A MASoDIK VILÁGHÁBoRÚ TELIES ToRTÉxprE

1. kötet

uLLÁtvtHÁBoRÚL939. augusztus - L940. május

/...9 2 ,2 2Fü A VERSAILLES-I BEI(E1ZERZoDES

KOVETI(EZMÉNyEI

'8.*:,:*

-itn -' i,,.

. - "1;". '*" - i-

" .o*

',!;'a+b- -:-i

4 A miskolci 10. honvéd gyahgezred

katonái a Sötlerjes-tetőn kialakított

géppuskaallasban, 1917 tavaszán.

Az első világháborút lezáró békeszer-

ződések nagy vesztesei }rlémetország

Magy ar o rszag é s Törö kország vo ltak,

,i!

jjr;.#{}{\N

I{

**af

iJ

Az első világháborű győztes nagyhatalmai a

versailles -i szerződéssel politikailag és katona-

ilag egyaránt megalázták a magukat vesztesnek

soha el nem ismerő német népet, ésszerűtlen

jóvátételeket követeltek, és páratlanul szigorú

korlátozásokat vezettek be. A helyzetet súlyos-

bította az 1929_33-as nagy gazdasági világvál-

ság, valamintaz a körülmény' hogy a lakosság

; a weimari köztársaság vezetőit tette felelőssé a

} megromlott viszonyokért.

+) A versailles-i palota Tükörtermében aláírt szerződést sokan a

béke garanciájának hitték, holott az egy újabb, minden korábbi-

nál pusztítóbb háborúhoz vezetett.

A versailles-i békeszerződés1919. június 28-án az antanthatalmak békeszerződéstírattak alá a versailles-i palota Tükörtermében az elsővilágháború egyík vesztesével, Németországgal. A kont'raktus célja a legyőzöttellenfél ártalmatlanná tétele volt,hogy Németország soha többé ne legyen képes háborútkezdeményezni.Aszerződés értelmében Németország az antant és |apánbirtokába került gyarmatain kívül további70,6 ezer km2területet és vele együtt közel 6 millió 50o ezer, többsé-

Y 11/16 M 30,5 cm-es mozsarágyú elsütése az isonzói fronton,1916-1917.

gében német ajkú lakost veszített el. Nyugaton Francia-ország visszakapta az L87l-ben annektált Elzász-Lo-taringiát, Belgium pedig Eupen.Malmédyt. Az anyagitermészetíí károk törlesztésére hivatkozva az iparilagfejlett Saar.vidék 15 évre francia fennhatóság alá került.Északon a dán többségű Schleswig.Holsteinben népsza-vazást tartottak, északi részét Dániához csatolták. I(e.leten a francia ellenőrzés alá helyezett Memel.vidéketLitvánia olvasztotta be. Az ekkor létrejött CsehszlovákiaHultschint, az ujjásziletett Lengye|ország pedig Nyu-gat.Poroszországot, Posen környékét és Pomeránia egyr é szét szet ezte meg. Az értékes Íelső - szi|éziai iparvidékkeleti része anépszavazás eredményével ellentétben letta lengyeleké. Varsónak kikötőre is szüksége voIt, ezértDanzigot szabad várossá nyilvánították, és a Népszö-vetség ellenőrzése alá helyezték. Kelet-Poroszországotemiatt az (ln.lengyel korridorral leválasztották, az or-szágrész elszigetelése pedig különösen felháborító volta német közvélemény számára. Hasonló reakciókat vál.tott ki, amikor a nagyhatalmak megtiltották az Ausztri.ával való egyesülést. Németországot mindezek mellettháborús agresszornak nyilvánították, és óriási jóvátételmegfizetésére kötelezték.

Az első világháború győztes hatalmai körében általánosan elfogadottvolt az a nézet, amely a ,,porosz militarizmust,' nevezte meg a világ-égés kirobbanásának egyik legfontosabb okaként. Legfőbb céljuknaktekintették' hogy a jövőben lehetetlenné tegyék Németország számá-ra egy támadó háború indítását. Ennek érdekében az új hadsereget, a

Reichswehrt három lovas- és hét gyalogoshadosztályban, összesen 100

ezer katonában maximálták. Tiltották az általános hadkötelezettségalapján történő sorozást és kiképzést, a nehéztüzérség, a repülőgépek,a tengeralattjárók, a tankok és a harci gázo\< rendszerbe áIlítását, vala-

mint a fegyverimportot. A Reichsmarine (haditengerészet) állományát15 ezer főben állapították meg' a flotta nagyságát pedíg 12 csatahajóban

és cirkálóban, illetve 24 rombolóban és torpedóna-szádban szabták meg. Az újonnan épített hadiha-jók nagysága nem haladhatta meg a 10 000 tonnát,cirkálók esetében pedig a 6000 tonnát. A Rajna

/ ' Nétttct katottn tíizet ln,it n rolmttnz,ó

f|ntcia katotmkra.

/ \ltas térségébett voltttlrj katolrik. A terii-

letért yú,ott ltrn.cok 'sot.rítt tijlú íz|rctt i's lrct,e-

tcttek lnrci grizt

jobb partján 50 km széles demilitarizáIt övezetet - ;t61hoztak létre, három zőnáraosztott bal partja pe- ,",:.ff idig a jóvátétel zálogaként 15 évre a szovetséges -'T.TT'-icsapatok megszállása alá került. A I(ieli-csatornát ;- l $ .

nemzetközi vízi uttá nyilvánították, a partvédel- " ;

.

imi rendszerek nagyságát korlátozták. Elrendelték ,

I

mindezek mellett a vezérkar feloszlatását, és felszá'molták a jelentősebb kadétiskolákat is.

...* .*

3

_":'i...l'r . i

,

i ;'l".t -:"

\* -' .:* -.

;. t g."'.4.. t^-,It,l .!ít-:}

4

f"-í,. 4lt.

it t.-rf['f

1' .:Í

.N'

'e'.#

'l{sr

I ''!,

cÍ.'r:'

t

r{- -

" Si"o!tfÍ,t

IÁ

'1 ,

". rl " i't{ * *

. *,..J,*.4\',{f'| *

Ítlt.t

,!..tr r, e

ir{n T;,i.\ il{ffi

=

Belpolitikai válság az |92o-as évek elejénA büszkeségében megalázott nemzetet rövidesen súlyos

gazdasági krízis is sújtotta. A weimari kormány a for-

rások növelésére hihetetlen mennyiségben bocsátotta

ki a fedezet nélküli bankjegyeket, így l923-ra a márkajelentősen veszített az értékéből a dollárhoz képest. Eztkovette Németország ipari központjának, a Ruhr-vidék-nek francia katonai megszállása, arra hivatkozva, hogy

a weimari köztársaság elmulasztotta a franciáknak meg-

állapított jóvátétel szállítását. Az eseményekre a mun-kások sztrájkot hirdettek és szabotázsokat szerveztek a

hadsereg támogatásával. A francia hadsereg beavatkozá-

sa eredménytelennek bizonyult, a letartóztatások és de.portálások ellenére a dolgozók nem vették fel a munkát.

A német valuta felgyorsuló inflációjával semmivé vál-tak az egyre jobban nyomorgó közép- és munkásosztálymegtakarításai, befektetései. A növekvő kétségbeesés el.lenére a kormány nem tett semmit a gazdasági zuhanás

megállítására, azt remélve, hogy a válságra hivatkozvasemmissé nyilváníthatják a közadósságokat és a jóvá-

tétel fizetését, Ezze| viszont a köztársasági rendszerbőlkiábrándult személyek tábora is ugrásszerűen gyarapo.

dott, akik egyébként sem tudták megbocsátani a nem-

zet mega|ázásával felérő versaille s - i b éke diktátum elfo -

lx Brit katonafigyelóállásbanfekszik a kövészárokban 1916 nyarán,

gadását. 1923 szeptemberében a bajor kormány nyíltanszembefordult a weimari rendszerrel, és rendkívüli álla-potot hirdetett kí. A bizonytalan légkörben Hitler kiválólehetőséget látott, hogy vezetése alatt egyesítse ezeket ahazafias erőket, és általuk magához ragadja a hatalmat.A november B-án végrehajtott müncheni ,,sörpuccs''azonban kudarcnak bizonvult' és Hitlert bebörtönözték.

i-e-,,rr*ffi'T

ADOLF HITLER ES AZ NSDAP,,Németorszitgvagy vezetővilághatalom lesz, vagy nem lesz többé]'

A' Pártrendezvény: az NSDAP agresz-

szív tagtoborzási tevékenységet fo lyta-

tott.

Y Hitler az NSDAP felvonulá-scín: vezető világhatalommá akar-

ta tenni Németorszagot,

Az NSDAPANemzetiszocialistaNémetMunkáspárt (NationalsozialistischeDeutsche Arbeiterpartei, NSDAP), ismertebb nevén a nácí párt1933 és 1945közóttkormányozta Németországot. A Hitler általvezetett NSDAP hatalomra kerülése után is folytatta erőszakospolitikáját, és totális uralomra tört. A Reichstag épületének fel-gyújtása után korlátozták a polgári és a szabadságjogokat. Ez-után megkezdődtek a politikai tisztogatások, a leszámolások a

párt belső és külső ellenfeleivel, majd az NSDAP.n kívül mindenpártot betiltottak, ily módon számolva fel a demokrácia alapjátjelentő többpártrendszert.A párt népszerűségét legfőképpen a németek militarizmusá-nak, az első világháború utáni megaláztatások miatti elégtételiránti igénynek és a romló gazdasági helyzetnek koszönhettékaz NSDAP vezetői, amelyeket módszeresen kiaknáztak. Továbbnövelte a párt erejét, hogy jelentős tőkéscsoportokat sikerültmegnyerni, amelyek támogatták a mozgalmat. A gazdasági vál.ság és az állandósult utcai összecsapások és munkástüntetésekmiatt az elkeseredett, kiábrándult és megfélemlített tömegeknövekvő számban álltak az NSDAP mösé.

;:J-'E-ilic-'fq

üül I

Adolf HitlerA Harmadik Birodalom teljhatalmú vezére 1BB9. április 2O-án születettaz ausztriai Braunauban. tnkéntesként harcolt az első világháborúban,1916-ban és 191B-ban megsebesült, kétszer tüntették ki a Vaskereszttel.A Bajor Tanácsköztársaság leverése után a hadsereg biztonsági ügynö-keként és propagandistájaként tevékenykedett' 19 19-ben Münchenbenbelépett a Német Munkáspártba (DAP), amelynek hamarosan propa-gandafőnöke lett. A DAP Hitler kezdeményezésére felvette a Nemzeti-szocialista Német Munkáspárt (NSDAP) nevet, maid 1921. iúlius 29.énszinte korlátlan vezetői jogkörrel őt választották meg a párt elnökévé.1'923-ban a sikertelen hataIomátvételi kísérlet (sörpuccs) után börtönbekerült, ahol megírta Mein lhmpf (Harcom) című könyvét. Szabadulásaután visszatért a politika színpadára, átszervezte a pártot, és intenzívpropagandatevékenységgel, radikális antikommunizmusával, szónokiképességeinek köszönhetően képes volt megnyerni a tömegek szim-pátiáját. Az egyre népszerűbb NSDAP győzőtt a választásokon, Hitlert1933. január 30-án birodalmi kancellárrá nevezték kí, 1934. augusztus2-án pedig államfő lett. 1935-től a német véderő főparancsnokaként in.tenziv fegyverkezésbe kezdett, kiépítette az új német hadsereget, újjáte-remtette a német ipart, miközben felkészült a háborúra, amelynek céljaaz európai államok meghódítása volt.

.í Hitler rt náci Reichstag ovációlátfogadja Berlinben az Anschlttss tttritt.

-)-

f-l

N*

,,A kormányzatok legfőbb szerencséj e,

hogy az emberek, akiket kormányoz-nak, nem go ndolkodnak."

Adolf Hitler

3q^r,{onntc_doliffit

;$1[rre xettúng-

A nácik céliaiAdolf Hitler Mein lGmpfcímű köny-vében kifejtette, hogy a népek bol.dogulása és jóléte életterük nagy-ságától függ. A német nép az egész

világ fölötti uralomra hivatott, amirefaji felsőbbrendűsége predesztinál-ja. A világuralom kivívásához Hitlerszerint az ut az 1919-es versailles-ibékeszerződés szétzuzásán, az euró-pai németség egyesítésén, az Európafeletti uralom - a kelet-európai, főleglengyel és orosz területek - megszer-zésén kereszttil

L

Y l(atonai szemle: Hitler nagy

h angsúly t fektete tl a kato nai

erő demonstrálására.

A 1924' Bécs:azNSDAPA usz tr i á ba n is fo ly t atott pro-

p agand a t evé ke n y sé get,

'rle:.

10

4 NSDAP-pártnap 1934-ben Nürnbergben: a látványos cere-

móniak rendkívüli jelentőséggel bírtak.

Ahhoz, hogy a német nép teljesíteni tudja ezt a célkitű-zést, meg kell óvnia az úgynevezett ,,fajtisztaságát,, azidegen, nem árja elemektől, mindenekelőtt a zsidóktól,akiket a német nép legnagyobb ellenségének jelölt meg,valamint fel kell számolni a kommunizmust' amely Hit-ler szerint csak a zsidók találmaánya. Elengedhetetlentovábbá, hogy a nép, a tömeg, amely önmagában képte-len a nagy feladatok megoldására, rábízza magát egy telj-hatalmú vezérre, akit vakon kell követnie. Eme harcban

- deklarálta jó előre Hitler - mindenfajta eszköz meg-engedett, mert a cél szentesíti az eszkőzt, a történelem

,2_)

NE METO R S ZAG FE GYVE RI( EZESEAZ 1930-AS EVEI(BEN

A versaill es - i szer ződés feltételeinek értelmé-

ben Németország a háború után csak gyen.

ge hadsereggel rendelkezhetett. A szigorú

megkötéseket azonban a vesztes fel először

titokban játszotta ki, ma|d Hitler hatalomra

kerülése után nyíltan is felrúgta. A második

világháború kirobbanásának pillanatában a

Harmadik Birodalom Európa talán legütőké-

pesebb hadseregét tartotta fegyverben.

,.í Tüzérségi gyakorlaton részt vevő katonak: az alapos kiképzés akésőbbi harci sikerek kulcsa volt.

---

.*.-il*f*=Hlba

-,J'.G{á'

F]

A versailles-i békesz erződés megkötéseiAz e|ső világháború után a győztes hatalmak legfőbb cél-juknak tekintették, hogy a jövőben lehetetlenné tegyékNémetország számára támadó háború indítását. Ennekérdekében az új hadsereget, a Reichswehrt három lovas-és hét gyalogoshadosztályban, összesen 100 ezer főbenmaximálták.Tiltották az általános hadkötelezettség alapján történősorozást és kiképzést, nehéztizérség, repülőgépek, ten-geralattjárók, tankok és harci gáz rendszerbe állítását,valamint a fegyverimportot. Elrendelték emellett a ve-zérkar feloszlatását, és bezáratták a ielentősebb kadétis-kolákat.

Y A 37 milliméteres pcÍncéltörő ágyú (Pak 37) a háború elején agyalogságfontosfegyvere volt, de az új harckocsik megjelenésével

hatéko ny sága fo kozatosan csö kkent,

Y Felsorakozott újoncok: a náci vezetés fokozatosan növelte a

Wehrmacht létsúmát,

A tilalmak megkerüléseA békeszerződés aláírása után szinte azonnal megkezdő-dött a Németországra kényszerített kötelezettségek feltű-nésmentes megszegése. A fiatalok számára vitorlázó- és

lövészklubokat alapítottak a repülés és a fegyverkezelésoktatására, tankok helyett traktorokkal és gépjárművek-kel hajtottakvégre szimulált gyakorlatokat, fennmaradtaka mozgósításhoz nélkülözhetetlen hivatalok, a hadsereghivatásos tisztjeit pedig állandó továbbképzésekre küld-ték. I(ülföldön eközben folyamatosan zajlottak a titkosfegyverkutatási programok. Az 1922. április 16-án meg-kötött rapallói egyezmény titkos záradéka értelmében aSzovjetunióban a németek a légi és páncélos-hadviseléstfejlesztették, míg Svédországban, Hollandiában és Spa-nyolországban a betiltott nehézfeg1ruerek prototípusaitgyártották. A folyamatnak tudtukon kívül a szövetsége-sek is lendületet adtak, amikor az l920-as évek másodikfelében megkezdték a Németországra vonatkozó szigo-rítások enyhítését. Többek között ennek volt betudható,hogy l926.január 6-ánmegszülethetett a német polgárilégitársaságokat tömörítő Lufthansa.

13

K"-'@'o német hadsereg bővítése

Hitler hatalomra kerülése után kezdetben kevés flgye|-met szentelt a feg1rueres erők fejlesztésének a különfé-le gazdasági okok és politikai viták miatt. A folyamatcsak a hosszú kések éjszakája után (1934, június 30.)bontakozhatott ki.A Führer azujrafegyverkezést kezdetben inkább a meg.szorító paragrafusok kijátszásával, mintsem a versailles-ibékeszerződés nyílt felrúgásával akarta megvalósítani.Ennek szellemében eleinte óvatosan cselekedett' miköz-ben mindvégig hangsúlyozta békés szándékait. Ezze| si-került elérnie, hogy 1933 októberében a nagyhatalmakbeleegyezésével kivonulhatott a leszerelési konferenciá.ról, és kiléphetett a Népszövetségből.Szeptemberben titokban felállíttatta a légierő törzska-rát, és kezdetét vette a repülőgépgyártás.Decemberben elrendelte a Reichswehr bővítését, majd1934 áprilisában megalakulhatott a páncélos fegyver-nem parancsnoksága. Mindezeknek köszönhetően1935 elejére 240 ezer katona és 200 ezer, gyalogságiharcra kiképzett rendőr állt fegyverben.

Y A féllánctalp a s j ár művek a tüzérségi fegy verek mozgatasát

is megkönnyítették, A hadsereggépesítése volt a majdanifront.sikere k egy ik kr i téri uma.

A: Alcázott 88 milliméteres légvédelmi ágyú' A rettegett fegyverkifejlesztésére még a háború előtt került sor'

Hitler lépéseit ezt követően megfontoltan a szövetsége-sek politikájához igazította, hogy arra ürügyként hivat.kozhasson. A megfelelő alkalom 1935 márciusában jöttel számára, amikor a franciák a születési ráta csökkené-sének ellensúlyozására bejelentették a sorkatonai szo|gá-

lat idejének kétszeresére emelését és a behívási korhatárleszállítását. Válaszképpen március 9.én Göring hivata'losan is közzétette a Luftwaffe felállítását, majd a Nyugatenyhe ellenállását látva, a Führer 16-án visszaállította azáltalános hadkötelezettséget.

ítI

J

Felkésziiüés a háborúraA:náctt'ezets.rr..enr érte be a hadsereg 36 hadosztá|yratörtén<í bővítésével, hanem rövidesen meg-kezdte annak'inteniiv gépesítését is. Különösen a páncélos-hadviselés terén mutatkozó lehetősé-

gek ragadták meg a figyelmét, és még ugyanabban az évben megkezdték három lovassági ezredátképzését harckocsizóvá, Az ekkor már formálődó Blitzkrieg.e|mé|ethatására gépesített

gyalogságot, vontatott tüzérséget és műszaki alakulatokat rendeltek melléjük, amivelgyprs csapásmérésre váltak alkalmassá.

Tr-[--

A későbbi stratégia akkor teljese-

dett ki, amikor sikerült rávenni Göringet,hogy a dinamikusan fejlődő Luftwaffe jelentős ré-

szét a földi egységek támogatására vessék be. Az új tankokés repülőgépek együttműködését a spanyol polgárháb o rn G%6_39)alatt volt is alkalmuk kipróbálni, ahol az eredmények messze tu|szár-nyalták a várakozásokat.

^ A Bf 10B típusú könnyű repülőgép szolgalt a

legendás Bf 109 vadászgep alapjául.

Mindeközben folyamatosan zajlott a hát-országban a gazdaság felkészítése a hábo-rúra. Miután sikerült biztosítani a szük-séges hadiipari és gazdasági hátteret, a

Wehrmacht 1939 szeptemberére félelme-tes erőt képviselő hadsereggé vált. Össze-sen 52 hadosztálya állt fegyverben, ame-lyekből 16-ot azon:ral be lehetett vetni.Szükség esetén összesen 104 hadosztály-ban közel2,5 millió főt tudtak mozgósíta-ni, amit Európa legmodernebb légierejé'nek majdnem négyezer gépe támogatottés védelmezett, I|y módon a HarmadikBirodalom hadserege kétségtelenül alkal-massá vált a Lengyelország elleni háborúmegvívására.

1 Pak 37 páncéltörő ágyú mellett pózoló német

katonák,

til

rc

A MASODII( ULAGHABORUI(APUJABAN

l' Hitler instrukciókat ad Seyss-

Inquartnak, a háttérben Himmler

és Heydrich látható.

Adolf Hitler területsze rzési törekvéseit agresz-

szív külpolitikával valósította meg. A Führer a

nemzetközi nyilvánosság előtt számtalanszor

hangsúlyozta békepárti szemléletét. A józanul

gondolkodók viszont már ekkor tudták' hogy a

náci diktátor valóiában háborúra készül.

A ftípróba: a Rajna-vidék megszállásaI936-tó| a német külpolitika új, a korábbinál messze ag-

resszívabb szakaszába lépett. Olaszország Etiópia-ellenihadjárata megosztotta a Nyugatot, a Népszövetség pedig

egyértelműen kudarcot vallott, amikor szankciókkal pró-

bálta visszatartani az o|asz agresszort. Hitler a kínálkozóesélyt láwa március 1.jén parancsot adott megdöbbent

tábornokainak a demilitarízá|t övezet megszállására. Ha.bár katonai beosztottai komoly kétségeket fűztek az ak-

ció sikeréhez, teljesítették utasítását, és 7-én hajnalbanjelképes német erők vonultak át a Rajna-hídon. A Führer

számításai beváltak, a franciák sokak által rettegett ellen-

reakciója elmaradt. Az igy elért diadal több tekintetben

is fordulópontnak számított. Stratégiai szempontból elő-

nyös volt, hiszen ezze| megszerezték az addig védtelen

nyugati régiókat. A lépéssel egyúttal helyreállították az

ország szuverenitását is, aminek köszönhetően magas-

ra szökött a nacionalista érzés és az egekbe emelkedett

Hitler népszerűsége. A legfontosabb azonban a Nyugat

diplomáciai kudarca volt, amikor nem került sor Fran-

ciao rszág határozott fellép ésére. Ezze| elsza|asztották az

utolsó esélyt a náci diktatúra megbuktatására, és felfed-

ték gyengeségüket aZ egyÍe merészebb Hitler előtt'

Y A müncheni egyezmény aláírói: Mussolini, Hitler, Daladier és

Chamberlain.

