9Tiszták, hősök,

szentek

PietrelcinaiSzent Pio

2014

( 2 )

Ferenc már gyermekkorától látta őrangyalát és gyakran beszélgetett is vele

Gyermekkor Pietrelcinában

P io atya 1887-ben született egy dél-olaszor-szági kis faluban, Pietrelcinában. Szülei mé-

lyen tisztelték Assisi Szent Ferencet, ezért fiukata Francesco, vagyis a Ferenc névre keresztelték.Édesapja, Grazio Forgione és édesanyja, Giuseppanagy szeretetben nevelték őt és négy testvérét, Mi-hály nevű bátyját és három húgát, Felicitát, Pel-legrinát és Graziát. Grazia később apáca lett.

A szülők pásztorkodással foglalkoztak, és reg-geltől estig a földeken dolgoztak. Pietrelcina val-lásos falu volt, így a Forgione család is minden naprészt vett szentmisén a házuk közelében álló SzentAnna-templomban. A szülők írástudatlanok vol-tak, ezért hallomás után megtanult bibliai történe-teket meséltek gyermekeiknek, akik ezeket öröm-mel hallgatták. A család esténként együtt imád-kozta a rózsafüzért.

Úgy tartják, hogy Ferenc már gyermekkorátólkezdve látta Jézust, Szűz Máriát és az őrangyalát,sőt beszélgetni is szokott velük. Amíg gyermek

( 3 )

( 6 )

Ferenc felöltötte a szerzetesi öltözéket és letette a szükséges fogadalmakat

Szerzetesi évek

A z ifjú Ferenc tizenöt évesen elindult a Be-nedetto melletti Morconéba, hogy felvételét

kérje a Kapucinus Ferences Testvérek Rendjébe.1903-ban belépett a noviciátusba. A noviciátus aszerzetesi élet kezdete, újoncidő, amikor a szerzete-si életmód alapjait tanulják meg a jelentkezők. Fe-renc felöltötte a szerzetesi öltözéket, amit habitus-nak neveznek, és megkapta a Pio nevet. Szegénysé-gi, szüzességi és engedelmességi fogadalmat tett.

Pio szeretett volna minél vallásosabban élni,kereste az Istenhez vezető utat. Előfordult, hogynapokig nem étkezett, mert elegendő volt szá-mára a szentáldozás. Gyakran kínozták különöslázrohamok. Éjszakánként rejtélyes támadások isérték a fiatal novíciust. Egyik éjjel hatalmas feketekutya képében támadt rá a gonosz. A szobájábólkiszűrődő kiáltások megrémítették a szerzetestár-sakat, de Pio atya bátran viselkedett. Reggelen-ként gyakran láttak rajta sebeket és kék foltokat.

Egészségi állapota miatt felettesei szerzetesifogadalmának letétele után hazaküldték szülő-földjére, hogy ott erősödjön meg.

( 7 )

Gesztenye és kenyér

P io atya számtalan csodát tett, melyeket a kö-rülötte élő barátok, hívők, lelki gyermekek és

rokonok beszámolóiból ismerhetünk. Első csodája a nagynénjéhez, egy Daria nevű

asszonyhoz köthető. Pio atya egy zsák gesztenyétküldött neki ajándékba. A gesztenye hamar elfo-gyott, az üres zsák pedig a házban maradt. Egyalkalommal tűz ütött ki a házban, és a nagynéniarca megégett. Az asszony nagy ijedtségében azarcához emelte a zsákot, amit Pio atya küldött ne-ki, s csodák csodája, az égésnyomok abban a pilla-natban eltűntek róla.

A második világháború alatt csak nehezen, je-gyekért cserébe lehetett kenyeret kapni. Pio atyamonostorának is mindössze két vekni kenyér ju-tott. Ő azonban nem keseredett el, hanem bementa templomba imádkozni. Amikor visszatért a mo-nostor ebédlőjébe, társai csodálkozva néztek rá ésa sok kenyérre, amelyeket magával hozott. Ámul-dozva kérdezték tőle: „Hol kaptad ezt a több veknikenyeret?” Ő pedig szerényen csak annyit felelt:„Egy zarándok az ajtónál nekem adta őket.”

( 12 )

( 13 )

A Jóisten Pio atya imádságára megszaporította a két vekni kenyeret

A mandulafák megáldása

T avasszal a mandulafák virágoztak és jó ter-mést ígértek San Giovanni Rotondóban, né-

hány nappal később azonban hernyók érkeztek, ésfelfalták a virágokat.

A gazdák a mandulatermésből éltek egész évenát, így kétségbeesetten próbálták megállítani ahernyók pusztítását. Miután egyedül nem boldo-gultak, Pio atya segítségét kérték. Ő megnézte afákat a zárda ablakából, és úgy döntött, hogy meg-áldja azokat. Ünnepi ruhába öltözött, és imádkoz-ni kezdett. Amikor befejezte az imát, a szentelt-vízzel a kereszt jelét rajzolta a levegőbe, a fák irá-nyába. Másnapra a kártevőknek nyoma sem volt,a fák viszont csupaszon, virágok és levelek nélkülálltak egymás mellett. Az elkeseredett gazdák le-mondtak a termésről. Később mégis csoda történt,a fákon abban az évben virágok nélkül is megter-mett a mandula, a parasztok pedig bőséges ter-mést takaríthattak be.

A tudósok is vizsgálták a különleges természetijelenséget, ám semmifelé tudományos magyará-zatot nem tudtak adni rá.

( 20 )

( 21 )

Pio atya áldása és imája megmentette az éves mandulatermést

megállapodott egy kövön. A lány gyorsan utánaszaladt és felvette. A következő nap találkozottPio atyával, aki azt mondta neki: „Legközelebbfigyelj a szélre! Ha nem tettem volna a lábamat alevélre, a szél messze röpítette volna, le a völgybe.”

Pio atya nemcsak az emberekkel állt szoroslelki kapcsolatban, hanem az állatokkal is, első-sorban a madarakkal. A szerzetes példaképéhez,Assisi Szent Ferenchez hasonlóan értett a mada-rak nyelvén, azok pedig hallgattak rá. Pio atyameleg nyári délutánokon örömmel időzött ven-dégeivel, barátaival és szerzetestársaival a kolos-tor kertjében álló hatalmas citrusok, fenyők ésgyümölcsfák hűvösében. Egy forró nyári napona szerzetesek éppen a kolostor kertjében, az ár-nyas fák alatt beszélgettek, amikor a madarak hir-telen hangos csicsergésbe kezdtek, s megzavartáka baráti beszélgetést. A madárzaj feldühítette alobbanékony természetű Pio atyát, aki haragosanrászólt a madarakra: „Maradjatok csendben!” Azokpedig szót fogadtak a szerzetesnek, és elcsitultak.A kolostor lakói csodálkozva figyelték az állato-kat, majd tovább folytatódott a vidám baráti ösz-szejövetel.

( 24 )

( 25 )

Pio atya Assisi Szent Ferenchez hasonlóan értett a madarak nyelvén