne titkolózzunk: ötezer forintba.

Most rókát és vargányát hozott, előző nap szedte.

– Mindig frissen kell hozni, mert a vargánya hamar kukacosodik, és a gomba csak frissen jó – mondja. – Ha nem tudjuk eladni, akkor mi esszük meg, vagy eltesz-szük télire – teszi hozzá.

– Én csak frissen szeretem a gombát – mondja Mészáros László, miközben a gombát átveszi. Ő a gombák vizsgáló-

lOMBOKAlATT,PIACON,TÁNyÉrON

Erdők népe gombávalAz erdők népe járja a hegyeket és gombászik. ismeri az erdőt, a gombát, tudja, mikor, hol és mit kell keresni, s ha csak a maga vacsorája van meg, már az is jó, de ha piacra viszi, még hasznot is hoz. Ám ehhez el kell jutni a piacra.

ja, piacon, köztudottan, csak ellenőrzött gombát szabad árusítani, hogy még vélet-lenül se legyen közöttük mérges. Ő a piac vezetője is egyben, és természetesen nagy gombász, még az árakat is tudja kapás-ból: szilvia meséli, hogy tavaly egy egész zsák szarvasgombát találtak, a szakértő már mondja is, annak 156 ezer kilója.

Mikor elmesélem, hogy ritkán készítek gombát, és legutóbb megmostam a las-kát, aztán semmi se lett belőle, egyszerre mondák: azt nem szabad!

– Lögybölni szabad csak, a homokot és a port leszedni róla – tanít Mészáros László, és ha már itt tartunk, rögtön azt is elmondja, hogy a gombát rögtön hű-tőbe kell tenni és még aznap elkészíteni. A világért sem szabad nejlonban tartani, csakis papírzacskóban!

Aztán rátérünk arra, mit lehet a kala-posokból készíteni. A rántott vargányát az asszony jónak tartja, a férfi nem, mert az olajban sütéstől elmennek belőle a jó ízek. Ezen nem vesznek össze, különben is jönnek a vevők, elfoglalják szilviát.

Mészáros László szerint a gomba se nem növény, se nem állat, a gombák az élővilágnak egy teljesen önálló csoport-ját alkotják. Nehéz megemészteni, de rengeteg olyan anyagot tartalmaz, ami semmi másban nincs, mert gyökérkap-csolatban él, onnan szívja fel a tápérté-ket. Lelkes gombász a szakértő, sokat jár Csomád és Fót környékén, többek között

csalÁd, otthon


őzlábra és a nagyon értékes óriáspöfeteg-re szakosodott.

Az érdekel, hogy mennyi idő alatt szü-letik a gomba. Egy hét, kettő?

– dehogy. Ha reggel kimegy az erdő-be, és 11 óra körül ugyanazon a csapáson vissza, már ott a gomba, három-négy óra alatt termőtestet tud hozni.

Mészáros László a gombák iránti ra-jongását nagyszüleinek köszönheti, akik gyermekkorában sokat vitték kirándulni, s megismertették vele e különleges élő-lényeket. A gimnázium után a kertészeti egyetem kurzusán elvégzett egy gyors-talpaló gombavizsgáló tanfolyamot, majd 2013-ban gomba-szakellenőri vizs-gát is tett.

Beszélgetünk az időjárásról és a gom-baszezonról. úgy látja, hogy az időjárás a gombáknál és a gyümölcsöknél egyfor-mán változtatja a szezont. Amik ősszel teremnének, idén már április-májusban

rókagomba

megjelentek, s hogy mi lesz szeptember-ben és októberben, amikor igazán sze-zonja lenne a spórásnak, nem látja előre. Nálunk a gombaszakértőnek 200 gombát kell ismernie, ebből 170 ehető, a csehek-nél 600 gombaféle az alapismeret. Északi szomszédainknál sláger a gomba, több-ször szerepel az étlapon, a menüben, mint nálunk.

Milyen ételeket lehet belőle készíteni? Maradjunk ennél a kettőnél, a vargányá-nál és a rókagombánál, ha már ez van itt előttünk a piaci asztalon.

ragus húsételhez jók, a rókából sa-látát is lehet készíteni, uborka, hagyma hozzá, paprikával. A vargánya dinsztel-ve, vagy pörköltbe is finom, ha a pörkölt már puha, néhány percig forraljuk együtt a gombával. de egy csipetnyi szárított vargánya is különlegessé teszi a leve-seket, mártásokat. A gombákból kiváló fasírt is lehet, ugyanúgy kell készíteni,

család, OtthOn


GoMBa a sERPEnyŐBEn

Hogyan együnk a rókagombából, vargányából? Gyorsan, mert tudjuk, romlandó. tehát egy vegyes étel, minden ugyanabba a bendőbe kerül, s hamar. tulaj-donképpen lecsót készítünk, ám a gombákkal, s ha szeretjük, még csirkemájjal is dúsíthatjuk.

a vargánya igen termetesre tud nőni, gondosan kell pucolni, hámozni, mert hozta az erdőből a földet, a sarat. tönkjével együtt szépen földaraboljuk, amek-korára szeretjük. Ő a legfinomabb az összes hozzátevő közül, majd a végén csak egy pár percre kerül a ser-penyőbe – a csirkemájjal együtt, mert az is kényeske.

Elébb a rókagombát is tisztítjuk, majd hagymát dinsztelünk, berakjuk rá a paprikát, paradicsomot, pi-rospaprikát, tehát a lecsóságot, aztán rádobjuk a róka-gombát. Ő is igen finom, de neki kell egy kis idő, hogy leveses legyen, puhuljon. Közben fűszerezünk, kenyeret szelünk, tejfölt készítünk elő, hogy a gombás-májas le-csónk megágyazhasson a hideg, habos sörnek. És hogy ne fogyjunk le nagyon hirtelen.

mint a rendes, húsból való fasírtot, leda-rálni, ízesíteni és nagyon gyorsan a forró olajban megforgatni.

A rókagomba eltevéséről a szakács-könyvek azt írják: Ha főzve vagy hagy-másan pirítva készítettük elő, akkor kis dobozkákba töltve fagyaszthatjuk. sava-nyúságként is eltehető. Ennek egyik ér-dekes változata, ha vodkában tartósítjuk, kakukkfű, bors és babérlevél kíséretében. Amikor felhasználáskor leszűrjük, az így nyert fűszeres vodka aromás kuriózum, ahogyan az alkohollal átitatott gomba is. Az olaszok vajban vagy olívaolajban, il-letve ahogyan az ma trendi, balzsamecet-ben tartósítják.

A gomba hasznos az elhízás ellen is, mert energiaszegény, tíz deka vargá-nyában mindössze 35 kalória van. Ezzel szemben laktat és tápanyagban dús.

b. á.

ráczné lakatos szilvia és Mészáros lászló

csalÁd, otthon


én egyszer menyasszonynak öltöz-tem egy ovis farsangon, de aztán nem tervezgettem az esküvőm nap-

ját. Addig nem, míg menyasszony nem let-tem, mert onnantól egy éven át próbáltam bepótolni a gyermekkori elmaradásom.

áTVerT aZ igaZiNem tudtuk pontosan, mit akarunk, hol akarjuk, mennyit akarunk költeni rá, és mit hogyan szeretnénk csinálni. de volt időnk kitalálni. Már a tervezés is élvezet volt.

szerencsére elég sok esküvőn jártunk már, sőt, egyet segítettünk is megszervez-ni, így tudtuk, mik az igenek és mik a ne-mek számunkra. Ám így is átestünk sok

ESKüVŐÉJJEl,ESKüVŐNAPPAl

A szőke ló és a buborékok

csalódáson, és belesétáltunk olyan csap-dákba, amikbe nem kellett volna. Amikor már pontosan tudtuk, milyen helyszínt szeretnénk, valahogy mégsem találtuk az igazit. Kétszer is azt gondoltuk, ez az, ez lesz az, most megtaláltuk, amit kerestünk. És akkor az első igazi nem hívott vissza, nem válaszolt az üzeneteinkre, és ha mi hívtuk, lerázott. Akkor jött a második iga-zi, aminél örültünk is, hogy az első leko-pott, mert ez, na ez gyönyörű, ez hangula-tosabb, és hát hol máshol lenne pont a mi esküvőnk, mint a csodás Balaton partján, ha már mindig ide járunk nyaralni?

Az utolsó pillanatban jött a feketeleves: sokkal drágább, mint hittük. Majdnem

Minden kislány az esküvőjéről álmo-dik, a nagy napról, amikor szép ruhát húzhat, pöröghet benne, hogy a bugyo-gója is kilátsszon, és persze legyen ott a herceg, no meg a fehér ló, és legalább az egyik legyen szőke közülük.

család, OtthOn


feláldoztuk a félretett pénzünket, hogy ott lehessen az esküvőnk, de szerencsére a kismenyasszony- és kisvőlegényagy ma-gához tért.

És mikor már azt hittük, meg kell álla-podnunk egy semmilyen helyben, bármi, bárki, csak legyen valami, például a sarki csehó a részeg, 80 pluszos sanyi bácsival, akkor jött az igazi a semmiből. Pici, egysze-rű, családias, fantáziadús, de alakítható, víz-parti, kinti és benti résszel, a lakásunktól 20 percre. Másnap lefoglaltuk a helyet.

Az utolsó pillanatok döntőek voltak az előkészítésben, például a menyasszonyi ruha kiválasztásában. Biztos volt, hogy kiárusításon vesszük meg a ruhát, mert új, de olcsóbb, mint a bérlés. Az első ilyenen, fél évvel az esküvő előtt, voltak ugyan jó darabok, de egyik sem volt olyan jó. A következőn volt egész jó, volt gyönyö-rű, azonban mind drága. És mikor már majdnem kompromisszum lett a vége,

egy kevésbé mutatós darabbal, akkor a leendő anyós rábökött egy megbúvó ruhá-ra. Csillogott is, masnis is volt, csipkék is akadtak rajta. Mondhatnám, minden, ami a tiltólistámon volt. de rendben, lássuk. Az eladó húzta a száját, hogy az kicsi lesz, ám szerencsére az anyósjelölt erősebb minden eladónál, úgyhogy a kétkedő nő már kaparta is elő a fehér vattacukornak tűnő ruhát.

És pont úgy, mint a Hamupipőkében, szinte rám csusszant, a cipzárt felhúzva, arrébb tessékelve egy csapat egyéb meny-asszonyt, a tükör előtt állva, máris imád-tam a vállfán még csak csipkés borzalmat. Tíz perc múlva már a pénztárnál álltunk egy nagy zsák fehér tüllel.

A menyasszonyi ruha ára nagy skálán mozog. Lehet rendelni Kínából pár ezer forintért is (egészen sok pozitív visszajel-zés hallható ezekről a ruhákról), lehet ki-árusításokon lecsapni egy szuper darabra

csalÁd, otthon


100 000 forint körül, lehet bérelni 200 000 forint körül, és lehet venni 2 000 000 fo-rintért is. Ezt is mindenki a maga belátása szerint ítélje meg.

a ruHáT Viselni kellAzt viszont érdemes megfogadni, hogy szeressük a ruhánkat, amit kiválasztunk, érezzük magunkat benne királylánynak, különlegesnek, mert ilyen ruhát tényleg csak egyszer viselünk az életben (anélkül, hogy furán néznének ránk körülöttünk). A nem lányos lányok is meg fogják találni a magukét, amiben nem lányos király-lánynak érezhetik magukat. Arra nagyon figyeljünk, hogy kényelmes legyen, ne csak gyönyörű, mert annak nincs semmi értelme, hogy fuldokoljunk az oltárhoz menet vagy a vacsora közben. Annyira egy ruha sem szép.

A létszámot az egészséges középkate-góriába szerettük volna belőni, bár nem az volt a lényeg, hogy hányan lesznek, hanem hogy kik. Jártunk már icipici és óriási létszámú esküvőn is, mindkettőnek megvan a romantikája (és a költségveté-se). számunkra egyetlen szabály volt a vendégsereget illetően: senkit nem hívunk meg, akit nem ismerünk mind a ketten nagyon jól. Tehát, ha például valamelyi-künk elesik az oltár felé sétálva, és sáros lesz a ruhája, akkor az vicces legyen, és ne kínos. Hogy az egész családias, meg-hitt lehessen, de ne csak tízen legyünk. szerettük volna a legelejétől bevonni a barátainkat, a családunkat, hogy ez nekik se csak egy nap legyen, hanem részesei legyenek a készülődési folyamatnak, a vőlegényből és menyasszonyból férjjé és feleséggé válásunknak. Ahogyan majd gyermekeink életének is részesei lesznek, vagy öregkorunk bridzspartijainak.

Ezért a tanúk a testvéreink voltak, a dekorációt a barátainkkal közösen készí-

tettük el és aznap reggel együtt tettük fel velük, még a vendégsereg megérkezése előtt. A polgári esküvőt nem aznapra szerveztük, így a szertartást a család és a barátok előtt egy családtag tarthatta, aki ismer minket, és ezért rólunk tudott beszélni, nem a szokásos versrészleteket szavalta. Az esküvő levezénylésére nem vőfélyt vagy ceremóniamestert kértünk fel, hanem az egyik legjobb szervező-készségű barátunkat bíztuk meg vele. Ő úgyis ismerte a násznép nagyját, fél szavakból is értett minket, és a nap for-gatókönyvét is fújta oda-vissza, hiszen ott volt a tervezési folyamatnál. A fo-tóst nem egy honlapról találtuk, hanem szerencsére akadt profi a család baráti körében, így ő is otthonosan mozgott az esküvőn, tehát semmi műmosoly, semmi beállított kép.

A menüt mi találtuk ki, mert az elejé-től tudtuk, hogy nem szeretnénk a szo-kásos töltöttkáposzta–húsleves–pörkölt kombinációt. Mi igenis rántott húst, sült kacsát, bolognai makarónit, tízféle mini tortát és – a vőlegény legnagyobb örö-mére – palacsintát szeretnénk. Így is lett. A násznép pedig azóta is emlegeti, hogy ilyen jót esküvőn még nem evett. de ta-lán azon kívül sem.

A rokonok és barátok mindenhonnan összegyűltek – Kanadából, Győrből, svájcból. senkit sem érdekelt a távol-ság, az idő vagy a fáradság. Eljöttek, ott voltak, szerettek minket, sőt akadt olyan, aki még mankóval is táncolt egész éjjel.

esŐ és konfettiA szertartást az étterem melletti gyepre képzeltük, háttérben a duna-parttal, bu-borékfújóval. Azonban az eső aznap a szertartás kezdetének pillanatáig kitartóan esett, ezért átszerveztük az egészet a bel-

család, OtthOn


ső térre, ami szintén szép volt, de nem az, amit elképzeltünk. Ezzel is megbarátkoz-tunk volna, ám az eső az utolsó pillanat-ban elállt, a nap kisütött. Minden és min-denki egy perc alatt kint termett a szabad ég alatt, ahova kitaláltuk a ceremóniát. A következő pillanatban pedig már a szü-leinkkel sétáltunk az eső áztatta, naptól csillogó gyepen, a buborékok között, a konfettiesőben a barátaink és rokonaink sorfalán át az oltárig. Kívánni sem lehetett volna szebbet.

Nem akartunk hagyományos esküvői játékokat. A székek alá ragasztva egy titkos küldetést talált mindenki: így szü-lettek vicces selfie-k egymásnak eddig idegen rokonokról, így került duna-víz a főasztalra egy palackban, s kedves üze-netek a vőlegény zsebébe. A párismereti kvízben az egész társaság részt vett, ide-genek konspiráltak egymással, és kiabál-tak át a terem egyik végéből a másikba, hogy ki szerint hány helyen dolgozott

összesen eddig a pár két tagja, és melyik testvérnek hogy is hívják a hány gyerekét is? A nyertes megkapta a menyasszonyi csokrot, hiszen még nálunk is jobban tudta a válaszokat a kérdésekre, mert mi sem emlékezhetünk mindenre. Erre van-nak a barátok.

Ha a legelején meghatározzuk, hogy milyen hangulatot szeretnénk, és ahhoz tartjuk magunkat végig, akkor nem lehet baj. Jöhet persze kötekedő rokon, fülünk-be jutott sértődések, kétkedő barátok és sok minden más, de nagyon fontos észben tartani, az elejétől a végéig, hogy ez a mi napunk, és ezen az egy napon nem számít, hogy ki mit szeretne, kinek tetszik vagy nem tetszik a helyszín, a meghívó vagy bármi, csak mi szeressük minden rész-letét. Ha mi szeretjük, és a meghívottak is jól vannak megválogatva, akkor szem úgysem marad szárazon.

A szokások tekintetében is dönthetünk: ha fontosak a szokások, a menyasszony-

csalÁd, otthon


a házasságkötések száma 2010 és 2016 között 46 százalékkal nőtt, 2016-ban a friss házasok száma 51,8 ezer volt a KsH adatai szerint. a tendencia 2016 óta töretlen, azaz egyre több és több pár mondja ki a bol-dogító igent Magyarországon. a teljes képhez tartozik, hogy minden évben nagyjából 20 ezer válást is hitelesí-tenek, viszont ez a szám egyelőre nem nő.

rablás a templomi esküvő, az oltárhoz vo-nulás a szülőkkel, a friss pár első, betaní-tott tánca, a menyasszonytánc vagy bármi egyéb, akkor csináljuk! Gátlástalanul sző-jük bele a napba, amit csak szeretnénk! Ha igazi falusi esküvőt szeretnénk, annak minden hagyományával, akkor ne fogjuk vissza magunkat!

Ha ezek közül bármelyiktől feláll a szőr a hátunkon, akkor egy egyszerű vonással tüntessük el a forgatókönyvből. Nem attól fogja Gizi néni jól érezni magát az esküvőn, mert magunkra erőltetünk egy kétszázadik muszájtáncot. Próbáljuk meg úgy belőni a költségvetést, hogy ha minden forintot összeszámolunk a végén (menyasszonyi ruha, öltöny, vacsora, köszönőajándékok, szállás a messzebbről jövőknek…), akkor egy főre maximum 20 000-30 000 forintra jöjjön ki az egész. Ebben az esetben, ha a násznép is hajlandó, akkor az esküvő ára megtérül, vagy akár még pluszban is ki-jöhetünk belőle. A nászajándék-kérdésben sem kell pirulni, ha szóba jön. Nyugodtan lehet előre tisztázni, hogy minek örülnénk. Ennek van finom és kevésbé finom módja. El lehet szépen lassan terjeszteni a család-ban, vagy rá lehet írni konkrétan a meghí-vóra, hogy pénznek, utalványnak, bútor-nak… örülnénk-e a legjobban. Persze, csak udvariasan, nem elfelejtve, hogy ajándékot adni nem kötelező, de szép gesztus a nász-néptől.

Mi mindenkinek, aki megkérdezte, megmondtuk, hogy bárminek örülünk, de leginkább a borítékba valónak. de nem ezért csináltuk, nem vártuk, hogy visz-szajöjjön a pénz, nem vártunk el senkitől semmit.

OTT Ér a naPFelkelTeKedves fiatalok és kevésbé fiatalok, akik az esküvőtöket tervezitek! Próbáljátok meg csak magatokat előtérbe helyezni a

nagy napra, és élvezzétek a közös szerve-zést is! Ha csak idegeskedtek, stresszeltek és vitatkoztok egy nap miatt, mi lesz ve-letek, ha három gyerek csüng rajtatok, szalad a konyha, és az anyós is napi há-romszor telefonál? Ez az időszak minden-képpen jó próbatétele a kapcsolatnak is. Ha ti élvezitek majd a nagy napot, elejétől végéig (ami egy szemvillanásnak fog tűn-ni), akkor a rokonságot hajnalban már úgy kell kitessékelni a helyről, a barátokat pá-linkamámorban kell taxiba gyömöszölni, az ajándékokat traktorral kell majd haza-szállítani, és utána hetekig csak hallgatni kell majd az áradozást a valaha volt leg-jobb esküvőről.

Nálunk bevált. A pincérek még záróra után sem akartak kitessékelni minket, még megettek velünk egy utolsó hot do-got az éjféli menüből, még hagyták, hogy a barátaink felgyújtsák az udvaron a letép-kedett dekorációt és végignézzék, ahogy elég. de mi sem akartunk hazamenni, a napfelkelte ott ért minket.

És emlékünkbe véstük a buborékoktól színes, eső áztatta vízparti gyepet, ahol felelevenítve a gyerekkorunkat, megjó-solva a közös, hosszú életet, rokonainkat ölelgetve, csodaszép masnis menyasszo-nyi ruhában feszítve, barátaink könnyes szemét nézve koccintunk arra, hogy mind itt vagyunk, együtt vagyunk. Arra, hogy összeházasodtunk.

sok boldogságot mindenkinek!cs. n.

család, OtthOn


ez az illat mindent visszaidéz. Tava-szi reggeleken a városi erkélyen, felhős délutánokon a hegyi nyara-

lóban, forgalmas utak mentén töményen ér el a mézes, vad illat. Ha migráns, ha ha-zai, az akácfa sűrű, hófehér fürtjei ontják az orrunknak kedves illatot. Akácfát nem ültet az ember szándékosan, hacsak nem a ritkább lila változatát. Ő jön, megáll a kapunál, s integet. A többi illatot be kell hoznunk a kertbe. Ám ez nem olyan köny-nyű. van ugye a széljárás, ami elfújja, van a távolság, ami elválasztja tőlünk – a leg-jobb az lenne, ha egy cserépben tehetnénk az asztalra az összes illatot, s ott ülnénk fölötte egész nap.

JáZmin

színek és illatok a kertbengyerekkorunkban egyszerűen éltünk. kikerültük a macerát, hogy a méhek be-gyűjtsék a virágport, elvigyék a kaptárba, dolgozzanak vele, aztán a méhész kipergesse, üvegbe ügyeskedje, piacra vigye, anyánk hazahozza... mi egysze-rűen lelegeltük az akác virágját. vigyázni kellett, ne legyen benne darázs, légy, hangya, de aztán nagyon finom volt. Ma már csak az illata emlékeztet a hajdani évekre, s én is polcról eszem a mézet.

ember csak kulloghat a nyomában ilyen-olyan utánzatokkal. A nőiesség jelképeként is nyilvántartott jázmin nagyon csinosan, sok év alatt fölfut a kerítésre, csokorban lóg alá, nem is érezni a körömpörkölt sza-gát, ha alatta esszük. Amúgy, nem jó a kö-römpörkölt jázmin illattal?

ViasZVirág

Alighanem a legillatosabb virág, kúszónö-vény, önálló cserje formában is akár, sőt, télen parfüm alakban is szagolhatjuk. Nem véletlen, hogy a kozmetikai ipar hasznosít-ja, ilyen finomat csak a természet tud, az

Hasonlóan erős illata van a viaszvirágnak, bár ő sokkal kényesebb jószág a jázmin-nál. Neki lelke van, forralt vizet igényel, beszélgetni kell vele, sokáig nem szabad magára hagyni. Tekergetni kell az előző-leg szépen megépített s állandóan bővített támra, olykor megszabadítani a kártevők-től, szóval gyerek a gyerekünk helyett. Ha elégedett, hoz egy-két, néhány virágot. Olykor szerényen, a levelek közé elrejtve – de üzeni, hogy virágot hozott. Tömény illata elárasztja a házat, akkor is, ha nyárra kitettük az erkélyre.

csalÁd, otthon


leVendula róZsa

szép, hasznos és illatos. Nem igényes, nem kényes, napos helyen szépen sűrűsödik, ezüst színű bokorrá terpeszkedik, minden levele, szára illatos már a virágzás előtt is. Nyáron aztán bevadul, a bimbóit kibontja, sötétlila lándzsái kápráztatják el a biológi-át. Ilyenkor illatos is, távoldik tőle szúnyog tüstént. Mi viszont ilyenkor szüreteljük, a virágok a lakásban még évekig kékek, szépek, bájosak. Ha leveleket is gyűjtünk, azok morzsolva bódítók, állítólag a moly-lepkék menekülnek előlük. Az enyémek sajnos szeretik. van ízlésük.

baZsalikOm

El nem maradhat a kertből, az erkélyről, ablakból. Persze, hogy fűszerként kerül – nálam – szinte mindenbe, frissen, har-sogóan ad ízt, kellemet, étvágyat a tepsis-nek, a sültnek, a pörköltnek, a kenyérnek, a tésztának, a sütinek, a fagyinak, a limoná-dénak. Amikor még nem ettük meg, akkor is bájos, kicsit göndör leveleivel, halvány, szerény virágaival, megdörzsölve, orrunk alá tartva jellegzetes aromájával. Főzni persze a szárított változattal is lehet, de az nem ugyanaz. Mondhatni, se íze, se bűze.

A királynő. Érzékeny, kényes, cuccos, igényes. Folyton metszeni kell, szakérte-lemmel, ahány rózsa, annyi metszésfajta, permetezni, ahány tetű, bogár, fekete meg zöld akármi, annyiféle permet, tápszer, trágya, ilyen lágyított víz, olyan gyógy-szer – egy palotányi szolgasereg is elkél minden bokor mellé. Na de aztán! Ontja a virágokat, bimbózik, feslik, pompázik, sárga, vörös, rózsaszín, futó-, tea-, bokor – ahány nagysága, annyi pompa. Illata ezer, színe, formája szivárvány, hálája végtelen.

PeTúnia

A szerény szolga a rózsa mellett. Nem igé-nyel metszést, néha egy kis tápot, no és egy kicsit iszákos. Persze, nem is él sokáig, egy nyár az élete. Mindenféle színben, kék, sár-ga, rózsaszín, piros, csíkos, cirmos, ami csak szemnek ingere. Mind illatos. szerényen, a kert sarkából, a terasz távolából küldi mor-zejeleit: itt vagyok, örömödre vagyok. Bok-rosodik, minden szár, levél újabb és újabb virágok hordozására készül. Mikorra kitel-jesedik, ősszel, tél elején, eléri a vég.

-v. a.

család, OtthOn


a ligát az is ismerte, aki sosem járt ott. Kevesen tehették, a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas években az

állampárt hű katonái nyaralhattak a Buda-pesthez közeli hatalmas partszakaszon. A terület ketté volt osztva, a Keneséhez kö-zelebbi, sorompóval elzárt rész a főmuf-tik nyaralóhelye volt, Kádár János, Aczél György, Losonczi Pál és társaik kaptak villát rendszeres használatra – ha nem voltak ott, akkor üresen álltak az épületek.

kádár mólóJaMa vadregényes kalandtúrákat lehet itt tenni, Kádár mólója, az őrbódé, ahol hor-gászott, gatyára vetkőzve fürdött, látogat-

Híres balatoni nyaralókVIllÁK,írÓK,üDülŐK,zENÉSzEK

A Balaton nem csak tó. Persze napfény, nyár, fürdőzés, hajókázás, sült hekk – de életérzés is. gyerekként lógtunk a vonat ablakában, suhantak el a sárgára festett, zöld zsalugáteres villák, a parton integettek fák, a vízen rút kiskacsák, sétahajók, vitorlások ringatóztak – és tudtuk, hogy ez nem csak víz, nem csak nyaralás. a balaton irodalom, színház, történelem. És még bambi is kapható.

ható, a kutyák és a kacsák imádják, de a többi az enyészeté. üresen, elhagyatottan állnak évtizedek óta. Hajdan volt ezen a részen uszoda, kultúrház, moziterem, ma már csak életveszélyes falak, betört ab-lakok, rozsdásodó filmdobozok, lyukas, szakadt fotelek, ajtajuk vesztett konyha-szekrények, a teraszokat ellepő bokrok, köveket föltörő futónövények. A régmúl-tat kísértők borzongva járnak a kísérteties villákban.