A 1933' június 17-én Adolf Hitler fogadta Gömbös Gyula ma-

gyar miniszterelnököt, Ausztria megszállásával később közös né-

met_magyar hatlir jótt létre,

Ausztria és az Anschluss1936.ban létrejött a Berlin-Róma-tengely, majd Német-országés Japán aláírta az antikomintern paktumot, amelya l(ommunista Internacionálé, illetve a Szovjetunió ellenirányult. A szerződéshez 1937 -ben olaszország is csat-

lakozott. Ugyancsak német diplomáciai siker volt, hogyBelgium 1936-ban felmondta a francia szövetséget.

1938 elején Hitler magához hívatta l(urt Schuschniggosztrák kancellárt, és követelte tőle, hogy vegye be kor.mányába az osztrá|< náci párt vezetőit. Schuschniggeleget tett a követelésnek, de utolsó kétségbeesett kí-sérletként népszavazást írt ki arról, hogy az osztrákokcsatlakozni akarnak-e Németországhoz.Hitler nem nézte tétlenül a kétes kimenetelű eseményt,ezért követelte a népszavazás azonnali visszavonását,majd ennek megtörténtével Schuschnigg lemondásátés az osztrák nácik vezérének - Arthur Seyss.Inquart _

kancellári kinevezését. 1938. március 13-án megtörténtaz Anschluss, és Ausztria Németor szág része Lett.

L7

o{""

CsehszlovákiaA komoly kisebbségi problémákkal küzdő Csehszlová-kiában nagy riadalmat okozott az Anschluss. A Német-országgal határos Szudéta-vidéken hárommillió németélt egy tömbben, akik Berlin revíziós sikereit láwa egyrehatározottabban fogalmazták meg igényüket az anya.országhoz való visszatérésre. I(érésük ürügyet jelentettHitler számára a beavatkozásra.

A csehszlovák-német viszony hamarosan rendkívül ki-é|ezetté vá|t, ezért 1938 szeptemberében konferenciáthívtak össze Münchenbe. A résztvevők - az angol, fran-cia, olasz és német kormányfők _ megegyeztek, hogyCsehszlovákia átadja Németországnak a kovetelt Szudé-ta-vidéket a béke megóvása érdekében.

A megcsonkított Csehszlovákia még mindig útjában voltHitlernek. I(iváló alkalmat ielentett számára, amikor a

|ozef Tiso vezette szlovák nacionalisták 1939. március14-én kikiáltották az önálló Szlovákiát. Hitler azonnalelismerte a függetlenségét, és még ugyanezen a naponmagához rendelte Emil Hácha csehszlovák köztársaságielnököt, akivel aláíratta a cseh és morva területek németvédnökség alá helyezésérőI sző|ő,,kérelmet'] 1939. már.cius 15-én Hitler bevonult Prágába, és a Cseh-MorvaProtektorátus Németország megszállása alá került.Nyolc nappal később a liwániai Memel kikötővárosa is aHarmadik Birodalom részévé vált, amivel Lengyelországlett a német terjeszkedés következő célpontja.

Y Berlin, 1940, november: Ribbentrop német külügyminiszterfo-

gadja Molotov szovj et kiiliigyminisztert, Sztálin helyettesét.

A lengyel kérdésCsehszlovákia megszüntetése nyilván-valóvá tette, hogy Hitlerrel nem lehet

egyezkedni. A brit és francia politika1939 márciusától határozottabb magatar-

tást tanúsított a németekkel szemben, s

közösen biztosították Lengyelország sért-

hetetlenségét. Eközben Hitler átnyújtottajavaslatnak áIcázott követeléseit a varsóikormánynak, amely Gdansk (Danzig)

visszaadását tartalmazta, valamint hogy

a lengyelek járuljanak hozzá a I(elet-Po-

roszországgal való szárazÍö|dí összeköt-

tetés érdekében egy Lengyelországon

átyezető német autópálya és vasúwonalmegépítéséhez. A lengyelek visszautasí'tották a német aiánlatot.

)x Hitler bécsi bevonulása: létreiött az Anschluss.

A német_szoviet megnemtámadási szeÍződésA müncheni egyezmény, majd pedig a csehszlovák állam feldarabolásanagy hatással volt Sztálinra, aki aggodalommal figyelte Hitler növekvőerejét. A kölcsönös bizalmatlanság miatt folyamatosan késett a megál-Iapodás az angolokkal és franciákkal egy katonai egyezmény létrehozá-sáró|, az oroszokkal ellenséges lengyelekkel pedig lehetetlen lett volnanémetellenes szövetséget kötni. A szovjet pártfőtitkár ekkor úgy dön-tött, hogy a legcélszerűbb, ha magával Hitlerrel jut megállapodásra.A szovjet külpolitika változása nem maradt észrevétlen a Führer előtt.A spanyol köztársasági erőknek nyújtott támogatás leállítása 1938-

ban már arra engedett következtetni, hogy Moszkva kerülni akarja az

összeütközést. 1939 elején apróbb jelek mutattak a felek visszafogottközeledésére: Hitler beszédeiből hirtelen eltűntek a ,,bolsevista zsidó''frázisok, májusban Vjacseszlav Molotovváltotta fel a nyugatbarát Mak-szim Litvinovot a szovjet külügyminisztérium élén, majd napokon be-lül új nagykövet érkezett Berlinbe. |úlius végén a Führer - a lengyelekelleni közös fellépés jegyében _ vonző területi ajánlatot tett Moszkvá-nak, ami azonnal felkeltette az addig vonakodó oroszok érdeklődését.A két állam külügyminisztere 1939. augusztus23-án aláírta a Molotov-Ribbentrop-paktum néven elhíresült megnemtámadási egyezményt.Az egyídejíileg elfogadott titkos kiegészítő jegyzőkönyvben a szovjetekmegkapták a Narew Visztula és San folyóktól keletre elterülő lengyelterületeket. Finnország, a Baltikum, valamint Besszarábia szintén ér-

dekszférájukba került. Hitlernek mindezekért cserébe nem kellett tar-tania a kétfrontos háború veszélyétől.

19

A LENGYEL OFFENZIVA TERVEkritikus szereppel bír|u ez

német haderő tíizprőbá-ja, így a hadműveletet alapos tervezés előzte

meg.A Harmadil< Birodalom számára fontos

volt, hogy a maga teljességében demonstrálja

katonai ereiét.

Y Lengyel lovasság afronton _ a lengyel hadsereg gépesítése ko-

rántsem volt elégséges színvonalú.

Felkészülés az agress ziőraA lengyel önállóságot 1918. november 3-án kiáltották ki.A szabad, független Lengyelország megalakítása a szö-vetségesek legfőbb katonai céljai közt szerepelt az e|ső

világháború vége előtt, de a nagyhatalmak német érde'keket sértve vonták meg aZ új állam határait: a lengye-Iek kijáratot kaptak a Balti-tengerre, amivel németekszázezrei kerültek idegen fennhatóság alá, és l(elet-Po-roszországnak nem maradt szárazÍő|di összeköttetéseNémetországgal. Lengyelország határait a St. Germain-iés a versailles-i szerződés rendezte. Ehhez társult méga 18 hónapos szovjet-lengyel háborut|ezáró rigai béke-szerződés, amelyben a lengyelek jelentékeny belorusz és

ukrán területeket szereztek meg a belső káosszal és anar-chiával via jet-Qroszo

A német külpolitika célja már jóval 1939 e|őtt az elvesz-

tett területek visszaszerzése volt. Hitlert nagyon felbáto.

rították a Rajna-vidéken, Ausztriában és Csehszlovákiá-ban elért sikerei' de Lengyelország esetében tisztán látta,

hogy ezúttal nem jár sikerrel a .W.ehrmacht

harcba vetése

nélkül. A Gelb fedőnevű terv már készen áIlt, a Molotov-Ribbentrop-paktum pedig védelmet nyújtott szovjet be-

avatkozás ellen. Az ínváziő kezdeteként Hitler 1939. szep.

tember 1-jét jelölte meg.

A német tervek szerint a PoroszországbóI támadó Észak

Hadseregcsoport 3. hadseregének egyenesen Varsó ellen

kellett előrenyomulnia. Egy hadtest ezzeI egyideiűleg nyu-gat felé mért csapást, hogy egyesüljön a NémetországbóIkiinduIó 4. hadsereggel, és elvágja a lengyel kijáratot a

Balti-tengerre. Az egyesülés után délre fordultak, és egye-

sültek a Dél Hadseregcsoport B' hadseregének csapataivala Visztula és az Odera összefolyásánál. A 8. hadseregnekeközben Varsó irányába kellett felvonulnia, miközben a

10. hadsereg előretör a Bug folyóig, és ezzeI két részrevágják Lengyelországot.Végezetül a 14. hadseregnek Dél-Lengye|ország hegyeinkeresztül kellett csapást mérnie Lemberg irányába, és el-

foglalnia a várost.A lengyel hadműveleti tervek jelentősen segítették a né'met katonai elképzelések megvalósítását, mivel a lengyelhaderőt közvetlenül a lengyel-német határ mentén tagol-ták szét, nem pedig az olyan természeti akadályok mö-gött, mint a Narew a Visztula és a San folyók.

-

.,i>.-

^aV-

-

,\>7 r}í/-

(D'-

-Ylíb, SZEMBEN ALLO EROI(

*t.

NémetországA mozgósított német haderő jelentős számbeli S méginkább minőségi folényben volt Lengyelországgalszemben. A szárazföIdi hadsereg 2400 korszerű harc.kocsit, a Luftwaffe 1180 vadászgépet, 290Ju 87 Stukazuhanóbombázót, 290 hagyományos bomb ázőt és 240különféle hidroplánt vonultatott fel. A repülőgépek-nek korábban nem látott szerepük volt a hadjáratban.A német vadászok rövid idő alatt biztosították a tel-jes légi fölényt, míg a zuhanóbombázők támadták a

lengyel csapatokat, és szétszakították az ellenséges

utánpótlási és kommunikációs vonalakat. A bombázóktámadtak városokat is, és terrorbombázással nagy vesz-teséget okoztak a polgári lakosságnak.Németországnak összesen majdnem 3000 repülőgépevolt, melynek közel kétharmada korszerűnek számított.Ezeknek a gépeknek a fele a lengyel fronton volt felsora-koztawa. A Luftwaffe 1939-ben az egyik legjobban kép-zett és felszerelt légierő volt.

Y Adolf Hitler figyeli a frontra induló katona-

kat: a lengyel hadjárat volt a Wehrmacht elsó

megmérettetése.

-*iifuÚ]"J

ffir;a

.-

\aí,

u #;:'['F

t.-:t

I,rp-

II

rla {t

'aÜ\ q,-

Lengyelország1936 és 1939 között Lengyelország nagy összegeket fek'tetett a l(özponti Ipari l(örzet iparosításába és a hadiiparfejlesztésébe. A lengyel hadsereg mintegy egymillió ka-

tonával rendelkezett, de ezeknek csak kevesebb mint fele

volt mozgósítva szeptember 1.jén. Akik csak később ér-

tek a frontra, súIyos veszteségeket szenvedtek, amikor a

Luftwaffe a tömegközlekedést kezdte támadni.

A lengyelek alig 900, jórészt elavult páncélos járművel

rendelkeztek, és ezek az egységek is jobbára a gyalogság

és a lovasság közt voltak szétosztva. A hadsereg SZerVe-

zeti és működési doktrínáját az l920-as lengyel-szovjetháború tapasztalatai nyomán alakították ki, amelyben a

lovasság mozgékonysága még döntő szerepet játszott.

1939-ben azonban a lengyel lovasalakulatoknak a két

páncélosdandárból, 4 független harckocsizászlóaljból és

30 századnyi, a gyalogsággal és lovassággal együttmű-

ködő TKs könnyűpáncélossal együtt sem volt eséIyük a

nagy német gépesített erőkkel szemben.

qa;t$,

-a--' t

a.rrtr rlrl*a*' .'

rri:*1J,

\r"

[*;

)rc

t

...il*lJ

Al Kazimierz Sosnkowski lengyel tábornok: tudta, hogy a lengyel

hadsereg vész esetén nem lesz képes kitartani a német csapatok.

kal szemben.

A légierő komoly számbeli és minőségi hátrányban volta Luftwafféval szemben: a közel 1600 repülőgépéből csakmintegy 600 volt harcba vethető. Bár ezek minősége sem

érte el a németekét, a lengyel pilóták jól képzettek voltak(ezt utóbb Angliában is bebizonyították).A haditengerészet kis flottával rendelkezett, amelyberombolók, tengeralattjárók és kisebb támogató hajóktartoztak. Több egység mellett számos lengyel teherhajócsatlakozott a brit kereskedelmi flottához' és vett résztháborús szállítókonvoi okban.

JÜ

23

FALL WEISS:LENGYELoR sZ

^G ME G rÁuADÁSA

A breslaui rádió augusztus 31-én, a késő esti órákban a következcit ielentette:

,,Ma este 2o őra körül a gleiwitzi adót lengyelek megtámadták, és birtokukba kerítették...

A támadókat, akik feltehetően lengyel szabadcsapatok tagjai voltak, a gleiwitzi rádióhallgatókáltal felriasztott rendőrség néhány percen belül ártalmatlanná tette. A rendcirség kénytelenvolt a fegyverét használni, a támadók közül tobben életüket vesztették]'

A oÍenzívaföldön.égen: a Luftwafie pilótai és afr)ldi kkzolgitószemélyzet komoly részt vállalt a hadjárat sikerében.

Villámháború földön, vízenés égenAz 1939. augusztus 31-én végrehajtott, németek általmegrendezett,,lengyel támadást'' követően megindult azoffenzíva. Hajnali 4 óra40 perckor a Luftwaffe repülőgé-pei megkezdték a lengyel légierő tervszerű pusztítását,öt perccel később aDanzig kikötőjében baráti látogatá-son levő Schlesswig-Holstein csatahajó is tüzet nyitott azöbölben fekvő Westerplatte-erődre, a I(riegsmarine ha-jói és tengeralattjárói pedig blokádot vontak a tengerpartköré. A német szárazfö|di csapatok három oldalról tör-tek be Lengyelországba: északról, délről és nyugatról tá-madtak. A hosszú határszakaszon szétszőródott lengyelhadseregnek hamar vissza kellett vonulnia keletre.

Y Messerschmitt Bf 110 repülőgép afrontfelett, A kétmotoros

típust 1937-ben állította hadrendbe a Luftwafe, a háború sorrin

nehézvadászként, vadaszbombtizó ként és éj szakai vadászgepként

A Wehrmacht előretörA 3. és a 4. hadsereg egységei megindítot-ták a támadásukat a balti-tengeri kijárat|ezár ására, Guderian két gyalogoshadtestáltal támogatott XIX. motorizált hadtes-te gyorsan visszavonulásra kényszerítettea lengyel 9. gyaloghadosztályt és a po-merániai lovashadosztályt. A lengyelek a

Brda folyó mögé vonultak vissza, lerom-bolva maguk után a hidakat, de a német3. páncéloshadosztálynal< már az inváziőelső napján sikerült pontonhidakat épitenie a folyón, amelynek köszönhetőenmásnap egyesült a 3' és a 4. hadsereg.A 4. hadsereg kelet felé, a 3. pedig dél felétámadott tovább. A kötelékébe tartozóI(empf páncéloshadosztály, amelynekmagját a 7. páncélosezred és a gépesítettDeutschland SS gyalogosezred képezte,elérte a Mlawa városa körül kiépített len-gyel védelmi vonalat. A fanatikus SS-egy-ségek súlyos veszteségeket szenvedtek,

Y Menetoszlop halad el egy páncélgepkocsi roncsa mellett,

amikor megpróbáltak áttörni a lengyel aknamezők és betonbunkerek között - a lengyel tankelhárítás nyolc némettankot kilőtt, harminckettőt pedig megrongált. A hadosztály parancsnoka kénytelen volt segítséget kérni a 11. és a61. gyaloghadosztálytól, de a város körül vívott súlyos harcok még így is három teljes napig tartottak. Ha nem lettvolna ilyen szívós a mlawai védelem, a németeknek sikerült volna villámgyorsan elérniük Varsót, így azonban azagresszorok időt veszítettek' A Luftwaffe eközben szétbombázta a lengyel vasúti és úthálózatot, tovább akadályozvaaz amúgy is nehézkes lengyel mozgósítást.

l A Hídépítés a Brdafolyón. A német hadsereggyors előrenyomulását jól képzett

I műszaki alakulatok segítettek.

FII

A Balti-tengerhez vezető kijárat ezze| né-met kézre került, és az Észak Hadsereg-csoport parancsnoksága dél felé, a lengyelfőváros ellen fordíthatta a 3. és a 4. had-sereget. A németek egészen a Visztuláigés a Bug folyóig nyomultak előre anélkül,hogy kemény ellenállásba ütköztek volna.A lengyel főparancsnok, Rydz-Smiglymarsall ekkor már kétségbeesett távirato-kat küldözött Londonba és Párizsba, ame-lyekben a legsötétebb jelzőkkel ecsetelte a

helyzet kilátástalanságát; megüzente Len.gy e|országszövetségeseinek, hogy a védőkmár csak abban reménykedhetnek, hogyideig-óráig tartani tudják magukat a Visz-tula mellett kiépített védelmi vonalon.

25

Y ,4 Panzer II könnyű harckocsi mögött egy pa-

ranclnoki jármúnek (itépített Panzer I ptincétos tÍll'

Y Légitámadástólrettegő la-

kosság: a heves bombázások

de m o raliz álták a c iv ileket.

Kölcstinös hadüzenetekLengyelország nyugati szövetséges ei, az Egyesült l(irályság, Ausztrá.IiaésÚj.Zé|and szeptember 3.án hadat üzent Németországnak. Őkethamarosan követte Franciaország, I(anada, Norvégia és a Dél-afrikaiI(öztársaság, ezá|ta| a feg1rueres konfliktus az egész világra kiterjedt.

Diadalmas páncélosokA német hadsereg gyorsan mozgó, nagyharcászati erőt képviselő páncélos. és gépe-sített egységei a lengyel erők hátába kerül-tek, és nagyarányú bekerítő hadműveletekethajtottak vé gre, Az országsík területe ideálisterepnek bizonyult a harckocsizőlr< számára.A német hadvezetés hat páncéloshadosz-tályban vonta össze harckocsijait, ezze| a

lengyelek mindössze kétdandárnyi, olykorelső világháború utáni harckocsit, illeWecsekély tuzerejii könnyűpáncélost tudtakszembeállítani. A német harckocsizók be-bizonyították, hogy az agresszivitás, az erőkkoncentrálása, a meglepetés és a mozgé-konyság a siker első számú letéteményese.Guderian taktikája bevált: csapatai néhánynap alatt katlanba zártá|< a lengyel erőket,ahonnan már nem volt menekülés.

Y Német katonák egy Sd.I(fz 232 típusú páncé-

lozottfelderítő jármú mellett. A típust sikerrel al-

kalmazták a haború első éveiben, de gyengefegy-

verzete és csekély páncélvédettsége miatt később

már nem vezényelték ki afrontvonalra.

26

tú

TF FÜ"

ÜD

rt

:íb .

i;t*

\

3'-:

I .!r

?- _

/\ Bevonulás a lebombázott Varsóba.

A Luftwaffe rettentő pusztítást okozott

L-'

llz''' --+

Ll

LENGYELORSZAG

A honvédelmi harcra kényszerí-

tett lengyel hadsereg nem tudott

elég erőt felsorakoztatni a német

hadosztályokkal szemben, és mi-

kor a Vörös Hadsereg is rátört az

országra, a háború végleg eldőlt.

Y A lengyel polgiri lakosstig is

részt vett a védelmi munkála-

tokban.

aoaa

I(ETTUZKOZOTT

G uderian offenzív ála folytatódikA front nyugati szakaszán a 8. hadsereg felváltotta a 4. hadsereget, amely l(elet-Porosz-országon keresztülvonulva új pozíciót foglalt el a 3. hadsereg balszárnyán, és Bresztellen csoportosult. Mialatt a 4. hadsereg átvonult új körzeteíbe, Guderian XIX. gépe-

sített hadteste tovább folytatta támadását Bransk ellen, és szétszabdalta a lengyelNarew hadseregcsoport frontját. A 3. páncéloshadosztály bevette Bielsk

városát, és megsemmisítette a lengyel 35. gyalogoshadosztályt.Bielsk eleste után Guderian Breszt-Litovszk ellen csopor-tosíthatta át Íőerőit. Távolabb, keleten a XXI. hadtest és a

Brandt hadtest Belosztok felé támadt. Andrejewo falunál6000 lengyel katonát ejtettek foglyul, még aze|őtt, hogy az

ellenséges menetoszlop elérte volna a frontvonalat.Szeptember 14-én Guderian értesült róla, hogy a 10. pán-céloshadosztály áttörte a breszt-litovszki erődítések kül-ső vonalait, a települést magát viszont még nem vette be.

A lengyelek a város belső erődítményébe, a citadellába vo.nultak vissza, ott várták a német rohamot. Guderian a 2.

motorizált gyaloghadosztá|yt küldte a 10. páncéloshadosz-tály segítségére, és a németek két napig tartó súlyos harcokután bevették a citadellát. Még ugyanazon a napon' szep-tember 17-én jelentette a 3. páncéloshadosztály, hogy kap-csolatot teremtett a Dél Hadseregcsoport előőrseivel.

4 Repülőgépek temetője: a lengyel légierő földönálló gépei hatalmas veszteségeket szenvedtek el a

Luftw afe ni c s a p á s a i s o r á n.

Bombák és gránátokA Varsó körül harcoló 3. hadsereg eközben |ezártaavá-rost kelet és észak felől. Az itt rekedt lengyel csapatoksúlyos veszteségeket okozhattak volna a németeknek

az utcai harcokban, ezért a német főparancsnokság úgy

döntött, hogy tüzérségi és légibombázással kényszerítikapÍtulációra a lengyel fővárost.

A Balti-tenger partján a lengyelek keményen ellenálltak,a lengyel védelem oszlopa Dabek ezredes tengerészgya-logos-dandárja volt. A német l(aupisch hadtest súlyosveszteségekkel fi zetett minden megszerzett földdarabért.Itt is a Luftwaffe segítségét vették igénybe a

.\ü7'ehrmacht

alakulatai, és a bombatámadásoknak köszönhetően szep-

tember 12-re sikerült a Hel-félszigetre visszaszorítaniuka lengyeleket. A l(aupisch hadtest két nappal később el-foglalta Gdynia városát, szeptember 16-án a város 2000

védője megadta magát.

lí Varsói pillanatkép: a német bombák a mú-

em lékeket sem kímélték,

}: Német utászok munka közben: a páncélosok-

nak és a motorizált csapatoknak hidakra és járható

utakra volt szükségük.

ii

F-p' ...í A Vőrös Hadsereg támadása miatt Jbkozntke l lett a v é delm i e rőfe sz ítés e ke t.

