6UDRP6STI M6TRON

*_ I II I I pontosanmit kell keresnie, es ha megtalalta, mit 1vele. Tudta peldaul, hogy a haborut keptellefenykepezni, mivel az javareszt erze[...]. Capa fenykepezni tudta az indulfa vidamsagot, a szfv gyilkos fajdalmat.gondolatokat is. Egy vilagot tudott abraziez a vilag Capa vilaga volt." (John Steinbi

Robert Capa 20. szazada cimmel lattvilaghirii magyar szarmazasu fotografuskassaga a Metro Art Galeriaban, azazdapesti 2-es es 3-as metro szerelvenye'Magyar Zsido Kulturalis Egyesiilet es a NNemzeti Muzeum szervezeseben.

Az utazok november 10-ig b'sszesen ketszaleten talalkozhatnak Robert Capa felveteleivel. ianyagban helyet kaptak a spanyol polgarhaboru,a japan-kinai haboru, a 2. vilaghaboru es az aztkoveto ujjaepites kepei, de Capa sztalingradi esizraeli riportkonyveibol, muveszportreibol, vala-mint a halala eldtti percekben keszitett sorozata-bol is szerepel nehany foto. A kepek mellett kora-beli hi'rek, tudositasok, irodalmi idezetek, valamintCapa sajat feljegyzeseinek reszletei olvashatok.

Robert Capa Friedmann Endre Erno nevensziiletett Budapesten. Berlinben tanulta meg aszakma alapjait, majd zsido szarmazasa mi-att Hitler hatalomra jutasa utan tavozni keny-

RZSIK€

MA(iYAR M-M/jrn .\U"XI:i:M

szeriilt Nemetorszagbol. Atmeneti becsi, m;.budapesti tartozkodas utan Parizsban kezdettfotoriporterkent dolgozni; 1936-ben vette fel aRobert Capa nevet.

Haditudositokent reszt vett a spanyol polgar-haboruban, a japan-kinai haboruban, a maso-dik vilaghaboru eszak-afrikai es olaszorszagihadjarataiban, a normandiai partraszallasban,az elso arab-izraeli haboruban, Franciaorszagindokinai haborujaban. Politikai riportjai mel-lett filmforgatasokat, divatbemutatokat, is-mert muveszeket, sztarokat is fenykepezett.

Az indokinai hadszfnteren 1954 majusabanegy francia konvojt kisert, amikor - a jobb fel-veteli pozicio keresese kb'zben - aknara lepett,es eletet vesztette.

MAGYAR ZSIDO KULTURALIS EGYESULETXXIV. evfolyam, 8. szim

Kamenyec Podolszk -

a magyar holokauszt eloszobaja

JLz aranykor-mitosz duattsta atapjaiMonarchianosztalgia a ket vilaghaboru kozotti

budapesti zsidosag koreben (2. resz)

Tundermezo tdjain — fiaszid fegendd^meseszeru tdrtenetef^Hatartalan Szabolcs-Szatmar-Bereg

2013. oktober Chesvan 5774

<Ro6ert CapA budapesti metron

'Magyar zsido mult esjetenHatartalan Kassa - utazas a Felvideken

Oroszos hangutatSanUj tanevvel folytatodik a Szabad Zsido

Tanhaz

Csatlakozzon facebook oldalunkhoz:www.facebook.com/mazsike 1988

SZABAD ZSIDO TANHAZEloadassorozat a Mazsike es a Szombat folyoirat szervezeseben

OROSZOS HANGULATBANUj tanevvel folytatodik a Szabad Zsido Tanhaz

,,Ba ra ngolas az orosz zsido film torte-neteben" cimmel inditjuk el a 2013-2104-es tanevet, kilenc eloadasbola'llo filmklub kereteben: Dr. BardosJudit filmeszteta es Dr. Gereb Annafilmtortenesz eloadasaban, a MagyarZsido Kulturalis Egyesiilet szerveze-seben, a Balint Haz es a Szombatfolyoirat tamogatasaval.

A kove tkezo e l o a d a sOKTOBER 30., SZERDA, 17:30Balint Haz - Gomboc terem (Budapest VI. ker., Revay u. 16.)

A tanev temaii Tortenelmi hatter, a zsido let sajatossagai

az Orosz Birodalomban;i Tema-meghatarozas - orosz-szovjet ertelmezesunk:,,meddig zsido film az orosz film?;

i A zsido-tema tortenete az orosz filmben

Az eldadassorozat soran levetftjiik Alekszandr Aszkoldov ,,A Komisszar" cfmu filmjet, amelyalkotas onmagaban megtestesfti a zsido tema ellentmondasos fejlodeset az ujabb orosz filmben,a mii az elhallgatas korszakaban (1967-ben) keszult, de csak husz evvel kesobb, az ujjasziiletespillanataban, 1988-ban mutattak be a nyilvanossag elott.

