15
5. JANUÁR A differenciálásról és a fokozatosságról Egy vegyes életkorú (3-7 éves gyerekek) csoportban hogyan választom ki a kicsiket és nagyokat ? Az iskolába készülő, és a harmadik éve óvodába járó gyerekek egyértelműen a nagyok többségét adja. Az ebben a tanévben bekerült kiscsoportosok természetesen a kicsik közé tartoznak. A középsősöket képességeik szerint bontom szét. Ha valamelyik középsős rendszeresen képes elvégezni a nagyok gyakorlatait, akkor Őt már a nagyok közé sorolom. A kicsik közül mindig van olyan ügyes mozgású, aki a nagyok feladatát is követni tudja. Természetesen nem gátolom, ha pontosan el tudja végezni. Csak akkor „küldöm vissza” a kicsik feladatához, ha még nehézséget okoz Neki. Év eleje óta a gyerekeknek nem szokatlan, hogy a kicsik és a nagyok ugyanabban az időben más-más feladatot kapnak. Először mindig a kicsik gyakorlatát végzi az egész csoport. Ha már rögződött a mozgássor, és a nagyok már tökéletesen végre tudják hajtani a gyakorlatot, akkor kapják a nehezítést. A kiindulóhelyzet, az ütemszám nem változik, így a csoport mozgásritmusa nem borul fel, nem zavarja a kicsiket . Az ellenőrzés és hibajavítás szempontjából lehet a mozgástér jobb és bal oldalára bontani a kicsiket és nagyokat . Ezt célszerű már az első mindennapos testneveléstől alkalmazni, így később már nem igényel külön szervezési feladatot.

5 JANUÁRI gyakorlatok.doc

Embed Size (px)

Citation preview

JANUR 1

5. JANURA differencilsrl s a fokozatossgrlEgy vegyes letkor (3-7 ves gyerekek) csoportban hogyan vlasztom ki a kicsiket s nagyokat? Az iskolba kszl, s a harmadik ve vodba jr gyerekek egyrtelmen a nagyok tbbsgt adja. Az ebben a tanvben bekerlt kiscsoportosok termszetesen a kicsik kz tartoznak. A kzpssket kpessgeik szerint bontom szt. Ha valamelyik kzpss rendszeresen kpes elvgezni a nagyok gyakorlatait, akkor t mr a nagyok kz sorolom. A kicsik kzl mindig van olyan gyes mozgs, aki a nagyok feladatt is kvetni tudja. Termszetesen nem gtolom, ha pontosan el tudja vgezni. Csak akkor kldm vissza a kicsik feladathoz, ha mg nehzsget okoz Neki.v eleje ta a gyerekeknek nem szokatlan, hogy a kicsik s a nagyok ugyanabban az idben ms-ms feladatot kapnak. Elszr mindig a kicsik gyakorlatt vgzi az egsz csoport. Ha mr rgzdtt a mozgssor, s a nagyok mr tkletesen vgre tudjk hajtani a gyakorlatot, akkor kapjk a neheztst. A kiindulhelyzet, az temszm nem vltozik, gy a csoport mozgsritmusa nem borul fel, nem zavarja a kicsiket. Az ellenrzs s hibajavts szempontjbl lehet a mozgstr jobb s bal oldalra bontani a kicsiket s nagyokat. Ezt clszer mr az els mindennapos testnevelstl alkalmazni, gy ksbb mr nem ignyel kln szervezsi feladatot. Azoknl a gyakorlatnl, ahol nem knlok kln feladatot a kicsiknek s nagyoknak, a vgrehajts minsgn szrevehetek a mozgskoordincis klnbsgek. Ezen a tren mindig egyenslyozni kell: a gyakorlatok a kicsiknek ne jelentsenek tugorhatatlan akadlyt, kzben a nagyoknak legyen elg megterhel. J megolds, ha ilyenkor az ismtlsszmban differencilunk. Illetve a kicsik feladatvgzst csak annyira javtom, amennyire azt letkori, s egyni sajtossgaik azt lehetv teszik. Ha jkedven, lelkesen vgzik a gyakorlatot, de a mozgskoordincijuk mg nem kpes a pontos kifinomult feladatvgzsre, inkbb bztatom, dicsrem ket, hogy a mozgs rme megmaradjon. Ahogy telik a tanv, a mindennapos testnevels gyakorlatai egyre jobban kzeltenek a nagyobb gyerekek kpessgeihez. Az v elejn vgzett egyszerbb 2 temes gyakorlatok mell bekerlnek a knnyen kvethet 4 temesek, a nehezebb 4 temesek, majd v vgre nhny 8 temes knnyebb nehezebb gyakorlat is. Ezeket a mr jl ismert egyszer mozdulatokbl lltjuk ssze. A nagyobb temszm gyakorlatok jl fejlesztik a gyerekek memrijt is.Mg a nagyobb gyerekek is szeretik, ha msknt is megfogalmazzuk, elnevezzk a mozdulatokat, segt a mozdulataik bepontostsban, jkedvvel, rmmel vgzik, a gyakorlatokat. A gyerekek kpszer gondolkodsa miatt, ksbb knnyebben elhvjk a bonyolultabb feladatokat. Ha vletlenl nem mondom, hogy mire is hasonlt a mozdulat, azonnal hozzfzik a jtkos megfogalmazst. A nagyoknak (persze a kicsik is halljk) mindig szaknyelven is elmondom a gyakorlatokat, gy mire iskolba kerlnek, ismerik a testnevels alapkifejezseit: a kiindul testhelyzetek, kar- s lbtartsok elnevezseit.A pros gyakorlatok nagy odafigyelst ignyelnek a gyerekektl: az eszkzn kvl mg a trs mozgshoz is igazodni kell. A prok akkor tudnak grdlkenyen, eredmnyesen egytt dolgozni, ha kzel azonos termet s kpessg gyerekekbl llnak. Az temezst minden pr a sajt tempjhoz igaztja. JANUR 1. HT