CsapdábanA német Dél Hadseregcsoport szeptember l.jénregge|6órakor kezdte meg a támadást. Von Blaskowitz tábornokB. hadserege (az egyetlen német hadsereg, amely I<izárő-

lag gyalogosegységekből állt) frontálisan megtámadta a

lengyel Lodz hadsereget' A Dél HadseregcSoport kötelé-kébe tartozott még a 14. és a B. hadsereggel egyetembenVon Reichenau tábornok 10. hadserege, amely a 8. had-sereggel ellentétben számos páncélosegységgel rendel-kezett. A németek súlyos harcokban megsemmisítettéka 7. gyaloghadosztályt, és így a lengyel Lodz és l(rakowhadseregek között rés keletkezett.

Y Szovjet BT_ 5 harckocsi egy lengyel városban 'Sztálin békét ígert Leng1telországnak, de titokban

mqegyezett Hitlerrel az országfelosztasában.

.' bL

'l,l

'l

d t'&'.É'+'..!Í

I

>3:,

J1'tt1

's--.-.1t;-8-

A Szlovákiából meginduló 14. hadsereg ki.íizte a lengyeleket a Jablunkovi-szorosból ésNo-y Targ városából. Szeptember 1-jén es-tére a lengyel I(rakow hadsereg már háromoldalról be volt kerítve, és visszavonulásbakezdett. Szeptember 7-én az 1. és a 4, pán-céloshadosztály újra támadást indított, át-törte a 13. gyaloghadosztály védelmi állásaitkzeczyca körül, bevette a várost, és a 4. pán-céloshadosztály Balisk városát is elfoglalta.A német csapatok alig 60 kilométerre álltakVarsótól.

4 Szekérsor vonul el az aknára futott teherautó ron-

csai mellett. A lovak továbbra is fontos szerepet ját-

szottak a nélkülözhetetlen utánpótlás mozgatásában.

lx Alkalmi szövetség: szovjet és német harckocsizók beszélgetnek.

A Vörös Hadsereg támadásaSzeptember 17-énaszovjet Vörös Hadsereg a németekkel együttmiíködve betört Len-gye|ország keleti részeibe. A hivatalos indoklás szerint az agressziő megelőző |épésvolt ,,a Németország által fenyegetett ukránok és fehéroroszok védelmében, akiket afelelőtlen lengyel politika sodort szerencsétlenségbe,| A szovjetek ezze| te|jesítették aMolotov-Ribbentrop-paktum titkos záradékát, melyben felosztották I(elet-Európátnáci és szovjet érdekszférára. Miután a lengyelek szembesültek a második fronttal, alengyel kormány úgy látta, hogy a romániai hídfő védelme tovább nem lehetséges, éselrendelte a csapatok kimenekítését a semleges Romániába.

31

ANYUGATI HATALMAKREAI(CIOI

Anglia és Franciaország a lengyel hadjárat

megindítása után azonnal elrendelte a moz-

gósítást, a hadüzenet elküldésével azonban

két napot vártak.

Y Franciaországba induló angol katona, akit csaladja inkább

mosolyogva, mint kÓnnyek között búcsúztat. A gyors győzelem hi-

tébe vetett bizakodó derit helyét hamarosan keserű aggódás, majd

sokaknal az elveszített férfi után hátramaradt aifungo ürgsség ér.

An gol- francia <isszefo gásAz augusztus 23-án megkötött Molotov-Ribbentrop-paktum után két nappal Nagy-Britannía és Franciaor-szág kölcsönös segélynyújtási egyezményt kötött Lon-donban. Eszerint kölcsönösen hadba lépnek abban az

esetben, ha a felek valamelyikét egy másik európai nagy-hatalom támadná meg. Ezze| párhuzamosan közvetítenipróbáltak Berlin és Varsó között, ám a német féI szándé-kát nem tudták befolyásolni.

zese vette at.

Hitler reményeLengyelország megtámadásának hírére Nagy-Britan-nia és Franciaország azonnali mozgósítást rendeltel. A Varsónak nyújtott garanciák, a segélynyújtásiegyezmények ellenére azonban ezt nem követte rög-tön hadüzenet, és a csapatok sem vonultak fel, hogybeavatkozzanak a lengyelországi harcokba. I(ülönügyeltek arra is, hogy a hadiállapot bejelentéséig a be-hívásokat úgy bonyolítsák le, hogy azza| ne kockáztas.sák a németek szárazfoldi és légitámadását.Hitler bizott benne, hogy az angolok és a franciák a

konfliktus elkerülésére fognak törekedni. Reményéttáplálta, hogy Szeptember 1-jén a német csapatok mártöbb mérföldre előrenyomultak a lengyel területen, a

Luftwaffe bombázta Varsót' London és Párizs viszont

Olaszország közvetítéseMussolinit rendkívül meg'rémítette a német offenzi-va híre. Szeptember 1.jénkínos választással kellettszembesülnie: vagy dekla.rálja olaszország semle-gességét, amely döntésselfelrúgja a Németország-gal kötött egyezményt,vagy felvállalja a konflik'tust Nagy-Britanniával és

Franciaországgal. Utóbbiesetben tartania kellettattól, hogy a túlerőbenlévő, egyesített brit-fran.cia flotta és szárazfőldihadsereg Németország mellett o|aszországot is célbaveszi. Emiatt még ugyanezen a napon sikerült elérnie,hogy Hitler felmentse szövetségesi kötelezettségei alól.A Führer üzenetében hangsúlyozta, hogy kész egyeztetőtárgyalásokat folytatni, amelyek elmaradásáért a lengye-leket tette felelőssé. A Duce ezen felbátorodva felvállaltaa közvetítő szerepét. Már szeptember l-jén javaslatot

tett az azonnali feg1ruerszünetre, valamint indítványoztaegy tanácskozás összehívását szeptember 5-re, hogy Né-metország részvételével vizsgálják felül a versailles-i bé-keszerződés bizonyos cikkelyeit. ttlete elfogadhatónaktűnt Hitler számára is, aki meghívás esetén szeptember3-án délre ígérte részvételi szándékára vonatkozó vála-szát,

még ekkor sem adott ki hivatalos közleményt, ésnem üzentek hadat.A szövetségesek helyzetét bonyolította, hogy nagykö-veteik Berlin hivatalos, a lengyeleket hibáztató állás-pontját tolmácsolták kormányaik felé. Nem közöltekérdemi követeléseket a történtek miatt a brit külügy.minisztériumba rendelt német ügyvivővel sem, csaka helyzet súlyosságára hívták fel a figyelmet.Hitler reménye azonban estére szertefoszlott. A brités francia nagykövetek ekkor kormányjegyzé|<etnyújtottak át a német külügyminisztérium számára,amelyben katonai beavatkozást helyeztek kilátásba,amennyiben Németország nem vonul ki azonnal a

megszállt lengyel területekről.

}r Mussolini és Ribbentrop hiábavalóan próbálta közös erő-

feszítéssel elfogadtatni a britekkel és afranciákkal a Lengyel-

ország elleni tamadtis után kialakult helyzetet és elkerülni avilágháború kirobbanását'

)avaslatát az esti órákban átnyújtott brit-francia )egyzéktette semmissé. Habár a szövetségesek másnap többször ishangsúlyozták, hogy a jegyzéket figyelmeztetésnek, nempedig ultimátumnak szánták, a tervezett konferencia ösz'szehívását a német csapatok visszavonásától tették fúggő-vé. Mussolini viszont tisztában volt vele, hogy erre Hit-ler semmilyen körülmények kozött sem lenne hajlandó.A Duce emiatt feladta közvetítői tevékenységét, és az utol-só esély is szertefoszlott a konfliktus békés rendezésére.

33

,,Szomorú nap ez mindnyájunk számára, és senki-nek sem szomorúbb, mint nekem. Romokban heverminden, amiért munkálkodtam, minden, minden,amiben közéleti pályafutásom során hittem. Márcsak egy dolgot tehetek: azt, hogy minden erővel és

hatalommal, amivel rendelkezem, annak az ügyneka győzelmét segítem, amelyért oly sokat kell áldoz-nunk... Hiszem, hogy megérhetem azt a napot, ami-kor a hitlerízmus elpusztul, és újra létrejön egy fel-szabadított Európaj,

Chamberlain szeptember 3- ai alsóházibeszéde a háború beálltriról

4' A Münchenből visszatérő

Daladier franc ia m i n i sz-:terelnök ígyfakadt ki az őt

fogadó lelkes tömeg láttrin:

bolondok!,'Habár kez-

ff.! Íow".'|.p "ta

b a n v o l.t

ob*.qrr

Lengyel háborúból világháborúA szeptember 1-jén átnyújtott jegyzékre Berlin nem vá-laszolt, ezért London és Párizs a cselekvés mellett hatá.rozott. Másnap a francia szenátus és képviselőház zártülésen egyhangúan 70 milliárd frank rendkívüli hiteltszavazott meg a háborús szükségletek finanszírozására.Sok nyugati politikus azonban még ekkor is bízott a Musso.lini által felvetett konferencia megtartásában, noha annakegyik előzetes feltétele Danzig Németországhoz csatolásalett volna. I(ülönösen a franciáknál volt er<ís az a pacifistairányzat, ami a megfelelő szövetségesek hiányára és elégte'len katonai felkészültségükre hivatkozva meggondolatlan.ságnak tartotta a hadüzenet elküldését. A béke megóvásáratörekvő államférfiak minden igyekezetük ellenére azonbancsak késleltetni tudták a háború kirobbanását Hitler szep-tember 3-ra ígért váIaszáíg. Hiába hivatkoztak azonban a

franciák az időigényes mozgósításra, Chamberlain pedig a

P árizzsa| való együttműködés nehézségeire. A türelmetlenangol alsóház egyre hangosabban követelte a németekkel

fellépést.

,*sF

Az esély az egyez|<edésre azonban másnap este véglegszertefoszlott. A brit kormányfőt figyelmeztették, hogymeg fog bukni a kabinet, amennyiben a következő naponnem küldik el az ultimátumot Berlinnek.Chamberlain a kialakult helyzetben nem tehetett egye-bet, mint a francia ellenvetéseket semmibe véve 3-ánteljesítette az alsóház követelését, amivel valóra váltottaHitler rettegett rémálmát. Az angolok egyértelműen Ber.lin tudtára adták, hogy 2 óra haladékot adnak a lengyelhadjárat leállítására és a visszavonulás megkezdésére.A Führer azonban tisztában volt vele, hogy meghátrálásaegyet jelentene politikai pályafutásának végével. A határ-időnek kijelölt 11 óra után emiatt Ribbentrop ismertettea brit nagykövettel a német kormány vá|aszát, amibenelutasította a követelések teliesítését. Ezze| beállt a ha-diállapot Nagy-Britannia és Németország között, amirőlChamberlain 12 óra után tájékoztatta a brit alsóházat.A britek eltokéltségét láwa az addig vonakodó franciák iscselekvésre szánták el magukat. Vezérkaruk tiltakozásaellenére a brit ultimátum lejárta után 20 perccel átadtákköveteléseiket, amiben elkötelezték magukat a Lengyel-országgal szembeni kötelezettségeik teljesítése mellett.Délután öt órakor Franciaország is belépett a háborúba.Az U-30 tengeralattjáró még aznap este, figyelmeztetésnélkül elsüllyesztette a brit Athenia óceániárót _ ezze|kezdetét Vette a második világháború.

A nemzetközi sajtó reakciójaA nemzetközísajtó már a háború kirobbanása előtt rend-kívül megosztott volt. A publikációk többsége a lengyelkérdést összekapcsolta a demokrácia, a szabadság és a ci-vi|izáciő védelmével. Hitler hazug politikáj ára hivatkoz.va eltökélten hangoztatták a Varsó melletti szilárd kiállásszükségességét.

A kisebbséget kezdetben azok alkották, akik értelmet-lennek tartottak egyetlen katonát is feláldozni ,,holmiDanzigért,,. Ezekben a cikkekben a honi érdekek fon-tosságát és a lengyeleknek tett ígéret jelentéktelenségéthangsúlyozták. Álláspontjuk a hadiállapot beállta utánmind népszerűbbé vált.Franciaországban a háborútól való félelem és a győze-lembe vetett hit az indulatok lecsillapodásával lassan egyolyan háború nélküli győze|emvágyává alakult át, amita németek meghátrálásával vagy belső osszeomlásukkalkívántak elérni.

35

LENGYELoRIZAG BUI(Ásn

A bzurai csata során a 4. páncéloshadosztály többször is megrohamozta a Varsó körül kiépített

védelmi állásokat, de nem járt sikerrel . Azádázul harcoló lengyelek rendre visszaverték a táma-

dókat, és súlyos veszteségeket okoztak a német egységeknek. Az l. páncéloshadosztály Varsó-

tól délre elfoglalta Gora I(alrwarja városát, és hídftíállást létesített a Visztula keleti partján.

Y Lángba borultépületek: a náci agresszió csa-

ladok tömegét tette nincstelenfdldönfutóvá' ;{j

.","q_,

4

Varsó végzeteA lengyelek itt is hősiesen ellenálltak, de a Luftwaffeszünet nélküli bombázásai szétszőrták őket. A németekRadom elfoglalásánál, szeptember 11-én 60 000 foglyotejtettek, és ezze| a szervezett lengyel ellenállás a térség-

ben lényegében megszűnt.A 14. hadsereg szeptember 10-én átlépte a San folyót,majd két nap alatt |egyőzte és szétszőrta a24, és a 11.

lengyel gyaloghadosztá|yt. A legyengült lengyel csapa-

tok Przemysl városába hátráltak, és innen ellentámadá.sokat vezettek a német 1. hegyi hadosztály ellen, amelyLemberg irányába nyomult előre, és ekkor 90 kilométerrekeletre állt Przemysltől. Az 1. hegyi hadosztály visszaver-te a rohamokat, és a 14. hadsereg szeptember 15-én el-foglalta Przemyslt, amelynek eleste után és a bzurai csata

végeztével 29 német hadosztály 12 lengyel hadosztálytés három lovasdandárt kerített be a kutno.bzurai kat.lanban' I(ét gyaloghadosztálynak és két lovasdandárnakmég nagy áldozatok árán sikerült áwerekednie magátVarsó körzetébe, a gyűrűbe zárt csapatok azonban vagyelpusztultak, vagy letették a fegyvert.

Szeptember 17.én elesett Breszt-Litovszk, majd öt naprar. rá Lemberg helyőrsége is megadta magát. A lengyel kor-

mány és a hadsereg főparancsnoka, Rydz-Smigly marsall

A lengyel haderő helyzete reménytelen

1 Szögesdrót

mögött: a letar.

tóztatások és

az internálrisok

már az első na-

pokban megkez-

dődtek,

volt, a védőkazonban hősiesen kitartottak. A harcképes csapatok nemadták fel Varsót: mintegy 160 000 katona beásta magát a

város határában, és visszaverték a Wehrmacht sorozatostámadásait. A német parancsnokság végül intenzív lé-gitámadásokat és heves tüzérségi csapásokat rendelt el,

hogy megtörje a védők ellenállását. Mintegy negyedezerStuka zuhanóbombázó és száz Dornier bombázógépcsapott le Varsóra, és ezer tüzérségi löveg tartotta folya-matosan tűz alatt a várost. A bombázók a lakóházakat'a kórházakat és a vöröskereszttel megjelölt létesítmé-nyeket is támadták. A szörnyű események nyilvánvalóvátették, hogy a német agresszorok, ha szükséges, a földszínével teszik egyenlővé a lengyel fővárost _ így

^hősie-sen küzdő varsói helyőrség szeptember 27-én, délután 2órakor megadta magát.\Romániába menekült.

lx A harcokban kcirokat szenvedett házakat a

polgársag megpróbálta ismét lakhatóvá tenni.

ps

r Vru.só latképe eg1, ttéttrct

pi lóta szeu t szclgébő l.

AzégilovasokA lengyel légierő technikailag és szám-belileg is komoly hátrányban állt a

németekkel szemben, de a pilótákképzettek voltak, és harci moráljukercísnek bizonyult. A technikai hát-rány ellensúlyozására törekvő lengyelpilóták igyekeztek kihasználni gépe-ik jó manőverezőképességét és nagyzuhanósebességét. A piros-fehér fel-ségjelzéssel repüIő vadászok jelentősveszteségeket okoztak az ellenségnek,de hősies helytállásuk sem fordíthat-ta meg a harcok menetét. A Luftwaffelengyelországi vesztesége (564 gép)

azonban jelentős volt, és csaknem elér-te a lengyel harci repülőgépek számát.

i'"- ''-.i i, + '

.í 88 millintéteres légvédelmí tigyti szeruléje: agy i l ko s t ííze rőv e l re n d e lke z ő.fegy v er t késő b b p á n -

célosok ellen is nagy sikerrel alkalnnzták,

í1''

1- -; .-.

t--.-lrtt:rL

'l, ,1l{ttI

{

{,'A végső hadmozdulatokVarsó bukása után csak Modlin városánál és aHel-félszigeten folytatódott a lengyel ellenál-lás; előbbi település szeptember 29-én esett el,

a féIsziget védői pedig három nappal későbbkapítuláltak. október 7-jére Németország és a

Szovjetunió megszállta Lengyelországot,bár a lengyel kormány hivatalosansoha nem hirdette ki a

kapitulációt.

A megmaradtszárazfőIdi csapa-

tokat és légierőt kime'nekítették a szomszédos Ro-

mániába, illetve Magyarországra,és számos menekült csatlakozott az

ujjászervezett lengyel hadsereghez. A len-gyel hadjárat során 66 ezer lengyel és

I0 ezer német katona esett el.

Lengyelország felosztásaNyugat-Lengyelországot a Har-

madik Birodalom kebelezte be

(az itt élő 9 millió lakosbólmintegy 600 000 volt németnemzetiségű), a be nem olvasz-

tott területeken létrehozták a 12

milliós lakosságú Lengyel Fő-

kormányzóságot, IGakkó köz-ponttal. Nyugat-Ukrajnát és

Nyugd-Belorussziát a Szovjet-

unióhoz csatolták. 1939, szep-tember 28-án megkötötték a

szovjet-német határszerz,ő-

dést: a Szovjetunió új határa a

Curzon.vonal közelében hú-ződott, így Észtország, Litvá-nía, Lettország, Nyugat.Belo-russzia és Nyugat-Ukrajna is a

szovjet érdekszférához került.

Y Danzig a kapituláció után:

Adolf Hitler és kísérete megszem-

léli az elfoglalt várost'

I

f1f;

3{

ffi

ft

Y

ANEMET HADIFTOTTAUI^SZERVEZÉSE

Az első világháború után a Német Birodalom haditengerészete megsziínt |étezni,Legmoder-

nebb hajóit lefoglalták és az orkney-szigetikikötőbe vitték, ahol a felszíni egységek nagyobb

részéta német tengerészek hullámsírba küldték. A versailles-i békeszerződésszerint a néme-

tek a birtokukban maradt hajókkal csak part menti őrjáratozást végezhettek.

T{A A német felszíni Jlotta wilhelmshaveni kikö-

tőben horgonyzó rombolói,

Az újrakezdés megpróbáltatásaiAz első világháborút követő forradalmi hullámok leveréseés a weimari köztársasági rendszer megszilárdulása után a

Reichsmarin e már l92l-ben titokban elkezdett foglalkoznia hadműveleti tervezéssel. Legfontosabb feladatuknak azeljövendő tengerésztiszti generáció megfelelő kineveléséttartották, ezért első teendőik egyikeként Bildungsinpektiont(kiképzőosztályt) hoztak létre. A versailles-i megkötések mi-att azonban a flottát csak rendkívül szerény keretek között,visszafogott ütemben tudták fejleszteni. Az évtized elsőfelében emiatt elsősorban a Birodalmi Flotta régi hajóitújították fel, és csak l925-ben bocsátották vízre az első új

építésű könnyűcirkálót, a 7000 tonnás Emdent.

I924-ben Hans Zenker altengernagy váltotta fel PaulBehnke admirálist a Reichsmarine élén. Németország ek-kor Franciaországot tekintette legveszélyesebb ellenfeléneka Balti.tengeren, ezért Zenker utasítására megkezdték a vi-lágháborús egységek leselejtezését, és új könnyűcirkálók,torpedórombolók, valamint torpedónaszádok építésébefogtak. 1929-re mfu 12 korszerű torpedónaszádot állítottakhadrendbe. Ekkor már javában zaj|ott az uj Panzerschiffe(páncélos hajó) hajóosztály terveinek kidolgozása. Az el-képzelések szerint olyan sajátos cirkálót akartak alkotni,ami képes elmenekülni a nagyobb tűzerővel rendelkező el.lenséges hajók elől.

40

Megvalósításának költségei viszont olyan hatalmasra

rúgtak, hogy a felháborodott közvélemény nyomásá.

ra távoznia kellett Zen|<er altengernagynak. UtódánakErich Raeder tengernagyot nevezték ki.

A megkezdett program kivitelezése Raeder vezetése

alatt tovább folytatódott, 1933 áprilisában hadrendbe ál-

lították az új flotta első nagy páncélos hajóját, a 35 km/hátlagsebesség mellett több mint 16 000 km hatótávolsá.

gu Deutschlandot, Ezt másfél éwel később az AdmiralScheer követte, miközben már javában zajlottak testvér-

hajója, az öt hónappal korábbanvizre bocsátott harma-

dik példány, az Admiral Graf Spee szerelési munkálatai.

* $' zsebcsatahajónak is nevezett egységek korszerű, erős

fegyverzetii hajók voltak, amelyeket a világ

bármelyik hadítengerészete szívesen fogadta

volna soraiba. Megépítésük kimondatla-i

nul is bizonyította a háborús törekvése-

ket, hisz csupán képességeik miatt isarra rendeltettek, hogy az óceánok-

ra kimerészkedve eredményesen

támadják az ellenség kereskedel-

mi flottáját' A program folytatása

itt feltételezhetően hosszú időre

elakadt volna, ha 1933-ban nem

iut hatalomra Hitler.

Y A német flottafejlesztési program

két kulcsembere: Raeder és Dönitz

tengeral attj ár ó - ti szte k t ár s a s ágáb an.

/x A németÍlottavezetés bízott a nagy kaliberíi hajóágyúk és a

te ngera lattj áró k fö lé ny éb en.

Revánsra ttirveA Führer pártfogolta az új német flotta kiépítését, hogy

tengeri nagyhatalommá tegye Németországot, a gaz-

dasági világválság hatásai és az esetleges angol-franciaellenlépések azonban óvatosságra intették. Folytatták az

I92o.as évek közepétől szolgáló új könnyűcirkáló osztály

építését, 1934-ben pedig belefogtak a korszerű csatacir-

kálók programjába. Ennek keretén belül az időközbenI(riegsmarine névre átkeresztelt haditengerészet 1936-

ban vízre bocsátotta a nagyobb csatahajókra is komolyfenyegetést képviselő Scharnhorstot és Gneisenaut,A l(riegsmarine fejlesztése az 1935-ös angol-német flot-

taegyezmény után friss lendületet vett. Egy nehézcirkálóosztály építésébe fogtak, és L937 _1939 között négy ilyenhajó - a szovjeteknek később eladott Lützow, a PrinzEugen, a Blücher és az osztály névadója, az AdmiralHipper - hagyta el a gyárat. 1936-ban még nagyobb vál-lalkozásba fogtak, amikor hozzákezdtek az elrettentő

tűzerővel és ütőképességgel felruházott monstrumok, a

Bismarck és a Tirpitz építésébe.

