(375 éves egyetemünk fizika tanszékeinek vázlatos története)...Arisztotelész rendszerére épült. 1635-ben, amikor Pázmány Péter (1570-1637) Nagyszombatban - latinosan Tyrnavia-ban

Radnai Gyula

375 éves egyetemünk fizikatanszékeinek vázlatos története

Egy kis etimológia

Az 1635-ben alapított jezsuita egyetem fizikusai

Jezsuita tankönyvek fizikából

Mária Terézia reformjai nyomán kísérleti fizika tanszék születikNagyszombatban

Sikertelen próbálkozás elméleti fizikai tanszék létrehozására1777-ben

Kis pénz, kis fizika a pesti egyetemen

Jedlik Ányos, a bencés kísérleti fizikus

Az elméleti fizikai tanszék megszületése

Eötvös Loránd és tanítványai

A legfontosabb változások a két világháború között

1945-1990: negyvenöt küzdelmes és eseménydús év

Nemzedékváltás a legutóbbi húsz évben, 1990-től napjainkig

Egy kis etimológia

Változó világunkban a szavak jelentése se maradhat állandó. A magyar nyelvugyanúgy változik, mint bármely élő nyelv a világon. Vegyük csak e tanulmánycímében szereplő legfontosabb szavakat: egyetem, fizika, tanszék. Hányfélejelentés-módosuláson mentek már át ezek a szavak?

Egyetem: az ,,egyetemesség" lerövidült alakja, az universitas magyarfordítása. A középkorban a diákok összességét, majd a diákok és a tanárokösszességét jelentette, később pedig azt az oktatási intézményt, ahol a tudományokés művészetek összességét tanították. Az újkorban főleg filozófiát, teológiát, jogi- ésorvostudományokat tanítottak az egyetemeken. Ez volt a legrangosabb oktatásiintézmény, elvégzése doktorátust adott. Napjainkban a szó átértékelődésénekvagyunk tanúi: nemcsak a nagy hallgatólétszámú, leginkább egy-egy városhozkötődő komplex felsőoktatási intézményt nevezik egyetemnek, hanem olyan furcsaszóösszetételekben is előfordul, mint esti egyetem, szabadegyetem, testnevelésiegyetem, zeneművészeti egyetem, kertészeti egyetem stb. Nem csoda, hogy a szórégi értelmében vett egyetemi rangot később már a ,,tudományegyetem"kifejezéssel kellett hangsúlyozni. Ma már sokszor ez is kevés.

Fizika: görög eredetű szó, minden bizonnyal Arisztotelész (Kr. e. 384-322)honosította meg a tudományban. Ránk maradt művei közül az, amelyArisztotelésznek az anyagról szóló ,,természetfilozófiai" gondolatait tartalmazza, latinbetűs átírásban a Physica címet viseli. A XIX. században a németes-latinos Physikaátírás is szokásos volt. A magyar nyelvújítás korában a ,,természettan" szót vezettékbe helyette, a XX. században újra visszatértek a ,,fizikához". Arisztotelész műveibúvópatakként bukkantak fel a kora középkor kolostori iskoláiban és skolasztikus(iskolai) filozófiájában. Igazi diadalra a jezsuiták akadémiáin jutottak, akik a háromfilozófiai osztályt (melyek a kollégiumi-gimnáziumi osztályokat követték)Arisztotelész művei után logica-i, physica-i és metaphysica-i osztályoknak nevezték

Radnai Gyula 375 éves egyetemünk fizika tanszékeinek vázlato...

1

el. Az egyetemeken ezt a filozófiai-bölcsészeti ( a bölcsészet akkor még nemcsak ahumán tudományokat jelentette) hároméves (olykor csak kétéves) tanfolyamotkövette a teológus, jurátus és medikus hallgatók képzése. A másodévesbölcsészhallgatókat hívták a katolikus egyetemeken fizikusoknak. Az első évesekvoltak a logikusok, a harmadévesek a metafizikusok. Metafizika: Arisztotelésznek afizika ,,után" (gör: ,,meta") következő könyve, melyben az anyag és a szellemdualizmusáról szóló gondolatait fejtette ki.

Tanszék: a görög katedra szó magyar megfelelője, valószínűleg a németLehrstuhl fordítása. Ez a szavunk ment át a XX. század közepén az egyiklegnagyobb jelentésváltozáson. Hol van már a katedra szónak évszázadokonkeresztül tartó, s még a XX. század első felében is használt jelentése, mely éppenannyira jelentett szószéket, mint tanszéket? Vagyis azt a széket, amelyben apüspök, vagy a tanár ült, amikor hallgatóihoz szólt. Ebből származott ,,katedrális"szavunk, amit magyarra (püspöki) székesegyháznak fordítottak, s ma mindkétkifejezés benne él nyelvünkben. Századokon át az egyetemi tanszék azt a státuszt,állást jelentette, amit egy professzorral lehetett ,,betölteni" az egyetemen, s a többszemélyből (professzorból, docensből, adjunktusból, segéderőből) álló szervezetiegységet intézetnek hívták. Az 1972-ben kiadott 'Magyar értelmező kéziszótár'viszont a tanszéket már így határozza meg: ,,Valamely tudományág tanítására ésművelésére hivatott, egyetemi ill. főiskolai tanár v. docens által vezetett szervezetiegység a hozzá tartozó tanszemélyzettel és segéderőkkel" - de még hozzáteszi: ,,ésennek helyisége(i)". A tanszék kifejezést ma mindenki ebben az értelembenhasználja. Ehhez az értelmezéshez kapcsolódik ,,tanszékvezető" szavunk is, amelyaz értelmező szótár megállapítása szerint ,,a tanszék vezetésével megbízottszemélyt" jelenti.

Miután áttekintettük e szavak legfontosabb jelentéseit, kezdjünk beleegyetemünk fizika tanszékeinek történetébe

Az 1635-ben alapított jezsuita egyetemfizikusai

,,Ősi tanszéke a bölcsészeti karnak a természettan (fizika) tanszéke is, melykezdettől (illetőleg a második évfolyam megnyíltától 1636/37-től) fogva mindmáigfennáll" - írja Szentpétery Imre (1878-1950) 'A Bölcsészettudományi Kar története1635-1935' c. könyvében, mely az egyetem fennállásának 300. évfordulójára jelentmeg.

Büszkék is lehetnénk, ha nem tudnánk, hogy a fizika - ahogy Szentpétery ismegjegyzi - ekkor még a filozófia része volt a jezsuita tudományfelfogásban, amelyArisztotelész rendszerére épült.

1635-ben, amikor Pázmány Péter (1570-1637) Nagyszombatban - latinosanTyrnavia-ban (ma: Trnava, Szlovákia) - megalapította az egyetemet, az ottanijezsuita kollégium keretében, még csak a filozófiai (bölcsészeti) és teológiai karkezdte meg működését, mégpedig felmenő rendszerben. A hároméves filozófiai(bölcseleti) tanfolyamot végig ugyanaz a jezsuita szerzetes vezette, akit a legjobbindulattal se lehetne a mai értelemben vett fizikusnak nevezni. Személyét a jezsuitatartományfőnök, a provinciális nevezte ki, mindig újabbakat és újabbakat, akikhárom év tanítás után általában máshol, más feladatokkal lettek megbízva.

Az egyetem alapításakor az a grazi jezsuita egyetem volt Pázmány számára apélda, ahol az 1600-as évek elején maga is tanított. Ugyanarra az 1599-ben kiadottjezsuita tanulmányi szabályzatra (Ratio Studiorum) alapozott rendszer honosodottmeg Nagyszombatban, mint ami Grazban működött. Eszerint a másodév végénlehetett megszerezni a legalsó tudományos fokozatot, a baccalaureatust, s aharmadik év végén lehetett elérni a magisteri fokozatot (a ,,legény" és a ,,mester"megjelölést, minősítést Magyarországon még a XIX. században is rendszeresenhasználták a szakmunkás-képzésben). Mára ezek a fogalmak az angol-amerikaioktatási rendszerből kerültek be újra a hazai egyetemi képzésbe. Talán érdemesmegjegyezni, hogy a baccalaureat szó franciául és általában a latin nyelvűországokban az érettségit jelöli, míg az angol-amerikai bachelor szó ennél többetfejez ki, jelentése közelebb áll a Nagyszombatban is alkalmazott, alacsonyabb szintűegyetemi minősítéshez. Ennek a vizsgának a letételére tehát a jezsuita egyetemeken


2

a fizikus évfolyamot elvégzett hallgatók voltak jogosultak. A vizsga kezdetben egyfilozófiai és egy matematikai probléma szóbeli diszkussziójából állt, csak később váltszokássá a kötelező írásbeli dolgozat. Fontos tudni, hogy a fokozat megszerzése nemvolt kötelező, de a jezsuita egyetemeken is volt kötelező számonkérés a teljestananyagból.

Jezsuita tankönyvek fizikából

A jezsuita tanárok nemigen írtak fizikából tankönyveket, viszont létrehozták,ápolták és fejlesztették a tanszermúzeumot. (Különösen azután, hogy 1722-benemeletet - új tractust - húztak a nagyszombati földszintes épületre, s így aföldszinten jutott egy felszabadult terem a múzeumnak.)

A tankönyvírás szempontjából példamutató kivétel volt Szentiványi Márton(1633-1705) az egyetemi nyomda igazgatója, aki maga is az egyetem első hallgatóiközül került ki, majd, mint a repetenciát (tanárképző tanfolyamot) elvégzettjezsuita, az egyetem oktatója lett. 1667-től 1670-ig ő vezetett végig egy filozófiaiévfolyamot, 1690-től 1693-ig pedig a kollégium és az egyetem rektora volt.1689-től 1702-ig folyamatosan jelent meg Nagyszombatban 'Curiosiora et selectioravariarum scientiarum miscellanea' (Válogatott érdekességek különböző tudományosművekből) c. háromkötetes tankönyve, melyben kora tudományos ismereteitigyekezett összefoglalni

Az első száz évben az egyetemi tanítást többször is meg kellett szakítani azországban dúló háborúk és járványok miatt. Hol a török, hol Thököly csapatai, hol apestisjárvány miatt szünetelt az oktatás.

Döntő változás csak Mária Terézia (1717-1780) uralkodása idején történt, aki1753-ban bevezette első egyetemi reformját. Ennek során udvari csillagásza, HellMiksa (1720-1792) tanácsára Nagyszombatban megkezdődött egy csillagászatiobszervatórium építése. Az épület alsó traktusain külön helyiséget terveztek a„fizikai-matematikai múzeumnak”. A terveket Hell Miksa készítette, a felépültobszervatórium igazgatói állását Hell barátja, Weiss Ferenc (1717-1785) nyerte el,aki egyben a matematika repetenciát (tanárképzőt) is vezette Nagyszombatban.

Mária Terézia első egyetemi reformja megkívánta, hogy az egyetemi oktatóksaját tankönyveket írjanak. Így születtek Nagyszombatban például fizikából azalábbiak:

Jaszlinszky András (1715–1783): Institutionis physicae.Ádány András (1716–1795): Philosophiae naturalis pars prima seu

physica generalis.Reviczky Antal (1723–1781): Elementa philosophiae naturalis.

Egyik sem aratott átütő sikert, sem a hallgatók, sem a kortárs tudósok között,és az utókor se talál bennük semmi különlegeset. Valamennyi mű latin nyelveníródott, ez volt akkor a tudomány és az egyetemeken a tanítás nyelve.

A fenti könyvek az 1750-es években jelentek meg, s még vagy húsz évetváratott magára az első magyar nyelvű, igaz nem egyetemi szintű, csupánközépfokú fizika tankönyv kiadása. Szerzője Molnár Ker. János (1728–1804) (Ker.János = Keresztelő (szent) János, a többi János keresztnévtől valómegkülönböztetésül) j ezsuita tanár, a budai akadémia igazgatója, s a könyv címe:

’A természetiekről, Newton tanítványainak nyomdoka szerint’.A kétkötetes mű 1777-ben jelent meg Pozsonyban. Addigra már meg is szűnt ajezsuita rend.

Mária Terézia reformjai nyomán kísérletifizika tanszék születik Nagyszombatban

Az 1769 és 1777 közötti nyolc évben több változás történt a nagyszombatiegyetemen, mint az alapítás óta eltelt több mint 130 évben.

1769-ben Mária Terézia az egyetemet „oltalma alá helyezte” és orvosi karralbővítette ki. 1770-től bevezette második egyetemi reformját, amivel a nagyszombatiegyetemet is a korszerű nyugat-európai egyetemek rangjára kívánta felemelni.Modernizálta az egyetem szervezeti felépítését: létrehozta az egyetemi tanácsot(consistorium), melynek tagjai közül kerülnek majd ki a választott dékánok és aválasztott rektor is. Szabályozta az egyetemi előadások rendjét (kimondta, hogy azelőírt tananyagot el kell végezni, s még olyan részletekre is kiterjedt a figyelme,mint hogy az előadó professzor maradjon ott előadása után legalább 15 percig, s


3

konzultáljon a hallgatókkal…)1773-ban XIV. Kelemen pápa „a keresztény világ békéjének s nyugalmának

megszerzése, táplálása s megerősítése végett” feloszlatta a jezsuita rendet. MáriaTerézia ekkor a nagyszombati jezsuita kollégium ingatlanait és tőkéit az egyetemnekadományozta, majd 1777-ben a bölcsész és a jogi kart átköltöztette Budára, azakkor felújított magyar királyi palotába.