Eszkz: KARIKA Jrs: 2 krben ellenttes irnyban kicsik - nagyok a talajra fektetett karikasor felett, s vissza - karikkba lpssel, vissza lbujjon, nyjtzkodva - karikasor felett terpeszben, vissza sarokjrssal - karikkba pros lbon szkdelssel, vissza medvejrssalFuts: sztszrt alakzatban FogathajtsA gyerekek prba llnak, egyms mg. A karika, az ell ll gyerek (lovacska) hta mgtt a knykhajlatba van beszortva. A htul ll gyerek (a hajt) a karikt kt kzzel fogja, gy irnytja a fogatot . Jelre elindulnak: a lovacska szkdel egy lbon utnzrssal, hzza a fogatot. Arra kell mennie, amerre a hajt irnytja - gy, hogy ne tkzzenek msokkal. Lbtarts-csere, majd szerepcsere.Gimnasztika: elhelyezkeds sztszrt alakzatban 1) Kh: Terpeszlls, karikatarts mlytartsban a test eltt 1. Bal karemels oldals kzptartsba knyk felfel nz 2. Vissza kh-be 3. Jobb karemels oldals kzptartsba knyk felfel nz 4. Vissza kh-be a nagy ra ingja / kar2) Kh: Terpeszlls, karikatarts mells kzptartsban, karikaforgats kormnyzs /vll

(mellklet x. fnykp) 3) Kh: Terpeszlls, karikatarts fggleges helyzetben magastartsban belgzssel