Az U-bootok feltámadásaA német szakértők a versailles-i tilalmakat semmibe véve

már az l920-as évek elejétől egy új tengeralattjáró prototí-pusán dolgoztak titokban a spanyol és holland üzemekben.

A külföldi kormányok megrendelésére az 1930-as évek

közepére sorra készültek el az IA, IIA, majd pedig VII.estípus első példányai. Tervezésükkel párhuzamosan meg'kezdődött a legénység kiképzése is l(arl Dönitz kapitányirányítása alatt.

tÉ

4L

Erich Raeder (f 876-1960)Erich Raeder tizennyolc évesen, 1894-ben lé-pett be a haditengerészetbe. Az első világháborúalatt részt vett a Dogger Bank-i ütközetben, majdFranz von Hipper admirális vezérkari tisztje-ként teljesített szolgálatot. Az 1920-as évek ele-jén az ujjászerveződő német flotta kiemelkedőalakjává vált a kiképzőosztály élén. 1928_1935

között a haditengeré-szet vezérkari főnökevolt, majd l943-ig a

I(riegsmarine főpa-rancsnokaként szol-gált. Nagyszabású ha-jóépítési programbakezdett, melynek alap-ját a csataha,iók jelen-

tették, de ő kezdemé.nyezte a tengeralatt-

járó.flotta kiépítését is. A háború során Nagy-Britannia utánpótlási vonalainak megbénításáratörekedett. A Brit-szigetek elleni támadást elha-markodottnak vélte, hisz tudta, hogy a német ha-ditengerészet erre nincs felkészülve. Habár mind-végig hű maradt Hitlerhez, ellenezte a kétfrontosháborút. Számos vitája volt emiatt a Führerrel fő-parancsnoki megbízatása alatt. Nem volt hajlan-dó elbocsátani a búvárnaszádokon szolgáló zsidótiszteket, ellenezte a Brit.szigetek elleni támadásidőpontját, tovább akarta fejleszteni a tengerésze-tet, váratlan és kockázatos akciókat tervezett, Aző javaslata volt a korlátlan tengeralattjáró-háborúis. Viszonya a haditengerészet teljesítményét egy-re nagyobb elégedetlenséggel szemlélő HitlerrelI943-ra a végletekig elmérgesedett, ezért nyug.díjazták. A világháború után a nürnbergi perbenéletfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Tekin-tettel korára és egészségi állapotára, 1955-benszabadon bocsátották. A I(riegsmarine volt főpa-rancsnoka még ot év haladékot kapott a sorstól;7957.ben megírta é|etrajzát, majd 1960 novembe-rében távozott az élők sorából.

Y Német matrózok tisztítják a folöv egtoro ny egy ik ágy úc s övét'

42

Y A versailles-i diktátumma u,*i),,,g,;lye 1931_1934 közótt Németország a Deutschland.osztát1

htirom zsebcsatahajóját bocstitotta vízre. A hadihajók elónye gyorsaságukban, illetve lövegeik 280 mm-es

úrméretében rejlett. Adottságaik révén sikeresen tudtak szembeszállni az ellenséges cirkálók többségével,

.hv

rl*{

tET

o

\-

Ábrándok és valóságAz 1938-as müncheni válság után Hitler arra a következtetésre jutott,

hogy háború esetén Nagy-Britannia csatlakozní fog ellenfeleihez. A szi-getország |egyőzése a német tengeri haderő további fejlesztését tette

szükségessé, ezért életbe lépett a nagyszabású Z-terv.

A program legimpozánsabb célkitűzése tiz gigantikus csatahajó - több

mint 50 000 tonnás egységek - megépítése volt. Repülőgép-hordozóból

- felismerve, hogy ezek a jövőben nagy szerepet fognak játszani - négyet

is hadrendbe kívántak állítani. Az osztá|y névadó hajójának a Graf Zep-

pelint szánták, amely tucatnyi átalakított |unkers Ju 87D zuhanóbom.

bázőva| és 30 darab Messerschmitt Bf 109G vadászgéppel járta volna a

tengereket. A búvárnaszád fegyvernemet is nagy jelentőséggel ruházták

fel; tiszteletet parancso|ó,249 tengeralattjáróból álló flottáról álmodtak.

Mindez azonban csak ábránd maradt' A gigászi csatahajókból alig kettcí_ a Bismarck és a Tirpitz - készült eI, a repülőgép'hordozókból egy sem

futott ki (a Graf Zeppelin B5o/o-os készültségig épült meg), tengeralattjá-

róból pedig 46 darab állt Erich Raeder rendelkezésére 1939 őszén.

A tengerészet nem volt felkészülve a háborúra: a széles körű fejlesztéseket

1945-ben tervezték befe jezni,aFührer viszont már 1939. szeptember 1.jén

megindította a csapatait. A háború kezdetekor emiatt Raeder tengernagy

a Hitler döntését ellenző személyek egyike volt. Az admirális pontosan

látta, hogy Angliát légí háborúval nem lehet legyőzni, a német haditenge-

részet pedig nincs abban az állapotban, hogy uralja a tengereket.

Y A Párizs környéki békék nyílt semmibevéte-

lével alkottak meg az 1937-1938-ra elkészült

Admiral Hipper, Blúcher és a tapasztalatok

a lapj án átterv ezett P rinz Eugen haj óte stét, P ro b -

lémás meghaj tasuk és korlatozott hatótávo káguk

miatt ezek a nehézcirkálók az ellenséges kötelékek

elleni aortyázásra kevésbé vo ltak alkalmasak.

43

rÁuenÁsSCAPA FLOWELLEN

I

I

!

áFn

) Günther Prien, az első, Lo-

vagkereszttel kitüntetett tenger-

alattj áró-parancsnok. A Scapa

Flow elleni rajtaütéséről még

maga Churchill is elismerően

nyilatkozott.

1 Karl Dönitz mereng a térkép

felett: jól tudta, hogy csekély

esély kínálkozik az akció sikeres

végrehajtására.

A kapitány: Günther PrienGünther Prien a szászországi ostenfeldben született 1908-ban. Tizenötéves korában kalandvágyból helyezkedett el a kereskedelmi hajózásban,amikor a háromárb ocos Hamburg Íedélzetére szegődött inasnak. Tenge-részkarrierje nem indult túl sikeresen. Első űtján,1925 októberében vi-harba került, és a Dublinnál zátonyra futott hajót sorsára kellett hagyniaa legénységnek. Prien ezután Bremenhavenbe, majd Hamburgba került,ahol megkapta hivatalos papírjait, rádiós tiszti és első tiszti képesítéstszerzett.A kitörésről álmodozó ambiciózus fiatalember folyamatosan ké-pezte magát, hogy kiemelkedjen társai közül. 1932 januárjában úgy tűnt,hogy törekvése eredménnyel jár, amikor letette a távolsági hajóskapitányivizsgát. A gazdasági világválság miatt azonban egyetlen társaságnál semkapott munkát. A csalódott Prien ekkor került kapcsolatba a nácikkal ésmárciusban belépett a párt befolyása alatt álló önkéntes munkaszolgálat-ba. A következő évben a haditengetészetkereskedelmi flottában szolgálttiszteket is soraiba fogadott, így jelentkezett. Előbb a Königsberg könnyű.cirkálón szolgált, majd I(ielbe vezényelték U.boot kiképzésre.

A világháború első hónapja alatt a német búvárnaszá-

dok impozáns eredményeket értek el. I(arl Dönitz ellen-

tengernagy azonban elégedetlen volt teljesítményükkel,

ezért utasítására október I4-én azIJ_47 egy példátlanul

vakmerő haditett során észrevétlenül belopakodott a I(-rályi Haditengerészet legfontosabb kikötőiébe, ahol el-

süllyeszte tte a HMS Roy al o ak csatahaj ót, maj d távozott.

,,IIgy kezeltem az egeszet, mintegy matematikai problémát!,

Günther Prien

44

) Szakallas katonák a portya után: a

hosszú vadászatok soran a tengerészek

kev ésbé törődtek a formalitáso kkal,

A tűzkeresztségen a spanyolpolgárháború alatt esett át,

amikor a tengeri blokád alatt

az U_26 fedélzetén őrszolgálatielsőtisztként szolgált. Feljebb.

valói felfigyeltek adottságaira,

és hamarosan egy búvárnaszádparancsnokaként járta a tengere-

ket. Öt év szolgálati idő elteltévelkapitánnyá léptették elő, majd

U_47 je|zésű hajójával legendás

hírnévre tett szert. A sors azon-

ban szörnyű véget szánt neki.

L94I, március 7.én egy heves

és kaotikus tengeri csatában az

U-47 elsüllyedt, és a rendíthe-

tetlen parancsnok maga is a ten-

gerbe veszett.

Y A Scapa Flow-ból visszatérő U_47

legeny sége 1 9 3 9, o któb er 1 4- én fogadj a

a Scharnhorst tisztelgesét'

Ü

A hajó: azu_47A Günther Prien által vezetett VIIB osz-tályú tengeralattjárót 1938 októberébenbocsátotta vízre a német haditengerészet.A 66,5 méter hosszú, 871 tonna vizkiszo-rítású búvárnaszádon 44 fős legénység

szolgált, az egység a felszínen köze| L2

ezer kilométert tudott megtenni kikö-tés nélkül. Fegyverzetét öt vetőcső és 14

torpedó, egy 86 milliméteres ágyú és egy

20 milliméteres légvédelmi löveg alkotta.A tengeralattjáró második őrszolgálatostisztje, Amelung von Varendorff főhad-nagy a parancsnoki toronyra egy fújtatóbikát festett, ami a búvárnaszád jelképévé

vált. A tengeralattjáró Prien vezetésével 16

hónap alatt 30 szövetséges hajót süllyesz-tett el, míg a HMS Wolverine rombo|ó |e

nem gázolta a búvárnaszádot' Pusztulásátcsak a fújtató bika élte túl: a tragédia utána híres állatfigura a 7' tengeralattjáró-flot-tilla szimbólumává lett.

a

**T*=-í.**

-+'<-r)!*- *+ -

a.* l*

€|

A rajtaütésA Home Fleet (Honi Flotta) legfőbb hazai támaszpont-ja Skócia partjaitól északra, az orkney-szigeteknél ta'lálható Scapa Flow öbölben terúlt el. A németek tuda-tában a kikötő a nemzeti szégyenjelképe volt, hiszenitt kellett kiszolgáltatniuk felszíni flottájukat az ango-loknak, amelyek nagy részét végül 1919. június 21-énsaját legénysége süllyesztette el. Az Admiralitás ennekellenére biztonságosnak hitte, és bízott benne, hogy abejárata előtt elsüllyesztett hajóroncsok most is meg-akadályozzák a tengeralattjárók behatolását. Am azapály elmozdította a roncsokat,i1y egy I7O méter szé-les keskeny folyosó nyílt a védelmí záron, amelyen egykarcsú német tengeralattjáró éppen képes volt átjutni.Létezését megerősítették a Luftwaffe felderítő repülő-gépeinek légi felvételei és a helyszínt kikémlelő U-14tengeralattjáró j elentése.

1939 szeptemberében a német búvárnaszádok 41 ke.reskedelmi hajót és a HMS Courageaus repülőgép-hor-dozót süllyesztették el. I(arl Dönitz ellentengernagyazonban kevesellte az elért eredményeket. I(ezdettőlfogva olyan harci vállalkozást akart, ami mindenki szá-mára láwányosan bebizonyítja a tengeralattjáró-hadvi-selés ütőképességét. A kedvező információk birtokábanemiatt a meglepetésszerű rajtaütés mellett határozott.Az akció rendkívül veszélyesnek ígérkezett, ezért azU-47 parancsnokára, a vakmerőségéről híres Prienrebízta a kockázatos küldetés végrehajtását.Az U-47 október 12.én futott ki Kielből, és másnap ahajnali szürkületben már a szigetek közelében hajózott.Prien ekkor lemerült, hogy a l[-ére virradó éiszaka alegkedvezőbb árapálynál osonjon be a körzetbe. Az e|-

süllyesztett hajóroncsokat ügyesen kikerülve óvatosanbehatoltak az öbölbe, ahol átmeneti zavart okozott, ami-kor elakadtak egy kábelben. A probléma gyors megoldá-sa után már baj nélkül sikerült átjutniuk a záron, a kikö.tőben viszont csak három értékes célpontot észleltek.

) A brit hadi-

tengerészet egyko-

ri büszkeségének

víz alatti roncsa,

több mint 800

tengerész végső

nyughelye.

Prien tévesen a HMS Repulse-ként azonosított, 189 méterhosszú és 29 I50 bruttóregisztertonna HMS Royal oak csa-tahaj ót választotta ki, Az I] -47 három torpedót indított 27 43méterről, az egyik azonban beszorult a vetőcsőbe. A másikkettőből is csak az egyik találta el a hajóláncot a brit sorhaióorrtőkéjének közelében. Az angol tengerészek először azt hit-ték, hogy légibomba csapódott beléjük, vagy valamilyen bal-eset történt a hajótest belsejében. A szemé|yzet elfoglalta po'zícíőit a légvédelmi őrhelyeken, miközben H. E. C. Blagroveellentengernagy és a parancsnok, W'illiam Benn sorhajóka-pitány a robbanásveszélyt vizsgálta a hajó belsejében. Senkisem gondolta, hogy egy német búvárnaszád képes bejutni avédett kikötőbe, igy azlJ_47 észrevétlen maradt. Prien eköz-ben folytatta a támadást, és búvárnasz ádját száznyolcvan fok-kal megfordítva a tat.torpedócsövekből tüzelt, de ismét célttévesztett. A német parancsnok az angolok harci riadójáravárva mintegy 20 percig az öbölben körözött, majd ellenfeleitétlenségét látva új tüzelési pozíciót foglalt el, és kilőtte meg-maradt tölteteit a hajóra. Ez a második támadás már sokkalpusztítóbb eredménnye| járt, A Royal oakot az utjára indítotthárom torpedóból kettő is telibe találta. Az első a tat közelé-ben érte a hajót, míg a második egyenesen az egyik másodla.gos lőszerraktárba csapódott be. A csatahajó ezt követően ol-dalára dőlt, és alíg húsz perc alatt elsüllyedt. A katasztrófában824 tengerész és tiszt - köztük H. E. C. Blagrove ellentenger-nagy - Veszett oda. Habár Prien nem észlelte, de akciója alattmegrongálta a HMS Pegasus kísérő repülőgép-hordozót is.Prien sértetlenül, ünnepélyes keretek között tért haza, aholhősként fogadták. Az elragadtatott Hitler a teljes legény-séget vaskereszttel, Prient pedig - a IGiegsmarine katonáiközül elsőként - lovagkereszttel tüntette ki. Példaképnekállították őket a német i$úság elé, naplóját pedig többszöris kiadták. A páratlanul merész rajtaütés nemcsak katonai,de lélektani szempontból is nagy hatásúnak bizonyult. AzU_47 kapitánya bebizonyította, hogy az angol hadihajókmég saját kikötőikben sem lehetnek biztonságban a harciasnémet búvárnaszádoktól.Az elszenvedett hatalmas veszteség ellenére a brit flotta többszempontból is szerencsésnek bizonyult. Már az a tény, hogyPrien torpedói közül sok nem miiködött megfelelően, jelen-tősen csökkentette veszteségeiket. Ugyanekkor a Home Fleettudtán kívül is hozzájáru|t a károk csökkentéséhez, amikormindössze pár órával a rajtaütés előtt másik kikötőbe irányí.totta az öbölben horgonyzó hajók jelentős részét.

46

Y A portyáról visszatérő Adalbert Schnee fre.gatthadnagy jelentést tesz útjciról Karl Dönitznek

1940-ben.

-t'!

,4f. ' I

&1.<.

s-

.t.t:.

tP-.a]

:q:.?

,

A FURCSA HÁBoRÚA brit és francia hadüzenetet nem követte támadás Nyugaton. A túlerőben lévő Nagy-Britan-nia és Franciaország csak szóban kötelezte el magát a háború mellett, míg Németországnakhónapokig nem állt rendelkezésére az offenzíva megindításához szükséges haderő. A követ-kező hónapokban aZ ellenfelek farkasszemet néztek egymással, de egyik fel sem mozdult.

A ktizvélemény békét akarA nyugati állampolgárok hamarosan mind gyakrabbanés hangosabban fogalmazták meg kifogásaikat a nem kí-vánt háború ellen. Tartottak tőle, hogy az első világhá-borúhoz hasonlóan ismét borzalmas veszteségeket kellmajd elszenvedniük.A nácizmus a többség számára ekkor még nem jelentettsemmit. Értelmetlennek tartották, hogy egy eszme miattszálljanak szembe azza|a Németországgal, amit vezető-ik a versailles-i békeszerződéssel sem tudtak megtörni.A negatív hangulatot a német propaganda is szította,amikor a brit kormány megkésett és minimális segítsé-gére hívta fel a figyelmet.

A francia lakosság reakciójaA franciák és az angolok rezignáltan léptek be a háborúba,amelynek célja korántsem volt tisztázott a közvéleményelőtt. Mozgósítások történtek, bevezették az élelmiszer-jegyrendszert, a nagyobb városokat pedig elővigyázatos-ságból elsötétítették. Támadó hadműveletek viszont nemtörténtek, és nem volt szükség háborús erőfeszítésekre*. tRöviddel később a háborús veszély ha.tasára meeindult a belso emig- - - t'}1].ráció. A Luftwaffe feltételezetttámadásától tartva Francia-országban és Nagy-Britanniá.ban spontán módon tömegesenvándoroltak el a veszélyeztetettvárosok lakosai. A folyamatot a kor-mány is gerjesztette, amikor elrendelte n

,

a fővárosokban élő terhes kismamák és atanáraik felügyeletére bízott gyermekek je-

lentős részének vidékre menekítését. Félelmüketa német propaganda is tudatosan táplálta, noha a

valóságban a német légierő ekkor még nem lett volnaképes ilyen horderejű akció végrehajtására. Az evakuáltgyermekek többsége a rettegett bombázások elmaradá-sa miatt hazaköltözhetett család jához a furcsa háború

Y A háború sem csökkentette a parizsi Le Dome kávéhazforgal-mát. A várt tamadás elmaradásával csökkent a pánikhangulat alakosság körében, és az élet lassan visszatért a mepszokott kerék-

vagásba

s*:

rt ,?

-1._fiI

s.í

t.

Í}re"i-'T#.

48

dast találniuk, és elkerülhetik az apáik által megélt vérfi)rdőt.

alatt, hogy az l940-es német légitámadások során újraelhagyja a családi otthont. Nagy-Britanniában a nagyvá.rosokban maradt fiataloknál hosszú távon később szá-mos negatív következménnyel járt az iskolák bezárása.

Az oktatási színvonal visszaesése mellett ugyanis ugrás-szerűen emelkedett a fiatalkori bűnözés aránya.

Meglepő módon a furcsa háború egyik legszembetűnőbbvonása a légi tevékenység hiánya volt. A lehetséges válaszlé.pésektől visszariadó szövetségesek csak,,konfettiháborút',vívtak a németekkel, a háború értelmetlenségét hirdetőröplapokat dobálva le a német városokra. A német retor-ziók elmaradása ellenére még így is heteknek kellett eltel'niük a lakosság pánikhangulatának lecsillapodásához.A nemzetközi sajtó mindenesetre lényegre törően több-ször is elkeresztelte a kialakult szituációt. A furcsa háborúmellett az angol nyelvű publicisztikában és köznyelvbenolyan kifejezések jelentek meg, mint,,bore war,, (una|mas

háború), ,,twilight war,, (a|konyi háború), vagy ,,phoneywar, (á|háború). A közhangulatot jól érzékelteti, hogyutóbbi hamarosan ,,funny war,, (vicces háború) elneve.zéssé alakult át. A németek agresszivitását ugyanekkor jólérzékelteti, hogy ők a helyzet jellemzésére a ,,Blitzkrieg,,ellentétét, a,,Sietzkrieg,,-et (ülőháború) használták.

A tétlensé gre kárho ztatott katonaságEzekben a hetekben a mintegy 3 millió behívott katonalegveszedelmesebb ellensége az unalom volt. A franciákhárom hidat leromboltak a Rajnán Moselle-től keletre,azonban harci tevékenységre nem került sor. október19-én feladták a szeptember elején Saarbrückennél el.foglalt pozícióikat is, majd a novemberi esőzések beáll-tával várakozó álláspontra helyezkedtek.A tétlenség miatt folyamatosan süllyedt a harci morál, és

a katonák egyre kevésbé hittek vezetőikben. Az első világ-háborúhoz hasonlóan mindennapossá váltak az ellenségeskatonák barátkozásai. A tisztek a sokasodó panaszok miatttöbbet gyakorlatoztatták a katonákat, valamint bővítették akikapcsolódási lehetőségeket. Versenyeket szerveztek, fil-meket vetítettek, híres előadókat szerződtettek a csapatokszórakoztatására, az,,unatkozó'' egységek pedig rózsafákatültettek a Maginot-vonal mentén. I(ülön Információs Fő-hivatalt állítottak fel mindezek mellett a háború okainak és

a késlekedő német támadás előnyeinek megmagyarázásá-ra. A fáradozás azonban hiábavalónak bizonyult, a tömegmár nem tudott hinni a hivatalos álláspontnak.

lx Friss híreket olvasófrancia katonák' A behívottfiata-

lok többsége bízott abban, hogy a politikusoknak sikerül megol.

49

("'íryq.oc\"

H itler béketapogatózásaiHitler 1939. szeptember elejétől tobb alkalommal is em-lítést tett arról, hogy gyors támadást indít a nyugati fron-ton. Ennek eIIenére többször is elhalasztotta a Sárga terv(Fall Gelb) megindításának időpontját. 1939'ben ugyanisa német l-radsereg még messze nem lett volna képes arra,hogy sikeres támadást tudjon intézni a szövetségesek el-len. Hiányoztak ehhez mind a lőszertartalékok, mind a

megfelelő eszközök, amiket akkor csak a Szovjetuníóbóllehetett beszerezni.A háború l.roltpontra jutásával Németországban is akti-vizálódtak bizonyos erők a béke megteremtésére. Göringnyugati kapcsolatain keresztül kísérletet tett az ún. ,,fe-

hér béke,, létrehozására, atnihez olyan semleges államokközbenjárását remélte, mint Svédország, Belgium vagyHollandia. A próbálkozás viszont lramar kudarcnak bi'zonyult, mert a felkért á]lamok tartottak attól, hogy a

háborús felek közötti közvetítésseI ők maguk is belesod-ródnak a konfliktusba.A Fúhrer 1939. október közepéig makacsul bízott ab-

ban, hogy a lengyel hadjárat gyors lezárása belátásra bír.ja Franciaországot és Nagy-Britanniát' Az október 6'aiReichstagban elhangzott nagy,,békebeszédében'' egyér-telműen a szövetségesekre hárította a felelősséget a há-ború folytatásáért. I(onferencia összehívását javasolta a

tr*.*

..,"t

keleten kialakult helyzet megvitatására, óvatos békeaján-

latát azonban egyértelműen elutasították a szövetsége'sek. Párizs és London nem volt hajlandó tárgyalásokatfolytatni Hitlerrel, immáron senki nem hitt a náci diktá-tor szavában. Gyakorlatilag ez volt az egyetlenegy kérdés,

amelyben a szövetségesek egységesen és határozottanfoglaltak állást. Nem cselekedett Belgium és Hollandia

sem. Még akkor sem tették meg a megfelelő lépéseket,amikor 1940 januárjában egy belga terüIeter'r kényszerle-szállást végrehajtó német futárgépen megtaláIták a táma-dási terv részleteit. Nem voltak hajlandók a szövetsége-sek segítségét kérni, angol-francia csapatokat elhelyezniaz Albert-csatornánáI kialakított védővonalnál. A kezde-ményezés lehetőségét ezze| átadták Adolf Hitlernek.