Honnan tudta Mária Terézia, hogy milyen egy korszerű egyetem? Valószínűneklátszik, hogy a királynő egyetemi reformjainak szellemi irányítója Gerard vanSwieten (1700–1772) holland orvos volt, aki 1745-től élt Bécsben, mint a királynőháziorvosa. Van Swieten a leydeni egyetemen Hermann Boerhaave (1668–1738)híres orvostanár tanítványa volt, majd ő maga is a leydeni egyetem tanára lett.Mindketten a korszerű, kísérleti természettudomány elkötelezett hívei voltak.Boerhaave kedvenc szaktárgya a kémia volt, de a gyakorlati orvostant is ő oktattaLeydenben. Van Swieten Bécsben az ottani egyetem orvosi fakultásának elnöke, azosztrák gyógyászati ügyek igazgatója, azon kívül a bécsi cs. kir. Könyvtárnak isigazgatója lett. Kiváló szervező, természettudományos elkötelezettséggel. Ez pedignagyon is jól jött Nagyszombatban az egyetemi kísérleti fizikának: Mária Terézia1770-ben megalapította a nagyszombati egyetem első „kísérleti fizika” tanszékét. Afilozófiai (bölcsészeti) karon összesen nyolc tanszéket alapított, közöttük egyetlenegy matematika, valamint egy kísérleti fizika tanszéket. S hogy félreértés ne essék, amellékelt tanulmányi szabályzatban lerögzítette:

„Kísérleti fizikában a matematikai viták kerülését kívánja, az előadás súlyát ademonstrációkra helyezi, megköveteli, hogy a tanár végezzen a tanulók előttkísérleteket… Ha az egyetem netalán nem lenne kellően ellátva kísérleti eszközökkel,ezek beszerzendők és a tanárok rendelkezésére bocsátandók” – emeli ki a RatioStudiorumból az ide vonatkozó utasítást Szentpétery is, már idézett könyvében

A kísérleti fizika tanszék első kinevezett tanára Horváth Ker. János(1732–1799) lett. Ő jezsuita tanárként addig is itt tanított, sőt eredetileg azegyetemet is itt végezte el. Idősebb társaihoz hasonlóan ő is írt a jezsuitatanrendnek megfelelő tankönyveket, közte 1767-ben ’Physica generalis’-t. Ilyencímmel adott elő a fizikus évfolyamnak az első félévben. 1770-től kezdve erreépítette fel „Institutiones physicae particularis” c. előadását. Az ő fizikakönyveinekazonban sokkal nagyobb sikere lett, mint társaiénak. Nemcsak Nagyszombatban,hanem másutt is olvasták és tanítottak belőle, általános fizikája még atermészettudományok iránt érdeklődő német költő, Goethe könyvtárába is bekerült.A szilárd testek statikáját és mechanikáját tárgyaló könyvet Horváth akkoriadjunktusa, Pasquich János (1753–1829) németre is lefordította. A többitermészetesen latinul jelent meg.

1773-ban, a jezsuita rend feloszlatása után leltár készült Nagyszombatban afizikai kísérleti eszközökről. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy inkábbszegényesen, mint gazdagon felszerelt szertárral rendelkezett ekkor az egyetem.

Sikertelen próbálkozás elméleti fizikaitanszék létrehozására 1777-ben

1777-ben az egyetem Nagyszombatról Budára történő átköltöztetésétKempelen Farkas (1734–1804) szervezte meg. A bútorok, eszközök legnagyobbrészét olyan hajókon úsztatták le a Vágon, majd a Dunán, amik felfelé sótszállítottak és üresen mentek volna vissza. (Kempelen Farkas már huszonöt éveskorában a magyarországi sóbányák igazgatója volt.) 1777. november 3-án nyitottákmeg Budán az egyetemet, a teljes átköltözés azonban csak 1780-ra fejeződött be. Acsillagászati intézet műszereit például először csak megosztották Buda ésNagyszombat között, hogy a nagyszombati obszervatóriumban is lehessen folytatniaz észleléseket. A budai bölcsészeti kar első igazgatója Makó Pál (1723–1793)matematikus lett.

A Budára való átköltözés idején már felmerült egy elméleti fizikai tanszéklétesítésének gondolata. Matematikából még Nagyszombatban, a rend feloszlatásaután létesült egy második tanszék. A régebbi tanszék neve „Elemi, tiszta ésalkalmazott matematika” volt, az újé pedig „Felsőbb matematika” lett. Ennekpéldájára 1777-ben két fizika tanszéket akartak létrehozni. Az egyik neve továbbrais „Kísérleti természet- és erőműtan” (ezt neveztük röviden kísérleti fizikának), amásiké „A felsőbb természettan elmélete” lett volna. Matematikából létrehoztak egyharmadik tanszéket is az „alkalmazott mennyiségtan”-nak (gyakorlati mértan,építészet, vízmértan), valamint egy külön tanszéket a „mezei gazdaságtan”-nak(ami talán korai előképe a mai agrárökonómiának).

Pauler Tivadar (1816-1886), aki 1880-ban adta ki könyvét az egyetem


4

történetéről, idézte is azt az 1777. augusztus 22-i királyi leiratot, amely az újtanszékek „rendszeresítéséről” rendelkezett. Egy új tanszéket azonban nem elégcsak kitalálni, megfelelő személyt is kell találni annak betöltésére. Ilyet pedig felsőbbtermészettanra úgy tűnik, nem találtak. Horváth Ker. János mellett bizonyos PüspökyFerenc kapott 1777-ben egy másik fizika tanszéket, de ennek neve „Elemitermészettan és mezőgazdaságtan” lett, s mindössze hét évig állott fenn, azutánPüspöky nyugdíjazásával csendben kimúlt, éppen abban az évben, amikor HorváthKer. János lett az egyetem rektora, s az egyetem Budáról Pestre költözött.

Kis pénz, kis fizika a pesti egyetemen

1780: a királynő halálának éve. Utolsó jótetteként Mária Teréziamegteremtette az egyetem további működésének szilárd anyagi bázisát: létrehozta aTanulmányi Alapot a megszüntetett jezsuita rend földbirtokaiból és vagyonából, sebben külön helyet biztosított az Egyetemi Alapnak, kibővítve Pázmány Péteregykori 100 ezer forintos alapítványát. Sajnos a pesti fizikára ebből később aligjutott.

1782: az egyetem mérnökképző intézetének, az Institutum Geometricum etHydromechanicumnak a létesítése már II. József (1741–1790) nevéhez fűződik.Nem hoztak létre új fizika tanszéket; úgy döntöttek, hogy Horváth Ker. János eltudja látni az itteni előadásokat is. Ő azonban 1791-ben nyugdíjba ment, s amegreformált egyetem tanulmányi szabályzata szerint most már pályázni kellett atanszékre. A pályázók között volt még Martinovics Ignác (1755–1795) is, az egykoriferences szerzetes, majd katonapap, akkor éppen a lembergi egyetem természettantanára. Pályázatát azonban szakmailag nem találták megfelelőnek, elutasították. Atanszéket Domin József (1754–1819) volt jezsuita nyerte el, aki előtte a győri,zágrábi, majd a pécsi akadémián volt fizikatanár. Az elektromosság orvosialkalmazásait kutatta; ebben a témában jelentek meg publikációi a XVIII. század90-es éveiben. Akkor már az egyetem Pesten működött, mivel 1784-ben II. Józsefátköltöztette a várból a Ferenciek terére, a királyi kúria azóta lebontott épületébe.(Ennek emlékét őrzi a mai Kúria utca Budapesten.)

A fizika tanszékhez tartozó „természet- és erőműtani gyűjtemény”gyarapítására 1796-ban Domin József 648 forintot kapott, ami bizony nem sok, haazt vesszük, hogy 1778-ban a királynő 4000 forintot utalt ki ugyanilyen célbólHorváth Ker. Jánosnak. Tízévi működés után Domin József ott is hagyta azegyetemet, elment szülővárosába, Zágrábba kanonoknak.

Domin József után került a tanszékre 1801-ben Tomcsányi Ádám(1755–1831), aki már tíz évvel előtte is pályázott, csak akkor Domint választották.Tomcsányi is foglalkozott az elektromosság orvosi alkalmazásaival, amire Voltafelfedezése után sokkal több lehetősége adódott, mint a csak sztatikuselektromossággal kísérletező Dominnak. Tomcsányira is várt azonban egyköltözködés, nem sokkal az után, hogy elfoglalta a tanszéket: 1805-ben I. Ferenccsászár (1768–1835) újra átköltöztette az egyetemet, a Ferenciek teréről a Szerbutcába, a Központi Szeminárium épületébe. A bölcsészkar itt a III. emeletet kaptameg, ezen alakítottak ki egy tanterem melletti helyiséget a „Természet- és erőműtanigyűjteménytár” számára.

Tomcsányi Ádám élete végéig - mintegy 30 éven át – töltötte be az egyetemfizika tanszékét. Ő volt az első, de nem az utolsó olyan fizikaprofesszor azegyetemen, aki még 75 éves korában is tartott előadásokat – nemcsak abölcsészkaron, de még a mérnöki intézetben is. Munkássága egyik helyen se hagyottmély nyomokat. Igaz, Ferenc császár sem a természettudományokat erősítette a pestiegyetemen, hanem például a modern nyelvek (francia, olasz) tanítását. Ez azidőszak, de még a Tomcsányi utáni évtized is a fizika szempontjából észrevétlenültelt el a pesti egyetemen. Igaz, olyan volt a légkör, hogy sokkal inkább kedvezett apolitikai reformmozgalmaknak a falakon kívül, mint a természettudományfejlődésének a pesti egyetem falain belül.

Jedlik Ányos, a bencés kísérleti fizikus


5

Jedlik Ányos1800–1895

Jedlik Ányost (1800–1895) 1839-ben nevezték ki a pestiegyetem fizika tanszékére. A tanszék latin neve „Physica etmechanika”, amit magyarra „Természet- és erőműtan”-nakfordítottak. A kísérleti jelzőt hol használták, hol nem,mindenesetre Jedlik Ányosban igazi kísérleti fizikust nyert azegyetem. A kinevezést megelőző, évekre elhúzódó pályázatiprocedúrát már Pauler Tivadar is részletesen leírta 1880-ban(még Jedlik életében) megjelent könyvében, de 1935-benSzentpétery Imre, majd egy év múlva Ferenczy Viktor(1894-1943) is alaposan tárgyalták a bölcsészkar történetét ill.Jedlik életét és munkásságát feldolgozó könyveikben. Itt most

nem térünk ki rá.Horváth Ker. Jánossal bezárólag az egyetem fizika tanszékét mindig

jezsuitákkal töltötték be, s láttuk, Horváth Ker. János maradt a helyén az után is,hogy a jezsuita rendet 1773-ban feloszlatták. Utóda, Domin József is jezsuita volteredetileg, az őt követő Tomcsányi Ádám azonban már világi professzor volt, aki ajezsuita rend visszaállítása (1814) után is betöltötte a fizika tanszéket. Sőt,Tomcsányi 1816-ig a természetrajz és a mezőgazdaságtan tanára is volt. (Ezzelfügg össze Kitaibel Pállal (1757-1817) együtt írt tanulmánya az 1814. évi móriföldrengésről.)

Jedlik Ányos bencés volt. A bencés a legrégibb katolikus szerzetesrendMagyarországon, alapítója Szent Benedek (484–543) ezer évvel régebben élt, minta jezsuita rendet alapító Loyolai Szent Ignác (1491–1556). Magyarországra abencéseket még Géza fejedelem (940–997) hívta be 996-ban, a jezsuitákat pedigOláh Miklós (1493–1568) telepítette be 1561-ben. Az első bencés kolostor apannonhalmi, az első jezsuita kollégium a nagyszombati volt. A bencések imádkozniés dolgozni (ora et labora) tanították az embereket, a jezsuiták felfogása szerint azimádkozás mellett a tanulás az egyik legfontosabb tevékenység az ember földiéletében. Magyarország történelmének kezdetétől fogva a bencés rend volt nálunk aművelődés letéteményese annak ellenére, hogy iskolák alapítását nem tartalmazta abencés ’Regula’. A jezsuita rendet egy pápa oszlatta fel 1773-ban, a bencés rendettöbb más katolikus szerzetesrenddel együtt, saját birodalma területén II. József, a„kalapos király” 1782-ben. 1802-ben I. Ferenc visszaállította a bencés rendet, demost már feladatául tűzte ki, hogy iskolák alapításával, bencés tanárok kineveléséveltevékenyen vegyen részt a hazai iskolaügyben. Jedlik Ányos mint bencés tanár1830-tól 1839-ig tanított a pozsonyi akadémián fizikát, innen pályázott – éveken át– a pesti egyetemre.