Sorozatunkataz 1925-ben Sholem Aleichem novellajabol kesziilt Zsido szerencse (Jewish Luck)dmii nemafilm vetitesevel zarjuk, amelyet elo zongorakfseret tesz majd meg varazslatosabba.Ez az alkotas volt az, amelyet Amerikaban, elso jiddis filmkent mutattak be. A film a Boston!Nemzetkbzi Zsido Filmintezet legjelentosebb Zsido filmgyujtemenyeben talalhato.

[helyszin]Balint Haz (Gomboc terem)Budapest VI. ker., Revay u. 16.

Belepodij egy alkalomra 700 Ft.

• Szombat Folyoirat• Balint Haz

[partnerek]

1flZSIK€

Tova'bbi t e r veze t t da ' tumokSzerdai napokon, 17:30 oratol2013. oktober 30., november 13., december 11.

2014. januar 8., februar 12., marcius 12., aprilis 2.

Tovabb i i n fo rmac iowww.mazsike.hu

mazsike@gmail.com

www.facebook.com/mazsike1988

'

[partnerek]

szombat

[AS A FELVIDEKENMagyar zsido mult e's jelen

TAMOGATOINKMAZSIHISZ - MAGYARORSZAGI ZSID6HITKOZSEGEK SZOVETSEGE

MAGYARORSZAGI ZSIDO OROKSEGKO ZALAPITVANY (MAZSOK)

NEMZETI KULTURALIS ALAP

AMERICAN JEWISH JOINTDISTRIBUTION COMITTEE

IMPRESSZUMKiado: Magyar Zsido Kulturalis Egyesulet.Cim: Budapest, VII. kerulet, Garay u. 48.Postacim: 1065 Budapest, Revay u. 16.Telefon: (+36) 1 311 6665Honlap: www.mazsike.huE-mail: mazsike@gmail.comFelelos kiadb: Kirschner PeterSzerkesztd: Deak AndreaBorito: Szalontai AttilaTipografia, tbrdeles: ElektroPress StudioNyomda: Pannbnia PrintISSN 1219-79-04.

TARTALOM

'Emfe^ezet

Temetetlen halottaink: Kamenyec Podolszk

A Magyar Zsid6 Kulturalis Egyesiilet

es a Holokauszt Emlekkozpont felhivasa

Sport

Kampany a rasszizmus ellen

Weisz Arpad tiszteletere rendeztek emtektornat Milanoban

JCatdrtaCanUtazas a FelvidekenMagyar zsido mult es jelen

Tortenetem

Hid a jelen sivarsagabol a mult verofe'nyehez

Monarchianosztalgia a ket vilaghaboru kozotti

budapesti zsidosag koreben (2, resz)

JfatdrtafanTundermezo tajainHaszid legendak, meses tortenetek

(jasztronomiafiszi hangulatban birs szezonraRubin Eszter receptjei

Kell egy csapat

Rovidfilmpalyazatot hirdetett a Budapesti Zsido Filmfesztival

Vegyes

Programosszesito

A Makabi Turaszakosztaly oktoberi programja

Trauma es utohatas

Van-e modern zsido irodalom

10

12

12

13

14

14

MaZsiKE Hirlevel • 2013. oktober • Chesvan 5774

TorteneCem

Monarchianosztalgia a ket vilaghaboru kozotti budapesti zsidosag kb'reben (2. resz)

HID A JELEN SIVARSAGABOLA MULT VEROFENYEHEZ

lyozta az adott nemzetiseg vagy nepfaj szamaranyanak megfeleloen. A torvenyta jogalkoto a korabbi magyar nemzetfelfogassal ellentetben - mely a magyaror-szagi zsidosagot a magyar nemzet reszenek tekintette - a zsidokra is alkalmazniszanta. ,,A nemzetgyiiles eldontotte, hogy faj vagyunk..." (Egyenioseg 1920.szept. 25./ 1. Elvegeztetett...) ertekelte a zsidosaggal kapcsoiatos uj hivatalosallaspontot az Egyenioseg a torveny megszavazasakor.

