- 33 -

Ehető KAKTUSZOK ÉS KAKTUSZBÓL KÉSZltl.T ÉTELEK

Európában a k a k t u s z o k a t elsősorban mint dísznövényeket i s ­merjük és szeretjük. A k a k t u s z o k a k e r e s k e d e l m i forgalomba i s mint dísznövények kerülnek és földrészünkön, de különö­sen a kontinentális éghajlatú országokban kevés embernek j u t n a eszébe, hogy a kaktuszok va(ry annak termései táplálé­k u l i s szolgálhatnak. Őshonos területein a k a k t u s z o k a t már az őslakók i s f o g y a s z ­tották. Számukra a természet vadon növő növény<í i és köztük a k a k t u s z o k fogyasztása uf.yanolyan teimószetes v o l t , mint az európai emberek számára például az áfonya vagy az e r d e i gomba. Sőt a k a k t u s z o k opomegének számi t o l t a k , meJynek j e ­lentőségét az a nélíány indián krónika i s megőri.'te, amely az Indiánkul túrák spanyoj pusztilúsai során meni'ai'acl ( . Idéznék néhány részlolet a hódításokat túlélő i r o d a l m i , em­lékekből. Ezekben esetenként a spanyoj liódiiást i s leirták az átélők, azték n y e l v e n . A részlc'i-k az un. " F i r e n z e i kó-dex"-ben f e l l e l t azték nyel\ü szövegből valók és az e g y i k részlet f e l s o r o l j a , hogy Moktozuma király mit küld az "ég­ből jött i s t e n e k " - n e k t a r t o t t spanyoloknak a fogadására", "az i s t e n e k ették a fehér tortillát, tojást, tyúkokat és gyümölcsöket, mint batáta, avogádó körte, föjdialma, k a k t u s z -füge, vörös kaktuszfüge, édes k a k t u s z f u g e , zapote-kaktuszfü-go, vizes-kaktuszfüge". Egy másik részlet majdnem hasonló az előbbihez, c s a k a spanyolok menekülését i r j a Je T o a k a l h u e j a -kanba, a h o l "a törzsfőnök loevailta üket i's ételt i s a d o t t - fehér tortillát, párolt és sült t y i i k o k a t , tojást és néhány kaktuszfügét". Az idézetekből a z állapítható meg, hogy a kaktuszl'ügét , a kU4.önféle opunt i a-termések fogyasztását az indiánok nag> becsben tartották. Az indiánok ezenkívül fogyasztották az e c l i i n o c a c t u s o k és f e r o c a c t u s o k húsát I s k a n d l r o z v a , to^ábbá főzeléknek és s a ­látaféleségeknek elkészítve az opuntiák szártagjait i s . A mexikói piacokon e z e k az alapanyagok ma i s kaphatók. Az indiánok ma i s fogyasztják a Kzúmukra legolcsóbb, vadon termő k a k t u s z a l a p a n y a g o k a t . E l t e r j e d t az Egyesült Államok és Mexikó kaki iisztermő vidékein i s a lakosság körében, \z Amer i k a i K a k t u s z és Sz u k k u l e n s Társaság összefcyü j t ö 11 e és k i a d t a f'actus fook üook / K a k t u s z főző könyv/ — t . M mü étel­rece p t könjvét, amely mintegy 100 különféle elkészítési im'nlját közli a k a k t u s z alapanyagoknak. K1 elm3zéstudományi vizsgálatok az opuni-iák gyümölcseinek összetételét az alábbiaklian adják meg:

átlagos suly/gyümölcs gyümölcshéj ehető pép/gyümölcs ehető pép (^-vitamin t a r t a l m a v i z t ártalom n y e r s l'oliéije szénlildrát

J5,3 mg/100 g 80,8 l i o 1^

11,1 <

- 35 -

r o s t a n y a g U,2 % c a i c i u m 26 mg/lOO g v a s 0 , 3 mg/lOO g f o s z f o r 29 mg/lOO g

Az Opuntia f i c u s - i n d i c a és a z Op\mtia tuna gyüniölcstápér-téke ugyancsak táplálkozástudományi vizsgálata s z e r i n t i g e n magas:

száraz állománya 21,6 % r o s t a n y a g 3 , 7 ^ fehérje állomány 0 , 56 o l a j t a r t a l o m 1,8 % cukor I k 99 S n y e r s a n y a g = 42 calória

Magas c u k o r t a r t a l m a v a n a C a m e g i a g l g a n t e s gyümölcsének i s , a I I . világháború a l a t t , 1942-ben egy Hoppie novü kémikus 28 e c u k r o t állított elő 0 , 5 kg gyümölcsléből. Az alábbiakban néhány ételreceptet Írok l e , amelyet bárki elkészíthet, c s a k az a l a p a n y a g biztosítása szükséges, ez p e d i g f1gyelembevéve, hogy általában opuntiákról van szó, nem l e h e t e t l e n . Fogyasztásra a l k a l m a s Opuntia szártagok alapkikészitése: Először a töviseket k e l l a levágott szártagokról eltávolíta­n i , amit laposfogóval megfogva éles késsel levagdosunk, vagy lár.g fölött leégetünk. Ételkészítéshez a tisztított szártagot kokára, vagy csikók­r a vágjuk, sós vízben főzzük mig megpuhul, a v i z e t leöntjük, és h i d e g vízben a d d i g mossuk mig a ragadós anyag eltávozott. Egy másik alapkikészitésnél a szártagokat burgonyahámozóval megtisztítjuk, megmossuk, csikókra vagy kockákra vágjuk, 1 l i t e r vízben két marék d a r a b o l t szártagot egy kávéskanál só­v a l 10 p e r c i g f o r r a l j u k l a s s a n , a v i z e t leöntjük és további használatra kész.

Bableves k a k t u s s z a l /Mexikó/ Hozzávalók: l / ' ( kg nagyszemii bah, lemosva

1/2 csésze étolaj 1 f e j hagyma összevágva 1,5 l i t e r v i z 3 gerezd fokha(Tyma 4 - 5 o p u n t i a l a p

Tegyük a v i z b o összekeverve a babot, o l a j a t , 1/2 adag hagy­mát, 2 g e r e z d fokhagymát szétdörzsölve, és főzzük fedő a l a t t lassú forrással, amig a bab megpuliul és a l e v e besürüsödik kissé. Ne sózzuk meg! Keverjük gyakran. Közben tisztítsuk meg az o p u n t i a szártagokat és vágjuk 1/2 cm-es kockákra, f o r ­r a l j u k külön, sóval, 1 g e r e z d szétnyomott fokhagymával és 1/2 adag hagymával, mig megpuhul. Felszolgálás előtt a k a k t u s z kockákat keverjük b e l e a leve.sbe.

Opuntia saláta / C a l i f o m i a / Mosott és liámozott f i a t a l o p u n t i a hajtásokat áztassuk sós

- 36 -

vízben néhány órát. Öntsük l e a v i z e t . Vágjuk vékony s z e ­l e t e k r e , keverjük paradicsom s z e l e t e k k e l vagy f e j e s salátá­v a l , használjunk hozzá bármilyen módon elkészített saláta-mártást.

S a j t o s kaktusz-saláta /Uoic.íy.ó/ Használjunk f r i s s f i a t a l o p u n t i a hajtásokat, tisztítás és hámozás után vágjuk apró d a r a b o k r a , főzzük sós vízben mig megpuhul, vágjunk apró dar a b o k r a hagymát, keverjük össze, reszeljünk a keverékre s a j t o t Ízlés s z e r i n t , saláta e c e t ­t e l és o l a j j a l Ízesítsük,

Paradicsomos kaktusz-saláta / A r i z o n a / Hozzávalók: 1 csészényi s z e l e t e l t és tisztított opiintlahajtá:

2 csészényi s z e l e t e l t p a r a d i c s o m 1 csészényi s z e l e t e l t z e l l e r 1 k i s f e j hagyma felvágva 1 zöldpaprika f e l s z e l e t e l v e karikákra,

Összekeverni, salátamártással Ízesíteni, és sózni,

B i s a l a d a de n a p o l i t a s / C a l i f o m i a / Hozzávalók: 1 g e r e z d fokhagyma

1 csészényi s z e l e t e l t és tisztított opuntiahajtá: 1 csészényi s z e l e t o l t z e l l e r 2 evőkanál felvágott hagyma 1 karikára vágott zöldpaprika 1 c s i p e t n y i f r i s s , összevágott vagy 1/2 kávéska-

nálnyi szárított majoranna, só, bors Ízlés s z e r i n t

2 evőkanál saláta vagy o l i v a o l a j 2 evőkanál e c e t / l O % - o s / 2 evőkanál v i z 2 keménytojás 1/2 kávéskanál c h i l i - p o r saláta-levelek, s z e l e t e l t paradicsom, p e t r e z s e ­lyem

Dörzsöljük k i a fokhagyma levét egy tálba és a r o s t o k a t dob­j u k k i . Keverjük össze a tálban a k a k t u s z t , z e l l e r t , liagymát, majorannát, sót, zöldpaprikát, b o r s o t , o l a j a t , e c e t e t és v i ­z e t . Fedjük l e és tegyük a hótőszekrénybe néhány órára ugy, hogy időnként megkeverjük, P a s z i r o z z u k át a keménytojást és keverjük össze a c h i l i - p o r ­r a l , tegyük félre. Töltsünk meg egy tálat saláta l e v e l e k k e l , ezután ráteszünk egy réteg s z e l e t e l t p a r a d i c s o m o t , e r r e önt­jük a k a k t u s z keveréket, majd a tétjét diszitsük a p a s z i r o -z o t t tojással és p e t r e z s e l y e m m e l .

Waldorf kaktusz-gyümölcs saláta / C a l i f o m i a / Hozzávalók: 2-3 db nagyobb lehütött k a k t u s z / o p u n t i a /

gyümölcs 1 db nagy borizü alma, tisztítva és s z e l e t e l v e 1/2 csészényi durván összedarabolt dió 1 csészényi s z e l e t e l t z e l l e r X/h csészényi vermuth—bor 1/3 csészényi majonéz

zöldsaláta Vágjuk f e l a k a k t u s z gyümölcsöt ugyj liogy a két végét l e -

vágva, majd az oldalát felvágva lehámozzuk és a belső részt kockákra vágjuk, összekeverjük a z almával és dióval, ráönt­jük a b o r t a keverékre, könnyedén összerázzuk és egy órára lehűtjük. Szolgáljuk f e l majonézzel leöntve a keveréket, majd zöldaa-láta ágyra szervírozzuk.

Irodalom: Joyce L, T a t e : C a c t u s cook book

Nagy Károly 1094 Budapest, L i l i o m u. 3 4 - 3 6 .

