-172

Koüarits József és íiai (12—4-2)

czimzett legelső

vászonruha gyári raktárbanváczi-ntczában Pesten,

kaphatók a legolcsóbb árakon s legnagyobb választékbanmindennemű kész fohérnemüek férfiak, hölgyek és

gyermekek számára.Férfi-Ingek, rumburgi, hollandi vagy irlandi vászonból 2 ft. 50 kr., 8 ft., 8 ft. 50 kr.,

4 ft., 4 ft. 50 kr., 5 ft., 5 ft. 50 kr., 6 ft., 6 ft. 50 kr., 7 ft., 8 ft., 10 ft., 12 ft.Báli Ingek férfiak számára 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft., 4 ft. 50 kr., 5 ft. Himezettek

6 ft, 7 ft., 8 ft., 10 ft., 12 ft., 14 ft. egész 20 ftig.Silnes férfi-ingek, 1 ft. 50 kr.,2 ft., 2 ft. 50 kr., 3 ft.Férfi-Ingek fehér madapolanból 1 ft. 50 kr., 2 ft., 2 ft. 50 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft.Férfi-gatyák vászonból, magyar, félmagyar vagy franczia szabásban 1 ft. 75 kr.,

2 ft., 2 ft. 25 kr., 2 ft. 50 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr.Férfi-kraglik, kézelők, nyakkötök, kapczák és mindennemű vászon-és battiszt-

zsebkendók.Női Ingek vászonból egyszerűen 2 ft. 25 kr., 2 ft. 50 kr., 3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft., 5 ft.

hímzettek3 ft., 3 ft. 50 kr., 4 ft.,4ft.5O kr.,5ft., jobban hímzettek 6 ft., 7ft.,8 ft.,10 ft., 12 ft., 14 ft., a legújabb franczia divat szerint 4 ft, 4 ft. 50 kr., 5 ft, 6ft,7 ft., 8 ft, 9 ft, 10 ft., 12 ft.

Női háló-corsettek 1 ft 85 kr., 2 ft. 2 ft. 25 kr., 2 ft. 50 kr., 2 ft. 75 kr., 3 ft.,3 ft. 50 kr., 4 ft, 4 ft. 50 kr., 5 ft, 6 ft, egész 12 ftig.

Nol vall-füzök franczia alakban 1 ft. 50 kr.,2 ft, 2 ft 50 kr., 3 ft, 3 ft. 50 kr., 4 ft,4 ft. 50 kr.

flíöi alsószoknyák és nadrágkák perkailból, chiffonból, schnürl és píquetbarchet,éjjeli és negligé-főkötők, kapczák czérnából, pamut, gyapot és mindenneművászon- és battiszt-zsebkendők.

Fin ingek vászonból, madapolanból és színesek is a legjutányosabb árakon, úgyszin-tén gatyák és kapczák.

Leányka-ingek kivarrva vagy egyszerűen, corsettek, nadrágkák és kapczák.A legnagyobb választékban béllelt alsó-Ingek és nadrágok urak és

hölgyek szamara, úgyszintén mindennemfl téli szükségletek, fegnjabb fla-nell-ingek és shawlok.

Továbbá ajánljuk nagy raktárunkat, rumburgi, hollandi s irlandi vászonból, da-rabját 25, 27, 28, 30, 32, 35, 38, 40, 50, 60 egész 120 ftig.Creas-vászon 12 ft, 12 ft 50 kr., 13 ft, 14 ft, 15 ft, 16 ft, 17 ft, 18 ft, 20 ft.

egész 25 forintig. 1131 (3-8)TörfllkÖzö-kendók toczatját 5 ft. 80 kr., 6 ft, 90 kr., 7 ft 50 kr., 9 ft 50 kr.,

10 ft, 12 ft., egész 20 ftig.Asztalkendők tticzatját 5 ft, 5 ft. 50 kr., 6 ft. egész 12 ftig.Szines ranefas ágyneinüeknek 9 ft., XO ft, 11 ft, 12 ft, 13 ft. egész 16 ftig.Asztalkendők és készletek damasztból 6, 12, 18 és 23 személy számára.Függönyök a legnagyobb választékban 4 ft, 5 ft, 6 ft., 7 ft., 8 ft., 9 ft, 10 ft.,

12 ft, 14 ft̂ , 15 ft. párja.Asztal- és agjteritoli, kavé-nbroszok és szerviettek.Ulenyasszonyt-bozoniány-kiállilások 200 frttól 2000 forintig, kész fehérnemiiek-

ben és vászonánikban a legnagyobb választékban kaphatók. Kimerítő árjegy-zékeket kívánatra bérmentesen megküldjük.Levélbeli megkeresésekre még az nap, melyen megkapjuk, expediáljuk, és cso-magolási dijt nem számitunk. 1BH

TOROK

SENTtHKtBPiCflZMSSCI ú .KIAUITÍ.S f, )

Walser Ferenczgép- és tnzoííó-szfrek iíyá

harang- és ércz-Ontftdéj

1036 (14—20) *

Pár rövid sor Vidats liursajliiiriil.Gazda ember

tudja becsülni a bor-sajtót , tudja, hogymennyi veszendőbemenő jó zamatu mus-tot takarit meg jósaj-tójával. Sajtót készí-teni minden ács, min-den molnár, s mindenkis gyáros kinyújtjakezét, pedig a jó sajtókészitése nem olyankönnyű dolog. És havan olyan sajtó, melyazonkivül, hogy jólsajtol, — mi magábanmár nevezetes, — mégmás jó tulajdonságo-kat is rejt magában,ez kétszeres figyelmetérdemel.

Tapasztalásomután mondhatom,

hogy Vidats borsajtóie tekintetben kitűnők.Szőlő gazdáinkat ér-dekelni fogja e jeleskészítmények megis-merése, íme rövidenelmondom miből álljósága:

Vidats szilárd és becsületes magyar készitményü gyártmányaiso kkal ismere-tesebbek, mintsem azok ez oldalról bővebb ismertetésre szorulnának. Csak aleirásraszorítkozunk tehát.

Vidats sajtójának előnye először abban áll, hogy csavarja lassú, nem gyors ka-nyarságu. Ennélfogva lassabban haladva szőrit, közben időt engedve a mustnak ut-törésre ; mert a gyors kanyargásu csavar hirtelen nagyot nyomván elzárja útját a must-nak, s a törkölyt kívül keményre szorított réteggel vevén körül, közből ép szemekethagy meg. Jól elrakott törkölyrétegnél Vidats sajtójában ez nem fordul elő.

Igen könnyen és gyorsan kezelhető. Hordó-alak u dongákból áll, melyek ne-gyed hüvelyknyire vannak egymás mellé alkalmazva, s e nyitott hordócskát két-kétvasabroncs foglalja össze A donga csoport két félkörből áll, s ha a törköly ki vanfajtolva, a dongák két felé nyílnak s ezen egyszerű műtét után kivehető a törkölycsomag, s helyébe a gyorsan összeállított keretbe ismét más rendbeli rakható. Sok-kal gyorsabban és egyszerűbben kezelhető, mint a négy oldalú.

De tisztábban is tartható annál, mert itt nem lyukakon foly ki a sajtolás, ba-nem a dongák közein. Kinek lyukacsos sajtója van, tudja mennyi időt vesz igénybe alyukak kitisztogatása, s a fürt lyukak e mellett mindig adnak egy kis eczetes izet asajtolásnak, mert a fúró megszaggatja a fa fejtjeit.

Medenczéje alól kemény szerkezetű, s a felső roppant nyomásnak egész erővelellenállani képes öntött vas medencze, melytől szintén nem kap izet a must, míg a fa-metlenczénél vagy fa csatornánál ez el nem hárítható. 1127 (3—3)

Ezenkívül nagy előnye az, hogy igen szűk helyen elfér.Az én sajtóm egy 9 lábnyi szélességű sajtó, szinben van felállítva, s igen köny-

nyedén és jó kézügyben kezelhető.Szerkezete egyszerű, könnyen szétbontható darabjaira, s könnyen összerak-

ható. Tömör faoszlopokon és talpakon áll, erős vaskapcsok tartják össze, s nemkönnyen romlik. Csak az idő foga emészti meg, ennek pedig semmi sem áll ellent.Ha pedig egyes darabjaiban valami nagy alig képzelhető erőszak által baja történ-nék, minden falusi kovács és minden ács, kipótolhatja hibáit.

Es ennyi előnye mellett az ára sem nagy. 125 ft. magában ugyan sok pénz, dea czélszerü szerkezet által megtakaritott must, kiváló jó évben csakhamar kifizeti; hapedig azt veszszük, hogy egy közönséges fasajtónak az ára 50— 60—80 ft., mely egy ti-zedét sem szolgálja meg anrcak, mire ez képes, akkor valóban jutányosnak mondható.

Ismétlem, nemcsak meg nem bántam a ráfordított költséget, de egész jó lelki-ismerettel ajánlom szőlőmivelő gazdáinknak, figyelmeztetvén őket, hogy a kinekszüksége van rá, idejekorán rendelje meg, mert a gyár ilyeneket csak kivételkép ké-szít, s nem nagy számmal; őszszel tehát, mikor a körmünkre égett, alig lehet reményahhoz, hogy készet talál valaki, bár néha, mint nekem is szerencsém vala, ilyenkor iskap egyet-egyet ki hozzá fordul.

Pesten, 1871. május végén. l laszák IliigÓ.

Teljes a legujalíii [dónkig!

Gyöngeségi állapotok gyógyítása.A perni coca-novénynek rendkivüli gyógyereje, melyet legelőször is Hnm-

bold Sándor az ő Kosnios-ában ajánlott, tudományos tekintélyek által már régelismertetett. Az elgyengült nemző-idegrendszernél, a 3-dik szanm eoca-Iapda-csok, a legfényesb eredményeket idézik elé. — (Egy dobosz ára a porosz gyógysze-részi illeték szabályzata szerint 1 tallér, hat doboszé 5 tallér.) A hirneves dr. Samp-son tanár által a coca-lapdacsok használatáról irt füzetke, egyátalában mindenmegrendeléshez hozzácsatoltatik, s a ..szerersenhez" (rum Mohren) czimzettaryÓRyszertár által Mainzban, külön ingyért is megküldetik. 1125 (S—7)

SS3SS5KÜÍSS,-'. -

Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatalában (egyetem-utcza 4-dik szám)megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:

A VILÁGTÖRTÉNETtankönyve.

Tekintettel a műveltségre, irodalomra és vallásra.Irta

dr. WEBER GYÖRGY.A tizedik btivitett kiadás után.

I. kötet. Az ó világ története. (501 lap) 2 ft. 40 kr„II. kötet. A népvándorlás s az esyistenhivés megalapítása- A közép-

kor. (400 lap) 2 ft. 40 kr.III. kötet. Az újkor története — a franezia forradalomig (379 lap) 2 ft.IV. kötet. Az uj és legújabb kor története a franczia forradalomtól a mi

időnkig (1865). (392 lap) % ft.V. kötet. A német és magyar irodalom történet vázlatban és az egész műre

vonatkozó tárgymutató. 432 1.), fűzve 2 ft. 40 kr

Tizeimyolczadik évfolyam.

Kiadó-tulajdonos Heckenast Gnsztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1871 (egyetem-utcza 4-dik szám alatt).

Előfizetési feltételek: a Vasárnap! Ujeág és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt.Csupán Vasárnapi Újság: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politikai Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

E napokban (szeptember 16—19.) tartjaPesten az első magyar tűzoltó ünnepélyt amagyarországi tűzoltó egyletek összesége.A tárgy fontossága emberiségi, jótékony-sági s nemzetgaz-dasági szempont-ból , a tűzoltás fér-fiassága, sőt hősies-sége egyaránt ké-pesek nagy érdeketgerjeszteni átalá-ban a nemes vállal-kozás- s különösenaz emiitett napo-kon tartandó elsőily nemű magyar ün-nepély iránt. S azérdek, valóban ugylátszik, nem is hi-ányzik. Nemcsak azországban levőösz-szes tűzoltó egyle-tek, számra márharminczan, képvi-seltetik magukat azünnepélyen, hanemszámoskülföldi egy •let is, melyek a pestiközponti egylettel

összeköttetésbenvannak. Ez az ün-nepélynek nemcsakországos, de némi-leg nemzetközi jel-leget kölcsönöz.

Mihelyt az ün-nepély napjai le-folynak s a kilá-tásba helyzett való-ban nagyszerű ésérdekesbnél érde-kesb gyakorlatok le-játszatnak : lapunkis ismertetni fogjaazokat, képben ésleirásban. Elölege-sen is kifejezést ki-vánunk adni melegérdeklődésünknek atűzoltás fontos ügyeiránt, azon fiatalférfiú arczképéneks életrajzának köz-lése által, kinek ezügy hazánkban ha-sonlithatlanul leg-

G r ó f S z é c h e n y i Ö d ö n .többet köszönhet, ki annak nálunk valódimeghonosítója, csaknem kezdeményezője.Ez gróf Széchenyi Ödön, a „legnagyobbmagyar" másodszülött fia. Mert bár az ő

G R Ó F S Z É C H E N Y 1 Ö D Ö N .

föllépése előtt is volt hazánkban egypártűzoltó egylet, s bár a magyar nép, — ki-vált az alföldi tősgyökeres magyar,—egyletnélkül is kitűnő tűzoltó, — de az egész

ügynek rendszereséletet az ö kezde-ményezése s az a pél-dás kitartás adott,melylyelö — anyagiáldozatot ép oly ke-véssé kiméivé, minttesti fáradságot, sötszemélye koczkáz-tatását — már évekóta ez ügy élén áll.

Gróf SzéchenyiÖdön a „legna-gyobb magyar" fia.S ez a megbeesül-hetlen előny, nagyérdemü s ritka je-lentőségű atyátólszármazni, nem kisnehézséggel is jár.A világ, már ifjansokat követel azembertől, mindjártapja mértékével mé-rik, tehát a legma-gasabbal, s önkény-telenül feltolakodika kérdés: méltó fia-eapjának? Közönsé-ges halandókban el-ismerésre méltók-nak talált érdemekés jelességek mégnem elégitik ki aközvárakozást, s azily módon biráltkönnyen alul ma-rad a közvélemény-ben tulajdon képi ér-demén is.

A fiatal gr. Szé-chenyi Ödönnél ezaz eset csak félig áll.O nagy nevű apjasok oldalú műkö-dési köreiből, min-den tért és érdeketátölelő nagyszerűszellemi hatékony-ságából, szerencsés'tapintattal csak egykisebb részt válasz-'

38-ik szám.

Pest, szeptember 17-én 1871.

1

iíHi

l

tott ki (egyelőre) működési térül magá-nak ; s e szerényen választott téren mároddig is elég elismerésre méltót tett, hogy— ha atyjával párhu^ imba nem állítható is— apja méltatlan fiának ne tartassák. Ertjüka sport és az anyagi érdekek, s ezek közt iskülönösen a technikai vállalatok mezejét.

Gróf Széchenyi Ödön 1839. deczember14-kén született Pozsonyban. Iskoláit Sop-i*onban végezte, a közidöket pedig részintCzenken, részint Bécsben töltötte, a családikörben. 1848 után, mikor atyját, a hazaügyeinek aggasztó fordulata következtében,köztudomás szerint, a lelki hábort előidézőroham érte, a nagy gróf Bécsbe, majd Dob-üngbe vitetvén, ödón, ki akkor még csakí> éves volt, az iskolán kivüli idót többnyireatyja mellett töltötte, ki az óriási lelki csa-pásból, ha teljesen ki nem gyógyult is soha,csak hamar magához jött annyira, hogy a velelétei roszjhatást ne gyakoroljongyermekeire.

Iskoláit végezve, atyja kivánatára, na-qyobb külföldi utazást tett. Az 1860. hús-vét reggelén bekövetkezett véres katasztrófután, a családi gyász visszavonult hónapjaileteltével, 1861 elején Ödön gróf is Pestreköltözött s a 21 évét alig betöltött ifjú, sze-rény kezdeményekkel bár, csakhamar fel-lépett a közélet s tevékenység terére.

Mint fiatal mágnás, főuraink nevelésirendszeréhez képest, először is a sport te-rén tüntette ki magát s jelesen a hajózásisport volt kedvelete. Még emlékezhetünk,-i közkedvességgel találkozott regattákra(csolnak-versenyekre), melyeket a fővárosiDunán rendezett. Még szélesb körben oko-zott feltűnést kis gőzöse a „Hableány," me-lyet az európai vizekre vitt, s gyakorlatiés személyes kísérlettel igyekezett megol-dani a sokat vitatott kérdést, mikép le-hetne Európa kontinensén át, vizi úttalkötni össze az Északi (német) illetőleg azAtlanti-tengert a Fekete-, illetőleg a Föld-közi-tengerrel. A kérdés, máskép téve föl,arra megy ki: melj' ponton s inikép lehetnea Dunát, az ellenkező irányban folyó nagyfolyamok, a Rajna, Eibe vagy Odera, vala-melyikével, hajózhatólag összekötni. Gr.Széchenyi Ödön hajózási vállalata, melyszerint Pesten a „Hableány" 12 lóerejügőzhajóra ülve s maga vezényelve azt, fela Dunán Khelheimig, itt a Lajos-csatornánBambergig, innen a Mainán le Mainzig, aRajnán föl Straszburgig, a Canale-latera-le-on Nancyig, a Marne-ou le a Szajnába sezen Parisig vitte hajóját, derék útitársávalFollmann Alajossal (most a dalegylet elnökes a tűzoltóságnál szakaszparancsnok), — Eu-rópa-szerte nem kis feltűnést okozott; vala-mennyi geográfiai s tengerészeti társaságévkönyveibe jegyezte a sikerült kisérletet;a párisi világkiállításon pedig, melyre a..Hableány" tulajdonkép evezett, a kiállitási nagy arany érmen kivül, tulajdonosi abecsületrend keresztjével s más külföldirendjelekkel is lön kitüntetve.