A dualista elit a haboru vegevel kiszorult a kozeletbol./xHelyet a politikai es tarsadalmi atrendezodfe soran korab-ban marginalis szerepet jatszo csoportok toltottek be. Az elit-es koncepcibvaltasokat a kulonbozo zsido csoportstrategiakhangadoi elteroen ertelmeztek. A kongresszusi zsido elit, az1920-ra kialakult uj helyzetet a haboru kovetkezmenyenektekintette es ideiglenesnek gondolta. Abban remenykedtek, haa rendkivuli idok elmulnak, akkor visszaallnak a haboru elottiallapotok. Az orthodoxia a haboru negativ hatasait emelte ki,befele fordulast es hitvedelmet hirdetett, mikozben a szervezetvilagi vezetosege misztikum iranti fogekonysagot is tapasztalta hivek koreben. Magyarorszagra erkolcsi sullyedesben levotarsadalomkent tekintettek a hitbuzgalom cikkiroi. A vallasos-sag elmelyitesevel ezt az erkolcsi romlast kellett az orthodoxizraelita hitfelekezeten kfvul tartani. Ez egy korabban is megle-vo kozossegi krfziskezelo mechanizmus kiterjesztesenek, akozossegi normak valsag idejen torteno megerosftesenektekintheto. Az orthodox sajto szerint az erkolcsi ertekek csok-kenese ,,a vilaghaboru befejeztevel mindeniitteloallott, amelyethelyes iranyitassal a jovore nezve okvetlen meg kellene gatolni,ha a reg bevalt tarsadalmi erenyeket, szokasokat es felfoga-sokat ismet ervenyre juttatni ohajtjuk." - (Zsido Ujsag 1926.jul. 97 8-9 Ifjusagunk cimere. Haromheti reflekszibk) - frtak.

A magyar nemzetstrategia megvaltozasaval a cionistak az,,asszimilans", tehat a neolog strategia csddjere mutattak ra,es okoltak a kongresszusi elitet, hogy mereven elutasitottael a zsido nemzetiseg letezeset. A dualizmus idoszakat a li-beralizmus korszakanak neveztek, es szerintuk a Monarchia(liberalizmus) bukasaval eltunt a neolog strategia tarsadalmi-politikai kozege. Ugy veltek, hogy a megvaltozott magyaror-

szagi (sot europai) kornyezetben a zsidok szamara kizarolaga nemzeti kozossegben valb gondolkodas jelentheti a jovot.

Az elso vilaghaborut kovetoen a magyar politikai elet radika-lis elitvaltason ment keresztul. A dualista, alapvetoen liberalispolitikai eliteket (szabadelvu, fuggetlensegi) uj nemliberalispolitikai elitek valtottak fel. A Monarchia idoszakara jellemzokozjogi vita, megvaltozott korulmenyek kozott, az allami foha-talomrol szolo vita kereteben tamadt fel ujra. Azonban ahogya IV. Karolyt tamogato legitimistakat nem lehet azonositania szabadelvuekkel, ugy a szabad-kiralyvalasztokat sem lehetazonositani a korabbi fuggetlensegiekkel. A legitimista KNEP(Kereszteny Nemzeti Egyesules Partja) vezerkara ugyanisnem a dualizmus koraban tobb evtizeden at kormanyzo Sza-badelvu Part (kesobb Nemzeti Munkapart) soraibol kerultki, hanem az Monarchia idoszakaban periferikus politikaipartnak tekintett, antiszemita Katolikus Neppart elso vona-labbl (az a szabadelvunek megmaradt nehany kiralypartiforend nem befolyasolta alapjaiban a zsidokkal kapcsoiatoslegitimista politikat). A legitimistakhoz hasonloan a szabad-kiralyvalasztok meghatarozo szemelyisegei szinten zsidoelle-nes allasponton voltak. A ket politikai vonulat kihasznalva amagyarorszagi antiszemita hangulatot gyakran vadolta egy-mast zsidopartisaggal. igy nem veletlen, hogy a radikalisanmegvaltozott politikai kornyezetben, mind a neolog, mind acionista lapok mogb'tt allo szerkesztoi elitek a nyilvanos politi-kai szereplestol valo tavolmaradasra szolftottak fel taborukat.Azzal erveltek egyreszt, hogy az antiszemitizmus foarambakerulesevel a nyilvanos zsido szerepvallalas csak art a tamo-gatando ugynek, masreszt szerintuk zsido szempontbol telje-sen mindegy ki kerul ki gyoztesen a kuzdelembo'l.