K a k t u s z o k és más pozsgósok

lamÉs G y u l a s z i k l a kortjében

edény nélkül szabador kiültetve

/Részlet/

- 38 -

m mmmmM I.Rész

Az Escobarlák többnyire k i c s i , c s o p o r t o t képező növények, sürü, r e n d s z e r i n t fehér tövisekkel, amelyeknek a vége rend­s z e r i n t elszíneződik vagy barnára vagy p e d i g feketére. Rend­s z e r i n t a középtövisek i s fehérek, de néhány fajnál l e h e t ez sötétbarna vagy f e k e t e i s . Idősebb korban "nagyobbra" i s meg­nőnek, mint például az E s c o b a r i a s t r o b i l i f o r m i s , az E s c o b a r i a d a s y a c a n t h a vagy az E s c o b a r i a v a r i c o l o r . Ezek elérhetik a 20 cm magasságot és a 4 - 6 cm ^ - t i s . Az Escobarlák virágai nor ­mális e s e t b e n nem érik e l a 3 cm ^ - t és színben nagyon v a r i ­álnak, fehértől a krémszínig, majd egészen a sötét bíborig. R e n d s z e r i n t a sötétebb virágok látszanak kisebbeknek. T e r ­mésük hosszú, torpedóalaku bogyó / j - k mm 0 és 2 - 3 cm hosszú/ r e n d s z e r i n t p i r o s , de l e h e t néha zöld I s . A bibék hosszúak és a viráglevolek f o g a z o t t a k .

A Génusz rend s z e r t a n i l a g p r o b l e m a t i k u s , m i v e l a szerzőknek és a botanikusoknak nagyon eltérő véleményük van erről a nö­vénycsoportról. A b o t a n i k u s o k k e d v e l t területe ez, hogy az egyes növények csoportosításával mindig más-más Génuszt, a l -génuszt vagy f a j o k a t alakítanak k i . E c s o p o r t h o z tartozó nö­vények e g y i k e - másika v o l t már M a m i l l a r i a , Coryphantha, E s c o b a r i a , E s c o b e s s e y a , Neobesseya, N e o l l o y d i a s t b . i s , így nem i s l e h e t csodálni, ha ezeknél a fajoknál a legtöbb gyűj­tő tanácstalan. E zűrzavart c s a k tetézte még L.Bensőn, azál­t a l , hogy az Egyesűit Államokban előforduló fajokról revízi­ót készített, de nem v o l t t e k i n t e t t e l a r r a , hogy van o l y a n f a j i s , a m e l y i k Mexikóban i s előfordul. így előfordul, hogy egy-egy f a j két egészen eltérő néven i s s z e r e p e l , E s c o b a r i a t u b e r c u l o s a és Coryphantha s t r o b i l i f o r m i s vagy E s c o b a r i a r u n y o n i Coryphantha r o b e r t i i , E s c o b a r i a r o b e r t i i és Coryphantha r u n y o n i s t b . A f a j elterjedési területe az U.S.A. délnyugati államai /Nyugat-Texas, New Mexikó, A r i z o n a / és Mexikó északi álla­mai /Chihuahua, c o a h u i l a , Z a c a t e c a s , Durangó/. Az E s c o b a r i a Génuszt D r i t t o n és Rose 1923-ban alapította és e l n e v e z t e a mexikói E s c o b a r testvérekről. Az Escobarlák nálunk nem túlzottan e l t e r j e d t e k a gyűjtemé­nyekben, amelynek o k a i t k e r e s v e először lassú növekedésűket, nehezebb tarthatóságukat és neír, utolsósorban ismeretlenségü­k e t k e l l megemlíteni. A magyarnyelvű irodalomban nem t e s z n e k róluk különösebben említést, és c s a k a Backeberg "Dns K a k t e e n l e x l k o n " - b a n találunk a fajoltról említést, lexikális stílusban. Van néhány s p e c i e s , amely nálunk i s e l t e r j e d t és több gyűjteményben i s megtalálhatók. I l y e n e k például E s c o b a r i a n e l l i a e , E s c o b a r i a J e e i , E s c o b a r i a d a s y a c a n t h a , E s c o b a r i a s t r o b i l i f o r m i s .

Ebben az összeállításban f e l s o r o l t i n k minden novtít, amely

- 39 -

e z z e l a G e n u s s z a l k a p c s o l a t b a n előfordult, t e k i n t e t nél­kül a r e n d s z e r t a n i zűrzavarra vagy problémákra. Az egyes f a j o k említésénél egyben tájékoztatást i s szeretnénk a d n i a J e l e n l e g i taxonómiai helyzetről a G e n u s s z a l k a p c s o l a t b a n . Ezért T a y l o r 1978-ban elkészitett "Áttekintédét vesszük a l a p u l , amelyben A-B-C so r r e n d b e n tárgyalja az egyes f a j o ­k a t . I d e s o r o l v a a Neobosseyakat, a Coryphanthák egy részét és a N e o l l o y d i a c u b e n s i s - t . Az e d d i g hiányzó tájékoztatás m e l l e t t szeretném felhívni a gyüjtötársak figyelmét e z e k r e a kényes, de nagyon szép növényekre.

E s c o b a r i a a l a m o e n s i s . Nom. nud. Hort. Gyűjteményeinkben előfordul, az irodalomban nem található f a j , amely a "New Mexikó C a c t u s R e a s e r c h " 1 9 7 5 . s z e r i n t New Mexikóban Otero Country-ban f o r d u l elő, H.K. 3 0 8-as gyűjtőszámon ajánlja a magját. I - e i r v a mint E s c o b a r i a v i l l a r -d l i C a s t e t t o r , P i r c e S c h w e r l n . / 1 9 7 5 . / C. S. J . Am. , '(? : 6'4. Ábrával./

E s c o b a r i a a g g r e g a t a . F. Buxbaum 1 9 5 1 .

Lásd az E s c o b a r i a v i v i p a r a - nál.

E s c o b a r i a a l b i c o l u m n a r i a . H e s t e r 19^1.

"Valószínűleg az E s c o b a r i a o r c u t t i i e g y i k formája, lásd o t t " . "N.P.Taylor." Revlew of the genus E s c o b a r i a . "Br. R. Tlie C a c t . Succ. J o u r n a l of G r e a t B r i t a i n 1 9 7 8 . V o l . : 40/2 6 : 3 1 - 3 7 .

"Az E s c o b a r i a t u b e r c u l o s a synonimja" Backeberg : Die C a c t a -ceae. I 9 6 I . V.: 2950 - 2 9 7 2 .

E s c o b a r i a a r i z o n i c a . /Engelmann/ F, Duxbauir. 1951.

lÁsd az E s c o b a r i a vlvipara-nál.

E s c o b a r i a a r i z o n i c a . H e s t e r . a D e s e r t P l . L i f e 1 9 ' i l . l ' t : 1 9 2 .

Egy nom. nudum, amely felhasználva az E s c o b a r i a s t r o b i l i f o r -misnál / L . Bensőn 1 9 6 9 . /

E s c o b a r i a a s p e r i s p i n a . /Boed./ D.R.Hunt. a C. S. J.Gr. B r t . 3978: ' iO : 13. Coryphantha a s p e r i s p i n a . Bödeker., MDKG. I 9 2 9 . 1 : 1 9 2 .ábra Neobesseya a s p e r i s p i n a . /Boed./ Bödeker. 1 9 3 3 .

Typiis: Mexikó, C o a h u i l a , Saltillotól északra. 1928-ban R i t t e gyűjtötte. Tipusnövény letétbehelyezése nem i s m e r e t e s

Növénytest: egyes gömbölyű, felül l a p o s k e r e k , 6 cm 0, erős, répaszerű gyökérrel.

Szemölcs: 8:13 s z e r i n t i spirál elrendezésben, lazán állnak sötét, levélzöld, kékeszöld, 18 nm hosszú, kúpos v a l a m e n n y i r e felfeléállók, a l u l a tövük valameny

- f ő ­

n y i r e megvastagodott és 1,2 mm széles, a rovátkák szélesek, a szemölcsök hegye gyengén l e c s a p o t t .

A r e o l a : E l l i p t i k u s , 2 mm hosszú, kezdetben v a l a m e n n y i r e fehérgyapjas, később kopasz.

Peremtövis: 9-10, 8-10 mm hosszú, szürkésfehér, bolyhos, k e z d e t b e n egyenes, előroállók, később többnyire a növénytesthez ivelődnek, s u g a r a s a n állnak az a r e o l a körül.

Középtövis: 0-1, gyakran hiányzik, rövidebb és kevésbé erős, a tövisek nem v a s t a g o d o t t a k a tőnél.

A x i l l a : kopasz. Virága: keskeny, tölcséralaku és kb. 28 mm 0

ovárium k e r e k , halványzöld és 3 mm 0 Külső viráglevél: halványzöld, a széle világosabb, o l i v b a r -

nás középcsikkal, lándzsaalaku, nyújtott, gyen­gén s z a b d a l t , kb. 1 , 5 cm hosszú és 4 mm széles.

Belső viráglevél: lándzsaalaku, 1 , 5 cm hosszú és 2-T mm szé­l e s , nyúlánk, hegyes, halvány sárgászöld, a szé­l e halványabb, olivbarnás középcsikkal. sárgásfehér, felül élénkrózsa sötét aranysárga zöldosfehér 5, világoszöld, 2 mm hosszú és összenőtt, k e r e k és meglehetősen száraz

Porzószál Portok: Bibeszál: B i b e : Termése: Mag: rövid, tojásalaku 2 mm nagyságú fényes, f e k e t e ,

kiálló, hosszúkás fehér köldökkel./pontozótt 7/ Lelőhelye: Mexikó / C o a h u i l a , Saltillotól délre, egy füves

völgyben 2 5 0 0 méter magasságban. Előfordul Noevo Loonban i s . /

Ez a f a j r o k o n i k a p c s o l a t b a n áll az E s c o b a r i a z i l z i a n a v a l . Boed. / B a c k b g . / - v a l , de hogy k a p c s o l a t u k m i l y e n s z o r o s , a z t c s a k akkor l e h e t megállapítani, ha majd megbízható adatok és a még hiányzó adatok a rendelkezésünkre állnak.

E s c o b a r i a b e l l a . Br. R. 1 9 2 3 . "The C a c t a c e a e " I V . : 56 t , 7. ábra. Coryphantha b e l l a . / B r . R./Fosberg B u l l . S . C a l i f Acad. S c i . 1 9 3 1 . 30 : 5 8 .

Typus:

Növénytest:

Szemölcs:

Peremtövis: Középtüvis:

U.S. A. / T e x a s , a D e v i l folyó dombjainál. 1 9 l'i. Rose F i t c h . 1 7 9 9 1 . /US/ csupán mérsékelten s a r j a d z i k , az egyes f e j e k h engeresek 6 - 8 cm hosszúak közel k e r e k , 1 5 - 2 0 mm hosszú, a rovátka fehér-g y a p j a s élénk, barnás m i r i g g y e l ! , több, fehér J cm hosszúak 3 - 5 , 20 mm hosszú, barna egyenlőtlen hosszúak, felfelé állnak.

_ U l -

Virága: majdnem 20 mm széles, t e l j e s e n n y i t v a keréka-l a k u .

Viráglevél: rózaaszin a széle halványabb, nyújtott, s z a b d a l t PorEószál: vöröses üibeszál: a felerósze zöld Bibe: zöld Termése és magja n i n c s leírva. Lelőhelye: TI.S.A. / T e x a s , D e v i l ' s K i v e r H i l l s . / Ugy tűnik, hogy e z t a f a j t 1914-óta nem gyűjtötték u j r a . Bensőn 1 9 6 9-ben a f a j b i z o n y t a l a n státusáréi tájékoztat. Ez azon alapuJ^hat, hogy ez a s p e c i e s oltér B r i t t o n és Rose s z e r i n t az általánosan i s m e r t E s c o b a r i a speciesektől. /The C a c t a c e a e . 1 9 2 3 - I V . : t . V I I : 4 . a . / A m i r i g y e s , rovátkolt szemölcs a z t s u g a l l j a , hogy l e h e t ez egy Coryphantha i s , u g y a n i s ez a m i r i g y e s dudor fellépése szolgál ismertető­jegyül több Coryphantha speciesnél és ezek alapján sorolják be a f a j o k a t . Az v i s z o n t kétségtelen, hogy a f a j általános ismertetőjegyei s z e r i n t t i p i k u s E s c o b a r i a .