1. Trzshajlts balra, jobb trdhajltssal s csptolssal 2. Vissza kh-be kilgzssel

Ellenkez irnyba is fa a szlben / kar, trzs, comb

4) Kh: Hajltott terpeszlls, trzsdnts elre, tmasz a fgglegesen a talajra lltott karikn 1. Trzsfordts balra, karemels oldals kzptartsba 2. Vissza kh-be ellenkez irnyba is / kar, trzs, comb5) Kh: Hajltott ls, karikatarts mells kzptartsban 1. Lb emelse lebeglsbe, lbak tnyjtsa a karikn. 2. Vissza kh-be oroszln a karikn t / has, egyensly6) Kh: Guggoltmasz a talajra fektetett karikban kzzel 1-4 Lpsek elre fekvtmaszig 5-8.. Lpsek vissza kh-be leragadtak a lbak / kar, vll, trzsfesztk

7) Kh: Hanyattfekvs, talptmasz, karok mlytartsban a talajon, karika a bal kzben

1. Cspemels, alatta karika tcssztatsa a jobb oldalra 2. Csp leengedse kh-be

ellenkez irnyba is hd alatt / trzsfesztk, far, comb8) Kh: Hasonfekvs, karikafogs mlytartsban a test mgtt 1.Fej, trzs karika emelse,

. 2. Vissza kh-be / ht (mellklet x. fnykp)

Jtk: Egyedl, vagy prbanA gyerekek sztszrtan a talajra fektetik a karikjukat. Futs tetszleges irnyba, a karikk kikerlsvel. Jelre (taps, zszl) mindenkinek karikba kell lpnie, s a derekra hznia a karikt. Ketts jelre ( kt taps, kt zszl emelse) a gyerekek prosan ugranak a karikba, s kzsen hzzk a derekukra a karikt.Jrs: krbe, tapsolssalJANUR 2. HT

Eszkz: BABZSK PROSJrs: Egyms mgtt krbe

- babzsk a fejen, nyjtzs fejtetvel - guggolsban, babzsk a fejen trpejrs

- nyjtott lptekkel, a hts trd talajt rint, babzsk a fejen htmrfldes jrs

- babzsk tols bal talppal, jobb lbbal utnzrssal lbtarts-csere Futs: sztszrt alakzatban, babzsk a fejenJelre: - prokba llnak. Minden alkalommal mst kell vlasztaniuk.Gimnasztika: elhelyezkeds prban sztszrt alakzatban Pronknt egy babzsk. Hasonl kpessg, magassg gyerekek alkossanak prokat. 1) Kh: Egymsnak httal terpeszlls, karok magastartsban, babzsk az A gyereknl 1. Babzsk tads a trsnak magastartsban 2. Trzshajltsban terpesztett lbak kztt babzsk visszaadsa /trzs2) Kh: Egymsnak httal terpeszlls, karok mells kzptartsban, A gyerek tartja a

babzskot 1. Azonos oldal fel trzsfordts, nyjtott karral babzsk tads B-nek 2. Az

ellenkez oldalon vissza / trzs, kar

3) Kh: Egymsnak httal trkls, karok mells kzptarsban, A gyerek bal kezben

a babzsk 1. Karnyjts oldals kzptartsba karhzssal htra, babzsk htra tadsa B jobb kezbe 2. Mells kzptartsban babzsk tadsa bal kzbe (A mells kzptartsban tapsol) 3. Karhzs htra, oldals kzptartsba 4. Vissza kh-be

/ kar, vll, mell

4) Kh: Egymssal szemben mells fekvtmaszban 1/a Kicsik: babzsk cssztats trsnak

vltott kzzel 1/b Nagyok babzsk tads trsnak vltott kzzel 2. Vissza kh-be / vll,

trzsfesztk A gyakorlatvgzs kzben tbbszri tehermentests, nyjts, lazts.5) Kh. Hanyattfekvs talptmasz, egymssal szemben annyira kzel, hogy a trdek egy

skba kerlnek, karok tarkn, babzsk A gyerek bal kezben 1. Fej, trzs emelse jobbra trzsfordtssal babzsk tads B trdek fltt, kilgzssel. 2. Vissza

hanyattfekvsbe belgzssel / oldal, has ellenttes oldalra is

6) Kh: A gyerek hasonfekvsben, karok magastartsban, tmasz a babzskon, B vele szemben saroklsben 1.A trzs- s karemelssel a babzskot tdobja B-nek 2. A vll alatt tmaszkodva felnyomja magt trdeltmaszon t saroklsbe, B tenyrrel tmaszkodik a babzskon, elre cssztatja magt hasonfekvsbe / kar, trzs, ht