Ha ugyan villák voltak. Még így, rom-jaikban is látszik, hogy szerény volt ez a környezet, megbúvó, a szükségesnél nem sokkal több. Persze, kinek tellett akkoriban ennyire szolidra is, pláne a Balatonon?

A hajdani uszoda is az enyészeté lett BAllA TAMÁs FoTóJA

csalÁd, otthon


A csóróbbak, a mezei párttagok Aliga másik részén nyaraltak, a sorompó innen-ső felén. Többemeletes betonházak, lifttel, erkéllyel, olyan, mint az otthoni lakótelep. Icipici fürdőszoba, talpalatnyi erkély, két ágy, a gyerekeknek pótágy. Egy a vigasz: a perzselő betonerkélyről kicsit látni a Bala-tont. És a közösségi érzés: együtt lehet to-longani a reggeliért, a parti fagyiért – ám a víz mindenkié. A labda meg azé, aki kapja.

dunai regÉny FüredenMég régebben más volt a világ. Hatalmas, gyönyörű villák, közel a parthoz, élénk társadalmi élet, pezsgő művészet. Ma már leginkább belépőt kell váltanunk, ha át akarjuk kicsit élni az egykori érzést.

Például a Jókai-villában Füreden. Ez a szívkórház közelében van, s bár Jókai kez-detben, 1857-től a kórház területén lévő Klotild-udvarban lakott, később, a ma már emlékmúzeumként működő, 1870-ben épült villában élt legalább húsz nyáron át feleségével, Laborfalvi róza színésznő-

vel. A hangulatos szobákban a családi re-likviák mellett láthatjuk az íróasztalt, ahol többek között Az arany embert is írta, s ha eltekintünk attól az apróságtól, hogy ez a regény többnyire a dunán játszódik, el-mélázhatunk az ablakon át elénk táruló tó vizén, láthatjuk innen a kikötőt, a hajókat. Ahogy Jókai is tehette, aki állítólag utálta a vizet, nem szeretett fürödni, ilyen meg-felelő távolságból azonban baráti viszonyt ápolt vele.

Mennyi remekművel lennénk szegé-nyebbek, ha szeretett volna pancsolni?

a nemZeT csalOgányade Blaha Lujza is a Balaton rabja volt, ő Füreden 23 nyarat töltött el. Így ír erről a korabeli sajtó: „Blaháné úgyszólván az utolsó nevezetes állandó vendége Ba-latonfürednek. Elfogytak már a hajda-ni környékbeli magyar urak, akik olyan patriarkális színt adtak a füredi életnek,rég nincs már meg Jókai, aki egykor a fürdősaison főérdekességeinek egyike

A Jókai-villa Balatonfüreden

család, OtthOn


volt, s a magyar arisztokrácia is, mely egykor sűrűn látogatta, mind jobban el-maradozik.” A nemzet csalogánya kez-detben társasági központtá tette villáját, később visszavonultan élt, testvérével és unokájával osztotta meg a csöndet. villá-jában ma róla elnevezett szálloda műkö-dik a róla elnevezett utcában.

badacsOnyi PanOrámaKi ne járt volna még a Balatonra leg-szebb panorámát nyújtó Kisfaludy-ház-ban? Gyerekkorában az embert gyalog zavarták föl a parttól igencsak messze, kánikulában még messzebb fekvő nád-födeles csárdába, ahol a kerítés melletti fák árnyékában megpihenhetett, a kútból friss vizet ihatott. Idősebben már kocsival szuszakolt fölfelé, s ínycsiklandó ebédet fogyasztott okostelefonnal bíbelődő gye-rekeivel. de bámulta a tavat ebből a szög-ből, ebből a messzeségből, jól nem lakva a látvánnyal. A költő Kisfaludy sándor ügyes szőlősgazda hírében állt, hajdani

présháza ma puccos étterem. Közel hoz-zá felesége, szegedy róza emlékháza, amely szintén présház volt, mondjuk in-kább kúria pincével, tehetős apjától kapta nászajándékba a barokk stílusú épületet, amely ma emlékház, bormúzeum és boro-zó. Mi más lehetne? Itt a kilátáson kívül a névadó saját receptje által készített ürmös bort is kínál az itallap, mely szerint: „ür-mösbort – legalábbis az utóbbi száz-száz-ötven évet tekintve – hazánkban csak házi használatra készítettek. ünnepi asztalra szánt csemege volt ez, de gyógyszerként is számon tartották és széles körben alkal-mazták, nemcsak étvágygerjesztőnek és gyomorerősítőnek, hanem a legkülönfé-lébb betegségek gyógyítására is.”

FOnyódi Zene És FesTmÉnyA fonyódi Bélatelepen nyaralt Huszka Jenő, a Lili bárónő, a Mária főhadnagy operettek szerzője. Ezeket éppen itt kom-ponálta, hiszen a villában zongora, vagy-is munkaeszköz is rendelkezésére állt.

ebbe a fonyódi villába járt nyaralni szinyei Merse Pál

csalÁd, otthon


1905-től volt rendszeres nyaraló a saját házában, ahol vendégül látta a kor nagy-jait, Fedák sárit, Péchy Erzsit, rátkai Mártont. 1940 körül, még az államosítás előtt eladta a villáját, de ezután is bérelt villákban múlatta a nyarakat a Balaton partján. Ma emléktábla őrzi nevét hajdani nyaralóján, a Bartók Béla utcában. A déli part szerelmese, Huszka mellett ebben az utcában nyaralt két nyáron át, 1916–17-ben szinyei Merse Pál is. Ő csónakkal vitette ki magát unokáival a nádas mellé, a fonyódi parthoz közel. délre már kész volt a kép, mehettek haza. Ebben a villá-ban ma a Fonyódi Múzeum működik, em-léktáblával a falán.

TuliPánOs nyaralóFöldváron nyaralt húsz éven át Bajor Gizi színésznő. A Tulipános ház eredetileg széchényi Imre feleségéé volt, 1930-ban vásárolta meg tőle a színésznő. Ma a vil-lán emléktábla jelzi a színésznő emlékét.

ZOngOra És sZínHáZsiófokon, a Balaton fővárosában Karin-thy Frigyes, rejtő Jenő, Krúdy Gyula, Hunyady sándor is gyakori vendég volt

de a Balatonra születni a legjobb. Kál-mán Imrének már akkor is nagyon jó lett volna, ha egyszerű siófoki lakosként éli le az életét, de ő innen szerzett világhírt magának. Az 1860-as években indult meg a Budapest–Fiume vasútvonal, amely-lyel a balatoni falvak, városok elérhetővé váltak. A fölfedezés, hogy a Balaton für-désre, nyaralásra is alkalmas, átrendezte a világnak ezen részét, a földműves, állatte-nyésztő, szőlőt művelő népeket vendégfo-gadókká tette. Kálmán Imre családjánál, gabonakereskedő apjánál is szálltak meg vendégek, többek között Liedl Ferenc he-gedűművész 1888-ban. Első zenei leckéit tőle kapta, bár anyja s anyai rokonai is ze-néltek, tanítgatták zongorázni, mégis, ez volt a meghatározó élménye. No és a sió-foki színkör, ahol a gyermek Kálmán Imre minden próbán pontosan megjelent – bár senki nem hívta.

Zene, színház, Balaton – kit ne vará-zsolna el? Csak tehetség kell még hozzá, hogy megszülessen egy Cigányprímás, egy Csárdáskirálynő. És az ember csak kapkodja a fejét. A tó, a hajók, meg még nagyjaink is ...

-ja

Bajor Gizi balatonföldvári rezidenciája

család, OtthOn


Ezamikocsmánk.Eljárogatunkide,törzsvendégekvagyunk.Ismerakocsmáros,smiisszámontartjukatöbbieket.Műszakutánbetévedmindenki,akörnyékendolgozókelegánsban,amelósokmunkaruhában,ahelyiértelmiségképvise-

lői lazában, a nyuggerekmackóban. Koccintunk, egymás egészségére öblögetünk.Szerdándartsversenyakeménymagnak,péntekenkvízakörnyékfiatalirodistáinak.Szombatonélőgitárzene,rockazöregebbeknek,technoaserdülőknek.Könyvespolc,állólámpa, punnyadásra csábító fotelek, régi rádiók, akvárium, nemes borok, sör-csap.Mindenesteaszakácsremekei,körömpörkölt,pizza, töltötthús.Saját, titkosfűszerkeverék,kacsazsír,kemence,grill.Vasárnapsörmellettbeszéljükmegafőzésreváróebédet,receptetcserélünk,piacikofákrólregélünk.Szilveszterkorcsülök,lencse,

lampion,diszkó,tánc,barátok közös asztal-nál gondosan össze-válogatva.

Ez a mi kocsmánk. Ittmegkérdik, hol vol-tunk tegnap óta, meg-gyógyult-e a lábunk, hogy van a mama a műtétjeután,smiistu-dunk mindent a takarí-tófölserdültfiánakelsőmunkahelyéről, a ház-kezelőkukáskalandja-iról, a telemarketinges kislány újabb szerelmi

csalódásáról, a nyelvzseni alkoholista legújabb rémálmairól.ülünk a teraszon, kor-tyolgatunk,koccintgatunk,cigizgetünk,nézzükaleparkolóautókat,köszönünkaboltbaigyekvőknek,azovibólhazarollerezőknek,asétálókutyáknak.Odabennfocimeccsetné-zünk, a totó esélyeit latolgatjuk. Káromkodunk. Lottóra váltunk.Ezvoltamikocsmánk.Bezárt.Elüldözteafőbérlő.Nemértemegneki.Cigiztünk,

zenéltünk, nevettünk, táncoltunk, ételszagunk volt, hangosak voltunk. Voltunk.Mostmárnemvagyunk.Csöndes,szolidfodrászvanakocsmánkhelyén.Mostrend

van.Csakmibolyongunkakörnyezőutcákban,alig-aligfutunkösszevalakiismerőssel.Hovalettmindenki?Amikocsmánkbanvoltvízszerelő,gázos,villanyos,festő,kőműves,újságíró–ha

valamit el kellett intézni, azt itt intéztük. Ez volt a fórum. Megbeszéltük, megértettük, elítéltük, megszavaztuk. Megjavítottuk, beláttuk, sajnáltuk, gratuláltunk, megköszön-tük. Mindenki mondta a magáét, mindenkit megnéztünk innen, aztán onnan, mindenkit meghallgattunk, mindenki meghallgatott minket. Mindenkivel jól meghánytuk-vetettük, összevesztünk,kibékültünk.Ezvoltamikocsmánk.Ittvoltmindenamiénk.Miénkvoltaminden.Csakasörfogyottkinéha.Mostittvagyunkkocsmátlanul.Holamikocsmánk?

Jakubovits anna

A mi kocsmánk

csalÁd, otthon


a XX. század folyamán háromszáz-milliónál is több ember – nagy-jából az Egyesült Államok teljes

mai lakossága – halt meg fekete himlőben. A XvIII. századi Európában a fertőzöttek 30 százaléka – többségük öt éven aluli gyermek – meghalt, a túlélők egyharma-da pedig megvakult. (Például Kölcsey Ferenc is.) A tomboló járvány mintegy 60 millió európai életét követelte.

Amikor a fekete himlő az európai gyarmatosítók és az afrikai rabszolgák közvetítésével Amerikába is elérkezett, olyannyira gyorsan terjedt, hogy alapjai-ban roppantotta meg az akkor már ezer-éves azték birodalom katonai és gazda-sági erejét. Az elkövetkező időszakban a himlő kiirtotta a Karib-szigetek teljes őslakosságát, Mexikóban pedig milliókat

kötelező oltás: igen vagy nem?

A védőoltások az orvostudomány legnagyszerűbb találmányai közé tartoznak. ezeknek köszönhető, hogy ma már csak a tankönyvből ismerünk egy sor olyan betegséget, amelyek korábban emberek száz- és százmillióit betegítették meg – ez a a hivatalos vélemény. mások szerint – és ezek a mások egyre hangosabbak – az oltásoknak ártalmaik is vannak, maradandó vagy akár halálos hatásuk is lehet, ezért sokan kötelességüknek érzik, hogy küzdjenek az „oltásdiktatúra” ellen. kötelező védőoltás: igen vagy nem?

ölt meg néhány évtized alatt, és az inka birodalomban is több százezer volt a jár-vány halottainak száma.

A betegség cseppfertőzéssel terjed, s éppen ez a tulajdonsága tette alkalmassá arra, hogy már a XvIII. században bioló-giai fegyverként alkalmazzák. 1763-ban, a Pontiac indián főnök vezette lázadás idején a brit csapatok parancsnoka, Jeffrey Amherst tábornok javasolta himlőjárvány elterjesztését az indiánok között fertőzött takarók révén.

Az ENsZ egészségügyi szervezetének (WHO) becslései szerint még 1967-ben is 15 millió embert fertőzött meg a himlő, és kétmillióan haltak bele. A himlőoltás beve-zetésének köszönhetően azonban a WHO 1979-ben hivatalosan is bejelentette, hogy a fekete himlő eltűnt a föld színéről. Napja-

család, OtthOn


inkig ez az egyetlen fertőző betegség, amit sikerült tökéletesen felszámolni.

de nem a fekete himlő az egyetlen be-tegség, amit már csupán hírből ismerünk.Az embereknek ma már fogalmuk sincs arról az időről, amikor előfordult, hogy egyetlen év alatt (1881) a diftéria (torok-gyík) elvitte New york összes tíz év alat-ti gyermekeinek egy százalékát. vagy ki emlékszik már arra, amikor a fiatal szü-lőket az idősebbek arra intették: csak az után számolják meg, hogy hány gyerekük van, ha azok már átestek a kanyarón.

eltűnt BetegségekEzek a betegségek, és még egy sor másik, a kötelező védőoltások bevezetése után szo-rultak vissza vagy szűntek meg teljesen. A szakemberek szerint a legfőbb szempont, hogy az oltásokkal az elérhető legjobb egészségi állapotot idézzék elő a lehető

legkevesebb mellékhatás árán. Mert bi-zony igaz az ősi gyógyszerészmondás: az egyetlen gyógyszer, aminek nincs mellék-hatása, az, aminek főhatása sincsen. senki nem tagadja hát, hogy a kötelező védőol-tásoknak ne lehetnének esetleg egyénileg változó káros következményei is.

Ebből kiindulva egyre inkább nő a kö-telező oltásokat ellenzők tábora – vagy csak a szinte korlátlanná váló nyilvános-ság következtében hangosabban tudják hallatni hangjukat – szerte a világban és nálunk is. Fő érveik szerint a szülőnek joga van eldöntetni, hogy beoltatja-e gyer-mekét, mert számos „bizonyítéka” van, hogy ezek a vakcinák idegrendszeri vagy autoimmun-zavarokat okozhatnak (ami-kor a test nem ismeri föl a saját sejtjeit), és felelősek lehetnek például az autizmus kialakulásáért. Az államok viszont nem ismerik el az oltáskárosodottságot, nem

A feketehimlő azték ábrázolása a XVi. századból

csalÁd, otthon


segítik az érintett családokat, az egészség-ügy nem követi nyomon az oltások hatá-sát, meg sem kísérlik kiszűrni, hogy kinek árthat egy-egy hatóanyag.

oltÁsdiktAtÚrA?Az ellenzők természetesen legalább annyi „tudományos” bizonyítékot tudnak felsorol-ni, mint amennyit a kötelező oltás támoga-tói. A hivatásos egészségügyet sok fronton támadó szendi Gábor is az ellenzők táborát erősíti, bár kicsit óvatosabban fogalmaz:

„Nem érdemes utólag azon merenge-ni, hogy tényleg az orvostudomány egyik legnagyszerűbb vívmánya volt-e az ol-tások felfedezése és elterjesztése, avagy Pandora szelencéjét nyitottuk ki ezzel. A radikális oltásellenességet több okból sem tekinthetjük reális alternatívának. A reális cél az oltással kapcsolatos kockáza-tok minimalizálása. Ezen az egyéni alkati kockázatok kutatásával, az oltóanyagok gyártásának és tesztelésének szigorú kont-rolljával, a kötelező mellékhatás-jelentés bevezetésével lehet javítani. Fontos volna a járványügyi szempontból irreleváns ol-tásokat (tetanusz, HPv, Hepatitisz B, inf-luenza stb.) választhatóvá tenni, és valós haszon/kockázatelemzéseket közreadni. s véget kell vetni az oltásdiktatúrának, amely nem mérlegel egyéni szemponto-kat, hanem a közérdekre hivatkozva min-denkit beoltat, akkor is, ha előjelei vannak az oltás fokozott kockázatának.”

szendi Gábor még azt is állítja, hogy a történelem során a különféle járványokat az állatok és emberek együttélése, a nagy népsűrűség, a csatornázás és a tiszta ivó-víz hiánya, valamint a nemzetközi keres-kedelem fellendülése idézte elő. szerinte a fertőző betegségekből eredő halálozás már régen minimálisra csökkent a külön-féle oltások bevezetését megelőzően is. A skarlátot hozza fel példának, ami an-

nak ellenére tűnt el a fejlett országokban, hogy nincsen ellene védőoltás.

való igaz, hogy hazánkban az Orszá-gos Közegészségügyi Intézeten belül csak 2009-ben jött létre az oltást követő nemkívánatos események (OKNE) elne-vezésű munkacsoport – olvashatjuk azon a, talán az egyetlen hivatalosnak tekint-hető honlapon (vacsatc.hu – az elnevezés is lehetne felhasználóbarátabb) –, ahol védőoltásokkal kapcsolatos tudnivaló-kat találunk. Ahogy magukról írják: „Az Oltásbiztonság honlap célja, hogy a biz-tonságos immunizáció témakörben minél több információt tegyen közzé a szakma és a lakosság részére, magyar nyelven. A honlapot a WHO a hiteles és megfelelő tartalmú tájékoztatás követelményeinek megfelelő forrásként ismeri el.”

Itt a védőoltások védelmében olvas-hatunk adatokkal alátámasztott példákat, igyekeznek tételesen cáfolni az ellenzők érveit. Érdekes, hogy bizonyos felméré-sek, kutatások eredményeiből és egyéb tényekből a két oldal más-más, több-nyire ellentétes következtetéseket képes levonni. Az ellenzők például szívesen hivatkoznak arra, hogy számos európai országban nem kötelezők a védőoltások, azt viszont nem teszik hozzá, hogy közös-ségbe, bölcsődébe, óvodába csak olyan gyerek mehet, aki megkapta ezeket.

Ez a honlap is csak szőrmentén és szűkszavúan foglalkozik a lehetséges mellékhatásokkal, olyannyira, hogy az „oltást követő nem kívánatos esemény” kifejezést találja szakmailag pontosnak, elismeri, hogy lehetségesek ilyenek, de kötelező őket regisztrálni és kivizsgálni.

Az ellenzők hangosabbaknak tűnnek, mint amennyien valójában lehetnek: Ma-gyarországon ugyanis a becslések szerint a lakosságnak mindössze 1,5-2 százaléka nem kapja meg a kötelező oltásokat, vagy

család, OtthOn


legalább egy részüket. Nehéz persze pon-tos számokat mondani, azért például, mert a híresztelések szerint léteznek olyan gyer-mek-háziorvosok, akik hajlandók igazolni az oltásokat azok beadása nélkül is.

cinkos orvosok?Póta György orvos, a Házi Gyermekor-vosok Országos Egyesületének elnöke ezzel kapcsolatban egy interjúban arról beszélt, hogy vannak olyan szülők, akik több száz kilométert is utaznak a gyer-mekorvoshoz, ám csupán a gyermek másfél éves koráig – amíg az oltásokat kötelező beadni –, majd visszajelentkez-nek a lakóhelyükhöz közelebbi orvos-hoz. Póta doktor szerint azzal, hogy csak papíron kapják meg a gyerekek az oltá-sokat, az a legnagyobb probléma, hogy így olyan betegségek ellen is védtelenek lesznek, amelyek hazánkban ugyan nem vagy ritkán fordulnak elő, de külföldön megfertőződhetnek velük.

a WHo adatai szerint Európa lakosságának összesen 84,6 százaléka él oltási kötelezettség nélkül (56,3 százalék), vagy mindössze 1-4 betegség ellen oltásra kötelezve (28,3 százalék).

Hazánk a jelenlegi 11 betegség elleni oltási kötelezett-séggel az európai lakosság mindössze 15,4 százalékához tartozik a szigorúnak tartott oltási rend szerint. a gyerekek a 11-féle védőoltást kötelező és úgynevezett kampányoltás keretében kapják meg 13 éves korukig. Ezek a következő betegségektől védenek:BCG: tBC ellen (mycobacterium)

DTPa: Diftéria, torokgyík (corynebacterium diphteriae) + tetanusz, merevgörcs (clostridium tetani) + pertussis, sza-márköhögés (bordella pertussis) elleni kombinált oltásIPV: Inaktivált poliovírus járványos gyermekbénulás (poliomyelitis) ellenHib: Haemophilus influenzae B típusú baktérium ellenPCV 13: konjugált pneumococcus vakcina középfülgyulla-dás, tüdőgyulladás, gennyes agyhártyagyulladás ellenMMR: morbilli, kanyaró + mumpsz, fültőmirigy gyulladás + rubeola, rózsahimlő vírusok ellen Hepatitis B: fertőző májgyulladás B típusú vírusa ellen

a KÖtElEZŐ VÉDŐoltásoK REnDJE KIsGyERMEKKoRBan

oltás ÉlEtKoRBCG 0–4. hétDtPa + IPV + Hib 3. hónapDtPa + IPV + Hib + PCV-13 4. hónapMMR (1) + PCV-13 15. hónapDtPa + IPV + Hib 18. hónap (első emlékeztető)DtPa + IPV 6. év (második emlékeztető)

a KaMPányoltásoK REnDJE IsKolás KoRBan

MMR revakcináció 11. év (szeptember, az általános iskolák 6. osztályában)DtPa emlékeztető oltás 11. év (október, az általános iskolák 6. osztályában)

Hepatitis B13. év (az első szeptemberben, az általános iskolák 7. osz-tályában, a második hat hónap múlva

csalÁd, otthon


A kötelező oltások között szerepel a járványos gyermekbénulás, a szamárkö-högés, a diftéria (torokgyík), a kanyaró, mumpsz és a tbc elleni vakcina is. Póta György felhívta a figyelmet, hogy ezek ma is létező betegségek, ezért fontos, hogy a gyerekek megkapják a védőoltásokat. Mint kiderült, legtöbben a kanyaró elleni oltást szeretik elbliccelni, pedig ebbe a betegség-be egy fiatal, egészséges felnőtt is belehal-hat. Azt, hogy egy gyermek kapott-e oltást, ellenőrizni lehet egy vérvétellel, ám ilyen vizsgálatot a gyakorlatban az egyesület el-nöke szerint nem végeznek, az oltásellenes szülők valószínűleg nem is engednék.

elVesZeTT biZalOmA védőoltások elkötelezett szószólója Fe-renci Tamás biostatisztikus blogot vezet a témában (vedooltas.blog.hu), s arra a gyakori kérdésre, hogy mi lehet egy oltás legsúlyosabb mellékhatása, kicsit morbid, de szellemes választ ad: pontosan ugyan-az, mint az oltás be nem adásának: a halál. Éppen ezért a kérdés nem ez, hanem e ket-tőnek a valószínűsége.

Az oltásokkal szembeni ellenérzések növekedése szerinte kapcsolatban van azzal, hogy sokan elvesztették a bizalmu-kat általában is a különféle intézmények, ezen keresztül a tudomány iránt, hogy a mai ember számára ijesztően követhe-tetlen lett az orvostudomány fejlődése, tudásanyagának olyan bonyolódása, ami sok ember számára teljesen érthetetlen. Emiatt mindenki fogékonyabbá vált a le-egyszerűsítő magyarázatokra.

Ferenci az oltások hasznát, hatékonysá-gát mindenekelőtt azzal látja bizonyított-nak, hogy a megcélzott fertőző betegségek a védőoltások bevezetése után drasztiku-san visszaszorultak, sokszor nagyon rö-vid időn belül. Afrikában például 2000-ben kezdte meg a WHO a kanyaróoltás

kampányát, ezt megelőzően a kanyarós halálozások becsült száma évi 337 ezer volt. 2006-ban már csak 50 ezer! A sta-tisztikákból az is kiderül, hogy sok fertőző betegség esetén a szigorúbb oltási rendű országokkal összevetve a kevésbé szigorú oltási rendet alkalmazó országokban van több megbetegedés (akár nagyságrendileg is több!), adott esetben még akkor is, ha az utóbbiak a fejlettebbek. Azt is számok támasztják alá, hogy a manapság lezajló járványok aránytalan többségben érintik az oltatlanokat. Felhívja a figyelmet arra is, hogyan erősítik egymást is ezek a bizonyí-tékok. Például a kanyaró gyorsan eltűnt az ellene adott védőoltás bevezetése után, és a fegyelmezettebb oltási rendű országokban még akkor is kevesebb kanyaró van, ha egyébként társadalmi-gazdasági helyzetük kedvezőtlenebb, és a kanyarójárványokban elsősorban oltatlanok betegszenek meg.

Az oltások megtagadásával addig nincs probléma, amíg a többség védett, így ugyanis nincs kitől elkapni egy-egy súlyos betegséget. (Az ellenzők éppen ezt hasz-nálják ki cinikus módon, hiszen így az ő be nem oltott gyermekeik is védettek.) A baj akkor lehet, ha csökken az oltottak száma, vagy a beoltatlan gyermek külföldre uta-zik, ahol előfordulhatnak azok a betegsé-gek, amelyek ellen itthon oltanak.