E s c o b a r i a b i s b e a n a . O r c u t t . 1 9 3 7 .

Lásd az E s c o b a r i a vivipara-nál.

E s c o b a r i a b o r e g u i . Schmoll ex S h u r l y . C.S.J.Gr. B r i t . 1 9 3 5 .

4 : 11. Mammillaria b o r e g u i . Csupán mint katalógusnév s z e r e p e l . Az Idézett újságban S h u r l y a következő rövid leirást a d j a meg: "Nagyon k i c s i , c s a k 2 , 5 cm 0 / l i n c h . / , k i c s i t oszlopszerü, később l e h e t erősebb o s z l o p o s i s , szemölcs k i c s i . Peremtövis: 2 5 , Középtövis: 4 , minden tövis selymesfényű, fehér, a közép­tövisek töve megvastagodott és ez e k világosbarnák. A szemöl­csök kopaszok /rovátkák?/ a tövispárna fehér, de nem feltűnő­en. "

E s c o b a r i a c l m f f e y i . Br. R. , 1 9 2 3 . "The C a c t a c e a e " . I V . : 5 6 .

Corypliantha c h a f f e y i . / B r . R./Fosberg. B u l l . S . C a l i f . S c i . Acad. 1 9 3 1 . 30 : 5 8 .

Typus: Mexikó, Z a c a t e c a s állam, Cedros. 1 9 1 0 . C h a f f e y i 5 . /US/

Növénytest: rövid-hengeres /gyengén s a r j a d z i k / 6 -12 cm hosz-s z u , és 5 - 6 cm 0, /gyakran a fehér tövisektől t e l j e s e n t a k a r v a a növénytest./

Szemölcs: világoszöld, rövid, /keskeny rovátkával/ Peremtövis: sok, sörteszerű, rövid, kb. 20

Középtövis: több, 20 mm hosszú, a hegye barna vagy f e k e t e . /néhány v a l a m i v e l rövidebb, mint a peremtövisek/.

Virága: 15 mm hosszú, krémrózsa, barnás-középcsikkal /purpur/

- 1*2 -

Bibeszál: fehér B i b e : sárgászöld /nagyon rövid, összenyomott/ Termése: 20 mm hosszú és p i r o s / k a r m i n / Mag: i s m e r e t l e n Lelőhelye: Mexikó / Z a c a t e c a s , Cedrosnál/ Backeberg m e g j e g y z i : "Láttam különböző merev tövisezettsé-gü példányokat, /lehetséges, hogy ezek a kulturtartás e l ­térései m i a t t i l y e n e k / , ezek a növények különféle h e l y e k ­ről származtak. A vlrágszin i s variál, a rózsaszintől a krémrózsáig és egy határozott barnás középc«ikkal. E s c o b a r i a c h a f f e y i v a r . nova. / C a t o r o e / egy katalógusnév Az Abbey Garden Ca t a l o g u e 1 9 7 5 . 2'4-ben. Ehhez a f a j h o z sorolják mint közeli rokont az E s c o b a r i a I l o y d i i - t N.P. T a y l o r a The C a c t . Succ. J o u r n . G r e a t . B r i t . 1 9 7 8 . V o l . : í»0/2/ 3 1 - 3 7 . o l d a l - b a n , m i v e l mindkét f a j Z a c a t e c a s államban nő. Ennek bizonyítására még s o k k a l több kutatás szükséges.

E s c o b a r i a c h l h u a h u e n s i s . Br. R. 1 9 2 3 . "The C a c t a c e a e " . I V . : 5 5 . Coryphantha c h l h u a h u e n s i s . / B r . R./A.Berger. I 9 2 9 .

Typus: Mexikó, Chihuahua állam, C h i h u a h u a - C i t y közelében a hegyen I 9 O 8 . Palmer 72./US/; Santa E u l a l i a Mts. 1 8 8 5 . P r i n g l e 25O, US.

Növénytest: egyes vagy / s a r j a d z i k ? / gömbölyű vagy rövid hen­g e r e s , sürün tövisezett, c s o p o r t o k a t i s képez

Szemölcs: rövid / 5 - 9 mm hosszú/ A x i l l a : ? Peremtövis: sok. /kb. 20,U - 8 mm hosszú/ matt, fehér. Középtövis: több. /'4 - 7 , 1 0 ram hosszú, erő sebbek, mint a pe­

remtövisek./ a hegyük felé barnák vagy feketések Virága: IO - 1 5 mm hosszú, purpurrózsa, k i c s ^ 1 - 1 , 5 cm K . p e r . l e v . : széles, a hegye r e n d s z e r i n t kerekített B . p e r . l e v . : h e g y e z e t t , purpur Termése és magja i s m e r e t l e n . Lelőhelye: Mexikó, Közép és Észak-Chihuahua és Észak

C o a h u i l l a . E f a j r o k o n i k a p c s o l a t a i mindaddig b i z o n y t a l a n o k maradnak, ameddig a magját és a hiányzó a d a t a i t nem l e h e t tanulmányoz­n i . Backbg képe a "Die C a c t a c e a e " V. 2 9 6 I o l d a l o n / 1 9 6 1 . / valószínűleg a tipusnövényt ábrázolja.

E s c o b a r i a c h l o r a n t h a . /Engelmann/ F.Buxbaum J 9 5 1 .

l A s d az E s c o b a r i a vivipara-nál.

E s c o b a r i a c u b e n s i s . / B r . R./ D.R.Hunt. .1978. C. S. J.Gr. B r i t . kO : I J Coryphantha c u b e n s i s Br. R . , T o r r e y a . 1 9 1 2 . 12 : I 5 ,

Neobesseya c u b e n s i s / B r . R./ H e s t e r . 19'»1.

- 43 -

Typus:

Növénytest; Szemölcs: A r e o l a : Peremtövis; Középtövis: n i n c s

Cuba, O r i e n t e tartomány, Délkelet Holguin. S h a f e r 2 9 4 6 ,/US/ Illusztráció J . R i h a : A s h i n g t o n i a 1975- 2 f , p . l nyomott gömbölyű 2 - 3 cm 0, halványzöld 6 - 7 mm hosszú f i a t a l o n g y a p j a s kb, 10 / - 1 5 / 3 - 4 mm hosszú fehéres

halvány-sárgászöld, 16 mm hosszú c s a p o t t

sárga

Virága: P e r . l e v . : Porzószál: Bibeszál: Bibe: Termése: p i r o s és hosszabb, mint 10 mm Mag: f e k e t e , p o n t o z o t t ? Nálunk ez a f a j ismertebb, m i v e l nagyobb mennyiségben áll rendelkezésünkre növényanyag, A szegényes leirást ezek alapján l e h e t n e kiegészíteni.

/ F o l y t a t j u k /

Nagysurányi Miltiós 1101 Budapest, Pongrácz u t 17- F / 5 .

mm - ifit -

11.11 KAKTUSZOK

Mielőtt f o l y t a t j u k a hidegtürő k a k t u s z o k ismertetéséi, egy pár szempont tisztázása feltétlenül I n d o k o l t n a k lát­s z i k . Nem kivánom a s z i k l a k e r t építését részletezni. E z t Dr.Deb-r e c z y Z s o l t "Télálló k a k t u s z o k , Agavók és Pélmaliliomok" cimü kitűnő könyvében kimerítő részletessésgel leírta. De f e l szertném h i v n i ismételten a k a k t u s z o s s z i k l a k e r t e t épí­tők figyelmét, hogy f o n t o s a t e l j e s napfény, a környező tá­l a jből feltétlenül k i k e l l emelni a telepítendő s z i n t e t . Nem elég a k e r t t a l a j a közé sziklákat beépíteni, hanem a s z i k ­lák a l a t t i és közötti földet i s be k e l l k e v e r n i durva kőzu-zalékkal, lehetőleg ugyanabból a kőből. Ez a drenázs trágya­mentes, sovány l e g y e n , nehogy a sok tápanyag k i h i z o t t , l a z a -sejtü növényeket n e v e l j e n , mert ezek télen e l f a g y n a k . Én az üvegházból kikerült, hét évig kaktuszoknak használt földet hordtam a s z i k l a k e r t r e , tíltetéskor a növények alá még külön kődarabokat h e l y e z e k . Ugy hiszem, a tárgyalandó f a j o k a t célszerű legalább J k a t e ­góriába s o r o l n i . Ezek: 1. Télálló k a k t u s z o k .

S z i i l a k e r t b e kiültetve, télen-nyáron takarás nélkül, t e ­hát csapadéknak i s kitéve tartható f a j o k .

2. Fagyálló k a k t u s z o k . S z i k l a k e r t b e kiültetve, de télen fóliával vagy íKeggel t a k a r n i szükséges f a j o k . Ezeket a csapadéktól védeni k e l l .

3. Hidegliázi k a k t u s z o k . Hidogházban fűtés nélkül és t e l j e s e n szárazon t e l e l t e ­t e t t f a j o k .

E z t a kategória-számozást a növónyek ismertetésénél a f a j -név után zárójelben megadom.

Gyűjteményemben kb. 200 hidegtűrő f a j van, az élőhelyűk klí­m a v i s z o n y a i s z e r i n t regisztrálva. Ebből kb. 50 f a j van s z i k -i a k e r t b e kiültetve. A kihelyezést a terület növelése s z e r i n t f o l y t a t o m . A kiültetett f a j o k a t t a r t o t t a m télen takarás nél­kül és t a k a r v a i s . így az évek folyamán t a p a s z t a l a t o k r a t e l ­tem s z e r t . V o l t a k f a j o k , amelyek takar"*^a i s v o l t a k , molyok takarás nélkül t e j e l t e k jól, i l l e t v e e l p u s z t u l t a k . Véiielera nélkül télen a l e g j o b b drenázs i s s z i n t e sáros l e s z . Do az 1. kategóriába tartozók e z t i s á tvrsy.ol i k , A t a k a r n i szük­séges - 2 . kategóriába sorollialó - növényeket az erős fagy gyakran a védő hótakaró nélkül éri. Ebből adódnak a f a j o k megtartlia tósúgiinak különböző ségoi, Hidegliázi telgltetésre o l y a n k a k t u s z o k a i ajánlok, meJ yi'k csak kb. - 1 0 C - o t l i i r n a k k i ós télen t e l j e s o n szárazon k e l l okot ^ártani fülel l e n üvegházban, vagy '̂iIá,";os l i e l y i ségben , például iivoí'.os \e r a n ­dán. Így csak éjjel, cövid i d e i g kapnak (»rősebb faí^ot,

- l<b -

v i s z o n t nappal a hömérsékiet s o k s z o r O C -on vagy a f a g y ­pont f e l e t t van. így hihetetlenül sok f a j teleltetliető, de ez még sok kísérletezést igényel. Ismertetésemben mindhárom kategóriába s o r o l t k a k t u s z o k k a l f o g l a l k o z o m . HOgy Ismertetésem ne l e g y e n egyhangú, mindig 3 f a j t tárgyalok, különböző nemzetségekből. Tehát:

CORYPHANTHA ECHINUS /Eng./ B r . o t . R. / 2 /

Egyesével növő, gömbölyű vagy fordított tojásalaku növény, 3-5 cm 0 - v e l . Tövisei t e l j e s e n b e f e d i k . Szemölcsei hosszú­kásak, tojásalakuak. Nektármirigye n i n c s . Széltövisek szá­ma 1 6 - 3 0 db, 1 0 - 1 6 mm hosszú, krémsárga, körben álló, o l d a l t lehajló, megnyúlt árszerü. Középtövis 3 - 4 db, a 3 felső f e l ­álló, egy erősebb és elálló, 2 , 5 cm-ig, s z i n e krémsárga, a hegye f e k e t e . Magról v e t v e , kb. 4 éves korában k e z d i hozni középtöviseit, mint az a nemzetségnél megszokott. A f a j össz­hatása sárga. Virága 2 , 5 - 5 cm 0, sárga. Élőhelye: USA /Nyugat-Texas/, Észak-Mexikó / C o a h u i l a / . Télen-nyáron szá­r a z , s i v a t a g o s területen. Nálam egy 2 cm átmérőjű példány fólia a l a t t 1980 telén két al k a l o n m a l i s kibírt - 1 7 C°-os f a g y o t .