Á sport tnulaságos, bár szintén erőedzös kitartást igényi >, gyakorlat >ival azonbannem elégedett m g . A haj<>zást elméletilegés gyakorlatilag oly szorgalommal tanulta,mintha abból akarna vagy kellene megél-nie. Hajókapitáuyi vizsgát tett le s többizben ön kény tes szolgálatot tett a dunagóz-hajózási társulat gőzösein.

Nemsokára m "g f mrosabb kezdeménye-zések közepette találjuk. A g ízkompok esz-méje, melyek a<ldi<f, mig a láuezhid egyvagy két hasonlóval nem szaporitfatik, aszemély- s külö i >s.-n a tohersz.Uliást köz-vetítené a test véi-f ivarosok, illet leg azianerHö és túlsó Dunapart k >zt, ez eszmesoká és koim>l\an fugliilkoztiitta; s bar mégeddig nem sikerült életbeléptetése,

474

látszik nem soká fog az elmaradni s kezde-ményezése folytán a kormány fogja azügyet a jövő tavaszszal kezébe venni.

Még sokkal fontosabb, s már a legszebbsikerrel is koronázott vállalata a budaivároldalon fölvezet > gőzsikló, melyet —mig készült — sokan lehetetlennek tartot-tak, sokan gúnyosan kinevettek, sokan —ha létesülne is, esküdtek, hogy nyakukatreá nem bizzák, — s, melyet ma mindenkiörömmel s félelem nélkül használ, miutánbiztossága minden próbát kiállt, s gyors,olcsó, kellemes, minden tekintetben czél-szerii közlekedési eszközül bizonyult a vár-oldal meredekén. Bár a vállalat kivitelétidőközben egy részvény-társulat vette át,köztudomású, hogy Széchenyi Ödön annaknemcsak kezdeményezője, hanem a kivitel-ben is legfőbb részese; a gőzsikló elvál-hatlanul az ö nevéhez van kötve.

Alig van azonkívül is részvény-vállalatanyagi téren, melynél nevével nem találkoz-nánk. Hogy többet ne említsünk a duna-parti „Hungária" nagyszerű részvényszál-loda létrehozásában is egyik fó részes volt.Számos vállalatnál kezdeményező, vagyegyik alapító. -

De kétséget nem szenved, hogy legfőbbérdeme épen azon nagyszerű társulás és vál-lalkozás megteremtésében áll, a melynekalkalmából most is vele s egyéniségével ésmég rövid múltjával foglalkozunk: értjüka magyarországi tűzoltó-ügyet.

Első felléptétől fogva kiváló előszere-tettel foglalkozott e szintoly férfias mintnemes emberiségi ügygyei, hogy ugy szól-junk a sport e legnemesebbikével. Csakha-mar átlátta, hogy e részben alapos előta-nulmányokra van szüksége, hogy e fölötteelhanyagolt tért hazánkban kellő mérvűvirágzásra emelje, mely a müveit világ enemű intézményeinek , színvonalán álljon.E végből már a hatvanas évek elején na-gyobb utazást tetf külföldre s különösenAngliába, hol a tűzoltás, mint annyi másegyéb is, a legjobb lábon áll. Itt a tűzoltóegylet iskolájába, majd közemberei közébeállva, mindaz elméleti képzettséget, minda teljes gyakorlatot elsajátította s a tűzol-tás minden fogásaival és teendőivel, azon-kívül a tűzoltó egyletek legczélszerübbszerkezetével megismerkedvén, azután mégEurópa többi fővárosaiban is kimeritőlegtanulmánvozta a tűzoltási ügyet s e részbenteljes képzettséggel tért vissza hazájába.Itt megalapította a fővárosi tűzoltó egyle-tet, nudy az ország több vidékein is hasonlóegyletek létrejöttét eszközölte, s most épenazon a ponton áll (s ez a jelen ünnepélyekgyakorlati jelentősége), hogy országosanszervezkedjék, mindenütt fiók egyleteket lé-tesítsen s az ország minden városában és na-gyobb községében szervezze e fontos ügyet.

# Csaknem tíz évi fáradozással, valóbanelismerésre, sőt tiszteletre méltó eredménytsikerült kivívni gr. Széchenyi Ödönnek. Ösem fáradságot, sem költséget nem kímélt.Egymaga áldozott ez ügyért, mely min-denki köz ügye; nagyszerűen szervezte sközvetlenül maga vezeti, mint parancsnok,a fővárosi tűzoltókat; egy pár nagyobbtüzeset alkalmával, legközelebbről a nemz.színház melléképületében kiütött s e féltettközintézetünket oly vészesen fenyegetőtűzesetnél is, ügyességének, lélekéberségé-nek, a veszélyt, sőt halált megvető férfiasbátorságának kitűnő példáit adta. Hogy aparancsnok (mint a nagy hadvezérek szok-tak) példát adjon az éberségben, készségben,nélkülözésekben csapatjának: f(őrhelyenegy kis szűk örszobában lakik,egy ször-divá-non hál, s mint k z-katona él társai közt.

Az egylet, melynek élén áll, már a haza

határain túl is el van ismerve; több minttizedfél száz külföldi hasonló egylettel vanegyenes összeköttetésben; bár uj vállalat:egészen be van fogadva a nemzetközi közös-ségbe.

Gr 'f Széchenyi Ödön szerepléséről más,szellemi érdekek terén, még nem szólhatunkMint a Deákpárt jelöltje a pestmegyei rácz-kevi kerületben kétszer lépett föl, dekisebbségben maradt. Van-e jövője a poli-tikai téren? nem tudhatjuk. De hogy gya-korlati tevékenysége ezután sem akar lan-kadni, arról meg vagyunk győződve. Közútigőzmozdonyokkal legközelebbről tett, éseléggé sikerült kísérletei köztudomásúak.De most egy sokkal nagyobbszerü tervvelfoglalkozik; ez nem kevesebb: mint hazánkfenállásának ezredéves ünnepére (1889)egy a naphoz méltó emlékmű létrehozása.A Gellérthegy-oldal szabályozására éslejt-méretezésére, kéjlakok és villákkal be-népesítésére, a tetőn pedig egy méltóságospantheon-vagy walhalla-szerü épület, s talánnemzeti katona-iskola felállítására, komo-lyan készítteti már a terveket, melyeket aközel jövőben be akar mutatni a fővárosiközmunkatanácsnak (melynek egyik tevé-keny s szakértő tagja maga is). Ez lenne azezredéves ünnep emlékmüve- Adja isten,hogy ezt is, és sok hasznos vállalatot létrehozhasson még!

F i r d ú z i.{Heine után.)

I.Ezüst lelkek, arany lelkek!Hoayha thómánt holmi giz-gazEmiit: azt ezüstben érti,Ezüst thómánról beszél csak.

Ámde fejdelemnek ajkai,Egy shnh ajkán, minden thómánArany thómán, — m t t a sháh csakArany thómánt fogad el s ád.

így gondolkodik mindenki,így gondolkodott Firdúzi;A nagy-hirü 8 istenítettShah-Namé dicső költője.

Ezt a nagy hős-költeményt 6A sháh kérésére irta,A ki mindenik verspárértEgy thómánt igére néki . . .

Tizenhétszer nyilt a rózsa,Tizenhétszer is virult ei,Tizenhétszer dalolá megS némult el a csattogány.

Addig ült a gondolatnakO^ztovátáján a költőÉjjel nappal s szőtte folyvástDala órjás szőnyegét.

Óriási szőnyeg, melybeCsodaszépen bele szőtteHonja monda-krónikáját,Farzisztánnak ős királyit,

Népe kedvencz hős vitézit,Tetteik- s kalandjaikkal;És a démonok világát,Kegelombokkal beszegve;

Mind oly élénk, oly virágos,Csupa láng, zománcz, szinpompa,Melyre égien sugárzikŐs Irán szent napvilága, '

Ama tiszta, égi napfény,Melynek végső tű/.-oltára— A Korán s muftik daczára —A költő szivébe' lángolt.

S hogy bevégezé dalát:Elküldé a dús kegyúrnakA költő azt kéziratban,Kétszer százezernyi verspárt.

Épen a fürdőben ült,A fürdőben ült GaznábanJó Firdúzi, ott találtaA shah két néger cselédje.

Egy-egy nagy zacskót czipeltMindkettő — s térdelve tetteA költő lábához azt, mintMűve fejedelmi diját.

A költő mohón nyitá fölA zacskókat, hogy szemét aRég óhajtva várt aranynakFényin éldeltesse . . . Hah, de

Látja — s mily megütközéssel! —Hogy sápadt ezüst thómánok,Tán kétszázezer — mi haszna!S keserűen fölkaczag.

Keserűn kaczagva osztáHárom részre ott a kincsetEgyaránt. A három részbőlMind a két szolgának egy-egy

Részt adott hordár-dijúl; — aHarmadik részt: azt a fürdőKészítő legénynek adta,Hogy logyen borra-való.

Azzal fogta rándorbotját,S a fővárost ott hagyá.Sarujáról a kapubanMég a port is jól lerázta.

II .

„Hogyha, mint szokás, csupánMit igért: nem tette volna,Csak szavát megszegte volna:Nem neheztelnék talán.

„Ámde megbocsáthatatlan :Hogy' szedett rá, mint egy gyáva,Kétértelmű csel-szavával,S még csalárdabb gondolatban.

,,Most is még előttem állBüszke képe, szemsugára;Alig van a földön párja,Minden íze egy király!

„Mint a nap az ég ivén :Mily tűz-fényt, s mily kegygyei ont a!Szava kész pénz, hogy kimondta,S én bolond, hogy elhivém!"

III .Mahomet, a sháh, jól ebédelt,S jó kedvű, hogy a jóval betelt.

Árnyékos kertben, puha vánkosokbanSzökő-kutnál ül, mely halkan csobban.

Lesi a sok szolga: parancs ha lesz-e?Köztök Anszári, a sháh kegyencze.

Körös-körül áll gok márvány váza,Csodaszép virágok bennök pompázva;

Mint odaliszkok, kecses körben állvaLegye/i magát sok karcsú pálma;

Kupresszek némán és mozdulatlan,Világ-felojtve, szent ámulatban.

De haliga, halkan kisérve lanttal,Egyszerre fölcseng egy lágy szelid dal.

Fölriad a sháh, elbűvölve:„Kié e dal? ki a költője?"

Anszári, kitől épen kérdezé,Felelt: „„Ez a dal a Firdúzié.""

„Firdúzi!" — s z ól a sháh zavartan.„Hol él a nagy költő, hogyan van?"

Anszári felelt: „„SzegénységbenS nyomorban él, már reges régen,

„„Thuszban, szülő-földjén, maga,Égy kis kert minden birtoka.""

Mahomet hosszan gondolkodik el r

Megszólal aztán: „Anszári, figyelj,

„Menj s ólaimból kiszemelve, gyMagadhoz száz öszvért s ötven tevét,

475

„Terheld meg őket minden kincsekkel,A mi csak ember szivének kell;

„Rakj föl, mi csak szép s ritkaság vanBecses ruhákban, kincs-drágaságban,

„Ivort, sz'tndal-fát, ne nézd becsét,Sok arany-, ezüst-csecsebecsét;

„Arany pohárt, ezüst butykosokat,Nagy pettyü párduez-bőrt sokat;

„Sok szőnyeget is, kendőket, csipkét,S mi szépet országom készít még.

,,E1 ne felejtsd ám, tarts rá számot,Sok drága fegyvert, ló-szerszámot.

,,,S a mi csak édes italatok van,És nyalánkságok, nagy fazakokban:

„Befőtt gyümölcsöt, mézes kalácsot,Mit íny megkíván, ha szem meglátott.

„Tizenkét mént is, arab televérLegyen mind, melylyel gyors nyíl nem ér;

„S rabszolgát, szinte tizenkettőt,Kiket le nem győz munka, sem böjt.

„Anszári, mind e drága lommalTe útra készülj s pedig azonnal,

,)S üdvözletemmel vidd el őket*Firdúzinak Thuszba, a nagy költőnek."

Anszári ugy tett a mint mondva volt:Öszvérre, tevére fölcsomagolt

Sok ajándékot, mivel föl nem érneEgy tartománynak a haszonbére.

Hogy olkészültek, három nap múlva,Nagy karavánnal megindula;

Maga is egy tevére felül,Piros zászlóval ugy ment elül.

Nyolczad nap érték Thuszt; az ott állSzűk völgy-öbölben, egy hegyfoknál.

A város nyugoti kapujánLármázva vonult be a karaván,

Zörgött a réz dob, szólott a tülök,Nagy diadal-zaj járt volök.

„La-IlUh, il-Allah!" kiált ujjongvaA sok tevohítjtsár egy húzómba.

— De a keleti kapun, ez alatt,Thusz másik végén, e porezbe' haladt

Nagy sokaság ki, gyász-menetbe':A meghalt Firdúzit temetve.

Ssáss Károly.

Zsugori Péter kincse.(Amerikai beszély.)

(Vége.)

A tél utolsó és a tavasz első napja kö-zötti éjen minden hasadás és repedés át lettkutatva, kivéve a konyha területét. E bal-jóslatú este borzasztó volt. Néhány órávalelőbb roppant hózivatar kerekedett, melyetmég mindig korbácsolt és kavargatott a le-vegőben az orkánszerii szélvész, mely olydühösen támadá meg a házat, mintha csaka lég fejedelme személyesen akarta volnaPéter munkájához az utolsó csapást meg-tenni. A vázmü oly nagyon meg lévén gyen-gülve és belső támaszai kiszedegetve, nemlesz vala csoda, ha e bősz viharnak valame-lyik erősebb rohama által az épület korha-dozott falai és csúcsos fedelei recsegve ésropogva tulajdonosuk fejére dőltek volna.ő azonban oda se nézett a veszedelemnek,hanem oly vad és nyugtalan volt, mint azéj maga vagy a láng, mely a kéménybe föl-fölcsapott a viharos szélvész minden egyesrohamára.

„Bort, Tabitha!" —kiáltaföl.—„Nagy-atyám pompás régi borát! Most már meg-iszszuk azt!"

Tabitha fölkelt füst-barnitotta ülőhelyé-ről a kemencze mellől s a palaczkot Péterelé tette, közvetlenül a régi sárgaréz lámpamellé, mely szintén kutatásai jutalma volt.Péter szemei elé tartá azt, s a folyadékonkeresztül nézve, a konyhát arany dicsfény-ben látta raggyogni, mely Tabithátiskörül-rezgé s megaranyozta ezüst hajfürtjeit ésegyszerű, szegényes öltözetét királynői fény-ben ragyogó díszruhává varázsolta át. Is-mét eszébe jutottak aranyálmai.

„Péter ur," — jegyzé meg Tabitha, —„hát megiszszuk a bort, mielőtt a pénztmegtaláltuk volna?"

„A pénz már meg van találva!" — kiál-tott fel Péter a vad izgatottság egy nemével.—j„A kincsszekrény hatalmamban van. Nemalszom addig, a mig ezt a kulcsot rozsda-lepte zárában meg nem forgatom. De min-denekelőtt igyunk!"

Minthogy pedig az egész házban dugasz-huzó nem volt, a palaczk nyakát a régiZsugori Péter rozsdás kulcsával üté le s ulepecsételt dugaszt egy csapásra lefejezé.Ekkor két kis theás csészét, melyeket azalmáriomból Tabitha hozott elő, színültig:tele töltött. Az öreg bor oly tiszta és csil-logó vala, hogy csak ugy fénylett és ragyo-gott a csészékben, melyeknek alján a bíborvirágokat sokkal tisztábban láthatólag adtavissza, mintha semmi bor sem lett volnabennök. Gazdag és finom illata szétáradoftaz egész konyhában.

„igyék, Tabitha!" — kiálta Péter. —„Isten áldja meg azt a jó öreg czimborát, aki e pompás italt magának és nekem félretette! Igyunk egyet Zsugori Péter emlé-kére is!"

,,S van is ám elég okunk, hogy megem-lékezzünk róla" — monda Tabitha, föl-hajtva csészéjét.

Mily sok éven át s a szerencsének mennyiváltozásain keresztül és mennyi különbözőviszontagságok között halmozhatta föl epalaezk azt a pezsgő örömöt és vidámságot,hogy utoljára két ilyen hű pajtás kiihassa!A régibb kor boldogságának egy része ma-radt fönn számukra, mely most szabaddálőn egy csapat folviditó látományban, me-lyek játszian röpkedtek a jelen idő vihará-nak és vigasztalanságának közepette. Mig-ők a palaczknak végére járnak, fordítsuktekintetünket másfelé.

Véletlenül ugy történt, hogy e viharoséjjel Barna János nem a legjobban éreztemagát ruganyos karszékében a kőszén izzótüze mellett, mely csinos társalgó termétmelegité. Természeténél fogva becsületes,jó fajta ember volt, nyájas és szánakozó, havéletlenül a mások szerencsétlensége sajátboldogságának jól kibélelt mellényén ke-resztül szivéig eljuthatott. Ez este sokatgondolkozott egykori üzlettársa, ZsugoriPéter felől, bolondos ötleteiről, folytonos-balszerencséjéről, háztartásának szegény-ségéről, mely utolsó látogatásakor annyirafeltűnt előtte, s Péter téveteg, szánalomragerjesztő tekintetéről, mikor vele az ablakonát egy-két szót váltott.