Tény, hogy a magyar oltási rend rend-kívül szigorú mind a kötelező oltások szá-mát, mind pedig a szankciókat tekintve. Ha a szülő megtagadja, hogy gyermeké-nek beadják a kötelező védőoltást, azzal törvénysértést követ el. A jogszabályok arra is lehetőséget nyújtanak, hogy a gyer-mek veszélyeztetése miatt a szülő ellen eljárás induljon, pénzbírságot szabjanak ki, végső eszközként akár átmeneti gon-dozásba is vehető lenne a gyermek. utób-binál talán célravezetőbb a meggyőzés.

m. nagy

hirdetés


irodalom


Befordúltam a konyhára,rágyujtottam a pipára...Azaz rágyujtottam volna,Hogyha már nem égett volna.

A pipám javában égett,Nem is mentem én a végett!Azért mentem, mert megláttam,Hogy odabenn szép leány van.

Befordúltama konyhára

Tüzet rakott eszemadta,Lobogott is, amint rakta;Jaj de hát még szeme párja,Annak volt ám nagy a lángja!

Én beléptem, ő rám nézett,Aligha meg nem igézett!Égő pipám kialudott,Alvó szívem meggyúladott.

PETŐFI sÁNdOr

Általában, korrajzi tekintetből, megjegyzem, hogy a zene nálunk nem liberális tantárgy. Petőfi annyira unmusikalisch volt, hogy a színészetet csak azért hagyta el, mert énekelnie is kellett volna: „dejszen fűrészelhet ön azzal a hegedűvel a fülem mellett!”, mondá szabó karmesterének, ki erővel be akarta tanítani valami népdalra – nem megy abba egy hang se bele. Bajza népszerűségének egyik alapja az volt, hogy az operát nélkülözni tudta – Gál József elbeszélése, a „Zeneember”, a zenekedvelők karikírozásával kapott országos hírre. deák Ferencet, Ghyczy Kálmánt nem látta senki annyiszor a színházban, ahányszor üstökös csillagot az égen, s aki nem hallotta még Kerkápoly minisztert énekelni, az nem

JóKAI Mór

Liszt hangversenye

irodalom


hallott semmit, olyan nincs több. Én voltam oly szerencsés. Aki nálunk zongorázni tud, az abba a hírbe keveri magát, hogy lutheránus; a puritán kálvinizmus még az orgonának is útját állta, ez emlékezetes mondattal: „Minek a templomba a duda?” s Magyarország leghíresebb nagy államférfiának egy emlékezetes költségvetés alkalmával ezen szavait jegyeztem fel: „utolsók a komédiások.”

Tehát nálunk zenéhez érteni nem liberális dolog; én sem értek hozzá.Pedig hát a zene a „világnyelv”. Magyar írónak, magyar színésznek keskeny birodalma

van; de a zeneművész az egész világnak szól, s midőn a művelt világ Liszt Ferencet a zenevilág királyává koszorúzza meg, az egész nemzetünkre nézve koronázási ünnepély, mely hazánk autonómiáját bizonyítja.

Egy napon egy levélkét találok asztalomon, tisztelt barátom Orczi Bódogtól, melyben tudatja velem, hogy dunkl úr nagyfontosságú hazai ügyben kíván velem értekezni.

Mi lehet az?(vasútügy. – Nemzeti bank.)Nem az volt.dunkl úr vasútjai a legvékonyabb síneket használják a világon, amiket zongorahú-

roknak neveznek, azokon szállítja ő szét a világba (a rózsavölgyi és Társa zenebankár konzorcium cége alatt) a hazai zeneművészet terményeit, s importálja a külföldét. Ez a tisztelt nagycégbirtokos azzal a propozícióval lépett elém, hogy minekutána Lisztnek van egy nagyszerű zenekísérete Bürger Leonorájához, azt pedig Ábrányi Kornél lefordította magyarra, nem volna-e hajlandó Jókainé azt a balladát Liszt kísérete mellett elszavalni?

Elbámultam! Jókainé éppen a konyhára adott ki. – „Hát értesz te még ehhez?” – kérdezém tőle. – „Megpróbálom” – felelt rá az asszony.

irodalom


Az ígéret után következett, hogy a szavalmányt és a zenekíséretet össze kellene tanul-ni a két együtt előadónak. Evégett Liszt meglátogatott bennünket. Egyedül jött. Olyan igénytelen volt megjelenése, hosszú ősz hajával, egyszerű fekete öltönyében, hogy a házmesterné azzal fogadta: „Csak jöjjön, bácsi – majd én bevezetem.”

Azután bevezette hozzám – én pedig Jókainéhoz.Hajh, bizony huszonöt éve már annak, hogy ugyanazon deszkákon találkoztak. A vi-

szontlátás igen szívélyes volt. Liszt mentette magát, hogy még mindig nem tud magyarul. Jókainé megfeddte, hogy hát miért nem tanult meg? Liszt erre megfogadta, hogy rögtön hozzáfog, és nyelvmestert fogad. Ez ígérete egy tanú által hitelesíttetve bekönyveztetett.

Hanem hát mi lesz addig? Mi lesz Leonorából? Liszt nem tud magyarul, Jókainé pedig nem tud a zenéhez. Hogy fogják ezek egymásnak megmagyarázni, hol álljon meg a szavaló, hol engedje a zeneművészt egyedül játszani; hol hagyja abba a zenész, s engedje a szavalót beszélni? s aztán meg hol működjenek egyszerre, szavalva, zenélve? Hogy emelje a zenekísérethez a szavaló az indulatkitörésben a hangját, hogy tompítsa a zeneművész a kísértetes elbeszélésnél a zongora húrjait?

(valaki azt ne higgye, hogy azért, mert zongora van házamnál, én magam tudok zongorázni: a kisleányom tanul rajta.)

Maig sem értem én, hogyan volt? de kétszer fél órai próba után, hol Liszt magyarázta Jókainénak: „Most itt jön az asszonyok örömzaja! itt a menyasszony kétségbeesik – itt dobog a halálparipa – itt a rémek táncolnak, itt ropogva süllyed el a halott lovag; itt a szellemek danája!”, majd meg Jókainé magyarázta meg Lisztnek: ez a mondás magyarul mit jelent? hogy a második próba után azt mondám nekik: „No lám, két lecke alatt Liszt megtanult magyarul, s Jókainé megtanult zongorázni!” semmi sem könnyebb ennél.

Következett a hangverseny. Ha bekötött szemmel vittek volna a hangverseny termébe, s ott vették volna le a szememről a köteléket, s azt kérdezték volna, hol vagyok? azt mondtam volna: „Bécsben.” A nagy terem a Hungáriában tömve volt rám nézve idegen alakokkal, fényes hölgykoszorú, urak, bálnak öltözve, főtisztek és nagyszámú főurak (azok miatt még hihettem volna, hogy Bécsben vagyok). – úgy, hogy mikor gróf Feste-tics Leó és báró Augusz Antal régi jó ismerőseimet a múlt időkből a sokaságból kiválni láttam, örült a szívem igazán. A zenekedvelők egylete egy más régió lakossága, akik közé én, mint Klimius Miklós estem „fel” valahonnan.

A hangverseny művészi részéről nagyon keveset is írok le; csak annyit, amennyit értek belőle: a hatást. A többi közreműködő urak és úrhölgyek, Mihalovics, dunkl, Jael és neje művészi előadásaik nézetem szerint a legtökéletesebbet nyújtották e nemben. dunklné asszonyság igen szép érzéssel és csinos dalokat énekelt. Hanem azt azután, ahogy Liszt bánik a zongorával, azt szavakkal leírni nem lehet. Mikor ő arra a sokfogú szörnyetegre ráteszi a kezét, az megszűnik zongora lenni; valami élő csoda lesz belőle, mely harag-jában fenyeget, mint az apokalipszis réme ledörg reánk; azután meghunyászodik a rém, s elkezd beszélni lágyan a szív mély titkairól, miknek számára szó nincsen; megfogja a holdsugarakat s a csillagsugarakat, s azoknál fogva közelebb húzza hozzánk az egész mennyboltot; azt hiszem, most mindjárt felrepül (hisz azért Flügelpiano), hanem aztán mikor rágyújt megint a harci indulóra, s elkezdi magyarázni széchenyi Imre riadóját: akkor meg azt hisszük, hogy a kerekes gép most mindjárt nekigördül, s odakartácsol a… majd kifecsegtem, hogy hová?

irodalom


Liszt zenéje nemcsak gyújt – de melegen hagy…Most azután csak a közönségről akarok még szólni.Ez az idegennek nézett közönség, melyben tíz ismerős arcot nem láttam, minő lel-

kesedéssel fogadta a mi magyar költészetünket és művészetünket. – Annak a magyar művészetnek és költészetnek a kedvéért hogy átalakította az egész arculatát magyarrá. A hangverseny után a terem újra tömött lett a lakomára ottmaradtakkal, s az álmodások magyar szóval, magyar szívből hangzottak. Becsületes német hazafiak elővették ma-gyar szavaikat, azokban tolmácslák érzelmeiket, az egész zenekedvelők ünnepélye oly magyar jellemet öltött, hogy én most már igazán nem hiszem, hogy – Pesten vagyok. Az Isten tartsa meg őket!

Edward király, angol király Léptet fakó lován:Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány.

van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér?Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér?

s a nép, az istenadta nép, Ha oly boldog-e rajt’Mint akarom, s mint a barom, Melyet igába hajt?

Felség! valóban koronád Legszebb gyémántja velsz:Földet, folyót, legelni jót, Hegy-völgyet benne lelsz.

s a nép, az istenadta nép Oly boldog rajta, sire!Kunyhói mind hallgatva, mint Megannyi puszta sir.

arany jános

A walesi bárdokEdward király, angol király Léptet fakó lován:Körötte csend amerre ment, És néma tartomány.

Montgomery a vár neve, Hol aznap este szállt;Montgomery, a vár ura, vendégli a királyt.

vadat és halat, s mi jó falat szem-szájnak ingere,sürgő csoport, száz szolga hord, Hogy nézni is tereh;

s mind, amiket e szép sziget Ételt-italt terem;s mind, ami bor pezsegve forr Túl messzi tengeren.

Ti urak, ti urak! hát senkisem Koccint értem pohárt?Ti urak, ti urak!... ti velsz ebek! Ne éljen Eduárd?

irodalom


vadat és halat, s mi az ég alatt szem-szájnak kellemes,Azt látok én: de ördög itt Belül minden nemes.

Ti urak, ti urak, hitvány ebek! Ne éljen Eduárd?Hol van, ki zengje tetteim – Elő egy velszi bárd!

Egymásra néz a sok vitéz, A vendég velsz urak;Orcáikon, mint félelem, sápadt el a harag.

szó bennszakad, hang fennakad, Lehellet megszegik. –Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik.

Itt van, király, ki tetteidet Elzengi, mond az agg;s fegyver csörög, haló hörög Amint húrjába csap.

„Fegyver csörög, haló hörög, A nap vértóba száll,vérszagra gyűl az éji vad: Te tetted ezt, király!

Levágva népünk ezrei, Halomba, mint kereszt,Hogy sirva tallóz aki él: Király, te tetted ezt!”

Máglyára! el! igen kemény – Parancsol Eduárd –Ha! lágyabb ének kell nekünk; s belép egy ifju bárd.

„Ah! lágyan kél az esti szél Milford-öböl felé;szüzek siralma, özvegyek Panasza nyög belé.

Ne szülj rabot, te szűz! anya Ne szoptass csecsemőt!...”s int a király. s elérte még A máglyára menőt.

irodalom


de vakmerőn s hivatlanúl Előáll harmadik;Kobzán a dal magára vall, Ez íge hallatik:

„Elhullt csatában a derék – No halld meg Eduárd:Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd.

Emléke sír a lanton még – No halld meg Eduárd:Átok fejedre minden dal, Melyet zeng velszi bárd.”

Meglátom én! – s parancsot ád Király rettenetest:Máglyára, ki ellenszegűl, Minden velsz énekest!

szolgái szét száguldanak, Ország-szerin, tova.Montgomeryben így esett A híres lakoma. –

s Edward király, angol király vágtat fakó lován;Körötte ég földszint az ég: A velszi tartomány.

ötszáz, bizony, dalolva ment Lángsírba velszi bárd:de egy se birta mondani Hogy: éljen Eduárd. –

Ha, ha! mi zúg?... mi éji dal London utcáin ez?Felköttetem a lord-majort, Ha bosszant bármi nesz!

Áll néma csend; légy szárnya bent, se künn, nem hallatik:„Fejére szól, ki szót emel! Király nem alhatik.”

Ha, ha! elő síp, dob, zene! Harsogjon harsona:Fülembe zúgja átkait A velszi lakoma...

de túl zenén, túl síp-dobon, riadó kürtön át:ötszáz énekli hangosan A vértanúk dalát.

szegény jó magyar nép, olyan gazdag a te nemes szíved költészetben, szeretetben, hogy még a teremtés mostoha férgeinek, a bogaraknak is jut belőle.

Amennyit az isten megvont tőlük, annyit pótol vissza a nép hitté izmosodott költészete. Hivatal-osztogató kedvében, ha már vicispánnak vagy szolgabírónak nem választhatja meg az impozáns külsejű „szarvasbogarat”, megteszi a „bogarak királyának”, ki Gergely napjának éjjelén éppen éjféltájban gyűlést hirdet az apróbb

MIKsZÁTH KÁLMÁN

Amagyarnépbogarai

irodalom


bogaraknak és férgeknek, s ott határozzák el, hol, melyik határban pusztítanak az idén, melyiket hagyják meg…

A rovarvilág tehát, mint efféle nagy és félelmetes hatalom, nem is részesül amúgy összességben valami kiváló tiszteletben, csupán egyes tisztességesebb personái vannak, kiket kisebb-nagyobb mértékben érdemesít rokonszenvére.

Nem értem ide a cserebogarat, ki csak a nótában állja meg a maga helyét, hanem egyébként valóságos rontó-Pál, s csak az apró kacsa, libajószág állhatja, mikor már lenyeli. A „zsizsik” is csak olyan, hogy fojtanák el a magvát a „szú”-éval egyetemben, – mert még a „fülbemászóban” is több az emberség ezeknél.

Nem, nem, ezeket nem tudjuk szeretni, de gyűlölni sem tudjuk: nem üldözzük, nem pusztítjuk, szabadon röpködhetnek, mászkálhatnak. Hadd éljenek az istenadták, ha már a jó isten ide teremtette közénk, de a becsületből, szeretetből és kitüntetésből ne illesse őket semmi.

összes gyűlölete azok ellen fordul, akiket nem ide hozzánk teremtett az isten, ha-nem csak úgy származtak be, mint a civilizáció. Ezek az indigénák a nép hite szerint a „sváb-bogár”, a „muszka-bogár”, a légy és a „cseh-bogár”, a poloska. Már ezekkel aztán örökös hadilábon áll a nemzeti géniusz sugallatából népünk apraja-nagyja. szá-zadok óta folyik a rettenetes irtóháború ellenök, s mégis mindig marad az utódoknak is öldökölni való.

irodalom


Franciaország falvaiban a határok egyes dűlőiben mutató táblák vannak fölállítva a kormány intézkedéséből, melyeken föl van jegyezve a kártékony és pusztítandó, valamint a megkímélendő állatok és rovarok neve, nem egy helyütt természettani magyarázat kíséretében. Nálunk mindez fölösleges. A népies költészet, mely körülszövi a bogarakat, édes testvére a tudománynak s kerülő utakon siet annak ölelésére.

Az „aranka-bogár” az a mezopotámiai elátkozott király által orzott gyűrűből egy kipattant darabka, mely mint az eleven ezüst elkezdett futni a fösvény király földjein, rétjein keresztül, s amerre átvonult, elpusztult a vetés, a fű. Ezer esztendő óta átjött Mezopotámiából ide, s itt garázdálkodik a gyehennára való. Aki mennyit agyonüt az elszaporodott fajból, annyi negyedórával rövidíti meg az egykori király millió esztendőre szabott kővé átkozását.

A „hangya” is nemcsak hogy szorgalmas, mint egy leégett tót falu, nemcsak hogy a felhőt húzza le nagy szárazság idején, ha egy csomóba verődik, de a tojása nélkül bere-kedne a dal a fülemülének pici torkában, mert mint teszem azt, a vasárnapi zsoltárokhoz nyers tyúktojás kívánatos a rektor uram gégéjének, az ő éneklő kis szájának is jussa legyen ezekhez a morzsányi tojásokhoz.

Az „aranyos diszélynek”, a cincérek fajtájának, a „kőrisbogárnak”, mely az emberi testen fehér hólyagot húz, amerre magába szívja annak a „gonosz vérét”, mindnyájának megvan a hivatása, hogy szintén nehéz elbillenteni a mérleget, vajon halálra méltó-e inkább, vagy pedig szelíd elnézésre.

de bezzeg nem így van a kedvenc bogarakkal. Ezeket mítosz veszi körül és a nép-kegyelet őrzi.

Ott van pl. az „isten tehenkéje”. Lapos, piros-falú, feketepöttyes rovar. A tavasz első mosolyára mászik elő a falusi házak foszlott vakolata és vályogrészei mögül. van a gyerekeknek örömük bennük, de hát mit ér, ha bántani nem szabad, nehogy az istenke megharagudjék. Mivel bizonyára annak is méreg lehetne az, ha a tejelő jószágában hiba esnék. Magok az öregek is, ha olyan helyen járnak, hol az isten tehenkéi legelnek, óvatosan illegetik a lépésüket, nehogy eltapossanak ha egyet is.

de ha egészen az égé az említett hosszúkás, piros bogár, a „földi mennyország” szolgálatába is jutott egy ilyen színű teremtmény, a „hétpöttyes böde”. Formás, göm-bölyű, mint a pirosbogyó, hét petty van a hátán, s nagy hivatalt visel: ő a szerelmesek üzenetvivője. szófogadó, hűséges, titoktartó szolga a Katinka-bogár (mert csak így nevezik), még eddig nem adott okot panasz-szóra. A leány vagy legény tenyerébe veszi és elmondja neki nyájas, kérő hangon:

„Jó Katinka-bogárEreszd szét a szárnyadvidd el az én szeretlek szóm,vidd el sebbel, vidd el nyombandél, keletre vagy nyugotraOda, hol a galambom van.”

A Katinka-bogár megérti a kérést. Kezdi ide-oda nyújtogatni a csápjait, egyet-kettőt lépked végig a tenyér lapályán, egészen a körmökig. Ott aztán megáll, mintha gondol-

irodalom


koznék, majd hirtelen elhatározással a rubintos szárnyak fölfelé emelkedőben szépen kettéválnak, mint a széthúzott függöny, s láttatni engedik kifelé kapaszkodó patyolat bélésüket… egy halk rebbenés, s a kis rovar röpül… megy az üzenettel.

Ha jól eltalálta az irányt, nagy megnyugtatás az a szerető szívnek – ha meg elhibázza, nyilván elkanyarodik majd…

Az anyatermészet azonban nem csak a fiatalság bolondságaihoz vet vállat, hanem becsülettudón gondoskodik az öregekről is. Az ő számukra ott a sok „keresztes pók” mind megannyi Orlice professor.

A keresztes pók született matematikus és „a nép lutristája”. Egy befőtteshez hasonló alakú üvegbe betesznek apró papírszeletekre írt kilencven számot. A póknak most már kötelessége közülük kiválasztani a szerencséseket, melyek a legközelebbi húzáson ki-jönnek. de van is hozzá ideje és elég kombinatív tehetsége. Az ilyen tudós munkához szükséges lévén a magány és elvonultság, a jámbor pókot az üvegbe zárják, ki aztán – mit is tehetne szegény egyebet? – megadja magát sorsának, s csakhamar hálót eresztvén, lassankint fölhúzogatja bele a szükséges mennyiségű számot t. i. ötöt. Több nem kell. Megtette pályafutását, mehet – a számok pedig a lutriba vándorolnak, s ha a szerencsehúzó fehér ruhás leány még igazán ártatlan, úgy hogy a keze más numerusokra nem siklik, bizonyára „pirosan” jönnek ki.

Ámde micsoda még a pók tudománya a „diszély”-éhez képest?Nem hiába jár aranyos ruhában: országoknak sorsát, az egész jövendőt előre tudja.

Amely esztendőben szórványosan jő, kolera lesz akkor, ha nagyon zöldbe játszó a szí-ne, jól fog a gabona fizetni, s mikor elszaporodva jelenik meg, mérget vehetni rá, hogy háború lesz.

Testalkat, fény és tekintély dolgában hitványabb ugyan a csillogó „szentjánosbogár”, de azért ha öntudatlanul is, nagy szerep jutott neki: ő nép doktora. Aki valamely évben először páratlan számú napon látja fényleni, annak betegsége lészen: olyan bizonyos az, mint a tízparancsolat, nem mulasztja azt el a világon semmi. de akinek szemébe páros napon ötlik, annak ugyan nem lesz abban az egész esztendőben csak fejfájása sem, még ha a fejét beverik is.

de minek bogarásszak tovább? hol érjem végét a hosszú sorozatnak? A „pézsma-bogár” szárnyainak bűvös erejéről beszéljek? Titokzatos, homályos csoda az! Ha porrá törve a megszeretett leány ivó poharába kerülnek, az a leány megtanul viszontszeretni: viasszá lesz a szíve, játszani lehet vele. Csakhogy a pézsmás bogár szárnyainak csupán úgy van meg az ereje, ha halva találtatik, még pedig nagy boldogasszony éjszakáján, első kakaskukorékoláskor.

vagy a temetőben lakó félelmes külsejű „sírbogár”-ról szóljak? A külső nem határoz; jó derék bogár az, hírt visz a halottnak, a rögös hant repedésein át kedves, itt hagyott övéiről. Mindent, de mindent elmond neki igazán, úgy amint történik. Honnan veszi, honnan tudja? Hát bizony úgy tudja, hogy későn este előmászik a temetőből a faluba, hol a rovarország dalnoka, a „tücsök” énekel. Annak megérti a dalait, melyekbe össze van foglalva az egész család aznapi dolga.

világosan következik ebből, hogy amely házban olyan az élet sorja, hogy a meg-tisztult halottakat megpirítaná odalenn, ott ugyan elteszik láb alól a fecsegő tücsköt,

irodalom


de bezzeg megbecsülik a jó emberek. Egyhangú dalait, melyek dúdolásnak sem járják meg, egészen megszokják. A családhoz tartozó házibarát ő, szerény, igénytelen, a szoba valamely szögletében vagy a küszöb alatt szorul meg, s mikor az est homálya megnöveli a magány komorságát, a néma csendben dalának szárnya támad, s mint egy tündérrege, úgy ringatja el a benne mélázót.

de hát mind ezt csak a nép érti meg, érzi át. Az úri famíliáknak másféle a házi barátjuk. Az urak, a tudósok gombostűre szurkálva, üveges fiókokba zárják a szegény bogarakat, melyeket csak a nép tud megbecsülni élve. de háládatosak is érte. Amint láttuk, sok ügyes-bajos dolgát elvégzik.

s ez a jó egyetértés, mellyel egymással élnek, lélekemelő és költői. A föld legnagyobb teremtményei magukénak vallják a legapróbbakat, foglalkozást nyújtanak nekik és gon-dot viselnek rájuk; csak egyetlenegyet fumigálnak, csak egyetlenegy rovarkát enged át a bőkezű magyar nép az előkelő világnak, „az úriasszonyok bogarát” – a bolhát: hadd jusson nekik is.

Mintha bizony az úriasszonyoknak a bolhán kívül is nem lenne elég bogaruk.

A már rég elmúlt években, fiatal legénykoromban az is hozzá tartozott a napi kenyér dolgai közé, hogy regényt fordítottam a szegedi Napló regénycsarnokának. „Angol” regényt, németből. Igen érdekfeszítő irkálások voltak ezek abban az időben. Körülbelül a később fejlődött detektívregények öregapjai. Jó hosszan eltartottak, harminc fejezeten alul nem igen adta egy-egy. sok ember szerepelt bennük, és minden második-harma-dik intrikus volt, akik aljas bosszúszomjtól vezetve igyekeztek megakadályozni egy, minden erényben gazdag fiatal pár boldogulását. A regény mindig valahol Indiában kezdődött és skóciában végződött, vagy pedig emitt kezdődött az ódon kastélyban, átment Kanadába és eljutott Afrikába, a gyémántmezőkre. Tömérdek kaland történt eközben a szereplőkkel, mert mindenütt ott volt a sötét intrika, az intrikusok lehetőleg fekete szakállt viseltek, volt bennük valami visszataszító és egykedvűen játszottak vastag arany óraláncukkal. de azért a fejezetek során csak pusztulgattak. Az egyiket elvitte a tigris, a másikat benyelte a tenger, végül a félreértések kiderültek, a boldogság napja pedig a sokat szenvedett fiatal párra földerült. Egy bécsi lap fordította ezeket a regé-nyeket németre, s abból fordítottuk magyarra. s ha a bécsi újságnak egy-egy lapszáma elkallódott, azért még nem dőlt össze a világ, mert könnyen bele lehetett szerkeszteni a regénybe a hiányzó kapcsolatot.

Egyszer reggel, még pihenek otthon, valaki kopogtat a szobaajtón. Jó hangos, népies kopogás, mert a nép nem a begörbített egy ujjával kopog, hanem az egész keze fejét odaveri az ajtóhoz, hogy hallják meg odabent, ha akarják, ha nem.

TöMörKÉNy IsTvÁN

A szüle a regénnyel

irodalom


Az engedelemre csendesen és félénken nyílik az ajtó. Ez az a lassú nyitás, mikor a legjobban megkent ajtósarok is nyikorog. A nyíláson aztán beóvakodik egy alacsony, fekete ruhába öltözött, öreges polgárasszony. Megütődve néz szét a szobában, hogy nem lát benne embert, míg végül az ágyban megtalál.

– Jaj – mondja ijedten –, talán még háborgatom is. Azt hittem, hogy fönt van már ilyenkor.

– Nem az, szülém. Nem háborgat. Hanem tudja, ez a mienk olyan mesterség, hogy későn fekszünk, hát későn kelünk.

– úgy-úgy – hagyja jóvá. – Mert mi másként szoktuk. Mink a nappal kelünk, kéröm.– Jól van az nagyon, szülém. Hát üljön már le, ahol van a szék.– Azt is köszönöm, kéröm szépen.A néni leül, előbb a széket a kötényével letörli, mint ahogy ezt az illendőség hozza

magával.– Hanem – mondja –, most már kérdözze mög, hogy mért jöttem.– Majd mögmondja, szülém.A szüle a széket közelebb húzza az ágyhoz. No, ebből valami bizalmas beszéd lesz.– Hát – kezdi a beszédet –, tudja, mink járatjuk az újságot. Én olvasom is. Tudja,

ha ráérök, környes-körösztül elolvasom. ugyan már csak a pápaszömmel látom mög a betűt. Hanem, tudja, az egész újságba énnekem csak a regény tetszik a legjobban. Azt borzasztó szeretöm. Ha én rajtam állna, az újság egész felinek regényből köllene lönni.