CYLINDROPUNTIA LEPTOCAULIS /DC./ KNUTH. / l / Rövid törzset képező, sürün elágazó c s e r j e . Elérheti a 2 m magasságot i s . Hajtásai élénk zöldek, simák. Tehát nem dudo-r o s a k , kb. 6 - 8 mm 0-ve] különböző hosszúak. Árnyékban sok­s z o r n i n c s tövise, tűző napon egy, de néha több, s z a l m a s z i -nü, 5 cm hosszú és hüvelyes. A f i a t a l hajtásokon 1x5 mm-es, s z i v a r a l a k u parányi csökevényes l e v e l e k fejlődnek, melyek néhány hét után l e h u l l a n a k . Virágai a hajtások végén f e j ­lődnek, 2 cm hosszúak, zöldésságrgák. Termése p i r o s vagy sárga, 1 - 1 , 8 cm 0, egész télen d i s z e a f a j n a k . Élőhelye: USA / A r i z o n a , Uj Mexikó/. Kissé árnyékolva neveljük. T a v a s s z a l kissé jobban k e l l ön­tözni. Nálunk r e n d s z e r i n t v i s s z a f a g y , de megfigyeltem, hogy a lehulló rövid hajtásaiból megújul, mivel e z e k egy része nem f a g y e l .

_ 46 -

OPUNTIA SPINOSIBACCA /M.ANTH./l/ Bokrosodó, 1 , 5 0 m magas, törzset n e v e l . Hajtásai 10-24 cm hosszúak, 7 , 5 - 1 1 cra0-vel, ovális vagy hosszúkás alakúak. Színük szürkészöld. Tövise 2 - 5 db. Csak a hajtás felső ré­szén először fehér - a töve vörös, vörösbarna vagy n a r a n ­c s o s , világosabb csúccsal, majd kiszürkül, 3 , 5 - 7 cm hosszú. Virága 5 , 5 cm hosszú, 5 cm 0 - v e l . S z i n e sárga, belül p i r o s . Termése elszáradó, 3 , 5 cm hosszú, világos bíborpiros, bar­násvörös vagy fehér tövisekkel.

A szerző s z i kJ al-c i I jól ou lóuyképoz te Tamás C y u l a

Élőhelye : USA /T e x a s , IVig Bend/. Jó fagytürő f a j . A téli nedvességet i s b i r j a . Bgy k i s pél­dány cserépben, szabadon állva, szárai: t a l a j b a n , - 1 7 ('"-on jól k i t e l e l t . Eléggé nagytermetű, felálló f a j , szép tövisek-

/Folytatása következik/

S z u t o r i s z Gyula 1162 Budapest, C s o p o r i u . 2 5 .

- 1*7 -

AZ ÉVTIZED UJ GYMNOCALYCIUMAI

I.Rész

Ezek a k a k t u s z o k még nem nagyon I s m e r t e k nálunk, h i s z e n még n i n c s i s mindenikből Magyarországon. Ezért a z t hisze m , nem fölösleges, hogy az 1970 óta l e i r t Gyranocalyciumokat ismertetem. Természetesen, amelyikből növény i s található nálunk, annak fényképét i s közlöm. Ebben a 11 évben mintegy 15 u j Gymnocaliciumról tájékoztattak bennünket a különböző s z a k l a p o k ós egy-két f a j kivételével ezekből már nálimk i s található néhány példány. A 15 f a j leírását én i s időrendben fogom közölni. Ezek kon­krétan a következők:

1. Gymnocalycium h o r s t i i BUIN. 1 9 7 0 . 2 . Gymnocalycium h o r s t i i v a r . b u e n e k e r i BUIN. 1 9 7 0 . 3. Gymnocalycium t i l l i a n u m RAUSCH 1 9 7 0 . 4 . Gymnocalycium uebelmannianum RAUSCH 1 9 7 2 . 5 . Gymnocalycium eurypleurum RITT. és PESNIK 1 9 7 2 . 6 . Gymnocalycium r i t t e r i a n u m RAUSCH 1 9 7 2 . 7. Gymnocalycium s t r i g l i a n u m JEGGLE 1 9 7 3 . 8 . Gyninocalycium matoense BUIN. és BREDEROO 1 9 7 5 . 9 . Gymnocalycium b o r t h i i KOOP. 1 9 7 6 .

1 0 . Gymnocalycium stenopleurum RITT. 1 9 7 6 . 11. Gymnocalycium carmihanthum BORTH és KOOP. 1 9 7 6 . 1 2 . Gymnocalycium bozsingianumSCHÜTZ 1 9 7 7 . 1 3 . GyTmiocalycium paediophylum SCHÜTZ 1 9 7 7 . I h . Gymnocalycium a c h i r a s e n s e H . T I I X és SCHATZL, 1 9 7 9 . 1 5 . Gymnocalycium ambatoense JÖRG PILTZ I 9 8 O . 1 6 .

Most p e d i g lássuk e z e k e t egyenként bővebben. 1. Gymnocalycium h o r s t i i BUIN. 1 9 7 0 . Erősen sarjadzó, c s o p o r t o t alkotó növény. Átmérője kb. 11 cm és 7 cm magas, S z i n e fényes világoszöld, 5 - 6 széles, l a ­pos bordája van, a l i g észrevehető dud o r o k k a l . Az a r e o l a c s a k

_ 1*8 -

k i c s i t ovális, Ö - 9 mm hosszú és 6 - 7 nmi széles, s z i n e fehéres, f i l c e s és kb, 2 , 5 cm-re vannak egymástól. A tövisek száma 5 - 6 között váltakozik, fehéres, világos sárgák és ráhajla-nak a növényre. Virága 11 cm magas és 8 cm széles, rózsaszí­nű, tölcséralaku. Ovális termése 5 - 6 cm magas és 3 - 4 cm át­mérőjű. Magja m a t t f e k e t e , vagy sötétbarna, apró bemélyedé­s e k k e l ; 1 , 3 ram hosszúak és 1 ,2 mm szélesek. Lelőhelye: Brazília Ri-o Brande do S u l szövetségi állam terü­l e t e .

2 . Gymnocalyciijm h o r s t i i v a r , b u e n e k e r i BUDí. 1 9 7 2 .

Kevésbé s a r j a d z i k , nem ugy mint az alapnövény. S z i n e söté­tebb zöld, tövisei durvábbak, vastagabbak, mint az alapnö­vényé és nem h a j o l n a k v i s s z a a növényre. Virága sötét rózsa­színű.

3 . Gymnocalycium t i l l i a n u m RAUSCH 1 9 7 0 .

Lapított gömbalaku növény. A k i f e j l e t t példány kb. 15x10 cm

méretű, s z i n e barnás szürkészöld. Bordáinak száma 15 körüli, szélesek, dudorosak. Az ovális alakú areolák 8x5 mm méretű­ek, szűrkés fehérek, f i l c e s e k . Töviseinek száma általában 6 db. Ezek széltövisek, J párban állnak és olyanok, mintha nyomottak, törődöttek lennének és m i v e l eléggé össze-vissza állnak, kissé eltakarhatják a növényt i s . Középtövise álta­lában n i n c s , c s a k ritkán f o r d u l elő egy. A fehéres barna tövisek h o s s z a 3 cm. Virága 3 cm magas és 2 , 5 cm átmérőjű, sötét rózsaszínű vagy p i r o s , rövid csövű és tölcséralaku. Termése ovális. Á magvak mattfeketék vagy sötét barnák, nagyalakú dud o r o k k a l , nagy s z i v a c s o s szegéllyel. Méretük X), 9 x 0 , 9 mm. Lelőhelye: Argentína Catamarca tartománya, S i e r r a Anbata, kb. 3 0 0 0 - 3 5 0 0 m magasan. Gyűjtőszáma: 227 vagy Lau 4 4 8 .

1967 telén Rausch, - az i s m e r t L o b i v i a s p e c i a l i s t a - expe­díciót s z e r v e z e t t Délamerikába a l i o l l a n d D i r k Van V l i e t és a Buenos a i r e s i kaktuszvadász H. F e c h e r - r e l . Van V l i e t nem t u d t a e l v i s e l n i az argentínai magas hegységet és Így elvál­t a k útjaik. Van V l i e t v i s s z a a k a r t f o r d u l n i , de még mielőtt

- i*9 -

ez megiörtfelr^olna, találtak egy pirosvirágu Gymnocalyciuniot. Ez v o l t a t i l l i a n u m . Regisztrálva WR. 227 sorszám a l a t t . Rausch a z t h i t t e , hogy u j r a rátaláltak a Gymnocalycium oenan-themum lelőhelyére, amit 1934-ben Backeberg i r t l e és a l e ­lőhelyét Mendozában Jelölte meg. M i v e l azonban Mendoza i g e n nagy t e r i i l e t , és azóta sem találták mog az oenanthemumnak a lelőhelyét, ez a tény magyarázza a z t , hogy Backeberg a lelő­h e l y e n nem Járt, hanem az oenanthemumot a Buenos a i r e s i Stümmertől vásárolta, a k i nem árulta e l a növény pontos lelő­helyét, nehogy más kaktuszvadász i s rátalálhasson. Ez üzleti érdeke v o l t . Rausch később rájött a r r a , hogy egy u j növényt találtak, amit a feltűnően nagy különbözőségek bizonyossá t e t t e k . Főleg a mag különbözősége alapján állapította meg, hogy a talált növény még variánsa sem l e h e t az oenanthemum­nak, hanem feltétlenül u j növényről v a n szó. Később a r r a i s gondoltak, hogy a nemrég f e l f e d e z e t t növény a Gymnocalycium carminanthum variánsa. E z t a növényt Borth és Koop i r t a l e . E r e d e t i gyűjtőszáma: BO I30. Ezek a növények - mint t u d j u k , nagyon variálnak, Így i t t i s a mag különbözősége döntött, hogy a talált növény nom l e h e t a carminanthum sem. Bár a lelőhelye a Gymnocalycium carminanthumnak szintén az argentí­n a i Catamarca tartományban van, és úgyszintén S i e r r a Ambata, de a t e n g e r s z i n t f e l e t t i magasság már nem azonos: a c a r m i ­nanthum előfordulási h e l y e I3OO-I8OO m közötti magasságban van, mig a t i l l i a n u m 3OOO-35OO m magasan él. Ez a tetemes szintkülönbség i s döntő bizonyíték ahhoz, hogy a két növény nem l e h e t azonos.