7) Kh: Terpeszls egymssal szemben, A eltt a talajon a babzsk, rajta tenyrtmasz 1. Trzshajlts elre ht gmblytssel A babzsk cssztatssal, tads kzpen B-nek 2. Vissza terpeszlsbe / combhajltk s ht nyjtsa

Jtk: Kincsszerz jtk

A jtktr kzepn egy karikban babzskok kincsek vannak. A prok a kariktl egyforma tvolsgban helyezkednek el egyms mgtt. Jelre a pr ell ll tagja a karikhoz fut, onnan kivesz egy babzskot, s visszafut vele a trshoz, leteszi a lbhoz s fordul a kvetkezrt. Ha elfogynak a babzskok kzprl, megszmoljuk, melyik prnak gylt ssze a legtbb kincse. szerepcservel is (lehet pkjrssal, nyusziugrssal is) Jrs: krbe, tapsolssal

JANUR 3. HT

Eszkz: SZALAGJrs: Egyms mgtt krbe - magas trdemelssel, nyakba akasztott szalag oldals kzptartsban fogsa,

karlebegtets - szalagfogs a szalag vgein, pros karkrzssel, szalag tlpsvel - szalagfogs vllszlessgben kifesztve magastartsban, grdls a saroktl lbujjraFuts: sztszrt alakzatban szalaglebegtetssel, reptetssel Jelre: guggols, ht gmblytssel, trd tkulcsolsval, szalag begyrse a comb s has

kzGimnasztika: elhelyezkeds sztszrt alakzatban1) Kh: Terpeszlls, bal kar magastartsban szalagfogssal, jobb kar mlytartsban test mgtt 1-4. Karkrzs a test mellett elre 4x 5-8. Karkrzs a test mellett htra 4x ris krk / kar, vll2) Kh: Hajltott terpeszllsban trzsdnts, nyakba akasztott szalag fogsa oldals kzptartsban 1. Trzsfordts balra, jobb kz talajhoz rintse 2. Vissza kh-be 3. Trzsfordts jobbra, bal kz talajhoz rintse 4. Vissza kh-be motolla /trzs, comb3) Kh: Terpeszlls, trzshajlts elre, karok talaj kzelben, szalag fogsa a kt vgn 1. Trzsemels bal trzshajltsba karok lendtse magastartsba 2. Vissza kh-be 3.Trzsemels jobb trzshajltsba karok lendtse magastartsba 4. Vissza kh-be /trzs

4) Kh: Trkls, szalagfogs vllhoztartssal lapockazrssal, belgzssel 1. Knykzrs az arc eltt, ht gmblytse kilgzssel 2. Vissza kh-be felfjhat trk basa / mell, ht5) Kh: Nyjtott ls, karok oldals kzptartsban, szalagfogs bal kzben 1. Bal nyjtott lb emelse (nagyok visszafesztett lbfejjel), alatta szalag tadsa jobb kzbe 2. Lb leengedse nyjtott lsbe, karok lendtse oldals kzptartsba, szalag kirptetse

(kar- s lbtarts-cservel is) varrs /kar, has6) Kh: Hanyattfekvs talptmasszal bal lb magastartsban, szalag a mellkas eltt kifesztve szles fogssal tartva, knyktmasz a talajon 1. Trzsemels fordtssal: jobb kar nyjtzik bal kls bokhoz emelskor kilgzs 2. Leengedskor belgzs kar s lbtarts cservel kismajom fra mszik /has, oldal