– Csakhogy nem lehet ám, szülém.

irodalom


– Tudom, tudom – integet –, hiszen nem azért mondom, mert mondom, hanem csak mondom. de hát most mást beszélök. valami kérésöm volna magához. Ha mögtönné. Mög is szolgálnám a szívességit.

– Nem kell azt megszolgálni, ha megtehetem.– Ha mögtöhetné? – kérdezi a szüle. – Más mög sem töhetné, csak maga. Hiszen maga

fordítja azt a regényt! vagy nem úgy volna? Mert neköm úgy mondták.– Hát úgy igaz, ahogy mondták.– No lássa – s meghúzogatta a szüle a fejkendő csücskeit –, hát azért beszélöm...

Hát kéröm szépen bajom van énneköm evvel a regénnyel. Én már nem birom ennek a szögény, ártatlan Alice kisasszonynak a gyilkoltatását tovább szenvedni. Miért bántják annyira? Az a sok szörnyűségös embör mind az életére tör. Hát miért tűri ezt maga?

No most már erre felelj, dóci. Miért tűröm, hogy a kisasszonyt ennyire gyilkolják?– de szülém – mondom –, én arról nem tehetek. Nem én írtam a regényt, hanem

valami ángol. Mit tegyek én afelől?A szüle lehajtotta a fejét és gondolkozott. Azután kétkedve nézett rám, hogy igazat

beszélek-e? Elszomorodva kérdezte tovább:– Hát maga csakugyan nem töhet ebben a dologban sömmit sem? Nincsen hozzá

hatalma?– Bizony, ahhoz nincsen.A szüle lemondólag intett a kezével:– Hát akkor vége is van a kisasszonynak. utoljára is csak eltöszi láb alul az a sok

fekete alattomos. szögény Alice – sóhajtott a szüle –, ugyan mivel érdemölted?öreg asszonynál könnyen áll a sírás, s a szüle szeme kezdett már könnybe lábbadni.– Nono, szülém – vigasztalom –, az nem egészen úgy lösz. Biztosítom magát, hogy

az Alice kisasszony kimenekül a sok gazember körmeiből, és elveszi a Wilmore lord. Ha ezzel megnyugtathatom magát, hát erre ígéretet tehetek. Hitelhetek is.

A szüle fölvidámult, nagy hirtelenséggel egészen más emberré vált, mosolygott a szeme is, a könnye szivárványán át nevetett.

– Lélökre? – kérdezte.– Lélökre hát. Ez olyan igaz, mint ahogy egy Isten van az égben.– Akkor – mondta a szüle – akkor nem bánom, ha még egy kicsit szenved is az Alice,

mert köll tisztító tűznek is lönni. de ne hagyja el az ártatlant! Az Isten is mögaranyozza érte a kezit.

A szüle nyugodtan, teljes lelki egyensúlyban távozott a küszöbről, amelyet előbb súlyos gondok terhével lépett át. Nem csalódott. A regényben ugyan Evelint kellett volna elvennie a lordnak, de a szüle kedvéért mégis inkább „az ártatlan Alice kisasszonyt” adtam hozzá feleségül. de azért Evelinnel sem történt semmi baj, mert jött egy vikomt és bekötötte a fejét.

irodalom


Esti kertben űlünkHallgatag,Csend csobog körűlünk,Halk patak,Mint szomoru fűzfák szelíd domboldalban,Halk patakra halkanHajlanak.

Fönt a szép ezüst égs hold lobog,Istenem, leszünk mégBoldogok?Kebleden a fejem:Jó volna örökké ezen a kis dombonszívedet hallgatnom,Hogy dobog.

TóTH ÁrPÁd

Esti kertben...

Az illusztrációk PATóCs PéTer munkái

szép volt és ifju, mint a hajnals ábrándos, mint az alkonyat.Egy angyaltól a magas égbenNem különbözhetett sokat.

Mikor először jött utamba,világos kék ruhát viselt,s oly szépen nézett, hogy, ha láttam,szerelmes szívem dalra kelt.

Azóta nagysád lett belőle;Hideg és büszke, mint szokás.s a rege szól: volt egyszer egy lány,Ábrándos, szőke, kékruhás...

rEvICZKy GyuLA

Szépvoltésifju,mintahajnal

HIRDETÉS


kikapcsoló


amióta ember az ember, minden bizonnyal valamilyen módon köszöntötte a másikat, hiszen az

őskori szia erősítette az együvé tartozást, annak elismerését, hogy te is hozzánk tartozol. Erre vonatkozó írásbeli, plá-ne szóbeli emlékek nem maradtak fenn, olyanok meg különösen nem, amelyek a kézfogás kezdeteire vagy valami ha-sonlóra utalnának. valamilyen bizalmat kifejező forma azonban tetten érhető az ókori Görögországban és a római Biro-dalomban, ahol, ha két ismerős találko-zott az utcán, úgy köszöntötték egymást, hogy jobb kezüket előre lendítették vagy magasra emelték. A gesztus a jó szándék-ra utalt.

Közismert az „Itt a kezem, nem disz-nóláb!” mondás. Magyarázata szerint ré-gen egy pisztolyt neveztek disznólábnak.

AKÉzFOGÁSTÖrTÉNETE

Találkozáskor bizalmunkat, a találkozás iránt érzett örömünket a világ nagy részén az emberek, elsősorban a férfiak kézfogással fejezik ki. de miért éppen így, s mióta van érvényben ez a szokás? cikkünkben ahhoz is igyekszünk né-hány tanácsot adni, milyen a jó kézfogás, s néhány anekdotát is felelevenítünk az üdvözlés eme formájáról.

Azért, mert olyan volt a formája, mint a malac lába. A pisztoly kicsi volt, elfért a tenyérben. Amikor két ember találkozott, tudni akarták, van-e fegyver a másiknál. Ezért így szóltak: „Itt a kezem, nem disz-nóláb!” – s kezet fogtak egymással. Ez azt jelentette: „Jó barát vagyok, nincs nálam fegyver.”

A kézfogás hagyományáról már az ókori görög kultúrából is maradtak fenn régészeti leletek, többek között azok a képek, amelyek Héraklész mitológiai hős és Pallasz Athéné, az igazságos há-ború, a bölcsesség, a jog, a művészetek és a kézművesség istennőjének kézfogá-sát ábrázolják. Ez a jelenet a görög hős istenek közé fogadásáról, befogadásáról tanúskodik. Más műtárgyakon Héra, Ze-usz felesége és Pallasz Athéné kézfogását örökítették meg.

Itt a kezem, nem disznóláb!

kikapcsoló


aláZaTOs sZOlgáJaLéteznek a világon másfajta üdvözlési módok is. Egy afrikai törzsnél köszönés-kor az a szokás, hogy kölcsönös bemutat-kozáskor az emberek markukba köpnek. A tibetiek meglengetik kalapjukat, kiöltik nyelvüket, és balkezüket a fülük mögé helyezik. új-Zéland őslakói, a maorik az orrukat dörzsölik össze. A törökök és a keleti népek kezüket mellükre téve, meg-hajolva köszöntik egymást. A japánok mélyen meghajolva üdvözlik egymást.

A szervusz köszönés eredete a latin „servus humillimus” köszönésből szár-mazik. Ez magyarul annyit tesz, „legalá-zatosabb szolgája”. A latin üdvözlési for-mából lett az „alázatos szolgája”, majd az „alászolgája” köszöntési mód.

Az európai népeknek is voltak ma már mosolyt fakasztó szokásaik. Az ola-szok féllábon végezték el az üdvözlést, az angolok pedig jobbra-balra megha-joltak. A franciák a jobb térdüket hajtot-ták meg a köszönés során. Jobb angol társaságban ma is az a szokás, hogy a férfi csak akkor üdvözölheti a nőt, ha az előzetesen jelzi, hogy szívesen fogadja a köszönést.

A mai kézfogásnak is vannak alapvető szabályai: mindig az idősebb nyújt kezet a fiatalabbnak, a nő a férfinak, a vezető a beosztottnak, az oktató a tanulónak.

Ha a felsoroltak valamelyike elfelejti a kezét nyújtani, a másik fél abban az esetben se erőszakolja ki a kézfogást. Ha a kézfogás előtt valaki ül, illik felállni, és úgy fogadni a köszönésre nyújtott kezet. Ez alól a hölgyek kivételek, ők ülve is nyújthatják a kezüket. Nem szabad tartósan fogni a másik kezét, nem illik ropogtatni, erősen rázni. Télen gyakori, hogy a felek kesztyűben vannak a találkozáskor. A férfi minden esetben lehúz-za a kesztyűjét a kézfogásnál, a nő azonban nem. Ha mégis megteszi, az különleges

megtiszteltetés. A parolára nyújtott kéz el nem fogadása súlyos sértés.

Ha a fent említett szokások ellenére egy fiatalabb kezdeményezi a kézfogást, akkor se utasítsd vissza, adandó alkalom-mal világosítsd fel a szokásokról.

Fradi-ParOlaLétezik egy titkos jel, amit sokan ismer-nek, mások még nem is hallottak róla. Ez pedig egy különleges üdvözlési mód, a Fradi-kézfogás. de hogy ki találta ki, ki fogott először így kezet, és miért pont így történt mindez, azt jóformán senki sem tudja. Forrásmunkaként egy futballklub honlapján megjelent cikket használtunk fel. Azok kedvéért, akik még nem talál-koztak ezzel a kézfogással, elmondjuk, hogy ez az üdvözlési mód a kézfogáshoz hasonlóan működik, a különbség mind-össze annyi, hogy a kinyújtott kisujj nem simul a jobb kezünk gyűrűs ujjához.

Bánki dodó, a nyolcvanas évek le-gendás játékosa úgy emlékezett, hogy az évtized elején találkozott ezzel először, és a Fradi-busz akkori vezetője fogott így kezet mindenkivel. de nem tudni, az ötlet is tőle származik-e?

Profikám, a veteránok megbecsült tagja szerint más a magyarázat. A hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején pezsgő élet folyt a klubházban. Nagy Béla, Aradszky László és Koós János gyakran alkottak egy társaságot: ők voltak a fröccsös brigád. Gyakran csatlakoztak hozzájuk játékosok, vezetők, szurkolók, remek hangulatban tel-tek tehát a napok az üllői úton. A történet szerint ők találták ki a kézfogást egymás között. Állítólag ez volt az a társaság, akik-nek mindezt köszönhetjük.

Nyilasi Tibor azonban másképp emlé-kezik. A hetvenes évek elején, mikor Nyíl ifista lett, remek közösség alakult ki az akkori fiatalok között. Forintos József és

kikapcsoló


Tánczos Gábor Nyíllal együtt hetente a pályán küzdöttek a csikócsapat sikeréért. A két fiatal úgy gondolta, a közöttük lévő kézfogás is mutassa azt, hogy ők fradisták, különböznek a többi csapat játékosától. Mindez megtetszett későbbi klasszisaink-nak, rövid időn belül Nyilasi és Ebedli is így köszöntötték egymást, természetesen a fiatalok nagy része is azonnal átvette ezt. Ők lepődtek meg a legjobban, amikor néhány év elteltével azzal szembesültek, egyre többen köszöntik őket is így – s a legenda útjára indult.

dOnald TrumP VasmarkaAkár egy antiillem-tankönyvet is ösz-sze lehetne állítani arról a jellegzetesen agresszív kézszorításról, ahogy donald Trump amerikai elnök köszönti a világ jelentős politikai vezetőit. Az amerikai elnök kézfogás ürügyén szinte letámadja partnereit, kényelmetlen helyzetbe hozva ezzel őket. Az egyik harcművészeti isko-la már tanítja is, miként lehet kivédeni az elnök provokatív taktikáját. A kézfogás

eredeti szándékunk szerint azt jelzi, bé-kés szándékkal, esetleg baráti szándékkal jöttünk. de Trump nem a béke, a szolida-ritás és a jóakarat jegyében szokott kezet rázni, inkább agresszív hatalmi viszonyt közvetít ezzel a gesztussal. Egy halom videófelvételen látható, ahogy megragad-ja, hosszú másodpercekig szorítja, rázza és többször megpaskolja a másik kezét. Ezzel már sokaknak okozott meglepetést és kínos pillanatokat. A szakértők szerint ezzel alighanem zavarba akarja hozni partnerét, vagyis már a találkozás elején előnyös helyzetet teremt magának. Trump jól tudja, hogy ezeknek a pillanatoknak világszerte milliók lesznek a szemtanúi, ezért tudatosan azt közvetíti, hogy ő itt a főnök.

Bizonyára sokan látták azt a filmet, ami Trump és Abe sinzó japán minisz-terelnök találkozásáról készült. Trump messziről nyújt kezet, majd magához húzza Abét. úgy tesz, mintha felkínálná vendégének a domináns szerepet azzal, hogy az ő kézfejét engedi felülre. El sem

Donald Trump amerikai elnök és Angela Merkel német kancellár kezet fog a wa-shingtoni Fehér ház ovális irodájában 2018. április 27-én

(MTi/ePAPool/Chris KlePoNis)

kikapcsoló


akarja engedni, így mintha satuba fogták volna Abe kezét, ráadásul ez eltart hosz-szú másodpercekig. Csakhogy ez nem barátságos gesztus. Ahogy a vállak meg-ragadása vagy a hát megveregetés, úgy a kéz megpaskolása is erőszakos ember-re utal. Ezzel a színjátékkal általában a partner kerül kiszolgáltatott helyzetbe, s ez a tárgyalások során is hat.

Trump viselkedése kiszámíthatatlan. vendégei találkozáskor az elnök sze-mélyes terében találják magukat, nehe-zen tudnak vele szemkontaktust tartani vagy anélkül összefüggően beszélni, hogy elfordítanák a fejüket. Emiatt pe-dig Trump előnyös helyzetbe kerül. Abe sinzó arcára sem éppen a kellemes meglepetés ült ki, de Trumpot nem iga-zán hatja meg mások kínos érzése. Ha érdekelné, akkor nem hozná őket meg-alázó helyzetbe.

Egy másik videó szerint Trump, ami-kor látogatást tett a pápánál, hosszasan simogatta a szentatya kezét, kínos, több mint kellemetlen helyzetbe hozva a val-lási vezetőt, aki azonban elhessegette az amerikai elnök kezét, majd mikor ez sem hatott, rávert a világ leghatalmasabb álla-mát vezető férfi praclijára.

Justin Trudeau, Kanada miniszterel-nöke azonban valószínűleg elég alapo-san felkészült, mielőtt a Fehér Házba látogatott, hogy megmutassa a világ-nak, hogyan kell hatástalanítani a hír-hedt Trump-kézfogást. Egy pillanat alatt megragadta Trump jobb vállát – feltehe-tőleg azért, hogy megakadályozza Trump szokványos karrántását. Később, amikor leültek, Trudeau egy újabb kézfogás közben szétnyitotta az ujjait – jelezve ezzel, hogy elég volt, ki akar szabadulni a szorító kezek közül. Trudeau-nak sike-rült megtalálnia az ellenszert a Trump-kézfogás ellen.

a keZek árulkOdnakMit tudhatunk meg partnereinkről egy kézfogás alkalmával?

A rövid, határozott kézfogás erős, bá-tor, határozott személyiségre utal. A puha, kellemes tapintású kéz áldozatkészséget, kitartást jelez számunkra. A túl sokáig tar-tó kézfogás általában jó kedélyű, de kissé udvariatlan, a másikra rátelepedő emberre utal, különösen, ha két kézzel fogja meg markunkat, vagy ha tenyerét lefelé for-dítva ragadja meg a miénket. A kétkezes kézfogás, ha nem első bemutatkozáskor történik, hanem régebbi ismeretség után, akkor a másik iránt érzett tiszteletet, ro-konszenvet is kifejezhet.

A durva, erős és kemény, „ujjropogta-tós” parolázás erőfitogtatásról, agresszivi-tásról és alacsony intelligenciájú emberről tanúskodik. Kellemetlen kézfogási mód a „döglött hal” néven illetett, amikor a másik kezét erőtlennek, petyhüdtnek, bágyadtnak érezzük. Ha a tenyerét felfelé fordítja va-laki, akkor engedékeny, behódoló szemé-lyiség.

Amennyiben a „döglött hal” kézfogás csak futólagos, alig viszonozó, az sok esetben megbízhatatlan, alattomos és ki-számíthatatlan embert tükröz, akiben egy adag leereszkedő fölényesség is van. Ki-vételt jelentenek ez alól az ízületi bántal-maktól szenvedők, illetve azok az embe-rek, akik a „kezükből élnek” – zenészek, művészek, sebészek…

A nyirkos, hideg kéz érintése nem kel-lemes, szorongó emberre utalhat. Ezzel szemben a száraz, meleg kezet szívesen engedjük tenyerünkbe, gazdája is valószí-nűleg jóindulatú, kellemes személyiség.

ragozhatnánk még a kéz, a tenyér jel-lemzőit, de ami biztos: a kézfogás bizalom. utána jöhet a többi. Meg lehet szolgálni, és vissza lehet élni vele. Parolára föl!

csulák andrás

kikapcsoló


számtalan tudomány, vagy kevésbé elhi-vatottak szerint áltudomány foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Jómagam még a végtelen fogalmát sem vagyok képes fel-fogni, hogyan van az, hogy valaminek nincs vége, amikor egyszer minden véget ér, hát még azt, hogy egyszer vagyunk, az-tán meg semmik leszünk? ó, jaj!

Minden kultúra és vallás foglalkozik az elmúlással. Az biztos, hogy a Földről elmúlunk, ha kimúlunk, a nagy kérdés

az, hová. Ha a jó Isten felügyel minket a mennyország kapujában, szent Péter fog minket megdicsérni, vagy a pokol bejáratánál melegíti az üstöt maga az ördög, és ez lesz a végső leszámolás helyszíne?

Az egyiptomiaknál a temetetlenség vagy égetés volt a legnagyobb szégyen, így megfosztva az illetőt a túlvilági élet dicsétől, ez ugyanis számukra a temet-kezés szentségén keresztül egy új, jobb

nincs is annál nagyobb öröm, mint amikor egy új élet érkezik a családba. Ami-kor túljut az újonc az állandó alvás-sírás időszakán, egyszer csak kinyitja a kicsi gomb szemeit, és kérdőn néz ránk: na, mi van? és csak néz, és a vesénkbe lát, mindent szemügyre vesz, és az embernek az az érzése, hogy mindent tud. kiválasztotta a szüleit, megérkezett hozzájuk, pontosan tudja, hová, talán job-ban, mint a szülei. felmérte feladatait, mivel tud majd megbirkózni. Az ember védi őt, a porontyát, a széltől is óvja, de jönnek a nehézségek. lassan, sorban, egyre többen. és a gyermek növekszik. Bejár egy utat, amit szülei egyengetnek, de maga alakít. a ránk szabott, magunk alakította, választotta feladatok végén mi lesz belőlünk? Hová tűnünk? elalszunk, elporladunk, ennyi? tényleg csak ennyi? Hová lesz a lényeg? A személyiség és a lélek?

lEHET,HOGyAMIVIlÁGuNKEGyMÁSIKVIlÁGPOKlA?

Honnan jövünk, mivé leszünk?

kikapcsoló


világ elérkezését jelentette. Igen komoly rendszertana van ennek az utazásnak, ékes bizonyítékai a hatalmas piramisok, a mumifikálás, hogy nem vették félvállról ezt a kérdést. Őfelettük Ozirisz ítélkezik más istenek segítségével, amikor eljön az idő. szívüket mérlegre teszi, elég tiszta-e a túlvilág számára. A másik ser-penyőbe Maat istennő tolla kerül. Ha a szív nem elég tiszta, akkor helyben felfalja Ammut, a félel-metes Halottfaló.

Más népeknél szokás a temetést ünnepként kezelni, fehér ruhába bújnak, és a halotti siratás helyett bulit rendez-nek, ezzel búcsúztatva a távozót. Talán tényleg jobb megközelítés ez, hi-szen ha nagyon radikálisan végiggondoljuk, kizárólag magun-kat sajnáljuk ilyenkor, mert aki meg-halt, remélhetőleg békére lel, már nem fáj neki semmi, nincs több dolga, vagy éppen kezdheti elölről, egy boldog cse-csemő formájában, viszont tutira nem pityereg, hogy vissza akar jönni. Ilyen megvilágításban sokkal szimpatikusabb búcsúbulit szervezni, mint magunkat siratni, bármennyire fáj is valakinek a hiánya.

PinTy is leHeTsZA lélekvándorlás hívei vitatkoznak azon, hogy ember és állat között lehet-e átjárás. Ha igen, ugyanazok a lelkek vesznek-e kö-rül mindig, csak más szerepekben. Így néz-zük hát a fókát, a pintyet, az aranyhalat!

Mondják, hogy a halál és a születés közt 40 nap telik el, ki tudja, hol bolyong addig a lélek, de egy biztos, a társadalom-

biztosítási viszonya folyamatos marad, ha a 41. napon újra munkába áll.

Keleti vallások tanai szerint addig kezd egy lélek új és új életet, amíg el nem éri a tökéletes létet, míg az eszkimók vagy ausztrál népcsoportok azt vallják, hogy egy emberhez több lélek tartozik, és azért

növekszik ilyen ütemben Földünk népessége, mert egy embernek

több reinkarnációja is él a világban. Ezért történik,

hogy néha szembejön a lelki társunk vagy hasonmásunk? Min-denesetre a kedves másik énem időnként besegíthetne, nagy itt a kupi a lakásban,

és mosogatni is kéne, amíg én pelenkázok.

Más nézetek szerint, aki meghal, egy másik világban

kezd új életet, amit mi földiek nem ismerhetünk, csupán utólag ta-

pasztalhatunk meg, egymás mellett futó dimenziókban csúszkálva.

Aki egy kicsit is hiszi ezeket a tanokat, hiszi, hogy újjászületünk, az legjobb tudá-sa szerint igyekszik jól viselkedni, olyan lenyomatot hagyni maga után az univer-zumban, hogy ha valóban lesz még egy kör (vagy több), és visszatér ide, hogy a hátra-maradt feladatait teljesítse, akkor a lehető legjobb megítélésben részesítsék az arra kinevezettek, és lehetőleg ne csúszómászó-ként kelljen atlétikai versenyen indulnia.

A keleti vallásoktól eltekintve, álta-lában nem azzal foglalkoznak a kutatók, hogy honnan érkeztünk, sokkal inkább az elmúlással. Hogy hogyan megyünk a fény felé, és mi lesz azután.

A temetetlenség vagy a balesetek, halál helyszínén állított emlékoltárok is itt ma-rasztalhatnak lelkeket, ők azok, akiket sze-

kikapcsoló


retteik nem engednek tovább, így itt ragad-nak, s hiába járt le az idejük, nem tudnak tovább szállni. Persze ez csak misztikum, ki hiszi, ki nem, mindenkinek magánügye. Akik hiszik, állítják, hogy aki önkezűleg vet véget életének, azt a mennyország semmiképp nem várja, lelke szörnyű hely-re űzetik, ahol vezekelnie kell. Ha felada-tainkat valóban magunknak választjuk, a fenéken billentés jogos. segítséget kérni nem szégyen, és az élet olyat ró csak ránk, amit elbírunk, így érdemes inkább küzde-ni, még ha néha kilátástalan is a helyzet. Ez igen fenyegetően hangzik, és bár nem tudom, higgyem-e, én nem merném kihúz-ni a gyufát. Ez persze nem vicc, ha valaki végleg nekikeseredik, annak inkább segíte-ni igyekezzünk, mint a túlvilággal viccelni. sosem tudhatjuk, a másiknak a saját hely-zete mennyire nehéz.

sokkal vidámabb megközelítés a múl-tat, azaz a honnant kutatni. valószínűleg a születést övező örömnek és a halált kö-rülvevő misztikus félelemnek köszönhető, hogy kevesebb hangsúlyt kap a csecsemő bölcsessége, vesébe látó tekintete – hon-nan is jött, mennyi kozmikus tudást hordoz csöppnyiségében, s ha mesélni tudna, sok kérdésünkre kapnánk választ. de mi nem kérdezünk, az ő válaszát pedig nem értjük.

aZ igaZi TiTkOs akTaKevésbé komoly fórumokon, közössé-gi oldalakon, esetleg televíziós telefo-nálós műsorokban az ember minimális energiabefektetéssel (telefonálás esetén annál több pénzért) könnyedén megtudhat-ja, mi volt előző életében. Ezt megosztja az üzenőfalon, megbeszéli a szomszéd né-nivel, de komolyan valószínűleg kevesen veszik. szintén megkérdőjelezett lehetősé-get kínálnak azok, akik némi meditációval, vizualizálással, kártyákkal utaztatják az embert előző életeinek válogatott sorozatá-

ban. Ezzel nincs is baj, ha az ember helyén tudja kezelni a játékot, a fantáziát, esetleg lefordítja jelen helyzetére: nem ősistennő életéből visszamaradt életfeladattal, csu-pán egy előző életszakaszból továbbgördí-tett, makacs problémával áll szemben.

Itt ragadt lelkekkel, hétköznapi ne-vükön szellemekkel társalogni tudnak a kutyák, a macskák, a kisbabák és a médi-umok. sokszor láthatjuk, hogy a kiskutya csak ugat bele a nagy semmibe, a cica fúj, borzolja a szőrét, látszólag ok nélkül, a kisbaba meg átnéz a fejünk fölött és ne-vet, vagy esetleg hirtelen sírni kezd … Mit láthatnak? Én nem vagyok médium, nem szeretném tudni. vannak viszont vállalko-zó kedvűek, akik állítják, szeretik és látják is a szellemeket. Ők azok, akiket marasz-talnak, nem engednek el a túlélők, s ezek a szellemek körülvesznek minket, elkísérnek mindenhová. Egy amerikai sorozat fősze-replője egy ilyen látnok, aki rendszeresen tart olyan szeánszokat, ahol az arra jelent-kező „beszélhet” már nem élő szerettével. Mindenkinek maga dolga, hiszi-e vagy sem, de ha elveszítünk valakit, azt nehéz feldolgozni, nem is mindenkinek sikerül egyedül. Mindenkinek más terápia segít, van, akinek az, hogy meghallgathatja, mit üzennek odaátról, és ezzel könnyebbé válnak mindennapjai. Így nekik megéri befizetni egy körre. A másik lehetőség a pszichológus, az sem olcsóbb, bár állítólag tudományosabb.

Az ember folyton kutat valamit, min-dent tudni akar, és ebből nem maradhat ki a sejtelmes, emlékeken kívüli múlt és a bizonyos kaszással való találkozás utáni jövő sem. A vallásoknak, hiedelmeknek és mítoszoknak hihetünk, ha tetszik, de igazán megtudni nem fogjuk az igazat. Csak akkor, amikor már elmondani sen-kinek sem tudjuk. Ez az igazi titkos akta.