4. Gymnocalycium uebelmannianum RAUSCH 1972. lígyedűlálló-, kissé lapított gömbalaku, 4 cm magas és 7 cm átmérőjű, szűrkészöld szinű növény. Gyökere répás. Bordái­nak száma 8 és 12 között váltakozik és 5-8 mm nagyságú du-dorokra bomlik, a dudorok a l a t t egyenes, keresztirányú r o ­vátkákkal. Krétafeliér töviseinek száma 5-7, h o s s z a 5-15 mm között váltakozó, hegye kissé görbített. Virága 3,5 cm ma­gas és kL. ugyanolyan átmérőjű i s , s z i n e fehér, t o r k a

rózsaszínű. Termése gömbölyded, 6 imn nagyságú, s z i n e zöld, sárgás lapocskákkal. Magja 1 mm nagy, m a t t f e k e t e , apró du-

- 50 -

d o r o l t k a l , helyenként szürkés maghéj maradványokkal. Lelőhelye az argentínai S i e r r a de V e l a s c o , 2500 m körüli magasságban.

5 . Gymnocalycium eurypleurum RITT. és PLESNIK 1 9 7 2 .

Gyengén l'ényesbörü növény. Nagysága 7 cm körüli. Széles, l a ­pos bordáinak szám& 8 , a dudorok a l i g látszanak. Areolái 5 - 6 mm hosszúak és 3 mm szélesek, gyengén bolyhosak. Egymástól 1 5 - 2 0 imn-re vannak. Szétálló és a növénytől elálló tövisei­nek száma 5 - 6 , hosszúak 2 , 5 - 3 cm barnás színűek, az idősebb növényeken szaruszinüek, a középtövis gyakran hiányzik. V i ­rága 4 , 5 - 5 cm átmérőjű, fehér. Termése éretten k a r m i n p i r o s , 2 cm nagyságú. Magja matt világosbarna, apró dudorokkal, melyek gya k r a n horpadtak.

Lelőhelye Paraguayban a z o r d Moro tartományban C e r r o Leon vidéke. R i t t e r gyűjtőszáma: FR 1 1 7 8 . E növény leírásánál érdekes epizód olvasható. E s z e r i n t P l e s n i k a begyűjtött magvakat H.Winter Kaktuszmag-kereske­dőtől a z z a l a megjegyzéssel k a p t a , hogy további magvak be­szerezhetősége nem b i z t o s , mert a lelőhely "a vad indiánok l a k t a Moro környéke. Végülls a z első adag magból n e v e l t nö­vények kerültek forgalomba.

/ F o l y t a t j u k /

Libnár A n t a l 1 0 4 l Bp. Dózsa György u. 8 7 . F / 4 ,

- 51 -

Hol hazád ?

Szúrós k i s kedvencem! Ugy elgondolkodom... honnan i s származol, h o l van ősi honod? "Óceánon i s t u l ! Forrón szomjúhozó m e s s z i s i v a t a g o k , Kordillerák, Andok, - bérces, büszke tájak, -mexikói sziklák, fülledt b r a z i l árnyak". E z t mondod hazádnak. Ám, hogy hozzánk Jöttél, a z t sohase bánod. I t t nem o l y mostoha az egész világod. Mi i t t dédelgetünk, szeretünk, becézünk. Szerfölött kedves vagy mindenkor minékünk, s hogy Jól bánunk véled, dúsan meghálálod: ajándékul adod sok pompás virágod.

Tamás G y u l a

A KAKTUSZOK VÍZFORGALMÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE

A v i z a k a k t u s z környezetének e g y i k l e g f o n t o s a b b élettani tényezője, melytől tartósan nem választható e l . V i z nélkül n i n c s élet. Élő, a k t i v protoplazma v i z nélkül elképzelhe­t e t l e n , mert az élő állapot megfelelő mértékű k o l l o i d d i s z -perzitással k a p c s o l a t o s . V i z nélkül n i n c s a n y a g c s e r e sem. A k a k t u s z o k az ásványi tápanyagokat v i z e s o l d a t alakjában v e s z i k f e l a talajból és az a n y a g c s e r e élettani f o l y a m a t a i i s v i z e s közegben mennek végbe. A v i z Földünkön történő körforgalmában a növényzet, Így a k a k t u s z o k i s résztvesznek. A növény szervezetébe f e l v e t t v i z hoeazabb-rövidebb vándorlás után ismét k i j u t a környezet­be. Az áthaladás azonban szabályozott: a növény gazdálkodik a z z a l a v i z z e l , amely szervezetén áthalad. A k a k t u s z o k vizigényey-miként a többi növényeké i s -, sok tényezőtől függ. Ennek kialakításában jelentős szerope van az éghajlatnak, t a l a j v i s z o n y o k n a k , a kitettségnek és a nö­vények élettani állapotának. A k a k t u s z o k vízforgalmának e g y i k f o n t o s kérdése, hogy az egyes f a j o k líjabb vízfelvétel nélkül m i l y e n sokáig tudják megőrizni a szervezetükben lévő v i z e t . Kísérleti adatok b i ­zonyítják, hogy laboratóriumi száraz levegőben felfüggesz­t e t t Opuntia 2 e s z t e n d e i g i s életben t u d o t t maradni, sőt új hajtást f e j l e s z t e t t az elpusztuló részekből átcsoportosított v i z segítségével. Sennyikov növényökológiájában i s találunk hasonló példát: egy 37,5 k g s u l y u k a k t u s z 6 évig v i z nélkül élt, s eközben 10 l i t e r v i z e t veszített. Va g y i s fél évtizednél több időn át víztartalmának c s a k X/k részét veszítette e l . E s u l y -vesztés menetét az alábbi ábrán i s szemléllietjük:

A k a k t u s z évenkénti súlycsökkenését az alsó v o n a l , a felület­egységre eső súlyvesztést a felső, s z a g g a t o t t v o n a l m u t a t j a . A súlycsökkenést nemcsak a vízvesztés, hanem a légzés i s befolyásolja.

- 53 -

Vízhiány esetében a f i a t a l a b b részek elvonhatják az idős részek víztartalmát és e z z e l életbenmaradásuk maghosszabbo­d i k . A f i a t a l részek k o l l o i d anyagokban gazdagabbak, ezért vizkötésUk erősebb, anyagcseréjük i n t e n z i v e b b , mint az Idő­seké és ezért vizelvonó képességük határozottabb, A vízhiány m i a t t i elhalás a kaktuszoknál a nagyobb ellenál­ló képességük következtében jóval lassúbb f o l y a m a t , mint a nem pozsgás növényeknél. Sőt az elhalást f o l y a m a t a k a k t u ­szok esetében v i s s z a i s fordítható b i z o n y o s e s e t e k b e n . Ma­gunk i s t a p a s z t a l t u k , hogy az E c h i n o c e r e u s bailoyinél, a Ce p h a l o c e r e u s senilisnél, M a m i l l a r i a proliferanál erős k i ­száradás m i a t t történt összeesés,részleges elhalás,újbóli erőteljes vízadagolással visszafordítható v o l t , A v i s s z a ­fordítás általában a saját gyökerükön élő egyedeknél s i k e r e ­sebb, a feloltottaknál kevesebb s i k e r r e l kecsegtető.

A v i z felvétele.

A vízfelvétel részben f i z i k a i , részben élettani f o l y a m a t . A f i z i k a i o l d a l tényezői:

- a duzzadás - a diffúzió - az ozmózis

A duzzadást a növényi részek fehérje, cellulóz és keményí­tő molekuláinak erős vizvonzása okozza. De a hidratáltsági állapotra jelentős befolyással vannak a jelenlevő sók i s . A diffúzió f o l y a m a t a a koncentrációkülönbség kiegyenlítő­désére, v a g y i s a molekulák térben való e g y e n l e t e s eloszlá­sára törekszik. Ha a koncentrációkiegyenlitődés nem s z a b a ­don, haneir. c s a k részben, akadályozottan történik, a j e l e n ­séget ozmózisnak nevezzük. Az ozmózis növényélettani j e l e n ­tősége abban van, hogy a s e j t e k sürü koncéntrátumai hígulni igyekeznek, a v i z k i s e b b molekulái v i s z o n t e z e k e t h i g i t a n i törekszenek. A s e j t f a l a v i z e t ezért átengedi, de nem enge­d i át a s e j t nagymolekuláju alkotórészeit. Lényegében a v i z mindaddig be tud h a t o l n i a s e j t b e , amig a belső nyomás/turgor/ a vizmolekulák beáramlását enge d i . A t u r g o r nyomásnak jelentős s z e r e p e van még a növényi t e s t merevitésében, a t e s t feszességének fenntartásában i s . A vízfelvétel élettani tényezői között a

- p l a z m o l i z i s - szivóerő

s z e r e p e l . A plazmolizisnél a s e j t plazmája v i z e t vészit. Ennek követ­keztében a plazma összehúzódik. A plazmát körülvevő burok a plazmahárlj'a elválik a sejtfaltól és az egész plazma össze­zs u g o r o d i k . Ila v i z éri újból a s e j t e t , az áthatol a s e j t f a ­l o n és a plazmahártyán, A plazma újra megduzzad, kitágul, kitölti az egész sejtüreget. A szivóerő a s e j t vízfelvevő képessége. Függ a s e j t mólos.

- 54 -

i l l . i o n o s koncentrációjától és a tanspirációtói, v a g y i s a növény vizpárologtató aktivitásától. A vlzpárologtatás, a transpiráció a k a k t u s z o k esetében a kutikulán és a sztómákon keresztül történik. A l e v e l e s nö­vényektől eltérően a k a k t u s z o k kutikuláris és sztómás t r a n s -pirációja legnagyobbrészt az e s t i óráktól kezdődően z a j l i k , bár a z t meg k e l l mondani, hogy a nem pozsgás növények sztó-mái i s bezárulnak az erős fény hatására. Befejezésül röviden tekintsük át a k a k t u s z o k vízfelvevő és szállító berendezését. A gyökér a vízfelvétel legfőbb e s z ­köze. E r r e v i s z o n y l a g i g e n nagy felülete képesiti. A növény­ben a vizraozgást több tényező irányítja. Ezek közül a l e g f o n ­tosabbak: a növény szivééreje, a légzéses a n y a g c s e r e i n t e n ­zitása és a gyökérnyomás. A k a k t u s z o k b i z o n y o s e s e t e k b e n nemcsak a gyökerük utján, hanem bőrfelületükkel és töviseik segítségével i s tudnak v i ­z e t f e l v e n n i . Gondoljunk az o l y a n f a j o k r a , mint a Neoporte-riák, vagy az Islayák, melyeknek élőhelyein s o k s z o r évekig egy csepp eső s i n c s . E f a j o k az életfolyamataiklioz szüksé­ges v i z e t a levegő páratartalmából legnagyobbrészt éppen bőrfelületük és f e j l e t t tövisrendszerük segítségével b i z t o ­sítják. Végül álljon előttünk egy a g y a k o r l a t i kaktusztartást i s érintő probléma: a t a l a j hőmérséklete a gyökér légzéses anyagcseréjére h a t v a befolyásolja a gyökér működését. A t a ­l a j lehűlése csökkenti a vizfelvételt. Ezért a h i d e g környe­z e t b e n /télen/ t a r t o t t növényeket általában nem öntözzük.