Amikor 1840-ben megkezdte rendszeres egyetemi működését, már ott álltJedlik mögött a hazai bencés tudós-tanárok jó híre sok más tudományágban s az őszemélyes, szakmai tekintélye a kísérleti természettudományokban. Személyeskapcsolatban állt a bécsi egyetem fizikusaival: annak idején az ő folyóiratukbanpublikálta első tudományos találmányát, szódavíz gyártó gépét, s pozsonyiműködése során tőlük rendelt elektromágneses gépet nemcsak a pozsonyi, de agyőri, kassai és nagyváradi akadémia számára, sőt még a pesti egyetem számára is!(Az akadémiák felsőoktatási, de az egyetemeknél kisebb rangú intézmények voltak.Talán a mai főiskoláknak lehetne megfeleltetni őket. Mária Terézia annak idejénnyolc tankerületet jelölt ki Magyarország területén és egyet Horvátországban. Etankerületek központjai a következő városokban voltak: Besztercebánya, Buda, Győr,Kassa, Nagyvárad, Pécs, Pozsony, Ungvár és Zágráb. Minden tankerületben kellettakadémiának is lennie, ahol az első tanévben tanítottak fizikát.)

Egyetemi tanszékét elfoglalva Jedlik Ányos lett a „Természet- és erőműtanigyűjteménytár” őre. Szomorúan látta, milyen szegényes ez a gyűjteménytár, smilyen kevés pénz jut műszerek vásárlására a pesti egyetemen – a bécsihez képest.Lelkes eszközfejlesztő munkába kezdett, új eszközöket tervezett, készíttetett éskészített maga is. Ha nem kapott rá pénzt az egyetemi ellátmányból, hitelezett asajátjából. Magával hozta Pestre szódavíz gyártó gépét, felfogadott néhány embert aműködtetésére, nagy tételben vett a gyártáshoz nyersanyagot.

Egyetemi előadásaihoz saját jegyzetet kezdett írni, egyelőre latinul, ahogyantartotta is az előadásokat, a tudomány nyelvén. 1844-től kezdve azonban, ahogymegszületett a törvény a magyar nyelv hivatalossá válásáról a hazai közhivatalokbanés közoktatásban, Jedlik magyarul tartotta előadásait – egészen 1848/49-ig.Tankönyvének addig megírt fejezeteit magyarra fordította, majd magyarul fejezte beaz első nagyobb részt, ’a ponderábiliák fizikáját’, melyet a szabadságharc bukásaután saját pénzén adott ki ’Súlyos testek természettana’ címen. Igazi hazafias tettvolt ez akkor, amikor az egyetemen már németül kellett tartania az előadásokat. Az1849/50-es tanévben – Mayer Farkas (1929-2010) kutatásai szerint – 81mérnökhallgatót mégis magyarul tanított Jedlik, németül csak 9-et.


6

Jedlik Ányos könyve az első magyar nyelvű egyetemi tankönyv fizikából.Kísérleti vagy elméleti fizikakönyv ez? Mind a kettő. Jedlik az 1850-es évekbenkísérleti és elméleti fizikai előadást is tartott. Szentpétery írja, hogy az 1856/57-estanévben Jedlik a kísérleti fizikát „csak részben németül” tartotta, míg elméletifizikából magyarul tartott a némettel párhuzamos előadásokat. Magyarul megírta azimponderábiliák fizikájának több nagy fejezetét (hőtan, fénytan), de ezek kiadásáraakkor nem került sor. A szabadságharc leverése után ugyanis az ország újra osztráktartománnyá vált, és rá is vonatkoztak Leo Thun (1811–1888) osztrákkultuszminiszter reformintézkedései. Ennek során az egyetemi professzorok számáraelőírták, hogy ne tárgyuk egészéből tartsanak áttekintő jellegű előadásokat, hanemegy-egy speciális területen mélyedjenek el, azt dolgozzák fel tudományosalapossággal a hallgatóknak szóló előadásokon. Az összefoglaló, „kompendiumszerű” tankönyveket, amilyet Jedlik is írt, a Thun-reform nem támogatta. Pozitívhatása volt viszont a Thun-reformnak, hogy elrendelte a tanárképzés céljábóltartandó gyakorlati tanfolyamok szervezését a pesti egyetemen. Tette ezt annakellenére, hogy Pesten nem volt tanárvizsgáló bizottság, és azoknak a hallgatóknak,akik középiskolai tanárok kívántak lenni, a bécsi egyetemen működő tanárvizsgálóbizottság előtt kellett letenniük a tanári vizsgát. A gyakorlati tanfolyamokelrendelésével a Thun-reform éppen a pesti egyetemi tanárvizsgálati bizottságfelállításához vezető utat nyitotta meg. Jedlik már az 1851/52-es tanévtől kezdvetartott fizikából ilyen gyakorlatokat.

1852-ben megszüntették a pesti egyetemen folyó mérnökképzést, megszűntaz Institutum Geometricum. Jedlik előadásain alig maradt volna hallgató, ha egymásik intézkedéssel nem csatolják a bölcsészkarhoz az egyetemi gyógyszerészképzéselső évfolyamát. Ettől kezdve egészen nyugdíjba vonulásáig agyógyszerészhallgatók voltak Jedlik kísérleti fizika előadásainak leghűségesebbhallgatói.

Az 1850-es években Jedlik tartózkodott a társadalmi-közéleti szerepvállalástólés még inkább a fizikai és kémiai kutatások felé fordult. Akkoriban Európában atudományos érdeklődés középpontjában álltak a galvánelemek. Robert Bunsen(1811-1899) a Grove elemeket egyszerűsítette és tette olcsóbbá, Jedlik ezeknek aBunsen elemeknek az elektromos paramétereit akarta tovább javítani. Ez sikerült isneki, a kifejlesztett Jedlik elemek mechanikai tulajdonságai azonban sajnoskedvezőtlenebbek lettek. A párizsi kiállításra kiküldött 30 illetve 100 cellás Jedliktelepek a gondatlan szállítás közben megrongálódtak, részben összetörtek, így aPárizsban kapott dicséret csupán erkölcsi elismerést jelentett, gazdasági sikert,megrendeléseket nem hozott Jedlik és társai számára.

A dinamó elv felfedezéséhez is ezekben az években jutott el Jedlik, de márnem is gondolt a publikálásra. Megtervezett és megépíttetett dinamóját motorkéntműködtette, ezzel hajtotta meg optikai rácsokat vonalazó gépét. Az „egysarkúvillamindítóhoz” mellékelt használati utasításban olvashatjuk az öngerjesztés elvétJedlik megfogalmazásában: „Mi történnék, ha netalán jelentékeny villanyfolyam,mielőtt más czélra használtatnék, a delejek körül helyezett tekercseken végigvezettetnék? Ha ez a delejek erejét öregbítené, akkor a villanyfolyam is erősíttetnék,mi által a delejek ismét erősebbekké tétetnének, ezek pedig ismét erősebbvillanyfolyamot adandnának, és így tovább, bizonyos határig.” Az elvet Werner vonSiemens (1816-1892) is felismerte, de sokkal később, 1867-ben. Véletlenül éppenabban az évben, amikor a pesti egyetem bölcsészkarának javaslatára – Jedlikbeleegyezésével és támogatásával – már egy elméleti fizikai tanszék felállításánakkérdését tárgyalta az egyetemi tanács.

Az elméleti fizikai tanszék megszületése

1867 az osztrák-magyar kiegyezés éve.Az újjáalakult kormányban báró Eötvös József (1813-1871) lett a vallás- és

közoktatásügyi miniszter. 1867. november 5-én a bölcsészkar nevében Szabó József(1822–1894) dékán benyújtotta reformjavaslatait az egyetemi tanácshoz, amelyezeket a maga összesített javaslatával együtt 1868. július 21-én felterjesztetteEötvös József miniszterhez. Nyolc új tanszék felállítását kérték, közülük kettő volttermészettudományos jellegű. Az egyik a „földtani és paleontológiai tanszék”, amásik a „matematikai fizikai tanszék” lett volna. Az elsőben nem nehéz felismerni adékán „keze hajlását”: Szabó József geológus, mineralógus, 1867-ben lett az MTArendes tagja, 1862-től volt az egyetem ásvány-földtan tanszékének tanára. JedlikÁnyossal jól ismerték egymást; Jedlik 1858 óta volt az MTA tagja, közös kutatástfolytattak a kőbányai pincerendszerben bekövetkezett robbanás okának és hatásánakmegmagyarázására. Jedlik Ányos, aki 67 éves volt a kiegyezés idején, bizonyára


7

Than Károly1834–1908

Szily Kálmán1838–1924

örömmel látott volna maga mellett egy nemzetközileg is jegyzett, elismert elméletifizikust, aki leveszi róla az elméleti előadások terhét. De vajon kire gondolhattak?

A bölcsészkari reformjavaslatok természettudományosrészének szellemi atyja, fő mozgatója a külföldön is elismertkémiaprofesszor, Than Károly (1834–1908) volt, aki hálás ésméltó Bunsen-tanítványként Robert Bunsen heidelbergi kémiaiintézetének mintájára tervezte meg saját intézetét a pestiegyetemen. Ez az intézet készült el elsőnek atermészettudományi épületek közül – 1871-ben.

Az előzmény: Eötvös József 1869. február 22-én azegyetem orvosi karához valamint a bölcsészkartermészettudományi tanszékeihez felhívást intézett, hogykészítsenek érvekkel alátámasztott javaslatot tanszékeik és intézeteik fejlesztésére,új helyiségek, épületek kialakítására. Megjegyezte, hogy a természettudományiintézetek új helyéül a régi füvészkert (a mai Trefort kert) van kiszemelve. És két évmúlva, 1871-ben már megnyitotta kapuit Than új intézete a füvészkertben. (Alegutóbbi időkig használatos elnevezés szerint ez volt a „C” épület a Trefort kertiegyetemi épületegyüttesben.)

1870. március 8-án a bölcsészkar nevében Nékám Sándor (1827–1885)matematikus dékán kérte a minisztertől három új tanszék felállítását, ezek egyikelett volna a „felsőbb (elméleti) természettan” tanszék. A fő érv az új tanszékekfelállítása mellett az a megnövekedett oktatási munka volt, melyet az Eötvös Józsefáltal nemrég létrehozott új tanárképző intézet feladatainak ellátása igényelt.

A bölcsészeti kar 1870. június 24-ei ülésén Jedlik Ányosés Than Károly elő is terjesztettek egy személyi javaslatot alétesítendő „felsőbb mennyiségtani természettan” tanszékbetöltésére. A javasolt személy Szily Kálmán (1838–1924),akkor a Királyi Magyar Természettudományi Társulat főtitkára, apolitechnikumon a kísérleti természettan tanára, az 1867-benalakult Magyar Mérnök- és Építész-Egylet első titkára volt. SzilyKálmán Rudolf Clausiusnál (1822–1888) tett korábbitanulmányútja során kezdett elméleti termodinamikaikutatásokba, s 1867-ben, akadémiai levelező tagiszékfoglalójában a termodinamika első és második főtételének matematikaimegalapozására vállalkozott. Azzal foglalkozott, amivel később Ludwig Boltzmann(1844–1906), ő is mechanikai elvekből akarta levezetni a második főtételt. De amígBoltzmann a XIX. század 70-es éveiben belátta, hogy az irreverzibilitástárgyalásához a mechanikai elveket új – valószínűségi – elvekkel kell kiegészíteni, ésmeggyőződött róla, hogy csak a „statisztikus” mechanika tudja megalapozni amásodik főtételt, Szily Kálmán 1869-ben még úgy gondolta, hogy a második főtétela reverzibilis mechanikai Hamilton elvből is levezethető. Akkoriban valószínűleg csakClausius nem hitte ezt el neki, aki 1865-ben vezette be a második főtétel világosmegfogalmazása érdekében az entrópia fogalmát. Ludwig Boltzmann 1869-ben letta grazi egyetemen az elméleti fizika professzora, és egy évtizeddel Szilypróbálkozása után, 1877-ben adta meg az entrópia statisztikus fizikai értelmezését.

Eötvös József miniszter nem fogadta el a bölcsészkari felterjesztést, hanem –és most idézzük pontosan Szentirmayt –: „…szeptember 7-i leiratával »a beállott újkörülményeknél fogva« új pályázat hirdetését rendelte el”.

Mik voltak ezek az új körülmények? 1870. júliusban Eötvös József fia summacum laude minősítésű fizikai doktorátussal tért haza Heidelbergből. Szily Kálmánazonnal bevette a miniszter fiát a Természettudományi Társulat választmányába, őmaga pedig a politechnikumon harcolt ki magának egy új, „matematikai fizika ésanalitikai mechanika” tanszéket.