./ Elignzítáxllt yesatek részt nz ntterikai parti őrség pilótái, IGvesen

gldoltnk közíilúk, ltogl, nz ün.ópabatt zajló .feg,veres ltot,tJlikttLs az

Lg,estilt Állantoltra is lntnssal lesz.

A' EdotLard Daladier ttttutkatát,sctival elhag,jn az Efi,sée.palotát.

A.frurcin tnili,szterehtök eg.l,e ,s kabinettctgok si,it.getése ellenére sem volt

y lta1latdo tttrlutttnst l,ctttti Hitler októberi béketapogatózási kísérleteit"őL,\.

\

rb*

51

aa aa

öP ATRoCITASoI( LENGYEL FoLDoNa háború kirobbantása előtt határozott elképzelésekkel rendelkezett a lengyel ál-

Atrocitások a hadiárat alattA Lengyelországba benyomuló németek kezdettől fogva

hadjáratot folytattak a civil lakosság ellen. I(iváló indokotjelentett számukra tetteik igazolására a szeptember 3-ai

,,brombergi véres vasárnap'l amikor lengyelek népi néme'teket öltek meg. I(ét nappal később 50lengyelt végeztek kimegtorlásképpen, 7-én pedig az Einsatzgruppe végrehaj-

totta az első tömeges kivégzést. Azinvázió első hete alatt a

németek már 531 várost és falut égettek fel. A legnagyobb

károkat Lodz és Varsó tartományok szenvedték el, aholösszesen 16376 embert öltek meg. A gyilkosságokat több.nyire olyan elképesztő megaláztatások és kínzások e|őzték

meg, hogy még a német tisztikar számos konzervatív szel-

lemiségű tagját is megdöbbentette az SS kíméletlensége.

't

i;'-4'..e

lam és kultúra sorsáról. A hadjárat után megkezdődött végrehajtása: a rabszolgának tekintett

civil lakosság elüldözése a nyugati területekről, a kényszermunkások elhurcolása és az értel-

miség elleni hadjárat.

Német elképzelés a szlávok jt|vő|érőlA nácik szemében a zsidók mellett a szlávok is un-termenschnek, alsóbbrendű fajnak számítottak. I(özülükHitler csak azon kevesek számára tette volna lehetővéa túlélést, akik német gazdáík földjeín vagy bányáibanvégeznek rabszolgamunkát. Legfőbb cé|jai I<őzé soroltakultúrájuk eltörlését, leszerelt iparuk Németországbaszállítását, illetve a lakosok mezőgazdasági munkára valókényszerítését, hogy élelmet termeljenek német uraik.nak.

Ez az e|képzelés befolyásolta Hitlert a háború kirobban-tása előtt, amikor felkészítette tábornokait a lengyel had-járat lehetséges eseményeire, és óvta őket minden köz-beavatkozástóI.

A 1939, október 5-én a Tsapatok varsói dkz. .{rrfelvonulása Hitler előtt, ot ésfél éves, súlyos megpróbáltatá-

sokkal járó időszak követte ezt a lengyel lakosstig életében'

**.

-\A bátrabbak még Hitlernél is panaszt emeltek, a tettesekfelelősségre vonása azonban elmaradt, és a Führer továbbitámogatásáról biztosította az SS módszereit. Hozzá ke||

ehhez fűzni viszont azt is, hogy a kivégzések 60%-át ekkora \ü(/ehrmacht egységei hajtották végre.

Három héttel a lengyel kapitulációt követően a Wehr-macht átengedte az országirányítását az SS-nek. A meg-

szállt területeket október elején két részre osztották, a

Warta-vidékre, illetve a Dél-Lengyelországból és az or-szág középső területeiből l(rakkó székhellyel létrehozottLengyel Főkormányzóságra. Utóbbiban az SS szabadkezet kapott, és a helytartónak kinevezett Hans Frankazonnal megkezdte a hitleri irányelvek valóra váltását.

Rövid időn belül a lengyel föld az árja fajelmélet kísérletitelepévé vált, ahol sorra jöttek létre a náci brutalitás ret-

tegett helyszínei, a megsemmisítő táborok.

Hitler direktívája a lengyelekrőlA.W'arta-vidéket a megszállás kezdetén a Harmadik Bi-rodalomba beolvasztva germanizálták. A kozigazgatáséIére birodalmi vagy balti németeket neveztek ki, a már-ka lett a hivatalos fizetőesz|<öz, és bevezették a németjogot. Német nemzeti listát állítottak össze, és központiutasításra a ,,fajilag alkalmatlannak'' talált lengyeleket a

főkormányzóságba toloncolták. Megkezdődtek a kárpót-lás nélküli vagyonelkobzások. Az elkövetkező évek soránparasztgazdaságok százezreit sajátították ki, és adták át

az ide érkező német telepeseknek.Azoknak is számos megpróbáltatást kellett átélniük,akiket nem üldöztek vagy hurcoltak el. I(orlátozott ál-lampolgárságot kaptak, aminek értelmében megemeltmunkaidő mellett a kiérdemelt járandóságuk töredékétkapták meg, pótlékra nem számíthattak, élelmiszer.fej-adagjuk pedig 2ío/o.kal volt kevesebb a németekénél'Nem dolgozhattak irányító munkakörben, a német mun-

ikaadó korlátlan hatalmat élvezett felettük. Nem volt io.k ingatlanra, az o|yan szórakozási lehetőségektől, mintmozi vagy a színház látogatása, megfosztották őket,

tazásukat pedig engedé|yhez kötötték. Bármilyen né-metellenes akcióban való részvételért vagy annak támo-gatásáért azonnal kivégezték a gyanúsítottakat. A rosszhigiéniás körülmények miatt gyakran ütötte fel a fejétrendkívül sok áldozattal járó )árvány,

4 Halálfej és kettős villám: az SS altal elkövetett gyilkosságok el-

len még a.Wehrmacht tisztjei is tiltakoztak.

53

A gyarmatként kezelt Lengyel Főkormányzó.ságban még ennél is kétségbeejtőbb állapotokuralkodtak. Az ott éIő 12 millió lengyelnek

szánt sorsot a Führer már 1939, szeptembervégén körvonalazta, ami az addigi jogÍosz-

tás és zaklatás gyakorlatátóI eltérően mesz-

sze radikálisabb volt. A polgári lakosságot

csak alantas munkavégzésre találta alkalmas-nak, és az innen elhurcolt kényszermunkás'okkal kívánta kielégíteni Németország mun-kaerő-szükségletét. tnkéntesek hiányában az

SS erőszakkal gyűjtotte össze a munkásokat,

a szökevényeket pedig agyonlőtte. Csak 1939

végéig 40 ezer embert deportáltak Németor.szágba.

A Führer nem feledkezettmeg aZ ország vezetésérőlsem: egyeduralmat akart,

amihez a lengyel nemesség

i és az értelmiség teljes kiirtá-Sát tartotta szükségesnek.

Hadjárat az értelmiség ellenA nácik Lengyelországot tudatlan rabszolgák ha-zájává akarták tenni, ahol a nem németek négyosz-tályos általános iskolai oktatását nevük leírására,minimális számtani ismeretek megszerzésére és a

feltétlen engedelmességre való nevelésre akartákkorlátozni. Nemcsak a könyvtárak látogatása, ha-

nem még az olvasás is tiltott dolognak számított.A közép- és felsőfokú lengyel oktatási intézmé-nyeket október végén bezárták. Az ellenállás ki-alakulásának megelőzésére hadjáratot indítottal( alengyel értelmiség ellen, amit a náci szakzsargon.ban,,házkutatásként'' emlegettek' Likvidálásuk dr.

Hans Frankra hárult.

A,Sonderaktion l(rakau"A lengyel kulturáIis élet egyik központjának számí-

tó krakkói |agelló Egyetem olyan nagy jelentőséggel

bírt a németek szemében, hogy külön akciót szer-

veztek felszámolására. Az Einsatzgruppe utasította

a rektort, hogy 1939. november 6-ára szervezze mega tudományos oktatók és munkatársak ,,tájékozta-

tó gyűlését'l A németek a megjelent 186 főt háromnő kivételével letartóztatták, és a kevés szabadon

engedett szerencséstől eltekintve a sachsenhauseni

Danzig városában.]g".*Éú|.i- }.*í;q-F i.

koncentrációs táborba internáIták három nappal később.

Ugyanezen a napon középiskolai tanárokat vettek őrizetbe.

A I(rakkóban kipróbált módszert később ,,i(ülönlegespacifikációs tevékenység,, ,ugy más néven AB-akció né.

ven alkalmaztáI< a főkormányzóság teljes területén. Azértelmiség ellen folytatott hadjáratuk alatt csak 1940 nya-

ráig mintegy 3500 személyt fogtak el és öltek meg a nácikvégzettségük, illetve intellektuális tevékenységük miatt.

ValláspolitikaAz oktatási rendszer ellehetetlenítésére a németek az elsők

között zártáI< be az összes katolikus iskolát. Noha nem til-tották a mélyen vallásos lengyelek számára hitük gyakorlá.

sát, azt rendkívül szigorú keretek közé szorították. A pap-

ságot üIdözték, a kolostorokat bezárták. Lengyelül nem

Iehetett sem prédikáIni, sem gyónni. SzabáIyozták emellett

a házasságkötést is; lengyel férfinak 28, míg a nőnek 25'éves kor alatt tilos volt házasságot kotni. A szigorú szabá-

lyok megszegőit könnyen kivégezhették vagy a plaszówi

koncentrációs táborba hurcolhatták. Utóbbíban összesen

150 000-en, a zsidók mellett lengyel papok és keresztény

polgárok is életüket veszítették.

Y A pusztító háború nyomai: a mindent

elveszítő túlélők egyike földig rombolt lak-

helyén.

): A lengyel kapituláció után szinte azonnal

kezdetét vette a zsiclók összegyiijtése. Itt egy né-

met SS-katona deportrÍlasra ítélt zsidó civilek

menetétÍelügyeli' *

Í7

'#^

V;:

- "ar:B.Í.l

, ',:.trY

4.- 3"t; Í.

'r*-

'. rJ

,,Ne kegyelmezzenek senkinek. Cselekedje-nek kíméletlenül. A lengyelfelső tízezret islikvidálnunk kell..."

Adolf Hitler tábornokaihoz intézett be-

széde 1939, augusztus 31.én

**bAZ USA SEMLEGESSEGI

NYILATKOZATAAz Amerikai Egyesült Államok vezetése és polgá-

rai aggodalommal figyelték a lengyelországi ese-

ményeket, de a közvélemény nem támo-

gatta az európai konfliktusba való

beavatkozás lehetős égét.

Amerika tartózkodikAz Egyesült Államokban a háború

elején sok tekintetben a húsz éwel koráb.bihoz hasonló helyzet alakult ki. A közvé-lemény nagy része, miközben Nagy.Bri.tanniával és Franciaországga| szimpatizált,ellenezte a háborúba való bekapcsolódást.

A Roosevelt elnök által vezetettkormány már ekkor is jelentős

anyagi segítséget nyújtott a szövet-ségeseknek, előre látva, hogy nem

kerülhető el a háborús részvétel. 1939-bena kongresszus törvényt (Cash and Carry)hozott, amely engedéIyezte, hogy az Egye.sült ÁIlamok készpénzfrzetés ellenében

bármely országnak - ami a gyakor-Iatban Nagy-Britanniát és

Franciaországot je-

lentette - f"gy-vert adjon el.

:"*é

/

í

fi

*.*.il

WJK

A Tétova képviselők az amerikai kongresszusban _ az amerikai kül-

politika szándéka korántsem volt határozott a haború kitörésekor.

A Neutrality Act1939. szeptember 5.én az USA semlegességi nyilatkoza-tot tett. A Roosevelt elnök által aláírt eredeti törvény elvi-ekben megtiltotta, hogy a nagyhatalom fegyvert adjon elés szállítson a hadviselő államok bármelyikének. Ez hát-rányosan érintette volna Angliát és Franciaországot, az uj

semlegességi törvény azonban lehetővé tette a Cash andCarry (fizess és vidd) elv alapján a fegyverek száIlítását

barátí hadviselő áIlamok számára.

Roosevelt már 1939 őszén elhatározta, hogy Amerikát há-

borúba viszi Anglia oldalán, s bár a nyilvánosság előtt ezta szándékát nem hangoztatta, igyekezett megfelelő légkörtkialakítani. Szeptember 3.án rádióbeszédben megígérte,

hogy,,a nemzet semleges nemzet marad'l de 8'án már nem-zeti vészállapotot hirdetett ki, elrendelve a tengerész- és

szárazfőIdí tartalékok behívását és a sorozás kiterjesztését.

Szeptember 5-én az 7937-es semlegességi törvény kove'yei szerint nyilatkozatot adott ki, megtiltva a had-feleknek szánt fegyverek és lőszer kivitelét. Néhány

nappal később azonban rendkívüli ülésre hívta össze a

kongresszust, hogy hatálytalanítsa a kiviteli tilalm at. Azza|érvelt, hogy a fegyvergyártás enyhíti a munkanélküliségetés támogatja a békét. Hosszú és kemény vita után a kong-resszus november 5.én jóváhagyta a semlegességi törvénymódosítását, és megengedte a feg1verek szállítását kész-pénzért, október 26.ai rádíőbeszédében Roosevelt kije-lentette, hogy ,,Amerika semleges, és nincs szándékában

áborúba lépni. A semlegességi törvény megváltoztatásajelentette a semlegesség feladását'i

ls Roosevelt elnök tudta, hogy Amerika nem maradhat kívül afegyve'

konfliktuson. Semlegességet ígert, de titokban felkészült a háborúra'

57

Amerika felkészül a háborúraA második világháború előestéjén az USA gazdaságabékegazdaság volt, a termelésnek alig I,5 száza|éka szol.gálta a fegyverkezést. A háborús gazdálkodásra való át-

állás alapját az l920-ban jóváhagyott National DefenceAct biztosította, és mozgósítási terveket is kidolgoztaka két háború között, de a valóságban kevés változás tör.tént. Amerika csak azután kezdett feleszmélni, hogy a

Wehrmacht sikeres villámháborút folytatott Franciaor-szág ellen.

Első alkalommal 1940 júniusában - az Egyesült Iftály-ság megingásakor, a Brit-szigetek elleni invázió fenye-gető lehetőségének árnyékában _ lendiilt fel a háborúsgazdálkodás. Az export 33%-kal növekedett, a Nagy-Bri-tanniával kötött hadianyag-s zá||ítási szeruődés telj es ér-téke elérte a 60 milliárd dollárt. Ebből is kitetszik, hogyaz USA gazdasága hatalmas háborús potenciállal rendel-kezett, a lehetőségek az óriási nyersanyagbázis és mun-kaerő miatt szinte korlátlanok voltak.Az évtizedes gazdasági recessziónak végső soron Ameri-kában is a haditermelésre való átállás és a gazdaságrész-

Y Unatkozó amerikai tengeré-

szek tetoválást készítenek. Még

két év volt hátra Pearl Harborig,

leges militarizálása vetett véget. A konjunktúra, amely a

korszak krónikásaitól a,war Deal'' nevet kapta, értelem-szerűen a központi hatalom további erősödésével járt, és

olyan - korábban teljességgel elképzelhetetlen _ meg'oldásokat is napirendre tűzött, mint például a központiárszabá|yozás,

Növekedési pályánA haditermelés felfutása már az USA hadba lépése előttis komoly húzóhatást fejtett ki a gazdaságra. 1938-1941között a foglalkoztatottak száma 6 millióval nőtt, az iparitermelés megduplázódott, a bruttó nemzeti termék pe-

dig 30 százalékkal emelkedett. I9t2-benRoosevelt évi 60ezer repülőgépben, 45 ezerharckocsiban és 8 millió tonnakereskedelmi hajótérben határozta meg a termelési célo-kat. A Haditermelési Bizottság ezt lehetetlennek tartotta,1943-ban azonban már 85 405 repülőgépet gyártottak.Egyes területeken hamarosan munkaerőhiány jelentke-

zett, ezért több mint 5 millió nő és sok fiatal állt munká-ba. Az átlagos munkaidőt 40 őrárő|48 órára növelték.

Y Ford M1917 típusti páncélos tereppróbája.

Az amerikai haderő 1939-ben harckocsik terén is

alapve tő hiány osságo kat m utatott.

***TlBf

) A Cotton Club,

New York leghíre-

sebb éjszakai szóra.

kozóhelye.

'*-Ét.

2

ABORU ESZAI(ON: A SZOVIETUNIOMEGTÁMADJA FINNoRsZÁc oT

Sztálin, a szovjethatalom keménykezű diktátora Hitlerhez hasonlóan merész

ábrándokat dédelgetett, amelyeket fegyverrel kívánt valóra váltani. ' r

Moszkva követeléseiA téli háború három hónappal a második világháború ki-törése után robbant ki. A Ribbentrop_Molotov-paktumkövetkezményeként, Lengyelország lerohanása után a

balti köztársaságok a szovjet érdekszférába kerültek.Sztálin nyomására szeptember 27-én Észtország, oktő'ber 6'án Lettország, 11-én pedig Litvánia volt kénytelensegítségnyú jtási szer ződést kötni a Szovj etunióval, ame'lyet nem sokkal később e kis államok nyílt katonai meg.szállása követett.Moszkva Finnország számára is felajánlott egy segít.ségnyújtási szerződést, egyben bizonyos területek (a

I(aréIiai-földhíd és a Finn.öböl bejáratát őrző Hanko-félsziget) átengedését is kérte. Mivel a Mannerheim mar-sallról elnevezett erődvonal is a követelt részen feküdt,ez a finn vezetés számára elfogadhatatlan volt.A kétoldalú tárgyalások október I2-én kezdődtek meg,de több hét eredménytelenség után november 13-ánvégleg megszakadtak.A szovjet politika más módszerekkel próbálkozott: Sztá-lin parancsára november 26-án a leningrádi katonai kör-zet megrendezte a ,,mainilai provokációt,] amikor a sajátterületét vette tűz alá a határtól 800 méterre. A bűn-baknak kikiáltott finnek ellen a Szovjetunióban sajtó-kampány indult: ,,LikvidáIni az aljas bandát!'' November29-én már finn határőroket ért támadás, és másnap el-kezdődtek a harcok.A hadműveletek során a Szovjetuniónak stratégiai szem.pontból szüksége volt a balti államokra, ezért ezekkelszerződéseket kötött, amelyek nyomán Észtország és

Lettország szovjet nyomásra létrejött baloldali kormá'nyai 1940-re ,,önként', csatlakoztak a Szovjetunióhoz.

Al Terepruhában síelő finn katonaság: elszánt.

ságuk és ryagas fok( b#irj,a*u*s"k miatt a

szovj etek fehér halalnak hívták őket,

.rrÉ Z

60

Í

I

di*i'ft

C"*5*1"1,É t';

p,}i#r- *

*;nr

Finn katonák kutyak altal vontatott szánon szállítják tovább a lx Hugo Viktor osterman altábornagy, afinn vé.

delem főparancsnoka' Miután a Vörös Hadsereg

attörte a védvonalakat, leváltották posztjtiról.futárgép utasát,

6T

Szemben álló erőkA finnek mind emberben, mind lőszerben, mind nehéz-fegyverekben komoly hiányt szenvedtek, és ritka volt aza finn katona, aki egyáltalán látott már harckocsit. A CarlGustaf Emil von Mannerheim parancsnoksága alatt állófinn hadsereg250 ezreslétszáma, alig 30 harckocsija és130 repülőgépe elenyészőne\< tűnt a l(iment Vorosilovés Szemjon Tyimosenko vezette szovjet 1 milliós |étszá-mú hadsereggel szemben, amely közel 3000 harckocsités 3800 repülőgépet vonultatott fel.

Az óriás kudarcaA Vörös Hadsereg hatalmas túlereje tudatában semaZ anyaggal, sem az emberrel nem takarékoskodott,az eredmények mégsem jöttek könnyedén, ráadásul aszovjet csapatok számszeríien is sokkalta nagyobbveszteségeket szenvedtek el, mint a finnek.Az elszenvedett kudarcok több okra vezethetőkvissza. A Vörös Hadsereg vezetését 1937 má-jusa és 193B szeptembere között Sztálin szin-te lefejezte, emiatt 1939,ben a tisztikartzömmel gyorsan kiképzett, tapasztalat-lan katonák alkották. Nemki.ilönbenproblémákat okozott, hogy indo.kolatlanul nagy volt a befolyásuk a

politikailag megbízhatónak tartott,de a hadvezetéshez nem sokat értőkomisszároknak.A szoviet közkatonák bátrak vol'tak, szívósak és igénytelenek, degyengén képezték ki őket, és kép-telennek bizonyultak az önállókezdeményezésre. Egyfajta fata-lista alázatosság jellemezte őket,ahogy a borzalmakkal szembenviseltettek' I(arácsony felé előfor-dult, hogy sűrű sorokban, egymáskezét fogva, énekelve masíroztak afinn aknamezőn az ellenséges állá-sok irányába' nem törődve a robba-násokkal és a védők cé|zott lövéseivel.Nehézkesen mozgott a szovjet gyalogságaz erdőkben: sokan estek áldozatul a sítalpontámadó, hószínű álcaruhát viselő finn katonák.nak (őket hívták fehér halálnak).

.,.il*A Szovjet géppuskások a frontvonalon' A támadók nem voltak

felkészülve a zord körülmények kc)zött megvívandó harcra.

i'\2f t'.:}.

tt,t1}''r

\

62

A szovjet katonák sem síelni nem tudtak, sem fehér álca-

ruhát nem viseltek. Sok menthető sebesült halt fagyhalált

az elégtelen egészségügyi ellátás és a szokatlan, olykor_40.C.íg süllyedő hideg miatt.