„Szegény ördög!" — gondola magábanBarna János ur. — „Szegény, kiíiczamodotteszü Zsugori Péter! Már csak a régi jó is-meretségért is gondoskodnom kellett volnaróla, hogy kissé jobb dolga legyen e szigora,rideg télben."

Ez érzelmek oly hatalmasakká lettekbenne, hogy a kellemetlen idő daczára iselhatározá Zsugori Pétert azonnal fölke-resni. Ez ösztön hevessége valóban saját-ságos vala.

A szélvihar mindenik süvöltése intésnektűnt föl előtte vagy legalább is annak tifntvolna föl, ha Barna János megszokja vala

saját képzelmének viszhangjait hallani aszélvész üvöltésében. Egészen megütődvejó indulatának ilyetén hathatós jelentkezé-sén, gyorsan magára szedé ruháit, nyakátés füleit sálokkal és keszkenőkkel be-burkolá, és igy fölszerelve fittyet hányt adühöngő zivatarnak. De a légi hatalmakmég csak most kezdettek hozzá amúgy istenigazában egymással viaskodni. Barna urépen be akart kanyarodni az utczasarkon,Zsugori Péter háza felé, midőn az orkánfölszedte lábáról s azután kegyetlenül belevágván őt egy hófuvatagba, elkezdé kiállóbbrészeit a fris hófúvással betemetni. Kevés re-mény mutatkozott ahoz, hogy a legközelebbiolvadásig előkerülhessen. Ugyané pillanat-ban kalapját is tova ragadá a vihar és felröpitéazt ama távoli régiókba, honnan még eddig-elő sohasem kaptunk semmiféle tudósitást.

Mindazáltal Barna ur mindent elköve-tett, hogy utat farhasson magának a hófu-vatagon keresztül és födetlen fejével a viharfelé fordulva nagy-nehezen a Péter ajtajáigküzdé előre magát. Akkora recsegés, ropo-

476

még most is emlékezném utolsó pillantá-somra, melyet rá vetettem, a mikor e vas-lemezü fedél rá zuhant. És azóta, bár het-ven éve, fotytonosan fénylett, ragyogottrejtekében és minden fényességét e dicsőpillanatra gyűjtötte össze! Ugy fog az fe-lénk ragyogni, mint a déli nap!"

„Akkor hunyja be szemeit, Péter ur!"— monda Tabitha, kissé kevesebb türelem-mel, mint rendesen szokása volt. — „Azisten szerelmére kérem, forditson már egyetazon a kulcson!"

Ekkor Péter, mindkét kezének egészerejével benyomá a rozsdás kulcsot a mégrozsdásabb zár mesterséges tömkelegébe.Barna ur ezalatt közelebb lopózott és kíván-csi arczát a másik kettőé közé nyujtá épenabban a perczben, a mikor a láda fedelétfölnyitá. De bizony csak semmiféle hirtelentámadt fény nem világitá be a konyhát.

„Mi van itt?" — kiálta föl Tabitha,föltéve pápaszemét s a lámpát a nyilt ládafölé emelve. — „Az öreg Zsugori Péterócska rongytára!"

kincse!" — monda Barna János. — „BizonyPéter, az ön druszája nagyon hasonlitottönhöz; mikor a tartományok papírpénzeötven vagy hetvenöt perczentre szállt alá,összevásárolta őket abban a reményben,hogy majd ismét emelkedni fognak. Még anagyapámtól hallottam, hogy a régi Péterkötelezvényt állított ki atyjának erről aházról s a hozzá tartozó földekről, hogypénzt kaphasson eszelökös tervéhez. De apapírok értéke folytonosan sülyedett, mígvégre ingyen sem kellettek senkinek; és ottállott az öreg Zsugori Péter, épen mint amásodik, pénztárában ezerekre menő kincs-csel, s mégis alig volt ogy darab rongya,mit magára vehessen. E miatt aztán *majd-hogy eszét nem veszté. — De soha se búsuljon,Péter! Ez épen olyanféle tőke, imelylyel alégvárakat szoktuk építgetni."

,,Ez a ház még a nyakunkra hull i t t ! "— kiálta Tabitha, mikor a vihar dühe fo-kozatos erővel növekedett.

„Hadd hulljon!" — monda Péter, ke-resztbe téve karjait, a mint a láda szélére ült.

gás, nyikorgás és nyöszörgés volt hallhatóbennt és oly baljóslatú ingadozás volt ész-revehető az egész romladékony épületen,hogy a leghangosabb kopogtatás is hallha-tatlanná lett volna e pokoli lárma mellett,így tehát belépett minden teketoria nélküls egyenesen a konyha felé tapogatódzott.

Berontását még ott sem vették észre.Péter és Tabitha háttal ült az ajtóhoz, egynagy láda fölé hajolva, melyet, a mint lát-szott, épen akkor vontak elő valamely üreg-ből vagy rejtekhelyből a tűzhely balfelölioldala mellől. A vénasszony kezében pislogólámpa fényénél Barna világosan látta, hogya láda vaspántokkal volt elzárva és rete-szelve és vaslemezekkel megerősítve s any-nyira megspékelve vasszögekkel, hogy akáregy század kincsét is össze lehetett volnabenne halmozni a másik évszázad számára.Zsugori Péter egy kulcsot igyekezett a zárnyitjába dugni.

„Oh Tabitha!" — kiálta föl, reszketőelragadtatással, — „hogy tudom kiállanivakitó ragyogását? Az arany! — a fényes,csillogó arany! Nekem ugy tetszik, mintha

If vára Marseille mellett.

„Bizony körülbelöl, Tabby," - monda .Barna ur, fölemelve egy marokkal a drágakincsből.

A holt és eltemetett gazdagságnak minőkísérteiét idézte föl itt Zsugori Péter, hogyattól egyúttal saját még meglevő kevésesze is tova riadjon! Kiszámíthatatlan ösz-szeg pénznek jelképei voltak ott fölhal-mozva, melylyel akár az egész várost meglehetett volna venni és minden utczát újbólépíteni belőle, de a melyért, bármily nagyvolt is, egyetlen józan észszel biró embersem adott volna egy becsületes hat pennyspénzdarabot. De komolyan szólva, mi lehe-tett hát a láda eme csalékony kincshalmaza?Biz az nem volt egyéb, mint egy rakás régitartományi hiteljegy, kincstári utalvány,vidéki bankok részvény-papírjai s másefféle limlomok, első kibocsáttatásuktól,tehát majd másfél századtól kezdve lecsaknem a forradalomig. Ezer fontra szólópapírok rozsdás pennykkel voltak össze-vissza vegyítve, de talán még annyit semértek, mint azok.

„Ez vala tehát a vén Zsugori Péter

„No, no, öreg barátom, Péter" — mondaBarna János. — „Nálam lesz egy kis la-kocska önnek és Tabbynak, és ezt a kincsesládát is majd csak elszuszakoljuk valahovabiztos helyre. Holnap megkísértjük egyez-ségre jutni ez ócska ház eladása iránt. Aház telke csak ér valamicskét, s aztán éncsinos kis öszegecskével kínálnám meg öntérette."

„Én pedig" — jegyzé meg Zsugori Pé-ter, újra éledve — „én pedig már készítet-tem is egy tervet, a melynél fogva pénze-met igen előnyös kamatokra tudnám elhe-lyezni."

„No, a mi ezt illeti" — mormogá ma-gában Barna János — „legjobb lesz, hamindjárt a legközelebbi törvényszékhezfordulunk gyámért, a ki e szolid pénznekgondját viselje; de ha Péternek mégis olynagy kedve kerekednék spekulálni, ám te-gye azt, szivének gyönyörűségére, a/ öregZsugori Péter kincsével."

Hawthorne N. után angolbólSámi Lajos.

If vára.Olvasóink közül bizonyára sokan emlékeznek

mégDumas világhirű rogényére, Monté Christóra,melyben a rajzunkon látható komor, barátság-talan kinézésü sziklavár oly megragadóan vanleirva.

Sötét, szomorú emlékű hely ez, mint mindenmás nagyobbszerü állami fogház. If várát a műveltvilág leginkább csak Dumas emiitett regényébőlismeri, de a franczia nemzet századok óta élénkemlékezetében tartá azt és átkozta folytonosan,mert mint egyik leghirhedettebb állambörtönben,a szabadságnak nem egy derék martyrja sinylődöttott évek hosszú során keresztül az uralkodói ön-kény nehéz lánczai között. Monté Christót nem isemiitjük; ő regónyhős és kalandor s inkábbképzeleti alak volt, mint valódi történeti személy.De a lánglelkü szónokot, Mirabeaut, kinek az elsőfranczia forradalom létrejöttét s azáltal az összesemberiség jogainak ér vényre juthutását legnagyobb

477

A Tuileriák romjai.A polgárháború Parisban a Tuileriáknak

csak a vázát hagyta meg. A nagyszerű történetiemlékeknek, melyek e büszke fejedelmi lakhozfűződtek, s a nemzet egykori fényének és nagy-ságának e világhírű múzeuma nem talált kegye-letre és kegyelemre a legújabb párisi forradalom-ban. A roppant nagy, elpusztult, elhagyatott ésa lángok dühétől feketére perzselt emléképületkőváza még romjaiban is moglepő, magasztos.Ugy tűnik fel, mintha e borzasztó égés a palotakülsejét azzal a hallgatag s mégis oly beszédesméltósággal vonta volna be, mely a múlt időkromjait jollemzi.

Kik téli éjeken látták a Tuileriákat, mikor azenével és tánczczal telt diszes termekben a bálokcsillogó csillárai meggyultak, a kik a Carrousel-téren sétálgatva föltekintettek a lámpák fényébenúszott ablakokra, melyeknek üvegtábláin a meg-hivottak és tánczoló csoportok sötét árnyai leraj-

mulunk, hogy oly kicsinynek találtuk azt, a mit olynagynak hittünk. A közép pavillon, melynek tető-zete nyomtalanul olenyészett, százados romhozhasonlit; az oszlopsorok rózsás vagy szürke szintváltottak, mintha osak az izzó nap és a régiségkölcsönösen ruházták volna föl e szinekkel. Min-denfelé csak gyászos romok láthatók. A szobrok,letört lábaikkal vagy karjaikkal, ugy állanakfülkéikben, mint valami katonák egy véres ütkö-zet után. Egy béna félisten egy lefejezett múzsávaláll szemközt. Itt a palota előcsarnoka volt; fönt.az első emeleten, a marsallok terme tárta ki pom-páit és arany diszitményeit. E kőlépcsőn lehetettoda feljutni, mely most szintén romlásnak indult,s melynek némely kövei ugy maradtak függve,mintha ki akarnák gúnyolni az egyensúly mindentörvényét.

A látogató ugy elbolyong és elmereng e sötétromok között! A kőmivesek ásói és kapái szünte-lenül turkálnak a porban. Mindenfelé romhalma-zok és hamuvá lett romok művek maradványai,

részben köszönhetjük, ,bizonyára ismerni fogjaminden művelt ember. E3 Mirabeau is több évenát szenvedett e majdnem hozzáférhetetlen szikla-börtönben.

If vára (Chateaud'If), mely jelenleg kommu-nista foglyok börtönéül szolgál, egy festői fekvéaü,meredek sziklasziget csúcsára van épitve Mar-seille város kikötője közelében. A szigetet inkábbnevezhetnők egy magasra kiemelkedő sziklazá-tonynak, melyet minden oldalról a Földközi-tengerháborgó hullámai csapkodnak. Csak rajzának lát-tára is azonnal a Dumaa élénk leírása vagy Byronlord gyönyörű „Chilloni foglya" jut eszünkbe.Mintha csak a természet maga is börtönnek szántavolna e mogorva sasfészket, oly visszataszító, olyanborzalmasan félelmes benyomást gyakorol a szem-lélő lelkére.

Hátha még a hozzá fűződő fájdalmas emlékekis eszünkbe jutnak!

Egy diszterem romja a Tuileriákbav

zolódtak, megrázzák fejőket e kormos falak éstátongó rések előtt, hol a hajdani fénynek nyomasem látható többé. Csak a néma óra, mely épenabban a perczben állott meg, mikor a rombolótűz hozzá érkezett, egyedül az idők e most már jhallgatagtanuja jelzi a pillanatot, melyben minden- jnek vége lett, a melyben a királyok palotája porbaomlott a fékét szakitott népdüh csapásai alatt. Amutató tiz perczczel kilencz óra előtt állt meg éstöbbé azóta meg se mozdult. Mozdulatlanul ma-radt, mintha e pompás emléképület szive lettvolna, mely megszűnt dobogni.

A palota hosszában, az ablakok között, füst-től barnitva, de a lángoktól megkímélve, antikmellszobrok néznek egymásra, mozdulatlanul,merev és fehér márványszemoikkel. Kívülről alátvány valóban megható, impozáns. Ugy tűnikföl, mintha egészen megnagyobbította volna e rop-pant pusztulás a palotát anyagilag, A lég meg-megrezdül az omladozó falak között s az ég min-denütt bokandikálhat a szomorú emlékű résekenát. Belőlről a benyomás egészen ellenkező. Elbá-

sevresi porczellán-töredékek, sárgás vagy kékszínekbe játszva, diszes khinai edények s többefféle drágaságok dirib- darabjai kerülnek elő aportömegek alól. A szétzúzott bronz-edények ésszobrok, a megolvadt óndarabok phantasztikuaalakokat öltöttek; a lángban ismét folyékonyalett és alakjából kivett üvegedényekre alig lehetismerni; a szebbnél szebb oszlopokon érczolvadmá-nyok folytak végig, durván, feketén, mint megannyi lávafolyam. Valóban, az egész palota nemegyéb egy valóságos vulkánnál, mely tűzzel ésromlással árasztott el maga körül mindent. Minthamég máig is forró, izzó lenne minden a május 23-ikiégéstől! Alig merjük az oszlopokat és falakatmegérinteni, félve, hogy ujjaink még most is meg-égnének tőlök.

Ilyen szomorú képet nyújt az egész roppantpalota. Ki tudná fölismerni a rajzunkon láthatóromhalmazban az egykor világhírű gypsztermet,melynek falai és plafondja oly remek gypszműdi-szitményekkel voltak borítva ? Paris monumentálisépületeire most igazán találnak Moore Tamás eme

szavai: „Mind elhervad, a mi fényes, — előbb, mi-nél fényesebb!"

Minő sajátságos játékai vannak olykor-olykora véletlennek! A romokat eltakarító kőmivesekegy márványlap összetört darabján e föliratot lel-ték : „L'empii e c'est . . . " A többi botü le volttörve, hanem a császárság e phrasisát a valóságegészité ki. — „L'empire c'est la paix" („A csá-szárság a bt ke") — o szavak voltak eredetileg amán ánylapra fölvésve, mely oly iszonyúan, olygúnyosan vette ki magát e szomorú helyen, ilyenBzörnyü romlás és pusztulás közepette. Azonban adüledező falak viszhanyja, mintha vádló hangondörögte volna vis3zn: „A császárság — e rombo-lás és pusztítás!"

A dicső múltnak történeti emlékeiből, me-lyi kro mindig büszke lehet a franczia nomzet, csakez egyetlen fölirat maradt meg a marsaitok ter-mének falán: „Jena!" Vájjon o négy betű épen ma-radása isten láthatatlan ujjának amaz ismeretesMane, Thokel, Phares-féle intése akart-e lenni azelbizakodott német császárra nézve, moly őt dia-dalmainak mulékonyságúra emlékeztesse?

Avagy talán azért maradt fönn e négy betű,hogy a francziákat, bármennyi csapás érte isszerencsétlen hazájokat, szüntelenül arra emlé-keztesse, hogy ha voltak e nagy nemzetnek sötétgyásznapjai, de győzelmes, diadalmas napjai szin-tén voltak s lehetnek még ezután is?

íme íehát ennyi maradt meg az egész Tuile-riákból: összerepedezett és omladékony vastagkőfalak és e kitörölhetetlen, soha el nem enyész-hető név : Jena! S. L.

478

népts falvak évről évre uj meg uj rajt bocsátanakki magukból, milyek az ipari (városi!) foglalko-zásoknak adják magukat. S Mecklenburg nemtartozik a sürün lakott országokhoz.

De legyen oleg ennyi abból, mit a gőzös sebesreptében a táj szemléletéből merítettünk.

Lübeck, Hamburg, két pompás város, me-lyeknek ódon része a messze középkorba vezet elbennünket, mig az uj paloták, s modern forgalmiélet a jelent körvonalo/.zák. Lübeck szebb, a meny-nyiben tisztább, Hamburg szebb, mert nagysze-rűbb. Lübeckben a középkor épen lett fentartva,Hamburgban fösvényen tatarozva. Lübecket mesz-sziről tekintve is,észre vesszük, hogy nevezetességeia középkorból erednek; azok a szédítő magas tor-

ban mind a két város megtartá, s nem olvadt bePoroszországba Alkotmányuk demokratikus köz-társaság, melynek élén áll egy polgármester, s azélethossziglan, tudósok s kereskedőkből választottsenatus, s a polgárság (120 tagból álló bizottság).Köztársaságok a német császári sas számvní nlm

lazatu há^ak tagadhatlanul magukon hordják aközépkor bélyegét. Egy szellemdús német tudósa házak építési modorából vont az egyes korokjellemzésére következtetésekot. Igy szerinte a kö-zépkori keskeny elejü házak, melyekből alig nyí-lik egy-két ablak az utczára, a középkori családi" 1 " t elzárkózottságára és patriarkhalis voltáraélet

Az Északi- s Keleti-tenger partjáról.Hu e sorokban az Északi-tengertől 18 mért-

földnyire fekvő Itamburg-vól s a Keleti-tengertőlkét mértföldre eső Lübeck-rői lesz szó, fol ne tűnjéksenkinek sem, hogy daczára etetemos távolságnak,mégis a tenger partjára helyezem észleleteim szin-terét. Igen, Hamburg, Lübeck a távolság d;.c/árais tengerparti \ árosok, — és pedig az által, hogya tenger árapálya egész o városokig terjed; ha azárapály nem érne o városokig, helyükön valószí-nűleg apró kis városok államinak.