A tudományegyetemre is beérkeztek az új pályázati kérvények (Szily már nempályázott), amelynek minősítését, illetőleg a jelölést a bölcsészeti kar 1871. január13-i ülésében a jövő ülésre halasztotta. A következő, február 14-i ülés azonban már’bánatos szívvel’ vette tudomásul Eötvös József tizenkét nappal ez előtt történtelhunytát. A tudományegyetemi felsőbb természettan tanszék betöltése tehát EötvösJózsef utódjára, Pauler Tivadar (1826-1886) miniszterre maradt.

Színezi a képet, hogy 1869-ben a fizikai tudományos életben teljesenismeretlen főgimnáziumi igazgató, Corzan Avendano Gábor (1827–1903) habilitálta pesti egyetemen fizikából, s ő lett a „felsőbb természettan” első magántanára…Valószínűleg ő is az új tanszékre pályázott.


8

Eötvös Loránd 1848–1919

Végül is csak az Eötvös József halálátkövető évben lett betöltve az egyetem elméletifizikai tanszéke. 1871-ben ketten habilitáltakfizikából a pesti egyetemen. Egyikük Abt Antal(1828–1902) bécsi végzettségű fizikatanár volt,aki akkor a budai főgimnáziumban tanítottfizikát és akit a következő évben megnyílókolozsvári tudományegyetem fizika tanszékéreszemeltek ki. A másik Eötvös József miniszterfia, báró Eötvös Loránd (1848–1919), aki előzőévben, 1870-ben fejezte be egyetemitanulmányait Heidelbergben, s aki Kirchhoffnáldoktorált fizikából, mint főtárgyból, valamintKönigsbergernél matematikából és Bunsennálkémiából mint melléktárgyakból, summa cumlaude minősítéssel.

Eötvös Loránd 1871. március 5-én nyújtotta be kérvényét a bölcsészetikarhoz, a „matematikai természettan”-ból való magántanári cím elnyerésére. ThanKároly, Jedlik Ányos és Petzval Ottó (1809–1883) matematikus támogatóindítványára a bölcsészeti kar egyhangúlag hozzájárult Eötvös Loránd kéréséhez.Than javaslatára a kar Eötvös Lorándot ’helyettes tanári’ állásra terjesztette fel aminisztériumhoz addig is, amíg a mennyiségtani természettan tanszékének betöltéselehetővé válik, tekintettel arra, hogy „e szaknak rendszeres előadása az egyetemenmár égető szükséggé vált” – ahogy azt Than Károly megfogalmazta. Egybenfelajánlotta Eötvös Lorándnak az új kémiai intézet kistermét, előadásainakmegtartására.

Első, bemutatkozó előadását 1871. április 17-én tartotta Eötvös Loránd – afény elméletéről. Még ebben az u.n. nyári félévben – az 1870/71-es tanév másodikfélévében – már tanrendbe iktatták Eötvös előadásait, melyeket hétfőn, kedden,szerdán és csütörtökön délután 5-től 6-ig tartott a fény elméletéről az új vegyészetiépület kistermében. Ugyanitt pénteken délután 4-től 6-ig tartott gyakorlatokat „azelméleti természettan köréből”. A következő tanév első, u.n. téli félévében, mely1871. október 1-jén kezdődött, a tanrendben már ’Elméleti természettan I.’ címenhirdették meg ’Dr. b. Eötvös Loránd helyettes tanár’ előadását hétfőn, kedden,szerdán és pénteken délután 3-tól 4-ig ugyanabban a tanteremben. A gyakorlatokatcsütörtök délután tartotta itt Eötvös a „gymnasiumi tanárjelöltek számára”.Alapvetően kísérleti fizikusi beállítottságát tükrözi, hogy hétfőn délután 2-től 3-ig ’Afényhajlítás (diffractio) jelenetei’ címmel tartott demonstrációval kísért előadást.

1872. május 10-én nevezték ki Eötvös Lorándot az elméleti természettannyilvános rendes tanárának. A kinevezést még Pauler Tivadar kultuszminiszter írtaalá, aki hamarosan, 1872. szeptemberében az igazságügyi tárca élére állt s átadta avallás- és közoktatásügyi tárcát Eötvös József barátjának és sógorának, TrefortÁgostonnak (1817–1888).

A mai elméleti fizikai tanszék megalakulását tehát logikusan attól az időponttóllehet számítanunk, ami az elméleti természettan tanszék nyilvános rendes tanárraltörténő első betöltésének dátuma: 1872. május 10. Az igaz, hogy a tanszékfelállítását már a kiegyezés óta kérte a kar, nevezetesen 1868-ban és 1870-ben is.Az is igaz, hogy Eötvös Loránd már 1871-től kezdve tarthatott elméleti fizikaelőadásokat, de nem professzori, csak helyettes tanári minőségben. Azt ismondhatjuk, hogy Eötvös József elvileg már 1870-ben megengedte a karnakelméleti fizikai tanszék felállítását, csakhogy akkor még nem nevezett ki azegyetemre olyan ’nyilvános rendes tanárt’, aki elfoglalhatta volna ezt a tanszéket.

Más kérdés, hogy kinevezése után Eötvös Loránd sem sokáig tartott csupánelméleti fizikai előadásokat; az 1874/75-ös tanévtől kezdve kísérleti fizikai előadásoktartására is hivatalos engedélyt kapott, s a Szerb utcában, a régi központi épületföldszintjén külön második fizikai intézetet rendezhetett be. Eötvös Lorándnak is azlett volna jó, ha sikerül egy fiatal, ’igazi’ elméleti fizikust találni az elméletitermészettan tanszék betöltésére. Olyat, aki mint ő, valamelyik nívós egyetemenkészül fel erre a hivatásra, de azután meg is marad mellette. Néhány év múlvateljesült a vágya.

1874-ben már a nála öt évvel fiatalabb Fröhlich Izidor (1853–1931) hallgattaRobert Kirchhoff (1824–1887) és Hermann Helmholtz (1821–1894) előadásait,majd doktorált 1875-ben Berlinben és habilitált 1876-ban a budapesti egyetemenelméleti természettanból. 1878-tól kezdve ötven évig ő adta elő az elméleti fizikátaz egyetemen.

Eötvös Loránd és tanítványai


9

Eötvös Loránd1848–1919

Klupathy Jenő1861-1931

Fröhlich Izidor1853-1931

1878-ban Jedlik Ányos nyugalomba vonult.1878. december 14-én Eötvös Lorándot nevezték ki a Kísérleti természettan

tanszékre, azon jogának fenntartásával, hogy ha akar, továbbra is tarthat elméletitermészettan előadásokat. Eötvös igazgatása alatt jött létre Jedlik régi és Eötvös újintézetének egyesítéséből a Kísérleti Physikai Intézet.

Eötvös tervei szerint és az ő irányítása mellett épült fel 1883-tól 1886-ig azegyetem új fizikai intézete az Eszterházy (ma: Puskin) utcában. A legutóbbi időkighasználatos elnevezés szerint ez volt a „D” épület a Trefort kerti épületegyüttesben.Eötvös úgy tervezte és rendezte be az intézetet, hogy az ne csupán kvalitatív kísérletek, hanem tudományos igényű kvantitatív mérések elvégzésére is alkalmaslegyen. „Az intézet laboratóriumában évről-évre tartott gyakorlatokban hallgatóit is akifogástalanul pontos mérésekre igyekezett megtanítani” – írta róla egykoritanítványa, majd munkatársa, Pekár Dezső (1873–1953) geofizikus.

Apja álmait valóra váltva, nagy ívű tudományos karriertfutott be Eötvös Loránd. Működése súlyt adott az egyetemifizikaoktatásnak és nagy hatással volt a tanárképzésre. Nagyonsokat tett a középiskolában tanító tudós tanár ideájánakmegvalósításáért, elterjesztéséért. A XX. század világsikereketelért sok nagy tudósa tanult azokban a középiskolákban, aholEötvös tudós tanárai tanítottak, akik felfedezték, majd legjobbtudásuk szerint gondozták az ifjú tehetségeket.

Tudott hálás lenni: igyekezett viszonozni mindensegítséget, amit csak kapott. Jedlik Ányosnak többféle módon is

kifejezte háláját: akadémiai levelező tagi székfoglalóján Jedlik villamfeszítőjénekelméleti megalapozását adta meg; az 1891-ben megalakított Mathematikai ésPhysikai Társulatba Jedliket „1. sz. tagként” vette be, saját munkatársait és afizikatörténészeket pedig arra bíztatta, hogy tárják fel Jedlik munkásságát,népszerűsítsék találmányait. Ő maga is ezt tette: akadémiai elnökként, az 1897-esközgyűlést megnyitó, Jedlikről megemlékező nagy beszédében.

1902-ben, Abt Antal halála után a kolozsvári egyetem megüresedett kísérletifizika tanszékére egykori kedves tanítványát, majd munkatársát Tangl Károlyt(1869–1940) ajánlotta be. Tangl el is nyerte a tanszéket.

Másik tanítványa, Klupathy Jenő (1861-1931), aki afelületi feszültségre vonatkozó vizsgálatokban segítette, majd1894-ben, amikor Eötvös miniszter lett, helyettesítette őt azegyetemen, most szintén a kolozsvári fizika tanszék elnyerésérepályázott. Őt azzal kárpótolta, hogy kijárt számára egy új fizikatanszéket az egyetemen, ez lett a ’gyakorlati fizika’ tanszék. Eköré szerveződött 1910-ben a ’II. sz. Physikai Intézet’, amely aMúzeum körúti műegyetemi épület II. emeletén kapott helyet,miközben folyt Lágymányoson a műegyetem új épületegyüttesének felépítése, s azitteni tanszékek fokozatosan átköltöztek Budára.

1903. október 6-án nevezték ki Klupathyt nyilvános rendkívüli tanárnak, azekkor alapított Gyakorlati természettan tanszékre. Feladata a megnövekedettlétszámú gyógyszerészhallgatók fizika oktatásának (előadás, laboratóriumigyakorlatok) ellátása volt. Klupathy írt egy kiváló laborjegyzetet, amit még sokáighasználtak. Eötvös a leendő tanároknak és orvosoknak tartotta a kísérleti fizikaelőadásokat.

1904: a lassan kiürülő Múzeum körúti épület I. emeleténFröhlich Izidor számára ’Elméleti fizikai tanszergyűjtemény’címmel létesített a bölcsészkar egy új, elméleti intézetet. Azelkövetkező években sok tanár írta itt fizikából doktoridisszertációját, bár csak az 1920-as években vette fel azElméleti fizikai tanszergyűjtemény az Elméleti fizikai intézetnevet.

1909-ben és 1912-ben hiába kérte a bölcsészkar aminisztériumtól a második elméleti fizikai tanszék létrehozását,egyik esetben se került rá sor. Így – kényszerűségből – maradt

egyetlen elméleti fizikai tanszék, melyet nyugdíjazásáig, 1928-ig Fröhlich Izidortöltött be. Fröhlichnek Lord Kelvin (William Thomson, 1824–1907) volt a példaképe,legnagyobb örömére ő képviselhette Ausztria–Magyarországot Kelvin 50 évesprofesszori jubileumán a glasgow-i egyetem természetfilozófia tanszékén.


10

Kövesligethy Radó1862–1934

Hevesy György1885-1966

Kövesligethy Radó (1862–1934), akárcsak Tangl Károly,Eötvöst gravitációs méréseiben segítette, majd a Mathematikaiés Physikai Társulat fizikus titkáraként szerkesztette több, minthúsz éven át a Társulat lapjának fizika rovatát. Eötvös Loránd őtKonkoly Thege Miklós (1842–1916) ógyallai obszervatóriumábólhozta Pestre, s itt az egyetemen egy kozmográfiai és geofizikaitanszékhez segítette. Bartoniek Gézára (1854–1930) az EötvösCollegium igazgatását bízta, Zemplén Győző (1879–1916) aműegyetemen kapott egy fizika tanszéket. Bartoniek eredetilegEötvös tanársegéde volt, Zemplén pedig Eötvös kollégistakéntvégezte az egyetemet, s Eötvösnél készítette a diplomamunkáját – torziós ingásmérésekből.

A legfontosabb változások a két világháborúközött

Az első világháború az egyetemek fizika intézetein is maradandó nyomothagyott.

Zemplén Győző 1916-ban elesett, ugyanebben az évben ment nyugdíjba aműegyetemi kísérleti fizika tanszék vezetője, Schuller Alajos (1845–1920), miutánaz ő fia is elesett a háborúban. Az ő helyére Tangl Károly jött a műegyetemreKolozsvárról. Tangl Kolozsváron is - igazi Eötvös tanítványhoz méltóan - kiválóérzékkel gyűjtötte maga köré a tehetséges egyetemi hallgatókat, így például GyulaiZoltánt (1887–1968), Ortvay Rudolfot (1885–1945) vagy Pogány Bélát(1887–1943). Amikor Tangl Schuller helyére került, maga mellé vette LánczosKornélt (1893–1974), saját kolozsvári helyére beajánlotta Pogány Bélát.

1918-ban az Eötvös tanítványok a Mathematikai és Physikai Lapok különkiadását állították össze Eötvös Loránd 70. születésnapjára. Sajnos a kötetet csakEötvös betegágyánál tudták átnyújtani, szeretett professzoruk nemsokára, 1919tavaszán meghalt.