Bár a Vörös Hadsereg légiereje hatalmas anyagi fölényt

é|vezett, ennek ellenére sem alakult ki egyértelmű szov-jet légi fölény. A gépek zöme elavult volt, a legtöbb pilótapedig rosszul képzett, akik rugalmatlanul manővereztek

a légi harcban és a légvédelmi tűzben. Előfordult, hogy

egy frnn vadászgép egy kilenc gépet számláló bombázó-kötelékből pár perc alatt hat gépet is lelőtt. A támadók a

harckocsik által biztosított fölényt sem tudták kiaknázni,mert az erdős, sziklás terep ezek bevetésének nem ked'vezett.

/x Elhagyott BT_5 szovjet tank. A Vörös Hadsereg princélosai

n agy v e szte s ége ket szenv e dte k,

-l

^, Finn géppuskások védelmi cillrisban'

63

A LA PLATA-I ÜTK0ZETAz 1934-ben átadott Admiral Graf Spee a német hadiflotta egyik legjobb egysége volt, de a

hadiszerencse nem kedvezett a híres zsebcsatahaiónak.

PortyánAz Admiral Graf Spee I79 méter hosszú, 12 000 tonna víz-kiszorítású, gyors hadihajó volt, amely kikötés nélkül akár35 000 kilométert is megtehetett. Fő fegyverzetét hat da.rab 28 centiméteres hajóágyú alkotta, amelyeket 15 centi-méteres ágyúk, torpedók és más feg1verek egészítettek ki'Az Admiral Graf Spee 1939. augusztus 2I-én hajózott kia wilhelmshaveni kikötőből, és elfoglalta állását az Atlan-ti-óceán közepén. A főparancsnokság csak szeptember26-án - hetekkel a világháború kirobbanása után - uta-sította, hogy brit és francia kereskedelmi hajókra vadász-szon. Az elkövetkező időszakban a zsebcsatahajó valóraváltotta Raeder admirális reményeit, mert a szövetségesszállítási útvonalak ellen intézett támadásaival ielentősellenséges haderőt kötött le.

Szeptember 30-án küldte a tengerfenékre első áldozatát, a

brit Clement gőzőst Pernambuco kikötőjének közelében.október 5_22. közőtt úiabb öt kereskedelmi és tartálv-hajót - a Newton Beech-et, az Ashlea-t, a Huntsmant, a

Trevanient és az Africa Shellt _ süllyesztett el, majd vissza-vonult feltölteni a készleteit. I(övetkező rajtaütése során a

Doric Star, a Tairoa és a Streonshaln teherhaiókat semmi-sítette meg Dél-Afrika és a Szent llona-sziget között. Por-tyája során a zsebcsatahajó több mint 50 000 tonna ellen-séges haj óteret küldött hullámsírba, érzékeny veszteségetokozva ezzeI abrit kereskedelmi flottának. Ezek a támadá'sok nem követeltek emberi életeket, mert Hans WilhelmLangsdorff sorhajókapitány minden alkalommal lehetővétette, hogy a legénység elhagyhassa a fedélzetet, és a kiürí-tett hajókra nyitott tüzet. ,

A A l(riegsmarine legmodernebb és legfélelmetesebb egységeinek

egyike, az Admiral Graf Spee.

*:4

Üi-==l:...A La Plata-i csataA brit Admiralitás és a francia haditengerészet első akció-jától kezdve folyamatosan figyelemmel kísérte az AdmiralGraf Speetevékenységét. Egyesítették erejüket, és további

haj ókat irányítottak a veszéIyeztetett régióba, hogy közös

erővel kutassák fel és semmisítsék meg a zsebcsatahajót.

A Dél-Amerika keleti partjainak védelmére kirendelt -az Exeter és Cumberland nehézcirkálókból, valamint az

uj-zéIandi haditengerészet két könnyűcirká|ójábő|, az

AjaxbóI és az Achillesbő| álló _ Force G küIönítményt

Henry Harwood a 9700 tonnás Ajax fedéIzetéről vezet-

te. Langsdorff hajóját decemberben kétszer is majdnem

sikerült utolérni, amikor a Doric Star és a Tairoa gőző-

söknek elsüllyesztésük előtt sikerült segélykérő üzenetet

leadniuk. A brit tisztek valószínűsítették, hogy az ellensé-

ges hadihajó újra fel fog bukkanni az Uruguayt Argentí-nától elválasztőLa Plata folyó torkolatvidékén, ahol élénk

volt a szövetséges kereskedelmi hajók forgalma.

A britek december 13-án, a kora reggeli órákban észlel-

ték először a német csatahajót. Egy nehéz- és két köny-

nyűcirkáló különböző irányból rögvest támadást kezdett,

és parázs ütközet robbant ki. Langsdorffkapitány eleinte

mindhárom hajót lőtte, megosztva a zsebcsatahajó félel-

metes tíizerejét, Henry Harwood erre számított, így az

Exeter, az Ajax és az Achilles folytathatták a támadást,

és nem kellett szemtől szemben megütközniük az ellen.séggel. Langsdorff rájött, hogy hibát követett e|, ezért

az Admiral Graf Spee hajóágyúit a legerősebb támadó,

A, A halottakat bajtársaik katonai tiszteletadrissal, míg a civilek

náci karlendítéssel búcsúztatták, miközben a szárazföldre vitték

őket,

az Exeter ellen fordította. A York-osztáIyú nehézcirkálósúlyos találatokat kapott, fedélzeti feg1verrendszere mű-ködésképtelenné vált. F. S. Bell kapitány emiatt 7.40-l'<or

a helyszín elhagyására adott parancsot, és a lángokban

álló cirkálóval a Falkland-szigetek felé vette az irányt, AzExeter óriási áldozatot hozott, de ez nem volt hiábavaló.A másfél órán át tomboló csatában az Admiral Graf Spee

is komoly sérüléseket szerzett. A hajótestet mintegy het-

ven találat érte, a lőszerkészlet kifogyóban volt, a harcsorán 36 tengerész halt hősi halált, további 60 fó pedig

megsebesült. Langsdorff kapitány számára egyetlen le-hetőség maradt, a visszavonulás.

!,,1*

**l

-- _:.-+:€ '-::s-}.r3r--

-+

_ --

-'.rtr-.- -_--.Hr-

.---- --..q rs -...& F

L.---E *-:l11E3*;t*;>ry"' -

3o{/.'{rr-.v

CsapdábanAz Admiral Graf SpeeLJruguay partjai felé vette az irányt,nyomában a folyamatosan tüzelő Ajax és Achilles cirká.lókkal. Langsdorff a szokásoknak megfelelően semlegeskikötőbe, Montevideóba haiózott, ahol a nemzetközielőírások szerint legfeljebb 72 órán át maradhatott. Mi-vel nyilvánvaló volt, hogy a szükséges javításokkal nemtudnak végezni ennyi idő alatt, a német tiszt kérte a tar-tózkodási engedély meghosszabbítását, de a brit diplo.mácia elérte, hogy kérelmét elutasítsák.Az Admiral Graf Spee kapitánya ekkor szabadon bo.csátotta a fedélzeten tartózkodó foglyokat (ezek a ten'gerészek az elsüllyesztett kereskedelmi egységeken szol-gáltak), és kórházba vitette a sebesülteket. Miközben atengerészek kétségbeesett tempóban dolgoztak a hajójavításán, a brit Admiralitás hamis információkat sugár-zott a németek által lehallgatott frekvenciákon, amikbenfelnagyították a zsebcsatahajó kitörésére váró szövetsé-ges flotta nagyságát. Mivel aZ uruguayi kormány nemvolt hajlandó meghosszabbítani tartózkodási engedélyét,ezért a I(riegsmarine tisztje táviratot küldott Berlinbe,amiben felvázolta a körülményeket. I(ilátástalannak hitthelyzetében mindössze három megoldást látott: vagyinternálják, vagy kitör az elméletileg semleges, a való-ságban azonban németszimpatizáns Argentína fővárosa,Buenos Aires felé, vagy önmaga semmisíti meg hajóját.Hitler személyesen adott felhatalmazást az utóbbi lehe-tőség végrehajtására, arua az esetre, ha nem marad másválasztása a kapitánynak.

1,,.

rl'

AAz

,,Minden lehetséges módon arra kell törekednie, hogyminél több időt tudjon semleges vizeken tartózkodni,és ezzel a lehető legtovább megőrizze harcképességét.A megmaradt lőszerfelhasznrilásával küzdje át magátBuenos Airesig, Nincs internálás Uruguayba' Ameny-nyiben elsüllyeszti a hajót, úgy teljesen pusztítsa eI!,

Hitler táv irata Langsdorff kap itány nak

66

éréséig a GraÍ Spee fedéIzetén ravatalozták fel.. ,afr;

Ü .l l

. a.

fu.m gf*qfShq;**

Az Admiral Graf Sp ee v égzeteA német zsebcsatahajó ideje lassan elfogyott, Langs-dorffnak el kellett hagynia a biztonságos kikötőt, a torko.latban pedig ott horgonyoztak a britek. Súlyos sérüléseitnem sikerült kijavítani, a 280 milliméteres gránátok javát

ellőtték, a legénység is számottevő veszteségeket szenve-

dett, így a harc sikeres folytatására nem sok esély mutat-kozott _ az angolok által állított csapda bezárult.December 17-én az Admiral Graf Spee fölszedte a hor-gonyt, és kifutott Montevideo kikötőjéből. A kapitánynem kívánta feláldozni embereit egy értelmetlen harc-ban, így parancsot adott a kiürítésre, és a kikötőtőlmintegy négy kilométerre felrobbantotta a hadihajót.Legénységét az argentin kormány internálta, így a né-met tengerészek túlélték a háborút' Langsdorff kapitányönmagát hibáztatta hajója elvesztéséért, ezért december19-én szállodai szobájában öngyilkosságot követett el.

Az Admiral Graf Spee pusztulása után jelentősen le-csökkent a szövetséges kereskedelmi hajókat ért felszínitámadások száma, mivel Hitler tartott a I(riegsmarineütőképes hadihajóinak elvesztésétől. Dontésével fel-szabadította a I(irályi Haditengerészet azon egységeit,

amelyek addig a fosztogató hajók üldözésével voltak eI-

foglalva. A britek stratégiai előnye 1940 nyarára viszontlecsökkent, amikor a németek Dánia, Norvégia, a Bene-lux államok és Franciaország megszállásával kiszorítot-ták őket az Északi-tengerről, és szabad kijárathoz jutot.tak az Atlanti.óceánra.

1 Az uruguayi kormány elutasító válasza után Langsdorf kapi-

tány nemzetközi vizekre hajózott ki, majd parancsot adott a meg-

maradt torpedók és lőszerek megsemmisítésére. Az ezt követő ha-

talmas robbanásban a német hadihajó elmerült a La Platafolyótorkolatánál, A vízfelszínfelex rekedt részei még napokon át égtek,

amíg a hajótestet teljesen el nem nyelte az iszap,

,*

*..-aM

,Csak a halálommal tudom bebizonyítani, hogy a Har-madik Birodalmat szolgáló katonák készek meghalni azászló becsületéért, EgyedüI én vagyok afelelős a GraÍSp ee z s eb cs atahaj ó elsülly e szté séér t, B o ldo gan áIdozo méletemet a zászló becsületéért. Hiszek nemzetem jövőjé.ben és a Führerben, és szembenézek végzetemmel!,

Hans Langsdorff kap itány búcsúIevele

t Ü

67

AMOSZI(VAI BEIG|939, november végén a szovjet haderő offenzívát indított, hogy a német Blitzkrieghez hasonlóanlerohanja Finnországot. A hadjárat borzalmas veszteségeket követelt a rendkívüli hideg és a fin-nek hősies ellenállása miatt, akiket többszörös túlerővel tudtak csak megadásra kényszeríteni.

A hadműveletek megindulásaA szovjet követelések elutasítása után, 1939. november 30-án támadásba lendült a Vörös Hadsereg. RepüIőgépeik Hel'sinkit és számos más várost bombáztak a polgári lakosságmegtörésére, valamint a Balti Flotta egysé gei tiiz alá vettékaz országdéli parwidékét' 28 szovjet hadosztály indult megezzel egy időben a I(aréliai-föIdszorosban, a Ladoga-tótólészakra, a Botteni-öböl irányába és Murmanszk közelében.

Biztos győzelmük tudatában december 1 -j én Terij ok iban, azelső elfogIalt határvárosban a kommunista otto I(uusinenvezetésével megalakították a Finn Demokratikus I(öztársa-ság kormányát, amivel másnap kölcsönös barátsági és segít.ségnyújtási egyezményt kötöttek. A finn lakosság azonbanvárakozásaikkal ellentétben egységesen kiállt törvényes kor-mánya mellett, és elszántan szembeszállt a behatolókkal.

A Gyakran előforduló pillanatkép a Ladoga-tótól északkeletre

1940 elején: afinn győzelem után halmokban álltak a halott szovjet

katonák megfagyott holttestei és a megsemrűisített felszerelések,

68

*"

lr Finn légelhárító üteg tagjai egy lelőtt kétmotoros szovjet bom.

brizót v izsgálnak közelrő l,

',{ü,

A háború első szakaszaA szovjeteknek hamar be kellett látniuk, hogy az erede-tileg egy hétre tervezett hadjárat messze nem aZ elkép-zeléseik szerint alakul. Az emberben és fegyverzetben

komoly hátrányban lévő finn haderő az ország védelmétirányító Mannerheim marsall vezetésével sikeresen vet.te fel a harcot az egyen|őtlen küzdelemben. A szovjetek

egyetlen sikere ezekben a napokban az árulással elfoglaltPetsamo volt, ezt követően viszont elakadtak. Hiába ve-tettek be még több embert és hadianyagot, nem tudtákáWerekedni magukat a finn marsall nevét viselő védvona-lon. Sikereiken felbuzdulva a finnek december-január fo-lyamán ellentámadásba mentek át. A Ladoga-tótól észak'ra széWerték a 18. és 168. hadosztályt, majd egy hétre rá

Soumussalminál megsemmisítették a 163. és 44, szovjetlövészhadosztályokat.

Szovjet átttirés}anuárban a szovjetek az elszenvedett katasztrofális vesz-teségek hatására kénytelenek voltak belátni, hogy jelentő-

sen alábecsülték a finnek erejét. Emiatt megváltoztattákstratégiájukat, és Tyimosenko marsall vezetésével többmint 45 hadosztályt vezényeltek a Mannerheim-vonalleküzdésére. A február 1-jén, a háromszoros túlerővelmegindított támadás rövidesen áttörést ért el, és a folya-matos nyomás alatt tartott finn védők 16-án megadtákmagukat. A legfőbb védelmi vonal összeroppanása utána finnek visszahúzódtak, és megpróbálták erőiket átcso-portosítani. Helyzetüket azonban reménytelenné tette a

hőmérséklet emelkedése és

a Viipurinál kialakított utol-só állásaik eleste. Az áldo-zatok számának ugrásszerű.emelkedését és a további

reménytelenségétlátva Mannerheim marsallmárcius 6.án nem tehe-

tett mást, mint javasolta a

béke mielőbbi megkötését.

Másnap álnév alatt, svéd

útlevelekkel útnak indultMoszkvába a finn tárgyaló-delegáció a feltételek meg-

vitatására.

t

lx CarlGustafEmilvonMannerheim, afinn védelem

irányítóia a téli háború alatt,

* trttd

69

A moszkvaibékeA március I2-én a|áírt békeszerződéssel Finnország-tól közel 40 ezer km2 területet vettek el. Elcsatoltáktőle a I(aréliai-földszorost Viborg kikötőjével együtt,a Ladoga-tó északi és nyugati partvidékét, a Finn-öböltöbb szigetét, a Salla-I(uusamo régiőt, I(elet-I(aréliát,valamint a Halász-félszigetet a |eges-tengeren. Emellettmég 30 évre bérbe kellett adnia Hangö kikötővárosát,hogy ott katonai támaszpontot építhessenek ki a sZoV-jetek. Helsinkinek köteleznie kellett magát mindezekenfelül arra, hogy nem lép szövetségre a Szovjetunióval el-lenséges állammal, illetve nem épít ki hadikikötőket és

katonai bázisokat a |eges-tenger partvidékén. Moszkvamindezekért cserébe egyetlen szót sem ejtett a I(uusinen-kormányról a tárgyalások alatt, valamint hajlandó voltlemondani Petsamóról, ahol csak kereskedelmi jogokraés az átmenó forgalom biztonságára kért garanciákat.Országuk szuverenitásának megóvása súlyos áratkövetelt a finnektől. A háborúbanköze| 25 ezren veszítették éle'tüket, és majdnem 44ezrensebesültek meg. Elveszí- ltették emellett erdeik, ter-mőföldjeik és iparuk 10%-

át. Az elragadott régiókbólközel félmillió ember tele-pült át, akik ellátása komolyproblémát jelentett.

A háború következményeiHabár a finnek hősies harcuk ellenére katonailag vere-séget szenvedtek, erkölcsileg diadalt arattak. Az agresz-szió miatt december 14-énaNépszövetség kizárta tagjaiközúl a Szovjetuniót, a világ közvéleménye szimpátiávalkövette nyomon a finnek küzdelmét, és önkéntesek si-ettek a segítségükre. Németország semleges maradt,Nagy-Britannia és Franciaország viszont február elejénkatonai segítséget akart Helsinkinek nyújtani, amihezmegkezdte egy expedíciós hadtest felkészítését.

Tth|**_.

"$5fu':';'

1 Fehér álcázó ruhában síelőfinn járőr tüzelésre készfegy.

verrel ellenőrzi állasait az északi fronton.

í-#'/

A Gyakorlatozó finn katonák, akiknek ezek a német juhászku-

tyák egyszerre voltak a legjobb barátaik és bajtársaik.

70

?Csak a semlegességükhöz ragaszkodó skandináv álla-mok elutasító magatartása és a moszkvai béke akadá-

|yozta meg ennek bevetését.

A konfliktus tapasztalatai alapján több nyugati állam ve-

zetői is arra a meggyőződésrejutottak, hogy számbeli fö-

lénye ellenére a Vörös Hadsereget egy kozel egyenrangúellenfél háborúban le tudja győzni, Alapvetően ez a téves

következtetés befolyásolta Berlint, amikor 1941 júni'usában megindította csapatait a Szovjetunió ellen.

Hitler keleti offenzivájáva| lehetőség nyílt a fin-nek számára az elcsatolt régiók visszaszerzé-

sére. Ok is hadat üzentek Moszkvának, hogynémet támogatáss a| szer ezzéI<vissza másfélél'vel korábban elveszített területeiket.

b-.ff

)x Finn jarőr 1940 februárjában drótvágójával

utat nyit a hófedte szovjet_finn határon.

7I

ANYUGATI HADsZÍxrÉnNagy-Britanniában és Franciaországban szeptember l-jén elrendelték az általános mozgósí-tást, és két nappal később Párizs és London hadat üzent Berlinnek. A Brit Expedíciós Erőkkelkiegészített francia hadsereg azonban a súlyos veszteségek elkerülésére védelemben maradt.

A szövetségesek erejeA Brit Expedíciós Erők első katonái L939. szeptember4-én, Lord Gort vezérkari parancsnok irányítása alatt in.dultak Franciaországba, majd összesen 13 gyalogoshad-osztály követte őket 1940 májusáig. Ebből 5 volt regulá-ris, míg a többit a ,,szombat esti katonák'' gyülekezeténekcsúfolt Territoriális Hadsereg vá|tozó harcértéket képvi-selő, lelkes önkéntesei alkották. A teljesen gépesített ala-kulat a kialakult helyzetben elenyésző erőt képviselt.A briteknél messze elmaradottabb felszereléssel rendel-kezett a belga és a holland hadsereg. A két országtegfő.képpen erődrendszereibe helyezte bizalmát, amelyek vé-delmét Hollandiában 9, Belgiumban pedig 22hadosztá|ylátta el. Hitler szerencséjére ez a két, semlegességéhezvégletekig ragaszkodó állam mindent meg akart tenni aBerlinnel való konfrontáció elkerülésére, ezértvisszauta-sították a szövetségesekkel való katonai együttmiíködést.

A franciák már augusztus 23-án készültségbe helyeztékhatár menti egységeiket. A háború kirobbanása után ál-talános mozgósítást rendeltek el, és szeptember végéremintegy 3 millió férfit szó|ítottak fegyverbe.A felállított hadosztályokból 94-et vezényeltek a nyugatiarcvonalra, amiből 63 volt gyalogoshadosztály. A hosz.szú menetoszlopokban felvonuló katonák kevesebb mintfele volt hivatásos. Tényleges harcértéke emiatt csak asorkatonai szolgálatukat teljesítő fiataloknak, a gyarma-ti hadsereg egységeinek és az Armée dAfrique Francia.országba vezényelt csapatainak volt. A többségben lévőtartalékosok ezze| szemben hiányosan kiképzett, nemmegfelelő felszereléssel ellátott katonák voltak, akik há-borúellenes meggyőződésük miatt igazán még harcolnisem akartak. A magasabb színvonalú állománnyal ren-delkező páncélos- és motorizált hadosztályokat szétosz-

Y onbizalomtól kicsattanó német harckocsizók. A lengyelországi

sikerek tovább erősítették afegyvernemnél szolgiló katoruik harcimoruiljdt.tt sL

T:"

A Menetoszlopba rendeződött Panzer IA típus 1940-re már elavultnak számított,

tották a különböző hadseregek között, ami lehetetlennétette összpontosított harcba vetésüket. Az elitnek te-kinthető, célirányosan felkészített egységek a Maginot-vonalban állomásoztak, ahonnan lehetetlen lett volnaátcsoportosítani őket.

I(ülön problémát jelentett az összetett parancsnoki lán.colat és a különböző vezetési törzsek eltérő helyekenvaló működése is, ami rendkívül elnyújtotta és megne-hezítette a szükséges stratégiai döntések meghozatalát.A helyzetet tovább bonyolította az angolok besorolásaa szövetséges rendszerbe. Ugyanis annak ellenére, hogyaz első világháborúhoz hasonlóan ismét francia irányításalá rendelték őket, Lord Gort elsősorban a brit kabinetelvárásait és utasításait tartotta szem előtt. Legvégül aparancsnokok közül sokan már az első világháború alattis vezérkari tisztként szolgáltak, ami alapvetően megha-tározta stratégiai elképzeléseiket.

A francia katonai szemléletA háború elején Franciaország a defenzív taktika mellettkötelezte el magát. Bár Varsó arra kérte szövetségeseit,hogy indítsanak hadjáratot a Lengyelországba betört né-met csapatok ellen, Párizs erre nem volt hajlandó. A nö-vekvő német haderőt láwa az idősödő francia és angolparancsnokok el akarták kerülni a súlyos emberveszte-ségekkel járó támadásokat, ezért inkább a tíizerő növe-lésére helyezték a hangsúlyt. A hatékony védelem áb-rándját leginkább a bevehetetlennek hitt Maginot-vonaltáplálta. Abban reménykedtek, hogy támadás esetén anémet hadsereg e| fogvérezni a vasbeton erődítményekelőtt, így később már könnyen megnyerhetik a háborút.A szárazfóldi hadműveletek helyett a hangsúlyt inkább atengerek meghódítására és a Harmadik Birodalom blo-kádjára kívánták fektetni. Arra számítottak, hogy töré-keny gazdaságával Németország nem tud kitartani egy

elhúzódó háborúban. A franciák.Wlnston

Churchill javaslatát, amely a Rajna vonalánakelaknásítására vonatkozott _ arra hivatkozva, hogy ezze|feleslegesen provokálnák a németeket.A passzív angol-francia taktika azonban téves feltevése-ken alapult, és a szövetségesek megbocsáthatatlan hibátvéwe átengedték a kezdeményezéstaz ellenségnek. A ve-zérkar elhibázott stratégiájára De Gaulle próbált rávi|ági-tani, amikor kifogásolta a modernizálás elhanyagolását,az állandó frontok hadászatilag túlhaladott koncepcióját,valamint a tétlenséget, amivel időt adnak a németeknek afelkészülésre - de senki sem hallgatott rá.