A német nemzetgazdák lübecki kongresszusavonzott engemoí ez ős híres hnnzn-városokbu; dekijelentem előre, hogy szíves olvasóimat nem fo-gom nemzetközi kereskedelmi politikával, bank-kérdéssel, pénzreforramal untatni, hanem elbe-szélem azt, mi nekem az ott: ni társadalmi s gaz-dasági életből, foglalkozásokból újnak, érdekesnektetszett.

És e vidékeken oly sok meglepőt, ujat találegy magyar ember. A mint a berlin-bücheni vas-úton haladva, elérjük Mecklenburg határait, csakegy tekintet a vidékre s felismerszikt-lőttünk ide-genszerűsége. A falvak semmi különöset nem mu-tatnak, legfelebb tán az tűnik fel, hogy csaknemminden faluban az egyszerű szegényes zsúp-fodelesházak mellett egy-két pompás uri kastély van ;jelentve, hogy oly vidéken utazunk, hol fényesnagy birtokok mellett csekély számú apró törpe-gazdaságok honolnak. S ha okát keressük e je-lenségnek, a táj szemlélete is elénk tárja, a mitkerestünk. E vidéken nz u. n. fűgazdasági rend-szer, •> agy mint a németek nevezik: „Feldgras-wirthschaí't" ^ an divatban. A birtokok legtöbb-nyire két részre vannak osztva, az egyik felénrozsot s zabot termeltetnek, a másikon fű nő;nég\ öt év múlva megfordítják; a réteket eko aláveszik, a az eddig eke alatt volt részt befüvesitik.E gaz ! ság mellett természetesen csak nagy bir-tokos boldogulhat, mert egyrészről a művelés ne-hezebb és költségesebb, másrészről a rétül, illetőleglegelőül hasmáit füveseken nem lehet messze szál-lítható produktumokat termelni, s igy a gazdákmarha-t«nyésztésre s tejgazdaságra vannak utalva,a mi mindig tetemes tőkét igényel. E rondszornekez a gazdasági oka. Do ennél sokkal jellem-zőbbek a földrajzi s égalji okok. E vidék közel* tengerparthoz feküdvén, sok a vize s esője, a mia befűvesítést rendkivül gyorssá teszi; továbbá aég ilj itt már hidegebb, mint nálunk, a terményekkésőn érnek (szeptember végén még a zab többhelyütt lábán volt), a igy nem czélszerü pusztánveteményeket termelni, mivel igen erősen ki van-nak téve :i fagynak, s ép ezért az egyes tel :ekköröskörül élőfa-sövényekkel vannak befoglalva,m< h ek a veteményeket a fagy ellen védik.

Nagyobb városokat, gyárkéményeket csakelvi'tvo találunk. Igen természetesen. Nagyobbvárosi élet és kiterjedt ipar csak oly vidéken ho-nosulhat meg, hol a sürün egymás mellett levő,

emlékeztetnek, mig az ujabbkori, s a menn\ írecsak lehet, utczára néző ablaku házak a nyilvános-ságra s lazább cs.Jádi kötelékekre mutatnak. Any-nyi mindenesetre áll, hogy a középkori rendi szel-lem s ebből folyó zárkozottság, nyilvános élet hiányamellett nagyon is indokolt volt a házak elzárása,mig ma, midőn minden a nyilvánosság, közeletután tor: nagyobb szerepet játszik az utcza. De alegjellemzőbbek Lübeckben az u. n. „gang"-ok.Igen keskeny fedett sikátoron, mely gyakran aligember-magasságu, haladunk előre, s mikor be-jutottunk, meglepetéssel veszszük észre, hogy egyvagy több térés udvarban vagyunk, mel) ben többház van egymás mellett. Kísérőnktől tudtam meg,hogy c „gang"- vagy ,,udvar"-rendszer védelmiszempontból volt a középkorban igen előnyös;az ellenség ellen csak ogy szűk, keskeny bejá-ratot kellett védeni, s a védelemre az udvar-ban levő több ház lakói állottak készen. Milyenidők voltak azok, midőn még nagy városok házaitis hadi fortély lyal kellett építeni?

A kellemes bem omás, melyet Lübeck csinostiszta utczáiban'nyerünk, egészeneltünik Hamburgközépkori roppant faházai között. Valóban nem-csak véghetetlen pszkoaak, de egyszersmind fur-csák is ezek a hamburgi régi házak. Három, négyemelet van egymás tetejére rakva, ugy azonban, |hogy mindég) ik emelet prír lábbal kijebb áll, miáltala legfelső emelet sok szór jegy ölnél is kijebb jő,mint a földszini épület. Ennek az építési modornakratióját még most sem értem. Hanem annál pom-pásabb az uj város s az a palota-sor, mely a belsőAlser-tó kőiül épült. Itt látja az ember azt az élesellentétet, mely ;z uj s a régibb korok ízlése kö-zött létezik.

Lübeckben minden kisebb s egyszerűbb, mintHamburgban. Igy a társadalmi élet is. Lübeck40,000 lakosságával kis város, Hamburg közel200,000 lakosával nagy nagyváros. Ez pedignemcsak a számnál fogva. Lübeck utczái néptele-nek s kikötőjében is csendesebb az élet; egészenmásként Hamburgban; különösen ha az ember akikötőkhöz megy, a világ minden részéről találeinboreket. Lübeck voltaképen kicsiben üzi a vi-lágkereskedelmet, hajói csak a Keleti-tenger kikö-tőit látogatják s legnagyobb a forgalom Koppen-hágával, Stockholmmal s Pétervárral; igaz ugyan,hogy e forgalomban dél terményeit szállítja észak-nak ; Hamburg hajói azonban messze elszállnak aszélrózsa minden irányában, hogy a német ip rterményét ki, s az n. n. gyarmati árukat: kávét,ezukrot, gyapotot, dohányt stb. beszállítsák. Agyógy-gyökereket, melyeket a patikákban grammszámra mérnek, itt száz mázsa számra rakják ki akeletről jövő hajókból.

Nem lehet hamarosan meglepőbb látványtképzelni, mint ajiamburgi kikötő egy szárazföldiemberre nézve, kinek szemei még nem szoktákmeg az óriási tengeri hajókat. Hosszú hajósor állelőtte, melyeknek óriási árboczai s kötelei egv kiserdőhöz hasonlítanak. Nem állhattam meg, hogykörül ne csónakáztassam magamat a fő kikötőkbon,a csolnakos egymás után mutogatá a hajókat,melyik jő Khinából, Indiából, az ázsiai szigetek-ről, Afrikából, Amerikából, melyek hamburgi ke-reskedőkéi (van kereskedő, kinek 15 —20 ily óriásil * ' . \ i j 11' i* * { 1 ' y ihajója van), melyek angoloké, francziáké, portu-galliaiaké stb., azután mutatott ogy hajót, melvöt év alatt fordult meg Ázsia partjairól.

Lübeck 1868 óta a német vámegyletbe lépett,Hamburg azonban még máig is szabad kikötő,minél fogva az ott lerakott áruk vámmentesen ke-rülnek Hnm'-uirgba. Állami souverainitását azon-

német császári sas szárnyai alatt!A nemzetgazdasági kongresszus lévén utam

czélja, tán megfogják önök bocsátani, hogy akongresszus tárgyalásaiból is kiszakítok egy tár-gyat, mely tán leginkább jellemzi városaimat. Ér-tem a kegyes alapítványokat. De miért ne is be-szélnék azokról az ódon hazak ős lakosairól, hamár a házakról beszéltem. A középkorban azállamnak még nem volt oly nagy jellentősége,mint ma, nem volt rendszeres államháztartás,mely szükség esetén a szegény-ügyet felkaroltavolna, a társadalom ogyos rendekre, osztályokraszakadt, melyek mint ilyenek csak saját rendi sosztálytagjaik istápolssát fogtak fel; hozzájárultmég az a mély vallásos érzet, mely lelki üdvössé-gétjótékonysággal iparkodott elérni: igy keletkez-tek a kegyes alapítványok. S csakugyan e kegyesalapítványok ma is legszámosabbak ott, hol aközépkori rendek legépebben fenmaiadtak, mintpéldául e két ős hanza-városban is. Lübeckbenmegnéztem az u. n. „Szentlélek" alapitványt; egyhajdani zárda ez, melynek mellék épületeiben el-szegényedett családoknak nyujtatik menedék, ahajdani óriás zárdateremben pedig aog férfiak snők s/ámára vannak borendezve apró szobácskák,mindegyik számára külön. Számtalan efféle ala-pítvány van, s köztük néhány a mai korhoz immársehogy sem alkalmazható. így Lübeckben 1844-ben 60 alapítvány volt tanulók segélyezésére, s e(50-ból 8 volt juristák s 52 theologusok számára!Van egy 1000 markra*) menő alapit,ány a törökfogságba (!) esettek részére; egy másik szerint546 mark azon szolgáló részére, ki egy polgár-mestornél, vagy senatornál a széles utczában apap- s meng-uteza között (!) hat évig szolgált;egy másik szerint 200 mark azon szolgáló részére,ki a széles utczában a városi gyógy tár s pap-utczaközött (!) egy családnál 6 évig szolgált; ismétegy másik szerint 50 mark pajkos legények meg-szeliditésére!! Nemde mosolyt csal ajkadra olva-sóm a középkori naiv jószívűség•!

A kongresszus tartama alatt (aug. 23-tól31-ig) a lübecki polgárok ^ endégjei A oltunk. Szi-vesen láttak bennünki t. De mennyire különbözikez az észak-német szívesség a magyar vendégsze-retettől ! A magyar ember, ha vendégje van, nem-csak tettel, de szóval is kimutatja örömét. Azészak-német hallgat. Mikor az első reggel távozniakaránk lakásunkról, hogy reggelizzünk, lent alépcsőn várt bennünket egy óriási nőcseléd, mu-tatván az ebédlőre, hol készen állott már az ittszokásos reggeli: kávé s vajas 1.enyér. De hisz aháziar nem hívott mog bennünket, mondók ma-gunk között magyarul. De hasztalan, a leány ottállott, mint valami czerberus, s a szilárd poziczio,melyet vett, mutatá, hoay reggeli nélkül nemereszt el. S ez igy volt öt napon keresztül mindenregcrel. Persze a németnek nincsenek meg azok aszámtalan udvarias kifejezései, melyekkel a minyelvünk annyira bővelkedik. Mi a találkozás fe-letti örömünket százféle változatban tudjuk kife-jezni, az észak-német szünetlenül az egyetlen kurtakifejezést használja ,,Sehr angenehm!" S ez aszivét kiönteni s érető magyar emberre nézve, hagondolatait németre kell átfordítania, oly bajosdolog!

A hosszú fárasztó ülések terheit azzal akar-ták lübecki gazdáink kárpótolni, hogy az ülésekbe\ égeztével kivittek bennünket a két mérföldrefekvő Travemündére, (sürün látogatott tengerifürdő) s onnét egy kis kéjutra be a Keleti-ten-gerbe.

A tenger! Minő leirhatlan érzelmeket keltfel bennünk a nagyszerűség e valóban nagyszerűjelképének első pillanata! A mi szárazföldi lába-ink hozzá szoktak, hogy vigyenek bennünket, ésíme most e hatalmas ellen hullámzik alattunk 9ringatja hajónkat. Előttünk a végetlen viz, alat-tunk száz és száz ölnyi mélység s felettünk a si-rályjajgató kiáltása. Egy pillanatra emberi gyön-geségünk jut eszünkbe. Mi vagyunk mi a roppanterő közepette. Oh az ember olyan gyönge. Az életfolyama is olyan, mint e tenger. Körülöttünk, mel-lettünk hullámzik a sokaság, és mi még legerősebbkarral is nem birunk ellene, hanem usnunk kellvele. — De csakhamar magunkhoz térünk a a hajójut őszünkbe, mely bár erősen ring, s hol jobbra,hol balra hajlik a hullámcsapások folytán: de

*) Egykrajezár.

mark = 16 schilling = 56 magyar ezüst

megy, s a főirányt követi. íme egy vigasztalógondolat. Az élet s tengerárja és hullámai is meg-csapkodnak bennünket, sokszor ingadoznak lábainks tévelyog, lankad az akarat: de leküzdjük erőnk,le akaratunk gyöngeségét s haladunk utainkon.Boldog kinél legkisebb a gyöngeség, legerősebbaz akarat s legbiztosabb a czél, mel • felé tör . . . .A kétely s felvillanó vigasz képei csakham sr el-tűnnek; a szo atlan ringásédes álomszerű mámorbaholyez bennünket, félig elkábulunk, s valami édeskéjérzet fogja el idegeinket. Ilyen az álom, ilyenn halál

Estefelé rakéták tüzröpte s bengáliai fényekmellett hajóztunk le Lübeckbe , s bár szép voltaz est, s pompásak a pírt mentén fényesen kivilá-gított villák, de a nao hőse a tenger maradt.

Dobner Rudolf.

Egy párisi levélből.Sayous E. párisi tanár egy közelebbi levelé-

ből, melyet augusztus 29-én (magyarul) irt Mont-moreneyben (Paris mellott), érdekesnek tartunkegy pár helyet kivenni s közreadni. A politikaiügyekről, Thiers kö(társasági elnökségéről s anemzetgyűlési vitákról szólva, igy folytatja :

„Mi itt Parisban a rend, társadalom és köz-társaság barátai, óhajtjuk, ho^y a jobboldalfondorlatai meghiúsuljanak, de mint szegény ha-zánkban (a más országokban is!) nem ritkántörtént, hogy a szélső jobb és a szélső bal ellenzékegyütt az országot megzavarta: ereszben most iselég okunk van az aggodalomra. Én igen szomorúvagyok, és sok hazafi velem; félünk a jövendőtől.Hogy no félnénk, mikor egy nemzetben háromvagy négy nemzet kü d egymással életre-halálra?De remény vesztve s csüggedten élni: nem bölcse-ség. Mikor ogy nemzet egy esztendő alatt két olyborzasztó csapást ki bírt állani mint a porosz és aCommune háborúit, s még sem veszett el, —mikor nemzetgyűlésében, ennyi szerencsétlenségután is annyi ész, annyi tehetség és higgadtságvan, mikor ily körülmények közt is képes a tör-vényhozás mélyre hitó, bonyolult s a mellettmérsékelt reformjavaslatokon dolgozni, akkor gú-nyolja bár oz országot, vagy kicsinyelje a német-magyar sajtó (a ,,Pesther Lloyd"), de meremmondani, hogy ez az ország még életrevaló, éssok hatalmasak el fognak veszni előtte.

wAz uj törvények közt van egy, mely önöketmagyarokat is igen fogja érdekelni, ez a ,,conseilsgénéraux"-ról szóló törvény. Ezzel némileg azönök vármegyei rendszerét másoljuk. Ön tudja,hogy nálunk eddig a düpart.;me it-o'c csak hiva-talos közegek voltak, ogy prefet alatt, a ki amindenkori kormánynak, akár szabadelvű, akáriibsolut, császári vagy köztársasági lett légyen az,egyszerű eszköze, gépe volt. A „conseil generál"csak felirati joggal birt, minden önkormányzatihatóság nélkül. Az uj törvény szerint a conseilgenerál (a megyei közgyűlés) bizottságot választ,mely állandó kormányzó választmánya lesz a de-partemi'nt-nak, s mely nélkül a prefet mitsem tehet.

,, Minden pártnak meg akarom adni a magáét,ha különben ellene vagyak is; ez a valóban köz-társasági elvekből származó, a központositás elle-nében az önkormányzatot megalapító derék tör-vény a jobb oldalról eredt. E törvény, azt hiszem,uj korszakot nyit meg a franczia történelemben."

Francziaország külügyi politikájáról s máshatalmakhoz való viszonyáról szólván, többi köztezt mondja:

„Gondolom, hogy velünk Magyarországonkevésbbé rokonszenveznek, miután u^y tekintenek,mint a kik az orosz óriás barátságát keressük. Deannyit mondhatok, hogy nálunk senki sem gondolAZ oroszra, itt mindenki csak Fr.incziaornzág bel-ügyeire gondol. A magyarok előbb vagy utóbbbelátandják, hogy a szegény franczia nép a kelet-európai népok legjobb s legtermészetesebb ba-rátja."

Végre önmagára térvén át Sayous ur, igv ír:„ÖÍJ tudja, hogy nálam kéziratban készen

van egy „magvarok története, különös tekintettelJZ irodalmi fejlődésre, 1790-1815." M'kor adha-tom ki? nem tudom. Ily fölzavart időben senkisem törődik a múlttal, senki sem akarja a törté-nelmet tanulmányozni; egy-két évig várnom kelivele. Addig tanulom az 1815-1848 közötti kor-szak történetét. Könyveim varnak, do gyakranJtell önökhöz, magyarországi barátimhoz fordul-nom felvilágosításért egy s m s kérdésben. Ne'.e-zemre esik, ho?v nem utazható.n Magyarországba,hol 1868, 69, 70-ben oly sok barátságot a szívesvendégszeretetet találuui sib."