Az elvesztett háborút követő forradalmak és megtorlások után, az országkétharmadának elcsatolása okozta sokk után alig lehetett az egyetemi oktatást éskutatást újraindítani.

Tanulságos példaként említhető a későbbi kémiaiNobel-díjas Hevesy György (1885-1966) pályájának alakulásaezekben az években. Niels Bohrral (1885-1962) közös kutatástfolytatott Manchesterben Ernest Rutherfordnál (1871-1937),amikor kitört 1914-ben a háború. Hazahívták és besoroztákkatonának. „Gyors kiképzésben” részesült, a tartalékos tisztiiskola elvégzése után katonai kórházakba vezényeltékBudapesten és különböző vidéki városokban. KözbenPozsonyban pályázott meg egy, az ottani új magyar egyetemenkiírt kémiai professzori állást, de nem sikerült elnyernie. Csak aháború befejeződése után, 1919. januárban, a Károlyi kormány

idején sikerült állást kapnia a budapesti gyakorlati fizika tanszéken, ahol a betegKlupathy Jenő előadásainak megtartása és laboratóriumi gyakorlatok vezetése lett(volna) a feladata. Márciusban azonban radikalizálódott a forradalom, ami arrakésztette Hevesyt, hogy gyorsan levelet írjon Bohrnak Koppenhágába. Bohrmegértette a virágnyelven írt üzenetet és már a nyári szünidőre meghívta őtmagához. A románok, majd Horthy Miklós bevonulása után még visszajött HevesyBudapestre, de az őt ért antiszemita támadások hatására már októberben felajánlottalemondását a dékánnak. Novemberben törölték Hevesy Györgyöt az egyetemioktatók névsorából, így alig néhány hónapig lehetett csak egyetemünk tanára. (Azutókor tiszteletének jele, hogy ma már két mellszobor is őrzi a radioaktív nyomjelzésfelfedezőjének, egyetemünk egykori tanárának emlékét az ELTE-n: egyik azegyetem fizikus épületének aulájában, másik az atomfizikai tanszék előterében.)

Az egyetem 1921. szeptemberben vette fel alapítója, Pázmány Péter nevét.Eötvös intézete, az I. sz. Fizikai Intézet vezetését

1921-ben Tangl Károlyra bízták, az ő helyére, a műegyetemrePogány Béla jött fel az elcsatolt Kolozsvárról. Tanglnál doktorálta folyadékok diffúziós állandójának optikai meghatározásából1923-ban Békésy György (1899-1972), a később szinténNobel-díjjal kitüntetett tudós.

1922-ben a beteg Klupathy helyett egy másik Eötvöstanítvány: Rybár István (1886–1971) került a gyakorlati fizikatanszékre. Ő lett azután a II. sz. Fizikai Intézet vezetője.


11

Tangl Károly1869-1940

Rybár István1886–1971

Barnóthy Jenő1904-1996

Forró Magdolna1904-1993

Ortvay Rudolf1885–1945

Tanítványai, fiatal munkatársai közül Telkes Mária (1900-1995)lett a leghíresebb, igaz, hogy nem itthon, hanem az EgyesültÁllamokban. 1948-ban Telkes Mária tervei alapján épült fel az első napenergiávalfűtött kísérleti lakóház Doverben, Boston közelében.

Rybár folytatta Eötvös gravitációs kutatásait. Sikerült új,érzékenyebb és még jobb torziós ingákat kifejlesztenie,melyekkel egy nagyságrendet javított Eötvös méréseinekpontosságán. Az általa szerkesztett AUTERBAL (AutomaticEötvös-Rybár Balance) nevű kisméretű, könnyen kezelhetőtorziós ingát külföldön is sokfelé alkalmazták. Rybárt többnyugati országba meghívták előadó körútra, 1930-ban ahoustoni egyetemen töltött több hónapot. Itthoni fizetésénektöbbszörösét ígérte a Standard Oil Company, de nem fogadta ela felkínált lehetőséget. Maga helyett Fekete Jenőt (1880-1943)ajánlotta, Eötvös másik tanítványát, aki azután három éven

keresztül irányította, tanácsaival támogatta az Eötvös-ingával végzett amerikaiolajkutatást. (Ö az a Fekete Jenő, akivel Eötvös Loránd és Pekár Dezső 1906-banmegnyerték a göttingeni egyetemen kiírt Benecke díjat a tehetetlen és a gravitálótömeg arányosságát igazoló, nagy pontosságú kísérleteikkel.)

Nemcsak Rybár, Tangl is igyekezett jókapcsolatokat ápolni a nyugati tudományosélettel. 1931-ben Budapesten, azElektrotechnikai Egyesületbenmegünnepelték például azelektromágneses indukció felfedezésének100. évfordulóját. Az ünnepségen, melyenaz angol nagykövet is részt vett, TanglKároly mondta az ünnepi beszédet. Aközönség soraiban ott ült Fejér Lipót

(1880-1959) világhírű matematikus is. Tangl Károly a Pázmány PéterTudományegyetemen folytatta kiváló humánpolitikai tevékenységét: felvette azIntézetbe Forró Magdolnát (1904-1993) és Barnóthy Jenőt (1904-1996), akik egyúj, modern téma kutatásába kezdtek, a kozmikus sugárzáséba. Megépítették a világegyik első kozmikus sugárzási teleszkópját, munkájukért akadémiai díjat kaptak.

Fröhlich Izidor 1928-ig maradt az elméleti fizikaitanszéken, s amikor nyugdíjba ment, Tanglnak sikerültelintéznie, hogy Ortvay Rudolf kerüljön a helyére. Ortvay új,friss szellemet hozott az elméleti fizikába. Kollokviumairahazahívott tehetséges, külföldön dolgozó fiatal magyartudósokat – elég csak Wigner Jenő (1902–1994) és NeumannJános (1903–1957) nevét említeni. Tanársegédét, Bay Zoltánt(1900–1992) Németországba küldte tanulmányútra, akihazajövetele után Szegeden kapott fizika tanszéket.

A Pázmány Péter Tudományegyetemen a harmincasévekben folyó fizikai kutatásokról némi képet alkothatunk az ekkor született doktoridisszertációkból.

Bay Zoltán még Fröhlich Izidor mellett doktorált 1926-ban, az átlátszóközegekben fellépő magnetooptikai effektusok molekuláris magyarázatából. TanglKárolynál Forró Magdolna doktorált a gázok dielektromos viselkedéséből 1927-ben.Rybár István mellett doktorált az elektroncsöves erősítők működéséből Vermes Miklós(1905-1990) 1930-ban. 1931-ben doktorált az első igazi Ortvay tanítvány,Neugebauer Tibor (1904-1977) a Kerr-effektus kvantummechanikai értelmezéséből,majd 1934-ben a második: Gombás Pál (1909-1971), a litiumbromidkristályszerkezetének elméleti vizsgálatából. Érdekes, hogy ugyancsak 1934-bendoktorált Lengyel Adalbert Béla (1910-2002) is elméleti fizikából, mégpedig aHilbert tér operátoraiból. Dolgozata végén Neumann Jánosnak és Fejér Lipótnakmondott köszönetet. Úgy tűnik, számára már nem volt hely Ortvay közelében,nemsokára az Egyesült Államokba távozott.

Két tehetséges fiatal fizikus doktorált 1932-ben: Szalay Sándor (1909-1987)Tangl irányításával a gázkeverékek dielektromos viselkedéséből, Tisza László(1907-2009) viszont Teller Ede (1908-2003) és Wigner Jenő irányításával atöbbatomos molekulák spektrumának kvantummechanikai tárgyalásából készítette eldoktori dolgozatát. Nem mulasztotta el ő sem, hogy köszönetet mondjon OrtvayRudolfnak, aki 1929-ben őt hívta meg elsőnek, hogy tartson előadást azalfa-bomlásnak az alagút effektuson alapuló, George Gamow (1904-1968) általadott kvantummechanikai magyarázatáról. 1933-ban Barnóthy Jenő, aki akkor mármegbecsült oktatója volt a Tangl Károly vezette I.sz. Fizikai Intézetnek, kozmikus


12

Békésy György1899-1972

Cornides István

sugárzási témából doktorált.1940-ben meghalt Tangl Károly. Helyére többen is

pályáztak, melyről így tudósította Ortvay Rudolf 1940.májusában írt levelében Neumann Jánost: „A Tangl tanszékreén és Rybár egyértelemben Békésyt akarjuk, és evvel mindenkomoly fizikus egyetért (Bay, Pogány, Gyulai), de aknamunkafolyik ellene, mert az egyik nagyszülő születési okmányahiányzik és ebbe kapaszkodnak”. Már egy hónappal előtte írtlevelében is aggódva írta: „Hírek terjednek el, melyek a komolyjelöltek helyzetét aláásni igyekeznek t. i. Békésyt, Gyulait,Barnóthyt. Rybárral teljes egyetértésben vagyok, úgyhogy

mégis remélem, fog sikerülni megfelelő betöltést találni”. Kompromisszumosmegoldás született: az I. sz. Fizikai Intézet vezetését Rybár István vette át, míg az őhelyére, a II. sz. Fizikai Intézet élére Békésy Györgyöt hívta meg az egyetem.Békésy úgy vállalta el a II. sz. Fizikai Intézet vezetését, hogy megtarthatta mellettevezető kutatómérnöki állását a Posta Kísérleti Állomáson, ahol akkor már több mintegy évtizede kutatta az emberi hallószerv működési mechanizmusát.

A második világháború alatt Ortvay Rudolf és Rybár István neve fémjelezte abudapesti tudományegyetemi fizikát. Elméleti ill. kísérleti fizikából náluk tett doktorivizsgát többek között Péter Gyula (1910-2000), aki Kunfalvi Rezsőt (1905-1998)követően lett Ortvay tanársegéde. Itt doktorált a tragikus sorsú Bródy Éva(1918-1944), Bródy Imre (1891-1944) fizikus lánya, aki a műegyetemen végezteméréseit és készítette disszertációját (két év múlva a szüleivel együtt elhurcolták ésmeggyilkolták), és Somogyi Antal (1920-), aki dolgozatában Barnóthy Jenőnek ésForró Magdolnának is köszönetet mondott a munkájához nyújtott segítségért. Már aháború után, 1945 augusztusban doktorált a kvantumelméleti többtest problémábólsumma cum laude minősítéssel a 61 éves Novobátzky Károly (1884-1967).

Ortvay Rudolf akkor már nem élt.

1945-1990: negyvenöt küzdelmes éseseménydús év

A második világháború után, ha lehet, még nagyobb zűrzavar alakult ki azországban, s így az egyetemen is, mint az első után.

1945. január 2-án, egy nappal 60. születésnapja után Ortvay Rudolföngyilkos lett. Érzékeny idegrendszere nem bírta elviselni az ostrommal járómegpróbáltatásokat. Már 1939. májusban ezt írta Neumann Jánosnak: „A nagypolitikában igen megdöbbent az orosz szövetség terve, azt hiszem beláthatatlankövetkezményei lesznek.” Egy későbbi levelében pedig így írt: „A magasabb kultúraszempontjából azt hiszem katasztrofális korszaknak megyünk elébe.” Nem akartamegvárni ezt a katasztrofális korszakot.

Bay Zoltán Szent-Györgyi Alberttel (1893-1986) együtt a nyilas terror alólifelszabadulás eufóriájában megpróbált először együttműködni a szovjetmegszállókkal. Egy új természettudományos akadémia tervét dolgozták ki és meg isalapították ezt a rövid életű, új akadémiát. Csakhamar látniuk kellett, hogy újabbdiktatúra formálódik az országban, amelyben még személyi biztonságuk sincsgarantálva, ezért elhagyták az országot. Bay Zoltán Magyarország akkor egyetlenatomfizikai tanszékéről távozott, melyet az ő kérésére alapítottak a műegyetemen.Mielőtt elment, még legjobb munkatársaival együtt megvalósította híres Hold-radarkísérletét. Ahogy azt már akkor sejteni lehetett, távozása az egész magyarországifizika számára jelentett pótolhatatlan veszteséget.

Békésy György is külföldön maradt: először Svédországba, majd az EgyesültÁllamokba ment, soha többé nem jött haza. 1946-ban Rybár Istvánt bízták megBékésy ideiglenes helyettesítésével, de állítólag felajánlották Forró Magdolnának is agyakorlati fizika tanszéket Békésy távollétében. Az is felmerült, hogy Rybár Istvánhelyére Barnóthy Jenő kerüljön, de egyik megoldás se valósulhatott meg, mivel1948-ban a Barnóthy-Forró házaspár ugyancsak eltávozott az országból.

Békésy fiatal kollegája, Cornides István (1920-1999) ésmég egy-két oktató tartotta a frontot a tanszéken, vezették alaboratóriumi gyakorlatokat.