J. Zs.

kikapcsoló


Keresztrejtvényünk megfejtése Munkácsy Mihály négy festményének címe.A megfejtés beküldendő a cenTal kft. címére: 1509 Budapest, Postafiók: 44.Írják a címzés alá: „keresztrejtvény”. Beküldési határidő: 2019. március 31.

nyeremÉnyek: 1 nyertes részére 300 000 nettó összeg, (a kiadó az adó- és járulékköltséget megfizeti!), 2 nyertes részére 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness, félpanzióval az Aphrodite Hotelben, Zalakaroson, 1 nyertes részére 2 fős, 3 nap/2 éjszakás well-ness, félpanzióval a Naspolya Panzióban, Bátaapátin, 1 nyertes részére 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness, félpanzióval a Gosztola Gyöngye Hotelben, Gosztolán, 3 nyertes részére a Kossuth Kiadótól könyvcsomag, 2 nyertes részére a Balassi Kiadótól könyvcsomag, 6 nyertes részére FIsKArs fokhagymanyomó.A nyertesek névsorát a Kincses Kalendárium honlapján (http://www.kincses.hu) és a népszava 2019. április 26-i számában tesszük közzé.Megfejtéseelküldésévelabeküldőhozzájárulahhoz,hogyamennyibenanyerte-sekközésorsolják,neve(acímekéntmegjelölttelepülésmegnevezésévelegyütt)közzétételre kerül. A Kincses Kalendárium adatkezelési és játékszabályzatáról a www.kincses.hu/szabalyzatok.htmlweboldalontájékozódhatnak.

KErEsZTrEJTvÉNy

sudOku Ha még nem ismeri: a 81 mezőből álló négy-zet 9 sort és 9 oszlopot tartalmaz, valamint 9 kisebb, 3 x 3 mezőből álló kisebb négyzetet. Néhány mezőben előre megadott számokat találunk (minél kevesebbet, annál nehezebb a feladvány), a többi mezőt úgy kell kitölteni, hogy minden sorban és minden oszlopban, il-letve a kisebb négyzetekben csak egyszer for-duljanak elő a számok 1-től kilencig.(Nem pályázati rejtvény. A megoldást a www.kincses.huoldalonmegtalálják.)

1 7 8 3 96

8 4 29 8 7

1 42 5 35 9 8

47 5 6 8 2

3 7 5 87 9 4

4 22 7 5 1

2 6 3 82 4

4 6 16 4 9 3

5 4 7 1 61 5 9 4

23 6 8

9 2 1 82 3 46

1 5 9 76 8 2 1 9

kikapcsoló


Czakólászlókeresztrejtvényébena175éveszületettMunkácsy Mihály négy festményének címét rejtettük el.

kikapcsoló


BuzGÓMÓCSING,rOTTENBIllEruTCA,rÓBErTBÁCSI

Híres szélhámosokültünk a szahara közepén, fútt a szél kegyetlenül, homok szállt a szemünkbe, s a semmi közepén lévő büfé teraszán kikapta kezünkből a porörvény a kávét, poharastul. Majd megfagytunk, december volt, jólesett volna a forró fekete. Persze, hogy rejtőt szidtuk: jenő, nem ezt ígérted!

művelt magyar pontosan tudja, hogy P. Howardtól nem földrajzi ismereteket kell szerezni, bár ál-

lítólag tényleg járt Afrikában, de például az Idegenlégióba soha nem lépett be. És nem is történelmi adalékokat várunk tőle – bár regényeiben minden hitelesnek tűnik –, szerencsére nem a valódit kapjuk, hanem az igazit. Lebilincselő, humoros regényei-ben szélhámosok is föltűnnek – de higgyük csak azt, hogy ő volt a legnagyobb köztük. Afrikát rajzolt a pesti kávéház asztalára.

Zsidóból anglikán PaPKözös ismerősünk tehát Buzgó Mócsing, akit rejtő Jenő klasszikus művéből, a Piszkos Fred, a kapitányból ismerünk. Nem más ő, mint az igazi Trebitsch, aki síri hangon tudatja is ezt mindenkivel a regény drámai fordulataiban. Meg is hűl a vér az olvasóban: itt lappang valami titok.

A titkok titka, hogy Trebitsch tényleg igazi. Trebitsch-Lincoln Timóteusz Ignác valós személy volt, nagy ívű szélhámos. Pakson született 1879-ben, dolgozott a brit, a német, az amerikai titkosszolgálat-nak, de lehet, hogy mindegyiknek. Ang-liában – kitért zsidóként – képviselő lett, sőt anglikán pap is, váltót hamisított, volt egy kis olajbiznisze a Balkánon, járt Kí-nában, Japánban, ekkor már nem is ket-tős, hanem hármas ügynökként kereste kenyerét. végül buddhista szerzetesként

élt sanghajban. se erkölcsi, se földrajzi határ nem tartotta vissza, s bár nem volt elismert, hatékony kém, inkább kalandor-ként jellemzik őt, miközben pletykák ke-ringenek arról, hogy Churchillel, Hitlerrel és Horthyval is kapcsolatban állt.

Tán nem rajta fordult meg a világ kereke, ideje nagy részét ugyanis londo-ni és New york-i börtönökben töltötte. Közben persze halászott a zavarosban a vérzivataros időkben. Az első világhábo-rútól kezdve nem volt hiány történelmi eseményekben, Trebitsch közben a saját meggazdagodásán munkálkodott, nem

Az igazi Trebitsch: Timóteusz ignác

kikapcsoló


máson. Gátlásai nem voltak, hamis útle-velek tucatjaival. váltók hamisításával szerzett pénzen bejárta az egész világot. Betegesen vágyott az elismertségre, s meg is kapta, hol újságcikkek révén, hol azzal, hogy az FBI is, a náci titkosszolgálat is szemmel tartotta.

szívesen hazajött volna az 1930-as évek-ben, Horthynak írt levelében kérelmezte is ezt, de nem talált meghallgattatásra. Forró volt a lába alatt a talaj szerte a világban, vagy már nem tartottak igényt a szolgála-taira, tán elfáradt a sok hamis személyiség köntösében? Nem tudjuk. Állítólagos sang-haji temetése után négy évvel, 1947-ben londoni lapok szerint egy tudósítójuk talál-kozott vele egy tibeti kolostorban.

Lehet, hogy azóta ő az igazi Buzgó Mócsing?

FakOckák rekOrd árOnszélhámos akkor lesz klasszikus és sike-res, ha igaziból nem ő ver át minket – per-

sze sokat segít benne –, hanem mi magun-kat. A butaságnak ugyanis nincs határa. s van, aki tudja ezt.

Ilyen volt Hamrák János pesti illető-ségű zseniális szélhámos. (Persze, miért szélhámosokban lennénk elmaradva?)

1902-ben esett meg – ha igaz, ha nem, a helyszínek sokszor változnak – az az épületes történet, hogy Hamrák János székesfehérváron, ahol a piacteret fatég-lákkal akarták burkolni, történelmi magas áron, 9 ezer aranykoronáért eladott a helyi képviselőknek 15 vagon használt fakoc-kát. Egy kávéház teraszán, megnyerő kül-sővel, úri modorral, semmi bizonyítékkal meggyőzte őket, hogy jól járnak, hiszen a tőzsdén fölfelé igyekszik a fa ára. A rokonokból előlépett uramok, bátyámok örültek, az üzlet megköttetett.

Hamrák visszautazott Pestre, mun-kásokat fogadott föl – hiába, egy csaló-nak is vannak költségei –, s fölszedette velük a rottenbiller utca burkolatát. A

A rottenbiller utca nevezetes burkolata

kikapcsoló


forgalmat leállították, az úttestet piros szalagokkal elkerítették, a kockákat a Keleti pályaudvaron bevagonírozták, majd annak rendje és módja szerint Fe-hérvárra szállították. (A szélhámos is úriember. Meg még tartoztak is neki a városatyák.)

A csalásra a legnagyobb vesztes, a fő-város jött rá. Egy idő múlva föllázadtak a rottenbiller utca lakói, hogy nem ha-lad a fölújítás. Hát hogyan is haladt vol-na, amikor arra Hamrák nem szerződött? Ellenben egy cirkusszal járta a világot, s Brnóban az egyik munkása fedezte föl a csalót egy előadás alatt. Így aztán lecsuk-ták végül. Hamrák kierőszakolta, hogy Magyarországon ülhessen, nem a férges, koszos külföldi börtönök valamelyikében. Mindössze két évet kapott, a képviselők büntetéséről – ha volt ilyen – nincs tudo-másunk.

Becsületes szélhámos persze nem nyugszik. Lop ékszert, pénzt, órát, le-tölti, ami érte jár, s aztán megy tovább. 1909 körül például a váci utcában leleményeskedik. Munkásnak öltözött társai szalagot húznak ki, méricskélnek, Hamrák pedig cilinderben, csokornyak-kendőben jegyzetel, épp egy neves ka-lapbolt előtt. sok unszolásra elárulja a kalapbolt tulajdonosának, hogy klozetot építenek ide, mert fejlődni kell a korral. A bolt mélyén némi kenőpénz fejében aztán megállapodnak, hogy lehet ezt a WC-t ki-csit arrébb is építeni.

És Hamrák arrébb ment. A rőfös üz-let elé. Mértek, jegyzeteltek, bolt mé-lyén tárgyaltak. Hosszú a váci utca, sok a bolt.

róberT bácsi kOnyHáJaAzért az sem semmi teljesítmény, ami-kor valaki az ingyenkonyhán gazdagszik meg. Feinsilber róbert, a mindenki ró-

bert bácsijaként ismert szélhámos ugyan-is ezt tette. s nem ügyetlenül.

1925-ben 60-70 ezer ember várt napon-ta ingyen ebédre a főváros konyhái előtt, ám a főváros már nem bírta anyagilag az egyre növekvő, s egyre éhesebb tömeget. Hogy, hogy nem, ekkor épp azzal jelentke-zett egy köpcös, kecskeszakállas török férfi a városházán, hogy ő holland, és tetemes vagyonát ebéddé, vacsorává varázsolva ki-segítené a vezetést meg az éhes népet.

Hogy miért? Nagylelkűségből. ön-zetlenségből. Akinek nem jut időnként eszébe, hogy nincsen ingyen ebéd, sehol, semmikor, senkinek, az figyelje a történe-tet alaposan.

róbert bácsinak eszében sem volt má-sokon segíteni. Ha volt vagyona – nem itt és nem ekkor kezdte a szakmát –, ha nem volt vagyona, a maga javát kereste. Mi mást tett volna? És vajon miért? Kü-lönb lett volna nálunk? Intézte a város-háza dolgát a képviselők helyett, s még ő fizet? Elhitte ezt valaki? vagy csukva volt a szemük?

A levesosztó szélhámos

kikapcsoló


róbert bácsi viszont valóban intézte a dolgokat. volt ebéd a konyháin reggel, délben, este. Megdolgozott a vagyonáért, amit összeharácsolt a szegények, éhe-sek, elesettek ürügyén. Eszes, furfangos, szervezőkészséggel megáldott szélhámos volt. (vajon miért a szélhámosok tudnak leginkább élni eme jobb sorsra érdemes tulajdonságokkal?)

A lényeg: róbert bácsi megkapta az immár használaton kívüli tábori konyhák épületét, fölszerelését. Ingyen persze, és őt sem támogatta a városháza, viszont jo-got kapott adományok gyűjtésére. Az első konyhák a Kálvin téren és a városligetben nyíltak, a gazdasági világválság pesti és Pestre menekült ezrei tőle várták a meg-váltást. A városháza pedig azt, hogy nem tör ki lázadás.

megcsócsálT krumPliHÉJvégül is mindenki jól járt. A szegények ugyan nem tudták, hogy mit esznek, hogy a moslék, amit fölmelegítve eléjük raknak, az a pesti elegáns szállók, étter-mek, kávéházak, laktanyák maradékaiból kutyulódott össze, s hozott hasznot az éttermeknek is. A többi étel a piacon zá-ráskor maradt krumplihéj, káposztalevél összesöpréséből jött össze. Ez a mai ku-kából turkálás elődje, bár akkor még volt alá tányér, s valóban étel volt, ha csócsált is kissé.

ráadásul a szegények nevében róbert bácsi emberei járták a gazdag polgáro-kat adományokért. Nem hiába. Egyszer Horthy Miklósné is adományozott neki ezer pengőt, innen már verseny indult, ki mennyit szurkolhat le a szegények róbert bácsijának.

Banánhéjon csúszott el, ahogy a zse-niális szélhámosokhoz illik. róbert bá-csi raktárakat üzemeltetett, irodistákat, fuvarosokat, szervezőket, szakácsokat

a település központjában, a gyógyfürdõ közvetlen szomszédságában

található, amely az egyetlen ilyen színvonalú szállásadó egység.

A szálloda rendelkezik egy hagyományos és egy önkiszolgáló

étteremmel, amelyet a fürdõ vendégei is igénybe vehetnek, ahol

vidéki, hagyományosan elkészített ételeket és a környék borvidé-

keinek borait kínálják. A gyógyfürdõt a szálloda vendégei reggel

6 órától este 22 óráig használhatják ( a lefoglalt éjszakák számával

megegyezõ számú belépõjegyet biztosítanak számukra). Finn

szauna, valamint fitness terem is várja a pihenni vágyó vendégeket,

amelyek térítésmentesen használhatóak. 23 db kétágyas, valamint

1 db kétlégterû 4 fõs szoba áll a vendégek rendelkezésére. A szobák

nagy része erkélyes, többsége klímával felszerelt.

A környéken számos látnivaló, kirándulóhely van.

Cím: H-3412 Bogács, Dózsa György u. 16.

Tel.: 00-36-49/534-029 00-36-49/534-030 Mobil: 30/ 428-9361E-mail: [email protected]

A bogácsi Strand Hotel***

575 850 bogacsi javít:Layout 1 2018.08.26. 15:23 Page 1

fizetett, sűrűn járt külföldön, négyszobás lakása volt a New york kávéház épüle-tében, s finanszírozta lánya londoni lak-hatását, taníttatását, megélhetését. Egy uzsorakamat miatt bérházukat vesztő testvérpár jelentette föl. Mint kiderült, ebben a szakmában is igen sikeres volt: 1930-ban hét pesti bérháza, két családi háza volt, bécsi takarékkönyveiben 150 ezer, Londonban egymillió pengője ka-matozott.

Az isteni igazságtétel, ha van ilyen: róbert bácsi 1945-ben hajléktalanként tengődött, s 92 évesen elmegyógyin-tézetben halt meg. Lehet, hogy minden vagyonát elosztogatta, lehet, hogy a sze-gények ebédjén is szép summát szedett össze, de az biztos, hogy az életben ma-radt éhezők sokáig jótevőjükként emle-gették.

j. a.

kikapcsoló


kOlOsTOrban a gyógyírA világ legrégebbi patikája dubrovnikban van. valójában Európa harmadik legősibb gyógyszertára, de mivel csak ez maradt fönn, így viselheti a neves rangot. 1337-ben alapították a ferences kolostort, s itt nyitották meg a szerzetesek a patikájukat. Berendezése fiatalabb, a XvI. század-ból maradt meg kifogástalan állapotban, ugyanígy az edények is. Ez utóbbiak Fi-renzében és sienában készültek. Az edé-nyek, laboratóriumi fölszerelések, tudós könyvekkel együtt a ferences kolostorban tekinthetők meg.

Hazánkban szent István király nevé-hez fűződik a gyógyítás, mert ő hívta be az országba a bencéseket, akiknek dolga volt – a tanítás mellett – az istápolás. Az első gyógyszertárról, amely a dubrovni-kinál is régebbi, 1303-ból van adatunk. Ez Budán létesült, a korabeli jogkönyv szerint „Petrus physicus et apothecarius Budensis” – azaz Budai Péter fizikus és gyógyszerész működtetett patikát. Fő-képp a jezsuiták, az irgalmas rendi és a szent Erzsébet-apácák által lehetett gyógynövényekhez, enyhítő teákhoz, tablettákhoz jutni. A török megszállás a fejlődést hosszú évtizedekre visszavetet-te. Európában a XvIII. században min-den nagyobb városban volt gyógyszertár. Magyarországon újabb lendületet az

adott a gyógyszerészetnek, hogy a nagy-szombati egyetem 1777-ben Budára köl-tözött, majd hét évvel később áttelepült Pestre. Az itt képzett gyógyszerészek aztán a világi városokban is patikákat alapítottak, így az már nem csak egyházi kiváltság volt.

a kígyó mÉrgeEgyik legszebb patikánkat 1784-ben ala-pította stehling Károly. Ez a pesti Kígyó patika, amely eredeti helyétől, a Kígyó, ma Ferenciek terétől kicsit arrébb, a Kos-suth Lajos utcába került 1899-ben, mert a neki helyet adó földszintes kis házat le-bontották. Ám eredeti berendezése még ma is kiváló állapotban van. Ide recept nélkül is érdemes betérni, a gyógysze-részek büszkén mutogatják a fiókokat, szekrényeket, tégelyeket – nem átlagos munkahely.

Tágas belső tér, faragott galéria, s né-hány muzeális darab – ezek ma már nem

régi patikák patinájaaz ember nem szívesen megy patikába. sokba van, aztán be kell venni naponta egyszer, kétszer egyet, kettőt, vízzel, egyben, étkezés előtt, után, közben, jönnek a mellékhatások, az ember vakaródzik, de kapkodja befelé a bogyókat. A pati-kában aláír, fizet, s gyorsan távozik nagy szatyorral. vagy nem gyorsan távozik. Hanem csak áll és bámul, a tabletták beugrálhatnának a szájába. Mert vannak szép patikák is. Porcelán tégelyek, míves lombikok, díszes szekrények, apró fió-kocskák, réz mérlegek. Ha nem nyavalya miatt jövünk, élvezhetjük a látványt.

kikapcsoló


használatra, inkább csak okulásra valók. Ilyen például az 1888-ban aranyérmet nyert „dr. Molnár-féle Kárpáti Gyógy fü-pas tillák” fémdoboza, a benne rejlő piru-lákat köhögésre és rekedtségre ajánlották egykor.

A Kígyó patika nemcsak a legszebb, de a legrangosabb patikánk is volt anno. Innen rendelte ugyanis gyógyszereit a királyi ház és udvara, ez a cég volt a királyi beszállító. A pirulák, kanalas or-vosságok, pasztillák, porok a patikában készültek, a gyógyszerészek maguk ku-tyulták, kavarták, mérleggel méricskél-ték, s jártak el legjobb tudásuk szerint. A relikviák között található és megte-kinthető egy sárga, foszladozó recept is, erre az orvos napi négyszer egy adag port írt föl a betegnek gyomorbántalmakra és hasfájásra. Ezeket a muzeális darabokat ma az irodában őrzik.

Arról nincs följegyzés, hogy a beteg valóban meggyógyult-e, de látnivalóan, nem halt ki a magyar. A kígyó pedig ma-radt a jelképben, emlékeztetve a ma is használatos méregre. Mely, tudjuk, bizo-nyos mennyiségben gyógyszer.

Eltűnt viszont az Opera patika és a Ki-rály utcai szentlélek patika is – az államo-sítás nem kímélt se tulajdont, se értéket. Faragott és aranyozott diófa bútorok, tük-rös ajtók, puttók, gyógyászati jelenetek fába faragva a szintén híres, 1847-ben alapított üllői úti Angyal patika intarzi-ás, biedermeier berendezése – ma már a semmelweis Orvostörténeti Múzeum-ban, illetve az óbudai Kiscelli Múzeum-ban tekinthető meg. Hála Ernyey József gyógyszerésznek, aki lelkesen kutatta föl és gyűjtötte össze a régi patikák edényeit, készülékeit, a dokumentumokat, bútoro-kat, faragásokat, cégtáblákat.

kikapcsoló


kŐBe vésett tulAjdonosA pécsiek büszkesége a szerecsen patika, bejáratánál a névadó szerecsen figyel min-ket a falfülkéből. A más néven sipőcz-pa-tika a város első patikája, 1697-ben nyílt meg, ma múzeumként látogatható. sipőcz csak 1864-ben került a képbe, amikor seitz Nepomuk János zágrábi patikustól megvette a házat, a boltot meg a hozzáva-ló füvészkeretet, s költöztette mai helyére, az Apáca utcába. A boltban neorokokó bú-torok, Zsolnay-kerámiák és míves ivókút, csodagyógyszerek tégelyei voltak, a be-rendezést fölújították, restaurálták, s még így is sokáig működött. sajnos a többi patika elvitte a forgalmat a szerecsenből, így a tulajdonosok hosszú fáradozás után letettek a további üzemeltetésről. Az ala-pító tulajdonos neve a bejárat fölött van kőbe vésve.

A kecskeméti szentháromság patika elődje 1746-tól vághy György orvos kézi patikája volt. Ezt a patikát hozta-vitte ma-gával az orvos, ha beteghez hívták, s csak később kezelte ezt egy helyben egy pati-kus, s csak még később lett nyilvános bár-ki betévedő előtt. Kecskeméten ez a házi patika 1766-ban érte el ezt a fokot. Ez volt a város első nyilvános gyógyszertára, ma a múltját, tárgyait, berendezését az Orvos- és Gyógyszerészet-történeti Múzeumban láthatjuk. Itt – honlapjuk tanúsága sze-rint – mélyreható betekintést nyerhetünk a korabeli gyógyszerekről. A kézi gyógy-szertár tulajdonosa és alkalmazottja, Falt Antal iglói születésű gyógyszerész iratai, néhány korabeli nyomtatvány és mun-kaeszköz, XvIII. századi fatégelyek és kenőcstégelyek tekinthetők meg. Falt Antal 1770-ben felvett „inventarium

kikapcsoló


KÖlDÖKCsÖMÖR És PaPsaJt

schultheisz Emil orvos, orvostörténész egyik tanul-mányában olvashatunk a legrégibb magyar nyelvű orvosi vényekről. a feltehetően legrégebbi, 1490-ből származó magyar nyelvű receptünket a budapesti Egyetemi Könyvtárban őrzik. Így szól: „fog faiasrol walo orvossagh az nadnak es az tharkonak az teoweth keol any, megh aszalny es teorny eozze temporalwan eokeoth ted az faio fogadra meg gyogiol es faidalmath teobbet soha nem erzed”

Újmagyar eligazítás hozzá: tárkonygyökér („thar-kon … teowe” ) a „nadnak … teowe” a nadragulya, amit minden fájdalom ellen kiterjedten használtak.

Egy 1524-es breviárium üresen hagyott lapján ta-láljuk a következő receptet:

„seres ellen walo orwossag papsaitiawal iros vaiat egibe chinalni azzal kenni kotni kell chemer keolok ellen valo szarga kikirichot viragosol szedni meghszaraztatni meghönteni melleg echette es ugi rea kotni”. Mint lát-ható, ez tulajdonképpen két különböző rendelvény. az egyik sérv ellen alkalmaz papsajtos (malva neglecta Wallr.) kötést; a vivőanyag írós vaj. a másik „chemer keoldok” ellen használ ecettel extrahált kikiricsvirágot (colchicum autumnale). a „chemer keoldok” nyilván a „köldökcsömörnek” korábbi kifejezése, s mint ilyen, legrégibb magyar betegségneveink közé sorolható! a köldökcsömör általában kólikát, bélgörcsöt jelent.

medicinae”-je közel háromszáz, általa használt gyógyszernevet tartalmaz. A gyógyszerek száma ekkoriban megha-ladta a 2500-at, s ezek zöme a patikában készült. A gyógyszerkincs főbb csoport-jai a növényi, állati és ásványi eredetű drogok. Ezek felét a növényi eredetű dro-gok tették ki, a hazai gyógynövényekből készültek, a ma fűszerként használt sze-recsendió, bors, gyömbér is alapanyag volt, sőt, egzotikus tengerentúli növé-nyekkel is gazdálkodtak, ilyen volt a sár-kányvér, a szenna, az elefánttetű. Még az egzotikus növényeknél is egzotikusabb

látványt nyújtanak az állati eredetű dro-gok, mint amilyen a hód ivarnyílása mel-letti páros mirigyzacskó, a Castoreum, amelyet idegbetegségekre és méhbajok ellen használtak, a szívgyógyszerként és festékként is egyaránt népszerű bíborte-tű vagy a sokféle betegségre alkalmazott viperahús. de láthatunk szárított kecske-vért, kőrisbogárport, bezoárokat is. Csak győzzük gyomorral!

Török uTán JöTT a sasKétszáz éves patikatörténetet mutat be a székesfehérvári Fekete sas patikamúze-um. Elődjét 1688-ban, rögtön a törökök kiűzése után nyitotta meg sartory János pápai patikus. A jezsuiták 1745-ben vá-sárolták meg, a hozzá tartozó monopóli-ummal együtt. Többszöri tulajdonosváltás után a város polgári vezetése üzemeltette 1971-ig. A belváros Fő utcáján lévő mú-zeumban a barokk berendezés a XvIII. századba röpíti vissza a látogatót. Be-pillantást enged a gyógyszerészet és a gyógyszerkészítés történetébe, a jezsuita fafaragók műhelyébe is, az onnan kikerült remekművek által. Külső alakját az épület a XIX. században nyerte el a ma is meg-csodálható, eklektikus stílusú, füzérdíszí-tésű vörös márvány bejárattal.

nritka az ilyen ma már, inkább a patikai múzeumokban tekinthetők meg. A leg-több patikában elemes szekrények, ru-gós fiókok, tucatüvegek, műanyag szé-kek fogadják a betegeket. számítógép, kártyaleolvasó, műanyag tégelyek. A patikusok viszont patikusok maradtak, fölkészültek, képzettek – méltók előde-ikhez. A szakma maradt, ha helyiségek tűntek is el.

- váradi

kikapcsoló


Horoszkóp 2019-reBak (Xii. 22. – i. 20.)

A mindennapok gyorsan, de jól telnek. Oka nem lehet panaszra, és ezt tud-ja is jól, mindennap há-lás azért, hogy ilyen jól alakultak a dolgai. Pénz:

karrierépítésre nem alkalmas ez az időszak, használja ki, hogy jól érzi magát a munka-helyén. A kollégái szeretik és tisztelik, fő-nökei a munkáját elismerik. Ez most elég is, pénzénél van. szerelem: itt is révbe ért, talán egy-egy kisebb veszekedés előfordul, de anélkül már giccses lenne az élet.

vízöntő (i. 21. – ii. 19.)Jól haladnak a dolgai, ezt kemény munka árán érte el. Ám vigyázzon, ne bíz-za el magát. A legnehe-zebb lépést már megtette, belátta, hogy változtatnia

kell. Pénz: a munka területén sok újdonság várja, kedve, lendülete megvan hozzá, bíz-zon a sorsban, és tartsa nyitva a szemét. Le-het, pont ez a fordulat hoz el egy sokkal jobb korszakot. szerelem: szívügyekben nincs változás, társával kiválóan összeillenek.