-l7í»

A petrozsenyi kirándulás.i.

Arad, szept 9.A magyar orvosok és természetkedvelők kel-

lemes napjai közé bizonynyal följegyezve vannakazon napok, melyeket e némi tekintetben ugyan tul-vadregényes, de mindenesetre páratlan élvezettelteljes kirándulásban eltöltöttek. Az ily társas ki-rándulásoknak mindig van elég vonzereje; méginkább, ha valami alkalmi dologgal jár. Volt ezexpeditiónak is vonzereje elég, mert az indulásreggelén szept. 3-án mintegy négyszáz férfi és ötvenhölgy állott utrakészen az indóháznál, és pedigruházat és eleség dolgában annyira utrakószen,mintha legalább is nem annyira délre, mint valamiés?aki sarkvidékre készülődtünk volna. A cou-péek nyolez tagú társaságokkal, bundák, plaidek,őszi és téli felső ruhák, sonka, pogácsa, sajt stöbb efféle individuumból összeszerkesztett ele-mózsiás táskákkal tömettek tele s pont háromne-gyed nyolezra megindult a hosszú vonat.

Ehhez fogható kéj vonat nem indult még azegész kontinensen, már csak azon egyszerű oknálfogva sem, miután még eddig nem találkozottegy oly áldozatkész s barátságos társaság , mintaz erdélyi vaspálya gazdái, hogy egy ily mulatniinduló sereget, nem tekintve a jövedelemcsiná-lásra kinálkozó kedvező alkalmat, egész<sn díjtala-nul szállitott volna sokba barülő vonalának egészhosszában. Ily áldozatkészség megérdemli a nyil-vános köszönetet.

A vonat megindulásával a jó kedv is teljesárjában megindult s mindenfelől hangzó kaczagás,csevegés, a jó kedv vidám hangjai vegyültök avonat dörömbözésébe. Az idő is kiváló m ked-vezett a kiráudulásnak, hüs hegyi levegő melléragyogó nap sütött, a mit szorgalmasan fölhasz-náltunk mindannyian, az érkező állomásokonleugrálva s ostromolva kutakat és gyütnölcaárulókofákat egyaránt.

A mi a napi élelmezést illeti, annak is meg-volt a maga mulatságos és nevetséges oldala.Minden eoupée egy-egy élelmezési tárház voltkicsinyben, s az állomásokon egynek sem hiány-zottak ,,stammgastjai," szorgalmasan megjelenvéna tisztelgők egy kis pogácsáért vagy sonkáért.A kinek volt, adott szívesen azoknak, a kikneknem volt a jóból.

Ij'ígmulatságos.ibb jelenet volt azonban a,,piskii roham"; mintegy ötszáz lépésnyire a tör-téneti nevezeteaségü hires pisk'i hídtól, —• az in-dóház restaurácziójára. Bem ;ipó honvédéi nemroh -ntak oly olszdntan az ellenségre, mint gyors-lábú ifjaink és gyomruk által hajto't kevésbbéifjaink a piskii állomás vendéglőjének tepsibenpiruló, 8ustorgó, porezogó szárnyas áldozatai felé.A vonatról mé<; haladtában leugráltak az élelme-sebbek, hozy fölegyenek minden fölehetőt a ké-sőbbi nemzedék elől. E zűrzavarban csak az ka-pott meleget, a ki saj:ítk»'züleg a serpenyőbőlvette ki a részét: a nagyobb rész azonban j >naklátta a magán élelmezési tárházakból elégiteni kiaz ildomtalan gyomor követelményeit.

Az utón több helyütt zeneszóval fogadtakb 'nnünket. Igy Soborsinban és P.skin, hol a Rá-kóczival érkeztünk s a Hiihor Péterrel indultunk.

Útközben a gyönyörű panorámán egyes pon-tok átalános figvelcmhen részesültek. Á kedvesRadna-Lippa, Sólymos romjai: a hegyek közöttmélyen benfekvő Petris, hol a tönkrejutott Stadiongrófnő vagyonának egyik része után a másika jutkótyavetyére. Volt árverés már a szobrászati ésfestészeti remekekre: is kitüíve, de ez fölfüggesz-tetett. E mű Kincs'k eladási helye nem is Petriselrejtett zuga, hanem valamely nagy város lehetneigazság szerint e az eladási ár különbözete bizony-nyal kifizetné ti/.szer'sen az okozott költségeket.

Soborsin sz p ezukorh^gye, g gyönyörű kas-télya, m Ívnek a vasútról lathatatlan kortje, czit-romosa, ligetei ;-s pagonyai meg gyönyörübbbk,szintén átalános figyelem és beszéd tárgyai voltaks átalában a vonat nevezetesebb pontjain lépten-nyomon akadt egy-e^y önkéntes cicsrone, ki eokszép dolgot tudott inn-in-onnan elbeszélni.

A Nádasdyiik soborsini szép kastélya is al-kalmat adott cry résíi s érdekes történet fölemli-téséro, rn ly akkori időb'n igen élénk beszédtárgyavolt az ogész ország minden rendű és rangú kö-ro.nek.

A törökö'< kiüz'se utáni első években e kas-tély a Ko rayaké volt, s Aradnv'gye akkori alis-pá ja Fórrav A ulrís ez arukkal körül ve't kas-t> Íjban lakott. E'. időben e vidék borzasztó módel volt árasztva h iramiákkal, ugy hoíy erős őri-

zet nélkül senki se aludni, se járni-kelni nem mert.Soborsin kastélyát folyton huszonnégy hajdúvédte. Egy reggelen vidékbelinek látszó emberekegy átalánosan ismert haramiát megkötő ve hoz-tak a kastélyhoz s kérték a hajdúkat, vezetnékőket az alispán ur elé. Forray András, ki szinténeleget hallott ez ismeretes hiramiáró1, örült a fo-gásnak s maga elé bocsátotta a rejtélyes rablófo-gókat. Csakhamar azonban volt oka megbánni ahivatalos örömet, miután a rablófogók hirtelenfegyvereket rántottak elő s rögtöni lelövéssel fe-nyegették, ha hajdúi ellenállni mernek s fölhívták,hogy kövesse őket, semmi baja nem történik.A hajdúk uro!< parancsára félre vonultak s a grófa haramiákat árkon-bokron, hegygerinczeken, a

I Kőrösön s járatlan vadonokon keresztül adumbro-viczai erdőbe követte, hol A lehető kényelmet ta-lálta, egy szolgáját s szakácsát is ott lelte szolgá-latára. Másnap a haramiák röviden előállottak

j szándékukkal, mely abból állott, hogy mig Forrayi részükre „amnestiát" nem eszközöl ki, addig fog-lyuk marad; ellenben esküvel igérik, hogy jó ésbecsületes életet akarnak folytatni a jövőben. Ekegyelmet könnyű volt Forraynak kieszközölnie 8a haramiák az Aradról teljes ornatusban kivonultg. n. e. püspök kezeibe tették le az őserdők köze-péi javulási fogadalmukat és esküjöket, mitmeg is tartottak.

Eddig a történet s míg végére értünk, a vo-nat Zámni\ fütyül, s mindenikünk kihajlik azablakokon, hogy az eddigi erdélyi határ s jelenleg atestvérterület összekötő kapcsának sugár jegenyeits csörgő patakját üdvözölhessük s az élesebb erdélyiszellők üdvözlését elfogadjuk. Baloldalt egyemeltebb helyen van a Nopcsa kastély, mely az1848-iki oláh dulások nyomait máig is viseli sinnét lépésről-lépésre nevezetes minden nyom,melyhez annyi sok szép, vasy sötét emlék vankötve.

Az ut mellett marid el Gurasada, egyper-czes állomás, melynek kéttornyú régi fatemplomá-ban a régi rajz:nűvészet egy szörny-példánya buz-ditja jó életre az ördögökre oly sokat tartóromán híveket; mely képen a többek közt az éle-tében bujaságban élő nőt egy ördög lovagolja, saz életben ájtatosan élő embert az angyalok böl-csőben ringatják. Borzalmasan gvönyörü festése akimondhatatlan más világi életnek.

A nevezetes építésű branyicskai hídon átszel-vén a Marost, M.iros-Sólymos kellemes völgyemellett kanyarul be a vonat Déva ezukorhegyealá, melynek tetején annyi sok szép századról olysokat beszélő várromok üdvözlik a jövevényt.

E romokban a 48-as években még honvédekvoltak szállásolva s teljesen lakhatlanná csak egyakkori lőporlobbanás által vált.

Dévától egy hosszú mozdony-füttyentésPisM, hol a kirándulók kétfelé szakadtak, miutánlehetetlenség volna ily hosszú vonatot az emel-kedő pályán veszély nélkül föl vontatni. Az elsővq.aÉP%fcán fél órával indult a második, már e kisrdndbomlás is emelvén a változatossággal az utérdekességét.

Pisfci állomás a történeti nevezetességü híd-tól vagyis inkább helytől vette nevét, mert magaa kis rongyos oláh falu, mintegy félóra járásrafekszik az állomástól egy hegyoldalban, melymellett élénk hajlattal fordul be a petrozsényiszárnyvonal, igen közel a régi, ma már erősenmegújított fahidhoz, mely mellett oly dicső napjavolt ;» magyarnak.

A kocsi - ablakok mindenütt benépesültek;nagyszakállu öreg urak s néhol fiatalabbak is olyélénk tűzzel írták le a nevezetesb mozzanatok he-lyeit, hogy a hallgatók önkénytelen éljenzésbetörtek ki, a mi elragadván a szomszéd kocsikbais, egy perez alatt az egész vonaton oly frenetikuséljen-zaj dörgött végig, hogy az ember, a pillanatbenyomása alatt valójában a megfordult hadisze-rencse első diadalperczét képzelhette maga előtt.Fájdalmas az egészből az, hogy a dicsőség e ra-gyogó mezejét semmi jel nem mutatja az utódok-nak. Piskitől meglehetős egyhangú táj nyilikegész Hátszeg- Váraljáig; merészebb bérczlánczoks kopár háttereken kivül egyedül a szemben sietőStrigy-patak 8 hófehérre mosott óriás kavicsok-ból képződött szeszélyes kanyargásu partjai, apatak tövében s lombok közé temetkezve meg-húzódott kis falvak látképeiben gyönyörködhe-ténk; mig onnét kezdve az alkony miml erőseb-ben borulván a vidékre, lassan-lassan teljes sötét-ség borult láthatárunkra 8 csak lassabb haladásróls a vonat szakadatlan óv-füttyentéseiről vehettükészre, hogy haladunk mindig fölfelé egész Bá-nyitmig, mely állomás az egész vonal legmagaabtpontja.

•p^ml

Innét kilencz alaguton, keresztül folytonosanlefelé száll a vonat s esti kilencz óra felé járt azidő, midőn jobbról-balról taraczk-lövésekkel, sörömrivalgással üdvözölve beérkeztünk Petro-esényba. Hogy zonénk nem volt, azt a jövotelün-ket megelőzött rendezőségi affaire-nek köszön-hetjük ; különben a Sztupa és Veres bányanagyösszekoczódása daczára (mely inkább túlbuzgó-ságból és félreértésből származott), meglehetősenvolt fogadásunkról gondoskodva. A mit még aznapra — vagyis inkább éjre várhattunk, drágavacsorát s olcsó éjjeli szállást kaptunk s fáradtanadtuk át magunkat a holnapi nap szép reményei-nek és az álomnak.

Másnap kilencz óráig erős köd ült a vidéken8 a körül fekvő telepek egyforma házait s a kör-nyék bérezés keretétcsak homályosan láthat;uk;smiga köd fölereszkedik megnéztük a,petrillai, vagyujabb neve szerint Deák szénbányát, mely Petro-zsény teleptől mintegy háromnegyedóra járásnyiravan s hová miniatűr (húsz lóerojü) kis lokomotívapró szón-8zállitásra használt (bánya nyelven u. n.kutyákon) s 8 személyre szánt kis kocsikon szállí-totta ki a látogatókat, kik logtöbbet nevettek ezerőlködő s borzasztó Öreges hangú kis törpe já-tékgőzgépen, melynek haszna azonban az ő kicsiny-ségével egész megfordított arányban van.

A bányákban szép csigakövületekkel s em-lék széndarabokkal raktuk meg zsebeinket, s mirevisszaszállingóztunk Petrozsénybe, akkorra a napelől „ágra aggatták magukat a kalandor ködfosz-lányok", a mint Petőfi nevezi a kellemetlen sötét,nedves párát, s a telyes fényben úszó táj egészpompáját kitárta előttünk. A gyönyörű kilátásrólAuerbach aradi fényképész képeketis vett föl, azon képeket nem isemlitve, mit mindenikünk lelkéborajzolva emlékül magával hozott.

Petrozsenynek még múltja nincs,do van oly fényes jövője, melynekmegvalósulásáért minden őszinte ma-gyar ember imádkozhatik.

A megélhetés ezernyi eszközekét kézzel kínálkozik s egyrészt aderék székelységen s magyar hegyilakóinkon, másrészt a kormányatyai jó szivén áll, hogy Petrozsenyegy jólétben úszó s virágzó, népesmagyar város legyen Oláhország ha-tárán, mely innét 1V2 órányira esik.

Mint értesültünk, túlnyomó számaa munkásoknak magyar, legalábbrészünkről alig hallottunk magyarszónál egyebet s miután a tankötelesgyermekek száma máris fölül ha-ladja a 250-et, iskolák állítása stanitókkal ellátása legsürgősb teen-dője itt a kormánynak. A pestbudaikerület derék tanfelügyelője ZichyAntal ur hiszszük, hogy a loghiva-tottabb figyelmeztetéssel fog szol- *gálni a kormánynak saját tapasztalatai után.

Délelőtt 11 órakor indultunk visszafelé, smiután a vonat rendezőjének szívességéből kéthomokszállitó tetejetlen kocsi is ragasztatott avonat után, (melyek zsúfolásig meg is teltek,) akilátást egész nagyszerűségében élvezhettük skárpótolhattuk magunkat a tegnapi sötétségért.Visszaütünk élvezeteinek leírását, melyekben fe-ledhetlen pontok maradnak a Csetatye Boli, amerisori római vár, Hátszeg-Váraljától kocsin ahátszegvölgyi valóságos tündérkert, Vajda-Hu-nyad stb. megtekintése, — egy más tárczára ha-gyom. Varga János.

480 481

évvel egészen leégett. A nagyszerű színház mos-tanában októbortőí május végéig az „olasz dal-színház" helyét pótolja. „Mikor én a madridi ki-rályi színházat meglátogattam," — irja egy utazó— „Donizetti „Poliuto"-ját adták. Én e talán igenis olaszos zenéjü három felvonásos dalműből eléggéaligha méltányolható elszántsággal két egész fel-vonást végig tudtam hallgatni. Majd minden ki-tűnő volt, a mit láttam és hallottam; a zenekarjól vala szorvezveés remekül játszott, a karok ha-tásosak voltak, a primadonnát megérdemelt lel-kesültséggoljutalmazák, a hőstenor egészen spanyolvala és a bariton lélekbüvölő, nőhóditó lágysággalés bensőséggel énekelt. A társaság hangulata, mintmindenütt, a hol a spanyolok tömegesen vannakogyütt, feddhotetlenüi finom vala. A szép, nagyés igon jó akusztikával bíró háznak minden zege-zuga tömve volt; magam fönt a „paradicsom"-ban(karzat) ültem, s az illem és erkölcsiség tekinte-tében a paradicsom lakóiról és lakónőiről csak di-cséretest mondhatok. Csak néhány elsőrendű pá-holyban lehetett néhány előkelő dámát a babylonihölgyek módjára öltözötten látni. Vájjon szín-házi szeszélyök megfelelt-e társadalmi helyzetök-nek és foglalkozásaiknak?

„A helyek itt is nagyon kényelmesek s a to-longás teljes lehetetlen, mivel mindenkinek meg-van a maga meghatározott ülőhelye, és ha e helyekel vannak foglalva, akkor a színház tele van stöbbé senkit sem eresztenek be. Az árak mérsé-keltek; tiz vagy tizennégy reálért (egy forint snéhány krajezár) igen kényelmes és pompás helyetlehet kapni."

A mi Madrid többi színházát illeti, csak any-

A madridi szinházak.A népélet és jellem egyik mutatója mindig s

minden népnél: mulató-helyei. Az ó-kor czirkusai,arénái, versenyhomokjai ép oly jellemzők voltak,mint az uj idő színházai, operái, mulató-kertjei.Miveltségtörténeti szempontból alig lehetne érde-kesb valami mint a különböző korszakok s nem-zetek mulatóhelyeit, s azok közt kivált színházaitösszehasonlító leírásokban tüntetni föl.

E futólagos észrevételt akartuk előre bocsá-tani, midőn olvasóinknak, kelet népének, Európanyugatáról, egy madridi színház rajzát és leírásátmutatjuk be.