Cserháti György Gödöllő 1. Pf. 117.

2101

- 55 -

sajtószemle The N a t i o n a l C a c t u s and S u c c u l e n t J o u r n a l V o l .3 5 - N°3.

1 9 8 0 . s z e p t . - D.C. S p e i r s "A s z u k k u l e n s xerofiták fejlődése" címmel közölt cikkében nagymennyiségű, megnevezett s z a k i r o d a l m i közlésre h i v a t k o z v a , v a l a m i n t e növényekből megmaradt f o s z -szillák - főleg p o l l e n l e l e t e k / m i v e l azok a f o s s z i l i a kép­ződéséhez nem kedvező s i v a t a g i környezetből, a szél utján, jobban konzerváló környezetbe kerülhettek/ - alapján a föld­történeti korokhoz és főleg a k l i m a t i k u s v i s z o n y o k h o z i g a ­zodva, i g y e k s z i k megmagyarázni a különböző k o n t i n e n s e k e n a s z u k k u l e n s életforma kialakulásának idejét és módját. Felfogása s z e r i n t a xerofiták a mezofitákból a l a k u l t a k k i , de a fordítottját sem t a r t j a kizártnak, ha a körülmények ennek a fejlődési iránynak f e l e l n e k meg. A mezofitákból sok fostziliás l e l e t maradt f e n n , i g y azok korából szűkí­t e n i l e h e t a fejlődés során később kialakuló utód x e r o f i ­ták megjelenési idejét. A növények fejlődése a környezeti változások következtében megy végbe. Az alkalmazkodás egy u.n. "preadaptáció" során i n d u l meg o l y a n f o l t o k o n , a h o l a még nedves időszakban, p l . a t a l a j tulajdonságainak megváltozása m i a t t , a növény szá­razabb körülmények közé kerül, majd a száraz korban ezekről a helyekről a már előzetesen a l k a l m a z k o d o t t növényzet szét­t e r j e d . A s z u k k u l e n s e k kialakulását a két őskontinens, az északi L a u r a s i a , és a déli Gondwanaland, geológiai fejlődésével, a mai k o n t i n e n s e k n e k a kréta korban megindult kialakulásá­v a l , összekapcsolva követi nyomon. Az Euphorblaceae család főként m e z o f i t a fa-fajtái Dél-Afri­kában a kréta korból /lOO millió év/ származnak; p o l l e n t t a ­láltak a triász paleocénben / 6 0 millió év/ és eocénben /ífO millió év/, a m i k o r i s az Euphorbia-félék g y o r s a n szétszóród­tak a Földön. A D i s c o r e a c e a e - k és az Agavaceae-k k o r a i l e ­l e t e i az eocénből származnak. Az oligocénből / 3 0 millió év/ és az alsó miocénből / 2 5 millió év/ származnak a V i t a c e a e - k s z u k k u l e n s ágát képező Cyphostemma és Cissus-félék; az As t e r a c e a e - k / S e n e c l o , Othonna/, a z első p o l l e n l e l e t e k s z e r i n t . Érdekes módon kaktuszokból /Opuntia p o l y a c a n h a , Nevada/, f o s s z i l i s maradványok kb. kO e z e r évvel ezelőttről i s m e r t e k . A leghíresebb f o s s z i l i s s z u k k u l e n s , az E o p u n t i a sohasem létezett. Az eocénből származó l e l e t , amit a tövises gyümölcsének h i t t e k , mint később kiderült, egy sésféle gyö-kértuskója v o l t . A közel ötven c i k k e t felsoroló i r o d a l o m ­jegyzék mindazoknak hasznos l e h e t , a k i k i l y e n kérdésekkel bővebben meg akarnak i s m e r k e d n i .

- D.C. S p e i r s másik cikkében "További észrevételek a Nyugat-Kanadai Yucca g l a u c a - v a l k a p c s o l a t b a n " címmel egy régebbi

- 56 -

cikkét / 1 9 7 9 - s z e p t , / kiegészitve közli, hogy felfedezték az e d d i g i legészakibb élőhelyét Saskatchewan-ban a Fox V a l l e y - b e n . Az e d d i g i s m e r t legészakibb élőhely A l b e r t a állam legdélibb részén v o l t . L e h e t , hogy a növényt néhány évtizede vitték be Nebraska-ból, de a növényt beporzó Pro-nuba l e p k e , vagy más beporzó jelenléte b i z o n y i t o t t növény-gyűjteményi adatok alapján. Bruce M i l n e r s z e r i n t két be­porzója i s van a növénynek, az e g y i k a magjaiból táplálko­z i k , a másik a magok közötti anyagot e s z i táplálékként. Ledigham s z e r i n t ez utóbbi a F o x - V a l l e y - i beporzó r o v a r . Ha a Saskatchewan-ban élő Yucca-k valóban Nebraska-ból szár­maznak, akkor a f a j szívóssága a t e l j e s elterjedési areaban örökletes és nem populációról-populációra változó. Az e l ­terjedést meghatározó tényező Nyugat-Kanadában kétségtele­nül a beporzó r o v a r , m i v e l e növények messze északon i s egészségesen fejlődnek.

- E.W. Putnam a C a c t u s Album N° 36-ban bemutatja a z E c h i n o ­c e r e u s s a l m - d y c k i a n u s - t , a közepes termetű E c h i n o c e r e u s - o k egy könnyen tartható, bőségesen virágzó, Chihuahua és Du-rangoból /Mexico/ származó fajtáját, egy g r a f i k a i ábra kí­séretében. A növény normál körülmények között tartható, nyáron bőséges öntözést kivan. Szokásos "Jegyzetfűzet"-ében megemlíti, hogy a sivár h i v a ­t a l i helyiségek - amelyek egyébként megfelelően világosak és melegek - otthonosabbá tételére szolgáló képok, növények s t b . között a k a k t u s z o k és más s z u k k u l e n s e k a l k a l m a s a k a komorság feloldására, és ha az egy sokak által látogatott h e l y , p l . könyvtár, akkor a szépen virágzó növények látvá­nya sok u j kaktuszkedvelőt toboroz. Nagyon hálásan fejlőd­nek /jobban mint az üvegházban/ az ablakpárkányokon a Crassula-félék, p l . C. s o c i a l i s , C. b o l u s i i , C. s c h m i d t i i . A k a k t u s z o k közül az a n g l i a i éghajlat a l a t t Rebutiák, Mam-millariák, Notocactusok, Lobiviák és Gymnocalyciumok a l e g ­jobban fejlődők és virágzók i l y e n körülmények között. / S a j ­nos nem i r a téli tartási gondokról./

- Rowley szokásos rövid jelentéseiben megemlékezik a május­ban e l h u n y t Edgár Lamb életútjának főbb állomásairól, meg­említve, hogy a híres, több mint harminc éves, " E x o t l c C o l l e c t i o n " nevű gyűjteményének gondozását f i a B r i a n v e t t e át. A S a n s e v e r i a kedvelőknek az l l l e r t a l l O f f s e t d r u c k V e r l a g cég k i a d t a N.E, Brownnak a Kew B u l l e t i n b e n 1915-ben megje­l e n t , még ma i s a legmodernebbnek számító monográfiáját, amely 5^ speciesről ad ismertetést. Ugyanez a kiadó megje­l e n t e t t e K.D, Morgenstern S a n s e v i e r i a gyűjteményéről 176 s z i n e s fotót tartalmazó képeskönyvét. Ennek kapcsán Rowley megjegyzi, a könyv a r r a jó, hogy referaiciaként szolgáljon a kultúrákban lévő speciesekről, de nagy szűkség lenne egy a l a p o s b o t a n i k a i munkára, tisztázni az egyes s p e c i e s e k eredetét, m i v e l e mimka eredményeként feltehetően ' ) - 6 - r a csökkenne a forgalomban lévő nevek sokasága.

- 57 -

- J.S. S a r k a r i a "Uj C a r a l l u m a Dél-Indiából" c. cikkében egy új f a j t a C. bliuplnderana / S a r k a r i a sp. nov,/ leírását a d j a két-két s z i n e s és feT<ete-fehér fotó meg egy, a növényt részletező, g r a f i k a kíséretében-A Caralluma ascendens v a r , g e n i c u l a t a - v a l rokonságban lévő, de attól lényeges eltéréseket mutató növény törzse négyszög­l e t e s , emelkedőén felálló, bordás, 3 2 , 5 cm hosszú, 1 ,5 cm v a s t a g , csúcsa felé elvékonyodó, világoszöld szinü barnás­l i l a f o l t o k k a l , éles szélű. K e z d e t l e g e s lándzsaszerű l e v e l e i 3 mm hosszúak, 1 ,5 mm szélesek, r e n d s z e r i n t a növekvő f i a t a l csúcs környezetére korlátozódnak. Virágai tengelyirányúak, párbanállók, a törzs vékony csúcsrészén he l y e z k e d n e k e l és egymást követően virágoznak. Az első példányt 1977-ben gyűj­tötte be a szerző, A V a l l a n a d u dombon lévő erdőben 2 - 4 km-r e b e h a t o l v a nagyszámú kolónia él, közöttük más f a j t c s a k a Caralluma p a u c i f l o r a N. E. Br,képvisel, A leirást kb, két-három évi a l a p o s megfigyelés és más f a j o k k a l történt össze­hasonlítás előzte meg. A növényt felesége tiszteletére, an­nak neve alapján n e v e z t e e l ,

- J a r o m i r Baborak "Astrophytum h i b r i d e k " címmel i r rövid c i k k e t egy fotó kíséretében, megemlítve, hogy az első, a k i kísérleti uton megkezdte o nemzetség többszörös hibridizá-lását A,V, F r i c v o l t , az A, myriostigma és ornatum első v i ­lágháború előtt i s m e r t hibridéi után, az A, a s t e r i a s újra­felfedezését követően. Kísérleteit, többek között, dr,Möller Svájcban és K a y s e r E r f u r t b a n i s megismételte, de s e n k i sem v o l t o l y a n eredményes, mint Otakar Sadovsky brünni kísérle­t e i b e n . Ezek eredményeit közreadta az 1957-ben m e g j e l e n t " K a k t e e n s t e r n e " c, könyvében. Tőle e r e d az Astrophytum h i b ­r i d e k általánosan használt nomenklatúrájának módszere i s , amely az "anya" és a z "apa" növény nevének első szótagját használja az új h i b r i d megjelölésére,