Amikor Békésy 1961-ben Nobel-díjat kapott - nagyrésztmég itthon végzett kutatásaiért -, az Eötvös egyetemen mármeg se említették a nevét. (Cornidest és egykori munkatársaitakkor már régen elbocsátották.) A Fizikai Szemle több mint félév késéssel reagált az eseményre: az 1962 júliusi számbanközölte Tarnóczy Tamás (1915-2007) tanulmányát Békésy


13

1920-1999

Novobátzky Károly1884-1967

Neugebauer Tibor1904-1977

halláskutatásairól. A cikk így kezdődik: „Az 1961. éviNobel-díjak érdekes színfoltja volt Békésy, a magyar származású fizikus orvosi díjjalvaló kitüntetése.” Így lett az 50 éves koráig magyar tudós 62 éves korára magyarszármazású. Érdekes színfolt ez is.

Rybár István itthon maradt, de ő sem volt elfogadható az új politikai rendszerszámára. Akárcsak Lassovszky Károly (1897-1961) csillagász tanszékvezetőt1949-ben, Gróh Gyula (1886-1952) vegyész tanszékvezetőt 1950-ben, RybárIstvánt, a kísérleti fizika tanszék vezetőjét már 1948-ban elküldték az egyetemről.Ezután még Lassovszky és Rybár is az Eötvös Loránd Geofizikai Intézetben (ELGI)kapott munkát. Lassovszky 1956-ig, Rybár 1962-ig dolgozott itt. 1958-ban abrüsszeli világkiállításon az ELGI nagydíjat nyert a Rybár által kifejlesztett E 54jelzésű torziós ingával.

Az elméleti fizikai tanszék vezetését az egyenes tartású,szocialista elkötelezettségű középiskolai tanárra, NovobátzkyKárolyra bízták. Novobátzky a háború előtt bejárt az Ortvay-kollokviumokra, a relativisztikus elektrodinamika volt kedvencszakterülete. Tipikus elméleti ember, aki a D épület elsőemeletén – részben Eötvös Lorándék volt lakása helyén - hozottlétre egy új elméleti fizikai tanszéket. Jó tanár volt, olyantehetséges ifjú elméleti fizikusok nőttek fel mellette, mintpéldául Marx György (1927-2002), Nagy Károly (1926-),Károlyházy Frigyes (1929-). Hármuk közös Statisztikusmechanika c. könyve, amely az egyetemen tartott előadásaikra épült, a MűszakiKönyvkiadó „kék könyv” sorozatának egyik sokat forgatott könyve lett a hatvanasévekben.

Novobátzky az 1945-ben megszerzett doktorátusa után1947-ben levelező tagja, 1949-ben pedig rendes tagja lettannak a népi demokratikus Magyar Tudományos Akadémiának,amelyik ugyanebben az évben Békésy Györgyöt kizárta tagjaisorából. (Békésyt csak nyolc évvel a halála után, 1980-banrehabilitálta az Akadémia.) Novobátzky Károly 1949-ben azáltalános relativitáselmélet és a fizikusképzés megvalósításaterén elért eredményeiért, 1953-ban pedig a kvantumelméletmegalapozása terén végzett vizsgálataiért az államtólKossuth-díjat kapott. Érdekes, hogy nem szerepel az

indokolásban az 1951-ben megjelent Elektrodinamika és optika c. egyetemitankönyv, melyet maga mellé választott új kollégájával, Neugebauer Tiborral együttírt. Novobátzky ugyanakkor elérte, hogy 1950-ben Gombással megosztottKossuth-díjat kapjon Neugebauer Tibor is.

1950. szeptemberben vette fel az egyetem Eötvös Loránd nevét.Az orvosok kísérleti fizika képzését, amely Eötvös óta a kísérleti fizikai

intézetben folyt, 1947-ben az újonnan alakult ’orvosfizikai intézet’ vette át. Ennekkezdeményezője és első vezetője Koczkás Gyula (1905-1986) a háború előtt a pécsiegyetemen habilitált az orvosfizika magántanáraként. Őt 1950-ben Tarján Imre(1912-2000) váltotta az intézet élén, aki pedig a háború előtt Gyulai Zoltán(1887-1968) tanársegéde volt a debreceni egyetem orvosi karának fizika tanszékén.

1951-ben a minisztertanács önálló egyetemekké alakította atudományegyetemek orvosi karait, amelyeket az 1950. decemberében létrehozott újminisztérium, a Ratkó Anna (1903-1981) vezette Egészségügyi Minisztériumfelügyelete alá rendelt. Így jött létre 1951. februárban a Budapesti OrvostudományiEgyetem, ide került át nemcsak az orvosok, de a gyógyszerészek, majd a fogorvosokképzése is fizikából. Ezután csaknem két évtized elteltével, az orvoskar alapításának200. évfordulóján, 1969-ben vette fel a Budapesti Orvostudományi EgyetemSemmelweis Ignác (1818-1865) nevét.

De térjünk vissza az 1948-as „fordulat évére”, amikor is mind a kísérleti, minda gyakorlati fizika tanszék élére új embereket kellett találni, minthogy Békésykülföldön volt, Rybárt pedig eltávolították a tudományegyetemről. Mivel Bay Zoltánis elment az országból, vezető nélkül maradt az Egyesült Izzó Kutató Laboratóriuma.Itt találtak rá az illetékesek két volt pápai diákra, akkor már tapasztalt, de mégfiatal, tettvággyal teli fizikusra, Bay Zoltán volt munkatársaira.

A kísérleti fizika tanszék vezetésével Pócza Jenőt(1915-1975) bízták meg, a gyakorlati fizika tanszékvezetésével pedig a nála is három évvel fiatalabb Faragó Pétert(1918-2004). Póczát annak idején Szegeden, Faragót pedigBudapesten tanította az egyetemen, majd vette maga mellémunkatársnak Bay Zoltán. Az immár „fejetlenné vált” újpesticsoportból nem volt nehéz eljönniük és kezdetben mindketten


14

Pócza Jenő 1915-1975

Faragó Péter1918-2004

Jánossy Lajos1912-1978

Nagy Elemér1920–2000

szívesen vállalták a rájuk váró feladatokat. Pócza a D épületátalakításában, Faragó pedig új laboratóriumok létrehozásábanjeleskedett. Aktívan részt vettek a fizikusképzés megszervezésében.

„Pápán jártam iskolába, a református kollégiumba, három esztendővel PóczaJenő alatt.Onnan eredt életre szóló barátságunk és a háború utáni szorosegyüttműködésünk, amely a budapesti fizikusképzésszervezésében kulminált. Ebben ő volt a prímás, én talán abrácsás” – írta visszaemlékezésében a 86 éves Faragó Péter, akiaz ötvenes évek elejétől fogva nemcsak az egyetemen, de amegalakuló Központi Fizikai Kutatóintézetben (KFKI) is vezetőbeosztáshoz jutott.

A fizikusképzés az egyetemen 1949. szeptemberbenindult meg. Az év nyarán Faragó Péter néhány kiválómatematika-fizika szakos hallgató – Groma Géza (1925-1980), Keszthelyi Lajos(1927-), Nagy Judit (1927-) - bevonásával felállított egy 12 mérésből álló, modernfizikai laboratóriumot. Pócza Jenő a kísérleti fizika jegyzet megírását szorgalmazta:először Baintner Géza (1892-1980) majd Szegedről Budó Ágoston (1914-1969)voltak alkotó munkatársai. Elkezdte vékonyrétegfizikai kutatásait, mellyel későbbnemzetközi tekintélyt vívott ki magának, ebben a munkában Barna B. Péter (1928-)segítette. 1954-ben jelent meg Pócza Jenőnek és Faragó Péternek a fizikusképzésszámára készült „Elektronfizika” című, közösen írt tankönyve. A nemsokára kitört,majd levert 1956-os forradalom azután mindkettőjük életébe döntő változást hozott.Faragó Péter 1957-ben elhagyta az országot – Edinburgh-ban lett hamarosanegyetemi tanár –, Pócza Jenőt pedig világnézeti okokkal indokolva 1959-bentávolították el az egyetemről. A tanszék több oktatója – mint például Gémesi József(1912-2005), Groma Géza (1925-1980) és több, ma is élő fizikus - általános iskolaiállásokba lett áthelyezve. (Más kérdés, hogy legtöbbjük rövidesen el tudotthelyezkedni valamelyik ipari kutatóintézetben.) Cornides Istvánt, aki sajátelmondása szerint 1956-ban a kari forradalmi bizottság elnökeként igyekezettfékezni a feltörő indulatokat, és aki józan magatartásával védte meg kollegáit azerőszakhullámtól, a természettudományi kar épületeit pedig a szovjet tankoktámadásától, már 1957-ben letartóztatták és elbocsátották az egyetemről…

1958-ban alakult meg az egyetem új, atomfizikaitanszéke. Ennek vezetését Jánossy Lajosra (1912-1978) bízták,akit 1950-ben Dublinból hívtak haza Magyarországra, hogynövelje a hazai fizika nyugati szakmai elismertségét és keletipolitikai elkötelezettségét. Jánossy ugyanis akkor már tekintélytszerzett magának a kozmikus sugárzás kutatásában, másrésztmeggyőződéses kommunista, az ismert filozófus-politikusLukács György (1885-1971) nevelt fia volt. Dublinban akozmikus sugárzási laboratóriumot vezette, egyik felfedezőjevolt a kiterjedt légizáporoknak, itthon is ezt a kutatást kívánta

folytatni. Mindjárt 1951-ben kitüntették Kossuth-díjjal a kozmikus sugárzások terén(feltehetően külföldön) kifejtett munkásságáért. 1951-től 1956-ig a KFKI kozmikussugárzási laboratóriumát vezette, 1956-ban – még a forradalom előtt – a KFKIigazgatója lett és maradt 1970-ig. Jánossy Lajos már 1950-ben professzor lett azEötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) elméleti fizikai tanszékén, rendes tag aMagyar Tudományos Akadémián, és döntő beleszólása lett mindabba, amiMagyarországon a fizika kutatása és oktatása terén történt az ötvenes és hatvanasévekben. Egyedül Novobátzkyt nem tudta befolyása alá vonni, akivel heves vitákatfolytattak a relativitáselmélet és a kvantummechanika értelmezési problémáiról.Mindketten tanszékvezető akadémikusok voltak és mindketten tagjai a MagyarSzocialista Munkáspárt Központi Bizottságának. Ez a mérkőzés politikailagdöntetlenre állt. Viszont a hatvanas években már csak ez a két tanszék létezett a Dépületben: az elméleti fizikai és az atomfizikai.

A kísérleti fizika tanszék 1956 és 1958 között alakult újjáa Múzeum körúti épület második emeletén, a volt II. sz. FizikaiIntézet (Klupathy – Rybár – Békésy - Faragó tanszék) helyén.Vezetője Nagy Elemér (1920–2000) lett. Nagy Elemérugyancsak Bay Zoltán közeléből jött: kutató mérnökkéntdolgozott az Egyesült Izzóban. Az egyetemen főleg aröntgendiffrakciós kutatásokat, valamint a fémekben ésötvözetekben zajló termikus folyamatok vizsgálatát támogatta, akülső megbízásos u.n. ’KK’ munkákat szorgalmazta (KK =költségvetésen kívüli), és kezdetben nagy súlyt helyezett a

kísérleti fizika előadásokhoz kapcsolódó demonstrációs eszközpark fejlesztésére.


15

Párkányi László1907-1982

Sas Elemér1930-1998

Marx György1927-2002

Fényes Imre1917-1977

1963-tól ennek a tanszéknek a feladata lett a fizikatanárok módszertani képzése.Nagy Elemér a fizika-módszertani csoport vezetésére

Párkányi Lászlót (1907-1982) kérte fel, aki a fizikaoktatásában, valamint a tanárképzésben már nagy tapasztalatratett szert. Hamarosan a szakosított (tagozatos) középiskolaimechanika tankönyvek és példatárak szerzőjeként lett neveismert az országban.

A módszertani csoport többsége a Jánossy Lajos vezetteatomfizikai tanszékről került át a Nagy Elemér vezette kísérletifizika tanszékre. Politikai befolyását latba vetve Jánossy Lajos eltudta érni, hogy az Országos Atomenergia Bizottság

támogatásával két emelet épüljön az egyetem területén álló legősibb épületre,elsősorban a fizikatanárok képzése szempontjából nélkülözhetetlen demonstrációslaboratórium számára.

Az ismeretterjesztő munkában kiváló Sas Elemér(1930-1998) rövid ideig tanszékvezető-helyettes volt azatomfizikai tanszéken. A kísérleti fizika tanszéken a módszertanicsoport említett többsége a továbbiakban is szoros kapcsolatottartott Jánossy Lajossal.

A fizikatanárok képzésében fontos szerepet játszógyakorlóiskolai vezetőtanárok közül Huszka Ernőné(1907-2001) még 1953-ban, Vermes Miklós pedig 1954-benkapott Kossuth-díjat. Mindketten ismert tankönyvszerzők,Vermes ezen kívül a fizika tanításának kedvelt egyetemi

előadója, és csaknem négy évtizeden át az Eötvös-verseny versenybizottságánakelnöke volt. Ezt a tisztet 1988-ban Radnai Gyula (1939-) örökölte tőle.