A spanyol főváros szinházai közt az első he-lyet a királyi színház (Teatro-Real) foglalja el,mely díszes főhomlokzatával a Plaza del Oriente-renéz, mig ellenkező oldalával az I. Izabella-térfelé van fordulva. Ez utóbbi része régebben akonzervatórium székhelye volt, hanem ezelőtt pár

Madridi királyi szinház.

nyit mondhatunk, hogy a régi jó időkből ismertszinházak nagyobb részének még a neve sem igenmaradt fenn mostanáig. Csak a Teatro del Prin-cipe tartotta meg régi nevét. Ez, valamint a Teatrodel Circo és de Variedades kiválólag csak a tulaj-donképeni drámával és vígjátékkal foglalkozik, skülönösen pedig a nemzeti színművel is, az úgy-nevezett Zarzuelaval. A Teatro do Novedadesleginkább csak látványosságokkal bíbelődik.

A spanyolok szeretik a színművészeiét, s an-nak olyszerü kifejlődése, a milyen a XVI. és XVII-dik században a nemzetet örömmel és lelkesült-seggel tölti el, egyik legjobb és leghathatósabbeszköz lenne arra, hogy őket a bikaviadaloktól el-szoktassa, de a XÍX-ik század spanyol szinművé-szete erro teljesen képtelen. S. L.

Egyveleg.** {Foltozott ruhák kiállítása Amerikában.')

Hiában, az amerikaiaké az elsőség a legcsodálato-sabb ötletek előhozásában. Jelenleg kutyák, ma-darak, kis gyermekek és vastag emberekből állókiállításuk részint a nép mulattatására, részintpedig oktatására és hasznára szolgál; ehhoz tar-tozik még a New-Yorkban, Broadway 245. sz. a.létező „foltozott ruhák kiállítása." E kiállítástkövetkezőkép indokolják: Amerika a szabadságs a termő földek legszüzebbikével bíró ország ezutóbbinak mivelésére szentelte minden idejét smunkaerejét, ideje ennélfogva sokkal drágábbvolt, mintsem hogy azt régi ruhák kijavításávalelfecsérelhette volna. Szakadt ruháikat egyszerűeneldobták, sőt még kimosásra sem érdemesitették

azokat, sokkal olcsóbb, habár kellemetlenebb iavolt mindenkor uj ruhát venni. Most azonbanmegváltoztak a körülmények s e kiállítás — mintlátszik — sikerült kisérlet, a régi ruhák kijavításáta szegényebb sorsuaknál meghonosítani. A kiállí-tott munkák ügyesen vannak készitve, s minden aházban előtalálható ruhadarabocska felhasználta-tott s értékesittetett. Van például egy gyermeksuba, mely 68 darabból, egy felöltő, mely 4 réginadrágból, egy mellény pedig, mely két-háromévig viseltetett kabátbélésből van összeállítva;továbbá egy igen művésziesen foltozott kapeza segy nadrág, melyekon nem látszik meg, hogyvalaha el lettek volna szakadva."

** (Vad hit.) A Feejeeanok azt hiszik, hogy amily állapotban o világból kimúlnak, annak foly-tatása a más világon következik, s ugyan azértminden egyes közülök, a mennyiben még tehetsé-gében áll, oda törekszik, hogy a végelgyengüléselőtt meneküljön. Az ut a Mibulu-ba (túlvilág),igy szól továbbá a hitágazatuk, ugy is nagyonhosszú, és annyira fáradságos, hogy sokan útköz-ben vesznek el a nélkül, hogy ezéljokat elértékvolna; a gyengélkedő épen nem képes a minden-féle veszedelemmel párosult nehézségeket legyőzni.A mint tehát valamely családapa észreveszi, hogyaz öregséggel járó gyengeség nála beköszönt, aztrögtön gyermekeivel tudatja, a mi által azt jelentiki, hogy a halál órája már ütött. Az ily nyilatko-zat vétele után a gyermekek családi tanácsot tar-tanak, abban a halálozási napot meghatározzák,azután pedig a sir megásásához látnak. Ha pedigaz illető családapa a jelontést tenni elmulasztja, ak-kor a gyermekek önhatalmílag gondoskodnak a tör-

ténendőkről, és a halálra szánt öregszülőnek csak egy szabad válasz-tása marad, az t. i. hogy megfojtva,vagy pedig élve akar eltemettetni.—Egy ily szertartást Mr. Hunt neviiszemtanú következőleg ir le. Egyifjú meghitta őt, hogy édes anyja te-metésére jönne el. Hunt ugyanaz nap,a mikoron a temetésnek kellett volnamegtörténnie, a helyszinén meg isjelent, do mennyire elcsodálkozott,midőn a halottnak híre sem volt; in-terpellálván e végett a fiút, ez utóbbiépen vígan és örömmel belépőédes anyjára mutatott. Hunt e nyi-latkozatokra elszörnyedve kérdé afiút, hogy miért bolonditotta el őtanyja eltemettetésével, midőn azmég vidám és egészséges. Feleletülazt nyerte, hogy a halálünnepet épenmost szándékoznak megülni, és te-metést rendezni, mert az anyjok anélkül is öreg és gyenge, meg aztgondolják, hogy az asszony máreleget élt. Egyébként, folytató a fiu,

* hogy az anyánkkal igy bánunk, azcsak a legőszintébb szeretetnek ki-

folyása, mert minket kivéve egy ily szent áláo-zatra senki sem képes. Eleget iparkodott Huntez iszonyú tettet megakadályozni, minden ké-résére azt nyerte feleletül: „O nekünk anyánk,mink pedig mint gyermekei tartozunk az anyán-kat megölni." — A mint a sírhelyhez megérkez-tek, az anya leült, s miután minden körülötte lévőgyermeke-, unokája-, rokona- és barátjától gyen-géden elbúcsúzott volna, fiai nyaka körül tekertekegy kötelet, azt kétszer összevonva, erősen megfog-ták, azután pedig jó szorosan meghúzva tartották,és pár perez múlva az anya meg volt fojtva, mimegtörténvén, a sírboltba leéreszte tett.

** (Borzasztó orkán.) Szent-Tamás szigeténigen gyakran pusztít az orkán, előjelei múlt hó20-kán délután 4 órakor is jelentkeztek, de az elsőkitörés csak 21-kén reggel 8 órakor volt. Az orkánészakkeletről jött, csak nem folytonosan esővelvolt kisérve, a mely egész 22-ke estig tartott.Csak 23-kán röggel lehetett látni a nagyszerűrombolás nyomait. A város északkeleti része egé-szen elpusztult; a többi részek is többé-kevésbbékárosultak. A vihar több tudósítás szerint a ten-geren is dühöngött, 8 igen sok hajó lett áldozatává,köztök egy pár postahajó is megsérült. — Eddig30 holttestet találtak a romok között. A kutatásmég folytattatik, mely szerint 42 halott, 79 sebe-sült találtatott, s 420 ház dűlt össze.

** (^1108 éves aggastyán.) Biharmegye Belé-nyes-Remete községében él egy aggastyán: P. Lu-kács András, ott 1764-ben született. Eletét job-bára mint pásztor, később mind földmives töltöttele. Szemei még ma is kitűnő jók; részeg soha sen*volt s mindenben a mértékletességet tartotta sze-mei előtt.

íeiléklet a f asárnapi Ijság 38-ik számához 1871. szept. 17.

Irodalom és művészet.— (Heckenast Gusztáv könyvkiadó-hivatala)

tekintettel a különböző fokozatú, alsó-, közép-,és főtanodák uj tanévének közeledésére is, egynagyobb árjegyzéket bocsátott közro, a kiadásábanmegjelent szaktudományi, iskolai s átalában isme-retterjesztő munkákról. E tartalomdúa árjegyzék-bon nemcsak a tanárok, tanitók és tanulók talál-ják fel iskolai kézi s vezérkönyveiket mindenszakból, hanem mindennemű hivatásu és hivataluférfiak s az egés2 értelmes közönség is feltalál-hatja mindazt, mi a tudomány és ismeretek külön-böző köreiből ó't érdekelheti s ismereteit gyara-pithatja. Egy rövid pillantás a jelen árjegyzékbenképviselt szakokra s azok főbb műveire meggyőz-het erről. íme a szakok : 1. Történelem, történelmirajsok, emlékiratok ; itt találkozunk Horváth Mi-hály, Szalay László, Kerékgyártó Árpád, Sala-mon Fereiicz, Szilágyi Sándor stb. magyar törté-nelmi s Hajnik Imre jog- és alkotmány-történelmiműveivel, Wéber világtörténelmével stb. stb. —2. Életleirásoli, kor- és jellemrajzok, adomálc. Gr.Batthyány Lajos, Kossuth, Dessewffy Aurél, Jó-sika Miklós, József náclor, I. Napóleon császár,s mások életrajzai. — 3. Irodalomtörténet, irói leve-lezések s életrajzok, a nép költéssete, művészet czimalatt Toldy nagy irodalomtörténetét, költészettör-ténetét, Berzsenyi, Deasewffy József levelezéseit,a magyar koszorúsok albumát, Szvorényi irodalmitanulmányait és szemelvényeit, Eiedl német iro-dalmi kézi könyvét, végre Erdélyi János népkölté-szeti, s Arany László, Majláth i<s Merényi népmese-gyűjteményeit találjuk. — 4. Államtan és politika,nemzetgazdaság, pénzügytan rovatban gr. Széchenyimunkáival, Kaucz Gyula nemzetgazdasági nagykézi köny veivel,Mohl hires államtudományi eneyk-lopédiájával, Jakab Elek királyfóldi viszonyokismertetésévei és számos más jeles s t'rdekes mű-vel, köztök több politikai röpirattal is, találkozunk.— Igen gazdag az: 5. Jogtudományi, törvénykezési,törvényhozási iratok, törvénykönyvek stb. rovata, hola római jog (Justinián, Msckeldey, Hoffman Pál,Henfner, Bozóky), a magyar közjog (Cziráky, Vi-rozsil, Hajnik Imre), az egyházjog (Kőnek, Bo-zóky), a váltójog (Karvassy,Szeniczey, dr. Degon),a franczia büntető törvény-, az esküdtszékek, atelekkönyvi törvény s hasonló szakművek mellett,teljes gyűjteménye áll előttünk az ujabb magyartörvényhozás és a kormány e téren eddigi műkö-désének, a hozott törvények s kiadott rendeletek-ben, azok kimerítő kommentárjaiban stb. Egésztörvényes és jogtudományi könyvtár! — 6. A föld-leírás, statisztika, utazások, topográfia szakból elégKőnek és Hunfalvy János statisztikai műveit,Vámbéry,Nendvich, Rosty Pál utazásait, PalugyaiMagyarország-, Fényes Elek Törökország leírását,Török János, „Hazank"-ját s a „Magyarországképekben" czimü érdekes képekkel dúsan illusz-trált honismertető albumot fölemlitenüuk. — 7.Hadtudomány czim alatt Asbóth Lajos, Tóth Ágos-ton, Kiss Károly, gr. Pongrácz és Kápolnai szak-műveit találjuk. — 8. Természettudományok, szám-és mértan, leginkább a középtanodaiiskolaköny vekgazdag választékú gyűjteménye, jó nevű iró taná-roktól, minők Nendvich, Szabó József, Sav,Kommenovich, Thünnger, Mihálk:i, Wagner,Corzan-Avendano, Lu;ter, Mocnik, Bajusz Mihály,Császár Károly stb. — 9. Bölcsészet: Purgtsallor,War^ha, Télffy, Beck stb. iskolai kézikönyvei. —10. Nyelvtudomány, szótárak, nélkülözhotlen segéd-könyvek, a magyar, német, franczia, angol, olasz,latin, görög nyelvekre. — 11. Régi klasszikusok ere-detiben és fordításokban, a legjobb iskolai kiadások,melyekkel a külföld e nemű gazdag irodalmávalmi is végre lépést tartani kezdünk. — 12. Neveléstanés közoktatás rovat alatt elemi, nép- és magán-iskolai könyveket s ceveléstanielméleti munkákattalálunk. E rovatból kiemeljük Kant paodagogiá-ját, dr.Ottó tanitóját az elemi iskolában, Denczelszemléleti oktatás vezérkönyvét, Markó vezér-könyvét a testgyakorlásra, Szász Károly vers-szavalás elméleti és gyakorlati tankönyvét, ésJósika Júlia, Csapliczky Lilla, Beniczky Irma,Bchatter J. (német) könyveit nőnöveldék s a házileány-novelés köréből. —A 13. rovat Hittan czimalatt néhány kitűnő, sőt epochalis művet is tartal-maz ; Renan Jézus élete, Lonovich egyházi nép-szerű archaeologiája, Chorrier magyar egyház

T A R H A Z.története, Karolsfeldi Schnorr gyönyörű nagyképes bibliája (tizennégy nyelvű szöveggel) stb.mellett néhány érdekes röpirat az ujabb kathol.mozgalom napi kérdéséhez. — 14. A gazdaság, ker-tészet, állatgyógyászat.[háztartás. —15. Ipar, kereske-delem. —16. Orvostudomány szakok ismét egész kiskönyvtárát kínálják a hasznos népszerű és szak-munkáknak. Elég logyen a sok közül csak Wagnergazdasági műszaki vegytanát, Koppé földmivelésés állattenyésztését, Galgóczy kertészet kézi-könyvét, Zlamál, Galambos, Patzig, Böhm (német)állatorvosi könyveit, Gönczy, Hoffmann (német)gyümölcstenyésztési műveit, Farkas Mihály nép-szerű Falusi könyvtárát (eddig 7 füzet), Karnerkitűnő gyakorlati kereskedelmi könyveit (németülis, magyarul is), végre'Balassa, Wundt.Stockinger,Fabini, s mások orvosi szakműveit említeni. — 17.Vegyes tartalmú legolcsóbb olvasmány szerény czimealatt a „Vasárnapi Könyvtár" három év folyamát sa „Kis Nemzeti Múzeum" (eddig) 19 kötetét talál-juk. - Még 18. Különféle közhasznú munkák. —19.Encyklopédiák (ismerettárak stb.). — 20. Magyarremekírók (a m. klasszikusok négy folyama, s 24kötet gyémánt kiadóé). — 21. Imakönyvek gazdagválasztékban, katholikusok és protestánsok számára(magyar és német nyelven), s végre 22. Tanuságoskönyvek az ifjúság számára zárják be a [rendkívülgazdag, változatos és választékos czim- és névsort.Csak azt teszszük méghozzá, hogy a jelon árjegy-zékben elősorolt könyvek bármely könyvárus utjánmegszerezhetők ; de a megrendelések egyenesen akiadó-hivatalhoz intézhetők, a mely a szétküldéstpontosan posta-utón eszközlendi, és pedig azonesetben, ha a megrendelt könyvek összege leg-alább 2 forintot tesz, bérmentesen. Az illető összegvagy előro beküldendő a kiadó-hivatalhoz, vagy akönyvek átvételekor a posta-hivatalnak fizetendő.

— (A magyarországi szabadkőműveseknek) od-dig német közlönyük volt, s e tekintetben a te-mesvári páholytól függtek, melynek német köz-lönye traktálta az ügyeket, noha Pesten hét páholyvan. Átalában oz ernbf rbaráti testület nálunk ed-dig többet tett a némot szellem, mint a magyarelem erdőkében. Most azonban mégis rájöttek,hogy szükséges volna magyar közlönyről is gon-doskodni, s közelebb már meg is indul, mint anagy Oriens központi közlönye. Czime: „Hajnal"loend, minthogy ez volt neve az első páholynakis Magyarországban. Természetesen a lapra nincselőfizetés nyitva, miután csak a tagok kapjákboriték alatt.

** (Hirlapirói értekezlet.) A Szana Tamás ál-tal szerkesztett Figyelő lapszemléje megrótta Za-lár egy költeményét, némely dagályos s túlzó ki-fejezésec'rt. Ezért a „Gyors-Posta" neki mentSzanának s megtámadva, hogy mer oly nagy köl-tőről, mint Zalár, tiszteletlenül nyilatkozni, né-hány hasábnji személyeskedéssel telt czikket kö-zölt ellene. Szana egy értekezleteié vitte az ügyet,melyben az időszaki sajtó legtöbb közlönye kép-viselve volt. A jelenvoltak átalában nem helye-selték a „Gy.-P." támadásig modorát s nom tar-tották ohajtardónak, hogy az ily modor még jobbanlábra kapjon, mint eddig is, napi irodalmunkban.Némelyek együttes nyilatkozatot indítványoztaka „Gy.-P." ellen s testülotileg akarták meg-róni azt. A jelenrőltak nagy része azonbanmellőzte az együttes nyilatkozás eszméjét, s biznikívánta mindenik lapra, hogy e tárgyról ugynyilatkozzék, mint jónak látja. Valóban pél-dátlan előzmény is lett volna! s a hirlapirói érte-kezlet épen abba a hibába esott volna, melyet meg-róni akart: a szabad vélemény-nyilvánítás erősza-kos (habár erkölcsileg erőszakos) terrorizálásánakhibájába. Azthiszszük, a tett nyilatkozatok eléggékifejezték a sajtó képviselőinek roszalását a durvamodor ellen s ez elég.

— (Értesítés.) A „távlat- s árnytan" vagy„útmutatás a természet után való rajzolásban"czimü könyv előfizetőit értesítem, hogy a könyvetszept. hó végével fogom megküldeni. — Igló,szipt 5. — Kövi Imre.

Egyház; és iskola., ** (A görög k. szerbekés románok állami java-I dalmazása.) A király a görög keleti ogyházi ezé-j lókra 1868. évre megszavazott allamjavadalmazás-' ból fönmaradt 26,447 frt 44 krnyi összegnek a

görög-keleti szerbek és magyarországi románokközött két egyenlő részben elosztását megengedte,s egyszersmind jóváhagyta, hogy ezen összegek aszerb alapok igazgatósága, illetőleg a roma akongresszus által az egyházi vagyon kezelésérefelállított választmány kezelése alá bocsáttassa-nak, és rendeltetésükhöz képest a hierarkhiaielválásra törekvő vegyes-ajku hitközségek segé-lyezésére fordittassanak.