- I a n _ l a w r i e " S c i a r i d légyről - ismét" c. cikkében az ed­d i g nehezen pusztítható kártevőről i r . Néhány éve i s m e r i k a kertészek a z t a fenyegetést, amelyet a s c i a r i d légy j e ­l e n t az üvegházi növényekre, A kártevőről, mint légyről beszélnek, h o l o t t a lárvája okozza a károkat; a t a l a j f e l ­színe a l a t t élve a gyökérszövetekkel táplálkozik, majd idő­v e l bedolgozza magát a növény törzsébe. Különösen a magon­cok lágy szövetei érzékenyek e r r e - magvetéssel foglalkozók közül k i nem találkozott már belülről kirágott és e l p u s z ­t u l t magoncokkal - de a kevésbé érzékeny felnőtt növények­nél i s veszélyes, mert a gombák behatolási helyét képezhe­t i a z i l y e n kártétel. A lárva a kissé savanyu nedves t a l a j t k e d v e l i . Ezért g y a k o r i kiszárítással k i s mértékben csökken­t e n i l e h e t a kárt, azonban ez fáradságos munka, ezért vegy­s z e r e s védekezés jobb lenne. E r r e c s a k a pyrethrum és mes­terséges változatainak /amik jóval hatásosabbak és könnyeb­ben kezelhetők, mint a természetes s z e r / rovarölő szerként történt tudományos kidolgozása után, a közelmúltban nyílt lehetőség, A l e g y e k e z e k k e l a s z e r e k k e l jól pusztíthatok, egyéb s z i s z t e m a t i k u s s z e r e k k e l szemben nagymértékben e l l e n -

- 58 -

állók. E v e g y s z e r e k emlösölcre veszélytelenek, különösen a mesterséges változatok. A lárvák e l l e n d i a z l o n tartalmú öntöző, vagy t a l a j b a keverhető granulátum formájú hatóa­nyagg a l l e h e t küzdeni, azonban e z e k k e l az idegmérgekkel nagyon óvatosan k e l l bánni, a mérgezéseket elkerülendő. A pyrethrinnél jobb, mesterségesen előállított hatóanyagok B i o p e r m e t h r i n , B i o r e s m e t h r i n , Cypormethrin, Decaraethrin és Re s m e t h r i n néven kerülnek forgalomba Angliában.

- Desmond T. Colé egy u j L i t h o p s s p e c i e s , a L. n a u r e e n i a e leírását a d j a három s z i n e s fotó kíséretében. A növényt 1 9 7 6 . szeptemberében találták Cape Provioe-ban. Hasonlít a L. marmoratara, azonban az ablakokban található s z i g e t e k s z i n e és a l a k j a nagymértékű eltérést mutat, a virágzáskor p e d i g egyértelműen kiderült, hogy nem formaváltozata ennek, m i v e l a L. marmorata virágszine fehér, a z u j L. n a u r e e n i a e p e d i g fényes sárgavirágu. A sárga virágú L l t h o p s o k közül a L. h e l m u t i i habitusára hasonlít, azonban a magok morfo­lógiai felépitésének mikroszkópilcus vizsgálata eldönti, más fajról v a n szó.

- N i c k P r o c t o r "A h e i d e l b e r g i , gyűjtemény" címmel három f o ­tóval illusztrált c i k k b e n egy rövid háromórás látogatás a-l a t t látható k a k t u s z és s z u k k u l e n s érdekességekről ad be­számolót.

Kubina István

KAKTOSZKT ÁLLÍTÁSOKRÓL Az idén a magyar kaktuszked-velők bőségesen l J {^yönyörködhet-ték nagukat a kakíusíol. és e£ytb ptivsgásol. sréptiégeifcon. A kaktusígjüjtők t'rvendotesen gyuiapodó táboráról Bvidapes-te n éí. 5í-ánis más városunkliar. sok gyűjtő i g y e k e z e t t benn t a t -nj gyűjteménye legjavát az érdoklődökrek és gondoltak a r r a i s , hogy a vásárolni szándékozók igényelt i s kielégíthessék. Budapesten az MKOE 10 éves fennállása alkalmából r e r d e z t e mef kiállítását a Növény- és Állatkert Pálmaházában. E z t a kiállítást közel 20,0C0-en tekintették meg. Nagyon sokar vidékről i s . A magyar k a k t u s z o s élet törtéretéten eddig ez v o l t a legJátotatottabb kJáJlJtás és vásár. A bőséges kíná­latból nagyon sok k a k t u s z t és egyéb pozsgást vásároltak a látogatók. Ez a látogatottság ét vásárlás a legmeggyőzőbb bizonyítéka annak, hogy a k a V t u s z o l a t az e E j t b pcisgásolOtal együtt ná­l u n k i s egyre többen k e d v e l i k , f o g l a l k o z n a k gyűjtésükkel, tartásukkal. Gyönyörködnek bennük és d i s z i t i k velük közvet­l e n környeietűket. A s z o i r t a t h e l y i "Kámoni 'Arboretunj" tavasztól őszig n y i t v a -tartó kiállítása egyre népszerűbb. Nem fogynak k l a látoga­tók és i t t i s sok kaVt:usz és més pozsgás cserél gazdát.

- 59 -

A mezőtúri Kaktuszkedvelők Szakkörének l e l k e s t a g j a i I s be­mutatták májusban féltett büszkeségeik legjavát. A szép k i ­állítás bizonyította mezőtúri gyüJtőtársaink kitűnő Ízlését és hozzáértését i s . Kecskemét kakluszgyüjtői i s büszkén állhattak a közönség nagy nyilvánossága elé. Nem maradnak l e a k a k t u s z f c u l t u r a gyarapításában. Szegeden i s megtekintettük augusztusban az o l a j i p a r i dolgo­zok klubjában megrendezett kaktuszkiállitást és i t t i s jól­esően t a p a s z t a l t u k a közönség nagyfokú érdeklődését a k a k t u ­szok iránt. A székesfehérvári gyűjtők i s nagy s i k e r r e l imitatták be l e l ­kes munkájuk eredményét a h e l y b e l i közönségnek. G>-ulán és Debrecenben "Hobby" kiállítás keretében v o l t a l k a l -muk a látogatóknak széploktuszokban gyönyörködni. A h a z a i kiállításokon kívül az NDK-beli Görlitzben májusban megrendezett nagyon szép kiállításon kiállítóként vettünk részt. Szakkörünket négytagú küldöttség képviselte. Etoek a kiállításnak értékelésére a következő számunkban v i s s z a ­térünk. Résztvettűnk továbbá a b r n o i /brünni/ "Astrophytum" Klub­ban tömörült c s e h barátainkkaktuszkiállitásán, melyet a Brünni B o t a n i k u s K e r t üvegházaiban r e n d e z t e k meg finom Íz­léssel. I t t különösen sok szép Astrophytumot láthattunk, de természetesen számos más f a j válogatott példányaival i s büszkélkedtek a kiállítók.

Szakmai a l a p i s m e r e t e k Több tagtársunk szóban vagy Írásban k i f e j e z e t t kérésének szívesen teszünk e l e g e t és j e l e n s o r a i n k k a l megkezdjük s z a k ­mai a l a p i s m e r e t e k r e n d s z e r e s közlését. Ezúttal a lielyszüke m i a t t c s a k a legidőszerűbb tennivalók rövid közlésére szorítkozunk. Ez a növéryelnkrek telelésre való előkészítését és a l i e j y e s teleltetés egyes szempontja­i t , módozatait t a r t a l m a z z a . A teleltetés legfőbb célja, hogy növényeinket a tél pusztí­tó viszontagságai elől biztonságba helyezzük, t e k i n t e t t e l a r r a , liogy tektussaink a mi erősen csapadékos és h i d e g telün­ket nem bírnák k i a szabadban. Természetesen i t t i s vannak kivételek. Ezekről a "Hidegtürő Icaktuszok" cimü sorozat'jnk-ban o l v a s l i a t n a k . A teleltetés másik lényeges célja növényeink pilientetése és a z z a l erőgyűjtésük biztosítása, mert a téli pihenés folyamán gyűjtött e n e r g i a a t a v a s z i virágzás diintő előfeltétele. A h e l y e s teleltetés módjai közül l e g f o n t o s a b b a z , hogy növé­nyeinknek biztosítsuk aít az a l a c s o n y hőmérsékletet, amely m e l l e t t károsodás nálkűl p i h e n l i e t n e k . Ez általában a fagypont f e l e t t i 5-12 CO-ot j e l e n t i , e l t e k i n t v e a kivételektől. így p l . a D l s c o c a c t u s o k vagy az llebelmanniák +20-22 C°-ot és párát igényelnek. E z e k k e l c s a k o l y a n gyűjtők f o g l a l k o z z a n a k , a k i k kellő t a p a s z t a l a t t a l r e n d e l k e z n e k és a szükséges feltétele­ket i s tudják b i z t o s i t a n i .

- 60 -

Telelés Idején növényeink élettani működése a minimálisra csökken: leáll a nedvesség-felvétel és a tápanyagkészités. Ezért az egész telelés Idején nem szabad egyáltalán öntözni. Ha e z t mégis megtesszük, növényeink i g e n könnyen rothadás kö­vetkeztében e l p u s z t u l n a k , vagy ha nem i s p u s z t u l n a k e l , m i v e l nem hagytuk p i h e r j i l , a r j i a k első következménye az l e s z , hogy nem tudnak erőt gyűjteni az a n n y i r a várt, - szívderítő - t a ­v a s z i virágzáshoz, tehát nem l e s z miber gyönyörködnünk. Ezen-kivül a növény i s e l t o r z u l , vékonyan, erőtlenül megnyúlik, mert a téli napfény nem elegendő a normális mértékű fejlődés­hez szükséges mennyiségű tápanyag előállításához. M i v e l p e d i g a kevés tápanyag c s a k kevés "fejlődést", - növekményt - tud biztosítani, ezért v o n j u k meg télen növényeinktől a biológi­a i szükséget másik két faktorát - a v i z e t és a meleget - i s . Ellenkező e s e t b e n növényeink c s a k vékony, erőtlen nyúlványo­k a t h a j t a n a k . Ezek a téli hajtások elcsúfítják,, megfosztják j e l l e g z e t e s alakjuktól i s növényeinket, amit később a t a v a ­szi-nyári bőséges napfény sem hoz többé h e l y r e . A téli p i h e ­nésüktől m e g f o s z t o t t k a k t u s z a i n k legyengülnek és az u j f e j ­lődési s z a k a s z b a n J s nehezen kapnak u j r a erőre. Ha a teleltetés folyamán egyes növényeink az öntözés elmara­dása következtében kissé meg i s ráncosodnak, összetöppednek, ne aggódjunk, mert a z t t a v a s s z a l a r e n d s z e r e s öntözés által k i h e v e r i k . Növényeinknek telelésre való előkészítésével együtt jár, hogy a telelőhelyet i s rendbehozzuk, gondosan kitakarítjuk, f e r ­tőtleni tjük. Növényeink r e n d s z e r e s öntözését szepten.ber köze­pétől kezdődően f o k o z a t o s a n csökkentjük, mig október közepére t e l j e s e n meg i s szüntetjük. Közben növényeinket és edényü­k e t egyenként gondosan átvizsgáljuk, megtisztítjuk, majd fertőtlenítjük, nehogy v a l a m i kártevőt bevigyűnk a telelő­h e l y r e . S a j n o s , az i g y i s meg s z o k o t t történni. Azért növé­n y e i n k e t ugy helyezzük e l telelő helyűkön, hogy azok mindegy­i k e hozzáférhető l e g y e n , mert növényeink állapotát a tél f o ­lyamán i s r e n d s z e r e s e n ellenőiiznűnk k e l l , nehogy a kellő időben észre nem v e t t rothadás, csigarágás vagy egyéb kárte­vő súlyos károkat okozzon. A telelás folyamán nem szabad megfeledkezni a rend.s^eres szellőztetésről sem, do éles hi d e g közvetlenül ne érje a növényeket. Fon t o s , hogy növényeink földje a betelelésig k i s z i k k a d j o n , mert ellenkező e s e t b e n könnyen előfordul, liogy a kevesebb fényt biztosító lielyiségber. ncvéryoink a f e n t o b b i e k l e n leír­tak s z e r i n t megnyúlnak. A telelést időszak általában február végéig, március elejéig t a r t . Növényeinket a d d i g egyáltalán nen- szabad megöntözni. Az ujraöntözést c s a k akkor kezdjük e l , amikor a míigjelenő biml>ók vagy a teryészcsucson a fényesedés-s e l jelentkező megi.\julás már félreértlietetlenül j e l z i , lioey eljött a t a v a s z i ébredés i d e j e . Ami a s i k e r e i t e l e J t e léshez a f e n t l e i r t akliój kimaradt, a z t pótolja a ga2.da s z e r e t e t e és leleményessége.