7) Kh: Terpesz fekvtmasz, szalag a talajon a trdek magassgban 1. Csptols htra, bal karral nyjtzs test alatt trd al, szalagfogs 2. Csp leengeds egyenes tartsig, bal karlendts oldals kzptartsba 3. Csptols htra, bal karral nyjtzs test alatt trd al, szalag leraksa 4. Vissza kh-be ellenttes oldalra is vissza a helyre

/ trzsfesztk, vll, kar 8) Kh: Hasonfekvs, bal kar magastartsban, szalagfogs kzpen bal kzzel jobb kar mlytartsban a test mgtt 1. Trzsemels kar lengetse vzszintesen, nagy vben 2. Vissza kh-be kartarts-cservel elhessentjk a sznyogokat / ht, vll, kar kp06

Jtk: Pkfonal szerz jtkA gyerekek pkjrsban kzlekednek, lkben a szalag (pkfonl) sszegyrve. A fognak nincs szalagja, igyekszik megszerezni valamelyik trst. Az lesz az j fog, akinek a szalagjt sikerl megszereznie. Jtszhatjuk kt (egy kicsi, s egy nagy) fogval. Jrs: krbe, tapsolssalJANUR 4. HT

Eszkz: SZK

Jrs: Szksorok kztt kgyvonalban

- lbujjon, fejjel nyjtzva karok mlytartsban - kls talplen, karok cspn, htrahzva,

- szkek kztt kgyvonalban

Futs: csak a szksorok kztti folyosn

Jelre: helyezkeds llva, lve, guggolva a szk kp - el, - mg, - mell balra, - mell jobbra, - fl, - al Gimnasztika: elhelyezkeds a szkeken

1) kh: Zrt ls a szken, karok oldals kzptartsban 1-4. Tlcsrkrzs elre 4x

5-8. Tlcsrkrzs htra 4x /vll, kar2) kh: Terpeszlls a szk mellett bal oldalon, jobb lb nyjtva a szken, karok

magastartsban 1-2-3 Trzshajlts jobbra 3x 4. Vissza kh-be 5-6-7 Trzshajlts elre

bal lbhoz 8. Vissza kh-be Ellenttes irnyba is / trzs

3) kh: Hajltott terpeszlls a szkkel szemben trzsdnts, karok magastartsban, szk tmljn tmasz 1-2-3 Trzsfordts balra 3x 4. Vissza kh-be 5-6-7 Trzsfordts

jobbra 3x 8. Vissza kh-be / trzs, vll, kar4) kh: Fekvtmasz szkkel szemben, emelt cspvel, tmasz a szk llapjn 1-2. Bal trd felhzsa, megtartsa mellhez 3. Bal lb nyjtsa htra vzszintig 4. Vissza kh-be Ellenttes irnyba is /has, far, trzsfesztk

4)

5) kh: Hanyattfekvs a szk eltt, lbak hajltva, als lbszron tmasz a szk llapjn,

tenyerek a combon 1-2-3 Fej, trzsemels, tenyr cssztats a trd fel 4. Vissza kh-be felmsznak a pkocskk /has

6) kh: Trdeltmasz a szk fltt keresztben 1. Bal kar emelse vzszintig 2. Jobb lb

nyjtsa htra vzszintig 3. Jobb kar emelse vzszintig 4. Bal lb nyjtsa htra

vzszintig 5. Bal kar leengedse 6. Jobb lb leengedse 7. Jobb kar leengedse 8. Bal lb

leengedse vatos repls /ht, trzsfesztk, koncentrci7) kh: Zrt ls a szken, karok magastartsban, nyjtzs belgzssel 1. Trzshajlts elre

gmbly httal kilgzssel, szk lbnak rintsvel 2. Vissza kh-be

/ ht nyjts, mellkas tgtsa kp

Jtk: Folyos fog

Hagyomnyos fogjtk. Akit megfogott a fog, lel egy szkre. Csak a szksorok kztt szabad kzlekedni. Jtszhatjuk gy is, hogy a kicsik kzl kt fogt vlasztunk.