** (Iskolai jelentés.) A pesti reform, főiskolá-ban az 187'/2-ik iskolai évre a beiratisok októberhó 2., 3., 4-kén d, e. 8 —12-ig és d. u. 2—4-igtörténnek meg; október 5-kén pedig a tanévetmegnyitó isteni tisztelet után a tanítások azonnalmegkezdődnek. A javítóvizsgák, valamint a ma-gántanulók vizsgái is csak a beirás ideje, alatt atanárikar által meghatározott órákban fogadtat-nak el. Kelt Pesten 1871. szept. 13-án. — A pestireform, főiskola igazgatósága.

Közlekedés.J* (Az első erdélyi vasút) főigazgatósága SÍ

következő hirdetményt bocsátotta ki: A Szász-város és Gyula-Fehérvár közt megszüntetett te-herforgalom 5-én ismét megnyittatik, és ugyanénaptól kezdve a menetrendszerű szomély- és ve-gyesvonatok Arad és Gyula-Fohérvár közt ismétrendesen közlekednek.

** (A mont-cenisi alagút megnyitása) f. hó17-én fog történni. Az alagút hosszasága 12.800matert tesz, tehát hosszabb 1% mértföldnél, és3870 lábnyi magasságban fekszik a tenger színefelett. Az átfurási munkálatokat Sommeiler épí-tészi mérnök, ki időközben elhunyt, 1858-bankezdette meg; az idén fejeztettek be. Az egész vál-lalat költségei körülbelől 70 millió lírát tesznek.

Balesetek, elemi csapások.= (Tűzvész a nemzeti színháznál.) A nemzeti

színháznak az országúira eső mellék-épülete szer-dán d. u. 6 órakor leégett. Maga az épület a régiGrassalkovich-félo háromemeletes gabona-mag-tárból volt átalakítva, minden közfal nélkül, sraktárul szolgált a színházi diazitményeknok. Ittvolt egyszersmind a színházi asztalos-műhely ésfestő-terem, igy oly anyagok voltak benne , me-lyeknok nagy részét a legnagyobb igyekezet mel-lett sem lehete megmenteni. A tűzoltók eleiméinfelmásztak a tetőre, s onnan dobálták le a színfa-lakat és diszitmény eket, de sokáig nem lehettekmég urai a pokoli lángoknak, melyeket a kelet-északi szél is élesztett. A szomszédos utczákat^térekot tengernyi nép lepte el, s a színházat, me-lyet a mellék- épülettől csak egy rövid folyosóválaszt el, alig tartotta valaki megmenthetőnvk.Voltak perczek, midőn a tűzoltók maguk sem hit-ték, hogy a színházat megmenthessék. És mégisannál jobban dolgoztak í'Ü3tben és lángban. MagaSzéchenyi Ödön gróf nemcsak parancsnokolt,hanem ott járt a legveszélyesb pontokon a le-leomló parázs közt. Follmann Alajos rettenthetle-nül működött. így a többiek is. Roppant hosszú,hajlékony csöveket, melyek az utczai vízvezeték-ből dagadtak meg, vontak az udvaron, ablakon, fo-lyosókon át a tetőre s ugy onták belőle a vizet.Kitartó munkájuknak sikerült a lángok továbbterjedését megakadályozni, s a tüz este '/210-kormár ki volt oltva. S nemcsak a színházat mentékmeg, hanem még az égő épület belsejében is (mely-ben a négy külső falon kivül egyéb l.ő nem volt,hanem az egész csupa famunkából állt) a színfa-lak, díszletek egy igen nagy részét is megoltal-mazták a tüztől, bár ezeknek már csak a fájátlehet használni, miután a festett vásznat a folyto-nos fecskendés és csorgás szinpadüag használhat-lanná tették. Színházi tagok az égés után ötven-hatvanezer frtra tették a kárt. A tüz okának anagy festőterem takarék-tűzhelyét tartják. Ezt ;tfestékhez szükséges enyv olvasztása végett tar-tották ott, s hosszú csöve kétségkívül kiégett va-lahol s a tüz ugy kapott a födélbe, miután a csőmindvégig fa közt húzódott el. Az elégett díszle-tek között vaunak a pompás kiállítások a „Tann-hauser," „Faust," „Kegyencznő," „A boldogságelső napja," „Hamlet," „Don Carlos" stb. mü-vekből. Lehmannt, a szinház festőjét, az a veszteség

ií érte, hogy bonnégett rajzvázolati gyűjteménye,mely sok évi fáradnlmainak gyümölcsét képviselé.A szinház szombaton nyilik meg ismét a „Zsidónöoperával.

Mi újság?= (A képviselőház) a szünidő után szept. 14-én

tartá első ülését, melyen a képviselők meglepőlegnagy számmal jelentek meg- Az ülés kezdetén azelnök a beérkezott irományokat mutatá be.Majd néhány felszólalás és interp dláczió követ-kezett. Schvarcz Gyula interpellálta Pauler mi-nisztert, miként járt el a pápai csalhatatlanságotkihirdető fehérvári püspök ellenében, s kérdést

itt az oktatási reformok mibenlétéről. Simonyi;en interpellácziót még egygyel toldotta meg s

azt kérdezte, hogy mit csinálnak a többi püspök-kel, a kik, mint Jekelfalussy, a csalhatlanságotszintén kihirdették? Végül Tisza Kálmán tuda-kozta az elnöktől, hogy tájékozás tekintetébőlmondaná meg: vájjon az imént összegyűlt ország-gyűlés működése meddig tart, mire az elnök kije-lenté, hogy az országgyűlés csak néhány napra,az országos költségvetés bemutatása és a hiányzóbizottsági tagok választása végett gyűlt össze,mig Kerkapoly pénzügyminiszter az eloszlás előtta tervben levő kölcsön letárgyalását sürgette. —A második ülés szombatra tüzetett ki.

= (A király) a katonai nagy hadgyakorlatokmegszemlélésére f. hó 12-kén utazott le BécsbőlPozsonyba. Pestre szept. 14-én este érkezett meg,s állítólag e hó végéig marad az országban. Ezidő alatt a király két nyilvános kihallgatást ad;meg fogja tekinteni a váczi nagy hadgyakorlatokat,8 Gödöllőn több udvari vadászatot tart.

** (A tűzoltók szept. 16—19-iki ünnepélyére)a bizottság a királyt, királynét, József főherczegot,a minisztereket s törvényhatóságokat is meghivja.Az ünnepélyre sárgarézből készült csinos érmeketárulnak, melyeknek birtokosai a tűzoltó gyakorla-toknál mindenütt mogjelenhetnek, valamint részt-vevő jogyül szolgál a „Hungária" szállodában tar-tandó nagy lakomára is. Ezek ára 3 ft., s a Hungá-riával szemközt levő központi irodában válthatók.

** {A Gyöngyös táján) összevont hatodikhuszárezrod egy szakasza a múlt hóban a hatvanihonvédsir mellett haladt el. A tiszt megállitja aszakaszt s imádságra ad jelt. S így szól: „Huszá-rok! Itt, e szerényen jelzett halom alatt fekszikhét huszár ezredünkből, kik mint vitézek 1848-ban itt elhullottak a hazáért. Legyetek ti is hason-lók vitézségben bajtársaitokhoz, és ha azok lesztek,érdemesek maradtok a huszár névre és a világtiszteletére." A huszárok megilletődve léptettektovább a szent sirtól.

** {A váltóláz) Arad- és Csanádmegye f'öld-mivelő népe közt rendkivüli mérvben terjed, mi ajelen munkaidőben igen károsan hat a mezei gazdahelyzetére, miután drága pénzen is alig kaphatnakegészséges munkásokat. Szükséges — úgymondaz „Alföld" — hogy nevezett megyék főorvosaiaz elöljáróság utján ismertessék mog a munkásnépséggel az egészség visszaállítását eszközlőgyógyszereket, s mennyire lehot e szerek dijtalan,osztassanak ki, kivált a pusztai s szegény kortész-községekben.

** {Patai Andrást) Debreczcn és N.-Váradvárosok főispánját a héten helyezték be Nagy-Vára-don főispáni székébe. A diszebéd, mely ogyüttszokott járni az ily ünnepélyességgel, a fekete sastermeiben tartatott meg.

** (A biharmegyei virilisek) közt első Lipov-niczky kath. püspök 49,164 írt adóval. A leg-utolsó virilista 495 frtot fizet. Tisza Kálmán akilenczodik a névsorban 5312 frttal.

•* {Kolozsvárit) múlt kedden fényes náátme-nettel tárták meg b. Wesselényi József ország-gyűlési képviselő és gr. Mikó Anna, gr. MikóImre leánya, menyegzőjét. Az esküvőn mint vő-fély jelen volt gr. Mikó Imre hivatali utóda, TiszaLajos közlekedési miniszter is.

** {Gr. Ssapáry Béla örökösei) az Aschnffen-

482

burgnál történt vasúti szerencsétlenség következ-tében kártérítési keresetet indítottak az illetőtársaság ellen. A vasúttársaság be sem várva a port,maga 50,000 forintot ajánlott az örökösöknek.

** {A kholera.) A hivatalos lap azon elterjedthírre, mintha (rácsországban a kholera járványo-sán föllépett volna, hivatalos tudósítások nyománkijelenti, hogy Gác&országban a kholera nemcsakjárványosán nem merült fel, hanem mindez ideigmég csak egyes esetei sem mutatkoztak.

Nemzeti színház.Péntek, szept. 8. „Egy nő, ki az ablakon kiugrik." Vigj.

2 felv. Seribe után magyar színpadra alkalmazta Somolki.Szombat, szept. 9. „A hugonották." Opera 4 felv. Zené-

jét szerz Meyerbeer. — (Benza Ida k. a. első fóllépteül).Vasárnap, szept. 10. „Egy szekrény rejtelme." Nép-

színmű 3 felv. Irta Szigligeti.Hétfő, szept. 11. „A regény vége" Vigj. 1 felv. Irta

Szépfaludy F. — „A dicsőség bajjal jár." Bohózat 1 felv.IrtaBckett; ford. N. N. — „Apró félreértések." Vigjáték1 felv. Irta Lunn J. ; ford. N. N.

Kedd, szept. 12. „Alvajáró." Opera 8 felv. Zenéjetszerz. Bellini.

Szerdán, szept. 13-án a tűzvész miatt elmaradt azelőadás.

Szerkesztői mondanivaló.— I'apkeszí. H. D. A „népdal" nem külön műfaj;

csak olyan mint más dal; vagy a nép írja, mondja, dalija,vagy a nép eszmekörében s kifejezés-módjában van tartva.De épen azok alá a müszabályok alá esik mint más dal,belső alkata ugyanaz, lényegi különbsége nincs. Azért épena népdalt mivelni kizárólag, más dal mellőzésével, nemszükség, nem is lehet. A mi a beküldőiteket illeti: többnyirekülsőségekben keresik a népiest, legjobb köztök a II.számú, mely elég csinos, nem mint népdal, hanem mint egy-szerű dal. Ide teszszük, mert nagyon rövid:

Pöröl, pattog a tüz lángja,Pöröl velem e kis lányka,Haragszik rám valamiért,Mért nem mondja ki, hogy miért?Elaludt már a tüz lángja,Nem pöröl már a kis lányka,Nem állhattam már a sokát,Csókkal fogtam bé ajakát.

Tehetség látszik a Pihentess meg kezdetűben is, melynem is akar népdal lenni, de elég jól induló dal, csakhogytovábbi folytában igen nagyot akar, s az óda szárnyalásátnem bírja. Olvassa a legjobb dalköltőket: Berangert, Hei-nét, Mooret, Petőfit — s tölök lesse el a dalköltés titkát.

— M-Égregy. J. A. A forma bír némi csínnal; deaztán ennyi a költemény egész érdeme. Vidéki lap, buzdi-tásul, közölhet ilyeneket is; de mi kissé magasabb mértékethasználunk.

— Kolozsvár. T. M. „Lujzához" küldje el, ha tetszik,de nem „via Vasárnapi Újság".

— Nagy-Kanizsa. T. .T. Még nem ért meg a nyil-vánosságra; de ha nem csalódunk: hogy már előbb is kül-dött hozzánk egy pár verset, ez azokhoz képest észrevehetőhaladást mutat.

— Iglé. K. I. A mellékelt 1 ftot az irói segélyegylet-nek szerkesztőségünknél levő perselyébe tettük be.

Nyilt-tér. *)A Coino-sorsj egyek

összes sorozatainak birtokaminden egyes huzásbnn

egy kihúzott sorozatot biztosit! **sE biztosítékkal egy társasjátékot nyitok 25 résztvevőre

25 db Como-járadékjegygyel VS$25 dl) 400 frcos csász. török ^

(évenkénti 6 húzással), nyereményre egyenlő joggal és az eredeti sorsjegyek szét-isztásával csak Sft.o.é. havonkénti részletfizetéssel és 63 kr.

egyszer mindenkorral bélyegért. Minden résztvevő a rész-letfizetés végeztével egy-egy részletjegyre egy Como- ésígy 400 frcos török vasúti kölcsönsorsjegyet kap kézbesítve.

Megbízások pontosan eszközöltetnek, huzási sorozatokmindig ingyen küldetnek.

Austerlitz Zsigmondelső BUDAI váltóházától, a lánczhid mellett.

*) E rovatban közlött czikkekért csupán a sajtótörvé-nyek irányában vállal felelősséget a Szerk.

SAKKJATEK.616-ik sz. f. — Thompson F.-töl.

(Londonban.)Sötét.

m m i

a b e d e f g hVilágos

Világos indul s a harmadik lépésre mattot mond.

Az 611-ik számu feladvány megfejtése.(König A.-tól Prágában.)

Vil. Söt.1. Va2-g8 . . . . 1. tetsz. szer.2. Hg5-f3 v. h3 matt.

Helyesen fejtették meg : Veszprémben: Fülöp József.Miskolczon: Czenthe József. — Jászkiséren: Galambos

István és László — Czegléden: Galambos Károly. — Kar-czagon: Kacsó Lajos. — Nagy-Szalontán: Kovács Albert. —Hatvanban: Sipöcz Ferencz (a 610. sz. f. is). — A pestisakk-kör.

Rövid értesítés. Pécs, K. Zs. Kérjük a beküldött né-gyest s a netalán jövőben érkezendő feladványokat, halehetséges, diogrammban küldeni, hogy minden értelem-zavarás clkcrültessék.

Előfizetési fölhívás

VASÁRNAPI ÚJSÁGés

Pilitlkai Ijdeaságok1871. okt.—dcez. folyamára,

I W * Szeptember hí végével az évnegyedes előfizeté-sek ideje lejárván, október 1-töl az előfizetés mielőbbi meg-uj itására hívjuk föl a t. olvasó-közönséget, hogy a lap kül-désében fönnakadás ne történjék.

Előfizetési föltételek:Postán küldve vagy Pesten házhoz hordva

A. Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságokegyütt:

Évnegyedre (okt.-dccz. 1871.) 2 ft. 50 kr.Félévre (okt.—márcz. 1871—2.) 5 » — »

Csupán Vasárnapi Újság:Évnegyedre (okt.—decz. 1871.) 1 ft. 50 kr.Félévre (okt.—márcz. 1871—2.) . . . . 8 » — »"

Csupán Politikai Újdonságok:Évnegyedre (okt.—decz. 1871.) 1 ft. 25 kr.Félévre (okt.—márcz. 1871—2.) . . . . 2 » 50 „

S V * Az előfizetési pénzek beküldése legczélszerübbenpostai utalványnyal eszközölhető, a melyre csak egy 5 krosbélyeg teendő.

A Vasárnap! Újság és P. újdonságokkiadó-hivatala (Pest, egyetem-uteza 4. sz.a.)

3£<|" Melléklet: Előfizetési fölhívás az„Angol és franezia nyelvlapok" czimü heti-lap második évnegyedére.

Hónapi-éshetilap

n1819202122

| -23

VasárHétfőKeddSzerd.Csőt.Pént.Szóm.

Katholikus és

Hprotestáns

naptar

SzeptemberA 16 HildegardIrene vért.Január vért.Eustách Kánt. +Máté cv.Móricz vért. fTekla, Linust

A 15 Lamb.RichárdSzilárdFausztaMáté JónásMór, EmeránTekla, Linus

E T I - N AGörög-orosz

naptar

Szept. (ó)5 C16 Zakariás6 Mihály7 Szoszem8 Kisassz, n.9 Joacbim

10 Menodóra11 Teodóra

APTA;Izraeliták

Z345678

naptára

TisriÚjév 2. ü.Gedaljah

[f. böjtB. 10 Íz. h.AbadiásB. a. b. im.•>. Teiuba

i.N Í

hossza

f.

174175176177178178179

P-66820

5958

i Pkél

ó.

55555fi

5

P-8941

nyűg-

ó.

66

43 í 644454647

6655

P-96430

5957!

i H ohossza

f.

20822223fi250264278292

P-05

1212333335

l dkél

6.89

11

P-3148

8este123

364540

nyűg.

ó.

7889

1011

P-41

637l151

2\ni

regg- IHold vnltozami. ~§ Első negyed 21-én 6 óra 28 perczkor este.