Halak (ii. 20. – iii. 20.)Élete fordulatot vett, re-mekül alkalmazkodik az új mindennapokhoz Pénz: most a munka a legjelentéktelenebb sze-replő az életében, ha

jutna is rá több ideje, azt inkább szánja a pihenésre. szerelem: kapcsolata kitűnően fejlődik, jó irányba halad, minden nap egy új lecke. Talán kicsit több a vita, de ezek is könnyen orvosolhatók.

kos (iii. 21. – iv. 20.)döntését jól megfontol-ta, bár szerette az eddigi helyzetet, sajnos néha muszáj változtatni. Pénz: az anyagiakkal kapcso-latban minden megy a

megszokott kerékvágásban, érdemes to-vábbra is hasonló lendülettel belevetnie magát a mindennapi feladatokba. szere-lem: régóta álmodozik szíve választottjá-ról, hát eljött az idő. Ne habozzon, csele-kedjen!

Bika (iv. 21. – v. 20.)szinte újjászületett, és egy valódi bika erejével száguld előre az életé-ben. Pénz: most szinte bármibe belevághat, si-kerre van ítélve, de ha a

régi megszokottnál marad, ott is fantasz-tikus felvirágzás vár önre. szerelem: itt továbbra sincs változás, bár sokszor úgy érzi, csak teszi bele a sok-sok munkát, és nincs eredmény. Elkeseredésre semmi ok, meg fogja hozni a gyümölcsét.

ikrek (v. 21. – vi. 21.)van amikor úgy érzi, az egész világot elbírja a hátán, máskor pedig ki se kelne az ágyból. Ne le-gyen rest, törődjön magá-val! Pénz: a karrierépítés

szép dolog, de minden áron? Bizony van, ami nem éri meg! Ilyen lehet az egészsége vagy a kapcsolata. szerelem: a szívügyek kicsit háttérbe szorultak mostanában, pedig igenis törődnie kéne velük. Fontos dolog ez is, sőt, talán a legfontosabb.

kikapcsoló


rák (vi. 22. – vii. 22.)A mindennapok pezsgé-se továbbra is magával ragadja, csodájára járnak kedvességének és nyitott-ságának. Pénz: a munká-ból most nagyon sok, jo-

gos a fáradtság. És bizony ezt egy szimpla alvással már nem győzheti le, hosszabb kikapcsolódásra van szüksége. szerelem: a szívügyekkel továbbra is elégedett lehet, bár néha már-már unalmasnak tűnik, sze-reti ezt a biztonságot, és szíve mélyén jól tudja, ő az, akivel szeretné leélni az életét.

oroszlán (vii. 23. – viii. 23.)Az élet nagy feladatot adott önnek, de úgy tűnik, kitűnően veszi az akadá-lyokat, bár megtanulhatná kicsit jobban beosztani az idejét. Pénz: a munka

teszi igazán szürkévé a hétköznapokat, az anyagi biztonság persze fontos. Érdemes lenne körülnéznie, nem kínálkozik-e vala-mi jobb lehetőség. szerelem: nehéz napok jönnek-mennek, de megbirkózik velük. rengeteget változik, főleg előnyére, min-den nap egy újabb lecke.

szűz (viii. 24. – iX. 22.)A buli soha nem ér véget! Bár jócskán visszavett, azért még mindig két kanállal falja az életet. Pénz: karrierje magas-ra ível, úgy érzi, elérte

mindazt, ami lehetséges. Persze várják még lehetőségek, de valóban nagyon jó helyen van most. szerelem: ez a kapcsolat is olyan, mint a többi? Egy újabb kiadá-sa az előzőnek? Ezt csak ön döntheti el, de egy biztos, választottja igen odaadó, és tiszta szívvel fordul ön felé, kár lenne megbántani.

Mérleg (iX. 23. – X. 23.)szokásos kiegyensúlyo-zottsággal veszi a min-dennapokat, sokszor ettől tűnik ismerősei számára hűvösnek. Pénz: bár sok-szor nem úgy tűnik, bevá-

lik ez a munkahely, most nincs itt az ideje a váltásnak. szerelem: sok-sok fáradtság, kétely és nehézség kísérte eddig a kapcso-latukat, de végre, úgy tűnik, sikerült össze-csiszolódni. Nem maradt más hátra, mint terveket szövögetni, együtt álmodozni és utazni, indulhat a rózsaszín időszak.

skorpió (X. 24. – Xi. 22.)Lehetne kicsit kevésbé szigorú környezetéhez. Nemrég állt talpra egy nehéz időszak után, de en-nek a sikere nem szabad, hogy a fejébe szálljon.

Pénz: munkahelyén is nehezen tűrik kicsit arrogáns viselkedését, pedig kedvelik önt. szerelem: viták tarkítják a mindennapokat. Bár nagy szükség van önre otthon, senki nem várja el, hogy a végletekig kikapcso-lódás nélkül teljesítsen.

nyilas (Xi. 23. – Xii. 21.)Minden megvalósult, amit csak kívánhatott. Igen, az élet valóban na-gyon kegyes önhöz, de ne felejtse el megbecsül-ni. Pénz: eljött a váltás

ideje, de legyen körültekintő. Ha meglépi, és új lehetőség után néz, alaposan gondol-ja végig. szerelem: kicsit lépjen hátrébb, és hagyja a másikat előtérbe kerülni. Ő is szeretne érvényesülni, és már a létező ösz-szes kívánságát teljesítette, ne feszítse túl a húrt. Ha hagyja a másikat is beleszólni a közös életükbe, igen könnyen megszokja, hogy időnként ön is hátradőlhet.

kikapcsoló


mezei Mária életének kezdetét két tragédia árnyékolta be. Édes-anyja belehalt a szülésbe, s mi-

kor a közjegyző apa új feleséggel éppen új életet készült kezdeni, egy földrengés el-pusztította a kecskeméti fészket. szegedre települ az új család, s Macsira szerető ne-velőanya és anyahelyettes idősebb nőtest-vér, vilike körében békés gyerekkor vár. A szegedi színházban csodálja a fellépőket, színésznő szeretne lenni, de mivel édes-apja őt is jogásznak szánja, elkezdi a jogi tanulmányokat. Egy rövid ideig boldog, ám elhamarkodottnak bizonyuló házasság átviszi a bölcsészeti karra, amit végül ott-hagy, Pestre költözik, rózsahegyi Kálmán színiiskolájába iratkozik, végül a színész-egyesület diplomáját is megszerzi. Ekkor már színigazgatók vetélkednek érte. Anya-gi küszködéssel teli változatos vidéki évek után az őt folyamatosan tüzelő karriervágy végre sikerre vezet: 1935–36-ban pörögni kezd a pesti szekér.

Vörös HaJú dÉmOnBelvárosi, víg, Operett, Művész, Ma-dách, Pesti – klasszikus és modern, drá-mai és vígjátéki szerepek sora, a színházi

sajtó és a közönség megismeri és meg-szereti, de a gázsi még kicsi, a siker ál-tal megkövetelt életszínvonal még min-dig atyai támogatást igényel – kávéházi énekléssel segíti ki magát. Jön a film, és az anyagi gazdagodással párhuzamosan végleg rácsontosodik a „femme fatale”, a vörös hajú démon, a hideg fejű csábító karaktere. „A Lángokban életemben elő-ször játszottam tisztességes asszonyt – írja heti naplójában 1941-ben. – Ezt még nem értem meg. No, de azért a végén – talán, hogy ki ne jöjjek a gyakorlatból – mégis megcsalom a férjemet.” Ehhez csatlakozik az igazgatók rémének képe: egyrészt valóságos betegségek, másrészt hisztérikus rosszullétek, szerepvissza-adások, forgatás, próba, esetleg előadás otthagyása. „Igen, igen, több szerepet ad-tam vissza, mint amennyit eljátszottam. de jókat ám!” – emlékezett vissza daco-san egy 1976-os interjújában. Az utolsó ilyen kivonulásnak már súlyosabb hátte-re van: 1943-ban „az itthon mindjobban ránk nehezedő, fullasztó, embertelen és művészietlen áramlatok ellen” menekül-ve húzódik fel a Tátrába. 1946-ig nem is lép színpadra.

Mezeitől Mezeiig1980 júniusában vitray tamás valószerűtlen tüneményt vezetett fel a veszprémi té-vétalálkozó gálaestjének színpadára, az élő adásban több százezer néző szeme elé. Hosszú fehér lepelbe öltözött, angyalszerű jelenség – egy kortalan asszony, lesimí-tott hajjal, smink nélkül, szemérmesen mosolyogva. Mikor a közönség ünneplése megszűnt, halkan szavalni kezdett. Babits Mihály zsoltár gyermekhangra című versét mondta el drámaian. A nézőtéren ülők közül kevesen tudhatták, hogy ez az asszony e szavalattal komoly elégtételt kapott egy régi sérelemért. arra viszont emlékeztek, hogy évtizedekig a lába előtt hevertek. Mezei Mária a XX. század har-mincas-negyvenes éveiben színpadon és filmen férfiak bálványa, nők irigységének tárgya, a hatvanas-hetvenes években nagy drámai és szikrázó komikai szerepek alakítója. A két csúcspont között poklok, kétségbeesések, hallgatás.

kikapcsoló


brillek És ráncOkA negyvenes évek korszaka egy olyan te-hetséget is kibontakoztat Mezeinél, ami családi hátteréből, otthon és az iskolában szerzett műveltségéből származtatható: az íróit. 1941-ben megjelenik Névjegy című önéletrajza, amelyben az addig tartó útra tekint vissza. Tisztában van az áhított siker árával: „Mérleg: van három briliánsgyű-rűm, arany cigarettatárcám, sok prémem, szép lakásom: és egy keserű vonás a szá-mon. van egy doboz francia levelem, sok fényképem Olaszországból, egy emlékem Párizsról. És egy könnyárkom. Két év előtt egyik sem volt. Most van. Jól van.” Erre az időre esik Márai sándorral össze-fonódó viharos szerelme, mely egy életre

nyomot hagyott benne. A házas író diszkréten kezelte e viszonyt, de az irodalom tudósai szerint sirály című regényében ezt az élményt dolgozta fel. A háború után hazatér-ve Mezei az ótátrafüreden született Hoztam valamit a hegyekből című írását szeretné közönség elé tárni, de miközben pesti színházakban főszerepek várnák, ennek a vallo-másnak nem talál színpadot. Ismét elvonul: ezúttal sárospatakra. saját pénzéből renováltatja a várat, és szabadtéri előadáson próbálja a he-gyek közül hozott mondanivalóját átadni – megélt tapasztalatával nem arat sikert. Ez a tapasztalat istenről, hitről, szeretetről, jóságról, megbé-kélésről szól – 1946-ban a pasaréti református templomban el tudja mondani, s ebből újabb könyvecske születik a református Zsinati Iroda kiadásában. ugyancsak egyháza adja majd ki – halála előtt két évvel, s még utána jó néhányszor – azt a vaskos kötetet, amelyben összes írását, folyóiratokban megjelente-

tett kisebb-nagyobb szövegeit, színpadi monológjait, a vele készült interjúkat szer-keszti egybe vallomástöredékek címmel. Az ezredforduló táján napvilágot látnak apjához, valamint a színházigazgatókhoz írott levelei is.

Ének aZ ÉJsZakábanMár éppen játszaná újból a nagy szerepe-ket, mellette ismét énekel az éjszakában – ez a tudománya hamarosan bélyeg lesz, nemsokára mégis jól jön kenyérkereset-ként –, amikor jön a színházak államosítá-sa. A „dőzsölő polgári réteget kiszolgáló”, „zsoltáros” Mezei Mária az Operettszín-házba kerül. Ott visszaad egy szerepet, elbocsátják, egy hitvallásos Babits-szöveg-

Az 1940-es években

kikapcsoló


nek egy pécsi élmunkásgyűlésen elhang-zott felolvasása miatt kitiltják a városból, ellenségnek nyilvánítják. Így aztán marad a Liliputi színház, a vidám színpad, a Cirkuszvállalat és az éjszaka. de ahogy a lokálokba is belopott egy-két klasszikus verset, nívósabb sanzont, saját fajsúlyo-sabb mondanivalójának is helyet keres. Tamási Áronnal és Lajtha Lászlóval össze-állított székely népballadás rövid műsora, a Bujdosó lány kilenc előadást ér meg. Pár év múlva Életem története címmel önálló estet szerkeszt egyszemélyes szeretetszín-háza számára, Mészöly dezső szerint az első magyarországi monodrámát, amellyel – már a hatvanas években – Kanadába is eljut. de most még révainál esedezik az őt soha nem látva megbélyegző Major Tamás kegyeiért – választ nem kap, végül 1954-ben kiköt Gáspár Margit legendás Operett-színházában. úgy érzi, nincs a helyén, s ezek az évek rettentően megviselik. Egy-szerre gőgösen öntudatos és kétségbeeset-ten megalázkodó. Aztán 1956 után végre újra beköszönt a felívelés.

csOdák sOrOZaTbanMadách, Petőfi, Thália, Nemzeti, Katona – klasszikus és kortárs drámai szerepek sora. Oscar Wilde, Thornton Wilder, Aiszkhü-losz, Anouilh, shaw, Tennessee Williams hősnőit alakítja. A film is felfigyel rá ismét: Fábri Zoltán Édes Annájának vizyné sze-repéért fesztiváldíjat kap. És ki ne emlé-keznék a Mici néni két élete csodálatosan pikírt barátnőjére vagy a Napfény a jégen liftes triójára Psotával és Kiss Manyival?

Eddig nem volt méltó munka, ekkor már éppen sok a teher. újból feltámad az igazgatók réme. Nem megbízható társula-ti tag. Levelekben könnyítésért könyörög. Az egyik ilyen levélben Major Tamás ba-ráti telefonját emlegeti – csak remélhet-jük, hogy a magyar színjátszás eme két

óriásának sikerült kölcsönös tiszteletben kibékülniük egymással. Az eddigieknél komolyabb betegségek jönnek. de megér-kezik az érdemes és a kiváló művész kitün-tetés is. utolsó színpadi szerepe a Nemzeti akkori kamaraszínházában, a Katonában schiller stuart Máriájának Erzsébet király-nője 1969-ben.

Mezei csodák sorozatának, a teremtő ta-núságtételének érzi egész életét. Az utolsó csoda élete utolsó szakaszában annak az ifjú társnak, Lelbach Jánosnak a jelenléte, aki közel ötvenéves korában szegődött mellé, és kamasz rajongóból felelősségteljes férjjé válva első ígéretéhez híven haláláig vigyá-zott rá. 1975-től másik társa már az oxigén-palack volt az „Isten küldte vályogvárában” Budakeszin élő művésznőnek. „Elnémult hangszer vagyok, s lassan belep a por” – írta 1972-ben Latinovits Zoltánnak. Ideje ez a visszatekintésnek. Ekkor imádkozta ki be-tegágyából vitray Tamás az őrá még mindig szeretettel emlékező nyilvánosság elé. Még közel három évig élt.

i vAgy y?Mezei vagy Mezey? A köztudatban, a la-pokban, a plakátokon, a filmek stáblistáin Mezey. sokáig még lexikonban, színház-történeti munkákban is. Egyetemi lecke-könyve, apja sírköve az ellenkezőjéről tanúskodik. Ő maga így magyarázta ezt a Mezeitől Mezeyn át Mezeiig tartó hosszú vargabetűt 1976-ban, az említett interjút – határozott kívánsága ellenére hiányo-san – közlő újság szerkesztőjének írott levelében, a rá jellemző, kertelés nélküli stílusban: „A nevem i-vel írom. Az y-t a múltban színigazgatók és újságírók aján-dékozták. Megszoktam, mint a vörös ha-jam. Ma, mint minden hazugság, zavar.”

2019 októberében születésének 110-ik évfordulóját ünnepeljük.

l. J.

kikapcsoló


melyik VárOs sZülöTTe erkel ferenc?

NyErEMÉNyPÁLyÁZATHagyományos pályázatunkon mindenki részt vehet, aki a helyesen kitöltött pályázati szelvényt kivágja, és 2019. március 31-ig címünkre visszaküldi.A címzés alá kérjük, írják fel: nyereménypályázat. cím: centAl kft., 1509 Budapest, Postafiók: 44.A helyes választ beküldők közül – közjegyző jelenlétében – sorsoljuk ki a nyertesek nevét. A nyertesek névsorát a kincses kalendárium honlapján (http://www.kincses.hu) és a népszava 2019. április 26-i számában tesszük közzé.Megfejtéseelküldésévelabeküldőhozzájárulahhoz,hogyamennyibenanyerte-sekközésorsolják,neve(acímekéntmegjelölttelepülésmegnevezésévelegyütt)közzétételre kerül. A Kincses Kalendárium adatkezelési és játékszabályzatáról a www.kincses.hu/szabalyzatok.htmlweboldalontájékozódhatnak.

fŐdíj: 1 nyertes részére 1 000 000 Ft nettó összeg,

(a kiadó az adó- és járulékköltséget megfizeti!)TOVábbi nyeremÉnyek:

2 nyertes részére 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness, félpanzióval az Aphrodite Hotelben, Zalakaroson; 2 nyertes részére 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness, fél-panzióval a Naspolya Panzióban, Bátaapátin; 1 nyertes részére 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness, félpanzióval a Gosztola Gyöngye Hotelben, Gosztolán; 1 nyertes részére 2 fős, 3 nap/2 éjszaka strandbelépővel, félpanzióval a strand Hotelben, Bogácson; 3 nyertes részére a Kossuth Kiadótól könyvcsomag; 2 nyertes részére a Balassi Kiadótól könyvcsomag; 6 nyertes részére FIsKArs fokhagymanyomó.

-------------------------------------------------------------------------------------------------&PÁLyÁZATI sZELvÉNy

Név:…………………………………………………………………...................

Lakcím:………………………………………………………………..................

Beküldendő a kitöltött pályázati szelvény. Csakaszelvényenbeérkezőhelyesválaszokvesznekrésztasorsoláson.

kikapcsoló


nyertesekA 2018. évi kincses kalendáriumban megjelent pályázatok, rejtvények

dr. viola judit budapesti közjegyzőhelyettes jelenlétében történt sorsolásának eredményei

a nyereménypályázat megfejtése: Hajós Alfréd. A nettó 1 000 000 forintos (a kifizetést terhelő adókat a kiadó megfizeti) készpénz összeget nyerte: Benkő Zsuzsanna, 2083 solymár. Az egy-egy darab 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness üdülést félpanzióval a duna relax Hotel, ráckeve szállodába nyerte: dr. szőke gábor, 3263 domoszló és Harsányi andrás, 4503 Tiszarád. Az egy darab 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness üdülést félpanzióval a Hotel Piroska, Bükfürdő szállodába nyerte: körmendi gyula ákos, 1094 Budapest. Az egy darab 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness üdülést félpanzióval a Magita Hotel, Erdőbénye szál-lodába nyerte: sarkadi Ferenc, 5624 doboz. A Kincses Kalendárium 2019. évi kiadványának előfizetését nyerte: lefler ferenc, 3300 Eger, szabó gábor, 2400 dunaújváros, Zsolnay gáborné, 2100 Gödöllő, kreisz Éva, 1148 Budapest, bertalan ildikó, 3212 Gyöngyöshalász.

A keresztrejtvény megfejtése: „nincs a világon dicsőbb dolog, mint a becsüle-tes név és a jóhír”. A nettó 300 000 forintos (a kifizetést terhelő adókat a kiadó megfizeti) készpénz összeget nyerte: Zubor Zsuzsanna, 2897 dunaszentmiklós. Az egy darab 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness üdülést félpanzióval a duna relax Hotel, ráckeve szállodába nyerte: kocza Tünde, 3000 Hatvan. Az egy darab 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness üdülést félpanzióval a Hotel Piroska, Bükfürdő szállodába nyerte: Horváth sándor, 3531 Miskolc. Az egy darab 2 fős, 3 nap/2 éjszakás wellness üdülést félpanzióval a Magita Hotel, Erdőbénye szállodába nyerte: Vida klaudia, 2500 Esztergom. A Kincses Kalendárium 2019. évi kiad-ványának előfizetését nyerte: Varga gábor, 2315 szigethalom, szűcs ferenc-né, 3535 Miskolc, nagy lászlóné, 3349 Nagyvisnyó, körtvélyesi jenőné, 3589 Tiszatarján, léka lászlóné, 6917 Nagyér.

A gyerekrejtvény megfejtése: „1. kenőccsel. 2. 11 (testvére volt). 3. igen (le-aratta a zabot). 4. jávorfácska.” Egy-egy darab Xbox 500 GB játékkonzolt nyert: széles Orsolya, 2366 Kakucs, Jobbák lukács, 4371 Nyírlugos, kósa károly, 7827 Beremend. A Kincses Kalendárium 2019. évi kiadványának elő-fizetését nyerte: Vigh József, 2300 ráckeve, bertók Jánosné, 2424 Előszállás, kemenár János, 2737 Ceglédbercel, szijj zoltán, 3700 Kazincbarcika, nyika Zoltán, 3100 salgótarján.

A kiadó gratulál a nyerteseknek.

vásárnaptár


A rendezők a változtatás jogát fönntartják, ennek követéséhez kérjük, látogassák meg a www.vasarokfesztivalok.eoldal.hu oldalt, vagy a települések honlapját.

állaT- És kirakOdó VásárOk abony: havi állatvásár minden hónap 1. szombatja. aszód: március, április, ok-tóber harmadik szombatja. biharnagy-bajom: országos állat- és kirakodóvásár. Minden év márciusának 3. szerdája, júni-us első vasárnapja, szeptember második vasárnapja. bonyhád: minden hónap 1. vasárnapja. cigánd: országos állat- és ki-rakodóvásár. Március, május, augusztus és november második hétfője. besenyszög: minden év április, június és október má-sodik vasárnapja. Búcsúvásár: minden év június 3. vasárnapja. dabas: minden hó második vasárnapja. dédestapolcsány: pünkösd második napja, szeptember har-madik hétfője. dunapataj: február, április második szombatja, június 4., október 2. szombatja. Fadd: március, június és októ-ber 3. szombatja. kaposvár: minden va-sárnap országos kirakodóvásár és termelői piac. lajosmizse: minden hónap első va-sárnapja. lébény: ápr. 2. szerdája, novem-ber első szerdája, Búcsúvásár: július 25-ét követő vasárnap és hétfő. Mezőcsát: min-den hónap 2. szerdája. mohács: minden hónap 3. szombatja. mórahalom: minden hónap 3. vasárnapja. nagykőrös: minden év március és december 1., április, május, június, július, augusztus, szeptember, ok-tóber utolsó vasárnapja. ónod: minden hónap 1. csütörtökje. Pásztó: február–nov-ember minden 2. vasárnap. Polgárdi: már-cius, május, július, szeptember 2. hetének szombatja. ruzsa: minden hónap 4. va-sárnapja. ságvár: minden hónap 2. szom-batja. simontornya: május és szeptember 1. szombatja. sülysáp: március, május, július, szeptember vasárnap. szabadszál-

lás: március 4. vasárnapja, május, július és szeptember 2. vasárnapja. szank: március, június és szeptember utolsó szombatja. szekszárd: minden hónap 2. és 4. vasár-napja. szigetvár: országos állat- és kira-kodóvásár: minden hónap első szombatja. Heti állatvásár: péntekenként. Tab: márci-us–november: minden hónap első szerdája. Tiszacsege: április, június 4., október első hétfője; október 1. vasárnapja. vésztő: or-szágos állat- és kirakóvásár minden hónap első csütörtökjén. Törökszentmiklós: ápr. 14., júl. 21., szept. 22. tokaj: március, áp-rilis, június, július, szeptember, október, november, december hónapok 3. vasárnap-ja. Zagyvarékas: február 3., június, szep-tember 2. vasárnapja. Vác: országos állat- és kirakodóvásár: Minden hónap harmadik vasárnapja. Helyi állatvásár: minden héten péntek délelőtt.