'TorteneCem

Ezek a tendenciak nem parhuzam nelkiili egyedi sa-jatsagok. Hasonlo jelensegekre mutat ra Abrevaya Steinaz Oszman Birodalom romjain, ahol a zsidokat a korabbirendszer tamogatoikent mutattak be az uj torb'k etnikusonertelmezesek, az emigrans zsidosag koreben pedigszinten megjelent - a francia mintara modernizalt, letiint- birodalom kora iranti nosztalgia. Ettol tobb tekintetbeneltert az orosz helyzet, ahol hasonlo nosztalgia nem ala-kulhatott ki, a szovjet hatalom viszont a zsidosag korebenis a szekularis etnikai meghatarozast preferalta.

Az aranykor-mftosz dualista alapjaiMit jelentett tarsadalmilag a zsidb iranyzatok szamara aMonarchia kora? A communitas judeorumok atalakitasata premodern-modern valtas kereteben mar a felvilagosultabszolutista uralkodok megkezdtek a 18. szazad vegen. AMonarchia viszonylataban II. Jozsef vonatkozasaban ezt ta-masztjak ala Kieval torteneti vizsgalodasai is. A zsidbk ,,hasz-nos polgarokka" tetelenek torekvese viszont eltero modonhatott a birodalom kulonbozo' reszein. Amig peldaul Galicia-ban szamos kezdemenyezes kudarcot vallott, Bohemiabanes Morvaorszagban a zsido kozossegek nemet nyelviisegeteredmenyezte. A premodern-modern valtas kereteben a tes-tuleti formak gyengulese a zsidosag eseteben is megfigyel-heto volt. Az allam ,,az egy mindenkiert es mindenki egyert"felelossegenek elve helyett egyenekkent kezdte kezelni azsidosag tagjait. Szamos dolognak helyi kb'zossegi hagyoma-nyok hataskorebe utalasat pedig a modern szerzodeses elvvaltotta fel. Az individualitasaban megragadott polgar vilagke-penek kb'zeppontjaban igy mar nem Isten es a transzcendensaltal legitimalt kiralyi hatalom, hanem onmaga es sajat poli-tikai elkotelezodese allt. Az 1868-69-es zsido kongresszusmegkesett konfesszionalizalodasnak (felekezetiesedesnek),a modern keretek koze torteno allami beillesztes igenyenektekintheto, amely fontos allomas volt az emancipalas Oog-egyenloseg) es recipialas (bevett felekezette tetel) folyamata-ban. Az uralkodohoz kotodo - vallastb'rvenyileg szabalyozott- viszonyulas mellett a zsidosag koreben teret nyertek a helyinemzeteszmek szimbolikus politikainak vallasos jellegii kultu-szai is. Ez azonban nem magyar jelenseg, hanem a kulonbo-zo nemzeti keretek kozb'tt jogi/ tarsadalmi befogadast nyerteuropai zsidosag egeszet jellemezte. Altalanos tendenciakentemelheto ki - Hymen nyoman - a 19. szazadi altalanos euro-pai gazdasagi felemelkedes kereteben a videki zsido fiatalokeletformavaltasa, varosba kflltozese es tarsadalmi felemel-kedese is. Magyar viszonylatban peldaul a zsidok szamara a

nagyvarosi ertelmisegi palya, nem egyszeruen megelhetesilehetoseg, hanem a politikai emancipacio utan a tarsadalmirecepcirj siettetesenek is fontos eszkb'ze volt. Egy viragzoszakmaval jaro vagyonosodas nagyobb lehetoseget nyujtott apresztizsszempontokat is koveto konnubialis felemelkedesre.

A felekezetiesedes fontos hozadeka volt a kiilonbozo zsidoiranyzatok intezmenyesulese, a korabban autonom hitkoz-segek feletti szervezetek letrejotte. Ezeknek a szervezetieliteknek a diskurzusai tukrozodtek az egyes izraelita irany-zatok hivatalos es felhivatalos sajtoiban. A modern nemzetikeretek pedig utnak indftottak a zsido nemzeti onertelmezeskulonbozo kiserleteit. A szazadfordulon zsido nemzeti torek-vesek meg periferikus dnertelmezeseknek szamitottak, dea Nagy Haborut koveto etnikus keretek kozott megerosodostrategiak lettek, amelyeket az ket vilaghaboru kozotti Ma-gyarorszag es az utodallamok elteroen kezeltek.

A Monarchia kora a tarsadalmi felemelkedes, es a jog-egyenldseg mellett ekepp az intezmenyesiiles fontos - eskesobb nosztalgiaval idezett - korszaka lett.

Glasser Norbert - Zima Andras(Folytatas a kovetkezo szamunkban.)

Az iras az MTA-SZTE Vallasi Kulturakutato Csoport (03 217)kereteben kesziilt

MaZsiKE Hi'rlevel • 2013. oktoher