TARTALOM.Gróf Széchenyi Ödön (arczkép). — Firdúzi. — Zsugori

Péter kincse (vége). — If vára (képpel). — A Tuileriákromjai (képpel). — Az Északi- s Keleti-tenger partjáról. —Egy párisi levélből. — A petrozsenyi kirándulás, I — A

i madridi színházak (képpel). — Egyveleg. — Tárház: Iro-I dalom és művészet. — Egyház és iskola. — Ipar, gazdaság,: kereskedés. — Közlekedés. - Balesetek, elemi csapások.| — Mi újság? — Nemzeti szinház. — Szerkesztői mondani-: való. — Sakkjáték. — Nyilt-tér. — Heti-naptár.

Felelős szerkesztő: Nagy Miklós. (L. magyar-uteza 21. sz.)

7 483

HIRDETÉSEK.

Figyelmeztetés.Berlin, 1871. július 12-én.

A berlini gazdasági múzeum igazgatója gép-próbákat rendezvén, a többek között, a Vidats-eke isállítható taligájával be lőn mutatva. A bemutató a szorgalmas gépgyáros Eckert ur volt. E próbára a pesti Igazdasági múzeum igazgatója is meghivatván, és mikor Eckert ur fogta a Vidats-eke szarvát, igen szép, •.mély tiszta barázdát vágott. Ekkor egy barázdát én vágattam, egy darabig fogtam az ekeszarvát, azutánmegállítottam a lovakat és e szavakat mondtam a jelen voltaknak: a „magyar-ekét nem kell tartani, mertaz -tartáa nélkül is szánt." És eleresztettem a Vidats-eke szarvát és húzott az eke magára 9 hüvelyknyi tisztamély barázdát, a nagy számu közönség csudálkozására.

Kik hogy üdvözölnek is ide irták neveiket;íiirókuti Ferencz, az országos gazdasági és kertészeti múzeum igazgatója, J. Englisch, J. Hoffinann,

dr. Tilly, Sonsits, A. V. Moll, dr. Wiitmark, G. Ritter, C. Tiedé, Eckert.

ekék kaphatók Pesten, 2 oysil-nteza 8-dik szám,

Vidats gyárban.

1

Biztos kútfőből tudomásunkra esvén, mikép találkoznak külföldi gyárak, melyek gyárunk készít-ményeit, a Vidats-okéket utáncsináltatni, s a Vidats nevet is az igy utáncsinált ekékre hamisan rányomják.

Ezen jogtalan és méltánytalan, de a mellett ránk nézve káros eljárás ellen, midőn ezennel határo-zottan tiltakozni kötelosségünknek tartanok, egyszersmind figyelmeztetjük, tisztelt gazdászainkat, kikgyárunkat megrendeléseikkel megtisztelni méltóztatnak és azokat,kik gyárunk készítményeinek elárusitá-eávai foglalkozni óhajtanának, miszerint megrendeléseiket ezentúl a hamis ekékkeli megcsalatás kikerülésetekintetéből közvetlenül Pesten, 2 nyul-utcza 8-ik szám megtenni sziveskedjenek. 1139 (4—6)

2 tiz lovas hasznait gézmozdony olcsó árért kapható Ugyanott.

Titkos

betegségeketmég makacs és üdült bajokat is ugy k<5-rodában, mint magán gyakorlat folytántöbb ezer betegen legjobbnak bizo-nyult mód szerint, sokszor a nélkül,hogy « beteg hivatásában vagy élet-módjában gátoltatnék, gyökeresen,

biztosan és gyorsan gyógyít

Mfid. dr. ffelfer VilmosPest, király-uteza 27. szám Medetz-ház-ban, 1-ső emelet, délelőtt 7—9-ig, dél-

után 1—4 óráig.SHF* Díjazott levelekre azonnal

válnszoltatik, 8 kivánatra a gyógy-szerek is megküldetnek.

Iskola-értesttvény.Alólirott a t. ez. szülőket értesiti, misze-

rint: 1) felsőbb kereskedelmi iskolájaa nyilvánosság jellegével ruháztatóttfel és megengedtetett, hogy .jogérvé-nyes bizonyítványokat adhasson k i ;2) hogy azon tanulók, kik az előirt előké-szület után felsőbb kereskedelmi iskolájakét osztályát jó sikerrel végzcndik,azonbe-cscs kedvezményben részesülnek, hogyminden további szigorlat nélkül azegyéves önkéaytesek sorában beléphet-nek ; 3) hogy három alsóbb osztályát akkéntszervezte, miszerint ezek egy önálló alre-áliskolával egyenlők legyenek, de amellett a kereskedelmi igényeknek is felel-jenek meg, miért is a 3-ik alreálosztálylyalpárhuzamosan az eddigi 3-ik kereskedelmiosztály eredeti szervezetében azon tanonezokszámára fog fennállani, kik az ebben nyitottelméleti kiképzéssel megelégedve azonnal agyakorlatba akarnak átlépni.

A felvételi feltételeket, a havi és felvételidijakat az évi tudósitvány tartalmazza.

A rendes iskola év október 2-án, abeiratások szeptember 25-ével veendikkezdetüket. 1121 (6—6)

Pesten, országút 4. sz. 1871. júliusban.

Ríiscr ülifclós,tulajdonos igazgató.

FURST JÓZSEF, gyógyszerészi ipir-telepitvényc Prágában, ajánlja?g A gyógyszeres §

| folyékony vastartalmú ezukort, I1ÍAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA2Í

dr. Hager jobbított rendszere után készítve,mint legczólszerübb készitmény

azok számára, kik vastartalmú gyógyszert szükségeinek.Használati utasítás:

a) Felüdülés eseteiben nehéz betegségek ntán, hol láz következtében avérsejtek fogyatkozása s már véralkatrészek vesztesége állott be.

b> A vér vastartalmának kevesbitésére, a vér és nedvek veszteségeintán, különösen gyermekeknél, a hol nemcsak a már meglevő vér megtartása,azaz: ápolása, — hanem annak növelése s ujabb részek képződése forogván fenn.Hogy itt minden csepp vérből egy bizonyos mennyiségű vastartalom elenyészik, azkétséget sem szenved.

c) A vérszegénység által az idegszervekben föltételezett ingerlé-kenység eseteiben, melyek álmatlanságra vezetnek; továbbá fogékony betegsé-geknél, különösen a tüdő- s bélhurutra rendkivüli befolyást gyakorol.

d) A tápanyagok változása betegségeiben, a tápanyagok, görvély,ang.betegség (Rhachitis) tüdőgumó, csdz, köszvény, süly s vizkórok gyülemléseeseteiben.

e) A nemihatáskör betegségeiben: magömlés, tebetlenség, utótakár afőríinomnél; terméketlenség, fehérfolyás, havitisztulás háborgatása eseteiben anőnemnél.

f) A sápadság s vérszegénység eseteiben, hogy ha azok nem egy meg-előző betegségből fejlődtek ki, s gyenge testalkat eseteiben.

?\ **ö v«tkezetes állapota váltólázakban.•\m ' a l { o r u<ángyógyífására.i) Bizonyos idegállapotokban: u. m. vidatáncz, nehérkór, méhgörcs,

félfejfájás, ájulásokrai hajlam, görcsök, szélhüdés, hogy ha ezen állapotok a vér-szegénység által idéztetnek elé.

k) A tápanyagok szerfeletti elkülönítése ellen, izzadtság, hud-ár sevesedés eseteiben. — 1 nagy üveg ára 1 ft. 20 kr., kisebb üvegé 60 kr.

| Gyomorfájdalmak ellen. §1ÍAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA2?

A Crastrophan,mely havasi növényekből készíttetik s 20éven át a legüdvösobb szernek bizonyult be,különösen: az emésztöszervek bántalma-zásánál, u.m. gyomor megterhelés, megrom-lott gyomor, hányás, hasmenés, gyomorége-tés, idült gyomorbajok s felfúvódások ellen.

1 üveg ára 7W kr.

I Fagydaganat ellen. |HAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAnAAAAAAAAy

A vascerat,meggyógyítja tökélletesen rövid idő alatt.

1 skatulya ára 40 kr.

| Mellbetegségeknél I^AAAAAAAAAAAAAAAAAUAAAAAAAAAAA§

a Král-féle valódi Carolinenthali

Dávidtheaminden köhögést eltávolít, legyen azujonkelctkezett vagy idült, s általa atüdő további megbetegedésétől megóvja.

'1 csomag ára 20 kr.

Szép fehér fogakati y

|g p gIÍAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA5 *

idéz elé a

chinaszájvizchinafogpor.

A chinaszájviz megerősiti ezenfelül afogakat, a foghusnak vérzését s a fogakra ',oly veszedelmes fogkő lerakodását megaka- •',dályozza, s a szájnak kellemes friseséget s )hüvösséget kölcsönöz.

1 üveg chinaszájviz 00 kr.1 skatulya chinafogpor 30 »

Saját érdekében tisztelettel felkéretik, fentebM készítmények vásárlásánál arra nézni, hogy a fiiggvények, érczkupakok, tokok jstD. az „.Aipotlxeiac.© zgkizLTXx t7«r©is!s©n. £ S n s e l i n p r a g ctra , I P o r i c 1 0 7 1 - U " ezéget ma-gukon hordják-e, — hogy ha ez nem volna igy, — ugy kérjük, minden ily gyártmányt visszautasítani. 1018 (10-34)

P

Fris sebeket, égetésekets zúzásokat |

ÍSAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA?/gyorsan meggyógyítja a

vasszappan folyadék,s így annak egy háztartásnál sem volna szabadhiányoznia. — 1 üveg ára 1 ft., fél üvegé 50 kr.

Török József gyógyszerésznél király-uteza, s megrendelhető Magyarország legtöbb gyógyszertárában. Y

m

484 Tizemryolczadik évfolyam.

kakasnélkűliLancaster

I-sófegyverraktár s műhely

Ildikfegyverraktár s műhely:

vaczi-utczaa „levélhez."

kerepesi-uton,a nemz. színház átellenében.

ajánlja a részére Magyarországban és Ausztriában kizárólagos szabadalmat nyert leg

újabb javított

kakas nélküli

Lánc sier-vadászfegyvéreit(saját készítmény.)

Ezen fegyverek íöelönye mások felett a gyors és biztos töltés és pontos lóképesség száz lépésre, (mely távolságra 2-ős számú sörét 50 ivitatos papíron keresztül visz) még különösen az, hogy szerkezete egyszerű, s így nincsenek alávetve a más ilynemü kakasokkal ellátott fegyvereknél folytonosanszükségelt javításoknak; továbbá egyik igen nevezetes előnyük az is, hogy teljes biztossággal elzárhatok.

E találmányom részre liajlatlan szakemberek által mindig a legjobbnak ítéltetett, mert a kívánalmaknak várakozáson felül kitúnöleg felel meg,és bármely vadászt'eKy verek probalövéseivel a legbiztosabban versenyez.

Egy szép kiállítású

kakas nélküli dupla Laneaster-vadászfegyvergyönyörű díszítéssel és damaszt-csövekkel 13<>, 150, 200 frtba kerül, és mindenkinek, kit érdekel, a váczí-isU/ában és a kerep< si-uton, a nemzeti szinház átellenében lévő üzletemben szívesen megmutattatik.

LBiicasíer fegyvereket kakasokkal 80 írttól 220 frtig készítek szépen kiállítva.Raktáraimban Lefanchcnx-radaNzfegyverek is Dagy választékban vannak, és pedig a legjobb szerkezet

szerint készítve, melyek saját gyártmányom lévén, a legpontosabban állitvák ki, áiuk (55, 75, 80, 90, 100 frtig.Le<nnch(UX-feg.vverek a legjobb hirü lüttirlli gyárakból 40, 45, 50, 60, 80, írtért kaphatók.

Lefanelif ux-rt voherek személyes biztonságra kipróbálva, gazdag választékban szerez-hetők be, még pedig 6 lövésüek 8, 12, 15, 18, *0, 25, 35 frtig, — 10, 12, 20 és 30 lövésüek25 írttól 75 frtig.

Percussios fegyverek, duplák vascsövekkel IS írttól 15 frtig; eg}Csövüek 7 írttól 8 frtig.Szalag (Ruban) csövüek duplák, 20 írttól 25 frtig.

EsycHÖvü mordalyok, párja 2 frt. 40 krtól 5 frtig; kétcsóvüek 5 frttól 12 frtig.isate^zkőzök nagy választékban a legolcsóbb gyári árakon.Minrieu fegyverért jótállók, és azt nem tetszés esetében egy hó leforgása

nlalt kuseréltm. 1147 (2-13)Mühelyeimben fegyverjaviíásck olcsón eszközöltetnek.

Viiieki nie<rendelések postai utánvét mellett pontosan teljesittetnek.

Paehl J. utóda (1-4)

l-ső szám, I-ső eme!ct.

i), a már több mint 40 év óta jó hírbenctn roiesen ismert zongorateremben,h s gondoHHii válogatóit hangsze-

i;hirnevesb <ryámkbóla legjutányosb_^ árakon mindenkor készletben találhatók.

Ugyanott átjáts-'ctt. zoncnr; k kibérolhetők és becserélhetők; ugy-! szinte kijavítások a legszilárdabban s legolcsóbb árért eszközöltetnek.

A galandóezot (Bandwurm) meggyógyítja (levélileg is) dr.Praterstrasse 42. szám alatt.

BIocl). Bécshvn,,1088 (;-ii)

Mellbetegségben szenvedőknek.A már H.rui old Sándor által az ő Ko>-inos-Kban ajánlott Coca-növény

I'ernhol, dr. 8ampson íanar rendszere nytm.'ín lapdacsokká feldolgozva a tüdőbe-tegségeknek gyökeres gyógyítása eszközölhető, még azon esetekben is, ha már előre-haladott stádiumokban volnának is azok. Dr. Sampxon egy tudományos értekezeteaz 1-srt Rzamu eoca lapdacsok használata felett különösen a coca-lapdacsok tu-lajdonságait illetőleg, — (egy dobosz ára a porosz gyógyszerészi illeték szabáKzataszerint 1 'altér, hat doboszé 5 tallér) egyátalában minden megrendeléshez hozzá csa-toltatik, vagy pedig a „szerecsenliez" (zum Mohren) rzimzett gyÓjíjszcr*aráltal Mainzban ingyért küldetik meg. 1124(4- 7)

Hffl?~ l'örnltitr Magyarországra nézve Pcsstí-n: TÖRÖK J. gíógysz. kiraly-utcza 7-dik sz. alatt — s Béesben: IIAUBNER E., Engelapotheke am Hof.

Ki.-i ló-sulajdoi OÉ Heekenast Gusztáv. — Nyomatott saját nyomdájában Pesten 1871 (egyetem-uteza 4-dik szám alatt).

Pest, szeptember 24-én 1871.Előfizetési feltételek: a Vasárnapi Újság és Politikai Újdonságok együtt: Egész évre 10 frt. — Fél évre 5 frt,

C»npán Vasárnapi U.jsag: Egész évre 6 ft. Fél évre 3 ft. — Csupán Politika! Újdonságok: Egész évre 5 ft. — Fél évre 2 ft. 50 kr.

Hirdetési dijak, a Vasárnapi t'Jsitg és Politikai Újdonságokat illetőleg: Egy négyszer hasábzott petit sor, vagy annak helye, egyszeri igtatasnál 10 krajezárba; háromszori vat8bbsz6rTTgtatásnal csak 7 krajezárba számittatik. — Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad Bécsben: Oppelik Alajos, Wollzeile Nr. 22. és Haasennteln és Vogler, Wollzeile Nr. 9.Bélyeg-dij, külön minden igtatás után 30 krajezár.

A nemzeti színházat, mindnyájunk eféltett kincsét fenyegetett tűzveszélyrőllapunk múlt számában emlékeztünk már.Midőn most az esteledő ég láthatárát pirosfénynyel bevilágító iszonyúan szép jelenetetrajzban állítjuk olvasóink elébe: eddigiközleményeinkhez csak keveset kell adnunk.

Olvasóink tudják, hogy a színház részére

A nemzeti színház tűzveszélye.szinház által megvásárolt (Westermeyer-féle) nagyobb egyemeletes sarokház közöttállott. Az említett épület földszintjén Ko-rompai kocsitára volt (s van ma is) bérben;az első, második emelet a szinház diszlet-és ruhatárának helyiségéül szolgált, a pad-lás pedig Lehmann mester színfal- és dísz-let-festő terméül volt berendezve. Belül

és átszállítás végett, összekötni a kettőt, éspedig — vasajtóval, rácsesal s vasfolyosó-val talán? nem; csupa fával ismét; nehogy,ha e tűzfészek lobbot talál valamikor vetni,a szinház maga épen maradjon.

A meggondolatlan könnyelműséggelkihívott végzet mihamar jelentkezett! Smint a lapok értesítenek, az első nagy meg-

A nemzeti színház diszlettárának égése

Radnótiay igazgatósága idejében vétetettmeg az a magas, ódon, raktárszerü épület,mely a régi füvészkert (most a vegytaniintézet udvara), a nemzeti szinház hátulsó(délnyugati) sarka és a szintén a nemzeti

minden csupa fa: famennyezet, falépcsok, fa-1 gondolatlansághoz apró gondatlanságokfolyosók. Ez épület azelőtt nem ért köz- { egész sora járult még. A légszeszt nem tud-vetlenül a színházig; pár ölnyi üresség volt, ták elzárni; a vízvezeték elejénte szinténa kettő közt, de a szinház tulajdonábaraen- < nem akart szolgálni vízzel; a kis asztalos-vén át, jónak látták, a könnyebb közlekedés ; műhely tele volt gyaluforgácscsal s min-

f

39-ik szám.