Vegyes VásárOk cegléd: országos állatvásár. Évente márci-ustól októberig minden hónap első keddje. bátorterenye: heti kirakodóvásár minden csütörtökön. csanádpalota: búcsúvásár május 19-én. csépa: országos kirakodó vásár, búcsúvásár április 3. és szeptember 2. szombatja; búcsúvásár: július utolsó va-sárnapja. csongrád: heti állatpiac február elsejétől június végéig csütörtökönként, havi országos állatvásár április 1.– szep-tember 30. minden hó első csütörtökjén. dombóvár: állatvásár február–november között a hónap 2. és 4. vasárnapján, de-cemberben és januárban a 2. vasárnapon. Kirakodóvásár minden hónap második vasárnapján. dunapataj: helyi vásár a „Pataji Ősz”, a „szelidi Nyár”, „Május 1.”,

vásárnaptár


a „strandfesztivál” rendezvényei időpont-jában. dunaújváros: országos kirakóvásár minden hónap második és negyedik vasár-napján. dusnok: vásár április és október 3. vasárnapján. edelény: országos állat- és kirakodóvásár minden hónap 3. csütör-tökjén. egyek: országos kirakodóvásár január, április, augusztus, október 20-át megelőző hétfő. előszállás: heti kirako-dóvásár csütörtökön, országos kirakodó-vásár: januártól novemberig a hónap első vasárnapja. Búcsúvásár: március, május, július, szeptember, október, december hó-napok első csütörtökje. Érd: heti állatvá-sár május és augusztus első vasárnapján. Jászalsószentgyörgy: február és május 2. vasárnapja, szeptember és november 4. vasárnapja. Jászapáti: minden hónap 1. vasárnapja. Jánoshalmán márciustól novemberig minden szerdán vásár. Július 26-án búcsú. Jászberény: minden hónap 2. szombatja. Jászladány: március, júni-us, szeptember, november 3. vasárnapja. Fehérgyarmat: heti állatvásár március, június, augusztus, október, december má-sodik keddje. gyomaendrőd: február–december minden vasárnap. győr: heti vásár: kedd, szerda, péntek, szombat, va-sárnap. gyula: állatvásár minden hó első péntekjén. Hajdúhadház: heti állatvásár szerdánként. Hódmezővásárhely: állat-piac és állatvásár minden hó első péntek-je, március harmadik péntekje, október harmadik péntekje. Hőgyész: március és november negyedik szerdája, búcsú: szep-tember 14-éhez legközelebb eső vasárnap. kiskunhalas: országos kirakodó-, autó-, termény-, állat- és kutyavásár minden hó-nap első vasárnapján, zsibvásár minden hónap második vasárnapján. kunhegyes: április, szeptember utolsó vasárnapja. Or-szágos állatvásár: február és november 2. vasárnapja. kunszentmiklós: állat- és ki-rakodóvásár február–december minden 3.

vasárnap. lajosmizse: országos állat- és kirakodóvásár minden hó első vasárnap-ján és augusztus utolsó vasárnapján, heti állatvásár csütörtökönként. Jánosháza: országos kirakodóvásár minden hónap első szerdáján. kalocsa: országos kira-kodóvásár. március, május, szeptember, november negyedik vasárnapja. kapuvár: országos állatvásár minden páros hónap utolsó szombatja. karád: országos kirako-dó vásár március harmadik, május máso-dik, szeptember harmadik hétfője. kecel: vásár március utolsó vasárnapját követő hétfőn, augusztus második, október utolsó hétfőjén. kimle: heti kirakodóvásár kedd, szerda. kisvárda: helyi állatvásár csütör-tökön. kóny: helyi kirakodóvásár hétfőn, pénteken és szombaton. lenti: állatvásár minden hónap első és harmadik csütörtök-jén. makó: országos és helyi vásár szer-dánként. Mezőkeresztes: minden hónap 2. hétfője. Mezőkövesd: heti kirakodóvásár szerdánként. Miskolc: helyi kirakodóvásár kedden, csütörtökön, szombaton és vasár-nap, régiségvásár minden hónap első vasár-napján. nagyhalász: országos kirakodóvá-sár április és október második vasárnapján. nagykálló: heti állatvásár péntekenként. nagykanizsa: országos állatvásár minden hónap első keddjén, szerdáján sertésvásár. nagyszénás: állatpiac keddenként. nagy-vázsony: élelmiszerpiac és helyi kirako-dóvásár minden hónap 2. és 4. szombatján. Ozora: országos kirakodóvásár április és október hó első hétfőjén, búcsú augusztus 20-án. Parádfürdő: palóc piac minden hónap 3. szombatján. Pápa: heti állatvásár pénteken, országos állatvásár február első, március utolsó, június első, július első, augusztus utolsó, szeptember harmadik, december második keddjén. Pilis: vásár január második, március harmadik, június harmadik, szeptember utolsó, december első vasárnapja. ráckeve: vásár április,

vásárnaptár


július és november hónap első hétfőjén. ságvár:. havi vásár, kirakodóvásár min-den hónap második szombatján. sárrét-udvar: országos kirakodóvásár minden év 16. és 34. hetének szerdája. sellye: vásár március–december 2. keddje. szombat-hely: állatvásár minden hónap első szom-batján. szászvár: kirakodó- és autóvásár minden hónap 3. vasárnapján. szolnok: országos kirakodó- és állatvásár minden hónap harmadik vasárnapján. szécsény: országos kirakodóvásár: január 23., már-cius 26., április 23., május 21., június 25., augusztus 27., szeptember 24., október 29., november 26. székesfehérvár: helyi állatvásár szerdán és szombaton. Tompa: országos kirakodóvásár május, szeptem-ber második vasárnapján. Újkígyós: heti állatvásár hétfőnként. üllés: heti állat-vásár csütörtökön és szombaton. Búcsú-vásár: a június 13-át követő hétvégén.Vácszentlászló: állatbörze minden hónap első és utolsó vasárnapján. Zákányszék: állatvásár január–november: minden hó-nap második vasárnapján. Zalaegerszeg: országos kirakodóvásár minden hó máso-dik keddjén. Zalaegerszeg: kirakodóvá-sár kedden, pénteken és szombaton.

terMelŐi és BioPiAcokbalatongyörök: szombat. bárdudvar-nok: Petörke Portéka, kéthetente szom-bat: 8–12-ig, békéscsaba: biopiac és ligeti vásár szombatonként. budakeszi: biopiac szombatonként. bugac: termelői piac szerda, szombat: 6–12-ig. debrecen: Bioudvar, szombat: 7–12-ig. Érd: „Haza-it Érdemes!” termelői piac hétfő–péntek, szombaton heti vásár. gödöllő: a városi piacon szerda, szombat. győr: szom-bat 7–13-ig. Hévíz: kedd, szombat: 8–13, csütörtök: 17–21. kaposmérő: ősterme-lői piac szombatonként. káptalantóti:

liliomkerti piac vasárnap. kecskemét: pi-accsarnok kedd, péntek: 7–11-ig. Kiskun-félegyháza: élelmiszerpiac, ökopiac, kira-kodóvásár, vásárcsarnok: hétfő–vasárnap: 6.00–18.00-ig. kistarcsa: szekeres Park piac hétfő–vasárnap: 06–20-ig. kistelek: Tündérkert Piac szombaton 6-12-ig. mo-sonmagyaróvár: óvári Őstermelői Piac és vásárcsarnok kedd–szombat: 7–14-ig. nagymaros: szombaton 7–12-ig. nyírbá-tor: őstermelői piac csütörtök, szombat: 6–12-ig. nyíregyháza: biopiac a Búza téri Piaccsarnokban szombaton 6–13-ig. nyíregyháza: Profi piac szombaton. Orgovány: önkormányzati termelői piac csütörtökön 5.00–12.00-ig. Pécs: Biopiac a Pécsi vásárcsarnokban csütörtök, pén-tek, szombat: 6.30–14-ig. Pilisszentiván: termelői piac, őstermelői piac szombat: 7.30–12-ig. (változó rendszerességgel). révfülöp: termelői piac, Balaton-felvi-déki Kincseház hétfő–vasárnap: 7–20-ig. sármellék: őstermelői biopiac csütör-tök, vasárnap. siófok:. siófoki bioudvar szerdánként, délelőtt. sükösd: termelői piac csütörtökön. szántódpuszta (szán-tód): termelői piac és kézműves vásár kedd, szerda: 9-től egész nap. százha-lombatta: termelői piac hétfőtől pénte-kig. szeged: heti élelmiszerpiac, biopiac hetente, többnyire szombaton. szombat-hely: biopiac, termelői biopiac és falu-si termelői piac szombatonként. szent György napi kézműves vásár: április, György-nap hétvégéje. Tihany: Tihanyi Piac placc szombatonként. Tokodaltáró: Bio- és ökopiac szombat délelőttönként. Újfehértó: Termelői piac placc szerda, péntek, szombat. Veszprém: ökovásár szeptember utolsó szombatja: 8–15-ig. Vigántpetend: termelői piac szombaton-ként 8.00–20.00-ig. Zirc: termelői piac szombatonként.

hirdetés


A Health-ness Alapítvány 2018. évi sport- és kulturális rendezvénysorozata a „Mit tehetek magamért?”

egészségkampánya keretében

Elérhetőség: Health-ness Alapítvány1132 Budapest, Borbély u. 5–7., tel: 06 30 212 4220

www.health-ness.hu, [email protected]és megtalálhatóak vagyunk a Facebookon is.

A Health-ness Alapítványt egészségért tenni akaró magánszemélyek hozták létre 2017. január 20-án azzal a kiemelt céllal, hogy megelőzésen alapuló, felelős életvitelt, szemléletmódot, egészségmegőrző-betegségmegelő-ző prevenciót, ezen belül az egészséges életmód, a helyes táplálkozás, a rendszeres testmozgás, eseti és rendszeres szűréseken való megjelenés fontosságát tanítani tudják a lakosság széles köreiben. Ezt a feladatot kuratóriumi tagként segítik onkológus, kardiológus, belgyógyász, sebész orvosaink, szakpszichológus, dietetikus és optometrista szakembereink, Kossuth-díjas és Prima Primissima díjas előadóművészünk, valamint Szabó Gabi olimpiai bajnok sportnagykövetünk. Munkánkat segítik továbbá ügyvédek, üzletemberek, lelkes támogatók. Karita-tív célunk az országban évente más-más egészségügyi intézmény, program vagy prevenciót segítő eszköz vásárlásának finanszírozása, melyhez sokféle oktatási, kulturális és sportrendezvényt szervezünk és támogatói bázist is építünk. Első figye-lemfelkeltő jótékonysági rendezvényünket 2018. március 1-jén rendeztük a MOM Kulturális Központ színháztermében, melyen felkérésünket elfogadta és exkluzív kö-zös koncertet adott a Budapest Klezmer Band és a Budapest Bár.

2018. szeptember 11-én a Parlament Felsőházi Termében Érték és Minőség Nagydíj keretében Health-ness Külön-díjat adtunk át a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. Palatinus Gyógy-, Strand- és Hullámfürdő részére, amivel közösen egészség- és sportkampányt indítunk.

A Budapest XIII. kerület Önkormány-zata által kiírt pályázat nyerteseként kap-tunk lehetőséget, hogy 2018. október 14-én a RaM Radnóti Miklós Művelő-dési Központban rendezzük meg egész napos családi egészségprogramunkat, melyet könnyűzenei koncert zárt.

2019-ben indul Fit-nass védjegyű egészséges étkezés programunk,

melyről www.health-ness.hu webolda-lunkon adunk tájékoztatást. Webolda-lunkon történő regisztráció a Kincses Kalendárium olvasói részére ren-dezvényeinken, programjainkon ked-vezményeket nyújt, előnyöket biztosít, programjainkról e-mail útján folyama-tos értesítést adunk.

Ahogy az alapítványoknak, így ne-künk is szükséges támogatókat találni, támogatásokat gyűjteni, így amennyi-ben megfelelőnek tartja céljainkat, ön-nek is lehetősége van támogatni mun-kánkat, az OTP 11705022-21453939 számlán keresztül. Minden segítséget nagyon köszönünk!

sport


KülönlegessportokNapjainkban egyre többen vannak, akik-neknemaza legfőbbgondjuk,hogymi-bőlfizetikakiagázszámlát,vagyhogyanleszújcipője,kabátjaagyereknek,hanemazon törhetik a fejüket, mivel tölthetnék el szabadidejüket,oldhatnákahétköznapokstresszét izgalmas, de felszabadító tevé-kenységekkel.Nagyvalószínűséggelezállaz úgynevezett extrém sportok egyre na-gyobb térnyerésének hátterében.

Klasszikusan ebbe a kategóriába azok a sportok sorolandók, amelyek valami-féle veszélyt – akár életveszélyt – jelent-hetnek művelőiknek, s ámulattal (netánirigységgel) vegyes borzongást kelthetneka nézőben. Jellegezetesen ilyen tevékeny-ségnek tartják a búvárkodást, a ször-fözést, a sziklamá-szást, a hegyi bicik-lizést, a bázisugrást, a snowboardozást, az ejtőernyőzést– néhány példa aszámtalan lehető-ségből, amelyek ha-tárai végtelenek, s amelyek közé még a hullámvasút-pályánvaló őrült görkor-csolyás száguldás is belefér, ha az nem is vált tömegsporttá,egészen pontosanmegmaradt egyetlen ember szenvedélyé-nek.Az utóbbi példa

az életveszély és a megszokottól nagy

igazán magyar eredetű extrém sportokat nem jegyeznek, de furcsaságokra azért nálunk is akadt példa már a rendszervál-tás előtt is. ilyen volt a motortolás gázál-arcban, ami a Magyar honvédelmi szö-vetség motorversenyeinek volt a része.

Fotó: ForTePAN/Mhsz

lendülettel való elrugaszkodás összefonó-dása. De létezik számos olyan versenyte-vékenység is, amelyek esetében a szokat-lanságonvanafőhangsúly,sekülönlegesügyesség, se komolyabb fizikai erő, demég bátorság se nagyon kell a részvé-telhez – egy bizonyos fokú „őrültség”azonban igen. A maguk nemében ezek is extrémsportok,hanemisaklasszikusér-telemben. Ezekből gyűjtöttünk össze egycsokorra valót rovatunkba.

Bemutatunk egy hazánkban még kevéssé ismertsportágatsannakazélvonalábaazismeretlenségből berobbant hazai képvise-lőjét,Horváthlaurát.Acrossfitelnevezésűedzésmódról van szó, ami annyiban szá-

mít extrémnek – de,hogy ne zavarjon e fogalom értelmezése, nevezzük különleges-nek –, hogy számos külön-külön létezősportág elemeibőlgyúr össze gyakorlat-sorokat, amelyek – a módszer hívei szerint – legalkalmasabbak atestkomplexfejlesz-tésére.

Zaja Kitty is kü-lönleges–sporttel-jesítménynek is be-illő–lelkiésfizikaierőpróba teljesíté-sével iratkozott fel összeállításunkba:egy hetet töltött a sarkvidéken túl na-pontanyolcóránátkutyaszánon állva.

sport


bOrsó-cÉllöVÉs

Kocsmai ötletekkomoly sporthoz, komoly felszerelés illik – vagy egyszerű távcsövet használnak, de vannak, akik a szemükre hagyatkoznak.

A sportág legelszántabb hívei odáig el-mennek, hogy külön erre a célra próbálnak minél jobb aerodinamikai tulajdonságok-kal rendelkező borsófajtákat nemesíteni.

lábuJJsZkander

van, aki nem emlékszik, hogyan szereltük szét kisiskolásként a töltőceruzát – a cseh-szlovák versatil volt a menő márka –, s a csőből összerágott papírgalacsint fújtunk az előttünk ülő nyakába, fülére. A műfaj felkészültebb és ádázabb művelői rizssze-meket használtak.

Akiben nagyon erősek ezek az emlé-kek és szeret nosztalgiázni, annak ajánl-juk a borsólövő-világbajnokságot (World Pea shooting Championships), amit már 1971 óta megrendeznek. A feladat: egy köpőcső segítségével eltalálni a céltáblát. A britek sok furcsaságra hajlamosak, nem véletlen hát, hogy az angliai Witcham nevű faluban találták ki ezt a játékot, ere-detileg pusztán vásári mulatságnak, né-hány pint sör elfogyasztása után. Mára az usA-tól új-Zélandig a világ több orszá-gából gyűlnek össze versenyzők.

Ebben a sportban a 12 amolyan bű-vös szám. A harcosok egy 12 inch (30,48 cm) átmérőjű, ragacsos anyaggal bekent céltáblára tüzelnek 12 inch távolságból, egy maximum 12 inch hosszúságú fúvó-csővel. A fegyver technikai paraméterei viszont nincsenek megszabva, sokan lé-zeres célzó berendezéseket – hiába, no,

Az angolok már csak ilyenek, nem elég-szenek meg azzal, hogy sörözzenek a kocs-mákban, nekik körítésnek – netán indok-nak? – kell valami játék, nem árt persze, ha minél különlegesebb a versengés. Egy hét-köznapi szkander (egymás karjának lenyo-mása az asztallapon) már csak egy közép-kategóriás kalandfilm kikötői csehójában lehet érdekes. Ezért aztán a leleményes bri-tek kitalálták lábujjszkandert. Azért éppen ezt, mert abban bíztak, hogy a mások szá-mára ismeretlen sportban nem akadhatnak legyőzőre. Csalódottak is voltak, amikor egy kanadai turista megverte az alapítókat. Olyannyira elkeseredtek, hogy majd’ húsz évre elfeledkeztek a lábujjtornáról. de a kocsma tulajdonosa 1994-ben felélesztette a hagyományt, s azóta már világbajnoksá-got is rendeznek. A szabályok nagyjából a hagyományos szkanderrel azonosak, bár a

sport


dolog természetéből következően itt speci-ális küzdőtérre van szükség.

láPmerülÉs

párral kell áthajtani a bűzös mocsáron. Az eredeti helyszínen pedig kicsit kibő-vítették az erőpróbát, talán, hogy több köze legyen egy igazi sporthoz: a mocsár átúszása (110 méter) mellett teljesíteni kell 12 kilométer futást és 31 kilométer kerékpározást.

FelesÉgciPelÉs

A kristálytiszta tengeröblökben való me-rülést, a korallok közötti úszkálást a fel-hőtlen boldogság jelképeként is szokták ábrázolni, amellett, hogy igazi extrém sportnak számít. de mit gondoljunk ar-ról, amikor búvárszemüvegben és béka-uszonyban buknak alá emberek mocskos, nyálkás és legfőképpen büdös mocsarak-ba – önszántukból!?

A Llanwrtyd Wells nevű walesi vá-roskában kezdődött 1976-ban – itt és akkor rendezték az első lápmerülést. Micsoda meglepetés, ez az ötlet is egy brit kocsmában született! A világbajnok-ság-sorozat 1985 óta létezik (World Bog snorkelling Championships), helyszíne a Waen rhydd mocsár. A dolog lényege, hogy a versenyzők a bűzös és nyálkás nö-vényekkel teli mocsárba merülnek, és 55 métert tesznek meg oda-vissza. A sportág szakértői szerint fizikailag nem túlságo-san megerőltető teljesíteni a távot, sokkal komolyabb feladat legyőzni az undort és persze a fertőzéseket, amikkel az indulók-nak számolniuk kell. Ennek ellenére van vonzereje a lápmerülésnek, rendeznek ha-sonlót Írországban, Ausztráliában – pedig ott igazán nincsenek híján a gyönyörű ten-gerparti öblöknek – és svédországban is.

A versenynek létezik olyan változata is, ahol egy speciálisan átalakított kerék-

vannak, akik egy életen át cipelik a há-zasságuk terhét, és vannak olyanok, akik házastársukat kapják föl és szaladnak vele … a győzelem reményében a célig.

Feleségcipelés a neve ennek a nem hét-köznapi versenynek, amely a discovery televíziós csatorna jóvoltából egyre szé-lesebb körben ismert, olyannyira, hogy komolyabb bukmékerirodáknál fogadni is lehet a viadal eredményére.

Ez az ötlet kivételesen nem egy angol ivóból, hanem Finnországból származik,

sport


de már egyre több országban hirdetnek meg hasonlót. A verseny gyakorlatilag egy 253 méteres akadályfutás –, azzal ne-hezítve, hogy a távot az indulóknak asz-szonyukkal a nyakukban kell megtenniük. Illetve vihetik, ahogy akarják, tudják, a módszerek, a fogások szabadon választ-hatók. vannak, akik a tűzoltó stílusra es-küsznek, mások a vállukon átvetve viszik a nőt, az észt módszer szerint a hölgy ösz-szekulcsolt lábbal csimpaszkodik a férj

nyakán, fejjel lefelé. Akinek nincs felesé-ge, az cipelheti a szomszédasszonyát vagy akár egy idegen nőt is, akinek a férje is a helyszínen tartózkodik.

Azt gondolná az ember, azoknak ér-demes nevezniük egy ilyen viadalra, akik pici, filigrán nőt választottak maguknak párul. Igen ám, de a futam fő vonzereje a nyeremény, ami viszont nem más, mint az asszony súlyával megegyező mennyi-ségű sör!

buZkasHiEz azért ősibb dolog annál, hogy egy an-gol sörözői kompánia agyából pattanhasson ki, bár megszelidített változatának elterjesz-tésében azért volt némi szerepük a briteknek.

A köztudatban úgy él, hogy a lovaspólót Indiában ismerték meg angol katonatisztek, hogy aztán az egész világon népszerű legyen. Ennek a kifejezetten úri, bár keményen férfias sportnak az őse, a buzkashi valójában Perzsiából származik, Közép-Ázsiában ma is előszeretettel űzik – az afgánoknál egyenesen nemzeti sportnak számít – labda helyett állati tetemekkel. A cél egy döglött állat – leggyakrabban kecske, de egye-sek inkább a borjúra esküsznek, mivel az tovább bírja a strapát – bejuttatása az ellenfél „gólvonala” mögé. A játékosok létszáma vidékenként változó, eredetileg 100-200 fős csapatok közt zajlott a verseny, és két falu határában volt a játéktér. Ma általában két 10-12 fős lovas csapat küzd egymás ellen. Férfias sport ez a javá-ból, a versenyzőknek jó erőben kell lenniük, hiszen a 30-35 kilós állati test tartása mellett még a lovat is irányítani kell. A szabályok elég szabadelvűek, érvényes ütni, rúgni és lökni a másikat.

sport


a világ második legfittebb hölgyét Horváth Laurának hívják, illetve hívták 2018 nyarán – ez 2019-ben

változhat –, amikor második lett a crossfit világbajnokság döntőjén, az Egyesült Ál-lamokban. A hír futótűzként terjedt a ha-zai médiában, a legtöbben ekkor szembe-sültek azzal, hogy egyáltalán létezik ilyen sportág.

A crossfit másutt a világban valószí-nűleg nem annyira újdonság, mint ná-lunk, hiszen a 2018-as világmegméretésre mintegy félmillióan neveztek (húsz dollár volt a beugró, 500 000 x 20 az 10 millió, dollárban!). A női indulók is százezren voltak, köztük Horváth Laura, aki európai másodikként negyvenedmagával jutott be az amerikai Madisonban rendezett döntő-be, ami már önmagában is nagyra értéke-lendő eredmény lenne. Ám a magyar lány nem csak ott akart lenni (nem osztja iga-zán azt a, többnyire az olimpiákra alkal-mazott szlogent, hogy a részvétel a fon-tos), hanem, ahogy fogalmazott: „Minden versenyen az a célom, hogy nyerjek, ne csak jól érezzem magam. Meg akarom mutatni a világnak és Amerikának, hogy mit tudok.”

Megmutatta! Az ötnapos versenyso-rozatban az első perctől kezdve fej-fej mellett küzdött a második világbajnoksá-

gáért hajtó ausztrál Tia-Clair Toomeyvel, s lényegében egyetlen elhibázott gyakor-lat akadályozta meg Laurát, hogy maga mögé utasítsa a címvédőt – ahogy tette a kétszeres világbajnok izlandi versenyző-vel, akinek így csak a bronzérem jutott. A helyi szaksajtó már az első napok után egekig magasztalta az ismeretlen magyar lány teljesítményét, s nagy jövőt jósoltak neki a sportágban, a jövő bajnokaként emlegették.

de mi is az a crossfit? Egy Ameriká-ból – honnan máshonnan, hiszen minden elemében, módszerében ízig-vérig ame-rikai – induló fitnessrendszer, amelyet az ezredforduló táján találtak (dolgoztak) ki. Egyszerre filozófia és egyben verseny-sport (e kettőre lehet üzleti szempontból is sikeres programot építeni), amely fő-ként olimpiai súlyemelésből, pliometrikus (dinamikus és erőteljes) erőemelő és gim-nasztikai gyakorlatokból áll, amelyek kie-gészülnek kerékpározással, úszással, eve-zéssel, futással, de még kézenjárással is, így a legkomplexebb és legmegterhelőbb mozgásformának számít.

A sportág művelői inkább a filozófiai megközelítést részesítik előnyben – amel-lett, hogy keményen edzenek –, ugyanis a gyakorlatok során nem csak az emberi test, de a lélek is komoly változásokon

Meg akarta mutatni a világnak

AVIlÁGMÁSODIKlEGFITTEBBNŐJE

sport


megy keresztül – állítják. A crossfit célja egyfajta funkcionális erő kialakítása, ami a való életben is kamatoztatható. Ezzel a mozgásformával tehát nem csak a fizikai kondíció válik tökéletessé, de mentálisan is megedződünk. Ez a sport olyan kon-centrációt, kitartást és ugyanakkor lelki nyugalmat ad gyakorlójának, amilyet kevés más testmozgás képes nyújtani. A dolog lényege, hogy az emberi test az edzés során állandóan változó ingereknek legyen kitéve.

És persze a versenyeken is. A 2007 óta megrendezett világbajnokság döntőjében például 14 feladatsort kellett teljesíteniük a versenyzőknek, amelyek során az erőn-léten túl az idő is számított. A selejtezők során a jelentkezők öt héten keresztül hajtották végre a hétről hétre változó gya-korlatsorokat. úgy és olyan helyszínen kellett ezt tenniük, hogy a teljesítményt ellenőrizni és videófelvételen rögzíte-ni lehessen. Ilyen hely, azaz kötelezően megvásárolt lincenccel regisztrált edző-terem 13 000 létezik a világon, ezeknek

a fele az Egyesült Államokban található. Magyarországon talán 8-10 működik, zömében a fővárosban, ezek egyikében, a CrossFit B’Bros névre hallgatóban edz Laura kanadai edzője, Michele Letendre irányításával.

A győztes Tia-Clair Toomey súlyeme-lőként alapozta meg crossfit-karrierjét. A szinte a semmiből világbajnoki ezüstér-messé előlépett 21 esztendős (169 cm, 69 kg) magyar lány öt éve űzi ezt a spor-tot, korábban falmászó volt. A mozgás pici korától természetes része életének, hiszen a szülei testnevelő tanárok. Lau-rát a testvére nevezte be első versenyére 2013-ban, amikor olvasott arról, hogy Kovács „Lacee” első magyarként kijutott a döntőbe, ahol 25. lett. Laura – ahogy mondja – mára már megél a versenyek pénzdíjaiból, a világbajnoki ezüst példá-ul 100 000 dollárt hozott, és, Amerikáról lévén szó, szponzori ajánlatokat is szép számmal. Persze ehhez – mint minden máshoz – befektetés is kell: pénz, idő, energia – és kitartás.

sport


Ha egy fiatal nő szereti a kutyákat, ab-ban semmi érdekes nincsen, de még az sem különleges, ha a huskyért ra-

jong, hiszen családja ezt a fajtát tenyészti, és lényegében ilyen állatok között cseperedett fel. Az már érdekesebb, hogy egy 25 éves ifjú hölgy, Zaja Kitty fejébe vette, hogy egy speciális expedíció keretében kutyaszánnal szeli át az Északi-sarkvidéket.

Az évente meghirdetett túrára bemu-tatkozó videójával már 2016-ban jelent-kezett Kitty. A résztvevőket a verseny internetes oldalán nyilvánosságra hozott videóra leadott szavazatok alapján vá-lasztják ki. Kitty 2016-ban összegyűjtött szavazatai csak egy második helyre vol-

vissza a gyökerekhez

tak elegendők, és csak az első utazhatott Magyarországról. Ha azonban valaki na-gyon szeretne elérni valamit, nem adja fel, a magyar lány pedig 2017-ben minden energiájával a kampányra koncentrált.

– Az első próbálkozás során 1200 sza-vazattal maradtam le az elsőtől. Annál rosszabb nincsen, mint másodiknak len-ni, ezért biztos voltam benne, hogy újra megpróbálom. A Facebookon indítottam kampányt a szavazatokért, szinte minden létező csoporthoz csatlakoztam. Hetente 4-500 darab szórólapot nyomtattam, sü-töttem ugyanennyi vajas süteményt, és ki-álltam szombaton a deák térre, ismeretle-neknek osztogattam a bemutatkozásomat meg a sütit, és kértem, hogy szavazzanak rám. 100 emberből 98 meghallgatott.

végül 38 110 000 szavazattal sikerült a közép-európai régiót képviselve bekerül-nie (4573 jelentkező volt 144 országból) a Fjällräven Polar expedíció mezőnyébe. Ez marketing célú túra, amelynek során a résztvevők 300 kilométert tesznek meg hat

KuTyASzÁNNAlASArKKÖrÖNTÚl

sport


nap alatt az északi sarkkörön túl a tundrá-ban, amihez kutyaszánfogatot, teljes fel-szerelést és ellátást kapnak. A norvégiai signaldalenből indult a túra, majd svéd szakaszon folytatódott Pältsa, rastojaure, Kattuvuoma, sevujärvi érintésével, a vég-állomás pedig väkkäräjärvi volt. A szán-karaván a Torneälven folyó mentén haladt, amiből a vastag hótakaró miatt nem sokat láttak az utazók.