A Maginot-vonalA 140 kilométer hosszúságú Maginot-vonalat 1929-1932 között építették fel André Maginot francia had-ügyminiszter javaslatára a francia_német és a francia-luxemburgi határon. A kiterjedt védelmi erődrendszertöbbnyire föld alatti erődítmények láncolata volt, ahola tüzérség mellett a helyőrség szállása is helyet kapott.A védelmi rendszer legnagyobb fogyatékossága az volt,hogy csak Belgiumig épült ki. A belga-francia határ vé-delmét mindössze kezdetleges állások látták el, áttöré'sükkel lehetőség nyílt a Maginot.vonal megkerülésére.Ennek kiküszöbölésére terjesztette elő a francia vezérkara Dyle-tervet, ami a német offenzívát még belga terüle.ten akarta megállítani'

"Véleményem szerint az egesz csupán arra volt jó,hogy a háború öt hosszú esztendejére az egészföld-r é szt ell áttuk to alettp ap ír ral !

H arris rep iilő altábor nagy a,,ko nfettiháb orúró l,,

73

A Dyle-Breda-tervA szovetségesek kezdettől fogva azt a nézetet hangoz-tatták, hogy a belgák és a hollandok segítségére sietnek,ha a Wehrmacht támadást intéz ellenük. Az errő| szóIóhaditervet a francia főparancsnok, Maurice Gamelintábornok terjesztette elő. Elképzelése szerint a szövet-ségeseknek a Dyle és a Meuse folyókig előrenyomulva,Antwerpentől Dinant-ig kellett volna védelmi vonalai-kat kialakítaniuk, hogy betömjék a belga frontszakaszés a Maginot-vonal között tátongó rést. Az elképzeléstkésőbb kiegészítették a Bredánál áIlomásozó hollanderők támogatásával. Az új megoldás miatt viszont csa-patokat kellett átcsoportosítani. A feladatra a brit ex-pedíciós erők mellett 30 hadosztályt, közöttük a franciahaderő legütőképesebb egységeit jelolték ki. A francia

stratégák másik nagy hibája volt, amikor a Maginot-vonal helyőrsége mellé további 30 hadosztályt rendeltekaz erődrendszer védelmére. Ezze| jelentősen meggyen-gült a francia arcvonal középső Szakasza, ahol mindösszetíz hadosztály maradt tartalékban, az Ardennek pediggyakorlatilag védelem nélkül maradt.

l: Brit újoncnak afegyvermester által mtir ellenorzött Lee Enfieldpuskát utalrtak ki egy fegyverrakttÍrban.

Y A búcsúzás utolsó pillanatai a palyattdvaron, mielőtt az an'gol apuka elindulna a háborúba. A hamarosan kirobbanó fi"an-

ciaorszagi csatában csak a britek közíil több mint 66 000 főesett el, sebesíilt meg vagy került hadifogságba.

Jt7

\í 5,5 tonnás könnyűpáncélosok a terepen. A francia hadveze-

tés nem készükfel a gyorsan mozgó harckocsizó alakulatok elleni

harcra.

Philippe Pétain (1856 _|95l)1B56'ban Cauchy-a.la-Tourban született, fiatalon állt behivatásos katonának, majd 1901 és 1910 között a hadiaka-démia gyalogságí karán oktatott. A háború kirobbanásaután részt vett a marne'i ütközetben, valamint ő vezet-te győzelemre a franciákat a verduni csatában. I9I7 -benmarsall lett, majd a Legfelső Hadi Tanács alelnökévé ne-vezték ki. A két világháború között 193l-iga hadsereg fő.felügyelője, 1934-ben hadügyminiszter, 1939-1940-benpedig hazája spanyolországi nagykövete volt.A második világháború kirobbanása után miniszterel-nök'helyettessé nevezték kí, majd Párizs eleste után mi.niszterelnök lett. Franciaország német megszállása utántekintélyuralmi kormányt alakított Vichy székhellyel azel nem foglalt déli országrészben. Politikája a németekkelszemben ingadozott a barátság és a szembenállás közott.A szövetségesek Észak-Afrikában végrehajtott 7942. no-vemberi partraszállása után a németek lerohanták a mégfüggetlen régiókat, Pétain ezáltal tényleges hatalmat nél.külöző bábvezetővé vált. 1944-bena visszavonuló néme'tek Sigmaringenbe vitték, ahonnan amerikaiak szabadí-tották ki.A háború után kollaboráció vádjával bíróság elé állítot-ták, és halálra ítélték. De Gaulle közbenjárására a bünte-tést életfogytiglani fogságra változtatták. 1951-ben haltmeg Ile-d'Yeux börtönében.

,,Gombszemű, gombos csizmába bújt, hordóhasú kis

fűszeres!,

Arthur Barratt repülő altribornagynak, a Fran-ciaországba telepített brit légierő parancsnokának

véleménye Maurice Gamelin tábornokról

l: Felszabatlultan nevető brit katonák behajózásuk előtt'

75

ls 22

DANIAES NORVEGIAMEGSZALLASA

1940. április 9-én, kora reggel Németország megkezdte Dánia és Norvégia lerohanását, a

berlini hivatalos közlemény szerint azért, hogy mege|őzzék a két ország Nagy-Britannia és

Franciaország általi megszállását. A német inváziós csapatok parancsnoksága értesítette

a megtámadott országok kormányait, a Wehrmacht azért lépte át a határokat, hogy,,megvéd-je a két állam semlegességét a brit_francia agresszió ellenében']

A Békés hétköznapok _ sem a danok, íem a norvégok nem számí-

tollak a naci agressziora.

A Dan katonak egy páncéltörő ágyúval.

Dánia lerohanásaStratégiai szempontból Dánia nem bírt különösebb je-

lentőséggel a németek számára, bár hasznosnak bizo-nyult a norvégiai hadműveletek szempontjából, és mintNémetországgal határos országot, célszerű volt valami-képp ellenőrzés a|á vonni. A kicsiny, sík területen fekvőállam ideális terepet nyújtott a német offenzíva számára,a csekély erőkből álló dán hadseregnek pedig nem voltesélye a sikeres ellenállásra. Ennek ellenére április 9-énreggel néhány dán ezred mégis szembeszállt a behato-lókkal, és a harcok során több tucat katonát vesztettek.I(oppenhága a tenger felől könnyen megközelíthető voIt.

Hajnali 5 óra előtt három kis szállítóhajó légi fedezet mel-lett behajózott a főváros kikötőjébe, és a partra szálló né-met csapatok nem ütköztek ellenállásba. Egy zász|őalj e|-

foglalta a laktanyákat, míg más alakulatok rövid tűzharcárán elfoglalták a |ütland-félszigetet.A királyi testőrség egységei felvették a harcot a németek'kel, ám az első lövések után Heinkel-111 és Dornier-17típusú gépekből álló bombázókötelékek repültek át a városfelett. X. I(eresztély király, a Luftwaffe fenyegetését látva, a

belügyekkel kapcsolatos szuverenitás megőrzéséért cseré-be kapitulált. (Ennek is köszönhetően a német megszállásmeglehetősen elnézcí volt, küIönosen 1943 nyaráig.)Dánia megszállása lehetővé tette a németek számára,hogy ellenőrizzék a saját kikotőikből induló, Norvégiadéli partjáig húzódó tengeri folyosót' Használhatták a

még északabbra fekvő repülőtereket, ami megkönnyítet-te Norvégiában működő csapataik légi támogatását'

A A Skagerrak tengerszoros stratégiai jelentőségű terület

német hadiJlotta számára.

!t,.

-\7)'ttt '.AIÍ

volt a

77

-,-v-

.t- v.^v

t,.- .- rly'

--L\.

|pu Y Hadtfogoly igazoltatása. A náci megszállók sokkalta elné..7 zőbbek voltak északon, mint Európa keleti részén.

Norvégia megszállásaA norvégiai inváziót a XXI. hadtest haj-totta végre Von Falkenhorst tábornok pa-rancsnoksága alatt. 1940. április B.án estea német l(ampfgruppe 5 (5. harccsoport)hajóraját észlelte a Pol III őrhajó. Az őrha-jót a támadók elfoglalták , az egységkapitá-nyavált azinvázió első norvég á|dozatává.A német hajók az oslóba vezetíS ford-ban haladtak felfelé, amíg el nem érték aDröbak-szorost. Április 9-én5 óra 15 perckörül az Oscarsborg erőd tüzérei célba

. vették a Blücher nehézcirkálót, amelyetreflektorokkal világítottak meg. A hajó

volt manőverezni a szűk fiord-és két órán belül elsüllyedt (fedé|ze-

600 ember tartózkodott). Az erőd so-késleltette az inváziós csoportosítás

oslói Fornebu, a kristiansandi l(jevik,int a stavangeri Stola repülőtereket,kiemelt célpontokat, a kiválóan kép-erős harci morálú német légideszant-atok foglalták el. Ez utóbbi művelet

a hadtörténelem első ejtőer-támadásának.

kikötőket és városokat márai.&enzíva első 24 órájában megszálltákaz inváziós csapatok. Bevették Narvikot,és 2000 hegyivadászt szállítottak partra,de a Warspite csatahajó vezette brit hajóktámadása során sikerült elsüllyeszteni tíznémet rombolót, miután a harcoló egy-

ségek kifogytak a lőszerből és az izem.anyagból. Ezt követően indult meg a né-metek nagy szárazföldi támadása.

A századfordulós fegyverekkel felszereltnorvég katonák némi brit és francia erősí-téssel rövid időre feltartőztatták a behato-lókat (ez volltaz e|ső szárazÍöldi összecsa-pás a britek és a németek között a háborúsorán), de nem dacolhattak hosszasan a

túlerőben lévő német alakulatokkal.

i o'rI "-a* .l" 78

aJn^--f

'a'J

7

r-:.é.++.

A harcok 1940' június I}-énÍejeződtek be, amikor a nor.vég csapatok, látván az ellenállás értelmetlenségét, letet-ték a fegyvert.VII. Haakon norvég király és kormánya mindvégig visz-szautasította a megadási felhívást, és szembeszá||taI< azagresszorokkal. Bár nem volt esélyük a győze|emre' eva-kuálták a királyi családot és a parlamentet, valamint ki-menekítették az államkincstárat. Haakon király, olaf ko-ronaherceg és a parlament június 7-én elhagyta Tromsöta Devonshire brit cirkáló fedélzetén, hogy a száműzetés-ben képviseljék Norvégiát' Márta koronahercegnő, mi-után a svédektől nem kapott menedéket, a finnországiPetsamón keresztül az Egyesült Államokba távozott.Norvégia hivatalosan nem kötött békét Németországga|,és mivel az államcsíny révén hatalomra kerülő Quisling-kormány illegitim volt, szövetséges státusban vett részt aháborúban, nem pedig megszállt országként.

Német veszteségekAz északi hadműveletek teljes sikert hoztak, és viszony-lag csekély áldozatokkal jártak. A harci cselekmény köz-ben meghalt német katonák száma összesen 3800 főt tettki, mintegy 1600 sebesült mellett. A Luftwaffe körülbelülszáz rcpi|őgépet írhatott veszteséglistára. A legsúlyo-sabb csapásokat, amint azt várni is lehetett, a haditen.gerészet szenvedte el: hullámsírba merült egy nehézcir-káló, két könnyűcirká|ő, tíz romboló, valamint fél tucattengeralattjáró.

/\ Harcoló német gyalogság _ a Wehrmacht csekély veszteségeket

szenvedett az ffinzívában.

/: }rlarvik bombázása. A Luftwffi a Lengyelországban megszer-

zett tap asztalato kat felhasználva intézett támadáso kat a no rv ég

célaontok ellen.

79

FALL GELBl914-ben a német hadsereg nem tudta elfoglalni Franciao rszágot,és a nyugati offenzíva véres,

reménytelen állóháborúvá merevedett. A Führer nem akarta megismételni eztahibát.

T','*j.-.-_ -A Adoa Hitler vezérkari tisztjei társaságaban' okuüh az elsií világliá;"* ".'

borús tapasztalatokból, afrancia ffinzívát alapos tervezés előzte meg.

A nyugati hadművelet terveA Hitler által 1940. május 10.én véglegesített haditervegy jól' kidolgozott, merész, korszerű hadászati elvekettükröző, nem utolsósorban a nemzetközi )ogot alapve-tően sértő elképzelés volt. A tervet Manstein tábornok1940 februárjában vázolta fel a Führernek, aki az eredetiFall Gelb egy hónappal azelőtti balszerencséS kitudódáSamiatt nem sokkal korábban adott utasítást új haditerv ki-dolgozására. A Sarlóvágás néven ismertetett javaslat tu-lajdonképpen az l914-es Schliffen-terv ellentéte volt. Azelképzelés azon alapult, hogy a Waffen-SS csapatokkal ki-egészített, a Luftwaffe által támogatott Wehrmacht had-üzenet nélküli, meglepetésszeríi offenzívát indít, és elfog-lalja a Benelux államokat. Számítottak rá, hogy a támadásmegindulásával a franciák és a britek a szorongatott bel-gák segítségére sietnek. Ezze|Iehetővé vált egy átkarolóhadmozdulat megindítása az Ardenneken keresztül, és

a Meuse folyó felé előrenyomulva dontő csapást lehetettmérni Franciaországra. Az áttörés után a német egysége-ket Sedan körzetének elérése után, északnyugati irányba,

Amiens, Boulogne és a tengerpart felé akarták tovább irá-nyítaní. Remélték, hogy ezze| sikerül kettévágni a szövet-séges haderőt, és könnyedén szétverhetik a tengerpartoncsapdába esett csapatokat. Ezt követően egyesíteni akar-

ták hadseregcsoportjaikat, hogy együttes erővel rohanjákle Franciaország maradék részét. A koncepció még a szö-vetségesek belgiumi felvonulásának elmaradása esetén is

komoly eredményekkel kecsegtetett, hiszen az összpon-tosított német páncélosegységek meglepetésszerű meg-jelenése az Ardennek francia oldalán kiváló lehetőségetjelentett az ellenség hátbatámadására.

Ennek megfelelően a német haderőt három hadsereg-csoportba osztották' Északon a B Hadseregcsoport in-dult támadásra Von Bock vezérezredes parancsnokságaalatt, az arcvonal középső részén az A Hadseregcsoportkészült Íe| az áttőrésre Von Rundstedt vezetésével, délen,

a Maginot-vonallal szemben pedig a C Hadseregcsoportvon Leeb irányítása alatt sorakozott fel.

80

,,Vi llámtúra v o lt Franci aor szágb ani,

Erwin Rommel

A hadművelet első fázisának fő feladatát az A Hadse'regcsoportnak kellett végrehajtania. A jobbszárnyonáll'ó 4, hadseregnek az állományában |év(j 12 gyalo-gos- és két páncéloshadosztály segítségével át kelletttörnie a belga védelmet, előrenyomulnia a Meuse felé,majd elérni Dinant és Givet kiirzetét.Itt a hadsereg XV.páncéloshadtestének kellett kikényszerítenie az átkelést afolyón. A hadseregcsoport középső arcvonalán a Kleist-páncéloscsoport által támogatott 12. hadsereg feladatavolt Luxemburgon keresztülnyomulva csapást mérniGivet és Sedan irányában. A páncéloshadtesteknek aMeuse folyón átkelve meg kellett rohanniuk a francia vé-delem bal szárnyát és hátát, míg az A Hadseregcsoportbal szárnyát a 16. hadseregnek kellett fedeznie. A hadse-regcsoport kötelékébe 7 páncéloshadosztály tartozott, ésa 3. légiflotta nyújtott értékes légi támogatást.A B Hadseregcsoport feladatai korlátozottabbak voltak.Von Bock vezérezredesnek át kellet törnie a holland ésa belga védelmi vonalakat, teret kellett nyernie, majdharcra kényszeríteni és lekötni a betgák segítségére sie-tő szövetséges erőket. Ezen hadseregcsoport kötelékébehárom páncéloshadosztály tartozott, a légi fedezetet a2,légifl otta biztosította.A C Hadseregcsoportnak a Maginot-vonallal szemben csakvédekeznie kellett, és lekötni minél több ellenséges erőt,ehhez a csoporthoz nem tartoztak páncéloshadosztályok.

A 7, p áncéloshadosztríly1940. februfu LS-én Erwin Rommel vezérőrnagy a 7,páncéloshadosztály parancsnoka lett, amely a Franciaor-szág elleni támadás során a Hoth tábornok vezette XV.páncéloshadtest alárendeltségébe került. Az ő feladatukvolt áttörni a francia védelmet, és villámgyorsan előre-nyomulni a La. Manche csatornáig.A hadjáratban Rommel hadosztálya a ,,szellemhadosz-tály,,nevet kapta, amelyet több módon is magyaráznak.Egyesek szerint már a hadjárat előtt megkapta ezt a jel-zőt, mert a kiosztott feladat nehézsége miatt a táborno-kok a hadosztá|y teljes pusztulásával számoltak. Másokszerint villámgyors előrenyomulásuk miatt ragadt rájukez a név. A szövetségesek előzetes reményeire rácáfol-va pontonhidakon és gumicsónakokon mindössze egynap alatt átkeltek a Meuse folyón, majd átlagosan napi50-60 kilométert - volt azonban olyan nap, amikor 160kilométert - haladtak előre a tengerpart irányába. Rend-kívüli gyorsaságuk miatt nemhogy a francia hadvezetés,de legtöbbszor méga német főhadiszállás sem tudta, holtartózkodik pontosan Rommel a páncélosaival. (A vezér-őrnagynak amúgy is szokása volt a frontvonalból irányí-tani az ütközetet, amivel kivívta katonái legmélyebb cso-dálatát és tiszteletét. Az általa tehetségtelennek tartottfeletteseit viszont csaknem az idegösszeomlásba hajszol-ta, amikor nemegyszer lecsapta a telefont, ha túl gyakranérdeklődtek hollétéről.) Rommelt a hadiárat után a vas-kereszt lovagkeresztjével tüntették ki, 1941 elején pedigaltábornaggyá léptették elő.

Menetkész Panzer I könnyűpáncélosok

Heinz Wilhelm Guderian tábornok (1888_ 1954)Guderian 1888-ban született I(ulmban. 1908-tól szolgált hivatásoskatonaként, édesapja a porosz hadsereg tábornoka volt' Az első vi-lágháború alatt számos egységnél látott el különféle tisztségeket,miközben folyamatosan haladt előre a ranglétrán. A fegyverszü-net idején a német főparancsnokság törzskarában szolgált, majda határőrség főparancsnokává nevezték ki. I927-ben őrnaggyáléptették elő, és a motorizált hadianyag-szállítás megszervezésé-vel és a gépesített hadviselés stratégiájának kidolgozásával bíztákmeg. Beosztása során megismerkedett a legfrissebb hadügyi mun-kákkal, és tanulmányozta az európai államok páncélosegységeit.Elgondolásait papírra is vetette, és az 1937-ben kiadott Achtung!Panzer (Figyelem! Páncélos) különösen komoly visszhangot váltottki a hadseregen belül. Értekezései még a Führer figyelmét is fel-keltették, ezért megbizta három páncéloshadosztály felállításával.1938-tól a gépesített és páncéloscsapatok felügyelője volt, akit a

páncélos-hadviselés elsőrangú szakértőjeként, és a villámháborúsharcmodor feltétlen híveként ismertek. Részt vett Ausztria bekebe-lezésében, a Szudéta-vidék megszállásában, Lengyelorsz ág 1939 -eslerohanásában, a l(leist alá tartozó XIX. páncéloshadtest é|én az1940-es nyugati hadjáratban, 1941-ben pedig a 2. páncéloscsoportvezetőjeként a Szovjetunió megtámadásában. Előrenyomulása so-rán számos láwányos győzelmet aratott, és egészen Moszkva elővá.rosáig jutott, ott azonban a Vörös Hadsereg szívós ellenállása miattelakadt. A kedvezőtlen időjárási viszonyok és a szovjet csapatokegyre intenzívebb támadásai miatt taktikai visszavonulást javasolt

Hitlernek, aki dühében azonnal leváltotta a kudarc miatt. 1943-ban újra visszatért az aktív szolgálatba és a páncéloscsapatok fő-szemlélője lett. Reformokat vezetett be, és átszervezte az egysége-

ket. Az 1944. iúlius 21-eiHitler elleni merényletutánZeitz|er utódaként a .

szárazfő|di erők vezér-kari főnöke lett, ebben a

minőségében számtalan.szor összetíizésbe kerültra Führerrel. A háborúvége előtt minden tisztsé-géből felmentették. Visz-szavonulása után emlék-iratait Erinnerungen ein-

es Soldaten (Egy katovisszaemlékezései) címmel adták ki.

Y Thnkcsapda építése: a francia hadvezetés a

passzív védelmet tartotta a legfontosabbnak.

if*

':

IJ

x82

A Német géppuskások célpontokat mérnek be, Amíg afrancitikvédelmi vonalakat ástak, a Wehrmacht az erőre, a meglepetésre

és a gyorsasagra építette stratégiáját.

\í Álcázott tankcsapdtik: azt remélték, hogy megáltítják a német

harckocsikat.

,,Nincsenek reménytelen helyzetek, csak reménytelenemberekl'

,,A tankok sikeres alkalmazása a győzelem záloga|,

,,Esetenként sokkalta keményebben kell harcolnom azelölj áróimmal, mint a franciákkal,,,

Guderian tábornok

tr\ 83

A német fegyveres erők kiépítése során egy korszerű, bármely fel-

FALLSCHIRMIAGER

íd"""tr

.-..1q=J\

r. :E ILt -&

a!lr--::\L. L--é.: H

\

tu".U \

alkalmas hadsereg létrehozása volt a cél. A légi szállítású de-

szant a legkorszerűbb fegyvernemek egyike volt, katonái

rendkívül kemény, alapos kiképzésben részesültek,

és különlegesen nehéz célpontok ellen vetették

be őket.