T.Gy.

- 61 -

Meerenclültén t u d a t j u k minden tagtársunkkal, hogy Dr. ÚJVÁROSI MIKLÓS

a nemzetközileg e l i s m e r t kiváló tudós, számos magas kitüntetés t u l a j d o n o s a , t i s z t e l e t b e l i t a ­

gunk, folyó évi a u g u s z t u s hó 15-én e l h u n y t . Emlékét k e g y e l e t t e l őrizzük!

S Z A K K Ö R I K Ö Z L E M É N Y E K

Helyesbítések - Tájékoztatónk 198I/I számában az A c a n t h o c a l y c i u m nemzet­

ségről szóló c i k k b e n az Acanthocalycium andreaeanum /Syn, N e o c h i l e n i a a n dreaeana/ ismertetését hibásan közöltük. A 1 0 . o M a l o n közölt 1 - 3 . s o r h e l y e t t a következő szöveg a h e l y e s :

"Mivel a f a j több jellemzője A c a n t h o c a l y c i u m r a u t a l és élőhelye sem C h i l e , ezért J.D. Donald 1975-ben i d e so­r o l t a be." A K a r e l Knizo által szintén Acanthocalyciumként f o r g a ­lomba h o z o t t , - bolíviai származású - alábbi f a j o k pe­d i g valójában E c h i n o p s i s o k .

- Ugyancsak Tájékoztatónk I 9 8 I / I . számának 6. oldalán az 5 , s o r i g y l i e l y e s : "Hazája az A f r i k a északnyugati partvidé­kén fekvő Karári s z i g e t e k . Tévesen i r t u n k északkeletit.

JVegjr^^ - Nyári foglalkozásainkat programunl.nak riegf elelően, r e n d ­

s z e r e s e n m e g t a r t o t t u k . Minden alk a J o i r n i a l m e g v i t a t t u k az idör.zerü f e l a d a t o k a t , szakmai és egyéb kérdéseket. Csoportos látogatást teltünk június 13-án F a r k a s János tagtársunknál Izsákon. Nehéí: v o l n a méltóan J e l l e m e z n i F a r ­k a s János európai hiró gyűjteményét. Talán levés szóval mondunk legtöbbet: " E z t látni k e l l ! "

- Örömmel közöljük, hogy a folyó év során július 1 5 - i g be­zárólag taglétszámunk 15 uJ jelentkezővel gyarapodott,

- Szakkönyvtárunkat 1 db értékes kaktusz-köny-wel g y a r a p i -tottuV, A "BlUite Víelt d e r Kakteen und a n d c r e r Sukkul er.ten" cimü kötet J a n Rih a és Rudolf Subik c s e h szerzők kiváló munká­j a , 216 db színes képpel.

- Köszönettel nyugtázzuk S a j t i Sándor g y u l a i tagtársunknak a Szakkörünk részére adományozott - 28 db - nagyobbrészt virágzó k a k t u s z o k a t megörökítő s z i n e s dia-kép adományát.

- 62 .

T A G S Á G U N K F Ó R U M A

Ebben a r o v a t b a n t a g j a i n k n a k a kaktuszgyüjtéssel, k a k t u s z ­neveléssel k a p c s o l a t o s mindennemű kérdését, kérését, tájé­koztatását díjmentesen közöljük. I g y például, k l m i l y e n növényt, szakkönyvet, edényféleséget, s t b . k e r e s megvételre vagy kinál eladásra, e s e t l e g cserélni s z e r e t n e és miért mit kinál. Kérésüket beküldhetik levélben, vagy foglalkozásainkon s z e ­mélyesen i s közölhetik.

i« - C r i s t a t a - és szlnesnövénygyüitők f i g y e l e m ! Cserélnék e r i s t a t a és klorofilihiányos / s z i n e s növénye­k e t . Van 60 véle e r i s t a t a és 30 féle s z i n e s növényem. Listát küldök, kérek.

Skultéti Mihály 1163 Bpest, Tiszakömlő u t c a 5 9 -

2. - K e r e s e k megvételre gyűjteményem kiegészítésére Neoporte-r i a h e teraceuitha növényt.

Cserháti György 2101 Gödöllő, P f . 117.

J . - Jó a l k a l o m sokféle k a k t u s z beszerzésére: Hubai István költözködés m i a t t csökkenti gyűjteményét. Érdeklődni l e h e t az 5 7 0 - 2 5 5 telefonszámon. /Kertészeti Egyetem kí­sérleti üzeme, Soroksárpéteri major. Kaktuszház/.

'). Megvé télre k e r e sem az alábbi könyveket: Mészáros Zoltán: Virágzó Kaktuszok Mészáros Zoltán - Szabó Dezső: Törpe Kaktuszok N.Szontirmay Teréz: Pozsgás növények

Nagy Imre 1201 B p e s t , Szondy u . l 5 .

5, Koresem meirvételre az A r i o c a r p u s és a Lophophora genus bármely fajú növényeit.

Farka s Jáno s 8000 Székesfehérvár, Ko s s u t h L . u . 9 .

6. OJtóalanynak való E c h l n o p s i s o k és különféle C e r e u s - f a j o k boszoiezlietök Czerván Istvánnál

1171 Budapest, Páncél u . l 3 . Jól megközelíthető az Örs vezér térről a p i r o s 61-E j e l ­zésű l)uss/.ai , maj<l annak végállomásától tovább a f e k e t e számos ()9-os b u s s z a l a Péceli uton.

- 63 -

A Z E G Y S K G K E 1. É

E tárgyban legutóbbi s'zá.iiiunk lezárása után liozzánk érkezett l e v e l e k közül kettőből Idézünk. Az e g y i k levélíró többek között Így fogalmaz: "Nem értem, hogy a k a k t u s z o s szaVüiörök közölt miért k e l l i l y e n szétlm-zásuak J e n n l , l i l s z e n a szakköjlian nem pozícióra megy a já­ték, hanem a r r a , hogy a tag kedvenc időtöltését végezze és jól érezze magát, bgy látsx.ik, egyesek nom tudnak összefél­n i és nel-.ezen v i s e l i k e l , ha nem saját sza^^^k a mérvadó. Kivánom, liogy Ön, mint a programjában J s leírta, a jó ügyet t u d j a s z o l ( ^ l n i és - bár nom J e s z könnyű, - hiszem, liogy elöbb-utólib az öírzetien Jószándék érezhetővé válik." A másik levélíró e z t írja: "Szükségem van a r r a , hogy t a r t o z z a m valaliová. if^y nem v a ­gyok magára hagyott s e n k i . Tudom, hogyha v a l a m i szakmai s e ­gítségre van szükségem, van hová fordulnom. P e r s z e az egye­sületnek vagy a szakkörnek f e l a d a t a , hogy a hozzáfordulóknak megfelelő elméleti és g y a k o r l a t i tájékoztatást a d j o n . "

E z z e l a szemelvények közjését befejeztük és a különféle f o r ­mában előadott megnyilvánulásokat, állásfoglalásokat i g y ösz-szegezhe t jük : ligyértelmüen megáj 1 a p i tha tó , liogy az ország különböző részein élő kaktuszkedvelők, kaktuszgyűjtők, - egye­sületen, szakkörökön belül és kivül, - mindnyájan szükséges­nek tartják, hogy a Magyar Kaktuszgyűjtők Országos Egyesüle­te és a szakkörök között létrejöjjön az egyetértés, a barát­ságos és a k t i v együttműködés, mely az egyetemes magyar kak-t u s z k u J t u r a és mindenegyes kaktuszgyűjtő érdekeit egyaránt szol(;álJa, Sokan akarnak i s ezekliez a s z e r v e k l i e z t a r t o z n i . Gondolkodjunk e l ezeken. A magunk részéről köszönjük mindazoknak, a k i k hozzánk inté­z e l I l e v e l e i k b e n kifejtették a törekvéseinkkel k a p c s o l a t o s állásfoglalásukat, efvyetértésűket, ami megerősítette a z t a meggyőződésűnket, hogy a h e l y e s u t a l választottuk. Ezért t o ­vábbi tevékenységünket i s ebben a s z e l l e m b e n f o l y t a t j u k . Eh­hez a Jövőben i s mindenkor egyformán szívesen f o g a d j u k t a g ­j a i n k és barátaink jószándéku észrevételeit, j a v a s l a t a i t , amit kérünk i s és előre i s köszönünk.

- 64 -

TARTALOMJEGYZÉK - INWAl.T S V E r<?EICim] S

O l d a l S e l t e

1. Foto: E s c o b a r i a N e l l i a e 2 , Nagy Károly: Ehető k a k t u s z o k és kaktuszból készült

ételek -E s s b a r e K a k t e e n und aus Kakteen l i e r -g e s t e l l t e S p e i s e n

6 . Nagysurányi Miklós: Az Escobarlák - Oie E s c o b a r l e n 12. S z u t o r i s z G y u l a : Hidegtürő k a k t u s z o k -

K a l t v e r t r a g e n d e Kakteen 15. Libnár A n t a l : Az elmúlt évtized u j Gymn<icalycluiiiai -

Die Neue Cynf,».calycier dc£ l e t z t e n J a h r z e h e t e t .

1 9 . Tamás G y u l a : Hol hazád? - Wo i s t doine lleimat? /Gedlcht/ 20. Cserháti György: A kaktuszok vízforgalmának néháry

kérdése. E i n j g e Frage de£ Wass-erverkel-i-fr d e r Kakteen.

2 3 . Kublna István: I r o d a l m i szemle - L i t e r a t ur schau 2 6 . Kiállításokról - Von d i e K a k t e e n - A u s s t e l I u r g e n 2 7 . Szakköri közlemények - N a c h r i c h t e n ur serem F a c l i k r e l s e s 28. Tagságunk fóruna - Die Annoncierung d e r Mltglledér 2 9 . S z a k i r a i a l a p i s m e r e t e k - F a c h g r u n d k e n n t n l s s e 31, Az egység felé - Eiitgegen nach d e r E i n h e i t

S z e r k e s z t e t t e : T'íitrús (ij-vUa

K i a d j a a XX . k e i . M ű v e l ő d é s i O t t h o r o k lgaz(',a I . • , • 172^, D u d a p e s I , l'f . 7 3 -

F e l e l ő s kiad<' : Sándor / o l tái\ i ( ; a / g a l i

- KF/IR\TKÍX'l -