– Nem volt bennem semmi félelem a túrától, valójában nem hagytak magunkra bennünket, végig vigyáztak ránk. Csak at-tól féltem, hogy hamar vége lesz. Ez egy hatalmas kaland, hihetetlen élmény, ami-ből rengeteget lehet tanulni nemcsak a ter-mészetről, a túlélésről, de önmagunkról is. Mindenért meg kellett dolgoznunk: ahhoz, hogy együnk, tüzet kellett rakni, havat kel-lett forralni, ahhoz, hogy aludjunk, fel kel-lett állítanunk a sátrunkat, akkor is, ha majd-nem elfújta a szél. Mindemellett mégis volt elég idő gondolkodni azon, mi az, ami iga-zán számít az életben. Csak te, a gondolataid és a kutyák léteztek, és persze az elképesztő, végtelen, fehér táj – mondta Zaja Kitty.

Átlagosan hatvan kilométert tettek meg naponta, ehhez 7-8 órán át álltak

a szánon. Fizikailag mindezek ellené-re nem jelentett nagy megpróbáltatást a túra Kitty számára, mint mondja, sokkal inkább mentálisan volt rá nagy hatással. sok mindent átértékelt az életével, a cél-jaival és a világgal kapcsolatban a nagy, végtelen fehérségben töltött hosszú magá-nyos órák alatt, de az emberi kapcsolatok jelentősége is megváltozott a fárasztó nap után a tábortűznél folytatott beszélgetések során, amelyek – ahogy Kitty fogalmazott – visszavitték őket az emberi kapcsolatok gyökereihez: egyszerűen együtt voltak. Mint mondta, nem is tudna egyetlen kü-lönleges élményt kiemelni a túráról, a hat nap egyetlen varázslatos pillanat volt.

a rovatot írta: m. nagy Péter

a fJällRäVEn PolaR expedíció gondolatát Kenth fjellborg kutyaszán-specialista és ake nordin fjällräven alapító 1990-es beszélgetése szülte. a svéd fjellborg korábban már részt vett a világ legkeményebb kutyaszánversenyén, az alaszkai Iditarodon, tapasztalatban tehát nem volt hiány. ake svédországban, ráadásul egy hétköznapi emberek részvételén alapuló kalandon gondolkozott. az ötlet-ből hét évvel később lett valóság – az első fjällräven Polart 1997-ben rendezték meg, sikere pedig azóta töretlen, minden évben emberek ezrei szeretnének a kiválasztottak közé kerülni.

képregény


KÉPREGÉNY


képregény


KÉPREGÉNY


képregény


KÉPREGÉNY


képregény


KÉPREGÉNY


képregény


kis kincses


Hol volt, hol nem volt, az egyik kastélyban élt egy ténsasszony a szolgálólányával. A ténsasszony nagyon szerette a töltött gombócot. Ha csak szerét tehette, mindig gombócot főzetett magának.

Az egyik napon vendégeket fogadott, hát azokat is gombóccal kínálta. Mindenki nagyon jóllakott, mindenkinek ízlett a pompás étel, csak a szolgálólány maradt éhes, neki nem járt egy szem sem.

A szegény szolgálólány elgondolkodott a sorsán: ,,Én csak dolgozom; fát hordok be, tüzet rakok, vizet hozok, mosogatok, takarítok, főzök, mégis sovány koszton élek. Most is hogy jártam: én készítettem a gombócot, és meg sem kóstolhattam. No, nem mehet ez így tovább.”

Mikor elmentek a vendégek, a ténsasszony elkezdte mondani:– Hej, de jó volt a mai nap, de jóllaktam, de jól szórakoztam! No, a megmaradt gombócokat berakom egy ételhordóba, jó lesz az holnap is.

Ahogy rakosgatta, azt mondta a gombócoknak: – No, gombócok, maradjatok meg csak nekem. Ha a szolgálólány hozzátok akar érni, inkább változzatok békává, mint hogy megegyen benneteket.

A zsugori ténsasszony (magyarnépmese)

kis kincses


A szolgálólány meg kihallgatta a ténsasszonyt. Amikor a ténsasszony aludni tért, megette a maradék gombócokat az utolsó szemig. Aztán kiment a patakpartra, fogott néhány békát, azokat tette az ételhordóba.

A ténsasszony korán reggel kelt, és az volt az első dolga, hogy megemelte az ételhordó tetejét. A békák szanaszét ugráltak, majd kiverték a szemét.

Olyat ugrott a ténsasszony ijedtében, mint egy bakkecske.– Gombócok, gombócok, ne olyan gyorsan, mert kiesik a töltelék belőletek. Nem én

vagyok a szolgálólány! ... várjatok meg!de a békák beugráltak a patakba. A ténsasszony meg le-föl járt a patakparton, sehogy

nem tudott megnyugodni. Így járt túl az okos szolgáló a zsugori ténsasszony eszén.

volt egyszer egy szegény ember, annak volt három fia. A legnagyobbikat Nya-kiglábnak, a másodikat Csupahájnak, a legkisebbiket Málészájnak hívták. Ezek annyit tudtak enni, hogy az apjuk még kenyérből sem tudott nekik eleget adni.

Egyszer azt mondja nekik, hogy menjenek már szolgálni, keressék meg a maguk kenyerét. Kiették már őt mindenéből!

Elindult a legnagyobbik, Nyakigláb. Ment, ment soká. Találkozott egy öregemberrel, az felfogadta szolgának egy esztendőre.

Ahogy elmúlt az esztendő, az öreg azt mondja neki:– Adok neked egy asztalt, amiért jól szolgáltál. Ennek csak azt kell mondanod: teríts,

teríts, asztalkám – és lesz rajta mindenféle! Elfogadod?– Már hogy én? Aki a hegyet megette volna kenyérrel? El, el!Nyakigláb alig várta, hogy kiérjen a faluból. Egy bokor mellett előveszi az asztalt,

s mondja tüstént neki:– Teríts, teríts, asztalkám!Hát lett azon annyi minden, ennivaló, innivaló, hogy Nyakigláb szeme-szája is elállt a

csodálkozástól. Jól is lakott mindjárt, de úgy, hogy majd kirepedt. Azzal indult hazafelé. Talált útjában egy kocsmát, oda is betért. Bement mindjárt egy szobába. Teríttetett az asztallal. Jóllakott, aztán kért egy pohár bort.

de amíg benn volt, a kocsmáros megleste, hogy mit csinál. Látta, hogy milyen asztala van ennek a legénynek. Hű, ha az ő kocsmájában olyan volna!

Ahogy este lett, lefeküdtek. Nyakigláb is jó mélyen elaludt. A kocsmáros meg csak belopó-zott, és a csodaasztalt kicserélte egy másikkal, amelyik pontosan olyan volt, mint Nyakiglábé.

Másnap reggel Nyakigláb újra elindult. Addig ment, míg haza nem ért. Otthon eldi-csekedett, hogy milyen asztala van őneki.

– No, lássuk! – azt mondják. – Épp jó éhesek vagyunk, mint mindig!

Nyakigláb, Csupaháj meg Málészáj(magyarnépmese)

kis kincses


Mondta szegény Nyakigláb az asztalnak, hogy „Teríts, teríts, asztalkám!”, de biz az nem terített. Az egész család meg már várta, hogy jóllakjanak. Hogy Nyakigláb így be-csapta őket, még üresebbnek érezték a hasukat. Kapták magukat, jól elverték Nyakiglábot.

Elindult most már a második gyerek, a Csupaháj. Az is ahhoz az öreghez érkezett, akinél Nyakigláb szolgált. Őt is megfogadták egy esztendőre. Mikor kitelt az idő, az öreg őt is magához hívta.

– Fiam, a szolgálatodért neked is adok valamit. Itt van egy szamár! Ennek csak azt kell mondani: „Tüsszents, tüsszents, csacsikám!” – s annyi aranyat tüsszent neked, amennyit csak akarsz! Elfogadod?

– Egy ilyen jószágot?Csupaháj nagyon megörült a szamárnak. El is indult vele hazafelé. útközben ő is

betért a kocsmába. Evett, ivott, amennyi a bőrébe fért, és azt mondta, hogy majd csak reggel fizet. de a szamarat magával vitte a szobájába. Ahogy este lett, odaállította maga elé, és azt mondta neki:

– Tüsszents, tüsszents, csacsikám!A csacsi hegyezte a fülét, aztán elkezdett tüsszenteni. Tüsszentett is egyvégből olyan

sokat, hogy Csupaháj már alig fért a sok aranytól. Felszedte az aranyat, és lefeküdt.de a kocsmáros a kulcslyukon ezt is megleste. Mikor észrevette, hogy Csupaháj már

alszik, bement a szobába hozzá, és a szamarat is elcserélte egy másikkal.Csupaháj vitte haza a csacsit, ő is nagyra volt vele, hogy mit szolgált. de mikor rászólt

a szamárra, hogy tüsszentsen, az bizony egyetlen aranyat sem tüsszentett a padlóra, hiába várták. Csupaháj se vitte el szárazon, őt is jól elverték.

szegény apjuk már kétségbe volt esve, hogy egyik gyereke sem tud rajta segíteni. Elindította a legkisebb fiát is, Málészájt.

Ez is elvetődött az öregemberhez. Őt is felfogadták egy esztendőre szolgának.Mikor letelt a szolgálata, azt mondja neki az öreg:– Fiam, jutalom nélkül téged sem eresztelek el. Itt van egy zsák, ebben van egy furkó.

Ennek csak azt kell mondani: „Ki a zsákból, furkócskám!” – s akkor a furkó kiugrik, s azt verhetsz meg vele, akit akarsz.

Málészáj a hóna alá vette a furkót, és elindult vele hazafelé. Neki is útjába esett a kocsma. Már nagyon éhes és szomjas volt. Bement. Evett, ivott, amennyi jólesett. A kocsmáros kérte tőle az árát, de Málészáj nem tudott fizetni, mert egy fillérje sem volt. A kocsmáros elkezdett lármázni, hogy ő bizony elveszi Málészáj gúnyáját, ha nem fizet, vagy pedig becsukatja. Erre Málészájt is elfutotta a méreg, elővette a zsákot, és azt mondta:

– Ki a zsákból, furkócskám! verd meg a kocsmárost!A furkó csak kiugrott a zsákból, neki a kocsmárosnak, és csihi-puhi, elkezdte porolni.

A kocsmárosnak hamar elege lett a verésből, elkezdett jajgatni:– Jaj, jaj! Hagyd abba a verést, barátom, visszaadok mindent, amit a bátyáidtól

elloptam!Málészáj csak nagyot nézett.– Mit lopott el kend az én bátyáimtól?– Hát a teríts-asztalt meg az aranytüsszentő szamarat!de a furkó még folyvást ütötte a kocsmárost ezalatt is. Azt mondja Málészáj:

kis kincses


– Jó, ha visszaadod az asztalt meg a szamarat, akkor nem bántlak! vissza, vissza, furkócskám, a zsákba!

A furkó visszament, a kocsmáros meg behozta az asztalt meg a szamarat, és odaadta Málészájnak.

Málészáj hazament. Otthon elmondta a testvéreinek, hogyan szerezte vissza az asz-talt is meg a szamarat is. volt már mit enni meg inni, volt pénz is, amennyit akartak. A szegény ember családja így aztán nagyon boldog lett.

volt egyszer egy fiú, aki arról volt híres, hogy nagyon okos. A király is hallott róla, s egyszer el is ment, hogy megnézze a fiút. A fiú egy rozoga viskóban lakott a szüleivel együtt, ennek a kis viskónak még lépcsője sem volt. A király

a nyitott ajtóhoz lovagolt – a ló feje benn volt a lakószobában. A király nem szállt le a lóról, hanem lehajolt, és bekukucskált: – van itt valaki?!

– Egy lófej és másfél ember! – válaszolt a fiú.– Hol van az apád?– Elment, hogy sokat kérjen a kevésből.

Az okos fiú (finnnépmese)

kis kincses


– Hol van az anyád?– Éppen azt a kenyeret dagasztja, amit a múlt évben ettünk meg!– Hol van a bátyád?– Elment madarászni. Ha madarat fog, az erdőben hagyja, amit nem fogott meg, azt

hazahozza.– Hol van a húgod?– Éppen most siratja azt, amin a múlt évben nevetett.Mire a király így szólt a fiúhoz: – Eljössz a palotámba, és megmagyarázod a szavaid

értelmét. de nem jössz gyalog, sem pedig lóháton, és ha a palotámba érkezel, nem leszel sem künn, sem benn!

A fiú reggel mindjárt napkelte után elment a királyi palotába. Egy bakkecskén lova-golt: egyik lába a kecske hátán, a másik az árok szélét súrolta. Mikor a palotába érkezett, megállt a küszöbön, s onnan magyarázta meg szavai értelmét:

– Mikor az apám sokat kért a kevésből, éppen a rozsot vetette el. Mikor anyám a múlt évben megevett kenyeret dagasztotta, akkor éppen kenyeret sütött, hogy megadhassa a tavaly kölcsönkért kenyereket. Mikor a bátyám madarászott, egy dombon a haját fésülte, a kihullott hajszál ottmaradt, a többit hazahozta a fején. A húgom, aki megsiratta azt, amin a múlt évben nevetett, gyermekágyban feküdt a szaunában.

– Jól van, fiam! – szólt a király. – Most pedig adj fel az udvar népének olyan találós kérdést, amit senki sem tud megfejteni!

– A király hallja, de csak ritkán látja, a paraszt mindennap látja, Isten soha sem látja.– Na hát... ez mi lehet?... Na, senki sem tudja?... Találja már ki valaki... úgy látom,

senki sem tudja... Mondjad a megoldást, fiam!

kis kincses


– A király minduntalan hallja, hogy mit beszélnek a hozzá hasonlókról, vagyis a ki-rályokról, de ritkán látja őket. A paraszt mindennap lát parasztembert, de Isten sohasem lát magához hasonlót!

– Jól van, fiam. Hát aztán tudsz-e nekünk olyan jó tanácsot adni, aminek minden körülmények közt hasznát vesszük?

– Legelőbb is megpróbálom: akármihez kezdesz, gondold meg előbb, hogy mi lesz a következménye!

A király elrendelte, hogy ezt a tanácsot írják fel mindenre, ami csak a palotában található.Egy idő múlva király megbetegedett. Az orvosok elrendelték, hogy eret vágnak rajta:

a rossz vér kifolyik, jó vér jön helyébe. Csakhogy az udvari emberek között voltak olya-nok is, akik szerették volna, ha meghal a király, és találtak egy orvost, akit rávehettek arra, hogy mérgezett vastűt szúrjon az érbe. Az orvos már kezdeni akarta a munkáját, kezébe vette a tálat, hogy abba eressze a király vérét, de ekkor elolvasta a tálon lévő írást: „Akármihez kezdesz, gondold meg előbb, hogy mi lesz a következménye”. Az orvos elolvasta a fölírást, és nem csinált semmit.

Másnap a király magyarázatot kívánt az orvostól, hogy miért halasztotta el az érvágást.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreganyó, aki gyógynövényeket gyűjtött az erdőben. Egy nap egy barlangra lett figyelmes. óvatosan, vigyázva bedugta a fejét, s uramfia, ugyancsak elcsodálkozott. Tizenkét egyforma suhancot látott ott

egy padkán ülni egymás mellett, szép sorjában. voltak köztük lányok és fiúk, az egyik fehérben volt, a másik zöldben, a harmadik aranysárgában: ők voltak a tizenkét hónap. Meg is kérdezték az öreganyót:

– Mondd csak meg nekünk, melyik hónapot tartod a legszebbnek?Az öreganyó végignézett rajtuk, és ezt válaszolta: – Mind a tizenkét hónap igen szép.

Januárban hullik a hó, februárban esik az eső, márciusban bimbóznak a rügyek – mind a tizenkét hónap egyformán gyönyörű!

Akkor a tizenkét suhanc felállt, és így szólt az öregasszonyhoz:– Gyere csak közelebb, kedves öreganyó! Add csak ide nekünk a kosaradat, és a ken-

dődet! – színültig telerakták őket ragyogó arany és ezüst pénzdarabokkal. Az öreganyó kedvesen megköszönte jóságukat, és elindult hazafelé.

Ennek az öreganyónak a szomszédságában egy gonosz vénasszony élt, aki folyton ott sündörgött a házuk táján. Most is bekopogott hozzájuk. – Ejnye, ejnye, hogy jutottál, lelkecském ehhez a sok pénzhez? – érdeklődött ravaszul.

Az öreganyó jószívű volt, és mindent elmondott a szomszéd vénasszonynak. A szom-szédasszony azonnal útnak indult, és egy nagy-nagy puttonyt is kötött a hátára. Megtalálta

A tizenkét hónap (görögnépmese)

kis kincses


a barlangot, s ott bent egymás mellett ült a lócán szép sorjában a tizenkét fiatal suhanc. Megkérdezték őt is, hogy mi járatban van erre, s arról is faggatták, hogy melyiket tartja a legszebb hónapnak. A vénasszony zsémbeskedve felelt kérdésükre:– Egyik sem ér fabatkát sem, rossz valamennyi hónap!

A suhancok erre elkérték a puttonyát, és megtöltötték valamivel. Hogy mivel, azt nem tudta a vénasszony, mert egy kendővel letakarták. Nagy nehezen sántikált haza a vénasszony, mert a puttony alaposan nyomta a vállát és a hátát. Ahogy hazaért, rikoltozva szólította valamennyi gyermekét. A gyermekek és a vénasszony nekiestek mohón a put-tonynak, hogy könyökig vájkáljanak a drága ezüst- és aranypénzekben, de mindannyian sziszegve és jajgatva kapták vissza a kezüket, mert csak a tetején volt néhány aranypénz,

kis kincses


a többi bogáncs volt, szamárkóró és tüske. A vénasszony méltatlankodva szaladt át az öreganyóhoz: – Mit tettél velem? Elmentem én is a barlangba, beszéltem én is a tizenkét suhanccal, megtöltötték az én kosaramat is, de pénz helyett nekem szamárkórót, tövist és bogáncsot adtak!

Az öreganyó most már magyarázhatta a pórul járt vénasszonynak:– Én azt mondtam, hogy mind a tizenkét hónap egyformán gyönyörű, ezért adtak

nekem pénzt. És te pedig azért kaptál bogáncsot, tövist és szamárkórót, mert azt mond-tad, hogy rossz valamennyi hónap. Mert a tizenkét hónap mindenkihez jó vagy rossz – aszerint, hogy ki mit vár tőlük.

Egy vállas, erős legény mélyen aludt az ágyában. Takaróján egy bolha meg egy légy be-szélgettek, ilyenformán: – Csinos volnál, te legyecske – kezdte a bolha –, a szárnyad szép fényes, meg azt is szeretem, hogy olyan ügyesen vakargatod egyik lábaddal a másikat. de mért dülled ki úgy a szemed?– A sok nevetéstől – felelte a légy. A bolha csodálko-zott. – Ne mondd! Aztán hol találsz olyan sok nevetnivalót ezen a szomorú világon?

A bolha meg a légy (svédnépmese)

kis kincses


–- Teszem azt, ha egy kopasz embernek a fejére szállok, engem akar agyoncsapni, és a saját fején csattan a tenyere. de még mekkorát csattan! Ezen ne nevetnék? Hanem most már te is mondd meg, bolha barátom, hogy miért ilyen görbe a hátad. Mert ami azt illeti, te is szebb volnál, ha nincs ez a púp rajtad.

– Megmondom – felelte a bolha. – Azért görbe a hátam, mert sok nehezet emelek. úgy nézz rám, hogy én meg tudom emelni a legnehezebb embert is!– No, ezt már nem hiszem – ingatta fejét hitetlenül a légy. – Bebizonyítsam? Akarod, hogy megemeljem ezt a nagy darab legényt itt az ágyban? – Akarom? Persze, hogy akarom! Ha igazán meg tudod tenni, hát te vagy a nagyobb legény! – biztatta a légy.

– A bolha erre leugrott a takaróról, és eltűnt a legény inge alatt. Mikor a légy látta, hogy a nagy erős fickó hánykolódni kezd, ide-oda veti magát az ágyban, olyan jót nevetett, hogy még jobban kidülledt a szeme.

Mese a piros kalapos békákról (lengyelnépmese)

két kis béka élt a Zöld völgyben. Kutykurugy, a kisebbik, folyton elégedetlenke-dett. Morcosan nézte a zöld füvet, zöld vizet és a saját zöld kabátját.

– Csúnya a kabátom! – nyafogta durcásan.– ugyan miért? – álmélkodott Brekeke, a nagyobbik.– Az is zöld, mind minden. Jaj, de unalmas!–Tudod mit? Kiakasztunk egy meghívót, hogy akinek csak piros valamije, jöjjön

hozzánk vendégségbe. Hej, de vígan leszünk majd!Kiakasztották a meghívót. Nagy, öreg béka tappogott a fűz alá.Hát ez meg mire jó? –- csóválta a fejét.– vendégség. Hogy jól mulassunk!– Ej, csak aztán sírás ne legyen a vége! – intette őket az öreg.de már ekkor, kop-kop-kop, kopogtak is a vendégek. Két piros bóbitás harkály jött

elsőnek, utánuk a katicabogarak, mögöttük meg a légyölő galóca ballagott, különleges, fehér pontokkal, ezüst foltokkal díszített piros kalpagjában. A kis békák irigyen sóhaj-tozva nézték őket. Mindenki valami pirosban büszkélkedett. Kínálgatták a vendégeket gyöngyvirág poharakból hajnali harmattal, tücskök húzták a talpalávalót, remekül mu-lattak. de jaj – miféle hang zavarja meg vidámságukat?

– Kelep! Kelep! Itt vagyok! – bólogatott jókedvűen a gólya. – Piros a csizmám, nekem is szól hát a meghívás, igaz? Táncolni akarok a mulatságotokon!

Hanem a kis békáknak ekkor már hűlt helyük volt, zsupsz! – fejest ugrottak a vízbe, s kereket oldottak, a gólya meg kénytelen-kelletlen hazament. de a kis békák nem okultak az esetből. Piros kabátkát, kalapkát szabtak-varrtak maguknak, abban szökdécseltek a tóparton.

Látta ezt a bölcs, öreg béka, és így sopánkodott:

kis kincses


– Jaj, csak baj ne legyen belőle!A gólya meg a fészkéről lelátott a Zöld völgybe, s észrevette az ugrándozó kis piros

alakokat. „Maguktól sétáló kalapok?” – csodálkozott, és nyomban odasietett. Közelebb érve látta, hogy a kiöltözött kis békák hancúroznak ott, a legteljesebb nyugalomban.

– No, már most nem bújtok el előlem! – rivallt rájuk. – Idepiroslik a kalapotok!Ekkor rettentek csak meg a kisbékák! Akárhova ugrottak, felhangzott a gólya kele-

pelése:– Nem bújtok el, itt piroslik, ott piroslik a kalap!– dobjátok le gyorsan azokat a piros holmikat! – kiáltott rájuk egy nagy, zöld levél

rejtekéből a bölcs, öreg béka.Jobbra röppent a kabát, balra a kalap, s a két kis béka zöld kabátjában máris besurrant

a zöld fűbe, máris beugrott a zöld vízbe.Hová lettetek? – bökdöste csodálkozva a kalapokat a gólya. Bizony hiába bökdöste,

nem menekültek a kalapok. Hű, de mérges volt!A két kis béka pedig ott csücsült a zöld víz mélyén, ott kuksolt a zöld kabátban,

beleolvadva a sok-sok zöldbe. Aligha kívánnak maguknak egyhamar piros kalapot, piros kabátot!

Az illusztrációkat MoNszPorT ViVieN készítette

kis kincses


A helyes válaszokat beküldők között az alábbi nyereményeket sorsoljuk ki: 3 nyertes részére egy-egy Xbox játékkonzol, 3 nyertes részére a Kossuth Kiadótól könyvcsomag, 5 nyertes részére 1-1 db, 2020. évi Kincses Kalendárium előfizetés,a nyertesek névsorát a kincses kalendárium honlapján (http://www.kincses.hu)

és a Népszava 2019. április 26-i számában tesszük közzé.

gyermekrejtvény

A megfejtést 2019. március 31-ig kérjük beküldeni a következő címre: centAl kft. 1509 Budapest, Postafiók: 44.

A címzés alá kérjük felírni: gyermekrejtvény.Megfejtéseelküldésévelabeküldőhozzájárulahhoz,hogyamennyibenanyerte-sekközé sorsolják,neve (acímekéntmegjelölt településmegnevezésévelegyütt)közzétételre kerül. A Kincses Kalendárium adatkezelési és játékszabályzatáról a www.kincses.hu/szabalyzatok.htmlweboldalontájékozódhatnak.

1. A zsugori ténsasszony című mesében mi lett reggelre a fazékban a gombócok helyett?

2. Mit kaptak fizetségül szolgálataikért a nyakigláb, csupaháj meg Málészáj című mese hősei?

3. Milyen tanácsot adott az okos fiú a királynak a finn mesében?4. a tizenkét hónap közül melyiket találta a legszebbnek

a jó öregasszony a görög mesében?5. Milyen színű kalapkát, kabátkát varrattak maguknak

a kis békák a lengyel mesében?

körbeutazza a világot, mégis egy hely-ben marad. (Bélyeg)

n

Ha kimondod a nevem, elmúlok. (A csönd)

n

Édesanyád gyermeke, de neked nem testvéred. ki az? (te magad)

két szomszéd lakik egymás mellett. min-dent látnak, csak egymást nem láthatják. Ha a tükörbe pillantasz, kitalálod. (szem)

n

egy kis házban öt kis szoba sorakozik szépen, öt kis ember bújik oda melegedni télen. (kesztyű)

Fehér pokróc egész földön, nem is szövik, az égből jön. (Hó)

n

se oldala, se feneke, mégis megáll a víz benne. (felhő)

n

akkor vagyok a legmelegebb, amikor hideg van. akkor vagyok a leghidegebb, amikor meleg van. (Pince)

n

se hárfája, se gitárja, mégis szól a mu-zsikája. (tücsök)

n

lába van, de mégse jár,víz felett visz, nem madár.nem rab, mégis láncot hord,s minden utat összetold.

(Híd)

TAlÁlÓSKÉrDÉSEK

Documents

a 2019-es esztendŐre - kincses.hu · ATR Kincses Kalendárium 6 a 2019-es esztendőre Január Télhó, Boldogasszony hava Újhold 6-án 2 óra 28 perckor Első negyed 14-én 7 óra