Fegyvernem születikAnnak ellenére, hogy az első katonai jellegű ejtőer-nyős ugrást 1927-ben Olaszországban hajtották vég-

re, a német hadvezetés - különösen Hermann Göring

- figyelmét nem eZ' hanem a Szovjetunió által elérteredmények keltették fel. A Vörös Hadsereg az 7930-as évek elején már nagy létszámú ejtőernyős erőkkelrendelkezett, amelyek látványos tevékenységéről többbemutatón is meggyőződhettek a külföldi szakembe-rek. Amikor az első hírek eljutottak az akkor még po-rosz külügyminiszter Hermann Göringhez, ő elhatá-rozta, hogy létrehoZ egy különleges egységet.

Az alakulatot Landespolizeigruppe Hermann Göring-nek nevezték el, tagjai a rendőrség állományából kerül'tek ki. Az egység megalakulása után néhány hónappal,1936 januárjában a Luftwaffe megkezdte az eIső ejtő-

ernyősök kiképzését. Így jöttek létre a Fallschirmjager(ejtőernyős vadász) alakulatok. Első parancsnokuk I(urt

Student vezérőrnagy volt, aki soha egyetlen ugrást sem

hajtott végre. Az ejtőernyős egységek katonáinak rend'kívüli fizikai állóképességgel és rendíthetetlen lélekje-

lenléttel kellett rendelkezniük, s ennek megfelelően

kiképzésük a hagyományosnál jóval keményebb volt.

A legnehezebb feladat talán a földet érés mozzanatavolt, aminek gyakorlását hosszú időn keresztül a föIdön

álló Ju 52-es száIIítógép ajtajából, teljes felszereléssel ki-ugorva végezték. A lelkierő, a bátorság néIkülözhetetlenvolt, hiszen az ejtőernyősöket általában az ellenséges

vonalak mögött vagy más alakulatok által elérhetetlenhelyeken vetették be. A repülőgép elhagyása után, a

földfelszínhez közelíwe mozgő céltáblává váltak, amit a

I(réta elleni támadás is példázott.

< Elit harcosok: a légierő kötelékéhez tartozó deszantosok

különleges feladatkörükbő l adódóan sokkalta nagyobb kocká-

zatot vállaltak, mint a \Mehrmacht katonái,d*.

A légi szállítású deszant felszereléseFelszerelésük a speciális feladat miatt különbözött az áIta-lános katonákétól. Magas szárú bakancsuk különleges, a

szokásosnál vastagabb gumitalppal készült, aminek a földetéréskor a becsapódás erejét kellett tompítania. A leérkezés-kor leginkább sérűlékeny testrészeknél beépített és külön isviselhető könyök- és térdvédő csökkentette az ütés erejét.Fejhez simuló sisakjukat az l935-ben rendszeresített válto.zatbó| készítették úgy' hogy annak hátsó peremét, mely akárhalálos sérülést is okozhatott volna, levágták. Terepmintásruházatuk a rejtőzködést segítette. Egy gyorsan kinyithatózsebben speciális zsinőrvágó kést hordtak maguknál a be.akadt zsinórok elvágására. I(ülönleges málhamellényt visel-tek, és ejtőernyős bevetésre kifejlesztett rakaszokat használ-tak, hogy nagyobb mennyiségű Iőszert tudjanak magukkalvinni az akciókhoz. Leghatékonyabb fegyverük a hagyomá-nyos puskával azonos tömegű, de sorozatlovésre alkalmasgépkarabély volt. Háromszög alakú ejtőernyőjük gyorsankinyílt, így akár 70 méterrőI is ugorhattak. Előnye volt, hogya szá||ítőgép alacsony magasságon repülhetett, amivel ész-revétlen tudott maradni a lokátorok előtt, és kevesebb kárttudott benne okozni az ellenséges légvédelem. I(omoly hát-rányt jelentett viszont az ugrásnál, hogy az erős fizikai ter.helés miatt csökkenteni kellett a pluszteher súlyát, ezért akézife gyv ereket külön konténerekb en dobták le.

Az ejtőernyősöket többnyire |u 52-es szá||ítógépekkel jut-tatták el a bevetésre. Meglepetésszerű akciók végrehajtá-sára és a nagyobb kaliberű harceszközök célba juttatásáraigénybe vették még a terepen landolásra kifejlesztett vitor-lázórepülőket is. A Gotha Go_242 képes volt egy páncélau-tót vagy könnyű tábori löveget, a Messerschmitt Me-321pedig akár egy harckocsit is befogadni.

A Az elnyűhetetlen igaslóként ismert /unkers Ju 52 típusú

szállítógép a deszantosokat is szolgalta,

Y Ernyő leoldrisa _ az első mozdulat

a földet érést követően.

A Adolf Hitler a légi szállítású deszant katonáinak krjrében.

Deszantosok Eben Emael ellen1940 tavaszán a német hadsereg Nyugat-Európa elleni inváziójának ál-dozatai között volt Belgium is. Összességében a belga hadsereg helyzetereménytelen volt a kiválóan felszerelt német erőkkel szemben, viszont ké-pesek lettek volna kitartani az országnéhány stratégiai fontosságú pontján.Ilyen volt az Eben Emael erőd, amely Liége közelében állt, és az Albert-csatorna hídjainak ellenőrzését szolgálta. A hagyományos bombák általelpusztíthatatlan, bevehetetlennek tartott pontot a németeknek a bizton-ságos továbbhaladás érdekében feltétlenül el kellett foglalniuk. A feladattalaz I. ejtőernyősezred és a7 . ejtőernyős-hadosztály utászaiból összeállított425 tagű' különítményt bízták meg Walter l(och százados és Rudolf

.Ví'itzig

főhadnagy parancsnoksága alatt. Az,,öngyilkos kommandónak'' elkeresz-telt alakulat tagjai közel fél éven át gyakorolták a feladatot a célpont mintá-jára átalakított cseh és lengyel erődökön. Az előzetes elképzelések szerinta l(och irányítása alatt álló nagyobb csoport feladata az erődítés által el'lenőrzött folyószakaszon Vroenhennél, Velvezeltnél és Canne-nál átívelőhárom kulcsfontosságú híd elfoglalása |ett, Ezze| egy időben a

.Witzig ve-

zetése alatt álló 83 fős különítménynek vitorlázórepülőive| az erőd tetejénkellett landolnia, maid onnan lerohanni a védőket.

Y Eligazítrisra felsorakozott ej tőernyősök.

w?

s*.

A Ej tőernyős telj es menetfelszerelésben.

Jól látható a különleges sisak.

I

ÜÜ

xt Ereszkedő ejtőernyősök, A kiugrás utáni percek kritikusjelentőséggel bírtak, mert az ejtőernyőn himbálózó katonák

könnyű célp onto knak számítottak.

t5r

Az akciót 1940. május 10-én, hajnalban indították meg.A lehetetlennek tűnő feladatot nagyszerűen oldottákmeg a repüIőkkel' A belga légvédelem semmilyen ellen'állást nem fejtett ki, szinte fel sem fogták, hogy mi tör-ténik körülöttük. A hidak közvetlen közelében landolóI(och-rohamcsoport rövid idő alatt lefegyverezte a védő-ket, és hatástalanította a hídakra szerelt robbanóanyagot.A helyszín biztosítása után védelmi pozíciót alakított ki,és a német gépesített egységek megérkezéséig keményenvisszaverte a feleszmélő belga gyalogság támadásait.Eközben Witzigék a földet érés után néhány perc alattfoglyul ejtették a légvédelmi ágyúk kezelőit, megsemmi.sítettek kilenc géppuskabunkert, majd az ágyúállásokattámadták. A lövegkupolákat üreges, ún. kumulatív töIte-tekkel némították e|, a 120 milliméteres lövegeket pediga csövükbe helyezett, kimondottan erre a célra tervezetthengeres töltetek felrobbantásával tették használhatat-lanná. A meglepett belga őrség teljesen megbénult, és

ellenállás helyett az erőd alagútjaiba menekült. A fegy-verletételi felszólítás elutasítása után az ejtőernyősökrobbanóanyagot dobtak a szellőzőaknákba, majd láng-szórókkal támadták a még harcképes géppuskafészke-ket. Akciójukat megnehezítette, hogy az erőd mellé tele'pített belga tizérség lőni kezdte őket, majd gyalogságukis megjelent, hogy kimentsék bajtársaikat szorongatotthelyzetükből. Mindezek ellenére Eben Emael sorsa márekkor eldőlt. A belga ágyúkat német zuhanóbombázókmegsemmisítették, így a német deszantosok a tetőről vé'gig sakkban tudták tartani a750 főbő| álló őrséget, amígmásnap kora reggel az Albert.csatornán átkelő németcsapatok előtt le nem tették a fegyvert. A teljes bevetésmindössze 43 halottba és 100 sebesültbe került a néme-teknek.

t#

Az erőd elestét sokáig a szövetségesek sem értették,valóságos legendákat szőttek a támadásróI. Az erődít'mény gyors kapitulációja különösen a franciákat rendí-tette meg, akiknek megrendült a bevehetetlennek hittMaginot-vonalba vetett bizalmuk. Az ellenség gyorsanmegtanulta tisztelni és féIni a német ejtőernyős egysége-ket, de a feg1vernem hírnevét igencsak kikezdte a I(rétaelleni hadművelet, amely során riasztóan magas vesz-teségeket szenvedtek. Bár a Fallschirmjager egységekszámos alkalommal tűntek ki a harcok során, Studenttábornok erőfeszítései ellenére l942.ben beolvasztottákőket a

.Wehrmacht állományába. Utolsó híres akciójuk

Mussolini kiszabadítása volt, valamint Monte CassinoostrománáI is vitézül harcoltak _ ám ekkor már a hagyo-mányos gyalogság oldalán küzdöttek.

Y }{émet deszantos pihenőt tart,

:f,

Ü

*j{;t*

!

87

MUSSOLINI ES A FASTZMUS

}: A politikus Benito Mussolini az 1920-as évek elején, nem sok.

kal hatalomra kerülését követően. Szembeszökő az olasz diktátorpolgiri viselete: ekkor még nem hordott katonai egyenruhát.

Benito MussoliniBenito Mussolini 1883-ban született Észak-Olaszor-szágban, egy falusi szegkovács fiaként. Apja hatására fi.atalkorában a munkásmozgalomhoz, annak is a baloldaliszárnyához csatlakozott, egy időben még az anarchistaeszmékkel is szimpatizált. Aktivistaként többször is le-tartóztatták. Hazájában, illetve Svájcban lapot szerkesz-tett és tanítóskodott, de zavaros nőügyei miatt sehol semvolt maradása, és ellenségek sokaságát gyűjtötte be.

Az 1910-es években nézetei alapvetően megváltoztak: el.vetette az internacionalizmust és a marxizmust, ehelyetta nacionalizmusra helyezte a hangsúlyt. Mussolini 1914.től erőteljesen követelte olaszország belépését a háború-ba, és a következő évben maga is frontszolgálatra jelent-kezett. Sebesülés miatt 1917.ben leszerelték. Ekkor máraz Il Popolo d'Italia (olaszország népe) című lap élén állt,majd 1919-ben létrehozta a Fascio di Combattimento(Hadviseltek Szovetsége) elnevezésű szervezetét. Afascioszó a|atínfascesbő| (vesszőnyaláb) ered, amely Mussoli-ni elképzelését jelképezte: a vesszőágakhoz hasonlóan azolaszok megosztva gyengék, de összefogva erősek lehet'nek (ebből a szóból származik a fasizmus kifejezés).

öö* -*r* sü

lx Mussolini íizemlritogatrison. A világgazdasági valságra reagálva korporatív rendszert

épített ki az ]930.as években, amelyben az együttműködésre kényszerített munkások, ve-

zetők és tulajdonosok a kormriny ellenőrzése alatt alltak.88

rlF

A Fasiszta tómegyűlés a velencei Szent Márk téren,

A szervezet 192l-ben Nemzeti Fasiszta Párttá alakult át.

Mussolini a háború utáni években a tehetetlen kormá-nyokat hibáztatta a gazdasági zíirzavarért' illewe az olaszterületi igények kielégítetlen ségéért, és erőteljesen fellé'pett a kommunisták és a szocialisták sztrájkjaival, föld-,valamint gyárfoglaló mozgalmaival szemben. Ebbennagy segítségére voltak a squadrák, a félkatonai fasisz-ta rohamcsapatok, melyek rendszeresen összecsaptak a

baloldali tüntetőkkel és munkásokkal.A Duce L922 ol<tóberében szánta el magát a hatalommegszerzésére. Miután,,mozgósította csapatait'l Rómábament, és elérte, hogy III. Viktor Emánuel király minisz-terelnökké nevezze ki' Pár nappal később a fasiszta ro-hamcsapatok is bevonultak a fővárosba (ez vo|t a marciasu Roma, aZaZ a római menetelés). A következő évekbenfokozatosan diktatúrát épített ki, csalások segítségévelmegnyerte a parlamenti választásokat, az ún. Matteotti-gyilkosságot kihasználva feloszlatta a parlamentet, min-denre kiterj edő cenzűrát vezetett be, az ellenzékieket in-ternáltatta, és rendeleti úton kormánvzott,

|óllehet Mussolini kezében jelentős hatalom összponto-sult, rendszerét mégsem tekinthetjük teljesen abszolútdiktatúrának, főleg a sztálini Szovjetunióval és a náciNémetországgal összevetve. Mindvégig felette állt a ki.rály, aki elvileg bármikor leválthatta (1943-ban ez be iskövetkezett), a hadsereg megőrizte önállóságát (noha

hivatalosan a Duce volt a főparancsnok), és az egyház ismegtartotta fúggetlenségét'

89

tr(-#\' Az olasz fasizmus

mi mozgalmakat. A fasizmus a szociális igazságosságot,a nemzeti közösséget tiizte zász|ajára, és törekedett anépidegen elemek kirekesztésére (mindemellett az anti-szemitizmus csak az 1930-as évek végén nyert teret, azsidókat pedig sohasem üldözték olyan mértékben, minta nácik). Az elvek megvalósításának eszköze a vezérkorlátlan irányítása alatt álló, katonai hierarchia szerintszervezett párt, a politikai terror és a propaganda volt _ez utóbbiban a Duce különösen tehetséges volt.

A fasizmus szélsőjobboldali ideológia és diktatórikuspolitikai gyakorlat. Legfőbb je||emzői a demokrácia- éskommunistaellenesség, a vezérkultusz' a szélsőségesnacionalizmus, a sovinizmus. Megerősödését a közép-rétegek, a kispolgárság és a munkásság elégedetlenségeés létbizonytalansága, az első világháborús harcterekrőlhazatérő katonák beilleszkedési nehézségei és a sértettnemzeti öntudat segítette. A feszült belpolitikai helyzet-ben a fasiszták erős kézze| megteremtett, népi-nemzetiközösségen nyugvó új rendet ígértek, amelyben kielégí-tik a kisemberek szociális igényeit, miközben a tulajdo'nosok érdekeinek megfelelően visszaszorítiák a forradal-

Y olasz katonai egységdíszfelvonulása. Mussolini jelentős szere-

pet szánt hadseregenek, hogy a Földkrizi-tengert olasz beltengerréváltoztassa.

,,A demokrácia elméIetben csodáIatos, a g1takor-

latban azonban tévedési

Benito Mussolini

Iiffi** ':fr.1l

*7\ í. i:,

YJ J-. í\

a

"i.r.'-Y$S:--..t í3 l.' f).rt;.'a

-

\*?:

{r

!{á.

Y Az öklét rázó Mussolini beszédet tart, A hallgatókra gyakorolt

hatás nóvelésére a Duce temperamentumos kirohanásait gyak-

ran élénk gesztikulációval egészítette ki,

lx A,,családszerető,,Mussolini. A Duce a birodalmak nagyságát a

lakosok számában mérte, ezért a természetes olasz népszaporulat

növelésének elkötelezett híve volt. A katolikus egyház támogatásá-

val rendeleteket hoztak, aminek népszerűsítésére intenzív propa.

íTt,

|L oucE ÍFA |L fufuLo: dónó. . binbi d.||'urb li.l.h.ni. .to.ni.6oi| qF d.| fuY.río' dor.nt. |. .Ú. tiíb.i bffi d..obmcTlo ó6| c.npidtho:. il oÚc. co.v..9 .í.fuo$m.or.co^ |. óTl|id.i bvorb.i G n. .Cc.r.a i |.rciuili- !.! L.. '.*ü ^..bl

gandátfolytattak.

OFFENZIVA NYUGATONA hadsereg technikai fejlesztését elmulasztó, védekező

háborúra készülődő francia hadvezetés teljesen helytete-

nül mérte fe| az országészaki határait fenyegető veszélyt.

A vezérkar csak Belgium semlegességi nyilatkozatával éb-

redt rá, hogy erről az oldalról teljesen védtelen Franciaor-

szág. Három év múlva, 1940. május lO-én a németek nyu-

gati hadjárata éppen Belgium, Hollandia és Luxemburg

irányában bontakozott ki.

Y Az utolsó ellenőrzés: német ejtőernyős deszantosok bevetésre késziilnek.

Német motorkerékpáros futárok a fronton.

L ,tiii',a$;

FI- :,T,

A' A Csehszlovákiaban zsákmányolt Prtnzer |35 típttsti hat.cko-

csik ltag1, 571i1nbalt keríiltek bevetésre {I ]t1tt1g61i o[/dtzít,r.LbrLlt. Hollandia elesteA német offenzíva május 10-én, reggel 5.30-kor vet-

te kezdetét. Elsőnek az I. ejtőernyősezred 2. zász\óal-ja Prager százados vezetésével elfoglalta a hollandiaimoerdijki hidakat. Az I,4 kilométer hosszú átkelőhelyek

stratégiai fontosságúak voltak, a 9. páncéloshadosztály

csapatai ezen keresztül indultak Rotterdam felé. Május13-án a német előőrsök már el is érték a várost' bár előttemég vissza kellett verniük a francia 7. hadsereg motori-zált csapatait, amelyek 12'én megpróbálták visszavenni

a hidakat. A 9. páncéloshadosztály energikus támadásamiatt kénytelenek voltak visszavonulni Antwerpenbe.A németek a hidakon áthaladva megkerülték a hollanderődítéseket, és gyors sikereikkel demoralizálták a hol-land csapatokat. A támadás ereje, gyorsasága meglepte

a szövetségeseket, de még kellemetlenebb meglepetéstjelentett, hogy a németek nagy tömegben, összponto'sítva használták gépesített és páncéIoserőiket' Ezeket a

Luftwaffe hatékonyan támogatta, a levegőből zuzva szétminden ellenállást. I(esselring repüIői Rotterdam ellenheves bombatámadást intéztek, hogy a holland fegy-

verszünetet kikényszerítsék. A német bombázók általfenyegetett város kapitulált, és május 15-én a hollandhadsereg letette a fegyvert. Noha a hollandok az ellen-ség előrenyomulásának Iassítása végett nagy terüIeteketárasztottak el, az összehangoltan tevékenykedő, gyorsanmozgő német csapatok megdöbbentően rövid idő alatt

elfo glalták az or szágot.

93

Belgium bukása1940'ben Belgium 600 ezres hadsereget állított fel. Nohamég 1939'szeptember 3-án kinyilvánította elhatározását,hogy megőrzi semlegességét az európai konfliktusban,erre a német kormány a legkevésbé sem volt tekintettel.A hollandhoz hasonlóan a viszonylag jó|Íe|szerelt bel-ga hadsereg sem tudott tartósan ellenállni Guderianpáncélosainak. Az első nagyobb tankcsatára má-jus 13-án került sor, Tirlemont körzetében a XVI.páncéloshadtest erős francia harckocsizó kötelékekkelütközött meg. A francia tankok, bár csak biztosítaniukkellett volna a területet, súlyos veszteségeket szenved-tek a )u 87 Stuka zuhanóbombázók által támogatottnémet egységektől. Mindez annak ellenére következettbe, hogy a francia tankok erősebb páncélzattal és fegy-verzettel rendelkeztek, mint a német típusok. Május1S-re a francia 1. Hadseregcsoport csapatai felvonul-tak a Dyle vonalára, és felkészültek a védelemre. Mégezen a napon a német XV. páncéloshadtest Dinant-nálátlépte a Maas folyót, és a I(eist-páncéloscsoport egy-ségei is hídfőállásokat építettek ki Sedan városánál.

A AÍelrobbantott hidakat pontonhíd segítségével pótották.

Y A Panzer IV harckocsi korai, rövid csövű ldveggel szerelt valto.zatai hatékonyak voltak afrancia páncélosokkal szemben.

#'

{.rj -_*: !

'3"*;-! !- r, a -'-l

A Német katonák egy gránáttölcsérben keresnek menedéket az ellenséges tü.

zérség támadása elől,

A franciák Sedannál rohamra küldték az I. és a 2. páncéloshad.

osztáIyt, de a német XV. páncéloshadtest súlyos veszteségeketokozva Visszaverte a támadókat. |e||emző, hogy a 2. páncélos-hadosztály nem is tudott rendben felfejlődni az utakat eltorla-szoló menekültáradat és a Luftwaffe állandó támadásai miatt,a tankok szétszóródtak, és zilált hadrendben vették fel a har-cot a németekkel.Május 17 -re az A Hadseregcsoport csapatai St. Quentin vá-

rosától keletre elérték az Oise folyót, és harc nélkül elfog-lalták Brüssze1t'

III. Lipót belga király május 28'án feltétel nélkül letettea fegyvert, kormánya Franciaországba, majd Angliábamenekült. Hitler egy mérsékelt, komoly nemzetközi ta-pasztalatokkal bíró német tábornokot, Alexander vonFalkenhausent neveZte ki Belgium katonai kormány.zójána\<. Falkenhausennak sikerüIt a németek általmegszállt országok közül a legkevésbé elnyomókormányzatot működtetnie itt. Említésre érde-mes sikerrel lépett fel Göring és Himmler be-

folyása ellen, még a súlyos élelmiszerhiány el-

lenére is sikerült megakadályoznia a tömegeséhínséget, sőt ellenállása nyomán a mintegy90 000 belga zsidó kétharmada is túlélte aháborút.

t:rl3.'rl*,"..

> Nrici zriszlót letryet a szél Belgium elesett,

TARTALOM

A versailles-i békeszerződés következményei . . . 4Adolf Hitler ésazNSDAP .....8Németországfegyverkezése azL930-asévekben ,....12Amásodikvilágháborúkapujában.... ...16Alengyel offenzívaterve .....2OFallWeiss:Lengyelországmegtámadása. ......24Lengyelországkéttiiz között ,,28Anyugatihatalmakreakciói.... ..,32Lengyelországbukása ,,,36Anémethadiflottaűjjászervezése, ...,,,4oTámadás Scapa Flowellen .,,,MA furcsa háború . . .48Atrocitásoklengyelföldön ..,.52Az USA semlegességi nyilatkozata . .56Háború északon: a Szovjetunió megtámadja Finnországot. . . . . . 60A La Plata-i ütközet. , . . .64A moszkvai béke . . 68A nyugati hadszíntér. . . .72DániaésNorvégiamegszállása ....,76FallGelb ....80Fallschirmjager. . . .84Mussoliniés afasizmus ......88offenzívanyugaton ....,92

Lw- *fln Könyvek

sBN 978-963251135 1

llilililLilill[iltllllilll

-\:.tr:.. I3.$