1967-ben meghalt Novobátzky Károly. Ekkor Novobátzky egyik kedvelttanítványát, az egyetem akkori rektorát, Nagy Károlyt bízták meg az elméleti fizikaitanszék vezetésével, s ő vette át a Magyar Tudományos Akadémia 1960-ban alakultelméleti fizikai kutató csoportjának irányítását is. Nagy Károly - akkor már az MTAlevelező tagja - kiváló kommunikációs készségével a továbbiakban is összetartotta a”Novobátzky iskolát”. Magas állami tisztségeket betöltve támogatta a tanszék fiatalés nem fiatal oktatóit, kutatóit, akár egyetemi, akár kutatói álláson voltak. 1974 és1987 között egyébként nem létezett az akadémiai kutató csoport, ekkor mindenelméleti fizikus egyetemi státuszon volt.

1970-ben Jánossy Lajos helyett Marx György lett azatomfizikai tanszék vezetője. Marx Györgyöt ebben az évbenválasztották az MTA levelező tagjává. Már 1955-ben, 28 éveskorában Kossuth-díjat kapott a fermion töltés (lepton töltés)megmaradásának felismeréséért, ő azonban nemcsak akutatásnak, hanem az ismeretterjesztésnek, valamint afizikatanítás megújításának is elkötelezett híve, itthon éskülföldön egyaránt jól ismert vezéralakja volt. Oktatásireformkísérleteit sok középiskolai tanár és több egyetemi oktatólelkesen támogatta, ugyanakkor sokan kritizálták. Csaknem fél

évszázadon át ő volt a Fizikai Szemle főszerkesztője. Nagyon sok nyugati tudós az őhívására látogatott Magyarországra. Tudományos és oktatási területen számosnemzetközi konferenciát szervezett (Bécs-Pozsony-Budapest háromszögszemináriumok; neutrinó konferenciák; GIREP együttműködés). Pedagógiaitevékenységéért 1979-ben Vermes Miklóssal együtt Apáczai Csere János-díjjaltüntették ki. (Nagy Károly 1981-ben kapta meg ezt a díjat.)

Kivált az atomfizikai tanszékből az ’alacsony hőmérsékletfizikai laboratórium’, a Dubnában szerzett tapasztalataithasznosítani kívánó Kirschner István (1934-) vezetésével.Érdemes megemlíteni, hogy az irreverzibilis termodinamikalegismertebb hazai kutatója, az elméleti fizikai tanszékKolozsvárt és Debrecent is megjárt tanára, Fényes Imre(1917-1977) nem csatlakozott a laboratóriumhoz, amely pedig1976-ban önálló tanszékké alakult át. Az 1990-es évekközepén ez a tanszék megszűnt.

1971-ben a kísérleti fizika tanszékből két új tanszékkeletkezett: ’általános fizika tanszék’ Kovács István (1933-) és ’szilárdtest fizikatanszék’ Nagy Elemér vezetésével. Kovács István neve ekkor már jól ismert volt aszilárdtestek plasztikus deformációját és a diszlokációk kontinuum-modelljét kutatófizikusok között, Nagy Elemér pedig előző évben kapott Állami Díjat az ötvözetekrendeződési folyamatának vizsgálatában elért eredményeiért. Mindkét tanszékenfőleg fémfizikai kutatások folytak, a tanárképzésért és a fizikatanárok


16

továbbképzéséért az általános fizika tanszék lett felelős.1975-ben Nagy Elemér a szilárdtest fizika tanszék vezetését a Műszaki Fizikai

Kutatóintézet vezetésével cserélte fel, ekkor Kertész László (1925-), majd 1986-tólSzépfalusy Péter (1931-) lett a szilárdtest fizika tanszék vezetője. Szépfalusy Péter,akkor már az MTA levelező tagja, főleg az elméleti tevékenységet erősítette atanszéken. Létrehozta a statisztikus fizikai kutatócsoportot, amelynek hosszú ideig ővolt a vezetője.

1987-ben kivált a tanszékből a ’rétegfizikai laboratórium’, a ma már ahyperthermia iránt elkötelezett Szász András (1947-) vezetésével, ez a kutatóhely a90-es évek elején szűnt meg.

Nemzedékváltás a legutóbbi húsz évben:1990-től napjainkig

A legutolsó nagyobb változás az 1989/90-es rendszerváltozássalpárhuzamosan zajlott, s igazán akkor realizálódott, amikor a fizikai tanszékekátkerültek a lágymányosi új épületbe. A legutóbbi húsz év történeténekértékeléséhez még nincs meg a történelmi távlat; sok fizikus, aki ekkor működött azegyetemen, ma is itt él és dolgozik, kutat, tanít. Elégedjünk meg tehát alegfontosabb tények tömör felsorolásával.

1992-ben - mivel előírás szerint csak 65 éves koráig lehet valakitanszékvezető - az elméleti fizikai tanszék és a kutatócsoport vezetését Nagy Károlyegyik tanszéki munkatársa, Horváth Zalán (1943-) vette át. Nagy Károlyt 70.születésnapján Széchenyi-díjjal tüntették ki, elismervén ezzel is azt a munkát,melyet egyetemi előadóként, tankönyvek szerzőjeként az egyetemi fizikaoktatásjavítása, fejlesztése érdekében kifejtett. A tanszékről Hováth Zalánnal együtt azelméleti magfizikus, asztrofizikus Németh Judit (1932-) is 1998-ban lett az MTAlevelező, 2004-ben pedig rendes tagja. 2004 óta már az elméleti fizikaikutatócsoportban dolgozó Rácz Zoltán (1946-) is levelező tagja volt azAkadémiának, 2010-ben lett az MTA rendes tagja.

Ugyanakkor Marx György az atomfizikai tanszék vezetését nem a tanszékvalamelyik tanárának, egyetemünkön végzett oktatójának adta át, hanem egy olyanfizikusnak, aki külföldön szerezte fizikusi diplomáját és az MTA Műszaki FizikaiKutatóintézetének sikeres kutatója volt. Vicsek Tamás (1948-) akkor már több évettöltött vendégkutatóként az Egyesült Államokban. Itt főleg a fraktálelmélet fizikaialkalmazásainak eredményes kutatásával tette a nevét nemzetközileg ismertté.Itthon 1995-ben lett az MTA levelező, 2001-ben pedig rendes tagja. Az őtevékenységére is még többször visszatérünk.

Ugyancsak 1992-ben alakult meg az ELTE információtechnológiailaboratóriuma, a KFKI-ból az egyetemre átigazolt Csákány Antal (1933-)vezetésével, aki korábban is már vendégoktatója volt az egyetemnek.

1995-ben az egyetem több új karral bővült. Közülük az általános iskolaitanárok képzésére létesített 'tanárképző főiskolai karon' jött létre fizika tanszék, PoórIstván (1937-) vezetésével. Ez a kar néhány év múlva megszűnt. 2003-ban atermészettudományi karon létrejött a 'főiskolai fizika tanszék' Radnóti Katalin(1958-) vezetésével, majd 2005-ben ez is megszűnt, beolvadt az általános fizikatanszékbe.

Kovács István 1995-ben adta át az általános fizika tanszék vezetését az egyikolyan munkatársának, aki mellette vált avatott kutatóvá. Az átállás zökkenőmentesvolt, Lendvai János (1946-) ugyanazokat a kutatási témákat favorizálta éstámogatta, mint Kovács István. Kettőjük mellett Zsoldos Lehel (1931-) és UngárTamás (1943-) kutatásai hozták az általános fizika tanszéknek a legtöbb nemzetközielismerést. Ungár Tamást röntgen-diffrakciós kutatásaiért az Egyesült ÁllamokbanHanawalt-díjjal tüntették ki.

1998-ban két új tanszék alakult. Az addigi szilárdtest fizika tanszékből kiválta ’komplex rendszerek fizikája tanszék’, az atomfizikai tanszékből pedig kivált a’biológiai fizika tanszék’.

Vicsek Tamás csupán négy éven át volt az atomfizikai tanszék vezetője, tőleezt a tisztséget 1996-ban ideiglenesen a biofizikus Papp Elemér (1935-), majd amagfizikus Kiss Ádám (1942-) vette át. Ő is csak rövid ideig, mivel hamarosanfelsőoktatási államtitkár lett. 1998-ban, a szétválás után, az atomfizikai tanszékvezetését az elméleti részecskefizikus Patkós András (1947-) vállalta. Patkós András2001-ben lett az MTA levelező, 2007-ben pedig rendes tagja. 2003-tól 2007-igújra Kiss Ádám volt a tanszékvezető.

A ’biológiai fizika tanszék’ megalakulásakor a már a korábbi atomfizikaitanszéken is folyó biofizikai kutatások – mint például a fotoszintézis kutatása, vagy


17

a különböző biomechanikai, biooptikai kutatások – további témákkal egészültek ki,így kerültek a kutatók érdeklődésének előterébe például az élőlények kollektívmozgásai, a komplex hálózatok, a biológiai motorok, a kétdimenziós turbulencia,vagy a szén nanocsövek. Ezen kutatások hazai és nemzetközi anyagi támogatásakezdettől fogva jelentős volt: összesen mintegy 2 millió eurót tett ki az első tíz évsorán. Vicsek Tamás 1998-tól 2006-ig állt a biológiai fizika tanszék élén, a megfelelőakadémiai kutatócsoportot – 2006 óta összevonva a statisztikus fizikaikutatócsoporttal – most is ő vezeti.

A szilárdtest fizikai tanszéken 1998-ban, a szétválás után, egy volt Eötvös-verseny nyertes és diákolimpikon, majd évekig a hazai diákolimpiai csapat vezetője,az amerikai és német egyetemeken edződött Tichy Géza (1945-) lett atanszékvezető. Vezetési stílusában, módszereiben, a kiváló hallgatókkal valófoglalkozásban ma is példaképe Kunfalvi Rezső, a KöMaL fizikai rovatának egykorielindítója, a nemzetközi fizikai diákolimpia hazai kezdeményezője.

Az addigi tanszékvezető, az 1995-ben Széchenyi-díjjal kitüntetett SzépfalusyPéter, 1987 óta az MTA rendes tagja, az 1998-ban alakult ’komplex rendszerekfizikája tanszékre’ került át. Természetes módon csatlakozott ehhez a tanszékhez aSzépfalusy által vezetett statisztikus fizikai kutatócsoport és még néhány kutató azatomfizikai tanszékről. Az új tanszék neve a világ bonyolult fizikai, biológiai,társadalmi, gazdasági stb. rendszereinek statisztikus fizikai alapú modellezésétfejezte ki. Ennek a tanszéknek az élére 1998-ban a statisztikus fizika módszereitkiterjedten alkalmazó Kondor Imre (1943-), két év múlva pedig akvantumjelenségek avatott hazai szakértője, Geszti Tamás (1938-) állt. A kutatásiterület is bővült: a hagyományos statisztikus fizikán túl fokozatosan akvantummechanika, elméleti szilárdtest fizika, asztrofizika és a környezeti áramlásokterületére terjeszkedett ki. Ez utóbbival kapcsolatos az egyetemen Tél Tamás(1951-) kezdeményezésére létrehozott Kármán laboratórium, mely három tanszékoktatóit foglalkoztatja. 2000 óta ezen a tanszéken működik az ELTE-Ericssonkutatási laboratórium, 2006 óta a tanszékhez kapcsolódik az információtechnológiaioktatási laboratórium is.

1998 őszére valamennyi fizikai tanszék átköltözött az ELTE TTK lágymányosiúj ’fizikus’ épületébe. Az Eötvös féle D épületet a fizikusok ünnepélyesen átadták aszociológusoknak, a Múzeum körúti Főépület ’fizikus’ második emeletét, sőt, azegész Főépületet birtokba vették a történészek. Az új, lágymányosi épületben kapotthelyet a Középiskolai Matematikai és Fizikai Lapok szerkesztősége is, a fizikusszerkesztő Gnädig Péter (1947-) és a Lapoknak dolgozó egyetemi hallgatóklegnagyobb örömére.

A rendszerváltozás után tíz évvel, 1999/2000-ben az egyetemtermészettudományi karának lágymányosi kampuszában hat fizikai tanszékműködött, ezek a következők voltak:

Atomfizikai tanszék, vezetője Patkós András (kvantumelméletifázisátalakulások);

Általános fizika tanszék, vezetője Lendvai János (fizikaianyagtudomány);

Biológiai fizika tanszék, vezetője Vicsek Tamás (kollektív mozgás abiológiában);

Elméleti fizikai tanszék, vezetője Horváth Zalán (relativisztikuskvantumelektrodinamika);

Komplex rendszerek fizikája tanszék, vezetője Kondor Imre (véletlenrendszerek);

Szilárdtest fizikai tanszék, vezetője Tichy Géza (anyagtudomány,szilárdtest fizika).

Itt kell szólnunk az 1972-ben létesített, a fizikai tanszékek működésétkoordináló kari intézményről, a ’fizikai tanszékcsoportról’, amely a fizikai könyvtáratfelügyelte és a fizikával kapcsolatos egyetemi képzésért volt felelős. ElőbbinekAbonyi Iván (1931-), utóbbinak Sasvári László (1946-) volt hosszú éveken át afelelős gondozója.

Az eltelt évek során a következők töltötték be a tanszékcsoportvezetői tisztet:1972-től 1976-ig a kvantumtérelméletet kutató Pócsik György (1933-2008),1976-tól 1983-ig Kirschner István, 1983-tól 1989-ig Kovács István, 1989-től1992-ig Patkós András, 1992-től 1995-ig Tichy Géza, 1995-től 2001-ig HorváthZalán, 2001-től 2008-ig Lendvai János. 2005-ben a tanszékcsoport ’fizikaiintézetté’ alakult át.

Ma már a fizikai intézet keretében működik a ’fizika doktori iskola’ HorváthZalán vezetésével. Eredetileg Szépfalusy Péter kezdeményezésére indult meg adoktori program 1993-ban, amely három alprogramból tevődött össze.


18

2009/2010-ben ezen alprogramok vezetői Lendvai János (anyagtudomány ésszilárdtest fizika), Csikor Ferenc (1942-) (részecskefizika és csillagászat) és KürtiJenő (1954-) (statisztikus fizika, biológiai fizika és kvantumrendszerek fizikája)voltak. 2007 óta létezik egy negyedik alprogram is, a fizika tanítása, melynekvezetője az elméleti fizikus Tél Tamás (1951-).

Meg kell említenünk azt is, hogy az egyetem és a kar vezetésénekjóváhagyásával bevezetett „bolognai folyamat” lényegesen módosította mind afizikus, mind a fizikatanár képzés addigi gyakorlatát. Mértékadó vélemény szerint azELTE fizika alapszak adja az országban a legszélesebb elágazási lehetőséget amesterszakok területén, azonban a tanári mesterszakra sajnos az ELTE-n is alig akadjelentkező. A bevezetett változások helyességét a jövő fogja megítélni.

A rendszerváltozás után húsz évvel, 2009/2010-ben az atomfizikai tanszéket2007 óta ismét Patkós András vezeti, aki ma főleg a kvantumtérelmélet asztrofizikaialkalmazásait kutatja. A tanszéken nemzetközi színvonalú kísérleti nagyenergiásfizikai és asztrofizikai kutatások folynak. A Fizikai Szemle 2004. januári számábanrészletes beszámoló jelent meg a tanszék történetéről, jelenéről, feladatairól, oktatásiés a fizikát népszerűsítő tevékenységéről, más intézményekkel történőegyüttműködéséről, az elért tudományos kutatási eredményekről.

Az elméleti fizikai tanszék vezetője Horváth Zalánt követően a kvantum-színdinamikával foglalkozó Csikor Ferenc lett, 2006 óta pedig a térelméletimodelleket kutató Palla László (1948-) áll a tanszék élén

Az általános fizika és a szilárdtest fizikai tanszék egyesítéséből Lendvai Jánosvezetésével 2006-ban létrejött az ’anyagfizikai tanszék’, amely 2009 óta az elméletiés kísérleti szilárdtest fizikában egyaránt aktív Groma István (1956-) irányításávalműködik.

A biológiai fizika tanszéket 2006 óta a fullerének és a szén nanocsövekfizikáját kutató Kürti Jenő vezeti.

A komplex rendszerek fizikája tanszéket 2003 óta a jelenleg főkéntinfokommunikációs hálózatokkal foglalkozó Vattay Gábor (1965-) irányítja.

A 2007-ben megalakult ’környezettudományi centrum’ vezetője a nukleáriskörnyezetvédelemben jártas Kiss Ádám, aki 2003 és 2007 között már másodikalkalommal állt az atomfizikai tanszék élén.

Két akadémiai kutatócsoport működik az MTA és az ELTE együttműködésében.Az elméleti fizikai kutatócsoport vezetője továbbra is Horváth Zalán, a 2006-banegyesült statisztikus és biológiai fizikai kutatócsoporté pedig az 1999-benSzéchenyi-díjjal kitüntetett Vicsek Tamás. Mindkét kutatócsoport tagjai speciáliselőadásokat és szemináriumokat is tartanak az egyetemen.

A tanszékeket összefogó ’fizikai intézet’ vezetője 2008 óta Kürti Jenő.A rendszerváltáskor kinyílt világ lehetőségeivel sikeresen élt a fizikai intézet. A

nemzetközi szinten elismert munkát jelzi az intézet kutatóinak sikeres részvétele anagy nemzetközi kísérletekben (CERN, LIGO, Brookhaven, SDSS, a sor mégfolytatható), ezt fémjelzik a European Research Council pályázatán elnyert nagykutatói projektek. Ezt támasztja alá a tudományos tevékenységet négy mutatóalapján értékelő CHE felmérésen elért előkelő helyezés is.

Az intézeti pályázatok sikerességét jelzi, hogy 2004 és 2008 között az ELTE-nbelül a fizikai intézeti pályázatok nyerték el a legnagyobb kutatási pályázatiösszegeket. Név szerint is kiemelendő Frei Zsolt (1965-), Vattay Gábor, Vicsek Tamásés Katz Sándor (1975-).

Hivatalos kimutatás szerint a 2009/2010-es tanévben 17 teljes állásúegyetemi tanár dolgozott a fizikai intézetben, nevezetesen a következők:

Anyagfizikai tanszék: Groma István, Lendvai János, Tichy Géza, UngárTamás.

Atomfizikai tanszék: Kiss Ádám, Patkós András.Biológiai fizika tanszék: Kürti Jenő, Vicsek Tamás.Elméleti fizikai tanszék: Csikor Ferenc, Fodor Zoltán(1964-), Horváth

Zalán, Palla László, Papp Gábor (1964-), Tél Tamás.Komplex rendszerek fizikája tanszék: Csabai István (1965-), Kondor

Imre, Vattay Gábor.

A részfoglalkozású professzorok közül a 2009/2010-es ELTE Ténykönyvbentanszékenként a következők szerepelnek:

Anyagfizikai tanszék: Vincze Imre (1944-).Atomfizikai tanszék: Csótó Attila (1966-), Nagy Dénes Lajos (1944-),

Vesztergombi György (1943-).Biológiai fizika tanszék: Ormos Pál (1943-).Elméleti fizikai tanszék: -


19

Komplex rendszerek fizikája tanszék: Sólyom Jenő (1940-).

Professzor emeritusként oktatott a 2009/2010-es tanévben Geszti Tamás,Kovács István, Nagy Károly, Németh Judit, Szépfalusy Péter, nyugdíjasprofesszorként Károlyházy Frigyes és Kirschner István.

Az egyetemen működő ’fizikus professzori tanács’ vezetője Lendvai János.Tagjai a már felsoroltakon kívül az elmúlt években a következők voltak: Balázs Béla(1935-), Beleznay Ferenc (1936-), Cser László (1936-), Kollár János (1945-), KroóNorbert (1934-), Pálla Gabriella (1934-), Rácz Zoltán, Tompa Kálmán (1934-),Woynarovich Ferenc (1950-), Závodszky Péter (1939-).

Végül érdemes említést tenni azokról a fizikusokról, akik a huszadik századmásodik felében az ELTE valamelyik fizika tanszékén kezdték pályájukat, karrierjükazonban külföldi egyetemeken illetve kutatóintézetekben teljesedett ki igazán.Kapcsolatuk általában nem szakadt meg az anyaintézményben dolgozó kollegákkal.Többen tagjai az MTA-nak és rangos magyar kitüntetésekben is részesültek. Halehetőségük adódik, legtöbben szívesen foglalkoznak az ELTE-ről jövő fiatalkutatókkal. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhányuk neve és a város, amelynekegyetemén vagy kutatóintézetében működtek/működnek:

Boschán Péter (1938-) Münster;de Chatel Péter (1940-) Amsterdam;Fái György (1949-) Kent;Kunszt Zoltán (1944-) Zürich;Kuti Gyula (1940-) /az MTA külső tagja, Állami Díjas/ San-Diego;Major János (1945-) Stuttgart;Mezei Ferenc (1942-) /az MTA rendes tagja/ Grenoble, Berlin, Los

Alamos;Montvay István (1940-) Hamburg;Niedermayer Ferenc (1945-) Bern;Polónyi János (1953-) /az MTA külső tagja/ Strasbourg;Reményi György (1949-) Grenoble;Szalay A. Sándor (1949-) /az MTA lev. tagja, Állami Díjas, Széchenyi-

díjas/ Baltimore.

2010-ben ünnepeljük az 1635-ben alapított egyetem fennállásának 375.évfordulóját.

Jó érzés arra gondolni, hogy ez alatt a 375 év alatt 374 évig oktattak fizikátegyetemünkön. Az itt végzett tudósok és tanárok a világ bármely részére is kerültek,magukkal vihették azt a tudást, amelyhez jutottak, és azt a szellemet, amelyetlegjobb tanáraiktól sajátíthattak el. Megtanulták értékelni az igazságot, észrevenni ahamisságot, elnézni az emberi hiúságot másokban, de könyörtelenül szembeszállnivele saját magukban.

Mondják, hogy a fizikai kutatás olyan emberi tevékenység, amely a valóságtiszteletére tanít, és amely semmi máshoz nem hasonlítható, tiszta örömhözjuttathatja a felfedezésre kész kutatót. Ihletetten szólt erről egyetemünk egyik volttanára, Selényi Pál (1884-1954), mégpedig fizikustól szokatlan módon egykölteményben, amelynek első szakaszát idézzük:

AZ EÖTVÖS-INTÉZETBEN

A lárma elhalt. Ajtómat bezárvaMély csend honol lefüggönyzött szobámban.

A fény az ablak szövedékin átSem világítni küldi sugarát,

Csak sejtetni, hogy merre árnyat vet,Állnak rejtelmes réz műszerek.

Magam vagyok, s e háromlábú lényekHatván reájuk – csodás két igézet –A mágnesség, a Földnek szívverése

S nehézkedés: alapja, létezése,Lengetik lassan, könnyedén

A skála képét távcsőm látterén.

Valóban az Eötvös-inga lett az az eszköz, amely ma is a legjobb éslegismertebb szimbóluma az Eötvös egyetemi fizikának. Éppúgy vállalja ezt akomputerrel dolgozó tudós fizikus, mint a diákokat tanító tudós tanár. Mindenki, aki


20

csak tanult vagy tanított valaha fizikát egyetemünkön. Reméljük, hogy ezután is ígylesz.

Zárszó helyett:

Ez a tanulmány a Jedlik Ányos tisztelete c., 2002-ben megjelent J.Á.T.kiadványban található cikk (Fejezetek az ELTE fizika tanszékeinek történetéből)felhasználásával készült. Mivel az Egyetemi Levéltár régi anyagának jelentőshányada 1956-ban megsemmisült, ezért a tanulmány elkészítésekor a forrásokatannak idején jól feldolgozó, ma már tehát forrásértékű, alábbi kiadványokratámaszkodtam:

Pauler Tivadar: A budapesti m. kir. tudományegyetem története. I–III. füz.Bp., 1880–1885. pp. 1–180, 181–302, 303–558.

Szentpétery Imre: A Bölcsészettudományi Kar története 1635–1935. Bp.,1935.

Ezeken kívül tanulmányoztam az Egyetemi Levéltár megmaradtdokumentumait, az Egyetem, az Akadémia és Budapest történetével foglalkozó,1945 után megjelent kiadványokat, folyóiratokat, lexikonokat, a MagyarTudománytörténeti Intézet és mások által kiadott idevágó munkákat. Jól tudtamhasználni a Pallas Nagy Lexikona CD-változatát, a História Tudósnaptár internetesoldalait és általában az internetes honlapokat. Saját, már megjelent írásaim közülfőleg a Jedlik Ányossal, Eötvös Loránddal és az „Eötvös korszakkal” kapcsolatostanulmányaimat valamint az angolul megjelent ’Physics in Budapest’ c. könyvethasználtam fel.

A tanulmányban név szerint szerepelnek azok a fizikusok, akik a tanszékekbetöltői ill. később vezetői voltak. Természetesen rajtuk kívül is számos fizikusoktatott és kutatott egyetemünkön, de nyilvánvaló, hogy a korlátozott terjedelemmiatt nem lehetett mindenkit megemlíteni.

Köszönettel tartozom a Fizikai Intézet vezetőjének, aki kitartóan bíztatott etanulmány megírására és hálás vagyok azoknak a kollegáknak, akik értékesinformációkkal segítettek az utóbbi évtizedek történetére vonatkozó adatokösszegyűjtésében. Hasonlóképp köszönettel fogadok ezek után is minden olyanE-mailben érkező kiegészítést, melyet a Tisztelt Olvasó a jobbítás szándékával juttatel a következő címre: [email protected]


21

Documents

(375 éves egyetemünk fizika tanszékeinek vázlatos története)...Arisztotelész rendszerére épült. 1635-ben, amikor Pázmány Péter (1570-1637) Nagyszombatban - latinosan Tyrnavia-ban